A reklámadó legfontosabb szabályai 2015.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A reklámadó legfontosabb szabályai 2015."

Átírás

1 A reklámadó legfontosabb szabályai A reklámadóról szóló évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2015-ben is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám, azonban a Ratv. szabályai több tekintetben változtak a augusztus 15-i hatályba lépésük óta. Jelen információs füzet a reklámadó 2015-ös szabályait foglalja össze, figyelemmel a július 5-étől hatályos módosításokra is. 1. Az adókötelezettség szempontjából lényeges fogalmak A Ratv. 2. (1) bekezdése alapján adóköteles a) a médiaszolgáltatásban, b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón, d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklám közzététele, emellett bizonyos kivételekkel az ilyen reklám közzétételének megrendelése is. A reklám fogalma alatt a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti gazdasági reklámot, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény [Mttv.] szerinti kereskedelmi közleményt értjük. Gazdasági reklámnak minősül olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul [Reklámtv. 3. d) pont]. Kereskedelmi közlemény az olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés [Mttv pont]. A reklám közzététele alatt a reklám megismerhetővé tételét értjük, történjen az akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára [Reklámtv. 3. f) pont]. Habár e meghatározásból korábban is következett, a Ratv pontjának január 1-jétől hatályos módosítása pontosítja a reklám közzétételének fogalmát. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy reklámközzététel valósul meg akkor is, ha a reklám közzétételére irányuló, megrendelő és közzétevő közti szerződés előre meghatározza a reklám megjelenésének helyét, idejét vagy módját. Ebből következően akkor is adóköteles tényállás valósul meg, ha például a felek abban állapodnak meg a reklám közzétételére irányuló szerződésükben, hogy a reklámot a műsoridő egy előre meghatározott sávjában kell közzétenni, így a kimondottan a speciális közzétételért 1

2 fizetett/nyújtott ellenérték (mint a közzétevő adóalany adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételének része) is adóalapot képez. Annak megítéléséhez, hogy a reklám közzététele a Ratv. 2. (1) bekezdése szerinti adóköteles módon valósul-e meg, célszerű az alábbi értelmező rendelkezések áttekintése. A médiaszolgáltatás az az üzletszerűen rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül [Mttv pont]. A sajtótermék fogalma alatt a napilapot és más időszaki lap egyes számait, valamint az internetes újságot vagy hírportált kell érteni, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül [Mttv pont]. A szabadtéri reklámhordozó a reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz [Reklámtv. 3. o) pont]. Nyomtatott anyagnak a nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter minősül a Ratv pontja alapján. Figyelemmel arra, hogy e meghatározás nem szűkíti le a nyomtatott anyag fogalmát a csak papírra nyomtatott reklámanyagokra, így értelemszerűen ilyen reklámhordozó lehet minden anyag, amire reklámot nyomtatnak (például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától). Ugyanakkor azonban, ha valamely vállalkozás, illetve munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál, úgy a cég nevének, logójának valamely nyomtatott anyagon való megjelenítése (kvázi közzététele) nem eredményez adóköteles tényállást. Ilyen eset például, amikor a név (logó) levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, de ide értendő az is, ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg január 1-jétől a Ratv. 2. (3) bekezdése értelmében nem minősül adóköteles tényállásnak a reklám közzététele, ha azt a sportról szóló évi I. törvény szerinti országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség a nemzeti válogatott keret működtetésével, az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával, vagy az amatőr versenyrendszer működtetésével összefüggésben végzi. Ezek mellett a sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet (sportvállalkozás, sportegyesület), sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy az amatőr versenyrendszerben való részvétellel összefüggésben végzett reklám-közzétételi esetek is kikerültek az adóköteles tényállások köréből. 2

3 A Ratv. a 2. (3) bekezdésében foglaltakon kívül más esetekre mentességet nem rendel, így az adókötelezettség szempontjából annak sincs jelentősége, hogy a közzétételt esetleg jogszabály írja elő (ha a közzététel az említett adóköteles csatornákon, felületeken valósul meg, az adókötelezettség ilyen esetben is fennáll). A mentesség alá nem eső esetek tekintetében a szponzorációból származó bevétel egyes esetekben továbbra is lehet adóköteles bevétel a szponzoráltnál. Ilyen lehet, ha a szponzorált olyan formában teszi közzé a szponzor elnevezését, logóját, amely megfelel a Ratv. 2. (1) bekezdése szerinti megjelenítésnek. Ez a tényállás valósul meg, ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautón, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, logóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat. Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám-közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem. 2. A reklám közzétevőjére vonatkozó szabályok 2.1. Az adóalany Amennyiben a Ratv. 2. (1) bekezdése szerinti módokon valósul meg a reklám közzététele, úgy az adó alanya illetőségtől függetlenül [Ratv. 3. (1) bekezdés]: a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató, b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé, c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója, d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet, e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője. Médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója [Mttv pont]. A médiaszolgáltató az a természetes vagy jogi személy, aki/amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás [Mttv pont] tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását [Mttv pont]. A reklámadó alanya nemcsak a reklám közzétételével üzletszerűen foglalkozó szervezet, személy lehet, hanem bárki, aki reklámot közzétesz, függetlenül attól, hogy arra a saját vagy a vele üzleti kapcsolatban álló vállalkozás népszerűsítése céljából kerül sor. A Ratv. e kétfajta közzététel között mindössze az adóalap számítása szempontjából tesz különbséget. Például, ha egy nem reklámtevékenységgel foglalkozó társaság csak a tevékenysége során használt járművein (teherautón, személygépkocsin) elhelyezett saját célú reklámmal rendelkezik (például a cégnéven, logón, elérhetőségen kívül a cég tevékenységének, termékének népszerűsítésére irányuló közlés jelenik meg), akkor a felmatricázott járműveken a reklám közzétételével kapcsolatban a közvetlenül felmerült költségek, mint adóalap után adókötelezettsége keletkezhet. 3

4 2.2. Az adóalap A reklám közzétételéből származó nettó árbevétel, mint adóalap A reklám közzétevőjét terhelő adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel [Ratv. 4. (1) bekezdés]. Nettó árbevételként a számvitelről szóló évi C. törvény [Szt.] hatálya alá tartozó adóalanyoknál az Szt-ben meghatározott értékesítés nettó árbevételét kell figyelembe venni, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény [Szja tv.] hatálya alá tartózó adóalanyoknál pedig az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevételt. Mindazon adóalanyoknál, amelyek nem tartoznak az Szt. vagy az Szja tv. hatálya alá (bevételi nyilvántartást vezető eva-alanyok, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai, magyarországi fiókteleppel nem rendelkező külföldi székhelyű vállalkozások), az Szt. szerinti nettó árbevételnek megfelelő bevétel adja az adóalapot. A Ratv. meghatároz egy speciális adóalap-növelő tételt is, ha a reklám közzététele reklámértékesítő ügynökségen [Ratv pont] keresztül történik. A 4. (1) bekezdése előírja, hogy a nettó árbevételt növelni kell a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével. E rendelkezés tulajdonképpen az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételnek a reklámértékesítő ügynökség árrésével, jutalékával való emelését jelenti. A növelő tételt akkor kell alkalmazni, ha a reklámértékesítő ügynökség olyan, az adóalannyal (a reklám közzétevőjével) az Szt. szerinti kapcsolt félnek 1 minősülő személy, szervezet, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződést kössön. Ha az Szt. szerinti kapcsolt viszony nem áll fenn a felek között, úgy a növelő tételt nem kell alkalmazni Adóalap a saját célú reklám közzététele esetén Abban az esetben, ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé (saját célú reklám közzététele), akkor az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. A közvetlenül felmerült költség tartalmi meghatározása során az Szt. szerinti közvetlen önköltség fogalma szolgálhat támpontul, ugyanakkor nem feltétlenül azonos azzal. A közvetlenül felmerült költségek körébe tartozik a szó szerinti értelmezéssel minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz például ahogyan a Ratv. miniszteri indokolása arra utal ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége). A saját célú reklám közzététele érdekében felmerült, az előállításhoz közvetlenül kapcsolódó költségek részét képezi a beszerzést terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó, ha az az adott ügylet kapcsán nem levonható. 1 Szt. 3. (2) bekezdés 8. pont 4

5 2.3. Az adómérték A reklám közzétevőjét terhelő adó mértéke sávos [Ratv. 5. (1) bekezdés]. A július 4- éig hatályos szabályok alapján az egyes sávokban a következő adókulcsok [ régi adókulcsok ] irányadók: az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%, az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%, az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%, az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50%. A sávok és az adómértékek [ új adókulcsok ] a július 5-étől hatályos szabályok szerint a következőképpen alakulnak: az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után 5,3%. A Ratv. 11. (1) bekezdése értelmében a közzétevő döntése szerint a módosítás hatálybalépése napját megelőző napig, azaz július 4-éig kezdődő valamennyi adóévében alkalmazhatja az új adómértékeket. Ez azt jelenti, hogy a közzétevő erre irányuló választása esetén a 2014-es adóévre, a Ratv. 9. (5) bekezdése szerinti átmeneti adóévre, illetve bármely más tört időszaki adóévre figyelembe veheti az új adómértékeket, s így a már benyújtott bevallásában/bevallásaiban megállapított adóalapot, adót önellenőrzéssel helyesbítheti. A 2015-ös adóévi adó meghatározásának módját figyelemmel az adókulcsok évközi megváltozására a 2.4. pont alatt fejtjük ki részletesen A évre vonatkozó adó, adóelőleg megállapítási, bevallási, megfizetési és adóelőleg-kiegészítési kötelezettség A reklámadó a reklám-közzétevő számára éves elszámolású adó, az adót adóévente kell megállapítani, bevallani, megfizetni. A közzétevő az adókötelezettségét önadózás útján az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz [Ratv. 7. (1) bekezdés]. A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell befizetni, illetve a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni [Ratv. 7. (7) bekezdése]. A közzétevőt az adóév során általános szabályként adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés megállapítási, bevallási, és fizetési kötelezettség terheli, az adófizetésre nem kötelezett adóalany azonban adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett [Ratv. 7. (6) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy az ilyen adózóknak nem kell nulla adattartalmú bevallást benyújtaniuk. Ha például az adózó kizárólag saját célú reklámot tesz közzé, de 5

6 annak adóévi közvetlenül felmerülő költsége nem haladja meg a 100 millió forintot, akkor adófizetési kötelezettség hiányában a 1594 jelű nyomtatványt sem kell benyújtania A naptári éves adózók évre vonatkozó adókötelezettsége A évi adó összege az adóalany évi adóköteles tevékenységéből származó éves nettó árbevétele, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak évben járó ellenértéknek a különbözetével, és/vagy a saját célú reklám közzétételével kapcsolatban évben közvetlenül felmerült költség, mint adóalapnak a sávos adókulcsok segítségével kiszámított összege [Ratv. 4. (1) bekezdés]. A sávos adókulcsokat figyelemmel azok évközi változására az alábbiak szerint kell az adóalapra 2 rávetíteni. A) Főszabályként a közzétevőnek időarányosan meg kell osztania a 2015-ös adóév adóalapját. A törvény alapján az új adókulcsokat az adóalap olyan hányadára kell alkalmaznia, amilyen arányt a módosítás hatálybalépése napjától (2015. július 5.) az adóév végéig tartó időszak naptári napjainak száma az adóév naptári napjai számában képvisel. Elsődlegesen tehát meg kell határozni azt az adóalaprészt, amelyekre az új adókulcsok vonatkoznak (2. adóalaprész). A teljes 2015-ös adóalapnak a 2. adóalaprészt meghaladó része pedig értelemszerűen még a régi adókulcsok alá esik (1. adóalaprész). A fizetendő adó meghatározásának módja pedig a következő: az 1. adóalaprészt évesíteni kell (azaz meg kell határozni a 12 hónapra számított összegét) és erre az összegre vetítjük rá a régi adókulcsokat. Az így megkapott összeget 3 időarányosítjuk, azaz az adóév első napjától a július 4-éig tartó időszakra eső naptári napokra eső hányadát vesszük. Az így megkapott összeg a fizetendő adó 1. részösszege. + a 2. adóalaprész szintén évesített (12 hónapos időszakra számított) összegére az új adókulcsokat vetítjük, majd ezt 3 időarányosítjuk, azaz vesszük a július 5-étől az adóév végéig tartó időszakra eső részét. Ez a fizetendő adó 2. részösszege. A 2015-re fizetendő adó 1. és 2. részösszegek együttes összege lesz. Példa: Egy folyamatosan működő naptári éves adózó évi adóalapja 800 MFt. A január 1-jétől július 4-éig tartó időszakra (185 nap) a régi adókulcsokat kell alkalmazni, míg a július 5-étől december 31-éig tartó időszak (180 nap) vonatkozásában az új adókulcsokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 800 MFt-os adóalap 180 / 365 hányadára, azaz 49%-ára vonatkoznak az új adókulcsok, vagyis a 2. adóalaprész 800 M Ft x 180/365 = 394,521 M Ft. A teljes adóalapnak az ezt meghaladó része pedig az 1. adóalaprész, melynek összege 800 MFt 394,521 M Ft = 405, 479 M Ft. Ezt az összeget évesíteni kell (405,479 MFt 2 A Ratv. által figyelembe venni rendelt kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező adózónak az adóalapot a 2.5. pont alatt leírt módon kell figyelembe vennie. 3 illetve kapcsolt vállalkozások esetén annak megfelelő hányada (ld pont) 6

7 / 185) x 365 = 800 M Ft, amelyre rávetítjük a régi adókulcsokat (800, MFt 500 MFt) x 0,01 = 3 M Ft. Ennek az értéknek vesszük a naptári napokkal arányos részét (3 MFt / 365) x 185 =1,521 M Ft, ez lesz a fizetendő adó első eleme [1. részösszeg]. A 2. részösszeg meghatározásakor a 2. adóalaprészt évesítjük, összege (394,521 MFt / 180) x 365 = 800 M Ft. Az új adókulcsok alapján meghatározott összeg (800 M Ft 100 M Ft) x 0,053 =37,1 M Ft. Ennek az időarányos része pedig (37,1 M Ft / 365) x 180 = 18,296 MFt. Az adózó által 2015-ben fizetendő adó összege tehát 1,521 MFt +18,296 MFt =19,817 MFt. B) Ahogy arra a 2.3. pontnál utaltunk, a közzétevő döntése szerint a július 4-éig kezdődő valamennyi adóévében is alkalmazhatja az új adómértékeket, vagyis a közzétevőnek lehetősége van arra is, hogy a teljes 12 hónapos, július 5-ét is magában foglaló adóévére a 0%, illetve 5,3%-os sávos adómértékeket tekintse irányadónak. C) Ha az adózó a teljes december 31-ét követően indult és július 4-ig lezárt adóévre az új adókulcsokat választja, felmerül a Ratv. 5. (3) bekezdésének alkalmazása. A fizetendő adó meghatározásával összefüggésben az említett rendelkezés előírja, hogy ha az adóév bármely oknál fogva 12 hónapnál rövidebb, akkor a közzétevőnek a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, majd erre az adóalapra kell rávetíteni a sávos adókulcsokat és kiszámítani a teljes adóévre eső adó összegét. A ténylegesen fizetendő adó az így kiszámított éves adó összegének az adóév naptári napjaival arányos része. D) Adóköteles tevékenységüket július 5-én vagy azt követően kezdő adózók, illetve július 4. után átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózók esetében a ös adókötelezettség meghatározásakor az új adókulcsok irányadók, továbbá a Ratv. 5. (3) bekezdésében foglaltakat szintén alkalmazni kell az alábbiak szerint. Példa: egy naptári éves adózó szeptember 1-jén kezdi meg adóköteles tevékenységét, az adóév végéig elért adóalapja 60 millió forint. Az adófizetési kötelezettségének megállapításához első lépésként évesíteni kell az adóalapját: (60 MFt / 122) x ,508 MFt. Második lépésben az évesített adóalapra rávetítjük az új sávos adókulcsokat: (179,508 MFt 100 MFt) x 5,3% = 4,214 MFt. Utolsó lépésként pedig kiszámítjuk a ténylegesen fizetendő adót, amely az előzőek szerint meghatározott összegnek az időarányos része: (4,21 MFt / 122) x 365 = 1,409 MFt. A adóévi adókötelezettséget a naptári évvel azonos üzleti évet választó adózó esetében május 31-éig kell megállapítani és a jelű nyomtatványon bevallani. A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet is eddig az időpontig kell befizetni, illetve a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A fenti számítások (adóalap-megosztás, évesítés, időarányosítás, részösszegek összesítése) helyes elvégzését bármely módszer választása esetén a bevallási nyomtatvány kitöltő programja támogatja A naptári éves adózók adóelőleg kötelezettsége A évi adóelőleg összege ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével az 5. szerint számított összeg, 7

8 ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. szerint számított összeg, az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege, átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az 5. szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült [Ratv. 7. (3) bekezdés]. Az adóelőleg bevallásának határideje főszabály szerint az adóév ötödik hónapjának utolsó napja, azaz május 31-e. Az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő adóalany, illetve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett adóalanyok esetén a tevékenység megkezdését követő 15. nap [Ratv. 7. (2) bekezdés]. Azon folyamatosan működő közzétevők, amelyeknek a adóévről elszámoló bevallást kell benyújtaniuk, a adóévre vonatkozó adóelőleg-bevallási kötelezettségüknek a jelű nyomtatványon tesznek eleget (a adóévre vonatkozó elszámolás teljesítésével egyidejűleg.) Az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő adóalany, illetve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett adóalanyok a jelű nyomtatványon vallják be a adóévre vonatkozó adóelőleg-kötelezettségüket. Az adóelőleget két egyenlő részletben kell megfizetni, amelynek határideje fő szabály szerint az adóév hetedik hónapjának 20. napja (2015. július 20.), illetve tizedik hónapjának 20. napja (2015. október 20.), az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő adóalany, illetve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett adóalanyok esetén az előlegfizetés a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes [Ratv. 7. (4) bekezdés]. Amennyiben a közzétevő a 2014-es évre bevallott adóját, adóalapját a Ratv. 11. (1) bekezdése és/vagy a 11. (4) bekezdése alkalmazása miatt önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzés hatására nem változik az alapbevallásban feltüntetett és az adófolyószámlára felkönyvelt 2015-ös adóévre korábban bevallott adóelőleg összege. Az adóköteles tevékenységüket 2015-ben kezdő adózók, amelyek adóelőlegüket a július 5-ét megelőzően hatályos régi adókulcsok alapulvételével már bevallották, annak helyesbítését az az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény [Art.] 42. (2) bekezdése alapján nem kérhetik, ugyanis esetükben nem értelmezhető az a fordulat, hogy az adóelőleg összegét az előző időszak adatai alapján határozzák meg. Ezen adózói kör esetében a régi adókulcsok alapján bevallott adóelőleget kell megfizetni (az új adókulcsokból adódó különbségeket az adózók az adóelőleg-kiegészítéskor vehetik figyelembe). Ha az adóköteles tevékenységet július 5. előtt megkezdő adózó adóelőleg-bevallása július 5-e után esedékes, akkor az adóelőleg összegének meghatározása során a régi adókulcsokat időarányosan alkalmazhatja. Azon közzétevők pedig, amelyek adóköteles tevékenységüket július 5-én vagy azt követően kezdték meg, az adóelőleg megállapítása során kizárólag az új adókulcsokat kötelesek figyelembe venni. 8

9 Az átmeneti adóévre vonatkozó szabályok a naptári évtől eltérő üzleti éves adózók esetén A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózóknak a évben kezdődő üzleti évük kezdő napjától függetlenül a január 1-je és december 31-e közötti időszak adóalap-elemeit kellett figyelembe venni a évi adóalap, illetve az adó kiszámítása során. A Ratv re vonatkozó speciális szabályai szerint ugyanis a évi és nem az adóévi adó összegét kell megállapítani. Ez azt jelentette, hogy a évre az eltérő üzleti éves adózók is a 2014-es naptári évben elért adóalap után fizették meg az adót. A 2015-ös adóévtől kezdve azonban az eltérő üzleti éves adózók a saját üzleti évüknek megfelelően teljesítik a reklámadó-kötelezettségüket, az üzleti évük első napján hatályos szabályok szerint [Ratv. 7. (8) bekezdés]. Szükségessé vált ugyanakkor, hogy a január 1-jét megelőzően létrejött, eltérő üzleti éves adóalanyoknak a 2014-ben kezdődő üzleti évüknek a január 1-jétől a 2014-es üzleti évük utolsó napjáig tartó időszakára vonatkozó kötelezettsége szabályozást nyerjen. A Ratv. ezt az időszakot egy sajátos, átmeneti adóévként kezeli. Az átmeneti adóévre eső adó összege az adóalany által az átmeneti adóévben elért adóalap alapulvételével az 5. (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg [Ratv. 9. (5) bekezdés]. Az átmeneti adóév minden esetben rövidebb 12 hónapnál, ezért figyelemmel a Ratv. 5. (3) bekezdésére való utalásra a tört adóévi adó meghatározásához szükséges időarányosítás minden esetben alkalmazandó. Az átmeneti adóévre adóelőleg-kötelezettség is vonatkozik, az adóelőleg alapja az adóalany évi adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, növelve a Ratv. szerinti reklámértékesítő ügynökség árrésével. Az így meghatározott összegre kell rávetíteni a Ratv. 5. (1) bekezdése szerinti adómértékeket, majd pedig az 5. (3) bekezdése szerinti időarányosítást elvégezni [Ratv. 9. (6) bekezdése]. Példa: Ha az adóalany, amelynek a mérlegfordulónapja március 31-e, évi reklám-közzétételből származó nettó árbevétele 5 milliárd forint volt, a saját célú reklám közvetlen költsége pedig 1 milliárd forint, akkor az átmeneti adóév adóelőlegének alapja 6 milliárd forint lesz. Ennek számított adója 145 millió forint (500 millió forint adóalapig 0 forint, 4,5 milliárd forint adóalap után 45 millió forint, 1 milliárd adóalap után 100 millió forint a július 4-éig hatályos adókulcsok alapján). Mivel a társaság mérlegfordulónapja március 31-e, az átmeneti adóév hossza 90 nap, az időarányosított adó pedig, mint adóelőleg (145 millió forint x 90 nap/365 nap) forint ezer forint. Az átmeneti adóév adóelőlegét az adóalany január 15-ig köteles megállapítani és bevallani a jelű nyomtatványon; a bevallott előleget két egyenlő részletben, január 15-ig és az átmeneti adóév utolsó napjáig köteles megfizetni [Ratv. 9. (7) bekezdése]. Nem kell az átmeneti adóévre vonatkozó szabályokat alkalmazni annak az adóalanynak, amely augusztus 15. és december 31. között jött létre és alakulásától kezdődően naptári évtől eltérő üzleti évet választott [Ratv. 9. (8) bekezdése]. Ezen adóalanyok adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségét ugyanis a Ratv. 7. (8) bekezdésében rögzített főszabály rendezi. 9

10 Ha július 5-én az eltérő üzleti éves adózónak az átmeneti adóéve tart, akkor ezen adóévi adókötelezettség meghatározásakor az új adókulcsokat az adóalap olyan hányadára kell alkalmaznia, amilyen arányt a módosítás hatálybalépése napjától (2015. július 5-e) az átmeneti adóév végéig tartó időszak naptári napjainak száma az átmeneti adóév naptári napjai számában képvisel. A fizetendő adót a pontban bemutatott A) metódus szerint kell megállapítani. Abban az esetben, ha az adózónak az átmeneti adóéve július 4-éig már lezárult, úgy ezen időszak vonatkozásában az adóalapot nem kell, nem lehet megosztani. Ha viszont az adózóra nézve az új adókulcsok kedvezőbb fizetési kötelezettséget jelentenek, akkor lehetőség van arra is, hogy az eltérő üzleti éves adózó a teljes átmeneti adóévben az új adókulcsokat alkalmazza [ pont B) módszer]. Ha az átmeneti adóévről szóló bevallást július 5-e előtt már benyújtotta, úgy a bevallásban megállapított adót, adóalapot önellenőrzés útján helyesbítheti A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók adóévre vonatkozó adó- és adóelőlegkötelezettsége Az átmeneti adóév lezárultát követően az eltérő üzleti éves adózók a adóévre vonatkozó adó- és adóelőleg kötelezettségüket a Ratv. 7. (8) bekezdése alapján az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítják meg, vallják be és teljesítik. A évi adó összege az adóalany évi adóköteles tevékenységéből származó éves nettó árbevétele, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak évben járó ellenértéknek a különbözetével, és/vagy a saját célú reklám közzétételével kapcsolatban évben közvetlenül felmerült költség, mint adóalapnak a sávos adókulcsok segítségével kiszámított összege [Ratv. 4. (1) bekezdés]. Ha július 5-én a naptári évtől eltérő üzleti éves adózónak a 2015-ös adóéve tart, a adóévi kötelezettség megállapításakor a sávos adókulcsokat figyelemmel azok évközi változására ugyanolyan elvek szerint kell az adóalapra rávetíteni, mint a naptári éves adózóknak (ld pont). Ezt az jelenti, hogy a 2015-ös adóév vonatkozásában az eltérő üzleti éves adózók is választhatnak, hogy az adóalap megfelelő részére a régi és az új adókulcsokat arányosan alkalmazzák, vagy kizárólag az új adókulcsok figyelembevételével határozzák meg a fizetendő adójukat. Amennyiben az eltérő üzleti éves adózó az átmeneti adóévre vonatkozó bevallását a Ratv. 11. (1) bekezdése és/vagy a 11. (4) bekezdése alapján önellenőrzéssel helyesbíti, az önellenőrzés hatására nem változik az alapbevallásban feltüntetett és az adófolyószámlára felkönyvelt 2015-ös adóévre vonatkozó adóelőleg összege. Az adóelőleg mérséklésére vonatkozó, az adóköteles tevékenységüket 2015-ben kezdő adózók adóelőleg-kötelezettségére a pontban foglaltak megfelelően irányadók. A adóévi adókötelezettséget az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megállapítani és a jelű nyomtatványon bevallani. 10

11 A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók adóévre vonatkozó adóelőleg összegének meghatározása a naptári éves adózókhoz hasonlóan történik (ld ). Az adóalany adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalapjaként az átmeneti adóévben elért adóalap 12 hónapra évesített összegét kell figyelembe venni a Ratv. 7. (3) bekezdés b) pontja alapján. A augusztus 15. és december 31. között létrejött és alakulásától kezdődően naptári évtől eltérő üzleti évet választott adóalanyok a üzleti évükben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalapot tekintik irányadónak a adóévi adóelőleg-kötelezettségük meghatározása során. A adóévre vonatkozó adóelőleg-kötelezettség bevallása és megfizetése a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózók esetén is a Ratv. 7. (2) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően teljesítendő. Az adóelőleg bevallásának határideje fő szabály szerint az adóév ötödik hónapjának utolsó napja, az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő adóalany, illetve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett adóalanyok esetén a tevékenység megkezdését követő 15. nap. A két részletben történő megfizetés határideje főszabály szerint az adóév hetedik hónapjának 20. napja, majd pedig tizedik hónapjának 20. napja. Az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő, illetve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett adóalanyok esetén az előlegfizetés a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes [Ratv. 7. (4) bekezdés] A évi előleg-kiegészítés Az adófizetésre kötelezetteket (tehát minden közzétevő adóalanyt) feltöltési kötelezettség terheli a Ratv. 7. (5) bekezdése alapján. Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást (1594. jelű nyomtatvány) nyújt be és ezzel egyidejűleg fizeti meg annak összegét. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó szabályok a naptári évtől eltérő üzleti éves adózók átmeneti adóévében is alkalmazandók Az adóelőleg mérséklése Amennyiben az adóalanynál az előző időszak a év nettó árbevétele/költsége alapján bevallott adóelőleg összegéhez képest a tárgyévi (2015. évi) adókötelezettsége számításai szerint kevesebb vagy akár nulla összegű lesz, mert a évi adóköteles tevékenységből származó adatai alapján kevesebb összeget, vagy egyáltalán nem fizet reklámadót, úgy az Art. 42. (2) bekezdésében foglaltak alapján az adott előleg-fizetés esedékességét megelőzően adóelőleg-mérséklési kérelemmel élhet. E rendelkezés szerint ugyanis az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét Kapcsolt vállalkozások adókötelezettsége A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] pontja szerinti kapcsolt vállalkozások adó-, adóelőleg megállapítására speciális szabály vonatkozik. A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját (adóelőlegét) úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a sávos adómértékekkel kiszámított 11

12 összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel [Ratv. 6. (1)-(2) bekezdés]. Ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, az adó-, adóelőlegkötelezettség fentiek szerinti meghatározásakor csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó napi időarányosítással számított megállapított adóalapot kell figyelembe venni [Ratv. 6. (4) bekezdés]. A Ratv. előírja, hogy a számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni [Ratv. 6. (3) bekezdés]. A fentiek szerinti összeszámítási szabály csak és kizárólag a reklámadó alanyának minősülő belföldi és/vagy külföldi kapcsolt vállalkozások vonatkozásában értelmezhető. Ha valamely adóalanynak olyan Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozása is van, amely a Ratv-nek nem alanya, úgy ezen kapcsolt vállalkozás az összeszámítási szabály alkalmazásakor figyelmen kívül hagyandó. A számítás elvégzésekor a kapcsolt vállalkozásoknál a Ratv. 4. (2) bekezdés szerinti a reklám közzétételének megrendelőjét terhelő adóalapot figyelmen kívül hagyni. Az e cím alatt ismertetett szabályokat a július 5-étől hatályos módosítás értelmében kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony augusztus 15-ét követően, szétválással jött létre [Ratv. 6. (6) bekezdés]. Egyéb esetekben (például: augusztus 15-én vagy azt megelőzően szétválással vagy pedig cégfelvásárlás útján bármikor létrejött kapcsolt vállalkozási viszonynál) a speciális adó-megállapítási szabályok nem alkalmazandók. A módosítás miszerint csak a augusztus 15-ét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozási viszony esetén kell összegezni az adóalapokat alkalmazható valamennyi olyan adóévben, amely július 4-éig kezdődött [Ratv. 11. (4) bekezdés]. Ha tehát a kapcsolt vállalkozások a 2014-es adóévükben, vagy az átmeneti adóévükben alkalmazták a Ratv. 6. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat, úgy az érintett adóévek vonatkozásában önellenőrzéssel élhetnek. Az önellenőrzés során az adózók az új szabályozásnak megfelelő kapcsolt vállalkozásaik adatainak figyelembevételével állapítják meg az adókötelezettségüket, továbbá a Ratv. 11. (1) bekezdése alapján dönthetnek úgy is, hogy az új adókulcsokat alkalmazzák Az állami adóhatóság által a reklám-közzétevőkről vezetett nyilvántartás Az állami adóhatóság a reklám-közzétevő adóalany [Ratv. 3. (1) bekezdés] nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról külön nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz [Ratv. 7/A (1) bekezdés]. A közzétevőt illetőségétől függetlenül kérelmére az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy 12

13 nyilatkozik az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli ( nemleges adófizetési nyilatkozat ). Ez utóbbi esetben az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a nyilatkozat megalapozottságát. Az állami adóhatóság törli az adóalanyt a honlapján közzétett nyilvántartásból az adóalany kérelmére, ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja, vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti, ha az adóalanyt nemleges adófizetési nyilatkozata ellenére az adóévben adófizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha e kötelezettségét e törvény rendelkezésének megfelelően teljesíti, a nemleges adófizetési nyilatkozatot tevő adóalany esetén az adóév végével, ha az adóalany megszűnik, ha az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult, ha az adóalany adótartozása a naptári hónap 1. napján bármely adónemben forintot meghaladja. Az állami adóhatóság az adatváltozást az adatváltozásról való tudomásszerzés napján átvezeti a nyilvántartáson, és azt az átvezetést követő hónap első napján a honlapján közzéteszi (a nyilvántartás havonta frissül). A nyilvántartásba való bejelentkezésre irányuló kérelem kötetlen formában, papír alapon nyújtható be az illetékes alsó fokú adóigazgatósághoz, az eljárás illetékmentes. 3. A reklám közzétételének megrendelőjére vonatkozó szabályok 3.1. Az adókötelezettség és az alóli mentesülés esetei A reklám közzététele mellett a Ratv. 2. (2) bekezdése értelmében adóköteles a reklám közzétételének megrendelése is, kivéve az alábbi esetek bármelyikében a) a megrendelő Szja. tv. szerinti egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély; b) a megrendelő nem magánszemély, vagy az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősül, de a reklám közzétevője nyilatkozott számára arról, hogy adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli; c) a megrendelő a közzétevőtől az előzőek szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és a kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és a nyilatkozat kiadására irányuló kérelmének tényét, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette; d) a közzétevő a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban. A reklám-közzétevőnek a b) pontban említett nyilatkozatot a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) kell megtennie. A nyilatkozat a megrendelőt 13

14 terhelő adókötelezettség elévülési idején belül pótolható. Ebben az esetben a megrendelő adókötelezettségének önellenőrzéssel való helyesbítésére van mód. A közzétevő nyilatkozatadása jogszabályi kötelezettség, ezért a megrendelővel már közölt nyilatkozat visszavonására érvényesen nem kerülhet sor. Nyilatkozni az adóévi várható (kalkulált) adóalap alakulására figyelemmel lehet; a nyilatkozatban foglaltak tartalmi módosítása szükségtelen akkor is, ha például a közzétevő arról nyilatkozott, hogy az adóévben adókötelezettség nem terheli, de a tényleges adatai alapján mégis adófizetésre kötelezett. A megrendelőt önmagában a nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól (nyilatkozat birtokában nem fizet adót és e jogcímen bevallást sem kell adni). A c) pontban említett mentesülési lehetőség január 1-jétől kezdve alkalmazható azzal, hogy az itt említett bejelentést a megrendelő kötetlen formában, papír alapon teheti meg a számla kézhezvételének hónapját követő hónap 20. napjáig. A megrendelő nyilatkozat kiadására irányuló kérésének hitelt érdemlő bizonyítására szolgálhat például a tértivevénnyel megküldött postai levél, elektronikus levél esetén pedig az olvasási nyugta vagy az elküldött e-levelek listája. A d) pontban említett mentesülési lehetőség szintén január 1-jétől alkalmazható. A szabályozás értelmében a megrendelő akkor is mentesül az őt terhelő kötelezettség alól, ha a közzétevő a megrendelés időpontjában szerepel az állami adóhatóság által a reklámközzétevőkről vezetett nyilvántartásban, amelyről a 2.6. pont alatt olvasható részletes információ. Ilyen esetben a közzétevőnek nincs is nyilatkozat-adási kötelezettsége [Ratv. 3. (4) bekezdés]. Amennyiben az említett mentesülési esetek egyike sem áll fenn, úgy az adókötelezettség nem csupán a megrendelőt terheli, hanem a közzétevő adókötelezettsége is változatlanul fennáll az ügyletből származó nettó árbevétel vonatkozásában [Ratv. 2. (1), (2) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy a közzétevő adókötelezettsége minden adóköteles közzététel esetében fennáll; a megrendelőt mentesítő körülmények hiányában pedig mind a közzétevő, mind a megrendelő a reá irányadó szabályok szerint köteles teljesíteni adókötelezettségét. A közzétevő adóköteles tevékenységéből származó éves nettó árbevételéből nem hagyható figyelmen kívül az az összeg, amely vonatkozásában nem adott nyilatkozatot (a Ratv. nem tartalmaz erre vonatkozó előírást). Ilyen lehetőséggel csak a kapcsolt vállalkozások élhetnek a Ratv. 6. (4) bekezdése alapján. A megrendelőt terhelő adókötelezettség nem bármely, hanem kizárólag a 2. (1) bekezdése szerinti módokon közzétett reklám megrendelése esetén állhat elő (a közzétevő nyilatkozattételi kötelezettsége is csak ilyen módon értelmezhető) Az adóalany A Ratv. 2. (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén az adó alanya illetőségtől függetlenül a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt. A Ratv. nem ad definíciót a reklám közzétételének megrendelőjére vonatkozóan, így azt a személyt (szervezetet) kell annak tekinteni, aki (amely) a reklám közzétevőjével szerződést köt a reklám közzétételének megrendelésére. Ha például egy vállalkozás a saját termékét, szolgáltatását népszerűsítő reklám közzétételére maga köt szerződését a Ratv. 3. (1) bekezdésében felsorolt közzétevők valamelyikével, megrendelőként értelemszerűen ő lehet a Ratv. 2. (2) bekezdése szerinti adókötelezettség 14

15 alanya, ha nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával. Ha azonban egy reklámügynökség saját nevében köt szerződést a reklám közzétevőjével az ügyfelét, vagy annak termékét, szolgáltatását népszerűsítő reklám közzétételére, úgy az adó alanya megrendelőként a közzétevő nyilatkozatának hiányában a reklámügynökség lesz. Felmerülhet az is, hogy egy adózó a Ratv. 3. (1) bekezdése (közzétevő) és a 3. (2) bekezdése (megrendelő) alapján is adóalany (ez különféle nem ugyanazon ügyletek kapcsán fordulhat elő), amely esetben külön-külön bevalláson kell az adóelőleget és a havi adókötelezettséget bevallania Az adóalap és az adómérték A Ratv. 4. (2) bekezdése értelmében a reklám megrendelője esetén ide nem értve az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt az adó alapja azon reklám közzététel, amely kapcsán nem áll fenn a mentesülés valamely feltétele havi összesített ellenértékének ezer forintot meghaladó része. Ellenérték alatt a nettó, azaz az áfa nélküli összeget kell érteni. Az összesített ellenérték pedig egy vállalkozás által a Ratv. hatályba lépését követően megrendelt reklám-közzétételek alapján az egy adott hónapban kézhez vett számlákon szereplő összesített ellenértéket jelenti (az adóelszámolás időszaka a számla kézhezvételének hónapja). Az adó mértéke a július 5-étől hatályos szabályok szerint az adóalap 5%-a [Ratv. 5. (2) bekezdés]. Az azt megelőző időszak vonatkozásában (2014. augusztus 15-étől július 4-éig) a 20%-os mértékű adókulcs irányadó. Tekintettel arra, hogy a megrendelőt terhelő adó mértékének változásához átmeneti szabály nem kapcsolódik, az egyes időszakokban megrendelt reklámok után a megrendelő által teljesítendő adó mértékét az alábbiak szerint kell megállapítani. Figyelemmel arra, hogy az adókötelezettséget a reklám megrendelése keletkezteti, a mentesülési feltételek hiányában a megrendelőnek az őt terhelő adó meghatározásakor azt kell vizsgálni, hogy az adott hónapban kézhez vett számlához kapcsolódó reklám-közzététel vonatkozásában mikor kötötték a felek a reklám-közzétételről szóló szerződést. Ha a reklám megrendeléséről szóló szerződés augusztus 15. és július 4. között jött létre, úgy a mentesülési feltételek hiányában a megrendelőt 20%-os mértékű adó terheli. Ha pedig a szerződést a felek július 5-én vagy azt követően kötötték, akkor az 5%-os mértékű adó az irányadó. Példa: A megrendelő augusztus hónapban négy olyan számlát vesz kézhez, amely vonatkozásában a mentesülési feltételek egyike sem áll fenn, a számlák összesített ellenértéke nettó 4 MFt. Az adó alapja a havi összesített ellenérték 2,5 MFt-ot meghaladó része, azaz 1,5 MFt. Az alkalmazandó adókulcs meghatározásakor a megrendelőnek azt kell vizsgálni, hogy az egyes számlákhoz kapcsolódó reklám-közzétételi szerződések mikor jöttek létre. Az első számla ellenértéke 1,2 MFt, a megrendelő március 20-án kötött szerződést a közzétevővel. A további három számla együttes ellenértéke 2,8 MFt, a reklám-közzétételre irányuló szerződések július 6-án, július 11-én, illetve augusztus 1-jén jöttek létre. Ebben az esetben a megrendelőnek az első, 1,2 MFt ellenértékű számla vonatkozásában a 20%-os adókulcs, míg a további három számla vonatkozásában az 5%- os adókulcs az irányadó. Az adóalapnak tehát olyan hányadára kell alkalmazni a 20%-os adókulcsot, amilyen hányadot az 1,2 MFt képvisel a 4MFt-os összesített ellenértékben [1,2 MFt / 4 MFt = 0,3], az adóalap fennmaradó részére [2,8 MFt / 4 MFt = 0,7] az 5%- os adókulccsal kell megállapítani az adót. A megrendelő által fizetendő adó összege: [1,5 MFt x 0,3 x 0,2] + [1,5MFt x 0,7 x 0,05] = 90 eft +52,5 eft =142,5 eft. 15

16 3.4.Eljárási szabályok Amennyiben a megrendelőnek adókötelezettsége keletkezik, akkor a megrendelő havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. A bevallásra a jelű nyomtatvány 04-es lapja szolgál. A megrendelőnek nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során az adó, adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés 7. (1)-(8) bekezdésében foglalt szabályait. Adófizetésre nem kötelezett adóalanynak amelyik hónapban a reklám közzététel havi összesített ellenértéke a ezer forintot nem haladja meg nullás adattartalmú bevallást benyújtani nem kell A megrendelőt és a vele szerződő társasági adóalanyokat terhelő társasági adóalap korrekció A Tao. tv. 3. számú melléklete A részének 16. pontja értelmében a 8. (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a Ratv. szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és a) az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és b) az adóalany nem igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek a Ratv. 3. (2) bekezdés szerinti megrendelője kérte és c) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján a Ratv. 7/A. szerint közzétett nyilvántartásban. Ha az adóévben a reklám közzététellel összefüggésben elszámolt költségek éves szinten nem haladják meg a 30 millió forintot, úgy a növelő tétel alkalmazásának kötelezettsége fel sem merülhet. A Tao. tv június 5-étől hatályos módosítása értelmében ezt a szabály már a 2014-es társasági adókötelezettség megállapítása során is lehet alkalmazni [Tao. tv. 29/Z. (2) bekezdés]. Ha tehát a társasági adó alanya a 1429 jelű bevallás összeállítása során nyilatkozat hiányában növelő tételként figyelembe vett a 30 millió forintot meg nem haladó összegű reklámköltségeket, úgy önellenőrzés útján helyesbítheti (csökkentheti) a 2014-es adókötelezettségét től a 30 millió forintot meghaladó költségek esetén sincs növelő tétel akkor, ha az adózó ugyan nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával, de hitelt érdemlő módon igazolja, hogy kérte a nyilatkozatot, csak nem kapta meg (a társasági adóalap korrekció alóli mentesüléshez nem szükséges e ténynek az állami adóhatósághoz való bejelentése). Ha a közzétevő a megrendelés időpontjában szerepel az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartásban, akkor nincs nyilatkozat-adási kötelezettsége, a társasági adóalany pedig 30 millió forintot meghaladó összegű költségek elszámolása esetén is automatikusan mentesül a növelő tétel alkalmazása alól. 16

17 4. A Ratv. további rendelkezései Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele. A Ratv-ben nem szabályozott eljárási kérdésekben az Art. előírásai az irányadók. Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el [Ratv. 7. (9)-(11) bekezdés]. [Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Adó- és Vámhivatal] 17

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1. Értelmező rendelkezések 1. E törvény alkalmazásában: 1. médiaszolgáltatás:

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2014. évi XXII. törvény 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 2014.8.15. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. Értelmező rendelkezések 1 2. Az adókötelezettség, az adóalany 1 3.

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1. Értelmező rendelkezések 1. E törvény alkalmazásában: 1. médiaszolgáltatás:

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról (a módosításokkal - piros színnel jelölve - egységes szerkezetben)

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról (a módosításokkal - piros színnel jelölve - egységes szerkezetben) 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról (a módosításokkal - piros színnel jelölve - egységes szerkezetben) Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1.

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai, figyelemmel a 2015-ös évközi változásokra. 2015. június 25. dr. Németh Nóra

A reklámadó legfontosabb szabályai, figyelemmel a 2015-ös évközi változásokra. 2015. június 25. dr. Németh Nóra A reklámadó legfontosabb szabályai, figyelemmel a 2015-ös évközi változásokra 2015. június 25. dr. Németh Nóra 1 Jogforrás A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] o Hatálybalépés időpontja:

Részletesebben

Reklámadó 2014. Reklámadó 2014

Reklámadó 2014. Reklámadó 2014 Törvényi háttér: a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.], Módosította: a 2014. évi XXXIV. törvény Magyar Közlöny 82. számában 2014. június 17-én jelent meg. 2014. augusztus 15-étől hatályos.

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2016-ban is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám.

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2015.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2015. A reklámadó legfontosabb szabályai 2015. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2015-ben is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám,

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2014.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2014. A reklámadó legfontosabb szabályai 2014. A Magyar Közlöny 82. számában 2014. június 17-én megjelent a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.], amelynek rendelkezései a 2014. évi XXXIV. törvény

Részletesebben

A reklámadó. 2014. október 6. dr. Németh Nóra

A reklámadó. 2014. október 6. dr. Németh Nóra A reklámadó 2014. október 6. dr. Németh Nóra 1 Jogforrás A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] A Magyar Közlöny 82. számában 2014. június 17-én jelent meg, rendelkezései a 2014. évi XXXIV.

Részletesebben

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Reklámadó Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Jogszabályi háttér 2015. évi LXII. törvény a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról, mely módosította a 2014. évi XXII. törvényt A társasági adóról

Részletesebben

a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről é s azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról *

a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről é s azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról * Országgyű lés Hivatal a lrománys7< I /~Z 6g p ( 2014. évi törvény Érkezett : 2014 J ul 0 9. a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről é s azzal összefüggő egyes

Részletesebben

REKLÁMADÓ 2014. Budapest, 2014. augusztus 14.

REKLÁMADÓ 2014. Budapest, 2014. augusztus 14. REKLÁMADÓ 2014 Budapest, 2014. augusztus 14. Előadó: Vadász Iván alelnök Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások 2014. évi XXXIV. törvény a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő

Részletesebben

RSM DTM Hungary Zrt. Reklámadó, különös tekintettel a szállodaipar működési sajátosságaira

RSM DTM Hungary Zrt. Reklámadó, különös tekintettel a szállodaipar működési sajátosságaira RSM DTM Hungary Zrt. Reklámadó, különös tekintettel a szállodaipar működési sajátosságaira Magyar Szállodák és Éttermek Szövetség 2014konferencia 2014.09.10. Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz Tartalom 1.

Részletesebben

A REKLÁMADÓ-TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA. Piac & Profit Konferencia 2015. június 25. dr. Szilágyi Zsuzsanna ügyvéd

A REKLÁMADÓ-TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA. Piac & Profit Konferencia 2015. június 25. dr. Szilágyi Zsuzsanna ügyvéd A REKLÁMADÓ-TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Piac & Profit Konferencia 2015. június 25. dr. Szilágyi Zsuzsanna ügyvéd MI INDOKOLTA A TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁST? Az Európai Bizottság vizsgálatának irányai : a reklámadó törvény

Részletesebben

+. ~r~ y~.,~~ь -i ь e:.sc dwátа1а. Ё rlc вzett: 2014 :! ^,~ 1 1. Tisztelt Elnök Úr!

+. ~r~ y~.,~~ь -i ь e:.sc dwátа1а. Ё rlc вzett: 2014 :! ^,~ 1 1. Tisztelt Elnök Úr! +. ~r~ y~.,~~ь -i ь e:.sc dwátа1а Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága í лt1ѝ~rcysú3il:~/ Ё rlc вzett: 2014 :! ^,~ 1 1. ) Összegző módosító iavaslat Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére

Részletesebben

RSM DTM Hungary Zrt. Gyógy- és wellness szállodák marketingkommunikációja II. Országos Konferencia. 2015.03.04. Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz

RSM DTM Hungary Zrt. Gyógy- és wellness szállodák marketingkommunikációja II. Országos Konferencia. 2015.03.04. Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz RSM DTM Hungary Zrt. Gyógy- és wellness szállodák marketingkommunikációja II. Országos Konferencia 2015.03.04. Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz Tartalom 1. Adóköteles tevékenység 2. Reklámadó alanya 3.

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

2015. évi törvény. 1. (1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

2015. évi törvény. 1. (1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2015. évi törvény a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról Az Országgyűlés az Európai Bizottság egyes

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Ёrkezе t{ : 2014 JuN 0 2.

Ёrkezе t{ : 2014 JuN 0 2. ОАвú$gyiálés Hivatala lrcлщdnr^z аan: к,~f 2014. évi törvény а reklámadóról Ёrkezе t{ : 2014 JuN 0 2. Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel а következő törvényt alkotja : 1. Értelmező

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

wts hírlevél # 7.2014

wts hírlevél # 7.2014 2014. augusztus wts hírlevél # 7.2014 WTS Klient. A híd. fókuszban Reklámadó kérdezz, felelek! Az adóhatóság közzétette a reklámadó bevallás és a kitöltési útmutató tervezetét, teendők 2014. augusztus

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

1. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépés e

1. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépés e ,,,,, : aev r.~ala 2,. :anybzii1 : 74 ' 6A, Érkezett : 2014 JÚN 3 0. 2014. évi törvény a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefügg ő egyes adótörvények

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról I. Jogszabályi háttér A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

A reklámadó. Adóvilág 2014. október XVIII. Évfolyam 11. szám. I. Az adóköteles tényállások és az értelmezésükhöz szükséges fogalmak

A reklámadó. Adóvilág 2014. október XVIII. Évfolyam 11. szám. I. Az adóköteles tényállások és az értelmezésükhöz szükséges fogalmak Adóvilág 2014. október XVIII. Évfolyam 11. szám A reklámadó A Magyar Közlöny 82. számában 2014. június 17-én megjelent a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. tör - vény [Ratv.], amelynek rendelkezéseit már

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C.

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. Derecskei Polgármesteri Hivatal 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület/ 9. sz. irodahelyiség

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

I. Adókötelezettség 1..

I. Adókötelezettség 1.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 33/2007/XII.28./., 23/2002/VIII.14./sz., 17/2002/VI.14./ sz., a 25/2001/XII.12./, a 29/2000/XII.21./sz., a 21/1999./VI.9./sz. és a 35/2011.(XII.20.)számú

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény az országgyűlés által elfogadott, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatalról

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016

Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016 Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016 Útmutató támogató szervezetek részére TARTALOM Jogszabályi háttér Támogatás menete Az új konstrukció A rendelkező nyilatkozat Az adóelőleg terhére Az adóelőleg-kiegészítés,

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

Útmutató. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő150. napig nyújtja be.

Útmutató. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő150. napig nyújtja be. Útmutató 2011. évi helyi iparűzési adóbevallás benyújtására Szolnok város illetékességi területén állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenységet (továbbiakban: iparűzési tevékenység) végzők kötelezettek.

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére.

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére. A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/199.(XII.31.)KT számú rendelet Balotaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testület a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1.

ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1. VÁSÁROSNAMÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI H I V A T A L ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1. TELEFON: (45) 470-022/121-122 mellék. Honlap : www.vasarosnameny.hu Sz.l.: 11744065-15403399-03540000 35/2008.(XII.31.)

Részletesebben

2.1. I. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft

2.1. I. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal 4200 Hajdúszoboszló, Hősök tere 1. Telefon: 52/557-300 Fax: 52/557-301 www.hajduszoboszlo.eu Ügyintéző: Adócsoport "B" épület/15.sz. irodahelyiség Tel.:52/557-353

Részletesebben

2.1. I. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft. 2.2. II. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft

2.1. I. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft. 2.2. II. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft Biharkeresztesi Közös Önkormányzati Hivatal 4110 Biharkeresztes, Széchenyi u.57. Telefon: 54/430-001/118 Fax: 54/541-052 www.biharkeresztes.hu Ügyintéző: Adócsoport BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról 1 Adókötelezettség

a helyi iparűzési adóról 1 Adókötelezettség Kevermes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (IV. 20.) KT. Rendelete a helyi iparűzési adóról 1 Kevermes Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya:

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya: DERECSKEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület 9. sz. irodahelyiség Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének megváltozott szabályai a gyakorlatban. (dr. Németh Nóra NAV Központi Hivatala)

A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének megváltozott szabályai a gyakorlatban. (dr. Németh Nóra NAV Központi Hivatala) A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének megváltozott szabályai a gyakorlatban (dr. Németh Nóra NAV Központi Hivatala) A módosított jogszabályi háttér és a hatálybalépés időpontja A társasági adóról

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

Reklámadó és az internet. Balogh László Arkon Zrt.

Reklámadó és az internet. Balogh László Arkon Zrt. Reklámadó és az internet Balogh László Arkon Zrt. Reklámadóról szóló tv. ( Ratv. ) 2. (1) e) Adóköteles az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklám

Részletesebben

BEVALLÁS (2014-as tárgyévi teljesítmény alapján) a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

BEVALLÁS (2014-as tárgyévi teljesítmény alapján) a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 3/1 I. Bevallás jellege 1. Éves bevallás 2. Záró bevallás 3. Előtársasági bevallás 4. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó bevallása 5. Év közben kezdő adózó bevallása 6. Naptári évtől eltérő

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS / ADATMÓDOSÍTÁS

BEJELENTKEZÉS / ADATMÓDOSÍTÁS Szatymaz Községi Önkormányzat 6763 Szatymaz, Kossuth u. 30. Tel.: 62/583560, Fax: 62/283311 BEJELENTKEZÉS / ADATMÓDOSÍTÁS (állandó, ideiglenes jellegű helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) I. A vállalkozás

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

BEVALLÁS FŐLAP. 7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

BEVALLÁS FŐLAP. 7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása 1 BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén FŐLAP 20... évben kezdődő adóévben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről

Részletesebben

Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (IV. 13.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (IV. 13.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (IV. 13.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ 1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ Adókötelezettség, az adó alanya Adóbevallási és adófizetési kötelezettség

Részletesebben