MISKOLCI EGYETEM. Állam- és Jogtudományi Kar. Agrár- és Munkajog Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MISKOLCI EGYETEM. Állam- és Jogtudományi Kar. Agrár- és Munkajog Tanszék"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajog Tanszék A közalkalmazotti törvény érvényesülése, az egyházi fenntartású oktatási intézményekben (szakdolgozat) Compliance of the Law Concerning Civil Servants in Church Owned Institutions (a szakdolgozat angol nyelvű címe) Konzulens: Dr. Gecse Istvánné c. törvényszéki bíró egyetemi adjunktus Készítette: Tóth Lászlóné Miskolc, 2013.

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 II. Az oktatás kialakulásának történeti áttekintése Az ókori Ázsia Középkori iskolák Magyar iskolák alapjai külső hatások Az oktatás törvényes alapjai Az egységes oktatásra való törekvés A polgári iskolarendszer III. Az oktatás szintjei Az elemi szintű oktatás Középiskolák és gimnáziumok Egyetemek és főiskolák Az egyházi iskolák Katolikus intézmények Református egyház IV. Az iskolák államosítása 1948-ban...24 V. Az egyházi iskolák finanszírozása...26 VI. Az intézmények fejlődése Az 1990-es évek újraindulása Magániskolák ben az egyházi ingatlanok visszaadása VII. A pedagógusok helyzete a rendszerváltás után A magyar közoktatás anyagi ellátottsága A pedagógusok bére VIII. Az egyházi iskolák a törvénymódosítás után Intézményi sajátosságok A közoktatási intézmények átadása nem állami fenntartónak

3 3. Az egyház, mint munkáltató A közalkalmazotti törvény érvényesülése IX. Összegzés...52 Irodalom és internetjegyzék

4 A holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája. Szent-Györgyi Albert I. Bevezetés Témaválasztásom, kapcsolódik a mindennapokhoz, a munkahelyemhez és a családokban felnövekvő gyermekek oktatásához és neveléséhez. Szeretném közoktatás területén tölteni a további munkával töltött éveimet is. Ez a képzés, és a szakdolgozat megírása, úgy gondolom, segít a kitűzött célok elérésében is. Jó és nemes feladat gyerekek között dolgozni és látni fejlődésüket, mind testi, és mind szellemi szinten is. Ugyanakkor a velük foglalkozó pedagógusokról sem szabad elfeledkezni, akik reméljük egyre nagyobb megbecsülésnek fognak örvendeni. A jövőre figyelve, a mában élve, vissza kell nyúlni a múltba, a gyökerekig, hogy teljes és egész képet kapjunk az oktatás, a nevelés fejlődéséről, a közoktatási törvény és a közalkalmazottakra vonatkozó törvényi szabályozás változásairól. A április 25-én kihirdetett, Magyarország Alaptörvénye tudatosítja bennünk, magyarokban, hogy mi mindenre is lehetünk büszkék, a közös érdekeinket népünk tehetségével és szorgalmával gyarapította. Polgárai számára alapvető jogokat biztosít, de ugyanakkor kötelezettségeket is megállapít. Felelősek vagyunk utódainkért, védjük családjainkat. Ezt sarkalatos törvénynek tünteti fel az alaptörvényünk. A IV. cikk alapján, mindenkinek joga van a szabadsághoz, személyi biztonsághoz. Jogaink között szerepel még a gondolat, lelkiismeret és vallásszabadság is. Az egyház és az állam különváltan működnek. Szintén sarkalatos törvény szabályozza az egyházra vonatkozó szabályokat. Magyarország biztosítja állampolgárai számára a tanulás és törvényi keretek között a tanítás szabadságát, sőt ösztönzi állampolgárait, tudásuk gyarapítására. Mindenki számára hozzáférhető és ingyenesen biztosított, a középfokú oktatás. Képességei alapján pedig a felsőfokú képzés. Mivel a törvény előtt mindenki egyenlő és jogképes, tehát nincs megkülönböztetés, sem nyelvben, sem vallásban, sem politikai hovatartozásban, sem társadalmi származásban. Magyarországon külön intézkedésekkel védik a gyermekeket. A szülőknek gondoskodniuk kell kiskorú gyermekeikről, ez magába foglalja azt is, hogy választhatnak a neveltetésükről. A 3

5 gondoskodás ugyanakkor jelenti, a kötelezettségüket is a taníttatás területén. A gyermekek joga a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jog. Fontos alapelvként szerepel a szabad vallásgyakorlat és a szabad iskolaválasztás biztosítása. A szülők joga, hogy gyermekeik neveltetése szempontjából eldöntsék, hogy melyik intézményben tanítassák. II. Az oktatás kialakulásának történeti áttekintése Számtalanszor halljuk: Jövőnk az ifjúság Az iskola, azaz intézmény, amely túlélt gazdasági válságokat, politikai viharokat, és túl kell, hogy éljen minden zavart, zavarodottságot. 1. Az ókori Ázsia Az ókori művelődés egyik legfontosabb központja Ázsiában, Mezopotámia volt. Már i.e. a IV. évezredben magas kulturális fejlettséget elérve kép- és ékírást alakítottak ki. A sumér világi iskola az i.e. III. évezredben alakult ki. A mester a férfikor eléréséig tanította a gyerekeket írni, olvasni, majd a matematika, a zene és a költészet is szerepet játszott. Egyiptomban zenész, pap és írnok lett belőlük iskola után, de a nem tudásért verés járt. I.e körül alakultak ki az ókori egyiptomi iskolák, az iskola öt éves kortól éves korig tartott. Kezdetben folyóírást tanítottak, csak később ismerkedtek meg a hieroglifákkal. Tudományok magas fejlettségi szintet értek el a csillagászat, a számtan és orvostudomány területén. Indiában a túlvilágra mutatás volt a nevelés módja. A legmagasabb kasztba a papok tartoztak, magas képzést kaptak. A szent könyveket is csak ők tanulmányozhatták. A második kasztba az ún. harcosok tartoztak, 6 évig tanulták a hadi jogtudományokat, jogot és filozófiát. A harmadikba tartozók a földművelés és kereskedelemben dolgoztak inkább. Kínában az i. el a III. évezredben jelent meg az iskola, mindenki tanulhatott, de a hivatalnoki állásig kevés ember jutott el. A családban a gyerekek megtanulták a tiszteletet és engedelmességet. Kína történelmét, az erényeket, és a zenét három könyvből tanították. Hosszú időt vett igénybe az írás megtanulása. 4

6 Az iskolarendszer kialakulása a korai görög neveléstörténetben is megfigyelhető. Bár az intézményes nevelés még nem volt jelen, csak a család, a környezet, a népgyűlés nevelési tényezői hatottak az ebben a korban élő gyerekekre. A spártai nevelés célja, a jó katona kialakítása. 1 A hagyományos római nevelés (i.e.viii.sz.-i.e.iii.sz.) során a földbirtokok kezelésének módszerére és katonai feladatok ellátására képezték ki a felnövekvő gyerekeket. A testi fenyítés miatt megterhelő volt számukra az oktatás. A városi iskolák alapítása megindul a császári hatalom hatására, de ezek kiszorítják a magániskolákat is. Több tényezőjében is hasonlított a mai formájához az oktatásnak, pl. a tanárok fizetést kaptak és már volt nyári szünet is. A tananyagban már tanultak a római írókról, és fejlődött az orvosképzés is. 425-ben, II.Theodosius császár megalapította a középkori egyetemek elődjét, az első egységes oktatási intézményt. Az iskola és az egyházak ügye szorosan összefügg, egybekapcsolódnak az egyházak és az európai kultúra. 2. Középkori iskolák A keresztény Európában a középkor első századaiban a pogányok megtérítésére és a felnőttek keresztény oktatására törekedtek a Katechéta iskolák. A VIII.-IX. században az iskolák több fajtája tűnt fel, egymás után: a plébániai iskolák, amelynek tanítási anyaga a latin volt, a kolostori iskolák, itt a fő cél a hitre való oktatás, de a fegyelmezés itt már nagyon kegyetlen módon folyt. A középkori egyetemekben magas szintű oktatás vette kezdetét, amelyek a káptalan iskolák továbbfejlesztése. A keresztény nőnevelés kolostorokban történt, az írás-olvasás mellett kézimunka oktatása is folyt. A nyugati országokban mindig kifejlett, nagyobb szellemi mozgalom és irány uralkodott, amely egész történelmünk során hatással volt hazánkra, és behatolt hozzánk. 1 Stiahnuté z 5

7 3. A magyar iskolák alapjai A magyarországi iskolázás kialakulásának kezdetét a hazai neveléstörténet 996 évre teszi. A magyar nép Kárpát-medencei letelepedésével kénytelen volt alkalmazkodni kényszerült az európai normákhoz. Itt a honfoglaló magyarság, a keleti és nyugati, vagyis a görög és latin kereszténység közé került. A magyar középkori kultúra kialakulásában legfontosabb lépés volt, a latin nyelv és írás elterjedése és meghonosodása volt. A nyelvet nemcsak az egyház, hanem az osztályrendeken alapuló állam sem nélkülözhette. Az írás ismerete és használata az egyházi szerzetesekre, egyházi vezetőkre korlátozódott, az olvasni pedig a papság tudott, a mindennapos egyházi használat miatt. Az írásbeliség, a könyv megjelenésével, minden nehézség ellenére már István király uralkodásának idejében honosodott meg Magyarországon. A pogány magyarok megtérítése a keresztény hitre, nagyon nagy tett volt Szent István királytól. Hittérítő szigora, a pogánylázadások közepette, megalapozta országunk vallását, kultúráját. Az írásbeliség intézményének kialakulásával magával vonzotta az iskolák, a könyvtár és a magyar irodalom megindulását, fejlődését. Az iskolák felállítása együtt járt a kolostorok és káptalanok megalapításával. Országalapító királyunk, Szent István uralkodásának ideje alatt, a XI. század első felében kolostori iskolák alakultak. Tehát már István király idejében híres iskolák jöttek létre, főleg a papi hivatáshoz való oktatás folyt, illetve a latin nyelv, olvasás és írás tanítása. A legrégibb, fennmaradt írásos emlékünk 1055-ből, a Tihanyi apátságalapító levele. A leggazdagabb könyvtára Pannonhalmának lehetett. Szent László összeírása szerint, között a kolostor 80 könyvvel rendelkezett. A XI. század végén, László királyunk rendelkezése szerint, vagyonösszeírás történt, amely szerint, az ott használt könyvek tanúsága alapján, a kolostori iskolákban, a kor legmagasabb színvonalú, háromfokozatú képzés folyt. Ebben a században gyorsan szaporodtak a bencés kolostori iskolák, ahol az egyetemes európai és keresztény műveltséget közvetítették. Ugyancsak ezt tették a domonkosok, ciszterciták, premontreiek és ferencesek szerzetes iskolái is. Az itt kapott tudás, képzés nemcsak erkölcsi felfogásban, új ismeretben, szaktudásban adott többet, hanem a mezei gazdálkodásban és kézműipar területén is. Ehhez hasonló szerepet töltöttek be a püspöki székhelyek székesegyházi, káptalan iskolái is. Tízfalvanként templomok épültek, e mellett plébániai iskolák alakultak, 6

8 amelyek széles körben terjesztették az új típusú műveltséget és ápolták az anyanyelvet. Kezdetben a tudományokat elsajátítani vágyók külföldre mentek, a magasabb műveltség, az egyetemi tanulmányok megszerzése miatt, Prágába, Bécsbe, Krakkóba. Az egyházi iskoláztatás fejlődése, a XIII-XIV.századtól létrehozta a studium generálékat: Esztergom, Buda, Veszprém, (ahol már külföldi tanítványok is voltak), és hazai egyetemeket: 1367 Pécs, 1395 Óbuda, 1467 Pozsony). István államalapító tevékenysége azért is kap hangsúlyt, mert az egyház lett a kultúra, a művelődés, a magyar iskolák bölcsője. A reformáció, a humanizmus hatott, és formálta is a magyar iskolákat. Ebből az időszakból, a török hódoltság, a testvérháborúk és az ország szétszakadása ellenére az iskolaügy győztesen került ki. Az állandó kapcsolat a fejlettebb nyugat-európai országokkal, közvetítővé vált Magyarországon az új irányzatoknak (humanizmus, reformáció, huszitizmus), amelyek megingatták az iskolakultúra és az egyházi műveltség egyeduralmát, így a hatalmát és a befolyását a keresztény egyházi világnak Külső hatások A kor három legnagyobb humanista pedagógusa volt: Erasmus, Melanchton és Sturm, akik távol maradtak a vallási küzdelmekben, a felekezeti vitáktól. Sturm jelentősége abban áll, hogy a humanista elődeinél és kortársainál lévő tanokat, saját elképzelései szerint dolgozta fel. Tanrendszere, saját kora művelődési szükségleteinek megfelelt, megfelelő alapként szolgált a további fejlődésnek. 2 A tanításnak a berendezése: A gimnáziumot kezdetben 9, majd a tanrend ben kialakult módosítása miatt 10 osztállyal rendezte be. Egészen a legfelsőbb osztályig a latin és a görög nyelv s irodalom elsajátítása volt a cél. A gimnázium kellett a szaktudományokhoz szükséges műveltség megszerzéséhez, illetve a különféle pályákhoz. A gimnázium után következik az akadémia, amely 4-5 évfolyam, melyek már szakok szerint adnak orvosi, bölcsészeti és teológiai ismereteket. A hatodik életévüket betöltötteket tartotta iskolaérettnek. Sturm, aki tehát megalkotta a gimnáziumi tanrendszert, amelyen bármilyen változáson vagy átalakításon ment keresztül is, alapirányában és belső vázlatában ma is az ő műve. 2 Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században 36 oldal 7

9 Elvei jöttek be és rendezték be a magyarországi protestáns iskolákat. Eszméi már az 1667-iki tanrendben behozattak Eperjesre. Hatásának erős nyomait a jezsuiták tanrendszerében fölismerhetjük. A humanista oktatás első rendszerei, melyeknek alakító befolyása alatt haladt tovább XVI. század óta a magyarországi közoktatás. Törvénytárunk szerint, a közoktatás érdekében a magyar törvényhozás legelőször 1548 és 1550-i országgyűléseken intézkedett. A XVI-ik század elején, a városok által fönntartott néhány tanintézményen kívül, fennállott iskolák elhanyagolt állapotban voltak. Az egyházi reformáció, a humanizmussal szövetkezve, a közoktatás területén, nagy lendületet hozott, élénk mozgalmat idézett elő. Az 1548-i országgyűlés VI., VII., és XII-ik törvénycikkei így keletkeztek. A VI. cikk tartalmazza, hogy a püspöki helyeket, apátságokat, okos férfiak töltsék be, ezek a főpapok pedig iskolákat állítsanak. Ahol tudományokat és igaz vallást tanítsanak. 3 A VII. cikk rendelkezik arról, hogy a szerény, de tudós férfiak neveltessenek, ennek érdekében pedig gimnáziumokat kell létrehozni. A XII. cikk törvénykezik az elpusztult kolostoroknak, zárdáknak és káptalanoknak jövedelmeiről, ezeket fordítsák külön iskolák állítására, fölszerelésére, valamint az ifjak tanulásának segítésére. E két törvény alapján tették a királyok, a legújabb korig, a legjelentősebb intézkedéseiket a közoktatás területén. Szintén e törvénycikkekre hivatkozással Mária Terézia alakította, a jezsuita rend javadalmainak egy részéből, a királyi egyetem vagyonát, iskolákat és árvaházakat. Az iskolák ügye évszázadokon át az egyház belső ügye maradt. Az iskolarendszer differenciálódása folytán, a tartalmi szabályozása és a szervezet fejlesztése is az egyházi törvényekkel történt, az egyházi igazgatással. A XVI. századi reformáció során a protestáns iskolatípus kialakult, amely szintén egyházi intézmény volt. De mégis merőben mást, új alternatívát jelentett a protestáns iskola, amely autonóm, egyházi intézmény volt, a katolikus iskolaügy rendszerével szemben. A XVI.- XVII. századi pedagógiai reformeszmék között gyorsan terjedtek a protestantizmus vallási és filozófiai irányzatai. A katolikus egyházat már az es évektől az iskolai gyakorlat megújítására késztette a reformáció vallási és iskolai befolyása és az anyanyelvű népoktatás terjedése. 3 Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században 252 oldal 8

10 A jezsuiták 1542-ben alapították meg az első iskolájukat, amelyek később az egész Európát behálózták. Kétféle intézmény típust hoztak létre, az egyik 6 osztályból álló gimnázium, a másik 8-9 évig tartó képzésű, főiskolai szintű. Az oktatás főleg latin nyelven folyt, magas szinten ben megalakul az első magyar jezsuita egyetem. A tökéletes ifjak és erkölcsön leányok nevelésére törekedtek. A katolicizmus magas rangú egyházi vezetői, politikusai: Oláh Miklós és Pázmány Péter határozattan felléptek a protestantizmus ellen. Szorgalmazták az egyházi vagyon felhasználásával, az anyanyelven működő egyházi iskolák felállítását. A reformpedagógiának köszönhetően, sorra megnyíltak a piarista és jezsuita oktatási intézmények, ezen belül is középiskolák re tehető a Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetem Az oktatás törvényes alapjai Törvényes alapot az oktatási ügyben való állami felügyeletre és intézkedésre az i és az i országgyűlések adták. III. Károly országos alakuló ülést hívott össze, de akadályoztatás miatt csak egy bizottság alakult, amíg a rendek teljes létszámmal nem jelentek meg. A bizottság javaslatának ötödik pontja alapján szükségesnek tartották tudományos főiskolának, vagy legalább akadémiának a felállítását. Károly királynak, az 1722-ben összehívott második országgyűlése komolyabban és részletesebben foglalkozott az ifjúság képzésének ügyével. A rendek is hangoztatták az ifjúság jobb kiképeztetésének szükségességét. Határozataikban a tanítás javítását, a fiataloknak közpályákra alkalmazását sürgették. Kívánták a hanyag szülők gyerekeinek nevelésére való kötelezését. Nézeteik szerint, az oktatási két eszme alapján csoportosították, így az ifjúságnak katonai, jogi és politikai pályára való irányítása, eszköze a többoldalú és alaposabb kiképzés. Másik ok, ami miatt a nevelés elhanyagolása származott, az anyagi alapok hiánya. A nemes szülők elszegényedése miatt veszélybe került a tanintézetek és tanárok fenntartása, a szegényebb tanulók ellátása. Az 1723.évi 70.törvény végrehajtásáról volt szó, a kormány figyelembe vette a törvény szó szerinti értelmezését. Ez felhívás a vármegyék számára. A protestáns tanintézetek megvizsgálására tett intézkedések mozgalmakat indítottak el. Így 9

11 görgetettek akadályt a céljaiban helyes és törvényes királyi rendelet kivitele elé Borsod vármegyében is május 11-én, Miskolcon tartott közgyűlésén rendelete szerint, az egyházi javaknak, és iskolák épületeinek a megvizsgálását. Talján Lajos miskolci plébános ez ellen tiltakozott, így az ügyet a király elé terjesztették, az július 18-ai leiratában közli intézkedését, a vallás gyakorlatát nem szabad háborgatni. 4 III. Károly uralkodásának idején kezdődött el rendesebben a bányászati oktatás is.1735-ben Selmeczen bányaiskola volt. Az állam támogatása nélkül keletkeztek a görög keletieknek az ún. nemzeti iskolái, Mária Terézia uralkodása alatt. A XVIII. század elejére, a protestáns közép és felsőbb tanintézetek anyagilag és ennek következtében szellemileg is fokozatosan hanyatlottak. Így a tanerők létszáma és fizetése csökkent, ennek következtében gyengültek az intézetek. A század első tizedeiben azonban kezdtek szellemileg és anyagilag gyarapodni, illetve a meg lévőket nagy kitartással meg tudták tartani. Ez időben az alföld népesebb városaiban új gimnáziumok jöttek létre környékén a makói, a hódmezővásárhelyi és karcagi református gimnáziumot alapították Az egységes oktatásra való törekvés Az intézeteknek és az oktatásnak nem volt egységes, megállapított tanrendszere, mint például a jezsuitáknak, a szervezetét illetőleg. Anyaintézetek alakultak a reformátusoknál a debreceni és sárospataki kollégiumok. A többi gimnázium ezeknek alárendeltjei partikulák voltak, innen nyerték tanítóikat, azok magukkal vitték a gyakorlott tanítási módszerüket, így annak befolyása alá is jutottak. Az ország távolabb részeiben lévő intézeteknél, hogy melyik kollégium befolyása alá kerüljön, az határozta meg, hogy első rektoraikat melyikből nyerték. 5 A XVII-ik században a tantárgyakra nézve igyekeztek legalább egyes vidékek iskoláiban egységet teremteni, a határok kijelölésével. Az összes particularis iskolákat négy rendre osztották: az elsőbe, az elemi tanfolyamú iskolákat, a második osztályba tartoztak a kisebb városi latin iskolái. A harmadikba a nagyobb városok iskolái, az utolsó pedig, amelyek legközelebb 4 Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században 276 oldal 2 bek. 5 Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században 156 oldal 10

12 vannak alárendelve a pataki gimnáziumnak. A Szatmár-némethi zsinat a felügyeletről intézkedett. A 94-ik kánon az iskolatanítókról szólt. Kötelességük, az ifjúságot keresztény vallásban, kegyességben képezzék. A XVIII. század első felében, a protestáns iskolákban az oktatás, a gimnáziumi tanítás jellemzője, a Comenius és Erasmus könyveinek használata, görög írók olvasása, latin nyelv gyakorlása, illetőleg a számtan ritkán említve. Felsőbb tanfolyamokban bölcsészet és teológia tanok oktatása, a külföldi egyetemekre való felkészülés volt a cél. Az államkormány 1725-ig semmi akadályt nem gördített a kimenetel elé. Valószínűsíthető, hogy 1700 és 1708 között az egyházi törvények miatt állítottak, szerveztek leányiskolákat Debrecenben, inkább nő-tanítókkal. Itt a leánytanítók szervezete ma is fönnáll. A protestáns iskolák között hazánkban egyik legrégibb, legjelentősebb és legnevezetesebb az eperjesi kollégium. Ebben a korban az iskolai tanításnak egyik legnagyobb hátránya volt, a tankönyvek hiánya, nehezen beszerezhetőek voltak, a tanulókat már az alsó osztályokban diktálásokkal gyötörték így a tanulástól is sok időt vett el ig nagy részben és a múlt században is sok helyen Sárospatak látta el a magyarországi gimnáziumokat rektorokkal és tanítókkal. A pataki kollégium alatt állott iskolák között e korban a miskolci és losonci gimnáziumok voltak a legjelentősebbek. A miskolci tanintézet keletkezését a XVI. század utolsó évtizedére tehetjük, amikor a város lakói tömegesen áttértek a református vallásra. Az iskolát a város tartotta fenn, ügyeit pedig elöljárói intézték 1735-ig, a borsodgömöri református egyházmegye felügyelete alatt, lelkészekkel és tanítókkal. A tanár fizetése 500 Ft volt körülbelül, a termények értékével egyezett ez meg, a köztanítóké pedig Ft. A tanulók száma 1777-ben 202 volt. A három részre szakadt ország területén iskoláink fejlődése-a középső országrészt kivéve-, nem állt meg, és a legvirágzóbb Erdélyben. Iskolái a kor legjobban felszerelt oktatási intézményei voltak. A tanítás a tanítók anyanyelvén folyt. A protestantizmus kihívásainak ellenreformokkal válaszoló katolikus egyház már az iskolák ügyeiben sem nélkülözhette az állam, a királyi hatalom segítéségét. A Habsburg-uralkodók támogatása által, a katolikus egyház erőfölénye biztos volt, ez magával hozta a protestánsok üldöztetését, vallásgyakorlásuk korlátozását, iskoláik és templomaik bezárását. 11

13 A magyar történelmünk, ebből a nehéz időszakából az iskolaügy mégis megerősödve és megújulva került ki. Eötvös József az 1850-es években kidolgozott művelődéspolitikai programjában a népoktatás törvényi szabályozásának elvi alapjait rakta le. Sikerült elérnie a tankötelezettség törvénybefoglalását A Polgári iskolarendszer A XIX. század első felében, Magyarországon pedig a kiegyezést követő időszakban alakult ki a polgári iskolarendszer, amely hármas iskolarendszert töltött be: oktató és nevelő funkció, valamint a szocializálás, amely a nem tudatosított magatartási minták elsajátítását célozta. Ezek a funkciók átfogó oktatási-nevelési eszményt szintetizált. Nevelő szerepet kapott az általános műveltség eszménye azáltal, hogy világnézeti elvvé emelte a műveltség ideálját. Az általános műveltség, mint társadalmilag, mint politikailag fontos fogalom volt. Azt jelentette, hogy az ismeretek a birtokosát minősítette, a társadalom teljes értékű tagja volt. Nemcsak társadalmi befogadást jelentett, illetve bizonyos munkakörök betöltését, hanem politikai jogokban való részesedést is jelentett. A polgári társadalomban a választójogot műveltségi cenzushoz is kötötték. Származást és vagyont figyelmen kívül hagyva sajátíthatták el a korban az elemi ismereteket, de az általános műveltség osztályprivilégium volt, a társadalom teljes értékű tagja az aki, ennek birtokosa. A polgári társadalom nagy kérdése volt, hogy az általános népoktatás az elemi ismereteket sajátíttatja el, az általános műveltség ez által csupán az uralkodó osztályok vehetik birtokba a középiskolákban vagy pedig a népoktatás útján történik az általános műveltség megszerzése. A középiskola pedig a felsőoktatás előiskolájaként működve, magasabb ismereteket oktatva. A nemesi liberalizmus oktatási rendszerének első időszakában a cél volt az alapismeretek oktatását, általánossá és kötelezővé tegye. Az elemi iskolahálózatban az iskola nem általános műveltséget adott, hanem a néptömeget akarta az analfabetizmusból kihozni. A műveltség megszerzése a klasszikus gimnáziumokra maradt. A kettő között a századfordulón jött létre a polgári iskolák hálózata. 12

14 A hármas közoktatási szint: az elemi iskola a gimnáziumi tanulmányokra képesített, a polgári iskola azonban nem nyitott utat minden magasabb iskolai szintre. Különbözetivel lehetett a gimnáziumban továbbtanulni. A polgári vagy kereskedelmi iskolákból nem, csupán a gimnáziumokból lehetett felsőoktatási intézetbe bejutni. A választójognak és az egyéves önkéntes katonai szolgálatnak volt a réteg meghatározója az érettségi. A műveltségszintek államilag meghatározott normáit a polgári iskolaügy szervezete, az egész ország teljes közoktatása számára kötelező érvényűvé és vezérelvvé kívánta tenni. Nemcsak az állami és községi iskolák számára, hanem az iskolák többségét magáénak tudó egyházi oktatás számára is. Állami tanterv része volt az általános műveltség normáinak törvénybe foglalása. Egy bizonyos fokmérő volt, hogy az állam, az egyházi iskolákban mennyire tudta érvényesíteni az állami tantervet. A kötelező tanterv érvényesítésének ellenőrzésére a polgári állam létrehozta a tanfelügyeletet. Feladata volt a dualizmus első időszakában, hogy az egyházi iskolákban érvényesítse a liberalizmus közoktatási felfogását. Fokozatosan megegyezés jött létre az egyházpolitikai harc után a szabadelvű kormányok és az egyházak között. Az állami tanfelügyelet elveszítette erejét az egyházak fölött, mert maradéktalanul nem tudta érvényesíteni ebben a korszakban az állami tantervet az egyházi oktatásban. III. Az oktatás szintjei 4. Az elemi szintű oktatás Magyarországon az évi iskolatörvény rakta le az elemi iskolahálózat alapjait ban iktatták törvénybe a kötelező népoktatást. Ebben az évben az írástudatlanok száma 65,6% volt. A népoktatási törvény megvetette a modern tanügyigazgatás alapjait. A népnevelés kiterjesztése, a társadalmi egyenlőséget és a nemzet felemelkedését szolgálta. Az eötvösi szereposztás szerint az állam feladata, az egyén és a társadalom közös érdekeire vetítve megteremtse a népoktatás felvirágoztatásának jogi, pénzügyi és igazgatási feltételeit. A községi iskolák jelentették a népoktatás tartalmi bázisát. Az egyházi vezetők tiltakoztak a népiskolai hatóságok túlkapásai ellen. 13

15 1873-as esztendőt a fordulat évének is nevezhetjük, a népoktatási törvény történetében. Az új és a saját, történetileg kialakult szervezetét, törvényileg megőrző egyházi tanügyigazgatás kezdeti gyanakvása után, némi megnyugvás váltotta fel. Ebben az időben ment végbe a megyei iskolatanácsok átalakítása. A helyi, megyei politikai és egyházi vezetés megfelelő mederbe terelte a népoktatási törvény végrehajtását. Ezt a törekvést szentesítette a népiskolai hatóságok 1876 évi átszervezése ben az ország népiskolájának: 82%-a egyházi tulajdonú 12% községi 5-6% állami A dualizmus későbbi időszakában a felekezeti iskolák aránya meghatározó volt között elemi iskola működött, ezek tulajdon szerinti megoszlása alapján is nyomon követhetjük a következő táblázat alapján: 6 Az elemi iskolák megoszlása iskolafenntartók szerint ( ) Iskolafenntartó száma Iskolák %-a Állam ,55 Község ,36 Egyházak: római katolikus ,92 görög katolikus ,26 református ,73 evangélikus ,69 görögkeleti ,27 unitárius 32 0,19 izraelita 406 2,41 Társulat 27 0,16 Magán 246 1,46 Összesen ,00 Az egyházi iskolák állami felügyelete az 1868.évi törvény alapján történt. A tankerületek voltak az iskolák állami felügyeletének szervei, élükön a 6 közoktatas fejlödese/elemi szintü nepoktatas c. fejezet 57. táblázat 14

16 tanfelügyelővel. Mellette működött az iskolatanács, itt képviseletet kaptak az egyházak és községek is. Az elemi iskolák tantermeinek száma 1893-ban volt éves korra terjedt ki a tankötelezettség. Az 1912/13-as tanévben sajnos az országban, Budapest kivételével statisztikailag nyilvántartott be nem íratott tanköteles volt, a elemi iskolai tanuló mellett ban vált az elemi iskolai oktatás ingyenessé. Az 1893/94-es tanévben összesen tanító dolgozott az ország elemi iskoláiban en rendelkeztek tanítói képesítéssel, képesítés nélkül 2712 volt. Az 1869 évi, majd ezt követően az 1905 évi tanterv határozta meg az elemi iskolák tananyagát. Az írás, olvasás tárgyak tanításán volt a hangsúly. A korszak elemi iskolái általános műveltséget, magasabb alapképzettséget nem adtak, így az analfabetizmus aránya, az 1890.évi népszámlálás alkalmával, az ország lakosságának 46,8%-a, ez az arány az 1910 évben már csak csökkent 31,3%-ra. 5. Középiskolák és gimnáziumok A dualista korszakban a középiskolák helyzetét az évi XXX. tc., határozta meg. A törvény szabályozta a középiskolák szervezetét, igazgatását, típusait, felügyeletét, a tanárok képesítését, az érettségi és a tanítás rendjét. Két iskolatípust különböztetett meg a törvény: reáliskolát és gimnáziumot. Közöttük az egyenrangúságot a törvény kimondta, de nem így volt. A gimnáziumból minden felsőoktatási intézménybe be lehetett iratkozni, ugyanakkor a reáliskolából csak a Műegyetemre, az erdészeti és egyéb gazdálkodási főiskolákra. Ha az oktatási törvényeket az egyházi iskola megszegte, a minisztérium az iskola felettes egyházi hatóságát kereste meg. Az általános műveltség tanítási modellje alapját képezte az állami és egyházi középiskolai oktatásnak. A középiskolák kétharmadát az egyházak tartották kézben, ugyanúgy, mint az elemi iskoláknál. A 171 gimnáziumból 1905 és 1906 között, 118 volt felekezetek birtokában, állami volt 38, 15 pedig magán- és társulati tulajdonban. Az egyházi iskolákba tanuló járt, világi iskolában pedig

17 A gimnáziumi tanulók szociális megoszlása alapján, a földbirtokos és parasztgazda családból kerültek ki a legnagyobb arányban az itt tanulók. 7 A gimnáziumi tanulók szociális megoszlása ( ) Társadalmi réteg Fő % Földbirtokos, parasztgazda ,73 Paraszt 798 1,27 Kertész, halász, egyéb őstermelő 243 0,39 Mezőgazdasági cseléd 580 0,92 Uradalmi gazdatiszt ,94 Bánya- és gyártulajdonos, kisiparos ,64 Kis- és nagykereskedő ,50 Bányászati és ipari magánhivatalnok 938 1,49 Kereskedelmi, vasúti, postahivatalnok ,04 Kereskedelmi és közlekedési segédszemélyzet ,97 Munkás ,00 Köztisztviselő ,30 Pap, tanár, tanító ,00 Egyéb értelmiségi ,59 Közhivatali altiszt ,10 Katonatiszt 545 0,87 Katonai altiszt 271 0,43 Napszámos 290 0,46 Nyugdíjas, magánzó ,63 Összesen ,00 A századelő középiskolájának oktatási rendjét tekintve, nem műszaki értelmiséget és üzletembert, hanem államhivatalnokokat, akiket példaképnek kell tekinteni. A gimnáziumok különböző fajtái váltak ismertté: kis- és nagygimnázium (XVII.- XVIII.sz.), királyi gimnázium ( ), Királyi Katolikus gimnázium ( ), fő- és algimnázium (1849-től), munkásgimnázium (1910-től), 7 közoktatas fejlödese/a középiskola c. fejezet 59.táblázat 16

18 gyakorlógimnázium ( ), humán- és reálgimn. (1924-től), egységes (1934-től), szakgimn. (1949-től), általános gimnázium (1948-tól). 6. Egyetemek és főiskolák Magyarországon a század elején, két egyetem működött: a kolozsvári és a budapesti. Csatlakozott ezekhez a Műegyetem, valamint a debreceni és pozsonyi is. Speciális szakértelmiséggel rendelkező hallgatók kerültek ki a különböző művészeti főiskolákról. A felsőoktatási intézmények számának növekedése együtt járt, a hozzájuk tartozó épületcsoportok megépítésével is. De így is állandó probléma volt a zsúfoltság és a helyhiány. A hallgatók létszámának alakulását a különböző intézményekben, és képzési ágak szerint is tájékozódhatunk. Tanév Budapesti Kolozsvári tudományegyetem A hallgatólétszám alakulása a főbb tanintézetekben Műegyetem Jogakadémiák Hittudományi főiskolák Selmecbányai főiskola Állatorvosi Gazdasági akadémiák Összesen Tanév Teológus Jogász Orvos A hallgatólétszám alakulása képzési ágak szerint Gyógyszerész Bölcsész Mérnök Agrármérnök Összesen A felsőoktatás állami kézben volt, de megőrizték belső önállóságukat az egyetemek és főiskolák. 8 Az egyetemi tanárokat az uralkodó nevezte ki. A hallgatók származását tekintve, csak negyede volt paraszt és munkásszülők gyermeke. Ők nagy számban 8 közoktatas fejlödese/egyetemek, főiskolák c. fejezet 60. és 61. táblázat 17

19 bölcsészeti és teológiai karon tanultak, mivel az egyházak pedagógusi és lelkészi pályára készülőknek ösztöndíjakat és tandíjmentességet biztosítottak. 7. Az egyházi iskolák A katolikus egyház jelenléte az oktatásügyben háromféle módon mutatkozott meg: részben, az egyház maga tartott fenn iskolákat és ezekhez kapcsolódó egyéb intézményeket, ilyen például: otthonokat, kollégiumokat. Másrészről, általában a női rendek tagjai láttak el pedagógusi feladatokat a nem egyházi fenntartású oktatási intézményekben, harmadrészben pedig az egyházi személyek részt vettek a tanfelügyeletben és az oktatásügy irányításában, vezetésében. 9 Magyarországon tehát az első iskola kapuinak nyitása megegyezik az állam- és egyházszervezés időpontjával. Bencés szerzetesek nyitották meg az elsőt, Szent Márton hegyén hazánkban, mintegy ezer esztendővel ezelőtt. Az oktatás és nevelés területén az egyház meghatározó szerepe mindig érvényesült. Kivéve az 1948 és 1989 közötti több mint negyven évet. Az állam az egyházi iskolák fenntartásához az 1890-es évektől kezdve jelentős anyagi támogatást nyújtott. Az egyház a korszerűsített népiskolái révén megerősíthette befolyását, a falusi lakosság és a parasztság körében és 1948 között határozottabban érvényesül az egyházi iskolákban: érzékenyebben és jobban fordultak a szegényebb néprétegek felé, illetve ezekben az iskolákban, az államival szemben határozottabban érvényesül a nemzeti szellemi nevelés. A magyar iskolarendszerben meghatározó szerepet játszottak az egyházi alapítású iskolák egészen 1948-ig. Az egyházi iskola volt az iskolák kétharmad része. A tehetséggondozás fontos intézményei voltak a katolikus és protestáns középiskolák, a falusi iskolahálózatukkal. De ugyanakkor a felekezeti iskolarendszer elavult volt, a kistelepüléseken megtalálható volt, azaz oktatási rendszer, amely három, osztatlan, egytanítós elemi iskolaként működött: egy állami, egy református, és egy katolikus. Évfolyambontásra a létszám miatt nem volt lehetőség, szegény és rosszul felszerelt iskolák voltak.a liberális állam 1867 után sok iskolapolitikai törvényt alkotott, de az oktatásügyet nem szekularizálta, és elég állami iskolát sem állított. Így egyházi kézben maradt a polgári kor oktatásügye. A Horti korszakban sem történt változás, de lassan emelkedett az 9 A katolikus egyház története Magyarországon VII/1. Az egyházi iskolák 1 bek. 18

20 állami, nem egyházi, községi és egyéb oktatási intézmények száma. A korszakban az iskolatörvény leszögezte, hogy az iskolák célja, a tanulók hazafias és valláserkölcsi nevelése. Ennek eszköze a vallásoktatás, természetszerűleg a katolikus egyházi iskolában, a katolikus egyház hitelveinek megfelelően történt, ezt a felettes egyházi főhatóság biztosította, illetve gondoskodott. Trianonnal az egyházi iskolák nagy veszteséget szenvedtek. 1913/1914-ben Magyarországon az egyház 5678 római katolikus egyházi intézetet tartott fenn, ezek közül a békeszerződés majdnem felét, azaz 2826-ot szakított el, a fennmaradó 2852 maradt katolikus intézet. Az egyház intézményei számának arányát látjuk. 10 Sorszám A katolikus egyház intézményeinek száma Trianon után Az ország egész A meg nem szállt A megszállt Intézet neve területén területen területen 1. Kisdedóvó Elemi népiskola Polgári fiúiskola 1 n 1 Polgári 4. leányiskola Felső népiskola 1 1 n Óvónőképző 6. intézet Tanítóképző Tanítónőképző Gimnázium Reáliskola n n n Leány 11. középiskola Jogakadémia 2 n Hadtudományi főiskola Tanárképző 1 n 1 Polgári isk. 15. tanítónőképző Szakiskola Árvaház Javító intézet 1 1 n 19. Menedékház 1 1 n 10 A katolikus egyház története Magyarországon VII/1. Az egyházi iskolák 8.1.táblázat 19

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház -

Magyarországi Evangélikus Egyház - Alapító okirata - módosításokkal egybeszerkesztett, a 2011. május 4-én kelt alapító okirat helyébe lép 1 - A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Kapuvár Térségi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetben

Kapuvár Térségi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetben Kapuvár Térségi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetben Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 200/1993. (II. 9.) határozatával jóváhagyott, a Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3 A L A P Í TÓ O K I R A T közép 1. számú melléklet A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján

Részletesebben

Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott félkövér dőlt jelöléssel szerepelnek)

Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott félkövér dőlt jelöléssel szerepelnek) B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének 2012. március 26 i ülésére Tárgy: A 2012/2013 as tanévben indítható tanulócsoportok számának meghatározása a Reguly Antal Általános Iskola

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szerv Neve: Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hrvatski Vrtić, Osnovna Škola, Gimnazija i Učenički Dom Miroslava Krleže Székhelye:

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Terézvárosi Általános Iskola és Magyar-angol, Magyar-német Két Tannyelvű Általános Iskola, Pedagógiai Szolgáltató Központ

Terézvárosi Általános Iskola és Magyar-angol, Magyar-német Két Tannyelvű Általános Iskola, Pedagógiai Szolgáltató Központ B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Általános Iskola és Magyar-angol, Magyar-német Két Tannyelvű Általános Iskola, Pedagógiai Szolgáltató

Részletesebben

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezeíbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03. 1997.09.01.

Részletesebben

Alapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ

Alapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Alapító Okirat 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ 1.1. Rövid neve: Jakabszállás- Fülöpjakab ÁMK 2. Székhelye: 6078 Jakabszállás, Kun u. 2. 3. Tagintézménye:

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T A

A L A P Í T Ó O K I R A T A A Jó Pásztor Református Óvoda módosítással egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó O K I R A T A Az óvodai nevelésünkben a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 47. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselőtestületének

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselőtestületének E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2012. május 10-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Tájékoztató a 2012/2013. évi óvodai, iskolai beíratásról Iktatószám:

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT 1.1. Az intézmény neve: ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. rész A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén érvényes és kihirdetett állapotának és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 1-jén hatályos

Részletesebben

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.. /4/ bekezdésében foglalt felhatalmazása

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (1), (3) bekezdéseiben

Részletesebben

Tárgy: Javaslat a Török Ignác Gimnázium Alapító Okiratának módosítására

Tárgy: Javaslat a Török Ignác Gimnázium Alapító Okiratának módosítására GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. október 22-ei ülésére Tárgy: Javaslat a Török Ignác Gimnázium Alapító Okiratának módosítására Előterjesztő: dr. Gémesi György

Részletesebben

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134.

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134. Ságújfalu és Kishartyán Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, az általuk alapított

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek:

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: 1.) 3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. Törvényhez 2.) Jegyzkönyv: Szüli szervezet ülésérl 3.) Jelenléti ív: Szüli szervezet ülésérl 4.)

Részletesebben

Bajza Utcai Általános Iskola

Bajza Utcai Általános Iskola B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Bajza Utcai Általános Iskola egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

Alapító Okirat. b) Székhelye: 2660 Balassagyarmat-Nyírjes, Nyírjespuszta 5. Pf. 102.

Alapító Okirat. b) Székhelye: 2660 Balassagyarmat-Nyírjes, Nyírjespuszta 5. Pf. 102. Alapító Okirat A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma 1997. július 31-i, többször módosított Alapító Okirata a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: K/31205/2/2009/II. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 198 /1993. (II. 9.) sz. határozatával

Részletesebben

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat egységes szerkezetbe foglalt módosított

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember

Részletesebben

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat 37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő középfokú közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az irányításában

Részletesebben

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

A közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy az alapító okiratot a Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Területi Igazgatóságának küldje meg.

A közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy az alapító okiratot a Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Területi Igazgatóságának küldje meg. 6/2007. (II. 22.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. július 1-jei hatállyal Veszprém Megyei Önkormányzat Intézményeinek Kincstára elnevezésű költségvetési szervet alapít.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1042 Budapest, István út 14. /Fax231-3141/231-3151 e-mail:mszabolcs@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Terézvárosi Önkormányzat Óvodája Budapest, VI. Munkácsy Mihály u. 10.

Terézvárosi Önkormányzat Óvodája Budapest, VI. Munkácsy Mihály u. 10. B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Önkormányzat Óvodája Budapest, VI. Munkácsy Mihály u. 10. Egységes szerkezetbe foglalt módosított

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat 11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére ELŐTERJESZTÉS a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére Tárgy: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Kiskunhalas)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) Melléklet a 283/2010. (VII. 13.) sz. Ökt. határozathoz ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében foglaltak, az államháztartás működési rendjéről

Részletesebben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben 1. A költségvetési szerv neve: Gróf Esterházy Móric Általános Iskola 1.1.

Részletesebben

1. Az intézmény neve: Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Rövid név: Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény

1. Az intézmény neve: Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Rövid név: Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény I. 8. Alapító okirat 1. Az intézmény neve: Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Rövid név: Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény 2. Székhely: 6300 Kalocsa, Asztrik tér

Részletesebben

Önkormányzatának Közlönye

Önkormányzatának Közlönye 2009. március 31. XIX. Évfolyam 3. szám HEVES MEGYE Önkormányzatának Közlönye I. Közgyűlési határozatok 2 II. Hirdetmények 2 2 I. Közgyűlési határozatok A határozatok megtekinthetőek a www.hevesmegye.hu

Részletesebben

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo Népktatás Az elemi isklák típusai Az isklák száma Németesítés Tantárgyak Thun Le ENTWURF (1849) Nylcsztálys gimnázium két szervezetileg önálló tagzat : algimnázium - főgimnázium 10 18 éves fiúk számára.

Részletesebben

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV törvény tartalmazza az a települési önkormányzatok

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata képviselő testületének 2012.

Részletesebben

Módosításokkal egybeszerkesztett ALAPÍTÓ OKIRAT

Módosításokkal egybeszerkesztett ALAPÍTÓ OKIRAT Módosításokkal egybeszerkesztett ALAPÍTÓ OKIRAT (megel z módosítás: 2013. május 29.) A (székhelye: 8500 Pápa, Széchenyi u. 15.), a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola alapító okiratát a nemzeti

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu 152-4./2007. Kivonat A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. december 5-én

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

A Selye János Humán és Zeneművészeti Szakközépiskola alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

A Selye János Humán és Zeneművészeti Szakközépiskola alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A Selye János Humán és Zeneművészeti Szakközépiskola alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a és az államháztartásról szóló

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT 1. A költségvetési szerv hivatalos neve: Fekete István Általános Iskola és Szakiskola A költségvetési szerv székhelye: 2230 Gyömrő,

Részletesebben

I. Szervezeti, személyzeti adatok

I. Szervezeti, személyzeti adatok KÖZZÉTÉTELI LISTA 10. számú melléklet a 11/1994. MKM rendelet és a 40/2005. OKM rendelet alapján I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat A közfeladatot ellátó szerv hivatalos adatai Fazekas Utcai Általános

Részletesebben

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján.

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Komplex Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

K I V O N A T. A Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 11-én tartott ülése jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. A Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 11-én tartott ülése jegyzőkönyvéből. elektronikus példány K I V O N A T A Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 11-én tartott ülése jegyzőkönyvéből. TIS ZALÖK VÁROS ÖNKORMÁN YZAT KÉPVIS ELŐ-TES TÜLETÉN EK 9/2010.(II.11.)

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon,

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6900 Makó, Vásárhelyi

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: ALAPÍTÓ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási

Részletesebben

11. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében

11. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében ALAPÍTÓ OKIRAT /A többször módosított alapító okirat a 2013. május 23-i kuratóriumi döntés alapján született módosításokkal, egységes szerkezetben, melynek hatályba lépése: 2013.09.01. napjától/ 1. Az

Részletesebben

Határidő: 2011. július 3. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei főjegyző

Határidő: 2011. július 3. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei főjegyző 116/2011. (VI. 23.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. (3) bekezdésében és a 93. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV

KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata 2008. június KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 13-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 13-ai ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 13-ai ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alapító okiratának módosítása Előadó: Dr. Árpásy Tamás

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 6./ Az intézmény székhelye: 7081 Simontornya, Hunyadi utca 15. 7./ Az intézmény alapítója: Simontornya Város Önkormányzata jogelődje

ALAPÍTÓ OKIRAT. 6./ Az intézmény székhelye: 7081 Simontornya, Hunyadi utca 15. 7./ Az intézmény alapítója: Simontornya Város Önkormányzata jogelődje Simontornya Város Önkormányzat Képviselő-testülete, Kisszékely Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Nagyszékely Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Pálfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete,

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T 1. Az intézmény adatai 1.1.Az intézmény megnevezése A L A P Í T Ó O K I R A T a.) Hivatalos név: Bethlen Gábor Református Általános Iskola, Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési

Részletesebben

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) WS 5 OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 2010. április

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Az iskola feladatának tekinti az általános iskolai nevelés és oktatás keretében, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: ALAPÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: III. Béla Gimnázium,

Részletesebben

12. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében

12. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében ALAPÍTÓ OKIRAT /A többször módosított alapító okirat a 2014. május 26-i kuratóriumi döntés alapján született módosításokkal, egységes szerkezetben, melynek hatályba lépése: 2014.09.01. napjától/ 1. Az

Részletesebben

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Tárgy: Óvodai csoportszám és iskolai osztályszám meghatározás

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Tárgy: Óvodai csoportszám és iskolai osztályszám meghatározás ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Tárgy: Óvodai csoportszám és iskolai osztályszám meghatározás Az előterjesztést készítette: Verosztáné Csorba Mónika Előterjesztő:

Részletesebben

ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ HATÁROZAT. A Zala Megyei Kormányhivatal által Z0/9/2011. számon nyilvántartásba vett Szociális Missziótársulat

ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ HATÁROZAT. A Zala Megyei Kormányhivatal által Z0/9/2011. számon nyilvántartásba vett Szociális Missziótársulat ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ Ügyiratszám: ZAB/090/173-5/2014. Tárgy: működési engedély módosítása Ügyintéző: Baloghné Erdei Margit Telefon: (92) 507-788 HATÁROZAT A Zala Megyei Kormányhivatal által

Részletesebben

853112-1 Sajátos nevelési igényű (a megismerő funkciók vagy a viselkedés

853112-1 Sajátos nevelési igényű (a megismerő funkciók vagy a viselkedés ALAPÍTÓ OKIRAT 3. sz. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 1992. évi XXXVIII. törvény 87. és 90. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Kisfaludy

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az óvodai ellátással kapcsolatos állami támogatásról Szombathely, 2015. november 3.

TÁJÉKOZTATÓ. Az óvodai ellátással kapcsolatos állami támogatásról Szombathely, 2015. november 3. TÁJÉKOZTATÓ Az óvodai ellátással kapcsolatos állami támogatásról Szombathely, 2015. november 3. Vonatkozó jogszabályok Magyarország 2015. évi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény, Magyarország 2016.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 1992. évi XXXVIII. törvény 87. és 90. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 1992. évi XXXVIII. törvény 87. és 90. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: ALAPÍTÓ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 1992. évi XXXVIII. törvény 87. és 90. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: III. Béla Gimnázium, Művészeti

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére Tárgy: Békési Református Egyházközség kérelme Előkészítette: Sápi András intézményi referens Véleményező Bizottság: Tisztelt Képviselő-testület! Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: IV/2 Egyéb

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben