A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRÁCIA ÉS A XXI. SZÁZAD KIHÍVÁSA. Vitaanyag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRÁCIA ÉS A XXI. SZÁZAD KIHÍVÁSA. Vitaanyag"

Átírás

1 A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRÁCIA ÉS A XXI. SZÁZAD KIHÍVÁSA Vitaanyag

2 HÚSZ ÉV UTÁN A SZOCIALISTÁK VILÁGUNKRÓL, NEMZETÜNKRŐL Húsz évvel a rendszerváltás után, sok év kormányzással a hátunk mögött, a világgazdasági, és hazai gazdasági recesszió idején, valamint az elmúlt évtizedekben uralkodó ideológia, gazdaságszemlélet megrendülésének pillanatában minden felelős szellemi, politikai áramlat kötelessége a helyzetértékelés és az útkeresés. Mi, magyar szocialisták azért is tesszük ezt, hogy egyrészt segítsünk a társadalomnak megérteni ezt az új helyzetet, másrészt erőt kell adnunk a nehéz, szükséges döntések meghozatalához, ahhoz, hogy a válságkezelést ne csak a stabilitás szempontjai, hanem egy új fejlődési pálya kialakításának igényei határozzák meg. Jövőkép nélkül csak sodródhatunk, és csak a túlélésre játszhatunk. Ez elfogadhatatlan magatartás, különösen attól, aki politizál, és aki vezetni akar. Nem vállalkozunk az elmúlt időszak teljes áttekintésére, értékelésére. Az már nyilvánvaló, hogy változtatni kell az eddig alkalmazott stratégián. Önmérsékletet, és az eddiginél hatékonyabb, jobban érzékelhető szolidaritást kell kérnünk a magyar társadalomtól. Világos az is, hogy ha sikerül megtalálnunk az új utat, akkor is hosszabb idő kell a valóban fenntartható növekedés megvalósításához, az emberek életminőségének általános javulásához. Ebből azonban éppen az következik, hogy nem várhatunk. Nem bízhatjuk másra ügyünket. Vállalnunk kell a vitát, mert ezzel tesszük közössé a közös ügyet, ezzel szabadítjuk fel, hozzuk mozgásba társadalmunk, szellemi életünk energiáit. Húsz év után meg kell beszélnünk, mi is történt, történik velünk, milyen úton járjunk, milyen cselekvési irányokat válasszunk. I. HOL TART A VILÁG ÉS EURÓPA 2008-BAN? 1. Az emberi társadalom és környezete Minden eddiginél nagyobb méretű az emberiség beavatkozása a természeti folyamatokba. Egyre nyilvánvalóbb viszont, hogy e képessége birtokában az emberiség megbontotta bolygónk egyensúlyát. Fenyeget a klímaváltozás és a természeti erőforrások kimerülése. Eddig az emberiség kisebb-nagyobb zökkenőkkel, néha súlyos véráldozatokkal, de úrrá tudott lenni a maga által előidézett válságokon. Előbb-utóbb sikerült rátalálni új erőforrásokra, sikerült megszelídíteni az 1

3 önpusztító erőket. Ez azonban soha nem ment könnyen, és főleg nem történt automatikusan, konfliktusok nélkül. Nagy tévedés volt és lenne azt hinni, hogy az emberiség rábízhatja magát, sorsát a piaci mechanizmusokra, a piac önkorrekciós képességére. Ma a fő kérdés, hogy hamarabb sikerül-e megtalálni a fenntartható növekedés pályáját, mint ahogy a természeti erőforrások kimerülnek, mielőtt az éghajlati viszonyok tartósan kedvezőtlenné válnak? 2. A verseny és a növekedés dilemmái További probléma, hogy nem csak az idő a versenytársunk. Egymással is versenyeznek az egyének, az egyes társadalmi csoportok, a vállalatok, a nemzetek, a régiók. A lemaradás veszélyének és a felzárkózás elmulasztásának terhe nyomasztja mind az egyént, mind a nemzetet. Mai világunkban egyszerre van jelen a megszerzett gazdagság, a kor kínálta életminőség megőrzésének vágya, feszültsége és a túlélési ösztön, a megkapaszkodás kétségbeesett erőfeszítése. A globalizáció újrapozícionálta a világot, a régiókat, a nemzeteket, a társadalmakat, ha nem is a régi módon, de újratermelte, sőt esetenként növelte a fejlettségbeli különbségeket is, gazdagabbá tette a gazdagokat és megnövelte a szegények, kiszolgáltatottak számát. Szétterülnek a technológiai forradalom vívmányai, de a felzárkózni igyekvőknek meg kell fizetniük ennek költségeit, miközben a szociális biztonság megőrzése is egyre többe kerül. Hiszen mind több emberről kell gondoskodni a világ nagy részében, köztük olyanokról, főképp fiatalokról, akik nem képesek értelmes, méltó munkával bekapcsolódni a társadalmi termelés folyamatába. Nem kétséges, a technológia megújítása, a környezetvédelem, a struktúraváltás, az elhalasztott társadalmi szükségletek kielégítése, a biztonság megőrzése mind jogos elvárás, de komoly költségekkel jár. Alacsony gazdasági növekedés mellett ezek az igények csak rangsorolva, részben csak egymás rovására elégíthetőek ki. Mi az előbbre való: az esőerdők pusztításának megállítása, vagy a bankok, a válságágazatok megmentése a fejlett országokban? Ilyen és ehhez hasonló kérdések sokasága vár válaszra. Érthető, ha a fejlett országok vezetői úgy érvelnek, hogy akkor tudnak erőforrásokat átcsoportosítani a fejlődő világba, ha újraindul a növekedés. Az is nyilvánvaló azonban, és éppen az előző évtizedek tapasztalatai alapján, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Újfajta együttműködésre van tehát szükség a nemzetek és a régiók, a kultúrák között. 2

4 3. Nemzetközi biztonság Csakhogy a mai világrend még a régi. Hiába omlott össze a kelet-európai államszocializmus, a nemzetközi élet csatornái ugyanazok, intézményeinek működése alig változott az elmúlt években. Erős az aggodalom attól, hogy új szereplők lépnek be a nukleáris térbe, valós veszélyt jelent a terrorizmus. Változnak a gazdasági-katonai erőviszonyok. Ebből következően nem várható el egyetlen államtól vagy egyetlen katonai szövetségtől sem, hogy önmaga feleljen a világ biztonságáért. Nehezen megkerülhető, hogy a legnagyobb lélekszámú, növekvő gazdasági teljesítményű, jelentős haderővel rendelkező országok ennek megfelelő arányos részt kapjanak a nemzetközi szervezetekben, politikában. Nagy a félelem attól, hogy olyan helyi háborúk törnek ki, amelyeknek következményei globálisak lesznek. Biztonsági problémát jelent az általános eladósodás, a nemzetközi pénzmozgások hektikussága, kezelhetetlensége, a nemzeti államok ezekkel kapcsolatos kiszolgáltatottsága. Az ilyen fenyegetettséggel szemben nem a bezárkózás a jó válasz, hanem a nemzetközi szabályozás, a regionális együttműködés bővítése és az eladósodás mértékének csökkentése. 4. Az Európai Unió: a nemzetek együttélésének modellje Az Európai Unió nem csak az itt élőknek jelent értéket. Szabadságra, szolidaritásra, emberhez méltó életre, nemek közötti egyenlőségre, a kisebbségek védelmére, egymás kultúrájának elfogadására nem csak az európai embereknek van szükségük. Az unió nem a nemzetek rovására fejlődik, erősödik, hanem velük és általuk. Figyelemre méltó, bár természetesen nem érdek nélküli az unió a pénzügyi válság leküzdésében megmutatott hozzáállása, segítőkészsége. Mindemellett, ha Európa nem akar válságövezetté válni, ha példát akar mutatni a globális problémák megoldására, akkor keresnie kell a hatékonyabb együttműködés módjait, a nagyvállalatok, a pénzvilág ellenőrzésének lehetőségeit. Érdemes elgondolkoznunk azon, hogy a lisszaboni stratégia: az életminőség megőrzése és az a cél, hogy Európa a világ legfejlődőképesebb régiójává váljon ténylegesen feltételezi-e egymást. Időszerű-e még a geopolitikai hangsúly: továbbra is a világ régiói közötti verseny jelölje ki a megoldásra váró feladatok rangsorát? Tényleg a növekedés gyorsítása maradjon a fő cél, vagy a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtése lépjen a helyére? 3

5 Szerintünk, magyar szocialisták szerint az európai parlamenti választások jó alkalmat kínálnak e kérdések megvitatására az európai társadalmakkal, a választókkal. Már csak azért is, mert e közös témák felvetése enyhítheti a nemzeti kormányzó erőkre nehezedő társadalmi nyomást, hogy mindent tegyenek meg a gazdasági növekedés újraindítására, a pénzügyi szféra stabilizálása után mihamarabb pörgessék fel a reálgazdaságot, a fogyasztást. A választók akár azt is mondhatják: a globális problémák megoldása ne legyen az ő gondjuk, ne a kis nemzeteké, ne a kisebb közösségeké, az egyes egyéneké és így tovább. Természetesen nem azonos a felelőssége egy nagy országnak és egy kicsinek, egy nagyvállalat vezetőjének és munkásának, de mindenkinek megvan, meg kell, hogy legyen a maga szerepe a közös gondok leküzdésében. 5. Válság és ideológia Néhány hónap alatt nagyot változott világunkban az ideológiai színtér. A világ közvéleménye azt láthatja, hogy a neoliberalizmus legbuzgóbb hívei most államosítanak. Az élet megcáfolta a tételt, miszerint a globalizált kapitalizmus képes a válságmentes fejlődésre, a szabaddá tett piac kijavítja önmagát. Persze akadnak olyanok ma is, akik szerint a bajok forrása továbbra is az állam a maga nehézkességével, szociális kötelezettségeivel. Sőt, akadnak olyanok is, akik azt állítják: nem kell mentőöv a bajba jutott bankoknak, nagyvállalatoknak közép- és kisvállalatoknak, mert összeomlásuk gyorsítja a kívánatos szerkezetváltozást, és megfontoltabb fogyasztói, befektetői döntésekre kényszerít. Így a kevésbé szennyező és energiaigényes technológiák és termékek felé fordul majd a kereslet. Kétségtelen, el kellene kerülni, hogy a mentőcsomagok a felelőtlenül gazdálkodókon segítsenek, hogy továbbra is ott folytatódjanak a dolgok, ahol a válság kitörésekor abbamaradtak. Igazolva láthatják magukat a globalizáció fundamentalista, nemzeti-konzervatív kritikusai is, mondhatják: lám, nem szabad a dolgokat kiengedni a nemzeti elitek, a nemzeti állam keretei közül, mert akkor ellenőrizhetetlenné válnak a folyamatok; nem szabad a dolgok természetes rendjét megbontani, mert annak romlás, katasztrófa lesz a vége. Világos azonban, hogy globális problémák nem oldhatóak meg a nemzetek összefogása nélkül. Kérdés az is: vajon képesek lennének-e a határaik mögé zárkózó nemzetek arra, hogy óriási embertömeg számára elviselhető életkörülményeket, emberhez méltó feltételeket, beleszólási lehetőséget teremtsenek a közös ügyekbe? Mára világosan látható, hogy alapvető változások folynak a világgazdaságban, gyökeres változás előtt és közben van az egész világ. A válság alapvető oka az elmúlt majd négy évtizednyi időszak kapitalizmusának deregulált pénzügyi működésében áll, ez képezte alapját annak a neoliberális 4

6 korszaknak, amelynek a válság véget vetett. Egyértelmű az is, hogy egyetlen állam sincs abban a helyzetben, hogy a világméretű válságot és recessziót akárcsak önmaga számára egyedül képes legyen orvosolni. Államok és államszövetségek globális egyeztetetésére és összefogására van szükség ahhoz, hogy a válságból mielőbb és eredményesen megtaláljuk a kivezető utat. Államok és nemzetközi szervezetek összefogása és egyeztetett stratégiája nélkül ennek a kiútnak a megtalálása valószínűtlen és lehetetlen. Ennek a nemzetközi méretű összefogásnak, a globális és összehangolt stratégia kidolgozásának kezdeményezője ugyanakkor lehet vagy lehetnek egyes országok. Az MSZP fontosnak és lehetségesnek tartja, hogy Magyarország a kezdeményezők között legyen, s aktív diplomáciával azok közé tartozzon, akik a válság megoldásához a nemzetközi méretű együttműködését szorgalmazzák. 6. Válság és szociáldemokrácia A globalizáció számos baloldali kritikusa mindig vitatkozott a neoliberalizmussal, a harmadik utas szociáldemokráciával, amiért nem elég gyanakvó a kapitalizmussal, a piaccal, az elituralommal szemben. E baloldali kritikusok azonban hibáznak akkor, ha nem látják a szociáldemokrácia szerepét a széles tömegek érdekeinek védelmében, az oktatás kiszélesítésében, a beleszólási lehetőségek bővítésében, a demokratikus politikai rendszerek erősítésében. Nem könnyű új szintézist teremteni a demokratikus baloldalon, és nem egyszerű az új stratégia kidolgozása. Nem úgy állnak a dolgok, hogy elegendő lenne visszatérni a már történelmileg bevált receptekhez. A fő nehézséget az jelenti, hogy a neoliberális gazdaságpolitika kifulladása, kudarca nem vezet vissza a keynesi keresletösztönzés, adócsökkentés teljes rehabilitációjához. Ma sem a világ, sem a nemzetgazdaság nem ugyanolyan körülmények, feltételek között működik, mint a 20. század középső harmadában. A gazdasági, költségvetési egyensúly megőrzése ma még fontosabb, mint korábban. Nem kétséges: az állam gazdaságpolitikai, ellenőrző szerepének növekednie kell, de el kell kerülni, hogy ez a bürokratikus irányítási módszerek visszaállítását jelentse. A globalizált kapitalizmus mai problémáit nem lehet a felelőtlen hitelezésre vagy a pénzvilág és a reálgazdaság közötti ismétlődően bekövetkező diszharmóniára egyszerűsíteni. Nem lehet elfeledkezni az óriási vagyoni, jövedelmi különbségek szerepéről, a fogyasztás manipulálásáról, a nagyvállalatok erőfölényéről, politikai befolyásáról. Az ellensúlyok leépítése, az államok eszköztelensége gyengíti a kollektív munkavállalói, gazdasági és szociális jogok képviseletének lehetőségeit a félperifériás országokban és a fejlődő világban. 5

7 Nagy tanulság, hogy a szociáldemokrácia nem mondhat le a rendszerkritikáról. Kötelessége a tőke működésének, a kapitalizmus válságpotenciáljának elemzése. Nem létezik baloldali társadalompolitika baloldali gazdaságpolitika nélkül. Ez pedig nemzetközi egyeztetést, együttműködést és az uniós normákkal összhangban lévő nemzeti szintű fejlesztést kell, hogy jelentsen. 7. A baloldal és a nemzet A globalizáció új kihívások elé állította a nemzeteket, az országokat. Leegyszerűsítés lenne csak a nemzetközi tőke és a nemzeti társadalmak, a nemzeti keretekbe szoruló munkaerő közötti ellentétről beszélni. Az óriás vállalati termelésnek is megvan a maga nemzeti, illetve nagyhatalmi karaktere és mára az egyes nemzetek is átitatódtak egymás kultúrájával, mássá tette őket az egyetemes érintkezés. Sokan állítják: lejárt a nemzetállamok kora, a nemzetgazdaság megszűnt, mint önálló alapokon nyugvó, belső arányokon keresztül működő és irányítható egész. Ezért nincs jó alkupozícióban az a nemzetállam, amely nem rendelkezik belső forrásokkal, innovációs energiákkal, mert egyedül nem diktálhat a nemzetközi nagyvállalatoknak. Sok igazság van ezekben a megállapításokban. Egyszerre következik belőlük annak szükségessége, hogy a nemzetek összefogjanak a számukra kedvezőbb nemzetközi gazdasági játékszabályok kialakítása érdekében, és eközben ragaszkodjanak önállóságukhoz, kultúrájukhoz. Ez nem jelenthet visszafordulást a haladástól, lemondást az együttműködésben rejlő energiákról. Nem jó irányba akarja vezetni a nemzetet, aki vissza akarja zárni történelmébe, a múlt határai közé, aki nem akarja kultúrája részévé tenni más népek értékeit, aki fél a kapcsolatoktól. A nemzethez többféle identitás ápolásával, azok egyidejű vállalásával lehet tartozni, csatlakozni. A nemzet elsősorban nem származási, etnikai egység, hanem kulturális és politikai közösség: önként vállalt sorsközösség. Nekünk, szocialistáknak mindemellett nem egyszerűen hagyományaink, kultúránk védelme miatt kell a nemzetünket képviselnünk, formálnunk, hanem teljesítenünk kell a szolidaritás követelményét is. Szolidárisnak kell lennünk a nemzetünk részét képező határon túli magyarokkal. Szolidárisnak kell lennünk azokkal is, akik kiszorulnak a társadalomból, és kétségbeesésükben a nemzethez fordulnak segítségért. Vigyáznunk kell arra, hogy ne rendüljön meg biztonságérzetük, jövőbe vetett hitük. Fel kell őket vérteznünk a kultúrával, hogy megvédhessék magukat, hogy esélyt szerezhessenek a felemelkedésre. A nemzet az a közösség, amely keretet, otthont jelenthet a teljes, a kor szintjén lehetséges emberi életet élni akarók számára. A nemzet az a tér, határon innen és határon túl, amely élővé, kölcsönössé teszi a kapcsolatot az egyetemes emberi és az egyes ember között. 6

8 II. HOL TART MAGYARORSZÁG? 1. Helyünk a világban Sok tényező határozza meg az egyes nemzetek helyét, helyzetét a világban. Ezek legfontosabbja saját teljesítményük, elsősorban, de nem kizárólagosan, ettől függ helyi értékük a világgazdaságban, és a világpolitikában. Látjuk azonban, hogy nem a kis országok határozzák meg a fejlődés irányát, saját stratégiájuk kialakításakor figyelembe kell venniük a nagyhatalmak, a meghatározó gazdasági régiók várható magatartását. Magyarországnak célszerű együtt mozognia az Európai Unióval, igazodnia az ott elfogadott politikához, szabályokhoz, normákhoz. Ez elengedhetetlen, de nem elégséges feltétele a magyar gazdaság megerősítésének, új esélyekhez juttatásának. Hazánk része Európának, amely erősebb vele, mint nélküle. Magyarországnak a fejlett világon, Európán belül van módja megoldást találni a fejlődési problémákra, a viszonylagos fejletlenségből fakadó nehézségeire. Számíthat a tagországok támogatására, szolidaritására, ha bajba kerül, de ennél többet nem várhat el tőlük. Így tehát nincs más lehetőségünk, mint szembenéznünk önmagunkkal, felmérni helyzetünket és lehetőségeinket. 2. Rövid összegzés húsz évünkről A magyar társadalom, a politikai erők és a szellemi élet szereplőinek jelentős teljesítménye volt a békés átmenet, a politikai rendszerváltás. Magyarország a kilencvenes években nem kis erőfeszítések, áldozatok árán, de három nagy feladatot megoldott. Sikerült leküzdenie az akkori gazdasági válságot, befejeznie a gazdasági rendszerváltást és végül, de nem utolsó sorban csatlakoznia az euro-atlanti államok gazdasági, politikai és katonai szövetségéhez. Ezzel széleskörű nemzetközi elismerést vívott ki magának. Mindez azért volt lehetséges, mert hazánknak voltak bizonyos előnyei a régió többi országához képest, és ha kisebb-nagyobb ingadozásokkal is, de a vezető politikai erők képesek voltak a gyors és határozott cselekvésre. Az előnyök közé tartozott az ország nemzetközi elismertsége, az hogy széleskörű gazdasági, politikai, és kulturális kapcsolatok ápolt a Nyugattal. Nem kisebb jelentőséggel bírt a reformok során szerzett tapasztalat, a menedzseri és technokrata réteg erőssége, a viszonylag képzett és olcsónak mondható munkaerő, a fejlett infrastruktúrával rendelkező hazai régiók viszonylag magas száma. Részben ennek, részben a külföldi tőke 7

9 terjeszkedési törekvéseinek köszönhetően az átalakulás gyorsan lezajlott. Gyorsan, de nem ár, nem szenvedés és nem messzire ható következmények nélkül. A legnagyobb ár, amelyet meg kellett fizetnünk: a nagymértékű munkanélküliség, ami rengeteg szenvedést vont maga után. A legsúlyosabb következmény: a társadalom alsó és középső csoportjainak védekező reflexe; nagy tömegek menekültek be a szociális állam védőszárnyai alá és a feketegazdaságba. Mindez azzal is járt, hogy a rendszerváltás nem járt együtt a társadalmi viszonyok letisztulásával. További, de nem csak hazánkra jellemző velejárója lett a világgazdaságba történő integrálódásnak, hogy megkettőződött a gazdaság. Az egyik oldalon a nagyobbrészt külföldi tulajdonú, exportra termelő nagyvállalatok és bedolgozói körük, a másikon a hazai, állami és önkormányzati megrendelésektől függő közép- és kisvállalati szektor és az egyéni kényszervállalkozók hada, az alulképzett munkavállalók tömege. Többek között ebből a helyzetből következik a szüntelen kiszorítósdi és a terjedő korrupció. Míg a magyar társadalom nem jelentéktelen egyik része zsákutcába jutott, a másik ki tudta használni a lehetőségeket, és rákapcsolódott a globalizációs, integrációs áramlatra. Így nemcsak a gazdaság vált ketté, hanem vele a magyar társadalom is. Ezek a kettősségek viszont nem javítják, hanem rontják a magyar gazdaság versenyképességét és összteljesítményét. Ilyen körülmények között csak egyre nagyobb költséggel, egyre korszerűtlenebb eljárásokkal, eszközökkel és módszerekkel őrizhető meg a társadalmi béke, a szociális biztonság. Csoda-e, ha a politikai életet is végzetes megosztottság, önpusztító szembenállás jellemzi? Sokan a politikát teszik felelőssé a gazdasági fejlődés lelassulásáért, a társadalom kettészakadásáért. Biztos, hogy részben igazuk van. Nem teljes azonban a kép, ha nem mutatunk rá a politikai életben zajló folyamatok gazdasági-társadalmi hátterére. A gazdasági és társadalmi szempontból legelőnyösebb megoldások felkutatására és megvalósítására irányuló szándékot és energiát gyakran keresztezték, olykor fel is morzsolták a politikai konfliktusok, hatalmi harcok. Ezért, míg a magyar társadalom egy része ki tudta használni a lehetőségeket, rákapcsolódott a globalizációs, integrációs áramlatokra, megtalálta a helyét a magas versenyképességű, innovatív szférában, a high-tech világában, addig a társadalom nem jelentéktelen hányada zsákutcába jutott. 8

10 III. TEENDŐINKRŐL 1. A változtatás kényszere a magyar gazdaság és társadalom működésében Mondhatnánk, hogy az előzőekben leírtak igazak a mai helyzetre is. Igen, de ez a kép nem kielégítő, ha a helyzetet az előttünk lévő feladat szempontjából tekintjük. Ez a feladat nem lehet más, mint a fenntartható növekedési pálya feltételeinek kialakítása, a lakosság aktivitási rátájának, a foglalkoztatottság szintjének jelentős mértékű megemelése. Mindezt a parancsoló igényt mi, szociáldemokraták egy igazságosabb társadalom megteremtésének igényével együtt képviseljük. Nemcsak azért nem folytatható a mai gazdasági és politikai gyakorlat, mert nem hozzáad lehetőségeinkhez, hanem elvesz belőlük. Nem pusztán azért kell bevált társadalmi túlélési stratégiákat felülvizsgálnunk, mert hosszabb távon akadályozzák a fejlődést. Azért kell változtatnunk, mert nem számíthatunk arra, hogy azok a növekedési tényezők, amelyek a közelmúltban fejlődésünket formálták, a közeljövőben is hasonló mennyiségben a rendelkezésünkre állnak. Nem lehet számítani a külföldi működő tőke eddigi méretű beáramlására, és ha lehetne, akkor sem várható, hogy az fordulatot hajtana végre a foglalkoztatás területén. Különösen akkor nem, ha nem tudunk felkészültebb, tanultabb munkaerőt kínálni számára. Nagyfokú leegyszerűsítés lenne a magyar gazdaság gondjait csak az államháztartási kiadások nagyságával és a magas adókkal magyarázni. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai és a világhelyzet valószínűsíthető fejlődési irányának ismeretében nagy hiba lenne csak a tőkebeáramlástól várni a megoldást. Mint ahogy illúzió lenne azt hinni, hogy a kis- és középvállalkozások amúgy mindenképpen szükséges segítése önmagában elég lehet a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtéséhez. A belső megtakarítás, a felhalmozás, a beruházások növelése nélkül nem várható fordulat a magyar gazdaság fejlődésében. Ezért a jövőben a befektetések ütemének gyorsabban kell nőnie a fogyasztásnál. Tovább fokozza a nehézséget, hogy mindezt alacsony gazdasági növekedés mellett és a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontokra tekintettel kell megoldanunk. Még további nehezítő körülmény, hogy a fordulat feltételezi az oktatásra, a kutatásra fordított költségek emelését. Mindez szerkezeti, intézményi átalakulást igényel, hiszen a többletpénzek nem a kevéssé hatékony struktúrák, termelési szerkezetek és intézmények finanszírozását kell, hogy szolgálják. Mindez érdeksérelmekkel is jár. 9

11 2. A politikai részvétel: demokrácia Alkalmas-e a magyar politika, a politikai rendszer a konfliktusok kezelésére, a fordulathoz szükséges erőösszpontosításra? Felkészültek-e politikusaink a bonyolult helyzetek kezelésére, a kemény intézkedések elfogadtatására a társadalommal? Kezdjük a kérdés könnyebben megválaszolható részével. Politikai rendszerünk, ha nem is tökéletes, de alkalmas a konfliktuskezelésre. Annak kell lennie, hiszen, ha nem lenne az, akkor engednünk kellene a demokráciából. Jöjjön a reformdiktatúra? Nem. Célszerűbb e helyett híveket szerezni az átalakításnak, cselekvő többséget szervezni a változásokat akarókból. E többség állhat akár a tisztességes baloldaliak és konzervatívok összefogásából. Már csak azért is, mert mint a példák sokasága mutatja: nem lehet erős politikai ellenszélben reformokat elfogadtatni egy a biztonságát, a szegényes, de legalább áttekinthető status quót féltő társadalommal szemben. Az előttünk álló feladat nagysága mutatja meg, hogy nem folytatható a megszokott politikai gyakorlat. De nem csak a politikusoknak, a pártoknak kell önvizsgálatot tartaniuk. Ezt kell tennie a magyar értelmiségnek, az állampolgároknak is. Igazuk volt-e vagy van-e, ha csak a szavazatukkal vállalnak felelősséget és kifelejtik magukat a közéletből, a politikai pártokból? A szakértők, az állampolgárok közéleti szerepvállalása módot adna az állami, önkormányzati munka szakszerűségének javítására is, mert a pártoknak nem kellene az apparátusokra terhelni második, harmadik sorban küzdő, dolgozó embereiket. Ilyen esetben nem jobb-e a részvételen, a civil kurázsi és a professzió egyensúlyán alapuló tömegeket mozgató demokrácia az elkülönültségét önmutogatással, egymás lejáratásával és manipulált népszavazásokkal leplezni igyekvő elituralomnál? Ez esetben a politikai vezetők joggal számíthatnának az apparátusok lojalitására. A szociáldemokraták kötelessége közüggyé tenni a közös ügyeket. 3. Új politikai kultúra A politikai, s főként a pártpolitikai életben egymás legitimitásának megkérdőjelezése nem erősíti, hanem gyengíti a közbizalmat. A minimális egyetértés hiánya, az ígéretek egymásra halmozása, egymás akadályozása a cselekvésben, az ellenőrzés, a kritika helyett a kormányzás akadályozása lerontja a politika hatékonyságát, eredményességét. Mi, szocialisták azt gondoljuk: ez a magatartás elsősorban nem ránk, hanem a mai magyar jobboldal legerősebb pártjára jellemző. Ezzel együtt az eredmények elmaradásáért, azért, hogy nem enyhülnek a gazdasági, társadalmi és politikai feszültségek, mi, szocialisták felelősek vagyunk. 10

12 Előre akkor léphetünk, ha elfogadjuk a realitásokat, nem gyanúsítjuk egymást rossz szándékkal és figyelünk arra, hogy helyén, erejének, jelentőségének megfelelően kezeljük politikai ellenfeleinket. Meg nem engedhető luxus a két részre szakadt gazdaság, társadalom és kultúra. Egy szolidáris társadalom, egy egységessé szervezett gazdaság, egy a jövőn vitatkozó és nem a múltba néző, sokféle erőtől duzzadó politikai élet, sokszínű, kultúrájukat őrző, folyamatosan gazdagító közösségek hálózata tesz ki egy nemzetet. Ideje összeillesztenünk a részeket, nehogy véglegesen és végzetesen elszakadjanak egymástól. Ez nem önfeladást feltételez tőlünk, hanem tiszteletet, türelmet egymás és alázatot a közös ügyek iránt. Csak az elfogadás, befogadás és a tiszteleten alapuló vita révén lesz elfogadható vagy legalábbis értelmezhető képünk a jövőről. Szélsőséggel azonban nincs együttműködés. Demokratikus erő szélsőséggel, szélsőséges irányzattal, párttal bármely irányból jöjjön is az nem működik, nem működhet együtt. A szélsőjobboldal új alakot öltött. Agresszív, erőszakos és provokál. Ha a Köztársaság most gyengének mutatja magát, akkor pár év múlva már nem lesz mit megvédeni. Az erőszakos kisebbség terrorizálni fogja a békés többséget. * * * Nehéz évek vannak mögöttünk és állnak előttünk. Egy a jelenlegi helyzetébe bele nem nyugvó, de szolidáris magyar társadalom képes lehet a feladatok megoldására, a nehéz időszak rövidítésére, a terhek könnyítésére, igazságos elosztására. Ilyen háttérrel a magyar állam könnyebben képviselheti a nemzeti érdekeket a nemzetközi fórumokon, a külpolitikában, a kétoldalú, a jószomszédi kapcsolatokban. A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRÁCIA CÉLJA: NEMZETÜNK FELEMELKEDÉSE I. MI A SZOCIÁLDEMOKRÁCIA? Az elmúlt másfél évszázad az emberi társadalom, gazdaság és kultúra soha nem látott óriási fejlődését hozta meg. E hatalmas átalakulás eszmei motorja két nagy eszme: a demokrácia és a szociális gondolat. A kettő a legszorosabban összefügg egymással. A demokrácia azt jelenti, hogy az egész társadalmat érintő dolgokban az egész társadalom akarata döntsön, és ehhez megteremti az intézményes feltételeket. 11

13 A szocializmus minimális értelme: minden embert tekintsünk társnak (latinul: szociusz), az egyik ember ne legyen a régi mondás szerint a másiknak farkasa, hogy érvényesüljenek a többség érdekei. A kettő nem mindig jár együtt. Lehetnek és vannak olyan demokráciák, ahol az erősebb jobban érvényesül, a szociális igazságosság nem valósul meg. És hosszú ideig szocializmusnak neveztek egy olyan rendszert, amely diktatúrával akarta megvalósítani az egyenlőséget. A szociáldemokráciának az a lényege, hogy a demokráciát és a szociális igazságot (mi ezt nevezzük szocializmusnak) együtt, és csakis együtt akarja szolgálni. II. A SZOCIÁLDEMOKRÁCIA ÉRTÉKEI A modern társadalom értékrendszerét ugyanebben az időben az értékek két nagy csoportja határozta meg. Az egyik hagyományos, voltaképpen minden társadalomra érvényes: nyugalom jólét biztonság. A másik a francia forradalomban került középpontba: a szabadság egyenlőség testvériség. (Ezen nem változtat, hogy az egyenlőséghez most gyakran hozzátesszük az igazságosságot, a testvériséget pedig szolidaritásnak nevezzük.) A különböző politikai mozgalmak mást és mást emelnek ki. A szociáldemokráciát az jellemzi, hogy a felsorolt értékeket egyenlő súlyúnak tekinti, együtt akarja szolgálni és megvalósítani. Szabadságot és egyenlőséget akar mindenkinek a testvéri szolidaritás érvényesítésével. III. AZ EURÓPAI SZOCIÁLDEMOKRÁCIA MA A világ azonban az elmúlt évtizedekben újabb hatalmas átalakuláson ment keresztül a tudományos és technikai forradalom következtében. Átalakult a termelés, a munka, a tudás, a javakhoz és a kultúrához való hozzáférés lehetősége, az élet milyensége és minősége, a társadalom szerkezete és működése. Ez új problémákat hozott és változásokat jelentett a társadalmi és a gazdasági élet, valamint az állam viszonyában, jellegében, ennek következtében pedig valamennyi politikai irányzat, párt programjában, és magatartásában. A problémát az jelenti, hogy a gazdasági és a társadalmi élet végső soron természetesen egymást erősítik, javítják a köznapi élet szintjén azonban sokszor gyengíthetik is egymást. A modern gazdaság ereje, termelőképessége, befolyása ugrásszerűen emelkedik, de ugyanannyi érték megtermeléséhez egyre kevesebb emberi munkát igényel. Súlyos társadalmi válságot okozhat, ha az állammá szervezett társadalomnak nincs elég ereje ahhoz, hogy a gazdasági fejlődés 12

14 eredményeit eljuttassa a társadalomhoz. Ha viszont az állam túl sokat von el a társadalom számára, az beszűkíti a gazdaságot. A mérték elve A szociáldemokrácia ebben is a mértéket keresi. A társadalmat képviseli a gazdaság, a gazdaságot a társadalom irányába. Keresi, vagy legalább meg akarja közelíteni azt a helyes arányt, amely mindkettőnek hasznára jár. Megteremti, és a modern fejlődés vívmányai alapján folyamatosan újrateremti a fenntartható gazdasági fejlődés lehetőségeit, de ugyanakkor biztosítja, hogy annak eredményei a társadalom minden tagjához eljussanak. Ez a mai szociáldemokrácia lényege. IV. A NEMZETI FELEMELKEDÉS ÚTJA Négy nagy kérdésben azonban még nem haladtuk meg a múlt zsákutcás fejlődéséből fakadó korlátainkat. 1. A magyar társadalomnak nagyobb része van súlyos, vagy nehéz helyzetben, mint a fejlett európai társadalmakban. Reális számítás szerint a lakosság csaknem egynegyede él tartósan, szinte kimozdíthatatlan súlyos körülmények között, másik egynegyede pedig köztes állapotban, a továbblépés reménye nélkül. 2. Gazdasági előrelépésünket is súlyos ellentmondások nehezítik. Az állami, köz-gazdasági és köz-társadalmi viszonyok még mindig nagymértékben őrzik a zsákutcás, félfeudális múlt hibáit. Rossz a közteherviselés rendszere: túlságosan nagy az adó de túl kevesen adóznak. Gyengék a kis- és középvállalatok (sok köztük az álpiaci). Minden európai mértéken felüli a fekete és szürkegazdaság aránya. Ezért és az előző pontban tárgyalt társadalmi helyzet következtében túlságosan nagyok a szociális kiadások, az állam paternalista adakozása. 3. Túlságosan kiterjedt, szétszórt, lomha, és nem elég hatékony a közigazgatási rendszer, folytatni kell az egészségügyi és az oktatási rendszer átalakítását, ki kell szélesíteni a kulturális rendszert. 4. A három baj egymást erősíti. Az államnak kell a mértéket megtalálnia, de csak akkor tudja, ha egyiktől sem szigetelődik el, és ha meg tudja szerezni a társadalom támogatását. A társadalom jelentős része azonban nem érti a változás igazi értelmét és hasznát, nem készült fel a reformokra, és ezt a hatalmukat a paternalista politikai erők jól ki tudják használni. 13

15 Az elmúlt 18 évben az egymást váltó kormányok nem voltak képesek kikerülni az adakozás és a megszorítás rossz kettősségének csapdájából. Nekünk kellett megtenni azt az elkerülhetetlen lépést, hogy az állami költségvetés elviselhetetlen mértékű hiányától megszabaduljunk, és olyan állami gazdálkodást teremtsünk, amely lehetővé teszi a további fejlődést. Az Európai Unió minden országa eszerint járt el, a vezető gazdaságok is. Mi ezt úgy tettük meg, hogy e művelet következtében ezt az elmaradott rétegek kevésbé érezték meg, mint az Uniós országok átlagában. Így akarjuk folytatni. Az egész társadalom érdeke, hogy továbblépjünk. AZ ÁLLAM SZEREPE I. EGY ROSSZ VITA: KIS ÁLLAM, VAGY NAGY ÁLLAM Az elmúlt két évtizedben különösen a közép- és kelet-európai rendszerváltozások után az állam szerepe bár különböző intenzitással mégis viták középpontjába került. Az államszocializmus eltűnésével hosszabb időn keresztül az a felfogás vált egyre inkább meghatározóvá, amely szerint az állam szerepe a társadalmi, a politikai és mindenekelőtt a gazdasági életben csökken, illetve csökkenteni kell. Túlsúlyba került az a teoretikus vélemény és politikai gyakorlat, amely szerint a piac önszabályozása, önkorrekciós képessége olyan alapvető jellegzetesség, amely a zavarokat, a problémákat megoldja. Ez a domináns vélemény a gazdasági fellendülés és a prosperitás idején minden kétséget kizáróan azt hozta, hogy a piacgazdaság és a globalizált világ gazdasági, ebből fakadóan foglalkoztatási problémáit nem állami beavatkozás, hanem a piac önkorrekciós képessége fogja megoldani, ha ilyen jellegű problémák egyáltalán globális méretekben felmerülnek. A piac szerepének növekedése, az önkorrekciós képesség hangsúlyozása egyértelműen az állami szerepvállalás csökkentését, az állami szerep korlátozását indukálta. A politika világában egy, a lényeget eltakaró vita bontakozott ki az állam méretéről és feladatairól, ez az úgynevezett kis állam kontra nagy állam vita. Többségében látszólagos, a bürokráciával, az állami intézményhálózattal, az állami foglalkoztatottak számával foglalkozó disputa könnyen érthető volt, ám felszínes képet nyújtott a valódi dilemmáról. A kapitalizmus évszázados történetében 2008 őszével új fejezet kezdődött. A válság azonban nemcsak bajt, hanem lehetőségeket is jelent, mert társadalmi megújuláshoz vezethet. Az as nagy világválság Amerikában előbb gazdaságpolitikai fordulatot, majd a II. világháború után a jóléti állam és a parlamentáris tömegdemokrácia virágkorát hozta el. Nem 14

16 tagadható, hogy Európában a fasizmus térnyerése, borzalmas pusztításai, majd a helyreállítási periódus után következhetett csak el a jóléti állam és a plurális demokrácia aranykora. A gazdaságpolitikai fordulat lényege az volt, hogy a politikusok felvállalták, a polgárok pedig elfogadták a jóval magasabb adózási szintet, amiért cserébe az állam vállalta az egészségről, az öregségről, az oktatásról, a közlekedésről, a közellátásról és a közkultúráról való gondoskodást, vagyis minden eddiginél magasabb életszínvonalat, jobb életminőséget biztosított. A jóléti állam jóléti ideológusai versenyben voltak a kelet-európai paternalista államszocializmusok tervezőivel. Ennek is része van abban, hogy a rendszerváltáskor nagyra nőtt, pazarló, hatékonytalan államot, súlyos államadósságterheket és egy ugyancsak drága, ugyanakkor kishatásfokú, de mégis biztonságot nyújtó szociális rendszert örököltünk. II. ERŐS, HATÉKONY, CSELEKVŐKÉPES ÁLLAMOT A 70-es évekre a jóléti állam finanszírozása kérdésessé vált. Erre a helyzetre adott válasz volt egyfelől a piac mindenhatóságába vetett hit, az önszabályozás kizárólagosságának hirdetése, az éjjeliőr állam eszméje. A jóléti állam finanszírozási gondjait egy monetarista, neokonzervatívneoliberális közgazdasági ellenforradalom kívánta megoldani, amely Reagan és Thatcher nevével fémjelezve, lényegében leépítette a korábbi állami gazdaságpolitikát. Nem késett sokáig a harmadik út új baloldalának Blair-i, Schröder-i válasza sem: a jóléti állam eszköztárát aktív munkaerő-piaci politikával, a szociális ellátórendszer reformjaival, valamint a humántőkébe és az infrastruktúrába való befektetésekkel bővítette ki. A rendszerváltozás választott útja a gazdaságban a szabályozott szociális piacgazdaság, a társadalomban pedig a parlamentáris demokrácia útja. Ebben a felfogásban a tőkét és a piacot használnunk kell. Nem öncélúan, hanem, hogy biztonságot és jólétet teremtsen. A napjainkban dúló pénzügyi-gazdasági válság mindent megváltoztatott. Egyfajta intellektuális arrogancia szükséges ahhoz, hogy a történtek után kétségbe vonják az állam szabályozó és felügyelő szerepét, és hangsúlyozzák a korlátozásmentes piac önszabályozó tökéletességét. Ugyanők azok, akik egyébként elvárnák, hogy az állam az adófizetők pénzén feltőkésítse, újrafinanszírozza a tönkrement pénzügyi intézményrendszert és a válságágazatokat. A modern szociáldemokrácia éppen a válság következtében kap újabb esélyt arra, hogy irányt szabjon a gazdasági és társadalmi folyamatoknak. A modern európai szociáldemokrácia állama 15

17 szakít a pazarló, nem hatékony funkciókat is magába foglaló államfelfogással. A modern szociáldemokrácia állama a szabályozó, szolgáltató, fejlesztő állam. III. GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS A szociáldemokráciának sohasem volt valamiféle egységes modellje, mégis mindig erős volt a szándék a közös politikára, a hasonló gyakorlati megoldásokra. A globalizációs folyamatok hatásaként a szociáldemokratáknak kezdeményezniük kell a transznacionális tőke és a nemzetközi pénzügyek nemzeti kereteken túlnövő ellenőrzését. A globalizáció következő korszakában alapvető módosításokra lesz szükség a világgazdaság több összefüggő területén. A gazdaság szabályozását hozzá kell illeszteni az internetkorszak valóságához. Szabályozni kell a pénzpiaci szereplők játékterét, átláthatóvá és ellenőrizhetővé kell tenni a pénz- és tőkemozgások világrendszerét. A világ ma lényegében egyetlen gazdasági rendszert alkot. Még a legnagyobb országok növekedése is elválaszthatatlan a világtrendektől. Ezért helyesek azok a javaslatok, amelyek a szabályozó és ellenőrző intézmények működését is globális szintre kívánják emelni. Mindezek alapján, ha a következő években észnél vagyunk, az átláthatóság és a felelősségvállalás új kombinációja jöhet létre, amely jóléthez és biztonsághoz, a demokrácia és az egyéni szabadság kiterjesztéséhez vezethet. A modern szociáldemokrácia a munka és a termelőtőke közötti megállapodásokban, új munkahelyek megteremtésében és a szociális körülmények javításában érdekelt. Nem békülhetünk meg azzal, hogy a rendszerváltás utáni szerkezeti váltások következtében százezrek hullottak ki a magyar társadalomból. Meg kell találnunk az eszközöket mihamarabbi reintegrációjukra, a jelenlegi válság vélhetően pusztító szociális hatásainak minimalizálására. Erőfeszítéseinket arra összpontosítjuk, hogy minél kevesebb munkahely szűnjön meg és minél kevesebb munkanélkülivé váló, helyzetükben ellehetetlenülő család szoruljon ki a lehetséges munkahelyekhez közeleső településekről. Elsősorban a kis- és középvállalkozásoktól és nem a multiktól várhatjuk új munkahelyek teremtését és a meglévők megvédését. Hitellehetőségeket teremtünk, garanciákat nyújtunk, új piacok megtalálását kell segítenünk. Szakítanunk kell azzal a felfogással, amely kizárólag a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes munkahelyek megteremtésének fontosságát hangsúlyozza. Természeti adottságainkat, kincseinket, a földet és a vizet felhasználva újraértékeljük az alacsonyabb hozzáadott értékű munkák jelentőségét. Az agrárgazdaság, a környezetgazdaság és az élelmiszertermelés reneszánsza jöhet el, kialakulhat a modern szövetkezeti szektor. A gyors lépések után hamarosan meg kell egyeznünk az adó- és 16

18 járulékreformok, az önkormányzati és közigazgatási rendszer, a szociális ellátások igazságos átalakításáról. IV. A BIZTONSÁG ÉS A TUDÁS ÁLLAMA A magyarországi rendszerváltozás után a társadalom, de mindenekelőtt a politikai élet államfóbiában élt. A korábbi államcentrikus berendezkedéssel szembeni averzió nem egy területen olyan alapvető intézkedéseket, hosszabb távon is meghatározó törvényeket hozott, amelyek még ha jó szándék hozta is létre őket túlkapások. A szinte átláthatatlanná váló közigazgatási decentralizáció, a döntéshozatali szintek kiismerhetetlensége nem abba az irányba vittek, hogy állam és gazdaság harmonikus partneri viszonyt alakítson ki, hanem a demokratikus központi hatalom gyengülését, a demokratikus helyi hatalom meg nem erősödését hozta. Az állam sok esetben megkérdőjelezhetetlenül hozzátartozó feladatokat sem tudott a kívánt és elvárt szinten teljesíteni, míg a lokális demokratikus hatalomgyakorlás a túlzott szétaprózottság és a beszűkülő lehetőségek miatt volt képtelen átvenni azokat. Az új szociáldemokrácia államfelfogása szerint az állam folyamatos és egyik legfontosabb feladata az emberek, a közösségek, a társadalom számára a biztonság megteremtése és megvédése. Helyes és ma is vállalható korszerű szociáldemokrata felfogás volt az a nézet-együttes, amely a magyar baloldal tevékenységének középpontjába a jogbiztonság, közbiztonság, létbiztonság hármasának együttesét helyezte. Az állam megvédi polgárait, fenntartja a közrendet és működteti a közintézményeket. Mindezt új biztonsági kockázatok közepette kell felvállalnia. Vegyük tudomásul, hogy polgártársaink már régen nem az elnyomó és mindenható államtól félnek, hanem a közrend hiányától, a káosztól. Persze nem tekintélyuralomról, hanem egy normális, a magánéletet békén hagyó, nyugatias működésű államról van szó. A szociális piacgazdaság, a szabad civiltársadalom és a szabályozó állam csak egymást kiegészítve, együttműködve, harmonikusan működhet kielégíthetően. Aki úgy gondolja, hogy a válságból annak elmúlta után úgy lehet mindent folytatni, ahogy oda bejutottunk, vagyis a közösségeknek és az államnak nincs más dolga, mint biztosítani a túlélést, el fog bukni. A válság kikényszeríti a szükséges alkalmazkodóképességet, és megfelelő helyzetfelismeréssel ez a kényszer szülte szükség előnnyé válhat. Az előny lehetősége nem más, mint a struktúraváltozás szükségessége. A modern államfelfogás épp ennek a gyakorlatnak a nélkülözhetetlen előfeltétele. A globalizáció második korszaka a megszerzett tudás és a tudás helyes felhasználásának korszaka. A globalizáció második korszakában az előrejutás és az 17

19 érvényesülés alapja a tudás. Ezért Magyarország a válság szülte kényszert akkor tudja előnnyé változtatni és saját előnyére váltani, ha a korszerű államfelfogást alkalmazva struktúraváltozást hajt végre, és kialakított új struktúrájának középpontjába a tudást állítja. A magyar szociáldemokrácia ajánlata Magyarországnak ezért a struktúraváltás: oktatás, kultúra, innováció, és a modern környezettudatosság. A LEGBIZTOSABB JÖVŐKÉP I. EGYENLŐ ESÉLYEKET A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MINDEN RÉGIÓJÁBAN, MINDEN TELEPÜLÉSÉN! A XXI. század a tudás korszakát hozta el. A gazdaság felértékelte az információt. Ma az érvényesül, aki versenytársainál több, jobb, frissebb ismerettel rendelkezik. A Magyar Szocialista Párt olyan Magyarországot kíván, ahol minden gyermeknek lehetősége van kibontakoztatni a benne rejlő tehetséget. Egy gyermek sem szenvedhet hiányt a tanulásban hátrányos anyagi körülményei miatt! A jövő Magyarországa, a tudásra, megbecsülésre és fejlődésre alapozott Köztársaság egyformán megbecsül minden iskolát. Közmegbecsülés és közfigyelem tárgyává kell tenni minden olyan intézményt, ami az emberek szellemi fejlődéséért, boldogulásáért tenni kíván. Az iskolában sem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés. Az elmúlt időszakban több olyan eszme próbált visszatérni a történelem süllyesztőjéből, melyeket a jóérzés, a polgári gondolkodás és a demokrácia győzelme megtagadásra és feledésre ítélt. Az emberi jogok, a Köztársaság alkotmányban rögzített alapeszményei, és a társadalom szétszakíthatatlansága mellett elkötelezett összes erőnek egyet kell értenie abban, hogy az oktatásban a kirekesztő gondolatok semmilyen formában nem tolerálhatóak. II. ÚJ TUDÁS Magyarországon a közoktatás sokféle nehézséggel küszködik. A nehézségek egy része az oktatási rendszer szerkezetével, egy része pedig az oktatott anyaggal magával kapcsolatos. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy az iskolák teljesítménye nagyon eltérő. A megoldás hosszú távú tervezést, előretekintő és megfontolt, választási ciklusokon átívelő együttműködést kíván. Az oktatásnak mindig aktuális kihívásokkal kell szembenéznie, az adott kor kérdéseire kell felelnie, de 18

20 korszerűsége nem az állandó átalakításoktól, hanem a nyitott alapállástól függ. Az iskola nem lehet kizárólag a mechanikus tudásátadás-tudásátvétel helyszíne, hanem a szó eredeti és legnemesebb értelmében a nevelés színtere kell, hogy legyen. Ezért az oktatási célok mellett azokkal egyenrangú fontosságúként tekintünk a nevelési célokra. Stabilitásra, kiszámíthatóságra van szükség az oktatásban A tanulók érdekei azt diktálják, hogy stabilitásra, egyetértésre, a hosszú távú szempontok érvényesítésére törekedjünk. Egy rossz rendszernek sok a kárvallottja, a kapkodásnak viszont kizárólag kárvallottai vannak. Kevés az a terület, ahol a magyar politika már megmutatta, képes az orránál távolabb látni. Az oktatás ilyen. A közoktatás és a felsőoktatás korszerűsítése kormányokon átívelve szolgálja a haza jól felfogott érdekét. Még több együttműködésre van szükség. A magyar szociáldemokrácia számára modellértékű a finn oktatás, melynek sikeres kialakítása ugyanúgy pártérdekek feletti együttműködés mentén, hosszú éveken át zajlott, ahogy azt a magyar oktatás modernizálásával kapcsolatban elképzeljük. Nyitottak vagyunk a párbeszédre mindenkivel, aki céljának a nyitott, demokratikus, prosperáló Magyarország eszményét tekinti. A felelősség óriási: ha minden párt másfelé indul, egy egész ország fog utat veszíteni. A tanári hivatás legyen életcél, a tanári életpálya legyen mintaadó! A magyar oktatás problémáit nem csak a költségvetési források szűkössége okozza. Nem volt választásunk, a rendszerváltás után a magyar felsőoktatás kapuit szélesre kellett tárni, hogy a társadalom megfeleljen a piac olthatatlan diplomásmunkavállaló-igényének. Ugyanakkor ennek a kedvező folyamatnak a kedvezőtlen mellékterméke az lett, hogy a fiatalok érdeklődése új területek felé fordult, divatszakok emelkedtek ki, melyek sokszor nem felelnek meg sem a piaci szereplők, sem a társadalom hosszú távú igényeinek. A népszerűség pedig nagyon sok kiváló fiatalt vonzott ezekre a szakokra onnan, ahol igazán szükség lenne rájuk. 19

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei

A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei 2010. szeptember 23., Budapest Bencsik János Energiastratégiáért és Otthonteremtésért felelős Államtitkár Korszakváltás küszöbén állunk A

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés Fenntarthatóság fejlődés növekedés: A gazdasági növekedés ökológiai és társadalmi feltételei

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Innováció alapjai. Az innováció mérőszámai, általános helyzete hazánkban. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 6. előadás

Innováció alapjai. Az innováció mérőszámai, általános helyzete hazánkban. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 6. előadás Innováció alapjai Az innováció mérőszámai, általános helyzete hazánkban 6. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. Innovációs helyzetünk európai összevetésben Innovációs mutató EU-25 átlaga Európai élenjáró

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

Stratégiai Együttműködési Megállapodás. Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről

Stratégiai Együttműködési Megállapodás. Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről Stratégiai Együttműködési Megállapodás Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről Jelen Stratégiai Együttműködési Megállapodás Budapesten, 2012. november...-án jött létre : Magyarország Kormánya

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben