Ellenőrz. dr. Vig Gyula Budapest, október 9. 9

Átírás

1 Ellenőrz rzés és s kontroll az államháztartásban - Aktuális szabályoz lyozási kérdk rdések - dr. Vig Gyula Budapest, október 9. 9

2 Az előad adás s vázlatav BEVEZETŐ Magyarország g Alaptörv rvénye az államháztartásról l szóló évi CXCV. törvt rvény (Áht.)( az államháztartásról l szóló törvény végrehajtv grehajtásáról l szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr( vr.) Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról l szóló évi CXCIV. törvt rvény (Gst.) A Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról l szóló évi CXCIV. törvény módosm dosításáról l szóló T/ számú törvényjavaslat

3 az államháztartásról l szóló évi CXCV. törvt rvény az államháztartásról l szóló évi XXXVIII. törvt rvény (1992. VII ) Alaptörv rvény, sarkalatos törvt rvények egyszerűbb, átláthatóbb, keretjellegű szabályoz lyozás egységes ges szemlélet, let, nem az alrendszerekre, hanem a folyamatokra tekintettel lévől törvényi szerkezet az államháztartásról l szóló törvény végrehajtv grehajtásáról l szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr( vr.) szerkezete igazodik az Áht-hozhoz

4 Áht. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvt rvény céljac 1. (1) E törvt rvény célja, c hogy a közfeladatok k maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa tsa az államháztartás átlátható működési feltételeit. teleit. (2) A közfeladatok k ellátása elsősorban sorban ltségvetési szervek alapításával és s működtetm dtetésével történik. (3) Az államháztartáson kívüli k szervezetek a közfeladatok k ellátásában jogszabályban meghatározott feltételekkel telekkel közremk zreműködhetnek. A közfeladat k ellátásának finanszíroz rozása az ellátott feladattal arányos pénzp nzügyi fedezet részben r vagy egészben törtt rténő biztosításával valósul meg.

5 A KÖLTSK LTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLL LLÁSA 7. (1) A ltségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejl trejött tt jogi személy. ly. 10. (1) A ltségvetési szerv vezetője felelős s a közfeladatok k jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáé áért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettsk telezettségek teljesítéséé éért. (2) A ltségvetési szerv vezetője - helyettesítés s kivétel telével - más s ltségvetési szervnél l nem lehet vezető. (3) A ltségvetési szerv gazdálkod lkodási besorolása sa szerint önállóan működőm vagy önállóan működőm és s gazdálkod lkodó költségvetési szerv. (4) A Kormány rendeletében meghatározott ltségvetési szerv gazdasági gi szervezettel rendelkezik. A gazdasági gi szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesk pesítéssel ssel rendelkező gazdasági gi vezető irány nyítja. (5) A ltségvetési szerv feladatai ellátásának részletes r belső rendjét és s módjm dját szervezeti és s működési m szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre gekre vonatkozó szabályokat a ltségvetési szerv szervezeti és s működési m szabályzat lyzatában vagy a szervezeti egységek gek ügyrendjében, a gazdálkod lkodás részletes rendjét t belső szabályzatban kell meghatározni. rozni.

6 A KÖLTSK LTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLL LLÁSA 9. (1) Ha törvt rvény eltérően en nem rendelkezik, a ltségvetési szerv irány nyítása a kővetkezk vetkező hatásk skörök k gyakorlásának jogát t jelenti: a) a ltségvetési szerv átalakítása és s megszüntet ntetése, b) a ltségvetési szerv vezetője tekintetében a vezetői i megbízás s adása, visszavonása, sa, és s az egyéb munkáltat ltatói i jogok gyakorlása, c) a ltségvetési szerv gazdasági gi vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása, sa, díjazd jazásának megállap llapítása, d) a bevételi és s kiadási előir irányzatokkal való gazdálkod lkodás s rendszeres figyelemmel kísérése, k se, a végrehajtv grehajtás, illetve a ltségvetési szerv által ellátand tandó közfeladatok megvalósításának veszélye esetén n a jogszabályban meghatározott szüks kséges intézked zkedések megtétele, tele, e) a ltségvetési szerv szervezeti és s működési m szabályzat lyzatának jóváhagyj hagyása, f) a ltségvetési szerv által ellátand tandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és s az erőforr forrásokkal való szabályszer lyszerű és s hatékony gazdálkod lkodáshoz szüks kséges követelmk vetelmények érvényesítése, se, számonk monkérése, ellenőrz rzése, g) jogszabályban meghatározott esetekben a ltségvetési szerv döntd ntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás s kiadása feladat elvégz gzésére vagy mulasztás s pótlp tlására, i) a ltségvetési szerv jelentést stételre telre vagy beszámol molóra való kötelezése, és j) a ltségvetési szerv kezelésében lévől közérdekű adatok és s közérdekbk rdekből l nyilvános nos adatok, valamint a b), c) és s f)-i) ) pont szerinti irány nyítási jogkörök k gyakorlásához szüks kséges, törvt rvényben meghatározott személyes adatok kezelése. (2) A ltségvetési szerv ltségvetésének végrehajtv grehajtásáért az irány nyító szerv közjogi k felelőss sséggel tartozik.

7 A fejezeti kezelésű előir irányzatok 17. (3) A fejezeti kezelésű előir irányzatok a fejezetet irány nyító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása, vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenys kenységével kapcsolatban felmerülő,, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettsk telezettségei teljesítése se során n felmerülő költségvetési bevételek és s ltségvetési kiadások elszámol molására szolgálnak. lnak (5) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a ltségvetési évre vonatkozóan an az államháztartásért felelős s miniszterrel egyetért rtésben évente megalkotott rendeletben állapítsák k meg a fejezeti kezelésű előir irányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatosan a támogatt mogatási igények benyújt jtásának, elbírálásának, a pályp lyázatok lebonyolításának, nak, a beszámol molásnak, a visszakövetel vetelésnek és s a felhasználás ellenőrz rzésének szabályait, tovább bbá fejezeti kezelésű előir irányzatonkéntnt a) a fejezeti kezelésű előir irányzatok felhasználási si céljc lját, b) azon személyek, szervezetek körét, k amelyek számára a fejezeti kezelésű előir irányzat forrásaib saiból l kifizetés vagy átcsoportosítás s teljesíthet thető, c) ha a fejezeti kezelésű előir irányzat felhasználási si célja c ltségvetési támogatt mogatás, ca) ) a ltségvetési támogatt mogatás s pályp lyázati úton vagy egyedi döntd ntéssel törtt rténő biztosításának és s rendelkezésre bocsátásának módjm dját, cb) ) a ltségvetési támogatt mogatáshoz kapcsolódóan an előleg leg folyósításának lehetőségét, t, cc) ) a visszafizetési si kötelezettsk telezettséggel nyújtott ltségvetési támogatt mogatás s esetén n a visszafizetés s határidej ridejét, cd) a kikötend tendő biztosítékokat, és d) a kezelő szerv esetleges kijelölését, a lebonyolító szerv igénybev nybevételének lehetőségét. t.

8 Áht. VIII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS S ELLENŐRZ RZÉSI RENDSZERE 61. (1) Az államháztartási kontrollok célja c az államháztartás s pénzeszkp nzeszközeivel zeivel és s a nemzeti vagyonnal törtt rténő szabályszer lyszerű,, gazdaságos, gos, hatékony és s eredményes gazdálkod lkodás s biztosítása. sa. (2) Az államháztartás s külsk lső (törv rvényhozói) ellenőrz rzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvev mvevőszék k látja l el. (3) Az államháztartás s kormányzati szintű ellenőrz rzése a kormányzati ellenőrz rzési szerv, az európai támogatt mogatásokat ellenőrz rző szerv és s a kincstár által valósul meg. (4) Az államháztartás s belső kontrollrendszere a ltségvetési szervek belső kontrollrendszere - beleértve a belső ellenőrz rzést - keretében valósul meg. Végrehajtási szabályok: a ltségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és s belső ellenőrz rzéséről l szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

9 A ltségvetési főfelf felügyelő,, felügyel gyelő Áht. 39. (1) A Kormány - a nem a Kormány irány nyítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv és s a Nemzeti Fejlesztési si Ügynökség g kivétel telével - a fejezetet irány nyító szervhez, a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez, valamint az elkülönített állami pénzalapok p és s a társadalombiztost rsadalombiztosítás s pénzp nzügyi alapjai kezelő szerveihez ltségvetési főfelf felügyelőt, felügyel gyelőt t rendelhet ki. (2) A ltségvetési főfelf felügyelő,, felügyel gyelő a gazdálkod lkodás s ltségvetés-politikával való összhangja és s a takarékos, kos, szabályszer lyszerű,, eredményes működés m érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézked zkedéseket tehet, így különösen k előzetesen vélemv leményezi a kötelezettsk telezettségvállalásra irányul nyuló eljárásokat és a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet. (3) A ltségvetési főfelf felügyelő,, felügyel gyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és s a megbízás visszavonásáról l az államháztartásért felelős s miniszter - az államháztartásért felelős s miniszter irány nyítása alá tartozó költségvetési szerv esetén n a kormányzati tevékenys kenység összehangolásáért felelős s miniszter egyetért rtésével - gondoskodik. A ltségvetési főfelf felügyelő,, felügyel gyelő tevékenys kenységének nek szakmai irány nyítását t az államháztartásért felelős s miniszter végzi. v (4) A ltségvetési főfelf felügyelő,, felügyel gyelő felett a (3) bekezdésben foglaltakon felüli li munkáltat ltatói i jogokat a kincstár r vezetője gyakorolja. A kincstár r elnöke e jogkörök k gyakorlásában nem utasíthat tható. (5) A ltségvetési főfelf felügyelő kormányzati szolgálati lati jogviszonyára a minisztériumban főosztf osztályvezetői munkakörben, a ltségvetési felügyel gyelő kormányzati szolgálati lati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető-helyettesi munkakörben alkalmazott kormánytisztvisel nytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

10 A kincstári biztos, az önkormányzati nyzati biztos Áht. 71. (1) Az államháztartásért felelős s miniszter - a nem a Kormány irány nyítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén n a Kormány kezdeményez nyezésére az Országgy ggyűlés - kincstári biztost jelöl l ki az államháztartás s központi k alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert, az esedékess kességet követk vető hatvan napon túli t tartozásállom llománya meghaladja az éves eredeti kiadási előir irányzatának nak 3,5%-át t vagy az ötvenmillió forintot. (2) A tartozásállom llomány fennáll llásáig a pénzp nzügyi ellenjegyzés és s az érvényesítés s szabályain felül l csak a kincstári biztos ellenjegyzésével vállalhatv llalható kötelezettség, és s rendelhető el utalványoz nyozás. (3) A kincstári biztos a ltségvetési szerv szervezeti felépítését, t, működési m folyamatát, t, és gazdálkod lkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézked zkedéseket kezdeményezhet. (4) Ha a helyi önkormányzat nyzat vagy a többct bbcélú kistérs rségi társult rsulás által irány nyított ltségvetési szerv harminc napon túli t elismert tartozásállom llományának nak mértm rtéke eléri az éves eredeti kiadási előir irányzatának nak 10%-át t vagy a százötven millió forintot, és s e tartozását t egy hónapon h belül l nem tudja harminc nap alá szorítani, az irány nyító szerv a ltségvetési szervhez - az egészs szségbiztosítási si szerv által finanszírozott költségvetési szervhez az egészs szségbiztosítási si szerv kérésére, k re, vagy ha azt nem kérte, k vélemv leményének nek előzetes kikérésével - a (2) és s (3) bekezdésben foglalt hatásk skörrel rendelkező önkormányzati nyzati biztost jelöl l ki. Önkormányzati nyzati rendelet önkormányzati nyzati biztos kirendelését t az e bekezdésben meghatározottakn rozottaknál l kisebb mérték, rövidebb r időtartam, lejárat esetén n is kötelezk telezővé teheti.

11 Magyarország g Alaptörv rvénye A közpk zpénzekről l szóló fejezet ( (36. cikk 44. cikk) a központi k ltségvetésről és s a központi k ltségvetés végrehajtásáról l szóló törvények legfontosabb szabályai 36. Cikk (1) Az Országgy ggyűlés s minden évre vonatkozóan an törvt rvényt alkot a központi k költségvetésről és s a központi k ltségvetés s végrehajtv grehajtásáról. A központi k ltségvetésről és a központi k ltségvetés s végrehajtv grehajtásáról l szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvt rvényben előírt határid ridőben az Országgy ggyűlés s elé terjeszti. Adóss sságszabály Nemzeti vagyon legfontosabb szabályai A Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Számvev mvevőszékre és s a Költségvetési Tanácsra vonatkozó legfontosabb szabályok

12 Magyarország g Alaptörv rvénye a közpk zpénzek eredményes kezelésének és s az átláthatóság biztosításának kötelezettsk telezettsége; 37. Cikk (1) A Kormány a központi k ltségvetést törvt rvényesen és s célszerc lszerűen, en, a közpk zpénzek eredményes kezelésével és s az átláthatóság g biztosításával köteles k végrehajtani. v grehajtani.

13 Magyarország g Alaptörv rvénye Az adóss sságszabály 36. Cikk (4) Az Országgy ggyűlés s nem fogadhat el olyan központi k ltségvetésről szóló törvényt, amelynek eredmények nyeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék k felét. (5) Mindaddig, amíg g az államadósság g a teljes hazai össztermék k felét meghaladja, az Országgy ggyűlés s csak olyan központi k ltségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság g a teljes hazai össztermékhez viszonyított arány nyának nak csökkent kkentését t tartalmazza.

14 Magyarország g Alaptörv rvénye Az adóss sságszabály 37. Cikk (2) A központi k ltségvetés s végrehajtv grehajtása során - a 36. cikk (6) bekezdésében ben meghatározott kivételekkel - nem vehető fel olyan kölcsön, és s nem vállalhatv llalható olyan pénzp nzügyi kötelezettsk telezettség, amely azt eredményezn nyezné,, hogy az államadósság g meghaladja a teljes hazai össztermék k felét. (3) Mindaddig, amíg g az államadósság g a teljes hazai össztermék k felét meghaladja - a 36. cikk (6) bekezdésében ben meghatározott kivételekkel - a központi k ltségvetés s végrehajtv grehajtása során n nem vehető fel olyan kölcsk lcsön, és s nem vállalhatv llalható olyan pénzp nzügyi kötelezettség, amelynek következtk vetkeztében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennáll llóhoz képest k növekedne. n vekedne.

15 Magyarország g Alaptörv rvénye Nyilvánoss nosság g elve 39. Cikk (2) A közpk zpénzekkel gazdálkod lkodó minden szervezet köteles k a nyilvánoss nosság g előtt elszámolni a közpk zpénzekre vonatkozó gazdálkod lkodásával. A közpk zpénzeket és s a nemzeti vagyont az átláthatóság és s a közélet k tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és s a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekk rdekű adatok.

16 Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvt rvény Államadósság g fogalma, számítása sa 3. (1) Adóss sságot keletkeztetőügylet és s annak értéke: a) hitel, kölcsk lcsön n felvétele, átvállalása a folyósítás s napjától l a végtv gtörlesztés s napjáig, és s annak aktuális tőketartozása, b) a számvitelr mvitelről l szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától l a bevált ltás s napjáig, kamatozó értékpapír r esetén annak névértn rtéke, egyéb értékpapír r esetén n annak vételv telára, c) váltv ltó kibocsátása sa a kibocsátás s napjától l a bevált ltás s napjáig, és s annak a váltv ltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező,, kamatot nem tartalmazó értéke, d) az Szt. szerint pénzp nzügyi lízing l lízingbevevl zingbevevői i félkf lként törtt rténő megkötése a lízing l futamideje alatt, és s a lízingszerződésben sben kikötött tt tőkert kerész hátralh tralévő összege, e) a visszavásárl rlási kötelezettsk telezettség g kikötésével megkötött tt adásv svételi szerződés s eladói i félkf lként törtt rténő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóü óügyleteket is - a visszavásárl rlásig, és a kikötött tt visszavásárl rlási ár, f) a szerződésben sben kapott, legalább háromszh romszázhatvanöt t nap időtartam tartamú halasztott fizetés, részletfizetr szletfizetés, s, és s a még m g ki nem fizetett ellenért rték, g) külfk lföldi ldi hitelintézetek által, származ rmazékos műveletek m különbk nbözeteként az Államadósság g Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, tek, és s azok összege. sszege.

17 Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvt rvény 2. Az adóss sságcsökkentés 4. (1) A központi k ltségvetésről l szóló törvényben összegszerűen en meg kell határozni - az államháztartás s központi k alrendszerének, nek, - az államháztartás önkormányzati nyzati alrendszerének nek és - a kormányzati szektorba sorolt egyéb b szervezetek adóss sságának a ltségvetési év v utolsó napjára - az Alaptörv rvény 36. cikk (5) és s (6) bekezdésének megfelelően en - tervezett értékét. t.

18 Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvt rvény Az államadósság g keletkezését és s növekedn vekedését korlátoz tozó szabályok 8. Az állam nevében adóss sságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása alapján n köthetk thető. 9. (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb b szervezet adóss sságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős s miniszter előzetes hozzájárul rulásával köthet. k E rendelkezést nem kell alkalmazni a likvid hitel igénybev nybevételére, valamint az olyan adóss sságot keletkeztető ügyletre, amelyben valamennyi fél f l az államháztartás s valamely alrendszerébe tartozó jogi személy, illetve kormányzati szektorba sorolt egyéb b szervezet. 10. (1) Az önkormányzat nyzat adóss sságot keletkeztető ügyletet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárul rulásával köthet. k thet.

19 Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvt rvény A Kormány hozzájárul rulása nélkn lkül l lehetséges: a) a magyar ltségvetést érintő,, az Európai Uniós s vagy más m s nemzetközi zi szervezettől megnyert pályp lyázat önrészének és s a támogatt mogatás s előfinansz finanszírozásának biztosítására szolgáló adóss sságot keletkeztető kötelezettségvállalásra, b) az adóss sságrendezési eljárás s során n a hitelezői i egyezség g megkötéséhez igénybe vett reorganizáci ciós s hitelre, c) a likvid hitelre vonatkozó,, valamint d) a Fővárosi F Önkormányzat nyzat és s a megyei jogú város esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat nyzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat nyzat esetében pedig a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési si célúc adóss sságot keletkeztető ügylet megkötése. A d) pont alkalmazása tekintetében az ugyanazon fejlesztési si cél c l megvalósítását t szolgáló fejlesztéshez shez kapcsolódó ügyletek értékét t egybe kell számítani.

20 A KöltsK ltségvetési Tanács Alaptörv rvény 44. cikk (1) A KöltsK ltségvetési Tanács az Országgy ggyűlés s törvt rvényhozó tevékenys kenységét t támogatt mogató szerv, amely a központi k ltségvetés s megalapozottságát t vizsgálja. (3) A központi k ltségvetésről l szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és s (5) bekezdésében ben foglaltak betartása érdekében a KöltsK ltségvetési Tanács előzetes hozzájárul rulása szüks kséges. A KöltsK ltségvetési Tanács jogosítv tványai (a Magyarország gazdasági gi stabilitásáról l szóló évi CXCIV. törvt rvény módosításáról l szóló T/7669. számú törvényjavaslat alapján) Véleményt nyilvánít t a központi k ltségvetésről l szóló törvény tervezetéről, dönt a központi k ltségvetés s elfogadásához szüks kséges hozzájárul rulásról, félévente vélemv leményt nyilvánít t a központi k ltségvetésről l szóló törvény végrehajtásának helyzetéről és s az államadósság g várhatv rható alakulásáról, l, véleményt nyilváníthat a központi k ltségvetésről l szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szüks kséges törvt rvénymódosításokat sokat tartalmazó törvényjavaslatokról, l, ideértve a 28. szerinti fizetési kötelezettsk telezettségre vonatkozó törvényjavaslatot is, véleményt nyilváníthat a központi k ltségvetés s tervezésével, vel, végrehajtv grehajtásával, a közpénzek egyéb b módon m törtt rténő felhasználásával kapcsolatos bármely b kérdk rdésről,

21 a Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról l szóló évi CXCIV. törvény módosm dosításáról l szóló T/7669. számú törvényjavaslat A KöltsK ltségvetési Tanács működését m t 5 fős f s titkárs rság g segíti. A KöltsK ltségvetési Tanács feladatköre kiegész szül Állami Számvev mvevőszék és s a Magyar Nemzeti Bank a Tanács munkáját elemzéseknek és s megállap llapításoknak a Tanács rendelkezésére bocsátásával segíti. Egyes hatásk sköreit a Tanács elektronikus hírkh rközlő eszköz igénybev nybevételével is gyakorolhatja. Az adóss sságot keletkeztető ügyletek érvényességét t nem érinti, ha a kölcsön n felvételekor, a pénzp nzügyi kötelezettsk telezettség g vállalv llalásakor nem ismert okból l a ltségvetési év v utolsó napján n az államadósság- mutató meghaladja a tervezett értéket. A külfk lföldi ldi pénznemben p fennáll lló adóss sságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi k ltségvetésről l szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.

22 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! dr. Vig Gyula