PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS c. projekthez GESZTOR: Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Nonprofit Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS c. projekthez GESZTOR: Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Nonprofit Kft."

Átírás

1 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS c. projekthez GESZTOR: Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Nonprofit Kft. Készült: Pécs, augusztusa 1

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA A Dél-dunántúli régió, Baranya megye, a pécsi kistérség, illetve a projekt hatókörébe vont települések gazdaságföldrajzi helyzete A dél-dunántúli régió a gazdasági és munkaerő-piaci mutatókat tekintve jelenleg az ország egyik leghátrányosabb helyzetű régiója, ebben csak az észak-alföldi és az észak-magyarországi régió előzi meg. Az okok összetettek, de mindenképpen összefüggenek a rendszerváltást követő de jelenleg is fennálló gazdasági szerkezetváltás egyenlőtlen és elégtelen állapotával, illetve az ehhez vezető folyamatokkal. A régión belül Somogy megye tekinthető a leginkább hátrányos helyzetűnek, de Baranya megye is messze az országos átlag alatti mutatókkal rendelkezik. A régió alapvetően mindig is mezőgazdasági területnek számított, de a megyék nagyobb városai a rendszerváltást megelőzően jelentős iparral is rendelkeztek. A 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság hatásai az előrejelzések szerint a leszakadó Baranyát az országos átlagnál is jobban sújtják. Az ipari termelés vonatkozásában az ország megyéihez képest Baranya megye az utolsó előtti a sorban. (KSH Pécsi Igazgatósága által közölt adat) A kistérségek egyéb jellemzői: Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség, A 35 leghátrányosabb kistérség egyike, A roma kissebség aránya országos szinten is kimagasló, Dominálnak a hagyományos gazdasági ágazatok (kitermelő, mező- és erdőgazdaság, ipar), Alacsony a szolgáltatási szektorban foglalkoztattak száma (a megyei átlagtól is elmarad) A kistérségek lehetőségei: Vállalkozói kedv és feltételek javítása Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése Roma kisebbség oktatása, munkára nevelése Közösségfejlesztés Képzés, átképzés, szaktanácsadás A dél-dunántúli régió, Baranya megye, a pécsi kistérség illetve a projekt hatókörébe vont települések munkaerő-piaci helyzete A munkanélküliség mértéke és okai A munkanélküliség, a foglalkoztatottság mértéke Baranya megyében nagyon alacsony az ország fejlettebb régióihoz, megyéihez képest. A munkaügyi ellátórendszer lehetőségeihez képest mindent megtesz az állástalanok érdekében, azonban az álláshelyek száma ciklusosan változik, leginkább kora tavasszal van nagyobb számban, de ez is csak főként Pécsre vonatkoztatható. Baranyában a munkaerőpiaci intézményrendszernek 7 kirendeltsége van, ezek gyakorlatilag a kistérségi központokban találhatók. Apparátusuk nem győzi a sok álláskeresőt ellátni, információkhoz juttatni, egy-egy ügyfélre csak kevés idő jut. A megyében régebben ígéretes alternatív munkaerő-piaci projektek működtek, komplex szolgáltatások, programok (OFA, HEFOP, ROP stb.) de mára hatásuk nem érezhető. A most futó projektek többsége (ill. azokat működtető főként civilek) pedig folyamatos forráshiánnyal küzd. A kereslet-kínálat dinamikátlan, a munkavállalók még a kevésbé preferált állásaikat is megtartják, csak akkor váltanak, ha sokkal előnyösebb helyzetbe kerülhetnek. A foglalkoztatók nem jelentkeznek különleges elvárásokkal, de a vidékiek, bejárók bérletét, utazását csak ritkán támogatják. A munkáltatók formális igényeinek, elvárásainak, feltételeinek sok esetben megfelelne a jelentkező, de vidéki lakhely és az esetek döntő többségében a roma származás eleve kizáró. A nyílt és látens diszkriminációra számtalan példát lehetne sorolni, kevés a rugalmas, együttműködő munkáltató, de ez a munkavállalókra is gyakran igaz. A betöltetlen álláshelyek jellemzői, ezek okai A munkáltatói szféra komplex vizsgálata alapján elmondható, hogy a gazdasági válság elérte mélypontját. A 2012 tavaszi adatok szerint 6,5 százalékponttal csökkent a kapacitáskihasználtság az előző évihez képest. Jelentősen megnőtt azon cégek aránya, amelyek munkavállalói létszámuk stagnálást jelentették ben a tavalyinál magasabb aranyban találunk nem teljes munkaidős alkalmazottakat, valamint csökkent a határozott idejű munkaviszonnyal foglalkoztatottak száma is. Vannak ugyan szabad álláshelyek Baranya megyében, főként Pécsett, azonban ezek többsége alacsony jövedelmet jelent az álláskeresők számára vagy pedig olyan munkakörülményeket, melyeket még a tartósan munkanélküli személyek sem vállalnak el. Kereslet-kínálat, a munkaadók/foglalkoztatók formális igényeinek, elvárásainak, feltételeinek feltérképezése, és az informális foglalkoztatási szemlélet, attitűdök, rugalmasság, együttműködési készség felmérése 2

3 A megyében a potenciális foglalkozatók a jól képzett szakmunkások iránt jelentik be leggyakrabban munkaerőigényüket, azonban az előző évek gazdasági válságának következtében a kereslet-kínálat egyensúlya aránytalanul megváltozott. Egy álláshely betöltésére többen is jelentkeznek, ez Baranyát tekintve fokozottan jelenik meg. A hosszú évek óta nem dolgozó személyek számára nehézségekbe ütközik a munkaerő-piaci reintegráció, motivációik az évek múlásával csökkennek. Többségük a lakóhelyük szerinti illetékes Munkaügyi Központokkal folyamatos kapcsolatban áll, együttműködési készségük pozitívnak mondható. Sokan közülük azonban a szociális ellátórendszer egyéb szegmenseivel nem áll kapcsolatban, ezért projektünk egyik fő célja a célcsoport együttműködési készségét és rugalmasságát növelni. A munkaerő-piacról kiszorult csoportok jellemzői: létszámuk, arányuk, speciális problémáik A munkaerőpiac a hátrányos helyzettel jellemezhető álláskeresőit nem engedi könnyen a sorai közé. Az alacsony elhelyezkedési esélyek gyakori alapproblémája a mentális állapot, a személyiségből vagy az élethelyzetből adódó deficitek kumuláltsága. Baranya megyében magas a tartósan munkanélküliek száma, az országos átlagot kétszeresen meghaladja. Legnagyobb arányban a kistérségekben élnek, ahogy a FHT-ban részesülők és a romák is. Tehát a megye a középmezőny alján áll, de az arányszámok folyamatosan romlanak, az előző években csak 11-12%-os volt a ráta, azonban szinte minden évben fél százalékkal romlik. A projekt célterületeinek helyzetét a legfrissebb (2012. januári) adatok alapján is láthatjuk - a kiemelt települések a megvalósítási helyszínek, alattuk azok környező települései, ahonnan toborozni kívánjuk a célcsoportot. Település Rendelkezésre támogatásban részesülők állási Gazdaságilag aktív népesség Keszü ,3 Gyód ,3 Pellérd ,2 Görcsöny ,7 Szőke ,7 Regenye ,7 Orfű ,5 Pécsudvard ,8 Szalánta ,8 Kozármisleny ,2 Lothárd ,9 Husztót Szemely ,9 Magyarsarlós ,8 Nagykozár ,1 Kővágószőlős Lakónépesség Álláskeresők Járadékosok Munkanélküliségi ráta A népességi adatokat a táblázat mutatja, ehhez képest a potenciális célcsoport nagysága jelentős. Az érintettek leggyakrabban többgyermekes családok, ahol az édesanya inaktív. Alacsony fokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, általában 8 általánost vagy kevesebbet végeztek el. Többségük szociális transzferekből él. Speciális igényeik elsősorban arra vonatkoznak, hogy a projektbe kerülve foglalkoznake velük olyan mélységben, ahogy ezt megérdemelnék. Sokszor egészségügyi és mentális problémáik miatt sem tudnak munkát keresni, jelentős hányaduk leszázalékolt, de nem annyira, hogy ennek ellenére ne változtasson életén. Alacsony motiváltsággal, együttműködési és érdekérvényesítő képességgel bírnak. A projekt által nyújtott, könnyebben elérhető kiegészítő szolgáltatásokra nagyfokú igény mutatkozhat. A potenciális célcsoport részéről fokozott igény jelenik meg az olyan programokkal kapcsolatban, melyek egyrészt anyagi támogatással is elismerik erőfeszítéseiket, másrészt hasonló hozzáállást várnak el a velük foglalkozó segítőtől, mint az államtól: legyen gondoskodó, oldja meg a problémákat és a lehető leghamarabb. 3

4 1.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A szakterület elemzése A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum célja a pécsi kistérség munkaerő-piaci szereplőinek partnerségen alapuló összefogása és együttműködése, a térség gazdasági, foglalkoztatási helyzetének nyomon követése, bemutatása. A munkanélküliség okainak feltárása, mindezek összehangolása a helyi gazdasági és humánerőforrás fejlesztés céljaival a foglalkoztatási szint növelése, munkanélküliség csökkentése, társadalmi kohézió erősítése érdekében. Fokozott figyelmet fordítunk a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő célcsoportokra (alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküli nők, a fiatal pályakezdők, a tartós munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek), valamint a csoportos létszámleépítéssel veszélyeztetett munkavállalók foglalkoztathatóságának javítására. Cél továbbá aktuális munkaerő-piaci információ nyújtása a munkáltatók részére a foglalkoztatási feszültségek kialakulásának megelőzése érdekében a képzettségi szint emelésével, az előítéletek csökkentésével, az egyenlő esélyű hozzáférés elmozdításával és a befogadó munkahelyi gyakorlat kialakításával. A foglalkoztatási tanácsadás tervezésénél törekszünk a munkaerő-piaci szegregáció megszüntetésére. A partnerség működésének, bővítésének céljából szinte minden foglalkoztatáspolitikában érintett szereplőt felkeresünk és ösztönzünk a foglalkoztatási paktumhoz való csatlakozáshoz. Az esélyegyenlőség biztosításához a szükséges civil szervezeteket aktívan bevonjuk a programok végrehajtásába, biztosítva a szociális hátteret. A Paktum Partnerekkel folyamatos a kapcsolattartás, pályázatfigyelés, pályázati tanácsadás segítségnyújtás a pályázatírásban azért, hogy segítsük a tartós álláskeresők számának csökkentését. A gazdaság és a társadalom fenntarthatósága érdekében az egész életen át tartó tanulás szempontjából meg kell teremteni az esélyegyenlőséget a hátrányos helyzetű csoportok és rétegek vonatkozásában. Az egyenlőtlen feltételek elsősorban az alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen csoportokat sújtják, de nagyon fontos a folyamatos felzárkóztató-esélykiegyenlítő oktatás és képzés a GYES-en, GYED-en lévő nők, roma személyek és egyéb szempontból hátrányos helyzetűek számára is. Ezáltal a versenyképesség a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás és a személyes fejlődés fejlesztése központi szerepet tölt be a képzés tekintetében. Az Európai Unió által közös stratégiai célként meghatározott feladata, egy egységes európai oktatási térség kialakítása. A foglalkoztatási problémák valódi és tartós megoldásához a vállalkozókon keresztül vezet az út, tőlük várható a munkahelyteremtés. A munkaerő-piaci kereslet és kínálat előrejelzése: kutatás alapján a vállalkozások többsége fordult már a meglevő munkaerő állományának fejlesztése céljából a munkaügyi központok kirendeltségeihez. A képzésekben részt vevők aránya többszörösen elmarad az EU átlagától mind a foglalkoztatottak körében, mind az álláskeresők körében. A projekt megvalósulása nélkül tekintettel arra, hogy a jelenlegi válság hatására sem képzésben résztvevők, sem a munkáltatók nem tudnak a jelenleginél több forrást mobilizálni a képzések finanszírozására, továbbra is elmarad a felnőttképzésben résztvevők aránya a gazdaságilag kívánatos szinttől. Az alacsony iskolai végzettségűek, a hátrányos helyzetűek mivel más források is csak korlátozottan állnak rendelkezésre, nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak olyan képzettséget szerezni, amely segítséget nyújtana számukra a munkaerőpiacon. A projekt indokoltsága széles spektrumú. Célja a hátrányos helyzetűek minél sokrétűbb képzése, hogy használható ismeretekre tegyenek szert. A projekt átfogó célja, hogy érdemben hozzá tudjon járulni a társadalmi kirekesztődés csökkentéséhez (annak kockázatának mérséklésével) a kistérség minden településén, és ezzel a kistérség belső összefogásának (társadalmi kohéziójának) erősödésében nyújtson segítséget. A pécsi kistérség hosszú távú felzárkózásának feltétele egy munkaerőpiac orientált, folyamatos fejlődést biztosító, hátrányos helyzetűek felzárkózását segítő, versenyképes munkaerőt kibocsátó képzési rendszer A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása Általános bemutatás A projekt célterülete Baranya megye pécsi kistérsége, mely ugyan nem tartozik a 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. A célterületen a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya jelenleg 12,26%, de ha ehhez az értékhez hozzáadjuk az inaktívak, a támogatásban, képzésben részesülők, a segélyezettek és az FHT-ban részesülők számát, akkor kiderül, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személyek aránya az országos átlaghoz képest nagyon kedvezőtlen: a célterületen a foglalkoztatottsági ráta csupán 53,6%. A hátrányos, halmozottan hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetben levő munkanélküliek döntően nem képesek sorsukat önállóan kézben tartani, irányítani, ehhez nekik mindenképpen kell külső segítség, amit igényelnek is. Projektünk ezt a segítséget kívánja megadni, de úgy, hogy csak a kezdő lökéseket adja az elinduláshoz, a többi már leginkább a célcsoporton múlik. A közösségépítésen keresztül az önálló életvitelre, öngondoskodásra való képesség irányába tereljük őket a szelíd kényszer eszközeivel. 4

5 Baranya megye elemzése A Baranya megyét érintő oktatási helyzet és képzettség kapcsán megjegyezhetjük, hogy a célterület oktatási rendszere jól kiépített, lehetőségei szerteágazóak, ennek ellenére a potenciális célcsoport közel fele (kb. 45%-a) alacsony iskolai (legfeljebb 8 általános iskolai) végzettségű, közöttük 6-7%-os a 8 általánost nem befejezett személyek aránya. Ennek okait a jellemzően alacsony (vagy a többségi társadalomtól eltérő) szociokulturális környezetben kereshetjük. Baranya megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet, a rossz közlekedési viszony, a demográfiai helyzet folyamatos romlása (a lakónépesség állandó fogyása és elöregedése), ill. az alacsony GDP-termelő képesség, a gazdasági szerkezetváltás egyenlőtlen és elégtelen állapota. A szétaprózódott településszerkezetnek köszönhetően az egy kistérségre jutó települések átlagos száma számottevően meghaladja az országosat: míg a megyében 27 település jut egy területi egységre, addig országosan ez a szám 19. A legtöbb települést tömörítő kistérségek a Siklósi (53), valamint a Szigetvári (46). A kedvezőtlen lélekszámú településnagyságból adódó hátrányokat tovább súlyosbítja a települések viszonylagos területi elzártsága is. A zsáktelepülések száma Baranyában 115. Az előnytelen megközelíthetőségű települések számát az un. kvázi zsáktelepülések - azaz a településről csak zsáktelepülés fele vezet tovább az út tovább növelik. Az aprófalvas településszerkezet szerepet játszik abban, hogy adott térség hátrányos helyzetének egyéb összetevői is kialakulnak, felerősödnek: legyen szó a munkahelyek hiányáról, a közlekedés okozta nehézségekről, s így akár a munkahelyekhez, akár az oktatáshoz, akár az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémairól, a településen különböző intézmények és szolgáltatások kiépítettségéről, az infrastruktúra hiányosságairól, az önkormányzatok lakosságszám arányosan kialakított támogatásának elégtelenségeiről (PTE Szociálpolitikai Tanszékének Kutatócsoportja, 2010). A településnagysághoz kötött ellátások zömében a 10, 20, illetve 30 ezres lélekszám feletti települések számára jelentenek csupán kötelezettséget, s így a régió kistérségeiben élők számára nem biztosított a jogi garancia az ellátások helyben, illetve lakóhely közelében való hozzáférésére, igénybevételére. További gondot jelent, hogy a kötelezettséggel bíró települések 1-2, esetleg több ellátási forma megszervezéséről nem gondoskodnak. A fentiekből adódóan területi lefedetlenségek, s ezzel együtt területi egyenlőtlenségek alakultak ki az egyes szolgáltatások hozzáférhetőségében. A fentiekben leírtak miatt is szükséges a célterületen hosszú távon is működtethető, szociális gazdaság típusú, közösségi szektorra épülő tevékenységet indítani. Baranyában a munkaerő-piaci problémakezelő intézményrendszernek (a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának) 7 kirendeltsége található. A most futó projektekből kevés van a problémák nagyságához viszonyítottan. A területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségeket legtöbb esetben a helyi (gazdasági, önkormányzati és civil) szereplők összefogására építő, vagy azok bevonásával előkészített és végrehajtott programokkal, a munkaerő-piaci részvételben és jövedelmekben megmutatkozó különbségeket a munkaerő foglalkoztathatóságának, minőségének, termelékenységének és versenyképességének javításával tudjuk csökkenteni. Tekintettel a munkaerő-piac jelentős területi különbségeire, a program elsősorban az alacsony iskolai végzettségű emberek számára nyújt segítséget azzal, hogy képzettségi szintjüket növelve Magyarország alacsony gazdasági aktivitási és foglalkoztatási rátájában meghatározó szerepe van a paktumoknak, melyek létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyben a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam és a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat a munkaerő-piac fellendítése érdekében. További cél a sikeres munkaerő-piaci képzés és nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedés elősegítése a partnerség tagjainak tevékenységével. A projekt elsődleges célcsoportja a helyi/térségi gazdasági szereplők, kiemelten a munkáltatói szféra/ versenyszféra. Szoros partnerségi viszony kialakításával a folyamatos párbeszédek, ülések, fórumok biztosítják a megfelelő információáramlást a foglalkoztatás bővítésében érdekelt szervezetek számára (a munkaadók mellet az önkormányzatok, a képzőintézmények, a foglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek, a vállalkozások fejlesztésével foglalkozó szervezetek, kamarák) együttműködésével segítjük a vállalatok és munkavállalók alkalmazkodását a foglalkoztatáspolitikai, gazdasági és munkaerő-piaci változásokhoz. A munkáltatókon keresztül a szolgáltatás másodlagos célcsoportja a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő, aktív korú álláskeresők: az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküli nők, a tartós munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek, a 45 év felettiek, az inaktívak, valamint a csoportos létszámleépítéssel veszélyeztetett munkavállalók. A célcsoporton belül kiemelten kezeljük a fiatal pályakezdőket (alap és középfokon végzetteket egyaránt). Az iskolái tanulmányaikat befejező, pályakezdő álláskeresők helyzete a kistérségben nem javul, a leghátrányosabb helyzetben a felnőtt munkanélküliekhez hasonlóan a kistelepüléseken élő fiatalok vannak. A projekt tevékenységei a foglalkoztatási paktum működtetésének elősegítésére, a foglalkoztatási és képzési stratégiában megfogalmazott akcióprogramok kidolgozására és megvalósítására, valamint az erőforrások felkutatására irányulnak a hosszú távú eredményes fenntarthatóság érdekében. A munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését, a munkanélküli és inaktív emberek tartósan 5

6 fenntartható foglalkoztatását hatékony intézkedésekkel segítenénk. A projekt időtartama alatt minimum 100 fő a szolgáltatás által érintett létszám. FOGLALKOZTATÁSI TANÁCSADÁS ÉS INFORMÁCIÓNYÚJTÁS MUNKAADÓKNAK Több és jobb munkahely létrehozásával kell ösztönözni a vállalkozásokat és kedvező környezet biztosításával. A tanácsadás keretében nyújtott komplex szolgáltatás (munkahelyteremtő és foglalkoztatási ÁFSZ támogatások, egyéb gazdaságfejlesztési, vidékfejlesztési lehetőségek), információnyújtás a jogi környezet változásairól (személyesen, ill. hírlevél formájában), illetve hatékony állásközvetítés elősegíti a munkaerőhiány leküzdését, a foglalkoztatási mobilitást. Új munkahelyek létrehozásának elősegítése, a gazdaság minden területén szem előtt tartva az esélyegyenlőséget. A partneri összefogással megalkotott helyi foglalkoztatási tanácsadásra alapozott, a foglalkoztatottság, alkalmazkodóképesség és a foglalkoztathatóság növelésére, valamint a humánerőforrás fejlesztésére és a szakképzés szerkezetének átalakítására, munkaprogramok sikeres megvalósításának ösztönzése, támogatása. Információnyújtás és tanácsadás a térség aktuális és várható munkaerő-piaci, helyi gazdasági és térségi fejlesztési elképzeléseinek megfelelően. A térség adottságait kihasználva a foglalkoztatási potenciál fejlesztése az ipar, az építőipar, az élelmiszergazdaság, idegenforgalom, a lakossági és üzleti szolgáltatások terén, valamint a célirányos kulturális fejlesztés, az önkéntesség ösztönzése, közösségfejlesztési, szociális szolgáltatási tevékenységek területén. Az atipikus foglalkoztatási formák szerepének növelése, a munkáltatói szemlélet formálásával, az atipikus foglalkoztatás után igénybe vehető támogatási lehetőségekről való információnyújtással. Információnyújtás a munkaadók csoportos létszámleépítésének megelőzése érdekében, a munkahelymegőrzést segítő támogatásokról, képzési lehetőségekről, pályázati forrásokról. Törekedve a munkanélküliségi, szegénységi és inaktivitási csapdák kiküszöbölésére, ösztönözni kell a nők, az alacsonyan képzettek, az idősebb munkavállalók, a fogyatékkal élő emberek és a munkaerőpiactól leginkább távol levő emberek foglalkoztatását. Átfogó együttműködés minden releváns résztvevővel a regionális foglalkoztatási különbségek csökkentése érdekében. FOGLALKOZTATÁSI TANÁCSADÁS ÁLLÁSKERESŐKNEK Célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci integrációját segíteni a foglalkoztathatóságuk javításával, az álláslehetőségek bővítésével és a diszkrimináció valamennyi formájának megelőzésével Szakmapolitikai, jogi háttér A TÁMOP /1 Foglalkoztatási Szövetkezés Baranya Felzárkózásáért c. projekt alapjául szolgáló Európai Uniós és hazai jogforrások, szakmai-ágazati és általános kereteket biztosító jogszabályok: -800/2008EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról - általános csoportmentességi rendelet; -1998/2006/EK rendelet az EK szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról; 1-37/2011. (III.22.) Korm. Rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről; évi LXXVI. Törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól; évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) a projekt támogatási rendszerének alapja; évi LXXVI. Törvény a szakképzésről (Szktv.); évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) a projekt eljárásrendjével kapcsolatban irányadó; évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.); évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról; -368/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról - a közpénzekkel való átlátható gazdálkodás és az állami támogatás nyújtásának garanciális szabályairól; 1 A felsorolt két jogszabály a projekt vonatkozásában mentesítést nyújt az állami támogatásokat tilalmazó 87. cikk alól - így pl. az általános csoportmentességi rendelet alapján bizonyos feltételekkel a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás, a kutatás és fejlesztési támogatás, a környezetvédelmi támogatás, a foglalkoztatási és képzési támogatás, valamint a Bizottság által az egyes tagállamok esetében a regionális támogatás nyújtására vonatkozóan jóváhagyott térképnek megfelelő támogatás bizonyos feltételekkel összeegyeztethető a közös piaccal és nem tartozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá. 6

7 -323/2011. ( XII.28.) Korm. Rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről; -249/2000. ( XII.24.) Korm. Rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól; -6/1996. ( VII.16.) MÜM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglakoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról a projekt támogatási rendszerének alapja; 2-1/2006. (II.17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről; -133/2010. (IV.22.) Korm. Rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről; -2/2011. ( I.14.) NGM rendelet az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről; -42/2011. ( XII.2.) NGM rendelet a megyei (fővárosi) munkaügyi központok illetékességéről, valamint a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II.16.) SZMM rendelet módosításáról; 3-22/2004. ( II.16.) Korm. rendelet és a 24/2004. ( VI.22.) FMM rendelet - a projekt keretében nyújtott képzések megfelelő minőségét és professzionális lebonyolítását szavatolják; - az államháztartásról szóló évi CXCV. Törvény (Áht.) A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz A projekt összhangban áll az Európa 2020 Stratégia céljaival és az ehhez készítet hazai Nemzeti Reform Program célkitűzéseivel, kimondottan a 8. Integrált Iránymutatással, a minőségi alapoktatás és a szakképzés mellett hatékonyan kell ösztönözni az egész életen át tartó tanulásra - képzés- és tapasztalatszerzés. A szociális partnerekkel és az üzleti világgal együttműködésben a tagállamoknak javítaniuk kell a képzési lehetőségekhez való hozzáférést és meg kell erősíteniük az oktatási és karrier tanácsadást, az új álláshelyekről és lehetőségekről adott rendszeres tájékoztatás, a vállalkozói készség erősítése és a szükséges készségek jobb előrejelzése mellett. A projekt hozzájárul ahhoz, hogy a célcsoport a saját pénzügyi hozzájárulása nélkül jusson olyan új szakképzettséghez, mely segíti őket a munkaerő-piaci státuszuk javításában, a nyílt munkaerőpiacon való tartós jelenlétben, illetve áttételesen segítse a gazdaság szereplőit a jól képzett munkaerő megjelenésében, a termelés bővítésében, a versenyképesség javításában. A prioritás rövid tartalma szerint: A gazdaság és a munkaerő-piac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés. Az alkalmazkodóképességet tágan értelmezve azokat a programokat is támogatni fogjuk, amelyek a különböző szervezetnek (köztük civil szervezeteknek) és intézményeknek a változásához való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak való megfelelést szolgálják A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához A jelenlegi kormányprogram célul tűzte ki a foglalkoztatási szint növelését, és a válság hatásainak enyhítését, azaz a versenyszféra foglalkoztatási szintjének megtartását. A 2015-ig elkészült előrejelzés szerint a létrejövő új munkahelyek nagy része a ISCED7 3 és 4 szintet igényel majd, miközben a 0-2 közötti képzetlen munkaerő iránti igény csökken. Azaz a magyar rendszernek megfelelően elvárás, hogy a munkaerőpiacra kilépő legalább középfokú szakképzettséggel és/ vagy középiskolára épülő felsőfokú szakképesítéssel rendelkezzen upsklilling. Különös tekintettel figyelmet kell fordítani a megfelelő szintű információ-nyújtásra a társadalom és a gazdaság szereplői felé, illetve a szakképzések munkaerő-piaci igényeihez kapcsolódó modularizálására, azaz különösen a felnőttképzés területén a rövid és gyors reagálású képzések kialakítására, egyes modulok oktatására és az ehhez kapcsolódó képzésfinanszírozási rendszer átalakítására. 2 Célja a foglalkoztatási feszültségek megszüntetése, kezelése, valamint a munkanélküliség megelőzése, csökkentése és hátrányos következményeinek enyhítése. 3 A projekt szakmai gerincét jelentő képzésnek, mint szolgáltatásnak a jogi hátterét a felnőttképzésről szóló évi CI. Törvény (Fktv.), és az ehhez kapcsolódó további jogszabályok alkotják. 7

8 2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI 2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA ÁLTALÁNOS CÁLJAINK A TÁMOP Foglalkoztatási megállapodások támogatása című konstrukció céljainak szem előtt tartásával, tervezett projektünk általános célja az, hogy a több éves projekt-tapasztalatainkat hasznosítva, működő partnerségünk hozzájusson azon forrásokhoz, melyek segítségével a korábban kialakított stratégiánk / Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Stratégia és annak akcióprogramjai / egyes elemeit meg tudjuk valósítani, melyek partnereink és a helyi munkaerő-piac részéről jelentkező szolgáltatási, képzési és foglalkoztatási szükségletekre választ tudnak adni. Tervezett tevékenységeink a munkaerő-piac bővítéséhez, célcsoportjaink képzéséhez, elhelyezkedéséhez (ezáltal sikeres munkaerőpiaci és társadalmi felzárkózásához) és a kistérségi szereplők együttműködésének további erősítéséhez szükségesek. Projektünk sikeres megvalósítása eredményeként a foglalkoztatáspolitika alakításában részt vevő szervezetek kapacitása nő, hatékonysága és együttműködési készsége javul, így a helyi foglalkoztatási és képzési szint megnövekszik. Célunk továbbá a sikeres munkaerő-piaci képzés és nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés elősegítése a partnerség tagjainak összehangolt tevékenységével. A partnerség további működtetésének és bővítésének célja, hogy a foglalkoztatáspolitika minden érintett szereplőjét sikerüljön bevonni a foglalkoztatási paktum szervezetébe, hiszen a paktum-partnerség keretében lehetőség van a helyi érdekek folyamatos egyeztetésére, a konkrét projektötletek felszínre hozására, a foglalkoztatást elősegítő helyi kezdeményezések összehangolására. Egy széles körű partnerség létrehozásával összhangba lehet hozni a humánerőforrás-fejlesztés céljait a térség gazdaságés területfejlesztésének elképzeléseivel. RÉSZCÉLJAINK: a projekt célterületén élő, elsősorban hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerő-piaci integrációjának és foglalkoztatásuk bővülésének elősegítése, a közvetett célcsoport humán erőforrás fejlesztése a munkaerő-piaci integrációjuk és tartós foglalkoztathatóságuk érdekében, a közvetett célcsoport foglalkoztatásának támogatása, a pályázó partnerségben részt vevő szervezetek kapacitás-, illetve kompetencia- és szolgáltatásfejlesztése a közvetett célcsoport munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében, foglalkoztatási partnerség (paktum) működési tapasztalatainak összegyűjtése, illetve megosztása, a helyben működő állami munkaerő-piaci szervezetek bevonása a projekt megvalósításába, a helyi humánerőforrás fejlesztési irányainak, és bővítési potenciáljának feltérképezése, a projektben részt vevő munkáltatók foglalkoztatásának bővítésére, hátrányos helyzetű munkavállalók fogadására való felkészítése. A fenti célkitűzések teljesülése támogatja a kistérségi foglalkoztatási stratégia főbb célkitűzéseinek (melyek a lokális foglalkoztatáspolitika kitörési pontjaiként is nevesítésre kerültek) teljesülését is. A foglalkoztatáspolitika stratégiai céljai a következők: integrált fejlesztéspolitika, bevonás, alkalmazkodás, rugalmasság, beruházás, lokalitás, partnerség A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE A tervezett projekt-célcsoportok meghatározására szintén a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Stratégiával szinergiában került sor, figyelembe véve a térség vonatkozásában elkészült egyéb munkaerő-piaci elemzéseket, tanulmányokat, szükségletfelméréseket (pl. projekt szükségletfelmérések, melyek elkészítésébe az érintett célcsoport is bevonásra került). Ezen megállapításokra figyelemmel, a pályázati kiírással összhangban az alábbi célcsoportokat határoztuk meg. A projekt közvetlen célcsoportja a foglalkoztatási partnerség (Paktum) tagjai, azon helyi/térségi szervezetek (állami és civil), gazdasági szereplők (munkáltatói szféra), akik a projekt célterületén működnek, és akikre a fejlesztések irányulnak. Szoros partnerségi viszony kialakításával a folyamatos párbeszédek, ülések, fórumok biztosítják a megfelelő információáramlást a foglalkoztatás bővítésében érdekelt szervezetek számára (a munkaadók mellet az önkormányzatok, a képző intézmények, a foglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek, a vállalkozások fejlesztésével foglalkozó szervezetek, kamarák). A munkáltatói szférán belül fokozott figyelmet fordítunk azokra a már működő, női vállalkozásokra, amelyek már csatlakoztak, ill. csatlakozni fognak a partneréghez. A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktumának jelenleg 69 együttműködő tagja van. Az aláíró partnerek között 17 munkáltató, 4 foglalkoztatási célú, hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezet, 10 képző 8

9 intézmény, 11 munkaerő-piaci képzéseket és szolgáltatásokat végző civil szervezet, 2 vállalkozások fejlesztésével és humánerőforrás- és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó tanácsadó szervezet, 4 állami, ill. önkormányzati fenntartású intézmény, kormányhivatal szakigazgatási szerv (munkaügyi központ), 5 kamara és érdekképviseleti szervezet és 16 önkormányzat (települési, megyei, önkormányzati társulás) található. A szolgáltatás közvetett célcsoportja a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő, aktív korú álláskeresők/munkanélküliek/inaktív személyek csoportjai, ezen belül kiemelten: éves munkanélküli fiatalok / pályakezdő álláskeresők (bevontak min.50 %-a), tartósan munkanélküli személyek, akik a projektbe vonást megelőző hat hónapban nem folytattak kereső tevékenységet, vagy akiket a munkaügyi központ legalább 24 hónapja álláskeresőként tart nyilván, továbbá: alacsony iskolai végzettségűek, az 50. életévüket betöltött álláskeresők, a Gyes-ben, Gyet-ben, Gyed-ben, illetve terhességi gyermekágyi segélyben vagy ápolási díjban részesültek, akik vissza kívánnak térni a munkaerő-piacra ill. azok a munkaerőpiacról hosszabb ideje távol levő nők, akik esetében az önfoglalkoztatóvá/vállalkozóvá válás reális célkitűzés lehet, börtönből szabadulók/szabadult és pártfogolt személyek, az etnikai kisebbséghez tartozó személyek, a rehabilitációs járadékban részesülők, valamint a megváltozott munkaképességű személyek. A közvetett célcsoport bevonásánál célunk a tervezett projekt keretében, hogy az érintett személyek legalább ¼ része a kistérség hátrányos helyzetű településeiről kerüljön bevonásra. A Pécsi Kirendeltség adatai alapján a munkaképes korú lakosság (15-64 év között) közel 120 ezer fő volt június hónap végén. Közülük a nyilvántartott álláskeresők száma fő volt, a projekt célterületén a megyei álláskeresői létszám 37,8%-át vették nyilvántartásba. A nyilvántartott álláskeresők összetételét vizsgálva megállapítható, hogy Pécs vonzás-körzetében átlagosan a nők vannak többségben (5141 fő), arányuk 51%. A munkatapasztalattal nem, vagy alig rendelkező fiatal pályakezdő álláskeresők száma a célterületen 1040 fő, az összes regisztrált álláskereső 10,3%-a. Számuk az előző évi adatokhoz képest 1,2 százalék-ponttal növekedett. Az iskolaévet befejező fiatalok minden évben nagy számban jelentkeznek és kérik a munkaügyi szervezet segítségét álláskeresésükhöz. Tapasztalataink szerint júniusban, a tanév befejeztével jelennek meg a munkaügyi szervezet kirendeltségein, akik tanulmányaikat nem akarják tovább folytatni, ill. nem nyertek felvételt a felsőoktatási intézményekbe. Esetükben a munkatapasztalat, ill. gyakorlat hiánya, valamint a munkaerő-piaci integrációhoz szükséges kompetenciák (együttműködés, alkalmazkodás, döntéshozatal, motiváció, munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák) hiánya az elhelyezkedést leginkább akadályozó tényező. A több mint egy éve, megszakítás nélkül a nyilvántartásban szereplő tartósan álláskeresők száma 2618 fő volt Pécsett és kistérségben, az összes regisztrált álláskereső 26%-a. A tartósan állást keresők aránya a 12 hónappal korábbi adatokkal összevetve csökkent. A mérséklődés főként a nagy létszámot érintő közfoglalkoztatásnak köszönhető. A vizsgált csoportba tartozó álláskeresők körében - Baranya megyei adatok szerint - 46,8%-ot tett ki a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, 34,9%-uk pedig 50 év feletti. A tartós munkanélküliek fele, 52,0%-a szociális juttatásban részesült, 46,6%-a pedig semmilyen ellátást nem kapott. A korábbi programok tapasztalatai alapján ennek a rétegnek önállóan, kellő felzárkóztatás nélkül kevés az esélye az elhelyezkedésre, komplex támogatásra szorulnak (humán közszolgáltatások: oktatás, képzés, szociális támogatás). Jelentős részüknél intenzív tanácsadással nem, csak komplex, személyorientált fejlesztésekkel érhető el tartós eredmény. A célcsoport esetében leginkább jellemző: az alapfokú- és szakképzettség hiánya, tanulási nehézségek, motivációhiány, alacsony presztízsű munkavégzés, képességeknek megfelelő munkahely hiánya, társadalmi kirekesztettség, és a fekete és "szürke" munka. A Pécsi Kirendeltség nyilvántartásában az alacsony iskolai végzettségűek a megyei állomány összetételéhez képest jóval kisebb arányban szerepelnek, hiszen a 8 általánost (vagy azt sem) végzettek 29 %-os aránya (2923 fő) 10,6%-ponttal alacsonyabb a Baranya megyei értéknél. 4 A szakképzetlen munkaerő iránti munkaerő-piaci kereslet hiánya miatt, ők a munkanélküliség tekintetében az egyik leginkább veszélyeztetettebb réteg. A projektben érintettek körébe egyrészt a közvetett célcsoport mikrokörnyezete (családtagok), a közvetlen célcsoport érdekeltségi körébe tartozó szervezetek, partnerek hálózata, másrészt a projekt akcióterületén működő aktív gazdasági szervezetek (mikro-, kis-, középvállalkozások képviselő) tartoznak, akik a foglalkoztatási partnerséghez még nem csatlakoztak. A projekt kidolgozása során az érintettek körének szükségletei, igényei fontos támpontot nyújtanak a célkitűzések meghatározásában és 4 Készült a projekt előkészítésekor rendelkezésünkre bocsátott Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi és pécsi munkaügyi kirendeltségi tájékoztatók alapján. 9

10 a fenntarthatóság biztosításában. Célunk a paktum partnerségi kör (főként a munkáltatói szereplők) bővítése, a helyi érdekek folyamatos egyeztetése, a foglalkoztatást elősegítő helyi kezdeményezések összehangolása, valamint a humánerőforrás fejlesztés és a térség gazdaságfejlesztési elképzeléseinek összehangolása érdekében. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának (továbbiakban: Pécsi Kirendeltség) prognózisa alapján (2012. II. negyedév) Pécsett és a Pécsi Kistérség településein közel bejegyzett vállalkozás működik, többségük a szolgáltatások területén tevékenykedik. A kirendeltség jelenleg kb. 900 munkaadóval tart rendszeres kapcsolatot. Működési területeik között legjellemzőbb a feldolgozóipar, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, és az egyéb szolgáltatások. 5 A projekt hatásterülete Pécs városára és a pécsi kistérséghez tartozó 35 településre terjed ki: Abaliget, Aranyosgadány, Bakonya, Berkesd, Birján, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Gyód, Görcsöny, Husztót, Keszű, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Orfű, Pécs, Pellérd, Pereked, Pogány, Pécsudvard, Regenye, Romonya, Szemely, Szilágy, Szőke, Szőkéd, Áta AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA A TÁMOP konstrukcióban elvártaknak megfelelően olyan komplex tevékenységeket terveztünk projektünkbe, melyek a célok elérését segítik. A tevékenységek tervezésénél figyelembe vettük a Pécsi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának eddigi tapasztalatait is, és összhangba hoztuk a Pécsi Kistérség Foglalkozatási Stratégiájával, valamint az abban foglalt Akcióprogrammal is. A Pécsi Kistérségi Foglakoztatási Paktum Együttműködési megállapodásban foglaltak szerint A paktum közvetlen célkitűzése a széleskörű partneri hálózat létrehozása, ezért a munkaerő-piac minden szereplője célcsoportként jelenik meg, így az önkormányzatok, munkaadók, munkavállalók, (kamarák, munkaügyi tanácsok, akik képviselik őket), civil szervezetek, munkaügyi központ, képző, és képzést, foglalkoztatást támogató intézmények. Az ebben megfogalmazott célokat a hálózatba bevont szervezeteken keresztül tudja megvalósítani úgy, hogy közben különös figyelmet fordít a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű rétegekre is. Ezek alapján tevékenységeinket két fő részre bontottuk, mely a konstrukcióban meghatározott közvetlen célcsoport számára biztosított szolgáltatásokat és feladatokat tartalmazza, valamint a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, közvetett célcsoportra irányulnak. I. Fentiek alapján a közvetlen célcsoport számára/bevonásával a következő tevékenységeket terveztük megvalósítani: 1. Paktum Iroda működtetése teljes körűen a Gesztor feladata, aki korábban is működtette a Paktum projektet. A Paktum Iroda tevékenységeit/szolgáltatásait két szervezési koordinátor látja el, akik több éve rendelkeznek a paktum koordinálásával kapcsolatos tapasztalatokkal. Az iroda az alábbi feladatokat látja el: 1.1 Információk közvetítése, információáramlás biztosítása a partnerek között. A térség foglalkoztatáspolitikai szereplői közötti információcsere és kommunikáció kialakítása, a köztük már meglévő együttműködések fejlesztése. 1.2 Partnerség bővítés. A paktum egy nyitott együttműködési forma, bármely szervezet csatlakozhat hozzá, aki a célokkal egyetért, és részt kíván venni azok megvalósításában. A partnerség bővítésének célja, hogy a foglalkoztatáspolitika minden érintett szereplőjét sikerüljön bevonni a paktum szervezetébe a helyi érdekek folyamatos egyeztetése, a foglalkoztatást elősegítő helyi kezdeményezések összehangolása, valamint a humánerőforrás fejlesztés és a térség gazdaságfejlesztési elképzeléseinek összehangolása érdekében. 1.3 Információnyújtás és tanácsadás vállalkozásoknak a következő főbb témakörökben: munkahelyteremtő és foglalkoztatási támogatások, jogi környezet változásai, a térség aktuális és várható munkaerő-piaci fejlesztésének lehetőségei, valamint a csoportos létszámleépítések megelőzése/kezelése érdekében munkahelymegőrző támogatások, szolgáltatások, képzési/átképzési, és egyéb támogatási lehetőségekről való információnyújtás. 1.4 Együttműködés a paktum működtetőivel és a térség foglalkoztatási helyzetét befolyásoló egyéb szereplőkkel, célja a munkaerő-piaci politika, foglalkoztatáspolitika egyeztetett irányainak, prioritásainak kialakítása, integrált lokális stratégiák kialakítása. 5 Kirendeltségkörzet elemzés Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2012. II. negyedév). A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának prognózisa. 10

11 1.5 A helyi gazdaságot befolyásoló együttműködési, fejlesztési programok kezdeményezése, közreműködés azok kidolgozásában. 1.6 Rendezvények szervezése a következő célokkal: a paktum működési tapasztalatainak összegyűjtése és megosztása, új szakmai együttműködések generálása. Foglakoztatási fórumok és workshopok szervezése félévente, konferenciák szervezése 4 alkalommal. A rendezvények főbb témái: vállalkozók és az együttműködő partnerek számára: gazdasági, pénzügyi, műszaki, jogi, adózási stb. ismeretek bővítése, aktuális pályázati lehetőségek bemutatása, megbeszélése (projektötletek gyűjtése, felmerült problémák megvitatása, esélyegyenlőségi, antidiszkriminációs jó gyakorlatok bemutatása), tapasztalatcsere és véleménycsere kistérségi és mikrokörzeti szinteken. 1.7 Hírlevél készítése havonta a paktum partnerek részére pl. pályázati lehetőségekről, képzésekről, a helyi munkaerő-piacot érintő változásokról, eseményekről, jogszabályi változásokról. 1.8 Felmérések készítése. Továbbtanulási szándéktérkép készítése és elemzése db kérdőív feldolgozása alapján. Foglalkoztatási, fejlesztési elképzelések, változások felmérése negyedévente kérdőívvel/interjúkkal, az eredmények feldolgozását követően helyi erőforrástérképek, munkaerőigények, foglalkoztatási tervek együttes, egyeztetett kimunkálása és megvitatása. 1.9 Adatbázis kialakítása és folyamatos frissítése. A Pécsi kistérség releváns gazdasági szereplőire vonatkozó adatbázis létrehozása és folyamatos frissítése a foglalkoztatás bővítésében érdekelt szervezetekről (munkaadók, önkormányzatok, oktatási és képző intézmények, foglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek, más foglalkoztatási paktumok, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, kamarák) Projektek generálásban és megvalósításában való részvétel, pályázatfigyelés. Közös pályázás, forrás-gyűjtés A paktum szervezetének működtetése (Foglalkoztatási Fórum, Irányító Csoport, Paktum Iroda) Esélyegyenlőségi tervek készítése. A projekt keretében, a befogadó szemlélet kialakítása érdekében vállaljuk 5 db Esélyegyenlőségi terv elkészítését vállalkozások számára Honlap működtetése. II. Közvetett célcsoport számára tervezett, humán fejlesztést célzó tevékenységek. 1. Információnyújtás a térségben elérhető, álláskeresőket segítő szolgáltatókról/szolgáltatásokról, álláslehetőségekről, egyéb képzési szolgáltatásokról, Foglalkozási Információs Pont működtetésével (a Gesztorszervezet DDRFK és MIOK feladata) 2. Komplex munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása (toborzás, kiválasztás, munkaerő-piaci információk nyújtása, egyéni szükséglet-és igényfeltárás, pályaorientációs/pályakorrekciós tanácsadás, munkakipróbálás, munkába, képzésbe helyezés, beilleszkedés segítése, folyamatos mentorálás) munkaerő-piaci mentorok alkalmazásával, összesen 120 hátrányos helyzetű álláskereső részére, egyéni fejlesztések keretében. (DDRFK feladata) 3. A munkaerő-piaci re/integrációt segítő, helyi munkaerő-piaci igényeken alapuló csoportos fejlesztések. Mind a DDRFK, mind a MIOK akkreditált felnőttképző intézmény, több éves munkaerő-piaci és képzési tapasztalatokkal a hátrányos helyzetűek fejlesztése és foglalkoztathatóságának javítása terén. E tapasztalatok alapján a következő fejlesztéseket terveztük a projekt kereti közt megvalósítani: Álláskeresők teaháza önsegítő csoport szervezése havonta, alkalmanként 6-12 fő részvételével. (DDRFK feladat) Motivációs tréning 12 fő tartósan munkanélküli számára, 18 órában. (DDRFK) Aktivizáló tréning 12 fő pályakezdő részére, 24 órás foglalkozás keretében. (DDRFK) Álláskereső tréning 12 fő számára, 18 órában. (DDRFK) Vállalkozóvá válás ismeretek nőknek 10 fő nő részére 120 órában. A képzés heti 2 munkanapon, 6 órás képzési idővel tervezett (20 alkalommal 2 hónapon át). A hallgatók részére jegyzet biztosított. A 10 fő a tréning során különböző technikák, és módszerek elsajátításával képessé válik a meglévő tudásának értékesítésére, pozícióját biztosítani tudja, új ismeretekre tesz szert, képessé válik önállóan új munkahely teremtésére. (MIOK) Közösségi programok szervezése Havonta egyszer, a projektkezdet 6. hónapjától összesen 18 alkalommal kerül megrendezésre alkalmanként 6-10 fő célcsoporttag részvételével. A klubfoglalkozások/közösségi programok célja: közösség és csapatépítés, egyéni érdeklődések kielégítése, képességek fejlesztése, fejlesztő folyamat kiegészítése, 11

12 kellemes közérzet szabadidő hasznos eltöltése, továbbá a szociokulturális hátrányok mérséklése. (MIOK és DDRFK feladat) 4. Szakképzések megvalósítása Egyéni OKJ-s képzés min.10 fő számára, egyéni szükséglet-és igényfelmérés, ill. munkáltatói igények alapján (DDRFK feladata), a képzés alatt képzési támogatással, melyet a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja biztosít. A munkaerőpiaci prognózis és az előzetes munkáltatói igényfelmérések alapján a projektidőszakra vonatkozóan nehezen határozhatók meg a szükséges humánerő igények a vállalkozások részéről, így az egyéni képzések biztosításával, a munkáltatói és munkavállalói igények összehangolásával szeretnénk a projektidőszak alatt biztosítani a hátrányos helyzetű álláskeresők számára piacképes szakképzettség megszerzésének lehetőségét, s ezzel a munkaerő-piaci re/integráció lehetőségét. Szakképzés órában 10 fő év közötti fiatal részére kőműves és hidegburkoló (OKJ ) szakképesítés megvalósítása. A képzés lebonyolítása a konzorciumi partner MIOK feladata, mely akkreditált képző intézmény. A képzés alatt a hallgatók képzési támogatást kapnak, melyet a projektből finanszírozva a BMKH Munkaügyi Központja biztosít. Szakma választás indoka: Baranya megyében a kőműves és hidegburkoló szakképesítés az Pécsi Ipari és Kereskedelmi Kamra által nyilvántartott hiányszakmák közt van számon tartva a 2013/2014-es tanévre. 5. Munkába helyezés. A szakképzettség megszerzését követően vállaljuk a munkaerő-piaci mentorok (DDRFK) közreműködésével a célcsoportból 20 fő 6 hónapon túli elhelyezését, melyhez a BMKH Munkaügyi Központja egyéb forrásaiból bértámogatást biztosít. Ezen kívül vállaljuk további 12 fő 6 hónapon túli elhelyezését. A munkába helyezés során a munkaerő-piaci mentorok feladata a munkahelyi beilleszkedés segítése, az ügyfelek utánkövetése, az esetlegesen felmerülő problémák kezelése INDIKÁTOROK Kapcsolódó cél Hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjána k elősegítése Közvetett célcsoport humánerőforrás fejlesztése Hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjána k elősegítése Közvetett célcsoport humánerőforrás fejlesztése A közvetett célcsoport foglalkoztatása bővítése A közvetett célcsoport foglalkoztatásán ak bővítése Indikátor megnevezése Munkaerő-piaci szolgáltatásban, egyéni fejlesztésben részt vett munkanélküliek száma Képzésbe vont munkanélküliek száma Önfoglalkoztatóvá, vállalkozóvá vált munkanélküliek száma A közvetett célcsoportból a projektbe bevont személyek száma Képzést sikeresen elvégzett munkanélküliek száma Minimum 6 hónapos nem támogatott foglalkoztatásban részt vett közvetett célcsoportba tartozó célcsoporttagok száma Minimum 6 hónapos támogatott foglalkoztatásban részt vett közvetett célcsoportba tartozó célcsoporttagok száma Mérték egység Kiindulási érték Kimenet indikátorok Célérték Céldátum fő fő fő Eredmény indikátorok fő fő Az adatforrás megnevezése Egyéni nyomon követési dokumentáció, jelenléti ívek Felnőttképzési szerződések Vállalkozóvá válást/ önfoglalkoztatást igazoló dokumentumok Együttműködési megállapodások Bizonyítványok/ tanúsítványok másolata fő Munkaszerződések fő Munkaszerződések 12

13 A munkaerőpiaci szereplők együttműködésé nek erősítése A helyi humánerőforrás fejlesztés irányainak feltérképezése Az együttműködések eredményeként új projektek születnek Felmérések készítése (továbbtanulási szándéktérkép vállalkozások fejlesztési elképzeléseinek feltérképezése) és Hatásindikátorok db Pályázati dokumentáció, támogatási szerződések db Kérdőívek és elemzéseik 3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE 3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA A megvalósulás helyszíne A projekt megvalósulásának helyszínei a szociális ellátórendszer tekintetében változatos (más megközelítésben egyenetlen) helyzetet mutatnak. Pécsett viszonylag jól kiépített és hellyel-közzel megbízhatóan működő ellátórendszerrel található, és a legtöbb vonatkozásban megfelelő színvonalon tudják nyújtani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű célcsoportok számára a törvényekben is meghatározott ellátásokat, szolgáltatásokat. Ez a kisebb településeken nem mindig jellemző, bár a települések igyekszenek mindent megtenni a marginális rétegek ellátása, segítése érdekében. A települési önkormányzatok (illetve azok polgármesteri hivatalai) is nagyon fontos kapcsolati tőkét jelentenek a helyi térségi foglalkoztatási tanácsadásban, hiszen e célcsoport tagjai gyakran járnak a hivatalba segítséget vagy tanácsot remélve az önkormányzattól. Az önkormányzati hivatalok hathatós segítséget is nyújthatnak a kiválasztási eljárás során a projektnek, javaslatokat adhatnak a kiválasztandó személyekkel kapcsolatban, a már projektbe vontakat az utánkövetési szakaszban is nyomon követhetik. Az önkormányzatok hivatalai a legtöbb célcsoporti személlyel gyakorta kerülnek kapcsolatba, ezért életük, helyzetük alakulásáról is rendelkeznek a projekt számára hasznosítható információkkal. A projekt helyszíne kiemelten Pécs, illetve a településszinten is hátrányos helyzetben levő pécsi kistérség: Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttős, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása A projektben tervezett feladatok ellátásához, a projekt sikeres megvalósításához szükséges előzetes intézkedéseket megtettük. A Gesztor Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Nkft. Akkreditált felnőttképzési intézmény, akkreditációs lajstromszáma AL 1865, az akkreditáció érvényessége 2012.szeptember 24-ig tart. Az újabb intézményi akkreditáció eljárást 2012 júniusában elindítottuk, az akkreditációs helyszíni szemlére a FAT szakértői részéről augusztus 3-án sor került, az ellenőrzés során mindent rendben találtak. Ezek alapján biztosan kijelenthető, hogy az akkreditációnk folyamatos lesz, és a projekt kezdetétől a végéig ezen elvárásnak megfelelünk. Felnőttképzési nyilvántartási számunk Az intézményi akkreditáción túl a BMKH Munkaügyi Központjánál több éve nyilvántartott magánmunkaerőközvetítők vagyunk, mely feltétel meglétének birtokában végezzük munkaerő-piaci szolgáltatásainkat. A MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány - mely szervezet szintén biztosít képzéseket a projektben -, akkreditált felnőttképzési intézmény, akkreditációs lajstromszáma AL 1275, felnőttképzési nyilvántartási száma A projekt sikeres megvalósításához szükséges feltételeket a jogszabályi előírások alapján is biztosítani tudjuk. A megvalósításhoz szükséges szervezeti (illetve az ezzel összefüggő jogi, kommunikációs és marketing) feltételek adottak a már többször említett paktum partnerségi hálózat (mely együttműködési megállapodáson alapul, illetve ún. non-formális jogi szervezetként bír döntéshozó és operatív szervezeti keretekkel is, így: Foglalkoztatási Fórum és Irányító Csoport) keretében. 13

14 A FEJLESZTÉS HATÁSAINAK ELEMZÉSE A., TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSOK A projekt közvetlen célcsoportja a foglalkoztatási partnerség (Paktum) tagjai, azon helyi/térségi szervezetek (állami és civil), gazdasági szereplők (munkáltatói szféra), akik a projekt célterületén működnek, és akikre a fejlesztések irányulnak. A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktumának jelenleg 69 együttműködő tagja van. Az aláíró partnerek között munkáltatók, foglalkoztatási célú, hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek, képzők, civil szervezetek, vállalkozások fejlesztésével és humánerőforrás- és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó tanácsadó szervezetek, állami, ill. önkormányzati fenntartású intézmények, kormányhivatal szakigazgatási szerv (munkaügyi központ), kamarák és érdekképviseleti szervezetek, továbbá 16 önkormányzatok (települési, megyei, önkormányzati társulás) találhatóak. A szolgáltatás közvetett célcsoportja a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő, aktív korú álláskeresők/munkanélküliek/inaktív személyek csoportjai A projektben érintettek körébe egyrészt a közvetett célcsoport mikrokörnyezete (családtagok), a közvetlen célcsoport érdekeltségi körébe tartozó szervezetek, partnerek hálózata, másrészt a projekt akcióterületén működő aktív gazdasági szervezetek (mikro-, kis-, középvállalkozások képviselő) tartoznak, akik a foglalkoztatási partnerséghez még nem csatlakoztak. A projekt keretében elvégzett, a Pécsi Kistérség Foglalkoztatási Stratégia Akcióprogramjaihoz illeszkedő fejlesztések várhatóan az alábbi hatásokat gyakorolják a Pécsi Kistérségben: A Paktum Iroda és tevékenység működtetése: - javul a Pécsi kistréségben működő vállalkozások, civil és nonprofit szervezetek, önkormányzatok informáltsága a foglalkoztatáspolitika, jog, vállalkozás és gazdaságfejlesztés aktuális és várható irányairól, trendjeiről, fejlesztési lehetőségekről. - bővül a partnerségi kör, ezáltal a foglalkoztatáspolitika még több szereplője kerül bevonásra a kistérségből, javul a helyi érdekek egyeztetésének lehetősége és bővül annak fóruma. Ezek a fórumok lehetőséget adnak munkaerő-piaci információk jobb és szélesebb körű elemzésére, helyi gazdaság, foglalkoztatáspolitika, terület és vállalkozásfejlesztés közös értékelésére, fejlesztési irányok, célok és eszközök helyi meghatározására. - A fórumok, rendezvények és a helyi gazdaságot befolyásoló fejlesztési programok kezdeményezése, projektötletek generálása javíthatja a kistérségi összefogást a munkanélküliség csökkentése, a helyi gazdaság fejlesztése érdekében. - A foglalkoztatást elősegítő kezdeményezések összehangolása elősegíti a kistérségi területi kohézió erősödését, a foglakoztatás, munkanélküliség és a munka termelékenysége kistérségi, ezáltal megyei különbségeinek csökkentését. Ezáltal javítani lehet más fejlesztésekkel összehangolva a közvetett célcsoport (a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci aktivitását és bevonódásának szintjét, motiváltságát. - A vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások (esélyegyenlőségi tervek készítése, tanácsadás) is elősegítik a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű aktív korúak munkaerő-piaci integrációját, a munkahelyi/foglalkoztatási esélyegyenlőségük javítását. ÖSSZEFOGLALVA: A több helyi kezdeményezésen és összefogáson alapuló Paktum-partnerség közép és hosszú távon elősegíti a kistérségi humánerő-fejlesztés összehangolását a gazdaságfejlesztés és területfejlesztés elképzeléseivel, ezáltal javul a kistérség foglalkoztatási szintje. A komplex munkaerő-piaci szolgáltatás keretében a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű aktív korú álláskeresők kapnak célirányos, egyénre szabott, a helyi igényekkel összehangolt fejlesztést. - A munkaerő-piaci re-integrációt segítő, helyi munkaerő-piaci igényeken alapuló csoportos fejlesztések hatásaként javul az érintett álláskereső személyek motiváltsága, munkaerő-piaci informáltságuk, hosszú távon javítja a munkaerő-piaci helyzetüket, csökkenti a munkanélküliség időtartamát, növeli a mobilitást, csökkenti az egyéni hátrányokat. A komplex szolgáltatás eredményeként 12 fő kerül minimum 6 hónapos nem támogatott foglalkoztatásba, 20 kerül minimum 6 hónapos támogatott foglakoztatásba. Ennek hatására az érintett településeken csökken a munkanélküliek száma, javulnak a foglalkoztatásba került személyek és azok családjainak életkörülményei és jövedelmi viszonyai, nő az adót és járulék fizetők száma az érintett településen. - A közösségi programok és az álláskeresők teaháza önsegítő csoport működtetésének hatására csökkennek a szocio-kulturális hátrányok, aktivizálja a helyi közösséget, hozzájárul az inaktív munkanélküliek aktivizálásához, a munkaerő-piacon álláskeresőként történő megjelenéséhez. - Vállalkozóvá válás ismeretek nőknek: 10, vállalkozás indítása iránt érdeklődő nő részesül képzésben. A képzés eredményeként 2 új helyi/kistérségi női vállalkozás/önfoglalkoztató alakul meg. - A szakképzési szolgáltatás eredményeként 20 fő szerez OKJ-s szakképesítést, így az egyéni alulképzettségből származó hátrányok csökkentése mellett növeljük a kistérségben piacképes szakképesítéssel rendelkezők számát. 10 (18-24 év közötti) fiatal olyan szakképesítést szerez, mely a Pécsi Ipari és Kereskedelmi Kamara hiányszakmaként tart nyilván. A sikeres képzéssel javítjuk a szakképesítést szerzett fiatalok munkához jutási esélyeit, további pozitív hatásként pedig csökkentjük a munkaerő-piacon megjelenő kereslet-hiányt. Az egyéni és munkáltatói igények alapján szervezett 14

15 képzések hatása mind foglalkoztatáspolitikai, mind munkaerő-piaci, mind gazdasági területen érezhető lesz helyi szinten, mivel egyszerre eredményezi a helyi, kistérségi munkaerő kereslet és kínálat összehangolását, a szakképesítéssel rendelkezők számának emelését és a foglalkoztatási szint növelését. - A szolgáltatások biztosításánál az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésére törekszünk. ÖSSZEFOGLALVA: A munkaerő-piaci, közösségi és képzési szolgáltatások hatására javul a kistérség foglalkoztatási szintje, csökken a szakképesítéssel nem rendelkezők száma, csökken a kőműves és hidegburkoló szakmában a kistérségben tapasztalható kielégítetlen munkaerő kereslet, javul a munkanélküliek elhelyezkedési és társadalmi integrációs esélye és a kistérségben lévő települések területi kohéziója. b., Környezeti hatások Az Adott projekt nem tartalmaz olyan beruházási elemet, mely vonatkozásában releváns lenne a környezeti hatások (levegőtisztaság, talajminőség és talajerőforrás, területhasználat, hulladéktermelés, hulladék-hasznosítás, környezeti kockázatok megjelenése, mobilitás, energia-felhasználás) részletes elemzése. Ugyanakkor mint minden emberi tevékenységnek, jelen projekt keretében végzett tevékenységeknek (Paktum Iroda működtetése, tanácsadás, fórumok, munkaerő-piaci szolgáltatások, szakképzések, közösségi programok) is vannak a környezetet terhelő hatásai. Ezen hatások csökkentése érdekében újrahasznosított papír használatát részesítjük előnyben az irodai munka során, utazás esetén a tömegközlekedést preferáljuk, illetve autóhasználat esetén a teljes kihasználtságra törekszünk. A partnerek közötti kommunikációban előnyben részesítjük az elektronikus kommunikációt. A projekt keretében vállaljuk, hogy 2 db, a környezeti fenntarthatóságra és esélyegyenlőségre vonatkozó ismeretbővítési előadást szervezünk a projektben dolgozó munkatársak és a konzorcium tagjainak munkatársai részére, összesen 20 főnek. A szakmai rendezvények és a közvetett célcsoport számára biztosított egyéni/csoportos és közösségi programok és szolgáltatások szervezésekor is törekszünk környezettudatos megoldások alkalmazására. A szakmai fórumok és konferenciák tartalmának összeállításánál beépítjük az esélyegyenlőséggel és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásokat és az ez irányú jó gyakorlatok disszeminálását Pénzügyi terv A vizsgálat időhorizontja alapvetően három fő szakaszra bontható: a projekt előkészítés időszakában felmerülő költségek, a projekt megvalósításának időszaka, majd a fenntartási időszak. Költségvetésbe állított költségek csak az előkészítéshez és a megvalósításhoz tartoznak, a fenntartási időszakban csupán a projekt során elért eredmények megőrzése történik, melynek nincsen költségvonzata. A projektünk során az igényelt támogatás intenzitása 100%-os, az önrész programunk szempontjából irreleváns. Azonban beszélhetünk saját forrásról, hiszen az előleg felhasználását követően utófinanszírozásban történik a projekt pénzügyi működtetése, így tehát szükség van önerő biztosítására. Azonban fontos tudni, hogy a konzorciumban résztvevő partnerek egytől-egyig stabilan, hosszú ideje működő állami intézmények és civil szektorban tevékenykedő szervezetek, melyek komoly tapasztalattal rendelkeznek a hasonló projektek menedzselésében, pénzügyi és szakmai megvalósításában. Továbbá a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja jelentős bértámogatást nyújt egyéb támogatás jogcímen a projekt célcsoportja számára. A projektgazda elsődleges tevékenysége szociális jellegű, illetve számos esetben a munkaerő-piacra fókuszál. Jelen projektünk célja megegyezik számos korábbi projektünk céljával, illetve ez partnereinkre is elmondható. A konzorcium tagjai között sok évre visszanyúló partnerségi viszony van, amely tény alátámasztja a projekt majdani sikeres megvalósítását. A projekt során megvalósuló főbb tevékenységek a következők: Paktum iroda teljes körű működtetése, workshopok, konferenciák szervezése, szakértői tevékenységek, tanulmányok készítése, képzések és tréningek, illetve támogatások nyújtása, továbbá projektmenedzsment és szakmai személyzet biztosítása. A projektet konzorciumi partnerségben valósítjuk meg, melynek feltételeit a konzorciumi szerződés tartalmazza. A pályázatban vállalt feladatok, tevékenységek megvalósításáról a szerződés szerinti, felelős partner gondoskodik. Ennek megfelelően történik a pályázatban vállalt fenntartás biztosítása is. A konzorcium három tagból áll, a főkedvezményezett a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Nonprofit Kft., az egyik partner a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, a második partner pedig a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ. A projekt keretében beszerzett eszközök tekintetében az amortizációt minden partner a vonatkozó jogszabályok és az amortizációs politikájában/szabályzatában vállaltak szerint kezeli. A projekt megvalósítása során felmerülő költségek elszámolása bruttó módon történik, tehát az ÁFÁ-val növelt tételek képezik az elszámolások alapját. Ennek oka az, hogy egyik konzorciumi partner sem ÁFA alany. 15

16 Az infláció kezelésére csupán a pályázat írásakor van módunk. Ennek során a költségeket a várható infláció figyelembe vételével terveztük, azonban az erre a célra fordítható tartalék-képzés nem része a költségvetésünknek. Az inflációból adódó többletköltségeket a partnerek saját forrásból finanszírozás. A projektgazda cash-flow szerkezete optimista megközelítésben, feltételezve a tervek pontos megvalósulását, a következőképpen fog alakulni: az előkészítési költségek előfinanszírozás mínuszba mozgatja a cash-flow egyenleget a 25%-os előleg lehívását követően a cash-flow egyenleg több, mint 20%-os pozitívba megy át, ezt követően 10-20% közötti támogatás tartalmú kifizetési kérelmekkel tartjuk pozitív értéken a cash-flowt, egészen az előleg elszámolásáig. A költségszerkezet a következőképpen alakul: Költségvetési egység Összeg (Ft) előkészítés projektmenedzsment szakmai megvalósítás célcsoport támogatásai igénybevett szolgáltatások (részben egyéb támogatás) egyéb szolgáltatások általános költségek Pénzügyi bevételekről projektünk kapcsán nem beszélhetünk a partnerek jogi formája okán, a bekezdés irreleváns projektünkre nézve KOCKÁZATELEMZÉS A projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak a projekt teljes időtartama alatt, az esetleges cash-flow problémák esetén fennálló hiányt önerőből biztosított tartalék alkalmazásával tudjuk kezelni. Rendkívüli helyzetben is léteznek olyan alternatívák, melyek biztosítják a projekt alkalmi pénzügyi problémáinak megoldását. A projekt pénzügyi és szakmai ütemezése számol az utófinanszírozás tényével a támogatások lehívásának időbeli eltolódása mellett is. Azonban emellett fontos tudni, hogy a hasonló projektek során szerzett pénzügyi-szakmai tapasztalatok birtokában a tolódások mértéke a lehetőségekhez mérten minimálisra csökkenthetők. Továbbá a kialakult partneri hálózatnak köszönhetően számos alternatíva áll rendelkezésre a likviditási problémák kezelésére. A fenntartási költségek minimálisak, a költségek terhét a projekt partnerek önerőből vállalják. b., Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok A projekt sikeres megvalósítására elsősorban jogi, szakmai, pénzügyi és gazdasági folyamatok/tényezők jelenthetnek kockázatot. I. Jogi Külső tényezők: A folyamatosan változó szakmai és pénzügyi szabályozók veszélyeztethetik a projekt megvalósítását. Kockázat kezelése: A Gesztor megfelelő intézkedései, tudatos projektmenedzsmenti tevékenységek (pl. módosítási kérelem benyújtása, szakmai érdekképviseletei tevékenységek). Belső tényezők: A jelenlegi/várható jogi szabályozók nehezítik a projekt végrehajtását: a különböző jogállású szervezetek együttműködése veszélybe kerülhet (pl. közhasznú szervezetekről szóló jogszabály változása). Kockázat kezelése: Tudatos, tervezett és proaktív projektmenedzsmenti tevékenységek. II. Szakmai/szakmapolitikai Külső tényezők: 1. Folyamatosan változó szakmai környezet (elvárások: jogszabályok, nemzetállami koncepciók) Kockázat kezelése: A Gesztor megfelelő intézkedései (politikai és szakmai). Hatékony szakmai érdekképviselet és érdekérvényesítés, tudatos projektmenedzsmenti tevékenységek. 2. Konkurens projektek, programok, szolgáltatások, illetve szakmai ellenérdekeltségek (elsősorban a civil, nonprofit és állami szereplők közötti). Kockázat kezelése: Tudatos projektmenedzsmenti tevékenységek (pl. partneri együttműködések kialakítása és működtetése az érintettekkel, ténylegesen bevonva őket a projekt megvalósításába). Belső tényezők: 1. Konzorciumi partnerek: nem megfelelően teljesítik feladataikat, információáramlás hiányosságai, esetleges szakmai ellenérdekeltségek, visszacsatolások elmaradása. Kockázat kezelése: A Gesztor megfelelő intézkedései (a partnerségi háló tényleges működtetése). Tudatos, tervezett és proaktív projektmenedzsmenti tevékenységek (pl. rendszeres egyeztetések, megbeszélések, közös 16

17 szakmai fellépések szervezése). 2. Programszemélyzet: nem megfelelő működés, kompetencia zavarok, kommunikációs problémák. Kockázat kezelése: Tudatos, tervezett és proaktív projektmenedzsmenti tevékenységek (pl. megfelelő szakmai felkészítés a projekt megvalósítására, rendszeres egyeztetések, munkamegbeszélések, csapatépítés). 3. Célcsoport: a vállalt célcsoport nem megfelelő motivációja a szolgáltatások igénybe vételére, az ágazatközi együttműködésekhez (pl. munkaügyi központ, for-profit és nonprofit szektor) a szereplők nem megfelelő hozzáállása. A szigorú indikátor elvárások miatt kockázat a lemorzsolódás a képzésekről és/vagy kiesés a foglalkoztatásból (pl. lakóhely változtatás, egészségügyi vagy magánéleti akadályok), nincs elegendő munkáltató. Kockázat kezelése: Tudatos, tervezett és proaktív projektmenedzsmenti tevékenységek mellett erős szakmai támogató szolgáltatások mind a munkáltatóknak, mind az álláskeresőknek. A célcsoporti lemorzsolódás megakadályozásának eszköze az abszolút egyénre szabott, komplex szolgáltatások biztosítása (ún. egyéni fejlesztési tervek mentén). III. Pénzügyi Külső tényezők: 1. A pályázatíráskor érvényben lévő általános és ágazati pénzügyi szabályozók esetleges változásai. Kockázat kezelése: A Gesztor megfelelő intézkedései (politikai és szakmai). Hatékony projektmenedzsmenti tevékenységek, felkészült program-stáb. 2. Recesszió/annak esetleges elmélyülése, s annak negatív pénzügyi következményei (pl. áremelkedés). Kockázat kezelése: A Gesztor megfelelő kríziskezelő tevékenységei (pl. hiányzó források biztosítása: kapcsolódó projektek előkészítése, esetleges projekt-korrekció módosítási kérelem). Belső tényezők: A projekt-megvalósítás során adódó pénzügyi nehézségek (pl. finanszírozási, likviditási problémák). Kockázat kezelése: Tudatos, tervezett és proaktív projektmenedzsmenti tevékenységek (pl. megalapozott tervezés, folyamatos belső monitoring és kiegyensúlyozott pénzügyi irányítói tevékenységek). A projekt fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok I. Jogi Külső tényezők: A folyamatosan változó szakmai és pénzügyi szabályozók veszélyeztethetik a projekt megvalósítását (pl. jelenlegi szociális és foglakoztatási feladatellátásra vonatkozó szabályok megváltozása). Kockázat kezelése: A Gesztor megfelelő intézkedései (politikai és szakmai). Hatékony szociális szakmai érdekképviselet és érdekérvényesítés, tudatos projektmenedzsmenti tevékenységek. Belső tényezők: A projekt lezárását követően a fenntarthatóságot biztosító feltételeket (szakmai: projektmenedzsmenti tevékenységek, pénzügyi: a finanszírozhatóság megtervezése, biztosítása) a partnerek nem biztosítják/vagy csak részben. Kockázat kezelése: A Gesztor megfelelő intézkedései (politikai és szakmai), így különösen: fenntartott projektmenedzsmenti tevékenységek, a szolgáltatások pénzügyi hátterének tudatos megtervezése és biztosítása (pl. új projektek előkészítése). II. Szakmai/szakmapolitikai Külső tényezők: A szakmai szabályozók/ szakmapolitikai környezet kedvezőtlen irányú változásai. Kockázat kezelése: A Gesztor megfelelő intézkedései (politikai és szakmai). Hatékony szociális szakmai érdekképviselet és érdekérvényesítés, fenntartott projektmenedzsmenti tevékenységek. Belső tényezők: 1. A projekt-megvalósítással elért eredmények (pl. hálózatépítés, az érintett célcsoporti tagok fejlesztése, önkéntesek működése) nem elég erősek ahhoz, hogy a projekt szolgáltatásai a fenntarthatósági időszak alatt biztosíthatóak legyenek. Kockázat kezelése: Fenntartott projektmenedzsmenti tevékenységek (pl. új projektek előkészítése, bevonva az érintett szolgáltatókat/ állami hatóságokat, intézményeket/ szakembereket; szakmai érdekképviseleti tevékenységek további erősítése). 2. A projekt-megvalósítás időszaka alatt kikristályosodott módszerek elavulnak, nem kerülnek fejlesztésre (az ún. egyénre szabott fejlesztési eszközök és módszerek pl. kulcskompetenciák fejlesztése, munka-kipróbálás). Kockázat kezelése: Fenntartott projektmenedzsmenti tevékenységek (pl. napi szintű együttműködés biztosítása a partnerek között, további szakmai/paktum szereplők bevonása). III. Pénzügyi Külső tényezők: A pénzügyi szabályozók változása és a gazdasági válság elhúzódása miatt a fenntarthatóság nem biztosítható (pl. közszolgáltatások szűkülése, a partner szervezetekre vonatkozó vonatkozó pénzügyi szabályozók változása, az EU-s pályázati források szűkülése). Kockázat kezelése: A partnerek politikai és érdekérvényesítő tevékenységei. Belső tényezők: A projektben kifejtett fenntarthatósággal kapcsolatos elképzelések nem teljesülnek/nem teljesíthetőek (pl. konzorciumi partnerszervezetben történő kedvezőtlen változás). Kockázat kezelése: A projektmenedzsmenti tevékenységek tudatos, tervezett és folyamatos biztosítása a projekt lezárulását követően is (pl. hálózati működés). Kapcsolódó projektek előkészítése Fenntartás A pályázatot megvalósító mindhárom konzorciumi partner a Pécsi Kistérség Foglalkoztatási Paktum programjában foglalt stratégiai célkitűzések megvalósításában érdekelt és több éve aktívan résztvevő szereplő. A legfontosabb jogi, szervezeti, szakmai és pénzügyi garancia az a jól működő, széleskörű paktum partnerség és azok a jogi garanciák (paktum megállapodás, Közgyűlés, Irányító Csoport, stb.), 17

18 melyek több éve elősegítik a pécsi paktum partnerségi hálózat sikeres működését. Az ezt igazoló dokumentumokat csatoltuk a pályázathoz. Fontos kihangsúlyozni, hogy a jelen pályázatot benyújtó 3 szervezet az eddigi paktum-működés központi szereplője, akik a paktum programon túl is együttműködtek több projektben hosszú évek óta. A vállalt tevékenységek közül az alábbiakat kívánjuk a fenntartási időszakban is működtetni: Paktum Iroda működtetése: Együttműködés a kistérségi Foglalkoztatási Paktum működtetőivel és a térség foglalkoztatási helyzetét befolyásoló egyéb szereplőkkel. Felelős: BMK Munkaügyi Központja és a Forrásközpont közösen. A működtetés forrását részben újabb pályázati lehetőségekből, részben a BMK Munkaügyi Központja saját forrásból biztosítja. A működtetéssel kapcsolatos feladatok megosztásáról és a szükséges erőforrások biztosításáról a felek külön megállapodást készítenek a projekt zárásakor. Munkaerő-piaci fejlesztések: A helyi gazdaságot befolyásoló fejlesztési programok kezdeményezése, közreműködés azok kidolgozásában, Információnyújtás a térségben elérhető, álláskeresőket segítő szolgáltatókról/szolgáltatásokról, Információnyújtás álláslehetőségekről, egyéb képzési szolgáltatásokról. Működtető: BMK Munkaügyi Központja, Forrásközpont, MIOK Hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány. Mindhárom szervezet rendelkezik és a fenntartás időszakában is biztosítja az ehhez szükséges humán erőforrásokat. A pénzügyi forrásokat a BMK MK saját költségvetéséből, míg a 2 nonprofit szervezet részben pályázati forrásokból, részben saját forrásból biztosítja RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése A Cselekvési Terv elkészítésénél a tervezett tevékenységek főbb mérföldköveit jelenítettük meg, a tevékenységeket részletesen a Megvalósíthatósági tanulmány pontjában írtunk le. A projekt előkészítési szakaszban teljesítendő feladatok az alábbiak: A projekt alapját képező szükségletfelmérés elkészítése a beadási határidőt megelőzően egy héttel történik. A szakmai partnerekkel (paktum partnerség) történő egyeztetések a pályázati kiírás napjától a pályázat benyújtásáig napjáig tartanak. A jogszabályi feltételeknek történő megfelelés vizsgálata, és szükséges intézkedések megtétele (intézményi akkreditáció) a pályázat kiírásától függetlenül történt, de időszerűsége miatt beleesett a pályázat előkészítésének szakaszába, viszont a projekt megvalósításához elengedhetetlen feltétel. A munkaerő-piaci és képzési projektek megvalósítása, partnerségi együttműködések és rendezvények, konferenciák során szerzett több, mint 15 éves tapasztalataink alapján általánosan az alábbi határidőket határozzuk meg az egyes tevékenységek sikeres elindításához és megvalósításához: Képzéseknél, tréningeknél a képzés/tréning kitűzött időpontja előtt min.1 hónappal projektstáb egyeztetés, személyi és infrastrukturális feltételek megteremtése, szakmai partnerek tájékoztatása, szórólapok készítése, a célcsoport tájékoztatása. A képzés indítása előtt két héttel újabb projektstáb ülés, célcsoport tájékoztatása, képzési dokumentációk elkészítése, jelentkezési lapok kitöltetése. Amennyiben szükséges, egyéb kommunikációs csatornák igénybe vétele (partnereken keresztül, ill. médiában történő megjelenés). Célcsoport tájékoztatása a képzés pontos indításáról, helyéről min. 1 héttel a képzés indulása előtt, illetve az oktatók felkészítése a várható célcsoport jellemzőiről, a szükséges oktatási módszerekről, szerződések megkötése. A képzés indításakor résztvevők tájékoztatása a képzésről, szükséges dokumentáció kitöltetése. Képzés alatt folyamatos mentorálás a fluktuáció csökkentése érdekében. A képzés végén a sikeres teljesítés igazolására tanúsítvány/bizonyítvány átadása, az eredmények kommunikációja. Rendezvényszervezéshez (fórumok, workshopok, ICS ülések, konferenciák) kötődő feladatok általános határidői: A rendezvények fő témáinak meghatározása 1 hónappal a tervezett rendezvény előtt, esetlegesen szükséges előadók felkérése ugyanekkor. A rendezvények meghívóinak összeállítása 2 héttel a rendezvények időpontja előtt, azok kiküldése 10 nappal a kitűzött időpont előtt. Ekkor történik az esetlegesen szükséges sajtóhír, egyéb sajtómegjelenés elkészítése, sajtónak való kiküldése, ill. egyeztetések, tovább a honlapra történő elhelyezés. Visszajelzések kérése a részvétellel kapcsolatosan min. 5 nappal a rendezvény előtt, tovább a rendezvény lebonyolításához szükséges humánerő meghatározása. A rendezvényszervezéshez kötődő infrastrukturális feltételek megteremtése a kitűzött időpont előtt 1 hónappal történik (terem, ellátás, egyéb technikai feltételek), ill. a rendezvényhez kötődő szerződések megkötése is. A tevékenységgel kapcsolatos projektstáb egyeztetések a rendezvény előtt 1 hónappal, majd két héttel, egy héttel, ill. az utolsó héten napi szintű egyeztetések folynak. A rendezvényen szükséges dokumentációs feladatok ellátását követően emlékeztetők készítése, 18

19 fotódokumentáció összerendezése, ill. a rendezvény eredményéről tájékoztatás a web-lapon, egy héten belül. Amennyiben szükséges, további partneri egyeztetések ben, vagy személyesen a rendezvény eredményéről. A rendezvényekhez, ill. képzésekhez szükséges beszerzések a célzott indulás előtt min.1 hónappal történnek. A projektben közbeszerzési kötelezettségünk nincs. Felmérések készítésénél annak tervezett időpontja előtt két hónappal a projektstáb és a partnerség bevonásával a felmérések főbb fókuszpontjainak meghatározása történik, mely alapján a kérdőívek/interjúk alapdokumentumai a felmérést megelőző hónapban elkészülnek. Próbalekérdezések egy hónappal a tervezett időpont előtt történnek, az esetlegesen szükséges korrekciók végrehajtásának határideje két héttel a lekérdezések előtt valósul meg. Az interjúalanyok megkeresése min. egy héttel a lekérdezés előtt történik. Az eredmények feldolgozása a lekérdezéseket követő egy hónapban készül el, majd ezt a honlapon, rendezvényeken, különböző fórumokon történő publikálás követ, az eredmények összegzését követő maximum 2 hónapon belül. Az általános menedzsmenti feladatok folyamatosak, a projektidőszak alatt, ill. a beszámolási, projektzárási kötelezettség miatt a záró helyszíni ellenőrzés időpontjáig tartanak, tovább a Gesztorszervezet feladata a fenntartási időszak végéig ( 2 év) fellépő feladatok teljesítése. A projektindulás előtt a humánerő kiválasztásának és a szükséges infrastrukturális feltételek megteremtésének határideje legkésőbb a projekt indulásának napja. A nyilvánosság biztosítását, és kommunikációs feladatokat részletesen a megvalósíthatósági tanulmány 5.pontjában részleteztünk. Feladatok I. Projekt előkészítés x x II: Projektmegvalósítás x x x x x x x x x 1. Projekt menedzsment x x x x x x x x x 2. Projekt kommunikáció x x x x x x x x x 3. Paktum Iroda működtetése x x x x x x x x x 4. Közvetett célcsoport számára tervezett, humán fejlesztést célzó tevékenységek x x x x x x x x x 4. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI 4.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA A projektgazda bemutatása A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont 1996-ban a PHARE Szociálpolitikai Program keretében kezdte meg működését. A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Közhasznú Társaság 1997-ben került bejegyzésre május 22-én a kht. a jogszabályi előírásoknak megfelelően nonprofit kft-vé alakult át, a taggyűlés döntését a cégbíróság július 2-án be is jegyezte. Társasági szerződésünk szerint főbb tevékenységeink a társadalomtudományi kutatás, humán kutatás, fejlesztés, oktatás, a gyermek és ifjúságvédelem, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése. E célok megvalósítására társaságunk folyamatosan dolgoz ki innovatív projekteket, kutatásokat végzünk, szolgáltatásokat biztosítunk. Jelenleg is több programot működtet szervezetünk a foglalkoztatási szint növelése, elsősorban a Dél-Dunántúl lakossága szociális helyzetének javítása érdekében. A programokat részben különböző pályázatok (HEFOP, TÁMOP, INTERREG, OFA, IPA) keretében valósítottunk/valósítjuk meg, illetve egyedi megbízásokkal (pl. szociális tervezéssel összefüggő tevékenységek). A DDRFK szociálpolitikai, munkaerő-piaci, pályázatíró, illetve projektmegvalósító szervezeti egységében jelenleg 51 fő szakember dolgozik, akik közül 2 fő módszertani és projektmenedzsmenti feladatokat lát el középvezetőként. A szervezet ügyvezetője Papp István, szakmai igazgatója Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla. A szakemberek mentori, munkaerő-piaci tanácsadói, képzésszervezői, programszervezői, projekt adminisztrátori feladatokat látnak el a különböző projektekhez kapcsolódóan. Végzettségük az egyes pályázati-szakmai előírásoknak és elvárásoknak megfelelően szociális munkás, szociálpolitikus, szociológus, szociálpedagógus, andragógus, stb. A BMKH Munkaügyi Központ 7 kirendeltségén (pécsi, komlói, sellyei, mohácsi, szigetvári, szentlőrinci, siklósi) nyújtunk információs és tájékoztatási szolgáltatást álláskeresőknek. 19

20 Szervezetünk fenntartója a Forrás Általános és Szakiskolának, melyben jelenleg 250, zömében hátrányos helyzetű fiatal tanul. A Forrásközpont akkreditált felnőtt-képző intézmény is, évente több OKJ-s és egyéb (pl. szociális továbbképzések) képzést valósítunk meg. Szervezetünkről bővebb információk (pl. jelenlegi tevékenységek, közhasznúsági jelentések) elérhetőek a honlapon A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja: A munkaügyi központ és kirendeltségei illetékességi területükön ellátják a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény által az álláskeresők nyilvántartásával, az álláskeresési támogatásokkal, a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, a foglalkoztatáspolitikai aktív eszközökkel, az elemzéssel-adatszolgáltatással, a foglalkoztatási programok működtetésével kapcsolatosan hatáskörükbe rendelt feladatokat. Részt vesz a regionális, megyei és kistérségi foglalkoztatási koncepciók, paktumok és stratégiák, valamint a területfejlesztési, vidékfejlesztési és egyéb szektorokat érintő stratégiák és koncepciók foglalkoztatást és humán erőforrás fejlesztést érintő részeinek kidolgozásában. MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány: Az Alapítvány akkreditált felnőttképzési intézmény, 2005 januárjában jött létre azzal a céllal, hogy szakképzési és felnőttképzési komplex programokat valósítson meg. Ez a komplex segítségnyújtás, mely magába foglal tudásközvetítését, készségfejlesztést, munkahelykeresést és az önismeret emelését is. Az Alapítvány elsődleges, célzott csoportjaira (iskolarendszerből szakma nélkül kikerülő fiatalok; 45 év feletti nők; állami gondoskodás rendszeréből kikerülő fiatalok; cigány emberek; megváltozott munkaképességű emberek) jellemző az alacsony iskolázottság (vagy tanult szakma elhagyása), munkanélküliség, alacsony motiváltság, rossz szociális körülmények. A komplex fejlesztési programok tényleges hasznosulásával az iskolarendszeren kívül biztosíthatóvá teszik a szaktudás munkaerő-piaci értékének növelését: 2005 óta 18 db komplex fejlesztő programot és 70 db felnőttképzési programot 1126 fő résztvevővel valósítottak meg. Az Alapítvány tagjai a megyében szerveződő foglalkoztatási paktumoknak, kapcsolatokat építenek a kistérségi társulásokkal, illetve együttműködünk az országos ernyőszervezetekkel, és tagja az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesületnek A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. (projektgazda) Szervezetünk 1999 óta működtet speciális, célcsoport-orientált munkaerő-piaci programokat (Újra Dolgozom, Fordulópont, Tájoló programok, MOST program), melyek a tartósan munka nélkül élők foglalkoztathatóságának javítására és munkaerő-piaci reintegrációjára irányultak/irányulnak. Programjaink olyan kísérleti jellegű, helyi partnerségre és személyorientált módszerekre épülő modellprogramok, amely a foglalkoztatásban érintett szereplők érdekeinek, ismereteinek és információinak széles körű koordinációjára, ill. azok együttműködésére támaszkodva komplex, alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtottak/nyújtanak. A Gesztorszervezet által korábban végrehajtott hasonló fejlesztések: Pécsi Kistérség Foglalkoztatási Paktum, a BMKH Munkaügyi Központjának támogatásával megvalósuló projekt, melyet a Gesztor megvalósítása alatt áll. A Pécsi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának résztvevői a térségben lévő önkormányzatok, munkaügyi kirendeltség, munkaügyi tanács képviselői, képző intézmények, szakmai érdekképviseleti szervek, kamarák, fejlesztési ügynökségek, civil szervezetek. A projekt 2010-ben indult, és 2012 decemberében zárul. ÁFISZ program - Általános Foglalkoztatási Információs Szolgáltató Hálózat kiépítése és működtetése Baranya megyében. A BMKH Munkaügyi Központ támogatásával megvalósuló projekt, Baranya megye 7 kirendeltségén működik. Célja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése. Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása. Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztése (TÁMOP-5.5.3) A projekt célja a Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezeti fejlesztése, működésük stabilizálása, hazai és nemzetközi programokban való részvételre képessé tételük elősegítése. Szociális szakemberek képzése. Szervezetünknek, a SzocioNet dél-dunántúli regionális szociális módszertani intézmény konzorciumi partnerként végzett képzéshez, továbbképzéshez kapcsolódó feladata, hogy humán erőforrás-fejlesztés keretében részt vegyen a szociális szakterület humánerőforrás fejlesztésének koordinálásában és az ún. tudatos helyi HR politika kialakításában. A projekt tervezett időszakában megvalósuló projektek: 20

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 A projekt bemutatása Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla Szakmai igazgató, projektmenedzser DDRFK Nonprofit

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. április 8. TÁMOP

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során. FIATALOK FEHÉRVÁRÉRT - PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA KÖZÖSSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBA PROJEKT BEMUTATÁSA MACZUCZÁNÉ FENYVESI VIKTÓRIA, PROJEKTVEZETŐ A TAMOP 1.4.1.-11/1 konstrukció célja Példák: A foglalkoztatási

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOP-1.4.5-2012/1-2012-0008 ZÁRÓ KONFERENCIA PÉCS-TUDÁSKÖZPONT 2014. DECEMBER 11.

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOP-1.4.5-2012/1-2012-0008 ZÁRÓ KONFERENCIA PÉCS-TUDÁSKÖZPONT 2014. DECEMBER 11. PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOP-1.4.5-2012/1-2012-0008 ZÁRÓ KONFERENCIA PÉCS-TUDÁSKÖZPONT 2014. DECEMBER 11. és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás A alapfilozófiája; Szakképzéssel,

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban TÁMOP-1.4.6-13/1

Társadalmi Megújulás Operatív Program Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban TÁMOP-1.4.6-13/1 Pályázat célja Társadalmi Megújulás Operatív Program Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban TÁMOP-1.4.6-13/1 A munkanélküliek, álláskeresők csoportjaiban javarészt szakképzettséget nem szerzett vagy elavult

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL Támogatási lehetőségek nemzeti forrásból NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP (NFA) BÁCS-KISKUN MEGYÉRE ALLOKÁLT ALAPRÉSZEK*: Bács-Kiskun megye rendelkezésére álló NFA

Részletesebben

PÉCSI JÁRÁSI HIVATAL. Az egyéni vállalkozói tevékenység 2013. évi hatósági ellenőrzési terve

PÉCSI JÁRÁSI HIVATAL. Az egyéni vállalkozói tevékenység 2013. évi hatósági ellenőrzési terve PÉCSI JÁRÁSI HIVATAL Az egyéni vállalkozói tevékenység 2013. évi hatósági ellenőrzési terve Készítette: dr. Végi-Rónai Klára okmányirodai ügyintéző Jóváhagyta: Papp Edit csoportvezető Az egyéni vállalkozóról

Részletesebben

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN TÁMOP 3.2.3/09/1-2009-0042 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1.kör: Program a közművelődési intézményrendszer

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása című pályázati felhívásához a konvergencia régiók területén Kódszám: TÁMOP-1.4.1-11/1 Hátrányos

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi régió 1996. 1997. Közép-magyarországi régió lakónépességének

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

TÁMOP 1.1.4 Kistérségi munkaerő-piaci fórum. Ráckevei kirendeltség, Ráckeve 2013. április 24.

TÁMOP 1.1.4 Kistérségi munkaerő-piaci fórum. Ráckevei kirendeltség, Ráckeve 2013. április 24. TÁMOP 1.1.4 Kistérségi munkaerő-piaci fórum Ráckevei kirendeltség, Ráckeve 2013. április 24. TÁMOP 1.1.4 Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE

GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE PÁLYÁZAT CÉLJA: Jelen felhívás célja, hogy ösztönözze az alacsony iskolai végzettséggel, munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter /2006. ( VI..) TNM-FMM rendelete a 2004-2006. évi Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM PROJEKTTERVEI (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM PROJEKTTERVEI (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM PROJEKTTERVEI (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 17-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Civil Érték Egyesülettel együttműködési megállapodás

Részletesebben

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése. Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése. Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése című pályázati kiírásához Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1 A projektek

Részletesebben