Európai közjog- és politika 2

Átírás

1 Európai közjog- és politika 2 Bevezetés az EU politikáiba (szerk.: Kende T. Szűcs T.) Kötelező részek (2009): Külső: Kötelező: Bevezetés (41-63) 1. Az Uniós politikák kialakulása, jellegzetességei és fejlődési lehetőségei - központosított nemzetállam felemelkedése ma globalizáció, multinacionális vállalatok - nem a nemzeti szuverenitás elvesztése, csak a tagállamokkal való együttes gyakorlása - EU intézmények alkumechanizmus - Eu politikáinak általános érvényű fogalma o 1. pillér: fontos: versenypolitika o 2. pillér: közös kül- és biztonságpolitika o 3. pillér: - belső piac működéséhez szorosan kötődő politikák: Bizottság saját hatáskörben, közvetlenül alkalmazhatja a vonatkozó jogszabályokat - politikák felosztása /Theodore Lowi/ (a könyv nem ezt használja ): o constituent (alkotmányozó): alapvető szerződések keretei, magas szintű kormányzati tárgyalások o distributive (elosztó): tipikusan a közös mezőgazdasági politika o redistributive (újraelosztó): gazdagabb régióktól a szegényebb térségek felé áramoltatott források o regulatory (szabályozó): adott szakterület részletes, uniós szintű harmonizálása 2. Általános fejlődési tendenciák és sajátosságok - EK megalakulásakor más prioritások, mint a későbbi bővítéseknél Az Európai Tanács 2000 márciusábanlisszabonban rendezett informális ülése - Lisszaboni Stratégia : - informatikai robbanás + szociális kihívásokra összpontosít - belső piac kiteljesítése, szolgáltatások szabaddá tétele - Európai Kutatási és Innovációs Térség létrehozása - versenyképesebbé, dinamikusabbá, tudásalapú gazdasággá válhat - USA-val szembeni hátrány legyőzése + ázsiai versenytársak es évek: PHARE-program: keletiek felzárkóztatása, felkészítése a csatlakozásra (csak mérsékelt támogatás) - korábban elsősorban gazdasági integrációt célzó politikák (low politics) o külpolitikai ügyek (high politics) tagállami kézben voltak - Egységes Európai Okmány egységes jogi keret Maastricht 1

2 Amszterdam o összehangolt foglalkoztatási stratégia Nizza o szociális kérdések , 2007 bővítés 3. A szabályozó típusú politikák - RSZ elosztó típusú politikák domináltak később szabályozó típusúak - Agenda 2000 nettó befizetők a saját hozzájárulásuk korlátozására törekedtek - EU kis, kötött költségvetés - Bizottság: befolyás + ellenőrzés - belépő országok: Acquis Átvételét szolgáló Nemzeti Program 4. A politikaformálás főszereplői - Európai Bizottság kezdeményezési jog (de a legtöbb javaslat a tagállamoktól, érdekcsoportoktól, lobbiszervezetektől stb. jön) o formailag ők is a Bizottságon keresztül tudnak intézkedni o de: Bizottság döntését a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia 4.1 A Bizottság - kvázikormány - Főigazgatóságok (DG-General Directorates) o eltérő tulajdonságok és munkamódszerek o sajátos érdekstruktúrák - tagállamok által meghatározott körben mozoghat - kezdeményezési jog (public initiator role), de: - a létező politikák csupán 5-10%-a tekinthető a Bizottság spontán kezdeményezésének 4.2 Miniszterek Tanácsa - Általános Ügyek Tanács az újabb politikák és kompetenciák miatt egyre kevésbé tudja ellátni koordináló szerepét - ágazati tanácsülések: adott ágazatok ügyvitelére koncentrálnak - Tanács Főtitkársága: o Bizottság ellensúlya 4.3 Nemzeti kormányok szerepe: - meghatározó szerep, mivel ők delegálják a Tanács tagjait - euro-pesszimista időszakok: tagállami magatartás: felelősség áthárítása - felfutó időszakok: új kezdeményezések - elnökségi periódusok: kitűnő alkalom az adott ország preferenciáinak közös prioritássá tételére (pl. Finnország: EU északi dimenzióinak szorgalmazása; Portugália: internetkorszak; Franciaország: szociális dimenzió stb.) - vagyis: meghatározó mindig a hazai társadalmi gazdasági politikai háttér 4.4 Az alkufolyamat egyéb szereplői - alkuban résztvevők számának növekedése hatékonyság csökkenése o megakadályozására: minősített többség kiszélesítése - egyes országok érdekérvényesítő-képessége eltérő o nagyban függ a hazai koordináció hatékonyságától - érdekcsoportok, lobbyszervezetek (hasonló a washingtoni lobbykörhöz) súlya nő o EU ügyekre specializálódott konzulens cégek o ügyvédi irodák, nagyobb önálló vállalatok, civil és zöld szervezetek o multinacionális vállalatok COPA mezőgazdasági dolgozó szervezete 2

3 UNICE információs és technológiai cégek ERT Európai legnagyobb vállalatai o cél: az üzleti szféra és az uniós, ill. tagállami adminisztrációk közötti kapcsolatok formálása - EU szakbizottságok és munkacsoportok megsokszorozódása 5. Célok, funkciók, végrehajtás és ellenőrzés - Európa: kezdettől fogva alkotmányos stabilizáló jellegű funkciók (USA: inkább szabályozási) as évek közepe: közös piac igénye - politikák átfogó célja: szabályozni s támogatni kívánt területek és társadalmi rétegek vagy élet- és érdekviszonyok egységes, európai szintű rendezése - minden politika alapelveinek elfogadása előtt hosszú vita utána konkrét uniós és tagállami szabályozás o ebből jön létre egy összetett rendszer ellenőrzés egyre nehezebb - fontos szerep az Európai Bíróságnak o o szabálysértési eljárások (főleg a régi tagállamok részéről) ítélkezési gyakorlat szigorítása szorosabb integráció belső piac zavartalan működése miatt - monitoring: Egységes Piaci Eredménytábla - közösségi jog alkalmazásának decentralizálása felé mutató tendencia o Ügynökségek felállítása végrehajtás specializáltan 6. Az uniós politikák fejlődési lehetőségei - differenciált integráció koncepciója es költségvetés pénzügyi perspektíva szerkezete, prioritásai - fenntartható fejlődés megteremtése: szociális, belbiztonsági és környezetvédelmi célok elérésével - költségvetés: o nagy része: mezőgazdaság, környezetvédelem o regionális versenyképesség o szabadság, biztonság és igazságosság tételének kialakítása Kötelező: Bevezetés - Gazdasági és társadalmi kohéziós politika: fejlesztési célkitűzések, felzárkóztatási intézkedések és eljárások összessége - fő cél: közösség egészének fejlődése elmaradottak támogatása - gazdasági és társadalmi kohézió: o Egységes Európai Okmány vezette be a fogalmat o célterület: régió o tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása az elmaradott területek fejlesztéséért - Strukturális politika: intézkedések és eljárások összessége, melyek adott gazdasági vagy társadalmi szerkezeti hiányosságok, lemaradások felszámolását, csökkentését célozzák o regionális politika kiszolgálója (strukturális alapokból finanszírozzák - Regionális politika: célok, intézkedések, eljárások összessége, amelyek egy adott földrajzi, igazgatási vagy statisztikai-tervezési egységnek más ilyen egységekhez képest fennálló elmaradottságának csökkentésére vagy megszüntetésére irányul 2. Az EU regionális politikájának története - regionális politika: európai integrációs folyamatok hatékony eszköze 3

