AZ ITT-YASUNÍ KEZDEMÉNYEZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ITT-YASUNÍ KEZDEMÉNYEZÉS"

Átírás

1 AZ ITT-YASUNÍ KEZDEMÉNYEZÉS Példa arra, miként haladhatunk globális felmelegedés nélkül, megújuló energiára alapozva a világ biológiai sokfélesége felé fotó:

2 A mű eredeti címe: The ITT-Yasuní Initiative An example of how we can move towards a biodiverse world without global warming that is based on renewable energy Fordította: Sarbu András Szerkesztette: Újszászi Györgyi Kiadó: Védegylet Egyesület Felelős kiadó: Keszthelyi Zsuzsanna főtitkár Első kiadás Kapcsolat: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 6. Telefon: (1) A Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg. Pályázati azonosító: NCA-NK-10-B-0514 A kiadvány az Eur óp ai U ni ó tám og a tá sával készül t. A kiadv ány tar tal m áé r t kizár ól ag a szer ző fel el ős, és sem m i képp e n n em tekinth et ő az Eur óp ai U ni ó ál l áspon tj án a k. Ez a kiadvány az Eur ópai Uni ó által tám og atott Csupán kereskedel em?! pr oj ekt ker etéb en jelent meg. A pr oj ekt az E ur óp ai Uni ó fejl esztési és kereskedel mi poli tikáj ának nagyobb következetességé ér t száll síkr a az egyenl őség és a fenntar tható fej ődés ér dekébe n. A proj ekt partnerszervezetei: Ecologistas en Acción (Spanyolország), FDCL (Ném etország), Glopolis (Cseh K öztár saság), Védegylet (M agyar ország) és Tr ansnation al Institute (Holl andi a). A ki advány tartalm a a ki adó kizáról agos fel el őssége. Budapest, 2011

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 1. Biológia sokféleség A biológiai sokféleség fontossága A nagojai csúcstalálkozó Az ITT-Yasuní javaslat és a biológiai sokféleség 5 2. Az éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás fontossága A fosszilis energiatartalékok kimerülésének fontossága A cancúni csúcstalálkozó Az ITT-Yasuní kezdeményezés és az éghajlatváltozás 8 3. Az olajkitermelés hatásai Yasuní-ban A kitermelés hulladéka Erdőirtás A kitermelésből származó víz A huaorani népre és az elszigetelt közösségekre kifejtett hatás Olajömlések Az ITT-Yasuní javaslat A természethez való jog elismerése A felajánlások felhasználása és a vállalások megtartásának biztosítékai A javaslat hozzájárulásai az olajkorszak utáni világ forgatókönyveihez Új területek kialakítása a Yasuní mintájára Az ITT-Yasuní kezdeményezés nemzetközi fogadtatása Az iparosodott országok nagyobb kötelezettségvállalása szükséges 15

4 Az ITT-Yasuní kezdeményezés Példa arra, miként haladhatunk globális felmelegedés nélkül, megújuló energiára alapozva a világ biológiai sokfélesége felé Bevezetés Az ecuadori kormány meglepő javaslattal, az ITT- Yasuní kezdeményezéssel 1 állt elő 2007 júniusában. Végérvényesen lemond az ITT olajlelőhely (ez Ecuador amazóniai térsége alatt található) olajtartalékainak kiaknázásáról, amennyiben az állam nemzetközi kompenzációban részesül cserében a feltételezett tartalékok alapján számított elérhető haszon fele értékében. A beérkező támogatásokat pedig egy nem fosszilis energiahordozókra alapozott társadalmi modell megteremtésére fordítanák. Ez a javaslat nem csak a klímaváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését feltartóztató megoldások keresése miatt különösen lényeges, hanem a világ olajkészleteinek az egyre közelibb jövőben bekövetkező kimerülésére való felkészülés miatt is. Az ITT elnevezése az olajlelőhelyet alkotó három olajmező az Ischipingo, a Tambococha és a Tiputini nevéből ered, és a Yasuní Nemzeti Parkban található. A területet 1979-ben minősítették nemzeti parkká és később, 1989-ben az UNESCO bioszféra rezervátumnak nyilvánította. Tanulmányok szerint a Yasuní Nemzeti Park, bolygónk biológiailag legváltozatosabb területe 2. Ezen túlmenően ben a Yasuní Nemzeti Park déli részét, illetve a Huaorani Etnikai Rezervátumot érinthetetlen övezetté nyilvánították. Olyan védett területté, ahol bármiféle kitermelő tevékenység tilos, mert a vidéket önkéntes elszigeteltségben élő etnikai csoportok lakják. 1 Larrea, C. Iniciativa Yasuní-ITT. Gobierno de Ecuador. 2 Scientists Concerned for Yasuní National Park, Equipo Técnico de Oilwatch, Proyecto ITT. Opción 1: conservación de crudo en el subsuelo, p. 9. A Yasuní Nemzeti Park hatalmas nyersolajtartalékokkal rendelkezik a területén található különböző lelőhelyeken. A 43-as, azaz az ITT, valamint a 31-es lelőhely alkotják a park azon természetes határát, amit még nem érint az olajkitermelés. A Nemzeti Park tartalékai összességükben 900 millió hordó körüli API-fajsúlyú nyersolaj kitermelését biztosíthatnák. Ezen olaj viszkózussága miatt hatalmas mennyiségű és rendkívül szennyező hulladék kerülne a környezetbe. 1. Biológia sokféleség 1.1. A biológiai sokféleség fontossága Aggasztó a jelenlegi helyzet: nagyjából négy faj tűnik el naponta, és ez az ütem mintegy ezerszerese annak, mint amekkora emberi behatások nélkül volna. Minden kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy olyan korszakot élünk, melyben az élővilág változatossága rohamléptekkel tűnik el. Ezzel legközelebbi párhuzamba a dinoszauruszok kipusztulása volna állítható. A biológia sokféleség rendkívül fontos az emberiség szempontjából. Könnyen belátható, hogy gazdaságunk és szükségleteink kielégítése közvetlenül a Föld ökoszisztémáinak egyensúlyán alapszik. Csak néhány példát említve: a talajaink termékenységét biztosító mikroorganizmusok, a növényeket beporzó méhek, többféle faj kártevőpusztító szerepe, az erdők vízkörforgást szabályozó hatása, növényi eredetű gyógyszerek, a mangrove mocsarak természeti katasztrófák elleni védőhatása, a növényi fotoszintézis szerepe az éghajlat és a légkör CO 2 tartalmának szabályozásában, stb. Ebben a megközelítésben a biológiai sokféleség megőrzése sokkal többet jelent, mint a tenger habjait szelő bálnák uszonyának, vagy a Serengeti kószáló oroszlánjainak látványa keltette puszta esztétikai élmény. Azon az etikai parancsolaton is túlmutat, amely megkérdőjelezi, hogy nekünk, gondolkodó lényeknek kivételezett jogaink volnának e bolygó benépesítésére. A biológiai sokféleség megőrzése életünk legfőbb biztosítéka. Tudjuk jól, hogy egy repülőnek sok

5 szegecse van, és többet is eltávolíthatnánk anélkül, hogy lezuhanna, de azt is tudjuk, hogy egyszer elérünk arra a pontra, ahol egyetlen újabb szegecs eltávolítása annyira instabillá tenné a repülőt, hogy összes utasával együtt lezuhanna. A biológia sokféleség nagyon hasonló: el fog jönni az idő, amikor egyetlen újabb faj eltűnése az ökoszisztéma teljes összeomlását okozza, s ezáltal megkérdőjeleződik fennmaradásunk is ezen a bolygón. Ezen a ponton lehetetlen lesz visszatérni a dolgok eredeti állásához ha egy faj kihalt, az végérvényesen elveszett. A világ ökoszisztémái közül az erdők a biológiai sokféleség megőrzésének legfontosabb alapjai. Az UNEP (az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja) szerint az eddig ismert élővilág 90%-ának adnak otthont. Ennek ellenére a 2000 és 2010 között eltelt évtizedben minden egyes évben 13 millió hektár erdőt termeltek ki 3. Ez a tevékenység az erdőterületek 36%-át kitevő őserdőket különösen érintette. Ezen erdők eltűnése azokra az emberekre is kihat, akiknek az életben maradáshoz az erdők nyersanyagaira van szükségük. Ez hozzávetőlegesen 1,6 milliárd embert érint (a Világbank adatai alapján), azaz minden negyedik embert a földön A nagojai csúcstalálkozó Szembesülve ezzel a forgatókönyvvel, 2010-et a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Évének nyilvánították, és Nagojában (Japán), a Résztvevő Felek Konferenciáján elfogadták a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt. A Nagojai Egyezmény, annak ellenére, hogy nem kellőképpen széleskörű, helyére tett néhány mechanizmust a biológiai sokféleség csökkenésének lassítására. Az egyik ilyen mechanizmus az ABS protokoll (Access and Benefit Sharing from genetic resourses = a genetikai tartalékok hozzáférhetőségének és hasznainak megosztása), mely megkísérli elérni, hogy a különböző közösségek kompenzációt kapjanak azon hagyományos tudásuk és gyakorlati megoldásaik után, melyeket a későbbiekben az 3 FAO. Evaluación de los recursos forestales mundiales. FAO ipar pénzügyi nyereséget termelő módon használ fel. Egy másik: az elfogadott Stratégiai Terv, amely hatékony és gyors cselekvést irányoz elő a biológiai sokféleség elvesztésének megállítására, annak érdekében, hogy 2020-ra az ökoszisztémák visszanyerjék eredeti állapotukat, és a továbbiakban is képesek legyenek nélkülözhetetlen szolgálataiknak eleget tenni, ezzel bebiztosítva bolygónkon az élet sokszínűségét, és hozzájárulva az emberiség jólétéhez és a szegénység megszüntetéséhez. Végül, a Stratégiai Terv finanszírozásához szükséges erőforrások mozgósítására 2010 végéig finanszírozási mechanizmusokat kell kidolgozni Az ITT-Yasuní javaslat és a biológiai sokféleség Ebben az összefüggésben a Yasuní Nemzeti Park megóvása, és a Yasuní Bioszféra Rezervátum megőrzése alapvető fontosságú. Minden kétséget kizáróan a Yasuní földünk egyik biológiailag leginkább sokrétű helye. Világrekordokat döntöget rendkívül sok állat- és növényféleség körében, a rovaroktól egészen a fákig. 4 Például, több mint 150 különböző kétéltű fajt dokumentáltak, több fajt összességében, mint amennyi az Egyesült Államok és Kanada teljes területén fellelhető. A Yasuní területén egy hektár átlagosan több fafajtát rejt (655), mint amennyit az USA és Mexikó határától északra fekvő teljes földterület. Becslések szerint egy 25 hektáros területen nagyjából 1100 fafajta található. Valószínűleg az összes kiadott statisztikai adat közül a legmélyebb benyomást az keltheti, hogy a Yasuní erdejének mindössze egyetlen hektárján rovar lelhető fel. A Nemzeti Park legalább 121 hüllőfajt, 596 madárfajt, 382 halfajt és 204 emlősfajt rejt magában. 4 Bass, M. S. et al. Global Conservation Significance of Ecuador's Yasuní National Park. PLoS ONE. Vol

6 A biológiai sokféleség ilyen egyedülállósága legalább annyira köszönhető az Andok közeli hegyláncainak, mint annak, hogy a terület egyike a pleisztocén kor túlélőinek. Egyike azon kevés területnek, amely erdőség maradt a pleisztocén korban bekövetkezett drámai éghajlatváltozás után is, míg az Amazonas medencéjének legnagyobb része hatalmas kiterjedésű szavannává változott. Az ilyen területek menedéket jelentettek az állat- és növényvilág számára, valamint újabb fajták kialakulásának helyszínei is voltak. A Yasuní rendkívüli változatosságának legjobb példája a nemzeti Park északi határa mellett található 6,5 km 2 -es Tipituní Biodiverzitás Lelőhely, mely 247 kétéltű- és hüllőfaj, 550 méhfaj és nagyjából 200 emlős-, köztük 10 főemlősfaj és számos ragadozó otthona. A különböző denevérfajokat tekintve is ez a világ leggazdagabb élőhelye. A Yasuní egyben 28 gerinctelen, kihalástól veszélyeztetett fajnak is otthont ad, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája alapján. A veszélyeztetett fajok listája még főemlősöket (pókmajom és gyapjasmajom) illetve vízi emlősöket (óriás vidra és amazóniai lamantin) is felsorol. Emellett, több száz endemikus faj is él a területen, azaz olyanok, melyek a bolygónkon sehol máshol nem találhatóak. A Yasuní Nemzeti Park például 20 olyan kétéltűfajnak, 19 olyan méhfajnak és négy olyan emlősfajnak az élőhelye, melyek másutt nem fordulnak elő. Mindezeket figyelembe véve, a Nagojában létrejött megállapodás három alapvető eleme különösen fontos egy olyan területen, mint amilyen a Yasuní Nemzeti Park. Az ABS protokoll, a finanszírozás és az erőforrások mozgósításának tárgyában az ecuadori kormány által tett indítvány különösen érdekes, hiszen lehetővé teszi, hogy ezek a létfontosságú javaslatok tisztán kifejezett formát ölthessenek. Emellett mindezt úgy teszi, hogy megelőzi az olaj kitermelését, amely felgyorsítaná az éghajlatváltozás folyamatát (ezt a témát a továbbiakban részletesebben tárgyaljuk). Ezért az olajkutatások felfüggesztése nélkülözhetetlen a Nagojában elfogadott Stratégiai Terv célkitűzéseinek keresztülvitelében, amely hatékony és gyors cselekvést irányoz elő a biológiai sokféleség elvesztésének megállítására, annak érdekében, hogy 2020-ra az ökoszisztémák visszanyerjék eredeti állapotukat, és a továbbiakban is képesek legyenek nélkülözhetetlen szolgálataiknak eleget tenni, ezzel bebiztosítva bolygónkon az élet sokszínűségét és hozzájárulva az emberiség jólétéhez és a szegénység megszüntetéséhez. 2. Az éghajlatváltozás 2.1. Az éghajlatváltozás fontossága Napjainkban az éghajlatváltozás hatásait széles körben ismerjük és értjük. Ezek a hatások közvetlen összefüggésben vannak az éghajlatváltozás mértékével, azaz azzal, hogy a bolygó mennyire melegszik fel. Minél nagyobb a felmelegedés mértéke, annál több ember (több millió) lesz kénytelen küszködni a tiszta ivóvízéért, annál kisebb terméshozamok várhatóak és a népesség annál nagyobb hányadát fogja veszélyeztetni a partvidékek elöntése 5. Ezek mellett az éghajlatváltozás hatásainak komoly pénzügyi következményei is vannak, amint azt a Stern jelentés 6 megállapításai és következtetései bizonyítják, melyeket az utóbbi idők értékelése szerint még alá is becsültek a szerzők. Az éghajlatváltozás hatásairól készült legfrissebb tanulmányok és a legújabb adatok modellszámításokkal való összevetéséből az rajzolódik ki, hogy a globális felmelegedés mértékét nem elég a megcélzott 2 C-ra szorítani, hanem ezt 1,5 C-ra kell módosítani. A globális felmelegedés átlagos mértékének 1,5 C-ban való korlátozása csökkentené vagy megszüntetné az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeit. A tengerszint emelkedése nem haladná meg a 20 cm-t, így egyáltalán nem veszélyeztetné a partmenti lakosságot és a kis szigetállamokat. Csökkentené továbbá a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakaró elolvadásának veszélyét is. Kevesebb káros következmény érintené az élelmiszertermelést is, és ez az összes 5 IPCC. Climate change IPCC Stern, N. et al. Informe Stern: La economía del cambio climático

7 potenciálisan veszélyeztetett térség előnyére válna. Kevésbé károsítaná az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvízellátást, és jelentősen csökkentené a vízhiány kialakulásának veszélyét. Mindeközben nagymértékben csökkenne a rendkívüli időjárás és a trópusi ciklonok okozta károk kockázata. Az IPCC (Kormányközi Panel a Klímaváltozásról) legutóbbi értékelő jelentése 2007-ben arra következtetett, hogy 450 ppm légköri CO 2 koncentráció a hőmérséklet több mint 2 C-os (pontosan 2,1 C-os) emelkedésével járna. Ennek következményeként a koncentráció emelkedésének felső határát 450 ppm-ben határozták meg. A legfrissebb tanulmányok alapján azonban, ez a koncentráció 60%-os valószínűséggel azt jelentené, hogy a hőmérséklet emelkedése a 2 C-ot meghaladja, és 90% annak az esélye, hogy ez több lenne, mint 1,5 C 7. Ennek értelmében a célt alacsonyabb értéken, 350 ppm-ben kellene meghatározni. Ebben az esetben a 2 C-os szint meghaladásának kockázata csaknem kizárható volna, és az a kockázat, hogy a 1,5 C-ot meghaladja, nem járna jelentős hatásokkal 8. Ahhoz, hogy ezt a célt el lehessen érni, a globális kibocsátásnak legkésőbb 2015-ben kell elérnie a csúcspontját, és ettől kezdve évente 2 ppm-nél nagyobb mértékben kellene csökkennie A fosszilis energiatartalékok kimerülésének fontossága Az olajfelhasználás csökkentése nem csak a biológiai sokféleség megőrzése és a globális felmelegedés megállítása miatt fontos, hanem a kőolajtól nagymértékben függő világgazdaságnak is jót fog tenni. Ez a függés igaz az energiatermelésre, a ruhaiparra, a mezőgazdaságra és a bennünket körbevevő sokféle műanyag előállítására is. Az olaj véges mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyag, és számítások szerint a világ tartalékainak nagyjából a felét már felhasználtuk. Amint az olaj-csúcson túlkerülünk egyszer, és a fennmaradó felét kezdjük el felhasználni, a nyersolaj ára elkerülhetetlenül emelkedni fog a készletek csökkenése és a fennmaradó tartalékok kitermelésének nagyfokú nehézsége miatt. Az árak ezen emelkedése minden kétséget kizáróan súlyos gazdasági válsághoz fog vezetni. 9 Ezért mindennél fontosabb mielőbb egy olaj utáni világ irányába elmozdulni. Ez a helyzet összehasonlítható az ecuadori társadalom helyzetével. A bizonyítottan meglévő olajtartalékaik nagyjából 30 éven belül kimerülnek (az olaj-csúcs ennél sokkal hamarabb lesz), ez pedig azt jelenti, hogy nélkülözhetetlen a fejlődés egy másik, az olajból származó haszontól független útjára lépniük. A jelenlegi helyzet az, hogy a világ CO 2 kibocsátása még a válság tetőzésekor (2009) is csak 1,3%-kal csökkent, amely az előre jelzett adat (2,8%) felét sem érte el. A közeljövő még aggasztóbb, mivel a várakozások szerint ben a CO 2 kibocsátás több mint 3%-kal növekedett, majdnem elérve a 2000 és 2008 között feljegyzett legmagasabb értéket. Ez együttvéve azt jelenti, hogy a légköri CO 2 koncentráció máris 387 ppm. 7 Scientific, policy and analitycal support for SIDS and LDC negotiators. Potsdam Institute for Climate Impact Research Hansen, J. et al. Target atmospheric CO2: Where should humanity aim? Open Atmos. Sci. J A cancúni csúcstalálkozó A 2010-es klíma-csúcs a globális felmelegedés elleni harc egyes következtetéseinek tekintetében kiábrándultságot keltett, mindemellett néhány fontos pontra azért rávilágított. Többek között kiemelte, hogy 2015-re a globális felmelegedés maximális mértékét 2 C-ban kell megszabni. Ez a korábbi IPCC jelentésben közzétett 5 C-os adat felülvizsgálatát jelenti. Még nincs javaslat arra, hogyan kellene ezt elérni, de a fejlett országok asztalra letett első vállalásai a kibocsátás 18%-os csökkentését tartalmazzák 2020-ra, az 1990-es szinthez képest. 9 Fernádez Durán, R. El crepúsculo de la era trágica del petróleo. Virus, Libros en Acción y Baladre

8 Egy másik az elfogadott intézkedések közül az, hogy az 1. számú függelékben felsorolt országok együttesen évi 100 milliárd dollárt mozgósítanának évente 2020-ra, hogy más országok kibocsátásának csökkentését és alkalmazkodását elősegítsék. A Koppenhágai Megállapodásban meghatározott alapok forráshoz juttatásának kérdését is nyitva hagyták, a magánszektor alapjaira nem állapítottak meg mennyiségi korlátozást. Végül, a Résztvevő Felek 16. Konferenciáján (COP16) Cancúnban a REDD 10 mechanizmusok (Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries = az erdőirtásból származó kibocsátás és az erdők fogyásának csökkentése a fejlődő országokban) nem kerültek be hivatalosan az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközileg elfogadott mechanizmusai közé Az ITT-Yasuní kezdeményezés és az éghajlatváltozás Magától értetődő, hogy létfontosságú a nyersolajat a talajban hagyni, amennyiben a világ az éghajlatváltozás ellen akar küzdeni és szembe akar nézni az olaj utáni gazdaság szükségességével. Lényegében a Yasuní kezdeményezés ennek a politikának az első kísérlete. Továbbá, ez egy olyan kezdeményezés, amelyik teljes egészében összhangban van az éghajlatváltozásról kötött nemzetközi megállapodásokkal (pl. Cancún). Ha a terv sikerrel jár, akkor 407 millió tonna CO 2 légkörbe kerülését akadályozza meg, ezzel új formáját teremti meg az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének nettó megelőzött kibocsátás valamint a kőolaj kitermelés megelőzésének, társadalmilag és környezetileg érzékeny területeken. A kitermelés elkerülésének első lépése lehetne ez a világban. A támogatások befektetése megújuló energiaforrásokba más oldalról is csökkenti a CO 2 10 Ezek az erdőirtást és a termőtalaj leromlását csökkentő mechanizmusok, melyek az éghajlatváltozás elleni küzdelem kulcsfontosságú elemei. kibocsátást, és hozzájárul Ecuador gazdaságának dekarbonizációjához. Emellett, a védett területek megóvása és az erdőirtás csökkentése Ecuadorban csökkentené azt a közvetett CO 2 kibocsátást is, amelyet a termőföldhasználat megváltozása okozna. Világméretekben ez utóbbi az egyik legmeghatározóbb tényező az üvegházhatású gázok kibocsátásában. 11 Végezetül, ha sikerülne a REDD egy valóban fenntartható formáját elérni, nem olyanokat, mint a jelenleg terítéken lévő javaslatok, akkor ez a kezdeményezés követendő modellként szolgálhatna. 12 Éppen ezért még akár olcsónak is nevezhetjük ezt a modellt, hiszen a földben hagyott olaj értékének felét kitevő forrásokat az éghajlatváltozás elleni küzdelem különböző frontjain használnák fel, elősegítve ezzel az átmenetet az olajkorszak utáni világba, és csökkentve a biológiai sokféleség elvesztésének ütemét a Földön. 3. Az olajkitermelés hatásai Yasuníban Az ITT olaj-program folytatása egy fontos új olajkitermelő központ létrehozását jelentené. Ez súlyosabb hatásokkal járna, mint amilyenek, többek között, a Repsol-YPF által jelenleg működtetett olajlelőhelyeken tapasztalhatóak A kitermelés hulladéka Az olajipar elismeri, hogy minden egyes vertikális fúrású olajkút 500 m 3 szilárd és m 3 11 IPCC. Climate change IPCC Minden az erdőirtás és talajpusztulást csökkentő mechanizmusokat érintő egyezménynek hatékonynak és igazságosnak kell lennie. Ennek ellenére a terítéken lévő javaslat (REDD) nem az. A REDD nem garantálja, hogy a megakadályozott erdőirtást nem teszik át pusztán egy másik helyszínre, vagy nem egyszerűen csak elhalasztják. Nem biztosít forrásokat azoknak az országoknak, ahol az erdőirtás mértéke kisebb, de biztosítana azoknak, amelyek mostanáig ezt a gyakorlatot támogatták. A REDD-nek még mindig sok súlyos hibája van, és a javaslat elvonja a figyelmet és a forrásokat a fosszilis energiahordozók fogyasztásának problémájától és az erdőirtások valódi okaira összpontosító megoldásoktól.

9 folyékony hulladékot termel. A horizontális fúrású kutak 20-30%-kal többet. A jelenlegi javaslat 130 kutat tartalmaz az ITT területen, amely m 3 szilárd és m 3 folyékony hulladékot jelentene. Ezeket a folyadékokat általában a fúró platform alatt hagyják, egy olyan rendszerben, amelyik a mérgező anyagokat a csapadékvízbe juttatja. Ha a fúrás horizontális, akkor ezek a mennyiségek m 3 szilárd és m 3 folyékony hulladékra módosulnak. Amennyiben ezeket az adatokat megduplázzuk, ahogyan a kínai Sinopec vállalat javasolja, akkor a hátrahagyott hulladék is megduplázódik. Ezen túlmenően, amikor nehéz nyersolajat termelnek ki, akkor az aknák könnyen beomolhatnak, azaz a kutak élettartama alatt további fúrásokra is szükség lehet a kitermelés befejezéséhez Erdőirtás A Texaco akár 5 hektáros területen is kiirtja az erdőt Ecuador amazóniai részén, hogy felépítsen egy platformot, de az 1215-ös számú kormányrendelet értelmében (RAOHE) védett térségben a legnagyobb megengedett terület 1,5 hektár, vagy annál kisebb, hogy a platformot, a táborokat és a helikopter-leszállót elhelyezzék. Amennyiben olyan platformról van szó, ahol több kút is van, minden egyes kút további 0,2 hektárt foglal el. A terület eléréséhez szükséges utakat is figyelembe kell venni, melyek engedélyezett szélessége 5 m. Mindenesetre az erdőirtás nagyobbik része közvetett, és az infrastruktúra karbantartásához szükséges utakhoz, valamint a területnek a beruházáshoz köthető benépesüléséhez kapcsolódik A kitermelésből származó víz Egy másik tényező, amelyet figyelembe kell venni, az a termelésből származó víz. A termelésből származó víz egy fajta üledékvíz, mely 150 millió év természetes terméke, és nagy mennyiségben tartalmaz kloridokat és nehézfémeket. Ez a víz nátrium-kloridot és más szilárd részecskéket akár ppm koncentrációban is tartalmazhat (a tengervízben a koncentráció ppm-ig megy fel). Emellett, a víz hőmérséklete elérheti akár a 80 C-os hőmérsékletet is. Ezek a vizek emellett különböző szénhidrogének, és egyéb vegyi anyagok részecskéit is tartalmazzák, többek között demulgeálószereket, paraffinsemlegesítőket és biocidokat, melyeket az olaj és a víz szétválasztására, illetve az eszközök védelmére használnak. Összefoglalva, a kitermelésből származó víz az összetétele, a benne oldott vegyi anyagok és a hőmérséklete folytán rendkívüli mértékben veszélyes a természetre. Nagyon sok édesvízi organizmus nem képes a kitermelésből származó víz sótartalmát elviselni, és ezért elpusztul. Ettől függetlenül, Amazónia állatai, különösen az emlősök, sóhiányban szenvednek és a környezetbe juttatott sós víz odavonzza a pekarikat, a szarvasokat és egyéb állatokat, amelyek a víz a mérgező alkotóelemeit is elfogyasztják. A talaj elszennyeződése egyben a gyökerek elhalásához is vezethet, amely visszafogja a növekedést és gyakran a teljes növény pusztulását okozza. Végezetül, az olajkitermelés hulladékában található különféle anyagok biológiailag felhalmozódnak, és közvetlen összefüggésben állnak különböző betegségek kialakulásával, mivel rákkeltő, teratogén és mutagén hatásúak. Amazónia területén átlagosan 80 hordónyi vizet termelnek ki minden 20 hordónyi nyersolajjal. Ez azt jelenti, hogy a kitermelés 29 éve alatt a 960 millió hordó olaj mellett négyszer annyi, azaz 3840 millió hordónyi víz kerülne a felszínre. Ugyanakkor, ha a termelés a 16-os lelőhelynél (ez a lelőhely a 31-es lelőhely és az ITT közelében van) tapasztalható mintát követi, akkor 90 hordónyi víz jutna minden 10 hordónyi nyersolajra. Feltételezve 960 millió hordó nyersolaj kitermelését, ez 8640 millió hordó vizet eredményezne.

10 A kitermelést kísérő víz az olajcégeknek is problémát jelent. Például, a Petroecuador társaságot 2005-ben megbírságolták, mivel nem tudta teljesíteni a vízvisszasajtolás előírt mértékét. A visszasajtolás komplikált eljárás. Részben azért, mert többek között Orteguazza, Tiyuyacu, Napo és Hollín áteresztő rétegeibe kell a sajtolást elvégezni. Ezeknek a kőzetrétegeknek nem határtalan a vízbefogadó képessége, továbbá vannak hibáik, mert nem vízhatlanok teljes hosszukban. A rétegekből több eléri a felszínt, és kapcsolatban van víztartó rétegekkel mind a földfelszín alatt, mind pedig a felszínen. A szóban forgó víz mennyisége szinte elkerülhetetlenül a Yasuní légkörének szennyeződését hozza magával, vagy, amint azt a javaslat tartalmazza, a Shushufindi mezőbe való juttatásával jár, amelyik már most is túltelítődött a termelésből származó vízzel. Mindezek tetejébe ez a nagy mennyiségben visszasajtolt víz szennyezné ennek a fontos védett területnek a földalatti vízkészleteit A huaorani népre és az elszigetelt közösségekre kifejtett hatás Az ITT és a 31-es lelőhely huaorani területen fekszik, és ennek az önkéntes elszigeteltségben élő népnek a vadászterülete. Mivel vadászógyűjtögető életmódot folytatnak, szabad mozgáshoz van joguk a nemzeti park határain belül, és ez eléri az olajkitermelő helyeket is. A veszély még nagyobb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez az övezet három nemzetség, a tagaerik, a taromenanék és az onamenanék területének része. Ők azt választották, hogy a külvilággal minden kapcsolatot kerülnek, ellenállnak minden kapcsolatfelvételre irányuló kísérletnek, illetve területük megszállásának. Az eddig fúrt kutak hatása drámai volt a huoranikra nézve (betegségek, elszegényedés, a közösségek széthullása, nők elleni erőszak stb.). Újabb olajmezők termelésbe fogása a helyzetet csak tovább rontaná. Ezek mellett az ITT program végrehajtása újabb utakat, betelepedést és olyan illegális tevékenységeket eredményezne, mint amilyen a fakitermelés, a biológiai kalózkodás és a kábítószernövények termelése. Az ecuadori kormányt gyakorta kritizálják azért, mert képtelen gátat szabni az illegális fakitermelésnek Amazónia többszázezer hektáros térségében. Új utak megnyitása csak tovább rontaná a helyzetet, azaz újabb káros következményekkel járna az élővilág sokféleségére és a helyi lakosokra nézve, azokon túl is, melyek közvetlen kapcsolatban vannak az olajkitermeléssel Olajömlések Végezetül, egyértelmű a kár, amelyet minden olajkutatás okoz az ömlések révén. Például, 2008 februárjában a spanyol Repsol-YPF által üzemeltetett 16-os mezőn történ olajömlés, a Yasuní Nemzeti Park közelében. Az eset során hozzávetőlegesen 500 hordó nyersolaj és 2000 hordónyi üledék víz ömlött ki. Ecuador kormánya elítélte ezért a spanyol multinacionális vállalatot. A környezetszennyezésért kirótt bírságon túl, a vállalatot a félrevezetésre tett kísérlete miatt is megbírságolták, mivel a kifolyt olaj nem 100 hordónyi volt, mint azt állították, hanem közelebb volt a 2500-hoz (a kitermelésből származó üledékvízzel együtt). De nem ez volt az első olajömlés. A Vingate nevű vállalat 2003 januárjában okozott egy másik olajömlést a es mezőkön, melyek ráadásul a nemzeti park határain belül vannak. Amazónia ecuadori részén további olajömlések is voltak. Például, 2009 februárjában hordónyi olaj ömlött a Cayambe-Coca természetvédelmi területre, amikor a nehézolaj szállítására szolgáló, 25%-ban a Repsol tulajdonában álló csővezeték eltört. Szerencsére ezek az olajömlések nem voltak kimondottan nagyok, de amint azt tudni lehet jól, az olajömlések hatásai katasztrofálisak az élővilágra nézve, ahogyan ezt a Mexikói-öbölben nemrég bekövetkezett BP szerencsétlenség is jól példázza. 4. Az ITT-Yasuní javaslat

11 Az ecuadori kormány által bemutatott kezdeményezés arra tesz javaslatot, hogy lemondanak az ITT olajlelőhely tartalékainak kitermeléséről, és azokat végérvényesen a földben hagyják, amennyiben a kormány a nyersolaj kitermeléséből származó 7 milliárd dollárra becsült hasznának legalább fele értékét kitevő nemzetközi kárpótlásban részesül. A kezdeményezést az alábbiak alapján indítványozták: - Újító hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni harchoz, hozzávetőlegesen 436 millió tonna CO 2 légkörbe kerülésének elkerülése érdekében. - Ecuador hozzájárulása a világ egyik legváltozatosabb élővilágú területének megőrzéséhez. - Egy új, az olajkorszak utáni fejlődési modell Ecuador és más olyan országok számára, melyek szénhidrogén készleteik kiaknázásától függenek A természethez való jog elismerése Az ITT olajlelőhely nyersolaj készletének kitermeléséről lemondó javaslat gyökere Amazónia őslakosságának és kevert népességének, valamint ökológusok csoportjainak ellenállásában keresendő, amely Ecuador amazóniai területén az olajkitermelés felfüggesztését követelő petícióban csúcsosodott ki. 13 Ecuador társadalma 2008-ban lerakta az amazóniai olajkitermelés leállításának alapját. Az előbb említett folyamat következtében lefektetett új alkotmány cikkelyeiben olyan újszerű elképzeléseket ismer el, mint: - A természet joga a létezéshez és életfolyamatainak, valamint szerkezetének fenntartásához (72. cikkely). - Az emberek joga, hogy követelhessék a természet jogainak tiszteletben tartását (72. cikkely). - Jog a jóvátételre, mind a természet jogai (73. cikkely), mind az emberek természethez való joga (397. cikkely) tekintetében. 13 Acción Ecológica. El Ecuador Post-Petrolero. Acción Ecológica Óvintézkedésekhez való jog, egy faj kihalásához, ökoszisztémák tönkretételéhez vagy természetes folyamatok végleges megváltoztatásához vezető tevékenységeket korlátozó intézkedések formájában (73. cikkely). - Az önkéntes elszigeteltségben élő népcsoportok területének védelme (57. cikkely). - Olajjal kapcsolatos műveletek betiltása védett területeken (407. cikkely). - Tiszta, nem központosított és kicsiny hatású energiaforrások kifejlesztésének kiemelt támogatása (413. cikkely). - Felelős nemzetközi program a globális környezetvédelem tárgyában (416. cikkely 13. bekezdés). Annak ellenére, hogy mindezen alkotmányos elvek alkalmazása olyan összetett probléma, melyhez rengeteg időre, eltökéltségre és politikai ügyességre van szükség Ecuador társadalmi és gazdasági helyzetét figyelembe véve megfogalmazásukkor tiszta bizonyítéka látható annak, amint valós testet öltenek a Jó Élet Nemzeti Tervében, vagy másképp a helyi kecsua (kichwa) nyelven a Sumak Kawsay című dokumentumban. Ebben a Jó Élet célkitűzései között a természet jogainak garantálása és az egészséges és fenntartható természet elősegítése szerepel. Ezen is túlmutatva, közép- és hosszú távú javaslatai a biológiai sokféleség védelmét és fenntartását kívánják az ország fejlődési modelljének középpontjába állítani. Ez egy öko-turizmusban gazdag és az élővilágra odafigyelő társadalom lenne. Rövidtávon és ezzel a tervvel egyetértésben, az ITT-Yasuní kezdeményezés alapvető szerepet kapna az ország energiahálózatának átalakításában A felajánlások felhasználása és a vállalások megtartásának biztosítékai Az ecuadori kormány szerint 15 pénzügyi mechanizmusokat és eszközöket dolgoztak ki a kezdeményezések működtetésére, melyek biztosítanák, hogy a felajánlásokat azon María Fernanda Espinosa, Ministra Coordinadora de Patrimonio, coordinadora de la Iniciativa Yasuní-ITT. Entrevista realizada por Matthieu Le Quang, 25/01/ article4888

12 fejlesztési stratégiák érdekében használnák fel, melyeket a kormány az elkövetkező évekre kidolgozott (Jó Élet Nemzeti Terve és egyéb ágazati tervek). Továbbá, ezeket a pénzügyi mechanizmusokat úgy alkották meg, hogy garantálják az államoknak és más lehetséges felajánlóknak, hogy a támogatásokat megfelelőképpen használják fel, valamint, hogy az olajat akkor sem termelik ki, ha például, kormányváltás történik. A javaslat állítása szerint az állam a megkapott felajánlásokat az ITT Tőke Alapba helyezi, melyet megújuló energiaforrások kifejlesztését célzó programok támogatására használnak fel. Ezek a programok a nemzeti energiahálózat átalakítási tervének keretében 7%-os hasznot hoznának, ami az ITT Hozam Alapba kerülne, amely öt területen biztosítaná a finanszírozást: - Ecuador természetvédelmi területeinek megóvása - a tönkrement ökoszisztémák kezelése, helyreállítása és újraerdősítése - az amazóniai népcsoportok társadalmi fejlődése és fenntartható termelése - energiahatékonyság - tudományos és technológiai befektetések Mindkét alapot egy, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjával (UNDP) egyetértésben létrehozott nemzetközi társaság felügyelné. A társaság az ecuadori kormány, az UNDP, a kezdeményezés felajánlói és a civil társadalom képviselőiből állna. A felajánlók Yasuní Garancia Bizonylatokat kapnának az ecuadori kormánytól a befektetett összeg erejéig. Ezek a bizonylatok hitelgaranciaként működnének, tehát ha a kormány nem teljesíti a javaslatban foglaltakat, akkor jogi garanciát jelentenek arra, hogy az ország a befektetéseket teljes mértékben visszafizeti. Így, ezek a bizonylatok és az ITT Tőke Alap befektetései a garanciái annak, hogy az olajat nem termelik ki: ha a jelenlegi, vagy egy jövőbeli kormány úgy döntene, hogy megkezdi a kitermelést, két módon is megbűnhődne. Egyrészt a program keretében kapott összes támogatást teljes egészében vissza kellene fizetnie, másrészt éveket kellene várnia, amíg jövedelme származna a kitermelésből A javaslat hozzájárulásai az olajkorszak utáni világ forgatókönyveihez Mindenekelőtt, ha figyelembe vesszük a megtermelhető jövedelem nagyságát, akkor már a ki nem termelés mérlegelése is elismerése a kitermelés negatív következményeinek, illetve az azzal járó költségeknek, mind helyi, mind nemzeti, mind világszinten (az éghajlatváltozásban betöltött szerep, az élővilág sokféleségének elvesztése, elszigetelt őslakosok eltűnése stb.). Tehát, miért is kell a program keretében hatalmas pénzügyi felajánlásokat mozgósítani? Először is, mert ezeknek az erőforrásoknak a segítségével az olajállamok diplomatáinak és technikusainak kitermelésbe vetett hite legyőzhető. Érdekes látni az összefüggést a támogatások folyósítása és környezeti igazságosság magasabb szintje között az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, de a környezeti adósság koncepciójának keretében is. Környezetünkért közös a felelősségünk, de egyes feleknek a terhek nagyobb részét kell viselniük. A légkör és az élővilág sokfélesége a globális közjavak példái. Védelmük és megőrzésük az együttes felelősség mechanizmusait igényli. Ebben a környezetet is figyelembe vevő összefüggésben a gazdag országok által a szegények rendelkezésére bocsájtott források az adakozás és az együttműködés új mintáját hoznák, az együttes felelősség elvével és a környezeti kompenzáció logikája mentén. A környezeti adósság alatt azt az adósságot értjük, amelyet az iparosodott országok a természeti erőforrások múltbeli és jelenbeli kifosztásával, a környezeti károk exportjával, valamint azzal a ténnyel halmoztak fel más országokkal szemben, hogy ingyenesen használják világszerte a környezetben rendelkezésre álló teret hulladékaik lerakására. Ennek értelmében történelmi adósság áll fenn azokkal az országokkal szemben, amelyek a természeti erőforrásokat biztosították és/vagy kevesebb fosszilis energiahordozót használtak fel. Ez olyasmi, amely még mindig elismerésre vár.

13 Hasonló logika mentén haladva, a globális felmelegedést alapvetően a többet fogyasztó iparosodott országok okozzák, noha a káros hatások azokat a társadalmakat is érintik, melyek kevesebb szennyezést termelnek. Éppen ezért kötelességük az ezért felelős országoknak megtenniük az első erőfeszítéseket, és vállalniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelem költségeit Új területek kialakítása a Yasuní mintájára A klíma-válság és a biológia sokféleség elvesztésének komolysága létfontosságúvá teszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését, és az élővilág legnagyobb változatosságú területeinek védelmét. Emellett, az olajkitermelésen nyugvó modellnek nem sikerült jobb életfeltételeket biztosítania a legtöbb embernek, s ezt az Ecuadorban az utóbbi 70 évben zajló kitermelési folyamatok is jól példázzák. Jól illusztrálja ezt, hogy Ecuadornak azok a legszegényebb tartományai és azokban a legnagyobb a környezet pusztulása, ahol az olajkitermelés zajlik. Sok olyan értékes kultúrájú és nagy környezeti gazdagságú ország van a trópusokon, melyet a szénhidrogének kutatása és kitermelése fenyeget. Ezek az országok hasonló mintára kiaknázatlanul hagyhatnák olajvagyonukat kárpótlásért cserébe, egy felelősségeket is felsorakoztató tervet követve. Éppen ezért, az elmúlt pár hónapban néhány társadalmi szervezet, környezetvédők, de még kormányok is szóba hozták annak lehetőségét, hogy a Yasuní mintájára más gazdag élővilágú, de nagy szénhidrogénkészleteket rejtő területeket is meg lehetne óvni. Az 1. táblázat néhány ilyen területet mutat be. felállítására fordítanák, és lehetővé tenné, hogy az ITT Tőke Alap tervezett befektetései megkezdődjenek. Amennyiben ezt az összeget nem sikerül előteremteni, akkor az ecuadori kormány nyilatkozata szerint B variációként, megkezdi az olajkitermelés munkálatait az ITT lelőhelyeiről. A felajánlások teljes összege február 20-ig 36,9 milliót tett ki, melynek legnagyobb hányadát az Olaszországgal végrehajtott adósságcsere adta (35 millió dollár). Spanyolország 1 millió eurót, Belgium Vallónia tartománya 300 ezer eurót, Chile pedig további 100 ezer eurót ajánlott fel. Ezek mellett az államoktól és tartományoktól beérkezett hozzájárulások mellett, dollárt adtak ecuadori magán-adományozók és 100 ezer dollárt az AVINA Alapítvány 16. Fotó: AxmwI/AAAAAAAAAIs/XDjyR6Xf0Tw/s400/yasuni -fondo1-1800x1200.jpg 5. Az ITT-Yasuní kezdeményezés nemzetközi fogadtatása Az a kárpótlás, amelyet Ecuador a nemzetközi közösségtől kér, hogy az ITT területen található nyersolajat ne termelje ki, a kitermelésből várható haszon fele, összességében 3,6 milliárd dollárra rúg 12 év alatt. Rövidtávon az ecuadori kormány 100 millió dollár előteremtését tűzte ki célul, 2011 decemberéig. Ezt a nemzetközi társaság 16 El Telégrafo. Cuenta Yasuní-ITT tiene 36,9 millones de dólares. El Telégrafo module=noticias&func=news_user_view&id= &umt=EL%20TEL%C9GRAFO %20%28Guayaquil%29%20Cuenta%20del %20Yasun%ED-ITT%20tiene %2036,9%20millones%20de%20d%F3lares

14 Terület megnevezése Madidi Nemzeti Park, Bolívia 67., 121., 39. és 31. számú olajmezők, Peru Laguna del Tigre Nemzeti Park, Guatemala Lorentz Nemzeti Park, Indonézia (Irian Jaya szigete) Western Forest Komplexum, Thaiföld Banc D Arguin Nemzeti Park, Mauritánia Niger deltája, Nigéria Főbb jellemzők Trópusi esőerdők, melyeket az élővilág egyik legnagyobb változatosságban megmaradt helyeiként tartanak számon a világban. Különféle őslakos törzsek lakják, vélhetően toromonák is (önkéntes elszigeteltségben élő népcsoport). Egy bolíviai szervezet, az Asociación Prodefensa de la Naturaleza (PRODENA), állt elő az Olajkitermelés nélküli Madidi indítvánnyal 2010-ben. A Pucacurro Védett Övezet (Amazónia), Peru Nemzeti Védett Területeinek hálózatában. Több őslakos csoport él önkéntes elszigeteltségben, akiket súlyosan érintenek az olajkitermelés hatásai. Két területből álló védett övezet, melyeket külön-külön irányítanak: a Laguna Del Tigre Nemzeti Park és az LT-Rio Escondido védett biotóp. Mindkettő a Maya Bioszféra Rezervátum része, mely az ország legnagyobb trópusi erdősége. Világörökségnek kijelölt terület, 24 ökoszisztéma otthona és Indonézia legnagyobb trópusi erdősége. Nyolc őslakos népcsoport lakja immár éve. Tartalékai meghaladják a 3000 millió hordó olajat. A Thung Yai Naresuan-Huai Kha Kaeng (UNESCO bioszféra rezervátum) vadvédelmi terület, egy 14 védett területet magában foglaló komplexum része, melynek jelentősége az egész földrészre kiterjed. Jelenleg a Yadana gázvezeték kapacitásának bővítése fenyegeti. Partmenti és tengeri ökoszisztémák nagyfokú változatossága. A helyi imraguen gazdálkodás nagymértékben a halászattól függ. Az 500 millió hordónyi olajtartalékkal kapcsolatos műveletek a partmenti régióban a halászat jövőjét fenyegetik, ami pedig létfontosságú Mauritánia gazdasága szempontjából km 2 -nyi, nagy ökológiai értékű vizes élőhely (például Nigéria mangrove állományának 60%-a itt található meg, ez Afrika legnagyobb mangrove erdősége). A Shell, az Agip és a Texaco, valamint más multinacionális olajtársaságok által végrehajtott kitermelésnek komoly hatása van a természetre, és rendszeresen megsérti az ogoni népcsoport jogait. 1. táblázat: A Yasuní mintájára kialakítható területek és főbb jellemzőik fotó:

15 Érzékelhető a társadalom érdeklődése több európai országban is, különösen Németországban, Norvégiában 17 és Belgiumban, noha a felajánlani szánt összegek még nem ismertek. Ennek az iránynak megfelelően az Európai Parlament október 21-én határozatot hozott, melyben kéri a tagállamokat, hogy támogassák a kezdeményezést 18. Néhány európai civil szervezet pedig támogató megmozdulásokat szervezett Az iparosodott országok nagyobb kötelezettségvállalása szükséges Az ITT-Yasuní kezdeményezés remek lehetőség az emberiség és a természet újbóli egyesítésére, mely az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség megőrzésének létfontosságú útjára vezet bennünket, valamint lehetővé teszi, hogy az Ecuadoréhoz hasonló társadalmak olyan fejlődési modellek irányába léphessenek, melyek nem függenek egy olyan koszos és véges erőforrástól, mint amilyen a kőolaj. A Yasuní kezdeményezés, amint azt a korábbiakban bemutattuk, más nagy olajmezőkkel rendelkező, szegénysorban lévő államok számára is követendő modellé válhat. Ezért az iparosodott országok kormányainak melyek történelmileg közösen felelősek az üvegházhatású gázok környezetbe juttatásáért és közvetve vagy közvetlenül a világ biológia sokféleségének csökkenéséért erkölcsi kötelessége, hogy politikai és gazdasági támogatásban részesítsék ezt, valamint az ehhez hasonló kezdeményezéseket. Mindezt figyelembe véve, az 1 millió eurós spanyol felajánlás 2011-re nagy és kemény megrázkódtatás volt annak a több tucat spanyol társadalmi szervezetnek, amelyek korábban a spanyol kormányt hathatós támogatásra Manifiesto: El camino hacia otro modelo energéticoclimático żcuál es la contribución europea a la iniciativa ecuatoriana Yasuní-ITT de dejar el petróleo bajo el suelo? szólították fel 20. A Trinidad Jiménez miniszter által bejelentett összeg teljességgel elégtelennek látszik, és megkérdőjelezi Spanyolország elkötelezettségét, hiszen egyike volt azon országoknak, amelyek leginkább részt vettek az elmúlt években a javaslat kidolgozásában. Lényegesen nagyobb eltökéltségre és politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy a spanyol kormány fenntartható gazdaságot hirdető nyilatkozatai bármennyire is komolyan vehetőek legyenek. Mindenesetre a spanyol kormánynak még van ideje a gondolkodásra, hogy hozzájárulását növelje, és ezáltal, helyreállíthassa a kezdeményezés egyik főszereplőjeként betöltött helyét. Teljesen más megközelítés Belgium Vallónia tartományáé, azzal a felajánlással, melyet attól az államtól függetlenül tett, mint amelyikhez tartozik. Ez példaértékű más régiók és körzetek számára is, hogy hogyan vállalhatják történelmi felelősségüket a CO 2 kibocsátásért, és hogyan hajthatják végre saját éghajlatváltozás elleni kezdeményezéseiket. Franciaország Rajna-Alpok régiója is követte a Vallónia 21 által kitaposott utat, és más tartományi kormányzatok is követhetik ezt a példát Franciaországban, az Egyesült Államokban és Kanadában. A szilárd nemzetközi elkötelezettség volna a lehető legjobb indoklás a bejelentett B terv félresöprésére, mely szerint belekezdenek az ITT lelőhely olajtartalékainak kitermelésébe, amennyiben az év végéig nem kapják meg az igényelt támogatásokat. Valószínűleg sok olyan ecuadori intézmény és kormányhivatalnok számára, akik továbbra is a kitermelés logikájában hisznek, ez lenne a kedvesebb változat. Szilárd elkötelezettségre van szükség az iparosodott országok társadalmai részéről, hogy csökkenteni lehessen az ITT lelőhely olajkészleteinek kitermelésére csábító kísértést, és hogy el lehessen oszlatni azokat a híreszteléseket, melyek olyan kormányzati döntésekkel kapcsolatosak, mint egy új nyersolajfinomító építése, vagy a Napo folyó kotrása, 20 l 21 option=com_content&view=article&id=10468&catid=44 &Itemid=1

16 azáltal, hogy a Yasuní kezdeményezést valóra váltják. Végezetül, nagyon fontos nemcsak a beérkezett felajánlások mennyiségét, hanem azok módját is kiemelni. Emlékeznünk kell arra, hogy az ITT- Yasuní azon társadalmi adósság elismerésének keretében és annak kárpótlásaként valósulhat meg, amelyet az iparosodott országok fogyasztói társadalmai a déli országokkal szemben felhalmoztak. Éppen ezért, ajánlatos, hogy a kezdeményezés megvalósítására tett felajánlások semmilyen piaci mechanizmushoz se kapcsolódjanak (azok nyilvánvaló alkalmatlansága miatt az olajipar kibocsátásainak csökkentésére), valamint ne számítsanak fejlesztési segélynek, ne fokozzák a külső eladósodottságot és ne kössék őket semmiféle kereskedelmi megállapodáshoz. Egyik lehetőség erre a megközelítésre az, hogy a felajánlások olyan egyéb programok felfüggesztéséből származzanak, melyek hagyományosan nagy mennyiségben használtak fel fosszilis energiatartalékokat. A program ilyen módon való megkezdése jól mutatná, hogy valós akarat van a jelenlegi energiahálózat megváltoztatására. Ezzel, azok a társadalmak, melyek hozzájárulásokat tesznek, valóban egy új, olajkorszak utáni világ előfutárai volnának.

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 3 / ALACSONY SZÉNKIBOCSÁTÁSÚ JÖVŐ VALÓRA VÁLTÁSA Európa kötelezettséget vállalt arra, hogy a globális hőmérsékletemelkedést 2 C alá szorítja. Az előrejelzések

Részletesebben

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Kell-e finanszírozni a biodiverzitást? A biodiverzitást a környezet változásai szabják meg Változások: természetesek+mesterségesek Változások a rugalmasságot

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Globális fejlesztés és finanszírozás c. konferencia március 31.

Globális fejlesztés és finanszírozás c. konferencia március 31. Klímafinanszírozás Globális fejlesztés és finanszírozás c. konferencia 2016. március 31. Dr. Makai Martina zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése portfólió Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-16 Pályázat célja A hazai ipar fejlesztése érdekében a pályázat célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A természeti erőforrások 126. lecke A természeti erőforrások fogalma

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása A LIFE Éghajlat-politika Alprogram 2016. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása II. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. június 30. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS

EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS Euro-Latin American Parliamentary Assembly Assemblée Parlementaire Euro-Latino Américaine Asamblea Parlamentaria Euro-Latinoamericana Assembleia Parlamentar Euro-Latino-Americana EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Fenntartható fejlődés definíció Az erőforrások tartamos - a bolygó eltartóképességének

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben