KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉS -INNOVATÍV INTÉZMÉNYEKBEN TÁMOP 3.1.4/08/

Átírás

1 KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉS -INNOVATÍV INTÉZMÉNYEKBEN TÁMOP 3.1.4/08/ D I G I T Á L I S T A R T A L M A K H A S Z N Á L A T A A Z O K T A T Á S I G Y A K O R L A T B A N KÉSZÍTETTE: VÖRÖSNÉ PETŐ ÁGNES ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZÉCHENYI ISTVÁN FELADATELLÁTÁSI HELY KISKUNMAJSA, FŐ U KISKUNMAJSA, ÁPRILIS

2 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 Mikortól tanuljon gyermekünk idegen nyelvet? ÉVES KEZDŐ NYELVTANULÓK IDEGENNYELVI KOMPETENCIÁJÁNAK FEJLESZTÉSI CÉLJAI DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA AZ OKTATÁSBAN Off line tananyagok ON line tananyag Az interaktív tananyagok pozitív aspektusai Hasznos internetes oldalak A VÁLASZTOTT TÉMA: GYÜMÖLCSÖK, ÉTELEK ÓRAVÁZLATOK ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK, BIBLIOGRÁFIA

4 BEVEZETÉS A NAT értelmében az alapfokú (1 6. évfolyam) idegennyelv-oktatás legfőbb célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt, felkészítse a tanulókat a további sikeres nyelvtanulásra, és képessé tegye őket a korosztályukkal történő sikeres kommunikációra az életük legkülönbözőbb területein. Feladata továbbá az élethosszig tartó és iskolai kereteken túlmutató önálló nyelvtanuláshoz szükséges tanulási készségek kialakítása, ill. fejlesztése, valamint a motiváció fenntartása és annak egyre növekvő mértékben belső motivációvá való alakítása. A gyermekkori nyelvoktatás sikerét megalapozhatjuk a korszerű tanuláselméleti, illetve nyelvszemléleti megközelítések alkalmazásával. A holisztikus, személyiségfejlesztő oktatás keretein belül megfogalmazott célok egyben hozzájárulnak a tanuló kreatív és önkifejezésre képes felnőtt személyiséggé való formálásához. A holisztikus nyelvszemlélet a nyelvet, mint organikus rendszert egységében és teljességében kívánja bemutatni a tanulók számára általuk értelmezhető szituációkon és kommunikációs helyzeteken keresztül. A tanulók a beszélt nyelven keresztül találkoznak az idegen nyelvvel, értik meg, illetve gyakorolják azt. A nyelvtanulás első szakaszában kiemelt szerepe van a szókincsfejlesztésnek és a szóbeli interakciónak. Az alapfokú program anyagai a tanulás szociál-konstruktivista megközelítését kívánják tükrözni. Ez a felfogás ötvözi Piaget, Donaldson és Bruner kognitív pszichológiai nézeteken alapuló konstruktivizmusát, Rogers humanisztikus szemléletét, valamint Vygotsky és Feurestein álláspontját a tanulásról, mint társas kapcsolatokra épülő interakcióról. A konstruktivista felfogás központjában az a feltevés áll, miszerint a tanuló bármilyen tanulási kontextusba magával hozza meglévő ismereteit, tapasztalatait, elvárásait, és az új ismereteket a már meglévő ismeretstruktúráiba sajátos, egyéni módon asszimilálja. A tanuló tehát a tanulás folyamatában jelentésformálóként és problémamegoldóként aktív módon vesz részt. A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, alakul, általános és nyelvi kompetenciái állandó kölcsönhatásban fejlődnek. A holisztikus szemlélet követése alapvető fontosságú a gyermekkori nyelvtanulás esetén, amelynek megvalósítása nagy körültekintést igényel mind a tananyagok tervezésében, felhasználásában, mind a tanórák megszervezésében, 4

5 ill. levezetésében is. A tanulók életkori sajátosságainak, érdeklődésének, kognitív, érzelmi, szociális fejlettségének meghatározó szerepe van a módszertani döntések meghozatalában, a gyermekkori nyelvtanulás és a nyelvtanítás céljainak meghatározásában is. 5

6 MIKORTÓL TANULJON GYERMEKÜNK IDEGEN NYELVET? Érdemes akkor elkezdeni az oktatást, amikor még anyanyelvével is problémái vannak? Írassuk olyan óvodába, ahol anyanyelvű tanár gyermekdalokat és a számokat tanítja neki, vagy járassuk különórára? Esetleg nézze az idegen nyelvű csatornák rajzfilmjeit, hogy ragadjon rá néhány új szó? Régóta viták tárgya, hogy mikor érdemes és mikor lehet elkezdeni a gyerekek nyelvtanítását. Tudósok, pszichológusok, pedagógusok százai foglalkoznak a kisgyermekek korai nyelvtanulásának a helyességével és dolgoznak ki jobbnál-jobb speciális módszereket. A kisgyermek nyelvelsajátítása különbözik a tudatos, hagyományos értelemben vett nyelvtanítástól. A gyakorló szakemberek tapasztalatai arra utalnak, hogy az óvodai és alsó tagozatos nyelvtanítás során az anyanyelv elsajátításához hasonló folyamatok során rögzülnek az idegen nyelv szavai, s bizonyos mélységig nyelvtani szabályai. Az így megszerzett nyelvtudás birtokában a későbbi tudatos nyelvtanulás lényegesen hatékonyabban és kevesebb kudarccal mehet végbe. Az elmúlt évtizedben hazánkban is elterjedt az a nyugati módszer, melynek során már egészen fiatal korban elkezdik az idegen nyelv oktatását az óvodákban, bölcsődékben. A nyelvészettel, pszichológiával és neurológiával foglalkozó kutatók közül, akik támogatják a módszert, azzal érvelnek, hogy a korai nyelvtanulás nemcsak egy új nyelv elsajátításhoz vezet, de a még ki nem alakult anyanyelv fejlesztéséhez, tökéletesítéséhez is hozzájárul, mivel gyerekek az anyanyelvükkel együtt szívják magukba az idegen nyelvet, együtt sajátítják el a nyelvi szabályrendszert, és nem is tudnak róla, hogy rendszert tanulnak. Többen gondolják úgy, hogy a hét éves kor előtt megkezdett nyelvtanulás lehetővé teszi egy másik nyelv anyanyelvi szinten történő elsajátítását is. Ezen túl azt is fontos tudni, hogy már három éves kor körül kialakul a gyermekeknek az a memóriája, amely a nyelvtanuláshoz, szavak elraktározásához, felismeréséhez szükséges, ami azt is igazolja, hogy az óvodai nyelvtanítás helyénvaló. Az első évek a későbbi intenzív nyelvtanulás megalapozását szolgálják. 6

7 Hét éves kor után már szinte egyetlen gyermek sem képes arra, hogy egy idegen nyelv hangjait tökéletes mértékben képezze. Ekkorra ugyanis teljes mértékben kialakul beszélőszervének működése, ezáltal pedig minden más nyelv fonológiai sajátosságai idegenül hangzanak számára. Amit a középiskolában kemény tanulással lehet megtanulni, azt a gyerekek minden magyarázat nélkül, játszva képesek elsajátítani. Az óvodás természetesebbnek veszi azt, hogy egy tartalmat, cselekvést, egy tárgyat többféle módon, angolul is, magyarul is meg lehet nevezni. A gyerekek nem, azt csinálják, amit tanultak, hanem azt tanulják, amit csinálnak, miközben hajtja őket a kíváncsiság, és a kommunikáció iránti legyőzhetetlen vágy. Képesek az adott nyelven gondolkodni. Míg mi felnőttek fordítgatunk innen oda, addig a gyerekek az idegen nyelven történő kommunikációjuk során spontán alkalmazzák a tanultakat. Kisgyermek korban minden magyarázat nélkül játszva képesek elsajátítani az idegen nyelvet, passzívan befogadni a számukra ismeretlen angol szavakat. Nincsenek tudatában annak, hogy ők valójában egy idegen nyelvet tanulnak meg. Mindez persze csak akkor következik be, ha az egész folyamatot a játékosság a spontaneitás járja át. A nyelvtanulás egész életen át tartó folyamat, amely az iskolában esetleg az óvodában kezdődik és az iskola elhagyása után is tart. A korai nyelvtanításnak feladata a tanulás folyamatának, különböző stratégiáinak megtanítása is, azért hogy garantálja a tudás folytonos gyarapítását az önálló, egész életen át tartó tanuláson keresztül. Egy nemzetközileg elismert kutató, Singleton hosszú ideje kutatja a kisgyermekkori nyelvi nevelés hatékonyságát, azon belül is az életkor és a nyelvtanulás hatékonyságának összefüggéseit. Azt írja: Azok, akik gyermekkorukban kezdték el egy idegen nyelv tanulását, hosszabb távon magasabb szintet érnek el ebben, mint akik később kezdték el. Erre vonatkozóan sok bizonyíték van, s nincs ellenbizonyíték. A tudat alatti, spontán, nem tudatos nyelvelsajátítást helyezi a tanítás középpontjába. Ha a kisgyerek az anyanyelvével együtt ismerkedik a szavak jelentésével, azok mondattá formálásának szabályaival, eredményesebben sajátítja el az idegen nyelvet. A két tannyelvű kezdő szakaszban épp ezért ismeretlen a szótározás, az idegen nyelvi szöveg olvasása, 7

8 fordítása. Erre a kisgyermek valóban képtelen. Csak az életkori sajátosságoknak megfelelő, játékos módszerrel lehet elkezdeni a tanítást. A kisgyermek tehát valóban nem nyelvet tanul, hanem felszedi, elsajátítja a nyelv szókészletét, szabályait. A nyelvelsajátítás gyakorlatilag ugyanazon az úton történik, mint az anyanyelv elsajátítása. Fő jellemzője, hogy spontán motivációk, érdeklődés, kommunikációs igény a hajtóereje. A gyerek szeretné magát kifejezni valamilyen idegen nyelven, de korántsem olyan szabályosan, mint a tudatos tanuló. Ebben rejlik a hatékonysága, mivel a gyerekek számára nem okoz szorongást az idegen nyelven történő megszólalás, a válaszadás, mivel a követelmények illeszkednek a gyerekek életkorához, kommunikációs képességeihez. A nyelvelsajátítás során nem a korrekció a fontos. A sok ismétlés, gyakorlás útján úgyis egyre jobb lesz a kiejtés, bővebb a szókincs, helyesebb a nyelvtan. Épp ezért hatékony, épp ezért élvezik a gyerekek, mivel minden kommunikációs aktus gyakorlatilag sikerként értékelhető. Nem jelent valódi hibát az apróbb nyelvi pontatlanság. Nem az a lényeg, hogy jól használja a nyelvet, hanem az, hogy használja. Az életszerű szituációk rendkívül jól aktivizálják a passzív szókincset. A nyelvelsajátítás során a gyerek megérzi a nyelvtani szabályokat, szemben a tudatos tanulással, ahol be kell vésnie ezeket. Ez a különbség is hozzájárul ahhoz, hogy a nyelvelsajátítás útján tanult nyelv használata még gátlásoktól mentes, szemben a tudatos tanulás útján elsajátított nyelvi készlet alkalmazásánál jelentkező gátlásokkal, amelyek éppen abból fakadnak, hogy a beszélő nem a nyelv használatára, hanem a szabályok helyes alkalmazására koncentrál. A stressz nélküli nyelvhasználat értéke azért nagy, mert átvivődik a későbbi tudatos nyelvtanulásra is. Épp ez az egyik legfőbb értelme a korai nyelvtanulásnak. A másik cél a nyelvtanulás iránti érzékenység, fogékonyság kialakítása. Az Európai Unió országaiban az elmúlt években a korai nyelvtanulást támogatók véleménye került előtérbe, a szülőket pedig leginkább arra buzdítják, hogy mielőbb kezdjék el gyermekeik idegen nyelv taníttatását. 8

9 A korai nyelvtanítás megvalósulása esetén elvárható többnyelvűség garantálja a gyerekek esélyegyenlőségét egy esetleges társadalmi változás, illetve előre nem látható jövő esetén is, továbbá a többnyelvű iskolák létjogosultságát, illetve a diákok mobilitását. Az első idegen nyelv megtanulása lehetővé kell, hogy tegye a tanuló számára más nyelvek jelentőségének és értékének felismerését. A nyelvtanulásnak nagyon fontos eleme a nyelvek iránti érzékenység kialakítása, amely arra szolgál, hogy a gyerekeket több nyelvvel szembesítse, olyan nyelvekkel, amelyek eltérnek az iskola nyelvétől. Ez az érzékenység, illetve tudat nemcsak a nyelvi különbségeket ismerteti meg és fogadtatja el, hanem a kulturális sokszínűséget is előmozdítja. A játékos oktatási környezet kialakításához arra van szükség, hogy a hagyományos oktatási modell kereteitől megszabaduljunk. Mert a gyermekek számára a játék hozza a legnagyobb felfedezéseket, a legtartósabb értékeket és a legprofánabb igazságok felismerését. Csak az életkornak megfelelő, játékos módszerrel lehet megkezdeni a tanítást. Sok szülő az eltérő módszert, a játékot, a zenét, a mókát komolytalannak tartja, amire nem érdemes pénzt költeni. A korán elsajátított idegen nyelv ismerete képezi majd a későbbi tudatos nyelvtanulás alapját, hatékonyabbá teszi, és kevesebb kudarccal végződik. Vagyis a korai kisgyermek korban elkezdett és elsajátított nyelvtanulás alapozó funkciója óriási jelentőségű. 9

10 6 10 ÉVES KEZDŐ NYELVTANULÓK IDEGENNYELVI KOMPETENCIÁJÁNAK FEJLESZTÉSI CÉLJAI Az idegennyelv-oktatás legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése. Kisiskolás korban a legfontosabb cél az idegen nyelv és a nyelvtanulás iránti pozitív attitűd és motiváció kialakítása, fenntartása. Ezen kívül fontos szerepe van a hatékony nyelvtanulási stratégiák megismertetésének, elsajátíttatásának a fokozatosan kialakítandó önálló tanulás érdekében is. Felmerülhet az a gondolat, hogy a kompetencia-szerzés unalmas órákat, házi feladatokat jelenthet. A mindennapi életben azonban azt tapasztalhatjuk, hogy a meglevő ismeretek felmutatása, a tudásról való számadás a hétköznapi beszélgetésekben egyáltalán nem zavarja embertársainkat, sőt sokszor büszkeséggel tölti el őket. Ehhez hasonló szituációt kell teremteni a nyelvórákon is. Persze ezt nem lehet a szállodai szobafoglalás, vagy eltévedtem Budapestentípusú olvasmányokra építeni. Olyan témaköröket kell találni, amelyek érdeklik a tanulókat, tanórán kívül is foglalkoznának vele. Az egyébként száraz, unalmas, félelmetes nyelvtan is izgalmassá válik, ha a tanuló kompetensnek érzi magát benne. Ehhez azonban nagyon jól felépített módszertan és felkészült tanár szükségeltetik. Ameddigre az adott anyagrész unalmassá válna, be kell vetni a játékokat, kreatív gyakorlatokat. A projekt-jellegű tanítás szintén kompetenciát és érdeklődést biztosít az egyébként nem túl érdekfeszítő ismeretek elsajátítására. Változatosság Figyelnünk kell arra, hogy a tanuló akkor motivált megfelelően, akkor irányul figyelme kellőképpen a nyelvtanulásra, ha eléggé érdekesek, újszerűek számára a témakörök, gyakorlatok. Nem csak megfelelő kontrasztképzéssel kell ezt elérnünk, hanem módszertani eszközökkel is, többek között a digitális segédanyagokkal, feladatokkal. 10

11 Élet-közeliség Senki sem szereti, ha olyan dolgokról kell beszélnie angolul, amelyek témája magyarul sem érdekli. Ugyanakkor megfigyelhetjük, hogy van jó néhány olyan témakör, amely szinte minden embertársunk érdeklődését felkelti (közbiztonság, adózás, életkörülmények, stb.). Ha ilyen ismeretek mentén képezzük a szókincset, kifejezés-repertoárt, akkor lényegesen hatékonyabban rögzülnek az ismeretek. Emellett a tanuló olyan ismeretek, patternek birtokába jut, amellyel azonnal kommunikálni tud az anyanyelvi beszélőkkel. Amennyiben egy adott tanmenet alapján oktatunk, fel kell deríteni, hogy milyen lehetőségeink vannak az ismereteket a mindennapi eseményekhez kapcsolódóan tanítanunk. 11

12 Általános fejlesztési célok: - Alakuljon ki és növekedjen a tanulóban a nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódás, az angol nyelv iránti motiváció és érdeklődés. - Örömmel és aktívan vegyen részt az órai játékokban. - Kapcsolja össze az órákon tanultakat a való életben, a környezetében fellelhető nyelvi inputtal. - Maradjon meg, ill. növekedjen a tanuló életkorából ösztönösen adódó megismerési és tanulási vágy. - Növekedjen a tanuló kreativitása a nyelvhasználatban, ill. a nyelvórán alkalmazott tevékenységek végzésében. - Növekedjen a tanuló interkulturális nyitottsága, a tanuló törekedjen az angol kultúra minél szélesebb körű megismerésére. - Növekedjen a tanuló önismerete, önbizalma és önbecsülése. - Fokozatosan alakuljon ki és növekedjen a tanuló együttműködésre való képessége. Nyelvi fejlesztési célok: - A szövegértés fejlesztése - A beszéd fejlesztése - Az írás fejlesztése - A hallás fejlesztése 12

13 DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA AZ OKTATÁSBAN a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon ( NAT 2/A ) Milyenek a XXI. századi oktatás legkiválóbb gyakorlatai? Valóban olyan bonyolult a digitális eszközök használata az oktatásban? Mindannyian észrevettük már, hogy a tanulók életében mekkora szerepet játszik manapság a számítógépek használata. A délutáni elfoglaltság a barátokkal való kapcsolattartás és az ismeretanyagok szerzésének ma ez a legkedveltebb formája. Éppen ezt a fogékonyságot, ezt a számukra barátságos közeget kihasználva lehet őket megközelíteni az oktatás területén multimédiás eszközökkel. Kellő kreativitással, kísérletező kedvvel a XXI. század technikáit is alkalmazhatjuk az oktatásban. Természetesen a hagyományos oktatás létjogosultsága örök, azonban emellett az ilyen új technikák változatosabbá, színesebbé teszik az órákat és új távlatokat nyitnak az oktatásban. Mivel a játéknak nagyon fontos szerepe van a nyelvtanulásban az általános iskolában a számítógép segítségével tudjuk ezt biztosítani, ezen keresztül is tudunk a tanulók számára játékos feladatokat találni, amelyeknek segítségével fenn tudjuk tartani az érdeklődést, hiszen manapság minden gyerek a neten lóg, ez a menő. A mi iskolánkban eddig csak informatika órán jutottak a gyerekek számítógéphez, de mivel ma már olyan gyorsan terjed a technika, hogy lassan szinte minden családnál lehet találni otthon legalább egyet, így a tanárnak is könnyebb a dolga, mert esetleg még házinak is adhat fel olyan feladatot, amelyet az internet segítségével tud megoldani a diák. Az iskolánkban ebben az évben elkészült egy olyan terem, ahol projektor segítségével sokféle digitális tananyag bemutatható. Ezért most nálunk nagyon újszerű a digitális tananyag, s annak a használata, eddig még ilyenre nem volt példa, illetve lehetőség, de ennek a lehetőségnek a tanulók nagyon örülnek, s élvezik, várják az órákat, de valójában nem csak a tanulók, hanem személy szerint én is, mint pedagógus. 13

14 A számítógép rendkívül népszerű a diákok körében. Nő a motivációs szint általa, megváltozik az órák dinamikája. A tanórák érdekesebbek a tanulók számára. Több kompetenciaterület fejlesztésére is alkalmas. A koncepcióm az, hogy számukra játékos, barátságos formában, azaz ezen a számukra barátságos közegen át csempésszük feléjük a tudást, a tananyagot. Új korszak kezdődött megint az oktatásban: a digitális korszak. 14

15 OFF LINE TANANYAGOK Egyre jobban terjednek az iskolákban az interaktív tananyagok. Ezek olyan alap-, illetve kiegészítő tananyagok, amelyek segítségével könnyebben, gyorsabban, mélyebben tudják a tanulók elsajátítani a tudástartalmakat. Ez újszerű taneszköz, amely színesebbé, érdekesebbé teszi tanóráinkat. Tanulóink képességei nem egyformák. Vannak gyengébbek, akiket fel kell zárkóztatnunk, hogy velünk maradhassanak, és van az átlagos képességű gyerekek csoportja. Természetesen ők vannak többségben egy osztályban. Ők megfelelő átlagos tempóban, frontálisan, csoportban, illetve egyénileg fejleszthetők, de tudjuk, hogy minden közösségben találunk tehetségígéretes tanulókat is. Nem kevesen vannak, minden osztályközösségnek közel 10-15%-a azon tanulók száma, akikben bujkál valami, ha más nem, a kukac. Vagyis rendkívül érdeklődőek, kíváncsiak, megfelelően motiváltak egy nagyobb teljesítményre. Az interaktív anyagok nagymértékben segíthetik az iskolai tehetséggondozó munkát. Olyan tanulási stílusokat, technikákat ismertetünk meg és sajátíttatunk el tanulóinkkal, melyek megfelelnek életkori sajátosságaiknak és egyénre szabottak. A tehetségfejlesztés és a digitális lehetőségek alkalmazása a tanórákon abszolút pozitív eredményeket hoz. Minél kisebbek a tanulók, annál nagyobb szerepet kap a szemléltetés. Ezt az igényt is ki tudják elégíteni az interaktív anyagok. Rendkívül látványosak, szemléletesek, több érzékszervet mozgósítanak. Úgy is mondhatjuk, hogy több csatornán keresztül tudják befogadni a tananyagot. ( Látják, hallják, tapintják. ) Ez erőteljesen fejlesztő hatású, és nagyobb élvezetet nyújt a tanulási folyamatban és persze a bevésődés is mélyebb. Nekünk, pedagógusoknak sokszor probléma a tanulók érdeklődésének, kíváncsiságának, motivációjának minél hosszabb ideig történő fenntartása. Ezzel sem lesz gondunk, ha időnként bevetjük új eszköztárunkat. A gyerekek több oldalon át más-más megközelítésben foglalkoznak a témákkal, változatos gyakorlási lehetőségeken keresztül mélyíthetik el tudásukat. Szinte játszva tanulnak, nem is tűnik tanulásnak egy- egy óra, mert olyan élvezetes. Nem beszélve arról az egyedi lehetőségről, hogy egy-egy oldalon túlhaladva, ha betelt az oldal, nem kell letörölni a táblát, hanem a digitális táblán interaktív tananyagokkal végzett gyakorlófeladatok elmenthetők, kinyomtathatók. A kérdésekre adott válaszok kiértékelhetők, a válaszok és a személyre szóló eredmények kinyomtathatók, és 15

16 így a későbbi tanulás során újra felidézhetők. Mivel nemcsak egy tanuló munkáját, hanem egy csoportot, esetleg egy egész osztályt is értékelni lehet, a gyors pedagógiai eredménymérésre is alkalmas. Tehát egy új lehetőségünk van. Az ezen a táblán végzett feladatmegoldás rendkívül konstruktív, hiszen minden tanuló fejében újraszerveződhet a megszerzett tudás, a már meglévő képességek fejlettségi szintjének és az alkalmazott gyakorlatoknak megfelelően. 16

17 ON LINE TANANYAG A másik nagy lehetőség az internet keresztül elérhető tananyagok. Az internet segítségével a tanár és a diák hatalmas adatbázisból meríthet, és kis szervezéssel megvalósítható a kétoldalú vagy többoldalú kommunikáció távoli iskolákkal, sőt kutatóhelyekkel. A multimédiás és prezentációkészítő szoftverek lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy saját, a nyomtatott könyvektől, fóliasorozatoktól független prezentációját elkészítse, valamint hogy mindezt látványosan és a világháló segítségével naprakészen bármikor újra felhasználhassa. A céltudatos böngészés, az adatfeldolgozás és a prezentációkészítés lehetővé teszi, hogy a diákok projektmunkákat is készítsenek. Az információs és kommunikációs technológia alkalmazása a hagyományos oktatási rendszerben tehát új tanítási, új tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközöket, módszereket és konstruktív pedagógiai eljárásokat is hatékonyabba teszi, és így a diákok alkalmasabbá válnak az önálló ismeretszerzésre. A multimédia, mint új informatikai eszköz megreformálhatja megreformálta az oktatást. Jótékony hatását azonban csak akkor fejti ki, ha helyesen alkalmazzuk. A hatalmas információmennyiséget tartalmazó interaktív eszközökre helyes módszertani alkalmazása esetén, mint félkész termékekre kell tekintenünk, amiből a felhasználó saját fantáziája, kreativitása alapján megalkothatja saját, egységes ismeretanyagát, előadását. A tanár a megismerési folyamat során előadóként közvetíti az oktatási anyagot az új ismeretanyag vázát, míg a diák, a multimédia eszközt kreatívan használva, a vázra felfűzi" a számára új, érdekes információkat. Ezzel a módszertannal folyamatosan fenntartható a diák érdeklődése, míg természetesen a tanár számára ez a szerep új kihívásokat jelent. Az információs és kommunikációs technológia tehát egy olyan új környezetet és eszköztárat nyújthat a ma tanárainak, amellyel munkájuk hatékonyabb lehet mind szakmai, mind pedig pedagógiai értelemben. A tanárok és diákok számára egyre inkább megszokottá válik, hogy ismereteiket egy információs dzsungelből (internet, adatbázisok, multimédia CD-k és szoftverek) szerezhetik meg. A tanárok szerepe sem a régi már ebben az információs rengetegben. A tudás egyedüli birtokosaiból ők információs révkalauzokká váltak, akik segítséget nyújtanak tanítványaiknak 17

18 eligazodni az információk sokaságában. A tanár egyik hatékony eszköze ebben a megváltozott világban az információs és kommunikációs technológia oktatásbeli alkalmazása. 18

19 AZ INTERAKTÍV TANANYAGOK POZITÍV ASPEKTUSAI Néhány lehetséges válasz: - sikerélményt ad. A játékok úgy vannak kitalálva, hogy a feladatok akkor fejlesztenek a legjobban, ha nehezek annyira, hogy meg kelljen feszülni a megoldásukhoz, ám annyira mégsem nehezek, hogy beláthatatlanok legyenek, azért a diákok érdeklődésüket és motivációjukat veszítsék. - azonnali visszajelzést kapunk. Ha valamit jól oldunk meg, a jutalom azonnal elvihető (pl. újabb szintre léphetünk stb). Ez nagyban különbözik az 'igazi' élettől - diákként megírunk egy dolgozatot, de az eredményt csak 1-2 hét múlva tudjuk meg esetleg. Vagy például megtanulunk egy nyelvtani szerkezetet, de ahhoz, hogy valódi 'éles' helyzetben használni tudjuk, akár éveket is kell várni. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy milyen nehéz néha diákokat egyes tantárgyak értelméről meggyőzni - 'sose fogjuk ezt használni' és hasonló érvekkel gondolom tanárként már mindenki találkozott. Nos, a számítógépes játékok világában ez nem jelent problémát. Megtaláltuk a kulcsot, kinyithatjuk az ajtót, bemehetünk egy újabb szobába stb. Ezzel természetesen nem azt szeretném mondani, hogy ez feltétlenül így jó, vagy így kell, hogy legyen, pusztán annyit, hogy így van. - sikeres együttműködés: Egy fejlett országban, ahol az embereknek nagyobb számban van számítógépe, és ezért többet is játszanak egy átlagos ember 21 éves koráig órát tölt számítógépes játékokkal. Ez hatalmas szám óra elég a világon bármire (gondoljunk bele, hogy egy idegen nyelv elsajátításához elég óra; ha játékok helyett nyelveket tanulnának a diákok, 21 éves korukra 7-8 idegen nyelvet tudnának!). De érdekes az előadásban McGonigal példája is: az amerikai oktatási rendszerben óra az, amit egy diák az iskolában tölt el 5. osztályos korától érettségiig - feltéve, hogy egyetlen napot sem hiányzott :Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszer mellett - hasonló időben - működik egy párhuzamos 'képzési rendszer' is a legtöbb amerikai diák életében - ez pedig a számítógépes játékok iskolája. 19

20 McGonagil az alábbi 4 pontban foglalta össze azokat a tulajdonságokat, amelyek a profi játékosokat jellemzik: - Optimizmus: azaz hatalmas vágy, hogy megoldjunk egy problémát, amely azzal a meggyőződéssel párosul, hogy - ha elég ügyesek, figyelmesek vagyunk - sikeresek lehetünk. Ez hatalmas belső motivációt ad, hiszen a siker ott van előttünk, elérhető távolságban. A számítógépes játékos (legalábbis én) általában pozitív hangulatban ül le játszani - más dolgokkal ez nem így van (pl. szeretünk edzésre járni, de azért vannak napok, amikor nehéz elindulni, felkelni reggel stb.). Ez az optimizmus közel sem jellemző mondjuk egy tipikus magyar emberre jelenleg (legalábbis én ezt tapasztalom). - szociális kapcsolatok: gyorsan képesek a játékosok egymással kapcsolatot teremteni a virtuális térben - főleg, ha egy közös problémát kell megoldaniuk, és ez együtt könnyebben megy. Gondoljunk csak bele, mennyi időt vesz el, hogy kooperatív technikákat tanítsunk a gyerekeknek, hogy közösen, a feladatokat megosztva, együtt hozzanak létre valamit. A virtuális világban ez természetes. Ők maguk keresik a kapcsolatokat, illetve alakítják azokat úgy, hogy sikeresen megoldást találjanak a problémákra. McGonigal kutatásokra is hivatkozik, melyek szerint sokkal jobban kedvelünk valakit, ha játszottunk vele online (ebben én nem vagyok annyira biztos, de hát a kutatás, az kutatás ugye ) - pozitív 'termelékenység': ez szerintem a legfontosabb szempont: a játékosok rendkívül hatékonyak, és rendkívül 'termékenyek', azaz nagyon sok problémára képesek nagyon gyorsan pozitív válaszokat találni. Az átlagos WOW játékos 22 órát játszik hetente - azaz fél állásban WOW-ozik - és hatalmas pozitív energiákat szabadít fel benne az a tény, hogy ennyi mindent meg tud oldani ilyen kevés idő alatt. Ahogy McGonigal is említi: sokkal jobban szeretünk keményen dolgozni, és kihasználni e rendelkezésre álló időt, mint kis hatékonysággal, sok időt elvesztegetve dolgozgatni. Összefoglalva: a tipikus számítógépes játékos pozitív, motivált, együttműködésre kész, és rendkívül képzett. A feladat: ezt kellene valahogy átültetni az oktatásba. Mielőtt megindulnának a virtuális kövek felém: nem, nem azt mondom, hogy az iskoláknak ezentúl online számítógépes játékként kellene működniük. Ez szerintem sem lenne 20

21 helyes. Pusztán annyit állítok, hogy a játékokon felnőtt generációnak két alapvető tulajdonságát nem szabad figyelmen kívül hagyni: magas ingerküszöb, és az azonnal visszajelzés, jutalom igénye. Meggyőződésem, hogy tanárként elvesztünk, ha mindkettő ellen próbálunk menni: azaz ha a diákok számára unalmas dolgokat igyekszünk hosszabb ideig erőltetni. Lehet valami nagyon érdekes (pl. éppen egy számítógépes játék), és akkor hosszasan is tervezhetünk vele az órán; vagy éppen lehet valami 'unalmas', száraz is, de akkor meg kell találni a módját annak, hogy röviden adjuk elő. Lehet mindezt figyelmen kívül hagyni, természetesen, és egyetérteni azzal az igazgatóhelyettessel, aki azt mondta: 'kollégák, vegyük tudomásul, hogy nem azért járnak ide a diákok, hogy jól érezzék magukat', de hosszú távon ez nem vezet jóra - egyre nehezebb lesz, majd végül teljesen lehetetlenné válik a diákok motiválása, tanítása - a tudás átadása, és egyre több diák fogja egyre hosszabban képezni magát a játékok azonnali sikerrel kecsegtető virtuális világában. Meggyőződésem, hogy a számítástechnika fejlődése itthon is lehetővé teszi, hogy sikeresen alkalmazkodjunk az új helyzethez, és megtaláljuk azokat a formákat, technikákat - azt a módszertant - amely segítségével a technikát, a számítógépes játékokat a hatékony oktatás szolgálatába tudjuk állítani. Ebben hatalmas lépés lehet, ha a számítógépteremből kiszabadulhat végre az informatika, és az órán úgy használhatjuk, ahogy annak értelme van - integráltan az egyéb oktatási módszerekkel. 21

22 HASZNOS INTERNETES OLDALAK Az interneten rengeteg olyan oldal van, ahol találunk a nyelvtanításhoz felhasználható anyagot. Szinte lehetetlen választani közülük, mert mindegyik jó. Itt most felsorolok néhányat a sok közül, én innen válogattam tanításom során: Természetesen rengeteg más oldal is van, én ezekből szoktam válogatni főleg, mert ezek valók kifejezetten kicsiknek. A netangol.hu egy új(szerű) nyelvoktatási segédeszköz kíván lenni, amely egy oktatási médium, az internet felhasználását igyekszik népszerűsíteni és bemutatni. Azon felül, hogy több ezer saját fejlesztésű tananyagot kínál a felhasználók számára, segít nekik abban, hogy eligazodjanak az internetes oldalak milliárdjai között, hogy a számukra megfelelő, hasznos anyaghoz jussanak. A netangol felhasználási lehetőségei kimeríthetetlenek. Rengeteg témában szinte minden órához, óratípushoz lehet tananyagot keresni (videókon, hanganyagokon át egészen a beszéltető feladatokig. Mindezt rengeteg audió, videó és interaktív flash animáció és játék segíti. Kicsiknek való rövid meséket, történeteket is meg lehet hallgatni,amelyhez aranyos képek társulnak, illetve különböző feladatok is tartoznak hozzájuk. 22