Kitárulkoztak a bankok - Kész a friss rangsoruk

Átírás

1 Kitárulkoztak a bankok - Kész a friss rangsoruk :29 Palkó István A Raiffeisen e heti gyorsjelentésével véget ért a régió legnagyobb bankjainak harmadik negyedéves gyorsjelentési szezonja, így ismét összehasonlíthatóvá vált pénzügyi teljesítményük. Jó hír a befektetők számára, hogy az egy évvel korábbihoz képest javult a bankok teljesítménye, igaz, a javulás jó részét a piac már be is árazta. Elemzésünkben ezúttal is bemutatjuk, hogy muzsikálnak a régiós bankok. A számok alapján úgy tűnik, annál jobban teljesít egy bank, minél inkább csak egyetlen országra koncentrálja a tevékenységét. Ez leginkább a rendkívül stabil bankszektorral és nagy piaccal rendelkező Lengyelországra igaz. Az osztrák bankok és az OTP növekedése azonban még várat magára. A legnagyobb magyar bank leginkább magas nettó kamatmarzsával és hiteleinek 19%-os nem teljesítési arányával tűnik ki mezőnyből. Méret és profit Ki a legnagyobb, ki a legkisebb? Mielőtt megvizsgálnánk az egyes régiós bankcsoportok teljesítményét, ezúttal is érdemes összehasonlítanunk az értéküket és méretüket. A kiválasztott hat bank a magyar OTP Bank, az osztrák Erste Group és Raiffeisen Bank International, a lengyel PKO és Pekao bankok, valamint a cseh Komercni Banka. Piaci kapitalizációját tekintve közülük a PKO a legnagyobb, ugyanis csaknem háromszor annyira értékeli a piac a legnagyobb lengyel bankot, mint a magyar OTP-t, amely a legkisebb a hat bank közül kevesebb mint 1100 milliárd forintnak megfelelő piaci értékével. A három hónappal ezelőttihez képest leginkább az osztrák bankok piaci kapitalizációja nőtt, így például a Raiffeisen megelőzte a Komercnit. Teljesen más képet kapunk, ha a bank méretét mutató mérlegfőösszeg alapján vetjük össze a bankokat, hiszen ebben már az osztrák szereplők vezetnek. Míg a cseh és lengyel bankok 1

2 tevékenysége elsősorban hazai piacukra koncentrálódik, az OTP és az osztrák bankok komoly (válság előtti) régiós terjeszkedésen vannak túl, régiós szinten is igazán jelentős méretet azonban csak az osztrák bankok értek el. Közülük a Raiffeisen idén tovább nőtt: a lengyel Polbank megvásárlásával növelte mérlegfőösszegét. 217 milliárd eurós, vagyis a magyar GDP közel kétszeresére rúgó mérlegfőösszegével azonban továbbra is messze az Erste a legnagyobb. Megint más a sorrend eredményesség alapján: a legnagyobb nyereséget a korábbihoz hasonlóan a Raiffeisen könyvelte az elmúlt 12 hónapban, az OTP viszont viszonylag kicsi nyereséget hozó éven van túl, többek között a tavalyi év végén számára komoly veszteséget okozó végtörlesztés miatt. Az abszolút számok alapján az osztrák bankok mellett a lengyel bankok is jól muzsikáltak. 2

3 Negyedévekre lebontva az eredményt láthatjuk, hogy az idei harmadik negyedév a lengyel PKO számára sikerült a legjobban, hasonlóan az előző negyedévhez. A bank eredménytermelő képessége rendkívül stabil, hiszen az elmúlt öt negyedévben végig 220 és 250 millió euró között alakult a nyeresége. Hasonló stabilitást mutat a Pekao is, amely egy jól sikerült negyedéven van túl. A Raiffeisen rontott, az Erste és az OTP viszont javított a három hónappal korábbihoz képest, de mindháromról elmondható, hogy egy év alatt javulást tudtak elérni. Különösen az Erste, amelyik egy évvel korábban komoly értékvesztést és goodwill-leírást könyvelt el. Mennyi pénzt termelnek? A régiós bankok többségénél 15% körüli a saját tőke arányos megtérülésre vonatkozó középtávú cél, ezt a szintet azonban egyedül a PKO BP tudta elérni. Az OTP saját tőke arányos megtérülése 12 százalék körüli, az első negyedévben jól muzsikáló osztrák bankok azonban jócskán elmaradnak társaiktól: a Raiffeisen 5%-os, az Erste az alatti ROE-t ért el. Igaz, a Raiffeisen esetében folyamatosan napirenden van a tőkeemelés kérdése, amely (legalábbis rövid távon) ronthatja ezt a mutatót. 3

4 A bankok nettó eredmény alapján egymástól eltérő tendenciát mutattak az elmúlt negyedévekben. Miközben a lengyel bankok úgy tűnik, csúcsra értek (lassult, illetve visszafordult a növekedés), a Komercni és az OTP a gödör alját hagyta el. Az Erste és a Raiffeisen eredménye hektikusan alakult az utóbbi időben, határozott irány egyelőre (többek között egyszeri tételek miatt) nem mutatkozik. Az alaptevékenység (elsősorban a hitelezés) jövedelmezőségéről árulkodó nettó kamatmarzs a 4

5 régiós bankok szinte mindegyikénél csökkent az elmúlt egy évben, az előző negyedévhez képest pedig vegyes a kép. A hosszú távú, inkább csökkenés irányába mutató tendencia több országban a hitelkamatok lemorzsolódásával, de még inkább a piaci források költségének emelkedésével magyarázható. Az OTP 6,5%-os (általunk, egységesen számolt) nettó kamatmarzsa továbbra is kiemelkedik a régiós mezőnyből, amit többek között a fedezetlen hitelezésre építő orosz leánybank húz felfelé. A legkisebb nettó kamatmarzsot a Pekao tudja felmutatni, nála azonban emelkedés látható. A hatékonyságot mérő költség/bevétel arány a régiós bankok többségénél emelkedett tavalyhoz képest (vagyis romlott a hatékonyság), és bár a bankok menedzsmentje elkötelezett a személyi jellegű és adminisztratív kiadások lefaragása mellett, elsősorban a bevételek visszaesése nem teszi lehetővé az arány fenntartható csökkentését. Több bank elsősorban a személyi jellegű kiadások csökkentésére fókuszál, az osztrák bankok jellemzően Magyarországon, Ukrajnában és Romániában csökkentették az alkalmazotti létszámot. Költség/bevétel arány alapján a leghatékonyabb bank a PKO, amelynek 41%-os költség/bevétel hányadosa már-már mesésnek mondható, a Raiffeseinnél azonban magas, 66%-os a mutató. A költségek egy része az utóbbi időben kétségtelenül a lengyel Polbank megvásárlásához kapcsolódott az osztrák banknál. 5

6 Hitelezés, betétgyűjtés Mennyit buktak a hiteleken? Az idei harmadik negyedévben a késedelmes hitelek aránya a cseh Komercni és az osztrák Erste kivételével mindegyik régiós banknál tovább emelkedett, de szemmel láthatóan csökkenő ütemben (a PKO-ra vonatkozóan nem állt rendelkezésre összehasonlítható adat). Míg a cseh és lengyel bankoknál a nem teljesítő hitelek aránya jellemzően 6-7, az osztrákoknál pedig 9-10 százalék körüli, addig az OTP-nél a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya már elérte a 19 százalékot. Igaz, az adatokat kis fenntartással kell kezelnünk, mert a kiszámítás módja bankonként és országonként eltérhet. A hitelportfólió romlását a bankok céltartalékolással és értékvesztés elszámolásával követik le, a nem teljesítő hitelek fedezettsége azonban jelentős eltéréseket mutat az egyes bankoknál, ami több tényezőnek is betudható. Függ a hitelek ingatlannal való fedezettségétől, az ingatlanok értékétől, a helyi szabályozástól és a bankok prudens vagy kevésbé prudens gyakorlatától is. A nem teljesítő hitelek céltartalékkal való fedezettsége a régiós bankok közül az OTP-nél a legmagasabb, és legutóbb tovább növekedett nála ez az érték. 6

7 A hitelezési veszteségek (céltartalék-képzés) összege a lengyel bankoknál tér el leginkább az előző negyedév átlagától kedvezőtlen irányban. A lengyel jegybank nyári stabilitási jelentésében is kiemelte: a gazdasági növekedés lassulása kedvezőtlen a bankok hitelportfóliójának minősége (és ezen keresztül a lengyel bankok eredményessége) szempontjából. Az OTP 12 havi gördülő értékvesztése lényegében stagnált, a Komercnié valamelyest nőtt, az osztrák bankoknál viszont a portfólió stabilizálódása illetve a minőségromlás lassulásának köszönhetően csökkent a céltartalékolási kényszer. 7

8 Ki hitelezett, ki gyűjtött betétet? A hitelezés szempontjából mintha kettészakadt volna a régió: a visegrádi országok többségében folytatódott a növekedés, ami a PKO és a Pekao mellett a Komercni hitelállományára is kedvezően hatott. Hitelállományuk így a 2010 eleji értékhez képest több mint 20%-kal magasabb. Az osztrák bankoknál és az OTP-nél azonban az utóbbi negyedéven csökkenés volt tapasztalható, ezeknek a bankoknak komoly portfóliótisztítási és/vagy tőkeáttétel-csökkentési feladataik vannak még egyes országokban, miközben a cseh és lengyel bankokra ez kevésbé jellemző. A betétállomány tekintetében a Raiffeisen kimagaslik a mezőnyből, őt a lengyel bankok követik. Az OTP betétállománya 2011-ben folyamatosan emelkedett, ez az idei első félévben megtorpant, majd a harmadik negyedév ismét pozitív fejleményeket hozott. A legkevésbé az Erste és a Komercni büszkélkedhet a betétgyűjtés területén, ám utóbbi helyzete kiemelkedően jó likviditási mutatói fényében nem meglepő (kevésbé szorul rá az intenzív betétgyűjtésre). 8

9 A likviditási helyzetet mutató hitel/betét hányados az OTP-t és az Erstét leszámítva stagnált, illetve nőtt. A növekedés a Komercninél és a lengyel bankoknál érzékelhető leginkább. Újdonság, hogy úgy tűnik, az OTP hitel/betét mutatója a Raiffeisené alá csökken. Összességében a két évvel ezelőttihez képest mind a hat régiós bank nagyobb mérlegfőösszeggel működik. A legnagyobb méretbeli növekedésen a PKO, a legkisebben az Raiffeisen esett át. A teljes mérlegfőösszeg változásában tehát nem igazán látszódik a tőkeáttétel-csökkentési folyamat, ez a jelenség a régiós bankok esetében legfeljebb egyes országokban (pl. Magyarország), és nem a teljes bankcsoportokban érvényesül. 9

10 Melyik drága, melyik olcsó? Árazás: továbbra is kétfelé tart a mezőny Az elmúlt két évben az Erste papírjai teljesítettek a legrosszabbul, az osztrák bank árfolyamának egyelőre nem sikerült kihevernie a tavaly őszi hatalmas veszteség miatti alulteljesítést. Hazai versenytársa, a Raiffeisen szintén a gyengébben teljesítők között található, aminek a folyamatosan nyitva hagyott tőkeemelési lehetőség lehet az egyik oka (potenciális hígító hatás). A szintén tartósan alulteljesítő OTP rossz teljesítménye több okkal, részben a végtörlesztéssel, a különadóval és a pénzügyi tranzakciós illetékkel, az EU/IMF tárgyalások kimenetelével kapcsolatos bizonytalanságokkal, és leginkább a bizonytalan magyarországi gazdasági környezettel indokolható. Régiós összevetésben az OTP továbbra sem tűnik drágának, P/E alapon a cseh és lengyel szektortársak árazásától jelentősen elmaradva, de a még alulárzott osztrák bankrészvényekhez képest is diszkonttal forognak a magyar bankpapírok. Ez részben a már említett, pénzügyi mutatókban is tetten érhető "alulteljesítéssel" is magyarázható. 10

11 Az elemzők által várt átlagos EPS-növekedést is figyelembe véve ugyancsak az egyik legolcsóbb régiós bank az OTP. Míg a cseh és lengyel bankok részben a jóval magasabb saját tőke arányos megtérülésnek köszönhetően 11 feletti szorzókon forognak, addig az Erste, a Raiffeisen és az OTP árazása előretekintő P/E alapon 10 alatti. AZ OTP P/E alapon mért alulteljesítése (diszkontja) a régiós átlaghoz képest 40%-os, ami csak valamivel nagyobb diszkont az elmúlt öt év átlagához (36%) képest. A piac - úgy tűnik - tartósan beárazta a Magyarország felé magas kitettséggel rendelkező bank kedvezőtlen makrogazdasági és gazdaságpolitikai környezetét. 11

12