Az 5. generációs innovációs folyamat és a klaszterek
|
|
- Tibor Juhász
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az 5. generációs innovációs folyamat és a klaszterek Tartalom; Bevezető...2 Az innovációs folyamatok átértékelődése...2 Az 5. generációs innovációs folyamat...4 Az innovációs generációk egymásra épülése...5 Az 5. generációs innovációs folyamat legfőbb jellemzői;...5 A stratégiai elemek...6 A vállalkozás üzlet~ vagy üzemviteli irányítása...6 Innovatív bemenetek...7 Innovatív eljárások...7 Innovatív termékek...8 Innovatív stratégiák...8 Kis-és középvállalkozások (kkv-k) és az innováció...10 Következtetések...13 Felhasznált irodalom jegyzék...14 Tóth Ferenc 2007 szept. 20 1
2 Az innovációs folyamat 5. generációs modelljének elemzése Bevezető Az innováció a legfontosabb az üzleti folyamatok közül. Az innovációs folyamat során új érték teremtődik és növekszik a hatékonyság. Ez a valódi forrása a hosszú távú versenyelőnynek. Maga az innováció nem más, mint új elméletek kidolgozása, új megoldások feltárása, ezek megvalósíthatóságának, gazdaságosságának és piacképességének elemzése, majd maga a megvalósítási folyamat, amikor az elmélet valósággá transzformálódik. Jelen tanulmány koncepcionális áttekintést nyújt az innovációs klaszterek megvalósítása során az 5. generációs innovációs modell szakmai újdonságainak kreatív adaptálásához, és iránymutatást ad az innovációs folyamatok átgondolásához, annak jobb megértéséhez. Az innovációs folyamatok átértékelődése Napjaink gyorsan változó társadalmi-gazdasági világában új dimenziókba helyeződött az innovációs folyamat is. Az innováció ugyanis a különböző szereplők - cégek, akadémiai, egyetemi kutatóintézetek és fogyasztók - között megköveteli a kiterjedt interakciót, valamint a tudomány, a műszaki fejlesztés, a termékfejlesztés, a gyártás és a marketing közötti visszacsatolást. A legújabb típusú innovációs folyamatok elemzése során megfigyelhető elsősorban a fejlett országokban az az átalakulási folyamat, amelyben korábban egymástól elkülönült területek (a K+F közösségi intézményei, vagyis az egyetemek, a vállalati szféra és a kormányzat) egyre szorosabb együttműködést építettek ki, illetve vették át részben egymás szerepét. Az ún. Triple Helix (TH). modellként ismertté vált folyamatot Etkowitz írta le, azóta a koncepciót többen, köztük Leydesdorff, és Jones Evenst 1 is továbbfejlesztették. A modell a tudástőkésítés különböző szakaszaiban az 1 Jones-E., D. Kloftsen M.: The Role of the University in the Technology Transfer Process: a European View Science & Public Policy (1998) Vol. 25. No. 6. 2
3 innovációban érintett szférák között (a K+F közösségi intézményei-kormányzatvállalat) kölcsönösen egymásra ható kapcsolatokat tételez fel. Gyakorlati szempontból két megközelítés jelentős: A neo-korporatista értelmezésben az innovációs folyamatokat a közösségi és a magánszektor közreműködésével létrehozott koordinációs intézmények (regionális innovációs központok, technológia transzfer ügynökségek) szervezik, ezek közvetítik az információt az innovációban érdekelt vállalati szektor és az elsődlegesen oktatási intézményként definiált egyetemek között. Ezen modell alapján Európa több régiójának innovációs rendszerét elemezve Viale megállapította, hogy az ügynökségek ritkán képesek betölteni tudásközvetítő feladatukat, működésük nem eredményez valódi innovációt, és nagyon sok esetben technikai segítségnyújtási intézménnyé degradálódnak 2. Ennek oka, hogy még a fejlett országokban működő koordinációs intézmények sem rendelkeznek megfelelő információval, szaktudással és tapasztalattal ahhoz, hogy képesek legyenek hatékonyan közvetíteni az eltérő kódrendszerrel kommunikáló vállalkotói és egyetemi szféra között. A neo-korporatista modell kommunikációs hiányosságai folytán Viale szerint ez hatástalan, védekező válasznak tekinthető azokra az innovációs kihívásokra, amelyek az integráció révén kívánják növelni az eredményességet; de amelyek hosszú távon nem válhatnak az új innovációs folyamatok által megkövetelt hálózat kialakítás elvi alapjává. A másik jelentős, ún. evolucionista irányzat a fentivel ellentétben az érintettek közötti egyéni kezdeményezésekre, az alulról felfelé épülő (bottom-up) szerveződési elvre épít. Ennek révén együttműködések, stratégiai szövetségek jönnek létre, illetve hibrid-intézmények alakulnak, mint például az egyetemek által alapított inkubátorházak. Az innovációs folyamat spirálszerű, a visszahatások révén egyre magasabb szintű együttműködést tesz lehetővé, miközben például az egyetemek hagyományos 2 Viale, R. Ghiglione, B.: The Triple Helix model: a Tool for the Study of European Socio Economic System Rosselli Foundation Scientific Report,
4 funkcióját, az oktatást is gazdagíthatja 3. Az evolucionista TH az innovációt erősítő tudás infrastruktúra kialakulásában jelentős szerepet tulajdonít annak a transzformációnak, amely során a három érintett részben átveszi egymás szerepét. Amikor egy egyetem inkubátorházakban új cégeket alapít, akkor valójában vállalkozói funkciókat teljesít. A kormányzat, amikor programokon keresztül és támogató szabályrendszer révén segíti ezeket az új kezdeményezéseket, átveszi a vállalati szféra feladatát. A vállalkozói kör pedig az egyetemektől vállal át feladatokat, amikor fejlesztő tréningeket tart és kutatóintézeteket működtet 4. Az innovációs folyamatok jellegének a változása elsősorban az érintettek számának a növekedésében, a feldolgozandó ismeretek mennyiségében és a folyamat sebességének rohamos felgyorsulásában érhető tetten. Az innováció már nem egyetlen intézmény (vállalat) keretei között valósul meg, hanem innovációk összetett rendszerében 5, amelyben a tudásháló az ismeretek megszerzésének és a tudás áramlásának új, szinergikus hatásokat erősítő megoldása. 6 Az 5. generációs innovációs folyamat A vállalkozás vezetésének korszerű 5. generációs innovációs modelljét 7 a komplexitás jellemzi, a tudás által vezérelt (knowledge-driven) gazdaság modellje, amely rendszerszemléletű megközelítésében már magában foglalja lényegében a stratégiai és az üzlet~ vagy üzemviteli irányítást egyaránt. Kiemelt figyelmet fordít a stratégiai partnerkapcsolatokra a beszállítói körrel, rendszeresen igénybe veszi a tanácsadó-elemző szolgáltatásokat, szoros kapcsolatot ápol a végfogyasztókkal, odafigyel a K+F szimulációs modellezésére, horizontális kapcsolatokat épít ki a kutatásban, együttműködést alakít ki a fejlesztő csoportokkal vagy a marketingben, illetve előtérbe helyezi a minőséget. A generációváltás azonban itt valójában nem más, mint az innováció kiterjesztése, az új tényezők figyelembe vétele, amelynek 3 Noszkay E.: A felsőoktatási intézmények tudásközpont és tartalomszolgáltató szerepei az E-társadalom kiépítésének szolgálatában VIII. Országos (Centenáriumi) Neumann Kongresszus, Leydesdoff L. Etzkowitz H.: The Transformation of University-Industry-Government Relations EJ of Sociology, Leydesdoff L. Etzkowitz H.: The Transformation of University-Industry-Government Relations EJ of Sociology, Burke, J.: Tudásháló Alexandra Kiadó, Pécs 2001, p Rendszerintegrált hálózati modell (SIN) 4
5 során mindegyik innovációs modell tartalmazza az előzőek főbb elemeit, megoldásait. Horizontális integráció, rendszerintegrált hálózatok, tudásmenedzsment Párhuzamos fejlesztések, integráció a vevőkkel, szállítókkal, CAD, CAM, CRM rendszerek kiépítése és működtetése Portfóliók, Stage-Gate Process, életciklus kezelés Fejlesztő teamek, projektek menedzselése, megtérülés, minőség biztosítása Technológia laborok kiépítése és menedzselése Az innovációs generációk egymásra épülése 8 Az 5. generációs innovációs folyamat legfőbb jellemzői; 9 Stratégiai alap: együttműködő innovációs rendszerek Fejlesztési elvek: a teljes innovációs folyamat hálózati kezelése Változásokat generáló tényezők: kaleidoszkopikus, dinamikus Jellemzői: intellektuális képességek és hatások Szerkezete: szimbiotikus hálózatok Humán kapcsolatok: ön-menedzselő "tudás-alkalmazottak" (knowledge workers) Folyamatok: tanulás tudás folyam, interdiszciplináris Technológiák; Intelligens tudás processzorok A tudás átadásának módja; Tudáshálók 8 William L. Miller: Fourth Generation R&D Managing Knowledge Technology and Innovation, IRI Conference Orlando, Rothwell: Towards the Fifth-generation Innovation Process (1994:22-23) 5
6 A stratégiai elemek értéknövelő stratégia új szemlélet a fogyasztói értékek és a technológia fejlesztése közötti összefüggésekben, az idő-alapú stratégiák a versenyelőny megszerzése olyan technikák alkalmazásával, amelyek segítségével gyorsabbak leszünk, mint a versenytársak, a nem közvetlen árképző jellemzőket (pl. a minőséget, vagy a piaci viszonyok elemzését) is figyelembe vevő tervezés, a vevő orientáltság - a vevő van minden stratégia központjában, piacelemzés, kutatás - a vevők gazdasági, társadalmi, szociológiai jellemzőinek, a piac változásainak, valamint a tudományos-technológiai fejlődés trendjeinek, a technológiai előrejelzéseknek a megismerése, a stratégiai társulások szervezése, kapcsolattartás a beszállítókkal és a piaci szereplőkkel, a politikai, állami és regionális vezetéssel, a minőség-ellenőrzés filozófiája, a szellemi tulajdon védelme, technológia-védelem A vállalkozás üzlet~ vagy üzemviteli irányítása rendszerintegráció, - a magasabb szintű szervezettség, rugalmasabb szervezeti struktúra az általános menedzsment, - az alapanyagok, gépek, ellenőrző eszközök beszerzése, karbantartása, felügyelete, az energia ellátás, a gyártás irányítása a belső információs és döntés-előkészítői rendszer, - amely folyamatosan vizsgálja a belső és külső körülményeket, meghatározza az inputokat, méri a belső működést és a külső körülményeket, kiértékeli a mérési eredményeket, döntési lehetőségeket vázol fel, majd a döntések megvalósítása érdekében visszacsatolásként szabályozza a teljes szervezetet és a termelési folyamatokat humán erőforrás menedzsment, az intellektuális tőke, a versenyképes tudás megteremtése és megőrzése, az alkalmazottak kiválasztása, betanítása, továbbképzése (ideértve az alkalmazotti kreativitás, valamint a technológiákban jelenlévő rejtett -tacit- tudás kialakítását és fejlesztését) 6
7 gazdálkodásmenedzsment - pénzügyi, gazdasági beszámolók, jelentések készítése, adósság- és pénzfolyam-kezelés, eszköz- és vagyongazdálkodás, költségvetés-tervezés belső ellenőrzés és irányítás (internal controls), kockázatkezelés, biztonság, törvény- és jogszabály-betartás vizsgálat, auditálás (pénzügyi, gazdasági, üzemviteli és informatikai irányítás), minőségirányítás és ellenőrzés elektronikus adatfeldolgozás és számítás, párhuzamos számítások (paralel data-processing), külső adatbázisokhoz való effektív csatlakozás Az 5G innovációs folyamatokat négy különböző szempontból célszerű értelmezni, mint az innovatív bemenetek, az innovatív eljárások, az innovatív termékek (kimenetek) és az innovatív stratégiák. Innovatív bemenetek Egy szervezet innovatív bemeneteit a tudástőkésítéshez és a tudásáramláshoz való viszony határozza meg. Az innovációs folyamatok menetét és sikeresélyeit alapvetően a korszerű termeléshez szükséges tudás beáramlásának a sebessége és adaptálásuk hatékonysága befolyásolja 10. A kritikus bemenet a sikerhez a ciklusidő csökkentése. Ez az az időintervallum, ami egy új elmélet kidolgozásával kezdődik, és a termék kifejlesztésén keresztül a piaci értékesítésig tart. A technológiai és gazdasági sikerhez szükség van.annak felismerése, hogy a technológiai fejlesztés és az önszerveződő hálózatok összefonódása kulcstényezővé vált 11 Ahhoz hogy ezt a vállalatok képesek legyenek megtenni, hatékony hálózati menedzsment politikát kell folytatniuk, és létrehozni megfelelő szervezeti egységüket a versenyképesség folyamatos vizsgálatára (competitive intelligence), vagy erre a feladatra innovációs szolgáltatókat igénybe venni. Innovatív eljárások Meghatározzák a vállalkozás működésének teljesítményét a szervezeten belül, úgy a szervezeti felépítés, mint az alkalmazott eljárások, a dolgozók munka és a szociáliskulturális körülmények vonatkozásában. Az innovációs képességek fejlesztése 10 Pakucs J. Papanek G.: A magyar kis és közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztése ROBERT W. RYCROFT and DON E. KASH: Innovation Policy for Complex Technologies (1999:17) 7
8 gyökeres szemléletváltozást igényel. Átfogó képet egy cég belső innovációs kapacitásáról az úgynevezett innovációs audit segítségével lehet kapni, és azt rendszeres időközönként meg kell ismételni. Az innovációs audit képes kimutatni mindazon tevékenységi területeket, amelyeket fejleszteni, módosítani vagy átalakítani kell ahhoz, hogy a cég innovációs kapacitása javuljon, és ezzel összhangban növekedjen eredményessége, versenyképessége. Egy vállalkozás innovációs kapacitása alatt olyan kulcsfontosságú dimenziókat értünk, amelyeket besorolhatunk a hard innovation (HI) és a soft innovation (SI) kategóriáiba. A HI elsősorban azokat a területeket jelenti, ahová az innovációs módszerek, alkalmazott döntés előkészítési rendszerek, motivációs rendszerek és eljárások tartoznak. A SI kategóriába sorolhatók a szociális-kulturális és általános közérzetet befolyásoló területek, amelyek az innovációs orientáltságot és a pozitív hozzáállást erősítik. Innovatív termékek Új termék előállítása nem egyszeri alkalom egy cég számára. A következetesség a termékfejlesztésben szükségessé teszi a rendszerszerű fejlesztés módszerét. Egy termékcsalád kifejlesztése erősítheti az innovációs folyamatot azzal, hogy a fejlesztés során szerzett tapasztalatok könnyebben és gyorsabban járulhatnak hozzá az új elképzelések kialakulásához, míg a cég nem csak egy termék előállításában szerez tapasztalatot, hanem egy egész célterületet átfogóan. Ugyanazon termék értékesítése ugyanazon embereknek ugyanolyan módszerekkel, biztos receptje a kudarcnak. Innovatív stratégiák Azok a vállalkozások képesek gyors növekedésre és magas profitra, amelyek az értéknövelés stratégiáját követik. Az értéknövelő stratégia szoros kapcsolatot épít ki a fogyasztói értékek és a technológia fejlesztése között, amely során a fogyasztói igények kielégítését és a technológiai színvonalat egyaránt szem előtt tartják. A gazdaságban elfoglalt kondíciók többé már nem garantálják a versenyelőnyt, mivel a 8
9 vállalkozások képesek ezeket az előnyöket átlépni az innovációs folyamatok következetes alkalmazásával, új követelmények felállításával. 12 A technológia fejlesztés nem feltétlenül szolgálja közvetlenül a fogyasztói igények kielégítését, hiszen az új technológiát nem feltétlenül fogadja el a piac és a fogyasztók. Ráadásul a technológia fejlesztés elsősorban a problémák megoldására fókuszál, miközben az értéknövelő innováció a problémák újradefiniálásával más alternatív megoldásokat is feltárhat. A sikeres vállalkozás céltudatos és rendszeres innovációs politikát valósít meg, amely mindig az új perspektívák feltárására irányuló elemzéssel 13 kezdődik. Ez az elemzés kimutathat szervezeten belüli vagy kívüli változtatási lehetőségeket egyaránt. Belsőket, mint a szervezeti, működési vagy technológiai, illetve külsőket, mint a fogyasztói szokások változását követő vagy új technológia bevezetését jelentő, esetleg valamely hálózati interakcióba csatlakozás lehetőségét. Egyetlen cég sem képes megtartani vezető gazdasági pozícióját, kiemelkedő jövedelmezőségét átlagos termékek vagy átlagos módszerek alkalmazásával. 14 Innovációs klaszterek, mint a versenyképesség növelésének új színtere Az innovációs klaszterek létrejöttének legfőbb motivációs hajtóereje a K+F források hatékonyabb kihasználásán nyugszik, egy olyan platform létrehozásának igényén, amelyben szoros kapcsolat és együttműködés alakulhat ki a tudásbázist jelentő egyetemek, kutató intézetek és a vállalkozások között, illetve amely jó módszereket kínál a technológiai versenyelőny megszerzésének elősegítésére úgy a szervezetfejlesztési, mint az innováció menedzsment területein. 12 Kim, W. C. and R. Mauborgne Creating new market space: A systematic approach to value innovation can help companies break free from the competitive pack. (1999:106) 13 Peter Ferdinand Drucker "Management's New Paradigms", (1998:156) 14 Michael E. Porter and Scott Stern: The New Challenge to America's Prosperity: Findings from the Innovation Index (1999:3) 9
10 Az pedig nem kétséges, hogy az ipari fejlődés, gazdasági növekedés és nemzeti versenyképesség kulcstényezője maga az innováció. Az innovációs folyamat eltérő lehet az iparág, a technológia jellege és a vállalkozás méretétől függően. A vállalkozások innovációs képességéből, illetve a menedzsment és technológiafejlesztés perspektívájából nézve elsősorban a multinacionális vállalatok használhatják ki leginkább a különböző országok nemzeti innovációs rendszere nyújtotta előnyöket, ezért célszerű megvizsgálni a kisebb vállalkozások lehetőségeit. Mi a helyzet a mikro és kisvállalkozásokkal? Általában jellemző rájuk a pénzügyi instabilitás, hiányzik a magasan képzett munkaerő, a nemzetközi kereskedelmi tapasztalat és nyelvi korlátok is sújtják, alacsony az új technológia adaptációs képességük, és szinte elérhetetlenek a tudásközpontok (TK). A korábbi munkaerőigényes tevékenységek elköltöznek más területekre, így a helyben maradók egyetlen lehetősége, ha magas hozzáadott értékű termékek előállításában vesznek részt. Kis-és középvállalkozások (kkv-k) és az innováció A kkv-k sajátos képességeik (dinamizmus, rugalmasság, gyors reagáló képesség stb.) alapján leginkább a nemzeti innovációs rendszeren belüli innovációs klaszterek nyújtotta előnyöket tudják kihasználni. Az innovációs klaszterek nyújtotta előnyök különösen hasznosak lehetnek a kkv-k számára azáltal, hogy forrásaik összeadódnak, kockázatuk csökken, az innovációs klaszterek (IC) bevonhatják a kkv-kat a K+F projektekbe, közvetíthetik vagy licencelhetik a szükséges technológiákat. A tudásközpontok (TK), az innovációs szolgáltatók (ISZ) és a kisebb vállalkozások (kkv-k) az elsődleges kulcsszereplők az innovációs klaszterekben (IC). 10
11 spin-off zone Állami támogatások és hitelek Tudás központok (TK) Egyetemek K+F vállalkozások (RTD) Kutató intézetek Ipari vállalatok Ipari parkok Technológiai Holdingok Befektetők Innovációs szolgáltatók (ISZ) Inkubátorok Tech transzf ügynökségek Koordinációs intézmények Tanácsadó vállalkozások Kkv-k IC Az innovációs klaszter résztvevői és viszonyuk. (Tóth F.- AIM-4RIK) Annak érdekében, hogy jobban átlássuk az innovációs klaszterek szerepét az innovációs folyamatokban, érdemes megvizsgálni az 5G 15 innovációs modellt az IC perspektívájából is, és némileg átrendezni a hangsúlyt. Az eredeti Rothwell-modell az innovációs folyamatot a technológiai innováció elősegítése szempontjából úgy közelíti meg, hogy a különböző funkciók integrációja leginkább a folyamatokat támogató szervezeti struktúra létrejöttén keresztül valósul meg. Ez elsősorban a termékorientált, folyamatvezérelt struktúrájú ipari klaszterek létrejöttét eredményezheti. Az új 5. generációs modellben az innováció fogalma a vállalkozás üzlet~ vagy üzemviteli irányítását is magába foglalja. Ez viszont azt jelenti, hogy az innováció eredménye immateriális produktumokban is megjelenhet. Az IC ezt a folyamatot belső és külső integrációs és innovációs stratégiával valósítja meg. Az 5G innovációs modellben a folyamatokat támogató szervezeti struktúra helyett célszerűbb inkább a technológia alapon szerveződő szervezeti modellt behelyettesíteni. 15 Rothwell (1994) és Dodgson (2000) 11
12 A másik lényeges különbség, hogy az IC az innovációs aktivitását egyrészt az integrációban résztvevő külső kapcsolatok igénybe vételével (technológia beszállítók (suppliers), fogyasztók (végfelhasználók és technológia vásárlók amelyek beszállítók is lehetnek egyben) és innovációs szolgáltatók), másrészt a kutatófejlesztő vállalkozások szerteágazó hálózati, szövetségi vagy együttműködői rendszerén keresztül bevontak segítségével (esetleg a K+F vállalkozások saját belső szervezeti vagy stratégiai egységeivel) oldja meg. Az innovációs folyamatokban a résztvevők közül kiemelt szerep jut a tudásközpontoknak, (egyetemek, K+F vállalkozások (RTD performers)), illetve az innovációs szolgáltatóknak (ISZ). A stratégiai integráció folyamatában úgy is lehet tekinteni ezekre a szereplőkre, mint a technológia elsődleges beszállítói körére, az értékteremtő lánc szerves részére. Az innovációs szolgáltató ipar gyors fejlődése a horizontális integráció jellegét abban a tekintetben módosítja, hogy a hangsúly most már nem csupán a vállalatok rugalmasságára vagy a fejlesztések gyorsaságára, hanem a komplexitást jobban kifejező dinamizmusra helyeződik. NIS SME 1 +SME n IC 1 IC 2 TK n ISZ n Technológia licencelés, közvetítés Projekt koordináció, szerződések Technomart Alkalmazkodó/Kreatív termelési módszerek Modellezés/szimuláció Elektronikus eszközök RIS IC n IC 3 A kisvállalkozások (SME) az innovációs klaszterek (IC), a regionális innovációs rendszer (RIS) és a nemzeti innovációs rendszer (NIS) viszonyában. (Tóth F.- AIM-4RIK) 12
13 Következtetések Számos tanulmány mutatja ki a kkv-k egyre növekvő erejét a gazdaságban. Új feltörekvő rendszerintegrációs és technológia átadó (S&T) szolgáltatók, új értelmezésben Innovációs Szolgáltatók jönnek létre és erősödnek meg az innováció vezérelt gazdaságban. Az innovációs szolgáltatók arra koncentrálnak, hogy speciális szolgáltatásokat (konzultációk, technológia validitás és licencelés, stratégiai tervezés, marketing kutatás stb.) végeznek a kkv-k számára (nem kizárva a nagyvállalati kört sem), vagy projekt szerződéseiket koordinálják a nagyobb megbízásokkal rendelkező kutató-fejlesztő vállalkozások (RTD) felé. A jövőben a technológia-holding vállalkozások szerepe is fokozatosan nő, és ezzel egyidejűleg növekvő hatást gyakorolnak az innovációs klaszterekre. Az új típusú innovációs folyamatokat kiszolgáló tudásháló résztvevői ezek a megváltozott funkciójú szervezetek lesznek. A tudásáramlás fenntartásában a fejlett ICT alkalmazása mellett azoknak a (közvetítő) hídembereknek lesz kiemelkedő szerepe, akik tapasztalataik révén képesek menedzselni a hibrid szervezeteket, közvetíteni tudnak az intézmények között, illetve hozzájárulnak a hálózatok hatékony működéséhez szükséges interfészek kialakításához. Az alulról felfelé építkező folyamatban nagyobb az interakció szerepe, több álláspontot vesznek figyelembe, de ez több eredménnyel járhat a folyamat számára, bár nehezebb is megvalósítani. A befektetők induló (Start-ups, vagy Spin-off) projektekbe invesztálhatnak azon vállalkozásokban, amelyek állami támogatásokért vagy hitelekért pályáznak a technológiai fejlesztések finanszírozására. Az innovációs klaszter kollektív ereje sokkal átütőbb hatású, mint akár a legnagyobb, a legtőkeerősebb, de ugyanakkor egyedülálló vállalkozásé. Szisztematikus és analitikus módszerek alkalmazása folyamatosan finomítja az innovációs stratégiát. Az innovációs klaszterek létrejötte lehet a legjobb megoldás arra, hogy egy elmaradott térségnek esélye legyen bekapcsolódni a globális gazdasági 13
14 folyamatokba, fejlessze és kihasználja belső erőforrásait, és ezáltal tartósan megteremtse a térség egzisztenciális és jóléti alapjait. Felhasznált irodalom jegyzék 1. Amidon, Debra M, The Challenge of Fifth Generation R&D 2. Burke, J.: Tudásháló Alexandra Kiadó, Pécs 2001, p Hsien-Chun Meng; Innovation cluster as the national competitiveness tool in the innovation driven economy. Int. J. Foresight and Innovation Policy, Vol. 2, No. 1, Jones-E., D. Kloftsen M.: The Role of the University in the Technology Transfer Process: a European View Science & Public Policy (1998) Vol. 25. No Kim, W. C. and R. Mauborgne Creating new market space: A systematic approach to value innovation can help companies break free from the competitive pack. 6. Leydesdoff L. Etzkowitz H.: The Transformation of University-Industry-Government Relations EJ of Sociology, Michael E. Porter and Scott Stern: The New Challenge to America's Prosperity: Findings from the Innovation Index 8. Noszkay E.: A felsőoktatási intézmények tudásközpont és tartalomszolgáltató szerepei az E-társadalom kiépítésének szolgálatában VIII. Országos (Centenáriumi) Neumann Kongresszus, Pakucs J. Papanek G.: A magyar kis és közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztése Innovációs Szövetség Peter Ferdinand Drucker "Management's New Paradigms" 11. ROBERT W. RYCROFT and DON E. KASH: Innovation Policy for Complex Technologies (1999:17) 12. Rothwell: Towards the Fifth-generation Innovation Process 13. Viale, R. Ghiglione, B.: The Triple Helix model: a Tool for the Study of European Socio Economic System Rosselli Foundation Scientific Report, William L. Miller: Fourth Generation R&D Managing Knowledge Technology and Innovation, IRI Conference Orlando,
5. The Schwartz Kitti: Az integrációorientált innovációs folyamatok infokommunikációs kihívásai
5. The Schwartz Kitti: Az integrációorientált innovációs folyamatok infokommunikációs kihívásai SCHWARTZ KITTI Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar VTI PhD-hallgató, tanszéki mérnök
Jogi és menedzsment ismeretek
Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
A K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI
A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia
A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.
A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs
PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK
PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban
Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb
A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI
A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING
AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében
AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária
A körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai
A körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai Közös cél: a valódi innováció Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető NGM Innovációs és K+F Főosztály Dunaharaszti, 2011.március 31. Az innovációs rendszer fogalmi
North Hungarian Automotive Cluster
North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK
REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
Új kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd
A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN
A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály
Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás
E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs
E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy
Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )
Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, 2004.03.23.) 1. Lokális külső gazdasági hatások Alfred Marshall, 1890: külső gazdasági hatások (extern hatások), amelyek
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.
Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,
PANnon Autóipari Cluster
PANnon Autóipari Cluster Klaszter szolgáltatások a versenyképesség erősítéséért Készítette: Kabács Zoltán Rendezvény: Lean WS - Budapest, 2007.október 24. 1.1 PANAC tagság PANAC statisztika (2005): Alkalmazottak
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés
Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió
fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia
NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
Innovációs fordulat előtt
Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin
2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser
Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása
I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.
I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése
várható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program
VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások
Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.
Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,
Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági
Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában. Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár
Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár Tartalmi áttekintés Az S3 folyamat környezete Romániában Az S3 folyamat szakmai háttere
MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!
MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2
2014-2020 Pályázatok irányai
2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat
A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI
A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak
Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.
InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét
Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem
Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005
nk! ciómenedzsment Innováci ISC cégcsoportc
Fejlődjön n velünk! nk! Innováci ciómenedzsment Budaörs rsön ISC cégcsoportc Polgárn rné Májer Ildikó 2008. március m 6. Személyes bemutatkozás Önéletrajz BITEP, Budaörsi ISC Kft, CHIC KHT, ValDeal Zrt
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország
A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március
1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege
A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október
1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének
Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató
Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Magyarország támogatási forrásai 2000-2013 között EU támo g atás Magyaro rs z ág nak
PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései
APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere
Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének
www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője
Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési
ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek
BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai
A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei
A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés
Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)
Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!
Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes
Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció
Vállalkozásfejlesztési Program
Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és
Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról
keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 20. évre szóló éves fejlesztési keret azonosító jele GINOP-1.1.1- GINOP-1.1.2- VEKOP- GINOP-1.1.3- GINOP-1.1.4- neve Vállalkozói inkubációs tevékenységek
Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.
Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi
Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák
Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI TUDÁSKÖZPONT (DEITK) KONCEPCIÓ
DEITK DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI TUDÁSKÖZPONT (DEITK) KONCEPCIÓ Gál Zoltán, Debreceni Egyetem Informatikai Szolgáltató Központ Dr. Pethő Attila, Debreceni Egyetem Informatikai Kar Tóth István, Debreceni
ziesedése az informáci
NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai
innovációra és nemzetközi együttműködések
Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások
Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság
Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-
A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék
Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat
Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat (South-Hungarian Innovation Business Network) 6720 Szeged, Széchenyi tér 16. www.ditak.eu (+36) 62/315-430 Versenyképességi problémák a tanácsadói piacon Piaci egyenlőtlenségek
Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében
Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági