Az Országos Autizmus Stratégia. felülvizsgálatának terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Országos Autizmus Stratégia. felülvizsgálatának terve"

Átírás

1 Az Országos Autizmus Stratégia felülvizsgálatának terve Készítette: Bodor Pál Giflo H. Péter Menner Ákos Dr. Simó Judit Dr. Vályi Réka Budapest, március 1

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Használt rövidítések... 3 I. Bevezetés A stratégia felülvizsgálatának előzményei A stratégia felülvizsgálatának terjedelme és célja A felülvizsgálattól várt eredmény... 7 II. Az OAS felülvizsgálatának terve A stratégia felülvizsgálat megközelítésének (módszerének) áttekintése A programgazdai felülvizsgálat javasolt szereplői és szerepeik A felülvizsgálat kötelező inputjainak áttekintése A stratégia értékelését támogató adatbázis/adattípusok/adatmodell leírása A stratégia felülvizsgálatának általános (projekt) terve III. Az OAS felülvizsgálatának menedzselése A felülvizsgálat indításának feltételei A felülvizsgálatot koordináló szervezet A felülvizsgálat kockázatainak és kezelésük áttekintése A felülvizsgálat és eredményeinek kommunikációs terve Mellékletek A. Melléklet: 1038/2010. (II. 18.) Kormány határozat B. Melléklet: Felülvizsgálat megvalósításához szükséges előzetes feladatok C. melléklet: Felülvizsgálat megvalósításához szükséges kompetenciák és kapacitásigény D. melléklet: Felülvizsgálat költségterve (pénzügyi terv, ütemezés) E. melléklet: Adat és információ F. melléklet: OAS felülvizsgálat adatmodell minta G. melléklet: Gyorsjelentés az OAS-ban meghatározott feladatok teljesüléséről

3 Vezetői összefoglaló Az Országos Autizmus Stratégia felülvizsgálatának célkitűzése, hogy értékelje a Stratégiában kitűzött célok aktualitását a szakmai-, jogi-, politikai és intézményi környezetben bekövetkezett változások fényében. Az aktualizálás egyszerre jelenti az eredmények elemzését, a célok és eredmények összefüggéseinek megállapítását, a célok eléréséhez szükséges további erőforrás igényt és a környezet változásait figyelembe véve a célok relevanciájának megállapítását. Az Autizmus Stratégiai Munkacsoport keretein belül év elején elkezdődött a felülvizsgálati eljárás megtervezése, és elkészült az erre vonatkozó projektterv. Jelen dokumentum három különböző szintű felülvizsgálatot különböztet meg (menedzsment, programgazda, stratégia alkotói szintek), melyek más-más mélységgel és céllal készülnek, különböző kimenetellel ben a programgazda szintű felülvizsgálat vált aktuálissá több szempontból is. Egyrészt félidejéhez érkezett az Országos Autizmus Stratégia, mely a közötti időszakra fogalmazza meg az intézményfejlesztési koncepciót. Másrészt véget ért az Országos Fogyatékosügyi Program időszakra vonatkozó középtávú intézkedési terve, és előkészítés alatt áll a Program következő szakasza, ami utalni fog az autizmus területét érintő intézményfejlesztési koncepcióra. Szintén az aktualitást támasztja alá az autizmus területén 2011 harmadik negyedévben, vagy 2012 év elején tervezett Európai Szociális Alapból finanszírozott, a Társadalmi Megújulás Operatív Program alá besorolt kiemelt projekt indítása. A felülvizsgálat javasolt gazdája a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, operatív megvalósítója pedig az FSZK keretein belül működő Autizmus Stratégiai Munkacsoport. A felülvizsgálatot a Kormányzat, a szaktárca rendelheti el, illetve ő biztosíthatja a szükséges feltételeket is. Az Autisták Országos Szövetsége érdekvédelmi monitoring feladatot lát el, illetve az adatgyűjtésben, adatszolgáltatásban is részt vesz. A projekt időtartama várhatóan 4-5 hónap, a viszonylag hosszú lebonyolítás hátterében az adatgyűjtés várható elhúzódása áll. A tervezett költsége 1,7 M Ft. A munka előkészítésekor létrehozandó adatgyűjtési rendszer elkészítése ennél magasabb forrásigényű. Használt rövidítések AOSZ Autisták Országos Szövetsége országos érdekvédelmi szervezet ASD Autism Spectrum Disorder autizmus spektrum zavar (angol kifejezés) ASM Autizmus Stratégiai Munkacsoport az Országos Autizmus Stratégia megvalósításáért felelős operatív egység ASZM Autizmus Szakmai Műhely az Autizmus Stratégiai Munkacsoport és az Országos Autizmus Stratégiában megfogalmazott feladatok szakmai végrehajtását kidolgozó szakértői csoportok együttese FSZK Fogyatékos Személyek Esélyegyen ben két korábbi közalapítvány összevonásá- 3

4 lőségéért Közalapítvány val a Kormány által létrehozott szakmai szervezet NEFMI Nemzeti Erőforrás Minisztérium a korábbi Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium feladatit ellátók központi államigazgatási szerv OAS Országos Autizmus Stratégia/ Országos Autizmus Intézményfejlesztési Koncepció a Magyarországon autizmussal élők és hozzátartozóik, valamint a velük foglalkozó szakemberek érdekében létrejött ajánlás a döntéshozók, a végrehajtók, az államigazgatási, az érdekvédelmi, valamint a szolgáltató szervezetek számára SZMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik jogelődje I. Bevezetés 1. A stratégia felülvizsgálatának előzményei Az Országos Autizmus Stratégia megalkotásának hátterében több tényező is állt, egyrészt az autizmussal diagnosztizált népesség számának rohamos növekedése és ezzel együtt a közösségi szolgáltatásokból kizárt, ellátatlan autizmussal élők egyre nagyobb csoportja, másrészt az autizmussal élőket képviselő érdekvédelem, valamint a területen dolgozó szakemberek szakmai nyomásának erősödése is a feltételezett okok között szerepel. Az autizmus 2003 óta önálló fogyatékossági ág a jogszabályokban, ezzel párhuzamosan sporadikusan ugyan, de megjelennek szakmapolitikai intézkedések (pl. majorságok, autizmus diagnosztikai központok létrehozását elősegítő pályázatok). Ezek azonban teljesen ötletszerűek, egyes lobbycsoportok nyomására meghozott döntések voltak fő fő/ lakos * Férfi Nő 0-14 éves/ fő éves / fő

5 ASD-vel élő férfiak és nők száma, valamint a megfelelő korú lakosra jutó 0 14 éves és éves ASD-vel élők száma összesen a járóbeteg ellátásban, (forrás: OEP) 2007-ben az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat IV/3. rendelkezésében jelent meg elsőként az a kormányzati szándék, mely szerint El kell készíteni az autizmussal élő személyek komplex (foglalkoztatási, szociális és pedagógiai) rehabilitációjára, valamint az autizmus diagnosztizálására alkalmas intézményrendszer koncepcióját. Felelős: szociális és munkaügyi miniszter, oktatási és kulturális miniszter, egészségügyi miniszter. Határidő: július 31. A 1062/2007. Kormányhatározat értelmében a szaktárca (SZMM) októberben az Autisták Országos Szövetségét kérte fel a Stratégia elkészítésére, a munka november és július között zajlott, értékelemzés módszerrel 2. A szülői szempont mind az OAS megalkotásakor, mind pedig a lektoráláskor érvényesült, emellett társadalmi véleményezésre is lehetőség volt. A Stratégia középtávú, részletes fejlesztési és intézkedési tervet tartalmaz az autizmussal élő emberek ellátásának minden területére vonatkozóan (szűrés, diagnosztika, szakemberképzés, oktatás, fejlesztés, foglalkoztatás, felnőttképzés, családtámogatás, ismeretterjesztés). Az egyes területeket érintő fejlesztés és intézkedési terv kidolgozásának és megvalósításának koordinálására a Stratégia egy úgynevezett Szakmai Műhely létrehozását jelölte meg, mely 2009-ben megalakult a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány vezetésével. A Stratégia kodifikációja 2010 év elején (2010. február 17.) valósult meg végül, amikor a Kormány elfogadta a 1038/2010 Kormányhatározatot (ld. A melléklet), amely a Stratégia bizonyos részeit kiemelve fogalmazott meg kormányzati feladatokat. A Stratégia középtávú, részletes fejlesztési és intézkedési terve az autizmussal élő emberek ellátásának minden területére vonatkozóan (szűrés, diagnosztika, szakemberképzés, oktatás, fejlesztés, foglalkoztatás, felnőttképzés, családtámogatás, ismeretterjesztés) fejlesztési és intézkedési tervet fogalmazott meg. Ezen terv kidolgozásának és megvalósításának koordinálására a Stratégia Autizmus Szakmai Műhely (továbbiakban: Műhely) létrehozását jelölte meg. Az Autizmus Szakmai Műhely feladata középtávra, 5 évre szólt, feladatainak elvégzését követően munkáját egy országos módszertani központnak illetve regionális hálózatnak adja át. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium jogelődje a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatási szerződés alapján azzal bízta meg a Közalapítványt, hogy egy autizmus-specifikus konszenzusos minőségirányítási rendszert alakítson ki, illetve a Műhelyt hozza létre és működtesse, valamint ennek irányítására Autizmus Stratégiai Munkacsoportot állítson fel. A megbízás május 31-ig szólt. Az akkor megkezdett munkát egy újabb támogatási szerződés keretében május 31-ig folytathatja a Közalapítvány. A program közvetlen célja a Műhely munkájának megalapozása, megkezdése. Ennek érdekében a prioritások meghatározása, fejlesztési feladatok kijelölése és megvalósítása, melyek a későbbiekben biztos alapot nyújtanak a további fejlesztésekhez. A program távolabbi célja a Stratégiában megfogalmazott fejlesztések magas szakmai színvonalú és összehangolt megvalósítása továbbá egy országos és regionális módszertani központokból álló hálózat feltételeinek megteremtése. 1 törtév 2 Az értékelemzés módszerének kidolgozása Lawrence D. Miles, a General Electric beszerzési szakembere nevéhez fűződik. Miles egy logikusan felépített gondolkodási rendszert fejlesztett ki a költségek csökkentésére, amelyet széles körben alkalmaznak a világ minden részén. Az értékelemzés a termék által képviselt funkciókat és az ezek megvalósításához tartozó költségeket hasonlítja össze. Ennek az eljárásnak a segítségével akár a tervezés időszakában választhatunk az elérni kívánt funkciók kielégítésére szolgáló megoldások közül. Az értékelemzés tárgya lehet minden olyan anyagi és szellemi termék, amely valamilyen felhasználói igényt megtestesítő funkcióval rendelkezik, valamint a megvalósításnak költségvonzata van. Az értékelemzés minden olyan módszert alkalmaz, amely segítségével közelebb jut a céljához, de ezen módszerek mindegyikére jellemző a kreatív szellemi munka. 5

6 2. A stratégia felülvizsgálatának terjedelme és célja Stratégiák felülvizsgálata az adott stratégiában meghatározott időtartamokban célszerű, amennyiben ilyet nem jelöl ki, úgy az adott területet magába foglaló politikai, szakmai, intézményi, humánerőforrás kapacitási és tudományos kérdések változási sebességéhez kell igazítani. A időszakra vonatkozó OAS félidőnél tart, így van már értékelhető időszak és vannak értékelhető eredmények is. Egy hat évre szóló stratégiai tervnél is elvárható pontosabban a terv időszakának hosszúsága miatt inkább szükségszerű -, hogy a terv bizonyos időszakonként felülvizsgálatra és aktualizálásra kerüljön. Az OAS megvalósulásának értékelését három szinten, különböző célokkal, különböző időtávokban, különböző funkciókkal javasoljuk megvalósítani. Menedzsment szint. Az OAS munkaterv szerű elemeinek értékelését hivatott elvégezni. Alapja az OAS, az abban rögzített feladatok, határidők, felelősök. Ez a szint nem közvetlenül a stratégia felülvizsgálatához tartozik, azonban a stratégia felülvizsgálatok között történik, és ahhoz információt szállít. Éppen ezért fontos, hogy a negyedéves vagy féléves gyakoriságú vizsgálat dokumentált legyen és a stratégia értékeléséhez előre megtervezett módon információt adjon. A feladatot az ASM végzi a jelen dokumentumban rögzített rendszerességgel és jelentéseket készít a programgazdai és stratégiai szintnek. Programgazda szint. Az OAS céljainak aktualitását, a (szakmai, jogi, politikai, intézményi stb.) környezetben bekövetkezett változások fényében értékeli. Alapja a megvalósult tevékenységek, azok eredményei, a mutatókban és indikátorokban bekövetkezett változások, a fejlesztési célkitűzések elérésére készült tervek, a rendelkezésre álló és bevont erőforrások alakulása. Alapja a kialakított adatmodellben 3 (lásd E és F melléklet) rendelkezésre álló adatok, információk, illetve az ezek alapján megismételt elemzés. Az elemzésben részt kell, hogy vegyenek azok az érintettek, akik felelőséggel tartoztak az egyes célkitűzések teljesüléséért. Ezen a szinten a stratégia aktualizálása történik, amely jelenti az eredmények elemzését, a célok és eredmények összefüggéseinek megállapítását, a ráfordított erőforrásokat, a célok eléréséhez szükséges további erőforrás igényt és a környezet változásait figyelembe véve a célok relevanciáját. Stratégia alkotói szint. A korábban elfogadott, és végrehajtott stratégia értékelése, a környezetben bekövetkezett változások és az elért eredmények alapján egy új stratégia kidolgozását jelenti. Célszerűnek látszik, hogy ezt a feladatot a kormányzat megbízására továbbra is az AOSZ szervezze, koordinálja. Szintén épít az adatmodellben rendelkezésre álló adatokra és információkra, az elért eredményekre, a felhasznált erőforrásokra, a célok teljesülésére. A 2008-ban elkészített OAS megvalósítása közben számos olyan változás történhetett, amely lényegesen is befolyásolhatja a terv tartalmát, prioritásait, időtávját, felelőseit, az érintettek elvárásait. Időközben számos változás következett be a környezetben, a szakmai ismeretekben is. A PDCA 4 logika alapján készített tervnek minden esetben már a tervezés időszakában rendelkeznie kell, arról, hogy milyen gyakorisággal, milyen módszertannal, kiknek a közreműködésével és mely adatok alapján történik meg a felülvizsgálata és aktualizálása. A PDCA logikában gondolkodva a tervezés, megvalósítás, ellenőrzés és értékelés, a beavatkozás lépések meglétét és megfelelősségét is szükséges felülvizsgálni és értékelni. A stratégia felülvizsgálatának fontos lépése a célok felülvizsgálata, azaz a célok realitása, teljesíthetősége. A célok felülvizsgálatakor érdemes az érintettek véleményét is megismerni, egyrészt a célok relevanciájáról, illetve a közben megvalósult tevékenységekről és eredményekről. 3 Az adatokat bizonyos tulajdonságaikat figyelembe véve előre átgondolt és a célnak megfelelően rendezzük. A rendezett formák adategységeket adnak, amelyekből adatstruktúrák alakulnak ki. Így jobban kezelhető adategységek, struktúrák alakulnak. 4 A PDCA bármilyen műveletre, tevékenységre, folyamatra, rendszerre, működtetésre, koncepcióra, elgondolásra vonatkoztatható, zárt hatásláncú, folytonosan ismétlődő körfolyamat-elv. A PDCA az angol szavak kezdőbetűiből összerakott betűszó. A PDCA ciklus jelentése: P - Tervezd meg! D - Valósítsd meg! C - Ellenőrizd az eredményeket! A - Intézkedj az eredmények alapján! 6

7 Azt kell vizsgálni, hogy JÓT és JÓL csináltunk-e a stratégia kialakításakor és megvalósításakor. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a célokban is lehetnek hangsúlyeltolódások az eltelt időszakban bekövetkezett változások okán, illetve érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy fogalmazódhatnak meg olyan célok, amelyek részben felülírják az eredetileg tervezett célokat vagy tevékenységeket. Az OAS programgazdai szintű felülvizsgálata a tényszerű az eredményeket és az aktuális helyzetet bemutató adatokon valamint az érdekeltek igény és elégedettségmérésén és annak elemzésén alapszik, figyelembe veszi a célok elérésére kialakított terveket és a hozzárendelt erőforrásokat, kiterjed a célokra, a célok meghatározásában, azok alátámasztására szolgáló indikátorokra, áttekinti a célok elérésére tervezett tevékenységek megvalósításának eredményeit, részeredményeit. A felülvizsgálat terjedelme a 2008-ban reálisan kitűzött célok, a célok eléréséhez tervezett tevékenységek megvalósításának felmérése, a folyamatok és az objektív és az érintettek véleményének megkérdezéséből származó szubjektív adatok elemezése, értékelés és szükség esetén beavatkozás kezdeményezése, a módosítások megalapozása. A stratégia felülvizsgálata nem terjed ki egy új időszakra szóló stratégia létrehozására és nem is az adott időszakra vonatkozó új stratégia kialakítása a célja. Az elemzésnek objektív adatokra kell támaszkodnia, illetve alátámasztható szubjektív adatokkal is. A mérési rendszer két különböző típusú adatforrásra támaszkodik. primer adatok: olyan adatforrások, adatok, amelyek rendelkezésre állnak az intézményeknél, fenntartóknál (pl. foglalkoztatottak száma, tanulók száma, stb.) és indikátorok képezhetők belőlük. szekunder adatok: olyan adatok, információk, amelyekhez hozzáférni valamilyen vizsgálattal, felméréssel lehet (pl. személyes kérdőíves megkérdezés, interjú, stb.) Az elemzést megelőzően figyelembe kell venni, össze kell gyűjteni az érintettek (stakeholderek) listáját a véleményük megkérdezése érdekében. Annak megállapítása acél, hogy: a stratégiában kijelölt célhoz készült-e megvalósítási terv, a célmegvalósításához rendelt felelős rendelkezik-e a szükséges felhatalmazással, a szükséges szakmai és erőforrás kapacitásokkal, az eltel időszak és a megvalósítás eredményei időarányosan reálisak-e, nincs-e olyan csúszás ami veszélyezteti a megvalósulást, a célkitűzések a jelen környezetben megfelelnek a SMART 5 követelményeknek, amennyiben szükséges, úgy a célok módosítását javasolja a felülvizsgálat. 3. A felülvizsgálattól várt eredmény A stratégia felülvizsgálatára a korábbiakban említetteknek megfelelően három céljaiban, szereplőiben, időszakosságában és eredményeiben egymásra épülő, mégis elkülönülő szintet különböztetünk meg. Az egyes felülvizsgálatoktól elvárható eredmények az alábbiak: Menedzsment szint vezetői ellenőrzés 5 a SMART meghatározás: személyre szabott (specific), mérhető (measurable), elérhető (achievable), releváns (relevant), időben meghatározott (timed), egy adat, mutató akkor megfelelő, ha a fenti követelményeknek megfelel. 7

8 Eredménye a munkaterv szerinti haladás értékelése, és az ennek alapján megfogalmazott operatív beavatkozások/intézkedések meghatározása. A bemeneti adatok az adott időszak fejlesztéseinek felelőseitől, vezetőitől származó adatok. Ezek a Zajlik-e a fejlesztés? ; Történt-e módosítás (határidők, felelősök, stb)? ; Szükséges-e beavatkozás? ; kérdésekre válaszolnak. Végrehajtója jellemzően a Közalapítvány, illetve az e feladat szempontjából utódszervezete és negyedéves, éves rendszerességgel célszerű elvégezni. Ennek elemeire és módszereire jelen anyag nem tér ki részletesen. Programgazdai szint részletesebb, időközi felülvizsgálat. Eredménye az OAS céljainak és az abban kijelölt feladatok szükség szerinti korrekciója, azaz egy aktualizált Stratégia. Végrehajtója a programgazdai szintet szerződésben vállaló FSZK. A legfeljebb kétévente elvégzendő feladat megvalósításához a Programgazda az érintett felek képviselőit, az általa megbízott szakértőket is bevon(hat)ja. A felülvizsgálat eredményeit részletezve, az alábbiakra célszerű kitérni: Állapotjelentés (indítás/döntés óta elért eredmények, illetve elmaradások az OASban ill. a kormányrendeletben megfogalmazott célokhoz viszonyítva) Belső működés értékelése (ideértve a programirányítást, koordinációt, érintettek aktivitását stb.) Környezeti hatásvizsgálat főbb megállapításai (ideértve a tudományos, jogi, gazdasági, demográfiai stb. változásokat) Javaslat az OAS-ban megfogalmazott célok semmisségére, vagy a célok elérése érdekében teendő erőfeszítésekre Stratégia alkotói szint teljes körű felülvizsgálat. A munka eredménye egy módosított, avagy új, 4-6 éves időszakra vonatkozó új Stratégia, amely támaszkodik a menedzsment és programgazdai értékelésekre. Ennek a szintnek a gazdája a Kormány által felkért szervezet, mely jelen Stratégia esetében az AOSZ volt. Legkésőbb az érvényes stratégia utolsó évében (azaz 2012-ben) célszerű megvalósítani, valamennyi érintett releváns képviselőinek bevonásával. Az eredményeket részletezve, új/módosított Stratégia Kitűzi az új stratégiai irányokat, célokat és feladatokat, kijelöli a stratégiai terve időszakát és a felülvizsgálatok idejét. aktualizált cselekvési tervet (programot) tartalmaz. További, közvetett eredménynek tekinthető, hogy a rendszeres felülvizsgálat figyelembe véve a felülvizsgálatban résztvevőket hosszú távon biztosítja és tükrözi is a területen érintett csoportok közös, összehangolt gondolkodását, együttműködését és azonos irányba való haladását. Az OAS megvalósításának nyomon követése és rendszeres felülvizsgálata nemcsak arra biztosíték, hogy a területen kezdeményezett és létrejövő fejlesztések megalapozott, tervezett módon jöjjenek létre, hanem arra is, hogy az érintett csoportok kooperációja révén átgondolt, korszerű és egységes álláspontot képviseljenek a fejlesztésekért felelős kormányzati intézmények felé. A felülvizsgálati folyamat illetve az új/módosított stratégia kidolgozásának szakmai tartalmáért, minőségéért és megvalósításért a kijelölt szakmai munkacsoport, közvetlenül pedig a munkacsoport irányításával megbízott vezetői fórum felel. A jelenlegi (2011. április) konstrukcióban ez a felelős az Autizmus Stratégiai Munkacsoport. A munkacsoporton belüli szakmai viták megoldására egyeztetés és konszenzusteremtés javasolt. Amennyiben a konszenzus nem teremthető meg, a mindenkori vezetői fórum (jelenleg Autizmus Stratégiai Munkacsoport) dönt a vitás kérdésekről minden esetben egyeztetve, egyetértésre jutva az országos érdekvédelmi szervezettel (Autisták Országos Szövetsége). A felülvizsgálat folyamatának első lépése a felülvizsgálatot végző szakmai munkacsoport létrehozása. A tagok összeállításánál figyelemmel kell lenni a folyamat egyes lépéseire, a feladatok teljes körű 8

9 lefedettségére, továbbá a célcsoportok képviseletére. Célszerű a munkacsoport létszámát úgy meghatározni, hogy az egyeztetések, viták hatékony módon folyjanak le. Javasolt egy olyan központi csoport (8-10 fő) létrehozása, mely végigkíséri a teljes felülvizsgálati folyamatot, emellett az egyes részfeladatokra további szakértőket szükséges megbízni. A központi csoport tagjainak javasolt összetétele: 3 fő autizmus szakember, a szakterület több részét is képviselve, az adatok elemzésében jártas szociológiai szakember, kommunikációs szakember, minőségirányítási szakember, az AOSZ képviselője, és a vezetéssel megbízott jelenleg Autizmus Stratégiai Munkacsoport (2 fő). Az egyes részfeladatokra pl. bizonyos szakterületek, jogi kérdések, közigazgatási kérdések további szakértők bevonása javasolt. II. Az OAS felülvizsgálatának terve 4. A stratégia felülvizsgálat megközelítésének (módszerének) áttekintése Az OAS menedzsment szintű felülvizsgálata a szokásosnak tekinthető vezetői eszközökkel, módszerekkel megvalósítható. Módszertanilag indokolt: Az egyes stratégiai akciók munkaterveinek összesítése és az összesített munkatervek alapján eldönteni a felülvizsgálatok gyakoriságát. Ilyen lehet az időhöz pl. hónapokhoz kötött, vagy különösen nagyobb fejlesztések esetén mérföldkövekhez kötött felülvizsgálat. Az egyes stratégiai akciók értékeléséhez alkalmazandó mutatószámok és célértékek meghatározása, közösen az egyes akciók felelőseivel, és ezek alapján meghatározni a felülvizsgálat során értékelendő tételeket Rendszeresen működtetni azt a fórumot (ASZM?), amely lehetővé teszi a párhuzamosan futó fejlesztések együttes áttekintését. Emellett más fórumok működtetése is motiválóan hathat az OAS sikeres és ütemes megvalósítására. A felülvizsgálat ezen szintjére jelen anyag nem ad részletes útmutatást. A stratégia programgazdai szintű felülvizsgálata során javasolt az alábbi alapelvekkel jellemezhető megközelítés alkalmazása: Folytonosság, azaz az eredeti szándékokból, és az azokból lebontott célokból való kiindulás. Azaz a feladat nem egy új stratégia kidolgozása, hanem a korábban elfogadott stratégia értékelése, szükség szerinti aktualizálása. Jól definiált kiterjedtség, azaz a munka során feladat a program megvalósulásának áttekintése mellett a szakmai, jogi, gazdasági környezetben bekövetkezett változások számbavétele. A felülvizsgálat indításakor eldöntendő, hogy az addig esetleg megvalósuló szervezeti változások hatásait mennyire szükséges áttekinteni. Célorientáltság, azaz annak vizsgálata, hogy az eredeti célok milyen mértékben helytállóak (relevánsak, aktuálisak), teljes körűek és megfelelőek. Tényszerűség, azaz a stratégia megvalósulásának tényekre alapozott értékelése. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 2-3 év során elért eredményeket célszerű számszerűen (terv/tény alapon) értékelni, továbbá azt is, hogy javasolt létrehozni a később részletezett értékelési adatbázist. Bevonás, azaz a főbb érintett csoportok képviselőinek bevonása a felülvizsgálat folyamatába is. Megismételhetőség, azaz olyan eljárás kialakítása, kipróbálása és a tapasztalatokon alapuló véglegesítése, amely lehetővé teszi a stratégia rendszeres értékelését, illetve aktualizálását. Módszertani szempontból a programgazdai felülvizsgálat az alábbi feladatok elvégzését igényli: Az értékelés projektszerű kezelése, azaz az egyéni, csoport és OAS szintű értékelés kereteinek (tevékenységeinek, menetének, idő- és erőforrásigényének) a kialakítása A tényszerű felülvizsgálathoz szükséges minimum inputok meghatározása (ennek indító listáját ld. 6. pontban) és az azok elemzéséhez szükséges adatbázis létrehozása 9

10 Az érintettek képviselőinek bevonása, ésszerű keretek mellett (pl. aktív feladatban érintettek) A felülvizsgálathoz szükséges erőforrások megszerzése és biztosítása. A felülvizsgálat tényének és az eredményeinek kommunikálása az érintettek és a társadalom felé. A stratégiaalkotói szintű felülvizsgálat a követendő elvek szintjén kismértékben, módszertanilag érdemben nem különbözik a programgazdai felülvizsgálattól. A stratégia alkotói szintű felülvizsgálat módszertanának kialakítása a programgazda szintű felülvizsgálatok tapasztalatai alapján véglegesítendők. 5. A programgazdai felülvizsgálat javasolt szereplői és szerepeik Az OAS programgazdai szintű felülvizsgálatát az ASM irányítja az alábbi szereplők bevonásával:: Érintett Felelősség Feladat Kormányzat FSZK (vagy a releváns utódszervezet) AOSZ ASM ASZM Korábban elfogadott rendelet végrehajtásának ellenőrzése OAS programgazdai értékelésének operatív irányítása. Korrekt javaslatok megfogalmazása, ill. közvetítése a kormányzat felé Autista személyek és családjuk érdekeinek képviselete A programgazdai értékelés és a fejlesztési javaslatok megfogalmazása A fejlesztési javaslatok hátterét adó szakmai tartalom biztosítása. A felülvizsgálat elrendelése és a feltételek biztosítása Felülvizsgálat tervezése Inputok biztosítása (pl. menedzsment szintű felülvizsgálati eredmények) Monitoring Adatszolgáltatás Közreműködés a felülvizsgálatban Társadalmi kontroll Felülvizsgálat szervezése, koordinálása Javaslattétel A fenti összefoglalás szervezetekre vonatkozik. Így abban nincs nevesítve, de célszerűnek látszik egyértelművé tenni, hogy a programgazda szervezet részéről ki a felülvizsgálatért felelős személy, és kellő felhatalmazást adni ahhoz, hogy a felülvizsgálat folyamatát felelősen és eredményesen tudja irányítani. A stratégiaalkotói szintű felülvizsgálat hasonló szereplők és szerepek mellett lehet társadalmilag is eredményes. 6. A felülvizsgálat kötelező inputjainak áttekintése A stratégia megalapozott felülvizsgálatához/értékeléséhez van néhány megkerülhetetlen bemenet. Ezek közül a teljesség igénye nélkül az alábbiakat nevesítjük: a korábban elfogadott, és ma is érvényes Országos Autizmus Stratégia (OAS) az OAS érvényre juttatását szolgáló törvény/rendelet (ld. A melléklet) az OAS elfogadását/kihirdetését követő időszakban elért eredmények (primer és szekunder adatok által mutatott kép menedzsment szintű felülvizsgálatok eredményei) az elmúlt három év szakmai, tudományos eredményei az elmúlt három évben a hazai jogi és gazdasági környezetben bekövetkezett változások és azok hatásai az elmúlt három esztendőben született EU szabályváltozások áttekintésének eredményei az OAS céljait közvetlenül és közvetetten támogató források térképe a monitoring rendszerből származó adatok és információk, melyeket az adatmodell tartalmaz. 10

11 A felsorolt bemenetek közül több jelentősebb erőforrás igényes munkát igényel (pl. elégedettség vizsgálatok tervezése és megvalósítása), míg mások várhatóan kisebb idő- és erőforrás igénnyel bírnak (pl. szakmai, jogi, gazdasági áttekintések). Komoly szakmai és erőforrásokat is érintő kérdést vet fel a már meglevő, de több helyen tárolt és korlátozottan hozzáférhető adatok összegyűjtése, rendezése, elemezhetőségük biztosítása. 7. A stratégia értékelését támogató adatbázis/adattípusok/adatmodell leírása Az autizmussal élők ellátása az esetleges, szétszórt, minőségileg nem garantált és követhetetlen állapotból számos szakember, a kormányzat és az AOSZ erőfeszítéseinek következtében egyre inkább rendszerként fog működni. Stratégiai terv is csak rendszerekre hozható létre, de a rendszerek akkor átláthatók, ha a működésük egyes területeiről rendelkezésre állnak olyan adatok, amelyek a rendszer működésének mennyiségi és minőségi mutatói. Az rendszer működését fémjelző adatokat érdemes egy átlátható, előre megtervezett gyűjtésében, az információk tárolásában és elosztásában -, átgondolt adatmodellbe rendezni. Az adatmodell a stratégia időszakos és végső értékelését is támogató rendszerként jön létre. Az adatmodell arra szolgál, hogy meghatározza a rendszer egészének vagyis az autizmussal élők és családtagjaik ellátása teljes spektrumának működéséről és eredményességéről gyűjtendő rendszerszemléletű információkat, adatokat. Az adatok, információk (mutatók, indikátorok) leggyakrabban döntéshozatalt segítő eszközök, gyűjtésük erőforrásokat igényel, ezért szükséges átgondolni és folyamatosan fejleszteni az adatgyűjtést, az értékelést és az információk megosztását. Csak olyan adatokat érdemes és szükséges gyűjteni, amelyet valaki, a rendszer valamely érintett szereplője hasznosít. Az adatmodell statisztikai adatokból, bemeneti mutatókból, folyamat mutatókból és kimeneti mutatókból továbbá az ezekből képzett indikátorokból áll, valamint ezek elemzési módszertanából, illetve az információk elosztásának megtervezéséből. Statisztikai adatok ma számos formában, számos adatgazdánál léteznek, de nem minden statisztikai adat lehet mutató vagy abból képzett indikátor. Gyakran a mutatók tipikusan egyszerű, országos, leíró statisztikai adatokon alapuló átlagok és arányok. Ezek is csak akkor válhatnak indikátorrá, ha alkalmasak rá, hogy releváns folyamatok releváns indikátorai legyenek. Az adatmodellnek tartalmaznia kell azokat a statisztikai adatokat, amelyek a rendszer működésének alapjai, amelyek az elemzéshez és értékeléshez elengedhetetlenek. Ezeket a statisztikai adatokat meg kell határozni és adatfelvitellel vagy importálással az adatmodell részévé kel tenni. A rendszerben gyűjtendő mutatók, indikátorok meghatározó funkciója, hogy információt szolgáltassanak az autizmussal élők és családjaikat ellátó rendszer/rendszerek, alrendszerek állapotáról, elsősorban diagnosztikus illetve fejlesztési célból. Alapvető vonásuk kell, hogy legyen egyrészt a mérhetőség, s ezzel a szolgáltatási folyamatok mérhetővé tétele, másrészt, hogy egyértelmű legyen a felhasználása, pontosan ki, mikor, milyen formában fogja használni. Alapadatok A kialakítandó adatmodell tartalmának, azaz a mutatószám-rendszernek, indikátorrendszernek illeszkednie kell a jogszabályokhoz, az országos irányítás(ok), az EU-s követelményekből fakadó és a fenntartói elvárásokhoz, annak érdekében, hogy az eredmények összehasonlíthatósága biztosított legyen, illetve, hogy az irányító rendszer által kitűzött célok megvalósítása figyelemmel kísérhető legyen. A javasolt adatmodell tartalmazza azokat a statisztikai adatokat, amelyek az autizmussal élők és az ellátásukra szerveződött intézmények és rendszerek alapadatait tartalmazzák. Ide tartoznak pl.: a demográfiai adatok, az ellátórendszer mennyiségi mutatói, az érintett humánerőforrás mutatói, stb., amelyeket alapadatoknak nevezünk. Az alapadatok körét javasolt adatcsoportokba sorolni, ezen belül megnevezni az adatot, a kiterjedtségét, megadni az értelmezését és a kiszámítás módját, hogy mindenki ugyanazt értse rajta és ugyanazt a számítást kövesse. Az adat forrása jelenti, hogy hol kinél, mely szervezetnél lehet hozzáférni az adathoz. Erről természetesen az un. adatgazdával is érdemes 11

12 egyeztetni, hogy valóban rendelkezésre áll-e az adat és abban a formában, ahogy azt az adatmodell használná. A mérés gyakorisága és az elemzés gyakorisága megmutatja, hogy az adatok értelmezhető változásának milyen időintervallumot gondolunk, mit prognosztizálunk, hogy milyen időközönként érdemes/szükséges az adatok begyűjtése, összegzése és elemzése. Ezek az un. alapadatok az autizmussal élők és az ellátórendszer, illetve annak környezete bemutatására szolgálnak. Gyűjtésük és elemzésük a stratégiai döntéseket támasztják alá, alapozzák meg és elengedhetetlen a rendszer holisztikus szemléletéhez. Az OAS megvalósításához rendelt mutatók A stratégiával, stratégiai célokkal kapcsolatos adatok bár nem feltétlenül különbözőek teljes mértékben az alapadatoktól szegmentálása célonként szükséges. Az OAS-ban rögzített célonként érdemes meghatározni, hogy mely mutatóval/mutatókkal jellemezzük a cél elérésének mértékét, mely mutatókkal kívánjuk vizsgálni a megvalósítás eredményességét, hatékonyságát, hatásosságát. Meg kell határozni a mutató kiszámítási módját, a mértékegységét, azt, hogy ki a felelőse a megvalósításnak és a mérésnek. Ahhoz, hogy mérni tudjuk az elmozdulást, rendelkeznünk kell a kiindulási adatokkal, azaz tudnunk kell, hogy mit milyen mértékben akarunk megváltoztatni. Annak érdekében, hogy a mutató elérését biztosítsuk, azt is egyértelművé kell tenni, hogy a cél elérését és ezáltal a mutatóra vonatkozó eredményességet mely folyamat által kívánjuk biztosítani. A mutató/indikátor rendszer egy szigorúan hierarchikus rendszer, azaz van/kell legyen átlátható struktúrája és lebontása, ami biztosítja az összesítés lehetőségét is. A mutatóknak ki kell terjedniük az egyes szolgáltatási területekre is, amelyek egy része megjelenhet az alapadatokban és megjelenhetnek a stratégiai célokhoz kapcsolódó mutatókban is: Oktatás, fejlesztés Szűrés és diagnosztika Felnőttképzés Munkavállalás Egészségügyi ellátás Szociális ellátás Lakhatás Krízisellátás Szakemberképzés Az egyes szolgáltatási területeken belül a következő szakmai területekre lehet szegmentálni az adatokat: o a szakmai felkészültségre, fejlesztésre vonatkozó adatok o partnerek elégedettsége, illetve elégedetlensége, o humán erőforrások helyzete, fejlesztése, o eszközgazdálkodás és finanszírozás, illetve ezek fejlesztése o az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése, o az intézmény folyamatainak fejlesztése o az intézmény vezetésének működése. A szegmentálás, azaz az adatmodell struktúrájának végső kialakítása az igények és elvárások felmérése alapján lehetséges. A fogalmak, a struktúra tisztázásához egy működő elméleti keret kidolgozására van szükség, amely strukturálja az adatok rendszerét, gyűjtését és közreadását, figyelemmel az összefüggésekre is. A fenti struktúra egy lehetséges dimenziója az adatok rendszerének, gyűjtésének és tárolásának. 12

13 Az egyes területeknél adott vizsgálati szempontokhoz rendelhető számszerű mutatók funkciója kettős: alkalmasak adott állapot leírására, bemutatására a vizsgálati/értékelési szempontok állandósága mellett alkalmasak a változások irányának és mértékének megítélésére. Értékelés, elemzés Az alapadatokkal és a stratégia megvalósításához rendelt mutatókkal együtt értékelhető a rendszer, amely így a tervezési és vezetői döntéseket, a folyamat közbeni, azaz az OAS megvalósítása közbeni beavatkozásokat is megalapozhatja. A mutatókat, indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy lehetővé tegye azt, hogy a területeken követhessük a rendszer működését, a bemeneti és kimeneti adatok segítségével informáljon a rendszer működésének eredményességéről. Az indikátoroknak jól használhatóknak kell lenniük mind a stratégiai tervezés, mind az éves tervezés folyamatában. A tervezésen kívül az értékelésnek is fontos elemei a mutatók, indikátorok. A mutatók, indikátorok időbeni összehasonlításokra, azaz trendelemzésre is alkalmazhatónak kell lenniük. Módszertan Módszertani és konceptuális oldalról több dolog végiggondolása szükséges: Ki választja ki a mutatókat, indikátorokat és milyen kritériumok alapján? Miben különböznek ezek az ismert statisztikai adatoktól? Kik és milyen folyamatban értékelik és elemzik az adatokat, kik fogalmaznak meg belőle fejlesztési célokat? Kik és milyen gyakorisággal kapnak adatokat a rendszerből? A kiválasztási szempontokat alapvetően befolyásolják a döntéshozók feladatai, érdeklődése és értékrendszere, de szakmai-tudományos megfontolások is fontos szerepet játszanak. A kiválasztásnak egyszerre kell oktatáspolitikai, egészségügyi, foglalkoztatási és autizmus szakmai (tudományos), illetve módszertani szempontokat tükröznie. A fentiek mellett egyéb fontos kérdések is tisztázandók: ki a címzett, kinek a számára és milyen céllal készül az adatmodell. Azonos adatokra van-e szüksége a politikusnak és a szülőknek vagy az érdeklődő közönségnek, vagy a szakembereknek? Célszerű a gyűjtött adatok mennyiségét gondosan megtervezni: ha kevés adatunk van, nem jutunk elegendő információhoz; ha túl sok, akkor elveszhetünk a részletekben, nem tudjuk feldolgozni, felhasználni és fölöslegesen sokba kerül. Az indikátorok számát érdemes minimalizálni. A mutatók számának korlátozásában javasolt a menedzsment szintet, a programgazdai szintet és a stratégiai szintet külön kezelni. Javasolt a stratégia programgazda szintű felülvizsgálatát minden azonosított érdekelt/csoport/ esetén a legfontosabbnak tartott legfeljebb 3 mutató/indikátor alapján végezni, de az operatív irányítás, illetve az egyes szereplők ennél részletesebb (az operatív munkát jobban támogató) mutatórendszer alapján értékeljenek. Módszertani oldalról végig kell gondolni, hogy mire van szükség az indikátorok (vagy indikátorkészletek) kialakításához. Mindenképpen szükséges az analitikus kapacitás. Az adatgazdákkal egyeztetni és megállapodni szükséges az adatok átadásáról. Érdemes gondot fordítani az indikátorok meghatározását lehetővé tevő adatbázis precíz kialakítására és karbantartására. A mutatószámrendszert, indikátorrendszert elektronikusan célszerű dokumentálni, tárolni. Szükséges meghatározni, hogy ki/kik és milyen jogosultsággal férhetnek hozzá az adatokhoz. Kommunikáció Kiemelt jelentősége van az indikátorrendszer világos, érthető kommunikációjának. A rendszerbe tartozó mutatók megkönnyítik és egyben szakszerűbbé tehetik az eredményekről, problémákról zajló kommunikációt az irányító rendszeren belül, a fenntartóval, a szülőkkel, a partnerekkel folytatott párbeszéd esetében is. Különösen fontos, hogy az adatgazdák világosan értsék, milyen szolgáltatásokhoz járulnak ők hozzá, kik a felhasználóik. 13

14 A rendszer megtervezésekor mindenképpen szükséges és érdemes kommunikálni, hogy az adatbázis a rendszer szereplői számára kíván szolgáltatásokat nyújtani. Az adatok gyűjtésének és rendszerezésének célja, hogy a rendszer szereplőinek adat és információ igényeit kiszolgálja. Fontos meggyőzni a szereplőket (adatszolgáltatókat), hogy az adatbázis csak akkor lesz képes az igényeiket kiszolgálni, ha azt a tervek szerint fegyelmezetten töltik fel adatokkal és információkkal. Az adatokkal való elégedettséget és igényt rendszeresen mérni kell a szereplőknél, amivel a fejlesztéseket meg lehet alapozni. 8. A stratégia felülvizsgálatának általános (projekt) terve Jelen anyag a korábban részletezett programgazda szintű (időközi) felülvizsgálatra fókuszál, azaz nem célja egy új stratégiai terv, vagy egy gördülő stratégiai terv megalkotása. Másként fogalmazva: a felülvizsgálat a 2013-ig terjedő stratégia megvalósítására szorítkozik, és nem tekint a már elfogadott időszak után kitűzendő célokra, vagy elvégzendő feladatokra. A felülvizsgálat szereplőit az előző pontban tekintettük át (gazdája a FSZK, operatív szervezője az FSZK keretein belül működtetett Autizmus Stratégiai Munkacsoport (ASM). Az alábbiakban bemutatott áttekintő terv alapján magát a felülvizsgálatot három hónap alatt lehet elvégezni, és további egy-egy hónap szükséges az előkészítéshez illetve a módszertani tanulságok levonására. A terv elkészítése során tekintetbe vettük, hogy ez lesz az első alkalom a stratégia felülvizsgálatára, azaz: a felülvizsgálat egyben tanulási azaz lassabb - folyamatként értelmezhető; lévén, hogy eddig nem történt meg a megvalósulás értékeléséhez szükséges adatok szisztematikus gyűjtése, indokolt egy kb. egyhónapos adatgyűjtési szakaszt beiktatni (e szakasz lerövidítését célozza a B. mellékletben számba vett feladatlista); a felülvizsgálat érdemi részét követően javasoljuk, hogy egy közel egyhónapos időszakban a felülvizsgálatot végző csapat tekintse át a felülvizsgálat folyamatát, és fogalmazza meg a későbbi felülvizsgálatok számára hasznosítható tanulságokat. A felülvizsgálatba bevonandó szereplőket a jelen dokumentum 5. pontja tekinti át, a sikeres felülvizsgálat érdekében mozgósítandó kompetenciákat és kapacitásigényeket a C. melléklet tartalmazza. 14

15 Az OAS programgazdai szintű felülvizsgálatának javasolt munkaterve 15

16 Az OAS stratégiai szintű felülvizsgálatának javasolt munkaterve 16

17 III. Az OAS felülvizsgálatának menedzselése 9. A felülvizsgálat indításának feltételei Az OAS felülvizsgálatának indításához mindenképpen szükséges, hogy az OAS tulajdonosa a Kormányzat képviseletében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felhatalmazást adjon a felülvizsgálat megkezdésére. A Stratégia tulajdonosának meg kell határoznia a felülvizsgálat kereteit. Jelen dokumentum egy optimális felülvizsgálati rendet fogalmaz meg. Természetesen ezen túlmenően és ezt szűkítve is megállapíthatók a keretek, figyelembe véve a következőket: a Stratégiában megfogalmazott felülvizsgálati idő eltelt-e, a Stratégia megvalósításából származó adatok, információk rendelkezésre állnak-e, következett-e be olyan fordulat jogszabály változás, hatásköri változás, szakmai eredmények, stb.), amelyek indokolják a felülvizsgálatot, a Stratégia megvalósításának előrehaladása indokolja-e a felülvizsgálat megkezdését, rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, infrastrukturális, stb.) Ezen kérdésekre adandó válaszok akár egyenként külön-külön is megteremthetik annak lehetőségét, követelményét, hogy a felülvizsgálatra a feladat megfogalmazásra kerüljön. Azon eset is elképzelhető, hogy a Stratégia gazdája egy külső jelzés szakmai vagy társadalmi igény megfontolásának eredményeként indítja el a felülvizsgálatot. A sikeres és korrekt felülvizsgálathoz mindenképpen szükséges, hogy a Stratégiának azaz annak megvalósításának legyen tétje, tehát, ha a Stratégiában megfogalmazott célok, tevékenységek megtörténte vagy elmaradása, valamely érintetteknek hátrányt vagy előnyt jelenthet. Szükséges, hogy legyenek olyan elkötelezett (vagy hivatásos) szakemberek, akik a felülvizsgálatban úgy tervezési szempontból mint szakmai szempontból hatékonyan részt tudnak és akarnak venni. A felülvizsgálat kiterjedtségét alapvetően a rendelkezésre álló erőforrások és időkeretek határozzák majd meg. Előzetesen meg kell határozni, hogy milyen szervezetfejlesztési, menedzsment és szakmai kompetenciákra van szükség egy hatékony felülvizsgálat lebonyolítására (ld. C melléklet). Ki kell jelölni azt a szervezetet vagy személyt, aki a felülvizsgálat irányítója, szervezője. Meg kell határozni a pénzügyi feltételeket. Az érintetteket irányítási szintenként tájékoztatni kell, hogy támogassák a munkát. A felülvizsgálatot irányítónak el kell készítenie a 9. pontban bemutatott terv alapján a felülvizsgálat konkrét felülvizsgálati tervet, érvényes dátumokkal és ütemezéssel, a felelősök és közreműködők megjelölésével. Menedzsment szint vezetői ellenőrzés A Menedzsment szintnek a munkatervek szerinti haladás értékeléséhez, rendelkeznie kell azon adatokkal, amelyek az előrehaladást fémjelzik. Ezek az adatok típusa praktikusan a Stratégia megvalósításában közreműködők munkaterveiből állapíthatók meg, illetve az adatmodellben meghatározott adatokat jelentik. A bemeneti adatok az adott időszak fejlesztéseinek felelőseitől, vezetőitől származó adatok lehetnek. A negyedéves rendszerességgel végzendő ellenőrzés bemeneti információ a következők: felelősök éves munkatervei Stratégia megvalósítás adatai, Programgazdai szint részletesebb, időközi felülvizsgálat. Az OAS céljainak és az abban kijelölt feladatok felülvizsgálatába a Programgazda az érintett felek képviselőit, az általa megbízott szakértőket is bevonja. A felülvizsgálat megkezdéséhez szükséges, hogy 17

18 rendelkezésre álljanak egyrészt a felülvizsgálatot alátámasztó adatok és információk, másrészt azon szakmai kompetenciák, akik a felülvizsgálatot megvalósítják. A szakmai kompetenciáknak le kell fedniük az összes szakmai feladatot. A legfeljebb kétévente elvégzendő feladat megvalósításához a következőknek kell rendelkezésre állnia: Állapotjelentés a menedzsment szint ellenőrzései alapján (indítás óta elért eredmények, illetve elmaradások az OAS-ban ill. a kormányrendeletben megfogalmazott célokhoz viszonyítva) Az adatmodellben rögzített adatok, A partneri igény és elégedettségmérés módszertani előkészítése, partnerlista, Szakértői lista a kompetenciák feltüntetésével a feladatokhoz, Kommunikációs terv a felülvizsgálatra, Erőforrások és időkeretek, pontos feladatleírás, A felülvizsgálatot megvalósító szervezet részéről a megvalósítást koordináló menedzsment és a szükséges infrastruktúra Stratégia alkotói szint teljes körű felülvizsgálat. A teljes körű felülvizsgálat támaszkodik a menedzsment és programgazdai értékelésekre. Célszerű valamennyi érintett bevonásával megvalósítani. Az új Stratégia megalkotásához a következőknek kell rendelkezésre állnia: Állapotjelentés a menedzsment szint ellenőrzései és a programgazdai felülvizsgálatok alapján (indítás óta elért eredmények, illetve elmaradások az OAS-ban ill. a kormányrendeletben megfogalmazott célokhoz viszonyítva) Az adatmodellben rögzített adatok, A partneri igény és elégedettségmérés eredményei, Szakértői lista a kompetenciák feltüntetésével a feladatokhoz, Kommunikációs terv a felülvizsgálatra, Erőforrások és időkeretek, pontos feladatleírás, a felülvizsgálatot megvalósító szervezet részéről a megvalósítást koordináló menedzsment és a szükséges infrastruktúra A Stratégia tulajdonosának megrendelése, a feltételek meghatározása 10. A felülvizsgálatot koordináló szervezet Az Országos Autizmus Stratégia szervezeteken, érintett csoportokon átívelő, minden ellátási és akció területet átfogó központi Stratégia, mint ilyen a felelős kormányzati szerv stratégiájának tekinthető, csak ebben a minőségében értelmezhető. Ugyanakkor létrejöttében az országos érdekvédelem játszott kezdeményező, meghatározó szerepet. Ebből adódóan a rendszeres felülvizsgálatról gondoskodó, azt koordináló szervezetet több oldalról közelíthetjük meg. A felülvizsgálat motiváltságot, elkötelezettséget (szükséges a felülvizsgálat a jót s jól munka elvégzéséhez), anyagi erőforrásokat, emberi erőforrást (az érintett területeket és csoportokat képviselők), tudást és rálátást, tapasztalatot (tapasztalati és szakmai szakértők hálózata) igénylő feladat. Ezek a feltételek különböző mértékben és hangsúllyal állnak rendelkezésre az egyes szervezeteknél. Az elkötelezettséget legnagyobb mértékben az érdekvédelem oldaláról várhatjuk, az anyagi erőforrásokat a kormányzat oldaláról, míg a szakmai hátteret a szakmai szervezetek oldaláról. A felülvizsgálat eredményeként létrejött módosított Stratégia végrehajtása, annak finanszírozása ugyanakkor kormányzati feladat. 18

19 11. A felülvizsgálat kockázatainak és kezelésük áttekintése Az OAS 2011-ben félidejéhez ért, így programgazda szintű felülvizsgálata aktuálissá vált. Egyrészt, mivel a 2008-ban elfogadott stratégia végül két évvel később, 2010-ben került be a jogszabályba, másrészt mert időközben lezajlott az Országos Autizmus Kutatás, az első nagyobb kutatási projekt, amelynek célcsoportja az autizmussal élő magyar népesség volt. Ennek eredményei több olyan jelenségre is rámutattak, amelyek hatással lehetnek az autizmus specifikus intézmény-fejlesztés koncepciójára is. A felülvizsgálat aktualitását adja a 2010-es kormányváltás utáni minisztériumi struktúra megváltozása, melynek hatására a feladatok átrendeződtek. Fontos, hogy az új felelősségi körök pontosan jelenjenek meg a felülvizsgálat után, hogy számon kérhető legyen a végrehajtás. Szintén a kormányváltás hatására intenzív jogszabályalkotó munka is kezdődött, mely jelentős környezeti változásként tartható számon, és így hatással lehet a stratégiában megfogalmazott célokra, feladatokra is ben megkezdte működését az FSZK gesztorálasában az Autizmus Stratégia Munkacsoport, melynek feladata a stratégia egyes pontjainak megvalósítása. A munkacsoport működése során megfogalmazódtak olyan tanulságok, amelyek feltétlenül beleépítendőek egy esetleges felülvizsgált változatba. A felülvizsgálat elhagyásának jelenlegi legnagyobb kockázata a környezetben bekövetkezett nagyfokú változások figyelmen kívül hagyása, illetve a cél és feladatrendszer elavulása lehetnek. Az empirikus felmérés hiányában fontos célok kimaradhattak A kutatás előtt megfogalmazott célok esetleg nem fedik a valós szükségleteket Egyes célok már megvalósultak, függetlenül a stratégiai tervezéstől (pl. Ombudsmani Hivatal vizsgálata hatására) A feladatok felelősei a régi struktúra szerint vannak nevesítve, és esetleg a feladatátadások során nem kerültek át a megfelelő helyre A kockázatok kezelésének módja a programgazda, vagy esetleg az érdekvédelem által indított, pontosan megtervezett és előkészített felülvizsgálati eljárás indítványozása, megvalósítása lehet. A felülvizsgálat megvalósításának legnagyobb előnye az aktualizált, jelenlegi helyzethez igazodó változat létrejötte lehet, mely megjeleníti a célcsoport igényeit is. Az elért eredmények azonosítása kommunikációs szempontból is előnyös lehet a szereplők részére. 12. A felülvizsgálat és eredményeinek kommunikációs terve Az OAS felülvizsgálatához bármelyik felülvizsgálati szinten is gondolkodunk elengedhetetlen a hatékony kommunikáció. A felülvizsgálat célkitűzései szintenként meghatározásra kerültek, amelynek elfogadtatása a szintenként érintett szereplőkkel a felülvizsgálat megalapozását jelenti. A kommunikációs terv elkészítéséhez szintenként rendelkezésre kell álljon az érintettek listája, meghatározva az érintettségük szintjét is. A kommunikációs tervnek tartalmaznia kell, az egyes célcsoportok felé kommunikálandó tartalmakat, a leghatékonyabb kommunikációs csatornákat, az arról való meggyőződés módszertanát, hogy az üzenetek célba értek-e és a megfelelő eredményt érték-e el. Menedzsment szint: A folyamat elején az érintett felelősöket tájékoztatni szükséges a rendszeres felülvizsgálatról, amelynek a tartalmi elemeit, az idő és erőforrás igényét is be kell mutatni, illetve a várt eredményt is tisztázni kell az érintettekkel. Az érintettekkel egyeztetni szükséges a felülvizsgálatban tőlük várt ráfordításokat. A tájékoztatásba be kell vonni a felelőst és a felelős felsőbb vezetőit. Kommunikációs eszközként leginkább a workshop, a tájékoztató műhelymunka és az írásos tájékoztató anyag képzelhető el. 19

20 A folyamat közben az adatok és információk összegyűjtése során az egyes mérföldkövek előtt egyértelműen tájékoztatni kell az érintetteket, hogy a folyamat hol tart, milyen feladatok vannak a közeljövőben. A menedzsment szintű kommunikáció elsősorban az OAS megvalósításában felelős személyek, szakemberek, és döntéshozók felé kell, hogy irányuljon. Az üzenetek, arról szólnak, hogy folyik a tervszerű munka, a felelősöknek felelősségük van a megvalósításban, az eredmények fontosak és a döntéshozatalnak figyelemmel kell kísérni a végrehajtást. A menedzsment szintű felülvizsgálat eredményei a negyedéves felülvizsgálati ciklus eredményeként minden alkalommal kommunikálandók az eredményeket hasznosítók felé. Ez egyben visszacsatolást jelent a munkavégzők számára is. Az alkalmazni javasolt kommunikációs eszközök az elektronikus hírlevél, a médiákban, szakmai lapokban közzétett szakmai hírek. Ez egyben motiváló erő is a végrehajtók számára, hogy érzik, van súlya a munkavégzésüknek. Programgazdai szint: A programgazdai szintű felülvizsgálat széles szakmai és döntéshozói köröket bevonó, idő és forrásigényes feladat, sikeres megvalósítása azonban az egyetlen út a stratégia célkitűzéseinek hosszabb távon is eredményes, hatékony és optimális forrásfelhasználással történő megvalósításához. Eredményes felülvizsgálat akkor várható, ha a megvalósulásra vonatkozó információk maradéktalanul, hitelesen és a szükségesnek megfelelő részletezettséggel, a megfelelő időben rendelkezésre állnak. Ehhez információ- és adatszolgáltatókra van szükség. A felülvizsgálat akkor tekinthető továbbá eredményesnek, ha annak következtetései széles körben és különösen a stratégiai fejlesztések megvalósítói körében ismertté válnak. Ehhez a felülvizsgálat eredményeinek széles körű és differenciált visszajelzésére van szükség. Hatékony kommunikáció nélkül tehát a felülvizsgálat eredménytelen és öncélúvá válhat. A felülvizsgálatot kísérő kommunikációs folyamatról kommunikációs stratégia kell rendelkezésre álljon. A kommunikáció tapasztalatait folyamatosan értékelni szükséges annak érdekében, hogy azokat beépítsük a kommunikációs stratégiába. A felülvizsgálatot megelőző, előkészítő kommunikációs tevékenység tartalma a felülvizsgálat megkezdésének és céljainak közvetítése. Szükséges a felülvizsgálat jelentőségének és várható hatásainak kommunikációja, annak érdekében, hogy érdekeltté tegyük a célcsoportokat a hiteles információ és adatszolgáltatásban, a felülvizsgálatban való közvetett részvételben. Információ szükséges arról, hogy az érintettek köre mikor és milyen formában tájékozódhat a felülvizsgálat eredményeiről. A kommunikáció eszközét és stílusát úgy kell megválasztani, hogy az minden érintett számára elérhető és érthető legyen. A Stratégia megvalósításában résztvevőkkel fennálló partneri viszony a kommunikáció révén valósul meg, amennyiben biztosítjuk a kölcsönösséget. A felülvizsgálat kommunikációjának célcsoportjai a széles szakmai közeg, az érintettek és családjaik köre, továbbá a szakmai és politikai döntéshozók, forrásbiztosítók köre. Célzott, címzett, személyes kommunikációra van szükség azon érintettek felé, akik felelőséggel tartoznak az egyes célkitűzések teljesüléséért (szakmai és koordináló), továbbá a forrást biztosító kormányzati szerv felé. Ennek eszköze, formája a levélben történő értesítés, melyet minden esetben papíralapon, hitelesítve is szükséges közvetíteni. A tágabb célcsoportokat elérő kommunikáció hatékony eszköze az elektronikus levél, hírlevél, honlap. A felülvizsgálat folyamatának kommunikációja a felülvizsgálat szereplőivel szükséges. Célszerű erre egy megfelelő kommunikációs felületet lehetőleg meglévő honlapon (pl. FSZK, AOSZ) létrehozni, amelyen keresztül a kölcsönös kommunikáció folyhat. A felülvizsgálat szakmai csoportjában felelőst kell megnevezni annak érdekében, hogy kommunikációs tartalmak ne vesszenek el, minden esetben érdemi visszajelzés történjen, enélkül a kommunikáció formálissá válhat, jelentősége erodálódik. A felülvizsgálat eredményéről a megvalósítókat részletesen és érdemben szükséges tájékoztatni, elsősorban azzal a célkitűzéssel, hogy a megvalósítás folyamatában milyen változások, módosítások szükségesek. A szereplőknek a teljes folyamatot szükséges átlátniuk, ugyanakkor saját tevékenysé- 20

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.04.01 2012.11.30. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához m á j u s A projekt végrehajtásának előkészítése. Támogató

Részletesebben

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23.

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

- képzési programok kidolgozásának, tervezésének eljárás tervezete (A)

- képzési programok kidolgozásának, tervezésének eljárás tervezete (A) A ZENFE PROJEKT KAPCSÁN KIALAKÍTANDÓ - képzési programok kidolgozásának, tervezésének eljárás tervezete (A) szakalapítási eljárás tervezete (B) A, A ZENFE konzorcium tagjai, a kialakításra kerülő VIR rendszerben,

Részletesebben

Belső és külső kommunikáció standard

Belső és külső kommunikáció standard Belső és külső kommunikáció standard Betegbiztonsági Fórum Sinka Lászlóné Adamik Erika 2013. 06. 27. Vezetés, humánerőforrás, minőségmenedzsment munkacsoport 1 Gyökérokok keresése (belső kommunikáció)

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV 1. Célok A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező

Részletesebben

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott

Részletesebben

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. Projektmenedzser, szakmai megvalósítók

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. Projektmenedzser, szakmai megvalósítók 1 A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.03.01 2012.10.31. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. A projekt végrehajtásának előkészítése, szakmai megvalósítók

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 9. részfeladat Pályázati kiírás 12. területe A projekt szemlélet megerősítése Képzési tematika Készítette: SKC Consulting

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MOLNÁRNÉ DR. STADLER KATALIN SZAKMAI SZAKÉRTŐ TÁMOP-3.1.8. KIEMELT UNIÓS PROJEKT A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. (1) A község, a város és a főváros

Részletesebben

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program Pályázói Tájékoztató Nap Önkormányzati szervezetfejlesztés ÁROP-1.A.5. és ÁROP-3.A.2 2014. március 21. és 25. Előadó: Fekete Letícia szakmai tanácsadó KIM Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata A projektvezető szerepe és feladata Projektmenedzser A fejlesztési munkát a projekt vezetője irányítja, akinek feladata a projektterv elkészítés, a fejlesztés operatív feladatainak megszervezése, koordinálása

Részletesebben

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Az első lépések Felhasznált dokumentum: Önértékelési kézikönyv ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA 2015 (OH) Készítette: Bártfai Lászlóné tanügyigazgatási szakértő, szaktanácsadó

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati szervezetfejlesztés projektje

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati szervezetfejlesztés projektje 1 DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati szervezetfejlesztés projektje Átfogó projekt előrehaladási jelentés Időszak: 2014.08.01-2014.08.31. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kommunikációs és változásmenedzsment terv

Kommunikációs és változásmenedzsment terv II. fázis VI. kötet Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal Kommunikációs és változásmenedzsment terv című pályázatban ÁROP- 1.A.2/A-2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás

Részletesebben

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. (1) A község, a város és a főváros

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés 2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés III. A hitoktatás minőségirányítása Hogyan kezdjünk neki? Lépéseiben azonos, de tartalmában a plébániai adottságokból következően más területeket ölel

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnottkepzes@bkf.hu A PROJEKTSZEMLÉLET ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék

Részletesebben

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján KORMÁNYZATI INFORMATIKAI EGYEZTETŐ TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG 18. SZÁMÚ AJÁNLÁS Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján Verzió: 1.0 Budapest 2003. 1 / 12. oldal Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Sarlósi Tibor 2012. február 28. Érintett területek 1 Diagnózis 2 Stratégiamenedzsment 3 Folyamatmenedzsment 4 Projektmenedzsment 6 rendszerek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ A Stratégia tervezésének mérföldkövei Tartalom/tevékenység/feladat Kire irányul Ki/kik/felelősök Módszerek Mérföldkövek (eredmények) 1. Az érintettek tájékoztatása a stratégia készítéséről, céljáról. koordinátor,

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezése szerint az ellenőrzési nyomvonal A Polgármesteri Hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint ellenőrzési

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Központi szociális információs fejlesztések

Központi szociális információs fejlesztések TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal AZ NRSZH FELADATAI A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának

Részletesebben

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia A közösségi tervezés lehetőségei a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztésben Vázlat Ditzendy Károly Arisztid 1. Közösségi fejlesztés,

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

ÜGYVITELI UTASÍTÁS BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL

ÜGYVITELI UTASÍTÁS BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL ÜGYVITELI UTASÍTÁS BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL A BELSŐ DIGITÁLIS IRATFORGALOMRA 2010. 04. 30. 2 / 6 Önkormányzata /2010. számú együttes polgármesteri és

Részletesebben

Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban

Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban Kovács Katalin szakképzési szakértő Trambulin záró konferencia 2012. október 24., Debrecen 1 Promotion of Social Inclusion

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Dunavecse Önkormányzat 2009. október 28-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2010. évi ellenőrzési terve Az Önkormányzat éves ellenőrzési terv készítési kötelezettségét több jogszabály

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Hiánypótlás. Hiánypótlás HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. készített ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓHOZ 2011. FEBRUÁR 9. 1/11

Hiánypótlás. Hiánypótlás HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. készített ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓHOZ 2011. FEBRUÁR 9. 1/11 Hiánypótlás Hiánypótlás a HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓHOZ 2011. FEBRUÁR 9. 1/11 Tartalom 1) Átalakított szervezeten belüli eljárások száma... 3 2) A hivatal szervezetfejlesztési

Részletesebben

IV. A munkaköri leírás és elemzése

IV. A munkaköri leírás és elemzése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

ig - a képzés (projekt)menedzsmentje A marketingtől l a vizsgáig llősi Zsuzsa Hajduszoboszló, 2007. december 5-7. ; Szöllősi Zsuzsa 2008.01.04.

ig - a képzés (projekt)menedzsmentje A marketingtől l a vizsgáig llősi Zsuzsa Hajduszoboszló, 2007. december 5-7. ; Szöllősi Zsuzsa 2008.01.04. A marketingtől l a vizsgáig ig - a képzés (projekt)menedzsmentje Szöll llősi Zsuzsa 1 A szekció célja - párbeszéd A szekció témában jelzett tevékenység rendszerszerű megközelítése Fogalmak közös értelmezése

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Kommunikációs, vezetői szerepek 2009. FOGYASZTÓ SZOLGÁLTATÓ Végrehajtás Döntés

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE MI AZ ÜZLETI TERVEZÉS A józan ész diadala az önámítás felett A józan ész diadala az önámítás felett A TERVEZÉS TISZTÁN MATEMATIKA Nagy számok

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE Mi az üzleti tervezés A józan ész diadala az önámítás felett A tervezés tisztán matematika Nagy számok törvénye Egy egész szám felírható néhány

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A projektmenedzsment célja

A projektmenedzsment célja ÖKO vezetőképző program Hallgatói segédanyag A projektmenedzsment célja Hogy minél több lehetséges veszélyt és problémát előrejelezve, úgy szervezze meg (tervezéstől a megvalósításon át az ellenőrzésig)

Részletesebben

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2]

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] (Juran a minőségfejlesztési folyamatot három nagy szakaszra osztotta. Ezek a minőségi tervezés (1.1), a minőség fejlesztés (1.2) és a minőségellenőrzés

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka 1. Cél A Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátorok és a Projektgazdák valamennyi tájékoztatást

Részletesebben

AZ AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

AZ AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Cím 1053 Budapest, Fejér György utca 10. I. emelet 3. a. Telefon 061 354-1073 Fax 061 302-194 E-mail info@esoember.hu Honlap www.esoember.hu Adószám 19025915-1-42 AZ AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ÉS A MAJORHÁLÓ

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Szülői Közössége Választmányának szervezeti és működési szabályzata

A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Szülői Közössége Választmányának szervezeti és működési szabályzata A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Szülői Közössége Választmányának szervezeti és működési szabályzata (Továbbiakban: SZMSZ) I. A Iskolai Szülői Közösség Választmányának

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 1 Vezetői összefoglaló 3 2 Bevezetés 10 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 4 Az egységköltség-alapú elszámolás kialakításának intézményi feltételei 14 4.1 A támogatott képzési piac és

Részletesebben