Vajda Zsuzsanna Oktatási filozófiák és a jelenlegi felsőoktatási reformtervek
|
|
- Aurél Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vajda Zsuzsanna Oktatási filozófiák és a jelenlegi felsőoktatási reformtervek A felsőoktatásban készülő reformok egyik legnagyobb hibája az előkészítetlenség, az abban szereplő értékek, szempontok reflektálatlansága. Amikor a nyilvánosság előtt az oktatási, felsőoktatási rendszerről esik szó, a szakértők nagy természetességgel használnak kategóriákat, amelyek jelentését aligha ismeri a nagyközönség. Ezért mondandómat néhány ilyen közhely pontosításával kezdem, nevezetesen azzal, mit kell értenünk a porosz és az angolszász oktatási rendszer alatt. Az írás második felében arra térek ki, melyek azok a problémák, amelyek a mai felsőoktatásban ténylegesen megoldásra várnak, ám a reformterv nem tér ki rájuk. A felsőfokú képzés elődei, a középkori egyetemek ősei a XIII- XVI. században szerveződtek, a humanizmus, a reformáció és az ellenreformáció szellemi mozgalmainak hatására. Az egyetemek ugyan, mint az oktatás egésze, egyházi irányítás alatt álltak, de gyakran intézményi és jogi autonómiával rendelkeztek. Ennek nyomait ma is őrzik az egyetemek sajátos szertartásai (a rektor királyi többese, a doktorrá fogadás szertartása stb). A a hallgatók egyetemi polgárok voltak, az egyetemeknek saját törvényeik és jogszolgáltatásuk volt. Az alapfokú, elemi oktatásnak és a magasabb szintű képzésnek a XIX. századig nem volt egymással intézményi kapcsolata. Mintegy éve kezdődött az a folyamat, melynek hatására az európai országokban és a nyomunkban az egész világon egységes, az állami oktatáspolitika által irányított rendszerszerű oktatás alakult ki. E rendszerek létrejöttét az abszolútista uralkodók (Mária Terézia, Nagy Frigyes, Napóleon), majd a polgárosodó nemzetállamok segítették elő részben az eszmei szervezeti keretek, majd a pénzügyi háttér megteremtésével. Az oktatási rendszereknek két alapvető fajtáját a poroszt és az angolszászt szokták megkülönböztetni. A valóságban az amerikai oktatási rendszer egy harmadik típus, és érdemes megjegyezni, hogy például a kanadai és a skót, nemkülönben a kínai és a japán iskolarendszer porosz, vagy kontinentális elvek alapján szerveződik. A porosz vagy kontinentális iskolarendszer az igazi rendszerré szervezett állami oktatás. A kontinentális iskolarendszerek funkciói közé tartozik - a megfelelő tudás, tudományos ismeretek átadása - aktív részvétel a szocializációban, amely jelenti részben a nemzetállami ideológiák (nemzeti identitás, valláserkölcs), részben a modern polgári társadalomban való élet erkölcsi és gyakorlati szabályainak közvetítését - a társadalmi mobilitás új csatornájának megteremtése. A modern, kontinentális oktatási rendszerek a meritokrácia, az érdem szerinti boldogulás intézményei. Elvileg és ideális esetben ugyanis a születési előjogok és a családi anyagi források
2 mellett lehetőséget teremt rá, hogy az egyének saját tehetségük alapján kedvező társadalmi pozíciókat foglalhassanak el, és a középosztály derékhadát alkotó értelmiség (szakértelmiség, állami bürokrácia, pedagógusok) tagjává váljanak. A társadalmi mobilitásban az oktatás lépcsőzetessége játssza a legfontosabb szerepet. A lépcsőzetesség azt jelenti, hogy az oktatási rendszerek különböző életkori szinteken szelekciós lehetőségeket biztosítanak a gyerekek számára. Az iskolai szelekció a mindenkori társadalombírálatok tárgya is, különösen, ha korán történik és az egyes szintek között nincs átjárhatóság. Ugyanakkor az érdemeknek, vagyis a tanulmányi intellektuális teljesítménynek megfelelő, közpénzből támogatott továbbhaladás lehetősége csak a lépcsőzetesség által biztosítható. A szelekció negatív hatását a gyerek még nem tudott kibontakozni, de gyengébb iskolába került, így nem is inspirálja semmi csökkentheti az átjárhatóság, (különbözeti vizsgával át lehet lépni szakmunkás- képzőből gimnáziumba, stb.). E problémák, és a lehetséges megoldások foglalkoztatták az oktatásszociológusokat az elmúlt kb. 50 évben. A kontinentális oktatási rendszerek első fokozatát kezdetben 4, később 6, majd a huszadik század derekán az országok egy részében, például Magyarországon 1945 óta a 8 osztályos általános, vagyis legalábbis formálisan uniformizált általános iskola jelenti. Az oktatásnak ez az alsó szintje ingyenes és kötelező. A második fokozat attól függően, hogy hány éves képzést ad az általános iskola, 10-11, vagy 14 éves korban kezdődik. Ez a fokozat a legtöbb országban háromfelé ágazott el: osztályos gimnázium, amely a legnagyobb eséllyel biztosította a továbblépést az egyetem felé. A gimnáziumok a huszadik század első felében tandíjas képzést jelentenek, majd a huszadik század második felében rájuk is kiterjesztették az ingyenességet. 2. Polgári és szakképző iskolák, amelyekből elvileg szintén volt lehetőség a továbbtanulásra, általában technikumi, vagy főiskolai szinten. 3. A népiskola folytatása 6, illetve 8 osztályig, majd munkavállalás, illetve a huszadik század második felében továbbtanulás a szakmunkás-képző iskolákban. A felsőfokú képzésnek szintén több fokozata létezett ezekben az országokban (technikum, főiskola stb) A felvétel feltétele az érettségi vizsga és a sikeres felvételi volt. A kontinentális országokban az egyetemek túlnyomó többsége a nyolcvanas évek elejéig állami volt, ez alól néhány híres, nagy tekintélyű intézmény volt csak kivétel. A kontinentális iskolarendszer, történeti szociológiai adatok tanúsága szerint minden negatív vonása ellenére rendkívül hatékonynak bizonyult mind a társadalmi mobilitás feltételeinek megteremtésében, a műveltség terjesztésében, mind a tudás fejlesztésében és átadásában (ld. a tudományos központok földrajzi megoszlását a huszadik század harmincas éveiig).
3 A hetvenes évek második felétől a fejlett országokban mindenütt gyorsuló növekedésnek indult az ún. oktatási expanzió, vagyis mind több lett a felsőoktatási intézmények és az ott tanuló diákok létszáma. A gomba módra szaporodó intézmények között egyre több volt az egyházi és magánintézmény, amelyek éppúgy, mint Magyarországon, gyakran igen tetemes állami támogatást kaptak, emellett jóval kevésbé kötötték őket az állami költségvetési intézmények gazdálkodási és minőségi feltételei. Az angol iskolarendszer alapvetően abban különbözik a kontinentálistól, hogy az állami szervezettség nem, illetve jóval később valósult meg. Ezért történetileg nem szerveződött egybe az egyetemi (felsőfokú, elitképzés) és az alsó, felfelé irányuló képzés rendszere: az egyetemi tanulásra, továbbtanulásra felkészítő iskolák és az alulról építkező tömegoktatás külön fejlődőtt, és lényegét tekintve különálló is maradt, ezért igen erős a szelektivitás. Az alsó fokú intézményekben ennek megfelelően nem volt központi tanterv, hanem úgynevezett kimeneti szabályozás működött: az iskolarendszerek közötti áthaladáskor kellett számot adni a tudásról. Angliában a hetvenes évek derekáig a szelekció éves korban történt, és az egyes iskolatípusok között alig volt átjárhatóság. Az elitképzésben mind a közép- mind a felső szinten a kontinentálisnál jóval nagyobb arányban vettek részt egyházi és magánintézmények, az elitképzés jelentősebb része sohasem volt az állam kezében. Ez a szerkezet a mindenkori elit pozícióőrzését, konzerválását segíti elő. A rendszert a hetvenes években átalakították ban bevezették a központi tantervet, és létrehozták a comprehensive school intézményét: ez azt jelenti, hogy a különböző típusú középiskolák (szakmunkás képző, gimnázium, szakközép) egy intézményhez tartoznak, azonos igazgatás alatt működnek és szigorúan egy épületben vannak. Ekkor megszüntették a 11 éves kori vizsgák rendszerét is. A nyolcvanas években a Thatcher kormány hozta létre az új főiskolai szektort, ekkor kezdődött az oktatás piacosodása. Az oktatás Angliában még gyorsabban vált több rétegűvé, mint Német- vagy Franciaországban. Az intézmények tömege egyre inkább a fogyasztói igényeknek tesz eleget, míg az elit magánintézményekben képződik mint például Oxford és Cambridge. Angliában az egyetemi felvétel feltétele egy tesztvizsga, lebonyolítását ma Angliában is üzleti alapon működő vállalkozások végzik, mint az USÁ-ban. Az Economist című folyóirat kb. egy évvel ezelőtt hosszú tanulmányt közölt arról, mennyire lezüllesztette az oktatást ez a rendszer: az üzleti alapú vállalkozások ugyanis kedvezni akarnak a közönségnek, ezért könnyű tesztfeladatokat adtak a diákoknak, mindenki jó eredményeket ért el. A jó magánegyetemek személyes interjúk alapján mérlegelik, kit vegyenek fel, a comprehensive school-ból érkezetteknek nincs túl jó esélye: például kiváló eredményei ellenére köztudomásúan elutasították a Cambridge-be jelentkező Joanne Rowlingot, a Harry Potter szerzőjét, ennek kapcsán cikkek sokasága jelent meg a magánegyetemek szelekciós módszereiről. Az amerikai oktatási rendszer két fontos szempontból különbözik az angoltól és a kontinentálistól is:
4 - központi tanterv, központi hatóság nincs, az egyes államokban hozhatnak bármilyen rendelkezést az iskolában tanítandó tananyagra nézve. Így fordulhat elő, hogy egyes államokban például nem tanítják az evolúciós elméletet. Általánosságban az amerikai iskolák tananyaga, már a középiskolától rendkívüli tarkaságot mutat. A kínálatban ugyan hangzatos című tantárgyak találhatók, csakhogy a pedagógusok nincsenek jobban felkészülve belőle, mint a diákok. - Az amerikai iskola nem szelektív az ún. high school, a középiskola, az általános iskola meghosszabbításának tekinthető. Általában két részből áll (junior és senior). Szakképző iskolák az USÁ-ban nincsenek. Az egységes középiskola létrehozása eredetileg a társadalmi igazságosságot célozta, de a valóságban azt eredményezte, hogy a középosztály gyorsuló tempóban vitte el a gyerekét az állami rendszerből, egyházi és magániskolákba. Az amerikai középiskolákba a gyerekek több, mint 90%-a iratkozik be, a lemorzsolódás azonban igen magas, a gyerekek általában 1/5-e nem fejezi szerez sem érettségit, sem szakképzettséget. Az amerikai iskolarendszer gyenge hatékonysága az ottani értelmiség állandó panaszai közé tartozik, a nyolcvanas évek elején az amerikai tanulók gyenge teljesítményével foglalkozó kongresszusi jelentés is készült, Nation at risk címmel. Ennek hatására többféle célt tűztek ki, például az ijesztően magas lemorzsolódás csökkentését, az idegen nyelv oktatás helyzetének javítását, stb. Ezek a programok azonban részben az állami források hiánya, részben az általános trend megváltozása miatt nem valósultak meg. A finanszírozás egyik gátja, hogy az iskolakörzetek helyi adókat vetnek ki, kifejezetten az oktatás támogatására. Ez a rendszer hihetetlenül felerősítette a társadalmi egyenlőtlenségeket (Ha a gyerekesek száma alacsony, vagy a gyerekes családok szegények, kevés adó folyik be). Az áthaladást a középiskolákból itt is tesztvizsga, a SAT (Scholl Aptitude Test) eredményei alapján döntik el, ezt a vizsgát üzleti alapon bonyolítják, számítógép segítségével bárhol le lehet tenni. Az egyetemek számos más szempontot is figyelembe vesznek a felvételkor, például a sportteljesítményt. Az egyes etnikumok számára pozitív diszkrimináció van, amely a feketéknek kedvező, az ázsiai származásúaknak viszont nagyon előnytelen. A felsőfokú képzés kezdete a college, amely voltaképpen közismereti képzést nyújt, ez már pénzbe kerül, bár vannak ösztöndíjak és támogatási lehetőségek. Csak ezután következik a valódi felsőoktatás, így összességében az Egyesült Államokban a felsőfokú tanulmányok 7-8 évet vesznek igénybe. Az amerikai egyetemi rendszer az angolhoz hasonlóan kezdettől fogva kettős, csakhogy itt a magánegyetemek még nagyobb jelentőséggel bírnak. A leghíresebb magánegyetemek az ún. borostyán liga tagjai. Ezekről került ki a mai nemcsak amerikai politikai elit színe java. Az USA magánegyetemeinek vonzereje az USA politikai és gazdasági befolyásának egyik igen fontos tényezője. Emellett állami egyetemek sokasága is működik, jónéhány kiemelkedő színvonalon (pl. a californiai). Többségük azonban az itthoni középiskolák (valamikori) színvonalát is alulmúló, mind
5 szakmailag, mind szociálisan gyenge intézmény. Néhány filmből és könyvből lehetett tájékozódni a közelmúltból, az ilyen iskolákban uralkodó állapotokról. (A vonzás irányai c. film.) Most, amikor az egész európai oktatást amerikai mintára szervezik át, két ellentétes társadalmi célú és filozófiájú oktatási rendszer összekapcsolása történik, részben ebből adódnak az ellentmondások és zavarok. Az oktatási expanzió Az oktatási expanzió néven ismert jelenség azt jelenti, hogy a tankötelezettség megteremtése óta egyre több gyerek egyre tovább jár iskolába. A jólét növekedésével, az állami források bővülésével folyamatosan nőtt az ingyenes oktatás szakasza is, a hatvanas évek végére az európai országokban gyakorlatilag mindenütt ingyenes volt a felsőoktatás is; széles körben elterjedt volt, hogy a hallgatók megélhetésükhöz is tanulmányi és szociális ösztöndíjakat kaptak. A nyolcvanas években az expanzió felgyorsul, és a jellege megváltozik. Valamennyi fejlett országban ekkor kezdődik el az egyetemek és főiskolák tömegének létrehozása, voltaképpen a felsőfokú oktatás piaci szolgáltatássá változtatása. 1950/ / / / /91 Ausztria Belgium Dánia Egyesült Kir Finnország Görögország Hollandia Magyarorsz (95: 1760) Svédország Az USÁ-ban a hallgatók össz létszámával kapcsolatban vannak adatok: 1950-ben a számuk megközelítette a 3 milliót, ez a szám 1960-ig alig változott. Ezután 5 év alatt több, mint másfélszeresére nőtt, 1985-ben 9 millió körül volt, ben elérte a 12 milliót.
6 A nyolcvanas években kezdődött expanzió egyre összetettebb problémák elé állította az állami felsőoktatást. A folyamat első fázisában gomba módra szaporodó nem állami intézmények tetemes állami támogatásra tettek szert, mivel a felsőoktatás közfeladatnak számított. Az új, a valóságban társadalompolitikailag sohasem mérlegelt jelszóvá változott a felsőoktatás kiterjesztése a lakosság minél nagyobb szegmensére. Bár a politikai döntéshozók általában a megnövekedett lakossági igényre hivatkoznak a felsőoktatás tömegoktatássá alakulása kapcsán, nem kétséges, hogy ilyen igény mindig létezett. Csakhogy korábban a felsőoktatás szabályozása a mainál jóval szigorúbb szelekciót tett lehetővé. A lakossági nyomás másik forrása az ifjúsági munkanélküliség: mivel egyre nehezebb elhelyezkedni, a fiatalok minél hosszabb időt az oktatásban igyekeznek eltölteni. Nehéz elvi választ adni arra a kérdésre, hogy az emberek hány százaléka alkalmas felsőfokú tanulmányok végzésére, és az is nyilvánvaló, hogy az átlagnépesség magasabb szintű iskolázottsága növeli a felsőoktatásra alkalmassá válók arányát. A mai helyzetből ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a népesség felénél kevesebben vannak, akik a valóban felsőfokú ismeretszintet igénylő foglalkozásokra alkalmasak. Az oktatási expanzióban emellett kétségkívül szerepet játszik a piacosodás, amely a diplomák inflációjához, divatosan hangzó, de a valóságban értéktelen szakok burjánzásához vezet. Az állami költségvetés a fenti helyzet kapcsán nehéz helyzetbe került. Az alábbi táblázatból látható, hogy a ciklus első felében az állami hozzájárulás mindenütt növekedett, majd a 90-es évek felétől csökkenni kezdett. Az adatok nem tükrözik világosan, de az expanzió voltaképpen két hullámban történt és különböző okokból. A két hullámot a legvilágosabban az állami részvétel mértéke különböztette meg. Míg az első ciklusban az állam anyagi hozzájárulása növekedett Ausztriáé között: a GDP 2,4% ról 6 %-ra, 1994-ben már csak 5,6% volt, E K 3,2 5,5 4,6 Hollandia 3,5 7,7 4,9 USA 4,2 6,8 6,6 Magyarországon a felsőoktatásra fordított kiadások 1990-ig nőttek, és elérték a GDP csaknem 6 %-át, ezután meredeken zuhanni kezdtek, és ma alig többek, mint 4%. Vagyis nem arról van szó, hogy az állam egyre többet költ a felsőoktatásra, ezért a források szűkösek, ahogyan a szakanyagok állítják, hanem arról, hogy egyre kevesebbet, radikálisan növekvő hallgatói létszám mellett.
7 A felsőoktatás emellett rendkívül magas lemorzsolódással működik: a beiratkozottak 36-40%-a sohasem fejezi be a tanulmányait, de átlagosan 7-8 félévig jár az intézménybe. Emellett a képzési idők a nyugati országokban mindenütt a végtelenbe nyúlnak: Németországban a 18 félévet közelíti az egyetemre járás ideje. A jelenlegi helyzet forrása tehát részben egy antropológiai válság, amelynek a lényege, hogy a gazdasági növekedéssel nem bővülnek a munkalehetőségek, a fiataloknak nincs hová kilépni, ezért parkolni igyekeznek. A másik, hogy az adott helyzetben az államnak újra kellene definiálni saját szerepének és kötelezettségeit. A felsőoktatás tömegessé válása valóban megterheli az állami pénztárcát és társadalmilag sem indokolt, nem is igazságos (jelenleg a kedvezőtlenebb helyzetűek járnak az önköltséges, jóval drágább oktatási formákba). A jelenlegi reform nem a valódi problémákkal néz szembe, hanem tovább tolja a felsőoktatás rendszerét a jelenlegi rossz irányba, a további, csak az üzleti hasznot mérlegelő piac irányában. Saját irányító szerepének növelése, ha a jelenlegi terv megvalósul, voltaképpen nem egyéb, mint a piaci szereplők érdekérvényesítésének támogatása. Források: Pedagógiai Lexikon, Keraban kiadó, 1998 Polónyi István: Egyre többet, egyre kevesebbért? Educatio 2000/1 Vámos Dóra: A munkapiacon diplomával Educatio, 2000/1 valamint Németh András, Lukács Péter, Boreczky Ágnes munkái adatokat ld. még: http: //unescostat.unesco.org/database
A közoktatás változásának tendenciái
A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenAz oktatási infrastruktúra I
Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)
RészletesebbenLengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2
MELLÉKLET 1. táblázat A különböző képzési formákban tanulók idősoros adatsora nappali és részidős bontásban Tanév Nappali Esti Levelező Összes 1937/38 11 747 - - 11 747 1946/47 24 036 1 216-25 252 1950/51
RészletesebbenNeveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1
Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása
RészletesebbenPályaválasztás-beiskolázás
Pályaválasztás-beiskolázás Országos beiskolázási adatok a diákok 96,9 %-ának felvétele már az általános felvételi eljárásban (79 363 tanuló) az ekkor kimaradók részére (2 520 tanuló) 72 000 szabad férőhely
RészletesebbenAz oktatási infrastruktúra I
Az oktatási infrastruktúra I. 2017. 11. 21. Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok) INTÉZMÉNYEK (szintek- programok) PROGRAMOK (intézmények szintek) A programok jellemzői:
RészletesebbenProgramok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései
Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenLeövey Klára Gimnázium
4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált
RészletesebbenBEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT
Fő BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT A bejövő motivációs felmérésekben résztvevők számának alakulása 213 és 217 között változatos képet mutat. A teljes
RészletesebbenHeves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei
Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenIgazságos és színvonalas oktatást mindenkinek
Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv
RészletesebbenTovábbtanulás a felsőoktatásban
Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer
RészletesebbenMigráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're
RészletesebbenZolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)
Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok
RészletesebbenTankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön. Összeállította: Kereszty Péter
Tankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön Összeállította: Kereszty Péter Kojanitz László: Tankönyvpolitika, tankönyvkiadás és tankönyvhasználat a nagyvilágban Egy-egy ország aktuális oktatáspolitikájáról
RészletesebbenSzakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.
Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,
RészletesebbenJOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József
JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.
RészletesebbenA Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre
A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes
RészletesebbenSzékesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS
Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium
RészletesebbenFazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
4 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 18 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály szövegértés 1 18
RészletesebbenCelldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium
Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek
RészletesebbenHol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint
RészletesebbenPolónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci. Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia
Polónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci illeszkedés Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia Amiről szó lesz a kutatás célja Van-e különbség a
RészletesebbenJavaslatok A tudás alapú, innovatív Gazdaság szakképzésének stratégiájához Május 30. Budapest
Javaslatok A tudás alapú, innovatív Gazdaság szakképzésének stratégiájához 2019. Május 30. Budapest Komplex megoldási javaslatunk alapja a pozitív motiváció, a tanulók, a családok, a munkaadók, és az oktatási
RészletesebbenA Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre
A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes
RészletesebbenA szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében
Mobilitás és immobilitás a magyar társadalomban KEP-Mobilitás Kutatási Centrum nyitókonferencia 2018. június 21. A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében
RészletesebbenA felsőoktatás változásának tendenciái Előadások az európai oktatáspolitika köréből.
A felsőoktatás változásának tendenciái Előadások az európai oktatáspolitika köréből. Bevezetés Kihívás: expanzió Felsőoktatási válaszok: tömegesedés, általánossá válás A felsőoktatás funkciói: tudományos
RészletesebbenMennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban
Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2009-2011-2013-ban abszolváltak) Informatikai képzési terület 2014. október DPR: a 2009-2011-2013-ban abszolváltak (informatikai képzési
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2009-2011-2013-ban abszolváltak) Műszaki képzési terület 2014. október DPR: a 2009-2011-2013-ban abszolváltak (műszaki képzési terület)
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenA HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal. Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök
A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök VIII. NEMZETKÖZI TANÁCSADÓI KONFRERENCIA 2016. október
RészletesebbenDr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai
Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása
RészletesebbenA minőségi felsőoktatás feltételei február
A minőségi felsőoktatás feltételei 2016. február Amikor a hagyományos termelési tényezők kimerülnek, akkor nem marad más, mint az emberi tőke és az innováció, ami a gazdasági növekedést mozdíthatja. Ezek
RészletesebbenA közoktatás intézményrendszere és finanszírozása
A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra
RészletesebbenNYÍLT NAP MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA
NYÍLT NAP 2018. 11. 14. MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA Milyen célkitűzésekkel jött létre az iskola? Mezőörs és környéke fiataljainak tehetséggondozása Felelősséget vállalni a környezetért és a közösségért
RészletesebbenA közoktatás szerkezetének alakulása Magyarországon
A közoktatás szerkezetének alakulása Magyarországon Jelen tanulmány kísérletet tesz arra, hogy az iskolaszerkezet kérdését minél részletesebben körüljárja. A tanulmány elején bemutatom a létező külföldi
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2010-2012-2014-ben abszolváltak) Informatikai képzési terület 2015. október DPR: a 2010-2012-2014-ben abszolváltak (informatikai képzési
Részletesebben6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.
6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán
RészletesebbenA felsőoktatás valódi minőségi problémái
A felsőoktatás valódi minőségi problémái SZRI konferencia 2013.04.11. Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzió Humán Tanácsadó www.oktpolcafe.hu Problémák és álproblémák (Bevezető megjegyzések)
RészletesebbenOktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság
Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói
RészletesebbenSzakmai képzés Németországban
Szakmai képzés Németországban Német Szövetségi Köztársaság Területe: 352 022 km² Lakossága: 82 millió Fővárosa: Berlin (3,4 mio lakos) Internet: www.bund.de Tartományai: ZWH Zentralstelle für die Weiterbildung
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2013-2015-2017-ben abszolváltak) Műszaki képzési terület 2019. június DPR: a 2013-2015-2017-ben abszolváltak (műszaki képzési terület)
RészletesebbenKÖTELEZŐ KÖZZÉTÉTELI LISTA 2018/2019
KÖTELEZŐ KÖZZÉTÉTELI LISTA 2018/2019 Az intézmények sségéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenA természettudományok helyzete a magyar közoktatásban
A természettudományok helyzete a magyar közoktatásban Az oktatás célja, hogy pozitívan járuljon hozzá az egyén teljes intellektuális és fizikai fejlődéséhez úgy, hogy segíti önmegvalósítását a magánéletben,
RészletesebbenBeiskolázási tájékoztató
Beiskolázási tájékoztató A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium (OM azonosító 035987) a 2019/2020. tanévre a következő képzési formákat hirdeti meg: Négyosztályos gimnáziumi
RészletesebbenFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ
Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola 2364 ÓCSA, Falu Tamás u. 35. Telefon/Fax: 29/378-045 Honlap: www.bogim.hu E-mail: gimi@bogim.hu OM azonosító: 032552 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Középiskolánk
RészletesebbenLengyelország. Oktatási rendszer. Terület: 322.500 km2. Lakosság: 38 Mio. Főváros: Varsó (1,8 Mio. Lakos)
Lengyelország Terület: 322.500 km2 Lakosság: 38 Mio. Főváros: Varsó (1,8 Mio. Lakos) Oktatási rendszer A lengyelországi iskolai képzés a következő képzési formákból áll: általános iskola, gimnázium, továbbképző
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenA magyar felsõoktatás helye Európában
Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban
Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenSzerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...
RészletesebbenA szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14
A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás
RészletesebbenA munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata
A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenGDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.
GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenÜzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14.
2012.11.09. 2011. évi lezárt OSAP statisztikai adatok alapján A felnőttképzést folytató intézmények száma 1690 A felnőttképzések (tanfolyamok) száma 61662 A felnőttképzésbe beiratkozottak száma 720463
RészletesebbenJELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -
- 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU
RészletesebbenAz EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója
Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG
RészletesebbenFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2019/2020. tanév
FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2019/2020. tanév Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola 0 Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola 7632 Pécs, Melinda u. 23. OM azonosító: 201190 Intézményvezető:
RészletesebbenA Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre
A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes
RészletesebbenHazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.
Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni
RészletesebbenMédiafigyelés FIGYELŐ (66,67. OLDAL)
FIGYELŐ - 2017. 11. 09. (66,67. OLDAL) Dubéczi Zoltán Kamasz Melinda Évente több mint ezer közgazdasági tanuló folytat tanulmányokat vagy kap ösztöndíjat az MNB oktatási programjainak a segítségével. Újabban
RészletesebbenA kompetenciamérés eredményei 2018.
Páduai Szent Antal Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola 2081 Piliscsaba, Béla király útja 72. Tel.: 06-26-375-322 Fax: 06-26-375-020 e-mail: szentantaliskola2081@gmail.com Honlap www.paduai.hu
RészletesebbenA felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem.
Adatlap 1. a kérelmező intézmény neve, címe: BMF 2. a szak megnevezése: üzleti tanácsadás 3. a képzés szintje: szakirányú továbbképzés 4. a szak indításának tervezett oktatási formái: levelező tagozat
RészletesebbenZárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)
Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenSZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában
SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben
RészletesebbenSimor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.)
Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás új fejlődési pályára állítása Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Budapest, 2008. november 25. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Simor András a Magyar
RészletesebbenKompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola
Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés
Részletesebben2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése
2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás
RészletesebbenPannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint
Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete
RészletesebbenÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató
ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név: Ceglédi Tímea Születési hely, idő: Budapest, 1984.06.14. E-mail: cegledi.timea@cherd.unideb.hu Honlap: http://timeacegledi.honlap.com/ Tanulmányok 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenAz Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói
RészletesebbenOsztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)
KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu
RészletesebbenKöznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai
Köznevelési törvény A hatályba lépés fontosabb dátumai 2012. szeptember 1. Ekkor lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló törvény, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre.
RészletesebbenSzelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei
Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008
RészletesebbenMELLearN 13. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
MELLearN 13. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Fenntarthatóság és pedagógusképzés Kocsis Mihály címzetes egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest, Markó
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenKÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Jászboldogházi
RészletesebbenA Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója
A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300
RészletesebbenGDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.
GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag
RészletesebbenKÖTELEZŐ KÖZZÉTÉTELI LISTA 2017/2018
KÖTELEZŐ KÖZZÉTÉTELI LISTA 2017/2018 Az intézmények sségéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,
RészletesebbenBÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2013-2014-es tanévre
BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013-2014-es tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenPedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/
A természettudományos tanárképzés jelentősége és útjai Homonnay Zoltán ELTE TTK Kémiai Intézet A természettudományos tanárképzés jelentősége A tanárképzés célja nem lehet más, mint az ismeretek hatékony
RészletesebbenTagintézmény megnevezése: Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Pálfy- Vízügyi Tagintézmény. Különös Közzétételi Lista Szakközépiskola
Tagintézmény megnevezése: Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Pálfy- Vízügyi Tagintézmény Különös Közzétételi Lista Szakközépiskola 11. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége
RészletesebbenBukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
RészletesebbenAz egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
Részletesebben