4 - unión belüli regionális különbségek kezelése 2.1. A kezdetek o alapító szerződések: nem szól róla (RSZ-ben nincs) csak RSZ 123. cikk alapján: Európai Szociális Alap (ESZA) létrehozása Európai Beruházási Bank (EBB) finanszírozás mindegyik tagállam, kb. egyformán fejlett o 50-es évek: számottevő regionális különbségek elmaradottabb régiók komparatív előnyökre tehetnek szert a termelési tényezők akadálymentes mozgása révén o 60-as évek: ESZA és EBB (még) elégséges 2.2. Az európai regionális politikai alapjainak kialakulása: az Európai Regionális Fejlesztési Alap o 60-as évek vége: elmaradottsággal sokáig kell számolniuk o 70-es évek: gazdasági visszaesés gazdasági és pénzügyi unió irányába tett első lépések gazdasági integráció vesztesei kapjanak ellentételezést (pl. regionális politika) o 1967: Bizottságon belül: regionális politikáért felelős (XVI.) Főigazgatóság o 1971: tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy nemzeti regionális politikájukon belül meghatározzák a saját legfejlettebb régióiknak nyújtható támogatást (legfejlettebb régiónak max. 20%-os beruházási támogatás) o közösség első kibővülése: szegényebb Írország is csatlakozott o politikai alkufolyamat: regionális politika forrásaival meg lehetett vásárolni egy-egy engedményt a csatlakozási tárgyalások során o 1972: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 1975-től működik tagállami befizetések újraelosztása DE: alacsony költségvetés nem hatékony kvótarendszer: előre meghatározták, hogy az egyes tagállamok milyen arányban részesedhetnek az ERFA-ból régiók 4 kategóriája: legfejlettebb régió: max. 20% kormányzati támogatás 2. kategória: max 25% 3. kategória: max. 30% utolsó kategória:35%-ot meghaladó támogatás felett Bizottság ellenőrzési joga o 1979: lazítottak a kvótarendszeren o 1984: aránysávokat határoztak meg a tagállamok részesedésére o Projektumtámogatás: támogatást a benyújtott projektumokra fizették o Programtámogatás: kvótán kívüli támogatás 2.3. Az Egységes Európai Okmány és a strukturális alapok 1989-es reformja o RSZ-be beillesztette a 3. rész V. címét: Gazdasági és társadalmi kohézió o alapja: 1988-as öt tanácsi rendelet o 4 alapelv: koncentráció partnerség programozás addicionalitás 2.4. A források megteremtése: a Delors I csomag o pénzforrások kibővítése (megduplázása): Jacques Delors Delors-I csomag 2.5. A kedvezményezett régiók lehatárolásának egységesítése: a NUTS-rendszer o támogatott régiók lehatárolását a tagállamok végezték statisztikai torzulások o NUTS rendszer (Nomenclature des unités territorial statistique) o Eurostat véleményezi és hagyja jóvá 4

5 NUTS I: tartomány, ország NUTS II: makrorégió NUTS III: kisebb közigazgatási egység NUTS IV: kistérség, hat államban NUTS V: helyi közigazgatási egység (pl. község) 2003: NUTS I: 3-7 millió, NUTS II: millió, NUTS III: A Maastricht-i Szerződés a Kohéziós Alap o Európai Kohéziós Alap kedvezményezettjei tagállamok pro capita GNP EK átlag 90 %-a alatt Régiók Bizottsága véleményezési jog 2.7. A strukturális alapok reformja és forrásaik növelése: o finomítottak a koncentráció elve alapján meghatározott célokon, egyszerűsítették sé áttekinthetőbbé tették az eljárásokat o 1994 Európai Beruházási Alap tőkéjét a tagállamok jegyzik o Delors-II md EUR 2.8. Az 1995-ös kibővülés o Ausztria, Svédország, Finnország o nettó befizetőkké váltak 3. Az EU regionális politikájának alapjai Egységes Európai Okmány o elmaradott régiók gazdasági és társadalmi kohéziójának elősegítése o gazdaságpolitika koordinálása o közös politikák kialakítása és végrehajtása o strukturális politika alkalmazása o komplex intézkedések o projektumok közvetlen támogatása (Kohéziós Alap) 3.1. A regionális politika jogforrásai Elsődleges joganyag o EKSZ 3. rész XIV. cím: gazdasági és társadalmi kohézió o Maastr. SZ, ASZ, NSZ is módosította o mai formája: 158. cikk: gazdasági és társadalmi kohézió célja: elmaradottság felszámolása 159. cikk: ennek alapelemei: tagállami politikák összehangolása, strukturális alapok, finanszírozási lehetőségek, Bizottság jelentéstételi kötelezettsége 160. cikk: ERFA 161. cikk: felhatalmazza a Tanácsot, hogy a strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó rendeleteke alkosson 162. cikk: Gazdasági és Szociális Bizottság és a régiók Bizottságának véleménynyilvánítást biztosít Másodlagos joganyag o strukturális alapok működésére és a Kohéziós Alap létrehozására és működésére vonatkozó rendeletek o az öt 1988-as rendelet: 2052/88/EGK keretrendelet 4253/88/EGK az előző végrehajtása 4254/88/EGK Európai Regionális Fejlesztési Alap 4255/88/EGK Európai szociális Alap 5

6 4256/88/EGK Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap o 2052/88/EGK strukturális politika fő alapelvei + 5 fő célkitűzés (programozás, addicionalitás ) o másodlagos joganyag módosítása 1999 június os időszakra vonatkozó alapvető másodlagos joganyag 1260/1999/EGK tanácsi rendelet politikai célkitűzések strukturális alapoknak a célkitűzések megvalósításában való részvétele rendelkezésre álló keretösszeg strukturális politika alapelvei tervezési, végrehajtási, ellenőrzési eljárások ERFA feladatai + finanszírozható intézkedések köre ESZA - Halászati Orientációs Finanszírozási Eszköz Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap részalapja Kohéziós Alapot létrehozó tanácsi rendeletet is módosították 3.2. A regionális politika alapelvei Koncentráció o pontosan meghatározott célokra kell összpontosítani a rendelkezésre álló forrásokat o 1. célkitűzés: elmaradott régiók támogatása o 2. célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő területek támogatása o 3. célkitűzés: emberi erőforrások fejlesztése A Partnerség o Bizottság, tagállami központi hatóságok, tagállami regionális intézmények, önkormányzatok, helyi magán- és köztestületek közötti együttműködés o erősíti a regionális és helyi intézmények szerepét A programozás o politika megtervezése, prioritások meghatározása, projektumok pontos beazonosítása Az addicionalitás o uniós regionális politika forrásai ne helyettesítsék az egyes tagállamok saját fejlesztési célú forrásait, hanem egészítsék ki azokat o tagállamok: ellenőrzés lehetőségének megteremtése 3.3. A regionális politika megvalósítása A pénzügyi források: a strukturális alapok és egyéb intézmények Az európai regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 1975 januárjától működik strukturális források felét adja Az Európai Szociális Alap (ESZA) dolgozók elhelyezkedési lehetőségeinek és életszínvonalának javítása munkahelyteremtés munkaerő földrajzi és szakmai mobilitásának támogatása humán erőforrás fejlesztése és többéves nemzeti cselekvési programok megvalósításának támogatása Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) mezőgazdasági struktúrák átalakítása, termékszerkezet-váltás finanszírozása mezőgazdasági mellékágazatok fejlesztése 6

7 A Halászati Orientációs Finanszírozási Eszköz (HOFE) halászati övezetek regionális természetű problémáit hivatott orvosolni Egyéb pénzügyi eszközök és intézmények Európai Beruházási Bank Európai Beruházási Alap közvetlen tőkebefektetés A regionális politika megvalósításának eljárásrendje o eljárási szabályok meghatározzák a támogatásra jogosult területek lehatárolását, o a tagállamonkénti indikatív támogatási keretek nagyságát, o a közösségi támogatásban részesülő projektumok beazonosítását, o végrehajtási rendet o kifizetési mechanizmusokat o közösségi és tagállami intézmények szerepét és körét A tagállami kezdeményezésű programok megvalósításának rendje több eljárási szakasz: o 1. Támogatásra jogosult földrajzi területek meghatározása elmaradott régiók (1. célkitűzés) NUTS-II közösségi GDP 75%-át el nem érők strukturális nehézségekkel küzdő területek (2. célkitűzés) tagállamokkal együttműködve népességszám szerint 3. célkitűzés tagállami hatáskör o 2. Egy főre jutó támogatás meghatározása o 3. Fejlesztési prioritások meghatározása Közösségi Támogatási Keret (Community Support Framework) o 1. szakasz: nemzeti fejlesztési terv készítése (Bizottság részére benyújtani) tagállam gazdasági társadalmi helyzetének átfogó leírása regionális politikai stratégia regionális fejlesztési terv megvalósításához szükséges finanszírozási igények táblázata partnerség elveinek alkalmazása o 2. szakasz: közösségi támogatási keret jóváhagyása Bizottság fejlesztési stratégia, prioritások közösségi támogatási keret kidolgozása indikatív finanszírozási terv irányító hatóságok nevesítése, partnerség elve o 3. szakasz: operatív programok több strukturális alapból támogatott fejlesztési feladatok végrehajtását rögzítik egyes célkitűzések megvalósítása közösségi támogatási keret eljárási, pénzügyi és intézményi végrehajtási részletei részletes finanszírozási terv végrehajtás: Bizottság jóváhagyásával 1993 egységes programozási dokumentum (Single Programming dokument) o egyszerűsített eljárás a 3 szakasz összevonása 2. célkitűzésnél regiónként 3.-nál tagállami szinten 1.-nél az 1 millió alatti programoknál o közösség: inkább ellenőrzés 2000 óta: irányító hatóság: konkrét tervek elkészítése és a projektek kiválasztása o program operatív irányítása o programok felügyelete: monitoring testületek, bizottságok 7

8 A közösségi kezdeményezések 1980-as évek: kvótán felüli programok Bizottság meghatározza a kezdeményezések irányelveinek tervezetét, egyezteti az EP-vel, tagállamokkal irányelvekben rögzíti a o fő célokat o tervezett intézkedések típusát o erre szánt pénzügyi források tagállamok programokkal pályáznak Bizottság dönt : 13 kezdeményezés: o határmenti régiók együttműködése Interreg II o mezőgazdasági fejlesztés Leader II o emberi erőforrás fejlesztés Employment o munkaerő árképzése az ipari változásokhoz Adapt o szénbányászati övezetek szerkezetváltása Rechar II o acélipari övezetek szerkezetváltása Resider II o hadiipari övezetek diverzifikálása Konver o textil-és ruhaipari övezetek diverzifikálása Retex o Észak-írországi béketeremtési program Peace o kis-és középvállalatok fejlesztése Sme o válság sújtotta városok Urban o halászati szerkezetátalakítás Pesca o periférikus régiók integrációja Regis kezdeményezés: o határmenti régiók együttműködése Interreg III o társadalmi és gazdasági válságjelenségekkel küzdő városok Urban o vidékfejlesztés Leader + o foglalkoztatásban megjelenő diszkrimináció valamennyi formája elleni küzdelem segítése Equal innovatív intézkedések (Innovative Actions) 3.4. A Kohéziós Alap o MSZ hozta létre o Eu regionális politikájának része o strukturális politikát szolgál, kedvezményezettjei mégis a tagállamok, nem régiók o jellemzői: tagállami szintű elosztás kedvezményezetti státus feltétele: GNP átlag ne haladja meg az uniós 90%-át gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában foglaltak teljesítése (stabilitási és növekedési egyezmény) az bevezetésének feltételei projektumfinanszírozás egyedi projektumokat támogat két szektor: közlekedési infrastruktúra és környezetvédelem terén használható fel közösségi finanszírozás aránya max % (a maradék magánforrás) o elbíráláskor a Bizottság figyelembe veszi: projektumok európai jelentőséggel is bírjanak közösségi politikákat tartsák tiszteletben o célkitűzéseket a MSZ-hez csatolt gazdasági-társadalmi kohézióról szóló kiegészítő jegyzőkönyv tartalmazza 4. Az Agenda március Agenda 2000 jóváhagyása, legfőbb célkitűzése: a os pénzügyi keret meghatározása Unió bővítés finanszírozási keret? strukturális politika reformja 8

9 előcsatlakozási eszközök fejlesztése 4.1. A regionális politika alapelveinek megújítása A koncentráció o leginkább a koncentrációt megjelenítő célrendszert reformálták meg A regionális politika 3 célkitűzésének reformja 1. cél: elmaradott régiók támogatása közösségi GDP 75%-át el nem érő NUTS II régiók földrajzilag legtávolabb eső közösségi területek ritkán lakott területek 2. cél: valamennyi strukturális probléma egy célkitűzés alatt gazdasági és társadalmi felzárkóztatás kedvezményezettek: o ipari és szolgáltatási szerkezetváltáson átmenő területek o hanyatló mezőgazdasági régiók o válságjelenségekkel küzdő városi övezetek o halászattól egyoldalúan függő területek 3. cél: emberi erőforrás-fejlesztés új megközelítése: oktatási, képzési, foglalkoztatási politikák A strukturális alapok részvétele az egyes célkitűzések megvalósításában ERFA ESZA EMOGA HOFE 1. célkitűzés X X X X 2. célkitűzés X X 3. célkitűzés X A tagállamonként indikatív allokáció meghatározása indikatív támogatási keretek meghatározásának szempontjai: o népesség o regionális fejlettség o tagállami prosperitás o szerkezeti problémák súlya, különös tekintettel a munkanélküliségre strukturális támogatások éves nagysága nem haladhatja meg az adott tagállam GNP-jének 4%-át A kedvezményezetti státusukat elveszítő régiók utótámogatása phasing out utótámogatás A partnerség partnerség elvének kiszélesítése Bizottság szerepe: o stratégiai irányítás o forráselosztás és monitoring tagállamok: o program operatív irányítása és ellenőrzése Az addicionlaitás három fázisban írják elő az addicionalitás ellenőrzését: o ex-ante tervezéskor o mid-term megvalósítás során o ex-post program végén 4.2. A Kohéziós Alap fenntartása 9

10 o Agenda 2000 szigorított feltételei: 2003 érintett 4 tagállam kedvezményezetti státusának felülvizsgálata megerősítették a makrogazdasági feltételességet nehezebb elérni a 80-85%-os maximális közösségi finanszírozási arányt 4.3. A os pénzügyi perspektíva o 7 éves keret magában foglalja: közösség valamennyi politikáját, működési kiadásokat előcsatlakozási eszközök forrásait Unió kibővítésének fedezetét saját forrásoknak a közösségi GNP-hez mért felső határát A strukturális politikák nettó befizetők álláspontja érvényesült: kiadásokat stabilizálták pénzügyi perspektíva nem számol a strukturális kiadások évről évre történő növekedésével Kohéziós Alap 213 md Az előcsatlakozási eszközök költségvetése és a kibővítés költségei évente állandó összegű támogatás: 3, 12 md ez a PHARE, ISPA és SAPARD programok költségvetése új tagállamok csatlakozásuk első évében nem kapják meg a teljes összeget, hanem csak egy átmeneti felfutási időszak (phasing in) után bővítés előtti támogatás a bővítés közvetlen következményeként felmerült költségek fedezésére használható fel 4.4. Az előcsatlakozási eszközök A PHARE regionális fejlesztési támogatása az Agenda 2000 a 3 előcsatlakozási program költségvetését együtt kezeli a PHARE 2000-től vette fel kiemelt prioritásai közé a gazdasági és társadalmi kohézió támogatását PHARE 2000: o integrációs felkészítés elősegítése o intézményfejlesztés tagállami ismeretek átadása magyar és tagállami hatóságok közti együttműködés (twinning) kölcsönadott tagállami szakértők (pro-accession advisers) o beruházások támogatása közvetlenül elő kell segíteni az adott tagállam felzárkózását gazdasági és társadalmi kohézió regionális fejlesztési programok Az ISPA program projektalapú megközelítés környezetvédelem területén: vízgazdálkodás, szennyvíztisztítás és levegőszennyezés vonatkozásában elvégzendő feladatok fenntartható mobilitás A SAPARD program mezőgazdasági és vidékfejlesztés mezőgazdasági beruházások támogatása magyar program célkitűzései: o mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése o élelmiszer-higiéniai, környezetvédelmi, állatvédelmi előírások o magasabb minőségi követelményeknek való megfelelés o munkahelyek megőrzése 10

11 o munkahelyteremtés vidéken o népességmegtartó képesség 5. A évi kibővítés sajátosság: új tagállamok egy főre vetített nemzeti jövedelme jelentősen alatta maradt a közösségi átlagnak kedvezményezett régiók száma soha nem látott mértékben bővült támogatások fokozatos felfuttatása (phasing in) 3 éves átmeneti időszak jóval nagyobb részarányt képez a támogatásokból a Kohéziós Alap kedvezményezett régiók meghatározása - viszonyítás alapja a közösségi átlag közösségi átlag viszonyítási alap a 15-ök átlaga statisztikai hatás viszonyítás alapját képező átlag csökkenése miatt a 15-ök sok régiója kerülne ki az 1. célkitűzés alól kizárólag a bővítés miatt veszítenék el a támogatást 2007-től a 75%-os határ fölé emelkedett régiók utótámogatást kapnak regionális versenyképesség az egy főre jutó GDP mellett figyelembe veszi a gazdaság szerkezetét, a mezőgazdaság súlyát a GDP-ben, a lakosság képzettségét, foglalkoztatási rátát, a földrajzi elérhetőséget, közösségi szabadalmakat 6. A regionális politika hatása értékelési módszerek összemérhetősége korlátozott alapvetően 2 mutató fontos: gazdasági növekedés és foglalkoztatási mutató kis + középvállalkozásokra gyakorolt hatása környezetvédelmi érzékenység növekedése, fejlesztési tervek megvalósítása innovatív tevékenységek bővülése közösséget szolgáló együttműködések megjelenése 9. fejezet Szociális politika 1. A közösségi és nemzeti szociálpolitika különbségei szociálpolitika két jelentése: közösségi és nemzeti szocpol o Nemzeti szocpol: elsősorban szociális ellátások és ezeket nyújtó szociális ellátórendszer, főszereplő: állam és egyén o Közösségi: munkaerőpiac, munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása, szereplők: közösségi intézmények és tagállamok o Irányelvek: munkavállalók jogainak védelme munkahelyi egészség- és biztonságvédelem egyenlő bánásmód biztosítása o személyek szabad mozgása és szociális biztonsági rendszerek koordinációja szabad mozgás: migráns munkavállalót és családját az adott ország állampolgáraival azonos jogok illetik meg diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése két eszköze: szociális jogharmonizáció és nyitott koordináció o nyitott koordináció: nem közösségi jogszabályokon alapul (mint a jogharmonizáció), hanem a Tanács által elfogadott döntéseken a közösen elfogadott szakmai stratégia végrehajtását kér számon a tagállamok kormányaitól munkaerő szabad áramlása, versenyt korlátozó körülmények kiiktatása munkajog, egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség biztosítása, egészség- és biztonságvédelem Szabályozás okai: o EKSZ eredeti 2. cikke: munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód munkavállalók jogainak védelme 11

12 o az érintett kérdésköröket a tagállamok nem tekintették a klasszikus szociális jog részének lehetséges a tagállami szabályozás o versenysemlegesség biztosítása Intézmények: o Bizottság: nyitott koordinációs mechanizmus működtetése korlátozza: tagállami érdek Tanács döntéshozatalban betöltött pozíciója demokratikus legitimáció hiánya szociális jogok szabályozása alapvetően nemzeti szinten maradjon o Európai Bíróság: egyént a közösségi jog alapján megillető jogokat kiterjesztően kell értelmezni emberi jogok feltétlen tisztelete és garantálása o Európai Parlament és Gazdasági és Szociális Bizottság kevésbé befolyásolja a szociális jog alakulását o politikai egyéniségek szerepe: Kohl: feloldotta a jobb- és baloldali kormányok közti ellentéteket Thatcher: lassítani akarta a közösségi szociális politikát Delors: jogi háttér megteremtése, szociális dimenzió folyamatos erősödése MSZ: uniós polgárság nem ad szociális jogokat, címzettek elsősorban a közösségi munkavállalók Közösségi szociálpolitika (social policy) és közösségi szociális jog (social law) o Közösségi szociális jog: közösségi jogszabályok összessége, amelyek valamely szociális témában a Közösség jogalkotási hatásköre alapján születtek ha nem született kötelező érvényű jogszabály, a közösség mégis aktív politikát folytat közösségi szocpol eleme o Közösségi szociálpolitika: magában foglalja a közösségi szociális jogot, a nyitott koordinációt a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem területén 2. A közösségi szociálpolitika története kezdetben csak: munkaerő szabad áramlása és versenysemlegesség a cél EKSZ cikkei túl általános nehezen értelmezhető Egységes Európai Okmány (EEO) 1986 o egészség- és biztonságvédelem o gazdasági és társadalmi kohézió erősítése egységes európai valuta + maastrichti konvergencia-kritériumok sokak szerint a magas munkanélküliség fő oka változások: o 1993 Fehér Könyv: Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás munkanélküliséggel szembeni küzdelem o 1997 ASZ: beemelte a Szociálpolitikai Megállapodást az EKSZ-be o új 13. cikk: lehetővé tette irányelvek elfogadását a fogyatékosság, vallás... stb. alapján történő diszkrimináció ellen o 2000 Lisszaboni Stratégia: közösségi gazdaság-, foglalkoztatás- és szociálpolitika összehangolása o Nizzai Szerződés: cél az unió csatalakozása az Európa Tanács Emberi jogokról és Alapvető szabadságjogokról szóló Egyezményéhez 3. Alapelvek Szubszidiaritás elve: közösségi szabályozás csak akkor indokolt, ha a tagállami szabályozásnál hatékonyabban biztosítja az egységes piac működését Sokféleség tiszteletben tartása: elfogadják szociális ellátórendszerek közti különbségeket, illetve a közöttük zajló versenyt 12

13 Versenyképesség és szociális védelem egyensúlya: tagállamok által biztosított szoc. védelem nem veszélyeztetheti a versenyképességet 4. A közösségi szociálpolitika területei szabályozási területek: o személyek szabad mozgása o szociális biztonsági rendszerek koordinációja o egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítása o munkavállalói jogok védelme o munkahelyi egészség- és biztonságvédelem o európai szociális párbeszéd o ESZA o foglalkoztatáspolitikai nyitott koordináció Közösségi szocpol területeinek csoportosítása: o Szabályozottság alapján: személyek szabad mozgása és szoc biztonsági rendszerek koordinációja szociális jogharmonizáció három területe: egyenlő bánásmód munkavállalói jogok védelme munkahelyi egészség- és biztonságvédelem nyitott koordináció területei: Tanács meghatározza a stratégiai célokat és azok végrehajtása a tagállamok hatáskörében marad o Témák szerint: (területek kapcsolódásai alapján) személyek szabad mozgása egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség munkavállalói jogok védelme foglalkoztatáspolitika és szoc védelem 4.1. Személyek szabad mozgása o tagállamok közti munkaerő-áramlás előmozdítása o EGK 4 fő szabadságának egyike o Közösségen belül hosszú távon kiegyenlítődnek a versenyfeltételek és a bérek o adott tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett vállalhasson munkát o EKSZ: szabad mozgás magában foglalja a jogot: fennálló állásajánlatokra vonatkozó jelentkezés lehetősége ebből a célból a tagállamok területére szabadon beléphessenek területén tartózkodjanak foglalkoztatás megszűnése után a tagálla területén maradjanak e jogok a tagállamok állampolgárait és családtagjaikat illetik meg ezredfordulós jogalkotás célja: 3. országbeli állampolgárok is élhessenek e jogokkal o 90-es évek eleje: megszűnt a korlátozás, hogy a tagállamok állampolgárai közül is csak a munkavállalókat és az önfoglalkoztatókat illeti meg a szabad mozgás joga ma már nyugdíjasokat és diákokat is megillet o Korlátozás: ha önmaga és családtagjai nem jelentenek indokolatlanul nagy terhet a fogadó tagállam szociális rendszerére szabad mozgás joga nem vonatkozik a közszolgálatra (akik a közhatalom gyakorlásában rendszeresen érintettek) közrend, közbiztonság, közegészség védelme (de ezen korlátozások nem szolgálhatnak gazdasági célokat) közrendre veszélyes: ami a társadalomra ténylegesen és alapvetően súlyos fenyegetést valósít meg, alapvető érdeket sért fenyegetés az ország demokratikus rendjére erőszakos cselekményekben részt vesz vagy arra buzdít szabadságvesztéssel büntetendő szándékos cselekményt követ el 13

14 kábítószerrel visszaél o 1408/71/EGK rendelet: Állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalma Összesítés elve: össze kell adni minden olyan időszakot, ami a szociális jogosultságok megszerzése és megtartása, valamint a juttatások összegének kiszámítása szempontjából fontos Juttatások exportálhatósága: pénzbeli juttatások személyhez kötődnek, függetlenül, hol élünk / vállalunk munkát Egyetlen tagállam jogának alkalmazása: nemzeti szociális biztonsági jogalkotás területi elven nyugszik: azon személyekre vonatkozik, amelyek egy adott álla területén tartózkodnak, illetve történnek egy munkavállaló több államban válik biztosítottá (pozitív összeütközés) sehol sem lesz biztosított (negatív összeütközés) Juttatások átfedésének tilalma: külföldi munkavállalók ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe a másik tagállamban való munkavállalás miatt nem cél, hogy egyszerre valaki több államból kapjon jutatást 4.2. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség o 1957 óta folyamatosan a közösség napirendjén ekkor még csak a nők és férfiak egyenlő bérezéséről rendelkeztek (EKSZ 141.cikk: egyenlő munkáért egyenlő bér jár gazdasági megfontolásból fogadták el EKSZ alapításkori szövege egyenlő bánásmód szabályozása 3 területen: a tagállamok polgáraival szembeni megkülönböztetés nemek közti diszkrimináció nemek közti diszkrimináció tiltása sem volt általános (csak a141. cikkben foglaltak szerint) Defrenne-ítélet:stewardess mikor elérte 40. életévét a szerződése szerint el kellett hagynia a légitársaságot nemek közti hátrányos megkülönböztetésre hivatkozott nyert o 70-es évektől folyamatos fejlődés a jogalkotásban 75/117/EGK irányelv egyenlő bér elvének gyakorlati alkalmazhatóságát fokozta 76/207/EGK valamennyi kérdés tekintetében alkalmazni kell az egyenlő bánásmód elvét szociális jogok diszkrimináció-mentesítése 80-as évek önfoglalkoztatókra is kiterjesztés esélyegyenlőség fogalma: o hasonló helyzetben lévők azonos o különböző helyzetben lévők különbözőképpen történő kezelése o 90-es évek: 92/85/EGK irányelv terhes nők munkahelyi egészségének és biztonságának javításáról 96/34/EGK irányelv gyermeknevelés során segít a nőknek a családi terhek méltányosabb elosztásával 97/80/EGK irányelv jogsértettek jogérvényesítésének elősegítése a bizonyítás szabályainak megkönnyítésével o Esélyegyenlőségi politika: mindazon jogi és nem jogi eszközök, melyek azt a célt szolgálják, hogy a nők a férfiakkal egyenlő eséllyel érvényesülhessenek Kalanke-eset: azok a nők, akik ugyanolyan képzettséggel rendelkeznek, mint az ugyanarra a tisztségre jelentkező férfiak, elsőbbséget kell biztosítani azokon a területeken, ahol a nők aránya alacsonyabb Bíróság elfogadta pozitív diszkrimináció, a társadalomban lévő esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul o ASZ korábban a közösségi jog csak a nemek közti diszkriminációt tiltotta, itt jelent meg az általános antidiszkriminációs politika 14

15 1999-ben a 13. cikk alapján 2 irányelvek fogadtak el: 2000/43/EK irányelv faji diszkrimináció tiltása (mindennapi élet legkülönbözőbb területein) 2000/78/EK keretirányelv egyenlő bánásmód alkalmazása a foglalkoztatás terén (hatálya szélesebb a faji elvnél vallás, szexuális irányultság, fogyatékosság stb.) mainsteraming esélyegyenlőség általános érvényesítésének elve 4.3. Munkavállalói jogok védelme o munkavállalói jogok védelmének két eleme: munkajog munkahelyi egészség- és biztonságvédelem Közösségi munkajog közösség: nincs általános felhatalmazása a nemzeti munkajogok harmonizációjára csak meghatározott munkajogi kérdések szabályozása munkakörülmények javítása és munkavállalói jogok garanciális szabályozása versenysemlegesség biztosítása AKZO konszern esete: o 5000 fős leépítés azokban az országokban, ahol kedvezőbb a munkavállalók kirúgásának feltétele közösségi munkajog 12 irányelv munkajogi irányelvek 4 csoportja: o munkavállalók védelem válsághelyzetekben (70-es évek) o atipikus foglakoztatási formák védelme (90-es évek) o munkafeltételek egységes szabályozása (90-es évek) o kollektív munkajogi szabályok (90-es évektől) EFS Európai Foglalkoztatási Stratégia irányelvek csoportjai: o munkavállalók védelem válsághelyzetekben (70-es évek) csoportos létszámleépítés munkáltatói jogutódlás fizetésképtelenség o atipikus foglakoztatási formák védelme (90-es évek) részmunkaidő határozott idejű munkajogviszony munkaerő-kölcsönzés távmunka o munkafeltételek egységes szabályozása tájékoztatási kötelezettségek fiatal munkavállalók fokozott védelme kiküldetés o kollektív munkajogi szabályok Simap-ítélet: orvosi ügyelet munkaidőnek (esetleg túlmunkának) számít Jaeger-ítélet: ügyeleti szolgálat teljes terjedelmében munkaidőnek minősül nagy hatás a magyar munkajogra o Mt. megfeleltetése a közösségi előírásoknak o iránylevek által használt fogalmak tisztázása o minimumra játszás tagállami minimumkövetelmények teljesítése Munkahelyi egészség- és biztonságvédelem munkahelyi balesetek és betegségek számának csökkentése versenytorzító hatások kiküszöbölése cél: megelőzés, ezért a munkáltatónak mindent meg kell tennie, hogy o elkerüljék a kockázatokat o elkerülhetetlenek értékelése és leküzdése o munkafolyamat az azt végző egyénhez igazítása 15

16 o kevésbé veszélyes technikák alkalmazása o koherens biztonsági politika o kollektív munkabiztonsági intézkedések o megfelelő utasítások 4.4. Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem terén o nyitott koordináció: nem sérti a tagállamok kizárólagos jogalkotási hatásköreit - luxemburgi folyamat o foglalkoztatáspolitikai nyitott koordináció eljárási rendje: 1. lépés: ET és bizottság évente jelentésben elemzi a Közösség foglalkoztatási helyzetét, minősített többséggel irányvonalakat (guidelines) fogadnak el 2. lépés: Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek 3. lépés: Tanács értékeli a tagállamok foglalkoztatáspolitikáját, minősített többséggel konkrét ajánlások 4. lépés: jelentésben elemzi a foglalkoztatási helyzetet és elfogadja a következő évre szóló foglalkoztatási irányvonalakat o szakmai célokat a Tanács fogadja el, megvalósítás a tagállamok feladata o Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv: rugalmas tagállamoknak különböző munkaerő-piaci problémáik vannak kikényszeríthetetlen nyitott politikai koordináció jellege miatt nincs szankció o Közösségi és tagállami feladatmegosztás 1988 óta változatlan, de a koordinációs mechanizmus szabályai változnak: nyitott koordináció időbeli ütemezése kezdetben éves, majd 2003-tól 3 éves ciklusok koordinációs mechanizmusok önállósága, egymáshoz való viszonya makrogazdasági és foglalkoztatás-politikai koordináció összevonása (2005) új név: integrált irányvonalak irányvonalak szakmai tartalma kezdetben 4 pillér és több, mint 20 irányvonal általános és 10 specifikus célkitűzés 2005-től integrált irányvonalak bevezetése o Nemzeti és közösségi foglalkoztatáspolitika közti különbségek Nemzeti: mindazon eszköz, politika, jogszabály, amely a nemzetközi munkaerőpiacra irányul Közösségi: nem érinti közvetlenül a munkaerő-piac szereplőit, hanem a nemzeti foglalkoztatáspolitikákra kíván hatni o Szociális védelem 4 területe: szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni védelem nyugdíjrendszerek egészségügyi és idősgondozási rendszerek fenntarthatósága munkavállalás kifizetődővé tétele 5. Európai szociális modell? szociálpolitika európai dimenziója: közösségi szociálpolitika Két eszköze: jogharmonizáció és nyitott koordináció Jogharmonizáció: egyenlő bánásmód biztosítására és a munkavállalók jogainak védelmére korlátozódik Nyitott koordináció: nem jogi, hanem politikai eszköz, nem vonja el a tagállamok kormányaitól a szabályozás és végrehajtás jogát, hanem csak stratégiai célok meghatározására ad lehetőséget?. fejezet: Fogyasztói jogok 1. Történeti háttér fogyasztói jog eredetileg nem szerepelt a szerződésben (csak 1992 után) 16

17 kereskedelmi korlátokat lebontó piaci integráció (negatív jog) + közös feltételeket teremtő piaci szabályozás (pozitív jog) 70-es évektől: jogszabályok védik a fogyasztók biztonságát egészségét, gazdasági érdekeit, + megfelelő tájékoztatás egységes politika azonban nincs 1987 Egys. Eur. Okmány meggyorsította a jogharmonizációs folyamatot (95. cikk) - harmonizációs javaslatok többségi szavazással elfogadása o fogyasztóvédelem soft law-n keresztül o Minimum harmonizáció: egyes kérdések rendezését meghagyja a tagállamoknak, általános szabályozási elvek lefektetése mellett csak addig a minimum értékig szabályoz, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállam szabályozások ténylegesen harmonizáltak legyenek irányelv a legmegfelelőbb szabályozási eszköz nemzeti szabály rendezheti azon kérdéseket, amiket a minimum harmonizáció meghagy szigorúbb nemzeti szabályokat is fenntarthatnak o Szabályozott témák: játékok biztonsága általános termékbiztonság fogyasztói szerződések tisztességtelen feltételeiről koherens politika akadálya a tagállami jogalkotásra felhatalmazást adó szerződéses rendelkezés MSZ módosította EKSZ 3. cikke: fogyasztóvédelem, 153. cikk: felhatalmazást ad a jogalkotásra o többségi szavazással dönt a Tanács Bizottság: a 2. és 3. hároméves cselekvési program már a fogyasztói politika közösségi szintű alakítása mellett foglalt állást EP: környezetvédelmi, közegészségügyi és fogyasztóvédelmi bizottság ASZ: EKSZ 153. cikkének módosítása o a fogyasztók biztonsága, egészsége, gazdasági érdekei + megfelelő tájékoztatás o oktatáshoz, érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jog o koherens közösségi politika + fogyasztói alapjogok nevesítése 2002: három fő célkitűzés: o Fogyasztóvédelem közös magas szintje harmonizációs munkák folytatása alternatív szabályozási módszerek területek: fogyasztói javak és szolgáltatások biztonsága fogyasztók gazdasági érdekeivel kapcsolatos szabályok o Fogyasztóvédelmi szabályok hatékony végrehajtása információs adatbázisok erősítése: CLAB tisztességtelen szerződési feltételek RAPEX gyors riasztási rendszer ECC-Net (2001) bíróságon kívüli vitarendezési hálózat o Fogyasztói szervek minél jobban részt vegyenek az EU politikáiban felül kell vizsgálni az erre kialakított jogszabályokat jobban kell támogatni az ilyen kezdeményezéseket EB: 2005-ben fogadta el a közötti időszakra vonatkozó Egészség és fogyasztóvédelmi politikáról szóló közlemény -ét o tanács és EP 2006-ban fogadta el o Célkitűzések: egyén hatókörén túlmutató kockázatok és veszélyek tekintetében magasabb szintű közösségi védelem fogyasztók támogatása, hogy jobb egészségvédelmi és fogyasztói döntéseket hozzanak egészségvédelmi és fogyasztói politikai célkitűzések összefogottabb kezelése o Specifikus célok: uniós polgárok egészségügyi kockázatokkal szembeni védelme egészségesebb életmód támogatása 17

18 komolyabb betegségek visszaszorítása egészségügyi rendszerek fejlesztése és hatékonyabb kialakítása jobb egészségügyi tájékoztatás támogatása magas szintű fogyasztóvédelem saját érdekérvényesítés elősegítése 2. Piaci integráció és fogyasztói politika kereskedelmi korlátok és versenyakadályok eltörlése (negatív jog) 3 fő kérdés: o fogyasztók választási lehetőségét tehát az árukínálatot korlátozó nemzeti szabályok o elismerésre kerülnek-e a fogyasztói jogok o nemzeti fogyasztóvédelmi szabályok megítélése 2.1. A fogyasztók választási lehetősége o választási lehetőség bővítése o árukínálatot korlátozó nemzeti szabályok a közösségi joggal ellentétesek o RSZ-be ütközik, ha a nemzeti terméket előnyben részesítik (protekcionizmus) o De Kikvorsch Groothandel-ügy holland jogszabály ellentétes a közösségi joggal (csak a holland eljárással készülő sör forgalmazását engedte) o fogyasztók választási lehetősége elsőbbséget élvez a tagállami szabályozással szemben 2.2. Fogyasztói jogok o fogyasztónak joga van az árukhoz és szolgáltatásokhoz hozzájutni o RSZ-ből az integrációhoz kapcsolódó fogyasztói jogok is levezethetők 2.3. Tagállami fogyasztóvédelmi szabályok értékelése o tagállamok közötti kereskedelmet akadályozó nemzeti intézkedések a közösségi jogszabályokba ütköznek - fogyasztók védelme o tagállamok két kibúvó: KSZ 30. cikk: emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme ha valódi, tudományosan igazolt kétségek merülnek fel egy termékkel kapcsolatban Cassis de Dijon-ügy: termék kizárása igazolható, jogszerűen védett érdek indokával igazolható, ha a kereskedelmet kevésbé korlátozó intézkedéssel nem megoldható Belga csonka kúp alakú margarinok esete Bíróság visszautasította a belga érvelést (margarin csonka kúp alakú csomagolás, vaj téglatest mondván a vásárlók így szokták meg. mi lenne, ha megpróbálnának olvasni?!) Drei Glocke-ügy durumbúzából készült tészta olasz piac kizárta a ne durumbúzából készült tésztaféléket (olasz hagyomány) Bíróság szerint nem megalapozott Clinique-eset: hasonlít a német Klinik (kórház szóra) megtévesztő lehet Bíróság elutasította fogyasztókat kifejezetten félrevezető, manipulatív vagy agresszív piaci gyakorlatot tiltó nemzeti szabályokat a Bíróság elfogadja 3. A fogyasztói jogok érvényesítése, a Közösség fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményrendszere 3.1. A fogyasztói jogok egyéni érvényesítésének lehetősége o közvetlen hatály? Bíróság szerint van, DE csak vertikálisan (állam egyén) horizontálisan NINCS! (egyén egyén) o át nem ültetett közösségi irányelvekből származó jogok érvényesítésére két lehetőség: indirekt közvetlen (vagy közvetlen) hatály belső jognak a közösségi joggal összhangban történő értelmezési kötelezettsége irányelvet végrehajtani elmulasztó tagállam felelősségének megállapítása 18

19 o gond: tagállami eljárásjogok különbségei pl. érdekképviseleti szerv nem rendelkezik perképességgel o 1993: Zöld Könyv keresetek szabad mozgására tette javaslatot azóta irányelv lett o bíróságon kívüli vitarendezés: 2001/310/EK ajánlás 3.2. A Közösség fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményei, a fogyasztóvédelmi érdekcsoportok o 1995 Fogyasztói Politikai Szolgálat o 2004 (Barroso) önálló biztosi pozíció a fogyasztóvédelemre az egészségügyi biztossal együtt irányítja az Egészségügy és a Fogyasztók Főigazgatóságát (DH Health and Coonsumers) a következő feladatok koordinációja: általános ügyek, kapcsolattartás az EK többi intézményével fogyasztói ügyletek közegészségügy állategészségügy, állatjólét élelmiszerbiztonság o Tudományos bizottságok: fogyasztási cikke tudományos bizottsága (FCTB) egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága (EKKTB) új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (ÚÚAKTB) o 1962: Fogyasztói Kérdések Bizottsága (Contact Commitee for Consumer Questions) létrehozása, a következő fogyasztóvédelmi csoportokat ölelte fel: Fogyasztói Szervezetek Európai Irodája (BEUC) Európai Közösségek Családi Szervezetei (COFACE) Fogyasztói Szövetkezetek Európai Közössége (EURO COOP) Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) o E testületet 1973-ban felváltotta a Fogyasztók Konzultatív Bizottsága (Consumers Consultative Committee) o 1990: Fogyasztók Konzultatív Testülete (Consumers Consultative Council) tagokat a Bizottság jelöli évente 2 rendes ülés, tagok 2/3-a kérheti a rendkívüli ülést o 2003/709/EK határozat: Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport felállítása 4. A Közösség fogyasztói joga fogyasztók egészsége és biztonsága, gazdasági érdekei egyik része köz- másik magánjogi jellegű egyes magatartások tiltása vagy ügyletek tartalmának szabályozása 4.1. tisztességtelen piaci magatartások szabályozása Irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről üzlethelyiség kívül kötött szerződésekről szerződés létrejöttének körülményeit szabályozza 93/13/EGK irányelv fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szerződés tartalmát szabályozza Szabályozási igény különböző tagállami szabályok a versenyt akadályozhatják közös szabályok minimumvédelem a vásárlóknak elősegítik a külföldi vásárlást (cross border shopping) Az irányelv tartalma ne kösse a fogyasztót a szerződésben foglalt tisztességtelen feltétel (6. cikk) Tisztességtelen az a megállapodás, ami: 19

20 o a felek jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára o pl. aránytalanul magas kártérítést ír elő a fogyasztó számára, ha nem tud teljesíteni o fogyasztót visszafordíthatatlanul kötelező szerződési feltétel o eladó / szállító a szerződés feltételeit indokolatlanul módosítja irányelv nem határozza meg azokat a feltételeket, amik minden körülmény között tisztességtelennek minősülnek (nincs feketelista) és azt sem, ami minden körülmények között tisztességes (fehér lista) a függelék felsorolása: szürke lista nemzeti bíróságokra bízza a minősítést egyetlen szerződéses rendelkezés sem minősülhet automatikusan tisztességetlennek (nemzeti bíróság mérlegel) irányelv kizárja az ár tisztességtelen voltára való hivatkozást Tárgyi hatály: fogyasztói szerződések csak azokra a rendelkezésekre alkalmazható, amelyeket nem egyedileg fogadtak el o egyedileg elfogadottnak minősül: előre kikötött szerződéses rendelkezés, melynek tartalmát a fogyasztónak nem állt módjában befolyásolni (pl. általános szerződési feltételek) az alkufolyamat hiányzik egyszerű és érthető nyelv használata nemzeteknek kötelessége biztosítani a hatékony eszközöket az érvényesítéshez érdekérvényesítés: o bíróságok o fogyasztóvédelmi szervezetek irányelv: minimumharmonizációt valósított meg Szabályozási technika szerződési szabadság korlátozása: tisztességetlen feltételek nem kötik a fogyasztót figyelembe veszi a gazdasági szereplők alkupozícióbeli fölényét és egyes áruk komplex jellegét vevő nem lesz képes megítélni (de a kiszámíthatóságba vetett bizalom károsulhat) blankettaszerződések és ászf távol kerültek a szerződéskötési szabadság eszméjétől megváltozott piaci feltételek jogi beavatkozás: o meghatározott szerződések (fogyasztói szerződések) o bizonyos rendelkezései (amelyeket nem egyedileg fogadtak el) o tartalmának ellenőrzése (megfelel-e a jóhiszeműség követelményének fogyasztó közvetlen védelme: helytállási kötelezettsége megszűnik (tisztességtelenség esetén) 1993 Zöld Könyv: a fogyasztói áruk jótállásáról és a vásárlás utáni javításáról 1999/44/EK fogyasztási cikkek adásvételének és kapcsolódó jótállásának egyes vonatkozásairól A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv Szabályozási igény EP és Tanács 2005/29/EK irányelv üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól Az irányelv tartalma a szabályozás a fogyasztóknak a termékekkel kapcsolatos ügyleti döntéseiket kifejezetten befolyásoló gyakorlattal foglalkozik kereskedőkre és fogyasztókra terjed ki termék fogalmát kiterjesztően értelmezi: árucikkek, szolgáltatások (ingatlanok is), valamint jogok és kötelezettségek 20