Románia környezetvédelme

Átírás

1 Környezet-és Természetvedélmi Lexikon. Akademiai Kiadó. Budapest. 2 : Románia környezetvédelme Dr. Kiss J. Botond Magyaroszág keletről és észak-keletről határos Romániával. Románia területe km², lakossága mintegy fő (kb. 96 fő/ km²). Fővárosa Bukarest, pénzneme a lej. Államformája szerint két kamarás parlamanttel rendelkező köztársaság, területileg 40 + l (Bukarest) megyére oszlik. Kárpáti, dunai és ponto-káspi ország, fizikaiföldrajzi jellemzőit elsősorban a Kárpátok vonulata (Keleti-, Déli- és Nyugati Kárpátok), továbbá a Duna alsó, 1074 km-es szakaszának jelenléte határozzák meg valamint kijárása a Fekete-tengerre. Ennek partvonala 244 km hosszú. A hegy- és dombvidék, valamint a síkság egyharmad-egyharmad arányban oszlanak meg. Legmagasabb hegycsúcsai a 2545, ill m-es Moldoveanu és Negoiu, valamint a Vistea Mare (2527 m). Éghajlata mérsékelt szárazföldi, szélsőséges kontinentális-, csapadékos atlanti-, hideg skandináviaiés enyhe mediterrán behatásokkal. Növény- és állatvilága igen változatos, a Duna-delta rendkívüli formagazdagságától a magashegyi flóra-és faunaelemekig, zergétől a gödényekig, az országos fajlista mintegy taxont számlál. Könyezetvédelmi szempontból Magyarország számára elsősorban a romániai határrész Óbébától Halmiig terjedő szakasz fontossága kiemelkedő. Ez részint a keletnyugati légáramlatoknak köszönhető, amelyek a romániai határvidéki ipari nagyvárosok (Máramarossziget, Szatmár, Nagybánya, Nagyvárad, Arad, Temesvár) légszennyeződését hozhatják magukkal. Továbbá az Erdélyi Medence irányából számos folyó víze lép magyar területre, így a Tisza mellékfolyóiként a környezetvédelmi szempontból rendkivül fontos Visó, Iza és Mára, a Szamosba ömlő Lápos és Almás, a Sebes-, Fehérés Fekete Körös, majd a Küküllőket, Aranyost, Ompolyt stb. magábafogadó Maros. Ezen folyók vízgyűjtőterületén van az ország mintegy 60 forró zónájából, ahol a környezetszennyeződés jelentősen meghaladja a megengedett határértéket, legalább 12. Mindezeket tekintetbe véve evidens, hogy Nagyarország számára Románia környezetvédelmi-természetvédelmi politikája rendkivül fontos. Romániában aránylag későn, 1930-ban fogadták el az első természetvédelmi törvényt, a kor ismert tudósai, a biospeológia tudományágát megalapitó Emil Racoviţa és a botanikus Al. Borza kezdeményezésére ban több fajt nyílvánitanak szigorúan védettnek, 1938-ban pedig megszületnek az első, mai értelemben vett védterületek től kezdődően jút hatalomra a román kommunista párt, amelynek önkénye 1965 után a Ceauşescu diktatura alatt éri el tetőfokát. Az államositás (1948) és erőszakos kollektivizálás ( ) végrehajtása után a környezetvédelem-természetvédelem tízedrangú kérdéssé sülyedt, az egész nemzetgazdaságot a megalomániás iparositás jellemezte. Ekkor jöttek létre azon ipari objektumok, amelyek ketyegő pokolgépek formájában napjainkig kísértenek. Ez időszakban lényeges megvalósitásnak számit a különleges geológiai képződmények, értékes tájak, ritka növény- és állatfajok stb. megőrzésére szolgáló 1625/1955-ös Minisztertanácsi Határozat, amely a kiemelten védett objektiumok, fajok részére bevezeti a természet műalkotása (monument al naturii) fogalmat. Mindazonáltal az első romániai környezetvédelmi kerettörvény csupán ben lépett életbe.

2 A Ceuşescu-rendszer megdöntése után, 1990 augusztusában került sor az első, külön környezetvédelmi minisztérium létrehozására, ugyanekkor születik meg a Duna- Delta Bioszféra Rezervátum, valamint ennek felülvigyázó szerve, az Őr- és Ellenőr Testület ben jút törvényerőre a modern, európai szinten levő környezetvédelmi stratégia, amely már PHARE segitséggel került ismertetésre. Időközben Románia számos nemzetközi környezetvédelmi egyezményt fogad el, amelyek közül a következőket emeljük ki: Sor Az egyezmény célja Létrejöttének Romániai szám helye és ideje jogalapja 1 Nemzetközi jelentőségű vízes élőhelyek Ramsar, 5/1991 jan.25-i védelme 1971 febr. 2 Törvény 2 Veszélyes hulladék határon való átszállitásank Basel, 5/1991 jan 25-i ellenőrzése 1989 márc. 22 Törvény 3 Egyezmény a légkör határon tuli távoli szennyezéséről Genf, 1979 nov. 13 8/1991 jan 25-i Törvény 4 Egyezmény a vadon élő állatok és természetes Bern, 13/1993 márc. 11-i életterük védelmére 1979 szept. 19 Törvény 5 Egyezmény az ózonréteg védelmére Bécs, 84/1993 dec.3-i 1985 márc. 3 Törvény 6 Az ózonréteget kárositó anyagokal kapcsolatos Montreal, 84/1993 dec.3-i Potokoll 1987 szept. 16 Törvény 7 Az ENSz éghajlatváltozások Kerettörvénye Rio de Janeiro, 24/1994 máj. 6-i 1992 jun. 5 Törvény 8 Egyezmény az élővilág sokféleségéről Rio de Janeiro 58/1994 jul. 13.i 1992 jun. 5 Törvény 6 A kihalóban levő fajokkal való nemzetközi Washington, 69/1994 jun. 15-i kereskedelmet szabályozó Egyezmény 1973 márc. 3 Törvény 7 A Duna védelmét és felhasználását szabályozó Szofia 30/1995 máj. 24-i Egyezmény 1994 jun. 17 Törvény 8 A nukleáris bíztonság egyezménye Bécs, 43/1995 máj. 24-i 1994 jun. 16 Törvény 9 Egyezmény a vadonélő vonuló állatok védelmére Bonn 13/1998 jan.8-i 1979 jun. 23 Törvény 10 ENSz Egyezmény az elsivatagodás megelőzésére Páris, 111/1998 jun. 5-i 1994 jun. 23 Törvény 11 Egyezmény a vonuló vízimadarak védelméről Hága, 90/2000 máj. 30-i 1999 jun. 16 Törvény 12 Egyezmény a denevérek védelméről Hága, 91/2000 máj. 30-i 2000 jun. 16 Törvény

3 A környezetvédelmi jogalap állandó felülvizsgálására, valamint az euro-atlanti jogharmonizáció elősegitésére, a Román Parlament mindkét házában van környezetvédelemmel foglalkozó szakbízottság. A Képviselőházban a Helyhatósági, Területrendezési és Ökológiai Bízottság, a Szenátusban pedig az Egészségügyi, Ökológiai és Sport Bízottság működik. Egy külön e célra létrehozott bízottság hiánya a környezetvédelmi kérdés fontosságának megnemértésére útal. Kormányviszonylatban a környezetvédelemért a Vízűgyi és Környezetvédelmi Minisztérium felelős. A minisztériumban erre külön főosztály szolgál, államtitkár-rangú tisztségviselővel az élén. A környezetvédelmi területi kirendeltségek a központi környezetvédelmi szerv mintájára vannak szervezve, egy főfelügyelő vezetése alatt, megyei színtű hatáskörrel. A Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség szervezeti felépítésében van hatósági- és monitorizálási osztály, ökológiai felügyelőség, hulladékgazdálkodási ellenőrző részleg, természetvédelmi-, valamint egy kapcsolattartásra, helyi és nemzetközi programok követésére szolgáló iroda. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Természetkezelősége bár kimondottan csak a Duna-delta és a lagunavidék területén - szintén ugyanilyen hatáskörrel rendelkezik. A környezetvédelmi beruházásokra központi költségvetésből van finanszális alap, az illető költségvetési év lehetőségeinek megfelelően, rendszerint a nemzeti jövedelem százalékának törtrészi színvonalán. Az Európai Unió, a Világbank és más nemzetközi szerv is számos esetben ajánlott föl projekteken keresztül elérhető pénzalapot, vagy vissza nem téritendő segélyt. Igy pl. a Világbank finanszirozza az erdei ökoszisztémák megőrzésére szolgáló projektet, három védterület létrehozásával (Retyezát-, Királykő-, Vânători-Neamţ Nemzeti Parkok). Területi viszonyban a helyhatósági szervek szintén bírnak rendszerint jelentéktelen - környezetvédelmi pénzalappal. A Környezeti Alap létrehozását szolgáló 73/2000 sz. Törvény, bár érvénybe lépett, még nem funkcionális, alkalmazásának módozatait most dolgozzák ki. A környezet-és természetvédelmi törvényeket renszerint valamely kormányszerv, vagy politikai párt fogalmazza meg és terjeszti föl a törvényhozó testületnek. Megjegyzendő, hogy bár a romániai, kb. 100 politikai párt között több tartja magát zöldnek, az RMDSz politikai platformja elsősorban kisgazda- és erdőtulajdonos tagjainak hatására számos lényeges környezetvédelmi-, természetvédelmi elemet tartalmaz. Ezen álláspont jútott kifejezésre a Ciorbea-kormány idején, amikor az RMDSz szerepet kapott a kormány-koalicióban, így ekkor törvényesült a román-magyar környezetvédelmi keretegyezmény, ekkor vetődött föl a határmenti magyar védterületek és nemzeti parkok nyugat-romániai meghosszabitásának gondolata, három, a határon átnyuló védterület tervében, a Duna Zöld Folyósója tervének körvonalazása, a helyhatóságok határmenti környezetvédelmi kapcsolatainak beinditása stb. A bekövetkezett politikai változások során a Zöld Folyosó kivételéve, amely már tul előhaladott állapotban volt, semhogy leállitsák e kezdeményezések mind elakadtak. A fenntebb említett nemzetközi jellegű- és euro-atlanti jogharmonizációt célzó környezet-és természetvédelmi törvényegyüttes mellett, számos országos jogszabály és helyhatósági határozat foglalkozik Környezet- és természetvédelemmel. Ilyenek pl.: - 137/1995 sz. Környezetvédelmi Törvény, - 18/1991 sz. Területrendezési Törvény, - 26/1996 sz. Erdőtörvény,

4 - 125/1996 sz. A Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium Rendelete, azon gazdasági és társadalmi tevékenységek szabályozására, amelyek kihatással vannak a környezetre, /1996 sz. Kormányhatározat, a nemzeti Tudományos kutatás és technológiai fejlődés Horizont 2000 Programm jóváhagyására, - 171/1997 sz. Törvény a Nemzeti terület rendezési tervének elfogadásáról (II. szakasz - vízek), - 103/1996 sz., a vadászterületekre és vadvédelemre vonatkozó Törvény, /1996 sz. víztörvény, - 5/2000 sz. Törvény a Nemzeti terület rendezési tervének elfogadásáról (III. szakasz- Védett területek), - 236/2000 sz. Sűrgösségi Kormányrendelet a természetvédelmi területek jogállásáról, a vadon élő növény és állatvilág természetes élőhelyek megőrzéséről, - 462/2001 sz. Törvény- a 236/2000 Sűrgösségi Kormányrendelet jóváhagyásáról, - 647/2001 A Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium Rendelete a vadon élő növények és állatok begyűjtése, felvásárlása és forgalmazása engedélyezésének jóváhagyására, bel-, illetve külföldön. Különösen lényeges a 462/2001 sz. Törvény, amely két környezetvédelmi főhatóság: egy admisztrativ (a Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium), valamint egy tudományos szerv hatáskörét jelöli ki. Ez utóbbi a Román Tudományos Akadémia, amelynek külön bízottsága, a Természet Műalkotásainak Bízottsága (Commission for the Protection of Nature Monuments) foglalkozik a környezetvédelmi kérdések különféle vetületeivel. Az UICN normáinak megfelelő természetvédelmi területek száma pillanatnyilag 584, ez összesen ha-nak felel meg, ami ország területének mintegy 4,8 %-át jelenti ben 12 Nemzeti Park létesitésére történtek javaslatok, jelenleg mindebből a Retyezát Nemzeti Park rendelkezik különleges státussal. Az ország legnagyobb és legjelentősebb védterülete a Duna-Delta Bioszféra Rezervátum, amelynek a 5912 km²-e az ország 2,6 %-át teszi ki. Ez Románia egyetlen olyan része, amely hármas védettséget élvez: egyidejüleg bioszféra rezervátum, a Világörökság része és Ramsar szitu. E rezervátum, amelybe a Duna fél Európából hozott hordaléka folyik, rendkivüli és komplex ökoszisztémák összesége, amelyeket a környezetszennyeződés, valamint a megújuló természeti erőforrások fokozott kihasználása (halászat, nádkitermelés, újabban turizmus) bármikor kritikus helyzetbe hozhat. Jelenleg az érvényben lévő nemzeti környezetvédelmi stratégia akcióprogrammja elfogadja az 1993-i, Lucerna-ban megtartott közép- és keleteurópai környezetvédelmi akció-programm irányelveit, tiszteletben tartja az Európai Parlament és az EU Tanácsának a környezetvédelem globális követelményeinek maximális prioritására vonatkozó 2179/1998 sz. Határozatát, valamint szem előtt tartja az EU felé való jogharmonizáció stratégiáját. A környezetvédelem stratégiai programmja feltételezi az illetékes minisztérium szoros együttműködését a többi kormányszervvel, helyhatóságokkal, civil szervezetekkel, a lakossággal, valamint különféle nemzetközi fórumokkal. A Kormányprogramm, valamint a Víz- és Környezetvédelmi Minisztérium időszakára kidolgozott környezetvédelmi stratégia szerint a fontosabb környezetvédelmi- és természetvédelmi prioritások a következők :

5 - az élővilág védelme, tartós fejlődésének biztosítása különösen a kipusztulással fenyegetett fajok esetében, - a természetvédelmi területek hálózatának fejlesztése és hatékony adminisztrálása, európai modell szerint, - a környezetvédelemmel kapcsolatos törvények hatékony alkalmazása, - új, eurokompatibilis szabványok és normák bevezetése, - ökomezőgazdaság kialakítása, a degradált területek feljavítása stb. Ezen megvalósitások elsődleges feltétele a politikai akarat és a gyakorlati alkalmazás anyagi hátterének megteremtése. Az előbbire Románia az EU felé való közelités során kötelező módon kényszerül rá, az utóbbit hivatott biztositani a megszületendő Környezeti Alap, ugyanekkor számitva a különféle nemzetközi szervek segítségére, vissza nem téritendő kölcsön, vagy projektek formáj