MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KIVONAT. Vissza a természethez Természeti értékeink közös védelme és bemutatása HURO/0802/109

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KIVONAT. Vissza a természethez Természeti értékeink közös védelme és bemutatása HURO/0802/109"

Átírás

1 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KIVONAT Vissza a természethez Természeti értékeink közös védelme és bemutatása HURO/0802/109 Vezető Partner: Csongrád Megyei Önkormányzat Készítette: Innov Hungaricum Gazdasági, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Szeged, július 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 0. ÁLTALÁNOS ADATOK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKT BEMUTATÁSA A projekt hátterének, helyszínének bemutatása Szükségletek felmérése és lehetséges alternatívák Szervezeti terv MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁS KÖRNYEZETI HATÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ELŐNYÖK BEMUTATÁSA FENNTARTHATÓSÁG

3 0. ÁLTALÁNOS ADATOK A projekt címe: Vissza a természethez természeti értékeink közös védelme és bemutatása A projekt helyszínei: a projekt két megvalósítási helyszínt foglal magába, egy magyar és egy román területegységet. Magyarországon a fejlesztéssel érintett terület az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenje, ahol többek között kialakításra kerül a Puszta Háza, valamint több egyéb létesítmény is felújításra kerül. A román oldalon fejlesztések Jimbolia településen történnek. Jimbolián a Puszta Házához hasonló információs központ kerül megvalósításra, mely a Bánát Háza nevet viseli. A projekt keretében a legfőbb értéket a két partner intézményei által megrendezett természeti értékeket előtérbe helyező programok, rendezvények és konferenciák képviselik, melyek a határok nélküli közös természeti és ökológiai elemeknek szentelnek kiemelt figyelmet. A programok főbb helyszínei a határmenti természetvédelmi, természeti és élővilági értékeket felvonultató területek lesznek, mint a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet és a Temesi síkság. A kedvezményezettek bemutatása: VEZETŐ PARTNER Név Csongrád Megyei Önkormányzat Cím 6714 Szeged, Rákóczi tér 1. Kapcsolattartási adatok Laczi István Tevékenységi kör Stratégiai és Pályázati Osztály vezetője Korábbi fejlesztések KIOP F-05/ /3 Deszk Mellkasi többek között Betegségek Szakkórháza energiahatékonysági fejlesztése és energetikai korszerűsítése KIOP F-05/ /3 Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház rendelőintézetének energiahatékonysági fejlesztése és energetikai korszerűsítése INTERREG III/A HURO 0602/048 Alternatív energia termelő rendszerek elterjesztésének térségi és határmenti ösztönzése kistérségi decentrumok kiépítésével PROJEKT PARTNER 1 Név Temesvári Bánát Múzeum Cím Temesvár, Hunyadi square 1. Kapcsolattartási adatok M-Kiss Andrei Tevékenységi kör Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme Korábbi fejlesztések Promotion of Banat heritage, JEC 772/ Project reference A közös kulturális hagyaték népszerűsítése 3

4 Transfer de Inovaţii LLP-DV/TOI/07/IT/016 - niţiator EUROINNOVANET Italia, MBT partner extern Promovarea experientei muzeale precum şi a inovaţiilor între muzeele europene Managementul eficient al ternurilor joase afectate de excesul de apă din zona transfrontalieră Ungaria Romania perioada de desfăşurare: TÁMOGATÓ PARTNER 1 Név Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (ÓNTE) Cím 6767 Ópusztaszer, Szoborpark 68. Kapcsolattartási adatok Nyulassy Ágnes Tevékenységi kör A projekt programjainak megvalósításában vesz részt. TÁMOGATÓ PARTNER 2 Név Zsombolya Város Önkormányzata Cím Jimbolia Str. T. Vladimirescu nr. 81 Kapcsolattartási adatok Kaba Gábor Tevékenységi kör Polgármester, az önkormányzat a Bánát Háza tulajdonosa Projekt célok: A projekt megvalósításának legfőbb feladata, hogy javítsa az együttműködési terület közös fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételeit a természeti értékek mentén, és hogy olyan szolgáltatásokat hozzon létre, melyek együttesen járulnak hozzá a két ország természeti értékeinek megóvásához és az érintett lakosság számára a természetközeli életmód bemutatásához. A cél az, hogy a határon átnyúló természetvédelmi együttműködésen keresztül a projekttel elért magyar, román és más nemzetek lakosaihoz közelebb hozza a természetet és felismertesse az abban rejlő értékeket. Projekt tevékenységek: Tevékenységek Előkészítés Az előkészítés időszakában elkészültek azok a dokumentumok, melyek szükségesek a pályázat benyújtásához, illetve a projekt előkészítéséhez, melyek tartalmazzák a partnerek által kidolgozott közös szakmai koncepciót. Megvalósítás A megvalósítás gördülékeny biztosításához egy, a projekt iránt elkötelezett, megfelelő szakembergárdából álló projektmenedzsment 4 Outputok Szakmai módszertani könyv Engedélyes és kiviteli tervek Kertépítészeti terv Megvalósíthatósági tanulmány A projektmenedzsmentszervezet közös, magyar és román tagokból áll.

5 Projektzárás szervezet kerül kialakításra. A kiviteli tervek alapján közbeszerzés lebonyolítása mindkét oldalon az infrastrukturális beruházáshoz Kivitelezési munkálatok megvalósítása keretében kialakításra kerül a Puszta Háza és megújul az ÓNTE skanzenjében található hagyomány- és természeti értékeket őrző épületeinek egy része. A román oldalon egy jelenleg kihasználatlan épület kerül átalakításra, mely a jövőben a Bánáti Természet Házaként fog funkcionálni, helyet biztosítva természetszerető látogatók számára. A projekt legfontosabb eleme a két ország között megvalósuló természeti és környezeti értékeket átadó programok, szolgáltatások és közös rendezvények. A projekt sikerességének kulcseleme, hogy a közvetlen célcsoportok, illetve a két nemzet lakosai folyamatos tájékoztatást kapjanak a projektről és megfelelő információval legyenek ellátva a létrejövő szolgáltatásokkal, programokkal kapcsolatban. A projekt zárásaként megvalósul a projekt eredményeinek összefoglalása, valamint megszületnek a hosszú távú fenntartásra, és a két határon túli szervezet között kialakított kapcsolat ápolására vonatkozó intézkedések. A projektmenedzsment munkáját külső és belső szakértők fogják segíteni. Közbeszerzések kiírása és lebonyolítása közbeszerzési szakértők részvételével Ópusztaszer, skanzen: - Puszta Háza kialakítása a Kunsági Erdészházból - Felújítással érintett egyéb épületek: kocsiszín, malom, tanyasi iskola. Jimbolia: - Bánáti Természet Háza kialakítása az önkormányzat tulajdonában lévő, de a Bánát Múzeum használatába átengedett épületből. A két partner által meghatározott programtervezetben 14 program szerepel, mely a projekt megvalósítási időszakának 18 hónapja alatt kerül megrendezésre. Ez a 14 esemény tartalmazza a nyitó és záró találkozót, konferenciákat és nyári tábort is. A határ mindkét oldalán megrendezésre kerülnek nyitó és záró események, kihelyezésre kerülnek a hirdető-, majd az emlékeztető táblák is. A szélesebb közönség kiadványokon és a sajtón keresztül tájékozódhat az eseményekről. A projekt eredményei és annak hosszú távú fenntartásának intézkedései egy, a partnerek által elkésztett hatástanulmányban kerülnek írásban rögzítésre. Eredmények: A projekt eredményeként létrejön egy hosszú távú, fenntartható kapcsolati rendszer a Temesvári Bánát Múzeum és a Csongrád Megyei Önkormányzat többségi tulajdonában lévő 5

6 Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark között. A kapcsolat súlyponti eleme a természeti értékek megőrzése, és azok megismertetése a célközönséggel. A két, természeti értékeket magában hordozó intézmény a közös szakmai fórum megteremtésével lehetőséget kap egymás természet- és környezetvédelmi módszereinek megismerésére, illetve közös elvi és gyakorlati tevékenységek kidolgozására. A közös fórumok helyszínei lehetnek a projekt keretében megvalósuló események, egyéb közös konferenciák, szakmai összejövetelek és előadások. Projekt költségvetése, a finanszírozás forrásai: A projekt költségvetésének meghatározását komoly előkészületek előzték meg, amely során a partnerek meghatározták, hogy a projekt megvalósításához milyen jellegű erőforrásokra van szükségük és azok biztosításához a piaci árakat alapul véve mekkora finanszírozási források szükségeltetnek. Az önerő biztosításához Csongrád Megyei Önkormányzat külön pénzeszközöket különített el a költségvetésében, míg a Temesvári Bánát Múzeum részben saját forrásból, részben a megyei önkormányzati támogatásból fedezi a 2%-nyi önerőt. A projektmenedzsment csapat bemutatása: A gondosan összeállított projektmenedzsment csapat feladata, hogy biztosítsa a projekt gördülékeny megvalósítását. A menedzsment vegyesen áll fel, azaz román és magyar tagokat is magába foglal. A tagok között helyet kapott a projektmenedzser, projektasszisztens, pénzügyi menedzser és egy adminisztrátor. A megvalósítás szakmai feladatait belső és külső szakemberek végzik el. Projektmenedzser: Projektasszisztens: Pénzügyi menedzser: Adminisztrátor: VP PP VP VP Megvalósítási ütemterv: A megvalósítás 18 hónapot ölel fel. Ez idő alatt lebonyolításra kerülnek a közbeszerzések, melyek előfeltételei a kivitelezési munkák elindításának és lefolytatásának. A teljes időszak alatt megrendezésre kerül a 14 természeti értékeket előtérbe helyező program és konferencia. A projekt kezdetétől egészen a zárás idejéig a projektmenedzsment biztosítja, hogy a megvalósítás folyamata és az egyes tevékenységek a pályázati kiírásban megfogalmazottakkal és a Közös Szakmai Titkárság elvárásaival összhangban legyenek. A projekt teljes ideje alatt az érintett célcsoportok különböző fórumok és a média által tájékoztatást kapnak a projekttel állásáról, az azzal kapcsolatos folyamatokról és eseményekről. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 6

7 A Vissza a természethez Természeti értékeink közös védelme és bemutatása című HURO/0802/109-es pályázati azonosítóval rendelkező projekt két partner közreműködésével valósul meg. A projekt vezető partnere a Csongrád Megyei Önkormányzat, mely több intézmény működtetését ellátja a megyében. A vezető partner többek között az ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság többségi tulajdonosa is, amely helyszínként kíván szolgálni a projekt keretei között megvalósuló magyarországi tevékenységeknek. A projektben közreműködő másik partner a román Temesvári Bánát Múzeum Természettudományi Részlege, mely több mint 100 éves múltra visszatekintő, óriási szakmai tapasztalattal rendelkező intézmény. Temes és Csongrád megye összekapcsolódása hosszú történelmi múltra tekint vissza, így a két terület együttműködése kiváló. A projekt március 1-je és augusztus 30-a között valósul meg. A projekt tartalmaz infrastrukturális fejlesztéseket, illetve közösen megtervezett programsorozatot, mely konferenciákat, nyári táborokat és egyéb rendezvényeket foglal magába. A programok célja: informál, bemutat, nevel, kapcsolatot teremt, irányít, segít egymás megismerésében, továbbá erősíti a természeti értékek körül szerveződő csoportok összetartását és működését. A programok tematikus konferenciákat foglalnak magukba, mint - a fajok és élőhelyeik ismerete és védelme, - természetes nyersanyagok felhasználása, új környezetkímélő és védő technikák bemutatása, mely segíti a természetjárókat, gyalogtúrázókat, hegymászókat és barlangászokat a terepismeretben valamint az idegenvezetésben, - természetvédelmi területek megismertetése, - biotermelő mezőgazdaság. A programok többségükben két központi helyszínen valósulnak meg. Egyrészt Ópusztaszeren, másrészt pedig Zsombolyán. Mindkét helyszín fejlesztése is megvalósul a projekt keretei között. Zsombolyán egy jelenleg funkcióját vesztett épületből kialakításra kerül a Bánáti Természet Háza, mely az épület elkészülését követően információs központként fog funkcionálni. Az épület a projekt költségvetéséből új berendezésekkel fog gazdagodni, hogy az képes legyen a látogatók fogadására, elszállásolására és konferenciák megrendezésére. Ópusztaszeren az infrastrukturális beruházás több épület is érint. Az Erdészház átalakul a Puszta Házává, a tanyasi iskola mellékhelyisége akadálymentessé válik, a szélmalom felújítását, működőképessé tételét, illetve a kocsiszín felújítását tartalmazza a projekt. Továbbá a skanzen területén a kertészeti terv alapján őshonos növényfajok kerülnek betelepítésre. A projekt célja, hogy a két, természeti és hagyományos értékeket szem előtt tartó intézmény, azaz az ÓNTE és a Temesvári Bánát Múzeum között egy hosszantartó, kiegyensúlyozott együttműködés jöjjön létre, mely hozzájárul ahhoz, hogy minél több ember felismerje a természet fontosságát, az abban rejlő csodát. 2. A PROJEKT BEMUTATÁSA 7

8 2.1. A projekt hátterének, helyszínének bemutatása A megvalósuló projekt keretében az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéshez szükséges kulcsfeltételei javításának céljából Csongrád és Temes megyei intézmények fogtak össze, hogy egy határon átnyúló, maradandó kapcsolati rendszert alakítsanak ki, melynek célja a táj természeti értékeinek ápolása. A cél az, hogy a természeti tájak megismertetése révén a lakosság felismerje a bennük rejlő sokszínűséget, megtanulja becsülni, illetve gondozni azt. Természet-földrajzi kapocs: az Alföld Csongrád és Temes megye az összefüggő, sík Alföldön helyezkedik, mely az eurázsiai sztyeppevidék nyugati részén, a Kárpát-medencében terül el. A kiterjedése több mint 100 ezer km². Magyarországon a Nagy - Alföld, míg Romániában a Nyugati - Alföld nevet viseli. A terület tökéletes síkság, a szintkülönbségek elenyészőek. A felszínt a folyók munkája alakította ki. Fő talajképző kőzetei a folyók lerakott alluviális üledékei (homok, iszap, agyag), valamint a szélhordta (átmozgatott, illetve idehozott) homok és lösz. Az Alföldön több jelentős folyó található, mint a Duna, a Tisza, a Maros és a Kőrösök, de a vízrajzára leginkább a sok kis mesterséges tó a jellemző. Az Alföld élővilága kiemelkedő. Állatvilága gazdag, melyek közül több faj is egyedülálló a térségben, különösen a kétéltű, hüllő és madár fajok. Az Alföldön megtalálható Európa legnagyobb madara a túzok, mely a nyílt legelők, a sztyeppék madara. A mocsaras, ártéri területeken lehet találkozni a mocsári békával, míg az Alföld egy másik hírességére, a kanalasgémre a nádasok között lelhet rálelni. A rézsikló kedvelt tartózkodási helyei a napsütötte, száraz, köves, bozótos hegyoldalak és lejtők, de a sík területek mocsaras részét is kedveli. Az Alföld Az Alföld növényvilága az eupannonicumhoz tartozik, mely a Pannonicum flóratartomány legnagyobb flóraterülete. (A Pannonicum az északi flórabirodalom (Holarktisz) középeurópai flóraterületének egyik flóratartománya, ami nagyjából a Kárpát-medence belső területeit öleli fel.) A flóravidék fő jellemzője, hogy síkság. Növényzete alapvetően délkeletről, a legutolsó eljegesedés után települt be. A hosszú, elszigetelt fejlődés miatt több bennszülött faj is kifejlődött itt. Növénytársulások élőhelyenként Folyók árterein: bokorfüzesek, pufahaligetek, keményfaligetek, Lösztáblákon: löszgyepek, lösztölgyesek. Homokbuckákon: nyílt és zárt homoki gyepek, nyáras-borókások, 8

9 mocsárrétek. nyílt és zárt homoki tölgyesek. Szikes területeken: sziki mocsarak, nedves és száraz szikesek, sziki tölgyesek. Lefolyástalan medencékben és morotvákban: síklápok és átmeneti lápok, láprétek, láperdők. A projekt nagy hangsúlyt fektet a tájak természeti értékeinek népszerűsítésére és arra, hogy minél közelebb hozza azt az emberekhez. Jelen projekt két helyszínen, a romániai Jimbolián és a magyar Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén kíván fejlesztéseket eszközölni és többek között kialakítani egy-egy minta jellegű természetházat. Ezen létesítmények célja, hogy a környező, kiemelt természeti értékkel bíró területeket megismertesse a célközönséggel. A kárpát-medencei Pannon régióban több NATURA 2000 terület található. Az európai ökohálózat célja, hogy megőrizze a biológiai sokféleséget, a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusokat, a vadon élő állat- és növényfajokat, valamint hozzájáruljon a kedvező természetvédelmi helyzetük megóvásához, illetve helyreállításához. A projekttel érintett két település szintén NATURA 2000 területnél fekszik - a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetnél és a Temes síkságnál valamint a térségben további jelentős madárvédelmi és természetmegőrzési területek találhatóak. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (Alsótizsavölgy Natura 2000 terület HUKN10007; Kiskunsági Nemzeti Park) Magyarország egyik legnagyobb tájvédelmi körzete (területe: 22,325 ha) a Dél-Alföldre jellemző szikes tavak, erdős puszták és tiszai ártéri világát őrzi. Jellemező élőhelye még a 9

10 két nagy halastó rendszer: a Fehér-tó és a Csaj-tó, melyek a környék legnagyobb szikes tavával, a Büdös-székkel és a környező pusztával együtt fokozottan védett. A Fehér tó igen gazdag madárvilágnak ad otthont. Eddig a tavon és környékén 280 madárfajt figyeltek meg. Jellemzőek a ritka, szikes tavi fészkelők: a gulipán, a gólyatöcs, a cankó, a póling és a széki lile. Állandó vizeknél a vidra még több helyen is megtalálható. A régi szikes mocsarak nyújtotta táplálkozási és pihenési lehetőségeket pótolják az időszakosan leengedett halastavak iszapos medrei. Az iszapban maradt vízi rovarok, kétéltűek, halak bőséges táplálékot nyújtanak a parti és gázló madaraknak. A tájvédelmi körzet növénytani értékei közül a hazai orchideák néhány képviselője, a vetővirág, a macskahere és a szártalan csüdfű emelhető ki. Az ősi állatok közül megtalálható itt a szürkemarha gulya és a bivalycsorda is, amelyek legelésükkel fontos természetvédelmi kezelést is végeznek. A bivalyok egy elmocsarasodott szikes tó, a pusztaszeri Vesszős-szék helyrehozatalában is nagy szerepet játszanak. A tájvédelmi körzet keleti határát a Tisza hullámtere képezi. Ennek része az algyői híd mellett levő Sasér, mely már 1951-től védett erdőrezervátum. A folyószabályozás során levágott kanyarulatból kialakult holtág környékének természetes erdőtársulása, óriási vén füzekkel szegett rétjei tájképi szépségükkel is csodálatot keltenek. Ezekben a zavartalan, öreg erdőkben még költ a rétisas. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet történelmi és néprajzi értékei a Kárpát-medencei magyarság több mint ezer éves múltjához köthetőek. A Tájvédelmi Körzet nyugati részén található az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, melyben a Skanzen, a Feszty-körkép, az Erdők temploma és sok más látnivaló egész napos programot adhat a látogatóknak. A Temes síksága (Natura 2000 terület ROSPA0078 Temes Megyei Környezetvédelmi Hivatal) Temesvár a térség legnagyobb és legnépesebb városa, és egyúttal kulturális és gazdasági központja is. A város határában folyó Temes folyó, mely Temes megyének és Temesvárnak is a nevét adta, jelentős szerepet játszik a Bánság nagy részének arculatának kialakításában. A Temest kísérő, valamikor kiterjedt ártéri erdők emlékét őrzi a természetközeli állapotban fennmaradt, mai szemmel jelentős kiterjedésű Nagykövéresi- és Sági-erdő. Fennmaradásuk jelentőségét támasztja alá az a tény, hogy több, fokozottan védett madár költ itt, mint például a kígyászölyv, a törpesas, a békászósas, vagy a fekete gólya. A hullámtérben megmaradt öreg nyárfák és füzek odvaiban nem ritka fészkelő a szalakóta. A Temes harmadik jelentős ártéri erdeje a Macedón-erdő, ahol egy jelentős gémtelep zsivaja kölcsönöz különös hangulatot a tájnak. Temes megye déli részén Detta és Bánlak jelentős műemlékeket és történeti emlékeket őriz, mint a tűzoltótorony, a Karácsonyikastély és a kastélypark. A két település között fekszik a Dettai- 10

11 erdő, illetve a ma Partos településhez tartozó, jelenleg is művelt rizsföldek, amelyek gazdaságtörténeti jelentőségük mellett a vonuló partimadarak fontos találkozó- és pihenőhelye. A térség nyugati részén, a Béga és a Temes alsó szakasza mentén fátlan, jobbára mezőgazdasági területek és kiterjedt szikes gyepek mozaikjából összetett táj terül el. A Fény, Gyülvész, Torontáldinnyés határában húzódó, lecsapolt mocsarak helyén kialakult szikes puszták önmagukban is értékesek, a magassabb térszíneken löszpusztafoltok ékeskednek. Ezeken az élőhelyeken számos védett löszfaj él, mint a kék attracél és a növényen élő atracél-cincér, a törpemandula, a sarlós gamandor. A projekt társadalmi és gazdasági környezete A projekt megvalósításának helyszínei Csongrád és Temes megye. Mindkét megyében egyegy településen valósulnak meg a fejlesztések: Ópusztaszeren (illetve az ÓNTE területén), valamint Jimbolián. A következőekben ezen két megye, illetve ezen két település bemutatása következik. Csongrád megye (Magyarország) Csongrád megye Magyarország 19 megyéjének egyike, mely átlagos nagyságú, területe 4,3 ezer km², Magyarország területének 4,6%-a. A megyét 60 település alkotja, Magyarország összes településének 1,9%-a, a Dél-alföldi régió település számának 23,6%-a. A megye lakónépessége január 1-jén az előzetes adatok szerint 423 ezer fő, az előző év azonos időszakához képest 1%-os, a évi népszámláláshoz (433 ezer fő) viszonyítva 2,3 százalékos fogyás figyelhető meg. Magyarország lakónépességének 4,2%-a, a Dél-alföldi régió 31,4%-a Csongrád megyei lakos. A megye népsűrűsége 99,4 fő/ km², meghaladja a Dél-alföldi átlagot (73,5) és alacsonyabb az országos átlagnál (108,3). A megye része a Duna- Körös- Maros- Tisza Eurorégiónak. A Csongrád megyében előállított bruttó hazai termék (GDP) értéke a legutolsó évi 11

12 területi adatok szerint piaci beszerzési áron 708,1 milliárd forint volt, ami az országos GDP 3,2 százaléka. Ebből egy lakosra ezer forint jutott, 517 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál. Csongrád megye az egy főre jutó GDP alapján a fejlettségi rangsorban az ország 19 megyéjét és a fővárost tekintve a 8. helyet foglalja el, a megyék között a 7. helyet. Csongrád megye gazdasági szerkezetében az országosnál nagyobb súllyal jelenik meg a mezőgazdaság. A bruttó hozzáadott értéknek a 10,1%-át a mezőgazdaság állítja elő, míg országosan csak 4,3%-át. Az ipar gazdasági ág (bányászat, feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) jelentősége elmarad az országos átlagtól, mert a bruttó hozzáadott értéknek 21,1 százalékát adja, míg országosan 25,3 százalékát. Az építőipar részaránya 6,8 százalék, amely meghaladja az országos átlagot (4,9%). A bruttó hozzáadott érték kétharmadát az országos megoszláshoz hasonlóan a tercier szektor állítja elő. A bruttó hozzáadott érték folyó áron Csongrád megyében 606,5 milliárd Ft. Ópusztaszer Közlekedés-földrajzi helyzet Ópusztaszer a Dél-Alföldi régióban elhelyezkedő Csongrád megyében található a Kisteleki kistérség részeként. A község a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén, a Tiszától nyugatra terül el. Megközelíthetősége az E75-ös számú főútvonalról Kistelek felől lehetséges vagy vasúton a Budapest-Kecskemét-Szeged útvonalon. Szegedről autóbusz-közlekedéssel juthatunk el Ópusztaszerre, továbbá Balástyával kerékpárút köti össze. A város területe, népsűrűség A község területe 59,5 km2, melynek mindössze 2%-a minősül belterületnek, a fennmaradó 98% külterület. Ezzel az aránnyal a kistérséget tekintve - Ópusztaszeren a legkisebb a belterület aránya. A város népsűrűsége 38,82 fő/km², amely az országos átlagnak alig 36%- a, valamint a Dél-alföldi régió átlagának kicsivel több, mint a fele. Demográfiai helyzet A lakónépesség száma 2008-ban 2236 fő volt, melynek megközelítőleg 50%-a, 1115 fő férfi. A lakónépesség alakulása között Év Lakónépesség száma (fő) Forrás: Térport Szakmai Portál Ópusztaszer lakónépessége viszonylag kismértékben, de folyamatosan csökken. Ebben szerepe van egyrészről a természetes fogyásnak, hiszen a halálozások száma rendszerint meghaladja az élveszületések számát, másrészről pedig a vándorlási különbözetnek, amely 2005-től szintén negatív előjelű. 12

13 Év A természetes szaporulat/fogyás alakulása között Élveszületések száma Halálozások száma Természetes szaporulat Forrás: Térport Szakmai Portál Év A vándorlási különbözet alakulása között Odavándorlások száma* Elvándorlások száma* Vándorlási különbözet Forrás: Térport Szakmai Portál *Állandó és ideiglenes együttesen Munkanélküliség és foglalkoztatás Ópusztaszer az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikének települése, amely azzal magyarázható, hogy a községben magas a munkanélküliek száma, a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetűek nagy aránya jellemző, és alacsony a foglalkoztatottság. Elszegényesedés jellemző, elsősorban a tanyákon élő lakosság körében. Terület A munkanélküliségi ráta alakulása ( , %) dec dec dec dec dec dec márc. Ópusztaszer 11,20 10,50 10,14 9,77 9,76 10,14 12,32 Csongrád megye 6,22 6,33 5,60 6,16 6,52 8,22 8,79 Magyarország 6,15 6,26 6,12 6,69 7,18 8,99 9,58 Forrás: ÁFSZ Portál A fenti táblázatból jól kitűnik Ópusztaszer nem túl kedvező helyzete a munkanélküliség terén. A nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya a községben rendszerint 10% körül mozog, sőt egyes években jóval meghaladja azt. Az sem pozitív, hogy az elmúlt években bekövetkező gazdasági válság hatása erősebben érzékelhető a településen, mint megyei vagy országos szinten: 2009 decembere óta ugyanis a 3 hónap alatt a megye és az ország munkanélküliségi rátája 1,07%-kal, míg Ópusztaszer mutatója nagyobb arányban 1,21%-kal nőtt. Így 2010 márciusában elérte a 12,32%-ot. 13

14 Gazdasági jellemzők Mezőgazdaság Ópusztaszer laza, könnyen fölmelegedő homokos és félig kötött talaján intenzív, öntözéses növényházi zöldség- és virágtermesztés folyik (szegfű, liliom, gerbera, tulipán, valamint paprika, kápiapaprika, paradicsom). Ahogy az egész kistérségben, Ópusztaszeren is jellemző volt a sertéstenyésztés, de a jelenlegi felvásárlórendszer következtében az 5-ödére, 10-edére visszaesett állomány is túltermelést mutat, leapadt a kocaállomány is. Kisebb mértékű a szarvasmarha-, ló- és juhtartás. Egy ópusztaszeri tanyában Európában egyedülálló őshonos és ritka állatfajtákat tenyésztenek (hucul lovak, tarpán, magyar szürkemarha, rackajuh, bivaly, szamár, stb.) A községben a környező településekhez (Kistelek, Balástya) hasonlóan haltenyésztés folyik, mesterségesen kialakított halastavakban. A vágósertés felvásárlását a Szegedi Pick Zrt. mellett az Ópusztaszeri Gazdák szövetkezete is folytat. Vágósertést szerződéses alapon a Szegedi Pick Rt. hasznosítja, illetve felvásárlást folytat az Ópusztaszeri Gazdák Szövetkezete is. Az erdők aránya Ópusztaszeren a legmagasabb a kistérség települései között, a község 25%-át foglalják el. Vállalkozások A községben található Nemzeti Történeti Emlékpark miatt a szolgáltatást nyújtó vállalkozások aránya Kistelek után Ópusztaszeren a legnagyobb. Kihasználva tehát az Emlékpark közelségét, egyre nő azon vállalkozások száma, amelyek a falusi turizmus meghonosítását tűzték ki célul. Vannak kisebb vendégházak is, de található a településen olyan vendégház is, amely nagyobb csoportok befogadására alkalmas. Mindezekhez természetesen a hagyományos és magyaros ételeket kínáló éttermek csatlakoznak, csalogatva a nálunk kikapcsolódni, pihenni vágyó turistákat. Ezek alapján elmondható, hogy Ópusztaszer domináns ágazata a turizmus, amely meghatározza a község fejlődési irányait is. A vállalkozások számának alakulása Ópusztaszeren ( ) Év Ebből Regisztrált vállalkozások Korlátolt Betéti Egyéni összesen felelősségű társaság vállalkozás társaság * * *Működő vállalkozás A vállalkozások száma folyamatos növekedést mutatott a vizsgált években, kivételt képez ez alól a év, amikor egy jelentősebb visszaesést figyelhetünk meg. Az egyéni 14

15 vállalkozások, illetve a korlátolt felelősségű társaságok számában is csökkenés következett be. Természeti, kulturális értékek A község és egyben a Kisteleki kistérség kulturális örökségének középpontja az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark, amely a kistérség legnagyobb védet területéhez, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik. Régészeti emlékeket mutat be a romkert, az Árpád-kori templom és kolostori együttessel: Monostor Skanzen Nomád Park Csete-jurták Rotunda A 12. században épült a Bor-Kalán nemzetség monostora, mely az Alföld egykor leggazdagabb, legnagyobb szerzetesi intézménye volt. A millenniumi Árpád-emlékmű mellett található középkori monostor templomát 1970 és 1976 között tárták fel, s a bencés monostor lakóinak mindennapjaira fényt derítő ásatások napjainkban is folynak. A XVIII. században indult meg a török időkben elnéptelenedett, és legeltetéssel hasznosított puszták betelepülése. Előbb ideiglenesen lakott szállások, majd tanyák épültek a város környéki pusztákon. Az 1900-as évek legelején már igen jelentős a tanyai lakosság aránya, példaként említhetjük Hódmezővásárhelyt, ahol a népességnek csaknem 40 százaléka számított ekkor tanyán élőnek. A mezővárosi-tanyai megoszlás indokolta, hogy e kétfajta életvitel, paraszti kultúra változatait mutassa be az ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, kiegészítve a köz- és a közösségi élet tipikus helyszíneivel. Az eurázsiai sztyepp, puszta világát idézi fel a Nomád Park. Legeltető állattartásból élő őseink Kelet felől érkeztek a Kárpát-medencébe, a IX. században. A Nomád Park célja nemcsak honfoglaló magyarjaink életmódjának bemutatása, hanem annak a pusztai civilizációnak is a megjelenítése, amely Belső-Ázsiától egészen az Alföldig húzódó hatalmas területen virágzott évezredeken keresztül. A jurta-szerű építményeket Csete György, a magyar organikus építészet elindítója, valamint Dulánszky Jenő tervezte. Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették. Az építmények sorát a Világmagyarság hajléka (1996) nyitja meg. Koronát idéz az 1998-ban épült Mamutfenyő-ház. Itt megtekinthetünk egy kaliforniai mamutfenyő-szeletet bütüt, melynek méretei tiszteletet parancsolnak: átmérője 6,3 méter, és a 80cm vastag szelet tömege 7,5 tonna. A bütü korát is meghatározták: Krisztus után 200 körül kezdődhetett élete. Évgyűrűinek határain a magyarság történelmének nevezetes dátumai láthatóak. A rotunda legismertebb része a Feszty-körkép. Emellett számos kiállítás megtekinthető, így például: "Őseink arcai" antropológiai kiállítás, A csengelei kunok ura és népe, Honfoglalás, Posztergaléria - Az Árpád-kori Magyarország, Szer monostora és települése. Ópusztaszer néprajzi értékei is a múltat tárják a vendégek elé. A régi mesterségek felelevenítése, hagyományok folytatása sikeresnek mondható a községben: a kosárfonás, fazekasság, csuhézás, szövés ma is élő tevékenységek. 15

16 Timis County (Roumania) Timis County a történelmi Bánát régióba tartozik, mely nevét a Temes folyóról kapta. A megye része a Duna- Körös- Maros- Tisza Eurorégiónak. Székhelye Temesvár, mely lakosainak száma fő. A megye összterülete 8697 km² (Románia legnagyobb területű megyéje). Nyugati része síkság, kelet fele a domborzat fokozatosan emelkedik, a keleti határán található a Ruszka-havas. Legmagasabb pontja a Págyes (Padeșu), 1374 m. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakosából volt román, magyar, német, roma, szerb, ukrán, bolgár, szlovák, 441 zsidó, 371 horvát, 283 cseh és fő egyéb nemzetiségű volt ben a megye lakossága fő, népsűrűsége 76,7 fő/km² volt. Temes megye az egyik legdinamikusabb gazdasággal bír Romániában, tekintve a magas arányú külföldi működő tőke jelenlétét a térségben, melyet vonz a megye elhelyezkedése, valamint a tradíciói. A megye leghangsúlyosabb ágazatai: gépgyártás, élelmiszeripar, vegyipar, könnyűipar, elektronikai alkatrész-gyártás és fakitermelés. Temes vármegye évszázadokon át tartozott a Magyar Királysághoz. Temes vármegye a 11. században jött létre, Dél-Magyarország legvirágzóbb vidéke a török hódítás előtt. Az Oszmán Birodalom a 16. században foglalta el, a török közigazgatásban a Temesvári vilajethez csatolták. A 18. században a Bánság a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került, ekkor a későbbi vármegye a Temesi bánság része lett, ez 1779-ben megszűnt, és a középkori határaitól lényegesen eltérő vármegye visszakerült a Magyar Királyság fennhatósága alá ban csatolták egy részét Romániához, míg a többi terület a Szerb- Horvát- Szlovén Királyság része lett. Jimbolia (Zsombolya) Közlekedés-földrajzi helyzet Jimbolia város Románia nyugati részén fekszik, Bukaresttől 572 km-re vasúton, illetve 600 km-re közúton. Temes megyén belül, annak nyugati sarkában helyezkedik el, 39 km-re (vasúton) a megyeszékhelytől, Temesvár megyei jogú várostól. Földrajzilag Jimbolia a Bánáti Alföldön, a Temes és a Maros Alföldjének találkozásánál helyezkedik el. Mivel fontos kommunikációs vonalak kereszteződésén fekszik, melyek Romániát kötik össze a volt jugoszláv térséggel, így egy fontos határmenti vasúti és közúti csomópont Románia és Szerbia határán. 16

17 Demográfiai helyzet Jimbolia a kis városok kategóriájába tartozik a maga nél kevesebb lakosával, ezzel országos szinten a 175. helyen áll az ország 261 városából. Temes megye szintjén Jimbolia a lakosok száma szerint a 4. helyen áll, Temesvár, Lugos és Nagyszentmiklós mögött. A megye összlakosságának a 1,5%-át illetve városi lakosságának a 2,5%-át teszi ki. A lakónépesség alakulása és a nemzetiségi összetétel Zsombolyán a múlt században (fő) Év Lakosság Románok Németek Magyarok Romák Szerbek Szlovákok Egyéb A városban a románokon túl más nemzetiségűek is megjelennek ben a magyarok aránya fővel - 15% körül mozgott a teljes lakossághoz képest ( fő), de németek is magas arányban élnek a városban, számuk azonban csökkenő tendenciát mutat (2002- ben 500 fő). Ezen felül szerbek, szlovákok és más nemzetiségűek is jelen vannak Jimbolián. A romák száma kismértékben növekszik (2002-ben 768 fő). A jimboliai lakosságszám között ÉV (január) Lakosságszám (fő) A tíz Temes megyei város közül Jimbolia az egyetlen, ahol 2002 óta folyamatosan növekszik a lakosság: 2002-ben , 2005-ben már , 2008-ban , idén januárban volt az állandó jimboliai lakhellyel rendelkező személyek száma. Ez köszönhető a természetes szaporulatnak, a gyerekvállalási kedv növekedésének, de a lakosság növekedését elsősorban az utóbbi években beindult vállalkozások, ipari létesítmények vonzerejével magyarázza. A környékbeli falvakról sokan beköltöztek jimboliárara, ahová sok befektető jött, még a gazdasági válság kezdete óta is akad munkahely a számukra. Gazdasági jellemzők Gazdasági szempontból a mezőgazdaság elsődleges fontosságú. A mezőgazdasági terület 9735 ha, amiből 97% szántóterület, 3% legelő és rét. Az ipart továbbra is a könnyűipar jelenti városunkban (cipőgyártás, készruha és textilipar) elektronika és elektrotechnika, mechanika, valamint műanyag-gyártóipar. A város legjelentősebb üzemei a Vogt Electronic Románia (elektronikai alkatrészgyártás), Ciocanul Prodimpex (cipőgyár), CRH (gépkocsi alkatészgyár), Halm Technologie (szivattyúgyár), Ani Fashion (készruhagyár). Sorrendben és kihasználásban a harmadik gazdasági ágazat a vasúti szállítás, mivel Jimbolia rendelkezik mellék vasúti ágakkal, mint a Timisoara-Jimbolia-Kikinda (Szerbia) és a Zsombolya-Lovrin között futó vasútvonal. A város be van kötve az 59A és az 59C nemzetközi autópályákhoz. 17

18 Kulturális értékek Az utóbbi években a városban egy valóságos kulturális élet újjászületésének a jelei mutatkoznak, néhány rendkívül aktív művelődési intézmény jóvoltából. Ezek között van elsősorban a Városi Művelődési Otthon, négy múzeum, egy irodalmi kávéház és a Városi könyvtár. Külön említést érdemel a Petre Stoica román-német kulturális alapítvány, amelyet a román irodalmi élet egyik legnagyobb kortárs költője, Petre Stoica vezet. Az alapítvány leltárában román és német nyelven írt könyv található, ezek közül sok, nagy értékű bibliofil kiadás, továbbá egy érem, egy bélyeg, egy érem, egy térkép és egy ex-libris gyűjtemény, rendkívül értékes kéziratok, képzőművészeti alkotások, valamint muzeális értékű háztartási eszközök gyűjteménye. Illeszkedés a magasabb szintű fejlesztési stratégiákhoz, tervekhez A beruházás határon átnyúló projekt révén figyelembe veszi a határmenti együttműködésekre vonatkozó alapelveket és prioritásokat. Duna- Körös- Maros- Tisza Regionális Együttműködés Fejlesztési Stratégiája Az november 21-én Szegeden megalakított Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés, azaz a DKMT Eurorégió történeti léptékű feladatra vállalkozott: három ország határ menti területeinek kooperációját kívánta megszervezni annak érdekében, hogy a térség a lehető legelőnyösebb pozícióhoz juthasson a kibővülő-újraegyesülő Európa színpadán. Az Európai Uniós tag Magyarország három megyéje - a Dél-alföldi Régiót alkotó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye -, a szintén EU-tag Románia négy megyéje, - a West Régiót alkotó Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye - valamint az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat még meg sem kezdő Szerbia és Montenegróhoz tartozó Vajdaság Autonóm Tartomány politikusai mellett a gazdasági és tudományos élet, valamint a civil szféra képviselői dolgoznak együtt azért, hogy a határmentiség eddig tapasztalt hátrányait előnnyé, lehetőséggé formálják, és helyzetbe hozzák az itt élő embereket, gazdasági szervezeteket, tudományos intézményeket és mindazon szereplőket, akik megértették, hogy csakis az együttműködés, a határok átjárhatóvá tétele lehet e térség fejlődésének záloga. A Duna Körös Maros Tisza Eurorégió területfejlesztési stratégiája a térség civil szervezetei, gazdasági szereplői, önkormányzatai, kistérségi társulásai, három szomszédos ország fejlesztési régiói szervezetei részvételére számítva, érdekeiket figyelembe véve határozta meg azt a célrendszert, mely hosszú távon közös jövőt fogalmaz meg a térség számára, annak integrációja révén, végső soron lakói életminőségének javítását szolgálva. Az Eurorégió-építés mint legfontosabb feladat a stratégia teljes célrendszerének kettős földrajzi léptékben való megfogalmazását teszi szükségessé: A stratégia három szférára ( ágazatra ) fogalmaz meg célokat: a humán szférában: egy multikulturális minta-eurorégióvá; a gazdaság szférájában: közös érdekek fel- és elismerésére, kooperációra építő gazdasága révén az Európai Unió dél-keleti kapujává; a természeti környezet szféráját tekintve: összehangolt, fenntartható környezetgazdálkodással Európa Duna Körös Maros Tisza ökofolyosójává kell válnia a DKMT Eurorégiónak. A jelen projekt megvalósítása eleget tesz mind a három stratégiai célnak. A határmenti együttműködés révén a partnerek szemelőtt tartják a teljes régió érdekét. Legfőbb 18

19 célkitűzésként pedig elősegítik, hogy a Duna- Körös- Maros- Tisza természeti értékei a jövő nemzedékei számárai is fennmaradhassanak. A DKMT Eurorégió Stratégiáját megfogalmazó kiadvány III és IV fejezetében meghatározza azokat a célkitűzéseket és operatív programokat, melyek eszközei a fentiekben meghatározott három átfogó célkitűzés eléréséhez. A megvalósítani kívánt projekt, szinte valamennyi célkitűzéshez igazodik, különösen a 2.5, 3.4, és a teljes 4-es prioritási- intézkedési rendszerhez. Magyarország Románia Európai Területi Együttműködés Operatív Programban A program 2. prioritása a társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben, mely a különböző területeken jelenleg meglévő együttműködéseket kívánja továbbfejleszteni, a határmenti térség közös gazdasági, társadalmi kohéziójának erősítése érdekében. E prioritáshoz rendelték hozzá többek között a következő beavatkozást is: 2.5 Beavatkozás: Közösségek közötti együttműködés Közös, innovatív kulturális- és sportesemények szervezése Közös konferenciák, szemináriumok, szakmai műhelyek szervezése különféle szakterületeken Általános iskolák közötti együttműködés, fiatalok csereüdültetése, közös programok szervezése Tréningek szervezése az Internet és számítástechnikai használat növelése érdekében A határ mentén jelen lévő nemzeti kulturális örökség védelme a kulturális intézmények határon átnyúló együttműködéseinek támogatása által. (múzeumok, színházak, könyvtárak) Egy-egy régió fejlesztési stratégiájának kidolgozásához az adott térség sajátosságait, előnyeit és hátrányait, lehetőségeit és akadályait veszik figyelembe, hiszen ezek azok a tényezők, amelyek meghatározzák további fejlődésük irányát. Jelen projekt szintén a helyi adottságokra épít, így tökéletesen illeszkedik a hasonló szempontok mentén készült regionális stratégiákhoz és tervekhez. Dél-Alföldi Turizmusfejlesztési Stratégiához A stratégia a következő részcélokat határozta meg: termék- és vonzerőfejlesztés egészségturizmus konferenciaturizmus közvetlen szolgáltatásfejlesztés kulturális- és örökségturizmus A projekt szempontjából jelentős szerepe a kulturális és örökségturizmusnak van, hiszen a beruházást érintő települések elsősorban e tekintetben emelkednek ki a szektorban. Kulturális- és örökségturizmus Nemzeti parkok turisztikai fenntartható hasznosítása, látogathatóvá tétele Lovas turizmus és falusi turizmus ökoturizmus irányában történő fejlesztése (őshonos állatfajták, alföldi gasztronómia, minőségi szálláshelyek egysége) Aktív-sportturizmus kínálatának bővítése Gasztronómia és borturizmus jellegzetes, minőségi fejlesztése Nagy- és kisrendezvények támogatása Kulturális, épített örökségek turisztikai hasznosítása és védelme. 19

20 Dél-Alföldi Regionális Operatív Program Jelen beruházás maximálisan illeszkedik a régió operatív programjában megfogalmazott prioritásokhoz: A régió egyedi értékein, alapvetően a természeti és kulturális örökségen alapuló térségi turisztikai vonzerők, termékek és hálózatok fejlesztése: Egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztésének megvalósítása az egészségturisztikai térségek fejlesztéséhez illeszkedően (termál, gyógy, wellness) A kulturális értékekre, felsőoktatási, kutatási intézményekre épülő turizmus Műemléki jelentőségű településközpontok turisztikai célú megújítása Kulturális fesztiválhelyszínek fejlesztése Múzeumok látogatóbarát fejlesztése: interaktív múzeumok támogatása Nemzeti Parkok és más védett természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések ösztönzése Kastélyok, várak turisztikai funkciókkal való fejlesztése. Egy település életét, lehetőségeit nagyban befolyásolja az a társadalmi, gazdasági, földrajzi környezet, amelyben megtalálható. Nem pusztán a saját, de a környező települések, valamint a kistérség szándékai és döntései is meghatározzák az adott település fejlődési irányait. Temes Megye Fejlődési Stratégiája Temes megye év közötti időszakra meghatározott stratégiájában szerepet kaptak a természeti értékek is. A stratégia alábbi fejezetei kapcsolódnak a projekt célkitűzéséhez: AXA 2. Környezet AXA 5: Turizmus AXA: 9: Területi együttműködés AXA 10: Kultúra A stratégia AXA 2 fejezet foglalkozik a környezet témakörével. Ezen fejezetben kifejtésre kerül a megye védett területei és a biodiverzitása, valamint felszólít a természeti értékek védelmére (DI 2.7). Ugyanezen részben pontosan definiálásra kerül, hogy a természet védelmében mely szervezetek és milyen eszközökkel kötelesek eljárni. Ugyanezen fejezetből kiemelendő a DI 2.10, melynek címe a Természeti értékeke kultúrája. Célja a lakosság figyelmének felkeltése a természeti értékek védelmének fontosságára, melynek eszközei a lakosság körében végzett kampányok, természetvédelmi értékek megismertetésére tett marketing tevékenységek. A fejezet DI 2.11 része külön foglalkozik a környezetvédelmi intézkedésekkel és kockázati tényezőkkel. Az AXA 5 fejezet központi témája a turizmus. Ebben kifejtésre kerül gyógyturizmus, történeti és kulturális turizmus, üzleti turizmus, valamint az öko- és agroturizmus. Bár jelen projekt közvetlen módon nem kapcsolódik a turisztikához, de a célcsoportok elérésének fokozása céljából érdemes a turisztikában már bevált eszközöket átvenni és minél több emberrel megismertetni a környezeti értékeket. 20

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tanyafejlesztési Program

Tanyafejlesztési Program Tanyafejlesztési Program F Ö L D M Ű V E L É S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M 2015 szeptember Oldal 2 T A N Y A F E J L E S Z T É S I P R O G R A M Tanyás térségek, tanyagazdaságok fejlesztése A tanya

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben Baksa Tamás térségfejlesztési referens Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztéséért Felelős Államtitkárság

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Célterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok

Célterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok A Z Ú M V P I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K 8 /2011 (II.8) S Z Á M Ú K Ö Z L E M É N Y E A 1 2 2 / 2 0 0 9 ( I X. 1 7. ) FVM R E N D E L E T K E R E T É B E N B E N Y Ú J T O T T P Á L Y Á Z A T

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: I/65-1/2010/1 Tárgy: EGTC-s pályázatok benyújtása Üi.: Muntean Júlia Melléklet: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 13935-1/2014. Javaslat a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója 2013. évi prémiumfeladatainak értékelésére

Részletesebben

Tanyafejlesztési Program

Tanyafejlesztési Program Tanyafejlesztési Program F Ö L D M Ű V E L É S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M 2016 május Oldal 2 T A N Y A F E J L E S Z T É S I P R O G R A M Tanyás térségek, tanyagazdaságok fejlesztése A tanya a magyar

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

,, Szamostatárfalva belterületi

,, Szamostatárfalva belterületi ,, Szamostatárfalva belterületi és külterületi útfelújítás '' Tisztelt Olvasó! Szamostatárfalva Község Önkormányzat, és a helybeli lakosok számára is kiemelkedõen fontos a foglalkoztatottság növelése,

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben