BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdaság szak Médiamenedzser szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdaság szak Médiamenedzser szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdaság szak Médiamenedzser szakirány SZPONZORÁCIÓ ÉS MAGÁNTŐKE A SZÍNHÁZFINANSZÍROZÁSBAN A SZÍNHÁZI MARKETING TÜKRÉBEN ~ PROBLÉMATÉRKÉP, LEHETŐSÉGEK ÉS A SZÜKSÉGES FELTÉTELEK EZEK KIAKNÁZÁSÁHOZ ~ Készítette: Bottka Sándor Mátyás 2002.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 I. fejezet A színházfinanszírozás forrásoldala Állami mecenatúra Az állam feladatai, felelőssége Általános tendenciák Az állam közvetlen kultúrafinanszírozó szerepe Magyarországon História, az állami finanszírozás elvei Közelmúlt, politika A Nemzeti Kulturális Alapprogram A támogatás megvalósulása A társadalmi, non-profit szervezetek szerepe a kultúrafinanszírozásban A szervezetek szükségessége, célja Az alapítványok Az alapítványok története Magyarországon Az alapítványok működése Az alapítványok fajtái Az alapítványok bevételei Fontosabb kulturális alapítványok A közhasznú társaságok Szponzoráció, mecenatúra A szponzoráció és a mecenatúra elmélete Általános fogalmak, definíciók és jellemzők A terület diszciplináris elhelyezkedése A mecenatúra és a szponzoráció jellemzői A támogatás hasznossága Mecenatúra a gyakorlatban A mecenatúra történelmi alakulása hazánkban Az egyéni mecenatúra A vállalati mecenatúra A vállalati mecenatúra jellemzőinek alakulása hazánkban A vállalati mecenatúra haszna a vállalatok szemszögéből A vállalati mecenatúra kockázata A támogatók A szponzoráció A szponzoráció jellemzői a színháztámogatás tükrében A szponzortevékenység hazai történeti alakulása A szponzorációs tevékenység százalékokban Szponzoráció a vállalatok szemszögéből A döntés folyamata A támogatás céljai Színházi szponzoráció esetei II. fejezet A szponzortőke és a magántőke bevonása a színházi marketing tükrében Marketingszemlélet hiánya a színházakban A jelenlegi gyakorlat százalékok és anomáliák A működési, üzleti bevételek a gyakorlatban ma... 45

3 A nem megkeresett bevételek ma A színházi marketing A színházi marketing elméleti sajátosságai A piac Legyen a színház a közösség aktív része! Ismerd a közönséged ők a szponzorod célcsoportja! A termék Az ár Az értékesítési csatorna Kommunikáció, kapcsolat-menedzsment... 54

4 BEVEZETÉS Színházaink évtizedek óta nem rendelkeznek azokkal az anyagi feltételekkel, melyek szakmai, művészi munkájuk elvégzéséhez, szabad gondolkodásukhoz szükségesek lennének; melyek arányban állnának azzal a feladattal, melyet a nemzeti és egyetemes kultúra terjesztésében és művelésében magukra vállaltak. Az államháztartás viszont fokozatosan hátrál ki színházaink fenntartásának, fejlesztésének feladatköréből. Európai csatlakozásunk egyébiránt is megkívánja, hogy az állami dotáció részarányát a színházak finanszírozásában a nyugati országokhoz igazítsuk, azaz csökkentsük. A színházaknak tehát új források után kell nézniük Ehhez azonban igen sok feltételnek kell együttesen teljesülnie. Tudatosan fel kell tárni és megközelíteni a magán- és üzleti tőke azon forrásait, melyek sikerrel azaz mindkét fél számára haszonnal bevonhatók a színházak finanszírozásába. Elengedhetetlen egyfajta marketing-szemlélet kialakítása a színházi szolgáltatás területén is. Ám, ami még ennél is fontosabb: mindenek előtt fel kell ismerni, tudatosítani kell a probléma létét és annak okait. Dolgozatomban vázolni fogok egy problématérképet, melyben sorra vizsgálom a színházak költségvetésének forrásait, a színházak vezetésének jelenlegi viszonyát ezen forrásokhoz. Ezek után vázolom azokat a hiányosságokat és lehetőségeket, melyeket kiküszöbölhetőnek illetve kiaknázhatónak ítélek meg a marketing-szempontok nagyobb fokú figyelembevételével, gyakorlati alkalmazásával. A színházat én belülről, a kulisszák mögül látom. Ismerem azt a panaszáradatot, mely a színházi emberekből kitör, ha gazdasági kérdés kerül szóba. Tudatában vagyok annak az ellenszenvnek is, amellyel a színházi emberek a marketinggel szemben viseltetnek.

5 Meglátásom szerint azonban most csak egy kezdő lökésre lenne szükség, hogy a színházak megtalálják a helyüket a mai magyar társadalmi és gazdasági rendben. Mindössze egyeztetni kell a gazdasági és marketingtudást a művészi érzékenységgel, és hozzáadni egy kis fantáziát.! Reményem szerint szakdolgozatommal hasznára lehetek ennek az ügynek. Írásom alapvetően két részre oszlik. Az első inkább akadémikus fejezetben sorra veszem azokat a forrásokat, melyekből a színházak anyagi juttatásokat szerezhetnek. Vázolom ezek célját és szerepét, forrásait és a juttatások szétosztásának folyamatát. Itt célom az aktuális helyzet leírása, melynek ismerete szükséges a hiányosságok és lehetőségek feltárásához. A második inkább kreatív fejezetben, rávilágítok azokra a tényekre, melyek a marketing-szemlélet hiányát jelzik; és olyan területeket és ötleteket vázolok, melyekkel a fent leírt forrásokat a színházi marketing eszközeinek alkalmazásával jobban ki lehetne használni. Színházi munkám és tapasztalataim ellenére felvetéseim joggal nevezhetők a pálya széléről bekiabálásnak. Ám talán épp ez a kívülállóságom segíthet abban, hogy ötleteimmel lendületet adjak a színházi marketing alkalmazásának. Mielőtt az a vád érne, hogy a piaci szempontokra koncentrálok és figyelmen kívül hagyom a művészi alkotói aspektusokat megjegyzem: vizsgálataimmal és felvetéseimmel alapvetően az a célom, hogy a művészi alkotómunkához szükséges feltételek előteremtését segítsem. Remélem, sikerrel.

6 I. FEJEZET A SZÍNHÁZFINANSZÍROZÁS FORRÁSOLDALA Ma Magyarországon a színházak alapvetően négy forrásból teremtik elő az alkotáshoz némelyük szerint a fennmaradáshoz szükséges anyagi eszközöket. Ez a négy csatorna! az állami (minisztériumi)! az önkormányzati! a társadalmi (alapítványi)! valamint a vállalati- és magánszektor. A következőkben sorra vizsgálom mindegyik területet. 1. ÁLLAMI MECENATÚRA 1.1. Az állam feladatai, felelőssége Alapvetően megállapíthatjuk, hogy az állam semmiféleképp nem vonulhat ki teljesen a kultúra, így a színházak finanszírozásából, a szükséges anyagi feltételek biztosításából. Az állami támogatás megvalósulhat közvetlenül a kulturális intézményeknek nyújtott dotáció formájában, valamint az egyéb szektorok, a magán- és az üzleti szféra érdekeltté tételében. A támogatás mindkét formájára szükség van. A kérdés csak az, hogy milyen arányban valósuljon ez meg. Azt a helyes arányt megtalálni az állami és az üzleti kapcsolatrendszerben, amely mindkét felet érdekeltté teszi; a vállalatokat pénzügyi szabályozók révén olyan helyzetbe hozni, hogy azok érdekeltek legyenek a kulturális kapcsolatok fenntartásában, nem könnyű.

7 Ennek az aránynak a felépítésére több modell alakult ki a különböző országokban. Az állam szerepe szerint alapvetően négy alaptípus különböztethető meg a kultúrpolitikában 1 : 1. Rásegítő típusú magatartás Az állam közvetlen szerepvállalása minimális, a kormányzatnak kifejezett kultúrpolitikája nincsen, csupán közvetetten támogatja a kultúrát a gazdálkodó és nonprofit szervezeteknek valamint a magánszemélyeknek nyújtott adókedvezményekkel. Erre a legjobb példa az egyesült államokbeli gyakorlat. Alapfeltétele viszont e modell működésének a tőkeerős és művészetek iránt fogékony, arra áldozni kész támogató réteg megléte. Veszélye pedig a modellnek, hogy a kultúra tömegigényeket kiszolgáló célokat vesz föl, a művészi érték háttérbe szorul a piaci érték mellett. 2. Mecénás típusú magatartás Az állam közvetlenül is támogatja a kultúrát. Csak pénzt ad azonban, a kulturális folyamatokba semmilyen mértékben nem avatkozik bele. Az állami támogatást független, kizárólag a művészeti ágak képviselőiből összeállított testületek osztják szét. Ez a fajta támogatási rendszer Angliára jellemző. Ez a modell talán ideáltípus lehetne, hiszen így elég forrás állna a művészek rendelkezésére, és az elosztásban tisztán a művészeti szempontok érvényesülnének. Feltétele a modell működésének az anyagilag erős állam létezése. Veszélye, hogy szakadás következik be a művészi igényű, állami pénzből finanszírozott alkotások és a más forrásból finanszírozott, tömegigényeket kiszolgáló alkotások között, valamint hogy a fiatal, el nem ismert, de fejlődő művészeti irányzatok nem jutnának elég támogatáshoz. 3. Menedzser típusú gyakorlat Ebben a rendszerben az állam már beleavatkozik a kulturális folyamatokba saját intézmények fenntartásával, mások kiemelt szubvencionálásával. Ebben a formában az állam vevőként és finanszírozóként jelenik meg a kulturális piacon, a támogatások a 1 Kuti Éva Marschall Miklós (1990)

8 jóléti politika részét képezik. Nagyrészt ez a forma valósul meg Nyugat-Európa országaiban. Jellegzetessége a modellnek, hogy az állam a kulturális szférát annak függését kihasználva politikai céllal befolyásolhatja. Ez a beavatkozás nem feltétlenül káros, sőt: a nemzeti, kisebbségi és egyéb, kisebb közösségeket érintő, de kulturális értéket képviselő célok realizálásához szükséges. 4. Művezető állam Az állam a kulturális folyamatok minden szakaszát ellenőrzése alá vonja. Nem befolyásolja, hanem megszünteti a kulturális piacot. Ez a modell ugyan elviekben biztonságot nyújthat a kulturális szféra dolgozóinak, negatív vonásait azonban mind ismerhetjük, hiszen ez a helyzet jellemezte hazánkat a rendszerváltás előtti évekig. A kultúra monolit szerkezete mindenképpen káros: a sokszínűség, az igényesség rovására megy, a demagóg célú felhasználás pedig nagy kísértés. Ez a modell durva egyszerűsítéseket tartalmaz, megállapítható, hogy tiszta formában egyik fajta sem található meg egy országban. (A mai magyar viszonyok például a mecénás és a menedzser típus jellemzőinek keverékével írhatóak le.) Viszonyítási alapul mégis megfelel, érzékelteti továbbá, hogy a kultúra támogatásának kialakítása állami döntés eredménye. Mindenfajta nagyobb változtatás is csak az állam felől indulhat ki. Érzékelteti a modell továbbá az állam felelősségét a kulturális élet fenntartásában. Vannak ugyanis területek, melyek csak állami támogatással működhetnek. Az állam feladata továbbá a megfelelő körülmények kialakítása ahhoz, hogy az üzleti és a magánszféra bekapcsolódjon a kulturális élet folyamataiba Általános tendenciák Megfigyelhető, hogy minden országban függetlenül az állam kulturális szerepvállalásának formájától csökken az állam közvetlen támogatásának mértéke. Ez

9 azt jelenti, hogy a kulturális intézmények mindenhol új források után kénytelenek nézni, hogy a kieső pénzt pótolják. Másik oldalról a piaci verseny erősödése a vállalatokat is arra ösztökéli, hogy marketingmunkájuk szerves részévé tegyék ennek a területnek a támogatását. Ez azonban nemcsak technikai változásokat, de alapvető gondolkodásbeli átalakulást, szemléletváltást igényel. Ennek a folyamatnak a gyorsasága és sikeressége az ország gazdaságának fejlettségétől és - a multinacionális vállalatok szerepvállalása folytán az ország gazdaságpolitikai nyitottságától is függ. Mindennek gyakorlati megvalósulását hazánkban a következő fejezet taglalja majd, most térjünk vissza az állam szerepvállalásához Az állam közvetlen kultúrafinanszírozó szerepe Magyarországon História, az állami finanszírozás elvei Magyarországon a második világháború után, az augusztus 1-i államosítással minden színház a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá került. A minisztertanács dönthetett a színházak alapításáról, megszüntetéséről, működésükről a műsorstruktúra kialakítását is beleértve, a vezetőség összetételéről; továbbá ez a szerv gyakorolta az ellenőrzési jogkört is. A kézi irányítás teljes volt, a színházak szerkezete teljesen monolit jellegű lett; bár ezzel együtt az állam vállalta a színházak fenntartását állami forrásokból. A minisztertanács 1956-os döntése, amelyben a színházakat tanácsi felügyelet alá helyezte, differenciálta a megelőző helyzetet. Mivel a tanácsok, a városok számára különböző keret állt rendelkezésre, főleg a vidéki színházak kerültek így hátrányos helyzetbe. Ehhez még hozzájárult az a szubjektív tényező, amely attól tette függővé a támogatás mértékét, hogy a tanácsi vezető mennyire volt kultúrapártoló.

10 A következő bevezetett támogatási forma a normatív vagy fejkvótás támogatás volt: az állami pénz elosztása a nézők száma szerint történt. Végiggondolva ez a rendszer önmagában már elméletben is működésképtelen. A különböző színdarabok színpadra állítása nagyon különböző költséggel történhet meg. Ez a támogatási rendszer egy takarékoskodó vezetéssel párosulva szörnyű minimálszínházi produkciókhoz vezethetett és vezetett is. A költséges színpadra állítás pedig nem vonz szükségképpen nagy nézőszámot. Másfelől pedig a színházak befogadóképessége így meghatározta a támogatás összegét, és ezáltal néhány esetben a megvalósítható művészeti színvonalat is. Ez pedig nem tartható állapot. A fejkvóta-rendszerről, erről a már elméletben hibás rendszerről elég gyorsan kiderült, hogy a gyakorlatban is működésképtelen ben azután újra változott az állami támogatás elosztásának rendje. A normatív támogatást teljes egészében eltörölték, és helyébe a számított működési költségre épített rendszer lépett. Eszerint a színházakra kiszámoltak egy úgynevezett számított működési kiadást, ami lényegében az az összeg, amely a minimális működéshez, a színház életben maradásához szükséges. Az tehát már nem fordulhatott elő, hogy a színidirektor kiáll a függöny elé és bejelenti, hogy víz-, gáz- és csatornadíjak emelkedése miatt a mai előadás elmarad. A produkciók előállításának költségeit azonban a színházaknak más forrásokból kellett (volna) előteremteniük. Ehhez viszont alapvetően hiányzott a színházak vezetőségéből a marketing-szemlélet, a szponzorkereséshez szükséges tapasztalat és tudás, gondolkodásmód. Ez a kijelentés természetesen durva általánosítás, ám valamennyiben igazolja az a tény és ezzel dolgozatom egy külön fejezete foglalkozik majd, hogy a színházak közönségéről, arról a célcsoportról, amelyet egy potenciális szponzor elérne, mindezidáig mindössze egy színházban készült felmérés, és az sem reprezentatív. Erre reagálva és a közigazgatás szubszidiaritásának következményeként 1996-ban újra megváltozott a támogatás elosztásának rendje. Az állami dotációt két részre bontották. A központi költségvetésből fedezik a színházak fenntartásához szükséges költségeket, a korábbi számított működési kiadásokat. Ezen felül pedig az önkormányzatok adják a produkciós támogatást, az előadások előállításának költségeihez való hozzájárulást. A rendszer kialakításakor az önkormányzatok a teljes források 29%-át osztották szét, míg közvetlenül a központi költségvetésből folyósították az összes támogatás 71%-át.

11 Azóta minden évben egyre nő az önkormányzatokhoz delegált támogatás. A rendszer ösztönzi az önkormányzatokat arra, hogy saját forrásaikból egyre többet áldozzanak a színházak támogatására, hiszen minél többet ad a helyi szerv saját forrásaiból, annál többet kap a központi költségvetésből ugyanerre a célra. Az önkormányzatok ezt az összeget négy részre osztva, negyedévenként kapják meg, míg a színházaknak tizenkét részben, havonta folyósítják Közelmúlt, politika Az állam, a mindenkori kormányzat számára a kultúra támogatása stratégiailag fontos pont, a művészek szemszögéből pedig ez kétarcú. Míg ugyanis minden kormányzat igyekszik hangsúlyozni kulturális felelősségérzetét, és a lehető legtöbb támogatást nyújtani, a másik oldalon a kultúra a mindennapos politikai csatározások helyszínévé is válhat. A támogatások elosztásának esetleges egyenlőtlenségei pedig ellentéteket szülhetnek a művésztársadalomban. Az évi XXIII. törvény létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, amely pénzalapot a szakmai és társadalmi szervezetek által delegált kurátorok a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének valamint a hazai és határon túli terjesztésének támogatására osztanak szét őszén a kormány a Nemzeti Kulturális Alapot a brit mintára létrehozott és az oktatási tárcáról leválasztott Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának büdzséjébe olvasztotta és így mûködését gyökerestül megváltoztatta. Önállóságát megszüntetve, minisztériumi programmá alakította egyes nézetek szerint fokozta le, s a nevét Nemzeti Kulturális Alapprogramra változtatta. A fokozott állami kontrollra utalt az úgynevezett miniszteri keret állandó növelése is: Az elõzõ kormány alatti tíz százalékról elõbb harminc, majd ötven százalékra nõtt az az összeg, amelyet a jogszabályok szerint a kultuszminiszter oszthat szét a Nemzeti Kulturális Alapprogram bevételeibõl. Ez a sokszor bírált intézkedés azonban nem vezetett aránytalansághoz, mivel az ebből a keretből szétosztott összeg sosem érte el a bevétel egyharmadát; továbbá ebből a keretből részesültek támogatásban az NKÖM felügyelete alá tartozó intézmények is. Így ebből a keretbõl jócskán kap a tárca több mint harminc nemzeti kulturális intézménye, az Országos Széchényi Könyvtártól a Magyar Nemzeti Galérián át a Neumann János Kulturális Szolgáltató Kht-ig.

12 A befolyt pénz felhasználásáról a Nemzeti Kulturális Alapprogram szakmai kuratóriumai döntenek, s ezek összetételének megváltoztatása a minisztérium delegátjainak kuratóriumon belüli részarányának növelése is arra utalt, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) szorosabb ellenõrzés alatt szeretné tartani a pénzosztást A Nemzeti Kulturális Alapprogram A Nemzeti Kulturális Alapprogram bevételeinek zömét a kulturális járulék teszi ki. Ez egy adónem, melyet a kulturális vagy kultúrával kapcsolatba hozható árucikkek utáni bevételből az APEH szed be. Az adó mértéke 0.5 %-tól 25 %-ig terjedhet. Legkevésbé a közművelődéssel kapcsolatos árucikkeket (TV-készülékek, könyvek és folyóiratok), legerősebben a pornográfiát és erőszakot tartalmazó termékéket sújtja ez az adó, a színházak bevételei mentesülnek a kulturális járulékfizetési kötelezettség alól. A bevételek, ha nem is túl gyorsan, de azért az inflációnál nagyobb mértékben nõnek: 2000-ben 4.5 milliárd, 2001-ben 5,1 milliárd, 2002-ben mintegy 5,6 milliárd forint jutott az állami támogatásra. Az Alapprogramból természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok igényelhetnek támogatást. Támogatást az állam visszatérítendõ és részben vagy egészben vissza nem térítendõ formában nyújthatja előfinanszírozás formájában. A támogatások nyilvános pályázatok útján, illetve egyedi elbírálás alapján nyerhetõk el. Pályázatokat konkrét célokra, projectekre lehet benyújtani, a fenntartás költségeire nem. Az Alapprogram az alábbi célokra ad támogatásokat pályázati úton:! a a nemzeti és egyetemes kulturális értékek létrehozásának, megõrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatására;! a kulturális évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre;! a nemzetközi kulturális kapcsolatokra, a világkiállításokon, nemzetközi vásárokon a nemzetközi kulturális jelenlétre, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon való részvétel támogatására;

13 ! a mûvészeti alkotások új irányzatainak, új kezdeményezéseknek, a kulturális tudományos kutatásoknak a támogatására;! a kultúrateremtõ, kultúraközvetítõ, valamint önképzõ egyének és közösségek támogatására;! hozzájárulás pályázati úton a kulturális és mûvészeti intézményeknél a honoráriumok és tiszteletdíjak társadalombiztosítási járulékához. A támogatások odaítéléséről a szakmai kollégiumok döntenek, amelyek témakörök, szakterületek szerint alakultak. Ma 15 szakmai kollégium működik, melyek közül témakörünk szempontjából a legfontosabbak a következők:! A Színházi Szakmai Kollégiumhoz tartoznak a hagyományos színmûvészet a bábmûvészet és a szabadtéri színházi produkciók támogatása.! A közmûvelõdéssel szorosan összefüggõ amatõr, mûkedvelõ projektek, továbbá a cirkuszmûvészet támogatása a Közmûvelõdési Szakmai Kollégiumhoz tartozik.! A Mozgókép Szakmai Kollégiumhoz tartoznak a - filmgyártási, forgalmazói és üzemeltetõi területeken kívül - a televíziózás mûvészeti produkciós pályázatai és a filmkultúra fejlesztésére, képzésére a projektek, a film- és videótár-kialakítási (fejlesztési) támogatások.! A Népmûvészeti Szakmai Kollégiumhoz tartoznak a népi tradíciókat õrzõ és továbbfejlesztõ tevékenységek, és a naiv mûvészet.! A Zenei Szakmai Kollégiumhoz pályázhatnak a kórusok és a szólista énekmûvészek.! A Könyvtári Szakmai Kollégiumhoz tartoznak a könyvtári informatikai témák, a különbözõ szintû informatikai rendszerek kialakítása, fejlesztése. Több szakmát (kollégiumot) érintõ rendezvények, programok esetén két vagy több kollégium közös pályázatot is kiírhat. A szakmai kollégiumok a támogatásokról nyilvános pályázataikban megfogalmazott pályázati célokra, egyéb támogatásra érdemes célok érdekében, meghatározott keretbõl egyedi elbírálással döntenek.

14 A pályázati kiírások a Magyar Nemzetben, a Népszabadságban, az Oktatási és Kulturális Közlönyben, az NKA Hírlevélben valamint az Alapprogram honlapján jelennek meg A támogatás megvalósulása Az állami finanszírozás elvi, elméleti aspektusainak vázolása után vizsgáljuk meg a dotációk gyakorlati elosztását a és a évben a nagyobb budapesti színházaknak nyújtott támogatások összegeinek tükrében. Központi költségvetési intézmény az Állami Operaház, valamint a Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín. Ezek közvetlenül a kulturális tárcától kapják a támogatást, nem önkormányzaton keresztül. A fontos vizsgálandó pont itt a két állami fenntartású színház a Nemzeti Színház és a Pesti Magyar Színház valamint a többi színház támogatása közti különbség. Az elosztás igazságosságát politikai szempontokból nem taglalom. Nem témája ez dolgozatomnak, és mindenfajta háttérismeret hiányában nem is vállalkozhatom erre. Néhány szakmai szempontot azonban megemlítek a támogatások szétosztásának kapcsán. A Nemzeti Színház 2002-ben 2.3 milliárd forint támogatásban részesült. A Pesti Magyar Színház évi támogatása 645 millió forint volt, holott összesen két nagyszínházi bemutatót tartott (az egyik októbertõl szilveszterig megbukott, le is vették a mûsorról). A legnagyobb budapesti színház, a Vígszínház 2001-ben összesen 484 millió forint támogatást kapott (386 milliót a fõvárostól, 98 milliót a központi költségvetésbõl). Ebbõl három játszóhelyet mûködtet (Vígszínház, Pesti Színház, Házi színpad). A naptári évben összesen hét bemutatót tartott, négyet közülük a nagyszínpadon. Az egy nézõre jutó állami támogatás így minden jegy után ezerkétszáz forint. (A Vígszínház 2001-ben három mûvészileg értékes produkciót hozott létre a nagyszínpadon, a Nórát, A szecsuáni jóembert és a Lear királyt.) A Nemzeti Színház 2002-ben kevés híján a Vígszínház tavalyi támogatásának ötszörösébõl fog gazdálkodni. Nézõinek száma a vígszínházi nézõk számának a felét sem éri el. Részint, mert csak március 15-étõl játszik, részint mert a befogadóképessége

15 a stúdiószínházéval együtt is kevesebb, mint a fele a Vígszínház három játszóhelyének. Mivel pedig a Nemzeti helyárai kultúrpolitikai helyárak, a színház minimális bevételt termel, vagyis az egy jegyre jutó támogatás megközelítő számításaim szerint meghaladja a tízezer forintot. Nézzük meg néhány színház idei támogatását. A Vígszínház 426 milliót, a Madách 394, az Új Színház 277, a Katona József Színház 268 milliót kapott a fõvárostól; ezeket a számokat maximum huszonöt százalékkal növelte a központi költségvetésbõl származó kiegészítés. Ha hozzávesszük a listához a maradék teátrumokat a Radnótitól a Mikroszkóp Színpadig és a bábszínházakig, kiderül, hogy a fõvárosi színházak 2002-es támogatása összesen kevesebb, mint a politikai érdekbõl kiemelten preferált két színház, a Nemzeti és a Magyar büdzséje. Ez az elosztás a közelmúltban elég sok feszültséget szült, amik azonban mára elsimultak. Nem vitatom, hogy a közvetlenül állami gondoskodás alá eső két színház érdemes ekkora támogatásra. Az egyenlőtlenség nem is tűnne ilyen mértékben aránytalannak, amennyiben a többi színház rendelkezne az egyéb források bevonásának eszközeivel, és tudna is ezekkel élni. Így azonban, hogy a többi színház csak ilyen kis mértékben tud más támogatásokkal számolni, és úgy, hogy a többi színház bevételének még mindig megközelítőleg 80%-át ez rettentő nagy arány teszi ki az állami támogatás, igen szembetűnő a különbség, az aránytalanság. Ez az elosztás szimbolikus értékű is: az állam bőkezűen támogatja a saját fenntartású színházait. Nyújt szép támogatást a többi színháznak is, de nem vállalja fel az eltartásukat: Igenis tessék szépen megtanulni máshonnan is pénzt szerezni!

16 2. A TÁRSADALMI, NON-PROFIT SZERVEZETEK SZEREPE A KULTÚRAFINANSZÍROZÁSBAN 2.1. A szervezetek szükségessége, célja Szociológiai szempontból nagyon fontos, hogy a társadalom megkülönböztetett figyelemmel támogassa mindazon önszerveződéseket, alapítványokat, egyesületeket, melyek a demokratikus, pluralista szemléletű kibontakozás alapjait képezhetik. Gazdaságilag is jelentős, ha az azonos célokat, azonos értékeket preferáló társadalmi szervezetek, természetes és jogi személyek forrásokat gyűjtenek, és ezek redisztribúciós pontjaivá válva megtalálják helyüket a társadalom és a gazdaság építményében. 2 Az alapítvány egy olyan bejegyzett non-profit szervezet, amely azzal a hosszú távú céllal jött létre, hogy összegyűjtse a mozgósítható erőforrásokat, és ezeket közérdekű, sokszor nagyon pontosan körülírt kritériumok szerint meghatározott célokra fordítsa Az alapítványok Az alapítványok története Magyarországon Magyarországon a II. világháború után az alapítványok is államosításra kerültek, mint bármely ipari vagy szolgáltató tevékenység. Egészen 1987-ig hazánkban csak nagyon alacsony szintű alapítványi életről beszélhetünk ben születtek meg azok a jogszabályok, amelyek aztán től új életet leheltek a magánkezdeményezésekbe, így az 1990-es évek elejétől Magyarországon valóságos alapítvány-boom -ról beszélhetünk (lásd 1. sz. táblázat 3 ). 2 3 KSH Budapest, Társadalom-statisztikai közlemények

17 1.sz. táblázat Az alapítványok számának alakulása hazánkban év darab Több mint ra az alapítványok száma meghaladta a et, és addigra ezek a szervezetek átszőtték az egész magyar társadalmat: a szociális, kulturális, oktatási és sportélet minden területét. Az állam segítette ezen szervezetek létrejöttét és elterjedését, amennyiben az alapítványok számára adózási kedvezményt biztosított. Ez a tény nagy lendületet adott a non-profit szektor létrejöttének. Elindította továbbá a magánszektor szerepvállalását a kultúrafinanszírozás területén, hiszen a magánalapítvány, mint intézményforma a magánforrások mozgósítására, koncentrálására szolgál. A rendszerváltás előttről a magyar társadalom a különleges státuszt élvező Soros Alapítvány révén ismerhette az alapítványok működésének legfontosabb vonásait, hiszen a kultúra területén és a tudomány területén is a Soros Alapítvány minden évben dollármilliókat áldozott Magyarországon. Az alapítványok számának növekedése folytán 1992-ban létrejött a Magyar Alapítványi Központ, mely felvételt nyert a brüsszeli Alapítványi Központba és tagságot szerzett az INTERPHIL London szervezetbe is. Fontos esemény volt, hogy az amszterdami székhelyű Európai Kulturális Alapítvány létrehozta magyar bizottságát is, így Magyarország is bekapcsolódott valamelyest a nemzetközi vérkeringésbe. Mindezek konkrét eredménye, hogy 1993-ban számos magyar alapítvány meghívást kapott Bécsbe az Európai Kulturális Együttműködés Szimpóziumra Párizsba az UNESCO kultúrafinanszírozási tanácskozásaira, illetve a Nemzetközi Jaques Martain Intézet magyarországi kultúrafinanszírozási konferenciájának rendezésében és lebonyolításában is több kulturális alapítvány segédkezett. Így Magyarország első kézből kaphatta és tanulhatta meg azokat az ismereteket és tapasztalatokat, melyek a kulturális élet területén történő nemzetközi együttműködéshez, finanszírozáshoz szükségesek.

18 A magyar szakemberek külföldi példára megjelentették magyar és angol nyelven a magyar alapítványok adattárát, elérhetővé téve külföldi partnereink részére is a magyarországi forrásokat. A művészet élet finanszírozására 1987 és 1993 között megközelítőleg alapítvány jött létre Magyarországon, melynek 90 %-a magánalapítvány. Létrejöttük azonban érdekes képet mutat. Az első időszakban főleg a képző- és iparművészetek valamint a zenei élet felkarolására hoztak létre alapítványokat, a későbbiekben a hagyományőrzés és a kisebbségi kultúra ápolása jelentette a fő motívumot. Közel 800 alapítvány tűzte ki ezt a célt. Csak 1992 körül kapott nagyobb hangsúlyt a nem zenei előadóművészetek ösztönzése. A magyar kultúra javára ebben az időben működő alapítványok közül kiemelkedik a Magyar Hitel Bank Művészeti Alapítványa, mely 1992-ben 50 millió forintos tőkéjével a művészeti élet teljes vertikumában nyújtott ösztöndíjakat alkotóknak, illetve egyszeri támogatást valamely produkcióhoz. Ez az alapítvány 1992-ben rendezte meg első képzőművészeti tárlatát fiatal európai művészek részvételével. Ezen alapítvány munkájában jól érzékelhető az a változás, amely az eddig mindenható állam helyett egy teljesen szakemberekből álló kuratórium hozza a döntéseket Az alapítványok működése Az állam szerepének visszaszorulásával egyidejűleg jelentek meg a magánkezdeményezésre átállított gazdaság új szponzorai, megnyitva az utat az egyes kulturális intézmények, közgyűjtemények, múzeumok, a sajtó és a színházak számára tett alapítványokkal azok újszerű működéséhez.

19 Az alapítványok fajtái Az alapítványok működésük szerint a következőképpen tipizálhatók: 4! adományosztó a közalapítványok és állami kapcsolatot ápoló alapítványok, melyek az állami támogatás közvetlen elosztásának lépcsőfokai! adománygyűjtő financiális redisztribúciós pont! szolgáltatásokat nyújtó bizonyos feladatokat (pl. könyvelés) átvállal, és saját forrásokból vagy önkéntes munkával elvégezteti! önsegélyező pénzszerzési, adózási szempontokból alapítványi formát választó szervezetek! klubjellegű egyéni és vállalati forrásokból tagsági díjat gyűjtő szervezetek 1992-re egyre több alapítvány végez maga is vállalkozási tevékenységet, amelynek bevételei folyamatosan nőnek Az alapítványok bevételei A évi bevételszerkezet jellegzetesen szemlélteti az alapítványok bevételeinek forrását és azok súlyát. Az alaptevékenységből származó bevétel áltagosan 20.9 %-a, az egyéb tevékenységből származó bevétel 7.3 %-a a teljes bevételnek. Átlagosan az összes bevételnek 8.1 %-a származik állami támogatásból és 4.8 %-a magántámogatásból. 5 Ezek az adatok az összes magyarországi alapítványra vonatkoznak, amelyeknek mindössze 10 %-a kulturális alapítvány. A színházi alapítványok bevételszerkezete annyiban tér el ettől, hogy az egyéb gazdálkodási tevékenység részaránya kisebb. 4 Harsányi László: A non-profit szféra látlelete és alternatívái, az állam szerepe a kultúrafinanszírozásban alapján, p. 5 KSH Budapest, Non-profit szervezetek Magyarországon

20 Fontosabb kulturális alapítványok A teljesség igénye nélkül a fontosabb alapítványok, amelyekhez a színházi ember fordulhat, a következők: Eötvös József Alapítvány Az alapítvány a magas szintű, elmélyült művészeti alkotómunka és elméleti tevékenység támogatását tűzte ki céljául. Pályázatot négy kategóriában hirdet: csoportos illetve egyéni munkák egyszeri támogatása, egyéni ösztöndíjra és külföldi tanulmányútra igényelhető pénzösszeg. Ugyanakkor az alapítványnak könyvkiadást, publikációkat és dologi kiadások költségeit nem áll módjában támogatni. Művészeti Akadémia Szakalapítvány Az alapítvány célja a képzőművészet, a zene, színház, film alkotói szellemi és művészeti kezdeményezéseinek támogatása. Pályázni az érintett művészeti ágak korszerű fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekkel, programokkal és javaslatokkal lehet. A Kuratórium külön preferálja a művészeti főiskolákról érkezett pályázatokat. Színházi Alap Az alapból produkciók létrehozására nyerhető támogatás célja, hogy segítse a főváros színházművészetét értékes, magas színvonalú előadások létrejöttének támogatásával Mind hivatásos, mind alternatív színházak, kísérleti együttesek és csoportok nyújthatnak be pályázatot. Az alapítvány kiemelten segíteni kívánja a kortárs magyar drámák bemutatását. Művészetért és Szabadművelődésért Alapítvány Az alapítványtól az intézmények, közösségek és egyedi pályázók az amatőr művészeti mozgalom értékeit fenntartó tevékenységekre, a települések művelődési hagyományainak őrzésére. új típusú közművelődési kezdeményezésekre, közművelődési szakmai tovább- és átképzésekre igényelhetnek támogatást.

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap LXVII. Nemzeti Kulturális Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVII. Nemzeti Kulturális Alap EMMI kultúráért felelős miniszter Nemzeti Kulturális

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

Az InfoPark Alapítvány 2008 évi közhasznúsági jelentése

Az InfoPark Alapítvány 2008 évi közhasznúsági jelentése Az InfoPark Alapítvány 2008 évi közhasznúsági jelentése 2009. május 25. 1. Számviteli beszámoló 1.1. Mérleg adatok E Ftban Tételszám A tétel megnevezése Előző év Tárgyév a b c d 1 A. Befektetett eszközök

Részletesebben

I. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege.

I. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi jelentése a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvény szerint Székhely: 1122

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Közhasznúsági Jelentés Mezei Menedék KHA ASZ:18210668-1-14. MEZEI MENEDÉK KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY 2011. évi Közhasznúsági jelentése

Közhasznúsági Jelentés Mezei Menedék KHA ASZ:18210668-1-14. MEZEI MENEDÉK KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY 2011. évi Közhasznúsági jelentése Közhasznúsági Jelentés Mezei Menedék KHA ASZ:18210668-1-14 MEZEI MENEDÉK KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY 2011. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2012. május 5. Mezei Erzsébet Bevezető A Mezei Menedék Közhasznú

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A MaNNa Kulturális Egyesület PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA ELŐADÓ-MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁRA

A MaNNa Kulturális Egyesület PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA ELŐADÓ-MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁRA A MaNNa Kulturális Egyesület PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA ELŐADÓ-MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁRA I. A pályázat kiírója: Manna Kulturális Egyesület (1155 Budapest, Bulcsú u. 44.) II. A pályázat célja: A Manna

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Alapító Okirat Ezen Alapító Okirat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény IV.74/A paragrafusa alapján, önálló jogi személyként működő alapítvány létrehozása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja NEA szabályozása A NEA működését a 5/ 2012 (II.16) KIM rendelet

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL . SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL TARTALOMJEGYZÉK I. A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 4 II. KÖLTSÉGVETÉSI NORMATÍV TÁMOGATÁST A SZERVEZET NEM KAPOTT.4 III. KIMUTATÁS A VAGYON FELHASZNÁLÁSORÓL...4

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik. 5/A. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Kiskunmajsa Városi

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

II. KIMUTATÁS A költségvetési támogatás felhasználásáról. 2006 év

II. KIMUTATÁS A költségvetési támogatás felhasználásáról. 2006 év II. A költségvetési támogatás felhasználásáról Támogatást Támogatás Felhasználás Felhasználás összege Elszámolás nyújtó megnevezése Időpontja Összege (Ft) célja Előző évi Tárgyévi Tárgyévet követő időpontja

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A

A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A 2 A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola tartós, közérdekű célt szolgáló szociálpolitikai Alapítványt

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési

Részletesebben

A KATLAN CSOPORT KÖZHASZNÚ KULTURÁLIS EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2009-ES ÉVRŐL

A KATLAN CSOPORT KÖZHASZNÚ KULTURÁLIS EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2009-ES ÉVRŐL A KATLAN CSOPORT KÖZHASZNÚ KULTURÁLIS EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2009-ES ÉVRŐL A jelentést az Egyesület közgyűlése, egyhangúlag elfogadta, 2010. június 10-én. 1. Tartalmi beszámoló az Egyesület

Részletesebben

Önálló Főiskolai Közalapítvány

Önálló Főiskolai Közalapítvány Önálló Főiskolai Közalapítvány 1909698891-1-07 2011. évi Közhasznúsági jelentése 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1 Önálló Főiskolai Közalapítvány Oldal 1 Tájékoztató adatok: Alakulás ideje : 1991. november

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az első világháborút és a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és áldozatoknak emléket állító kulturális és tudományos programok, művészeti tevékenységek

Részletesebben

Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló

Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló 18116227-2213-569-01 Statisztikai számjel 9.Pk.61.077/2004 Főv. Bíróság vég. sz. Szervezet megnevezése 1029 Bp., Zsolt fejedelem u. 85. Szervezet címe 2004. december 31. Üzleti év fordulónapja Közhasznú

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

KORSZERŰ KERESKEDELEMÉRT ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2010.

KORSZERŰ KERESKEDELEMÉRT ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2010. KORSZERŰ KERESKEDELEMÉRT ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2010. Székhely: 5000, Szolnok, Tiszaligeti sétány. Adószám: 19216502-1-16 Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Közhasznúsági

Részletesebben

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 8.1 pontja az alábbiak szerint módosul:

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 8.1 pontja az alábbiak szerint módosul: 332/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának módosítását 2011. augusztus 1-jei hatállyal

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Hatálybalépés dátuma: Változat: 01 Oldal: 5/1

Hatálybalépés dátuma: Változat: 01 Oldal: 5/1 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza a civil körrel és a vállalkozói szférával fenntartott kapcsolat módját, dokumentálását.

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Készítette: KÖRNYÉSZ Oktató, Környezeti Nevelő és Hagyományőrző közhasznú Egyesület 2011.03.15. 1 I. Általános kiegészítések 1.Az Egyesület bemutatása elnevezése: KÖRNYÉSZ Oktató,

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 16-ai rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 16-ai rendkívüli ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE Készítette: Csákvári Tamás a Fehérkereszt Egyesület megbízásából A családi napközik támogatási rendszerét jelentős mértékben meghatározza

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség)

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség) A múzeumok internetes megjelenési lehetőségei Múzeumok - tegnap Műgyűjtés, műélvezet Tudományos kutatás, gyűjtés Tudományos feldolgozás Raktározás Bemutatás Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Gyűjtés

Részletesebben

FÉNYSUGÁR ALAPÍTVÁNY 1181 BUDAPEST KONDOR BÉLA ST. 18. Közhasznúsági jelentés a 2008-es évről

FÉNYSUGÁR ALAPÍTVÁNY 1181 BUDAPEST KONDOR BÉLA ST. 18. Közhasznúsági jelentés a 2008-es évről FÉNYSUGÁR ALAPÍTVÁNY 1181 BUDAPEST KONDOR BÉLA ST. 18. Közhasznúsági jelentés a 2008-es évről A Fővárosi Bíróság által 1993-ban 4308. Sorszám alatt nyilvántartásba vett Fénysugár Alapítvány Közhasznúvá

Részletesebben

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA 11 HALLGATÓI ÉLET (Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió A kiadás dátuma: 2008. március 3. (Érvényes visszavonásig) FOLYAMATGAZDA: FHÖK elnök JÓVÁHAGYTA: Prof. Dr. Rudas Imre

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Miniszter Szám: 4740-2/2003. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések 1. A munkaügyi központ jogállása A Csongrád

Részletesebben

Célterület: nincs korlátozás a tevékenységi területre vonatkozóan. Előnyt élveznek a helyi termékeket és szolgáltatásokat népszerűsítő projektek.

Célterület: nincs korlátozás a tevékenységi területre vonatkozóan. Előnyt élveznek a helyi termékeket és szolgáltatásokat népszerűsítő projektek. A pályázati program fő célja: A márka neve: Háromszék! - PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A helyi értékek, sajátosságok védelme, a velük való gazdálkodás fontosságának tudatosítása a polgárokban. Helyi értékek: kulturális,

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

MAGYAROCK DALSZÍNHÁZ SZÍNHÁZI EGYESÜLET KÖZHASZNÚ EGYÉB SZERVEZET 1. KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓJA

MAGYAROCK DALSZÍNHÁZ SZÍNHÁZI EGYESÜLET KÖZHASZNÚ EGYÉB SZERVEZET 1. KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓJA Közhasznú egyéb szervezet neve: MAGYAROCK DALSZÍNHÁZ SZÍNHÁZI EGYESÜLET Címe: 2900 KOMÁROM, Mártírok útja 8/A 3/1 Adószáma: 18614189-1-11 KÖZHASZNÚ EGYÉB SZERVEZET 1. KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓJA

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Erőforrástérkép Erőforrások feltárása, tervezése Forrásbevonás TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket szolgáló

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A SZEGEDI CSILLAG BIZTOS JÖVŐÉRT ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉRŐL 2007-2011

ÖSSZEFOGLALÓ A SZEGEDI CSILLAG BIZTOS JÖVŐÉRT ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉRŐL 2007-2011 ÖSSZEFOGLALÓ A SZEGEDI CSILLAG BIZTOS JÖVŐÉRT ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉRŐL 2007-2011 A Szegedi Fegyház és Börtön Szakszervezete által létrehozott alapítvány céljai, tevékenysége, működése, eredményei, tervei.

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Kérdőív. a határon túli magyar ismeretterjesztő, honismereti/helytörténeti szervezetekről, klubokról. Intézettípus kódja: 37

Kérdőív. a határon túli magyar ismeretterjesztő, honismereti/helytörténeti szervezetekről, klubokról. Intézettípus kódja: 37 A felmérésben részt vevő intézetek: Fórum Intézet - Somorja, Regionális és Antropológiai Kutatások Központja - Csíkszereda, Max Weber Kollégium Kolozsvár, Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

Részletesebben

Fehérvár Travel Közhasznú Alapítvány a Rászorulókért Elnöki beszámoló 2011. január 1. 2011. december 31.

Fehérvár Travel Közhasznú Alapítvány a Rászorulókért Elnöki beszámoló 2011. január 1. 2011. december 31. Fehérvár Travel Közhasznú Alapítvány a Rászorulókért Elnöki beszámoló 2011. január 1. 2011. december 31. "Lemondani a feleslegről akkor, amikor másoknak a szükséges hiányzik: nem jótett, hanem kötelesség."

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2008. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2008. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL . SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2008. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL TARTALOMJEGYZÉK I. A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 4 II. KÖLTSÉGVETÉSI NORMATÍV TÁMOGATÁST A SZERVEZET NEM KAPOTT.4 III. KIMUTATÁS A VAGYON FELHASZNÁLÁSORÓL...4

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete 4028 Debrecen, Nyíl utca 64. 2009. évi Közhasznúsági jelentése

Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete 4028 Debrecen, Nyíl utca 64. 2009. évi Közhasznúsági jelentése Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete 4028 Debrecen, Nyíl utca 64. i Közhasznúsági jelentése Debrecen, 2010. május 21. Békési Tibor kapitány 1 A Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete Közhasznúsági

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT /tervezet/

ALAPÍTÓ OKIRAT /tervezet/ ALAPÍTÓ OKIRAT /tervezet/ 1. Az intézmény neve: Forrás Gyermek és Ifjúsági Központ 2. Rövidített elnevezése: Forrás GYIK - EGER 3. Az intézmény székhelye: 3300 Eger, Bartók Béla tér 6. 4. Az intézmény

Részletesebben

Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása

Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása 7. melléklet a 2010. évi. törvényhez Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása

Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása 7. számú melléklet a 2009. évi. törvényhez Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása

A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása 7. melléklet a 2011. évi. törvényhez A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási

Részletesebben