Nem csak üzlet. Tartalom:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nem csak üzlet. Tartalom:"

Átírás

1

2

3 Tartalom: Stratégia 4 Fókuszban a régió és a profitábilis gazdálkodás Bemutatjuk 5 Érett piac, tapasztalt szállítók Trend 6 eeurope 2005 Felülnézet 7 Készül a Nemzeti Fejlesztési Terv Trend 8 Digitális állam Tanácsadás 10 Új IT az új villamosenergia-piacnak Esettanulmány 11 Stabil szakmai alapokon Gazdaság 12 Óvatos nyitásra számítanak a villamosenergia piacon Technológia 13 Vezeték nélküli IP telefon Esettanulmány 14 A legnagyobb IP-telefonhálózat Esettanulmány 15 Multiprojekt chipkártyával Leányvállalatok 16 Nehéz piacokon Technológia 18 Megbízható, erôs szerver Tanácsadás 20 Alkalmazások integrációja Tanácsadás 21 Biztonság-szabályozás Támogatás 22 Synergon Kortárs Galéria Gyûjtemény és Kiállítás Rólunk írták 24 Tanácsadás 25 Az üzlet biztosítása Kortárs Galéria 26 Harasztÿ István (Édeske) Kossuth-díjas szobrászmûvész Tanfolyamok 28 arcsyn 29 Szabadidô 30 Az ôsi modern játék Címlap: Millennium Szalon, Synergon Kortárs Galéria Gyûjtemény és Kiállítás Fotó: Bozsó András Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt Budapest, Baross u Telefon: , fax: Internet: Felelôs kiadó: Molnár Zsolt Felelôs szerkesztô: Kolossa Tamás Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft. ISSN X Magasynunk ingyenesen megrendelhetô a fenti elérhetôségeken. B e v e z e t ô Nem csak üzlet Az üzlet az üzlet! hangzik a szigorú szólás, amikor arra akarnak figyelmeztetni valakit, hogy az üzlet dolgait ne keverje össze oda nem való, altruista, társadalmi, baráti, segítô szándékú, esetleg támogató érzékenységet feltételezô dolgokkal. Kétségtelen, viszonylag új világrendünkben immár itt, a Kárpát-medencében is szigorúan és szikáran az üzlet csakis üzlet. Ezért azután számos olyan hivatás és tevékenység találja nehezen a helyét az új rendben, amelyek nem hozhatnak közvetlen profitot. Kezdetben talán még leginkább a sportban alakult ki valamiféle támogatási rendszer, amikor a nagyvállalatok vagy a módosabb emberek befektettek a fociba, kézilabdába, ám a legtöbbször ez a támogatás is marketing-meggondolásokra épül. A mûvészet, különösen pedig a képzômûvészet támogatása áttételesen sem termel profitot a mecénás számára de nem is ez a célja. A Synergon vezetése korán felismerte, hogy üzleti alapon sem szakadhatnak ki a társadalom egészébôl, nem bástyázhatják körbe magukat csupán a puszta grafikonokkal, teljesítmény- és eredménytervekkel. A Synergon Kortárs Galéria eredetileg folyosógalériának indult: a vállalat egyik hosszú folyosóján kilenc tíz közepes méretû mûvet helyeztek el. Miután az ötlet nagyon kedvezô fogadtatásra talált, késôbb a galéria beköltözött a bejárati fogadótérbe, ahol a vendégek idôrôl idôre végignézhetnek egy-egy kisebb kamarakiállítást. A célt hogy a magyar kortárs képzômûvészet jeles alkotói és ígéretes tehetségei bemutatkozhassanak az alkotók maguk is nagy örömmel fogadták. Bevált az a gondolat is, hogy lapunk, a Magasyn a kiállításoknak és a mûvészeknek két színes oldalt nyújt, s így elviszi hírüket a mûkedvelôk, érdeklôdôk széles köréhez. Ugyancsak szerencsésnek bizonyult, hogy a dolgozók szavazatai alapján a cég a kiállítás végén megvásárolja a mûvész egyik alkotását. A vásárolt anyagból állt össze a Synergon-gyûjtemény, amelyet a közelmúltban többen is láthattak a Millennium Szalonban. Ebben a számban tehát ez az, amire leginkább szeretnénk felhívni ügyfeleink, partnereink, a Magasyn olvasóinak figyelmét. Természetesen ismét számos, fontos esettanulmányban, technológiai ismertetôben és tanácsadási leírásban mutatjuk be szakembereink eredményeit, aktuális érdeklôdési körét, kínálatát és kiterjedt tevékenységét, sôt a közeljövôvel (az Uniós csatlakozással, a villamos energia ipari liberalizációval) számot vetô, részletes terveit is. Ám mondhatjuk úgy is: mindez csupán az alapja annak, hogy a Synergon szakemberei a mûvészetet támogathassák. A szerkesztô

4 S t r a t é g i a Fókuszban a régió és a profitábilitás Ma már elmondható, hogy bevált a Synergon Informatika Rt. két esztendeje következetesen alkalmazott cégcsoport szintû stratégiája. Czakó Ferenc elnök-vezérigazgatót a stratégia lényegérôl, a tervekrôl kérdeztük. Czakó Ferenc Melyek a Synergon hazai és külföldi vállalatai mûködését meghatározó, úgynevezett cégcsoport szintû stratégiájának a tapasztalatai? Cz. F.: A társaság vezetôi úgy látják, hogy a három esztendeje kidolgozott, és másfél-két esztendeje bevezetett stratégia jól bevált, iránya ma is elôremutató. Az elmúlt idôben nem csak a mûködôképességérôl bizonyosodhatunk meg, de már az erôfeszítések elsô eredményei is mutatkoznak. Mint ismeretes, a Synergon gazdálkodásának stabilizálásához az elmúlt hónapokban jelentôs mértékben járultak hozzá a cseh és a horvát leányvállalatok. Nem kis büszkeségünk, hogy ezzel a térségben is példamutatóak vagyunk, hiszen a magyar nagyvállalatokat tekintve azon elsôk között voltunk, amelyek régió szinten kezdtek el gondolkodni és cselekedni. Az EU-csatlakozás elôszobájában az elmúlt idôszakban olyan nagy cégek is a szomszédos országok piacaira léptek, mint a MOL, az OTP, a Richter Gedeon. A más szektorban tevékenykedô cégek hasonló piaci lépéseiben elgondolásunk visszaigazolását látjuk. Ami nem utolsó szempont a tôzsdei befektetôk számára. Vajon a tôzsdei jelenlét kényszerítô erô a terjeszkedést illetôen? Cz. F.: Stratégiánk alapja a hosszú távon stabil, profitábilis gazdálkodás. Az elmúlt idôszak nemzetközi tôzsdei folyamatai sok mindent alapvetôen megváltoztattak, többek között a befektetôk szemléletmódját is. A dotkom válság, majd az úgynevezett kreatív könyvelési botrányok (amikor a tôzsdei nyomás miatt hatalmas, de nem létezô nyereségeket mutatnak ki) ránk nézve kedvezô következménye, hogy a befektetôk immár nem a gyorsan elért nagy nyereséget várják el, hanem sokkal inkább a magas szakmai színvonalra épülô, hosszú távon stabil és átlátható gazdálkodást és nyereségességet. Természetesen a piaci térnyerésnek a méretgazdaságosabb és kiegyensúlyozottabb mûködésnek, illetve a piaci részesedés arányának továbbra is fontos szerepe van, de már inkább az elôbbi célok szolgálatában. Erre hatnak a piaci folyamatok is, ugyanis a felhasználók is egyre tapasztaltabbak és felkészültebbek, ezért az általuk szabott követelmények is lényegesen magasabb színvonalúak. Ezért az informatikában ma a legjobb stratégia a konszolidáció, amit az elôbb említettem, valamint a specializáció. A specializáció azt jelenti, hogy egy stabilan gazdálkodó nagyvállalat számára már nem a portfólió minden áron való bôvítése a hangsúlyos cél, hanem épp ellenkezôleg, a meglévô, jól mûködô portfólióban minél mélyebb és hitelesebb az informatikai mellett az üzleti kompetencia megszerzése és megôrzése. A régiós stratégia megvalósítása nyilván nem egyszerû folyamat. Megvannak-e a megfelelô feltételek a régióban? Cz. F.: A legjobb partnerek kiválasztása és az együttmûködés hatékony megszervezése valóban nagyon bonyolult feladat. Az elmúlt hónapokban több nehézséggel kellett megbirkóznunk. Ezek közé tartoznak a nyelvi és kulturális eltérések. Mivel sem a cseh, sem a horvát, sem a magyar nem világnyelv, ezért az angolt használjuk munkanyelvnek. Noha a cégek vezetôi jól beszélnek angolul, alacsonyabb szinten még elôfordulhatnak meglepetések, amire figyelni kell. Érdekes tapasztalat a három nép kultúrájának nagyon eltérô jellege. A csehek inkább hagyományos értelemben polgáriak, a horvátok pedig inkább mediterrán típusú emberek. Sokszor tapasztaltuk, hogy a magyarok jól tudnak közvetíteni a két kultúra között. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar piac valóban a régió egyesítô központja lehet. Ezért nem mindegy sem az országnak, sem a mi vállalatunknak, milyen intenzitással, milyen ütemben haladnak a régiós szintû infrastrukturális fejlesztések. Rendkívül fontos számunkra például az autópálya. A cseh kollégákhoz kiszámítható idôn belül odaérünk, Zágrábba azonban már meglehetôsen nehéz eljutni. Mérhetô-e számokkal, mennyivel nôtt a vállalatcsoport mûködési hatékonysága? Cz. F.: Bizonyos dolgok mérhetôk, de a fontosabb folyamatok olyannyira összetettek, hogy a mérésük még nem volna gazdaságos. Ne felejtsük el, hogy szándékunk szerint a Synergon nem pénzügyi, hanem szakmai befektetô. Biztos, hogy mondjuk a logisztikai, adminisztratív, könyvelési, üzemeltetési, tanácsadási vagy más alrendszerekben vannak az egyesülésbôl származó nyereségek, de számunkra inkább a kompetencia mélyülése és kiterjesztése a legfontosabb, s hogy átadhassuk az évtized alatt felhalmozott tudásunkat a helyi csapatoknak. A csoporteredményhez ugyanakkor már mind az Infinity, mind a Span számottevô mértékben hozzájárul. Itthon gyakori panasz, hogy a külföldi nagyvállalatok nem ismerik a helyi piacot, mégis ráerôltetik akaratukat a helyi vezetésre. Számolnak-e ezzel jelenséggel? Cz. F.: Igen, jól ismerjük az ilyen panaszokat a hazai kollégáktól, és meg is értjük ôket. Ezért már a kezdetektôl tudatos stratégiánk, hogy a leányvállalatoknál a megfelelô egyeztetések alapján a helyi menedzsmentre bízzuk az irányítást. Elfogadjuk, hogy a helyi piacot ôk ismerik jobban. Szó sincs arról, hogy csak ôk tanulhatnak tôlünk, mi is sokat tanulunk a külföldi kollégáktól. Mi következik az eddigi eredményekbôl, merre tovább...? Cz. F.: Bár folyamatosan figyeljük a szomszédos országok piacait, egyelôre nincs bejelenthetô lépésünk. Részben, mint említettem, a megfelelô partnerek kiválasztása rendkívül összetett, nagy gondosságot igénylô folyamat. Jelenleg a szlovák és a szlovén piacot tartjuk több figyelemre érdemesnek, utánuk sorolható a román, majd a szerb piac. A lényeg az, hogy véleményünk szerint a régió szintû látás- és gondolkodásmód az EU-csatlakozás közeledtével nemcsak egyre általánosabbá, de egyben egyre fontosabbá válik. A Synergon szakembergárdája tehát a megfelelô pillanatban megfelelôen felkészült lesz. Kolossa Tamás 4 MAGASYN 2002/tél

5 B e m u t a t j u k Érett piac, tapasztalt szállítók Mostanában sokat hallani az IBM székesfehérvári gyáráról ám kevesen tudják, hogy a multinacionális vállalatnak hazánkban immár 66 éve mûködik képviselete, mégpedig növekvô eredményességgel és egyre bôvülô tevékenységi körrel. Dr. Dietrich Rössnert, az IBM Magyarországi Kft. vezérigazgatóját a partnerkapcsolatokról kérdeztük. Dr. Dietrich Rössner Hogyan néz ki az IBM Magyarországi Kft. partneri struktúrája, hogyan jelennek meg Önök a magyar piacon? D. R.: Bár természetesen a legtöbb területen van közvetlen értékesítési tevékenységünk, az IBM Magyarországon is arra helyezi a hangsúlyt, hogy üzleti partnerein keresztül értékesítsen. Az elsô tradicionális, úgynevezett channel-only termék a PC és PC-szerver volt. Ezt követte a szoftverek portfoliója (Lotus, DB2, WebSphere és Tivoli). A konkurens szállítók értékesítési modelljéhez hasonló üzleti megoldás nálunk 2001-ig mûködött. A mérföldkô 2001 januárja volt, amikor az eserver iseries (AS/400) középkategóriás termékcsoport értékesítését kizárólagosan a partnerek kezébe adtuk. A kedvezô tapasztalatokat Resume Dr. Dietrich Rössner a bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. Nôs, két gyermeke van ben rendszermérnökként került az IBM alkalmazásába, s hamarosan több vezetô pozíciót töltött be a kormányzati szektorban ban az IBM Európa, Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régiójának párizsi központjába került, ahol a Rendszerintegrációs Divízió operatív igazgatójának posztját töltötte be. Ezt követôen átvette az IBM Ausztria Banki és Biztosítási Üzletágának vezetését ben a Közép- és Kelet-Európai Térség (CER) operatív igazgatója, majd az IBM CER délkeleti területeinek vezérigazgatója lett. Ez idô alatt Rössner úr széles körû nemzetközi és regionális tapasztalatokra tett szert. újabb lépések követték, 2002 áprilisától az eserver pseries (Unix) termékcsalád értékesítése is a partnereken keresztül folyik. A tároló rendszerek és a felsô kategóriás gépek értékesítése továbbra is hibrid módon történik (közvetlenül és üzleti partnerek által), de itt is meghatározó a partnerek szerepe. A megváltozott piaci körülményekhez igazodva az IBM Magyarországi Kft. stratégiájában tehát kiemelt jelentôségû az üzleti partnerek hálózatának bôvítése. Személy szerint mennyire elégedett a magyar partnerekkel? D. R.: Az IBM már régen jelen van a magyar piacon, ezért nagyon széles a partneri körünk. Szoros kapcsolatokat ápolunk nemcsak a kereskedelmi partnerekkel, de a kormányzati, az akadémiai és az egyetemi szférával is. Terjeszkedési stratégiánk és bôvülô tevékenységeink révén is nô a kör, amelyet igyekszünk dinamikusan még tovább növelni. Mint ismeretes, eleinte fôleg az irodagépgyártásban, késôbb a hardverszállításban jeleskedtünk, késôbb azonban itt is érvényesült az IBM vezetô szerepe a szoftverfejlesztésben, majd jelentôsen növeltük a szervizpotenciált, s az utóbbi idôkben komolyan koncentrálunk a tanácsadási és az outsourcing területekre. Örömmel mondhatjuk el, hogy az IBM Magyarországi Kft. mindkét tevékenységi formában igen jó eredményeket ért el, nem utolsósorban a magasan képzett saját és a partnerek semmivel sem rosszabb szakemberei révén. El kell mondanom, hogy szerintem a magyar piac nagyon érett, minden igény megjelenik itt is. A Synergon pedig ennek az érett piacnak az egyik legnagyobb és legfelkészültebb vállalataként széles körû kínálatával számunkra is meghatározó partner. Tehát elégedett a magyar piaccal? Milyen volt a tavalyi év, s mit vár a következôtôl? D. R.: Az informatikai piac növekedése világszerte lelassult. Mi ennek ellenére tavaly is növekedést tudtunk felmutatni. Nagy büszkeségünk a székesfehérvári outsourcing központ, valamint a Vácott mûködô részleg, ahol a Shark tároló rendszereket gyártják, méghozzá az egész világ számára. Úgy gondolom, jövôre stabilizálódik a kormány helyzete, így megindulhatnak a központi beruházások és más nagyobb projektek, ezért a jövô évi esélyeket is jónak látom. Az IBM Magyarországon Az IBM Magyarországi Kft ban, 8 alkalmazottal kezdte meg mûködését, és ezzel a vállalat egyik legrégibb szervezete a régióban. Jelenleg 370 alkalmazottat foglalkoztat. Ezenkívül az IBM több más szervezettel és tevékenységgel van jelen az országban. Az IBM Global Services Kft óta Székesfehérvárról szolgál ki számos ügyfelet egész Európában. A megoldás sikere nyomán új ügyfél-tájékoztatási központot nyitottak, ahol 210 informatikai szakember dolgozik decemberében az ISC Hungary Informatika Kft.-ben az IBM Magyarországi Kft. 75 százalékos tulajdonjogot vásárolt. A cégvásárlás célja az IBM pozícióinak erôsítése az outsourcing piacon. Az ISC alkalmazottainak száma 140 fô óta Vácott, a Zollner Elektronik Kft. területén folyik az IBM Storage Enterprise Servers gépek gyártása. A Shark (Cápa) kódnevû szerverek a legmagasabb szintû kutatási eredményeket és a legkorszerûbb technológiát testesítik meg. A tízezredik Shark-ot 2002 júniusában adták el a magyarországi gyárból. Az üzem jelenleg 880 fôt foglalkoztat. International Financial Center néven az IBM 1999-ben alakított regionális pénzügyi központot Budapesten. Itt bonyolítják az IBM különbözô európai, afrikai és közel-keleti szervezeteinek pénzügyi tranzakcióit. A központ jelenleg 50 alkalmazottal mûködik, és ez 2003 végére várhatóan 130 fôre bôvül. Végül Az IBM Corporation a közelmúltban megvásárolta a PricewaterhouseCoopers globális üzleti tanácsadással és technológiai szolgáltatásokkal foglalkozó cégét, a PwC Consultingot. Magyarországon az egyesülés november 1-jén jött létre. Ezáltal az IBM Magyarország közel 200, magasan képzett munkatárssal bôvült. MAGASYN 2002/tél 5

6 T r e n d eeurope 2005 Az Európai Bizottság új cselekvési programot fogadott el az információs társadalom fejlesztésére, amely elsôsorban a korszerû online közszolgáltatások kiterjesztését, a versenyképes áron elérhetô, nagy sávszélességû internet-hozzáférést, valamint az infrastruktúra biztonságossá tételét tartalmazza. Az eeurope 2005: információs társadalom mindenki számára elnevezésû programot a június második felében tartandó sevillai EUcsúcson terjesztette elô Erkki Liikanen, az Európa Bizottság ipari és informatikai kérdésekért felelôs tagja. A program legfontosabb céljai között említette, hogy valamennyi közigazgatási, oktatási és egészségügyi intézményt be kell kapcsolni a nagy sávszélességû kommunikációs hálózatokba. Fontosnak tartják, hogy a tagállamok nyújtsanak támogatást a nagy sávszélességû hálózatok kiépítéséhez a hátrányosabb helyzetû térségekben. Ennek érdekében a lehetôségekhez mérten igénybe vehetik majd a közösségi strukturális alapokat is, illetve pénzügyi ösztönzô intézkedéseket alkalmazhatnak fûzte hozzá az EU fôbiztosa. Az információs hálózatok biztonságosabbá tétele érdekében várhatóan a jövô év közepén megkezdi mûködését egy szakértôi csoport, amelynek az lesz a feladata, hogy a tagországokkal közösen dolgozza ki egy közös európai informatikai riasztórendszer tervét, és segítse a határokon átnyúló együttmûködések hatékonyabbá tételét. Programok A program finanszírozásához szükséges források már rendelkezésre állnak, többek között a strukturális alapok formájában. Liikanen szerint a bizottság emellett azt szeretné, ha az e-ten (transz-európai kommunikációs hálózatok) programok megvalósításához nyújtható közösségi támogatások hányadának maximumát a jelenlegi 10-rôl 30 százalékra emelnék. Brüsszelben az elôzô cselekvési programhoz, az eeurope 2002-höz hasonlóan az eeurope 2005-nek is kulcsszerepet szánnak annak a célnak a megvalósításában, amely szerint 2010-re Információk Európának a világ legdinamikusabban fejlôdô és legversenyképesebb tudásalapú gazdasági övezetévé kell válnia. Míg azonban az elôzô program középpontjában elsôsorban az internet-hozzáférés minél szélesebb körû elterjesztése állt, a mostani fôleg arra irányul, hogy ennek eredményei már a gazdasági hatékonyság növekedésében, az elektronikus szolgáltatások mennyiségi és minôségi javulásában is jelentkezzenek, s mindennek alapját a lehetô legtöbb helyen hozzáférhetô, nagy sávszélességû kapcsolatok alkossák. A bizottság nemcsak a számítógépes, hanem az alternatív internet-hozzáférési formák elterjedését is ösztönzi, mint például a digitális televízió és a 3G mobiltelefonok esetében. Bár már a legtöbb szolgáltatás jelen van a piacon, össze kell hangolni ôket, hogy még kedvezôbb befektetôi környezetet lehessen kialakítani mondta a fôbiztos. A bizottság szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni az e-tanulás fejlesztésére is, illetve célul tûzte ki, hogy 2004-re kidolgozzon egy tervet az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára is. Az Európai Unió hatodik kutatási-fejlesztési keretprogramjának az Információs Társadalom Technológia (IST) részével foglalkozó konferenciáján, november elején Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter tárgyalásokat folytatott Erkki Liikanen EUinformatikai fôbiztossal, aki tájékoztatta a minisztert arról a 900 milliárd forintos Fontos web-címek: Az eeurope 2005 teljes szövege letölthetô: GoDigital program kis-és középvállalkozások számára: társfinanszírozáson alapuló támogatási programról, amelyet az Európai Unió 2002 decemberében indít információs társadalom technológia-fejlesztésekre, a os idôszakra. Errôl és ehhez kapcsolódóan a hazai vállalkozások pályázati lehetôségeirôl is szó esett Koppenhágában. Erkki Liikanen kiemelte, hogy a csatlakozó országok versenyképességének az alapja az információs társadalom és tudásgazdaság fejlettségi szintje. A fôbiztos fontosnak tartja ezen országok körében is a tudásalapú társadalom kialakulásához elengedhetetlen informatikai fejlesztési programok megvalósítását. Az EU fôbiztosa számít Magyarország részvételére a sevillai csúcstalálkozón elfogadott eeurope 2005 akcióterv megvalósításában is. Kovács Kálmán tájékoztatást adott az eeurope 2005 akciótervhez igazodó, végi és évi hazai informatikai fejlesztési programokról és a távközlési szolgáltatások színvonalának további javítását szolgáló magyarországi kormányzati tervekrôl. Aktuális Az eeurope 2005 EU-stratégia megvalósításához kapcsolódóan az EU évi kutatási és fejlesztési keretprogramjának elsô tenderfelhívását 2002 decemberében teszik közzé. Az elsô 2 évre szóló tender a keretprogramból mintegy 420 milliárd forint támogatás elnyerését teszi lehetôvé. A programban prioritást élveznek az informatikai projektek, amelyekre a magyarországi kis- és középvállalkozások is jó eséllyel pályázhatnak. Az eeurope 2005 akcióprogram szellemében december 16-án írják ki az econtent programot, amely öt csatlakozó ország (Lengyelország, Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország és Magyarország) tartalomfejlesztôi számára kínál kivételes lehetôséget a webes és a mobilfelületeken, valamint a digitális televíziózásban megjelenô portálok tartalmának, illetve többnyelvû verzióinak fejlesztésére. A MATISZ (Magyar Tartalomipari Szövetség) január 31-re tervezi a magyar econtent InfoDayt Budapesten. Kállai Tünde 6 MAGASYN 2002/tél

7 F e l ü l n é z e t Készül a Nemzeti Fejlesztési Terv Ahhoz, hogy az Európa Unióban elérhetô jelentôs összegekre pályázhassunk, az év végre el kell készíteni a megfelelô dokumentumokat. Dr. Dobrev Klárát, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartózó Nemzeti Fejlesztési és EU Támogatások Hivatal elnökhelyettesét a tervezés helyzetérôl kérdeztük. Dr. Dobrev Klára Tudomásom szerint megkezdôdött az úgynevezett Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) társadalmi vitája. Mi ennek a jelentôsége, és mi várható eredményként? D. K.: Nemzeti Fejlesztési Tervet az EU minden tagállamának készítenie kell, így a csatlakozásra váró országoknak is. Ez ugyanis az alapja minden további tárgyalásnak, pályázatnak, sôt végsô soron a fejlesztési támogatások elnyerésének. A tervet december végére kell véglegesíteni. Az abban álló stratégiai elképzeléseink alapján folynak majd a várhatóan kôkemény egyeztetô tárgyalások, amelyek eredményeként a magyar kormány és az Európa Unió 2003 júniusában megkötheti a keretmegállapodást. Ennek alapján szeptemberig kell elkészíteni a kiegészítô dokumentumokat, amelyek már pályázatokat is tartalmazhatnak január 1-jétôl pedig indulhatnak a pályázatok. A tervben olyan célokat és cselekvéseket kell megfogalmazni, amelyek hozzájárulnak Magyarország felzárkóztatásához és az EU tagjaként való sikeres szerepléséhez. Ahhoz, hogy a támogatásokat elnyerjük, nagyon szigorú feltételrendszernek kell megfelelnünk. Minden egyes projektrôl be kell bizonyítanunk, hogy hozzájárul a kitûzött célokhoz. Ugyanakkor ki kell alakítanunk a pályázatok kezelésére alkalmas intézményrendszert, ami ugyancsak óriási feladat. Mai ismereteink szerint a tervek mindösszesen milliárd forint mértékû pályázati támogatás sorsát határozzák meg a végsô szám a keretmegállapodásból derül majd ki. Ez a tervezés hároméves idôszakra szól, mert éppen ilyen ütemben csatlakozunk az Unióhoz. Milyen az NFT felépítése, melyek a kiemelt célok? D. K.: Leegyszerûsítve úgy szoktam mondani, hogy az NFT olyan, mint egy nagy kalap, amelyben benne van az összes lehetséges, mintegy ezer pályázat, az autópálya-nagyberuházásoktól kezdve a szabolcsi falu egymilliós kis programjáig. Természetesen azonban megvan a belsô, meglehetôsen összetett struktúra. Mindenekelôtt az EU megkülönböztet strukturális, illetve kohéziós alapokat. Elôbbi a regionális különbségek áthidalásáról, szintbe hozásáról szól, utóbbi pedig az illeszkedés Unió-szintû követelményeirôl; a transz-európai út- és vasúthálózatról, infrastruktúráról. Ezt a tárcák által részletesen kidolgozott öt operatív program támasztja alá, kiemelve azokat a célokat, ahol szerintünk a legfontosabb feladatok vannak. Ezen nagyobb célterületeken belül számos alcsoport található. Végül minden egyes pályázatnak ezeket a célokat kell szolgálnia természetesen a végleg elfogadott változat szerint. Vannak úgynevezett horizontális célok is, amelyek besorolástól függetlenül ugyancsak minden pályázatra nézve kötelezôk. Az EU szigorú követelménye a fenntartható fejlôdés, vagyis a projektnek szolgálnia kell de legalábbis nem ronthatja a környezet fejlôdését. Hasonlóan fontos követelmény a társadalmi és a regionális különbségek csökkentése. Ehhez mi további horizontális követelményeket fogalmaztunk meg, mint például az innovatív gazdaság és társadalom kialakítása, beleértve például a digitális tartalom fejlesztését. Milyen intézményrendszer szolgálja a célokat? D. K.: Az alapok kezelésére az Unióban szabványos intézmények vannak, amelyekben minden fillérrôl pontosan tudható, ki, mikor, miért, mire, hogyan költötte el. Szokás mondani, hogy a brüsszeli bürokrácia párját ritkítja. A folyamat koordinátori szerepét mi látjuk el. Az öt operatív programért öt minisztérium a felelôs. Az ô munkájukat pályáztatás, elbírálás stb. köztes hatóságok segítik. Nagyon fontos és nálunk még kevéssé ismert a szigorú monitoring rendszer, amelyben nemcsak hogy minden, a pályázatokkal kapcsolatos adatnak meg kell lennie, de amelynek segítségével a pályázatokat értékelni is lehet. A monitoring ráadásul nemcsak kormányzati feladat; a bizottságokban ott kell lenniük a civil-, a társadalmi- és a szakmai szervezetek képviselôinek is. Egy harmadik terület a projektek elôkészítése és kezelése. A mi kalkulációnk szerint a nagyobb projektek esetében az összes költség 10 százaléka szükséges a jó elôkészítéshez, de a kisebbeknél sem megy 5 százalék alá. Ehhez és a projektek kezeléséhez emberek tömegeit kell felkészítenünk, amihez ugyancsak szükségünk lesz a szakmai szervezetekre. Ennek érdekében számos területi irodát nyitunk, tréningeket, bemutatókat tervezünk. Hadd emeljem ki az Orpheus programot, amelynek kifejezetten az a célja, hogy a projektötleteket segítse az elôkészítésben. Milyen szerepet kap a tervben az informatika? D. K.: Részben a legteljesebb mértékben átszövi a rendszert, hiszen a korszerû beruházásoknál ezzel mindig számolni kell. De vannak kiemelt célok is. Ilyen elsôsorban az e-közigazgatás, amely nélkül nem lehet a gazdaság fejlesztését tervezni. Talán az erre fordítandó keretszámok a legstabilabbak a tervezés és a társadalmi vita során. Prioritást kapnak a közösségi hozzáférések, az országos hálózat fejlesztése, illetve a kis- és középvállalkozások támogatása. Nagyon sok konkrét projektelképzelés is van, fôleg a digitális tartalom, az archívumok és a szolgáltatások terén. Az informatika tehát megkapja a megfelelô prioritást. Kolossa Tamás Operatív programok A kormány hivatalos társadalmi egyeztetésre bocsátotta a felelôs tárcák által elkészített operatív programokat. A dokumentumok letölthetôk a címrôl. Az operatív programok: Humánerôforrás-fejlesztés, Agrár- és vidékfejlesztés, Gazdasági versenyképesség, Regionális Környezetvédelem és infrastruktúra-fejlesztés. MAGASYN 2002/tél 7

8 T r e n d Digitális állam Az információs társadalom új típusú államot hoz létre, a digitális államot, amely a hálózati gazdaság és a hálózati társadalom mintájára hálózati állam lesz, s megteremti a részt vevô állampolgárt. Az e-közigazgatás és az e-polgár egymást feltételezi, és közösen testesíti meg az e-demokráciát. Az állampolgárok sokasága csak akkor érzi majd magát állambarátnak, ha különösen az önkormányzás és a helyi közigazgatás egyértelmûen polgárbarát lesz. Ennek a sokszor meghirdetett fordulatnak a rendszerszerû és egyelôre egyedül hatékony szisztémája az e-kormányzás és az e-közigazgatás lehet. Mit jelent a gyakorlatban az e-közigazgatás? Négy oldal új tartalmú és új típusú önkormányzati és közigazgatási együttmûködését. Az információs korban (1) a helyi társadalom, (2) a nemzeti és regionális állam, (3) a helyi önkormányzat és közigazgatás, és (4) a szükséges helyi tudásközpontok elektronikus kapun (portálon, e-piacteren) való kommunikációja és közösségi mûködése. E-közigazgatás A közigazgatási új tartalom nem egyéb, mint például a részt vevô állampolgárok körének szélesítése és intézményesítése, vagy a mainál sokkal gyorsabb, egyszerûbb, hatékonyabb közigazgatási (természetesen elektronikus) ügyintézés. Az új típusú közigazgatás pedig nem más, mint helyi társadalomnak és helyi önkormányzatnak, helyi önkormányzatnak és állami (sôt európai) kormányzásnak, helyi államnak és helyi társadalomnak intenzív együttmûködése egy internetes gyûjtôportálon, a döntésekhez és cselekvésekhez szükséges minden tudással, és végül az önkormányzati testületek és polgármesteri hivatalok belsô mûködésének folyamatos modernizálása. A szolgáltató állam és e-állam feltétele, hogy a szolgáltatásokat az állampolgár elérje, s bárhol igénybe vehesse. A hagyományos állam szolgáltatásait azonban ma gyakran csak nehezen, körülményesen és drágán lehet megszerezni. Ezért szolgáltató állam csak az e-közigazgatást bevezetô digitális állam lehet, ahol a szolgáltatások egyrészt jelentôsen bôvülnek, másrészt elektronikusan közvetlenül elérhetôk, harmadrészt az ügyek sokkal gyorsabban és hatékonyabban intézhetôk el. Okkal és joggal vethetik fel persze sokan, hogy az e-közigazgatás bevezetésének feltétele a magyar (valóban gyors és szélessávú) információs-kommunikációs infrastruktúra kiépítése, a vezetékes és mobil internetezés sokkal szélesebb körû elterjesztése, a közösségi és intézményi hozzáférési pontok dinamikus terjesztése, vagy az országos és helyi közigazgatási tartalomszolgáltatások megindítása és állandó bôvítése. Csak azt ne higgye senki, hogy elôbb van például az internetes hálózat, mint az e-közigazgatás elterjesztése; az infrastruktúra-építés finanszírozásának is eleve feltétele az e-közigazgatási vagy az e-oktatási igénybevétel. A párhuzamos folyamatok, kikényszerítések, fejlesztések hozhatják meg a várt sikert. Helyi nyilvánosság Az e-közigazgatás a legkisebb településen is változatlanul olyan nyilvános társadalmi játszma és vállalkozás lesz, amelyben a polgárok és érdekeik kifejezésére szervezett csoportjaik valóságosan és elektronikusan együttmûködnek az általuk választott önkormányzati képviselôkkel és a helyi közigazgatással, s az e-együttmûködésbôl születô közös döntéseket végrehajtják. Ha a digitális önkormányzás, a helyi e-közigazgatás a törvényi szabályozás ellenére és mellett is sokáig bonyolult személyes és csoportos alkuk, ideiglenes vagy tartós megegyezések, jogos vagy jogtalan vélekedések végtelen sorozata marad, akkor a helyi stratégiák, a helyi rendeletek, a helyi döntések, a helyi támogatások szükségképpen hosszú ideig erôsen ki lesznek téve a korlátozott lokális érdekeknek és felfogásoknak. Ezt a kiszolgáltatottságot azonban részben csökkenti a közigazgatás elektronikus módja, az internet teremtette helyi nyilvánosság és átláthatóság. Jobb megoldást talán majd egy következô (vagy második) e-közigazgatási reform hozhat a mesterséges intelligencia állami és közigazgatási alkalmazásával. Akkor a mesterséges intelligencia számos döntéselôkészítést, döntéshozatalt és döntésvégrehajtást átvesz majd a helyi képviselôktôl és a helyi apparátusoktól. Az aktuális állami, kormányzati feladatok így rangsorolhatók: a nemzeti e-közigazgatási stratégia készítése 2003 elejéig, a kormányzati (e-közigazgatási) központ felállítása és feladatmegosztás az érdekelt tárcák között, az e-kormányzás és közigazgatás kiemelt finanszírozásának megindítása, a jelenlegi és késôbbi pilot-projektek támogatása a közigazgatás minden szintjén. Közben pedig az elkezdett intelligens régió- (vagy e-régió, e-kistérség, intelligens település) fejlesztések átfogó folytatása, amelyek egyúttal sok tekintetben megteremt(het)ik az e-közigazgatás társadalmi és gazdasági feltételeit is. Modernizálás Mikor jutunk el ide? A jövô hálózati állama és állami mûködése ideaként ismert-e? A távlatok nincsenek homályban, de az új közigazgatási gyakorlat még ismeretlen. Joggal tekinthetünk szkepszissel annak elébe, hogy az e-kormányzás gyorsan megvalósul-e, ám az európai államgyakorlat akkor is hamar megváltozhat, ha csak az önkormányzatoknál terjed el az e-közigazgatás. A választói jog 20. századi kiterjesztése után a választói döntésrészvétel és cselekvés kiterjesztése az új feladat. Feltéve, hogy ezzel párhuzamosan minden társadalmi csoportnak megtörténik a választói tudás szétosztása is. Az új század nulladik évtizedének elsô felében így az állam belsô, az évtized második felében külsô (európai szerepének) modernizálása lesz a nemzeti csúcsfeladat. Varga Csaba szociológus, a Stratégiakutató Intézet elnöke 8 MAGASYN 2002/tél

9

10 T a n á c s a d á s Új IT az új villamosenergia-piacnak A Synergon informatikusai neves energetikai szakemberekkel karöltve elébe mennek a januártól várható változásoknak. A villamos ipari termékcsomag a liberalizált versenypiac körülményei közötti eligazodásban, a kínálkozó elônyök kihasználásában segíti a vállalatokat. Magyarország villamosenergia-piacának átalakulása az elmúlt években már megkezdôdött. Számos erômûvet, erômûvi egységet, áramszolgáltató társaságot privatizáltak, s az új tulajdonosok jellemzôen Európa és a világ élvonalába tartozó nagy energiaipari társaságok közül kerültek ki. Az átalakulás második lépcsôjérôl a tavaly decemberben elfogadott és január 1-jén hatályba lépô új villamos energiai törvény rendelkezik. Ennek értelmében fokozatosan és részben megszûnnek az eddigi szigorú, az ipar egészét átszövô kereskedelmi és árszabályozások, s a piac valóban nyitott, az Európai Unió által támasztott jelenlegi követelményeknek megfelelô módon liberalizált lesz. Új piac, új modell Míg korábban a piaci struktúra szabályozott mûködése meghatározott feltételeken, árakon és hosszú távú szerzôdéseken alapult, az új, liberalizált piaci struktúra sokkal összetettebb lesz. A termelôk, szolgáltatók, elosztók és kereskedô társaságok mellett megjelennek az úgynevezett feljogosított fogyasztók, akik eldönthetik, hogy szükségleteiket továbbra is szabályozott árakon, a közüzemi szolgáltatói szegmensbôl kívánják kielégíteni (amely az ellátás biztonsága érdekében továbbra is fennmarad), vagy kilépnek a versenypiacra. A liberalizált piac körülményei megkívánják, hogy a szereplôk a rendszerirányítóval, illetve az egymás között fennálló viszonyokat a mûszaki együttmûködési, az adatszolgáltatási szabályokat és eljárásmódokat, a kiegyenlítô energiaszolgáltatás rendjét átfogó szabályzatokban (üzemi, kereskedelmi) rendezzék. Bár ezek kiinduló változata már elkészült, véglegesítésük jelenleg folyik a piaci szereplôk bevonásával. A szabályzatok nagyon részletesen leírják a piaci szereplôk közötti információáramlás rendjét, esetenként mûszaki kívánalmait, sôt paramétereit is. Ezért számos elôírásnak van közvetlen informatikai következménye. A versenypiacon pedig minden szereplô számára közvetlen, kiemelt jelentôsége van annak, hogy az elôírásoknak megfeleljenek, hiszen egymással a mérési adatok alapján számolnak el, s a szabályozó hatósággal, a rendszerirányítóval az elôírások alapján érintkeznek. LibeReady termékcsomag Ezt helyzetet felismerve a Synergon szakemberei, a meglévô energiaipari tapasztalataik alapján hozzáláttak egy egészen új termékcsomag kialakításához. Több mint fél évvel ezelôtt a Synergon az energiaiparban jól ismert szakembereket kért fel arra, hogy az informatikai szakemberekkel karöltve vessék meg az új tevékenység alapjait. Az energetikai szakemberek európai uniós ismeretekkel felvértezve az informatikusokkal együtt elkészítettek a törvénybôl, illetve a kapcsolódó rendelkezésekbôl és szabályzatokból egy olyan kivonatot, lényegében a piacnyitás esszenciáját, amely mátrixszerûen tartalmazza a piaci szereplô típusok (feljogosított fogyasztók, termelôk, elosztó hálózati engedélyesek, közüzemi nagykereskedôk, közüzemi szolgáltatók, kereskedô társaságok) új szabályozási környezetbôl fakadó funkcionális feladatait, kötelmeit, lehetôségeit, s ezekhez rendeli hozzá a megfontolandó és végrehajtandó informatikai változásokat. A több hónapos munkával elkészült és számos háttérszerzôdéssel alátámasztott LibeReady termékcsomag természetesen csak kiindulási alap ahhoz, hogy a Synergon energetikai és informatikai szakemberei áttekinthessék a mûködési környezetet, és segíthessenek kialakítani azt az informatikai bázist és hátteret, amellyel az ügyfél képes lesz megfelelni az adatszolgáltatási, kommunikációs feltételeknek, illetve felkészülhet a hatékony üzemeltetésre, a piaci információk feldolgozására, s ezek alapján hatékony versenypiaci stratégiájának meghatározására. A feladat megközelítésének újszerûségét az adja, hogy nem azzal kopognak be az érintettekhez, mondja el a problémáit. A Synergon ismerve a problémát, a piaci helyzetet, a partner szándékait, kötelezettségeit és lehetôségeit hatékony struktúrát, korszerû kommunikációt és átfogó informatikai megoldást kínál. A szakemberek ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeznek (a termelô, a szolgáltató és a kereskedô vállalatokon túl) az együttmûködésre a fôként saját döntésük alapján feljogosított fogyasztókkal. Ôk olyan iparvállalatok, önkormányzatok, amelyeknek éves villamosenergia-fogyasztásuk alapján a törvény lehetôvé teszi, hogy villamosenergia-szükségleteiket a versenypiacon szerezzék be. Más területen dolgozva, illetve a szabályozási környezet pontos értelmezésének hiányában nyilván még kevesebb figyelmet tudnak fordítani e fontos kérdésre ám a Synergon szakembereinek segítségével könnyebben eldönthetik, igénylik-e a feljogosított fogyasztói státust. Elôny a fogadónál A Synergon termékei és szakértôi természetesen támogatni tudják a termelô, elosztó, kereskedô társaságok és a hatóságok munkáját is. Nemcsak azért, mert a Synergon régóta ismerôs ezen a területen, de azért is, mert a piaci szereplôknél felhalmozott tapasztalatokat jól tudja hasznosítani a központi eljárásokhoz, elemzésekhez szükséges kontrolling, adatfeldolgozási és adatbányászati, döntéstámogatási feladatokban. Az energiaipari LibeReady termékcsomag elônyei a szabadpiaci szereplôk számára kézenfekvôk. A felkészülés a piacnyitásra versenyelônyt jelent a szabályozásoknak megfelelô rendszerek gyors megértése, alkalmazásba vétele során. Ugyanakkor az energiaipari szolgáltató társaságon belüli emberi erôforrás-kapacitás más, a belsô hatékonyságot növelô célokra használható fel. A Synergon szakemberei által kidolgozott megoldás számol az esetleges várható változásokkal, így azok szintén gyorsan a mûködô rendszerbe foglalhatók, ezzel is segítve az iparágban a felkészülést a piacnyitásra. 10 MAGASYN 2002/tél

11 Stabil szakmai alapokon E s e t t a n u l m á n y A Paksi Atomerômûben között sikeres biztonságnövelô programot hajtottak végre, 2007-ig pedig az élettartamhosszabbítás elvi hatósági engedélyezését tûzték ki célul. Az információtechnológiai terület korszerûsítésében folyamatosan részt vesznek a Synergon szakemberei. Magyarország egyetlen atomerômûve 20 éve adja zökkenôk nélkül a magyar áramtermelés meghatározó részét körülbelül 40 százalékát. A nemzetközi szabályok szerint lassan eljön az idô, amikor meg kell vizsgálni az erômû további mûködtetésének lehetôségeit. A paksi szakemberek azonban azt mondják, az ô erômûvük nemcsak bizonyított már, hanem mivel szinte minden eleme megújult nagy biztonsággal képes tovább üzemelni. A megújulás alapvetô lényege az, hogy az atomerômû szakemberei mindig élen jártak a legkorszerûbb technológiák alkalmazásában. Ezért van komoly jelentôsége annak, hogy a Synergon szakemberei a kezdetektôl fogva a legkülönbözôbb területeken segíthették az erômû fejlesztését. A Paksi Atomerômû Rt.-ben érthetô okoknál fogva határozottan megkülönböztetik, sôt fizikailag is elválasztják egymástól az úgynevezett technológiai, illetve ügyviteli informatikai hálózatokat. Nem csak a biztonsági szempontok miatt: a feladatok is egészen különbözôk a két hálózaton. Az elôbbi, a technológiai hálózat az erômûvi blokkok üzemeltetését támogatja, mûködtetésére külön szakembergárdát foglalkoztatnak. Az utóbbi, az ügyviteli hálózat mûködésének, fejlesztésének felelôse Takács Tibor, az informatikai fôosztály vezetôje. A kezdetek óta Bár beszélgetésünk apropója az ügyviteli hálózat aktuális fejlesztése, aligha lehet elkerülni, hogy a Synergon jelenlétét Pakson a kezdetektôl fel ne idézzük. Szilágyi László, a Synergon kereskedelmi igazgatója a korai idôket említi, amikor, mint elmondja, Pakson az elsôk között kezdték alkalmazni az optikai gerinchálózatot, amelyet az Optotrans szakemberei építettek ki. Az FDDI technológiára, DEC hálózati csatoló eszközökkel mûködô hálózat az évek során hatalmasra bôvült. Az optikai gerincen mintegy 100, az erre csatlakozó helyi rézkábeles hálózatokon összesen nem kevesebb mint 4000 végpont van. Mivel azonban ebben a számban benne vannak a telekommunikációs végpontok, de azok a munkahelyek is, ahol három mûszakban felváltva dolgoznak az emberek, végeredményben csupán mintegy 2400 felhasználót kell kiszolgálni. Az aktuális projekt oka összefüggésben áll a korszerû technológiák bevezetésével. Az ügyviteli részleg a saját hálózatának teljes rekonstrukcióját határozta el, részben, mert az FDDI idôközben elavult, részben, mert a feladatok bôvülése a sávszélesség jelentôs bôvítését követeli meg. A hálózati technológiát Gigabit Ethernetre cserélik, Cisco eszközökkel. A projekt több évre tervezett költsége több százmillió forintra rúg s akkor még nem beszéltünk a projektet követô támogatási megoldásokról. Ennél egy nagyságrenddel nagyobb az egyik kiváltó projekt, az SAP bevezetése, amelyben a Synergon szakemberei ugyancsak részt vettek. A Procont KMPG Synergon által alakított konzorciumban a Synergon az ügyviteli rész bevezetését, az integrációs menedzsmentet, a szakmai koordinációt adja. A projektben épp mostanában jutottak a befejezô fázisba. Óriásprojektek Ehhez képest kisebb feladat az átállás a teljes ügyviteli hálózatban a Microsoft Exchange levelezô rendszerre. Ám tekintettel a 2400 felhasználóra, bizony, ez is (szak)embert próbáló, óriási feladat. A Synergon meghatározó szerepet játszik a tûzvédelmi rendszer rekonstrukciójában vagy az informatikai biztonság olyan feladataiban, mint az informatikai katasztrófaterv kidolgozása, a vírusvédelem megoldása stb. A paksiak számára ugyancsak fontos feladat az új karbantartás-menedzsmentrendszer bevezetése, a beruházás-menedzsment, a logisztika-modulok illesztése az SAP rendszerben. A vázlatos áttekintés is azt mutatja, hogy a Synergon szakemberei az elmúlt évtizedekben óriási tapasztalatot halmoztak fel. Ennek eredményeképpen elérték az Atomerômûvi Biztonsági Osztályba Sorolás (ABOS) hármas szintjét, ami minôsített szállítóvá emeli a céget, vagyis olyan technológiai informatikai rendszereket is építhetnek, amelyeknek már vannak biztonsági vonzataik. Ennek következtében a Synergon a régióban is vállalhat ilyen feladatokat. Szilágyi László mindehhez hozzátette, hogy a Synergon 10 éves folyamatos jelenlétének értékét emeli, hogy kizárólag a nyújtott szakmai színvonalra épül. A legkorszerûbb technológiák alkalmazásának lehetôsége miatt a Synergon mindig kitüntetett figyelemmel dolgozott a paksi projekteken. Hosszú távon Takács Tibor elmondta, hogy a legutóbbi hálózat-korszerûsítési projekt pályázati kiírásában figyelembe vették a hosszú távú partneri kapcsolatok lehetôségét, sôt a hálózati eszközök teljes életciklusra vonatkozó költségelemzéseit, s ezek alapján kötöttek többéves szerzôdést a Synergonnal. A Synergon tehát nem akármilyen környezetben tartotta meg szakmai pozícióit. Takács Tibor A Rendszernagygazda Kolossa Tamás Takács Tibor igazán nagy rendszer gazdája. Immár 12 éve dolgozik az atomerômû informatikai részlegénél ben végzett a BME Villamosmérnöki Karának informatika szakán ban informatikai szakmérnöki diplomát szerzett ben került a Paksi Atomerômûhöz, ahol 1997-tôl osztályvezetôként, majd 2000-tôl informatikai fôosztályvezetôként dolgozik tôl a Magyarországi Vezetô Informatikusok Szövetségének elnökségi tagja. Nôs, két 11 éves gyerek apja, felesége pedagógus. Hobbija a zenehallgatás és a kosárlabda. MAGASYN 2002/tél 11

12 G a z d a s á g Óvatos nyitásra számítanak A villamosenergia-piac Európában már kínálatinak mondható, éles a verseny, és ez várhatóan Magyarországon is így lesz. De nem azonnal... A január elsején részlegesen megnyíló villamosenergia-piacon mintegy kétszáz feljogosított fogyasztó választhat szabadon áramszállítót, de a várakozások szerint kiválasztott nagyfogyasztóknak mindössze 5 10 százaléka merészkedik majd az elsô évben a szabad piacra. Az európai piacnyitás eddigi tapasztalatai általában azt mutatják, hogy a liberalizált piac mérsékli az áremelkedés dinamikáját, miközben rendkívül heves árversenyt generál. A villamosenergia-piac Európában már kínálatinak mondható, éles a verseny, és ez várhatóan Magyarországon is így lesz. Tapasztalatok Az biztos, hogy a magyar nagy- és kisfogyasztók egy dologra már jól felkészülhettek; a piacnyitástól árcsökkenést nem várhatnak, legfeljebb az áremelkedés mérséklôdésében bízhatnak. A villamos energia rendszerhez hasonló rendszerjellegû szolgáltatás liberalizálására Magyarországon alig van példa, legfeljebb csak a távközlési piac megnyitása szolgálhat némi, bár eddig kevéssé pozitív tapasztalattal. A villamos energia és a távközlési piac alapvetôen eltér ugyan egymástól, az azonban biztosnak tekinthetô, hogy a jogalkotó célja a távközlési piac megnyitásakor a verseny növelése és az árak csökkentése volt ez azonban csak módjával következett be. A szereplôk közléseik szerint felkészülten várták a liberalizáció kezdetét és még inkább a vonatkozó törvény és a rendeletek megjelenését. A piac számos, fôleg alternatív szereplôje azonban még a rendeletek megjelenése elôtt jelezte, hogy nem minden lesz rendben és ez beigazolódni is látszik, legalábbis annyiban, hogy az alig egy éve érvényben lévô törvényt a szakminisztérium a lehetô leggyorsabban meg akarja változtatni. A liberalizált villamosenergia-piac már elfogadott szabályaival kapcsolatban is vannak kifogások, de az eladók minden esetre már ugrásra készen állnak. Öt magáncég Az európai uniós szabályokhoz hasonlóan szigorúan elkülönítik a hazai villamos energetikai táraságoknál a közüzemi és a szabadpiaci kereskedelmet, hogy elkerüljék az esetleges keresztfinanszírozást. Ezért az eladóknak a szabadpiaci kereskedelemre önálló társaságot kell alapítaniuk. A Magyar Energia Hivataltól öt cég kért és kapott erre engedélyt. Jelenleg az RWE és az E.ON magyarországi érdekeltségei bírnak a legerôsebb pozíciókkal a magyar villamosenergia-piacon. A magyarországi piac évi gigawattóra fogyasztásából 89 százalék az RWE és az E.ON magyarországi cégeihez kötôdik. Az ipari nagyfogyasztóknál a két cégcsoport részesedése 90 százalékos, a jövô év elejétôl feljogosított fogyasztóknál pedig ennél is nagyobb, 95 százalékos. A fokozatos piacnyitás január 1-jén kezdôdik, és 2010-ben már a kisfogyasztók is szabadon választhatják meg, kitôl vásárolják a villamos energiát. Ennyiben a helyzet a villamos energia piacon mindenképpen tisztább, mint a távközlésin volt, ott ugyanis a lakossági fogyasztók is arra számítottak elsôsorban a sajtó és a szereplôk által felfokozott érdeklôdés miatt, hogy akár már 2002 januárjában részesülhetnek a piacnyitás áldásaiból. Ez mindenképpen elmaradt, és még egy év után is szûkebb a vártnál azoknak a köre, akik valóban választhatnak. A villamosenergia-piac nyitás elsô körében azok a fogyasztók léphetnek a megnyitott piacra, akiknek éves fogyasztása eléri a 6,5GWh-t, és összességben a feljogosított fogyasztók által beszerzett villamos energiának a fele származhat importból. Irányított rendszer A villamosenergia-piac megnyitása a hazai termelés struktúráján nem változtat, de a kereskedelmet alapjaiban alakítja át. A leglényegesebb, hogy megszûnik a Magyar Villamos Mûvek Rt. nagykereskedelmi monopóliuma. Az MVM-nek biztosítania kell a piaci szereplôk számára a tulajdonában lévô hálózathoz a szabad hozzáférést, beleértve az energiaátviteli és -elosztó hálózatot is. Ezek használatáért a hatóság által megszabott díjat kell fizetni. Tekintve, hogy a villamos energia különleges termék, a rendszerirányítónak különleges felelôssége lesz. A Gazdasági Minisztérium tulajdonában lévô független rendszerirányító, a Mavir Rt. felel a magyarországi villamos energia rendszer egyensúlyáért és a kapacitások összehangolásáért. A rendszerirányító rendszeresen készít mérleget a villamos energia felhasználásról és a szabad kapacitásokról. A független rendszerirányítón múlik az is, hogy mindig a legolcsóbban elôállított villamos energia álljon az eladó rendelkezésére. A szabad piacon kereskedôk a rendszerirányítónak díjat fizetnek, ami a számítások szerint évi mintegy milliárd Ft-ot tesz ki. Ez magába foglalja majd a Mavir mûködési költségeit, és tartalékot teremt arra, hogy a hosszú távú áramvásárlási szerzôdés alapján befagyott költségeket fedezze. Erdôs Vera, Márton György R e c e n z i ó Elektronikus aláírás és társai Szerzô: Almási János Kiadó: SanSerif Bt., 2002 A közel háromszáz oldalas könyvben a szerzô eredményesen küzdött meg a tudományos igényû alaposság és a tudományos ismeretterjesztés kettôs követelmény-rendszerével. Egyszerre szól az elektronikus aláírás és a kriptográfia iránt érdeklôdô szakembereknek, illetve az ezeket tudatosan alkalmazni kívánó felhasználóknak. Számos elméleti kérdés közérthetô magyarázatát éppúgy megtaláljuk (lásd elektronikus aláírás fiziológiája fejezet), mint azt, mi is az a tanúsítvány, kik a hitelesítés-szolgáltatók, melyek a feladataik, milyen eszközök léteznek, és ezek mennyibe kerülnek. Biztos vagyok abban, hogy az olvasókat megragadja a szakírókra ritkán jellemzô módon szellemes, szinte szépírói stílus, a közérthetôség és igényesség, ami csak a szakmája iránt igazán elkötelezett, azt mélyen értô és szeretô ember sajátja lehet. Kondákor Tibor 12 MAGASYN 2002/tél

13 Vezeték nélküli IP telefon T e c h n o l ó g i a Bell óta a telefon óriási fejlôdésen ment keresztül, s minden jel szerint még tovább fejlôdik immár a vezeték nélküli megoldások felé. A vezetékes rendszerek analóg telefonjait az ISDN (Integrated Services Digital Network) követte, majd az Internet Protokoll elôretörésével az IP telefon. A vezeték nélküli telefonrendszerek hasonló dinamizmussal fejlôdnek. Az elsô 450 MHz-es GSM rendszerek berendezéseihez képest napjaink korszerû, két sávot is kezelni képes készülékei a beszéd átvitele mellett adatok átvitelére is alkalmasak. A kilencvenes évek végére az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) a szabványajánlással megteremtette a vezeték nélküli média használhatóságát, s kibôvítette a LAN (Local Area Network) hálózatok fejlesztésének és alkalmazásának területét. Nagy kapacitás Kezdetben a szabvány az átviteli médium frekvenciatartományának a mikrohullámú ISM (Industrial Scientific Medical) sáv 2400 MHz-tôl 2483,5 MHz-ig terjedô részét határozta meg. Késôbb az átviteli kapacitás növelése érdekében a a ajánlás az 5,6 GHz-es frekvenciaspektrum kiterjesztését írta elô. A 2,4 GHz-es rádiós átviteli spektrum az idôjárási hatásokra kevésbé, a mikrohullámú sütô mûködésére azonban meglehetôsen érzékeny. Az 5,6 GHz-es frekvenciasávban a mikrohullámú sütô zavartatása nem jelentkezik, viszont ugyanazon teljesítményviszonyok alkalmazásával a magasabb frekvencián kisebb a lefedhetô és ellátható terület nagysága, mint az ISM sáv alacsonyabb frekvenciasávjában. A szabad térben elhelyezkedô tereptárgyak, épületek csillapító és szóródó hatása erôsen befolyásolja a mikrohullámú átvitel minôségét. A 2,4 GHz-es frekvencián üzemelô rádiós berendezések érzékenyen reagálnak a többutas mikrohullámú terjedés kialakulására. Megfelelô technológiai méretezéssel, valamint a LOS (Line of Site) elsôdleges kritérium betartásával az ebbôl származó zavaró hatás csökkenthetô és kiküszöbölhetô. Az ISM sávban mûködô berendezések frekvenciahasználatához nem szükséges rádiófrekvenciás engedély, így ez a média adatátvitelre szabadon felhasználható. Magyarországon a frekvenciák használatának szabályozását a HIF végzi. A WLAN berendezések használhatóságánál a közép-európai alkalmazás szabályai a mérvadók. Ennek az alkalmasságnak és megfelelôségnek a tényét a gyártó CE jelöléssel köteles ellátni és feltüntetni a berendezésén. A Wi-Fi jelöléssel ellátott, vezeték nélküli berendezések gyártótól függetlenül képesek együtt mûködni. A frekvenciakezelés szempontjából, a 2,4 GHz-es médián a katonai használatból általánosan átvett, szórt spektrumú megoldás terjedt el. Polgári alkalmazásban ennek egy fejlettebb, interferenciavédettség szempontjából elônyösebb, diszkrét sorozatú, szórt spektrumú, DS-SS (Direct Sequence Spread Spectrum) frekvenciakezelési módja vált egyeduralkodóvá. A magasabb ISM frekvenciatartományon OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing) rendszerek honosak. Az OFDM rendszerek elônyeinek alkalmazását az IEEE 2003 tavaszára kívánja kiterjeszteni a 2,4 GHz-es ISM sávra, a g szabványajánlás véglegesítésével. Eszközök A jobb áttekinthetôség szempontjából a következô egyszerû rendszertechnikai vázlat mutat példát a vezeték nélküli IP telefon összeköttetésének kiépítésére. Ethernet Link-2 Ethernet Link-1 Router E1 PBX Ethernet Link-3 Ethernet Link-4 Analog Phone Ethernet Link-5 DHCP Server Ethernet CallManager Ethernet Link-6 IP Telephone Wireless IP Telephone Laptop Wireless LA4 Acces Point Wireless IP Telephone A rádiófrekvenciás átviteli média hozzáférését, valamint a vezetékes LAN hálózathoz történô csatlakoztatást egy vezeték nélküli készülék (AP) biztosítja. A készülékek a DHCP szervertôl kapnak automatikusan IP címet. A Wireless IP telefonokat ugyanúgy a Cisco CallManager szoftverében adminisztrálhatjuk, mint az asztali IP telefonokat. Ez az együttmûködési lehetôség egyben azt is jelenti, hogy a WIPT készülékeken szintén lehet több telefonvonalunk, és mûködnek a megszokott híváskezelési, konferencialehetôségek. A legnagyobb kihívás a wireless hálózaton is biztosítani a beszédátvitelhez szükséges QoS (Quality of Service) paramétereket. Alapesetben a hálózat best effort alapú továbbítást használ, és a CSMA /CA rendszer miatt eleve vannak a szabványba beépített késleltetések. A QoS megvalósításával a jövôre várható e szabvány foglalkozik, de a Cisco már most is nyújtja ezt a technológiát. A wireless QoS fô fókusza az AP-tól a kliens felé menô irány, a kifejlesztett algoritmus az EDCF (Enhanced Distributed Coordination Function). A wireless QoS együttmûködik a hálózatokban alkalmazott DSCP és 802.1p értékekkel, sôt a Cisco a wireless feletti VLAN-ok lehetôségét is kínálja már. Gyakorlati megvalósítások A vezeték nélküli IP telefonrendszerek fô elônye az adathálózattal közös infrastruktúra használata. Egészségügyi, akadémiai, raktározási, gyártási területeken állandó igény a mobilitás, mind a számítógépekkel, mind a telefonokkal kapcsolatban. Az IP telefonok fejlett szolgáltatásainak támogatása részeként a WIPT (Wireless IP Telephone) telefonok kijelzôjén is elérhetôk szöveges alkalmazások, amelyek lehetnek például lekérdezések egy állandóan mozgó raktáros számára, vagy üzenetek a nôvérnek. A piacon jelenleg a Spectra- Link és a Symbol Technologies ajánl olyan telefonokat, amelyek együttmûködnek a Cisco CallManagerével. Czucz Dávid, Mihályfi Márton MAGASYN 2002/tél 13

14 E s e t t a n u l m á n y A legnagyobb IP-telefonhálózat Jövô nyártól a szegedi Démász Rt. Magyarország legnagyobb IP-alapú, integrált hang- és adatkommunikációs hálózatával rendelkezik. A Synergon szakemberei idén kezdték meg a projektet. Széchenyi Ferencné A Synergon Informatika Rt. és a Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság (Démász Rt.) idén szeptemberben kötött szerzôdést az energiaszolgáltató hagyományos telefon-alközponti hálózatának fejlesztésére. A rekonstrukcióra szoruló telefonhálózat és a közelmúlt gerinchálózati fejlesztései lehetôvé tették, hogy a Démász megnövekedett informatikai igényeit a Synergon korszerû IP-telefonmegoldással elégítse ki. A teljes integrált hang-adathálózatot az összes telephelyen négy ütemben építik ki a szakemberek. A rendszer teljes funkcionalitással július 1-jétôl mûködik majd. Választás Széchenyi Ferencnét, a Démász Rt. informatikai központjának vezetôjét arról kérdeztük, miért és hogyan döntöttek a beruházás mellett. Válasza szerint a Démász Rt. az elmúlt év végén kezdte meg azt a rekonstrukciót, amelynek fô célja a meglévô hálózat és a hálózati eszközök modernizációja, valamint az egységes, homogén hálózat kialakítása volt. A rekonstrukciós tervben szerepelt a közel 15 éves telefonközpontok cseréje. Ezzel a fejlesztéssel olyan megoldást szerettük volna választani, amely egyrészt perspektivikus, illetve költséghatékonyan üzemeltethetô, mert a vállalatok ilyen fejlesztést általában évenként valósítanak meg. A pályázat elég hosszan elhúzódott, a kiírásakor még magunk sem voltunk biztosak abban, hogy hagyományos megoldást (digitális telefonközpontok) vagy az IP-technológiát válasszunk-e. Talán szerencsés volt számunkra a hosszú pályáztatási idô (közel 3/4 év), mert ezen idô alatt az IP-technológia olyan fejlôdésen ment keresztül, a Cisco olyan mértékû innovációt valósított meg a technológiában, amely meggyôzött bennünket arról, hogy egy ilyen távú fejlesztésnél nem szabad más technológiát választani. A Démász Rt. a telephelyei közötti hangés adatkommunikációra jelenleg alapvetôen független hálózatokat alkalmaz, amely a telefonhálózattal párhuzamosan egy hierarchikus felépítésû multiprotokoll adathálózatból áll. A két hálózatot egyesítve, a jövôben a Démász Rt. a belsô kommunikációs igényeinek kielégítését és a megnövekedett feladatok ellátását integrált digitális hang-adat hálózaton alapuló korszerû informatikai és telefonhálózati szolgáltatásokkal oldja meg. A belsô hálózatokon a hang- és adatátvitel alapvetôen LAN alapú, az egyes telephelyeket IP-alapú gerinchálózat köti össze, így a szolgáltatások szintjén is biztosított a számítógép- és telefonhálózati szolgáltatások integrációja. Versenyképesség Az új technológián alapuló rendszernek egyszerre több követelményt is teljesítenie kell. A beszéd- és adattípusú alkalmazások összekapcsolása révén úgy növeli a felhasználás hatékonyságát, hogy közben a meglévô adathálózati alkalmazásokkal kompatibilis, és illeszkedik a jelenlegi adathálózathoz. A tervezésben és kiépítésben nagy megbízhatóságú és kis karbantartási igényû eszközöket alkalmaztak, amelyekre a Synergon biztosítja a felügyeletet. A rendszer maximálisan rugalmas, ezáltal a Démász fejlôdése és növekedése esetén egyszerûen bôvíthetô újabb csomópontokkal és végpontokkal. A Synergon a pályázatot annak köszönhetôen nyerte el, hogy a beruházás megvalósításához a hagyományos technológiához képest is versenyképes árakat tudott kialakítani, és megfelelô tapasztalattal rendelkezik a IP-projektek területén, amit a mai piacon csak kevesen mondhatnak el magukról hangsúlyozta Széchenyi Ferencné. Megvalósítása után a Démász rendelkezik majd a legfejlettebb IP-telefonrendszerrel, ugyanis mérete meghaladja a Magyarországon eddig installált rendszereket együttesen. Mint a fenti adatok mutatják, a megvalósítás elsô fázisa még nem ért véget. Ezért a megvalósítás konkrét eredményeirôl az informatikai vezetô asszony még nem tud beszámolni, de annyit elmondott: nagyon alapos elôkészítés elôzte meg a telepítéseket, s a projekt a tervek szerint halad. A Synergon új partnere a Démász Rt.-nek, de az új technológiának köszönhetôen szoros szakmai kapcsolatot sikerült megalapozni. Mindenki részérôl természetes bizonytalanság van az új technológia iránt. Ezért nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a felhasználók tájékoztatására és oktatására, illetve nagyon fontosnak tartjuk a menedzsment folyamatos tájékoztatását is. Van tovább A projekt a szerzôdés szerint júliusban lezárul ugyan, de az energiaszolgáltató cég szakemberei késôbb is szeretnének kihasználni minden olyan elônyt, amelyet a technológia nyújt a számukra. Egyelôre óvatosan haladnak tovább, hiszen minden olyan új technológiánál, amely az ügyfelek és a felhasználók napi életére befolyással bír, meg kell várni, amíg megszokják és megszeretik. Több olyan további újdonság van, ami a költséghatékony mûködést tovább segíti. Ezek bevezetését a késôbbiekben fogják megvizsgálni. 14 MAGASYN 2002/tél

15 Multiprojekt chipkártyával E s e t t a n u l m á n y Az OTP Ingatlan Rt.-nél végrehajtott beruházás két szempontból is jelentôs. A szállított megoldásban újdonságnak számít a több projekt egyidejû kezelése, illetve a döntéshozók korszerû azonosítása a projektkezelés során. Az OTP Ingatlan Rt. építési beruházásokkal és finanszírozással foglalkozik. Évente több száz projektet visznek, amelyek adatait sokáig Excel táblázatokban kezelték. Természetes igényként merült fel egy olyan összetett projektkezelô rendszer, amelybôl napra készen nyerhetôk információk nemcsak az egyes elkülönült projektek financiális, szervezeti, erôforrás-ellátottsági stb. helyzetérôl, de ráadásul a rengeteg projekt egymásra ható, összesített képérôl is. E nélkül ugyanis cégszintû döntéseket szinte csak vakon lehet hozni. Az anyagi-emberi és eszközbéli erôforrások összessége nagyjából változatlan, ezt a készséget kell tudni hatékonyan elosztani a projektek növekvô száma között. Projektirányítás mindenkinek Csakhogy ilyen szoftver a piacon gyakorlatilag nem létezett. A nagy szoftvergyártók projektmenedzsment szoftverei jól ismertek, de sok projekt egymásra gyakorolt hatását egyik sem kezeli. A Synergon szakemberei ismertek egy céget, amelynél az utóbbi években éppen ezzekkel a kérdésekkel birkóztak. A Trilobita Rt. fejlesztôi PMQ-II néven bocsátották ki saját, Oraclealapú, úgynevezett multiprojekt rendszerüket, amely szektorsemleges, de megfelelô adaptációval az építôipar igényeihez volt szabható. Gintli Sándor, a Trilobita Rt. kereskedelmi igazgatója lapunknak elmondta, hogy már három komoly referenciát tudnak felmutatni e területen. A PMQ-II rendszert az AUDI Hungária Kft.-nél telepítették, a Zenon Europe Holding hat részlege vásárolta meg, illetve a magyar Környezetvédelmi Minisztérium is alkalmazza. A PMQ-II tehát egyszerre több projekt kezeléséhez szükséges információt egyesít magában. Az egyes projektek esetében megtalálhatók a tervezést, a koordinálást, az ellenôrzést segítô eszközök, illetve a projekt utóéletének kezelésére alkalmas megoldások is. A rendszert az általános vezetôi szempontrendszer alapján állították össze, így mód van a kölcsönhatások figyelésére, a döntés-elôkészítéshez szükséges információk kiszûrésére. Kalmár Ákos, a Synergon account managere és projektkoordinátora szerint, a rendszer további kiemelkedô erénye, hogy a projekttervek végrehajtását, a határidôk betartását szigorúan ellenôrzi és számon kéri. Ezt a korábbi rendszerek nem tudják, pedig a projektmenedzsmentnek az egyik legkényesebb pontja éppen a határidôk betartatása. A PMQ-II egyébként nem csak a legnagyobb vállalatok számára érhetô el. Különbözô változatai a rugalmas licencpolitika mellett jó szolgálatokat tehetnek az eltérô iparágakban mûködô kis- és középvállalkozásoknál is. A projektkezelô-rendszer adaptálását a Trilobita szakemberei végezték el. Az internetes-intranetes megoldásban a rendszer megfelelô részeihez nemcsak az OTP Ingatlan Rt. munkatársai, de az ügyfelei is közvetlenül hozzáférhetnek a beépített jogosultsági rendszer engedélyezése alapján. A helyi igényekhez tartozott annak megoldása is, hogy a projektek döntéshozói jogosultság szerint, biztonságos, egyedi azonosítási eljárás során léphessenek a rendszerbe. Így a döntési folyamat minden lépését rögzíti a rendszer, a döntések és azok következményei azonnal, valós idôben jelenhetnek meg, ami azért fontos, mert egy-egy döntés esetenként több százmillió forint sorsát befolyásolhatja. Gyors azonosítás A Synergon szakemberei Kovács Ernô vezetô fejlesztôvel az élen a chipkártyás megoldást javasolták az azonosításhoz. Miután az ügyfél szakemberei elfogadták a javaslatot, a beruházás kiegészült 50 kártyaleolvasó berendezéssel. Ezeket azonban össze kellett illeszteni az Oracle-alapú adatbázis- kezelôvel, illetve a Microsoft alapú hálózati rendszerrel. A szerver felôl nem volt technológia az összeillesztésre, ezért be kellett állítani egy tanúsítványkiadó szervert. A PMQ-II az OTP Ingatlan Rt.-nél mintegy 100 felhasználót szolgál ki. Ha az egyik felhasználó beírja a szükséges adatokat, szól a fônökének, aki odamegy bármelyik leolvasó terminálhoz, ott elég bedugni a saját kártyáját, s a rendszer egy gombnyomásra elvégzi az azonosítást és hitelesítést, valamint a döntés könyvelését. Az eljárás egyszerûségének köszönhetôen nincs szükség semmiféle újraindításra, bejelentkezésre, jelszó, azonosító beírására. A chipkártyás megoldás jelentôsége csak fokozódik azzal, hogy a jövôben a kártyára az egyéni azonosítás és hitelesítés mellett más fontos információk is felvihetôk. A néhány hónapos adaptációt és fejlesztést követôen a rendszer átadása ôsszel megtörtént, jelenleg az adatok feltöltése folyik. Az éles üzem január 1-jén kezdôdik. Idôközben az OTP Rt. szakemberei alaposan megvizsgálták, sôt auditálták a rendszert, s olyannyira érettnek látják, hogy az OTP-csoport más cégeinél is tervezik a bevezetését beleértve mind a multiprojekt kezelôt, mind az azonosító eljárást. A Synergon szakembereinek ez a teljesítése azért figyelemre méltó, mert két olyan új megoldást mutat, amelyek a jövôben sokak számára lehetnek érdekesek és fontosak. A PMQII A PMQII multiprojekt rendszer a következô területeken nyújt részletes segítséget: a projekt elôélete projekttervezés, projektkezelés, projektkontrolling, döntéstámogatás, vezetôi információk, munkafolyamat-tervezés és -támogatás, dokumentumkezelés, -archiválás, ügyfélkezelés, web-alapú CRM-kapcsolat, minôségbiztosítás, jogosultsági rendszer. Bôvebb információ: MAGASYN 2002/tél 15

16 L e á n y v á l l a l a t o k Nehéz piacokon A Synergon két külföldi leányvállalata továbbra is megbízhatóan teljesít. Ez derül ki a két vállalat vezetésének feltett körkérdéseinkbôl. A válaszokat Jiří Fanta, az Infinity a.s. vezérigazgatója és Nikola Dujmovic, a Span d.o.o. ügyvezetô igazgatója adna nekünk. Milyen teljesítményre számítanak az idén, s hogyan állnak a tervekhez képest? Infinity: A harmadik negyedévben a tavalyi hasonló idôszakhoz képest csökkentek a bevételeink, de a negyedik negyedévben ismét növekedést várunk. Szolgáltatásaink kiterjesztése érdekében a létszámot 135-rôl 155 fôre növeltük. Az éves tervet eredetileg is hajszállal alacsonyabbra szabtuk az elôzô évinél. Ugyanakkor az idei bevételi és profitterv teljesítésében már meghaladtuk a 80 százalékot. Span: A tavalyi Q3-hoz képest százalékkal növeltük a bevételeinket, de a helyi piac növekvô árnyomása miatt, illetve a saját új ERP megoldásaink beruházásai kicsivel kisebb nyereségre számítunk. Az üzleti tervünk teljesítésében kicsivel elôbbre, a profitban kicsivel hátrébb tartunk a tervnél. Mi a véleményük a helyi piaci lehetôségekrôl? Infinity: A vállalati stratégia a következô periódusban nem változik, tovább igyekszünk erôsíteni a pozícióinkat mint szolgáltató és mint rendszerintegrátor. A teljes bevétel arányában fokozatosan 30 százalékra növeljük a szolgáltatások arányát ebben látjuk a piaci lehetôségeket. Bár a közszolgálati szektor teljesítményét visszavetette a hatalmas nyári özönvíz, ennek hatásait szerencsére a saját cégünkön nem érezzük. A cseh kormány kompenzálja a károkat, ezért sok új projekt várható. R e c e n z i ó Adatbázis-rendszerek Szerzô: Fred Rolland Kiadó: Panem, 2002 A Panem Könyvkiadó (www.panem.hu) új sorozatot indított Információtechnológia címen. A sorozat kötetei alapozó olvasmányként szolgálnak számítástechnikai alaptantárgyakat hallgatók számára, s így kiválóan alkalmasak a kiemelt témák iránt alaposabban érdeklôdô menedzserek számára is. Annál inkább is, mert ma már minden egyes témakört részletesen kell ismerni (erre nincs is esély), de az alapvetô ismeretekre egyre több területen lehet szükség. Ennek megfelelôen az Adatbázis-rendszerek címû könyv az alapfogalmak mellett bevezet a tervezésbe, az adatbázis-modellek típusaiba, a kezelô rendszerek mûködésébe s az osztott adatbázisokba. A sorozat eddig megjelent kötetei a következôk: Adatbányászat, Mesterséges Intelligencia, Java programozás. 16 MAGASYN 2002/tél

17 L e á n y v á l l a l a t o k Span: Horvátországban az IT-piac még növekszik, de lassabban, mint a tavalyi évben vagy az idei év elsô felében. Ugyanakkor vannak új üzleti lehetôségek. Ezek közül a legfontosabb a közép- és nagyvállalatoknak kínált ERP. Miközben az infrastruktúra-iparág lelassult, az utóbbi két év gazdasági stabilizációjának köszönhetôen növekvô érdeklôdés és verseny tapasztalható az infrastruktúramegoldások integrációja és az ERP iránt. Ezért új üzleti, pénzügyi és technikai tanácsadó csapatot állítottunk fel, amely képes lesz magára vonni az új partnerek figyelmét. Év végi nagy projektek Infinity: 1. Skoda Auto a.s. Microsoft termékek szállítása szolgáltatással és tanácsadással. 2. Kaufland CZ backup centrum kialakítása, adatkábelezés és aktív kommunikáció kiépítése egy új logisztikai parkban. 3. Czech Vasúttársaság MS Enterprise Agreement végrehajtásának utolsó fázisa. 4. Foxconn CZ SAP R/3 implementáció utolsó fázisa. 5. Médea Bohemia SAP R/3 implementáció utolsó fázisa három helyszínen. Span: 1. Podravka d.d. Microsoft szerverek rekonstrukciója. Az Active Directory implementációja, szerverkonszolidáció és -migráció a Windows 2000 platformra. A Podravka egyébként Horvátország legnagyobb élelmiszer-ipari gyártó cége. 2. Horvát Telekommunikációs Vállalat IT vagyonkezelô rendszer bevezetésének elsô fázisa. A Peregrine Service Desk rendszer kiépítése után a projektet immár a vagyonkezelés rendszereinek implementálásával folytathatja a Span. R e c e n z i ó Visual Basic.NET Fekete Könyv, I-II kötet Szerzô: Steven Holzner Kiadó: Perfact-Pro Kft., 2002 A Visual Basic 6 Fekete Könyv díjnyertes szerzôje a Visual Basic.NET Fekete Könyvvel magasra teszi a mércét. A példákkal teli könyvet a programozók szemszögébôl írta, lefedve a Visual Basic.NET teljes anyagát a Windows és webes alkalmazások létrehozásától a többszálú programozásig, a vezérlôk dokkolásán át az alapvetô adatbázis-kezelésig, az interneten levô megosztott adatalkalmazásoktól a webszolgáltatások létrehozásáig. Aki használta már a Visual Basic rendszert vagy fejlesztett webes alkalmazást, annak ez a könyv nagy segítségedre lehet.net környezettel való a barátkozás során. A könyvbôl megtudható szinte minden a.net környezet nyújtotta elônyökrôl, újításokról. A kétkötetes kiadvány részletesen ismerteti a.net Framework-ben megtalálható valamennyi komponens mûködését, és bemutatja a komponensek által használt technológiák sajátosságait. A lexikális tudásanyag ellenére olvasmányos formában juthatunk a manapság egyik legfontosabb informatikai ismeretanyaghoz. MAGASYN 2002/tél 17

18 T e c h n o l ó g i a Megbízható, erôs szerverek Az IBM fél évvel megelôzte versenytársait azzal az új, saját fejlesztésû technológiával, amely forradalmasítja az Intel-alapú szerverek piacát, s amelynek révén a kisebb vállalkozások is jelentôsen nagyobb teljesítményhez jutnak. Az IBM az idei CeBIT-en jelentette be a legújabb Intel processzoros x440 szervert, amely teljesítményben csaknem 40 százalékkal múlja felül versenytársait, miközben helyigénye nagyságrendekkel kisebb. Az Intel kultúrában megjelent új, építôelem elvû, nagy megbízhatóságú chipset lehetôvé teszi, hogy a kisebb méretû vállalkozások is a teljesítményigény növekedésével párhuzamosan bôvítsék a feldolgozási kapacitásokat. A teszteredmények szerint kétrétegû SAP alkalmazás futtatásakor a nyolcprocesszoros x440 szerver 36 százalékkal több felhasználót képes kiszolgálni, mint az eddigi kategóriaelsô. Négyprocesszoros Exchange szerverként az IBM gép 25 százalékkal több felhasználót képes kiszolgálni, mint a kategória eddigi legjobbja. A korszerû önjavító technológiáknak (Hotswap memory, Chipkill) köszönhetôen a rendszer elôre jelzi és javítja a hibákat, így az IBM ~ x440 akkor is mûködik, amikor más Intel szerverek már leállásra kényszerülnek. Új architektúra Az x440 az IBM xseries elnevezésû szerver családjának legújabb darabja, amelyet a vállalat a nagygépes tapasztalatokat felhasználva fejlesztett ki. Az IBM xseries szerverekben az AS400, az RS6000 és az S390-es kiszolgálókban hosszú évek alatt bevált technológiák találhatók meg. Ezt a fejlesztési stratégiát az IBM X-Architecturenak nevezte el. A kompromisszumok nélküli megoldásra törekedve az IBM eredetileg tavaly ôsszel mutatta be az eserver X-Architecture platformot. Az X-Architecture tehát a nagyszámítógépek élenjáró technológiáit terjeszti ki az Intel processzorokra épülô szerverekre. Ezek az elônyök a rendelkezésre állásban, a skálázhatóságban, a rendszerfelügyeletben, a karbantartásban és a támogatásban nyilvánulnak meg, és az IBM olyan újszerû technológiáiból erednek, mint például az Active PCI, a C2T Interconnect kábelezés, a Chipkill memória, a Predictive Failure Analysis, a Light Path Diagnostics és az IBM Director Software Rejuvenation. Ennek a szerverarchitektúrának a továbbfejlesztése az IBM Enterprise X-Architecture, amely az iparágon belül páratlanná teszi az IBM eserver xseries kiszolgálókat, ugyanakkor megôrzi a processzor-, memória-, I/O, tárolási és szoftveres szabványoknak való megfelelésbôl származó elônyöket. Az IBM X-Architecture élenjáró technológiáit az Intel következô generációs mikroprocesszoraival ötvözi, egyedülálló képességeket biztosítva napjaink 32 bites rendszerei és az egyre szélesebb körben terjedô 64 bites szerverplatform számára. Az Enterprise X-Architecture XpandOnDemand skálázhatóság Rendszerpartícionálás PCI-X I/O alrendszer - Active PCI-X Távoli I/O Active Memory GB-os memóriakapacitás - Nagy sebességû (DDR) memória - Memory ProteXion - Chipkill memória - Memóriatükrözés - Üzem közben bôvíthetô/cserélhetô memória 400 MHz-es rendszerbusz (FSB) XceL4 szervergyorsítótár Active Diagnostics Bôvebb információ: Gazdálkodás Rugalmas, moduláris felépítésének köszönhetôen az Enterprise X-Architecture egyben új gazdálkodási megoldást is képvisel. A csúcstechnológiát igénylô kisebb vállalatoknak nem kell azonnal megvásárolniuk a lehetô legnagyobb szerverkapacitást, mert az új architektúra egyik lényege, hogy az üzlet növekedését rugalmasan lehet követni a kapacitások bôvítésével. Az X-Architecture a rendszerpartícionálás és a nagy sebességû fürtözés technológiáinak köszönhetôen a szerverkonszolidáció és az erôforrások kiosztása szempontjából is rendkívül gazdaságos megoldásokat kínál. A Enterprise X-Architecture többek között olyan új funkciókkal haladja meg az X-Architecture koncepcióját, mint az Active Memory, XceL4 rendszergyorsítótár, Active Diagnostics, XpandOnDemand rendszerû skálázhatóság, az említett rendszerpartícionálás, valamint a PCI-X I/O alrendszer és a távoli I/O. Ezeknek köszönhetôen a vállalatok, amelyek nem is olyan rég az Intel-alapú szervereket csak fájlés nyomtatókiszolgálóként használták, mára az üzletvitelhez nélkülözhetetlen szolgáltatásokat kapnak tôlük e-business alkalmazásaik, CRM, ERP, üzleti intelligencia, beszállítóilánc-kezelés és csoportmunka-rendszereik számára. A Synergon és az x440 Az Intel processzor alapú szerverkörnyezetek sokáig megoldhatatlannak tûnô dilemma elé állították az informatikai szakembereket. A nagyobb rendszerekhez képest az Intel szerverek ára kedvezôbb, de ez az elôny komoly korlátokkal járt a nagy rendelkezésre állás, a skálázhatóság,a teljesítmény, az általános megbízhatóság és az üzemeltetési költségek terén. Az elektronikus kereskedelem térhódításával bebizonyosodott a helyzet tarthatatlansága. Az Enterprise X-Architecture az eserver X- Architecure továbbfejlesztéseként egyúttal a második szakaszt képviseli a kiszolgálók fejlôdésének abban a folyamatában, amelyet az IBM eliza projektjében fogalmazott meg. Ennek célja olyan önfelügyeleti képességekkel felruházott szervernemzedékek létrehozása, amelyek a meghibásodásokat még bekövetkeztük elôtt, emberi közremûködés nélkül hárítják el. A Synergon Informatika Rt. hosszú évek óta foglalkozik Intel-alapú köztük természetesen IBM szerverrendszerek tervezésével, üzembe helyezésével, valamint üzemeltetési támogatásával. A naprakészen képzett, tapasztalt szakemberek minden IBM eserver xseries rendszerhez magas színvonalú technológiai szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfelek számára. Így van ez az új x440-es szerver esetében is, amelyet a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kifejezetten a partnerek figyelmébe ajánlanak. 18 MAGASYN 2002/tél

19 T a n á c s a d á s Alkalmazások integrációja A nagyvállalatoknak elôbb-utóbb integrálni kell ma még szétszórt alkalmazásaikat, a korszerû vállalati idegrendszer (ENS) kialakítása érdekében. A Gartner elemzôi összegyûjtötték az alkalmazásintegráció tíz aranyszabályát. A Gartner tanulmányának (Ten Golden Rules for Starting Application Integration TG ) legfôbb üzenete: az alkalmazásintegrációnak nem a technológia a legfontosabb szempontja. A megfelelô szervezet, illetve a rövid és hosszú távú igények megértése éppoly fontos, mint a legjobb termék kiválasztása. Ezek után nézzük a tíz aranyszabályt. 1. Alapíts alkalmazásintegrációs kompetencia-központot! Ez a sikeres alkalmazásintegráció kulcsa. A vállalati integrációs infrastruktúra vagyis a vállalati idegrendszer (Enterprise Nervous System ENS) tervezéséhez, megvalósításához, karbantartásához speciálisan képzett szakembergárdára van szükség. A kompetenciaközpont feladata, hogy a meglévô technikai és alkalmazási ismereteket az új, speciális ismeretekkel együtt fejlessze tovább, és koherens integrációs politikát dolgozzon ki. Fontos, hogy az alkalmazásintegráció-központot nemcsak a szabványok és szabályok kialakításával kell megbízni, hanem a proaktív támogatás kidolgozásával és fejlesztésével is. 2. Készíts integrációs tervet! Az ENS gondos tervezést igényel, nem szabad improvizálni. A vállalati stratégiai tervnek tartalmaznia kell az ENS információs architektúráját, a kommunikációs modell specifikációját, a standard üzenetek sémáját, az üzenetcserék mennyiségét és gyakoriságát, a logikai adat- és üzenetáramlást, a transzformációs szabályokat, a fájlok, üzenetek és dokumentumok logikai sémáját. Az ENS információs struktúrának számolnia kell magával az ENS rendszer kezelésével is. Olcsóbb és könnyebb elôre megtervezni a megfelelô menedzsmentet, mint mûködés közben átalakítani az infrastruktúrát. 3. A BSB és az A2A követelményei A B2B (Business to Business) a vállalatok által megcélzott, egységes mederbe terelt alkalmazásintegrációnak gyakran az elsô formája. A B2B az üzleti folyamatokat igyekszik összekapcsolni a külsô kapcsolatokkal (beszerzés, eladás). Más cégeknél az A2A (Application to Application) integráció a cél (például CRM, ERP). Bármi is az eredendô igény, a B2B és az A2A valójában ugyanazon probléma két változata: az alkalmazások összekapcsolása egymással az adat- és üzenetcsere érdekében. 4. Dokumentumalkalmazási interfészek Egy nagyvállalatnál ezerszámra lehet alkalmazási interfész, amelyek egyszerûen megôrizhetôk. Ugyanakkor tervezésük, fejlesztésük és megértésük rendszerint az integrációs projektek legnehezebb része. Ezért ki kell építeni az interfészek tárolóhelyét (pl. alkalmazás-programozási interfészek, fájlformátumok, képernyôképek). 5. Egy termék ritkán elég A vállalatok gyakran úgy indulnak, hogy keresni kezdik a legjobb integrációs platformot, azt remélve, hogy a jövôben elkerülhetik az invesztíciót az újabb platformokba. Ez a legtöbbször kívánatos gondolkodás. Ám egy nagyvállalatnál az integrációs szükségletek annyira különbözôek osztályról osztályra, projektrôl projektre, hogy szinte lehetetlen egyetlen termékkel eleget tenni nekik. Az alkalmazásintegrációs kompetencia-központnak ezért meg kell határoznia a termékek és a kiegészítô eszközök elfogadhatóan kis készletét. 6. A kulcsigények szerint válassz terméket! A vállalatok gyakran felszínes ismeretek birtokában, túl korán igyekeznek kiválasztani az alkalmazásintegrációra alkalmas terméket. Ez nagyon veszélyes. Bár a termékek hasonlónak tûnnek, rendszerint lényeges különbség van közöttük. A vállalatszerte felmerülô igények összegyûjtése hosszadalmas, nehéz feladat. Ennek ellenére a termékválasztás elôtt kell összegyûjteni az információkat az általános igényekrôl. Érdemes összegyûjteni az elsô egy-két integrációs projekt részletes információit is. 7. Versenyeztesd a szállítókat! Az alkalmazásintegrációs platformok meglehetôsen drágák. Egy nem különösebben összetett projekt csak a szoftverlicencek terén elérheti a félmillió dollárt, s ebben nincs benne a hardver és a szolgáltatás. Ezért fontos a versenyeztetés, a feltételek pontos megtárgyalása. 8. Vásárlás elôtt szerezz bizonyosságot! Gyakran csak a szállítónál végrehajtott elôzetes próbaüzem (csökkentett funkciójú, de valós projekt) tudja megmutatni, hogy a kiszemelt integrációs rendszer mennyire illeszkedik a vállalat valós igényeihez. A próbaüzem megmutatja a funkcionalitást, a teljesítményt, a skálázhatóságot, a megvalósíthatóságot, a szállító hozzáállását, támogatási képességét és azt, hogy mennyire érti meg speciális üzleti igényeinket. 9. Az implementációs partner kiválasztása A szállító szolgáltatásai és terméke a siker kulcsa. Az ahhoz kapcsolt professzionális szolgáltatások költségei az integrációs projektben elérhetik az aktuális szoftverrendszer szolgáltatási költségeinek öt-hétszeresét. Ezért meg kell gyôzôdni arról, hogy az implementációs partner elegendô hozzáértéssel rendelkezik-e. Kérd meg a kiszemelt partnert, vegyen részt a próbaüzemben, s tesztelheted a képességeit. 10. Kezdj kicsiben, és fokozatosan növekedj! Az implementáció ugyancsak drága, összetett és kockázatos folyamat. Nemcsak jelentôs invesztíciót, de komoly elkötelezettséget, erôs projektmenedzsmentet és idôt (akár több évet) is követel. Ezért sok nagyvállalat találja túl kockázatosnak. Ebben az esetben ajánlható az alulról fölfelé történô építkezés. Ennek egyik módja egy olyan integrációs infrastruktúra implementációja, amely hatékonyan támogatja a két-három legsürgôsebb integrációs projektet. Ez leggyakrabban az adatkonzisztencia megvalósítása az alkalmazások között. Egy másik megoldás a megfelelô funkciók fokozatos hozzáadása az integrációs infrastruktúrához. Események Az alkalmazásintegrációval foglalkozó szakembereknek a következô konferenciákra érdemes figyelniük: Web Services and Application Integration május 5 7., Los Angeles Application Integration & Web Services június , Róma Bôvebb információk: 20 MAGASYN 2002/tél

20 Biztonság szabályozás T a n á c s a d á s Minden vállalkozás küszködik az információ biztonságos védelmével, ám kevesen tudják, hogy a költséges eszközök mellett van még egy hatékony megoldás: a biztonság részletes szabályozása. Mit tegyek, ha informatikai rendszereim, kommunikációs hálózataim szándékos károkozás vagy éppen véletlen baleset miatt megbénulnak, összeomlanak súlyos anyagi veszteséget okozva? Mit tegyek, ha bizalmas üzleti információim a konkurensek kezébe kerülnek, de nem tudom, hogyan? A vállalkozások vezetôinek napról napra döntéseket kell hozniuk, méghozzá minden veszély ellenére bizalmas információk alapján. Az információk akkor vannak biztonságban, ha csak az illetékesek számára hozzáférhetôk, illetve azok, akik hozzájuk férnek, megbízhatók. Kondákor Tibor, a Synergon Informatika Rt. vezetô tanácsadója szerint, bár egyre többen vannak tudatában az informatikai biztonság fontosságának, a cégek hajlamosak ezen a területen spórolni, s csak akkor kezdenek el figyelni a biztonságra, ha már megtörtént a baj. Tény, hogy a kis- és közepes vállalatok biztonsági problémáinak megoldása nem egyszerû feladat. A tapasztalatok szerint az adatok, információk hatékony védelmét a vállalkozás még ha rendszergazdát alkalmaz is nem tudja egyedül ellátni. Az informatikai biztonság terén naprakész tudású szakembert azonban csak a legnagyobbak engedhetik meg maguknak, s a tanácsadó cégek által nyújtott szolgáltatásokat sem általában a kisebbek zsebéhez szabták. Az IT-biztonság adminisztrációjának 6 területe: személyi, szervezeti biztonság; fizikai biztonság: az információ elôállításának, tárolásának, feldolgozásának teret adó létesítmények, helyiségek biztonsága; Egy vállalat információvédelemének négy területet kell lefednie. A szakértô az adathordozók fizikai védelmét, a megbízható, ellenôrizhetô munkatársak kiválasztását és a különbözô információvédelmi technológiák beszerzését tartja lényegesnek. Ám a legolcsóbb és sokszor önmagában is elegendô, ha a vállalkozás a negyedik területre koncentrál. Adminisztratív eszközökkel él, vagyis pontosan szabályozza, hogyan kezeljék az adatokat, információkat. A leghatékonyabb persze, ha a vállalkozás mind a négy területre egyenlôen nagy hangsúlyt fektet. A Synergon a kis- és középvállalkozások számára fejlesztette ki azt az informatikai biztonsági dokumentációs és szolgáltatási csomagot, amely a négy információvédelmi területen segíti az adminisztratív szabályozást. A szolgáltatás a rend megteremtéséhez szükséges informatikai védelmi szabályokat fogalmazza meg. A legtöbb esetben ugyanis mondja a szakember bár a vállalkozások számos technikai eszközzel rendelkeznek adataik védelmére, nem képesek szabályozottan, átgondoltan használni ôket. Pedig a szabályozott környezet, már önmagában is elegendô lehet a biztonságosabb cégmûködéshez, amivel anyagi források takaríthatók meg. az üzemeltetés biztonsága: az informatikai rendszerek mentését, naplózását, a vírusvédelmet, az adattároló média kezelését szabályozza; a kommunikáció biztonsága: az elektronikus levelezés, az internet használata, a távoli elérés, a behívás szabályait, a tûzfal használatát szabályozza; a hozzáférés-védelem kérdései: a jogosultság menedzsment, a jelszókiosztás és -szerkezet szabályait tárgyalja; Tóth Adrienne Üzlet & Siker a fejlesztés és beszerzés biztonsági kérdései: a cégeknél folyó informatikai fejlesztés, valamint eszközbeszerzés biztonsági szempontjai. Secrets and Lies Digital Security in a Networked World Szerzô: Bruce Schneier Kiadó: John Wiley & Sons, 2000 Az angol nyelven is hiánypótló könyv nagyon fontos lépcsô az informatikai biztonság történetében, mert rávilágít a kérdéskör szerteágazó vonulataira, s megérteti velünk, miért nem szabad csak termékekben gondolkoznunk. A Secrets and Lies nem egyszerûen technikai bevezetô a digitális biztonság zûrzavaros(nak tûnô), komplex világába. Olyan könyv, amelyet a szakemberek mellett azok az üzleti vezetôk is forgathatnak, akiknek egy cég vagy szervezet informatikai biztonsága a felelôsségi körébe tartozik. A könyv elsô része áttekintést ad a digitális biztonság alapkérdéseirôl, második része a biztonsággal kapcsolatos technológiákat tekinti át, míg a harmadik a biztonság stratégiai kérdéseibe nyújt bevezetést. Baján Péter MAGASYN 2002/tél 21

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA

EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA NAGY KÁLMÁN ügyvezető igazgató CONCORDE VÁLLALATI PÉNZÜGYEK KFT. Alkotás Point Irodaház 1123 Budapest Alkotás utca 50. Telefon: 06 1 489-2310

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATKOZÁS Iparágtól függetlenül három egymással szorosan összefüggő terület játszik komoly szerepet a vállalatok sikerességében:az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Vállalati WIFI használata az OTP Banknál

Vállalati WIFI használata az OTP Banknál Vállalati WIFI használata az OTP Banknál Ujvári Dániel OTP BANK IKO rendszermérnök 2013. május. 23. OTP BANK ITÜIG IKO kompetenciák 2 Alap hálózati infrastruktúra tervezés és üzemeltetés Cisco IP telefónia

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz

A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz vezérigazgató-helyettes 2006.02.22. page 1 A Magyar Telekom stratégiája Megragadjuk a változásokat és proaktívan állunk a konvergenciához A technológiai

Részletesebben

Önkormányzati kihívások

Önkormányzati kihívások Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN) Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Bakos Béla Okos hálózat projektvezető MAVIR 2013. szeptember 10. Nemzeti Energiastratégia és az okos hálózat A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az okos hálózatoktól

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő Magunknak állítjuk elő: kapacitáshiány, vagy kapacitástöbblet Közműhálózatok:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben