Nem csak üzlet. Tartalom:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nem csak üzlet. Tartalom:"

Átírás

1

2

3 Tartalom: Stratégia 4 Fókuszban a régió és a profitábilis gazdálkodás Bemutatjuk 5 Érett piac, tapasztalt szállítók Trend 6 eeurope 2005 Felülnézet 7 Készül a Nemzeti Fejlesztési Terv Trend 8 Digitális állam Tanácsadás 10 Új IT az új villamosenergia-piacnak Esettanulmány 11 Stabil szakmai alapokon Gazdaság 12 Óvatos nyitásra számítanak a villamosenergia piacon Technológia 13 Vezeték nélküli IP telefon Esettanulmány 14 A legnagyobb IP-telefonhálózat Esettanulmány 15 Multiprojekt chipkártyával Leányvállalatok 16 Nehéz piacokon Technológia 18 Megbízható, erôs szerver Tanácsadás 20 Alkalmazások integrációja Tanácsadás 21 Biztonság-szabályozás Támogatás 22 Synergon Kortárs Galéria Gyûjtemény és Kiállítás Rólunk írták 24 Tanácsadás 25 Az üzlet biztosítása Kortárs Galéria 26 Harasztÿ István (Édeske) Kossuth-díjas szobrászmûvész Tanfolyamok 28 arcsyn 29 Szabadidô 30 Az ôsi modern játék Címlap: Millennium Szalon, Synergon Kortárs Galéria Gyûjtemény és Kiállítás Fotó: Bozsó András Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt Budapest, Baross u Telefon: , fax: Internet: Felelôs kiadó: Molnár Zsolt Felelôs szerkesztô: Kolossa Tamás Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft. ISSN X Magasynunk ingyenesen megrendelhetô a fenti elérhetôségeken. B e v e z e t ô Nem csak üzlet Az üzlet az üzlet! hangzik a szigorú szólás, amikor arra akarnak figyelmeztetni valakit, hogy az üzlet dolgait ne keverje össze oda nem való, altruista, társadalmi, baráti, segítô szándékú, esetleg támogató érzékenységet feltételezô dolgokkal. Kétségtelen, viszonylag új világrendünkben immár itt, a Kárpát-medencében is szigorúan és szikáran az üzlet csakis üzlet. Ezért azután számos olyan hivatás és tevékenység találja nehezen a helyét az új rendben, amelyek nem hozhatnak közvetlen profitot. Kezdetben talán még leginkább a sportban alakult ki valamiféle támogatási rendszer, amikor a nagyvállalatok vagy a módosabb emberek befektettek a fociba, kézilabdába, ám a legtöbbször ez a támogatás is marketing-meggondolásokra épül. A mûvészet, különösen pedig a képzômûvészet támogatása áttételesen sem termel profitot a mecénás számára de nem is ez a célja. A Synergon vezetése korán felismerte, hogy üzleti alapon sem szakadhatnak ki a társadalom egészébôl, nem bástyázhatják körbe magukat csupán a puszta grafikonokkal, teljesítmény- és eredménytervekkel. A Synergon Kortárs Galéria eredetileg folyosógalériának indult: a vállalat egyik hosszú folyosóján kilenc tíz közepes méretû mûvet helyeztek el. Miután az ötlet nagyon kedvezô fogadtatásra talált, késôbb a galéria beköltözött a bejárati fogadótérbe, ahol a vendégek idôrôl idôre végignézhetnek egy-egy kisebb kamarakiállítást. A célt hogy a magyar kortárs képzômûvészet jeles alkotói és ígéretes tehetségei bemutatkozhassanak az alkotók maguk is nagy örömmel fogadták. Bevált az a gondolat is, hogy lapunk, a Magasyn a kiállításoknak és a mûvészeknek két színes oldalt nyújt, s így elviszi hírüket a mûkedvelôk, érdeklôdôk széles köréhez. Ugyancsak szerencsésnek bizonyult, hogy a dolgozók szavazatai alapján a cég a kiállítás végén megvásárolja a mûvész egyik alkotását. A vásárolt anyagból állt össze a Synergon-gyûjtemény, amelyet a közelmúltban többen is láthattak a Millennium Szalonban. Ebben a számban tehát ez az, amire leginkább szeretnénk felhívni ügyfeleink, partnereink, a Magasyn olvasóinak figyelmét. Természetesen ismét számos, fontos esettanulmányban, technológiai ismertetôben és tanácsadási leírásban mutatjuk be szakembereink eredményeit, aktuális érdeklôdési körét, kínálatát és kiterjedt tevékenységét, sôt a közeljövôvel (az Uniós csatlakozással, a villamos energia ipari liberalizációval) számot vetô, részletes terveit is. Ám mondhatjuk úgy is: mindez csupán az alapja annak, hogy a Synergon szakemberei a mûvészetet támogathassák. A szerkesztô

4 S t r a t é g i a Fókuszban a régió és a profitábilitás Ma már elmondható, hogy bevált a Synergon Informatika Rt. két esztendeje következetesen alkalmazott cégcsoport szintû stratégiája. Czakó Ferenc elnök-vezérigazgatót a stratégia lényegérôl, a tervekrôl kérdeztük. Czakó Ferenc Melyek a Synergon hazai és külföldi vállalatai mûködését meghatározó, úgynevezett cégcsoport szintû stratégiájának a tapasztalatai? Cz. F.: A társaság vezetôi úgy látják, hogy a három esztendeje kidolgozott, és másfél-két esztendeje bevezetett stratégia jól bevált, iránya ma is elôremutató. Az elmúlt idôben nem csak a mûködôképességérôl bizonyosodhatunk meg, de már az erôfeszítések elsô eredményei is mutatkoznak. Mint ismeretes, a Synergon gazdálkodásának stabilizálásához az elmúlt hónapokban jelentôs mértékben járultak hozzá a cseh és a horvát leányvállalatok. Nem kis büszkeségünk, hogy ezzel a térségben is példamutatóak vagyunk, hiszen a magyar nagyvállalatokat tekintve azon elsôk között voltunk, amelyek régió szinten kezdtek el gondolkodni és cselekedni. Az EU-csatlakozás elôszobájában az elmúlt idôszakban olyan nagy cégek is a szomszédos országok piacaira léptek, mint a MOL, az OTP, a Richter Gedeon. A más szektorban tevékenykedô cégek hasonló piaci lépéseiben elgondolásunk visszaigazolását látjuk. Ami nem utolsó szempont a tôzsdei befektetôk számára. Vajon a tôzsdei jelenlét kényszerítô erô a terjeszkedést illetôen? Cz. F.: Stratégiánk alapja a hosszú távon stabil, profitábilis gazdálkodás. Az elmúlt idôszak nemzetközi tôzsdei folyamatai sok mindent alapvetôen megváltoztattak, többek között a befektetôk szemléletmódját is. A dotkom válság, majd az úgynevezett kreatív könyvelési botrányok (amikor a tôzsdei nyomás miatt hatalmas, de nem létezô nyereségeket mutatnak ki) ránk nézve kedvezô következménye, hogy a befektetôk immár nem a gyorsan elért nagy nyereséget várják el, hanem sokkal inkább a magas szakmai színvonalra épülô, hosszú távon stabil és átlátható gazdálkodást és nyereségességet. Természetesen a piaci térnyerésnek a méretgazdaságosabb és kiegyensúlyozottabb mûködésnek, illetve a piaci részesedés arányának továbbra is fontos szerepe van, de már inkább az elôbbi célok szolgálatában. Erre hatnak a piaci folyamatok is, ugyanis a felhasználók is egyre tapasztaltabbak és felkészültebbek, ezért az általuk szabott követelmények is lényegesen magasabb színvonalúak. Ezért az informatikában ma a legjobb stratégia a konszolidáció, amit az elôbb említettem, valamint a specializáció. A specializáció azt jelenti, hogy egy stabilan gazdálkodó nagyvállalat számára már nem a portfólió minden áron való bôvítése a hangsúlyos cél, hanem épp ellenkezôleg, a meglévô, jól mûködô portfólióban minél mélyebb és hitelesebb az informatikai mellett az üzleti kompetencia megszerzése és megôrzése. A régiós stratégia megvalósítása nyilván nem egyszerû folyamat. Megvannak-e a megfelelô feltételek a régióban? Cz. F.: A legjobb partnerek kiválasztása és az együttmûködés hatékony