Szlovákia felkészülése a Gazdasági Monetáris Unióba való csatlakozásra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szlovákia felkészülése a Gazdasági Monetáris Unióba való csatlakozásra"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Logisztika szakirány Szlovákia felkészülése a Gazdasági Monetáris Unióba való csatlakozásra Budapest, 2008 Készítette: Glück Mária Julianna 1

2 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés...5 I. A Gazdasági és Monetáris Unió fejlődési szakaszai Stabilitási és Növekedési Paktum Az euró-csoport Az új tagállamok és az EMU A Gazdasági és Monetáris Unió költségei és előnyei A konvergencia-kritériumok Gazdaságpolitikai koordináció A Lisszaboni stratégia Az SEPA fizetési módok bevezetése.12 II. Az euró-övezet bővítésének gazdasági előnyei Az euró-készpénzre való áttérés az új EU-tagállamokban Gyakorlati tudnivalók az euró bevezetéséről A szerződések jogfolytonossága Árfolyamok és átváltási kulcsok Konverziós (átváltási) költségek Az euró-bankjegyek és -érmék...17 III. Szlovákia és az Európai Unió közötti kapcsolatok fejlődése Szlovákia és az Európai Unió kapcsolatainak perspektívái A PHARE Szlovákia Nemzeti Konventje és az Európai Unió jövője A személyek szabad mozgása és a tagjelölt országok 24 IV. Szlovákia es időszakra vonatkozó konvergencia-programjáról...27 V. Szlovákia és az euró bevezetése Az Euró-bővítés Szlovákia gazdasági helyzete Szlovákia belépése az euró-zónába.45 VI. Szlovákia és átmenet az euróra Az euró bevezetése Szlovákiában Az euró bevezetésének folyamata Szlovákiában 55 3

4 6.3 Az euró bevezetésének hatása a szlovák vállalkozói szektorra Az euró bevezetésének technikai és szerkezeti biztosítása Az információs rendszerek átállása A könyvvitel és az igazolások kimutatások jegyéke Az árak duális megjelenése, ill. kerekítése A pénzcsere és a duális pénzforgalom A dolgozók felkészítése és képzése Az etikai kódex.60 Összegzés..61 Felhasznált irodalom.63 4

5 Bevezetés Egy szlovák nemzetiségi kis faluban lakok, s mát több mint 15 éve foglalkozok a szlovák történelemmel. Mivel a falucska nem fekszik messze a szlovák magyar határtól, gyakran átéltem a régebben még igen szegényes körülményeket Szlovákiában. Napjainkban azonban úgy látszik megfordult a tendencia, s már ők járnak át hozzánk vásárolni, szórakozni. Első diplomámat szlovák nyelvből szereztem, s jelenleg is szlovák nyelvet tanítok egy általános iskolában. Eleinte csak a szlovák zenei, és népi kultúra érdekelt, azonban napjainkban már a gazdasági fejlődésük is felkeltette az érdeklődésemet. Az a gazdasági fejlődés, amit ben bemutattak példaértékű a régió országai számára. Szeretném munkámmal bemutatni a jelenlegi szlovák gazdaságot, s azt a folyamatot, hogy hogyan jutottak el 1993-tól -a független szlovák állam megszületésétől- addig a törekvésig, hogy az Európai Unió tagjaként bevezethessék az eurót 2009-ben. Munkám első részében szeretném bemutatni a Gazdasági Monetáris Unió szerkezetét, működését, mely szervezet dönti el az euró bevezethetőségét Szlovákiában. A második részben az Európai Unió és Szlovákia kapcsolatát mutatom be a kezdetektől napjainkig. A legnagyobb hangsúlyt Szlovákia gazdasági fejlődésére helyeztem. Konvergenciaprogramjuk elemzését és a szlovák euró bevezetésének módozatait is megvizsgáltam. Az euró bevezetése talán a vállalkozói szektor számára jelenti a legnagyobb feladatokat, ezért dolgozatomat a vállalkozói szektor vizsgálatával fejeztem be. Dolgozatírásom során nagy segítséget nyújtott számomra az Európai Központi Bank konvergencia jelentéseinek, és havi gazdasági jelentéseinek, valamint az Európai Unió Tanácsának 2008-as jelentésének tanulmányozása. A szlovák gazdaság elemzéséhez, vizsgálatához a Szlovák Nemzeti Bank honlapja nyújtotta a legnagyobb segítséget, valamint a szlovákiai gazdasági internetes portálok. A magyarországi gazdasági lapok közül leginkább a Világgazdaság a Figyelő, és a HVG cikkei valamint statisztikái adtak számomra egy közelebbi átfogó képet a szlovákiai gazdasági folyamatokról. A Gazdasági Monetáris Unióról az Európai Unió honlapján találtam információkat, melyeket hitelesen átvettem, és összefoglalva, tömörítve jelenítettem meg. Középiskolai, egyetemi tanáraimat is felkerestem, s tőlük is sok segítséget kaptam munkámhoz. 5

6 I. A Gazdasági és Monetáris Unió fejlődési szakaszai A Gazdasági és Monetáris Unió fejlődési szakaszain keresztül szemléltetem az euró bevezetéséhez vezető utat, mely egyben az Egységes Európá -hoz vezető út is. Az első szakasz július 1-jén kezdődött, a tőke teljesen szabad mozgását tartalmazza az Európai Unión belül (az átváltási ellenőrzések eltörlése); illetve az európai régiók közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó források összegének növelését; valamint a gazdasági konvergenciát, a tagállamok gazdaságpolitikáinak multilaterális felügyelete útján január 1-jén a második szakasz lépett életbe, mely keretében magalapult az Európai Monetáris Intézet (EMI) Frankfurtban; az Intézet az Európai Uniós országok központi bankjainak elnökeiből állt. Ekkor váltak függetlené a nemzeti központi bankok. A nemzeti költségvetési hiányok megfékezésére szabályozásokat és szabályokat vezettek be. A harmadik szakasz az euró születése volt január 1-jén 11 ország fogadta el az eurót, amely ettől kezdve Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország közös valutája lett. (Görögország január 1-jén csatlakozott hozzájuk.) Ettől kezdve az Európai Központi Bank (EKB) váltotta fel az Európai Monetáris Intézetet és lett felelős az euróban meghatározott és végrehajtott monetáris politikáért. Bankjegyek és pénzérmék formájában január 1-jén vezették be az eurót az euró-zóna 12 országában. A nemzeti valutákat két hónappal később vonták ki a forgalomból. Azóta csak az euró a törvényes fizetőeszköz minden készpénzes és banki tranzakcióban az euró-övezet országaiban, amelyek az EU népességének több mint kétharmadát teszik ki. 1 A közös monetáris politikát az június 1-jén létrehozott Központi Bankok Európai Rendszere valósítja meg, amely az Európai Központi Bankból és az EU országok jegybankjaiból áll. A közös monetáris politikáért az Európai Központi Bank döntéshozó testületei a felelősek. Az Európai Központi Bank három legfontosabb vezető testülete a Kormányzótanács, az Igazgatóság és az Általános Tanács. A Kormányzótanács tagjai a nemzeti jegybankok elnökei és az Igazgatóság tagjai. A Kormányzótanács határozza meg a monetáris politikai irányelveket és a végrehajtás módját. 1 Gazdasági Monetáris Unió ( , 20:12) 6

7 A hat főből álló Igazgatóság tagjait az Európai Tanács nevezi ki. Az Igazgatóság felelős a Kormányzótanácsban elhatározott monetáris politika végrehajtásáért. Az Általános Tanácsnak tagja minden tagország, az euró-övezeten kívüli tagországok jegybankelnökei is, valamint az Európai Központi Bank mindenkori elnöke és alelnöke. Az Általános Tanács feladata a monetáris- és ár-folyampolitikai koordináció az euró-övezet és az abban még részt nem vevő EU tagországok között. A Központi Bankok Európai Rendszerének elsődleges célja az árstabilitás megőrzése. Ehhez feltétlenül szükséges a nemzeti hatáskörben maradó fiskális és jövedelmi politikák támogatása (pl.: túlzott nemzeti költségvetési hiány és adósság elkerülése). A közös monetáris politika működéséhez elengedhetetlen, hogy a Központi Bankok Európai Rendszerén belül harmonizált monetáris politikai eszköztár létezzen, vagyis minden résztvevő országban ugyanazt a monetáris politikai műveletet egyező feltételek mellett végezzék. Ezáltal a pénzpiacokon azonos kamatszintek alakulnak ki. Az Európai Unió Tanácsának az euró bevezetésével foglalkozó egyik rendelete rögzítette a szerződések jogfolytonosságának elvét. A nemzeti valuták és az euró közötti - visszavonhatatlanul rögzített - átváltási arányokat december 31-én állapította meg az Európai Unió Tanácsa elejétől a nemzeti valuták és külső országok pénzei (például amerikai dollár, svájci frank) közötti devizapiaci árfolyamjegyzés megszűnt, a devizapiacokon az euró lépett a nemzeti devizák helyébe Stabilitási és Növekedési Paktum A költségvetési stabilitás egyik legfontosabb alapeleme a GMU -hoz való csatlakozásnak, ezért, 1997 júniusában az Európai Tanács elfogadta a Stabilitási és Növekedési Paktumot. Ez folyamatos elkötelezettséget jelentett a költségvetési stabilitás iránt, és az euró-övezetben büntetések kiszabását is lehetővé tette bármely olyan országra, amelynek költségvetési hiánya meghaladja a 3%-ot. Később úgy ítélték meg, hogy a Paktum túl szigorú és 2005 márciusában megreformálták. 2 Gazdasági Monetáris Unió ( , 8:34) 7

8 1.2 Az euró-csoport Az euró-csoport informális testület, a GMU szerves része, ahol az euró-övezet országainak pénzügyminiszterei találkoznak. E találkozók célja a gazdaságpolitikák jobb összehangolása, az euró-övezeti országok költségvetési és monetáris politikájának figyelemmel kísérése, és az euró képviselete a nemzetközi monetáris fórumokon. 1.3 Az új tagállamok és az EMU Az új EU tagállamok akkor vezethetik be az eurót, amikor képesek megfelelni a GMU feltétel rendszerének. A 2004-ben belépett országok közül Szlovénia az első, amely így tett, és január 1-től csatlakozott az euró-övezethez. A nemzetközi pénzügyi rendszer-a Bretton Woods-i rendszer stabil pénzpiaci hátteret biztosított a gazdasági folyamatoknak ben a Werner Bizottság kezdetben a közösségi valutákat egymáshoz viszonyított +/-1 % - os sávban tartották, amit folyamatosan szűkíteni kellett volna között a Bretton Woods-i rendszer összeomlott ben létrejött az Európai Monetáris Rendszer (EMR), melynek célja a közösségen belüli árfolyam stabilitás megteremtése. Ezt a stabilitást az Európai Valutaegység (ECU), az Európai árfolyam mechanizmus, és az Európai Monetáris Együttműködési Alap segítségével próbálta meg kialakítani. Az ECU korlátozott funkciójú közös pénz volt. Az Európai Unió és intézményeinek sajátos szükségleteire alakították ki. Nem önálló pénznemként, hanem elszámoló egységként funkcionált. Kosárvaluta szerepet játszott, a közösségi valutáknak a tagországok gazdasági jelentőségét tükröző súlyozással kialakított összetétele alapján jött létre. Az Európai Árfolyam mechanizmus a rendszerben résztvevő valutákra a központi bankok által megállapított központi paritásrácsból indult ki. A lebegési sávokat a paritásrácsban az összes valutára nézve kétoldalúan határozták meg ben a lebegési sáv +/-2,25 % volt. Amennyiben egy tagállam kilépett a paritásrácsból a központi bankoknak be kellett avatkozniuk. A központi bankok beavatkozásához a tagországok tartalékaiból létrehozott Európai Monetáris Együttműködési Alap rövid lejáratú ECU hiteleket biztosít. 3 A 90-es évek közepétől (1993-ban +- 15%-os volt a lebegtetési sáv) az Európai Monetáris Rendszerben az árfolyam-ingadozások jelentős mértékben csökkentek. Az inflációs ráták erőteljesen konvergáltak és alacsony szinten stabilizálódtak. Az EMR segítette a kormányok antiinflációs politikáját, megteremtette a gazdasági koordináció alapjait. Azonban negatív hatásai 3 Dencs Szilvia: Gazdasági és Monetáris Unió, I. Rész: Múlt, Jelen,

9 is voltak, ilyenek a gazdasági növekedés lassulása, a munkanélküliség növekedése, ill. a külgazdasági egyensúly romlása ben a Delors vezette munkacsoport, kidolgozta a Werner- terv alapján a gazdasági és monetáris unió programjának alapjait. Ekkor megvalósíthatónak látszott a tőkeforgalom teljes körű liberalizációja, a valuták korlátlan és visszafordíthatatlan konvertibilitása, ill. az árfolyamlebegtetési sávok megszüntetése a valutaparitások visszavonhatatlan rögzítése révén. 1.4 A Gazdasági és Monetáris Unió költségei és előnyei Mikrogazdasági előnyök és költségek, a nominális árfolyam-ingadozást és az árfolyamkockázat megszűnését, a növekvő piaci transzparenciát, a csökkenő pénzpiaci kockázatot, továbbá a csökkenő kamatlábak létrejöttét, a növekvő likviditást, az olcsóbb hosszú távú hitellehetőségeket, az egységes valuta megjelenését, és a csökkenő tranzakciós költségeket tartalmazza. Makrogazdasági előnyök és költségek, tartalmazzák a csökkenő inflációt, azaz a növekvő árstabilitást, a dezinflációs politika költségeinek mérséklődését. Az államadósság finanszírozása is olcsóbbá válik. Csökkenthetőek a jegybanki tartalékok, így költségmegtakarítás jön létre, növekszik a hatékonyság, és javulnak a makrogazdasági teljesítmények. A nemzeti gazdaságpolitikai autonómiák és kompetenciák szűkülnek. A GMU hoz való csatlakozás hátránya, hogy a különböző gazdasági fejlettségű tagállamokra egyetlen valutát és egységes monetáris politikát kényszerít rá. A legtöbb negatívuma a nemzeti pénzegység feladásából fakad. Az egyik hátrány érzelmi jellegű; az unióhoz való csatlakozással az államok feladják a nemzeti szuverenitásuk egy fontos részét, a másik a gazdaságpolitikai hátrány, amikor a nemzeti monetáris politika megszűnésével az ország elveszíti a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszközét. Ez megbéníthatja az ország reakcióképességét egy esetleges külső vagy belső "sokk" esetében (olyan sokk, amely csak egy vagy néhány tagországot érint). Az euró-zóna tagországainak gazdasági struktúrája hasonlít egymáshoz. Hosszabb távon az integráció hatására nagyobb mértékű szakosodást eredményezhet a tagállamok között, ez is egy igen meghatározó negatívumhoz vezethet, mivel az EU "központi", elosztó költségvetése nagyon alacsony. Ezt helyettesíti a tagállamok költségvetési politikájának a használata - de ennek a működésnek az előfeltétele, hogy a gazdagabb években a költségvetés többletet termeljen, vagy egyensúlyban legyen. A GMU hoz való csatlakozás kiválthat egy belső aszimmetrikus sokkot is, ilyen lehet a bérszínvonal robbanásszerű emelkedése; olyan emelkedés, amely jóval 9

10 meghaladja nemcsak az ország termelékenységnövekedésének a rátáját, hanem a többi tagország egységnyi munkaerőköltség-növekedését is. Ennek következménye a versenyképesség csökkenése, amit az unión belül már nem lehet leértékeléssel egyensúlyozni, s amely így munkanélküliséghez vezet január 1 -ig a fő célok a tőkemozgások liberalizálása, a központi bankok függetlenségének megteremtése, ill. a tagállami gazdaságpolitikák közötti harmonizáció megkezdése volt a GMU ón belül. Az Európai Monetáris Intézet felelt az egységes monetáris politika eszközeinek és rendszerének kidolgozásáról, ill. a nemzeti jegybankok közötti együttműködés kialakításáról. Feladata az Európai Monetáris rendszer és a pénzügyi rendszer felügyelete től a fő cél a közös valuta bevezetése volt. A közös pénz bevezetéséhez szükséges feltételek a konvergencia kritériumokban mutatkoznak meg. 1.5 A konvergencia-kritériumok Minden ország köteles megfelelni az öt konvergencia-kritériumnak ahhoz, hogy a harmadik szakaszba léphessen: Gazdaságpolitikai koordináció A legfontosabb cél, hogy megvalósítsák a gazdasági tevékenységek harmonikus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét, a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedést, valamint a gazdasági teljesítmények versenyképességét a Közösség egész területén. A gazdaságpolitika két legfontosabb területe a költségvetési politika és a monetáris politika. A fiskális és monetáris politika egyensúlya szükséges a kiegyensúlyozott növekedés biztosításához, a foglalkoztatottság megfelelő szinten tartásához, az árak stabilitásának és a fizetési mérleg egyensúlyának megtartásához. Mindketten 4 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról A konvergencia kritériumok: Árstabilitás (az árnövekedés maximum 1,5%-kal lehet több a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország átlagánál) A hosszú lejáratú kamatok maximum 2%-kal lehetnek magasabbak a legalacsonyabb inflációjú ország átlagáénál Árfolyamstabilitás (a nemzeti valutát a monetáris unióhoz való csatlakozás előtti két évben nem lehet leértékelni, és be kell tartani a +/- 15%-os ingadozási sávot.) +Jogi kritériumok A költségvetési deficit nem haladhatja meg a GDP 3%-át Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át 10

11 ugyanarra a gazdaságra hatnak, csak annak különböző szegmenseiben, ki kell, hogy egészítsék egymást, s összehangolásuk elengedhetetlen. A konvergencia-kritériumok megtartása az euró bevezetése után is kötelező, a Stabilitási és Növekedési Paktumot be nem tartó tagállam pénzügyileg is szankciókkal sújtható. Magyarország az ERM nem tagja és még nincs csatlakozási céldátuma. 1.7 A Lisszaboni stratégia A lisszaboni stratégia főbb céljai a versenyképesség növekedését elősegítő reformok, kutatás-fejlesztés, innováció, info kommunikáció fejlesztése, a természeti környezet védelme, foglalkoztatás és képzés javítása, ill. a fenntarthatóságra való törekvés. A GMU hoz csatlakozni kívánó országok számára ezeket a célokat meg kell valósítaniuk, illetve törekedniük kellene ezek megvalósítására. 5 Korábban az integráción kívül maradó területekre irányul (oktatás, kutatás, innováció, vállalkozásfejlesztés, munkaerőpiac, szociális bizottság). Magába foglalja a korábbi foglalkoztatási politikai, a termékpiaci szabályozást, a makro és mikro-ökonómiai folyamatok közötti kapcsolatokkal foglalkozó megállapodásokat. Ezen túl további területekre is kiterjed, a vállalkozásösztönzésre, a tudásalapú gazdaságra és az információs társadalomra, a kutatásfejlesztésre és az oktatásra. A lényeg az átfogó célokra alapozott integrált reformstratégia igénye. Lisszabon típusú reformok, a termék és tőkepiaci reformok, beruházások a tudásalapú gazdaságban, munkaerőpiaci reformok, szociálpolitikai reformok, környezetpolitikai reformok. A jövedelem, vagy a vagyonképződés a munkatermelékenység illetve a lakosság aktívan foglalkoztatott hányada (új munkahelyek teremtése) növekedése révén valósítható meg. E célok megvalósulásának érdekében szükséges a javak és szolgáltatások belső piacának tökéletesítése, beleértve a még fennmaradt összes nem vám jellegű akadály eltörlését. A hálózati iparok liberalizációja, a távközlés a szállítás a postai szolgáltatások piacának megnyitása nemzeti és EU szinten. A korábban szigorú belépési korlátozásokkal és szabályozással védett piacok megnyitása. Az adminisztratív terhek csökkentése, a szabályozás minőségének javítása, egyszerűbb adózás, a vállalkozás megkezdésének könnyítése. A Lisszabon-típusú strukturális reformok megvalósításának feltételei, az erős innovációs kultúra támogatása, mely az oktatás a 5 :A lisszaboni stratégia új kezdete ( , 22:03) 11

12 kutatás, és az ipar produktív kapcsolatára épül. Jól működő termékpiacok szükségesek, melyek a vállalatokat innovációra ösztönzik. Rugalmas munkaerő és tőkepiacok kialakítása, hogy az innovatív vállalatok hozzáférjenek a pénz és humán tőkéhez. A munkaerőpiaci reformok fő irányai; a munkapiac bővítése, az emberi erőforrások, és az üres álláshelyek illeszkedésének javítása, és a munkapiac adaptációs képességének erősítése. A munkapiac bővítése a foglalkoztatást előmozdító preventív és aktív munkaerőpiaci intézkedések révén. (jobb munkafeltételek, a nemek közötti egyenlőség, a szakmai és családi élet összeegyeztethetősége) Az emberi erőforrások és az üres álláshelyek illeszkedésének javítása a rugalmasabb bérmechanizmus, a munkaerő-mobilitás növelése, az élethosszig tartó tanulás bővítése révén. - Szlovákiában, főleg a keleti régiókban kellene az üres munkahelyek számát csökkenteni. Éppen ezekben a régiókban ellenzik leginkább a GMU hoz való csatlakozást, mivel itt az életszínvonal igen alacsony-. A munkapiac adaptációs képességének erősítése nagyobb, a biztonsággal összekapcsolt rugalmasság megteremtését igényli. A rugalmas munkaerőpiacnak meg kell felelnie a megnövekvő termékpiaci verseny, és a technológiai haladás követelményeinek. A foglalkoztatás biztonsága hozzájárul a magasabb munkaerőpiaci részvételhez, s csökkenti a szegregáció kockázatát a foglalkoztatottak között. A jobb munkaszervezés növeli a társadalmi jólétet, előmozdítja a képzésben, az élethosszig tartó tanulásban történő részvételt. A lisszaboni stratégia legfontosabb célja az, hogy a piac működését javító strukturális reformok révén a foglalkoztatási ráta fenntartható növelése megvalósuljon, ill. ez, a termelékenység gyorsabb növekedéséhez vezessen Az SEPA fizetési módok bevezetése A SEPA jelentősen hozzájárul a lisszaboni programpontok megvalósításához, javítja az unió pénzforgalmi piacainak hatékonyságát, serkenti az innovációt, és így növeli az európai gazdaság versenyképességét. Az állami szférában az e-kormányzat irányító platformjává válhat, elősegítve ezzel a közszolgáltatások hatékonyságának javítását januárjában működésbe lépett a SEPA, az Egységes Euró-pénzforgalmi Övezet, ahogy az európai bankok hivatalosan bevezetik a SEPA -átutalásokra alkalmazható fizetési módokat. Ez az első lépése annak a következő években lezajló migrációs folyamatnak, amelynek során az ügyfelek a piac vezérletével a meglevő országos elektronikus fizetési módokról fokozatosan áttérnek a SEPA -n belül használandó új 6 Dencs Szilvia: Gazdasági és Monetáris Unió, II.rész: Jövő,

13 instrumentumokra. Az euró bevezetésének logikus folytatásaként létrejövő SEPA egy nagyobb versennyel és hatékonysággal jellemezhető pénzforgalmi piac megteremtése révén jelentős előnyökkel jár. A SEPA -nak köszönhetően a lakosság az egész euró-övezetben ugyanolyan gyorsan, biztonságosan és egyszerűen fizethet, mint az országhatáron belül. Az egységes pénzforgalmi övezeten belül minden euróban lebonyolított fizetési tranzakció belföldinek minősül, és egységes fizetési mód alkalmazásával történik. Megjelenése tehát az euró bevezetéséből természetesen következik, és az egységes európai piac kiteljesedésének újabb jelentős állomása. A SEPA fizetési instrumentumai az EU -nak az euró-övezeten kívüli területei, valamint több szomszédos ország viszonylatában is igénybe vehetők az euróban denominált pénzforgalomban. Technikai és jogi okokból az új beszedési instrumentumokat csak később vezetik be, ez azonban november 1-jéig megtörténik. A kártyaműveletek terén a vonatkozó keretfeltételek (SEPA Cards Framework) január 1. óta érvényben vannak. A SEPA felmérhetetlen előnyökkel jár, a bizottsági tanulmány szerint a megtakarítás az elkövetkező hat évben egyedül a pénzforgalmi piacokon több mint 123 milliárd eurót tehet ki, amihez további 238 milliárd euró járulhat, ha a SEPA -t elektronikus számlázási platformként alkalmazzák. A migrációs folyamat nagy feladatot jelent, különösen a bankoknak. Az EKB tanulmánya szerint a bankok jelentősen csökkenthetik költségeiket ugyan, de kiélezettebb lesz a verseny is. Emellett lehetőségük nyílik arra, hogy a pénzforgalmi lánchoz kapcsolódóan új hozzáadott értéket jelentő szolgáltatásokat kínáljanak. 7 Az EKB és az Európai Bizottság ezért a SEPA -folyamat lendületes továbbvitelére szólítja a bankokat, hogy a felhasználók rövid idő alatt áttérhessenek a piac vezérelte folyamatban az új fizetési módokra, hogy így a kétszeres fizetési műveletekből (a meglevő országos fizetési módok és az új SEPA -szabványok) eredő költségeket minimalizálni lehessen. Ehhez arra van szükség, hogy az érdekeltek a SEPA által kínált beszedési módokat is minél hamarabb bevezessék, párhuzamosan a kártyaműveleti feltételrendszer teljes alkalmazásával. 7 SEPA ( , 9:54) 13

14 Mivel a vállalatok és a közigazgatási szervek a pénzforgalmi eszközök gyakori használói, a SEPA -nak köszönhető hatékonyságjavulásból jelentős előnyük származik. Emiatt nagy szerepük van a bevezetés sikerében, ha a piac vezérelte folyamatban minél előbb áttérnek az új fizetési módokra, elkerülve így, hogy azok ár- és teljesítménymutatói a meglevő országos fizetési módokéihoz képest romoljanak Gazdasági és Monetáris Unió ( , 14:11) 14

15 II. Az euró-övezet bővítésének gazdasági előnyei Az Európai Unió célja, hogy minél több fejlődő országot vegyen fel a tagállamai sorába, miután ezek az államok csatlakoztak a Közösséghez, már könnyebben teljesíthetik a GMU feltételeit, s ezt követően a már uniós államok bevezethetik az eurót is, mely a Közösség számára gazdasági fejlődést eredményez. Ebben a fejezetben szeretném összefoglalni az euró-övezet bővítésének gazdasági előnyeit. Az euró olyan közjó, amely számos előnnyel jár az euró-övezeti tagországok számára. Megszűnik az árfolyamkockázat az eurót bevezető országok között, ezáltal csökkennek a kamatok, és az országok számára érzékelhetővé válnak az EKB elsődleges céljának, az árstabilitásnak az előnyei. Elősegíti a közös pénzt bevezető országok közötti mély, likvid, egységes tőkepiac létrejöttét. Az euró-övezet bővítése azt jelenti, hogy több EU -tagállam számára lesznek elérhetőek ezek az előnyök. Az euró-övezet nagyságával párhuzamosan bővülnek a monetáris unió gazdasági előnyei is, kiküszöbölődik az árfolyammal kapcsolatos bizonytalanság. A lakosságnak az euró-övezetbeli utazásai során nem kell többé pénzt váltania, és viselnie a hozzá kapcsolódó tranzakciós költséget. Az előnyök teljes kiaknázása ugyanakkor megkívánja, hogy az országok felkészüljenek az euró bevezetésére. A felkészültség megítélésének alapját a maastrichti konvergencia-kritériumok jelentik. 2.1 Az euró-készpénzre való áttérés az új EU -tagállamokban Az euró-készpénzre való áttérés várhatóan nem vezet az árak általános emelkedéséhez. Azonban az euró-övezetben, az euró bevezetése az árak emelkedését vonzza magával, de az átlagot tekintve a váltás nem okozott drágulást. A relatív árak változása szokásos jelenség az összes piacgazdaságban. Az egyes országok az árakra gyakorolt hatás valószínűségét úgy csökkenthetik, hogy időben tájékoztatják a fogyasztókat és a termelőket, megállapodnak a kereskedőkkel bizonyos árazási szabályokban, és a kritikus hónapokban kettős árazást alkalmaznak. A vállalati versenynek köszönhetően hosszabb távon nehezebben lehet majd kihasználni, hogy az emberek még nem ismerik jól az új euró árakat Az EU -bővítés és a gazdasági és monetáris unió (GMU) ( , 20:26) 15

16 2. 2 Gyakorlati tudnivalók az euró bevezetéséről Az árfolyam-ingadozások az euró-régión belül, az euró és a nemzeti valuták közötti átváltási arányok rögzítésével megszűntek. Az árfolyamkockázat eltűnése, a tranzakciós költségek mérséklődése, valamint az egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének javulására és kedvezőbb áralakulására számíthatnak. Az áttérés egyszeri költségei magasak, és ezek leginkább a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményeknél, a bankoknál jelentkeznek. Az euró bevezetésének előkészítése során a felvetődő jogi, technikai és egyéb problémák megoldására az Európai Unió intézményei (a brüsszeli Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa), és a nemzeti hatóságok működési szabályokat alkottak. A közösségi és a nemzeti hatóságok, valamint a piaci szereplők több éves előkészítő munkálatainak eredményeként az euró bevezetése zökkenőmentesen megtörtént a mai EU országokban. A nemzetközi pénzpiacokon az első bizonytalanságok és bizalmatlanságok után kedvező fogadtatásra talált a közös európai pénz, s ma már teljesen természetessé vált a használata. 2.3 A szerződések jogfolytonossága Az Európai Unió Tanácsának az euró bevezetésével foglalkozó egyik rendelete rögzítette a szerződések jogfolytonosságának elvét, így a közös valuta bevezetése nincs hatással a Gazdasági és Monetáris Unióban résztvevő országok nemzeti valutáiban vagy ECU -ben kötött és január elseje után lejáró szerződésekre. A jogszabályok csak az Európai Unión belül érvényesíthetők, de a nemzetközi jogban általánosan elfogadott "lex monetae" elv alkalmazása biztosítja a létező szerződések folytonosságát a harmadik országok joga szerint kötött megállapodásokra nézve is 2. 4 Árfolyamok és átváltási kulcsok december 31-én a nemzeti valuták és az euró közötti - visszavonhatatlanul rögzített - átváltási arányokat az Európai Unió Tanácsa állapította meg elejétől a nemzeti valuták és külső országok pénzei (amerikai dollár, svájci frank) közötti devizapiaci árfolyamjegyzés megszűnt, a devizapiacokon az euró lépett a nemzeti devizák helyére. Az euró külső valutákkal szembeni árfolyama, valamint az euró és az eurót bevezető országok nemzeti valutái közötti, véglegesen rögzített átváltási arányok ismeretében mindig meg lehet határozni a külső országok pénzeinek nemzeti valutákban kifejezett értékét. ( Az átváltási arányokat hat számjegyű számmal 16

17 fejezik ki, mindig egy euróhoz viszonyítva. Az euró és az ECU közötti átváltási arány 1:1 ). A nemzeti valutákban megadott árak átszámításának módját pontos szabályok rögzítik: az átváltási arányt kell használni, majd a kapott eredményt két tízedesjegy pontosságig kerekíteni, a matematika kerekítési szabályai szerint Konverziós (átváltási) költségek Az Európai Bizottság kötelezően betartandó rendelkezései közül az egyik legfontosabb, hogy a beérkező átutalások konvertálása nemzeti valutáról euróra és viszont legyen költségmentes az átmeneti időszakban, ill. a nemzeti valutában vezetett számlák konvertálása euróra legyen költségmentes az átmeneti időszak végén, az euróban denominált banki szolgáltatásokra ugyanazokat a jutalékokat lehet csak felszámolni, mint a nemzeti valutában denominált ugyanazon szolgáltatásra. A korábbi javasolt gyakorlat az volt, hogy a kimenő átutalások konvertálása nemzeti valutáról euróra is legyen költségmentes az átmeneti időszak alatt. A nemzeti valutában vezetett számlák konvertálása euróra legyen költségmentes az átmeneti időszak alatt, a bankok költségmentesen váltsák be számlatulajdonosaik "háztartási összeget" meg nem haladó, nemzeti valutában lévő bankjegy- és érmeállományát. A "háztartási összeg" nagyságát és a beváltás gyakoriságát a bankok határozzák meg Az euró-bankjegyek és -érmék Az euró-bankjegyek és -érmék bevezetésére január 1-jétől került sor, és február 28-ig az országok nemzeti valutáit kivonták a forgalomból. Ezen idő alatt tehát kétféle készpénz, az országok nemzeti valutái, illetve az őket felváltó euró volt forgalomban. Mindez természetesen jelentős többletterhet, költséget és kényelmetlenséget okozott elsősorban a kereskedelemben. Az euró váltópénze a cent, 1 euró = 100 cent. A bankjegy hét- (5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 euró), míg az érme nyolcféle címletben kerül forgalomba (1, 2, 5, 10, 20, 50 cent, 1 és 2 euró). Az érmék egyik oldalán a kibocsátó ország nemzeti szimbólumait tüntetik fel, a másik oldalt egyformára tervezték. Az euró-bankjegyek mindkét oldala teljesen azonos minden résztvevő országban. A kereskedők, valamint más szolgáltatók az euró és a nemzeti valuták párhuzamos használatának időszakában a tájékozódás és az ár-összehasonlítás megkönnyítésére kettős árjelzést alkalmaztak: 10 Az EU -bővítés és a gazdasági és monetáris unió (GMU) 17

18 termékeik és szolgáltatásaik árait mind euróban, mind nemzeti valutában is feltüntették. Az Európai Bizottság ajánláscsomagot fogadott el, amely rögzítette, milyen módszerek és eljárások alkalmazásával biztosítható az euróra vonatkozó jogszabályok érvényesítése és a fogyasztók érdekvédelme a kettős árjelzés alkalmazása során. Az ajánlások egyértelművé tették: az euró és a nemzeti valuták közötti átváltásnál alkalmazandó - visszavonhatatlanul rögzített - átváltási kulcsokat szükséges volt használni, a kerekítéseket a már ismertetett eljárás szerint kellett elvégezni, és a kettős árjelzés felismerését könnyűvé kellett tenni. Fontos továbbá az is, hogy a kiskereskedők félreérthetetlenül jelezzék, elfogadnak-e fizetést euróban az átmeneti időszak során. Az összegek párhuzamos feltüntetése nemzeti valutákban és euróban nem csak az árakra vonatkoztak, hanem a számlakivonatokra, blokkokra és minden, a tranzakciókkal kapcsolatos kimutatásra. Az Európai Bizottság vezetésével június 30-án létrejött egy megállapodás a fogyasztóvédelmi, kereskedelmi, turisztikai ágazatok, valamint a kis- és középvállalatok főbb szakmai szövetségei között, amely - annak érdekében, hogy az euró bevezetése a fogyasztók számára minél egyszerűbb és átláthatóbb legyen - különféle kötelezettségeket tartalmazott. Ha egy vállalat, kereskedelmi egység betartja a szerződésben foglaltakat, különleges jelzést (lógót) tehetett ki az ajtajára, ez jelezte a vásárlónak, hogy az euró használata során nem éri hátrány. A megállapodáshoz nagy számban csatlakoztak az említett szektorokban tevékenykedő vállalatok. A lógó illetéktelen használatát a helyi euró-megfigyelők rendszeres ellenőrzései akadályozták meg www.eur-lex.europa.eu: Szlovákia és az EU ( , 8:43) 18

19 III. Szlovákia és az Európai Unió közötti kapcsolatok fejlődése A II. fejezetben kifejtettem, hogy az Unió milyen feltételek mellett kezdi meg csatlakozási tárgyalásait a fejlődő országokkal, s a III. fejezetben Szlovákia csatlakozására helyeztem a hangsúlyt, milyen lépéseket kellett megtennie, hogy ma már az euró bevezetésének előszobájába kerülhessen. Az önálló Szlovákia létrejöttétől, január elsejétől, az ország Európai Unióhoz való csatlakozása mindig is a pozsonyi külpolitika legfontosabb prioritása volt (a NATOcsatlakozással együtt). Ennek megfelelően még 1993-ban, aláírásra került Szlovákia és Európai Uniós partnerei között a társulási szerződés, amelyet az Európai Parlament még ugyanabban a hónapban elfogadott, a szlovák parlament, pedig 1993 decemberében. Az EU -tagállamok parlamentjeiben a ratifikációs folyamat 1994 végére szintén lezárult, a szerződés február 1- től lépett életbe. A társulási szerződés több részből állt. A politikai kérdésekkel foglalkozóban elsősorban azt kell kiemelni, hogy mindkét fél (Szlovákia és az EU) kifejezi eltökéltségét a kapcsolatok szorosabbá fűzésére, illetve a politikai párbeszéd folytatására. A szerződés gazdasági részében a két fél a Szlovákia és az EU közötti szabadkereskedelmi zóna fokozatos létrehozását tűzte ki célul. Ezen kívül mindketten kötelezték magukat a gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködés folytatására. Szlovákia kötelezettséget vállalt, hogy fokozatosan hozzá fogja igazítani jogrendszerét az európaihoz. A társulási szerződés szerint a demokratikus alapelvek és az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a piaci mechanizmusok működése, az Európai Unióhoz való csatlakozás alapfeltételei. Az aláírt és elfogadott szerződés alapján Szlovákia és az Unió közös szerveket hozott létre, amelyek feladata a szerződésben foglaltak tiszteletben tartásának felügyelete. Ezek közül a legfontosabb az Európai Bizottság egy tagjából, az EU tagállamok külügyminisztereiből és a szlovák külügyminiszterből álló Társulási Tanács, amely évente egyszer ülésezik Brüsszelben vagy Luxemburgban (az első tanácskozást 1995 májusában tartották a belga fővárosban). Szlovákia és az EU kapcsolatainak fontos állomása volt 1995 márciusa, amikor az Európai Bizottság hivatalos delegációja, amely gyakorlatilag EU nagykövetségként működik, megkezdte működését Pozsonyban. Ugyanazon év júniusában, a franciaországi Cannesban tartott EU csúcson Szlovákia hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióba. 19

20 A közép és kelet európai tagjelölt országok számára rendkívüli jelentőségű volt az Európai Tanács 1997 decemberében Luxemburgban megtartott ülése, amelyen nyilvánosságra hozták az Unió bővítésének koncepcióját. A tagságra aspiráló országokat két részre osztották. Az első csoportba tartozókkal intenzív csatlakozási tárgyalások kezdődtek, míg a második csoport országai köztük Szlovákia csak a Bizottság esetleges pozitívabb értékelése után reménykedhettek ebben. Számukra rendkívül negatív volt, hogy Szlovákiát a második csoportba sorolták, azonban abban az időben Vladimir Mečiar miniszterelnöksége idején az ország nem teljesítette a tagság politikai feltételeit. Radikális változás Szlovákia és az Európai Unió viszonyában csak az 1998-as választásokat követően állt be. A választások eredményeire reagálva az Európai Parlament még ugyanazon év októberében határozatot fogadott el, amelyben pozitívan értékeli a szlovákiai parlamenti választások eredményeit. Az igazi áttörés az 1999 decemberében Helsinkiben megtartott csúcstalálkozón következett be, amelynek eredményeképpen megszűnt a csatlakozni vágyó országok két csoportra osztása, és Szlovákia számára megnyílt a lehetőség a konkrét csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A következő év márciusában Szlovákia 8 csatlakozási fejezet megnyitásával megkezdte az említett tárgyalásokat. 12 Az Unió Nizzai csúcstalálkozóján (2000 decemberében) többek között meghatározták, hogy melyik tagjelölt ország mennyi képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe természetesen csak az Unióhoz való csatlakozását követően. Eszerint Szlovákia 13 képviselővel rendelkezik majd a potenciálisan 732 tagú Parlamentben (27 tagú Unió esetén), ami nagyjából megegyezik a jelenlegi Szlovákiához hasonló népességű EU tagállamoknak ítélt helyek számával (Dánia és Finnország). Ma az Európai Parlamentnek 785 tagja van, ebből 14 képviselőt delegált Szlovákia. 3.1 Szlovákia és az Európai Unió kapcsolatainak perspektívái A szlovák diplomácia célja az 1998-as választásokat követően az volt, hogy a csatlakozási tárgyalások előrehaladottságában utolérjék visegrádi szomszédaikat, Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot, amit az elmúlt években sikerült is elérni. Mindez azonban csak eszköz volt egy cél eléréséhez, konkrétan ahhoz, hogy az említett országokkal együtt, egyszerre váljanak az Európai Unió tagjaivá. 12 Szlovákia és az Európai Unió ( ,10:08) 20

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

Az euro bevezetésének elınyei

Az euro bevezetésének elınyei Brüsszel, 10.11.2004 COM(2004) 748 végleges Az euro bevezetésének elınyei A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden 2 A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest munkatársai készítették. 2014 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Gazdasági kormányzás az Európai Unióban...

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN

INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN Rövid kiegészítés az ICEG Európai Központ által készített Patterns of Inflation and Disinflation című anyaghoz ICEG Európai Központ Budapest, 2002 május

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben