2 Intézet a Demokratikus Alternatíváért
|
|
- Veronika Mészárosné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 2 Intézet a Demokratikus Alternatíváért Németországban szövetségi szinten még nem volt példa kereszténydemokrata zöld koalícióra, de tartományi és települési keretek között egyre gyakrabban lépnek együttműködésre a konzervatívok és a zöldek. A téma aktualitását jelzi, hogy tavaly egy több mint 400 oldalas tanulmánykötet 1 jelent meg, ami a fekete zöld koalíció körüli közéleti vitákat mutatta be, megvizsgálta annak társadalmi hátterét, illetve összegyűjtötte a már létező tapasztalatokat a tartományok és a települések szintjén. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) legújabb elemzésének első fele a németországi koalíciós együttműködések hátterét mutatja be, majd azok magyarországi alkalmazhatóságával folytatódik, arra a kérdésre keresve választ, hogy realizálható-e együttműködés a jövőben a Fidesz és az LMP között. A kérdés belpolitikai specifikumát az adja, hogy 2010-es országgyűlési választásokat követően több alkalommal is azzal szembesült a LMP, hogy a baloldali ellenzék a Fidesz jövőbeli szövetségeseként keretezte, legutóbb az MSZP egy elnökségi tagja illette a csatlós kifejezéssel az ökopártot. Az LMP megalakulása óta azzal az igénnyel lép fel, hogy tartalmában és stílusában is megújítja a magyar politikát, ami a két átjárhatatlan táborban gondolkodás meghaladását is magában foglalja. Az LMP részéről tehát elvi akadálya nem lett volna annak, hogy a későbbiekben egy mérsékelt, párbeszédképes, szakpolitikai és politikai kulturális értelemben is nyitott Fidesszel koalícióban kormányozzon. Az elmúlt két év azonban minden, egy esetleges együttműködés szempontjából az induláskor még fennálló lehetőséget zárójelbe tett. Német lehetőség zöldek és konzervatívok az új polgárságért A német belpolitikát többek között az a jelenség teszi különlegessé, hogy a pártok között nincsenek olyan éles szakadékok, amelyek megakadályoznák, hogy kölcsönösen koalícióképesek legyenek. Az antidemokratikus pártok természetesen kivételt képeznek ez alól, ahogyan a konzervatívok, a liberálisok és a zöldek szemében a Balpárt (Die Linke) is. A tartományi és a szövetségi választások előtt és az eredmények közzététele után is élénk találgatás folyik arról, hogy mely pártok lépnek majd szövetségre. A hagyományos CDU FDP, SPD Zöldek mellett 2005 óta a nagykoalíció sem kizárt, ahogy elképzelhető az Ampel azaz közlekedési lámpa, tehát piros (SPD), sárga (FDP), és a Zöldek, és akár a Jamaika-Koalition, azaz a fekete (CDU), sárga (FDP) és a Zöldek felállás is. 1 Kronenberg, Volker Weckenbrock, Christoph (2012): Schwarz-Grün. Die Debatte. Vs. Verlag.
3 Konzervatív zöld koalíció Német lehetőség, magyar eshetőség 3 A néppártok közül az SPD a 2005-ös nagykoalíció óta minden irányban koalícióképes, a CDU számára azonban a szociáldemokratákkal vagy a liberálisokkal kötött szövetség áll fenn lehetőségként. A CDU mozgásterét tágítaná, ha bevett gyakorlat lenne a Zöldekkel kötött koalíció, különösen mióta az FDP gyengén szerepel a választásokon. Bár a Zöldek számára több lehetőség is nyitva áll, ezek azonban az SPD nélkül elképzelhetetlenek, ezért számukra is több szabadságot és erősebb tárgyalási pozíciót jelentene, ha életképes alternatíva lenne a fekete-zöld együttműködés. Különösen azokon a helyeken lehetne a Zöldek számára vonzó a kereszténydemokrata párttal kötött koalíció, ahol a Balpárt erős és az SPD-vel együtt többséget alkot. Angela Merkel a novemberi pártkongresszuson még úgy beszélt a Zöldekkel kötött koalícióról, mint agyszüleményről 2, és a CDU egy külön honlapot szentelt annak, hogy bemutassa, milyen beruházások és projektek ellen foglalnak állást az általuk dagegen pártnak titulált Zöldek. A fent taglalt okok miatt azonban azóta a kereszténydemokrata vezetők nem zárják ki a zöld párttal kötött együttműködést. Bár szövetségi szinten még nem volt példa kereszténydemokrata zöld koalícióra, tartományi és települési szinten azonban igen: 2008-ban Hamburg városállamban, a 2009-es választások után pedig az FDP-vel kiegészülve a Saar-vidéken kormányzott együtt a CDU a Zöldekkel. A települési önkormányzatok közül érdemes kiemelni Frankfurtot (am Main), Kielt és Saarbrückent. A szövetségi szinten kötött koalíció lehetősége az utóbbi időben egyre több fórumon felmerül a jövő évi Bundestag-választások kapcsán. A téma aktualitását jelzi, hogy tavaly egy több mint 400 oldalas tanulmánykötet 3 jelent meg, ami a fekete-zöld koalíció körüli közéleti vitákat mutatja be, továbbá megvizsgálja annak társadalmi hátterét, illetve összegyűjti a már létező tapasztalatokat a tartományok és az települések szintjén. Sokatmondó, hogy a kötet előszavát a német zöldek egyik társelnöke Cem Özdemir jegyzi. Özdemir azon fiatal zöld politikusok közé tartozik, akik rendszeresen találkoztak a 1990-es években egy bonni pizzériában hasonló korú CDU-s politikusokkal. A találkozókon részt vett kör a német sajtóban később a pizza connection nevet kapta. Mikor 1980-ban megalakult a zöld párt, karakterében, politikájában és választóit tekintve is a lehető legélesebben különült el a konzervatívoktól. Napjainkra azonban a Zöldek és a CDU is megváltozott. Egyfelől a zöld párton érezhetően nyomot hagytak a kormányon eltöltött évek, a korábbiakhoz képest megengedőbb a gazdaság-, kül- és védelempolitikát illetően. Másfelől a CDU programjában is megjelent a felelős gazdaságpolitikával összeegyeztethető ökológiai tudatosság, valamint közeledett a két párt álláspontja a bevándorláshoz kötődő kérdésekben is. 2 Wittrock, Philipp (2011): Wie Merkels Hirngespinst zum Wunschbündnis wird. Spiegel.de, január 10. Elérhető: 3 Kronenberg, Volker Weckenbrock, Christoph (2012): Schwarz-Grün. Die Debatte. Vs. Verlag.
4 4 Intézet a Demokratikus Alternatíváért Utóbbi fejlemény annak is köszönhető, hogy Németországban a bevándorlásról és ezzel kapcsolatosan a társadalmi feszültségekről, továbbá az állam vallási és kulturális szerepéről régóta élénk és termékeny vita folyik. A két politikai erő közötti együttműködés legneuralgikusabb pontja sokáig az atomerőművek kérdése volt, azonban ezt a vitás fejezetet is sikerült lezárni. A fukusimai szerencsétlenség után ugyanis a szövetségi kormány eldöntötte, nem újítja meg a német atomerőművek élettartamát, és 2022-ig fokozatosan bezárja azokat. A szakpolitikák mellett azonban legalább annyira fontos változás a két párt választóinak szociokulturális közeledése. Németországban közírók és társadalomtudósok vitatkoznak a Neue Bürgertum (új polgárság) koncepciójáról. A Neue Bürgertum lényege, hogy az utóbbi évtizedekben visszatérnek a klasszikus polgári értékek. Nem elsősorban 68 közvetlen hatása, hanem az azóta előálló jelenségek úgymint a család intézményének leértékelődése, az értékorientáció elvesztése vagy a fogódzó nélküli önkonstrukció kényszere ellenében. A polgári ethosz megerősödésében természetesen szerepe van még a gazdasági válságnak és a közoktatás problémáinak is. A trendek hatására egységesülni látszik a középosztály, amely mindkét párt választói bázisát jelenti. Ahogy a fent említett kötet szerkesztői a göttingeni politológus Franz Waltert idézik: a két párt közeledésével újraegyesül a német középosztály. Magyar eshetőség? Nem 2014-ben. Magyarország egyrészt unitárius ország, nincsenek gyakran választások, másrészt méretéből adódóan is szűkebb a politikai osztály, és így kevesebb lehetőség nyílik olyan politikai kísérletezésekre, mint Németországban. A példák hiánya ellenére, de a német gyakorlatot már ismerve érdemes megvizsgálni, hogy realizálható-e együttműködés a jövőben a Fidesz és az LMP között. A kérdés belpolitikai specifikumát az adja, hogy 2010-es országgyűlési választásokat követően több alkalommal is azzal szembesült az ökopárt, hogy a baloldali ellenzék a Fidesz jövőbeli szövetségeseként keretezte. Jelen állás szerint 2014-ben, illetve szorosan azt követően nem valószínű, hogy a német példával szembesülne Magyarország. Az LMP a többi demokrata ellenzéki párthoz hasonlóan következetes kritikusa az Orbán-kormánynak, legyen szó akár a hatalomgyakorlás technikájáról, akár a Fidesz demokráciafelfogásáról, továbbá a párt szakpolitikai kérdésekben is a Fidesszel szemben vagy attól eltérő álláspontot képvisel. Emellett a német példa magyar alkalmazásának feltétele nemcsak a Fideszen belüli alapvető változás, hanem a jobboldali párt személyzeti politikájának módosulása is.
5 Konzervatív zöld koalíció Német lehetőség, magyar eshetőség 5 Egy későbbi együttműködés alapjai ugyanakkor 2010-ben, a kormányzati ciklus indulásakor még adottak voltak. Az LMP megalakulása óta azzal az igénnyel lép fel, hogy tartalmában és stílusában is megújítja a magyar politikát, ami a két átjárhatatlan táborban gondolkodás meghaladását is magában foglalja. Az LMP részéről tehát nem volt akkor elvi akadálya annak, hogy egy mérsékelt, párbeszédképes, szakpolitikai és politikai kulturális értelemben is nyitott Fidesszel a jövőben együtt kormányozzon. Az elmúlt két év azonban minden, egy esetleges együttműködés szempontjából az induláskor még fennálló lehetőséget zárójelbe tett. Az ezredforduló után élénk vita folyt a magyar alternatív mozgalmon belül a bal jobb kategóriák használatát illetően. 4 A mozgalom zöld szárnya amellett érvelt, hogy a bal jobb elfedi a valós problémákat, és a mozgalom beleragad a régi vitákba. Az LMP sem politikai tömbökben gondolkodik, erre utal a ciklus elején mutatott pragmatikus, de értékelvű hozzáállása az alakuló jobboldali kormányhoz, illetve ezt bizonyítja az ellenzéki összefogás elkerülhetetlenségének kritikája is. Nem véletlen, hogy a szocialisták a ciklus elején gúnyosan őfelsége ellenzékének tekintették az ökopártot. Egy koalíciónak természetesen nemcsak hatalomtechnikai megfontolásai lehetnek, világnézeti és programatikus metszéspontok nélkül, a választók beleegyezése ellenére ugyanis nem lehet politikai együttműködésre törekedni. Az LMP és a Fidesz közeledésének feltételeit a konzervatív és az ökológiai gondolkodásban is közös megőrzés, az organikus fejlődés igénye és az elkövetkező generációkért való felelősségvállalás eszménye teremthette volna meg. Emellett fontos szerep juthatott volna a magyar zöld mozgalom sajátos konzervatív karakterének is. A német zöld gondolkodás legfontosabb problematikája az atomenergia ügye volt. Politikai identitása és szocializációja alapját adták az atomerőművek elleni tiltakozások az 1970-es évek végén. A tiltakozó hálózatok adták a születő párt szervezeti hátterét is. Magyarországon a bősnagymarosi vízlépcső ügye vált ilyen fontos mozgósítási potenciállal rendelkező konfliktussá. A vízlépcső erőltetett megépítése nemcsak környezetvédelmi ügyként merült fel, ugyanilyen sértő volt a Duna-kör szervezői és a közvélemény számára a demokratikus konzultáció hiánya, a gazdasági szempontokon túli érvek arrogáns negligálása. A Duna-kör ráadásul a magyar ellenzéki csoportok sokat emlegetett pluralizálódását megelőzően bontakozott ki, az ügyet ezért nemcsak környezetvédő szervezetek és ökopolitikusok karolták fel, hanem a szerveződő ellenzéki pártok is. A konfliktus természetéből adódóan a kibontakozó magyar zöld mozgalom konzervatív, jobboldali színezetet kapott. A vízlépcső ellenzői ugyanis egy önmagát baloldalinak tekintő diktatórikus rendszerrel szemben kívánták megőrizni a természetes környezetet. Legalább ilyen fontos, 4 Mikecz Dániel (2008): A dinnye a héjától. A bal-jobb vita a magyar alternatív mozgalmon belül. Politikatudományi Szemle, 2. Elérhető:
6 6 Intézet a Demokratikus Alternatíváért hogy a Dunakanyar a Horthy-korszakban a középosztály kedvelt üdülőhelye volt, amely a karakterét később is megőrizte. A rendszerváltás után azonban a politikai ökológia egészen a 2010-es választásokig nem jelent meg önálló irányzatként a magyar parlamenti politikában, bár a régi Duna-körösök több parlamenti pártban így a Fideszben is jelen voltak. A hatalmi logika, a világnézeti metszéspontok és az LMP esetében a szekértábor-politika elutasítása mellett az ebben a ciklusban felhalmozott sérelmek, továbbá az ökopárt részéről a Fidesz leváltásának elsődleges igénye nem abba az irányba mutatnak, hogy 2014 után megvalósulna egy Fidesz LMP koalíció. Németországtól eltérően itthon még el sem kezdődtek és a jövőben nem is fognak olyan az együttműködésről szóló közéleti diskurzusok, amelyek megteremthetnék egy koalíció kognitív alapjait. Fontos azonban észben tartani, hogy egy pártrendszer átalakulása nem egy ciklus alatt megy végbe. A hazánkban korábban ismert két osztatú felállás is 1998-tól szilárdult meg. Mivel kormányra minden esetben szükség van, a képviseleti demokrácia logikája előbb-utóbb megteremti a stabil törvényhozási feltételeket.
7
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenÖsszefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak
Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak
RészletesebbenAZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL
AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.10. AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL 2016.03.10. 2 ÖSSZEFOGLALÓ A bevándorlási válság kezdete óta az
RészletesebbenFrakcióvezetők a Parlamentben
Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenNői politikusok a közvélemény szemében
Női politikusok a közvélemény szemében Az Integrity Lab elemzése Tartalom Vezetői összefoglaló... 2 Bevezető... 3 Női politikusok és magyar választók... 4 Pártok és női jelöltek... 5 Alkalmasság megítélése...
RészletesebbenTartományi választások Németországban. Sorsfordító idők?
ELEMZÉSEK Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? Tamási Anna E-2016/6. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
RészletesebbenKorszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
Kovács János vezető elemző Az elmúlt időszakban a politikai valóságértelmezés egy újabb pillérévé vált a 20-21. századi pártok felosztás, melynek valódi jelentőségét a centrális erőtér működése, az új
RészletesebbenA MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE
A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.11. A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE 2016.03.11. 2 A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE Március 15-én lesz egy éves a megújult
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
RészletesebbenA BALLIBERÁLIS MÉDIA ÁTVETTE A BALLIBERÁLIS PÁRTOK SZEREPÉT A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE
A BALLIBERÁLIS MÉDIA ÁTVETTE A BALLIBERÁLIS PÁRTOK SZEREPÉT A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2017. 04. 21. ÖSSZEFOGLALÓ 2014 óta a baloldal fragmentáltsága tovább nőtt, nincs látható kormányzati alternatíva,
RészletesebbenHettyey András: Tartományi választások Alsó-Szászországban
Hettyey András: Tartományi választások Alsó-Szászországban Január 20-án választásokat tartottak Alsó-Szászországban, Németország egyik legfontosabb tartományában. Az eredményben mindegyik párt találhatott
RészletesebbenNégy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG
A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az
RészletesebbenAdalékok az 1990-es választási stratégiákhoz
Rendszerváltó és archívum Adalékok az 1990-es választási stratégiákhoz A Rendszerváltó és Archívum rovatunk a lapszám tematikájához illeszkedve ezúttal az 1990-es országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenPolitikai állapotjelző 2011 tavaszán
Intézet a Demokratikus Alternatíváért 2 Ellenzéki szempontból 2010 tavaszának egyik legfontosabb kérdése volt, hogy mely politikai erő lehet a jelenlegi jobboldali konglomerátum lehetséges kihívója. A
RészletesebbenEurópa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és
Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és a belpolitikai erőviszonyok tükrében Dr. Ferkelt Balázs Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar Szeged,
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenNépesedésvita a parlamentben
Dobos Arnold Török Zoltán Népesedésvita a parlamentben Tematizációs kísérlet vagy valódi szakpolitikai alternatíva? Hogyan értékeljük a Jobbik által kezdeményezett parlamenti népesedési vitát? A Jobbik
RészletesebbenJÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN
MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
Részletesebbenaz idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind
az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért
RészletesebbenI. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is
Akár a magyar egyetemisták és főiskolások egyharmadáról is le kell mondanunk? Sajtóközlemény Zuhanó LMP-s támogatottság, erős jobboldali elkötelezettség, kedvezőtlen magyarországi elhelyezkedési esélyek,
RészletesebbenBudapest 2019 A Republikon Intézet elemzése
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb
RészletesebbenReformtempó összehasonlításban
Reformtempó összehasonlításban A Gyurcsány-Bajnai és az Orbán-kormány jogalkotása számokban 2015. április Bevezető A Policy Solutions Törvénygyártók című projektjének célja, hogy felmérje a jogalkotás
RészletesebbenPROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ december 19.
PROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ 2017. december 19. AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ INTERNETES ATTITŰDVIZSGÁLAT EREDMÉNYE ÖSSZEGZÉS
RészletesebbenÓraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV
A tantárgy címe A magyar politikai rendszer 1. A tantárgy típusa Előadás A tantárgy kódja BBNPO20800 Óraszám 30 Oktatott félévek száma: 2 Kreditek száma 4 Oktató: Pócza Kálmán (pocza.kalman@btk.ppke.hu)
RészletesebbenAJÁNLOTT TANTERV a politikatudományi MA képzésen
AJÁNLOTT TANTERV a politikatudományi MA képzésen PGT MP KE PM A politikai gondolkodástörténet paradigmái Magyarországon Magyar politika a rendszerváltás után Kisebbségpolitika, etnikumok Parlamentarizmus
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN
AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN A 2002. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK IDŐSZAKÁBAN Jelölő szervezet nyilvántartásba
RészletesebbenBelső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan
RészletesebbenEsélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Esélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ Bár az utóbbi hetekben a választásokkal kapcsolatos közbeszédet a visszalépések kérdése uralta, a Republikon Intézet számításai szerint nincs szükség
RészletesebbenPARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT
A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve
RészletesebbenKereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union (CDU)
Németország politikai pártjai Németország államformája szövetségi köztársaság, mely az 1990. október 3-i újraegyesítés óta 16 tartományból épül fel. A tartományoknak jelentős súlya van a német alkotmányozás
RészletesebbenHíradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő
Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló
RészletesebbenKik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
RészletesebbenKétharmad a letelepedési kötvények ellen. Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása
2016. november 7. Kétharmad a letelepedési kötvények ellen Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása Október második felétől a közbeszéd egyik legmeghatározóbb témája a letelepedési kötvények megszüntetése
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenA kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól
A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól 2011. november 1 Vezetői összefoglaló A Class FM-en az összes
RészletesebbenA magyar középosztály
Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály
RészletesebbenNAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p.
NAVRACSICS TIBOR Önálló monográfia, tankönyv NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. B Korona K. 1998. 342, [2] Tanulmány gyűjteményes kötetben NAVRACSICS Tibor:
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenKereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl)
Hollandia politikai pártjai Hollandia (hivatalos nevén Holland Királyság) 1815-ben nyerte el függetlenségét, az ország államformája ekkortól kezdve alkotmányos monarchia. Az 1814-ben elfogadott alkotmány
RészletesebbenJ e g y zőkönyv HOB 3/2011/EL (HOB 5/ /EL)
HOB 3/2011/EL (HOB 5/2010-2014/EL) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Ellenőrző albizottságának 2011. április 28-án, csütörtökön, 10 óra 05 perckor az Országház földszint
RészletesebbenA Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése
Európa-Mozgalom Németországi Hálózata Németországi Európa-Szövetség Európa-Mozgalom Magyar Tanácsa Európai Intézet, Budapest A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése Szakmai Fórum: Kisebbségek társadalmi
RészletesebbenA KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI
1.oldal A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 2010. május 3 6. Brüsszeli tanulmány- és lobbiút 2.oldal UNIÓS VONATKOZÁSAI 2010. május 3 6. A Konsilo Kft. és a TGG & Partners május elején tanulmányi
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenMikecz Dániel A nép szava?
Mikecz Dániel A nép szava? Közvetlen demokrácia Németországban A berlini választópolgárok április 27-én döntöttek a város közepén elterülő reptér, a Tempelhof Flughafen jövőjéről. Az első egész Berlinre
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenA Magyar-Német Fórum 25. Éves Közgyűlése. és a. Magyar-Német Ifjúsági Fórum 5. közgyűlése. 2015. november 12-13.
Németországi Európa Unió Az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa Európa Intézet, Budapest A Magyar-Német Fórum 25. Éves Közgyűlése és a Magyar-Német Ifjúsági Fórum 5. közgyűlése 2015. november 12-13. Az európai
RészletesebbenPROKON. Kutató és Elemző Társaság VASÁRNAPI BOLTZÁR: IDEOLÓGIAI KÉRDÉS
PROKON Kutató és Elemző Társaság VASÁRNAPI BOLTZÁR: IDEOLÓGIAI KÉRDÉS AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK KÖRÉBEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KVANTITATÍV ELEMZÉSE Klesch Dávid Barnabás, Krisztel Renáta, Radics Gergő
RészletesebbenMigrációs kihívások a multikulturalizmus vége?
Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális
RészletesebbenRendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment
Részletesebbena Nemzeti Együttm űködésről
Iilvataia ORSZÁGGY Ű LÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Ér $t: 2010AÁJ14. P/... számú politikai nyilatkozatterveze t a Nemzeti Együttm űködésről Előterjesztő : Budapest,
RészletesebbenHatékonyság vagy ellensúly
Hatékonyság vagy ellensúly Az országos adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 20-22. A budapesti adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 23-27. 2010. 38. hét 2. OLDAL Országos pártszimpátia Kétszer nem lehet
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az 1998-as parlamenti választásokat követően koalíciós
RészletesebbenPolitikusok médiahasználata a magazinműsorokban
Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2014. március 24-30. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan
RészletesebbenTörök Zoltán. Balra át? Az európai baloldal jövője az Amszterdami folyamat fényében
Török Zoltán Balra át? Az európai baloldal jövője az Amszterdami folyamat fényében Az európai szociáldemokrata pártok a jóléti államok meggyengüléséhez hasonló válsággal voltak kénytelenek szembenézni
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a június 5-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÁSI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLY 2018 TÁJÉKOZTATÓ a 2018. június 5-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről Tartalomjegyzék Napirend előtti felszólalás...
RészletesebbenA németországi választások tanulságai
Nagy Attila Tibor A németországi választások tanulságai Angela Merkel hivatalban lévő kancellár győzelme több fontos következtetés levonására ad alkalmat: a nagy néppártok kora nem feltétlenül áldozott
RészletesebbenMandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE EREDMÉNYEK A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz abszolút többségére lehet számítani a vasárnapi választások után. Becslésünk
RészletesebbenPolitikusok médiahasználata a hírműsorokban
Politikusok médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2014. április 7-13. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan
RészletesebbenPanel második hullám változói
Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök
RészletesebbenElőszó. Forrás: http://www.valasztaskutatas.hu
Előszó Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 7-14. p. Forrás: http://www.valasztaskutatas.hu
RészletesebbenA koalíciókötés kérdőjelei Ausztriában
Gyene István Hunor A koalíciókötés kérdőjelei Ausztriában Az elmúlt évtizedben számtalan esetben találkozhattunk a napi politika elemzőinek, a politikatudomány művelőinek azzal a megállapításával, miszerint
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://csikszereda.gov.hu/tajekoztato-az-europai-parlamenti-valasztasokrol 2 A Parlament kialakulása 1952-ben alapították az Európai Szénés
RészletesebbenORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÁSI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLY 2018 TÁJÉKOZTATÓ a 2018. szeptember 18-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről Tartalomjegyzék Napirend előtti felszólalás...
RészletesebbenEgészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenA Facebook nem politikai csodafegyver
A Facebook nem politikai csodafegyver a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének legfrissebb elemzése Készült: 01. december 18. 1 01. december 18. A FACEBOOK NEM POLITIKAI CSODAFEGYVER Választók a Facebook on
RészletesebbenPolitikusok médiahasználata a magazinműsorokban
Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2014. március 31 április 6. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenAJÁNLOTT TANTERV. a politológia BA képzésen. (2011. szeptembertől) Első szemeszter Kurzus Forma óra/hét Kredit
AJÁNLOTT TANTERV a politológia BA képzésen (201 szeptembertől) Első szemeszter EAP Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet előadás 2 3 kollokvium TFIL Társadalomfilozófia előadás 2 2 kollokvium
RészletesebbenBizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA
Bizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA REZÜMÉ A családi otthonteremtési kedvezményt a magyar társadalom 43 százaléka tartja helyes kor- mányzati intézkedésnek,
Részletesebben***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/0005(COD) 3.2.2015 ***I JELENTÉSTERVEZET az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenT/6985. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló
RészletesebbenSikos Ágnes politikai elemző
2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges
RészletesebbenAz MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről ( ) a) Népszabadság
Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről (1989-2005) a) Népszabadság (?) Bossányi Katalin: Meddig engedünk 56-ból? 1991. június 15. Emlékmű a megbékélésért. Megbékélés Emlékmű Alapítvány
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. 10/2014. (III. 3.) számú OEVB határozat
JEGYZŐKÖNYV Készült: A Heves megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságának (a továbbiakban: OEVB) a Hatvani Közös Önkormányzati Hivatalban 2014. március 3-án megtartott üléséről.
RészletesebbenNagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika
Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 134/2014. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Kvk.V.37.198/2014/2.szám A Kúria az ügyvéd által képviselt Magyar Szocialista Párt I. rendű, Együtt a Korszakváltók Pártja II. rendű, Demokratikus Koalíció III. rendű, Párbeszéd Magyarországért Párt
RészletesebbenAz országgyűlési választás kampányfinanszírozása
Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása A Transparency International Magyarország monitorozta a 2010-ben zajló magyarországi országgyűlési választás kampányfinanszírozását. A cél az volt, hogy
RészletesebbenA politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban
A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG GYORSJELENTÉSE 2018. JÚLIUS A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan
RészletesebbenVálasztás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
RészletesebbenVan-e magyar kérdés Romániában?
Van-e magyar kérdés Romániában? Klaus Johannis decemberben hivatalba lépett 1 román államfő február 26-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján tett egy, a magyar közéletben
RészletesebbenGyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!
Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy
RészletesebbenCivilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!
Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött
RészletesebbenMiért alaptalan a magyar demokrácia
KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés
RészletesebbenJöhet a 8. alaptörvény-módosítás: összevont EP- és önkormányzati választás lesz? június 11. hétfő, 09:00
A Zoom.hu értesülései szerint nekiláttak egy e pillanatban szigorúan titkos projekt kidolgozásának és finom terítésének a Fidesz-pártközpontban. A terv lényege, hogy a kormánypárti polgármesterek készüljenek
RészletesebbenNői képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről
Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről 2014. február Vezetői összefoglaló A 2014-es országgyűlési választások
RészletesebbenPolitikusok médiahasználata a hírműsorokban
Politikusok médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2014. február 15-23. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan
RészletesebbenA politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban
A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG GYORSJELENTÉSE 2017. JÚNIUS A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan
RészletesebbenAz RMDSZ 12. Kongresszusának tanulságai
Az RMDSZ 12. Kongresszusának tanulságai A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) április 17-18-án tartotta 12. Kongresszusát Kolozsváron, az Újratervezés mottó jegyében zajló tanácskozáson újra elnökké
RészletesebbenNovák Zoltán. Demokratikus értékválság az oktatásban
Novák Zoltán Demokratikus értékválság az oktatásban A magyar közoktatási rendszer megbukott. Persze nem ma, nem is tegnap, nem köthető egyetlen időponthoz, pusztán csak arról van szó, hogy van néhány elkülönülő,
Részletesebben.../2016. (...) OGY határoza t
Országgyűlés Hivatal a Irományszám : I.( //105Á 6 2 Érkezett : 2016 MÁJ p 3..../2016. (...) OGY határoza t a versenysportban és különösen a sportvezetésben uralkodó morális deficit miatt a fiatalok lelki
Részletesebben15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA
15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről
Részletesebben