A TERMÉSZET SZERKESZTI: NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TERMÉSZET SZERKESZTI: NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA"

Átírás

1 A TERMÉSZET KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, IV., ÁLLATKERT TELEFON: SZERKESZTI: NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA MEGJELENIK MINDEN HO 15-EN ELŐFIZETÉSI DIJ: EGY ÉVRE 6 PENGŐ FÉLÉVRE 3 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 60 FILLÉR III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 193T. MÁJUS >ŐRSÉG«A Z ÁLLATKERTI TÓ PARTJÁN. ifj. Dorner Aurél felvétele. Rapaics Raymun r.: Orgona. Igali Mészáros József: Tavasz a vizeken. Éhik Ciyula r.: Tavaszi vaásztrofeák. Borsoi László: Májusi erőben. Vaásztrofeák Tára. Kleiner Enre r.: Rigók a városban. Veress Gábor: Ujabban fészkelő maarak Paks határában. TARTALOM: Maarakról. Rövi közlemények. Könyvekről. Mi újság az Állatkertben? A magyar kutya. Hankó Kató: Tavasz az erőn. Szerkesztői üzenetek.

2 FILLÉRES VASÁRNAPOK AZ ÁLLATKERTBEN! Minen hónap első vasárnapján felnőttek 40 flér 10 éven aluli gyermekek 20 flér beléptiíjat fizetnek a székesfővárosi állat- és növénykertben Aki tanulni, gyönyörköni és szórakozni akar, ezen a napon okvetlenül látogassa meg az állatkertet. Nappal: az összes állatok a szaba kifutókban láthatók. Akvárium (tengeri és éesvízi állatokkal), kígyóház, pálmaház, lovaglás, kocsizás, venéglő, tejcsarnok. 8 GUNDEL állatkerti venéglői kiváló konyháiról közismertek P O L G Á R I A R A K Éttermei és terrasza a Gellértsszállóban a viékről felránuló közönség és külföli látogatóknak kevelt szórakozási helye. N E KK5ÍKKKKÍÍKK5ÍKKK5Í x SCHREIER BÉLA kereskeelmi részvénytárs. BUDAPEST ii VII., Izabella-utca 34. sz. Tel.: 1=438=49 és 1= Vesz és ela minennemű szálas* és szemestakarmányt, :i őrleményféléket, gabona* x neműeket, fűszer*, hüve* lyes* és gyarmatárut. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Megelégeést nyújt kertünk, l\a megb magot vetünk. Mauthner Öön r.~t. Buapest, VII., Roítenbler-u. 33.

3 Orgonasövény. Naler Ferenc felvétele. ORGONA. írta: Rapaics Raymun. Az orgona az olajfafélék csalájának szép és érekes nemzetsége, a tuomány Syringa néven különbözteti meg. Török neve lák, ezt vették át a franciák és angolok, a németben előbb Spanischer Flieer, innen származik a régi magyarban is a»spanyol boza«maj egyszerűen Flieer. Az orgona név a magyarban csak a VIII. száza végén bukkan fel és nem más, mint a Syringa szaba forítása. Csalái rokonságát az orgona virágszerkezetével árulja el. Ez nagyon egyszerű. Jellemzi a négyes szám ; a csésze négyfogú, a párta összenőtt négyszirmú, alsó része csöves, felső része peig kiterült négy pártakaréj. Az ivarlevelek köreiben a négyes szám felezőik, tehát az orgonavirágban két porzót és két termőlevélből alakult termőt találunk. A termő röviebb a porzóknál, ezek szálukkal a párta belsejéhez nőnek, s a pártától csak a pártacső torkát elzáró portokok különülnek el. Az orgonavirág pompás latát minenki élvezte és ismeri. Ezt az latot a virág a magházon fejleszti. A magházon vannak ugyanis mézmirigyei, amelyek a rovarok csalogatására való latanyagot és mézet elválasztják. A pompás latra gyülekezik is sok rovar, főképen méhek és lepkék. A fecskefarkúlepkének az orgonavirág egyik legkeveltebb kikötője. Látogatása az orgonának bizonyára hasznára válik, mert hosszú pöörny el vével játszva nyitja meg az utat a portokok között, közben könnyeén eléri a pártacső alján összegyűlő mézet és elkerülhetetlenül érinti a bibét. Az orgona-nemzetség hazája Eurázia, elterjeésének központja peig Kína nyugati része, vagyis Ázsia közepe. Pontosan huszonnyolc faját különböztetik meg, ezeknek zöme Kína nyugati részében honos, néhány faj Manzsúriában, Koreában és Japánban él, a Himalájában szintén csak néhány faj honos, azután tovább nyugatra, Kisázsiában és Előázsiában, olyan terület következik, amelyen egyetlen orgonafaj sem található, ellenben tovább nyugatra, a Balkánon ismét felbukkan az orgona-nemzetségnek egy képviselője, a közönséges-orgona (Syringa vulgáris) ; ennek hazája Erély élnyugati sarkáig ér, s ott átaja helyét az erélyi-orgonának (Syringa Josikaea), amely az északkeleti Kárpátokig nyomul. Miként látjuk, Európának két orgonafaja van, ám ezeket az orgona-nemzetség ázsiai terjeési területének legnyugatibb határaitól óriási terület választja el. Ezt a növényvág történetének kutatói úgy magyarázzák, hogy régi korokban,

4 valószínűleg még a harmakorban, az orgonanemzetség erre nyugatra a Himaláján és Afganisztánon túl a Balkánig és Erélyig összefüggően telepeett meg, e a későbbi korok éghajlati változásai a közbenfekvő területeken kipusztították azt a növényzetet, amelynek az ottani orgonafajok is tagjai voltak. Ezt a feltevést több hasonló Közönséges-orgona (Syringa vulgáris). Naler Ferenc felvétele pélával támogathatjuk. A közönséges-vagesztenye (Aesculus hippocastanum) szintén balkáni fa, akár a közönséges-orgona, s rokonai szintén Kínában élnek. (L. A Természet évf ol.) Az orgonának testvérnemzetsége az aranyfa. Fajai főképen Kínában honosak, egy faj azonban Albániában él, ez a balkáni-aranyfa (Forsythia europaea), amelynek legközelebbi rokona a Kínában honos Forsythia Giraliana. Még arra is aka péla, hogy egy faj terjeési területe két egymástól távol eső részre oszlik, pélául a kertekből közismert sárgaliom (Hemerocallis flava) Európában a Dunántúl őshonos növénye, tovább keletre hiányzik, azután megint Szibéria nyugati részében bukkan fel. Minezek a pélák eléggé mutatják, hogy sok régi növénynemzetség életében nagy szakaást okoztak annak a területnek jégkorszaki éghajlatváltozásai, amelyek a Fekete-tengertől északra és élre a növénytakarót valamikor megtizeelték. Méltán soroljuk ezek közé az orgona-nemzetséget is. Ám az orgona-nemzetség történetében nemcsak a növényfölrajzi vizsgálat vezet Kínába, a nemzetség központjába, hanem az orgona kertészeti története is azt mutatja, hogy ez a szép virágú cserje igazi kínai növény. Az újabb kutatások ereményei ugyanis kétségtelenül bebizonyították, hogy a kertészek az orgonát nem Európában, nem is Törökországban, hanem Kínában feezték fel, s ott kezték kertekbe ültetni. A kínaiorgona (Syringa oblata) testvérfaja a balkáni-orgonának, e kerti szereplése egy meghatározhatatlan régi korba nyúlik vissza. Ez volt az első orgonafaj, amelyet kertbe ültettek és íszcserjévé avattak. A balkáni-, vagyis a közönséges-orgonától egyébként abban is különbözik, hogy levelei ősszel szép narancssárgára vagy vörösre színezőnek. A szababan Shensi, Shansi, Kansu és Hupeh kínai tartományokban honos. Kínai kertekben számos kerti fajtája ismeretes. Európában csak a tuományos célt szolgáló növénykertekben látható. Szintén egy ismeretlen régi korban lett kerti íszcserje a perzsa-orgona (Syringa persica) is, ez azonban, miként ma már tujuk, tévesen viseli ezt a nevét. Nem mintha a perzsa kertekben hiányozna, sőt egy iőben minen perzsa kertben nagyon kevelt cserje volt, hanem azért, mert a perzsák keletről, Kínából kapták, hazája ugyanis nem, miként sokáig vélték, Perzsia, hanem Kína, közelebbről meghatározva, Kansu. Kína régi százaokban sok áruját nyugatra kezte szállítani, Kr. e. a II. százaban építette azt a nagy karavánutat, amely Perzsiáig ér, s amelyet legfőbb árucikkéről selyemútnak neveznek, ma peig az európai és ázsiai nagy összekötő gépkocsiútnak akarnak kiépíteni. Ezen az úton kínai karavánokkal jutott Perzsiába az őszi- és a kajszibarack, amelyet a régiek perzsa honosságúnak tartottak, akárcsak később a perzsa-

5 orgonát, amely azonban szintén kínai honosságú. A perzsa-orgona vesszői gyengébbek, hajlékonyabbak a meglehetősen merev termetű közönséges-orgonáénál, levelei gyakran hármasak vagy szárnyasán szeleteltek, keskenyebbek. Virágai kisebbek, fürtjei tömöttebbek. Európába a VII. száza elején hozták. Ekkor azonban az európai kertekben már megkevelték a közönséges-orgonát, ""S a perzsaorgona nálunk nem is terje-, hetett el túlságosan, jelentősége csak akkor növekeett meg, amikor a VIII. százaban a közönséges-orgonával keresztezték s ezáltal új keverékfajt teremtettek, amelyet a tuományban nagyon szerencsétlenül Syringa chinensis névvel jelöltek meg. A keverékorgona a közönséges-orgonánál hajlékonyabb, viszont a perzsaorgonánál nagyobb, levelei kisebbek és keskenyebbek, mint a közönséges-orgonáé, e nem szárnyasán szeleltek. A mult száza első felében nagyon elterjet. A Balkánon honos közönséges-orgona (Syringa vulgáris) valamikor a VI. százaban, ugyanakkor, amikor a vagesztenye, jutott a konstantinápolyi török kertekbe. Az első aatot róla Belon Pierre, keleti utazó munkájában olvassuk, amely 1554-ben jelent meg, s először említette a törökök nagy virágkevelését. Belon azonban a növény lák nevét még nem ismerte. Ezt 1565-ben csak Mattioli említi, aki elmonja, hogy az első orgonát Busbecq követ hozta magával Konstantinápolyból. Amikor ez az orgona 1589 május havában Bécsben a Himmelpfortgasse és a Seerstátte sarkán először virágzott, a kis kertből valóságos búcsújáróhely lett, mert a csoálatos latú és színű cserjét Bécs apraja-naggya látni akarta. Ettől kezve népszerűsége egyre nőtt s tetőfokát a táblabíróvágban, a múlt száza első felében érte el. Az erélyi-orgonát (Syringa Josikaea) sokkal később, csak a múlt száza elején feezték fel. Már Kitaibel hallott róla bizonyos Bulla oktortól, e ő még nem látott belőle pélányt. Ellenben Baumgarten János 1823-ban Gróf Bethlen Katalin kolozsvári kertjében látta az új cserjét, amelyet a Grófnő a Sebes-folyó völgyéből hozatott. Baumgarten biztatására a Grófnő megmutatta a cserjét Báró Jósika Jánosné született Gróf Csáky Rozáliának, az erélyi kormányzósági elnök feleségének, aki egy szárított pélányát Bécsbe Jacquin-nek juttatta el. Jacquin a szakköröknek az új orgonafajt a német természetvizsgálók és orvosok Hamburgban tartott vánorgyűlésén 1830 szeptember 20-án mutatta be és nem egészen méltányosan Jósikáné tiszteletére Syringa Josikaea néven vezette be a tuományba. Keverékorgona (Syringa vulgáris x persica). Naler Ferenc felvétele. Az erélyi-orgona a közönséges-orgonától és közelebbi rokonaitól sok tekintetben lényegesen különbözik. A legtöbb orgonafajnak ugyanis, ágai csúcsán, két rügye van, mert a középső főrügy vagy ki sem fejlőik, vagy korán elszára és lehull. Az erélyi-orgona és rokonsága ellenben ágai végén nagy csúcsrügyet fejleszt, s ebben rejtőzik a virágzat. A közönséges-orgona vesszőinek csúcsán a két olalrügyből néha csak az egyik, máskor azonban min a kettő virágzatot visel. Az erélyi-orgona elterjeése renkívül különös. Nem egész Erélyben honos, csak nyugati olalán

6 a Biharhegységtől az Erős-Kárpátokig. Bz az elszigetelt elterjeése különben megfelel a kínai orgonafajok fölrajzi sajátságainak, mert a szigetszerű elterjeés azokra is jellemző. A kertekben az erélyi-orgona nem hóított, szépség olgában sem a perzsa-, sem a balkáni-orgonával nem versenyezhet. Ellenben Amerikában szívesen ültetik élősövénynek. Az orgona korunknak nem ivatos virága. A fővárosban is néhány évvel ezelőtt a tereken sok orgonacserjét kivágtak. Hogyan is lene a táblabíróvág latos, bájos, keves virága ebbe az új vágba, amely csak akkor szereti a zenét, ha fülcsavaró és úgy kívánja a táncot, ha rókalépés. Virágból sem kell már az orgona, a virágszépség netovábbja a mevekaktusz. De ahol a kertben a bájt és a szelí szépséget még szeretik, most is felnyílnak májusban az orgonasövények és viráguk az egész kertet felmagasztalja. TAVASZ A VIZEKEN. írta: lgali Mészáros József. Minen tavasszal, amikor a téli nagy pihenő után újjáélet náasok tarkítják a vizeket, egy gyermekkori emlék eleveneik meg előttem. Tavasz volt. Nagy erővel lüktetett az élet. Víg maárszó szállt a langyos szél szárnyán s a gyarapoó növényzetet a magasból bőségesen aláömlő napsugarak simogatták. A naptár május havát jelezte. A Balaton partján iparkotam Gyenesiás irányában. Közöttem és a nagy víz között, bent, a sekély vízben hatalmas nárengeteg terült el hosszan. Tavaszi uj jongásában a Balaton sem fért meg bőrében, elhagyta renes merét és, hogy pöffeszkeő nagyságát mutassa, elöntötte vízével az új fűvel benőtt parti föleket. Nézegélve halatam előre, amíg egy előttem aig ismeretlen látvány meg nem állított a vízparton. Habzott, örvénylett a sekély víz és hajlaoztak a kiálló sás- és nászálak ; iőnként nagy csobogás hallatszott, maj ismét csen lett. Alltam és tágranyílt szemmel néztem a vizet. Egyszer csak megláttam egy nagy halnak a hátát, amint a vízben fel és alá úszkált. Maj nemsokára egy még nagyobb tűnt fel és lassan annyi verőött össze, hogy a növényzettel benőtt szélvizekben alig tutak egymástól mozogni. Azóta nem mult el tavasz, hogy, ha tehettem, végig nem jártam annak a víznek a partját, ahol aziőtájt éppen tartózkotam. Ha tavasszal valamelyik halasvizünk mellett sétálunk, néha érekes olgokat láthatunk; megfigyelhetjük a fajfenntartás ösztönétől hajtott halakat, ezek yenkor renes tartózkoási helyüket elhagyják, renszerint fajok szerint csapatokba verőve»nászútra«kelnek és elvánorolnak a folyamokból a tengerbe vagy messzire felhatolnak a folyók forrásviékéig. Igen sok halfaj a partmenti sekélyebb vízrészeket keresi fel, renesen az olyan helyeket, amelyek áraások alkalmával víz alá kerülnek. Ezek a vízinövényekkel benőtt sekély vizek könnyebben felmelegszenek Kecskefarkú-lepke a közönséges-orgona (Syringa vulgáris) fürtjén. Vaas Ernő felvétele.

7 és a bennük lerakott ikrák biztosabban és gyorsabban kelnek ki. Leginkább a pontyot (Cyprinus carpio L.) látliatjuk a szél vizekben kisebb-nagyobb csapatokban feltűnni. A márnák (Barbus fluviatis Ag.) hosszú sorban egymás mögött úsznak az ívóhelyek felé ; legelöl az öreg nőstények halanak, utánuk peig a hímek, vagyis a tejes halak, maj a fiatalok zárják be a vígan halaó nászmenetet. A nyálkás-compó (Tinca vulgáris Cuv.) nősténye már nem szereti a tömeges felvonulást, renszerint két hím társaságában vonul a sasos vizekbe, hogy biztos helyen rakhassa le ikráit. Vizeink útonállója, a kora tavasszal ívó csuka (Esox lucius L.) többemagával egymáshoz örzsölőzve, szerelmeskeve vonul az ivás helyére. Ott láthatjuk a szél vizekben feltűnni a leső harcsának (Surus glanis L.) széles fejét is ; ez sem csapatosan mutatkozik, hanem renesen párosával jár, amikor ivás iején elhagyja a vizek mélyebb részeit. Gyakori vízmelletti bolyongásaim közben csak ritkán volt alkalmam ívó harcsákat látni. Habár a fajfenntartási vág)' yenkor ezeket is éppúgy hatalmában tartja, akár a többi halat, azt tapasztaltam, hogy ezek mégis elővigyázatosabbak a többinél. Az ívó pontyokat sok esetben akár puszta kézzel is megfoghatjuk, e a harcsa majnem minig megérzi a közelgő veszeelmet. A Zala-folyóban láttam még régebben egy hatalmas ívó harcsát. A parton halatam, amikor a nagy vízcsapkoás elárulta a közelben tartózkoó halat. Figyeltem, honnan ere a zaj és iparkotam a vizet óvatosan megközelíteni. Sikerült is meglátnom a hatalmas harcsát, súlya negyven-ötven kó körül lehetett. A kis szörnyeteg, sajnos, csak néhány másopercig mutatkozott, mert rosszat sejtve, farkúszójával a sekély vízben nagyokat csapott, s hirtelen eltűnt szemem elől. A mult év tavaszán ismételten a Velencei-tó viékén jártam. A majnem ősi ereetiségében levő tó valóságos paraicsoma a ponty féléknek. Egyik nap, amikor a tó náal úsan szegélyezett partján már sokat barangoltam, leheveretem egy fa árnyékába. A fa kis emelkeésen állt, ezért könnyen végigláttam az előttem elterülő vízrészeken. A teljes szélcsenben egyszerre csak hajlaozni keztek a nálevelek, maj megzörrentek az összeütőő nászárak és egymás mellett szorongva egy tömeg ívó hal jött ki a sűrű náasból. Izgalmukban annyira megfelekeztek az óvatosságról, hogy egészen a part mellé merészketek, ahol a sekély vízből már a hátuk is kátszott ; maj olalra űltek és az alacsony vízben alig tutak továbbjutni. Előttem két-három méterre a vízben vergőtek, testükkel felkavarták az iszapot és csak hosszú kínos küzköés és fáraságos kísérletezések után sikerült a mélyebb vízbe visszavergőniök. A halak tömeges felvonulását azonban egyre ritkábban figyelhetjük meg, mert az ívóhelyek napról-napra fogynak. Ahol a tavaszi napfényben cslogó vizekben tavaly még tömegével láttuk az ívó halakat»füreni«, ott a part mentén ma már hatalmas fövenyfürő vonul végig, a vízen vagy vízparton csónakházat és különféle más épületeket találunk. Eltűnnek az ivóhelyek, a náasok sejtelmes zizegése helyett kotrógépek obogása tölti be a levegőt; kotorják a talajt, a parton emberek szorgoskonak, simára egyengetik a fölet és alkalmas helyet iparkonak készíteni a közművelőés számára. Az ívó halak is eltűnnek és ikráik lerakására más vízrészeket keresnek. Amikor az ivás ieje közeleik, a halakon renszerint különböző elváltozások mutatkoznak. Némelyik hal bőrének vérerei meguzzanak, olalán és hátán, sőt mellúszójának sugarain is nászfoltok keletkeznek, és vannak olyan halak is, amelyek ereeti színüket változtatják meg. Ezek közé tartozik egy parányi kis halunk, az alig öt centiméternyi hosszú szivárványosökle (Rhoeus amarus Bl.) hímje is, amely ivás iején szép élénk nászruhában ékeskeik. De a halakon yenkor nemcsak külső változások mutatkoznak, hanem még életmójuk is kissé megváltozik. A békés természetű halak renszerint élénkebbé és harciassá válnak, a lomhák fürgék lesznek, a vizek haramiái peig megszelíülnek. Amikor a halak az ikrát lerakták, az ívóhelyeket elhagyják és visszatérnek ereeti lakóterületükre. Elcseneseik a szélvizek élete és csak ritkán lehet egyegy lemarat ívóhalat látni, amint a náat zörgetve, nagy igyekezettel keres magának utat a sűrűségen át a mély vizek felé. A vízbe lerakott és megtermékenyített ikrákból iővel kis halivaékok fejlőnek ki. A fejlőés minig a víz hőfokától függ, mennél melegebb a víz, annál gyorsabban kelnek ki a peteburokból az ivaékok. Amíg nem tunak önállóan táplálkozni, a hasukon lévő szíkzacskó-ban elraktározott táplálóanyagot használják fel testük gyarapítására, növekeésre. A szikzacskó a kis ivaékokat a mozgásban természetesen akaályozza, ezért egy ieig a vízfenéken tartózkonak és ügyetlenül igyekeznek mellúszóik mozgatásával magukon segíteni. A tavasszal ívó halak petéiből körülbelül egy hét múlva kelnek ki az ivaékok ; néhány nap multán már meg is kezhetik az önálló táplálkozást, ha kevező iőjárás esetén szíkzacskójuk tekintélyes részét fel tuták már használni és ennek következtében táplálkozási szerveik is jobban kifejlőtek. Tavasz végefelé vagy nyár elején a kis újszülötteket már a szélvizekben csapatokba verőve viáman úszkálni láthatjuk. Es ha a sors kegyesen irányítja életüket, néhány esztenő múlva már maguk gonoskonak bőségesen fajuk fennmaraásáról. TAVASZI VADÁSZTROFEÁK. írta : Éhik Gyula r. A vaász lesi a tavaszt, számolja a napokat, várja legtitokzatosabb maarunkat, az ereiszalonkát. Hogy ezt a várva-várt maarat ezúttal csak rövien említem, annak oka az, hogy a szalonkatrofea a szárnya végéből kitépett liáromcentiméteres tollacska nem ísztárgy ; szerény, nem feltűnő ísze a vaászkalapnak, csak a beavatottnak mesél a tavaszi erőben töltött esték liangulatosságáról. Régebben mint húsz évvel ezelőtt Lőcse varegényes tájain, a Vinna ősfenyveseiben vaászgattam. Akkor is lestük a tavaszt, számoltuk a napokat, e nem annyira a szalonkahúzás, mint inkább a siketfaj és nyírfaj

8 Kitömött ürgő siketfajkakas. ürgésének iejét vártuk. Hogy a trófeákat megfelelően értékelhessük, gonolatban menjünk el egy nyírfajvaászatra. Az inulás iején Lőcsén már tavasz volt. A patakok mentén, a neves réteken aranysárgán virított a mocsárigólyahír, a bokrok tövén szerényen húzóott meg az latos ibolya. A hóvirág már régen elvirágzott. Fenn, a Vinnán, az ősfenyvesek között még hótakaró fete a hegyhátakat és csak a naposabb olalakon tűnt elő helyenként az elmúlt évről marat száraz avar. Délután még sütött a nap. Az olvaó hólé hangosan csobogva igyekezett ezer érben a hegyolalon lefelé. Tavaszi lattól, párától szinte fülleten terhes volt a lég. Leültem egy fatuskóra. Mély lélekzéssel szívtam magamba a tavaszi levegőt és szemem fárahatatlanul fürkészte előttem a táj szépségeit. Minen mozgott, minen élt a napsütésben. S az életnek ebben a harsogó tavaszi tobzóásában egyéniségem elveszett. Ugyanúgy éreztem és láttam a lábamnál mozgó bogár, a körülöttem röpköő lepke, a fölöttem keringő sas, a csörgeező hólé, az üítő latot terjesztő fenyők életét, mint a magamét. Megbámultam a hegyek mögé bukó nap vérvörös korongját és megbűvölten lestem, miként takarja el a felszálló esti lás kö az utolsó napsugaraktól bearanyozott felhőket. Fázni keztem. Eltűnt az éltető napsugár, lassan megint megermet minen. A csobogás fokozatosan halkult, végre megszűnt. Újra fagyott. Éjjelenként ott még tél volt! Szótlanul ballagtam a vaászházba éjjeli nyugovásra. Hajnal előtt 2 órakor keltünk. Dermesztően hieg szél nyikorgatta a vaászház ablakainak fatábláit. Petróleumlámpánk éppolyan kényszereetten pislákolt, amyen kelletlenül bujtunk ki mi is a meleg ágyból. Gyorsan kapkotuk magunkra a ruhát; úgy öltöztünk fel, mintha az északi sarkra mennénk. Rövi reggelizés után meggyújtottuk kézámpásunkat és elinultunk libasorban. Elől ment, aki a lámpát vitte, a többi nyomában halat. Elértük a fenyőgallyból épített első lombsátort, leskunyhót ; egyikünk ott marat, a többi szép sorjában a következő sátrakban helyezkeett el. Hajnal előtt }43-kor foglaltam el helyemet az egyik lombsátorban s ott magamra maratam. Megkíséreltem a tőlem jobbra és balra levő sátrak helyét megállapítani. Nem sikerült! Csak nagyjából tutam az irányt, látni a sötétben nem láttam semmit. Eleinte éberen figyeltem ; minen ágreccsenésre, zörejre azt hittem, valami va közeleik. Hamar megtanultam, hogy a szél töreli a száraz gallyakat. 4 óra felé kezett erengeni. A szél elállt. Keserű öröm volt, mert a kö zavartalanul terült el a fölön. Titokzatos hangokkal telt meg a lég. Nagyobb maarak repülésének suhogó zaját hallottam. Hiába meresztgettem szememet, minenütt csak kööt láttam. Maj előttem lépésnyire szállhatott le valami maár. Sajátságos ketyegő hangokat hallottam, mintha valaki két kulcsot ütögetne egymáshoz. Még jobban figyeltem. A tikkegés után furcsa sziszegés, suhogás hallatszott. Minen vér a fejembe szállt, szívemet torkomban éreztem obogni. Előttem volt valahol a nyírfajkakas. Aztán jobbról is, balról is hangok törtek felém, tele volt a lég a nyírfaj tavaszi nászalával. Hiába erőlkötem, a köfátyol eltakart minent. Nem bírtam magammal. Mennem, mozognom, csele- A siketfajkakas fejéből, szárnyából és farktollaiból alakított vaásztrofea.

9 kenem kellett. Megkíséreltem a lehetetlent. Négykézláb másztam előre az ismét olvani kező hóban, a legközelebbi tuskóig; mögötte valahol ürgött az egyik kakas. Mire oacsúsztam, a ürgést jobbról hallottam; jobbra csúsztam, balról hallottam. így csúszkáltam-mászkáltam négykézláb, helyenként hason a sáros latyakban reggel 146-ig, azután váratlanul felszakat a kö és kisütött a nap. Hiába forgattam jobbra-balra fejemet, nem láttam, sőt ettől kezve már hallani sem hallottam semmit. Megtörültem sáros kezemet, leültem pihenni. Egy fatuskón éltem át a tavasz tökéletes ébreését. A napsugár ismét mozgásra késztette az éjjelre megermet bogarat, repülni keztek a lepkék, zajosan csobogott megint völgynek ezer erecskében a hólé. Reggel 8 órára vetőtem a vaászházba, még jókor, mert küleni akartak értem. Azt hitték, eltévetem. Nyírfajkakas aznap csak egy esett, azt is egyik későn kelő társam lőtte, a vaászház mellett a réten. Megcsoáltam, e nem irigyeltem, mert a ürgő kakasok hangjainak csalogatása közben átélt izgalmat még ma is érzem, peig több mint húsz évvel ezelőtt történt. Ilyen és ehhez hasonló történeteket regélnek, egy mesevágba, a mult álomköébe ringatnak bennünket a vaásztrofeák. A fajkakas, mint trófea, legtöbbször ürgő helyzetben kitömve kerül a falra, aki peig a faj ürgésének vaászörömeit többször is átélte, megelégszik az egyszerűbb trófeával is ; van, aki a fejét, szárnyát és farkát együvé szerelve teszi el emlékbe, e olyan is van, aki a legyezőszerüen szétteregetett farktollakkal is beéri. A tavasz meghozza az alföli vaász örömét is. Ápris közepén kezőik a túzok násza, a túzokürgés A siketfajkakas farktollaiból készült vaásztrofea. :\ túzokkakas feje, nyaka, farka és szárnya mint vaásztrofea. ieje. A kakasok nyaka meguzza a nyakba tolult sok vértől. Felfuvalkonak, szárnyukat lecsüggesztik, farkukat legyezőszerüen szétterjesztik és méltóságteljesen, élcegen, kissé hajlott testtel feszelegnek, tipegnek-topognak a tyíikok előtt, akár a pulykakakasok. Ápris hava az alföli rónaságon még elég rieg. A nap ugyan már melegen süt, e renszerint fúj a szél és a könnyen öltözött ember egy-kettőre átfázik. Hó yenkor már régen nincs az Alfölön. Bő vizek, nagy kiterjeésű pocsolyák jelzik pélául a Dömsö melletti Apajpusztán a tél elmultát. Gyalogosan bizony néha negyeórákig kell a vizet kerülgetnünk, hogy száz méterrel néha csak tízzel előbbre jussunk. A pocsolyák kerülgetésének renesen az a vége, hogy az ember fokozatosan egyre kevesebbet kerül és több vizet tapos és élfelé már nem törőik a térig érő vízzel sem; yen mély víz azonban szerencsére kevés van. A végeláthatatlan puszta tavaszi vize vonzza az embert. Ott van most minen élet. A vizek mentén sürög-forog, röpkö, zsivajog a rét maárvága. A víz mellett aka egy-egy szárazabb lesgöör is, abban jólesik meghúzóni és szél nélkül élvezni a nap melegét. A lesgöörben órákhosszatt lehet ülögélni, bámulni a puszta szépségeit, megfigyelni a maárvágot. Tizenöt év alatt egyszer volt abban részem, hogy túzokcsapat repült el nagy lomhán fölöttem. Túzok nyomát, elhullatott tollait sokszor találtam, e belopni őket sohasem sikerült. Igaz, hogy még nem is vaásztam rájuk, minig csak a természetvizsgáló kíváncsisága hajtott feléjük. A ürgő túzokkakas messziről olyan, mint egy tollgolyó, fehér tolla ragyogóan cslog a napfényben, ez árulja el jelenlétét. Apaj szaba terepén sohasem jutottam hozzájuk 400 méternél közelebb. Egyszer azonban alaposan megijesztettek, váratlanul repültek fel előttem, egy kisebb zsenge náfolt mögül. A túzoknak ez a renkívüli óvatossága és környezetének sajátos pusztai szépségei teszik élvezetessé vaászatát. A ürgő helyzetben kitömött kakas, vagy szárnya, farka és feje, avagy csak a farka és feje mint vaásztrofeák a puszta szépségeiről regélnek. Szinte ég az

10 arcunk a széltől, látjuk a puszta messzeségbe vesző látóhatárát; a síkságon akaálytalanul nézhetünk a távolba, mert csak elvétve ütközik szemünk egy-egy magányos fába. A pocsolyákban már zölebb a ná és a sás, és az ősszel megfakult gyepen is átüt már a tavaszi zsenge fű halványzöl színe. A tavasz a föl és pára latától a pusztán is terhes a levegő. Bibic jajgatását, póli kiáltását, luak gágogását, pacsirták énekét halljuk szüntelenül. Trófea helyett néha ísztárgy is készül az elejtett túzokból. Ilyen a túzoklábakból és túzoktollakból készült s a képen bemutatott asztali lámpa is, ennek sejtelmes fénye ereményes túzokvaászatról beszélhet gazájának. MÁJUSI ERDŐBEN. írta : Borsoi László. Délután 3 óra körül áll meg gépkocsink a hasznoshatár úton, az ágasvári völgyfeljáró elején. Ott minjárt rossz hír foga. Ösvényünk bal szélének bükkös alját lombfakaáskor kezték lyuggatni s ölfákkal, gallyakkal gámolták el a bővizű patak mentén halaó irányunkat. Tehát más utat kellett választanunk. Egy mereekkapaszkoós bércre kerültünk a zivatarral fenyegető forróságban. Izzatunk, mint a túlterhelt hámosló, s a máskor egyórás ittunk majnem kettőre nyúlt. Holtra fáratan értünk fel tanyánkra. Dehát az yesmire minig számíthat a vaászember. Mert a vaászatnak különösen az erő szerelmeseinek szemszögéből nézve még puszta ígérete, reménybelisége is olyan, mint néhai Kocsis Jankó bélapátfalvi vén palóc kerülő vélekeése szerint a minennapi kenyér.»azé', akár lopja valaki, akár böcsőletés úton jut hozzá, csak még kell szénvennyi...«esti lesre elég későn, 6 óra tájon inultunk. Fürge Asztali lámpa. Tartója túzokláb, ernyőjét túzoktollak borítják. Készítette Őry Sánor, múzeumi preparátor. három társam mármint ügyvé gazánk, Szivák barátunk és Pál öcsénk egykettőre tűnt el mellőlem- Én az Ágasvár kényelmes nyugati olalút ját választottam. Negyeóra alatt elértem a régi romokat őrző, félelmetes csúcs északra néző vágását, ahol a vaőr egy jó bakot tuott. A herével bujálkoó mereek vágást kettészelő olahít reményre hangolt. Minenfelé friss legelés nyomai. Leshelyemről aztán messzelátón sorra vettem belátható környezetemet. A bükk- és gyertyánsurjánok már zöl selyemben pompáznak. Néhány ietévet tölgy most kezi bontogatni rügyeit, s közöttük szanaszét a megkésetten virágzó galagonya szemérmeteskeik menyasszonyi fehérben. És a maárvág az utóbbiak ünnepi hangulatához igazoik : galambok, gerlék turbékolása, fülemülecsattogás, rigók fuvolája cseng-bong az enyhe alkonyatban. %8-kor plantottam meg a közeli bükkös lábasban egy óvatosan lépkeő őzet. Vágásszéli iránya mintegy lépésre lehetett tőlem. Még erős homályosoással is kétszer észleltem a magas fagyaibokrok hajlaozását, az én őzem azonban ki nem mozult takarásából. No maj holnap! Nesztelenül, lábujjhegyen mentem vissza a vágás olalútján. A cimborákat már min otthon találtam. A úsan terített asztalnál vártak reám. Őzet, szarvast minegyik látott, e lövésre nem került a sor. Jól alutunk. Hajnali 4 óra előtt köszöntünk el egymástól. Én az Ágasvár alá igyekeztem tegnapi leshelyemre. A harmatos vakúton több ponton észleltem legelésző va nyomát, e három óra alatt a remek napkelte marat egyeüli gyönyörűségem. 7 óra után hagytam el helyemet. Tíz perccel később a Tyúko gerincéről messzelátóval sokáig néztem a völgy két katlanát s egy fiatal sutát láttam. 9 óra után néhány perccel értem haza. A reggelinél barátaim is kevés éremleges tapasztalattal számoltak be. Minössze Szivák látott egy lőhető bakot a Tytikotól északra nyúló völgy egyik verejében, e 250 lépésnél nem tuott hozzá közelebb jutni. Visszafelé meg feljebb a verő alatt ugrott el tőle egy másik bak. Jó bak az, min a kettő szólal meg a vaőr. Én is többször láttam őket. Ha élután iejében elül nekik az ember, különösen a felső úton járó, puskára kerül. Délután oamégy, Laci bátyám, vág közbe venéglátó gazánk. Szeretném, ha már egyszer megszólalna a fegyvere. Az egyik bakot én is ismerem. Nem valami magas az agancsa, e feltűnően vastag és csupa gyöngy. 4 óra felé a hosszú völgy űlőútján vágott hátba a nap a vágásban. Az út egyik lóherés kanyaroóján

11 friss gázlásra, legelésre bukkanok. Soká hallgatózom egyhelyben. Sehol semmi nesz. Tovább inulok. Nemsokára kétfelől is ígéretessé rajzolt leshelyem alá érek. Egy régi vízmosásos, málnával s egyéb apróbb bokorral benőtt vakúton kapaszkoom kifelé. Alig halaok 150 lépést, velem szemben nyugatról kolompszót, maj pulicsaholást hallok. Mintha egy rocska vízzel öntöttek volna nyakon. Dühösen forultam vissza s morgolóva ültem le pihenni a völgyi út árnyékosán. Hát ezért kellett nekem másfélórát verejtékeznem? No nem baj. Rágyújtok és füstölés közben előveszem színes ceruzámat. Most y 2 5. A szomjas va már vízre kívánkozik. Jó széllel felcserkészek a Tyúko nyugati katlanába, ahol biztosan jól mulatok. Mert olyan természetszépség ez a tájék, hogy őszi hervaáskor meg így tavaszi pompájában, akár puska nélkül is órákig ellegelészne rajta a szem. Félórai utamon a kétolali ligetesben semmit nem láttam. Amikor a Tyúkogerinc aljának irányát elérem, alaposan átvizsgálom az árnyék alsó felét, s a éli záportól lucskos, magas fűben ballagok fölfelé. Nemsokára szánékolt leshelyemen vagyok, a lassan csoronkáló forrásmeer partján. A keletnek néző melegolalból semmit nem remélek, e a jó széllel előttem elterülő árnyék csupa ígéret. Alighogy felemelem a messzelátót, tőlem balra, vagy 50 lépés magasban, egy mogyoróbokor alatt nagy vörös foltot veszek észre. Az előtte lengeező magas, ritka fűszálakon át olybá tetszik, mint valami sárgapirosra sült fonottkalács. Ez csak őz lehet... De hogy nem vett észre, amikor alatta lépésre, minen takarás nélkül kifelé hajlaoztam? Amíg így tűnőöm, a fonatos megmozul; egy fiatal suta áll előttem. Sejtelmes álmok ringathatták az én jöttöm iején ezt a szűzi szépséget... Nagyot nyújtózik, aztán akárcsak egy ébren álmoozó tizenötéves leányka, beleméláz a párásoó, nótás alkonyatba. Merengésemből egy másik kép ébreszt fel. Jobbra, túlnan a patakocska partján, úgy 20 lépésre, fiatal nyársas-bak csipkei a szeerinák levelét. A messzelátó olyan közel hozza, hogy akár a plája szőrét megolvashatnám. Remek kis gavallér. Acélos minen mozulata. A szél a sutácska felől ver hozzá. Egyszer csak felkapja a fejét, aztán táncosan inul az lat irányában. Dobogására a bájos őzleány felneszel. Gontalan örömmel várja be bizonyosan régi ismerős játszótársát. A nyalka gavallér hirtelen melléje pattan s nyakon csókolja. Később ármányos gonolata táma : ölelésre pákosztoskoik... A suta olalba öfi s szemérmes méltatlankoással szökken félre, mintha ezt monaná : Gyalázatos! nem szégyelli magát!... Dehát ezek min csak olyan tréfás bohóságok, futó enyelgések. Egyiken se veszik komolyan... Csönesen legelésznek ki az oromnak. Egy közeli égörgésre veszem észre, hogy nyugat felől erősöik a homály. Felállók, körülnézek. A zivatar északnyugatról hala élkeletnek, hát csak maraok. Teljes alkonyoásig figyeltem két őzikémet s a Tyúko mereekjének egyre fátyolosabb sötétzöljét, maj útnak inultam. Alig lépek néhányat, kelet felől puskaszót hallok. Ugyan melyik cimborára mosolygott a szerencse? találgattam sokáig magamban. Vacsora alatt elmeséltem tyúkoi élményemet. Aztán sorra került a többi is. Pál a Létrás öreg bükkösének alján talált egy friss isznócsapát, amely egy agonyához vezetett. Egyórás cserkészete után oatért vissza s a csincsás ligetesét figyelte késő alkonyatig. Azután bátyja vette át a szót : A»Szabó Pál-bükkvágás«felső szélén egy nagy suta két giájának játékán mulattam sokáig. Egyszer az Ahnássy-határ felől, mintha hajtó kutya szaggatott csaholását hallanám. Gyors léptekkel vágtam a hang irányának. A csaholás közben elnémult s a kutya helyett egy gyanús alak került elém. De bizonyosan ő neszelt meg engem előbb. Faggatásomra azzal mentegetőzött, hogy gombát keres, peig se kosár, se tarisznyaféle nem volt nála. Hát ki tuja, hol rejtette el rozsás puskáját?... Visszasiettem aztán a vágás előbb elhagyott szélére s a gyepes vakútról figyelgettem a sűrű ligetesét. Vizsgálóásom között arra leszek figyelmes, hogy tőlem mintegy 60 lépésre egy kecskefűz suara erősen hajlaoz. Nini, most teljes a szélcsen tűnőöm magamban, itt valami jó bak fényesíti agancsát. Nemsokára hallom a verés zaját is, e látni nem látok semmit. Körülbelül öt perc multán megszűnik a munka s néhány planatra meglátom a magas agancsot, a vörös olalrészből azonban a ráhajló lombocskán keresztül csak vélekeéskép szűrőik át valami. Mégis megkockáztattam aztán a lövést. A jól talált bak már kimúlt, amikor négy-öt percnyi keresés után a sűrűben megleltem. És ezúttal kettős volt a szerencsém. A vaőr Nagybátonyból igyekezett éppen hazafelé. Lövésem után hamarosan hozzám érkezett. így aztán a zsigerelés, meg a cipelés gonjától is egyszerre megszabaultam. Gazánk meséje után azzal őltünk pihenőre, hogy hajnali cserkészetünk végeztével hazafelé irányítjuk szekerünk rúját. Hanem ez a tervünk alaposan meghiúsult, mégpeig az esti bak miatt. Ez meg úgy történt, hogy amíg oajártunk, a vaőrt valami nemvárt hivatalos olga másfelé szólította. Felesége biztatott ugyan, hogy 9 és 10 óra között visszaérkezik, e bizony csak 11-re jött meg, s így a él is ottért bennünket. A legközelebbi tanyáról szerzett öreg csatlóssal élután 1 óra körül vágtunk neki keserves völgyi ereszkeőnknek. No, ezt nem felejük el egyhamar! Négy helyen zárta el utunkat a minenkép bölcs (?)»fakitermelés«. Hol az iratlan mereek olalba kellett kikapaszkonunk, hol meg bakancsunk merülözött el a patakban... De hiába, a minennapi kenyérért Kocsis Jankó szerint is»még kell szénvennyi«. Ha valami aszfalttaposó szattyán úr, látná az efféle árkon-berken vergőő verthaas vonulást, bizonyosan szánó mosollyal gonolna a lipótmezei nagy épületre... vagy arra a sokat emlegetett féregre, amely a tormát tartja a föl legéesebb gyökerének. Eh, nem való az yesmi értetlenek elbírálása alá! Az erős akaratúaké az élet, akiknek tekintete szeretettel simogatja a kicsi fűszálakat is, akik napfényben, zivatarban egyaránt templomnak érzik az erőt... * Amíg a hasznosi műúton hármasban kocsinkra vártunk, már arról beszélgettünk, hogy hátha a jövő héten több szerencsével járunk?...

12 VADÁSZTROFEÁK TÁRA. (Utánnyomás tos.) Az agancs két szárának átlagos hossza: A két szemág átlagos hossza : A két rózsa átlagos körmérete : 25-6 A jobb szár körmérete a szemág és középág között: 17-8 A bal szár körmérete a szemág és középág között: 17-5 Szarvasagancs. Páratlan húszas. A bika elejtője : Hans Clemens Gráf von Francken Sierstorpff. Az elejtés helye : Apsinec, Máramaros megye. Az elejtés iőpontja : szeptember 16. Naler Herbert felvétele. A jobb szár körmérete a középág és korona között : A bal szár körmérete a középág és korona között : Az agancs súlya homlokcsonttal (1937. III.): Az ágak tényleges száma : A bírálati képlet szerint szépségpontok : A bírálati pontozás végösszege : (a súly kétszeresével) ; (a szárkörméretek átlagával) Buapesten, 1937 március havában az agancskiállításon I. íjat, aranyérmet nyert cm 15-5 «7-80 kg ej

13 VADÁSZTROFEÁK TARA. (Utánnyomás tos.) Az agancs két szárának átlagos hossza: A két szemág átlagos hossza : 47 A két rózsa átlagos körmérete : 24-7 A jobb szár körmérete a szemág és középág között : 17 A bal szár körmérete a szemág és középág között: 16-8 Szarvasagancs. Páros tizennégyes. A bika elejtője : Dr. W. Greif. Az elejtés helye : Ravaz, Győr megye. Az elejtés iőpontja: szeptember 19. Naler Herbert felvétele. A jobb szár körmérete a középág és korona között: 15-6 cm A bal szár körmérete a középág és korona között : 15-2 «Az agancs súlya homlokcsonttal (1937. III.): 9-70 kg Az ágak tényleges száma : 14 A bírálati képlet szerint szépségpontok : 7 A bírálati pontozás végösszege: (a súly kétszeresével) ; (a szárkörméretek átlagával) Buapesten, 1937 március havában az agancskiállításon I. íjat, aranyérmet és a fölmívelésügyi miniszter tiszteletíját nyerte.

14 M A D A R A K R Ó L Rovatvezető: Vasvári Miklós r. a M. Kir. Maártani Intézet föajunktusa. RIGÓK A VÁROSBAN. írta : Kleiner Enre r. A mai ember már megszokta, hogy amikor valamely városi íszkertben sétál, egy-két rigó futkos előtte giszta vagy más eleség után. A régi írók a rigókat bezzeg nem ismerik yen szelí maaraknak, hanem sűrű erők lakóinak monják őket, esetleg homályosan céloznak arra, hogy elhagyott kertekbe is betelepenek. Könnyű volna a rigókra is ráfogni, hogy»emberemlékezet óta laknak kertjeinkben«, ám több aat bizonyítja, hogy a rigók csak másolagosan kerti lakók. Biztos feljegyzések a rigók városi fészkeléséről csak a mult százaból vannak. A legközönségesebb városi maarak egyike a feketerigó (Turus merula L.). Ma már nehéz megmonani, a városban, vagy az erőben él-e több belőle. Nem tuom, nem blen-e a mérleg sok helyen a város javára. Városi letelepeéséről hiteles aatunk 1860-ból a Majna melletti Frankfurtból van. Ezután a feljegyzések már rohamosan szaporonak, és ma már a kézből etetett gráci és müncheni feketerigók közismertek. Buapesten a Városligetben 1903 óta jelenik meg tömegesen. Ugyanabban az évben vonult be téli venégnek Sófiába. Téli venég ma minenütt. Lönnberg úgy monja, hogy fiatal korában Svéországban a feketerigót nem lehetett határozottan áttelelő maárnak tartani, amyen ma, ellenben ott még most sem vált belőle annyira városi maár, mint másutt Európában. Vasvári r. A Természet egyik régebbi évfolyamában hangsúlyozta, hogy a feketerigó városi letelepeésének okát abban látja, hogy szívósabb természete folytán a telet nálunk tölti, és ezáltal a tél elmultával előbb tuja a fészkelési területet rokonai elől elfoglalni. A feketerigó életében a városi életmóra való áttérés fontos változást okozott. Fészekaljába kevesebb tojást rak, viszont a költések gyakoribbak lettek. Macpherson szerint Lononban előbb kez tavaszi énekébe, mint a környéken. Ha városi letelepeésének okát kutatjuk, a kevező élettérben találjuk meg. Az egyre szaporoó városi íszkertek és nyaralók kertjeinek bokrai a rigóknak ugyanazt az életteret aják, akár az erők sűrű aljnövényzete. Ugyanúgy megtalálták a fészkelésre alkalmas ági\somokat, akár az erő bokrain, sőt néhány íszcserje erre talán még alkalmasabb; ugyancsak megtalálták a bokrok neves alján táplálékukat, az apró állatvágot, amely a renszeres öntözés folytán talán meg is sokasoott és hozzáférhetőbbé vált; a bokrokon peig a nekik szükséges bogyók is megteremtek. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a rigók sárral tapasztják ki fészkük belstjét, és ezt is könnyebben tuják a íszkertekben elvégezni, mint sokszor az erőben. A természetes körülményeken kívül az ember mesterségesen is elősegítette terjeését maárvéelmi eszközökkel, pélául etetéssel, bokornyeséssel és más effélével. Hogy a táplálékszerzés megkönnyítése a szaporoással mennyire összefügg, arra kitűnő péla Rigó Béla ténykeése ; Buapesten, a város közepén egy egyszerű uvarban, amelyben csak néhány akácfa áll, a rigókat nagy gonal és álozatkészséggel eteti és ymóon eléri, hogy nála évente négyszer is költenek. A másik leggyakoribb városi rigó, az énekesrigó (Turus phomelos Brehm, azelőtt T. musicus L.). Ez az előbbinél már ritkább. Városi íszkertekbe nálunk csak ősszel és tavasszal szokott bevetőni, Buapesten pélául a Károlyi-Kertbe. A kertekben azonban nem egyszer költ is, pélául a Városmajorban, a Pasaréti-úton, a Lipótmezőn, a Várban. Mint gyakori maarat figyelhettem meg 1934 július havában angliai rokonát (Turus phomelos Clarkéi Hart.) Oxfor különböző íszkertjeiben. Az énekesrigó azonban korántsem olyan bizalmas maár, amyen a feketerigó. Lonon maarainak kitűnő ismerője Macpherson is azt írja, hogy nem vált annyira városi maárrá, mint a feketerigó, mert épületekre nem szívesen száll, hanem renszerint fákon énekel. Ezt tapasztalhattam Buapesten, Passauban és Oxforban is. Az énekesrigót is valószínűleg hasonló körülmények késztették arra, hogy a városokba telepejék, mint a feketerigót. Min a két fajt mesterségesen telepítették Ausztráliába, és ma ott is városi maár, pélául Melbourneben, Aelaieben és más városokban. Aki zimankós téli napokon a Népligetben vagy a Városligetben sétál, gyakran láthatja a feuyvesrigók (Turus paris L.) kisebb-nagyobb csapatait. Németországban a kertekben itt-ott költ is. Vannak maarak, amelyek különböző viékeken különbözőképen viselkenek, hírre jó péla a léprigó (Turus viscivorus L.J, ez nálunk főképen téli venég. A maár általában a nagy erőségek lakója, Franciaország északi részében (Flanriában) és Belgium éli részében azonban a kerteket és íszkerteket keresi fel. Schuster és Schnurre szerint ennek oka az erőségek hiánya. Hazánkban csak vonulás iején jelenik meg a szőllőrigó (Turus musicus L., azelőtt T. iacus L.). Min a két utóbbi maarat Európaszerte többször figyelték meg városi íszkertekben. Az utóbbi években izlani rokona (Turus musicus Coburni Sharpé) költeni is bevonult a városba, Rejkiavikba. Fészkelőhelye, akárcsak a szababan, bokrokon, bokrok aljában, épületrésekben van. Fészkelési ieje azonban valamennyivel később van, mint azelőtt volt. Városaink ritka téli venége az örvösrigó (Turus torquatus L.). Buapesten utoljára Dorning Henrik r. figyelte meg a Népligetben. Lononban szintén mutatkozott. A téli venégeket és az átvonuló maarakat az eleség és a víz csalja a városokba. Buapesten pélául a legtöbb rigó Celtis-íak termésével táplálkozik, e ezen kívül még sok íszcserjének és fának a gyümölcse is egész télen tápláléka. Tehát a város ezeknek a maaraknak sokkal több és könnyebben hozzáférhető eleséget a, mint a szaba természet. A maár peig a telet aszerint tűri, hogy mennyi a tápláléka. Nem csoa tehát, hogy az élniakarás legyőzi benne az emberi településektől való félelmet, és felkeresi az emberkéz alkotta ligeteket. Az ées bogyók után peig a maár inni szeret és a vizet ugyancsak megtalálja a íszkertekben. Ez a néhány aat is bizonyítéka annak, hogy nem kell különlegességeket, feltűnő jelenségeket hajszolnunk, mert a minennapi életnek, közvetlen környezetünknek is bőven vannak megfigyelésre éremes jelenségei, csak észre kell ezeket vennünk és lelkiismeretesen

15 utánuk kell járnunk. Az yen közönségesnek látszó jelenségek kutatása segít legjobban a természet megismeréséhez, valamint ahhoz, hogy a természetet megszeressük és arra buzít, hogy ahol lehet, megkönnyítsük a körülöttünk élő lények életét. ÚJABBAN FÉSZKELŐ PAKS HATÁRÁBAN. írta: Veress Gábor. MADARAK Mintha a nagy Természet mérhetetlen veszteségeink után kárpótolni akarna, egyre-másra telepszik meg a csonka haza területén olyan maárfaj, amely azelőtt a szűkebb határokon belül alig-alig jelent meg, legfeljebb mutatóba, mint átvonuló. Az üstökösgém (Areola ralloies Scop.) 1935 tavaszán mutatkozott először Paks határában. A Duna árterületei éppen víz alatt voltak, amikor a fűzes szélső fáin a csónakom előtt egyre tovább szálló első három párt megláttam. Azt gonoltam, hogy csak vonuló maarak, néhány nap múlva itthagynak bennünket, miként ezt sok átvonuló faj évenként megteszi. De bizony nem így lett. Azután is naponként láttam őket. Maj elérkezett a fészkelés ieje és a náas szélén, a tocsogóban, a távolról egészen fehéret mutató szép maarak az országút zajának közelében még minig láthatók voltak. Nem győztem az éreklőőket felvágosítani. Még nem ismerték, nevét sem tuták, e sok embernek feltűnt az új maár. Korán fészkeltek, néhány hét alatt megsokasotak, fiatalok is tarkították a mocsár képét. Kora ősszel azután min elvonult. Kíváncsian vártam, visszatérnek-e. Es a tavasz meghozta őket, mégpeig megszaporova tavaszán mintegy tíz-tizenkét pár érkezett. Ellepték a náas, az erő táját. Költésük igen jól sikerült. Az augusztusi kacsázás iején estefelé húsz-harminc keringett fölöttem nagyon bizalmasan. Éjszakára a nagy náasba szálltak, nappal peig a mocsár széleit, a Duna partjának s egyik szigetének fás részeit lepték el. Augusztus végén, szeptember elején még láthatók voltak. Maj gyülekeztek, készülőtek a nagy útra. Szeptember közepén már hírük sem volt. A kiskócsag (Egretta garzetta L.) öt évvel ezelőtt mutatkozott először a tavaszi vonulás iején. Csak egy pár jelent meg nálunk, e kétnapos pihenő után elment. Őszre ismét megérkezett egy, tizenegy napig vesztegelt, maj ez is elvonult élnek. Négy évvel ezelőtt tavasszal ismét láttam egy átvonuló párt. Ősszel a tőlünk élre tíz kométerre eső községből hoztak három fiatalt. Egy puskás egy lövéssel ejtette el őket. Nagyon bántott az eset. Jómagam féltem őket, akár valami kincset, s íme, a telhetetlen puskás hármat lő egyszerre. Tavaly előtt tavasszal is, ősszel is, három érkezett, e néhánynapos pihenő után tovább vonultak tavaszán két pár érkezett. Biztosra vettem, hogy néhány nap múlva ezek is továbbmennek. Ám teltek a napok és szép fehér maaraimat naponként láthattam a parton keresgélni, mozogni. Az egyik pár a Duna mellékágának posványos zátonyán s a part gyepén, a másik peig feljebb az erő alatt, a parton tanyázott. Később csak egy-egy volt látható, a párja immár fészkelt. Ha a két hím találkozott, máris kezőött a háborúság. Minig űzték, csípték egymást, sehogyan sem fértek össze. Egész nyáron szokott helyükön éltek. Augusztus 26-án a mocsár felső végén egy nagy fehér folt virított. Az üstökösgémek körülröpköték. Beloptam a pompázó fehérséget. Tizenkenc kiskócsag volt együtt, leginkább fiatalok. Olyan közelről gyönyörkötem bennök, hogy az öregek ísztollait is jól láthattam. Készülőtek a nagy útra. El is mentek. Augusztus 29-én már csak egy pompás ísztollas öreget láttam. Aztán az is eltűnt. Megjönnek-e tavaszra ismét? Bízom benne. A kis-csér (Sterna minuta L.J május elején jelentek meg az elsők. Megtelepetek a zátonyokon, partokon. Lestem, hogy ittmaranak-e vagy csak vonulásuk közben pihennek. Amikor a pihenési iő már hosszúnak látszott, fészkelési helyüket keztem keresni. És a zátonyokon már igen csinos, tarkaköntösű, apró, e igen eleven, szalaó fiatalokat találtam. Július 10-e táján már jól repültek, e még az öregek etették őket. Fészekaljanként három-négy volt egy kis csapatban. Ülögéltek a fövenyen és közeleő szüleiktől hangosan kérték az élelmet. Igen telhetetleneknek látszottak. Szegény fárahatatlan öregek naphosszatt horták nekik az apró halacskákat, arabokra tépték s úgy etették a tátott szájjal kérő mohó ifjúságot. Nagyságban öregek és fiatalok már alig különböztek egymástól, e a fiatalok csőrének nem volt meg a jellegzetes fekete vége. Július 29-én még sok volt belőle, másnap már egysem, min elment. Megfigyelésem szerint 1934 nyarán az úgynevezett»senki szigeté«-n négy-hat, a»középső zátony«-on tizenkettő-tizennégy, az»uszói zátony«-on harmincötnegyven pár fészkelt, nevelte fel fiataljait tavaszán sok érkezett, e a kevezőtlen vízállás, az elöntött zátonyok miatt csak kevés fészkelt tavaszán ismét megjöttek, e nyomban tovább is szálltak, mert a szokatlanul nagy víz, a hosszantartó áraás minen fészkelésre alkalmas helyet elöntött. A balkáni-kacagógerle telén tűnt fel először Pakson. Akkoriban csupán három-négy volt látható, hallható. Már 1932 nyarán feltűnően megszaporotak, s attól kezve folyton sokasotak ban már csaknem minen uvaron, kertben volt belőlük és bátran szeegették egész évben a baromfi eleségét. Enyhe iőjárás esetén már január végén megszólalnak. A költést is korán kezik. Őszig három-négy fészekaljat is felnevelnek. Nagyon bizalmasak, szelíek, kezesek. A mult tavasszal főre becsültem az állományt. Nyáron még növekeett a számuk. Itt is telelnek. Maárvágunkat egy keves, szerény, bánatoshangú, állanó lakossal gazagították. A nyaktekercs kétszeri költése. A nyaktekercs életmója meglehetősen rejtett, ezért a maártuósokat minig nagyon érekelte. Ennek ellenére még ma is aránylag keveset tuunk róla. Pélául még minig vitás, hogy évente egyszer vagy kétszer költ-e? Az erre vonatkozó megfigyelések még nem tuták a kérést véglegesen elönteni. Legutóbb Kalmár Zoltán r. írt róla az»aqua«vii IJ. kötetében. Megfigyelte kétszeri költését, bár a szülők azonosságát nem tuta határozottan megállapítani. Azonban ő is miként a legtöbb maárbúvár a nyaktekercs kétszeri költését kivételes esetnek tartja. Jómagam úgy vélem, hogy kétszeri költése renes jelenség. A kérés végérvényesen csak gyűrűzési kísérletekkel olható meg. Vasvári Miklós r. buzítására a mult évben mártonhegyi kertünkben megkeztem a fészkelő nyaktekercsek gyűrűzését. Ápris 21-én sikerült egy párt meggyűrűznöm, amely a kertünkben elhelyezett egyik oúban fészkelt és tizenegy tojásból kenc fiókát nevelt fel. A fiókák június 16-a és 20-a között repültek ki. Június 18-án egy másik oúban találtam egy nyaktekercstojást. A teljes fészekaljban kenc tojás volt; az ebből kikelt négy fiókát a szülők július 28-a és 3l-e

16 között röpítették. Július 20-án sikerült min a két öreget megfognom, az ápris 21-én felcsatolt gyűrűk rajtuk voltak. Tehát ez a pár kétszer költött. Már csak az a kérés, hogy a nyaktekercs minig kétszer költ-e, vagy peig az elmonott eset csak kivételes? Miként már említettem, véleményem szerint ez a maárfaj renesen kétszer költ és másoik költése csak kivételesen mara el. Ennek oka lehet minaz, ami a maarak költését általában befolyásolja, pélául az iőjárási viszonyok és a táplálék mennyisége. Az iőjárásnak az a közvetlen hatása a költésre, hogy a késői kitavaszoás következtében a maarak később kezenek költeni, ezért a másoik költés esetleg elmara ; közvetett befolyása peig a táplálék mennyiségével függ össze. A táplálékviszonyok azonban nem minig csak az iőjárástól függnek, mert vannak azonos iőjárási viszonyok mellett táplálékban szegény és táplálékban ús területek. Tehát a terület körülményei is öntően hatnak a táplálék mennyiségére, e egyben minőségére is. Pélául igen különbözők lehetnek a táplálékviszonyok a síkságon, ombviéken, erős és fában szegény területen. Mivel a nyaktekercs főtápláléka a hangya és fiókáit is főképen hangyával neveli (azokban az oúkban, amelyekben nyaktekercsfiókákat találtam, egyúttal igen sok hangya is volt; a július 20-án fogott öreg maarak csőre tele volt hangyával), biztos, hogy ez a maárfaj renszeresen kétszer ott költ, ahol sok a hangya. Ezeknek a megállapításoknak igazi értéke azonban csak többhelyütt és huzamosabb ieig végzett megfigyelések alapján lehet. Éppen ezért kívánatos, hogy a nyaktekercset mennél többen figyeljék, mert csak ezáltal lehet életmójának eig ismeretlen mozzanatait megismernünk. //;'. Szeles József Könnyen szelíülő füstifecske. Ismeretes, hogy a fészekből kellő iőben kiszeett maárfiókák igen szelíek, kezesek, sőt bizalmasok lesznek, ha magunk etetgetjük és neveljük fel őket. A már repülősekkel azonban nem sikerül yen könnyen a olog. Július 12-én (1936.) Csömör határának egy részén nagy jégverés, felhőszakaás és szélvihar volt. Egyik szomszéunk uvarába a víz a ombolalról egy füstifecskét hozott le. Egészen átázott és jobb szárnyát lógatta. Meleg ruhák közé tették s néhány óra multán megjött a keve. Legyeket és más rovarokat atak neki s nyomban annyira szelí lett, hogy az ember kezén is ült és yen helyzetben még sétálni is lehetett vinni. A kézen ülve szeegette a pókokat a falról, ha oa tartották s a gyufaskatulyából is kiszete a neki hozott legyeket. Megnéztem a szárnyát, e kitapintható csonttörést nem találtam rajta. Talán csak zúzóása volt valamely jégszem ütésétől. Már anyányi, néhány nappal előbb kirepült fiatal maár volt, amelyet a vihar vert le. Néhány nap elteltével a fecske már tuott valamennyire repülni, e még meg lehetett fogni és horozni is. Július 21-én azután eltűnt. Valószínűleg elrepült. Gyors megszelíülésének, azt hiszem, kettős a magyarázata. Testében megnyomorova végveszeelemből került a fogságba, ahol enni atak neki ; az ösztönös félelmet tehát legyőzhette az életösztön. De azt sem szaba felenünk, hogy a fecskék néhány napig a szababan is még etetik kirepült fiókáikat. Röptükben is anak nekik élelmet. A fogságba esett fecske is bizonyára még yen szülőketette kiskorú volt, tehát még könnyen elfogata a más által nyújtott táplálékot. Nem volt még egészen önálló, ezért alkalmasint az emberben is az öreg fecskék valamyen móosulását látta. Vájjon az a körülmény, hogy a füstifecske szinte életközösségben él az emberrel, tehát az ember közelsége a fecske számára megszokott jelenség, szintén közrehatott-e a gyorsan keletkező nagy bizalmasságban, erre a kérésre tapasztalataimból még nem felelhetek. Ezt kísérletekkel lehetne elönteni. Dorning Henrik r. RÖVID KÖZLEMÉNYEK"") Legöregebb tölgyeink. Természetvéelmi tekintetben különösen érekes felaat legöregebb, legnagyobb fapélányaink felkutatása és számontartása. Legöregebb tölgyeinkről Kaán Károly már 1931-ben közölt kimutatást Természetvéelem című munkájában. Legöregebb, leghatalmasabb kocsányostölgyünk még nemrég a sárvári kastély angol kertjének 1932 július 10.-én kiűlt pélánya volt, törzsének kerülete mellmagasságban 8-90 méter, a fa peig minenestől 23 méter magas volt. Életkorát évre becsülték. A sorban a másoik a szintén vasmegyei Kissitkén Nagy György erejében álló kocsányostölgy, törzsének kerülete mellmagasságban 7-10 méter, magassága 28 méter. Nagyságra harmaik kocsányostölgyünk, amelyről eig a szakiroalom hallgatott, miként tavaly n3'áron láthattam, Párá fürő erőkertjében nőtt. Ez a hatalmas tölgy a fürő területére nyugatról benyúló Kastélyhát keleti végén áll, törzsének mellmagassági kerülete mérésem szerint 6'50 méter; noha teljes hét métert mértem, ebből félmétert le kellett számítanom annak az óriási csomornak kiterjeésére, amely a törzsön éppen mellmagasságban omboroik. A Páráon őstölgynek nevezett fa magassága hozzávetőleges becslésem szerint 25 méter. Kevéssel mara el e kocsányostölgyek mögött a sárvári uraalom Farkas-erejében álló,»banyafá«-nak nevezett kocsánytalan-tölgy, amelynek törzse 6'40 méter kerületű, a fa magassága 23 méter. A kocsánytalan-tölgyek között az országban ez a leghatalmasabb pélány, a tölgyek között a negyeik. Olyan tölgy, amelynek törzse 3 5 méter kerületű, sok van az országban, Kaán is többet sorol fel. Ismeretlenek azonban a szakiroalomban a paráfürői öreg tölgyek. A Kastélyháton, amely a régi százaokban bizonyára vaaskert volt, legalább húsz Paráfürő erőkertjének öreg tölgye (Quercus peunculata) a Kastélyhát keleti végén.

17 olyan kocsányos- és csertölgy áll, amelynek törzskerülete 3 5 méter és hatalmas öreg tölgy a Vöröshátra vezető hegyi úton az»öreg Cserfa«is. A Kastélyszálló környékén a leghatalmasabb csertölgy törzsének kerülete 3'50 méter. Minezek alapján helyesbbíteni kell Kan Károly könyvének azt a monatát, hogy»tölgyből is maratak magaskorú és nagyméretű pélányok reánk, ha nem is olyan arányban, amint a tölgy elterjeése mellett ezt joggal várni lehetne«; van bizony sok öreg tölgyünk, e még most sem ismerjük valamennyit. Ha az olyan forgalmas helynek, amyen Paráfürő, öreg tölgyei a szakiroalom figyelmét mineig elkerülték, ugyan hány olyan kevésbbé forgalmas hely lehet még az országban, ahol öreg tölgyek most is ismeretlenül állnak. Hogy csak egy pélát iézzek, a szakiroalom eig A Természet 1936-os évfolyamának januári számában képpel is bemutatott héervári öreg tölgyről is hallgatott, méreteit ma sem ismerjük, peig, azt hiszem, legöregebb tölgyeink vetélytársa. Rapaics Raymun r. Megjegyzések Száy Zoltán-»Emlősök meglepő felfeezése Tibetben«című rövi közleményére. A szerző lapunk márciusi számában a bambuszmevét és a takint mint eig ismeretlen, új emlősfajokat ismerteti. Valami téveés lehet a ologban. A bambuszmevét (Auropus melanoleucus A. M-E.) ugyanis 1869-ben Dávi hittérítő feezte fel Tibet legvaabb keleti részében és Mne-Ewar írta le 1879-ben. A bambuszmevéről feketevállú-, talpas- vagy bambuszmeve néven már Brehm»Az állatok vága«első magyar kiaása is (1902, II. kötet) megemlékszik, másoik magyar kiaása (1929, V. kötet) peig képét is közli. A takint vagy tulokzergét vagy gnúkecskét vagy ahogyan Száy nevezi, bivaly-antopot (Buorcas taxicolor Hgs.) 1850 óta ismerjük; ugyanis akkor írta le Hogson, mint új nembe tartozó új állatfajt. Azóta a takinok nemzetségének három faját és a takinnak két alfaját ismerjük. A legújabban felfeezett alfajt (B. taxicolor Mitchelli Ly.) 1908-ban írták le. Nem tartom célszerűnek, hogy egy már három magyar névvel bíró állatnak új magyar nevet ajunk ; a sok név használata, különösen latin név nélkül, a zavart fokozza. Nem értem a szerzőnek a takinról monott következő szavait sem :»L,ehetne szó az antop-rokonságról is, noha ez a csoport ma Afrika lakója,...«mert sokféle antop él a vágon, s ezek min ugyanabba a csalába tartoznak, ahová a takin is tartozik. De ha csak a szűkebb értelemben vett antopokat, az antopformák (Antílopinae) alcsaláot vesszük szemügyre, akkor is az afrikai antopokon kívül egész sereg ázsiai antopot ismerünk, pélául az iniai-antop (Antope cervicapra L.J, a tibeti-gazella (Gazella picticauata Hgs.), a mongol-gazella (Gazella Przewalskyi Büchn.) és egyebek. Ennek a megjegyzésnek a takin szerzőtőlkapott ríj és jó magyar neve, a»bivaly-antop«is ellentmon. Éhik Gyula r. K Ö N Y V E K R Ő L E. J. Uiberacker : Gejagt Gehegt Gefehlt Erlegt. P. C. Mayer kiaása, München. Ára 2 Márka. A könyv szerzője most megjelent könyvében nem kalanos vaászélményeket ír le, óriási trófeákról és ereményekről sem számol be, mégis minen igazi vaász szívesen olvassa és az első olaltól az utolsóig élvezi, mert a könyv lapjain a szó legnemesebb értelmében egy vaász szólal meg. A szerző nem titkolja örömét, ha zsákmánya gazag volt, vagy hatalmasan fejlett trófeát szerzett, a főolog azonban nála mégis a mó, amellyel zsákmányát kiéremelte. Már az apja a vaászzsákmány megéremlésére nevelte. Alig volt hétéves, amikor apja egymásután öt»fegyverét«kobozta el, amelyet saját maga készített vagy kért el valakitől, míg végre megkapta első»plaubert«- puskáját és megkezőött vaászati nevelése. Sorjában kellett minent megtanulnia, a fegyver helyes kezelését, a cél hátterének és környezetének pontos megfigyelését, a lövéstávolság pontos megbecsülését. A legcsekélyebb vigyázatlanságért a fegyver röviebb vagy hosszabb iőre való elkobzása volt a büntetés. Ilyen móon az óvatosság a szerző természetévé vált. Igen sok szerencsétlenség lenne elkerülhető, ha vaászpályája kezetén minenki yen nevelésben részesülne! Természetesen a jóneveléshez tartozik az is, hogy az irigység ne szegőjék a vaászszenveélyhez és hogy a fiatal vaász a nagy szenveély ellenére a lövés planatában ne veszítse el önuralmát. Ezekhez járul még a cserkészés művészetének elsajátítása és a becserkészett va helyes felismerése. A szerző keves közvetlenséggel meséli el tanoncéveit, maj hosszú, változatos vaászéletét. Ennek alkonyáról vele együtt plantunk vissza azokra a természeti szépségekre, amelyek között vaászélete lefolyt. Uiberacker minenkor a va viselkeését tanulmányozta s ehhez mérte cserkészeteinek leírását. A va elejtése nála a cserkészés érekes munkájának koronája. Élményei szépek és vaásziasak. Könyvében elvezet bennünket a Duna-ágak övezte Lobau-hól a varegényes Bosznia-Hercegovinába, a mosolygó magyar alfölről a fenséges Kárpátokba. Beírja mezei vaászatait a szabályszerűen olgozó kutya mögött, a Hutovo Blato paraicsomszerű bőségét vízivaban, a nagy fülesbagollyal való vaászatot ragaozómaarakra ezt különösen keveli, elmeséli, hogyan cserkészte be az egyik-másik óvatos öreg őzbakot és pompásan ecseteli a szarvasbőgés izgalmait. Különösen tanulságosak azok a leírásai, amelyekben egyik területéről szól. Ezt a területet majnem teljesen kipusztított állapotban vette át, e gonos munkával sikerült belőle jó területet varázsolnia. A könyv nemcsak élvezetes, hanem tanulságos olvasmány is. A szerző azonban sohasem követi el azt a hibát, hogy könyvében oktatásra vállalkozik. Egyszerűen elmonja, hogy ő maga hogyan tanult először az apjától, maj más tapasztalt vaászoktól; az egyiktől a szarvasbőgés titkait, a másiktól az őzbakhívás mesterségét leste el, e legtöbbet a maga kárán okult. A szerzőt minig a nemes vaászszenveély hevítette, e megtanulta szenveélyét céltuatos türelemmel párosítani és önfegyelmezettségének alárenelni, ezáltal higgat vaásszá lett. Könyve útmutató lehet arra, hogy a vaászat révén a természet örök titkait hogyan sejthetjük meg, egyúttal kötelességünk az utánunk következő vaásznemzeéknek ezt az utat megmutatni és vaászati nevelésével is foglalkozni. Igen sajnálatos, hogy a könyv képanyaga nagyon szegény, s hogy a szerző nem mutatja be azokat a vaászfelvételeket, amelyeket könyvében többször megemlít. Boroviczény Alaár.

18 ^2 mi UJ S A G ". ÁLLATKERT-BED- BUDAPEST SZÉKESFÖURROS RLLflT- ÉS nouényhertjériehi HOZLEmEnyEi A cinerária (Senecio cruentus) az üvegházakban tenyésztett koratavaszi növények között egyike a legelterjetebb, legkevesebb, tarkán virító, enyhén kellemes latra virágoknak. Akkor nyílik, amikor már a jácintok, tulipánok, hajtatott rózsák és hortenziák el virágozni kezenek és virágözönnel borítja be üvegházaink asztalait. Annál kevesebb és értékesebb, mert Virágzó cineráriák (Senecio cruentus) az állatkerti üvegházban. Szabó István felvétele. a húsvéti ünnepeknek valóban legíszesebb növénye. Levelei vágoszölek, nagyok, lemezük szívalakú, nyelük szárnyas és tövén füles. Fölöttük a szár csúcsán terül szét az ernyőszerű negyven-hatvan fészek képezte, centiméter széles virágzat. Virágainak pompás tarkasága pélányok szerint igen változatos, van közöttük vágosrózsaszínű, fehér, sötétvörös, sötétkék egyszínű és tarka vegyesen a legszebb azonban az égszínkék. Virágzása csak rövi ieig, mintegy tizenöt-húsz napig tart, különösen hamar elvirágzik, ha nyílása iején huzamosabban meleg, napos az iő. Hogy gyors virágzását lehetőleg megakaályozzuk, az üvegház ablakait mennél többször nyitva tartjuk. Hazája a Kanári-szigetek. Magvetéssel szaporítjuk, magját június első felében vetjük. Egyike a legkényesebb ísznövényeknek, ezért gonozása meglehetősen körülményes. A nyári meleg iőben árnyékolást és naponként gyakori permetezést kíván. Egyébként ablak nélkül hiegágyban vagy kihűlt melegágyszekrényben tartjuk. Betegségre igen hajlamos, gyakran hintjük be lehetőleg a hajnali órákban kén- és mészporral, mert, különösen a harmatos leveleken, a felkelő nap enyhe sugaraitól érintett kén pusztítja legbiztosabban káros gombáit. Teleltetése is sok gonot okoz. Szeptemberbenoktóberben az első ér előtt mélyített melegágyszekréuybe vagy hiegházba tesszük. Novemberben és ecemberben, amikor még napot és vágosságot is kaphat, elég jól telel, januárban és februárban azonban gyakran olyan az iőjárás, hogy napokig nem takarhatjuk ki és a huzamos sötétségben gyenge, puha szárai és levelei megnyúlnak, esetleg rothani kezenek. A cinerária akkor is megnyúlik, ha fűtött üvegházban teleltetjük. Hajtatva virágzata is sányabb, mint amikor fűtetlen üvegházban nyílik. Magas hőfokon is rosszul fejlőik, e nem tűri a hieget sem, a legkisebb ér, egy-kétfokos hieg is elfagyasztja. Kényességét és érzékenységét azonban ellensúlyozza renkívüli pompája, amely miatt hazai kertészeteinkben is a legértékesebb kereskeelmi cikkek egyike. Ezerszámra tenyésztik. A kertészetekből végül a szobákba kerül ísznek. Sajnos, a szababan még kiültetésre sem használható, mert nemcsak a napsugarat, hanem a szelet sem viseli el. Király Csalái öröm a vízovaknál. A hosszúra nyúlt esős iő után beköszöntött első verőfényes napon nagy öröme volt az állatkert igazgatóságának és minazoknak, akik a tavaszi napsütést élvezni az állatkertbe jöttek. Az igazán pélás csalái életet élő»bani Arany«vízópárnak különösen örvenetes napja volt ápris 20-án, amikor leányuk az állatkertben 1931 július 28-án született»kincsem«nagyszülőkké tette őket. Reggel 7 órakor született az állatkert legújabb vízóborja. Jó erőben levő, pompás teremtmény az líj jövevény. Az állatkert igazgatósága a várt örvenetes eseményre készülve, a külső nagy meencében helyezte el»kincsem«-et anyjával,»arany«-nyal együtt;»bani«-t, a hatalmas hím vízovat elővigyázatból a kisebb meencébe száműzte. Miután eig csak a törzspárnak, Baninak és Aranynak születtek ivaékai, nagy éreklőéssel vártuk, miként fog viselkeni az újszülöttel az újonsült nagymama. Arany ez alkalommal is a közismert jó anyának, letve most már nagyanyának mutatkozott. Mintha saját gyermekéről lett volna szó, úgy kezte gonozni unokáját. Állanóan körülötte szorgoskoott és nagy buzgalommal emelgette orrával a víz színe fölé, hogy levegőhöz juttassa. Az ifjú anyának majnem semmi olga sem akat, mert minen munkában Arany

19 magának követelte az oroszlánrészt. Miután a nagymama is hamarosan bekövetkező, bolog csalái esemény előtt állt, minen gyöngéségét és egész anyai szeretetét unokájára forította. így történt, hogy az újszülött a két anya versengő szeretetétől megtévesztve, táplálékát a felkínálásban gyakorlott nagymamától fogata el. A két anya vetélkeésébe azonban be kellett avatkoznunk egyrészt azért, hogy Kincsemet, az új anyát, rászoktassuk anyai kötelességének teljesítésére, másrészt azért, hogy a nagymamát teljes nyugalomban készítsük elő arra a közeli iőre, amikor neki is anyai teenőket kell végeznie. Ezért Aranyt különválasztottuk, noha az újszülöttnek valóban jó olga volt, amikor két anyát tuott maga körül, amikor az anya és nagyanya összetolt feje között a vízómeencét bearanyozó, lebukó nap fényében a vágba pislogott. Két oroszlán, egy tigris. Az állatkert látogatói talán még emlékeznek a kisragaozóház egyik szélső ketrecében elhelyezett kölyökcsoportra, a két nőstény oroszlánra és pulikutyára. Ezek ott a legnagyobb egyetértésben éltek. Később a puli onnan elkerült és helyét egy hím Beszámolónk a vízovak csalái öröméről teljes volna, ha egy új, még frissebb hír nem kényszerítené a krónikást, hogy feljegyzéseit folytassa. Mint említettük, A»tanítványok«. Hölzel felvétele. tigriskölyök töltötte be. Ez a csoport azután átkerült az oroszlánházba és aig gontalan élete megváltozott, mert taníttatni keztük. Óvatosan fogtunk a ologhoz, e a türelem és szeretetteljes bánásmó meghozta a munka gyümölcsét, az állatok a parancsot szívesen és jó kevvel teljesítik és már ott tartunk, hogy szép mutatványokat tuunk velük végeztetni. Amíg azonban iáig jutottunk, sokat veszőött a velük foglalkozó ember. Az első felaat a különböző fajokhoz tartozó állatok összeszoktatása volt, ami úgy történt, hogy az egymással szomszéos»kincsem«, a fiatal vízó-anya, kétnapos fiával. Hölzel felvétele. Aranyt, az új nagyanyát leányától és unokájától elkülönítettük, hogy a nála is eseékes szaporoásra nyugalomban előkészíthessük. Csak nagy nehézség és egy furfangos ötlet árán sikerült unokájától elszakítani. Erre a kis borjú más mó hiányában anyjához forult táplálékért, aki anyai kötelességét szívesen teljesítette. Arany az egyeüllétet nehezen viselte el. Többször kísérelte meg, hogy unokáját magának visszaszerezze. A jólépített torlaszok ebben megakaályozták. De nem azért aott eig tíz utóot az állatkertnek, hogy ezúttal ne tujon magán segíteni és ellenkezés nélkül fogaja el a reá erőszakolt egyeüllétet. Ápris 23-án kora reggel, amikor ápolója szokásos ellenőrző sétája alkalmával lenézett Arany meencéjébe, társaságban találta. Arany tizenegyeik utójával lubickolt a vízben és ravaszul pislogó kis szeme mintha azt monta volna : Kifogtam rajtatok! Mégsem maratam egyeül! Baninak, a csalá fejének iőnként hallható öntuatosan büszke orítása teszi biztonságossá e nagyszámú és bolog csalá életét. Az állatkert igazgatósága peig joggal monhatja, hogy yen nincs és nem is volt a vágon, hat vízó egy állatkertben. Szeneffy Guglielmani Celesto állatkerti ápoló tanítja a fiatal tigrist. Hölzel felvétele. ketrecekben elhelyezett állatok először a vasrácson át ismerketek meg. Ezután ápolójuk jelenlétében összeeresztettük őket. Az első napok bizony kisebb-nagyobb összetűzésekkel teltek el, amit azonban komoly verekeéssé fajulni az ápoló nem hagyott. Fokozatosan egyre több iőt töltöttek együtt és végül annyira összeszoktak, hogy az ápoló jelenléte nélkül is együtt lehetett

20 őket hagyni. A következő felaat az állatok szoktatása volt a mutatványokhoz szükséges eszközökhöz. Minen nekik ismeretlen új tárgy félelmet keltett bennük és csak ápolójuk csitító szavai és saját tapasztalataik nyugtatták meg őket. Ezután következett a olog legnehezebb része, az állatokkal megértetni, hogy mit kívánunk tőlük és rábírni őket akaratunk teljesítésére. A legegyszerűbb mószer az állatokra gyomrukon át hatni, vagyis minen helyes cselekeetüket egy-egy falat hússal jutalmazni. Természetesen a szépszó sem hiányozhat mellőle. A tanítványok hamarosan ráeszmélnek, hogy a jó magaviseletért jutalom jár s ezért éremes szót fogani. Ezek szerint az állatok tanítása nem látszik nehéz foglalkozásnak, peig a valóságban nagyon sok tapasztalatot és türelmet igényel. A tanítás helyes alapelve, hogy csak olyan állatokkal foglalkozzunk, amelyek jóinulatúak és szófogaásra hajlamosak. Amint észrevesszük, hogy valamelyik állatban rossz tulajonságok vannak, habozás nélkül eltávolítjuk társaitól, hogy ne tehessen kárt sem bennük, sem a velük foglalkozó emberben. A kellő óvatossággal történt kiválasztás már félsiker és utána csak ritkán kerül a sor kellemetlenségre. Annak okát, hogy az állatkertekben újabban egyre jobban foglalkoznak az állatok tanításával, abban látjuk, hogy az megkönnyíti az állatok kezelését, gonozását, növeli értéküket s az állatkert látogatóit szórakoztatja. A tanításnak még egy előnye peig az, hogy a renszeresen foglalkoztatott állatok könnyebben viselik el a fogság egyhangúságát és mivel többet mozognak, egészségesebbek is. Szabó r. A jabiru. Amerika közepe táján és Észak-Amerika éli részén egy óriási gólya él. Ez a hosszúlábú, nagytestű, hatalmascsőrű maár az amerikai-jabiru (Mycteria americana L.). Tollazatának színe szennyesfehér. Csupasz nyakának alsó fele piros, felső fele és feje fekete. Feje búbján apró fehér tollakból bóbitája van. Mintha ősz haja volna. Nyakának csupasz bőrét keélyállapota szerint iőnként felfújja. Halakkal, csúszó-mászókkal, rovarokkal táplálkozik, e a kisebb emlős állatokat és maárfiókákat is pusztítja. Legközelebbi rokona az iniai-jabiru, amely Ázsia éli és Ausztrália északi részén honos, továbbá a nála alig kisebb afrikai-jabiru, vagy másnéven nyergesgólya. Színezetüket tekintve a három jabiru között az utóbbi a legtetszetősebb, s egyúttal a legritkább is. Eziőszerint csak három nyergesgólya él Európában, és ebből kettő a buapesti állatkertben látható. Az amerikai-jabirut a hamburgi Hagenbeck cég hat évvel ezelőtt hozta utoljára nagyobb számmal Európába. A mi pélányainkat is akkor szereztük be. Az akkor behozott jabiruk száma azonban már nagyon megfogyatkozott és ezekből is alig látható itt-ott, a külföli állatkertekben, egy-egy pélány. A jabiru a fogságot elég jói tűri és szakszerű gonozás mellett elég sokáig életben mara. Más maarakkal együtt tartani nem lehet. Saját párjával is csak abban az esetben, ha megfelelően tágas ketrece van. Ápolójuknak sincs könnyű olga velük. Takarítás alkalmával a verekeő természetű maarakra ügyelnie kell, mert hatalmas csőrüknek egy vágásával fájalmas sebet ejthetnek s ha arra gonolunk, hogy a teljes nagyságban felágaskoó jabiru majnem százhetven centiméter magas, megértjük, hogy ápolójának szeme is veszélyben forog. Az állatkerti jabiruk élete meglehetősen egyhangú. Többnyire egymástól tisztes távolságban állogálnak, tollúkat renezgetik, vagy lassan lépkeve, körbesétálnak. Esetleg a napon sütkéreznek vagy ülögélnek. Etetés iején a vizükbe obott halakból néhányat hirtelen lenyelnek, a többivel peig eljátszaoznak. Kihalásszak a vízből, akár az eleven halat, csőrükkel a Az állatkerti két jabiru. H. Pápa Irén felvétele. Az állatkerti VI. fényképpályázaton III. íjat nyert kép. levegőbe obják, maj visszateszik a vízbe, sokáig nézegetik, hogy megmozul-e, s ha ezt megunták, végül mégis csak lenyelik. A jabirukat télen a maarak telelte tőházában, nyáron peig a struccok házának egyik kifutójában tartjuk. Szombath A konor. A hazánkban élő nagy sas- és keselyűféléket az állatkerti nagy sasröpe középső részében mutatjuk be. Ezek mellett kétolalt egy-egy kisebb röpe van. Egyik a kisebb sasok és héják otthona, a másikban a legnagyobb ragaozó maarat, a konort tartjuk. A konor (Sarcorhamphus gryphus L.) hazája Dél- Amerika, ahol az egyenlítőtől az Anesek legélibb részéig a magas hegyviéken majnem minenütt él. Tollazata gyengén fénylő fekete, másorenű evezőtollainak külső széle vágos-ezüst-szürke, a csupasz nyakát övező tollgallérja peig hófehér. A hím homlokán, a csőre fölött, kékesszürke húsos taréj van. Orrlyukában közbülső válaszfal nincs, ezért, ha a maár arcélét nézzük, orrlyukain átláthatunk. A kutatók szerint életmója a többi keselyűkéhez hasonló. Nagyon

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

SZKB104_14. Körön kívül, körön belül II.

SZKB104_14. Körön kívül, körön belül II. SZKB104_14 Körön kívül, körön belül II. TANULÓI KÖRÖN KÍVÜL, KÖRÖN BELÜL II. 4. ÉVFOLYAM D1 Három szituáció képen 137 138 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANULÓI D2 Fekete István: A két

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo ANDALÚZIAI SZERENÁD SuSANNA AgoStINo 1. fejezet Éjszaka eleredt a hó, és reggelre már vastagon ellepte az Alpok téli üdülőhelyeit. A sűrű hópelyhek között a hegycsúcsok körvonalai elmosódtak, és a táj

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó, Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Csillagtúra egy Európáról

Csillagtúra egy Európáról Csillagtúra egy Európáról Nagyon vártuk a csapat első Csillagtúráját több okból. Egyrészt mert bár a Kékszalag a legnagyobb médiaesemény a Balatonon, de a leginkább embert próbáló verseny szerintem a Csillagtúra.

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - Őszi mese. - Október - Őszhó. - A vidra. - A sziklaugró pingvin

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - Őszi mese. - Október - Őszhó. - A vidra. - A sziklaugró pingvin 2011. október A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XI. évf. 10. szám Kalendárium - Október - Őszhó Zöld mozaik - A vidra Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese - Őszi mese Tudod-e? -

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak Állatkerti foglalkozások Óvodásoknak Az állatkert az élmények kertje Élménygyűjtő séták az állatkertben Vannak, akik már megtapasztalták, milyen izgalmas úgy érkezni egy állatkerti látogatásra, hogy ott

Részletesebben

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD TATAY SÁNDOR Húshagyókedd Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Tatay Sándor jogutódja Barabás már kilencedik napja kerülgette a várost. S e kilenc napot megelőző kilenc hónapig vándorolt.

Részletesebben

Franz Schubert: Winterreise D 911 Téli utazás

Franz Schubert: Winterreise D 911 Téli utazás Franz Schubert: Winterreise D 911 Téli utazás 1. Gute Nacht - Jó éjt Idegenként jöttem, Idegenként is távozom. A május kedves volt hozzám Számos virágcsokrával. A lány szerelemről beszélt, Az anyja egyenest

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához!

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához! Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam Az iskola bélyegzője:

Részletesebben

Shy: Napfoltjaim. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4308-0

Shy: Napfoltjaim. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4308-0 Shy: Napfoltjaim Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4308-0 2011 "A világ nem attól szép, hogy süt a NAP, hanem attól, hogy ezt nem csak a szemünkkel láthatjuk." Előrevetített árnyék Előszó Dragon György tollából...

Részletesebben

Menedék. Egy kert története. Zetényi Csukás Eszter. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Menedék. Egy kert története. Zetényi Csukás Eszter. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Menedék Egy kert története Zetényi Csukás Eszter 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! A borítón Zetényi Csukás Eszter fényképe, Zetényi Csukás Eszter tulajdonát képezi Köszönettel: Barnaföldi Gábornak,

Részletesebben

A sas és az ember. Írta: Aranyosi Ervin Bodnár Katalin Horváth Márton

A sas és az ember. Írta: Aranyosi Ervin Bodnár Katalin Horváth Márton A sas és az ember Írta: Aranyosi Ervin Bodnár Katalin Horváth Márton Az ember a természettel együtt él és dolgozik. Évezredek óta műveli a földet, alakítja, formálja a környezetét. Magyarországon szinte

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők; Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.

Részletesebben

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.*

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* HÚZD A KUTAT. Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* Húzd a kutat és idézd föl bátran tiszta szellemét, hadd merüljön fel a mélyből, hol aludta szenderét! Csillogjon ezüstruhája, hömpölyögjön

Részletesebben

Harasztiné Bata Zsuzsa, ny. óvodapedagógus Budapest. Rókavár a Guggerhegy oldalában

Harasztiné Bata Zsuzsa, ny. óvodapedagógus Budapest. Rókavár a Guggerhegy oldalában Harasztiné Bata Zsuzsa, ny. óvodapedagógus Budapest Rókavár a Guggerhegy oldalában Igazán hosszú volt a tél és sok öröme volt Bencének és Somának a szánkózásban, hógolyózásban, hóember építésben. Nagymama

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

Jöttek, láttak, kapáltak

Jöttek, láttak, kapáltak Jöttek, láttak, kapáltak Sokszor látni kíváncsi szemeket, akik fürkészik a távolból, vajon mi is lehet ez? Az ez az Első Kis-Pesti Kert névre hallgató közösségi kert, vagyis Mi magunk lennénk. Tetszik

Részletesebben

1. feladat: Állattartás, háziállatok

1. feladat: Állattartás, háziállatok 1 12/1.oldal 1. feladat: Állattartás, háziállatok Melyik háziállatfajhoz kapcsolhatók az alábbi kifejezések? A szarvasmarhához, a juhhoz, esetleg a lóhoz? Csoportosítsátok őket a megadott ábra szerint!

Részletesebben

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS

Részletesebben

A fiú bólintott. Nem is várt mást. Amikor kilépett a szobából, még látta, hogy az újság zavartalan emelkedik eredeti helyére. Ahogy kattant mögötte a

A fiú bólintott. Nem is várt mást. Amikor kilépett a szobából, még látta, hogy az újság zavartalan emelkedik eredeti helyére. Ahogy kattant mögötte a A bolt - Mást se hallok, csak hogy az üzlet, meg az üzlet, és néha még azért az üzlet is szóba kerül... - Ne bolondozz, fiam. Abból élünk- morogta a reggelizőasztal mellől a rezzenéstelen újság. - Nem

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

S Z Í N E S JÁ T É K

S Z Í N E S JÁ T É K S Z Í N E S JÁ T É K 3 10 éves gyermekeknek Láttál már SZIVÁRVÁNYT? Ugye milyen szép? Hogyan keletkezik a szivárvány? Süt a nap és esik az eső, vagy eláll az eső és kisüt a nap. A levegőben sok a vízcsepp.

Részletesebben

Eme írás készíttetett az Úr 2008. Évének Augusztus havában,

Eme írás készíttetett az Úr 2008. Évének Augusztus havában, Eme írás készíttetett az Úr 2008. Évének Augusztus havában, ama XII. ÁGOTA táborrul, mely tarttatott az jeles Szeged városában, azon vidám ifjak örömére!!! Az ÁGOTA Alapítvány (helyett) bemutatja (a 2

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

2. k ö p ü l ( S ) zurbol(d) zürböl(d) Mit csinál az ember, ha a tejfölből vajat készít?

2. k ö p ü l ( S ) zurbol(d) zürböl(d) Mit csinál az ember, ha a tejfölből vajat készít? 1. t e j e s k u k o r i c a ( S ) g y e n g e t e n g e r i ( D ) g y e n g e m á l é ( D ) Mi a neve annak a még nem érett kukoricának, amit nyáron le szoktak szedni, hogy csövestől megfőzzék vízben?

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

humorpakk10.txt 2 nő beszélget

humorpakk10.txt 2 nő beszélget 2 nő beszélget humorpakk10.txt 1. Szia! 2. Szia! 1. Mi van? 2. Zűr. 1. Veled? 2. Nem. 1. Hanem? 2. Hallgatsz? 1. Hallgatok. 2. Esküdj! 1. Esküszöm! 2. Válnak. 1. Kik? 2. Olgáék. 1. Ok? 2. Rájött. 1. Olga?

Részletesebben

Konzervált útipor. Az elsõ szakasz az elágazásig tart, ahol a Dire Davába és az Asszabba menõ út elválik.

Konzervált útipor. Az elsõ szakasz az elágazásig tart, ahol a Dire Davába és az Asszabba menõ út elválik. Etiópia Eljött a január és fõnököm megszervezte asszabi utazásunkat, amelyen családom is részt vett. Jármûvünk egy hosszabbított fülkés Datsun kisteherautó volt. Az út két napot vett igénybe oda, ugyanannyit

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Mosolyok, terek, határok

Mosolyok, terek, határok MÓSER ZOLTÁN 1946-ban született Szek - szárdon. A PPKE BTK-n tanított fotóelméletet és esztétikát. Legutóbbi írását 2011. 11. számunkban közöltük. MAI MEDITÁCIÓK Mosolyok, terek, határok Szabálytalan napló

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára Mire megvirrad... Julis! Julis! Asszony! Csak nem hagy békén, s én áldozatként, hogy szabaduljak tőle, elvonulok, mint a nagyokosok, tollat veszek a kezembe, azzal ámítom őnagyságát, hogy úr lettem, ahogy

Részletesebben

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó!

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó! ELŐSZÓ Íme, megint folytatom az egyetlen művet, új hullámban verem felétek a végtelen titkú tengert. Élnék ezer esztendeig: nem mondhatnám meg minden titkát. Írnék ezer esztendeig: nem mutathatnám meg

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Egészség-ábécé. Kalendárium. Zöld mozaik. Tudod-e? Mese. Információk. - A láb és a lábbelik. - A Rákellenes Világnap. - Az uhu

Egészség-ábécé. Kalendárium. Zöld mozaik. Tudod-e? Mese. Információk. - A láb és a lábbelik. - A Rákellenes Világnap. - Az uhu 2008. november A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja VIII. évf. 11 szám Kalendárium - A Rákellenes Világnap Zöld mozaik - Az uhu Mese - Hová tűnt a sün? Egészség-ábécé - A láb és a lábbelik

Részletesebben

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter Szerző Szauer Ágoston Illusztráció Papp Eszter Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu Internet:

Részletesebben

Az élet napos oldala

Az élet napos oldala Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika)

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika) FORGATÓKÖNYV Esemény: Madarak és fák napja Időpont: 2014. május 12. (hétfő) A program szervezői: Földi Erika, Török Éva, Vinnai Krisztina, Helyszín: PARK, Művelődési ház előtti terület, Iskolai ebédlő

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET 13. Ha megnyerte, nehogy vigye! Egyre kevésbé tudok a küldetésemre koncentrálni. Lehet, hogy az illuzionista megsejtette, hogy a nyomában vagyok, és mindenféle

Részletesebben

brasnyó istván IN AETERNUM

brasnyó istván IN AETERNUM brasnyó istván versei IN AETERNUM Estelente a lehúzott redőny résein át jól látni a tengerészeket, ahogy tisztjeikkel együtt elhagyják a kocsmát az út túlsó felén, rézsút ablakunkkal szemben és körülállják

Részletesebben

Szereplők: Bükk beszélő fa Hárs beszélő fa Harkály. Hernyók: Nyúlanya 2 nyúlcsemete Róka Darázs Madarak

Szereplők: Bükk beszélő fa Hárs beszélő fa Harkály. Hernyók: Nyúlanya 2 nyúlcsemete Róka Darázs Madarak Erdei mesék Előadta a Harkácsi Pimpó Bábcsoport 2006-ban. A mesével a Duna Menti Tavasz országos döntőjén, Dunaszerdahelyen nívódíjat nyertek. Vezetők: Dolinsky Irén,Vezérné Gonda Klára 17 18 Szereplők:

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom Jeremej Ajpin Kihunyó tűzhely mellett A Földet hallgatom Este, amidőn a Nap ott függött a fenyőfák csúcsán, Anyám lehalkított hangon szólt rám: Ne zajongj. Miért nem szabad zajongani? Mindjárt elül a Nap.

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

6. o. FELADATLAP Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest!

6. o. FELADATLAP Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! 6. o. FELADATLAP Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! 1. forduló Az egész szottyos dili hat napja kezdődött, mikor a családom átment sivatagi tevekaravánba. Tényleg pont úgy néztünk ki, mint azok

Részletesebben

Kora délutánra megközelítettük Illulisatot 9 mérföldnyire. No, ott kezdődött csak a tánc! Csenge az árboc tetejéről figyelte a szinte zárt jégben a

Kora délutánra megközelítettük Illulisatot 9 mérföldnyire. No, ott kezdődött csak a tánc! Csenge az árboc tetejéről figyelte a szinte zárt jégben a 2015. július 19. A fiúk, mármint Zoli és Totó hajnalban keltek, hogy útnak induljunk Illulisat felé. A hajnal, mint kifejezés persze kicsit furcsa itt, ahol éjjel is nappali világosság van. Az indulást

Részletesebben

KIHALT, CSENDES UTCA

KIHALT, CSENDES UTCA KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 Felhő Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 A felhő szó hallatán mindenki az égen úszó meteorológiai képződményre gondol. Ez a légkörben lebegő apró vízcseppek és jégkristályok halmaza. Folyton mozgásban van, alakja

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Leült a fia mellé a földre. Ült, amíg ki nem aludtak az íves fények a szemében. Akkor megszólalt:

Leült a fia mellé a földre. Ült, amíg ki nem aludtak az íves fények a szemében. Akkor megszólalt: BALLADA Az öreg és a fiú együtt laktak a faházban. Az öregről mindenki úgy tudta, hogy egyedül él, és a fiúról senki sem tudta, hogy a fia. A patak egy negyedórányi járásra volt, a legközelebbi faház egy

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Verzár Éva Kelj fel és járj!

Verzár Éva Kelj fel és járj! Verzár Éva Kelj fel és járj! A Tatárdombot megkerülte a viharos szél, ott fenn még egyszer jól összerázta a méltóságos, nehéz fellegeket, lehúzta őket egészen a földig, s mire Terike 1911 pityergő őszén

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Számoltam a csöngetéseket, Ahogy vártam a betegszobán, Míg kettőkor a szomszéd haza nem vitt.

Számoltam a csöngetéseket, Ahogy vártam a betegszobán, Míg kettőkor a szomszéd haza nem vitt. TAVASZI SZÜNET (Mid Term Break) Számoltam a csöngetéseket, Ahogy vártam a betegszobán, Míg kettőkor a szomszéd haza nem vitt. Az ajtóban apám várt könnyes szemmel, Ő át tudta élni mélyen a gyászt, Szegény

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

2. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév

2. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 1. a.) Fejtsétek meg a rejtvényt! 2. 1. 3.. 2. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév 1. Örökzöld fa. 2. Ez lesz a virágból. 3. Csonthéjas gyümölcs.. Erdei állat. Megfejtés:

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Lektorálatlan összegyűjtött változat A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA Farkas Mayer Zsó: Torkos (Fotó: Fetykó Judit) Farkas koma nem volt rest Piroska mamájához

Részletesebben

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45 Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

SCHIEDEL QUADRO Építési utasítás

SCHIEDEL QUADRO Építési utasítás SCHIEDEL QUADRO Építési utasítás 2x '10 '11 Schiedel Kéménygyár Kft. 8200 Veszprém, Kistó u. 12. Tel.: 88 576 700 Fax: 88 576 704 E-mail: info@schiedel.hu www.schiedel.hu Part of the MONIER GROUP Általános

Részletesebben

A HECSEDLI MEG A POSTÁS

A HECSEDLI MEG A POSTÁS SZEMLE 13 T. Ágoston László A HECSEDLI MEG A POSTÁS Hecsedli. Várjuk a postást mondta Bányai, az író, és letette a kagylót. Régi, jól bevált, mondhatni egyezményes szövegük volt ez Zsengellérrel, a költővel

Részletesebben

Fetykó Judit Durbincs

Fetykó Judit Durbincs Fetykó Judit Durbincs Így karácsony előtt, mikor az asszony a konyhában félnapokat zörgette a tepsiket, azzal volt elfoglalva, hogy melyik aprósüteményből mennyit süssön, Berti kimenekült a konyhából.

Részletesebben

Az utolsó stikli: a vonatrablás

Az utolsó stikli: a vonatrablás Az utolsó stikli: a vonatrablás Maradt itt kendnek elég cimborája mondta Négyökri szomszéd. Hát az igaz is volt, hogy Rózsa Sándor rövidesen belebotlott régi cimboráiba. Honnan jöttek elő megsárgulva,

Részletesebben

FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999

FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999 FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999 Az alábbi idézet Nagy Tamás: AZ ALASZKAI MALAMUT címû könyvébõl való. Az idézet a szerzõ külön engedélyével lett megjelenítve. Az itt látható szöveg szerzõi jogvédelem

Részletesebben

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Létezés a végtelenben Pásztor Magdolna 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! ÉJELI FOHÁSZ Üres, üres vagyok, a messzeségbe rohanok. Látok egy utat, ami arany, látom a fákat, ami ezüst. Látom a holdat,

Részletesebben

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM MÁS SZÓVAL A rovat azokat igyekszik bemutatni, akiknek erre, szakterületükön belül, nem lenne szükségük: gondolkodásukat, alkotásaikat a szakma határainkon túl is ismeri. Mi azonban a be nem avatottakhoz

Részletesebben

Fordította: Szedő Dénes. Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) A KIS PARASZTLEÁNYKA (Exiit diluculo)

Fordította: Szedő Dénes. Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) A KIS PARASZTLEÁNYKA (Exiit diluculo) Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) Ó, Fortuna, mint a Luna egyre-másra változol: majd nagyobbodsz, majd meg elfogysz; hej, az élet ronda sor: gabalyítja s igazítja játszva az ember fejét:

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Nemek harca. avagy a függôcinegék viharos élete KÖZELKÉP

Nemek harca. avagy a függôcinegék viharos élete KÖZELKÉP ng_040_053_cinege 2007.11.08 10:42 Page 40 Nemek harca avagy a függôcinegék viharos élete ÍRTA SZENTIRMAI ISTVÁN FÉNYKÉPEZTE DARÓCZI CSABA VÍZPARTOK KÖZELÉBEN JÁRVA bizonyára sokan láttak már a füzek vagy

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály IV. osztály 1. feladat. Ha leejtünk egy labdát, akkor az feleakkora magasságra pattan fel, mint ahonnan leejtettük. Milyen magasról ejtettük le a labdát, ha ötödször 10 cm magasra pattant fel? 2. feladat.

Részletesebben

Környezetismeret-környezetvédelem állatok. 4. évfolyam

Környezetismeret-környezetvédelem állatok. 4. évfolyam Környezetismeret-környezetvédelem állatok 4. évfolyam Juh A köznyelv inkább birkának nevezi ezt a bégető állatot. Tülkös szarvú, páros ujjú patás. Az egyik legrégebben háziasított állat. Bizonyos fajtái

Részletesebben

Mikor Stacy visszaért, a kirakós játék előtt állva találta. Gyönyörű! fordult a lányhoz. Nagy munka lehetett összerakni.

Mikor Stacy visszaért, a kirakós játék előtt állva találta. Gyönyörű! fordult a lányhoz. Nagy munka lehetett összerakni. fejjel, mintegy alulról, egyenletesen szürke hajsátra alól pislogott rá. Mellette a padlón kisebbfajta tócsává gyűlt a víz, mely a kabátjáról csöpögött. Még mindig a karjára vetve tartotta. Meg kell mondjam,

Részletesebben