E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2014.június VI. évfolyam 6. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2014.június VI. évfolyam 6. szám Tartalom A hónap témája Az új Ptk. számviteli összefüggései I.rész Olvasói kérdések Tárgyi eszköz karbantartása Jegyzett tőke leszállítása Munkáltatói lakáscélú támogatás könyvelése Követelés végleges elengedése Támogatási előleg Kft. nevére elszámolható költségek Egyéni vállalkozóra vonatkozó számlanyitási kötelezettségek Építőipari eszközök besorolása Vállalkozásnak adott tagi kölcsön Kiegészítő fizetés elszámolása Külföldről kapott jóváíró számla Értékcsökkenési leírás alapja Engedményezési szerződés esetén követelés értéke Negatív adóalap esetén számviteli teendők Tagi kivét Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! aival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: Behajtási költségátalány Fejlesztési tartalék elszámolása Áttérés éves beszámolóra Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az tágyába írják bele, hogy E-számvitel. Honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv219 A kézirat lezárásának dátuma: május 25. 1

2 Az új Ptk. és a számvitel összefüggései! Melyek a könyvelőket érintő legfőbb változások? A 2014-es évben törvényerőre emelkedett új Polgári Törvénykönyv a számvitel területét sem hagyta érintetlenül, így a Számviteli törvény változásai mellett - már két jogszabályi területről érkeznek szabályozások. Néhány a változások közül: A transzferár idei szabályozásai, valamint a devizában történő könyvvezetés képezik a számviteli törvényi változások zászlóshajóit, de mostantól a vezetőnek figyelemmel kell követnie a felelősségvállalásra vonatkozó előírásokat, az osztalék fizetésének főbb változásait, valamint a társasági jog új előírásait és a késedelmes fizetés miatti költségátalány elszámolásait is. A Fórum Média Kiadó Számviteli változások 2014 c. 4 kreditpontra akkreditált, félnapos előadásával Ön időt és pénzt spórolhat meg, miközben Botka Erikával, az E-számvitel c. szakmai folyóiratunk szerzőjével veheti át a 2014-es év legfontosabb változásait. Számviteli változások 2014 Intenzív, akkreditált képzés a számvitel és az új Ptk. összefüggéseiről Részletes információkért kattintson a honlapra vagy amennyiben jelentkezni szeretne, keresse ügyfélszolgálatunkat a es telefonszámon. A hónap témája Az új Ptk. számviteli összefüggései I. rész Kft 3 millió Ft-os jegyzett tőke követelményének teljesítése A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 3:161. -a (4) bekezdésének az előírása alapján a kft jegyzett tőkéje nem lehet 3 millió Ft-nál kevesebb. Az átmeneti rendelkezések alapján az új Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani. A gazdasági társaságnak az új Ptk. rendelkezéseit a döntés időpontjától, ennek hiányában korlátolt felelősségű társaság esetén március 15- étől kell alkalmaznia, ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. Ezen szabályokból következően azon kft-knek, ahol a jegyzett tőke összege 3 millió Ft alatt van, legkésőbb március 15-ig a 3 millió Ft-os jegyzett tőkét biztosítaniuk kell, kivéve, ha egyéb okok miatt társasági szerződést módosítanak, mert akkor a társasági szerződés módosításával a 3 millió Ft-os jegyzett tőke követelményt is teljesíteni kell. A jegyzett 3 millió Ft-ra történő megemelése történhet külső vagyoni hozzájárulás teljesítésével, illetve jegyzett tőkén felüli saját tőke (tőketartalék, eredménytartalék) terhére. Az új Ptk. 3:198. -a tartalmazza a törzstőke új törzsbetétek teljesítésével történő felemelésének szabályait. E szerint, ha valamennyi tag teljes egészében szolgáltatta a törzsbetétjét, a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatukkal elhatározhatják a törzstőke újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő felemelését. 2

3 A határozatnak tartalmaznia kell a) a törzstőkeemelés mértékét; b) annak meghatározását, hogy milyen összetételű és értékű vagyoni hozzájárulásokkal kell teljesíteni a törzstőkeemelést; c) nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén ennek tárgyát és értékét, továbbá azt, hogy ennek teljesítésére mely személy jogosult; d) azoknak a személyeknek a megjelölését, akik a pénzbeli hozzájárulások teljesítésére jogosultak abban az esetben, ha az elsőbbségi joggal rendelkezők nem vállalják a pénzbeli hozzájárulások teljes összegének szolgáltatását, továbbá a kijelölt személyeknek a törzstőkeemelésben való részvételi arányát; és e) a vagyoni hozzájárulások teljesítési idejét. A törzstőke vagyoni hozzájárulások teljesítésével való emelése során a vagyoni hozzájárulások teljesítésének módjára, esedékességére, a késedelem jogkövetkezményeire, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékéért viselt felelősségre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Jegyzett tőke emelése külső vagyoni hozzájárulás teljesítésével Az új Ptk. 3:99. -ának előírása szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. Így az új Ptk. előbb hivatkozott előírása alapján a tagi hitel, kölcsönkövetelés is nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként apportálható a társaságba, ha elismert a követelés. Így azon kft.-knél, ahol van tagi hitel, kölcsön, ott célszerű lehet, hogy a kft. tulajdonosa a tagi hitel, kölcsön követelés apportálásával teljesítse a 3 millió Ft-os új jegyzett tőke követelményt. Így, ha a követelés elegendő összegű, akkor nem kell külön pénzbeli vagy egyéb nem pénzbeli hozzájárulással jegyzett tőkét emelni. Sok esetben jellemző, hogy azon kft.-knél, ahol tagi hitel, kölcsön van, ott veszteséges gazdálkodás folyik. Így, ha a fennálló tagi hitel, kölcsön összege lehetőséget ad arra, akkor a következő évek esetleges veszteséges gazdálkodásának a fedezetére célszerű ázsiós tőkeemelést végrehajtani, és a követelés egy részét a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg tőketartalékba helyezni. Amennyiben tagi hitel, kölcsön követelés kerül apportálásra, akkor a társasági szerződés módosításával egyidejűleg célszerű a tulajdonosnak az apportot rendelkezésre bocsátania. A számviteli törvény ide vonatkozó előírásai nem változtak, a jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni. Mivel a jegyzett tőke emelésével új üzletrész keletkezik, ezért a követeléssel történő jegyzett tőkeemelés ellenértékes ügyletnek minősül követelés fejében üzletrészt (részesedést) kap a tulajdonos, ezért a tőkeemelést ajándékozási illeték nem terheli. A tagi kölcsönből történő jegyzett tőke emelés elszámolása az alábbiak szerint történik. 1. A tagi kölcsön rendelkezésre bocsátásának elszámolása: T 36. Egyéb követelések (kft.-vel szemben) K 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke 2. A tulajdonos által átadott követeléssel egyidejűleg a kft.-nek önmagával szemben áll fenn tartozása, elszámolása: T 45. Tagi kölcsönkötelezettség K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek kft.-vel szemben 3. A jegyzett tőke emelésének elszámolása a cégbírósági bejegyzéskor: T 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke K 411. Jegyzett tőke 4. Amennyiben a követelésből a tőketartalékba is helyeznek, akkor a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg a tőketartalék növekedésének elszámolása: T 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke K 412. Tőketartalék 5. A cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg a kft. saját magával szembeni követelésének-tartozásának összevezetése (beszámítás): T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek kft.-vel szemben K 36. Egyéb követelések (kft.-vel szemben) 3

4 Jegyzett tőke emelése jegyzett tőkén felüli saját tőke (tőketartalék, eredménytartalék) terhére Az új Ptk. 3:201. -a (1) bekezdésének az előírása alapján a társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke emelésére fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. A számviteli törvény 40. -a (1) bekezdésének az előírása változatlan, azaz a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve a közbenső mérlegben kimutatott osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. az így szerzett részesedést elkülönítetten kell a magánszemélynek nyilvántartania, és ha pl. a magánszemély az így megszerzett üzletrészt a későbbiekben eladja, akkor a jövedelem számításakor az üzletrész megszerzésére fordított értéket nem vehet figyelembe, azaz a teljes eladási ár jövedelem lesz. Azt viszont senki sem tudja garantálni, hogy ez az adómentes tőkeemelés a következő években is megmarad (korábbi években volt már az Szja tv.-nek olyan előírása, mely szerint az ilyen tőkeemelést jövedelemnek tekintette a magánszemélynél és a tőkeemeléshez kapcsolódóan az adót meg kellett fizetni). Mivel a évi beszámoló elfogadások május 31-ig megtörténnek és a kft.-knél általában az üzleti év a naptári évvel egyezik meg, a hivatkozott új Ptk. szabály alapján június 30-áig kezdeményezik a jegyzett tőke emelését, akkor a saját tőke (eredménytartalék) összegének dokumentálására a évi beszámoló is megfelelő. Ha június 30-a után történik meg az eredménytartalékból a jegyzett tőke emelése, akkor már a könyvelőnek a fedezetvizsgálathoz közbenső mérleget kell összeállítania, illetve, ha a kft.-nél kötelező a könyvvizsgálat, akkor a közbenső mérleget is könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A jegyzett tőke emelésének elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg: T 412. Tőketartalék T 413. Eredménytartalék K 411. Jegyzett tőke Azoknak a kft.-knwk, amelyek nyereségesen működtek megelőző években, így van szabad eredménytartalékuk, célszerű a jegyzett tőkét eredménytartalék terhére megemelni. Aki ezzel a lehetőséggel kívánja a jegyzett tőke követelményt teljesíteni, annak javasolt függetlenül attól, hogy 2016-ig kell a 3 millió Ft-os jegyzett tőkét biztosítani, hogy még ebben az évben hajtsa végre a tőkeemelést (a tagi kölcsön követelésből történő jegyzett tőkeemelésnél viszont nincs ilyen sürgető idő). Ennek a magánszemély tulajdonosoknál van jelentősége, mert a jelenleg hatályos Szja. tv. 77/A. (2) bekezdés bb) alpontja szerint a saját tőke terhére történő tőkeemelésnél a magánszemélynek nem keletkezik bevétele, így nem merül fel adófizetési kötelezettség. Az Szja. tv. 77/A. (4) bekezdésének az előírása szerint 4

5 Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Tárgyi eszköz karbantartása : Egy Kft évben vásárolt egy tehergépkocsit, melynek bekerülési értéke Ft. Hírlap és csomagszállítással foglalkozik ban elkezdett fuvarozással is foglalkozni, ami nagyon igénybe vette ezt a tehergépkocsit. A javítási, karbantartási költség Ft lett év végére (motorcsere, hűtőcsere, generátor stb.). Szinte minden hónapban el kellett vinni a szervizbe. Annak ellenére, hogy ezek a költségek ilyen magasak, karbantartási, javítási költségként el lehet-e számolni őket? A számviteli törvény karbantartás, felújítás fogalma független attól, hogy a felmerült javítási költségek mekkorák. A számviteli törvény 3. -a (4) bekezdése 9. pontjának az előírása alapján a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett javítási munkák karbantartásnak minősülnek a felmerült összegtől függetlenül, így azokat költségként kell elszámolni. Jegyzett tőke leszállítása Külföldi tulajdonos magyar leányvállalatában tőkét szállít le az alábbiak szerint: eredeti jegyzett tőke: egység új jegyzett tőke: 100 egység tőketartalékba helyezés 500 egység (a későbbi veszteségek fedezetére) tőkekivonás: egység A cégbíróság bejegyezte a tőkeleszállítást a fentiek szerint. A cégbírósági bejegyzéstől függetlenül helyes-e, ha a tőkekivonás és tőketartalékba helyezés egy lépésben történik. A magyar számviteli törvény ezt megengedi-e, könyvelhető-e a cégbírósági bejegyzés alapján a két tétel? Amennyiben a jegyzett tőke leszállítására vonatkozó tulajdonosi határozat szerint a tőkeleszállítás veszteségrendezési célokat és tőkekivonást is tartalmaz, azt lehet egyszerre könyvelni, csak nem a kérdésben leírtak szerint. Ha a tőkeleszállítás későbbi veszteségrendezési célból történik, akkor a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg ezt az összeget (500) a számviteli törvény 38. -a (7) bekezdésének az előírása alapján lekötött tartalékba kell elszámolni, nem a tőketartalék javára. A tőkekivonást is cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg kell elszámolni, viszont a tőkekivonás összege csak akkor lehet 1 400, ha a társaságnak nincs pozitív tőketartaléka és/vagy eredménytartaléka. Ha van, akkor annak az arányos része is megilleti a tulajdonost, azt is ki kell számára adni [számviteli törvény 36. -a (2) bekezdésének c) pontja és 37. -a (2) bekezdésének f) pontja]. Munkáltatói lakáscélú támogatás könyvelése Megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV.3.) NGM rendelet. Amennyiben a méltányolható lakásigény a rendelkezésnek megfelel, hogyan kell könyvelni a cég könyveiben a munkavállaló által korábban felvett hitel törlesztését? A társasági adó tv. szerint elismert költségnek minősül? A kérdésben szereplő juttatást a számviteli törvény 3. -a (7) bekezdése 3. pontjának előírása alapján, mint magánszemélynek adott juttatást személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni (a számviteli törvény előírása szerint minden magánszemélynek adott juttatást, ami nem minősül bérköltségnek, illetve vállalkozói díjnak, azt személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni). Az így elszámolt költség a Tao. tv. 3. számú melléklete B/3. pontjának az előírása alapján 5

6 vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, azzal nem kell a társasági adóalapot megnövelni. Követelés végleges elengedése Társaságunk évben értékvesztést számolt el vevőkövetelésre ban ugyanezt a követelést véglegesen elengedtük. Hogyan kell kezelni ezt a követelést a számvitelben, illetve az adóalap megállapításakor? A 2013-ban elengedett követelést könyv szerinti értékén (értékvesztéssel csökkentett értékén) kell a könyvekből kivezetni. A kérdésből nem derül ki, hogy a vevő jogi személy vagy magánszemély, mert ez befolyásolja a számviteli elszámolást és az ehhez kapcsolódó adózást is. Ha jogi személlyel szemben engedték el a követelést, akkor a számviteli törvény 86. -a (7) bekezdés a) pontjának az előírása alapján az értékvesztéssel csökkentett összegben kerül a rendkívüli ráfordítások között elszámolásra. Az így elszámolt veszteséggel a Tao. tv. 8. -a (1) bekezdés h/2) pontja alapján nem kell a társasági adóalapot megnövelni abban az esetben, ha nem kapcsolt vállalkozásnak engedik el a követelését. Amennyiben magánszemélynek engedik el a követelést, akkor azt a számviteli törvény 3. -a (7) bekezdése 3. pontjának előírása alapján, mint magánszemélynek adott juttatást személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. Az így költségként elszámolt összeggel a Tao. tv. 8. -a (1) bekezdés h/1) pontja alapján szintén nem kell a társasági adóalapot megnövelni, viszont az Szja tv. 5. -a (3) bekezdésének az előírása szerint a magánszemélynek jövedelme keletkezik (kivéve, ha az Szja tv. 1. számú mellékletében külön nevesített adómentes elengedésről van szó). Támogatási előleg Az elmúlt években a területalapú támogatásra december hónapban előleget kaptak a cégek, a következő év január hónapban megérkezett a végleges határozat és a támogatás különbözet is. A májusban beadott támogatás kérelmekre októberben előleg érkezett, előlegről szóló határozattal együtt, január hónapban érkezett pénz határozat nélkül, és április 7-8-án érkezett egy újabb összeg és ekkor érkezett április 1-jei dátummal határozat is, mely arról szól, hogy először előlegfizetés volt, utána részfizetés és a maradék az utalványozásra kerülő összeg. A kérdésem az, hogy ha a mérlegkészítés időpontja az ilyen cégnél március 31-e, akkor semmit sem könyvelek, ez jó-e, illetve a másik, hogyha a cég szeretné a támogatást a évi beszámolóban szerepeltetni, akkor, ha a számviteli politikájába a mérlegkészítés időpontját kitoljuk és a kiegészítő mellékletbe írunk róla az elég-e? Amennyiben a határozat dátuma április 1. de a cég mérlegkészítési időpontja március 31-e, akkor 2013-ra nem számolhatja el bevételként a támogatást, a megkapott előleget kötelezettségként kell 2013-ra kimutatnia. Ha el akarja a cég a támogatást számolni 2013-ra bevételként, akkor mérlegkészítési időpontot kell változtatnia, ki kell azt tolnia, ebben az esetben a határozatban szereplő teljes összeget, mint igényelt támogatás be kell állítani bevételbe 2013-ra. Viszont a mérlegkészítés időpontjának a változtatását valóban be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, valamint ennek az eredményre gyakorolt hatását is. Kft. nevére elszámolható költségek Egy kft. székhelye a tulajdonos lakásában van bejegyezve, a tulajdonos főállásban a cégben dolgozik, az irodája a nappali egyik sarkában van kialakítva. Az a kérdés, hogy ilyen esetben milyen költségek, milyen arányban számolhatók el a cégben (pl. rezsiköltségek, dísznövények stb.)? A számláknak kinek a nevére kell szólniuk? Alapelv, hogy bármilyen költség a kft. nevére szóló számla alapján számolható el. A kft. nevére szóló számlák alapján is azonban tudni kell védeni, hogy azok kizárólag a kft. tevékenységét szolgálják (ez pl. nehezen képzelhető el dísznövény beszerzése tekintetében). A rezsiköltségek is, mint rezsiköltség a kft. nevére szóló számlák alapján számolhatók el, de ebben az esetben a közüzemi díjak tekintetében a kft. a szerződő fél. Ha 6

7 a magánszemély nevére szólnak a közüzemi számlák, akkor a kft. csak költségtérítésként tudja a magánszemélynek a díjakat kifizetni, de ebben az esetben a kifizetett költségtérítést személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. Hogy milyen költségtérítés kerüljön kifizetésre, azt a fogyasztásnak megfelelő vetítési alapok alapján lehet csak megosztani pl. fűtést az iroda légköbmétere arányában, villanyszámlát az irodai berendezések névleges fogyasztása alapján, vízdíj megosztására tevékenység ismerete hiányában nem tudok vetítési alapot (ha nem meghatározható, akkor nem lehet elszámolni). Egyéni vállalkozóra vonatkozó számlanyitási kötelezettségek Egyéni vállalkozók bankszámla nyitási kötelezettségével kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Annak utánanéztem, hogy ha egy egyéni vállalkozó ÁFA fizetésére kötelezett, illetve ha EVA-s akkor köteles pénzforgalmi bankszámlával rendelkezni. A kérdésem az lenne, hogy azok az egyéni vállalkozók, akiknek tehát kötelező pénzforgalmi bankszámlával rendelkezniük azoknak: 1) Kötelező-e olyan bankszámlával rendelkezniük, amelyen csak a vállalkozásukkal kapcsolatos pénzügyeiket intézik, vagy elegendő, hogy ha van egy pénzforgalmi bankszámlájuk, amelyen mind a személyes, mind a vállalkozás pénzügyeit intézik? 2) Kötelező-e vállalkozási bankszámlát nyitniuk az egyéni vállalkozóknak vagy elegendő lakossági bankszámlát? Az Art a (2) bekezdésének előírása szerint az egyéni vállalkozónak ha áfa fizetésre kötelezett, illetve, ha EVA fizetésére kötelezett legalább egy belföldi bankszámlával kell rendelkeznie. Az Art a (3) bekezdésének előírása szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adóalany köteles pénzforgalmi számlaszerződést kötni, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán bonyolítani. Ezen szabályokból következik, hogy az egyéni vállalkozónak, mint vállalkozó kell bankszámlát nyitnia, ezen kell a vállalkozásával kapcsolatos pénzforgalmat bonyolítania, nem elegendő a magánszemély lakossági bankszámlája. Építőipari eszközök besorolása Egy építőipari cég az építkezéseknél a betonozáshoz több zsaluzás előkészítéséhez mobil elemből álló zsalurendszert épít ki. A zsaluzáshoz használt fémből készült elemek szétszedhetőek, több építkezéshez felhasználhatóak, különböző méretűek, folyamatosan bővíthető az elem szám. Időszakosan a javításuk is szükséges. em, hogy számvitelileg a zsalukat hogyan vegyük nyilvántartásba, milyen eszközként kezeljük? Abban az esetben, ha egyedileg, elemenként vesszük nyilvántartásba, akkor az kis értékű tárgyi eszköznek minősül. A mobil zsalu éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet, ezért az tárgyi eszköznek minősül. A mobil zsalu elemeit önálló tárgyi eszközként kell nyilvántartani, mert szétszedhető, más elemekkel társítható, stb. Így ha egy elem 100e Ft alatti bekerülési értékű, akkor az építőipari cég dönthet úgy is, hogy azt használatbavételkor kis értékű tárgyi eszközként egy összegben elszámolja terv szerinti értékcsökkenési leírásként. Vállalkozásnak adott tagi kölcsön Vállalkozásnak adott tagi kölcsön utáni kamatot milyen jövedelemnek kell tekinteni akkor, ha a kölcsönt adó tagok magánszemélyek és teljes munkaidős munkaviszonyban alkalmazottak is a cégben? Mikor és milyen adót, ill. járulékokat kell levonni tőlük, illetve a cégnek megfizetni a kamatból származó jövedelem után? A kérdés megválaszolásánál az Szja tv a (1) bekezdésének az előírásából kell kiindulni. A hivatkozott törvényi előírás tételesen felsorolja, hogy mit lehet kamatjövedelemként figyelembe venni. Ezek között nincs felsorolva a tagi kölcsön kamata. Az (1) bekezdés f) pontja utolsó bekezdésének előírása szerint, az ott nem szereplő, illetve azoknak a feltételeknek meg nem felelő kamatként megszerzett jövedelem adókötelezettségének jogcímét a szerződő felek között fennálló jogviszony alapján kell meghatározni. A kér- 7

8 désben leírt tényállás szerint a tagok a vállalkozásnál munkaviszonyban vannak, így a vállalkozás által kifizetett kamat munkaviszonyból származó egyéb jövedelemnek minősül, amely után a magánszemély nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint személyi jövedelemadót, a vállalkozás pedig 27%-os szociális hozzájárulási adót fizet. Kiegészítő fizetés elszámolása Bérfeladás könyvelése során merült fel az alábbi kérdés. Ha az órabéres dolgozó betegszabadságon van munkaszüneti napon, akkor arra neki a távolléti díj 70%-a jár, de nem számít betegszabadságnak., hogy a szabályos számviteli elszámolás szerint 54. számlacsoportba vagy az 55. számlacsoportba kell-e könyvelni a bérfeladáskor? A számviteli törvény 79. -a (2) bekezdésének előírása szerint számvitelben azt kell bérköltségként elszámolni, ami a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek felel meg. A KSH munkaügyi statisztikai útmutatója a munkaszüneti napra fizetett távolléti díjat ha e napon nem dolgozott a dolgozó a kiegészítő fizetésbe sorolja be. A kiegészítő fizetés viszont a kereset része, így a kérdésben szereplő távolléti díjat az 54-es számlaosztályban bérköltségként kell elszámolni. Külföldről kapott jóváíró számla Külföldről kapott jóváíró/módosító számlával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. A külföldről kapott számláinkon jellemzően csak egy dátum szerepel, a számla kiállítás dátuma. Az alábbi esetben szeretném a segítségét kérni: - cégünk kap egy több terméket tartalmazó számlát március 14-ei dátummal, - az áru raktári bevételezése során azonban kiderül, hogy 2 db termékkel kevesebb érkezett az egyik fajta áruból, - a szállító elismeri a hibát és kiállít egy negatív számlát részünkre március 25-ei dátummal. Milyen árfolyamot kell használni a könyvelésben, amikor a negatív (március 25-ei) számla rögzítjük? Az eredeti számla árfolyamát vagy a március 25-ei választott árfolyamot? Amennyiben nem a darabszámban hibázott a szállító, hanem például az egyik terméket rossz áron számlázta ki és azért küld negatív számlát a részünkre, akkor is ugyanúgy kell eljárni az árfolyam tekintetében? A számviteli törvény előírása alapján ugyanúgy kell eljárni mindkét esetben. A számviteli törvény 60. -a (1) bekezdésének az előírása alapján a devizában fennálló kötelezettségeket a szerződés szerinti teljesítés időpontjára vonatkozó, a számviteli politikában rögzített árfolyamon kell forintosítani (azaz nem lehet a számla kiállítás dátuma szerinti árfolyammal forintosítani). Ha a teljesítés napjára vonatkozóan helyesbítés következik be, akkor a helyesbítéseket is az eredeti teljesítés napjára vonatkozó árfolyammal kell forintosítani. [Ez a szabály a számviteli törvény 73. -a (2) bekezdése b) pontjának az előírásából vezethető le, mely szerint a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések miatti engedményeket az eredeti teljesítés időpontjára vonatkozóan kell elszámolni, ebből következően az ezen a napon érvényes árfolyammal kell forintosítani.] Értékcsökkenési leírás alapja Amennyiben van egy nem kis értékű tárgyi eszköz, amelynek nettó értéke már nulla, úgy egy tárgyévi értéknövelő beruházás utáni értékcsökkenés alapja az eredeti bekerülési érték + az értéknövelő beruházás öszszege. Például: eredeti bekerülés érték: halmozott terv szerinti értékcsökkenés: Szt. szerinti leírási kulcs 20% értéknövelő tárgyévi beruházás: Tárgyévi értékcsökkenés: ( ) 20% / 365 nap tárgyévi arányos napok száma. Az értékcsökkenési leírást mindig a bruttó érték alapján kell elszámolni, ami jelen esetben az értéknövelő beruházás értékével megnövelt bruttó érték. Ráaktiválás esetén viszont új üzembe helyezés valósul meg, ahol 8

9 a végzett munka tartalmától függően megnövekedhet a tárgyi eszköz élettartama, megváltozhat a maradványértéke, stb., így a terv szerint értékcsökkenése is. Ez pedig kulcsos módszernél azt jelentheti, hogy a tárgyi eszköz leírási kulcsa a ráaktiválás után megváltozik, megváltozhat. Engedményezési szerződés esetén követelés értéke Ügyfelünk rendelkezésünkre bocsájtott egy Engedményezési szerződést. A szerződés szerint ügyfelünk az engedményes. A szerződés alapján az engedményező teljes körűen követelést engedményez az engedményesre, vételár ellenében. A vételár az engedményezett követelés értékének 1%-a. A szerződés szerint a követelés érvényesítésére az engedményes jogosult. Mi a szabályos főkönyvi könyvelés a szerződés szerinti vételár-, és az engedményezett követelés nyilvántartási értéke esetén? A vásárolt követelést az egyéb követelések között vételáron kell állományba venni, ami a kérdésben leírtak alapján a követelés értékének az 1%-a. A követelés névértékét (100%-os értékét) is ki kell mutatni, azt azonban csak a követeléshez kapcsolódó analitikában lehet. Ha a későbbiekben erre a vásárolt követelésre a könyv szerinti értéket (vételárat) meghaladóan folyik be pénz, akkor a vételárat meghaladó összeget a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, befolyáskor [számviteli törvény 84. -a (7) bekezdésének m) pontja]. Negatív adóalap esetén számviteli teendők Nem régóta foglalkozom kettős könyveléssel, a kérdésem a következőre vonatkozik. A kft. negatív adózás előtti eredményéből a korrekciós tényező hatására negatív marad az adóalap. Hogyan kell elhatárolni, hogy a jövőben csökkenteni tudjam vele az eredményemet, és hogyan kell kontírozni? Ha van rá mód, akkor példán keresztül legyen szíves elmagyarázni! Számviteli szempontból nem értelmezhető a negatív adóalap elhatárolása, így azt könyvelni sem lehet. A kft. negatív mérleg szerinti eredményét és nem a negatív adóalapot nyitást követően az eredménytartalékba át kell vezetni és más könyvelési teendő nincs. A negatív adóalap a társasági adótörvényhez kapcsolódó fogalom, így az csak a társasági adóbevallást érinti. A társasági adóbevallás adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek 01. sorának a) oszlopa tartalmaz a még fel nem használt negatív adóalapra vonatkozóan tájékoztató adatot. A következő évi társasági adóbevallásban kell majd szerepeltetni azt a negatív adóalapot, amit még a következő évi adóbevallásnál sem tudott adóalap csökkentő tételként a kft felhasználni. Tagi kivét Van egy bt., melynél a beltag magánszemély személyes közreműködés jogcímen (tagi kivét) bruttó 118e Ft-ot vesz ki, mely után megfizeti a járulékokat. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben a beltag magánszemély katás egyéni vállalkozást hozna létre, a járulékfizetés hogyan fog alakulni a bt.-ben, valamint az egyéni vállalkozásban? A bt.-nél megfizeti a 118e Ft-ot, mint katás egyéni vállalkozónak pedig a havi 25e Ft-ot kellene megfizetnie? Ha a magánszemély a bt.-ben főállású biztosítottként megfizeti a járulékokat, akkor katás egyéni vállalkozóként már nem főállású kisadózónak minősülhet, így egyéni vállalkozóként a 25e Ft-os adótételt fizetheti. A kérdéssel azonban nem itt van a probléma. A magánszemély két helyen nem lehet korlátlanul felelős személy, így ha a bt.-ben beltag, akkor egyéni vállalkozóként is nem működhet. Csak abban az esetben válthatna egyéni vállalkozóvá, hogyha a bt.-ben kültag lenne. 9

10 Behajtási költségátalány Az alábbi behajtási költségátalány elszámolásával kapcsolatos kérdésünk merült fel. A 40 EUR költségátalányt milyen árfolyamon kell elszámolni, illetve a határidő utáni napon mint követelés elő is kell írni? Az aznapi árfolyamon (választott) és mint devizaalapú követelés év végén át is kell értékelni? Ha előírjuk, akkor az első kifizetéskor keletkezik pénzügyileg realizált árfolyam-különbözet. Kiegyenlítéskor a késedelmi kamat vagy a behajtási költségátalány elsőbbrendű? A 40 EUR-os költségátalány Ft-ban fennálló követeléskötelezettség, az nem minősül devizás, vagy devizaalapú Ft-os tételnek. Ez a régi és az új Ptk. szabályaiból is következik. Az új Ptk. 6:155. -a (2) bekezdésének előírása alapján a 40 EUR-os költségátalányt a késedelembe esés napi MNB árfolyamon és nem a számviteli politikában választott árfolyamon kell forintra átszámolni, az így meghatározott Ft összeget kell megfizetni (megjegyzem a régi Ptk-nak is ilyen tartalmú szabályozása volt). A Ptk. szabályozásából következik, hogy a fizetési határidőt követő napon a felek között a követelés-kötelezettség beáll, azt könyvelni is kell. A járó átalányt mivel azt csak befolyáskor lehet egyéb bevételként elszámolni, a 0. számlaosztályban indokolt követelésként kimutatni. A másik félnél a fizetendő költségátalányt felmerüléskor az egyéb ráfordításokkal szemben kötelezettségként ki kell mutatni. Mivel a költségátalány Ft-ban fennálló követelés-kötelezettség, így annak pénzügyi rendezésekor árfolyamkülönbözet nem merülhet fel, illetve ezeket a követeléseket, kötelezettségeket mérlegfordulónapon nem lehet, mint devizás, vagy deviza alapú Ft-os tételeket átértékelni. Az új Ptk. 6:46. -ának előírása szerint, ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a tőketartozásra kell elszámolni. Ebből következően eltérő megállapodás hiányában kiegyenlítéskor először a költségátalány folyik be, ezt követően a késedelmi kamat, majd a maradék összeg a tőketartozás rendezése. Fejlesztési tartalék elszámolása A könyvvizsgálónkkal történt egyeztetés során a fejlesztési tartalék terhére pótaktiválás esetében az alábbi problémát találta. Veszek egy eszközt: Bruttó érték e Ft Fejlesztési tartalék: 3000e Ft Számviteli tv. és Tao. tv. szerinti leírási kulcs: 20 %. Üzembe helyezéskor fejlesztési tartalék felhasználás: 3.000eFt. 1. évben Tao. tv. szerinti écs: ,2 = 4000e Ft - göngyölt halmozott écs: 7000e Ft. 2. évben Tao. tv. szerinti écs: ,2 = 4000e Ft - göngyölt halmozott adat: e Ft. 3. évben pótaktiválás történik 5000e Ft fejlesztési tartalékból. Ezáltal a számviteli tv. szerinti alap e Ft e Ft = Ft lesz és a Tao. tv. szerinti alap szintén ennyi így tehát: 3. évben: - felhasznált fejlesztési tartalék: 5000e Ft - Tao. tv. szerinti écs: ,2= 5000e Ft 4. évben: Tao. tv. szerinti écs: ,2 = 5000e Ft de már csak 4000e Ft maradt mert: = évben Tao. tv. szerinti écs: 0e Ft A könyvvizsgáló véleménye szerint ez nem elfogadható, a pótaktiválás esetén a számviteli tv. szerinti alap bruttó érték+pótaktiválás fejlesztési tartalékból, a Tao. tv. szerinti alapnak viszont az eredeti bruttó értéknek kellene maradnia. A fenti példa alapján: Üzembe helyezéskor fejlesztési tartalék felhasználás: 3000e Ft. 1. évben: Tao. tv. szerinti écs: ,2 = 4000e Ft - göngyölt halmozott adat: 7000e Ft. 2. évben: Tao. tv. szerinti écs: ,2 = 4000e Ft - göngyölt halmozott adat: e Ft. 3. évben pótaktiválás 5 000e Ft fejlesztési tartalékból. Ezáltal a számviteli tv. szerinti alap e Ft e Ft = e Ft lesz, a Tao. tv. szerinti alapnak viszont továbbra is e Ft-nak kellene lenni. 3. évben tehát: - felhasznált fejlesztési tartalék: 5000e Ft - Tao. tv. szerinti écs ,2 = 4000e Ft. 4. évben Tao. tv. szerinti écs: ,2 = 4000e Ft. 5. évben Tao. tv. szerinti écs: 1 000e Ft. Összesen: =

11 A Tao. tv. mindig a számviteli törvény szerinti bruttó értéket kezeli (Tao. tv. 1. számú mellékletének 12. pontja) ezért a megküldött példa alapján a tárgyi eszköz program algoritmusának a következőnek kellene lennie: Bruttó érték e Ft. Fejlesztési tartalék: 3 000e Ft. Számviteli tv. és Tao. tv. szerinti leírási kulcs: 20%. Üzembe helyezéskor fejlesztési tartalék felhasználás: 3 000e Ft. 1. évben: Tao. tv. szerinti écs: ,2 = 4000e Ft - göngyölt halmozott adat: 7000e Ft. 2. évben: Tao. tv. szerinti écs: ,2 = 4000e Ft - göngyölt halmozott adat: e Ft. 3. évben: pótaktiválás 5000e Ft fejlesztési tartalékból. Ezáltal a számviteli tv. szerinti alap e Ft e Ft = e Ft lesz és a Tao. tv. alap szintén ennyi, tehát: 3. évben: - felhasznált fejlesztési tartalék: 5000e Ft - Tao. tv. szerinti écs: ,2 = 5000e Ft, göngyölített halmozott adat e Ft (feltételezve, hogy január 1-jén történt az aktiválás). 4. évben: Tao. tv. szerinti écs: ,2 = 5000e Ft lenne, de már csak 4000e Ft maradt, ezért adóalap csökkentő 4000e Ft. 5. évben: Tao. tv. szerinti écs: 0e Ft. Áttérés éves beszámolóra Mikor kell a vállalkozásnak áttérni éves beszámolóra, vagyis melyik két évet kell vizsgálni évi beszámoló elkészítésekor? A évi mérleg-fordulónapi adatokat vagy pedig a évi adatokat? A válasz röviden az, hogy a kérdésben felsorolt évek közül egyiket sem. Az egyszerűsített éves beszámolóról az éves beszámolóra való áttérésre a számviteli törvény 97. -a (1) bekezdése tartalmaz előírást. Eszerint, ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a számviteli törvény 9. -a (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettőnek a határértékét túllépi két egymást követő üzleti évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől éves beszámolót köteles készíteni. Ez azt jelenti, hogy csak a negyedik üzleti évről készített beszámoló formája lesz éves beszámoló, a harmadik üzleti évről még egyszerűsített éves beszámoló készíthető. A kérdésben konkrétan nem szerepelnek adatok, így a kérdés általában válaszolható meg. Ha 2013-as üzleti év beszámoló készítési kötelezettségét kell elbírálni, akkor a évi beszámolóadatok alapján történik az elbírás. Ha és évben sem tudta a cég az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó mutatóértékeket teljesíteni, akkor a 2011-es beszámolót 2012-ben készítette a cég, így az azt követő évtől, azaz 2013-tól kell éves beszámolót készítenie. In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel VI évfolyam hatodik szám, június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp. Váci út 91/a Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

12 A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink a megbízók egyedi igényei szerint teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, azok megfelelő alkalmazása érdekében utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a munkaugyikonzultacio@forum-media.hu címre! 12