megszervezése valóban nagyon bonyolult feladat. Az elmúlt hónapokban több nehézséggel kellett megbirkóznunk. Ezek közé tartoznak a nyelvi és kulturális eltérések. Mivel sem a cseh, sem a horvát, sem a magyar nem világnyelv, ezért az angolt használjuk munkanyelvnek. Noha a cégek vezetôi jól beszélnek angolul, alacsonyabb szinten még elôfordulhatnak meglepetések, amire figyelni kell. Érdekes tapasztalat a három nép kultúrájának nagyon eltérô jellege. A csehek inkább hagyományos értelemben polgáriak, a horvátok pedig inkább mediterrán típusú emberek. Sokszor tapasztaltuk, hogy a magyarok jól tudnak közvetíteni a két kultúra között. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar piac valóban a régió egyesítô központja lehet. Ezért nem mindegy sem az országnak, sem a mi vállalatunknak, milyen intenzitással, milyen ütemben haladnak a régiós szintû infrastrukturális fejlesztések. Rendkívül fontos számunkra például az autópálya. A cseh kollégákhoz kiszámítható idôn belül odaérünk, Zágrábba azonban már meglehetôsen nehéz eljutni. Mérhetô-e számokkal, mennyivel nôtt a vállalatcsoport mûködési hatékonysága? Cz. F.: Bizonyos dolgok mérhetôk, de a fontosabb folyamatok olyannyira összetettek, hogy a mérésük még nem volna gazdaságos. Ne felejtsük el, hogy szándékunk szerint a Synergon nem pénzügyi, hanem szakmai befektetô. Biztos, hogy mondjuk a logisztikai, adminisztratív, könyvelési, üzemeltetési, tanácsadási vagy más alrendszerekben vannak az egyesülésbôl származó nyereségek, de számunkra inkább a kompetencia mélyülése és kiterjesztése a legfontosabb, s hogy átadhassuk az évtized alatt felhalmozott tudásunkat a helyi csapatoknak. A csoporteredményhez ugyanakkor már mind az Infinity, mind a Span számottevô mértékben hozzájárul. Itthon gyakori panasz, hogy a külföldi nagyvállalatok nem ismerik a helyi piacot, mégis ráerôltetik akaratukat a helyi vezetésre. Számolnak-e ezzel jelenséggel? Cz. F.: Igen, jól ismerjük az ilyen panaszokat a hazai kollégáktól, és meg is értjük ôket. Ezért már a kezdetektôl tudatos stratégiánk, hogy a leányvállalatoknál a megfelelô egyeztetések alapján a helyi menedzsmentre bízzuk az irányítást. Elfogadjuk, hogy a helyi piacot ôk ismerik jobban. Szó sincs arról, hogy csak ôk tanulhatnak tôlünk, mi is sokat tanulunk a külföldi kollégáktól. Mi következik az eddigi eredményekbôl, merre tovább...? Cz. F.: Bár folyamatosan figyeljük a szomszédos országok piacait, egyelôre nincs bejelenthetô lépésünk. Részben, mint említettem, a megfelelô partnerek kiválasztása rendkívül összetett, nagy gondosságot igénylô folyamat. Jelenleg a szlovák és a szlovén piacot tartjuk több figyelemre érdemesnek, utánuk sorolható a román, majd a szerb piac. A lényeg az, hogy véleményünk szerint a régió szintû látás- és gondolkodásmód az EU-csatlakozás közeledtével nemcsak egyre általánosabbá, de egyben egyre fontosabbá válik. A Synergon szakembergárdája tehát a megfelelô pillanatban megfelelôen felkészült lesz. Kolossa Tamás 4 MAGASYN 2002/tél

5 B e m u t a t j u k Érett piac, tapasztalt szállítók Mostanában sokat hallani az IBM székesfehérvári gyáráról ám kevesen tudják, hogy a multinacionális vállalatnak hazánkban immár 66 éve mûködik képviselete, mégpedig növekvô eredményességgel és egyre bôvülô tevékenységi körrel. Dr. Dietrich Rössnert, az IBM Magyarországi Kft. vezérigazgatóját a partnerkapcsolatokról kérdeztük. Dr. Dietrich Rössner Hogyan néz ki az IBM Magyarországi Kft. partneri struktúrája, hogyan jelennek meg Önök a magyar piacon? D. R.: Bár természetesen a legtöbb területen van közvetlen értékesítési tevékenységünk, az IBM Magyarországon is arra helyezi a hangsúlyt, hogy üzleti partnerein keresztül értékesítsen. Az elsô tradicionális, úgynevezett channel-only termék a PC és PC-szerver volt. Ezt követte a szoftverek portfoliója (Lotus, DB2, WebSphere és Tivoli). A konkurens szállítók értékesítési modelljéhez hasonló üzleti megoldás nálunk 2001-ig mûködött. A mérföldkô 2001 januárja volt, amikor az eserver iseries (AS/400) középkategóriás termékcsoport értékesítését kizárólagosan a partnerek kezébe adtuk. A kedvezô tapasztalatokat Resume Dr. Dietrich Rössner a bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. Nôs, két gyermeke van ben rendszermérnökként került az IBM alkalmazásába, s hamarosan több vezetô pozíciót töltött be a kormányzati szektorban ban az IBM Európa, Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régiójának párizsi központjába került, ahol a Rendszerintegrációs Divízió operatív igazgatójának posztját töltötte be. Ezt követôen átvette az IBM Ausztria Banki és Biztosítási Üzletágának vezetését ben a Közép- és Kelet-Európai Térség (CER) operatív igazgatója, majd az IBM CER délkeleti területeinek vezérigazgatója lett. Ez idô alatt Rössner úr széles körû nemzetközi és regionális tapasztalatokra tett szert. újabb lépések követték, 2002 áprilisától az eserver pseries (Unix) termékcsalád értékesítése is a partnereken keresztül folyik. A tároló rendszerek és a felsô kategóriás gépek értékesítése továbbra is hibrid módon történik (közvetlenül és üzleti partnerek által), de itt is meghatározó a partnerek szerepe. A megváltozott piaci körülményekhez igazodva az IBM Magyarországi Kft. stratégiájában tehát kiemelt jelentôségû az üzleti partnerek hálózatának bôvítése. Személy szerint mennyire elégedett a magyar partnerekkel? D. R.: Az IBM már régen jelen van a magyar piacon, ezért nagyon széles a partneri körünk. Szoros kapcsolatokat ápolunk nemcsak a kereskedelmi partnerekkel, de a kormányzati, az akadémiai és az egyetemi szférával is. Terjeszkedési stratégiánk és bôvülô tevékenységeink révén is nô a kör, amelyet igyekszünk dinamikusan még tovább növelni. Mint ismeretes, eleinte fôleg az irodagépgyártásban, késôbb a hardverszállításban jeleskedtünk, késôbb azonban itt is érvényesült az IBM vezetô szerepe a szoftverfejlesztésben, majd jelentôsen növeltük a szervizpotenciált, s az utóbbi idôkben komolyan koncentrálunk a tanácsadási és az outsourcing területekre. Örömmel mondhatjuk el, hogy az IBM Magyarországi Kft. mindkét tevékenységi formában igen jó eredményeket ért el, nem utolsósorban a magasan képzett saját és a partnerek semmivel sem rosszabb szakemberei révén. El kell mondanom, hogy szerintem a magyar piac nagyon érett, minden igény megjelenik itt is. A Synergon pedig ennek az érett piacnak az egyik legnagyobb és legfelkészültebb vállalataként széles körû kínálatával számunkra is meghatározó partner. Tehát elégedett a magyar piaccal? Milyen volt a tavalyi év, s mit vár a következôtôl? D. R.: Az informatikai piac növekedése világszerte lelassult. Mi ennek ellenére tavaly is növekedést tudtunk felmutatni. Nagy büszkeségünk a székesfehérvári outsourcing központ, valamint a Vácott mûködô részleg, ahol a Shark tároló rendszereket gyártják, méghozzá az egész világ számára. Úgy gondolom, jövôre stabilizálódik a kormány helyzete, így megindulhatnak a központi beruházások és más nagyobb projektek, ezért a jövô évi esélyeket is jónak látom. Az IBM Magyarországon Az IBM Magyarországi Kft ban, 8 alkalmazottal kezdte meg mûködését, és ezzel a vállalat egyik legrégibb szervezete a régióban. Jelenleg 370 alkalmazottat foglalkoztat. Ezenkívül az IBM több más szervezettel és tevékenységgel van jelen az országban. Az IBM Global Services Kft óta Székesfehérvárról szolgál ki számos ügyfelet egész Európában. A megoldás sikere nyomán új ügyfél-tájékoztatási központot nyitottak, ahol 210 informatikai szakember dolgozik decemberében az ISC Hungary Informatika Kft.-ben az IBM Magyarországi Kft. 75 százalékos tulajdonjogot vásárolt. A cégvásárlás célja az IBM pozícióinak erôsítése az outsourcing piacon. Az ISC alkalmazottainak száma 140 fô óta Vácott, a Zollner Elektronik Kft. területén folyik az IBM Storage Enterprise Servers gépek gyártása. A Shark (Cápa) kódnevû szerverek a legmagasabb szintû kutatási eredményeket és a legkorszerûbb technológiát testesítik meg. A tízezredik Shark-ot 2002 júniusában adták el a magyarországi gyárból. Az üzem jelenleg 880 fôt foglalkoztat. International Financial Center néven az IBM 1999-ben alakított regionális pénzügyi központot Budapesten. Itt bonyolítják az IBM különbözô európai, afrikai és közel-keleti szervezeteinek pénzügyi tranzakcióit. A központ jelenleg 50 alkalmazottal mûködik, és ez 2003 végére várhatóan 130 fôre bôvül. Végül Az IBM Corporation a közelmúltban megvásárolta a PricewaterhouseCoopers globális üzleti tanácsadással és technológiai szolgáltatásokkal foglalkozó cégét, a PwC Consultingot. Magyarországon az egyesülés november 1-jén jött létre. Ezáltal az IBM Magyarország közel 200, magasan képzett munkatárssal bôvült. MAGASYN 2002/tél 5

6 T r e n d eeurope 2005 Az Európai Bizottság új cselekvési programot fogadott el az információs társadalom fejlesztésére, amely elsôsorban a korszerû online közszolgáltatások kiterjesztését, a versenyképes áron elérhetô, nagy sávszélességû internet-hozzáférést, valamint az infrastruktúra biztonságossá tételét tartalmazza. Az eeurope 2005: információs társadalom mindenki számára elnevezésû programot a június második felében tartandó sevillai EUcsúcson terjesztette elô Erkki Liikanen, az Európa Bizottság ipari és informatikai kérdésekért felelôs tagja. A program legfontosabb céljai között említette, hogy valamennyi közigazgatási, oktatási és egészségügyi intézményt be kell kapcsolni a nagy sávszélességû kommunikációs hálózatokba. Fontosnak tartják, hogy a tagállamok nyújtsanak támogatást a nagy sávszélességû hálózatok kiépítéséhez a hátrányosabb helyzetû térségekben. Ennek érdekében a lehetôségekhez mérten igénybe vehetik majd a közösségi strukturális alapokat is, illetve pénzügyi ösztönzô intézkedéseket alkalmazhatnak fûzte hozzá az EU fôbiztosa. Az információs hálózatok biztonságosabbá tétele érdekében várhatóan a jövô év közepén megkezdi mûködését egy szakértôi csoport, amelynek az lesz a feladata, hogy a tagországokkal közösen dolgozza ki egy közös európai informatikai riasztórendszer tervét, és segítse a határokon átnyúló együttmûködések hatékonyabbá tételét. Programok A program finanszírozásához szükséges források már rendelkezésre állnak, többek között a strukturális alapok formájában. Liikanen szerint a bizottság emellett azt szeretné, ha az e-ten (transz-európai kommunikációs hálózatok) programok megvalósításához nyújtható közösségi támogatások hányadának maximumát a jelenlegi 10-rôl 30 százalékra emelnék. Brüsszelben az elôzô cselekvési programhoz, az eeurope 2002-höz hasonlóan az eeurope 2005-nek is kulcsszerepet szánnak annak a célnak a megvalósításában, amely szerint 2010-re Információk Európának a világ legdinamikusabban fejlôdô és legversenyképesebb tudásalapú gazdasági övezetévé kell válnia. Míg azonban az elôzô program középpontjában elsôsorban az internet-hozzáférés minél szélesebb körû elterjesztése állt, a mostani fôleg arra irányul, hogy ennek eredményei már a gazdasági hatékonyság növekedésében, az elektronikus szolgáltatások mennyiségi és minôségi javulásában is jelentkezzenek, s mindennek alapját a lehetô legtöbb helyen hozzáférhetô, nagy sávszélességû kapcsolatok alkossák. A bizottság nemcsak a számítógépes, hanem az alternatív internet-hozzáférési formák elterjedését is ösztönzi, mint például a digitális televízió és a 3G mobiltelefonok esetében. Bár már a legtöbb szolgáltatás jelen van a piacon, össze kell hangolni ôket, hogy még kedvezôbb befektetôi környezetet lehessen kialakítani mondta a fôbiztos. A bizottság szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni az e-tanulás fejlesztésére is, illetve célul tûzte ki, hogy 2004-re kidolgozzon egy tervet az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára is. Az Európai Unió hatodik kutatási-fejlesztési keretprogramjának az Információs Társadalom Technológia (IST) részével foglalkozó konferenciáján, november elején Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter tárgyalásokat folytatott Erkki Liikanen EUinformatikai fôbiztossal, aki tájékoztatta a minisztert arról a 900 milliárd forintos Fontos web-címek: Az eeurope 2005 teljes szövege letölthetô: GoDigital program kis-és középvállalkozások számára: társfinanszírozáson alapuló támogatási programról, amelyet az Európai Unió 2002 decemberében indít információs társadalom technológia-fejlesztésekre, a os idôszakra. Errôl és ehhez kapcsolódóan a hazai vállalkozások pályázati lehetôségeirôl is szó esett Koppenhágában. Erkki Liikanen kiemelte, hogy a csatlakozó országok versenyképességének az alapja az információs társadalom és tudásgazdaság fejlettségi szintje. A fôbiztos fontosnak tartja ezen országok körében is a tudásalapú társadalom kialakulásához elengedhetetlen informatikai fejlesztési programok megvalósítását. Az EU fôbiztosa számít Magyarország részvételére a sevillai csúcstalálkozón elfogadott eeurope 2005 akcióterv megvalósításában is. Kovács Kálmán tájékoztatást adott az eeurope 2005 akciótervhez igazodó, végi és évi hazai informatikai fejlesztési programokról és a távközlési szolgáltatások színvonalának további javítását szolgáló magyarországi kormányzati tervekrôl. Aktuális Az eeurope 2005 EU-stratégia megvalósításához kapcsolódóan az EU évi kutatási és fejlesztési keretprogramjának elsô tenderfelhívását 2002 decemberében teszik közzé. Az elsô 2 évre szóló tender a keretprogramból mintegy 420 milliárd forint támogatás elnyerését teszi lehetôvé. A programban prioritást élveznek az informatikai projektek, amelyekre a magyarországi kis- és középvállalkozások is jó eséllyel pályázhatnak. Az eeurope 2005 akcióprogram szellemében december 16-án írják ki az econtent programot, amely öt csatlakozó ország (Lengyelország, Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország és Magyarország) tartalomfejlesztôi számára kínál kivételes lehetôséget a webes és a mobilfelületeken, valamint a digitális televíziózásban megjelenô portálok tartalmának, illetve többnyelvû verzióinak fejlesztésére. A MATISZ (Magyar Tartalomipari Szövetség) január 31-re tervezi a magyar econtent InfoDayt Budapesten. Kállai Tünde 6 MAGASYN 2002/tél

7 F e l ü l n é z e t Készül a Nemzeti Fejlesztési Terv Ahhoz, hogy az Európa Unióban elérhetô jelentôs összegekre pályázhassunk, az év végre el kell készíteni a megfelelô dokumentumokat. Dr. Dobrev Klárát, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartózó Nemzeti Fejlesztési és EU Támogatások Hivatal elnökhelyettesét a tervezés helyzetérôl kérdeztük. Dr. Dobrev Klára Tudomásom szerint megkezdôdött az úgynevezett Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) társadalmi vitája. Mi ennek a jelentôsége, és mi várható eredményként? D. K.: Nemzeti Fejlesztési Tervet az EU minden tagállamának készítenie kell, így a csatlakozásra váró országoknak is. Ez ugyanis az alapja minden további tárgyalásnak, pályázatnak, sôt végsô soron a fejlesztési támogatások elnyerésének. A tervet december végére kell véglegesíteni. Az abban álló stratégiai elképzeléseink alapján folynak majd a várhatóan kôkemény egyeztetô tárgyalások, amelyek eredményeként a magyar kormány és az Európa Unió 2003 júniusában megkötheti a keretmegállapodást. Ennek alapján szeptemberig kell elkészíteni a kiegészítô dokumentumokat, amelyek már pályázatokat is tartalmazhatnak január 1-jétôl pedig indulhatnak a pályázatok. A tervben olyan célokat és cselekvéseket kell megfogalmazni, amelyek hozzájárulnak Magyarország felzárkóztatásához és az EU tagjaként való sikeres szerepléséhez. Ahhoz, hogy a támogatásokat elnyerjük, nagyon szigorú feltételrendszernek kell megfelelnünk. Minden egyes projektrôl be kell bizonyítanunk, hogy hozzájárul a kitûzött célokhoz. Ugyanakkor ki kell alakítanunk a pályázatok kezelésére alkalmas intézményrendszert, ami ugyancsak óriási feladat. Mai ismereteink szerint a tervek mindösszesen milliárd forint mértékû pályázati támogatás sorsát határozzák meg a végsô szám a keretmegállapodásból derül majd ki. Ez a tervezés hároméves idôszakra szól, mert éppen ilyen ütemben csatlakozunk az Unióhoz. Milyen az NFT felépítése, melyek a kiemelt célok? D. K.: Leegyszerûsítve úgy szoktam mondani, hogy az NFT olyan, mint egy nagy kalap, amelyben benne van az összes lehetséges, mintegy ezer pályázat, az autópálya-nagyberuházásoktól kezdve a szabolcsi falu egymilliós kis programjáig. Természetesen azonban megvan a belsô, meglehetôsen összetett struktúra. Mindenekelôtt az EU megkülönböztet strukturális, illetve kohéziós alapokat. Elôbbi a regionális különbségek áthidalásáról, szintbe hozásáról szól, utóbbi pedig az illeszkedés Unió-szintû követelményeirôl; a transz-európai út- és vasúthálózatról, infrastruktúráról. Ezt a tárcák által részletesen kidolgozott öt operatív program támasztja alá, kiemelve azokat a célokat, ahol szerintünk a legfontosabb feladatok vannak. Ezen nagyobb célterületeken belül számos alcsoport található. Végül minden egyes pályázatnak ezeket a célokat kell szolgálnia természetesen a végleg elfogadott változat szerint. Vannak úgynevezett horizontális célok is, amelyek besorolástól függetlenül ugyancsak minden pályázatra nézve kötelezôk. Az EU szigorú követelménye a fenntartható fejlôdés, vagyis a projektnek szolgálnia kell de legalábbis nem ronthatja a környezet fejlôdését. Hasonlóan fontos követelmény a társadalmi és a regionális különbségek csökkentése. Ehhez mi további horizontális követelményeket fogalmaztunk meg, mint például az innovatív gazdaság és társadalom kialakítása, beleértve például a digitális tartalom fejlesztését. Milyen intézményrendszer szolgálja a célokat? D. K.: Az alapok kezelésére az Unióban szabványos intézmények vannak, amelyekben minden fillérrôl pontosan tudható, ki, mikor, miért, mire, hogyan költötte el. Szokás mondani, hogy a brüsszeli bürokrácia párját ritkítja. A folyamat koordinátori szerepét mi látjuk el. Az öt operatív programért öt minisztérium a felelôs. Az ô munkájukat pályáztatás, elbírálás stb. köztes hatóságok segítik. Nagyon fontos és nálunk még kevéssé ismert a szigorú monitoring rendszer, amelyben nemcsak hogy minden, a pályázatokkal kapcsolatos adatnak meg kell lennie, de amelynek segítségével a pályázatokat értékelni is lehet. A monitoring ráadásul nemcsak kormányzati feladat; a bizottságokban ott kell lenniük a civil-, a társadalmi- és a szakmai szervezetek képviselôinek is. Egy harmadik terület a projektek elôkészítése és kezelése. A mi kalkulációnk szerint a nagyobb projektek esetében az összes költség 10 százaléka szükséges a jó elôkészítéshez, de a kisebbeknél sem megy 5 százalék alá. Ehhez és a projektek kezeléséhez emberek tömegeit kell felkészítenünk, amihez ugyancsak szükségünk lesz a szakmai szervezetekre. Ennek érdekében számos területi irodát nyitunk, tréningeket, bemutatókat tervezünk. Hadd emeljem ki az Orpheus programot, amelynek kifejezetten az a célja, hogy a projektötleteket segítse az elôkészítésben. Milyen szerepet kap a tervben az informatika? D. K.: Részben a legteljesebb mértékben átszövi a rendszert, hiszen a korszerû beruházásoknál ezzel mindig számolni kell. De vannak kiemelt célok is. Ilyen elsôsorban az e-közigazgatás, amely nélkül nem lehet a gazdaság fejlesztését tervezni. Talán az erre fordítandó keretszámok a legstabilabbak a tervezés és a társadalmi vita során. Prioritást kapnak a közösségi hozzáférések, az országos hálózat fejlesztése, illetve a kis- és középvállalkozások támogatása. Nagyon sok konkrét projektelképzelés is van, fôleg a digitális tartalom, az archívumok és a szolgáltatások terén. Az informatika tehát megkapja a megfelelô prioritást. Kolossa Tamás Operatív programok A kormány hivatalos társadalmi egyeztetésre bocsátotta a felelôs tárcák által elkészített operatív programokat. A dokumentumok letölthetôk a címrôl. Az operatív programok: Humánerôforrás-fejlesztés, Agrár- és vidékfejlesztés, Gazdasági versenyképesség, Regionális Környezetvédelem és infrastruktúra-fejlesztés. MAGASYN 2002/tél 7

8 T r e n d Digitális állam Az információs társadalom új típusú államot hoz létre, a digitális államot, amely a hálózati gazdaság és a hálózati társadalom mintájára hálózati állam lesz, s megteremti a részt vevô állampolgárt. Az e-közigazgatás és az e-polgár egymást feltételezi, és közösen testesíti meg az e-demokráciát. Az állampolgárok sokasága csak akkor érzi majd magát állambarátnak, ha különösen az önkormányzás és a helyi közigazgatás egyértelmûen polgárbarát lesz. Ennek a sokszor meghirdetett fordulatnak a rendszerszerû és egyelôre egyedül hatékony szisztémája az e-kormányzás és az e-közigazgatás lehet. Mit jelent a gyakorlatban az e-közigazgatás? Négy oldal új tartalmú és új típusú önkormányzati és közigazgatási együttmûködését. Az információs korban (1) a helyi társadalom, (2) a nemzeti és regionális állam, (3) a helyi önkormányzat és közigazgatás, és (4) a szükséges helyi tudásközpontok elektronikus kapun (portálon, e-piacteren) való kommunikációja és közösségi mûködése. E-közigazgatás A közigazgatási új tartalom nem egyéb, mint például a részt vevô állampolgárok körének szélesítése és intézményesítése, vagy a mainál sokkal gyorsabb, egyszerûbb, hatékonyabb közigazgatási (természetesen elektronikus) ügyintézés. Az új típusú közigazgatás pedig nem más, mint helyi társadalomnak és helyi önkormányzatnak, helyi önkormányzatnak és állami (sôt európai) kormányzásnak, helyi államnak és helyi társadalomnak intenzív együttmûködése egy internetes gyûjtôportálon, a döntésekhez és cselekvésekhez szükséges minden tudással, és végül az önkormányzati testületek és polgármesteri hivatalok belsô mûködésének folyamatos modernizálása. A szolgáltató állam és e-állam feltétele, hogy a szolgáltatásokat az állampolgár elérje, s bárhol igénybe vehesse. A hagyományos állam szolgáltatásait azonban ma gyakran csak nehezen, körülményesen és drágán lehet megszerezni. Ezért szolgáltató állam csak az e-közigazgatást bevezetô digitális állam lehet, ahol a szolgáltatások egyrészt jelentôsen bôvülnek, másrészt elektronikusan közvetlenül elérhetôk, harmadrészt az ügyek sokkal gyorsabban és hatékonyabban intézhetôk el. Okkal és joggal vethetik fel persze sokan, hogy az e-közigazgatás bevezetésének feltétele a magyar (valóban gyors és szélessávú) információs-kommunikációs infrastruktúra kiépítése, a vezetékes és mobil internetezés sokkal szélesebb körû elterjesztése, a közösségi és intézményi hozzáférési pontok dinamikus terjesztése, vagy az országos és helyi közigazgatási tartalomszolgáltatások megindítása és állandó bôvítése. Csak azt ne higgye senki, hogy elôbb van például az internetes hálózat, mint az e-közigazgatás elterjesztése; az infrastruktúra-építés finanszírozásának is eleve feltétele az e-közigazgatási vagy az e-oktatási igénybevétel. A párhuzamos folyamatok, kikényszerítések, fejlesztések hozhatják meg a várt sikert. Helyi nyilvánosság Az e-közigazgatás a legkisebb településen is változatlanul olyan nyilvános társadalmi játszma és vállalkozás lesz, amelyben a polgárok és érdekeik kifejezésére szervezett csoportjaik valóságosan és elektronikusan együttmûködnek az általuk választott önkormányzati képviselôkkel és a helyi közigazgatással, s az e-együttmûködésbôl születô közös döntéseket végrehajtják. Ha a digitális önkormányzás, a helyi e-közigazgatás a törvényi szabályozás ellenére és mellett is sokáig bonyolult személyes és csoportos alkuk, ideiglenes vagy tartós megegyezések, jogos vagy jogtalan vélekedések végtelen sorozata marad, akkor a helyi stratégiák, a helyi rendeletek, a helyi döntések, a helyi támogatások szükségképpen hosszú ideig erôsen ki lesznek téve a korlátozott lokális érdekeknek és felfogásoknak. Ezt a kiszolgáltatottságot azonban részben csökkenti a közigazgatás elektronikus módja, az internet teremtette helyi nyilvánosság és átláthatóság. Jobb megoldást talán majd egy következô (vagy második) e-közigazgatási reform hozhat a mesterséges intelligencia állami és közigazgatási alkalmazásával. Akkor a mesterséges intelligencia számos döntéselôkészítést, döntéshozatalt és döntésvégrehajtást átvesz majd a helyi képviselôktôl és a helyi apparátusoktól. Az aktuális állami, kormányzati feladatok így rangsorolhatók: a nemzeti e-közigazgatási stratégia készítése 2003 elejéig, a kormányzati (e-közigazgatási) központ felállítása és feladatmegosztás az érdekelt tárcák között, az e-kormányzás és közigazgatás kiemelt finanszírozásának megindítása, a jelenlegi és késôbbi pilot-projektek támogatása a közigazgatás minden szintjén. Közben pedig az elkezdett intelligens régió- (vagy e-régió, e-kistérség, intelligens település) fejlesztések átfogó folytatása, amelyek egyúttal sok tekintetben megteremt(het)ik az e-közigazgatás társadalmi és gazdasági feltételeit is. Modernizálás Mikor jutunk el ide? A jövô hálózati állama és állami mûködése ideaként ismert-e? A távlatok nincsenek homályban, de az új közigazgatási gyakorlat még ismeretlen. Joggal tekinthetünk szkepszissel annak elébe, hogy az e-kormányzás gyorsan megvalósul-e, ám az európai államgyakorlat akkor is hamar megváltozhat, ha csak az önkormányzatoknál terjed el az e-közigazgatás. A választói jog 20. századi kiterjesztése után a választói döntésrészvétel és cselekvés kiterjesztése az új feladat. Feltéve, hogy ezzel párhuzamosan minden társadalmi csoportnak megtörténik a választói tudás szétosztása is. Az új század nulladik évtizedének elsô felében így az állam belsô, az évtized második felében külsô (európai szerepének) modernizálása lesz a nemzeti csúcsfeladat. Varga Csaba szociológus, a Stratégiakutató Intézet elnöke 8 MAGASYN 2002/tél

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA

EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA NAGY KÁLMÁN ügyvezető igazgató CONCORDE VÁLLALATI PÉNZÜGYEK KFT. Alkotás Point Irodaház 1123 Budapest Alkotás utca 50. Telefon: 06 1 489-2310

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATKOZÁS Iparágtól függetlenül három egymással szorosan összefüggő terület játszik komoly szerepet a vállalatok sikerességében:az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Vállalati WIFI használata az OTP Banknál

Vállalati WIFI használata az OTP Banknál Vállalati WIFI használata az OTP Banknál Ujvári Dániel OTP BANK IKO rendszermérnök 2013. május. 23. OTP BANK ITÜIG IKO kompetenciák 2 Alap hálózati infrastruktúra tervezés és üzemeltetés Cisco IP telefónia

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz

A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz vezérigazgató-helyettes 2006.02.22. page 1 A Magyar Telekom stratégiája Megragadjuk a változásokat és proaktívan állunk a konvergenciához A technológiai

Részletesebben

Önkormányzati kihívások

Önkormányzati kihívások Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN) Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Bakos Béla Okos hálózat projektvezető MAVIR 2013. szeptember 10. Nemzeti Energiastratégia és az okos hálózat A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az okos hálózatoktól

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő Magunknak állítjuk elő: kapacitáshiány, vagy kapacitástöbblet Közműhálózatok:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben