BFS 4010 Bevezetés a fordítás elméletébe Kredit: 2. Meghirdetés féléve: őszi

Átírás

1 Dr. Dróth Júlia PhD Dr. Dróth Júlia Dr. ovács Tímea Dr. M. Pintér Tibor Óraadók BFS 4010 Bevezetés a fordítás elméletébe redit: 2 N: 15 (EA) + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi BAN 1999* III. V írásbeli A tantárgy célja a fordításelmélet bemutatása, illetve annak felhasználási módjának a fordítás gyakorlatában történő megismertetése. A kurzus célja, hogy a fordítástudomány legfontosabb elméleti kérdéseivel megismertesse a hallgatókat, különös tekintettel arra, hogy a különböző elméleti kérdések milyen szerepet játszanak a szakfordítás gyakorlatában. Az előadást betekintést ad a fordítástudomány és más, elsősorban nyelvészeti diszciplínák termékeny kapcsolatába, felvázolja, milyen módon hat a szociolingvisztika, pszicholingvisztika vagy a kontrasztív nyelvészet a fordítástudományi elméletek alakulására. A szinkrón szemlélet érvényesítése mellett sor kerül a fordítástudomány kialakulásának, valamint fontosabb elméleti szakaszainak bemutatására a tudomány diakrón alakulása nélkül sokszor nem értelmezhetőek a modern elméletek. A tudománytörténeti szakaszok ismertetése mellett nagy hangsúly helyeződik az alapvető fordítástudományi terminusok és fogalmak tisztázására. A kurzus témái: a fordítástudomány mibenléte, a főbb fordításelméleti irányzatok, korszakok felvázolása, a fordításelmélet mint interdiszciplináris tudomány, a fordításelmélet mint alkalmazott nyelvészet, az ekvivalencia a fordításelméletben, a fordítástudomány jelenlegi kutatási területei, feladatai. A tematikába tartozik a fordítási kompetencia mibenléte, a fordítás folyamata, a fordítások minősége, értékelése, lektorálása is. A hallgatók elsajátítják a fordítástudomány terminológiáját, képesek lesznek a fordításelmélet legalapvetőbb kérdéseinek megértésére, ismertetésére, az általánosabb jellegű szakirodalom befogadására. Ajánlott az előadások látogatása, valamint példák gyűjtése portfólióban az elhangzott témákhoz. Előadási jegyzetek és ajánlott irodalom. Albert S.: Fordítás és filozófia. Budapest: Tinta önyvkiadó, 200. Baker, M. (szerk.): Routledge Encyclopedia of Translation Studies. Routledge: London, 2001 Baker, M.: In Other Words: A Coursebook on Translation. London & New York: Routledge, Dróth J.: Fordítói ABC. Fától az erdőt... Budapest: MFE, Gutt, E.-A.: Translation and Relevance. Cognition and Context. Oxford: Blackwell, Horváth, I. (ed.): The modern translator and interpreter. Budapest: Eötvös University Press, Józan I. Jeney É. Hajdu P. (szerk.): ettős megvilágítás. Fordításelméleti írások Szent Jeromostól a 20. század végéig. Budapest: Balassi iadó, Józan I. (szerk.): A műfordítás elveiről. Magyar fordításelméleti szöveggyűjtemény. Budapest: Balassi iadó, laudy.: Fordítás I. Bevezetés a fordítás elméletébe, Scholastica, Budapest, 1997 laudy,.: Languages in Translation. With illustrations in English, French, German, Russian and Hungarian. Budapest: Scholastica, Munday, J.: Introducing Translation Studies. London & New York: Routledge, Snell-Hornby, M.: The Turms of Translation Studies. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, Vermes, A.: Basics of Translation Theory and Practice. Eger: Líceum iadó, 2009.

2 Dr. Ludányi Arnold PhD Dr. Bogár László BFS 4070 özgazdaságtan redit: N: 0 (EA) + 0 Meghirdetés féléve: BAN 1999* V tavaszi IV. írásbeli A tantárgy célja, hogy a klasszikus közgazdaságtan legfőbb kategóriáival és összefüggéseivel a hallgatókat megismertesse. Részletesen vizsgálja e kategóriák működését korunk globalizálódó világgazdaságában, és egyben jelzi azokat a korrekciós kísérleteket is, amelyek a klasszikus közgazdaságtan továbbfejlesztésére irányulnak. itér az ökológiai megközelítésű korrekciók és az etikai alapú transzformációk rendszerére is. A kurzus az alapvető közgazdasági összefüggésekkel ismerteti meg a hallgatókat. A kurzus során a hallgatók megismerik a közgazdaságtan tárgyát és módszerét, valamint átfogó képet kapnak mikro-ökonómiai folyamatokról, a piacok működéséről és a fogyasztók viselkedéséről. A tárgy fejleszti a hallgató készségét arra, hogy a közgazdasági látásmód elsajátításával a szervezeti és a média kommunikáció ilyen vonatkozású tárgykörében kritikusan és szakmai tájékozottsággal, reflexívitással tudjon kérdezni, és érvelni, jártassággal rendelkezzen kommunikáció kapcsolódó gazdasági vonatkozásaiban. Tematika: A közgazdaságtan alapvető célrendszere, intézményei és a pénzelmélet alapjai. A piacgazdaság input-output rendszere. A fogyasztás és jövedelmek. A felhalmozás és beruházások rendszere. Az állam gazdasági szerepére vonatkozó elméletek. A gazdasági növekedésre vonatkozó elméletek. A gazdasági növekedés mikro- és makrociklusai. A munkamegosztás differenciálódására vonatkozó elméletek áttekintése. A nemzetközi kereskedelmi rendszer kialakulását és fejlődését leíró elméletek. A nemzetközi pénzügyi rendszer és tőkemozgások a globalizálódó világgazdaságban. Mikro- és makrointegrációk a világgazdaságban. A külgazdasági folyamatok nemzetgazdasági és globális kontextusa. Alternatív közgazdaságtani elképzelések. A Corpotate Social Responsibility elmélete. Magyarország és a globalizáció. aktív részvétel az előadásokon ötelező olvasmányok Samuelson-Nordhaus: özgazdaságtan, Budapest J Joseph E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana, Budapest J-erszöv, Zsolnay László: Ökológia, gazdaság, etika, Budapest, Helikon Universitas, Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, Budapest Gondolat iadó, Vass Csaba: Bevezető fejeztek a társadalomgazdaságtanba, Budapest ölcsey iadó, Bogár László: Magyarország és a globalizáció, Budapest OSIRIS, 200.

3 Dr. Bónis Péter PhD BFS 400 Jogi alapismeretek redit: N: 0 (EA) + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: BAN 1999* Sztárayné Dr. ézdy V Éva őszi Dr. Soós risztina III. írásbeli A tantárgy oktatásának célja: az érdeklő hallgatók számára bemutatni a jogrendszer alapfogalmait, valamint megismertetni velük a joganyag azon részét, amellyel leggyakrabban találkozhatnak. A jogtudomány elhelyezése a mindennapokban és a tudományok rendszerében. Jog, retorika és logika érintkezési pontjai (kommunikációs szempontok). Jogtudomány és jogtechnika megkülönböztetése. Bepillantás a jogászi gondolkodásba (jogszerűség, jogbiztonság, méltányosság). Az emberi magatartás mélyebb megértése, tágabb (antropológiai, szociológiai, pszichológiai) keretekben. A tárgy fejleszti a hallgató készségét arra, hogy a jogi látásmód és ismeretek elsajátításával a a társadalomtudományok jogi vonatkozású tárgykörében kritikusan és szakmai tájékozottsággal, reflexívitással tudjon kérdezni, és érvelni. Tematika: Bevezetés; Az állam- és jogtudomány helye a tudományok rendszerében Az állam és a jog eredete A jog fogalma. Jogi norma, jogszabály. Jogforrások Jogérvényesülés és jogalkalmazás A modern állam Az államszervezet. Hatalommegosztás Alkotmány Választójog Büntetőjog Polgári jog Médiajog A felsőoktatás jogi szabályozása aktív részvétel az előadásokon Óravázlatok. Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Osiris iadó, Budapest, (a megfelelő fejezetek) ISBN: Aszódi Ilona - Molnár István: Jogi alapismeretek. Perfekt, Budapest, ISBN: Bokor József: Jogi alapismeretek. Booklands, Békéscsaba, ISBN:

4 BFS 4040 Nemzetközi kapcsolatok és intézmények I. Dr. Sepsi Enikő N: redit: (2) BHL 1099 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Drs. ovács risztina V specializáción kötelező tavaszi IV. Írásbeli / szóbeli A tantárgy során a hallgatók betekintést nyerhetnek a legfontosabb nemzetközi szervezetek világába. A kurzus értelmezi és elemzi a nemzetközi szervezetek jogi státuszát, valamint tevékenységi körük lehetőségeit a mai nemzetközi rendszer keretei között. Megismerkednek az EU intézményeivel, történetével és fejlődésével, az egyes uniós intézmények működésével, kommunikációjával. A második félévben az egyházi kapcsolatok és az INGO-k kerülnek előtérbe. Az előadások kitérnek ENSZ és a kapcsolódó intézmények céljainak, feladatainak bemutatására, s ismertetik a legfontosabb regionális nemzetközi szervezetek munkáját is. A kurzus során folyamatosan utalunk a tárgyalt nemzetközi szervezetek feladatkörének közelmúltban végbemenő változásaira, az őket érintő legújabb kihívásokra. I.1. EU (Európai Unió European Union) Intézményei Az európai integráció története (szerződések lényege) Az EU jelképei (zászló, himnusz, jelmondat) és felépítése általában (Lisszaboni szerződés szerepe, főképviselő, Bíróságok, Számvevőszék Bővítés, csatlakozási folyamat, oppenhágai kritériumok (tagállamok, tagjelölt államok) özösségi jog, jogforrások rendszere (ez alternatív, kihagyható) Monetáris rendszer, az euró A négy alapszabadság I.2. IGO-k (International Governmental Organizations) és szupranacionális szervezetek Nemzetközi-, kormányközi szervezetek Bizonyos területeken nemzetközi érdekeknek megfelelően kormányzati szinten létrehozott szervezetek, ahol a közös munka koordinálására nemzetközi vezetőséget állítanak fel a tagországok képviselői közül. pl. ENSZ különböző szervezetei, pl. World Health Organization (WHO), UNESCO, de ugyancsak ezek közé sorolhatjuk: WTO (World Tourist Organization), European Tourist Comission (ETC), World Bank, OECD, NAFTA. ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete United Nations Organisation) főbb szervei: özgyűlés, Biztonsági tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Titkárság, Nemzetközi Bíróság szakosított intézményei (Alapokmány 57. cikkely): Főbb szervei NATO (Észak-atlanti Szövetség Szervezete North Atlantic Treaty Organization) Főbb intézményei: Észak-atlanti Tanács, Védelmi Tervező Bizottság, Atomtervező Csoport, Főtitkár, Titkárság, atonai Bizottság, Euro-atlanti Partnerségi Tanács aktív részvétel az előadásokon Prandler Árpád Blahó András (szerk.): Nemzetközi szervezetek és intézmények, Budapest, Aula, 2001 Official publications of the EC. ; Horváth, Z.: ézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés MCQ on Europe An SFE edition, 2001 Brussels Az ENSZ és az EU együttműködése, Magyar ENSZ Társaság, 200 Az ENSZ és a NATO, Magyar ENSZ Társaság, 2002 ofi Annan: Mi a népek az ENSZ szerepe a 21. században, Magyar ENSZ Társaság, 2000

5 Dr. Dér Csilla PhD Dr. Dér Csilla Dr. Csontos Nóra Dr. Lázár Imre Óraadók BFS 4060 Interkulturális kommunikáció redit: N: 0 (EA) + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi BAN 1999* VI. V szóbeli, írásbeli A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerkedjen a kultúra közvetítésének nyelvi-nyelvpedagógiai, illetve nonverbális módjaival, amely szűkebb és szélesebb értelemben vett interkulturális kommunikáció tárgya. Ezek nagyon hasznos ismeretek, amelyeket a hallgató a későbbiekben bármilyen foglalkozást választ is, hasznosítani tud. A kurzus a nyelv használatának, valamint a nyelvi tevékenység tanulmányozásával kezdődik. Ismerteti a kommunikáció során létrejövő, a kommunikációs szituációhoz kötődő elméleteket, melyek meghatározzák a nyelvhasználatról való gondolkodást. Részletesen foglalkozik a kommunikáció fajtáival, és azok jellemzésével, a nyelvi és nem-nyelvi funkciók kérdésével, benne a kapcsolattartó (interaktív) és megismerő (kognitív) funkciók megkülönböztetésével, a nyelvi csatornák kérdésével, valamint ezeknek a kulturális, illetve társadalmi aspektusával. A kurzus középpontjába az interkulturalitásból adódó, a kommunikáció bármely kutatási területén megfigyelhető hasonlóságok és különbségek, valamint ezek elemzése áll. A hallgatók megismerkednek a különböző kultúradefiníciókkal és -modellekkel, kulturális dimenziókkal és sztereotípiákkal. A félév során a kultúrakutatásokban leginkább vizsgált országok sajátos jellemzőit is részletesen tárgyaljuk. Referátum, zárthelyi dolgozat Hidasi Judit (2004): Interkulturális kommunikáció. Scolar iadó, Budapest. Hofstede, Geert Hofstede, Gert Jan ultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere. Pécs: McGraw-Hill VHE ft Falkné Bánó lára ultúraközi kommunikáció: az interkulturális menedzsment aspektusai. [h. n.]: Perfekt. [A 2001-es ultúraközi kommunikáció újabb változata.] Hidasi Judit (1998, szerk.): Szavak, jelek, szokások. A nemzetközi kommunikáció könyve. Windsor iadó, Bp. Pléh Csaba Síklaki István Terestyéni Tamás (1997, szerk.): Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Osiris, Budapest. Szili atalin (2004): Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Tinta önyvkiadó, Budapest. Sándor Mónika Balogh Tamás Zelenka Eszter Máthé M. Veronika BHL 4108 Fordítástechnika hollandról ra redit: 2 N: 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: ősz BHL 1099 Nyelvi alapvizsga holland és. é órai és házi feladatok, beadott fordítás A hallgatók megismertetése a fordítás átváltási műveletek típusaival és azok használatával. A fordító-, és az egynyelvű szótárak készségszerű használata. A tanegység célja a nyelv működésének vizsgálata fordítás

6 közben Minden órán kb. egy-másfél oldalnyi fordítandó szöveget kapnak a hallgatók, melyet a következő alakalommal közösen megbeszélünk, szükség szerint kijavítunk, a jellemző átváltási műveletekre koncentrálva. A hetente fordítandó anyagok nagyrészt sajtónyelvi szövegek, cikkek esszék, nem fikciós irodalmi művek, illetve azok részletei, de sor kerül szépirodalmi szövegek (novellarészlet, regényrészlet) fordítására is. A szemináriumokon a hallgatók által lefordított szöveg közös elemzésére kerül sor. Rendszeres, aktív részvétel az órákon Az órára belépő az arra a hétre megadott szöveg fordítása A kiadott szövegek fordítása határidőre laudy inga (1999). Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Angol, német, orosz fordítástechnikai példatárral. Budapest: Scholastica. Steiner, George (2005): Bábel után - Nyelv és fordítás 1. Corvina iadó, Budapest. Steiner, George (2010): Bábel után - Nyelv és fordítás 2. Corvina iadó, Budapest Sándor Mónika Zelenka Eszter BHL 4109 Üzleti nyelv I. redit: N: 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: ősz BHL 1099 Nyelvi alapvizsga holland és 5. é ZH Nyelvfejlesztés, a már elsajátított nyelvi ismeretek tudatos használata és kibővítése, a hollandokkal és flamandokkal történő magán- de főleg üzleti kommunikáció tanulmányozása ill. gyakorlása. Elhelyezkedés lehetőségei a holland nyelvvel Magyarországon és Európában. A kurzuson az írásbeli és szóbeli kommunikáció kiemelt hangsúlyt kap. A hallgató itt ismerkedhet meg az üzleti és a hivatalos életben használatos nyelvi jelenségekkel, sajátosságokkal, tudnivalókkal, önéletrajz és motivációs levél írással. A holland és a flamand nyelvterület üzleti jellegzetességein túl az interkulturális különbségek is előtérbe kerülnek. Általános és átfogó üzleti kommunikációs ismeretek és szóhasználat Verbális és nonverbális kommunikáció az üzleti életben (írásban, szóban, telefonon) Önéletrajz és motivációs levél írásának technikái Strukturált interjúra felkészülés Munkajog mit adunk, mit kapunk Az üzleti életben előforduló feladatok és szituációk Ügyfélkezelési technikák Szerződéskötés, prezentáció, tárgyalás, a munkáltató képviselete Rendszeres, aktív részvétel az órákon BAALEN, Christine van: Taal in zaken. Utrecht: NCB, 200. FRY, Ron: 101 great answers to the toughest interview questions. Cengage Learning, OMMEN, H. van, UPPENVELD, E. van: Professionele bedrijfscommunicatie. Groningen: Wolters- Noordhoff, OLSTHOORN, A.C.J.M., VELDEN, J.H. van der: Elementaire communicatie. Zuthphen: Thieme, 1996.

7 STEEHOUDER, M. en col: Leren communiceren. Groningen: Wolters-Noordhoff, Sándor Mónika Zelenka Eszter BHL 4110 Üzleti nyelv II. redit: N: 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavasz BHL 1099 Nyelvi alapvizsga holland és 6. é ZH Nyelvfejlesztés, a már elsajátított nyelvi ismeretek tudatos használata és kibővítése, a hollandokkal és flamandokkal történő magán- de főleg üzleti kommunikáció tanulmányozása ill. gyakorlása. Elhelyezkedés lehetőségei a holland nyelvvel Magyarországon és Európában. A kurzuson az írásbeli és szóbeli kommunikáció kiemelt hangsúlyt kap. A hallgató itt ismerkedhet meg az üzleti és a hivatalos életben használatos nyelvi jelenségekkel, sajátosságokkal, tudnivalókkal, önéletrajz és motivációs levél írással. A holland és a flamand nyelvterület üzleti jellegzetességein túl az interkulturális különbségek is előtérbe kerülnek. Általános és átfogó üzleti kommunikációs ismeretek és szóhasználat Verbális és nonverbális kommunikáció az üzleti életben (írásban, szóban, telefonon) Önéletrajz és motivációs levél írásának technikái Strukturált interjúra felkészülés Munkajog mit adunk, mit kapunk Az üzleti életben előforduló feladatok és szituációk Ügyfélkezelési technikák Szerződéskötés, prezentáció, tárgyalás, a munkáltató képviselete Rendszeres, aktív részvétel az órákon BAALEN, Christine van: Taal in zaken. Utrecht: NCB, 200. FRY, Ron: 101 great answers to the toughest interview questions. Cengage Learning, OMMEN, H. van, UPPENVELD, E. van: Professionele bedrijfscommunicatie. Groningen: Wolters- Noordhoff, OLSTHOORN, A.C.J.M., VELDEN, J.H. van der: Elementaire communicatie. Zuthphen: Thieme, STEEHOUDER, M. en col: Leren communiceren. Groningen: Wolters-Noordhoff, Dr. Daróczi Anikó Anyanyelvi lektor BHL 411 Prezentációs technikák redit: N: 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező tavaszi BHL 1099 holland 4. zh írásbeli Bevezetés prezentációk készítésébe és előadási formákba. A hallgatók elsajátítják, miként épül fel egy előadás, milyen eszközökkel, stratégiákkal lehet ezeket előkészíteni, ill. előadni..

8 1. A prezentáció előkészítésének szempontjai: hallgatóságunk és elvárásai, alapüzenetének és cél, a prezentáció szerkezeti felépítése, szemléltető eszközök 2. A prezentációt segítő kommunikációs technikák: meggyőzési technikák, hatékonyság, a non-verbális kommunikáció szerepe, retorikai eszközök, kérdések, hozzászólások kezelése. A prezentáció dinamikája és felépítése: időtartam, kulcsüzenetek elhelyezése, hallgatóság bevonása, a fordulatok, az ismétlések és az összefoglalók szerepe 4. Asszertív viselkedés: a hallgatóság felé irányuló figyelem, a visszajelzések értékelése, lámpaláz, improvizálás, válaszadás 5. Interkulturális különbségek: viselkedési elvárások, non-verbális kommunikáció, sztereotípiák, tér- és időkezelés interkulturális közegben 6. A prezentációt segítő vizuális eszközök használata: PowerPoint és egyéb számítástechikai programok és eszközök hatékony alkalmazása A megadott szakirodalom elolvasása, évközben mini prezentáció tartása, mások prezentációinak értékelése, év végén egy legalább 20 perces prezentáció megtartása BAALEN, Christine van: Taal in zaken. Utrecht: NCB, 200. BACHUIJS, E., Beijer J.: Presenteren. Utrecht: NCB, BAX, J., Giezenaar, G.: Dixi! Cursus spreekvaardigheid voor hoogopgeleide anderstaligen. Bussum: Coutinho, OMMEN, H. van, UPPENVELD, E. van: Professionele bedrijfscommunicatie. Groningen: Wolters- Noordhoff, OLSTHOORN, A.C.J.M., VELDEN, J.H. van der: Elementaire communicatie. Zuthphen: Thieme, STEEHOUDER, M. en col: Leren communiceren. Groningen: Wolters-Noordhoff, Anne Tamm Sütő Cornelia- Elisabeth BHL 4114 Szaknyelvi ismeretek I.: zsurnalisztikai szövegek redit: N: 0 BHL 1099 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi holland. zh írásbeli A szeminárium fő célkitűzése a legfontosabb zsurnalisztikai szövegtípusok, mint pl. újsághír, kommentár, riport, tudósítás, interjú vagy glossza jellemzőinek, illetve a különféle érvelési technikáknak a bemutatása és elsajátítása. A szeminárium középpontjában a zsurnalisztikai szövegek recepciója, az egyes szövegfajták stílusjegyeinek felismerése és az érvelés, valamint idézés gyakorlása áll, mint a későbbi önálló szövegalkotás alapja. Ezt követően a már elsajátított elméleti alapok segítségével a hallgatók a tanult zsurnalisztikai szövegek önálló alkotását gyakorolják. A követelmény már nemcsak a szövegfajta stílusjegyeinek ismerete és szövegeken történő felismerése, hanem ezek gyakorlatban való megvalósítása is, az érvelés és idézés technikáinak helyes alkalmazásával. Újságcikkek és audiovizuális anyagok, ismerkedés a média nyelvével, az olvasáskészség és szókincs szerepe, projektmunka újságok segítségével, képek használata, a produktív készségek fejlesztése újságcikkek és audiovizuális anyagok segítségével, saját szövegek alkotása, egymás szövegeinek értékelése

9 Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén. Az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel. A kurzus írásbeli teszttel zárul. BACHUIJS, E., Beijer J.: Presenteren. Utrecht: NCB, EXTER, van, RI, PAUW, ANNELIES: Tussen literatuur en journalistiek. Utrecht: Uitgave van de School voor Journalistiek en Voorlichting, GRUNDY, Peter: Newspapers. Oxford: Oxford University Press, 199. LEEUWEN, van, ARTHUR, TRUIJENS, ALEID: Een artikel schrijven. Compositiecursus voor aankomend journalisten. Groningen: Wolters Noordhoff, és további holland nyelvű napi és heti lapok Sándor Mónika Zelenka Eszter Máthé M. Veronika Sütő Cornelia- Elisabeth BHL 4116 Fordítási gyakorlatok III. redit: 2 N: 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: ősz BHL 1099 Nyelvi alapvizsga holland és 6. é Félévközi és félévvégi zh. + órai és házi feladatok A fordítási gyakorlat célja a hallgatók nyelvi és fordítási készségeinek elmélyítése. Az órákra mindig le kell fordítani egy adott szöveget, és az óra folyamán ezt nézzük át, illetve elemezzük közösen. Minden órán kézhez kapnak a hallgatók egy szöveget, amelyet házi feladatként a következő órára hollandra kell fordítaniuk. Emellé kapnak egy-két olyan témájú holland szöveget is, amelyből a (szak)szöveg szókincsét könnyen el tudják sajátítani. A következő órán megkapják a szöveg holland fordítását, és a hallgatók kész szövegeit összevetjük a holland szöveggel. A félév során lehetőség nyílik rövidebb (szak)szövegek tolmácsolására is. Rendszeres, aktív részvétel az órákon Az órára belépő az arra a hétre megadott szöveg fordítása A kiadott szövegek lefordítása határidőre Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (200): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT2). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (199) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders Utrecht laudy inga: A fordítás elmélete és gyakorlata, Budapest Scholastica LAUDY inga: Fordítás II. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Budapest: Scholastica, LANGEVELD, Arthur: Vertalen wat er staat. Amsterdam: Arbeiderspers, A Fordítástudomány c. folyóirat egyes cikkei

10 Anne Tamm Zelenka Eszter Máthé M. Veronika N: 0 Tantárgy besorolása: BHL 4201 Fordítási gyakorlatok I. redit: Meghirdetés féléve: tavasz BHL 1099 Nyelvi alapvizsga holland és 4. é Félévközi és félévvégi zh. + órai és házi feladatok A hollandról ra fordítás óra célja a hallgatók szövegértési és fordítási készségeinek fejlesztése. Az órákon a hallgatók különböző szövegek és szövegfajták fordítására kapnak lehetőséget. Otthoni feladat a fordítás elvégzése, amelyet azután az órán közösen beszélünk meg, elemzünk és javítunk ki. A félév során lehetőség lesz könnyebb, rövidebb szövegek tolmácsolására is. Minden órán fordítandó szöveget kapnak a hallgatók, melyet a következő órán közösen megbeszélünk, szükség szerint kijavítunk, a jellemző átváltási műveletekre koncentrálva. A hetente fordítandó anyagok nagyrészt sajtónyelvi szövegek, cikkek esszék, nem fikciós irodalmi művek, illetve azok részletei, de sor kerül szépirodalmi szövegek (novellarészlet, regényrészlet) fordítására is. A hallgatók által lefordított szöveg közös elemzése, kritikája történik a szemináriumokon. Rendszeres, aktív részvétel az órákon A kiadott szövegek lefordítása határidőre Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (200): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT2). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (199) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht LAUDY inga: Fordítás II. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Budapest: Scholastica, LANGEVELD, Arthur: Vertalen wat er staat. Amsterdam: Arbeiderspers, A Fordítástudomány c. folyóirat egyes cikkei Anne Tamm Zelenka Eszter N: 0 BHL 4202 Fordítási gyakorlatok II. redit: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: holland és BHL 1099 Nyelvi alapvizsga é

11 Sütő Elisabeth Cornelia- ősz 5. Félévközi és félévvégi zh. + órai és házi feladatok A ról hollandra fordítás óra célja a hallgatók felsőfokú írott nyelvi és fordítási készségeinek fejlesztése. Az órákon a hallgatók különböző szövegek és szövegfajták fordítására kapnak lehetőséget. Otthoni feladat a fordítás elvégzése, amelyet azután az órán közösen beszélünk meg, elemzünk és javítunk ki. Minden órán fordítandó szöveget kapnak a hallgatók, melyet a következő órán közösen megbeszélünk, szükség szerint kijavítunk, a jellemző átváltási műveletekre koncentrálva. A hetente fordítandó anyagok nagyrészt sajtónyelvi szövegek, cikkek esszék, nem fikciós irodalmi művek, illetve azok részletei, de sor kerül szépirodalmi szövegek (novellarészlet, regényrészlet) fordítására is. A hallgatók által lefordított szöveg közös elemzése, kritikája történik a szemináriumokon. Rendszeres, aktív részvétel az órákon A kiadott szövegek lefordítása határidőre Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (200): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT2). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (199) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders Utrecht laudy inga: A fordítás elmélete és gyakorlata, Budapest Scholastica LAUDY inga: Fordítás II. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Budapest: Scholastica, LANGEVELD, Arthur: Vertalen wat er staat. Amsterdam: Arbeiderspers, A Fordítástudomány c. folyóirat egyes cikkei Anne Tamm dr. Soós risztina BHL 420 EU Szaknyelvi ismeretek II.: EU terminológia és fordítás redit: N: 0 Tantárgy besorolása: kötelező Meghirdetés féléve: őszi BHL 1099 holland 5. zh írásbeli A hallgatók megismerkednek az EU terminológiájával és nyelvhasználatával. EU-s szövegek fordításával és a fordítások kritikájával készülnek a terminológia gyakorlati elsajátítására. A szemináriumon az előadás témái közül kiselőadás keretében egyebek között a következő témákról esik szó: az Európai Tanács, az EU Tanácsa, az Európai Bizottság (felépítés, működés, feladat- és hatáskörök, döntéshozatal); az Európai Parlament, az Európai Ombudsman, egyéb EU-s intézmények; a Szerződések, az EU-s jogforrások, az EU tagjai és tagjelöltjei, kapcsolatai harmadik felekkel. A hallgatók önállóan dolgoznak fel holland és szövegeket, amelyekből a kinyert terminológiát, valamint a saját és a hivatalos fordításokat az órán beszéljük meg. A fordítandó feladatok különböző műfajú európai uniós szövegek köré szerveződnek: rendelet, beszéd, jegyzőkönyv, preambulum, ismertető szöveg stb. Sorra kerülő témák: Az EU intézményei, az Európai Bizottság, az az EU-ban, gyakornoki lehetőségek, az EU önéletrajz, Az Európai Parlament, az Európai Bíróság, felsőoktatási ösztöndíj-lehetőségek az EU-ban (Erasmus, Comenius,

12 Leonardo stb.), fordítói és tolmács karrier Európai Unió Hivatalos Lapja, érvény beadása az EU-ban Referátumok tartása, Rendszeres, aktív részvétel az órákon A kiadott szövegek lefordítása határidőre, Terminológiai lista készítése BART István, LAUDY inga: EU fordítóiskola. Budapest: Corvina, 200. HORVÁTH Zoltán: Az Európai Unió kézikönyve. Hetedik jav. kiadás. Budapest, Európai Uniós Fogalomtár. Általános ifejezések. Szerk. Hámori Balázs. Budapest: Szaktudás iadóház, Bölcskei Andrea PhD Bölcskei Andrea PhD BFS 4050 Nyelvi normativitás, nyelvhelyesség redit: N:15 2 kredit - Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi/tavaszi I. v kollokvium A tantárgy alapvető célja a hallgatók nyelvről való tudásának és nyelvi tudatosságának erősítése; a normatív nyelvváltozat jellegzetességeinek bemutatása, használati szabályainak elsajátítása. A tantárgy megvilágítja a nyelvi normával kapcsolatos kutatások legátfogóbb kérdéseit. Tárgyalandó problémák: a nyelvi norma, normák értelmezése; a nyelvi helyesség, helytelenség mibenléte; a viszonyítás és a normától való eltérés kritériumai. Javasolt kiemelt terület: a norma kommunikációs szituációs és szociokulturális jellegének felfogásából kiindulva konkrét nyelvhelyességi problémák tárgyalása, felkészülés az egyetemi képzés során elkövetkező feladatok nyelvileg igényes szóbeli és írásbeli megoldására. Sándor ára (200): Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: iefer Ferenc (szerk.), A nyelv kézikönyve Akadémiai iadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (1998): A nyelvi norma. Nyelvtudományi Értekezések 144. Akadémiai iadó, Budapest. Bartsch, Renate (1987): Norms of language: theoretical and practical aspects. Longman, London. É. iss atalin (2004): Anyanyelvünk állapotáról. Osiris iadó, Budapest. Balázs Géza oltói Ádám A. Jászó Anna (é. n. [2002], szerk.): Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta önyvkiadó, Budapest. Deme László öves Béla (1969, szerk.): Magyar nyelvhelyesség. Tankönyvkiadó, Budapest. Hernádi Miklós (197): A közhely természetrajza. Gondolat, Budapest. Lőrincze Lajos (1980): Emberközpontú nyelvművelés. Magvető iadó, Budapest.

13 Grétsy László emény Gábor (1996, szerk.): Nyelvművelő kéziszótár. Auktor önyvkiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (1998, szerk.): Nyelvi tervezés. Universitas iadó, Budapest. Balázs Géza (2001): Magyar nyelvstratégia. MTA, Budapest. Nádasdy Ádám (200): Ízlések és szabályok. Magvető, Budapest. Minya ároly (200): Mai nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében. Tinta önyvkiadó, Budapest.

14