KÖRNYEZETVÉDELEM. Főiskolai tankönyv. A tankönyvet a felsorolt irodalomból összeállította: dr. habil Simon Ákos CSc főiskolai tanár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETVÉDELEM. Főiskolai tankönyv. A tankönyvet a felsorolt irodalomból összeállította: dr. habil Simon Ákos CSc főiskolai tanár"

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELEM Főiskolai tankönyv A tankönyvet a felsorolt irodalomból összeállította: dr. habil Simon Ákos CSc főiskolai tanár A tankönyvet lektorálta: BEVEZETÉS A környezeti problémák, az emberi környezet pusztulásának kérdései az 1960-as évektől jelentkeztek világproblémaként, s az 1960-as évek végén a fejlett országokban már komoly intézkedések is születtek a környezet érdekében. Hazánkban a környezet védelme időbeni elcsúszással követte a társadalmi és gazdasági fejlődést, 1976 és 1980 között meghatározásra kerültek a környezetvédelem alapvető feladatai (törvény, koncepció és követelményrendszer), emellett kialakult a környezetvédelem szervezeti és irányítási rendszere. Ebben az időszakban a környezetvédelmi beavatkozások elsősorban a gazdasági növekedéssel párhuzamosan bekövetkező környezet-minőségromlás utólagos csökkentésére irányultak. Környezetünk jelenlegi állapota, az eredmények és a gondok értékelése azt mutatja, hogy szinte valamennyi környezetvédelmi szakterület esetében a célkitűzések nem, vagy csak részlegesen teljesültek. Ez azért következett be, mert nem vált általánossá és széleskörűen elterjedté a környezetszennyezés megelőzése, ugyanakkor a meglevő szennyező források kibocsátásának csökkentése sem érte el a tervezett mértéket. Látható tehát, hogy a környezetvédelem közügy. A továbblépés egyik lehetséges útja a megismerés, a problémák és a lehetséges megoldások bemutatása az oktatásban, egyrészt az általános ismeretek megszerzése, másrészt a környezetvédelmi szakemberképzés céljából. A tankönyv segítséget kíván adni ahhoz, hogy külön-külön és társadalmi méretekben pontosabbak legyenek az ismereteink, jobban értsük szűkebb környezetünket, amelyben élünk. Van törvényünk, készülnek az új törvények, kormány- és ágazati rendeletek, amelyek jogi formában megfogalmazzák, hogy mit is értünk a környezet védelme alatt és mit kell tennünk, hogy megőrizzük a környezetet azoktól a veszélyektől és hatásoktól, amelyek elhárítása, megelőzése hazánk élete és az eljövendő nemzedék élete szempontjából fontosak. A téma rendkívül szerteágazó és gyakran ellentmondásos volta eleve kizárja a teljességre való törekvés lehetőségét. A legfontosabbnak ítélt alapvető ismeretek tárgyalása mellett a fő cél a környezetvédelmi szemlélet megalapozása és kialakítása.

2 KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPFOGALMAK. Az ember fizikai létét, szellemi és társadalmi fejlődését meghatározó környezete az élővilág élettere, a bioszféra. Földünkön az általunk ismert élet csak akkor lehetséges, ha a bioszféra az ehhez szükséges összes feltétellel rendelkezik. A feltételek és az ezeket biztosító készletek mennyisége és minősége az élet fejlődésével, a civilizáció terjedésével nagymértékben változtak, romlottak, ill. a rohamos felhasználás folytán csökkentek. Ez a folyamat különösen felgyorsult korunkban, amikor az ipar a népesség szaporodásának és az életszínvonal növelésének kettős kényszerétől hajtva olyan óriási nyersanyagtömegek kémiai átalakítására és energia-felhasználásra kényszerül, amelynek melléktermékei és hatásai a Föld méreteihez képest már nem elhanyagolhatók. A felismert fenyegető jelenségek tették szükségessé, hogy a legutóbbi években az emberiség egyre intenzívebben foglalkozzék a környezeti ártalmak leküzdésének, ill. megelőzésének problémáival, a környezetvédelemmel A környezet fogalma. Az ember környezete a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben él és tevékenységét kifejti. Ez a környezet térbeli kiterjedését tekintve gyakorlatilag azonos az élővilág életterével, a bioszférával, amely a földkéregnek (litoszféra), a vizeknek (hidroszféra) és a légkörnek (atmoszféra) azt a részét foglalja magában, amelyet az élő szervezetek benépesítenek. Környezetünk tehát élő és élettelen, természetes és mesterséges (ember által létrehozott) alkotóelemeket tartalmaz. A környezet legfontosabb elemeit az alábbiak szerint csoportosíthatjuk (természetesen további tagolásra is van mód): I. FÖLD 1. Alapkőzet 2. Ásványvagyon 3. Barlangok 4. Termőföld, talaj 5. Domborzat II: A VÍZ 6. Felszín alatti vizek 7. Felszíni vizek III. A LEVEGŐ 8. Alsó légkör (troposzféra) 9. Felső légkör IV. AZ ÉLŐVILÁG A) A növényvilág 10. Erdők 11. Gyepek 12. Nádasok 13. Mezőgazdasági növények B) Az állatvilág

3 Vadon élő védett állatok 15. Vadon élő nem védett állatok 16. Védett háziállatok 17. Nem védett háziállatok C) A mikroorganizmusok 18. Mikroorganizmusok V. A TÁJ 19. Védett természetes táj 20. Nem védett kulturtáj VI. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET 21. Lakóterületek 22. Ipartelepek 23. Mezőgazdasági települések 24. Közlekedési útvonalak A környezet alkotóelemei egymással szorosan összefüggnek, közöttük kölcsönhatás érvényesül, ezért az egyes elemeket károsító ártalmak a környezet egészére kihatnak, végső soron az embert károsítják. A környezetvédelmi problémákat, a természet egyensúlyát megbontó, ökológiailag helytelen emberi beavatkozások okozzák. (Az ökológia téma a következő fejezetben lesz részletezve). A környezet több nagyságrendi fokozatát különböztetjük meg: a mikro-, mezo- és makrokörnyezetet. A helyiségeken, létesítményeken belüli térségeket nevezzük mikrokörnyezetnek, a településeknek a létesítményeken kívüli térségeit mezokörnyezetnek, a települések határain kívül eső területeket pedig makrokörnyezetnek A környezet szennyezésének folyamata A környezet szennyezése azt jelenti, hogy az ember tevékenysége a környezeti elemek természetes tulajdonságait hiányosan megváltoztatja, ezáltal az emberi életkörülményeket rontja. A környezet szennyezésének primer folyamata a szennyezőforrások különböző kibocsátásaiból (emisszió) indul ki, a szennyezés a terjedés (transzmisszió) révén jut el az emberre, ill. annak javaiba való behatolásának (imisszió) helyére, ahol káros hatását a szennyezettség mértéke határozza meg. A szennyezőforrás tehát a kezdete annak a - rendszerint számos áttétel útján (pl. kémiai átalakulással másodlagos szennyezés) végbemenő - hatásláncolatnak, amelyben a hatás különböző közvetítő (intermedier) közegeken át, pl. a levegő vagy a víz útján eljut az imisszió helyéig (a környezet adott pontjára). A szennyezőforrások és kibocsátásaik számos szempont szerint csoportosíthatók. Eredet szerint ipari, mezőgazdasági, közlekedési, települési stb., jellegük szerint helyhez kötött vagy mozgó, pontszerű vagy kiterjedt forrásokat különböztetünk meg. Az emisszió lehet időszakos vagy folyamatos, egyenletes vagy időben változó. Ugyanakkor számtalan (és esetleg különböző halmazállapotú) szennyezőanyag fajtát kell figyelembe venni, amelyek más szempontok szerint is csoportosíthatók (pl. szerves-szervetlen; mérgező-nem mérgező stb.).

4 - 4 - A forrásokból kilépő szennyező anyagok a transzmisszió által módosítva szűkebb vagy tágabb környezetben okozhatnak káros hatásokat. A terjedés során a szennyezés általában hígul, Így hatása csökken; de káros hatásuk egyes esetekben - főképp vegyi átalakulások miatt - erősödhet is. A transzmissziót az ártalmat közvetítő közeg mindenkori (fizikai, kémiai, esetleg biológiai) állapota és egyéb körülmények (domborzati viszonyok, hígulási arány, árnyékolás, áramlási viszonyok stb.) határozzák meg. Az imisszió meghatározott helyen fellépő szennyezettség érték (pl. SO 2 - koncentráció a levegőben, hangnyomásszint stb.), amelyet valamennyi forrás kibocsátásainak a terjedés által módosított összegzett hatása idéz elő. Az imissziók egy részét az ember nem érzékeli közvetlenül, hanem halmozódó hatásuk csak hosszabb idő után - számos esetben csak az utódokon - vált ki káros következményeket (pl. radioaktív sugárzások, egyes mérgező anyagok, a zaj, valamint az idegrendszerre ható stresszorok). Az introvert emissziók a forrás (pl. ipari üzem) belsejében, ill. annak területén dolgozó vagy rendszeresen ott tartózkodó személyekre, tárgyakra hatnak, míg az extrovert emissziók a létesítményen kívüli területen levő emberekre és javakra. A védekezés az introvert emissziók káros hatása ellen könnyebb, minthogy azok viszonylag rövid útja az intermedier közegekben egyszerűbben áttekinthető, továbbá a forrás üzemeltetője is közvetlenül érdekelt a nála dolgozók egészségének védelmében. A társadalomra sokkal veszélyesebb extrovert emissziók csökkentése átfogó szabályozást igényel, ezeknél sokkal nehezebb az emisszió közötti összefüggés és így a felelősség megállapítása is. Az ember tevékenysége során a környezetet módosítja, ez hasznos vagy káros hatású lehet. A környezetkárosítás (szennyezés) visszahat az emberre, de általában térben és időben eltolódva. Károsodás szempontjából a természeti és művi környezet döntő különbsége, hogy míg a művi környezetben okozott károk jelentős része kisebb-nagyobb anyagi áldozatok árán leküzdhető, ill. az eredeti állapot visszaállítható, addig a természeti környezetben okozott kár gyakran vissza nem fordítható folyamat: pl. a növény- és az állatfajok kipusztulása helyrehozhatatlan, s ezzel az emberiség véglegesen szegényebb lesz. Az ember minden korban igyekezett a tevékenységével járó káros hatásokat kiküszöbölni úgy, hogy tevékenységét módosította, ill. megkísérelte a káros mellékhatásokat közömbösíteni. Ez a spontán kialakuló és viszonylag lassan ható önszabályozás a környezetvédelem kezdeti megjelenési formája. A gyors ütemű ipari fejlődés és az erőteljes urbanizáció miatt a káros mellékhatások térben kiterjedtebben, időben pedig gyorsabban jelentkeznek. Ugyanakkor a szennyezés mértéke ma már annyira megnőtt, hogy a korábbi gondolkodásmód és a fogyasztói társadalmi torzulások sürgős megváltoztatására van szükség. A "tevékenység káros mellékhatás észlelése tevékenység módosítása" hatáslánc átfutási idejének csökkentése csak megfelelően kialakított intézményekkel és szabályozással lehetséges. Emellett egyre inkább szükséges az, hogy az emberi tevékenységek káros mellékhatásait előre felmérjük, hogy azok ne vagy csak minimális mértékben jelentkezzenek. (A jelenségek összetettsége és összefonódása, valamint előre nem látható kölcsönhatások miatt a legnagyobb körültekintéssel végzett tervezés esetén is felléphetnek káros mellékhatások). Az ember tevékenysége során a felhasznált természeti kincsek (pl. ásványok, ércek) nagy része káros hulladékká alakul át, a csupán igénybe vett természeti elemeket (pl. vizet, levegőt, talajt) pedig a hulladékokkal szennyezi. Így a környezetben egyre fogynak, ill. minőségileg egyre romlanak az ember számára nélkülözhetetlen természeti kincsek, és egyre csökkennek a megmaradóknak az ember számára kedvező sajátosságai.

5 - 5 - Ennek a káros következményeit fokozzák az emberi magatartásból és az egyre fokozódó műszaki felszereltség hibáiból eredő stresszorok (pl. zaj), továbbá az emberiségnek a technikai civilizáció fejlődésével együtt járó fiziológiai gyengülése. Mindezek ellen tervszerű küzdelmet kell folytatni, ez a környezetvédelem feladata A környezetvédelem céljai és eszközei. A környezetvédelem elsődleges célja megfelelő életkörülmények révén az ember (magunk és utódaink) egészségének és fennmaradásának biztosítása, továbbá anyagi és szellemi javaink védelme. A környezetvédelem nem lehet csak védekező jellegű tevékenység, hanem olyan tervszerű környezetfejlesztés, amely környezetünket szükségleteink szerint - az ártalmak egyidejű megelőzésével - alakítja. A környezetvédelem tehát mindazon intézkedések összefüggő rendszere, amellyel a fenti cél elérését biztosítjuk, ide tartozik: - a károkat megelőző védelem, - az okozott károk megszüntetése, - az emberi környezet fejlesztése, - a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás. A természetvédelem és tájvédelem a környezetvédelem fontos része: a természetvédelem és természetes környezet egyes, természeti értékben gazdag részeit helyezi védelem alá, és az ember gazdasági és egyéb tevékenységeinek korlátozásával, esetleg megszüntetésével, a környezeti ártalmak kiküszöbölésével törekszik az eredeti állapot, a természeti értékek fenntartására. Ennek érdekében a természetvédelem őrzi a tiszta levegőt, vizet és a csendet, védi a növény- és állatvilágot, a természetes ökológiai viszonyokat és a tájképi megjelenést. A természetvédelemmel összehasonlítva a környezetvédelem a mesterséges (települési) környezet védelmével is foglalkozik, és a különböző emberi tevékenységeket (termelés, közlekedés stb.) úgy igyekszik megszervezni, hogy az az embert, valamint annak természetes és mesterséges környezetét ne károsítsa. Nyilvánvaló a természet- és környezetvédelem szoros kapcsolata és kölcsönhatása, hiszen hosszú távon a természetvédelmi területek csak a környezetszennyezés, a károsító hatások megszüntetésével, ill. csökkentésével tarthatók fenn. A környezetvédelmi tevékenységek során elsősorban a következő alapvető kérdésekre kell válaszolni: - mit, - mitől és - hogyan kell megvédeni? Az első kérdésre válaszolhatunk legegyszerűbben: az embert, továbbá annak a természetes és művi környezetét (a környezet előzőekben tárgyalt valamennyi elemét). Az embert és környezetét a különböző forrásokból származó ártalmaktól kell megvédeni, így pl. a különböző hulladékoktól, a zajtól, a káros sugárzásoktól, a túl sok vagy kevés fénytől és hőtől, a bűztől, az eróziótól, az élőlények kipusztulásától vagy elszaporodásától, az ásványvagyonnal végzett rablógazdálkodástól, a túlzott idegi megterheléstől stb. A környezeti ártalmak közül néhány jelentősebb: 1. Kémiai ártalmak érik a szervezetet az iparban, mezőgazdaságban, háztartásokban keletkező hulladékokból. Bizonyos szennyező anyagok az ún. táplálékláncban feldúsulva fokozottan veszélyeztetik az embert és az élővilágot. Hasonlóképpen hat táplálkozásunk változása: színezés, aromásítás, tartósítás révén is sok új anyag kerül a szervezetünkbe.

6 Szöveti izgató hatások, pl. a túlzott porszennyezés akkor is károsít, ha a por a szervezetben nem oldódik, így hatása nem vegyi, hanem mechanikai. 3. Zaj és vibrációs hatások főleg az ipar és közlekedés részéről (beleértve az ultra- és infrahangok keltését is). 4. A sugárhatások magukba foglalják az atombomba-robbanás következményeitől a csökkenő fényintenzitás miatt bekövetkező károsodásig terjedő ártalmakat. 5. Termőterületek, a táj, az élővilág és anyagi eszközök károsodása, pl. talajerózió, kőfejtés, élőlények kipusztulása, korróziós károk. 6. Az idegi megterhelés, a stresszorok, káros pszichés ingerek (a fáradtsági betegségtől a veszélyes közlekedési helyzetekből eredő állandó feszültségig). A környezeti ártalmak a legnagyobb mennyiségben a legkoncentráltabb településeken figyelhetők meg. Ennek ellenére a társadalmat nagyobb távlatban nem annyira a városokban ható környezeti ártalmak fenyegetik - minthogy azok közvetlen észlelésének hatására rendszerint viszonylag rövid időn belül védelmi intézkedések történnek -, hanem sokkal inkább a távoli térségekben (különösen a nagy, de nem végtelen öntisztító kapacitású óceánokban) felhalmozódó szennyeződések, a talajerózió, fotoszintézishez szükséges növényi állomány csökkenése stb. Ezek megakadályozásában ugyanis a közvélemény ereje kisebb, a ráfordításigények pedig nagyobbak, így az illetékes hatósági szervek aktivitása is kevésbé érvényesül. Az emberi környezet elszennyeződését csakis Földünk teljességére kiterjedően, nemzetközi együttműködéssel akadályozhatjuk meg. A környezet szennyeződése ugyanis nem ismer országhatárokat, mivel az egyes országokat a bioszféra elemei, a víz és levegő szorosan összekapcsolják. A nemzetközi együttműködés szükségességének felismerése már része a harmadik kérdésre (hogyan védjük meg a környezetet?) adott válasznak. Erre a kérdésre csak összetett választ adhatunk, mert nemcsak a felmerülő probléma természettudományos-műszaki megoldását, hanem számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. A környezeti ártalmak elhárítására alkalmas műszaki megoldások a következő három kategóriába sorolhatók: 1. A káros emissziók csökkentése, ill. kiküszöbölése a forrás területén: a) a káros emissziók kibocsátásának megakadályozása (pl. porelválasztó, szennyvíztisztító) és b) a folyamatok káros emisszióktól mentes megoldása (pl. ún. hulladékszegény vagy hulladékmentes technológiák alkalmazása, a robbanómotorokról elektromos meghajtásra áttérés). 2. A káros emissziók továbbjutásának vagy koncentrálódásának megakadályozása az intermedier közegekben (pl. magas kémények építése, erdők telepítése ipartelep és lakónegyedek közé). Ide tartoznak a megfigyelő, észlelő hálózatok is. 3. Az imissziók helyén alkalmazott védőeszközök (pl. gázálarcok, zajhatás elleni füldugaszok, korrózió elleni védőmázolások). Nyilvánvaló, hogy a három kategóriába tartozó műszaki megoldások közül az első csoportba tartoznak a legértékesebb, a környezetet valóban megóvó módszerek, mert ezek

7 - 7 - megakadályozzák a szennyező anyagok környezetbe jutását. A második kategória megoldásai (pl. légszennyező anyagok magas kéményen kibocsátása) esetleg biztosíthatják az előírt értékek betartását, de csak helyileg és ideiglenesen nyújtanak megoldást, mert nem csökkentik a környezetbe jutó szennyeződés mennyiségét. A harmadik kategóriába pedig a csak kényszermegoldásnak tekinthető módszerek tartoznak már meglevő környezeti ártalomforrások esetén, amíg a forrásokat meg nem szüntetik. Ilyen helyzet kialakulását az első kategóriába tartozó megoldások alkalmazásával kell elkerülni. A környezetszennyezés valódi okait vizsgálva azonban a következő tényezőket említjük: - Gazdasági érdekeltség hiánya a termelés önköltségét növelő és így a piaci versenyképességet csökkentő, csak lassan - vagy sohasem, esetleg csak más ágazatokban - megtérülő környezetvédelmi ráfordításokkal szemben. - Egyes közismert környezeti ártalomforrások (pl. elavult lakónegyedek) felszámolásának objektív gazdasági akadályai. - Egyes ártalomforrások kiküszöbölésének objektív műszaki-tudományos akadályai (pl. az egyre újabb vegyipari technológiák bevezetése kapcsán keletkező újfajta emissziók megszüntetéséhez szükséges szakmai ismeretek hiánya). - Környezetszennyező szemlélet, etika hiánya (pl. üdülőhelyek beszemetelése, fairtások, hatóságok elnéző magatartása). Bár a környezet egyes elemei között térben és időben dialektikus kölcsönhatás létezik elemének szennyezése kihat az egészre, a környezetvédelem egyes területei hamarabb alakultak ki, illetve külön fejlődtek. A leggyakoribb csoportosítása a közegek szerint levegőtisztaság-védelmet, vízminőség-védelmet és talajvédelmet különböztet meg, a szennyezés jellege miatt külön terület a zajártalmak elleni védekezés, továbbá külön tárgyalják a hulladékok kezelését, függetlenül attól, hogy az víz-, levegő- vagy talajszennyezést okoz-e. Természetesen a környezeti ártalmak részletesebb, ill. más szempontok szerinti felosztása is lehetséges (pl. sugárfertőzés, hőszennyezés stb.) A környezet egységéből azonban következik, hogy a környezeti ártalmak feltárását és megszüntetését komplex környezetvédelmi szemlélettel kell végezni, ügyelve arra, hogy az egyik fajta környezeti ártalom megszüntetése vagy csökkenése ne váljon más típusú - esetleg sokkal nehezebben kezelhető - ártalom forrásává (pl. mérgező gázok folyadékban elnyeletésével vízszennyezést vagy hulladékégetéssel légszennyezést okozni) A környezetvédelem szervei. Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

8 - 8 - Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok (főigazgatóság és területi igazgatóságok) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (főfelügyelőség és területi felügyelőségek) A területi eloszlás és a központok a következők: Alsó Duna-völgyi, Baja AlsóTisza-vidéki, Szeged Dél-dunántúli, Pécs Észak-dunántúli, Győr Észak-magyarországi, Nyíregyháza Felső-Tisza-vidéki, Nyíregyháza Körös-vidéki, Gyula Közép-dunántúli, Székesfehérvár KözépDuna-völgyi, Budapest KözépTisza-vidéki, Szolnok Nyugat-dunántúli, Szombathely Tiszántúli, Debrecen Ágazati minisztériumok (környezetvédelemmel kapcsolatos saját feladatok) Önkormányzatok Környezetvédelmi megbízottak Non-profit szervezetek (Pl. Alba Kör, Duna Kör, Levegő Munkacsoport, Magyar Védegylet, különböző egyéb zöld egyesületek stb.) 2. ÖKOLÓGIA ÉS AZ ÉLŐVILÁG VÉDELME 2.1. Ökológiai alapismeretek

9 - 9 - Földünk élővilága rendkívül változatos. Más fajok életközösségek élnek a sarki fény fagyos, bágyadt félhomályában, mások a szubtrópusi sivatagok tikkasztó hőségében vagy az óceánok mélyének örök sötétségében. Mi szabja meg, hogy hol, milyen élőlények fordulnak elő, mennyi van belőlük és milyen törvényszerűségek alapján rendeződnek sajátos felépítésű, szerkezetű és működésű közösségekbe? Milyen tényezők és hogyan szabályozzák ezeknek az életközösségeknek a funkcionálását? Ezekre az alapvető kérdésekre keres és ad választ az ökológia. Az ökológia tehát az élőlények, élőlényközösségek és létfeltételeik, azaz környezetük kapcsolatával foglalkozik. Köznapi használatban a környezet fogalmába minden beletartozik, ami bennünket körülvesz. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy az így definiált környezet elemei nem egyformán fontosak számunkra. Ha a természeti jelenségeket, tárgyakat, anyagokat az egyes élőlények vagy élőlényközösségek szempontjából vizsgáljuk, kitűnik, hogy a számtalan természeti tényező közül csupán néhány az, amely az élőlény létfeltételeit potenciálisan meghatározza, azaz ténylegesen hat rá. Az ökológiában a külső, lehetséges tényezők összességét környéknek nevezzük, s csak az adott helyen, adott időben tényleges ható tényezőket tekintjük környezetnek. A környezet mindig az adott élőlény valamely konkrét tulajdonsága (pl. táplálkozás, költő- vagy búvóhely igény, fagyérzékenység stb.) vonatkozásában értelmezhető. A gyümölcsös tavaszi virágpompája például a talajban kószáló vakond számára közömbös, a környék egy eleme, a méhek számára viszont táplálékforrás, létüket közvetlenül befolyásoló környezeti tényező. A környezet térben és időben állandóan változik, s hogy e változásra az élőlények milyen mértékben reagálnak, a tűrőképességüktől függ. A tűrőképesség (tolerancia) minden élőlény belső sajátossága, öröklődő és a fajra jellemző tulajdonsága, amely megszabja, hogy a környezeti tényezőket milyen határon belül képes elviselni, illetve azokra hogyan válaszol. Az ökológia tényezők e két nagy csoportja- környezet és tolerancia egymást feltételezik, egyik a másik nélkül értelmetlen, hiszen hatásról csak akkor és ott beszélhetünk, amikor és ahol ható és a hatásra reagáló, azt elviselő oldal (környezet tolerancia) együttesen jelen van. A környezeti tényezők mindig megszabnak (limitálnak) valamilyen tolerancia sajátságot. Az élőlényekre egy időben több környezeti tényező hat, amelyről némi felvilágosítást adnak az élőlények előfordulásával kapcsolatos fogalmak. Az élőlények három különböző halmazállapotú közegben: a levegőben, a vízben és a talajban élnek. Ezek a tartózkodási közegek az élőlény számára környéket jelentenek. A termőhely vagy élőhely (biotóp) valamely faj, populáció vagy társulás élettere, amelyben rendszeresen előfordul. A növények előfordulási körülményeinek megjelölésére a termőhely, az állatokéra pedig a biotóp kifejezés használatos. Egyik sem egzakt ökológiai fogalom, de következtetni engednek azokra a környezeti tényezőkre, amelyek az adott faj, populáció vagy társulás előfordulását megszabják (pl. a mocsári gólyahír termőhelye a patakpart vagy nedves mocsárrét, a nádasé a sekély víz és vízpart, a magyar csenkeszé a homokpuszta, a pisztráng biotópja a tiszta hideg vizű patak, a szarvasé az erdő stb.) Az élőlények előfordulásával kapcsolatos fogalom a lelőhely is. A lelőhely mindig csupán azt a földrajzi pontot jelöli, ahol az élőlény található (pl. Rakaca-völgy, Gyöngyösi- Sárhegy, Balatonkenese stb.), a termőhely pedig mindig bizonyos környezeti tényezőkre is utal. A termőhelyen, illetve élőhelyen az élőlény számára alapvetően fontos ökológiai faktorok a megélhetéshez szükséges feltételeket biztosítják. A környezeti tényezőket két

10 csoportra osztjuk: élettelen (abiotikus) és élő (biotikus) tényezőkre. Az abiotikus tényezők közül a szárazföldi élőlényekre a fény, a hő, a víz, a levegő, valamint a talaj tápanyagtartalma, a tengeri életközösségek számára pedig a fény, a hő, valamint a víz sókoncentrációja és oxigénellátása hat a legnagyobb mértékben. Az élő tényezők körébe az élőlények, illetve azok populációinak egymásra gyakorolt hatásait soroljuk. A felsorolt tényezők között is vannak olyanok, amelyek csupán bizonyos határok között képeznek elemi létszükségletet (pl. a hőmérséklet, a levegő páratartalma, a talaj kémhatása stb.). A valóságban a környezet olyan rendszer, amelyben minden tényező közvetlenül vagy közvetve összefügg a többivel. Minden élőlény beilleszkedik környezetének hatásrendszerébe, kialakítja a környezeti faktoroknak megfelelő toleranciasajátságait. Az élőlények igényeinek és a környezet nyújtotta lehetőségeknek a sikeres összehangolása esetén létrejött állapot az alkalmazkodottság (adaptáció). Az alkalmazkodás teszi lehetővé az adott környezeti hatások közül az élőlény számára fontosak hasznosítását, a közömbösek eltűrését és a károsak elkerülését. Az adaptáció az élővilág törzsfejlődése és a társulások evolúciója során a természetes kiválasztódás (szelekció) révén jött létre. Ez az evolúció során kialakult adaptációs képesség fajspecifikus, ezzel a faj minden egyede alkalmazkodni tud saját környezetéhez. Minden egyed rendelkezik azonban öröklődő alkalmazkodó képességgel is. Az erős napsugárzás hatására nyáron a bőrünk megbarnul, télen viszont ismét kifehéredik. Ebben az esetben pillanatnyi alkalmazkodás (akkomodáció) történik. Az élőlények a környezethez a legkülönbözőbb módon alkalmazkodnak. A növények számára helyváltoztató mozgásra való képtelenségük miatt különösen fontos a kedvezőtlen időszakok átvészelése, vagyis a klimatikus viszonyokhoz, hő- és vízellátottsághoz való alkalmazkodottság. A különböző éghajlatú területeken egyik vagy másik életforma túlsúlya jelzi az alkalmazkodottságot. A nedves trópusokon a fák aránya, a sivatagokban a pozsgás és egyéves fajok aránya, a mérsékelt övben pedig a rejtve telelők és félig rejtve telelők aránya legmagasabb. Az élőlények alkalmazkodottságára azok tűrőképességéből következtethetünk. Könnyű belátni, hogy az élőlények számára a létfontosságú környezeti faktor tetszőleges mennyisége nem elegendő. Ha az élőlény viselkedését valamely környezeti tényező változásával kapcsolatban vizsgáljuk, rendszerint egycsúcsú, harang alakú görbét kapunk (1.ábra), ami megmutatja azt az intervallumot, amelyben az adott tényezőt az élőlény képes elviselni. A környezeti tényezők, hatások még éppen elviselhető alsó és felső határa a minimum-, ill. a maximumpont. A kettő között helyezkedik el az élőlény számára legkedvezőbb optimumpont, ill. az optimumtartomány és a még elviselhető, de kedvezőtlen tartomány, a pesszimum. A minimum, maximum és optimum határértékeket a környezeti tényező kardinális pontjainak nevezzük. A minimum és a maximum közötti intervallum a tűrés. Fajonként változik, hogy milyen tényezővel szemben, milyen tűrést mutatnak az élőlények. Ha egy tényező értékváltozásait, tág határok között képesek elviselni, akkor tágtűrésű fajokról beszélünk. Az élőlényekre a környezeti tényezők nem külön-külön, hanem egyidőben együttesen hatnak. Közülük bérmelyik, amelynek értékei elérik vagy megközelítik a szervezet tűrőképességének határait, korlátozó (limitáló) tényezővé válik az élőlény adott szituációban való előfordulása vagy életműködése szempontjából. Mindig a minimumban vagy maximumban levő hatótényező a limitáló faktor, az határozza meg, szabályozza vagy korlátozza az élettevékenységet, hiába van a többi tényező feleslegben. A populáció általános értelemben egy fajhoz tartozó, együtt élő egyedek csoportja, szaporodásközössége. Minden populáció bizonyos számú egyedet alkot, amelyek a térben

11 különbözőképpen oszlanak el. Egy bükkös erdőben a bükkpopuláció tagjainak térigénye sokkal nagyobb, mint pl. a madársóska-egyedeké- a populációban az egyedek sűrűsége, tehát nagyobb populáció egyedeinek összessége a populáció nagyságát, az egységnyi területen vagy térfogatban élő egyedek száma a populáció sűrűségét adja meg. A populáció nagysága és sűrűsége változó. A születések és az esetleges bevándorlás növeli, az elhalálozás és elvándorlás pedig csökkenti a populáció méretét (2. ábra) A születések és elhalálozások aránya alapvető populációdinamikai sajátosság. A szaporodóképességet a születési rátával jellemezhetjük, amely megmutatja, hogy az egységnyi idő alatt egy nőivarú egyed hány utódot hoz létre. A populációk szaporodásképessége között igen nagy különbségek vannak, hiszen pl. az emlősök általában tíznél kevesebb, a halak pedig több ezer utódot produkálnak évente. A populáció nagyságát alapvetően befolyásolja az elhalálozások száma is, amely egyrészt a populációra jellemző örökletesen meghatározott élettartamtól, másrészt a külső körülményektől függ Életközösségek és ökológiai rendszerek a) Életközösségek (biocönózisok) Ahogyan az egyedek sem, úgy a populációk sem egymástól elszigetelten élnek, hanem populáció-kollektívumokat, ill. társulásokat (=életközösség) alkotnak. Az életközösségek olyan egységek, amelyekben egyidejűleg sok az alapvető életjelenségek (pl. táplálkozás, szaporodás stb.) szempontjából különböző növényi, állati és mikrobális populáció él együtt úgy, hogy viselkedéstípusaik többé-kevésbé összehangoltak. A társulások számos olyan jellemző tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek sem egyedeken, sem a populációknál nem tanulmányozhatók. Vegyük most sorra ezeket a tulajdonságokat. A társulások fajösszetétele, fajgazdasága nem egyforma. A sűrű, sötét fenyvesben 1-2 fafaj, aljnövényzetében kevés növény található, a vadvirágos réten pedig lépten nyomon más és más faj virít. Ha egy trópusi erdővel hasonlítjuk össze tölgyeseinket, még szembetűnőbb a különbség a fajok számát illetően. A fajgazdaság, az azonos fajhoz tartozó egyedek előfordulási gyakoriságának kifejezésére használjuk a diverzitás fogalmát. Az életközösségek diverzitása az őket felépítő populációk változatosságát, sokféleségét fejezi ki. Minél több populáció alkot egy társulást, annál nagyobb a társulásra jellemző diverzitás értéke. Az életközösségek mindenféle külső (pl. emberi) beavatkozásra a diverzitás változásával reagálnak (pl. egy bükkös tarra vágásakor annak helyén, rövid időn belül különböző eddig ott nem élő, főleg fénykedvelő növények jelennek meg, s az árnyékigényes bükkös növényeket elnyomják). Ezért a diverzitás változásainak nyomon követése környezet és természetvédelmi szempontból igen fontos. A biocönózis organizációja az azt felépítő populációk közötti kapcsolatok révén valósul meg. Minden populáció egyidejűleg különböző közvetlen vagy közvetett kapcsolatban lehet a többivel. Két populáció között a kapcsolat előnyös (+) vagy hátrányos (-) lehet, ill. érdemi kapcsolat nem tapasztalható (0) A leggyakoribb populációk közötti kapcsolatok a következők: Neutralizmus(0,0): a populációk egymás számára közömbösek (pl. a trópusi őserdőben a kolibri és termesz populáció egymással nincs kapcsolatban).

12 Kommenzalizmus (0,+): két populáció laza kapcsolata, melyből az egyik félnek némi előnye származik, a másik számára viszont az előző léte közömbös (pl. árnyalás, kúszó növények számára támasztéknyújtás; a szavannák oroszlánjainak prédáiból mindig jut a nyomukban járó hiénáknak és keselyűknek is asztalközösség) Szimbiózis (+,+): a kapcsolat mindkét fél számára előnyös (pl. a fenyők vagy a hazai tölgyfajok és a gombák kiterjedt hifaszövedékükkel segítik a fa vízellátását, cserébe hozzájutnak a fenyő által elkészített táplálékhoz; a pillangósvirágúak gyökérgümőiben élő nitrogénmegkötő baktériumok a növényt nitrogénnel látják el, cserébe az egyéb szerves tápanyagokért; a tengeri remeterák házára tengerirózsák települnek, s viteldíjként védik a rákot a ragadozóktól stb.) A szimbiózis speciális esete az algák és gombák együttélése, amely új növényeket, a zuzmókat eredményezi. Allelopátia (0,+,-). A növények egymásra gyakorolt speciális kémiai hatása, amikor egymás fejlődését mérgező vegyületekkel gátolják vagy elősegítik (pl. a farkaskutyatej nagyobb tömegben gátolja a szőlő virágzását, a tarackbúza jelenléte növeli a zab termésmennyiségét; a kukorica meggyorsítja, a rozs pedig akadályozza a búza csírázását). Kompetíció (-,-). Predáció (+,-) Utóbbi két kapcsolat az élővilágban alapvető jelentőségű, ezért velük külön, kicsit részletesebben foglalkozunk. Ha valamely létfeltétel, amelyet a populációk hasonló módon használnak fel, korlátozott mértékben áll rendelkezésre, akkor az élőlények (populációk, sőt a populáció egyedei is) e tényezőkért versengenek. A létfeltételekért való versengés az érdekelt feleket egyaránt hátrányosan érinti. Az ilyen kölcsönösen hátrányos kapcsolat a kompetíció. A kompetíciónak jelentős szabályozó szerepe van a társulásban. Az azonos létfeltételekért való versengésben ugyanis az egyik kompetítor általában versenyképesebbnek bizonyul és megmarad, míg a másik vagy elpusztul, kiszorul a társulásból, vagy valamilyen alkalmazkodás révén megpróbál beilleszkedni az életközösségbe. Az élővilág fejlődéstörténete, a társulások fejlődése során e folyamatok már lejátszódtak. Ha ma egy stabil biocönózis populációt a kompetíció szempontjából megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a biocönózist alkotó populációk igényeiket és lehetőségeiket összehangolva osztják fel egymás között a rendelkezésre álló forrásokat és létfeltételeket. Éles kompetíció akkor léphet fel, ha egy ilyen stabil életközösségbe új populáció kerül. Amennyiben kevésbé versenyképes az ősi populációknál, akkor nem tud tartósan megtelepedni, ha viszont versenyképes, erősebb kompetítornak bizonyul, akkor kiszorítja az eredeti populációkat. Napjainkban az ilyen bevándorlás általában az ember közvetítésével történik, gyakran igen káros következményekkel (pl. az üregi nyúl betelepítése Ausztráliába túlzottan eredményesnek bizonyult, ugyanis a természetes ellenség hiánya miatt annyira elszaporodott, hogy több erszényest a kipusztulás veszélye fenyeget az élelemhiány miatt). A populációk kapcsolatának másik alapvető formája a táplálkozási kapcsolat. Az egyedi élet fenntartása csak úgy lehetséges, ha a populációk egymás számára táplálékot biztosítanak. Minden populáció más populációkat fogyaszt, s ugyanakkor megint más

13 populációk részére élelemként szolgál. Az ilyen módon kialakult tápláléklánc-kapcsolat a fogyasztó fél számára előnyös, a fogyasztott számára viszont hátrányos (+,-). E kapcsolatot predációnak nevezzük. A predációnak 3 alapvető formája ismeretes: Növényevés: az állatok nagy csoportjára jellemző, a fogyasztott növények károsodnak, de nem feltétlenül pusztulnak el. Ragadozás: elsősorban az állatokra jellemző táplálkozási mód (növények közül a trópusi kancsókafajok vagy a lápokon élő kereklevelű harmatfű ragadozó). A fogyasztott populáció egyedei elpusztulnak. A ragadozás különös esete a kannibalizmus, amikor az állatok saját populációjuk egyedeit fogyasztják el. Élősködés (parazitizmus):a növényeknél és állatoknál egyaránt előfordul. Az egyik populáció egyedei a másikból táplálkoznak, de nem feltétlenül pusztítják el azokat. Növényi paraziták: üszöggomba (pl. kukoricán), aranka (pl. lucernán), szádorgó (pl. napraforgó gyökerén); állati paraziták: galandféreg, májmétely, fejtetű, bolha, kullancs, fürkészdarázs, bögöly stb. A biocönózisban a predáció mindhárom formája előfordul, s így a populációk között táplálékláncok alakulnak ki. A közösség minden populációja a táplálékláncok egy-egy láncszeme. A táplálékláncok többfélék lehetnek, kiindulópontjuk, első tagjuk azonban mindig a fotoszintézisre képes azaz szervetlen anyagokból szervest előállító - növény vagy annak elhalt részei. A többi élőlény csak a már kész szerves anyagot képes különböző módon másodlagosan felhasználni vagy lebontani és a bomlástermékeket hasznosítani. Az élőlényeket a táplálékláncban betöltött szerepük szerint három csoportba soroljuk: Termelők: a szerves anyagot elsődlegesen, tehát a levegőből és a talajból származó szervetlen anyagokból (CO 2, H 2 O) a napfény energiájának felhasználásával állítják elő. Az előállított szerves anyag mennyisége meghatározza a belőle élő állatok számát. Fogyasztók: más élőlények (növények vagy állatok) szerves anyagával táplálkozó állatok. A növényevőket elsődleges, a ragadozó állatokat pedig másodlagos, ill. harmadlagos fogyasztónak nevezzük. Azokat a ragadozókat, amelyeknek a természetben a parazitákon kívül nincs fogyasztójuk, csúcsragadozóknak hívják. A fogyasztók sajátos csoportját képezik a magasabb rendű elhalt, szerves anyagokkal (hullákkal, korhadékokkal, ürülékkel táplálkozó állatok). A még nem lebontott táplálékot saját testanyagukká alakítják és így a társulás anyagfogalmából már egyszer kiesett szerves anyagot a fogyasztók szintjére juttatják vissza. Ezért visszamentő szervezetnek nevezzük őket (pl. ganajtúró, keselyű). Lebontók: az elpusztult növények és állatok szerves anyagát hasznosító, azokat komponenseire bontó, főleg alacsonyabb rendű, mikroszkopikus méretű szervezetek (állatok, gombák, baktériumok). A fenti három kategóriába minden élőlény besorolható, egyféle táplálkozási szerkezetet alkotnak. A biocönózisban számtalan jól elkülöníthető tápláléklánc figyelhető meg. A táplálékláncok tagjai azonban nem csupán egy-egy fogyasztó számára szolgálnak táplálékul, hanem többnek, így a sok-sok tápláléklánc bonyolult táplálékhálózatot alkot. A természetben a táplálékláncok kiindulópontja mindig a növény, vagy annak elhalt maradványa. A vizekben elsősorban a plankton algái, a szárazföldön pedig a magasabb rendű növények jelentik az elsődleges fogyasztók által fogyasztott tápanyagot. A növényevők száma tehát a növények tömegétől függ. A ragadozók számát pedig a növényevők mennyisége, mint táplálékforrás határozza meg. Így a biocönózisban természetes körülmények között a táplálék mennyisége szabályozza a szerkezet egyes lépcsőin elhelyezkedő fogyasztók számát.

14 A táplálék és fogyasztó populáció létszámváltozása között határozott összefüggés mutatkozik. Pl. egy nagymérvű hernyógradáció alkalmával elszaporodnak az énekesmadarak, mivel sok táplálék áll rendelkezésre, később a táplálék csökkenésével a madarak egy része elpusztul, s a táplálék mennyiségének megfelelő populációnagyság alakul ki. A táplálékláncok révén a biocönózisban anyag- és energiaforgalom valósul meg. Az anyagok gyakorlatilag a társulásban maradnak, mennyiségük az egyes szinteken változhat, de összmennyiségük nem változik, mert a rendszerben körfolyamat valósul meg. Az anyagáramlás tehát biológiai ciklusokban történik. A növények a felvett szervetlen anyagokat szerves anyagokká alakítják, ez a szerves anyag a táplálkozás révén átkerül a ragadozók szervezetébe. A növények és állatok elpusztulásával testük anyagát a lebontó szervezetek elbontják, s így az vagy közvetlenül a légkörbe, ill. a talajba, vagy a lebontók testébe kerül, esetleg rövidebb-hosszabb ideig a talaj humuszanyagaiban raktározódik. Végső soron ismét felvehetővé válik, és újra a növények hasznosítják, és a kör kezdődik elölről. A trofikus szinteken az anyagáramlással együtt energiaátadás is történik. Az energia útja azonban egyirányú, és amikorra a lánc végére ér, gyakorlatilag teljes mértékben a biocönózis számára felhasználhatatlan állapotba kerül, akkor eltávozik a társulásból. Minden életközösségnek története van. Mint bármely más rendszernél, ezeknél is kezdetleges, kialakult (többé-kevésbé stabil) és leromló állapotot lehet megfigyelni. A környezeti feltételek változásával (amiben magának a társulásnak is nagy szerepe lehet) egyegy biocönózis hosszú idő alatt átalakul más társulássá. A biocönózisok szerkezetének hosszú távon való megváltozása, amely együtt jár az őket alkotó populációk részleges vagy teljes kicserélődésével és a biocönózis minőségi átalakulását eredményezi, szukcessziónak nevezzük. Ilyen változások napjainkban is zajlanak (pl. futóhomok megkötése, tó feltöltődése, meddőhányó benépesülése stb.) A szukcesszió végeredményeként kialakuló, az adott élőhelynek legjobban megfelelő legmagasabb szervezettségű társulást záró (klimax) társulásnak nevezzük. A jelenleg stabil társulásokban rendszeresen ismétlődő változások figyelhetők meg. Egészen rövid intervallumhoz kötött a napi ritmus, az évszakok változásával kapcsolatos az aszpektusok kialakulás (szezonális ritmus) Minden biocönózisban minden populációra leírhatjuk annak térbeli elhelyezkedését, funkcionális kapcsolatait (pl. helyét a táplálékláncban), a környezet tényezőinek hasznosítási módját, annak jellemző értékeit. Egy fajnak a többiekhez viszonyított helyzete a biocönózisban az ökológiai niche (ejtsd: nis). Egy biocönózisban két teljesen azonos niche-ü faj nem él együtt. A biocönózisok evolúciója során a kompetíció, az adaptáció és a specializáció révén alakul ki minden faj meghatározott paraméterekkel jellemezhető niche-e. Ha két populáció igénye és a társulásban betöltött szerepe teljesen azonos, akkor vagy földrajzilag elkülönülnek, vagy eltérő adottságú biotópokban élnek. b) Az ökológiai rendszerek (ökoszisztémák) Az ökoszisztéma kifejezés nem új keletű, szó szerint ökológiai rendszert jelent. Ökoszisztéma (ökológiai rendszer) egy populáció vagy populációkollektívum ökológiai szemléletű tanulmányozására létrehozott, absztrakción alapuló rendszermodell. Alkalmas arra, hogy a valóság bonyolult jelenségeiből az adott szempontból leglényegesebb folyamatokat és összefüggéseket egyszerűsített formában, hűen tükrözze s a rendszerelemzés eszköztárával leírhatóvá és tanulmányozhatóvá tegye.

15 Hogyan juthatunk el tehát az erdőtől az erdő ökoszisztémáig? Először az erdőt (annak alkotóit, fiziognómiai szerkezetét, a benne lejátszódó folyamatokat, mint pl. az avarlebomlás, vízháztartás, napfényhasznosítás stb.) sok-sok vizsgálattal, konkrét méréssel igyekszünk megismerni. Amikor már elég sok információ birtokában vagyunk, az erdőben lejátszódó folyamatokat és alkotókat átírjuk matematikai formulákba, vagyis egy rendszermodellt készítünk. A modellben minden a vizsgálatunk célja szempontjából fontos erdőalkotónak és folyamatnak megvan a matematikailag leírt megfelelője (komponense). Ez a modell alkalmas arra, hogy pl. számítógépbe vigyük és azon lefuttassuk. Közben olyan kérdésekre kereshetjük a választ, amelyekre az eddigi vizsgálati módszerek nem adtak lehetőséget. Az ilyen ökológiai modellek a valóság leírására nem, csak annak megközelítésére alkalmasak. A rendszer főbb vonásait kiemelve lehetővé teszik a bennük érvényesülő kapcsolatok áttekintését és megértését Az ember környezet-átalakító tevékenysége A bioszféra tehát több milliárd év alatt kialakult hatalmas ökológiai rendszer, melynek fejlődésében különös és Naprendszerünkben egyedülálló szerepe volt és van az életnek. Annak az egyre bonyolultabb struktúrákat és működési mechanizmusokat létrehozó mozgásformának, amelyet ugyan még ma sem tudunk pontosan definiálni, meghatározni, de már tudjuk, hogy földi léte nagymértékben tőlünk, a gondolkodó emberektől is függ. A bioszféra történelmének végtelennek tűnő időtartama az emberi értelem számára szinte felfoghatatlan. S ennek az igen hosszú időszaknak csupán a legutolsó ici-pici töredékét mondhatja magáénak az emberiség. Ám ez utóbbi rövid időben az ember tevékenysége nyomán olyan változások történtek életterünkben, hogy érdemes odafigyelni azokra az összehasonlításokra, amelyek azt a természeti környezet kialakulásának hosszú időszakával vetik össze. a folyamatok felgyorsulását kiválóan érzékelteti Heinrich Siedentopf csillagász, aki a szárazföld meghódításától napjainkig eltelt mintegy 170 millió évet egyetlen évbe sűríti össze. e modellév januárjában megjelenik a vegetáció a szárazföldön és megindul a gerinces állatok fejlődése. (3.ábra) Márciusban mutatkoznak az első madárfajok, májusban virágba borulnak az első lombos fák (pl. fügefa, nyárfa). Júliusra tehető az óriáshüllők megjelenése és szeptemberben már kipusztulnak a dinoszauruszok. Októberben kezdődik a főemlősök kifejlődése és november második felében jelennek meg az emberszabású majmok. December 30-án lép a színre a kőszerszámokat használó ember őse. December 31-én 20 órakor kihal a neandervölgyi ősember. Éjfél előtt 30 perccel, a földműveléssel kezdődik meg a Föld arculatának megváltozása. a modellév utolsó órájának 55. percében kezdődik időszámításunk. A természeti környezet átalakításának felgyorsulása éjfél előtt 30 másodperccel, az ipari forradalommal veszi kezdetét. e fél percben az ember azon fáradozik, hogy elégessen minden szilárd, cseppfolyós és gáznemű tüzelőanyagot, amit a természet ebben a modellévben elraktározott. Minden 4. másodpercben megkétszereződik a civilizációs javak eddig elért össztermelése és 6,3 másodpercenként megduplázódik a Föld lakossága. Az ember az utolsó másodpercekben kiirtotta az erdők jelentős részét, melyek helyén leromlott, terméketlen talaj alakult ki. Akarva vagy tudatlanságból kipusztított számos növény- és állatfajt, füsttel, korommal, gázokkal és radioaktív anyagokkal szennyezte be a levegőt, olajjal az óceánokat. Vegyszerekkel mérgezte meg a talajt, a patakokat, a folyókat és a tavakat. Olyan változásokat idézett elő, amelyek következtében a bioszféra energiaháztartása ma felbomlással fenyeget és veszélyezteti magának az embernek a létét is. Az ember az élő természet része, egy a több millió élőlényfaj közül, s így ugyanúgy besorolható az életközösségek kölcsönhatásrendszerébe, táplálékhálózatába, mint bármely

16 fajtársa. Az ember értelmes és társadalmi volta azonban némileg módosítja az előző megállapítást. Annyiban ugyanis feltétlenül különbözik minden más élőlénytől, hogy mint fogyasztó nem egy-két vagy néhány élelemlánc tagja, hanem soké. Ugyanakkor ő maga (gondolkodó mivolta és technikai segédeszközei következtében), mint fogyasztó nagyon kevés élelemláncban vesz részt. A növényeket és állatokat nem csupán táplálkozás céljából, hanem egyéb szükségletek kielégítésére is fogyasztja. Így igen gyakran hosszú időre von el az ökorendszerekből szerves anyagokat (pl. elejti az őzet, húsát megeszi, bőréből ruhát, agancsából dísztárgyakat, csontjából enyvet készít így a közvetlen anyagforgalomban csupán az őz húsa vesz részt). Az ember, mint univerzális szuperfogyasztó nem sorolható be sem egy-egy biocönózis, sem egy-egy biom élőlényei közé, fogyasztó mivoltában szerepe csupán bioszféra méretben értelmezhető. Mint tudattal rendelkező társadalmi lény, képes a természet törvényeit ellesni., megismerni és alkalmazni. A természeti erőknek csak részben kiszolgáltatott, azokat gyakran saját létfeltételei javítására tudja felhasználni, azaz a környezetét jelentősen át tudja alakítani. Céltudatos cselekvőképessége alkalmazkodóképességét felerősíti, megsokszorozza, technikai eszközei segítségével saját faján belül a biológiai szelekciót a minimálisra csökkenti, így nagymértékben elszaporodik. Az ember tehát nem csupán egy a Föld fajai közül, hanem a bioszféra jelentős, meghatározó tényezője, aki uralkodik az összes többi faj felett, aki tudatosan birtokolja a Földet, tudatosan kell annak bioszféráját oltalmaznia. Az ősközösségi társadalom gyüjtögetésből, vadászatból és halászatból élő gyér népessége érezhetően nem befolyásolta a természetes táj képét. A rabszolgatartó társadalom pásztorkodó és földművelő embere viszont már intenzív tájformálóként lépett fel. Állatai számára egyre kiterjedtebb legelőkre volt szükség, ezért az erdők egy részét felégette. Az erdő kiirtása az egyes termőhelyi tényezők (vízháztartás, tápanyagkörforgalom) megváltozását vonta maga után. Valószínűleg ennek az eljárásnak a következményeként alakult ki több szavanna, amelyet ma természetes vegetációnak tartunk. Kezdetben a földművelés nem járt maradandó tájváltozással, ugyanis kicsiny területeket érintett, és a természetes vegetáció regenerálódott. Egy-két évtizeddel ezelőtt a civilizációtól elzárt trópusi őserdőkben élő törzseknél még megfigyelhető volt a földművelés e kezdetleges formája. E kis létszámú embercsoportok, faluközösségek kicsiny, mindössze 4-5 hektáros foltokban leégették a buja trópusi őserdőt és tápláléknövényeket termesztettek a helyén. Néhány év múlva, amikor a talaj termőképessége lecsökkent, odébbálltak és egy másik területen folytatták földművelő tevékenységüket. Az erdőben keletkezett sebhely pedig az életközösség regenerálódóképessége folytán megszűnt, ismét birtokba vette az eredeti növényzet. E kis közösségeket mivel tevékenységük az ökológiai rendszerben nem okozott maradandó változást ökológiai társadalmaknak is szokás nevezni. Később különösen olyan területeken, ahol a népesség ugrásszerűen megnőtt (pl. Indiában, DK-Ázsiában), lehetetlenné vált az efféle gazdálkodás, a földművelés kiterjedésével óriási területek alakultak át félkultur agrártájjá. A táj elemei, ill. természeti erőforrásai, mint a levegő, a víz, a talaj és az élővilág azonban az iparosodás előtt gyakorlatilag nem károsodtak. Bolygónk tájainak arculatát alapvetően az ipari forradalomtól kezdődően változtatta meg az ember. Az emberiség létszámának gyarapodásával egyre több élelemre, lakóterületre és fogyasztási termékre volt és van szükség. Ezen igények kielégítésére a természetes tájakból egyre nagyobb területeket foglalt el az emberiség ipari üzemek létesítésére. Az ipar terjeszkedése nem csupán a gyárépületek által elfoglalt területekre korlátozódik. A gyáraknak nyersanyagra, vízre és energiára is szüksége van, s az e feltételeket biztosító létesítmények térigénye sokkal nagyobb. Éppen ezért erőműveket, víztározókat kell építeni, bányákat kell nyitni. Néhány évtizeddel ezelőtt mindez csupán a szárazföldön volt lehetséges, napjainkban

17 azonban már a tengereken is működnek ipari létesítmények (pl. földgáz és kőolajkutak). Az építkezéshez és a cementgyártáshoz hegyeket hordanak el, erdőket írtanak ki. A Föld gyomrában pedig óriási üregek tátonganak, melyeket egykor szén és ércek töltöttek meg. A szállításhoz repülőterekre, földrészeket átszelő utakra van szükség, az emberek számára pedig városok, falvak épülnek. A táj arculata az iparosodással és az urbanizációval gyökeresen megváltozik. A természetes táj rovására egyre nagyobb területeket foglalnak el az ember alkotta létesítmények. S nem csupán a földfelszínen. Az óceánok fenekén tengeralattjárók, felszínén hajóóriások siklanak, a légteret repülőgépek tízezrei szelik, s a napjainkban már számtalan ember alkotta objektum kering bolygónk körül. Glóbuszunk bármely pontján felfedezhető már az ember kéznyoma, az ember megteremtette a bioszféra anyagaiból a technoszférát. A mai fogyasztói társadalom embere úgy véli, uralkodik a természet felett. A technikai civilizációnak az volt és ma is az a célja, hogy javítsa az emberiség életkörülményeit és jólétét. Ebből a célból az ember következetesen alkalmazva a természettudományos eredményeket, belenyúlt az ökológiai rendszerek (előtte nem eléggé ismert vagy ismeretlen) szabályozó mechanizmusaiba, egy részüket kibillentette az egyensúlyi helyzetéből, s így megváltoztatta a bioszférát. A változások az ipari forradalom előtt olyan kicsinyek voltak, hogy az emberre gyakorolt hatásuk alig volt észrevehető. Csupán az erősen iparosodott mai korszakban vált világosság, hogy a bioszféra az ember tevékenységére válaszol. Egyre több, az eredeti céllal ellentétes, azaz az életkörülményeket rontó, nem kívánatos jelenség mutatkozik (pl. termékeny területek csökkenése, a levegő szennyeződése stb.) Az ember mindig a bioszféra kisebb egységeiben, tájaiban, életközösségeiben idéz elő változásokat. A Föld sok pontján rövid idő alatt bekövetkezett változások hatása azonban összegződik és következményei bioszféra méretben érvényesülnek (pl. az atomrobbanások radioaktív sugárzásának hatása többé-kevésbé az egész Földön észlelhető). Az ember környezetalakító tevékenysége alapvetően két módon történik: - az ökológiai rendszerek élő alkotóit elpusztítja, vagy tömegviszonyait megváltoztatja. E kategóriába sorolható a klimazonális vegetáció kiírtása; a növények és állatok egyik élőhelyéről a másikra telepítése; egyes növény- és állatfajok szelektív kipusztítása; a vadászat, a halászat, a nomád állattartás; - az intenzív gazdálkodással gyakran előre nem látható, közvetett hatást gyakorol a környezetre Ide tartoznak az ipari, a mezőgazdasági, a közlekedési, a kereskedelmi, a hadászati, sőt a tudományos kísérletező tevékenységi formák. Az első közvetlen beavatkozásnál az életközösségek struktúrájának megváltoztatása működésbeli zavarokat okoz az ökorendszerben, következményeként megváltoznak a termőhely abiotikus paraméterei és gyakran irreverzibilis (vissza nem fordítható) változások következnek be (pl. erózió, fajok kipusztulása). A második tevékenységi csoport nem kívánatos eredményeit pedig összefoglalóan környezetszennyezésnek szokás nevezni. Hangsúlyozni kell, hogy bármely beavatkozás egész sor láncreakciót indíthat el, amelyek következményei közül egyesek előre láthatóak, mások viszont nem. A következőkben nézzünk meg néhány konkrét példát! A földi biomok közül az erdők a legbonyolultabb szerkezetűek, legösszetettebbek, s éppen ezért a legnagyobb szervesanyag-termelésre képesek. Asszimilációs tevékenységük során az állati-emberi lét számára nélkülözhetetlen oxigén visszapótlásában, újratermelésében is meghatározó szerepük van.

18 Az ember egyik legősibb térnyerést célzó tevékenységéről, az erdők irtásáról már volt szó. Terület kellett a kunyhók felépítéséhez, a tápláléknövények termeléséhez, később a legelők, majd gyárak, az utak, a városok számára is. S mivel az erdők építőanyagot, tüzelőt, vizet, élelmet egyaránt biztosítottak, az emberek már a kezdet kezdetén általában az erdőkben vagy azok közelében telepedtek le. Próbáljuk meg nagy lépésekben végiggondolni, mi történik, ha valamely eredendően erdős vidéken az erdőt meggondolatlanul letarolják. Az erdőírtással kapcsolatos tájátalakító tevékenység klasszikus példája a mai meditterán karsztos tájak kialakítása. Az ókori népek a Földközi-tenger partvidékét övező helyek erdőségeit elsősorban hajóépítés céljából fokozatosan levágták. Helyükön kevésbé értékes fákból és bokrokból álló vegetáció maradt, amelyekre ráengedték a birkákat és kecskéket. Azok szinte mindent kopaszra rágtak. Az agyonrágott, halódó vagy kiszáradt erdőmaradványok azután nagyon könnyen felgyulladtak, s a tűz letarolta azt is, ami az állatok után maradt. A növényzetétől megfosztott területről a szél és a víz lehordta, lekoptatta a talajt megindult a karsztosodás és holdbéli, kietlen kősivataggá vált a vidék. Az egykor télennyáron zöldellő, több ezernyi állatfajnak élőhelyet biztosító erdő helyén egy tájképileg fenségesen szép, de élettelen, sivár sziklavilágot kapott az ember, amelyben szinte kizárólagosan csak az európai keselyűk találnak menedéket A trópusi erdők mértéktelen kivágása sokkal nagyobb problémákat okoz. Indiában például a Himalája Dk-i lejtőiről az utóbbi 30 évben több mint 4 millió hektárnyi erdő tűnt el. Köztudott, hogy Földünk legcsapadékosabb területei közé tartozik e vidék (a csapadék sok évi átlagértéke 20-szorosa a magyarországinak = mm/év). Az erdő a csapadék jelentős részét felfogja és fokozatosan engedi a talajra. Az erdő kivágásával azonban végleg megszűnt a talaj védelme és a meredek lejtőkön lezúduló hatalmas csapadékmennyiség a termőtalajt magával sodorta. A szakemberek véleménye szerint az erózió 140 millió hektár földet India teljes termőterületének 43%-át tette tönkre. A talajpusztulással azonban nincs vége a katasztrófának A monszuneső a hegyoldalról lehordott talaj óriási mennyiségét a folyókba mosta, s azok medrét részben feltöltötte vele. A folyók partjai között így egyre kevesebb víz marad meg, egyre gyakoribbak és pusztítóbbak az árvizek. A gátépítés (amelyre az erdők meglétekor nem is volt szükség!) csillagászati összegekbe kerül, ám alapvetően nem szünteti meg a problémákat, mert napjainkban a felhőszakadásszerű esők már olyan mértékű sziklákat és hordalékot zúdítanak le, amelyek minden erődítést, műszaki létesítményt magukkal sodornak. Így az erdőírtással elkövetett hiba jóvátehetetlen, hiszen ilyen körülmények között az újraerdősítés gyakorlatilag lehetetlen. A klimatikus viszonyoknak megfelelően a Föld jelentős részén a természetes klimax vegetáció nem erdő, hanem füves puszta. E területek döntő hányadán ma mezőgazdasági művelés (növénytermesztés és állattenyésztés) folyik. Jelenthetett-e vagy jelenthet-e itt a fentiekhez hasonló problémákat a természetes növényzet megszüntetése? Egyértelműen igennel válaszolhatnánk! A füves puszták zárt gyepszőnyege egész évben biztosan védi a talajt a víz és a szél romboló, eróziós tevékenységétől. Amint azonban felszántják (és művelés esetén ezt évente meg kell tenni), a talaj meglazul. Ha homokos területről van szó, akkor a szél szinte azonnal megkezdi munkáját, megmozdul a homok és ismételt megkötése igen nehéz. A más alapkőzeten (pl.lösz) kialakult talajok is mobilissá válnak. Mondhatja bárki, hogy ringó búzatábla vagy a mosolygó fürtöket érlelő szőlőtábla is növény, ugyanolyan védelmet nyújt, mint a vadvirágos rét. A búza igen, de csak az év egy részében. Aratástól az újravetésig a szél a finom talajrészecskék jelentős tömegét a magasba repítheti, és az akár több ezer kilométerrel odébb ülepedik le. Az 1930-as években az USA nagy búzatermő területein a száraz esztendőkben forró szelek söpörtek végig Kansason és Coloradón. A

19 porviharok magukkal ragadták a talaj cm-es felső rétegét, és országnyi területek váltak terméketlenné. A Föld felszínéről a szelek révén évente kb. egymilliárd tonnányi por jut a légkörbe. Ez a jelenség sok kellemetlen hatással jár: megváltoztathatja a szelek járását, felhők kialakulását idézi elő, felborítja a csapadékhullás megszokott rendjét, elnyeli a napenergia egy részét és ezáltal hosszantartó lehűléseket eredményezhet. Röviden szólva, módosítja az időjárási viszonyokat, s azon keresztül éghajlati kilengéseket eredményezhet. A talajból a haszonnövények felhasználják a tápanyagokat, s mivel a gabonát learatjuk, elvisszük és felhasználjuk, a felvett tápanyagok nem jutnak vissza a talajba. Hiányukat műtrágyákkal kell pótolni. Ha azonban a műtrágyát túladagoljuk (sőt egyéb esetekben is!) egy része kimosódik, s vagy a felszíni vizek, vagy a talajvíz révén a folyókba, tavakba kerül. Ott feldúsul tőle a növényzet, felgyorsul a tó feltöltődése azaz a vízi életközösségben egyensúlyi zavarok keletkeznek. Ha nemcsak műtrágyázunk, hanem növényvédő szereket is alkalmazunk, akkor azok egy része bizonyosan nem kívánt helyeken fejti ki hatását, mérgezést okozhat a növényeknél, az állatoknál és az embernél egyaránt. És sorolhatnánk tovább a problémákat a szikesedéssel vagy a talaj elsavanyodásával, a talajflóra és fauna elszegényesedésével stb. Gyakran a füves puszták feltörése nélkül is gyorsan átalakul a természetes vegetáció. Afrikában és Elő-Ázsia száraz szavannáin a nomád pásztorkodás az egyik ok. Pontosabban a túllegeltetés. A nomád törzsek ugyanis az állatállomány létszámát tekintik a tekintély és a gazdagság fokmérőjének, s nedves években nagymértékben elszaporítják állataikat. A nedves évre azonban száraz következik, és az állatok tövestől kirágják a fűcsomókat. A túllegeltetés miatt Szudánban például évente kilométerekkel terjeszkedik dél felé a sivatag. A természetes életközösségek működésében jelentős zavarokat idézhet elő az is, ha kellő előrelátás nélkül növényeket vagy állatokat telepítenek át, vagy véletlenül hurcolnak át egyik földrészről a másikra. Az Ausztráliába történő nagyarányú bevándorlások idején az európaiak látván a hatalmas legelőket a szarvasmarhát is magukkal vitték. A szarvasmarhaállomány gyarapodásával egyidőben észrevették, hogy a legelőkön az állatok ürüléke nem bomlik el, hanem - különösen a száraz időszakban kiégeti a füvet. A jelenség oka: Ausztráliában nem éltek ganajtúró, galacsinhajtó bogarak, amelyek e munkát elvégezték volna. A megoldást ezek betelepítése jelentette. Hawai tűzhányóinak oldalán pedig a vadjuhok betelepítése okozza a fűtakaró pusztulását. Bár furcsa, de igaz, hogy e csodás szigeten a háziállatokon kívül nem éltek legelésző, fűevő állatok. Ahol a növényevő állatok rendszeresen legelnek, ott az evolúció során kiszelektálódtak azok a fűfajok, amelyek gyökérzetükkel nem tudtak kellőképpen megkapaszkodni, s így a legelést túlélni. Hawai szigetén a fűevők hiánya miatt erre nem került sor. Így azután, amikor a kormányzó hogy vadászszenvedélyét kielégítse vadjuhokat telepített a szigetre, azok gyökerestül tépték ki a fűcsomókat. A hazánkban is honos fedélrozsnok behurcolása Észak Amerikába a prériken szintén kedvezőtlen következményekkel járt. A fedélrozsnok igen gyorsan fejlődő, de gyenge fűhozamú faj. A préritüzek vagy a túllegeltetés nyomán megsérült őshonos, sokkal gazdagabb legelőt biztosító prérifajokat azonban kiszorította (tüzek után az intenzívebb növekedésképessége előnyösnek bizonyult és kiterjedt állományokat képezve akadályozta meg az eredeti növényzet visszaalakulását). A legeltetés, állattenyésztés szempontjából jelenléte, gyenge fűhozama miatt hátrányos. Hasonlóan nem kívánatos jelenség volt Ausztrália belső területein az üreginyúl vagy a fügekaktusz elterjedése is. A tövises fügekaktusz a legeltetést akadályozta (hazai legelőinken a tövises iglice és a mezei iringó elszaporodása is ezért káros). Visszaszorítása az őt pusztító rovarkártevők betelepítésével sikerült. Az üreginyúl populáció létszámának csökkentésére vörösrókát telepítettek be, amely viszont az üreginyulak számának gyérítése helyett az amúgy

20 is megfogyatkozott kisebb testű kenguruk pusztításában jeleskedik. Így az üreginyulak szaporodása szinte nemzeti katasztrófa Ausztráliában. Közvetve az ember meggondolatlanság idézte elő a tűzföldi déli bükkerdők óriási foltokban történő pusztulását is. A kanadai hód szőrméje igen értékes, ezért 1944-ben, a Tűzföld vízben gazdag területeire is betelepítették. Néhány évtized múlva hatalmas kiszáradt erdőfoltok jelezték, hogy a betelepítők nem voltak elég körültekintőek. Mivel a hódnak nincs Tűzföldön természetes fogyasztója, nagyon gyorsan elszaporodott, és a hódvárak építésével felduzzasztotta a vizet. S mivel a déli bükk érzékeny az elárasztásra, szálerdei kipusztultak. Az ember sportból vagy a nagyobb gazdasági haszon reményében nem riad vissza egyes állatok teljes kipusztításától sem. Bőre miatt írtották ki Afrikában a kvaggát (csak a lábán csíkos zebrafaj), Ausztráliában a birkák védelmében az ékfarkú sast és az erszényes farkast, Európában húsa miatt tűnt el végleg az őstulok és a vadló. A tűzföldi róka kipuskázásáért nagy árat fizettek az állattenyésztők. A róka bűne az volt, hogy időnként elragadott egy-egy bárányt. A rókák kilövésével megszűnt ugyan az a néhány birkaveszteség, de eltűnt a vadludak természetes fogyasztója is. A ludak pedig a juhok legnagyobb táplálék konkurensei. Ugyanis 3 lúd egy nap alatt annyi füvet legel le, mint egy birka. A vadludak pedig úgy elszaporodtak, hogy milliós csapataik miatt sok helyen éhen pusztultak a birkák. Az argentin kormány 1970-ben a ludak további szaporodását természeti csapásnak minősítette és elrendelte a pusztításukat. A beszolgáltatott lúdlábakért fizettek, ennek viszont az lett a következménye mivel az átvevőknek láb láb volt -, hogy egy ritka vadkacsafaj is a kipusztulás szélére került. Később repülőgépről mérgezéssel próbálkoztak, ám ennek több kára lett, mint haszna, s abbahagyták. Egy megoldás mutatkozik bíztatónak, vissza kell telepíteni a természetes fogyasztót, a rókát. Az ökorendszerbe történő beavatkozásnak még egyszerűbb és gyakoribb módja is van a kirándulások alkalmával történő virágszedés. Mindig a legszebb virágokat szedjük le, s ezzel a mesterséges szelekcióval előbb-utóbb egy-egy kedvelt fajnál genetikai leromlást (genetikai eróziót) idézünk elő. A példákat sorolhatnánk sok oldalon keresztül, de bizonyára ennyiből is látszik, hogy alapvető ökológiai ismeretek hiányában a jó szándékú emberi beavatkozás is igen gyakran helyrehozhatatlan pusztítást és sok esetben gazdasági károkat eredményez. Az 1960-as években döbben rá az emberiség arra, hogy a civilizációnak árnyoldala is van, az ipari üzemek és gyárak nemcsak használati cikkeket adnak, hanem a levegőből kiszippantják az oxigént, s helyébe füstöt, kormot és mérgező gázokat ontanak. A mezőgazdasági üzemek termelését megsokszorozó műtrágyák, növényvédő szerek (általában a kemikáliák) mellékízt kölcsönöznek az élelemnek. Számtalan tudományos vizsgálati eredmény bizonyítja, hogy az emberiség kimeríthetetlennek tartotta a bioszféra anyag-és energiatartalékait, nem ismerte meg kellőképpen az élettér-rendszer viszonylagos állandóságát biztosító folyamatokat s tudatlansága jelentős környezetszennyeződést eredményezett. A bioszféra minden régiójában észlelhető kisebb-nagyobb szennyeződés. Az ipar mezőgazdasági tevékenység, az urbanizáció minden országot érint, tehát a Föld minden lakója közvetlenül vagy közvetve részt vesz a környezet átalakításában és szennyezésében. Környezetvédelem, természetvédelem: A köznyelvben igen gyakran nem tesznek különbséget a környezetvédelem és a természetvédelem fogalmak között. Azokat egymás szinonimáiként használják. Kétségtelenül

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Környezetvédelem. Dr. Bánhidi Olivér Miskolci Egyetem, Kémiai Tanszék

Környezetvédelem. Dr. Bánhidi Olivér Miskolci Egyetem, Kémiai Tanszék Környezetvédelem Dr. Bánhidi Olivér Miskolci Egyetem, Kémiai Tanszék Ajánlott irodalom Moser M. Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006 Barótfi I.: Környezettechnika, 2.

Részletesebben

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. KÖRNYEZETVÉDELEM 3. Előadás 2011.09.22. dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008.

Részletesebben

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Környezetvédelem Január 29. 4T Workshop

Környezetvédelem Január 29. 4T Workshop Környezetvédelem 2015. Január 29. 4T Workshop Four towers - virtual route of history, culture and tradition linking the area between Nagykanizsa, Kaposvár, Koprivnica and Čakovec A környezet fogalma Az

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

I. Egyszerű választás. 7 pont

I. Egyszerű választás. 7 pont A feladatokat készítette: Drávucz Lászlóné, Szolnok Lektorálta: 2012. április 21. Fülep Teofil, Miskolc Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 7 8. évfolyam 2011/2012. A csapat kódszáma:..

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Nyilatkozat. 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: NÉV: SZÉKHELY: KSH-SZÁM: CÉGJEGYZÉKSZÁM:

Nyilatkozat. 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: NÉV: SZÉKHELY: KSH-SZÁM: CÉGJEGYZÉKSZÁM: Nyilatkozat (E nyilatkozatot a felszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül kell megküldeni az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek és a felszámolónak!) az 1991. évi XLIX. törvény 31. (1) bekezdés

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1 1 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata 2 Az elektrosztatikus feltöltődés folyamata -érintkezés szétválás -emisszió, felhalmozódás -mechanikai hatások (aprózódás, dörzsölés, súrlódás)

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Apróvadgazdálkodás SzTE MGK Dr. Majzinger István SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI INTÉZET

Apróvadgazdálkodás SzTE MGK Dr. Majzinger István SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI INTÉZET SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI INTÉZET APRÓVAD-GAZDÁLKODÁS (VADGAZDA MÉRNÖK BSc. SZAKOS HALLGATÓKNAK) DR. MAJZINGER ISTVÁN HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2008. 3. kiadás

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben