Szabad Gondolat március 11/1. Antropozófia Ertsey Attila: Steiner mûvészeti impulzusa és Beuys

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szabad Gondolat. 2008. március 11/1. Antropozófia Ertsey Attila: Steiner mûvészeti impulzusa és Beuys"

Átírás

1 Szabad Gondolat ANTROPOZÓFIA NEVELÉSMÛVÉSZET SZOCIÁLIS ÉLET Antropozófia Ertsey Attila: Steiner mûvészeti impulzusa és Beuys Világhelyzet Franz Jürgens: Spiritizmus és delíriumos tudatállapot Pedagógia Rudolf Steiner: A Waldorf-iskola pedagógiai alapja és célkitûzése március 11/1

2 TARTALOMJEGYZÉK ANTROPOZÓFIA Thomas Meyer: Az Antropozófiai Társaság és a mozgalom viszonya 1 Thomas Meyer: Nyilvános dicséret Rudolf Steiner ellenfelének - karácsonyi díszítõelem az antropozófiában? 10 Ertsey Attila: Steiner mûvészeti impulzusa és Beuys 14 Avatóünnepség - Európai Közép Szellemtudományos Egyesülés 23 VILÁGHELYZET Franz Jürgens: Spiritizmus és delíriumos tudatállapot 25 Franz Jürgens: Az emberiség feladata korunkban 28 Wolfgang Eggert: A bûnözõk, akik a háborúnak véget akartak vetni 32 Gerhard Schuster: Szabadság - Demokrácia - Szocializmus 35 PEDAGÓGIA Rudolf Steiner: A Waldorf-iskola pedagógiai alapja és célkitûzése 37 Kálmán István: A jövõképrõl 40 Zajti Ferenc: Egy levél kapcsán 42 HÍREK, KÖZLEMÉNYEK, KÖNYVBEMUTATÓ 44 SZABAD GONDOLAT Az antropozófia, nevelésmûvészet és szociális élet folyóirata Szerkesztõbizottság: Buella Mónika, Ertsey Attila, Frisch Mihály, Galántai Ágnes, Kádas Ágnes, Kálmán István, Tóth Márk Kiadja: Natura-Budapest Kft. Felelõs kiadó: Tóth Márk Felelõs szerkesztõ: Buella Mónika Borító és tördelés: HÉT-fõ Bt. emela Nyomdai munka: Kintner Attila ISSN Olvasói levelek, hirdetések, információ: a szerkesztõség címére lehet beküldeni 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41., Tel: Honlap: Beküldött írásokat nem küldünk vissza, és nem õrzünk meg. Elõfizethetõ a szerkesztõségben. Éves elõfizetési díj: 2400 Ft (postaköltséggel együtt)

3 ANTROPOZÓFIA Thomas Meyer AZ ANTROPOZÓFIAI TÁRSASÁG ÉS A MOZGALOM VISZONYA november Thomas Meyer úr évek óta rendszeresen eleget tesz a meghívásunknak, így múlt õsszel ismét a Szabad Gondolatok Háza vendége, elõadója volt. A társasági tagokat és nem tagokat egyaránt érintõ kérdés sokakat vonzott a rendezvényre. Az elõadásokon készült jegyzetei alapján, az alábbi írást Stráma Éva állította össze. A kopasz tyúk Helmuth von Moltke olyan személyiség, akirõl csaknem ugyanannyi hazugságot és gyalázkodást helyeztek a világba a XX. században, mint Rudolf Steinerrõl. Steiner követte Moltket a halál utáni létbe, és leírta róla, hogy a halála után olyan imaginációkkal rendelkezett, amelyeket az egész emberiségre érvényes, tipikus imaginációknak lehet nevezni. Moltke egyik ilyen imaginációja az antropozófiai mozgalom 1920 utáni fejlõdésére vonatkozott, tehát arra az idõre, ami akkor még jövõnek számított. Az lesz a mozgalom sorsa, hogy mint egy megkopasztott tyúk álljon a világban. Minden tollát ki fogják tépni Vajon mit jelenthet, hogy a szellemi mozgalmat egy tyúkkal hasonlítja össze, amelynek tollai voltak, de kitépték õket? Az imaginációkat tudni kell megfejteni. Folyamatként kell szemlélnünk ezt a képet. A szellemi mozgalmat egy élõlényhez hasonlítja. Egy olyan élõlénnyel, melynek tollai és szárnyai vannak. Amelyik képes a föld fölé emelkedni, de tud a földön is járni. A tyúk termékeny, ugyanakkor olyasmit is létrehoz, ami az embereknek táplálékul szolgál. És mit történik vele a kép szerint? Kitépkedik a tollait, elveszik a szárnyaló képességét. A kép, ahogy egyenként kitépkedik a madár tollait, bizonyos értelemben annak a képe, amit az intellektus tesz, ha belép a mozgalomba. Az intellektus egyfelõl nagy adomány. Másrészt viszont alkalmat ad arra, hogy egyoldalúan használjuk. Természetesen amikor valaki elõször találkozik az antropozófiával, kezdheti azzal a kérdéssel, hogy hol van benne az, ami nekem személyesen fontos. Ha azonban a késõbbiekben nem támad benne érdeklõdés az antropozófia egész lénye iránt, akkor megtörténik, hogy egyenként kitépkedi a tollait, azután intellektuális kizsigerelést hajt végre. Ma vannak akik ezt már meg is valósították. Steiner mûvébõl kiemelnek részeket, amit a maguk számára fontosnak tartanak, aztán a többit meg elfelejtik. Hogyan találhatjuk meg a módot ismét, hogy az antropozófia lényét, szubsztanciáját eleven módon tudjuk megragadni? Mielõtt tehát a társaság és mozgalom viszonyával foglalkoznánk, foglalkoznunk kell azzal, hogy mi maga ez a szubsztancia. Mikor a szellemi szubsztancia az emberi fejben tükrözõdik, gondolatok formájában, reflexiókként vesszük fel. Csakhogy az emberi fejek gyakran nem készek arra, hogy ezt a szubsztanciát felvegyék a gondolkodásukba. Márpedig az antropozófia mai helyzete az, hogy megkívánja, hogy tükrözõdjön az emberek gondolkodásában. Ezzel szemben vannak olyan szellemi lények, amelyek nem akarják, hogy tükrözõdjenek az emberi fejekben, nem akarják, hogy megértsük õket, mert minél kevésbé értjük õket, annál jobban tudnak mûködni. Épp ezért feladatunk, hogy megtanuljuk ezeket az antropozófia ellenes szubsztanciákat is tükrözni. SzG 2008/1 1

4 ANTROPOZÓFIA Tipikus és személyes imaginációk 1913 után, a Teozófiai Társaságból való kilépése után Rudolf Steiner bizonyos kritériumokat teremtett az egészséges szellemi fejlõdés számára. Ezt az a sokak által ismert esemény tette szükségessé, amikor a kis indiai Khrisnamurtiban többen Krisztus újratestesülését látták. Steiner ezzel összefüggésben megkülönböztetett tipikus és személyes imaginációkat. Tipikusnak azokat nevezi, melyek tartalma minden embert érint, amelyek minden emberre vonatkoznak. Ekkor Steiner le is írt néhány ilyen tipikus imaginációt, amivel egyfajta szellemi higiéniát akart kifejleszteni. Azt állította, hogy a személyes imaginációk, melyek túlzottan belemennek mindabba, ami személyes, veszélyes irányba, fertõzõen hatnak, és közben letompítják a normál egészséges gondolkodóképességet. Ilyen személyes imagináció például az is, ha valaki azt hiszi, hogy egyik nevezetes inkarnációjában õ volt Stuart Maria, vagy hogy Khrisnamurti Krisztus újratestesülése. Ebben és az ehhez hasonló esetekben feltehetjük magunknak a kérdést, hogy vajon ez egy objektív, általánosan érvényes imagináció-e. Fontos lehet történelmileg megvizsgálni ezt a kérdést, mert ma az antropozófiai mozgalmon belül is jelen van egy egészségtelen tendencia a személyes imaginációkat illetõen. Ehhez hasznos lehet, ha olyan tipikus imaginációkat vizsgálunk meg, amelyeket Steiner állított a hallgatósága elé. Templom legenda Rudolf Steiner több alkalommal ábrázolta ezt a mélyen ezoterikus legendát, ami az emberiség fejlõdéstörténetét jeleníti meg. Felmerül benne egy kérdés, amire azonban ebben a templomos legendában nem kapjuk meg a választ. A legenda ábrázolja az emberi nemek fejlõdését, megmutatja, hogy létezik két különbözõ áramlás. A történet központi alakja Hiram, az építõmester, aki a salamoni templomot építi. Legfontosabb mûvénél azonban csõdöt mond. Itt ismét egy imagináció jelenik meg, amit meg kell fejtenünk. Hiram létre akar hozni egy öntvényt a hét fémbõl (arany, ezüst, réz, higany, ólom, ón, vas). Így az öntvénybe az egész bolygórendszer bele kerül. Az ércek óceánjának Salamon király koronázására kellene elkészülnie olyan keverési arányban és mûvészi formában, hogy az teljesen átlátszó legyen. A még zavaros szubsztanciának az ünnepségen Salamon király és Sába királynõjének szeme elõtt kellett volna átlátszóvá változnia. Csakhogy a történetben van három áruló. Három tanítvány, akiktõl Hiram megtagadta a mester fokot, mivel arra még nem voltak érettek. A felbõszült tanítványok tervükbe a királyt is be tudták avatni, mert azt hatalmas féltékenység ragadta meg az építõmesterrel szemben, akibe Sába királynõje beleszeretett. Emiatt történik a katasztrófa. Az inasok irigységbõl belekevernek az öntvénybe valamit, így az, ahelyett hogy elkezdene kitisztulni, tûzszikrákat kezd ontani. Tûz üt ki. Hiram megkísérli vízzel eloltani, de a lángok csak még jobban fellobbannak. Ekkor a tûzbõl hangot hall: vesd magad a tûzbe, sérthetetlen vagy. Az építõmester a lángok közé veti magát, és megkezdi szellemi utazását. Ennek során találkozik az õsével Tubalkáinnal, akitõl kap egy kalapácsot. A történethez hozzá tartozik, hogy Hiram azután visszatér, és a kapott kalapáccsal be tudja fejezni a mûvét, az ércek óceánját, a három áruló azonban megöli õt. Így jelenik meg ebben a legendában egy hosszú fejlõdéstörténet, egy kérdés és egy válasz. Steiner ezt úgy írja le, hogy ekkor Hiram Káinnak azzal az állapotával találkozott, amilyen az a testvérgyilkosság elõtt volt. Elmondja, hogy szimbolikusan az a bátorságot adó erõ, amit Hiram Káintól kap, azáltal fejezõdik ki, hogy kap egy olyan kalapácsot, amivel visszatérve a földfelszínre megérintheti az ércóceánt, és általa az átlátszóvá válik. Ezen a szimbolikán meditálva rátalálhatunk az emberiség belsõ lényére. Az ércóceán annak szimbólumaként jelenik meg, amivé az ember vált volna, ha az embert eláruló három erõ: kétség, babona, illúzió nem kaptak volna teret. Káin és Ábel A földfejlõdésben a lemúriai korban jutott el a folyamat a tûz kifejlesztéséig, amit az atlantiszi kor vízfejlõdése nem tudott letompítani. Az emberi földi erõknek olyan fejlõdésen kell áthaladniuk, mely az emberi lélekben létre tudja hozni azt az eredendõ állapotot, ami Káinban a testvérgyilkosság elõtt volt. Ami nem lehetséges Ábel- Szét gyermekeinek álomszerû élete révén, csak Káin utódainak reális én-fejlõdésén keresztül. Az antropozófiai mozgalomban két emberiségáramlás megkülönböztetésérõl esik szó. Az egyik Káiné, aki a földi erõk fejlõdését jeleníti meg, a másik Ábelé, aki a látóerõket hordozza. 2 SzG 2008/1

5 ANTROPOZÓFIA Steiner beszélt fiatal és öreg lelkekrõl, arisztotelikusokról és platonikusokról is. És az emberektõl elvárta, hogy felismerjék, hogy õk maguk hova tartoznak. Meg kell tanulnunk kérdezni Sok kérdést kapcsolhatunk ezekhez a gondolatokhoz, de talán az egyik fõ kérdés: mi ez a lelki állapot, amiben Káin a testvérgyilkosság elõtt volt? Találunk-e valamit a tradíciókban, a Bibliában erre vonatkozóan? A Bibliában azonban csak olyan elemeket találunk, melyek a gyilkossághoz vezettek, valamint azt követik. Az antropozófia leglényegesebb eszenciái épp a kérdések. Újra meg kell tanulnunk a kérdéseket érdekesnek és pozitívnak találni. A mai nevelés és hivatalos okítás során nem kapunk ösztönzéseket ahhoz, hogy kérdéseket tegyünk fel. Sokkal érdekesebbek számunkra a válaszok. Csakhogy azoknak a válaszoknak, amelyeket úgy kapunk, hogy elõzõleg nem fejlesztettük ki magunkban hozzájuk az igazi kérdéseket, csak felszínes értékük van. Az antropozófiában a tartalmi válaszoknál sokkal fontosabb, hogy megtanuljunk alaposan és sok türelemmel kérdéseket feltenni. Hamisan feltett kérdés például az, amikor a kérdés már magában rejti a választ is. Ilyen hamisan feltett kérdés az is, hogy eljuthat-e az antropozófiához valaki, aki nem tagja a Társaságnak. Ahogy valaha feltették azt a kérdést is, hogy rátalálhat-e valaki Krisztusra, aki nem tartozik a katolikus egyház kebelébe. Steiner rendkívül fontosnak találta azt a kérdést, hogy milyen volt Káin lelkiállapota a gyilkosság elõtt. Azután ezt a kérdést nyitva is hagyta, de késõbb mégis választ adott rá egy egészen más összefüggésben. Elénk tárt valamit, aminek révén valamelyest beleláthatunk ebbe a lelkiállapotba. A fizikai világban a gyilkosság egy torz, karikatúraszerû formában lezajló áldozat. Ebbõl megsejthetjük, hogy a megismerõ erõnek van egy olyan karaktere, ami a gyilkosság utáni Káinhoz kapcsolható. Szokásos értelemben a megismerõ erõ valamilyen agressziót rejt magában. A jó intellektussal rendelkezõ emberre azt mondjuk: borotvaéles/pengeéles elme. Ebben a kifejezésben is benne van, hogy az intellektussal belehatolunk valami elevenbe, fájdalmat okozunk. Steiner azt állítja, hogy a szokásos megismerésünk Káin fegyverének utolsó maradványa. Ezt a szokásos megismerésünket kell továbbfejlesztenünk, hogy fokozatokon keresztül elvezessen bennünket abba az állapotba, amelyben Káin volt a testvérgyilkosság elõtt. Káin a testvérgyilkosság elõtt Rudolf Steiner Az okkult fejlõdés hatása az emberre címmel magyarul is megjelent ciklusában van három példaszerû imagináció. Az elsõ, a paradicsomi imagináció segít képet alkotni az egykori fizikai testrõl. A Grál imagináció az étertest mélyebb megismeréséhez segít eljutni. A harmadik az asztráltestre és az Én-re vonatkozik. Steiner azt mondja, hogy az asztráltestünk eleinte nagyon egoista, és a fejlõdésnek épp abban kell állnia, hogy a szûk, egoista érdekek nagy világérdeklõdéssé váljanak. Az Én, melynek eredendõen univerzális karaktere volt, hozzá akar kapcsolódni egy másik lényhez, de meg kell tanulnia, hogy azt a másikat magasabb rendûnek tekintse saját magánál. Bizonyos fejlõdést minden ember átél elõbb vagy utóbb. Rudolf Steiner fent említett könyvében található valami, ami hozzá tud segíteni, hogy az asztráltestnek és az Én-nek ezt az említett kvalitását ki tudjuk fejleszteni. /Az elõadás folyamán a könyv terjedõ részét vizsgáltuk meg./ Itt Steiner egy olyan példaimaginációt állít elénk, amely egyben egy türelemgyakorlat is, lépésrõl lépésre fejlõdik ki az egész. A templom legendát illetõen felmerült kérdésünkkel kapcsolatban ennek segítségével megvilágosodhat valami. Ez az imagináció megmutatja azt az állapotot, amiben Káin a gyilkosság elõtt volt. Áldozatkészsége révén saját asztrális egoizmusának hidegségét kész felmelegíteni a másik, magasabb lénnyel való összekapcsolódás által. Ez az eredendõ Káinnak a magasabb Énje, ami bizonyos értelemben, mélyen elrejtve minden emberben megvan. Megmutatja, hogy az emberi fejlõdésben eljutottunk arra a pontra, ahol elmondható, hogy a megismerésünkben jelen van valami a káini gyilkolási vágyból. Egyfelõl azt mondhatjuk, hogy így nagyon kritikusan néz ki az egész helyzetünk. De ugyanakkor egy hihetetlen perspektíva is megjelenik elõttünk, hogy a saját munkánk eredményeként vissza tudunk találni az eredeti állapothoz. Út az eredendõ Káinhoz Mit találunk az intellektusunkban, amit ezzel a történettel összekapcsolhatunk? Nincsenek-e SzG 2008/1 3

6 ANTROPOZÓFIA olyan emberek, akik mindenhová az intellektusukkal akarnak behatolni, anélkül, hogy érzékük lenne a dolgok értékére vonatkozóan? Az ilyen megismerés szeretet nélküli, hideg, amennyiben nem kíséri rácsodálkozás, tisztelet az iránt, amit meg akar ismerni. Ilyen módon lépnek fel a fogalmaink halott, absztrakt módon. Ez nem kritika, természetesen a fogalmaknak ma halottaknak kell lenniük. Ez a szabadságunk alapja. Ha a tudatunkban a fogalmak bizonyos erõvel lépnének fel, kényszerítõen hatnának ránk. Lehetetlen lenne például, hogy nyugodtan ülve arra gondoljunk, hogy fel kellene már állnunk, mert azt azonnal meg is tennénk. Nagyon éberen kellene figyelnünk, hogy csak arra gondoljunk, amit meg is akarunk csinálni. Ha összehasonlítjuk a helyzetünket azzal, hogy mi történne, ha a fogalmaink nem lennének halottak, akkor azt mondhatjuk, hogy paradicsomi helyzetben vagyunk. Azt a fejlõdést, amiben eljutottunk oda, hogy a fogalmaink halottakká váltak, szükségszerûnek kell tekintenünk. A kérdés az, hogyan jutunk tovább. Az elsõ lépés, amit meg kell tennünk, hogy visszajussunk az eredendõ Káin állapotába, a rácsodálkozás. Ha objektív imaginációhoz, inspirációhoz és intuícióhoz szeretnénk jutni, elõször hozzá kell kapcsolnunk a tárgyi megismeréshez a csodálkozást. A rácsodálkozást arra, amit meg akarunk ismerni. A káini megismeréshez így kapcsolódik egy erény, a rácsodálkozás mint morális erény, a valódi nyitottság erénye. Az a nyitottság, amivel felvehetünk valamit. A felemelkedés iránya nem azt jelenti, hogy hagyjunk fel a megismeréssel, hanem a szokásos gondolkodás átalakításáról van szó. Ehhez elõször szükségünk van a rácsodálkozásra, azután a tiszteletre az iránt, amit meg akarunk ismerni. Valami hasonlóra, mint amit Káin érzett azzal a magasabb lénnyel szemben, akivel találkozott. És ha még mélyebb megismerésre törekszik az ember, akkor szüksége van arra, hogy a világgal összhangban érezze magát. A negyedik lépés pedig, hogy a sorsát el tudja fogadni. Rácsodálkozás tisztelet a világ jelenségeivel való összhang sors elfogadása négy morális kvalitás, melyek át tudják alakítani a mai tárgyi megismerésünket úgy, hogy helyes imaginációk tudjanak fellépni. Más esetben nagy a veszélye annak, hogy az embernek olyan privát imaginációi legyenek, melyeknek õ maga nem ismeri fel egoista vonását, és amelyek azután fertõzõen hatnak például azáltal, hogy túl hamar kibeszélik, vagy könyvekben leírják õket. Ezért fontos, hogy ha olyan szellemi zûrzavar uralkodik, mint ma az antropozófiai mozgalomban is, hogy olyan imaginációkkal foglalkozzunk, amelyek az egész emberiségre vonatkoznak. Magasabb megismerés a káini úton önnevelés Ha a megismerés magasabbra emelkedik, nagy jelentõsége van annak, hogy a káini elem eltûnik-e belõle. Ha ez nem történik meg, a magasabb megismerés nem tud önzetlenné válni. Eljuthat ugyan a megismerés a magasabb szférába így is, de a káini elemmel csak a saját érdekeit akarná benne érvényesíteni. A megismerésnek fokról fokra feljebb emelkedve el kell veszítenie fegyver karakterét. A tárgyi megismerés a kiindulópont, a következõ egymás utáni szintek az imagináció, inspiráció és végül az intuíció. Ez a negyedik megismerési fok vezet el ahhoz az állapothoz, amiben Káin a testvérgyilkosság elõtt volt. Hogy ide eljussunk, erõkre van szükségünk. Erre szolgál az említett négy erény. Négy fok, melyben a négy lénytaggal való összefüggést láthatjuk. A tárgyi megfigyelés a fizikai organizmusunkkal függ össze leginkább. A rácsodálkozás nélkül azonban bornírt marad a megismerés. Ezzel a képességgel olyasmit is észrevehet az ember az érzékszervi megfigyelései révén, amit mások nem vesznek észre. A tisztelet bizonyos értelemben az étertest erénye. A világ jelenségeivel való összhang az asztráltest ideája, melyben elõször az egoizmus jelentkezik, és aztán fejlõdhet ki az akarat, hogy összhangba akarjak kerülni mindazzal, ami a világ érdeke. A sors elfogadása pedig az Én-nek az ideája. Ezeknek az erényeknek a kifejlesztésével párhuzamosan fejlesztjük ki a megismerési fokokat, és így jutunk el ahhoz az állapothoz, amelyen Káin állt, mielõtt az arimáni megrontás megtörtént volna. Steiner itt említett imaginációjának tehát önnevelõ karaktere van, ad egy impulzust a helyes fejlõdéshez az asztráltest és az Én számára. Az asztráltestet a világérdekek felé kell terelni, az Én-nek pedig meg kell tanulnia, hogy a másikat értékesebbnek ítélje, mint önmagát. A személyes érdekeket nem lehet kiirtani, de ki lehet tágítani. Azt a személyes érdeklõdést, amivel az ember önmaga iránt érdeklõdik, mint egy szûk kört tágíthatjuk egyre nagyobb körré, és az egyre növekvõ kör végül egyenessé tágul. Ez is lehet egy út. A személyes érdekeket addig tágítani, míg végül az egész világ belefér. Ha eljutunk ahhoz a végtelen síkhoz, ami a fizikai teret határolja, az éteri térbe jutunk. 4 SzG 2008/1

7 ANTROPOZÓFIA Steiner azt állította, hogy az antropozófia Káin útja. Káin útját követve jutunk el Ábel õsképéhez. A szellemi világban Káin szellemi elõképe Ábel. Az Ábel-áramlás még hordozza a paradicsomi örökséget, Káin pedig az úttörõ, a számkivetett. Nincs más lehetõsége, minthogy maga megkeresse a visszavezetõ utat. A legtöbb embernél az a köldökzsinór, ami az Ábeli-áramlatot a szellemi világhoz köti, már el van vágva, így Káin útját kell járnia. A Társaság és az ellenségek Rudolf Steiner, miután a Teozófiai Társaságból kivált, ezt a témát tárgyalta elsõként. Úgy tûnik, az okozta a problémát, hogy az emberek a szellemi érdekeikkel együtt akartak a szellemi világba hatolni. Megjelent ez a probléma például abban is, hogy minden teozófusnak, aki kicsit is adott magára, kellett legyen egy mestere, aki õt inspirálta. És a mester kérdése, ami eredetileg egy magasztos kérdés volt, az idõk során a teozófus körök teázási csevegési témájává vált. Az Antropozófiai Társaságban azután ezek a problémák szintén megjelentek, 35-ben egy csúcsponthoz jutottak, és talán ma kulminálnak igazán. Ennek egyik példáját láthatjuk abban, ahogy ma Steiner és az antropozófia ellenségeivel bánnak. 23-ban bekövetkezett ezzel kapcsolatban egy fontos esemény, melynek hatására az év õszén Steiner egy elõadásában humoros imaginációkban állította ezt a komoly ügyet a hallgatóság elé. Három személyiséget mutatott be: 1. Fräulein Naivität Naivitás kisasszony: pufók arcú fiatal hölgy pisze orral 2. Tante Illusion Illúzió néni: idõsebb, szemüveges hölgy, komoly arccal 3. Freiherr von Unterscheidungsvermögen egy úr, nevében ez az összetétel azt is jelentheti, hogy a megkülönböztetõ képességtõl származik, de valójában érthetjük úgy is, hogy éppen mentes a megkülönböztetõ képességtõl Ezt a három személyiséget Steiner ellenségeknek, belsõ ellenségeknek nevezte, akik gyakran eljönnek az antropozófus rendezvényekre is, pedig nincs is tagsági igazolványuk. Annak, hogy ezekrõl a belsõ ellenségekrõl szó esett, volt egy elõtörténete. 23 júliusában Steiner Stuttgartba látogatott. A konferencia vacsoraszünete alatt meglátott egy újságot, aminek a címe az Antropozófia volt. Ezt az újságot vele együtt alapították, és rendszeresen cikkeket is küldött hozzá. Fiatal, talán egy éves újság volt akkor. Steiner fellapozta ezt az újságot, és ezt a címet látta benne: Az antropozófia nem antropozófus ismerõi. A cikket egy baden-württenbergi pap írta válaszul Rittelmeyer írására. Korábban volt Berlinben egy konferencia, amit az antropozófia ellenségei szerveztek. Egy jegyzõkönyv járt körbe errõl a konferenciáról, ami Rittelmeyer kezébe került, és az írásában errõl tudósított. Dr. Lempp aki egy volt az ellenségek közül nem értett egyet Rittelmeyer cikkével, ezért küldött a szerkesztõségnek egy írást, és kérte, hogy adják közre. Ebben többek között azt írta, hogy azoknak a résztvevõknek a megnyilvánulásai alapján, akik régóta ismerik Steinert, megsemmisítõ kép alakult ki róla. Ugyanakkor azt állítja, hogy ez a kép józan és szenvedélymentes módon jött létre. Lempp viszszautasítja Rittelmeyernek azt a kijelentését, hogy a német szellem még nem vizsgálta meg, hogy mi az antropozófia. Azt állítja, hogy semmilyen más szellemi irányzatról nem írtak olyan sokat, mint az antropozófiáról épp az utóbbi években. Kijelenti, hogy az antropozófusoknak fel kellene hagyniuk a titokzatoskodással, ki kellene adniuk a titkos írásaikat, és Steinernek rendelkezésre kellene állnia egy igazi tudományos vitára, amire már sokszor fel is szólították. Steiner, miután ezt elolvasta, továbblapozott az újságban, és elolvasta Rittelmeyer írását, amiben erre a cikkre, Lempp írására válaszolt. Örömteli ebben így kezdõdik a cikk. Kicsit kritizálja, korrigálja ugyan Lempp cikkét, amellett úgy beszél Lempprõl, mint aki az evangélikus egyházon belül sokak szellemi vezetõje. Azt javasolja, hogy nyújtsanak kezet egymásnak, és egy magas szinten álló vitával, véleménycserével példát mutathatnának a világnak. Ha szeretnénk megtudni, hogy mit jelent, amikor Steiner szent haragról beszél, akkor azt kell megnéznünk, hogyan reagált erre a cikkre. Csak néhány részlet Steiner reagálásból: Nincs szükségünk arra, hogy az ellenségeink gyalázzanak bennünket. Erre a célra itt vannak a saját újságjaink. Lemppet úgy jellemzi, mint egy tökéletes hazudozót, akinek nem kellene a rendelkezésére bocsátani az antropozófus újságot, és aztán még glóriával övezni így nevezi Steiner azt, mikor Rittelmeyer azt mondja, hogy sokakat vezet, és kezet kellene nyújtani neki. Steinernek soha senki nem említette ezt az egész történetet. Felháborította, hogy egy ilyen cikket egy antropozófus újság megjelentessen, és még ráadásul örömmel üdvözölje az õ személye elleni támadást. Haragjában Lemppet lumpnak SzG 2008/1 5

8 ANTROPOZÓFIA nevezi. Olyan kifejezéseket használ, hogy ennek a lumpnak az ürülékét, amit kiválasztott, nyomtatják ki egy antropozófus lapban, és ezt a terméket aztán glaszékesztyûvel fogják meg. Ez az epizód az alapja annak, hogy Steiner errõl a három személyrõl beszélt, és azt is hozzátette, hogy ha ezt az ügyet nem korrigálják, akkor visszalép a társaságból. Ez is hozzátartozik a karácsonyi gyûlés történetéhez. Rittelmeyer említi az élettörténetében ezt az esetet, és érezni lehet, hogy ez felébresztette õt. Észrevette, hogy ez a hármas részt vett ebben a történetben. Azzal a naivitással vette a cikket, hogy ez nem egy rossz dolog, annak az illúziónak adta át magát, hogy ezzel az emberrel lehet barátságosan bármit kezdeni, és hiányzott az a megkülönböztetõ képesség, hogy felismerje az ellenséget. A stuttgarti összejövetelen sokan úgy ültek, mint a leforrázott pulikutyák, megrendítette õket Steiner haragja, mert maguk sem vették észre, hogy mi történt. Marie Steiner egy ponton szinte védelmébe vette Rittelmeyert, mondván, hogy talán azért történt, mert egy kollégájáról volt szó. Ezt Steiner azonnal félretolta, és azt mondta Rittelmeyernek, hogy egy ilyen tett nagy kárt okoz nekünk. Talán ez az esemény ébresztette fel Steinerben a kérdést, tud-e, akar-e ezekkel az emberekkel továbbra is együtt dolgozni. Steiner számára az volt a legrosszabb, hogy neki kellett ezt az ügyet elõhoznia. Az újság következõ számában az egész vezetõség elhatárolódott ettõl az esettõl és tévedésnek nyilvánították, természetesen maga Rittelmeyer is. Hogyan bánunk az ellenséggel ma Rudolf Steinernek ma is vannak ellenségei, és a Társaságban ma is kérdéses, hogyan bánjunk ezekkel az ellenségekkel. Van például egy ellenség, aki kimondja, hogy: objektív megismerés nem létezik, engem nem az igazság érdekel, én történész vagyok. Ennek ellenére azt állítja, hogy Steiner nem a magasabb világokból vette a kijelentéseit, hanem egyszerûen csak sok mindent összeolvasott. Egy olyan ellenségrõl van szó, aki a leggroteszkebb dolgokat állítja, és akit épp ezért egészen könnyû lenne megcáfolni. Ez a személy olyasvalaki, aki vakond módjára áttanulmányozta Rudolf Steiner egész munkásságát, rengeteg információt gyûjtött össze, és ezeket az információkat 1900 oldalban le is írta. Vannak, akik ettõl a mennyiségtõl úgy meg vannak hatva, hogy fel sem merül bennük, vajon stimmel-e, ami itt le van írva. Dornachból sokféle vélemény elhangzott ezzel kapcsolatban, talán két egymással szembenállót érdemes megvizsgálni. Egy dél-német újságban, ami az egyik legnagyobb német újság, megjelent egy cikk. Örömteli hangok a Goetheanumból a Zanders tanulmánnyal kapcsolatban (így hívják azt a személyt, aki az említett 1900 oldalas tanulmányt írta). A tudósító azt mondja, hogy örülnek a differenciált analízisnek. Robin Schmidt, a Kuturimpulzus munkatársa állásfoglalásában azt írja, hogy Zanders könyve egy életre anyagot szolgáltat a munkához. Egy berlini egyetem pedig elismerte doktori disszertációnak Zandersnek ezt a munkáját. (Láthatjuk, hogy ma az egyetemen nem igazán támasztanak tudományos igényeket a munkákkal kapcsolatban.) Ha ma ennek az egyetemnek a honlapját megnézzük, megtaláljuk az említett könyvnek az ismertetését, ami dicshimnusz a történetre vonatkozóan. És ha azt is megnézzük, hogy honnan származik ez a dicséret, melyben igen kevés kritikus hangot találunk, azt látjuk, hogy ennek a dicshimnusznak a forrása éppen Dornach kutató laboratóriuma. Aki az egyetem honlapját meglátogatja, elsõként ezzel a dicsérettel találkozik, melynek a forrása a Kulturimpulzus Kutatóhely Dornach. Itt már nem csak arról a glóriával övezésrõl van szó, amit Steiner Lempppel kapcsolatban mondott, hanem egy szentségtörõ szentté avatásról. Persze nem egész Dornach osztja ezt a nézetet. Megjelent egy másik vélemény, ami az elõzõvel ellentétes. Az egyik elnökségi tag is írt egy cikket errõl a könyvrõl, de ennek a tagnak az volt a kérése, hogy az írása csak a tagok számára kiadott mellékletben jelenjen meg. Tehát megjelent egy mindenki számára hozzáférhetõ honlapon egy Dornachból származó dicséret, és van a tagoknak szóló rész, amiben egy tag azt írja, hogy nem ért vele egészen egyet. Egy kép ehhez: valaki felgyújt egy házat. Egy ember azt mondhatja erre, milyen nagyszerû, hogy ég ez a ház, és milyen nagyszerû technikával gyújtották meg. Az égõ ház mellett ott van egy vízzel töltött kocsi. Az elsõ jelenlévõ azt mondja micsoda szép tûz, és nem tesz semmit. Egy másik pedig azt gondolja, hogy nem olyan jó hogy ég ez a ház, oltani kellene, és erre fogja a slagot, messzire elmegy a tûztõl, és a kert sarkában elkezd locsolni. Ez karakterizálása annak, hogy milyen a viszony a mozgalom és a Társaság között. És hogy milyen az antropozófia helyzete a Társaságban, amikor az egyik dicséri az ellenséget, a másik meg egy nem megfelelõ helyen próbálja oltani a 6 SzG 2008/1

9 ANTROPOZÓFIA tüzet. Azt is lehet mondani, hogy ez az utóbbi tag a többi tagnak tulajdonképpen csak nyugtató tablettát adott, amihez még néhány mondatot is idézett arról, hogy Steiner hogyan viselkedett ehhez hasonló esetekben. Hogy Steiner mindig higgadt maradt az ellenségeivel szemben. És ez nem is hamis, de elhallgatja, hogy az említett esetben Steiner szent haragot mutatott, és lehetõvé tette, hogy ezt a dolgot helyesbítsék. Steiner ekkor is higgadt volt a személyét illetõen, és nem fordult Lempp személye ellen. Lehetetlen, hogy ma úgy képviselje valaki az antropozófiát, hogy közben azt is kívánja, hogy az antropozófia ellenségei szeressék õt. Fontos, hogy egy ilyen konstellációt, mint a fent említett, figyelembe vegyünk. Amikor egészen ellentétes visszhangot kelt ugyanaz a dolog, és azután a naiv visszhang eléri a nyilvánosságot, míg a kritikus visszhang olyan irányba megy, aminek a világ számára semmi jelentõsége sincs. Abban a helyzetben vagyunk, hogy ha Steiner ma ezekkel a modern ellenségekkel akarna valamit kezdeni, el kellene határolódnia attól a hangtól, ami az antropozófia világban lévõ központjából hallható. Mert az innen, ebbõl a központból szóló kritikus hang nem a megfelelõ irányba hangzik el. Betegségek A 20-as évek elején egy beszélgetés zajlott Walter Johannes Stein és Rudolf Steiner között. Stein megkérdezte, hogyan védheti meg magát az ember azoktól a lelki betegségektõl, amelyek a levegõben keringenek és megfertõzhetik az embert. Steiner azt válaszolta, hogy ezek a betegségek: a becsvágy, a gõg és a hazugság/igaztalaság, amelyek ellen meg kell védenie magát az embernek; és ha ez sikerül, nem kell aggódnia a lelki egészsége miatt. Mindháromnak nagyon rossz hatása van az ember életében, de egy szellemi mozgalomban egyenesen katasztrofális lehet a jelenlétük. Ha ezt a három lelki betegséget kombináljuk a már említett három ellenséggel, akkor már hat elemmel van dolgunk: Naivitás Illúzió Megkülönböztetõ képesség hiánya Becsvágy Gõg Igaztalanság/hazugság A fertõzésnek különbözõ fokai vannak, lehet súlyos vagy kevésbé súlyos. A naivitást vagy a hiúságot könnyebb gyógyítani. De talán mondhatjuk azt, hogy van a hat közül egy, amelyik annyira rossz, hogy inkább választanánk a másik ötöt együtt, mint azt az egyet. A HAZUGSÁG ha ez nincs jelen, akkor a többi sem olyan súlyos. A becsvágy e nélkül az önzetlen mûködés részévé válhat; a megkülönböztetõ képesség hiánya a pozitivitást, az illúzió a fantáziát táplálhatja; a naivitásból elfogulatlanság, a hiúságból egészséges öntudat lehet. De ha ez a hatodik megvan, akkor a többivel is nehéz bánni. És van egy hetedik is. Sok embernek, aki ma materialistaként él, mégis van spirituális igénye. Ma a spirituális út nehezen járható, és elõfeltételezi a gondolkodást. De van egy kényelmes út a spiritualitáshoz. Aki a kényelmes utat keresi, talán eljut az antropozófiáig, megérinti azt, de aztán valami médiumista vagy más egyéb spirituális mozgalom karjaiba zuhan, mert az a kényelmesebb út. A KÉNYELMESSÉG tehát a hetedik ilyen erény. Ez a kényelmesség az antropozófiai mozgalmon belül is probléma. Amikor valaki megjelenik, akirõl azt gondolják, hogy közvetlen kapcsolata van a szellemi világgal, sokaknak az a szükséglete támad, hogy sokat halljon ettõl az embertõl. Tulajdonképpen ezt tesszük a szellemi világgal kerülünk kapcsolatba mindannyian akkor is, amikor gondolkodunk, de a gondolkodás megerõltetõ dolog. Sokkal kényelmesebb a spiritualitásnak azokat a formáit megtalálni, amelyekhez nem kell gondolkodni. Mikor Steiner felépít egy imaginációt, akkor azt õ úgy ábrázolja, hogy az embernek a gondolkodó megértésével együtt kell haladnia ezzel a képpel. Ahogy errõl már szó volt, az asztráltestnek meg kell tanulnia, hogy az önmagába zártságából ki tudjon nyílni. Az önmagába zártságból a világérdekek felé való nyitáshoz kell eljutnia. Az Énnek pedig meg kell tanulnia, hogy egy másik lényt magánál értékesebbnek ítéljen. Ezzel a két erénnyel a fejlõdés folyamán az elõbb felsorolt hét ellenerõ legyõzhetõ. Ennek a fejlõdésnek az egyik úttörõje volt Hirám individualitása. Hiram fejlõdésének útja további inkarnációiban Hiram fejlõdését késõbbi megtestesüléseiben láthatjuk. Találkozhatunk vele a Golgota idejében, õ az, aki Lázár alakja mögött áll. Mégegyszer felveszi azt az impulzust, hogy önzetlenül megnyissa az Énjét és asztralitását. Lázár az elsõ, akit Krisztus az Énjén keresztül avat be. Ha a János evangéliumban tanulmányozzuk SzG 2008/1 7

10 ANTROPOZÓFIA Lázár beavatását, láthatjuk, hogy Krisztus mintegy felszólítja õt, hogy a sírjából kiemelkedjen. Vagyis nem ajándékoz neki valamit, hanem a belsõ rejtett Én-erejére apellál, hogy maga emelkedjen ki. Ezt a külsõ eseményt egy belsõ folyamat képének tekinthetjük. Egy krisztusi beavatásnál azt láthatjuk, hogy mindig számolni kell a beavatandó Énjével, neki magának kell az erõt magában mozgósítania (ami a korábbi beavatásoknál másként volt). Közvetlenül Lázár feltámasztása után hangzik el Krisztustól az a szó, hogy én vagyok a feltámadás, az élet. Lázár beavatása mint Krisztus feltámadásának bevezetése jelenik meg ezekben a szavakban. Lázár feltámasztására mint az elsõ Én beavatásra tekinthetünk. Amit Káin megtett, hogy magát egy magasabb lénynek meg akarta nyitni, megismétlõdik Lázárnál. Meg kell nyitnia magát Krisztus elõtt, hogy a saját Én-erõi felébredjenek álmukból, és aktívvá váljanak. Hirámmal találkozunk tehát Lázárban. Az evangéliumban azonban arra vonatkozóan, hogy Lázár hogyan betegedett meg, semmit nem találunk. Az elõtörténetben viszont van egy érdekes utalás. A Márk evangéliumban megjelenik egy történet a gazdag ifjúval összefüggésben. Feltûnik egy ifjú futva, aki nagyon siet. Szembe jön vele Krisztus a tanítványainak egy csoportjával. Az ifjú megkérdezi Krisztust, mit kell tenni, hogy elnyerhessük az örök életet. Krisztus felhívja a figyelmét Mózes történetére. Az ifjú erre azt válaszolja, hogy minden parancsolatot megtartott. Krisztus azonban azt mondja neki, hogy valamit még nem tett meg. Le kell mondania a gazdagságáról. A szövegben az áll, hogy ekkor az ifjú szomorúan elmegy. Nem tudja ezt a lemondást azonnal megtenni. Az ifjú mély krízisbe kerül. Az örök életet akarta elnyerni, tudja a feltételét, de nem tudja teljesíteni, és ez krízist okoz benne. Ennek a történetnek a folytatása Lázár beavatásának története. Tudjuk, hogy Lázár gazdag volt, testvéreivel együtt gazdag családból származott. Beavatását csak a János evangélium írja le. A gazdag ifjú pedig csak a Márk evangéliumban szerepel. De találunk valamit: a gazdag ifjúról mond Krisztus egy szót, amit azután csak Lázárra mond a János evangéliumban. Mikor az ifjú felteszi a kérdést, a Márk evangéliumban az áll, hogy Krisztus ránézett és szerette õt. A János evangéliumból pedig ismerjük azt a kifejezést, hogy a tanítvány, akit az Úr nagyon szeretett. Ez a kifejezés utal arra, hogy Krisztus ezzel az individualitással beavatást fog véghezvinni. És ez a kifejezés mutatja meg nekünk, hogy Lázár az, akiben a gazdag ifjú feltámad. A történetben láthatóvá válik az Énnel áthatott végtagok mozgékonysága. Az ifjú futva közeledett Krisztus felé. Lázár fekszik a sírban, kiemelkedik a sírból, majd ott áll. Az utolsó vacsoránál pedig Krisztus mellett ül. Feltámadás után Péterrel együtt megy a sírhoz, és megint mindketten sietnek. János pedig megelõzi Pétert. Miért ábrázol a Biblia ilyen részleteket? Ha végignézzük ezt a történetet, átélhetjük, hogy ez az individualitás milyen mozgékonyságot fejleszt ki, ami nem csak fizikai mozgékonyságot jelent. Hihetetlen mozgékonyság, ami az Énbõl indul ki és egészen a fizikaiig áthatja ezt az embert. A Bibliában ennek a személynek a mozgékonysága, a lelki szellemi mozgékonyságának a képét is jelenti. Egy individualitás a mozgékonyságát a fizikai világba bele tudja vinni, ami a János utáni megtestesülésben meg is mutatkozik. A következõ ismert megtestesülése a 13. századra esik. Steiner ezt ábrázolja az 1911-es neunburgi elõadásában. Ennek a sorozatnak a második elõadásában beszél a Christan Rosenkreutz inkarnációról, rámutat, hogy Rosenkreutz a korábbi fejlõdése következtében, olyan átdolgozott étertesttel rendelkezett, ami a halála után nem oldódott fel. Az emberi fejlõdésben az övé volt az elsõ olyan magasan fejlett étertest, aminek nincs szüksége arra, hogy feloldódjon. Úgy beszélt errõl az étertestrõl, ami mint szellemi lény mûködni tud a világban. És ami mindenkit, aki a teozófiát komolyan veszi fel, mintegy beárnyékolja. A legértékesebb étertest fejlõdik ki tehát a Káin áramlásban Hirámon keresztül. Steiner leírja, hogy valóban sokakat inspirált ez az étertest, pl. a Teozófiai Társaság megalapítóját, Helena Blavatzkyt is, akinek kezdetben rózsakeresztes imaginációja volt. Ez az individualitás, Christan Rosenkreutz inkarnálódott azután Saint Germaine grófban, akinek bizonyos kapcsolata volt Magyarországhoz, ugyanis fiatal korában egy ideig Sárospatakon élt. A Bibliában érdekes megnyilvánulások vannak. Krisztus Péternek megmondja a feladatát. Sziklának nevezi õt, és azután a külsõ katolikus egyház Péterre épít. Az ezoterikus kereszténységnek Jánoshoz van köze, akirõl Krisztus azt a rejtélyes szót mondja Péternek, hogy mi közöd hozzá, ha õ marad, amíg visszajövök. Ezt úgy is érthetjük, hogy ez az individualitás sokszor fog megtestesülni, minden évszázadban egyszer, de mindig ismeretlenként. Ezért semmiféle asztrális 8 SzG 2008/1

11 ANTROPOZÓFIA támadás nem indulhat ellene, mert még az okkultisták, akik a szürke-fekete mágiához tartoznak, sem tudják minden további nélkül megtalálni. Ez komoly védelem, de mély magányosság is egyben. Ez a káini út. A téli út Steiner beszélt egy nyári és egy téli útról. A nyári út a Keresztény Közösség útja, egy születés elõtti közösségre való visszaemlékezésben. A téli út az antropozófus útja, a hideg magányosságon keresztül a megértéshez. Ez a káini út, mely Hirámon át, Christan Rosenkreutzon keresztül vezet, egészen Rudolf Steiner mesteréig, akinek a nevét Steiner nem említi ebben a magányos hideg megismerésben. Steiner egyszer azt mondta Christan Rosenkreutzról, hogy Krisztus után õ szenvedett a legtöbbet. Miben állt a szenvedése? Abban, hogy mi emberek még mindig olyan nehezen jutunk el az önállósághoz. A Lázár-beavatás következtében õ volt az elsõ Én-ember. És szerette volna ezt az Én-emberhez való fejlõdést ösztönözni, de a kényelmességünkkel és a másik hat erénytelenséggel nehezen jutunk ahhoz, hogy Én-ekké váljunk. Ez okozza Christan Rosenkreutz szenvedését. De ha valaki valóban küzd, hogy igazi individuummá váljon és ez nem azt jelenti, hogy egoista marad, hanem azt, hogy a magasabb Én-jének az intencióiból képes valamit felvenni, amit az imaginációban Káin fel akart venni a magasabbtól, Ábeltõl, azt az individualitást Christan Rosenkreutz valóban segíteni tudja, hogy Én-né tudjon válni. Egy példa a 19. század végérõl: a történetben egy költõ szerepel párizsi számûzetésben. Nehéz élete van, tönkrement házasságok, az érzés, hogy méltatlanul bánik vele a világ, el nem ismert tehetség érzése, alkimista tanulmányok, tudományos munkák, patológiás állapotok, üldözési mánia. A költõ szívesen sétálgatott a Luxemburgkertben. Egyik nap látja, hogy egy ismeretlen megy elõtte, hasonlóan öltözve, mint õ, és épp ugyanolyan gyorsan halad. Ha megáll, akkor az ismeretlen is megáll, ha elindul, akkor õ is. Egyszer csak meglátja maga elõtt állva ezt az alakot, körülötte dicsfény jelenik meg, és látja, hogy az ismeretlennek a zakóját csapkodja a szél, miközben õ úgy érzi, hogy nem is fúj a szél. A költõ most egy kísérletet tesz. Elõvesz egy cigarettát a zsebébõl, meggyújtja és figyeli a füstöt. A füst egyenesen száll felfelé. Nincs szél. Tehát ez a csapkodás nem a fizikai világban történik. Tudni akarja, hogy milyen jelenséggel van dolga. Megszólítja az ismeretlent. Már két éve követsz, mit akarsz tõlem? Az ismeretlen mosolyog, és azt mondja: Miért kérdezel, pontosan tudod választ. A költõ ekkor realizálja a választ: A szennybõl egy magasabb léthez akarlak vezetni. A költõbõl most, mint egy vulkánszerû monológ kitört a panasz, mindent kitálal, ami az életében nehézség, probléma volt. Minden panaszát rázúdítja az ismeretlenre. Az ismeretlen mindezt némán végighallgatja, finoman mosolyog és eltûnik. A költõ csak ezután gondol bele, hogy milyen szokatlan esemény volt, ami vele történt, és mintegy álomból, felébred. A következõ napokban egyfolytában foglalkoztatja ez a történet, és reméli, hogy még fog találkozni az ismeretlennel, mert úgy érzi, hogy jobban is használhatta volna ezt az eseményt, minthogy a panaszát rázúdítsa. Három nap múlva ismét találkoznak, de ez már egy indirektebb találkozás volt. Elõször egy ellipszisszerû formációt látott, majd egyszer csak, mintha egy nagy étlapot látott volna közeledni. Egy hangot hall, és az ismeretlen azt mondja neki: egyél. Ekkor a költõ az egész életét egy panorámában látja, és annyira megrendül, hogy világossá válik számára, semmi értelme, hogy panaszkodjon a világra. Azután a jelenség eltûnik. Steiner 24-es elõadásaiban beszélt errõl az emberrõl, és arról, hogy az okok az elõzõ életeiben vannak. Római kori sorsa az volt, hogy Júlia, Augusztus császár lánya legyen, aki nagyon szabadosan élt. Ezután a megtestesülése után, átlépve a halál kapuját, a Júlia-élet iránt érzett antipátia alakult át benne az egész nõi nem elleni filozófiává. Sok ismert világnézeti impulzus mögött rejlik hasonló történet. Az antropozófiának az a feladata ebben a vonatkozásban, hogy a pszichológiát kitágítsa és megalapozza. Steiner állítása szerint a költõnek ez az élménye egy Christian Rosenkreutzzal való találkozás volt. Ilyen módon képes ez az individualitás mûködni és hatni, ha valakiben erõs vágy van az Én-fejlõdés iránt. Mindez hozzátarozik a Társaság történetéhez. Ahogy hozzátartozik természetesen Blavatsky is. Jól szemlélteti ezt egy kis párbeszéd, ami Steiner és egy tanítványa, Eleonor Merry között zajlott. Mielõtt Merry Steinerrel találkozott volna, Blavatsky mûveit tanulmányozta, és egy érdekes élménye volt. Mikor valamilyen szöveget keresett egy könyvben egy problémára, mintha egy láthatatlan kéz segítette volna megtalálni a szöveget. Egyfajta vezetést élt át, ami úgy élt benne, hogy ilyenkor Blavatsky SzG 2008/1 9

12 ANTROPOZÓFIA keze segít neki. Leírta ezt az élményét 23-ban Steinernek, aki azt válaszolta, hogy helyesen élte át az esetet. Blavatsky vezette Önt hozzám mondta Merrynek. Márpedig ha Blavatsky valakit elvezethet az olvasás során Steinerhez, akkor nyilván az õ individualitásának is van kapcsolata Steinerhez. Steiner sok elõadásában beszélt Blavatskyról. Minden individualitás, aki Christian Rosenkreutz közelébe jutott, aki Rudolf Steiner környezetébe került akár életében vagy halálában, az antropozófiai mozgalomhoz tartozik. Tehát ez a mozgalom rendkívül nagy. Nem szükséges, hogy valaki a Társaság tagja legyen, ebben az értelemben az antropozófiai mozgalomhoz tartozik. Thomas Meyer NYILVÁNOS DICSÉRET RUDOLF STEINER ELLENFELÉNEK - KARÁCSONYI DÍSZÍTÕELEM AZ ANTROPOZÓFIÁBAN? Nem szorulunk rá többé, hogy az ellenfelek rágalmazzanak; ehhez itt van a saját folyóiratunk. Rudolf Steiner, július 22. Az antropozófia mai ellenfeleinek tudományos módszere Összhangban az ismételten felmelegített nézettel, hogy Rudolf Steiner életmûve rasszista vagy antiszemita állításokat tartalmaz, legújabban Steiner következõ kijelentését állították pellengérre a különféle ellenfelek: A zsidóság mint olyan azonban már régen kiélte önmagát, nincs jogosultsága a népek modern életén belül, és hogy magát mégis fenntartotta, az a világtörténelem egyik fogyatékossága, aminek következményei nem is maradhattak el. Ez az idézet Steiner egyik cikkébõl származik, amit Robert Hamerling Homunkulus címû verses eposzáról írt 1888-ban. Cikkében Steiner megvédi Hamerlinget az antiszemitizmus vádjával szemben, amivel eposzának megjelenése után illették. Az idézett kijelentés a szövegkörnyezetben olvasva semmi egyébre nem vonatkozik, mint az akkoriban már sok zsidó által elutasított magában zárt zsidó népalakulat eszméjére, ellentétben az évszázadok óta maguk a zsidók által végrehajtott asszimilációval a népek modern életén belül. Az Europäer ennek és egyéb helyeknek a téves interpretációit már 2000 márciusában helyreigazította. (A cikk Neuere Tendenzen zu geistiger Rückständigkeit... címen letölthetõ pdf formátumban a A legtöbb akkori és mai ellenfél módszere a következõ hasonlattal jellemezhetõ: Valaki leírja valahol a Samuel nevet. Jön egy másik és azt hangoztatja, hogy ezt a nevet ki kell vonni a forgalomból, mert sért mindenkit, akinek odakiáltják. Ugyanis ez a név az S, A és U betûket tartalmazza, ami félreérthetetlenül a Sau (disznó) szót eredményezi! Pontosan ugyanilyen módszerrel ragadnak ki önkényesen Steiner mûveibõl helyeket, és mint sértõt állítják be. Az eljárás színvonala nem egyéb. Aki így jár el, az nem emelkedhet sem a tudományosság igényéig, sem Rudolf Steiner életmûvének kiigazításáig vagy cenzúrájáig. Lelki-szellemi immungyengeség Frankfurtban, Berlinben és Dornachban Helmut Zander mûve az antropozófia ellen (ld. az Europäer októberi és novemberi számát) többek között az antropozófiai körökben is helyesléssel találkozott. Ez a tulajdonképpeni katasztrófa ebben a publikációban. Az Info 3 fõszerkesztõje, Jens Heisterkamp tárgyilagos kritikája Zanderrõl szimptomatikus- 10 SzG 2008/1

13 ANTROPOZÓFIA nak tekinti sok felelõs antropozófus tehetetlenségét és húzódozását, hogy erre a kihívásra konstruktívan és a kívánt szinten belebocsátkozzon. Zander, aki november 3-án Freiburgban (i. Br.) az antropozófia áltudományos bírálatát terjesztette az Akademie Forum Masonicumon, röviddel ezelõtt Hamburgban a Rudolf Steiner Házban felléphetett. A kreuzbergi szabad Waldorf-iskola is Berlinben szívélyes meghívást ajánlott fel neki, hogy vitabeszélgetést folytasson (2007. december 5-én). Az ilyen szimpátia-kinyilvánításokat és a saját házba való meghívásokat a szellemi-lelki immungyengeség szimptómájának tartjuk a Rudolf Steiner mûve és személye elleni elfogult támadások szakszerû kivédésében. Az erre vonatkozó eddigi csúcspontot egy nagyobbrészt szinte dicsérõ recenzió szolgáltatja Zander könyvérõl a berlini Humboldt Egyetem H-Soz-u-Kult weboldalán. Az ott megadott feladó, írd és mond, a Kultúrimpulzus kutatóhely (Forschungsstelle Kulturimpuls Dornach/Schweiz), a szerzõ Robin Schmidt. 1 Schmidt, az Antropozófiai Társaság tagja és az eredetileg Heidelbergben többek között a mostani vezetõségi tag, Bodo von Plato által alapított kutatóhely vezetõje ugyan megállapítja: Helmut Zander Steiner szövegeinek elemzése során többnyire a szavak síkján történõ kritikára korlátozódik. De úgy találja: Mindez megbocsátható, mert az a szövegben elmerülõ interpretáció elsajátítását igényelte volna. Nyilvánvaló, hogy pontosan ezt kell mindenkitõl elvárnunk, aki az antropozófia komolyan veendõ kritikájával hozakodik elõ! A dornachi kutatóhely azonban beéri Zander úr a szavak síkján történõ kritikájával, és e mondattal fejezi be: A mû így azt a potenciált tartalmazza, hogy kezdõlökést adó gondolat legyen egy új akadémiai diszkurzusterület számára. Zander áltudományos könyvére az elsõ hízelgés, ami a mondott egyetem weboldalán díszeleg, és ami Zandert e mû egy részéért akadémiai ranggal övezte, tehát Dornachból jött! Ezzel Dornach, a kutatás nevében, az antropozófia zanderi torzképét még meg is koronázta. Az olvasók e recenzió Dornachját fatális módon, de jogosan a Goetheanum Dornachjával azonosították, ahol, mint ismeretes, az Általános Antropozófiai Társaság székhelye található. Kesztyû és altatószer az ellenfelekkel való érintkezésben A Steiner elleni elfogult támadások kivédésének ezért jelenleg kifejezetten távol kell tartania magát az antropozófia világközpontjától! Ezen nem változtat az a tény sem, hogy az ÁAT egyik vezetõségi tagja, Sergej Prokofjev nem régiben bíráló cikket írt Zander könyvérõl. Ezt csupán a Goetheanum folyóirat tagsági mellékletében (Nr. 45/07) tette közzé. A szerzõ utal Rudolf Steiner példaszerû higgadtságára az ellenséges támadásokkal szemben, de elhallgatja, hogy ez a Steinernél valóban mindig kimutatható higgadtság szent haragban nyilatkozott meg, amikor saját tanítványai úgy vélték, hogy az ellenfelekkel glaszékesztyûs kézzel kell bánni. Erre parádés példa: Dr. Lempp lelkész egyik rágalmazó cikkének publikálása az Anthroposophie címû folyóiratban (1923 júliusában), amit Friedrich Rittelmeyer jóindulatúan kommentált 2. Miközben mindenféle mocskot dobálnak rám, maguk az emberekkel kesztyûs kézzel bánnak, kiált fel Steiner a Harmincak Körének ülésén Stuttgartban július 14-én. Egy morálisan kivetkõzött ember (Auswürfling) célozgatásai számomra teljesen közömbösek. A támadást Steiner természetesen nem vette a saját személyére, ebben a vonatkozásban higgadt maradt. De hozzáfûzte: Nem nézem közömbösen, ha ezt az embert dicsõítik. Steiner, aki akkoriban nem volt tagja az Antropozófiai Társaságnak, hanem abban csak tanítóan mûködött, igényt tartott a helyreigazításra, máskülönben visszavonul az Antropozófiai Társaságból (uo.). Lempp lelkész publikálhatott az Anthroposophie folyóiratban, Helmut Zander felléphet az antropozófiai intézményekben. Ez végül is teljesen ugyanazzal az eredménnyel jár: Ezáltal azt gondolják az emberek, hogy ezek sokkal komolyabban veendõ személyiségek (Steiner, 1923., uo.). A Lempp-ügy arra a módra iskolapélda, ahogyan Steiner szerint az ilyen esetekben az embereknek el kellett volna járniuk, vagy még inkább: ahogyan nem kellett volna eljárniuk. Ez az Általános Antropozófiai Társaság mostani funkcionáriusai számára is iránymutatásul szolgálhatna a SzG 2008/1 11

14 ANTROPOZÓFIA Zander-ügyhöz való viszonyulásukban. Hogy ez mégsem történt meg hathatósan, Prokofjev cikkének szerkesztõségi bevezetõje is mutatja: E helyen nem szükséges a nyilvános megvitatás továbbfolytatása, hanem csak a szellemtudományos hátterekbe való bepillantás a tagok számára. Egy efféle, tisztán belterjes kezelése a dolognak, a teljesen egyoldalúan értett higgadtság ajánlásával, egy altatószer beadásával egyenértékû, ami Zander nyilvános dicsõítését egy világszinten elérhetõ egyetemi weboldalon ugyanezen Dornach részérõl semmiképpen nem képes ellensúlyozni. * Ez bizonyára nem tûnik karácsonyi szerkesztõi bevezetõnek. De az igazság kiszínezetlen fényének rávetítése az itt közölt tényekre vajon kevésbé karácsonyi dolog lenne, mint a szellemtudomány hitelét aláásó fáradozásai mindazoknak, akik jelenleg úgy vélik, hogy Steiner pszeudotisztességes ellenfelének, amilyen Helmut Zander, az antropozófia nevében nyilvánosan hódolatukat kell tenniük? Jegyzetek: 1. type=rezbuecher&id= Das Schicksalsjahr 1923 in der Geschichte der Anthroposophische Gesellschaft (GA 259) 817.o. Forrás: Der Europäer, 12. évf. 2/3. szám, 2007/08. dec./jan. Fordította: Szabó Attila Örvendetes hangok a Goetheanumból A Goetheanumból, az Antropozófiai Társaság központjából egyébként örvendetes hangokat hallani Zander tanulmánya kapcsán. A sajtószóvivõ úgy fogalmazott, örülünk a differenciált elemzésnek, ami szinte ellentétben áll belterjes szemléletünkkel. Robin Schmidt pedig, a Kultúrimpulzus kutatóhely munkatársa azt írja egy kiegyensúlyozott állásfoglalásban, hogy Zander könyve évekre anyagot szolgáltat a további munka számára. Süddeutsche Zeitung, Olvasói levél Helmut Zander és a berlini történelemfakultás megmérettetése Az Antropozófia Németországban címû könyv egy vitairat ismertetõjegyeit hordozza magán, ami az ellenfelet jelen esetben Rudolf Steinert és az egész antropozófiát rossz színben tünteti fel. Ennek eléréséhez a szerzõ különféle eszközöket és trükköket használ, mint például jelentésükben kiforgatott idézeteket, a tények elhallgatását, nem alátámasztott állításokat. Ezzel csak egy másként gondolkodó szabad véleménykinyilvánításáról van szó? Valószínûleg többrõl. Ha igaznak bizonyul, hogy Zander úr ezzel az írással tudományos fokozatra pályázott*, akkor a nyilvánosság elõtt nem csupán õ kerülne megmérettetésbe, hanem vele együtt minden szakértõ is (akikre egy habilitációnál szükség van) és az ügybe keveredett többi személy a fakultáson, tehát a tudomány krémje is. Ebben az esetben feltehetõ a kérdés: miképpen lehetséges, hogy egy ilyen írással valaki, aki a tudományos kritériumokat durván semmibe veszi, mégis átugorhatja az akadémiai mérõlécet, és megszerezheti a tanári jogcímet egy egyetemen? Jutta Schwarz, Zürich * Az Europäer szerkesztõségének megjegyzése: Zander mûvének utószavában, az oldalon olvasható: Rüdiger von Bruch, a berlini Humboldt Egyetem történésze vállalta azt a rizikót, hogy patronálja mint habilitációs írást e munka egy részét. Hogy melyik rész ez, azt Zander nem közli. 12 SzG 2008/1

15 ANTROPOZÓFIA A SZERKESZTÕSÉG A BEUYS-CIKKHEZ Az évi Müncheni Kongresszuson Rudolf Steiner az antropozófiából kiindulva impulzust adott a mûvészet megújítására. Iniciatívájának elõképét megtalálhatjuk a "Goethe, egy új esztétika atyja" címû írásában (ld. Szabad Gondolat 10/1). Mind a Goetheanumban, mind nálunk Magyarországon az antropozófiai társaságok jubileumi ünnepségeket és kiállításokat rendeztek, de száz év elteltével is kevesen vannak, akik megértették, hogy mit akart Steiner a Müncheni Kongresszussal. Annál többen vannak azonban, akik félreértették Steiner próbálkozását. A Szabad Gondolat decemberi számában közöltünk két írást. Werner Kuhfuss esszéjét, aki megértette ezt az impulzust, és J. Greiner cikkét, mely az Europäerben jelent meg, és amelyet azért adtunk közre, mert nagyon sokan vannak az antropozófiai mozgalmon belül, akik Joseph Beuys-t, a huszadik század egyik legnagyobb avantgarde mûvészét tekintik a Steiner értelmében megújított mûvészet képviselõjének. Meggyõzõdésünk, hogy Beuys maga nem ilyen mûvésznek tekintette magát, annak elenére, hogy sorsa az achbergi körön keresztül összekötötte az antropozófiai mozgalommal, és nagy erõfeszítéseket tett a hármastagozódás megértése és elterjesztése érdekében. Súlyos tévedés azonban õt antropozófus mûvészként értékelni. Beuys avantgard mûvészként felülmúlta kortársait, jövõbe mutató elemeket (mint: "minden ember mûvész", szociális plasztika) vitt kora dekadens világába. A dekadenciával való bátor szembenézés, az új keresése, melyben nem a kritika, hanem a törekvés a fontos, mindannyiunkat segíthet a jövõ mûvészeti impulzusának befogadásában. Greiner a cikkében azok ellen fordul, akik félreértették Steinert is és és Beuyst is. Megkísérli megfogalmazni Steiner mûvészeti impulzusának lényegét, de nem értékeli - sõt, félreismeri, talán nem is érti - Beuys szerepét és jelentõségét. Ez a hiányosság azután legyengíti azt is, ami cikke megírásának célja volt. Mégis fontosnak tartottuk, hogy ez a cikk a jubileumi évben magyarul is megjelenjen, de fontosnak tartjuk azt is, hogy kiegészítsük Beuys individualitásának és az antropozófiai mozgalomban játszott szerepének ismertetésével. SzG 2008/1 13

16 ANTROPOZÓFIA Ertsey Attila STEINER MÛVÉSZETI IMPULZUSA ÉS BEUYS Ki volt Joseph Beuys? Ebben az írásban kísérletet teszek Beuys alakjának felvázolására, mert nevét sokan ismerik, életmûvét kevesebben, és nyugodtan bevallhatjuk magunknak mindannyian, befogadása, megértése nem könnyû. További nehézség e kérdésben Beuys kötõdése az antropozófiához, mely számos félreértést szül: õ lenne Steiner mûvészeti impulzusának letéteményese? Õ lenne az új mûvészet elsõ képviselõje? E félreértések közé sorolható Johannes Greiner lapunk decemberi számában közölt írásának néhány részlete, melyeket el kell választanunk írása jogos céljától és tartalmától. Mi történt? 2007-ben, Rudolf Steiner mûvészeti impulzusának megszületése, az 1907-es müncheni kongresszus százéves évfordulója tiszteletére világszerte konferenciákat tartottak. E rendezvények egyik célja az emlékezés, a másik cél a mûvészeti impulzus megismerésére tett kísérlet, és helyzetkép rajzolása az impulzus helyzetérõl, sorsáról. Ebbe a sorba illeszkedett a Goetheanum reprezentatív kiállítása, melynek középpontjában Beuys, mint a mûvészeti impulzus középponti alakjának életmûve állt. Ki volt Beuys, hol áll õ a mûvészet erdejében, mi volt a kiállítás koncepcionális tévedése, és hol rejt tévedést a kiállításra reagáló J. Greiner írása? És végül a legfontosabb kérdés: miben áll a mûvészeti impulzus valósága? Kezdjük tehát ezzel, és segítségül vegyük igénybe J. Greiner írásának gondolatmenetét. A Zarathustra-impulzus megújítása A mûvészeti impulzus úgy jelent meg az 1907-es müncheni kongresszuson, mint felhívás, melyet a saját belsõ világukkal foglalkozó, és nagyrészt az indiai szellemi forrásokból merítõ teozófusokhoz intézett Steiner, hasonlóan ahhoz, amikor az óindiai kultúrkorszakot felváltotta a perzsa, mely az ember belsõ életére való koncentrálás kizárólagossága helyett kiterjesztette figyelmét a külvilág, a Föld átalakítására. A köldöknézésbõl való kimozdulást, a mûvészeten át a szellemi tevékenység kiterjesztéséig való lépés igényét fejezte ki Steiner, mely aztán a teozófusokkal való szakításhoz és az antropozófia megalapításához vezetett. Nagyívû áttekintés vezeti be a fõ kérdést, mely a mûvészet mibenlétére vonatkozik, a Kali Juga korszak kezdetétõl a jelenig kísérve az emberiség szellemi fejlõdését. A szerzõ egy-két sommás megállapításán az óindiai kultúrkorszak rövidre zárt értékelésén nem érdemes fennakadni, mert a lényeget kevéssé érinti. A mûvészet útja az égbõl a földre Mi a mûvészet? Was ist Kunst? szól Beuys magyarul is megjelent interjúkötete. Ez a kérdés. Mi az, amit a müncheni kongresszus a világba hozott, ez az elsõ és legfontosabb kérdés. Csak ezután jön a következõ: mit gondolt a mûvészet mibenlétérõl Beuys, és mirõl beszélnek mûvei? A huszadik század leginkább a Nietzsche-i felismerés az Isten meghalt kiteljesedését hozta, azaz hogy a mûvészet meghalt, és a ha- 14 SzG 2008/1

17 ANTROPOZÓFIA gyomány forrásai elapadtak. Ez a Michaelkorszak nyitánya, mely a század elejének mûvészeti forradalmait hozta, melyek mind az új forrást kutatták. A szecesszió az elveszett aranykort, az Õsforrást kereste emlékezetünkbe idézhetjük Körösfõi-Kriesch Aladár mozaikképét, a Mûvészet forrását, a példátlan pezsgés és szomjúság hozta a népmûvészet képi nyelvének újraolvasási kísérleteit, Bartók zenei õsképkeresését, a keleti tanok Európába áramlását, a kinyílást az érzékfeletti megismerés felé, és mindennek rejtett csúcspontját, a müncheni kongresszust. A forrásra kevesen találtak rá, bár a kiüresedés, a régi világ, a régi mûvészet elsüllyedésének érzése sok érzékeny lélekben elementáris felismerésként jelent meg. Az impulzus azonban sokkal lassabban hatott, mint ahogy az antropozófia sem tudott áttörést elérni, noha közel volt hozzá. Az új forrás megtalálása tisztelet a kisszámú kivételnek a mai napig nem következett be a mûvészet területén, ezt tanúsítja a jelenkor hivatalos mûvészeti életének zombi-jellege. A halottat bebalzsamozva mutogatják, az élõrõl nem beszélnek. A kevés úttörõ kivétel közé tartozik például Makovecz Imre. Beuys életmûvének középpontja is a mûvészet halálának élményébõl ered. Egy mûvét érdemes kiemelni elsõként anélkül, hogy egyelõre mûalkotásnak neveznénk ez lényegében egy poszter, egy nagy betûkkel rámázolt kijelentéssel: Das schweigen von Marcel Duchamp ist überbewertet, azaz Marcel Duchamp hallgatása túlértékelt. A mû arra a félreértésre hívja fel a figyelmet, amibe a zombit éltetõ mûvészettörténészek, mûvészek és mûértõk esnek. Marcel Duchamp volt az, aki egy WC-csészét állított ki mûalkotásként. Beuys arra figyelmeztet, hogy Duchamp nem mûalkotást hozott létre, csupán azt akarta tudatni, hogy a mûvészet meghalt, nem is beszélt többet, hallgatott. Hallgatását és mûvét azonban értõi túlértékelték, mûalkotásnak tekintették, és ezáltal megszületett a ready-made fogalma, a mûalkotásokban szerepeltetett, eredetileg más célra gyártott tárgyak fogalma. És itt rögtön feltehetõ a kérdés: ez mármint Duchamp említett mûve, de éppúgy Beuys Duchampra utaló mûve is akkor micsoda? Nem az értelmezések útvesztõibe szeretnék bonyolódni, hanem a lényeget megragadni. Mit tudhatunk e mûvekrõl egyelõre? Egy kijelentés, egy felismerés, egy gondolat, nem konvencionális kifejezési eszközökkel, provokatív módon közölve. Határesetrõl van tehát szó, mert megjelent egy tisztán gondolati tartalom, ami a valóságra vonatkozik, igazságtartalommal bír, ugyanakkor nem mûalkotás, hanem egy pofon. Játék, tréfa, de súlyos. Olyan, ami ébresztõ erõvel bír, bár utóéletét tekintve látható, hogy nem járt átütõ eredménnyel. Határterület ez, a jövõ mûvészete és a múlt halott mûvészete közt, ahol a mûalkotás egy gondolat, vagy ha úgy tetszik egy mûalkotás jelmezébe bújtatott gondolat. Ez kétségtelenül nem a goetheanus mûvészet, mint ahogy a próféták és Keresztelõ János sem a megváltó volt. De szerepük mégsem elhagyható. Beuys nem Steiner mûvészeti impulzusának megvalósítója, hanem egy hagyományos értelemben vett avantgarde mûvész volt, aki a dekadenciába fordult mûvészeten belül verte félre a harangot. Õ balta a mûvészet erdejében, ahogy magát jellemezte egyszer. De akkor mi a mûvészet, illetve az, amit Beuys mûvel, mûvészet-e, vagy csak gondolat? Beuys bár a hagyományos értelemben véve ugyan mûvész volt nem tekintette magát annak, hanem csak a sok közül egy olyan, a gondolkodást-érzést-akaratot egyszerre mûködtetõ embernek, aki amennyiben rátalál a benne rejlõ teremtõ erõre és azt használja is mûvész. Ez az értelme Beuys kijelentésének: Minden ember mûvész. Beuys nem a mûvészeti impulzus megvalósítója volt a mûvészet területén belül, csupán a figyelmet hívta fel rá, de nem mûvelte. Amit inkább a maga módján képviselt, az az1899-tõl kezdõdõ Gondolkodás-impulzus (gondolkodás, szellemi iskolázás), az 1907-tõl kezdõdõ Érzésimpulzus (mûvészet, Krisztus-híradás) és az 1918 utáni Akarat-impulzus (hármas tagozódás). Nemcsak mûvész volt, hanem pedagógus, politikus és vállalkozó is. A mûvészet haldoklásával párhuzamosan zajlik az anyagba szállás, a kristályosodás folyamata. Érzékletesen fogalmaz Johannes Greiner, amikor leírja a mûvészet anyagba szállását, materializálódását: A mûvészet leereszkedése az isteni világból a Földre egyúttal annyit jelentett, hogy az anyag, amelyet a mûvészet területén használtak (pl. a zenekar nagysága a zenében), jelentõségében megnövekedett és egyre fontosabbá vált. De azt is megfigyelhetjük, hogy az SzG 2008/1 15

18 ANTROPOZÓFIA emberek mindinkább elveszítették annak lehetõségét, hogy az anyagot megformálják, neki szárnyakat adjanak, úgyhogy végül csupán az átalakítatlan anyagok maradnak vissza, és a zenében már csak a zaj. És itt rögtön Beuys-hoz ér, azt állítva, hogy mûvei nem mások, mint efféle átalakítatlan anyagok, úgymond nyersanyagbemutató. A materializmusba süllyedõ mûvészet folyamatának leírása pontos. Elfelejtkezik azonban egy jelentõs másik követelményrõl is, mely a befogadóra vonatkozik. A mûvészet az ember által megragadott szellembõl, és az ember által megformált gondolatokból ered, de a mûvészet átélésének élménye is. Nem a mûvész kinyilatkoztatásából mindössze, hanem a befogadó megismerési erõfeszítésébõl és gondolkodási folyamatából is. Plasztikusan jellemzi Greiner idézete a Beuys-mûvekkel szembesülõ látogató élményét, aki csak az anyaggal találkozik, és a fától nem látja az erdõt. A látogató élményével fenntartás nélkül azonosulva azonban nem képes belemenni abba a játékba, amire Beuys hív. Az új mûvészetre vágyakozva a régi mûvészet kinyilatkoztató élményét keresi, az aktív gondolkodás fáradságát nem vállalva. Így természetszerûen kimarad a katarzisból. Mivel az erõfeszítésrõl lemond, sajátos módon ugyanabba a félreértésbe jut, amibe a hivatalos mûvészettörténészek illetve mûértõk többsége. Õk intellektuális megközelítésük révén képtelenek Beuys mûveinek megértéséhez eljutni, ezért fals konstrukciókat kreálnak magyarázatul (individuális mitológia, stb.), azt sugallva, hogy Beuys egy érdekes, egzotikus, csak saját maga által eszkábált, absztrakt gondolatépítményt hozott létre. Ehhez persze úgymond joga van, mert mûvész, és minél kevesebben értik, annál jobb. Beuystól pedig semmi sem állt távolabb, mint az elit -mûvészet és a manipulált mûvészeti piac pénzelvû rendszere. Nem érzékelik, hogy itt egy mindenki által megközelíthetõ, mert valós szellemi forrásból születõ tartalmat találhatunk. Nem a mû a materialista tehát, hanem a befogadó. Ugyanez az intellektuális megközelítés mondatja a jelen mûvészettörténészeivel a Goetheanumról, hogy az a világ legrondább épülete. Önmagukat felmentve állítják ezt, mondván: a szemlélõ mûtörténész nem szellemi látó, ezt nem is várhatja el tõle senki, így nem köteles a beavatottak szemével nézni. A baj nem ez, hanem az erõfeszítés hiánya. Ott hibázik az ítész, hogy nem engedi hatni magára ezt a kétségkívül megdöbbentõ épületet, ami elindíthatná egy megismerési úton, melynek végén megfogalmazódhat benne valami, ami a közvetlen érzékelésbõl nem adódik, valami ilyesmi: ez az épület nem épület, inkább barlang, mely azt mondja: akit kerestek, az már nincs itt. Ha ez az út számára járhatatlan, van egy mankója, ami mentén egy másik vonalon is elindulhat, és ez a Goetheanum formáiban megjelenõ metamorfózis-eszme. Ebbõl az érzékek közvetítésével persze némi gondolkodás árán is kiolvasható a tájból kinövõ épület, a Kelet-Nyugat-Észak-Dél tengely, a Közép minõsége, de sajnos az ítéletet mondók többnyire idáig nem jutnak el. Ha e megismerési utat sem akarná végigjárni, még mindig megmarad számára a primer élmény, és legalább érzésben megragadhat valamit abból, amit ez az épület hordoz. Ebben azonban megakadályozzák elõítéletei, rögzült sztereotípiái. Szép példáját láthattuk a befogadásra való képtelenségnek 2007 Pünkösdjén az Ybl Fõiskolán a mûvészeti impulzus tiszteletére rendezett Építészet és ezotéria c. konferenciáról a trendi szakíró, Wérgida tollából megjelent visszhang. Szubsztanciák és mágia Beuys onnan indul, ahonnan Steiner a Heisenberg-féle határozatlansági reláció nullpontjától. Ez az érzéki megismerés végpontja. Az istenek meghaltak fogalmazott Nietzsche. A mûvészet meghalt mondta Duchamp. A tiszta érzékenységig kell eljutni mondta Malevics. Aki félreértette õket, az azóta is ateista-materialista, WC-csészéket állít ki mûalkotásként, vagy üres négyzeteket rajzol órabérben. Ha építész az istenadta, akkor minimalista, racionalista, funkcionalista, vagy dekonstruktivista épületszörnyeket csinál, ezzel ugyan nem demonstrál mást, csak saját szexuális problémáit, hogy Makovecz Imre lényeglátó szavait idézzem. Beuys nem alakította át ezeket az anyagokat úgy, ahogy egy szobrász, vagy egy festõ teszi, de kérdés, hogy nem alakította-e át más módon? Nem absztrakt kompozíciókat, konceptmûveket alkotott.. Olyan eszközöket, anyagokat tett a szemünk elé, amelyek hulladékok, megvetett és elfelejtett szubsztanciák, nem a 16 SzG 2008/1

19 ANTROPOZÓFIA mûvészet hagyományos, nemes anyagai, de amelyek élnek és átalakulnak. A Természet által mûködtetett metamorfózisra hívta fel a figyelmet, a rothadó, oxidálódó, olvadó és megmerevedõ formák által. Azokra a mágikus erõkre mutat, melyek az érzéki-materialista szemlélõ számára rejtve maradnak, de amelyek mûködnek, és amelyek az érzéki tapasztalásba szorult nyugati Káin-ember számára, ha kis erõfeszítést tesz, megnyilvánulhatnak és gyógyító erejüket megnyilatkoztathatják. Minden anyag él. Tanúskodik egy belsõ mûködésrõl, aminek érzékelését a nyugati ember elfelejtette. Beuys többek közt azokhoz az anyagokhoz nyúl, amikkel a Waldorf-óvodások dolgoznak, akik kezükkel is folytatják a megismerési folyamatot, amikor viaszgyurmával, nemezzel, gyapjúval dolgoznak. Õ nem angyalszobrokat készít belõlük, nem ez a dolga. Beuys mûvésszé válásának kulcsélménye egy beavatás-szerû esemény. A második világháborúban Beuyst besorozzák, és a Luftwaffe kötelékében pilótaként szolgál. Gépét a Krími-félsziget felett lelövik. A fiatal Beuys a roncsok közé szorulva hever, sebesülten. Krími tatárok találnak rá, kiássák a hóból, testét zsírral kenik be, filctakaróba tekerik, és szánon húzva magukkal viszik. Beuys ebben a halálközeli állapotban megtapasztalja a zsír, a filc hõszubsztanciáját, azt a mágikus erõt, amivel ezek az emberek még bánni tudtak, és amit a nyugati ember elfelejtett már. Innen ered az Energiaterv a nyugati ember számára (Energy plan for the western man) c. akciója. Ezzel azokhoz a mágikus anyagokhoz nyúlt, amik megmenthetik az anyagba süllyedt nyugati embert. A Volkswagen-mikrobuszból kiözönlõ szánkók, a rájuk kötözött filctakaróval a Guggenheimmúzeum spirál-rámpáján egyszerre katartikusak és meghatóak. Ez minden, csak nem nyersanyagbemutató. Legdrámaibb mûve a híres Kojot-akció (I like America and America likes me). Beuys, mint európai, aki a gyarmatosítók utóda, de az európai kultúra hordozója is, itt kísérletet tesz a kojot, az indiánok totemállata kiengesztelésére. A kojotot az indiánok szentként tisztelik, a gyarmatosítók viszont igyekeztek kiirtani, üldözték, megvetették. Fura módon minél jobban irtották, annál jobban szaporodott. Sorsa hasonló az indiánokéhoz, és jól jellemzi a pionír európaiak viszonyát Amerika õslakóihoz, földjéhez, élõlényeihez. Beuys az akcióra indulva repülõre száll, majd amikor a repülõ ablakából megpillantja a Labrador-félsziget szirtjeit, egész testét csuklyás gyapjúlepelbe burkolja, mintegy hermetikusan becsomagolva magát. A gyapjúlepellel az ókor mágusainak módszerét használja, akik az ártó erõket így tartották távol, a gyapjúleplet még talpuk alá is hajtva, hogy lábuk a föld erõivel se érintkezzen. A repülõtéren mentõautó várja, ahová átviszik Beuyst, úgy, hogy lábai nem érintkeznek Amerika földjével. A mentõautóból szintén kézben viszik a galériába, ahol három napot tölt összezárva egy kojottal. Beuysnál mindössze egy görbe végû mágusbot, az Eurázsia-bot, a gyapjúlepel és egy Wall Street Journal van. A három nap során szavak nélkül kommunikálnak, Beuys talán a kojot csoportlelkével beszél. Érdekes párbeszéd ez, melyrõl számtalan fotó tudósít. Az akció végeztével jön ismét a mentõautó, a repülõ, s a gyapjúba tekert Beuys missziója befejeztével egy szó nélkül viszszatér Európába. A zsír, a filc, az arany eszköz, médium, mágikus erõk hordozója. Beuys szándékosan lemondott az esztétikus mûvek létrehozásáról, mert úgy vélte, az félreviheti a gondolkodási folyamatot. Õ provokál. Ezen a ponton csúszik tévedés Greiner érvelésébe, mert nem vette észre a provokáción túli tartalmat, megrekedt a nyersanyag-bemutató megjegyzésénél. Kritikája jogos lenne a mai intellektuális mûvészet szereplõinek túlnyomó többségére, ahol valóban számos anyag-bemutatót láthatunk, de Beuysnál nem errõl van szó. Emellett olyat kér számon Beuyson, amit egy másik mûvész megcsinálhatna, akinek Beuys elõkészítette a terepet. Természetesen SzG 2008/1 17

20 ANTROPOZÓFIA felindulása érthetõ, mert a Goetheanum kiállítása nem arról szól, amirõl kellene, de errõl nem Beuys tehet. Ismét fel kell tennünk kérdésünket: mi a mûvészet? Amit Beuys csinál, az mûvészet? Az intellektuális mûvészetben nincs katarzis, ott csak irónia, magány, egoizmus, és halott anyag van. Jelenségként ez sem semmi, de a továbblépéshez valóban kevés. Beuysnál van katarzis és van élet, de nem adódik mindenkinek, automatikusan, magától. Az a korszak már elmúlt, ha volt egyáltalán. Az étertest válsága, elgyengülése ellenszert kíván. Ezek a mágikus anyagok azonban nem csak az értelem meggyógyítását szolgálják. Hideg és meleg, mûvészet és gondolkodás Kissé sommás az elsõ világháború elõtti és utáni idõszak értékelése Greiner írásában: az atmoszféra meleg és olykor fülledt, mint egy melegházban ; az I. világháború folyamán bekövetkezik a kijózanodás. A XX. század elejének fent jellemzett hallatlan mûvészeti virágzását az I. világháború õskatasztrófája lefejezte, az azt követõ hideg racionalizmus, a Neue Sachlichkeit, a Bauhaus pedig inkább kijózanodásnak tûnõ zsákutcának bizonyult. Itt valami sokkal sötétebb dolog történt, tükörképe annak a fénynek, amit az antropozófia hozott a világba. Greiner a meleg hiányát okolja a mûvészet hideg, halott karaktere miatt, helyesen. Beuys éppen a meleg-elvrõl, a kozmikus hõ-elemrõl beszél, és megpróbál azok nyelvén is szólni, akik a mûvészeti iskolák, galériák lakói, mûködtetõi. Éppen ezért nem sorolható Beuys kora intellektualista mûvészei közé. Ezt tanúsítja néhány nagyszerû és katartikus mûve, eszméje, például a szociális plasztika felett, melyben gyógyító folyamatokat indít be a szociális-gazdasági területen (7000 tölgy, Hamburgi iszapmezõk). De ne felejtsük el a Zöldek alapításában való részvételét sem. Greiner a gondolkodást a tudomány területére sorolja, az érzés a mûvészeté. Steiner figyelmeztetett rá, hogy a hármas tagozódásnál ne az életterületek absztrakt feldarabolására gondoljunk, mert nem ideológiáról, hanem egy mûködés megfigyelésérõl van szó. Ilyen értelemben a XX. század nagy alakjainak mûveiben, akik egy-egy megismerési utat jártak be, természetszerûleg keveredik a gondolat és 7000 tölgy Az 1982-es kasseli Dokumenta nevû biennálén Beuys felhalmoz a kiállításoknak otthont adó Fridericianum épülete elé 7000 bazaltoszlopot. A látogatók egy Fadiplomát, azaz részvényt vásárolva részesévé válhatnak a folyamatnak, amiben egy idõszobor jön létre. Egy részvény ára fedezi egy tölgy elültetését Kassel belvárosában, a fa mellé egy bazaltoszlopot állítanak. Ahogyan a fa nõ, a bazalt marad, a városban szaporodnak a fák, a kõhalom fogy. Több évet vett igénybe, míg a kõkupac elfogyott. A tölgy a németek és a magyarok mágikus fája, a kelta druidák a tölgy elõtt ítélkeztek, nevük jelentése: a tölgy bölcsessége. A kelta-német Beuys faültetése mágikus akció, amirõl nem sokat beszél, többet mondanak róla azok a sajtótámadások, melyek ekkor érték, és a nácik tölgykultuszára utalva nácizmussal vádolták. Hamburger Spülfelder Iszapmezõk Beuys-t Hamburg város vezetése felkérte, találjon ki valami látványos mûvészeti akciót, ami a város életét színesíti. Beuys meglepõ választ adott. Irodát nyitott a sétálóutcában és kikérdezte az embereket, mit szeretnek és mit nem szeretnek a városban. A hamburgi kikötõ olajjal, nehézfémekkel szennyezett iszapját rendszeresen kikotorják, és egy hatalmas, halott mezõn létesített lerakóra hordják. Ezt a hamburgiak tudatalattiját nyomasztó ügyet választotta Beuys célpontjául, a városvezetés nemtetszését kiváltva. Az iszapmezõ közepén, egy kis ligetben magányos templom áll. Ezt a gyógyító folyamat koordinációs központjává alakította Beuys, és kutatási projektet indított, milyen módon lehet ezt a halálmezõt megtisztítani. A kutatás során a növényi szennyvíztisztítók eredményeire építve olyan növényeket kerestek, melyeket az iszapra telepítve képesek volnának a nehézfémek kivonására és a mérgek veszélytelenné alakítására. A projekt megoldást nem adott, csak az irányt jelölte meg, azonban a városvezetés nem ilyenre gondolt, és a projekt támogatását leállította. érzés: Malevics, Duchamp, Bergman, Tarkovszkij, Kieslowski, és Beuys esetében is. Talán jól példázza ezt e kérdést maga az euritmia. Az általam eddig átélt legnagyszerûbb eurit- 18 SzG 2008/1

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: TARTALOM ÉLET JELENTOSEGE - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerû

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Rudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban

Rudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Állatöv, planéták és kozmosz 10 előadás Düsseldorf, 1909.

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

1. LUCIFER és AHRIMAN

1. LUCIFER és AHRIMAN Rudolf Steiner előadásai 1. LUCIFER és AHRIMAN ( "Die geistigen Hintergründe der sozialen Fragen" c. előadás Dornach 1919. november 1-2. és a "Luziferische Vergangenheit und Arimaniche Zukunft im Lichte

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja

A Biblia gyermekeknek. bemutatja A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus és Lázár Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org BFC

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Mielőtt egy gondolat egy mondat formájában a tudatban megjelenik, szónélküli lénye,

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A KIADÓ MEGJEGYZÉSE KARÁCSONYI TANFOLYAM. ELSŐ ELŐADÁS, Dornach, 1924. január 2.

TARTALOMJEGYZÉK A KIADÓ MEGJEGYZÉSE KARÁCSONYI TANFOLYAM. ELSŐ ELŐADÁS, Dornach, 1924. január 2. TARTALOMJEGYZÉK A KIADÓ MEGJEGYZÉSE 13 KARÁCSONYI TANFOLYAM ELSŐ ELŐADÁS, Dornach, 1924. január 2. A körvonalazottan elképzelt emberkép illúziója. A fizikailag körvonalazott ember. A folyadékember, amelybe

Részletesebben

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István 2015 június: A hallás elemzése - Winkler István Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI.

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. Ha aa magasban ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából SZENT ISTVÁNTÁRSULAT az Apostoli

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Rudolf Steiner. Antropozófus közösségalkotás. 4. előadás

Rudolf Steiner. Antropozófus közösségalkotás. 4. előadás 1697. Rudolf Steiner Antropozófus közösségalkotás 4. előadás (GA 257-ből) Stuttgart, 1923. február 13. Magyar nyelvre ültette át: Göröntsér Márton, 1993. október 25. Az Antropozófiai Társaságon belüli

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása. Robert A. Powell

A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása. Robert A. Powell A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása Robert A. Powell Regulus Art 2013 A mű eredeti címe: The Most Holy Trinosophia and the New Revelation of the Divine Feminine Az eredeti

Részletesebben

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez. Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal

Örömmel ugrok fejest a szakmába - Interjú Őze Áronnal "Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Megjegyzések Silo Üzenetéhez

Megjegyzések Silo Üzenetéhez Megjegyzések Silo Üzenetéhez Ezek a megjegyzések nem fedik le Silo Üzenetének összes témáját, csak azokat, melyeknél ez szükségesnek tűnt az írás jobb megértéséhez. Silo Üzenetét annak tartalmi sorrendjét

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni

Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni Kovács Bálint2015.04.05. 18:098 Ki kellene mondanunk végre, mit gondolunk, mert különben csak az elhallgatás, az elfojtás, a gyomorfekély, a benyalás és a túlélés

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

FORGÓ ANI NUMEROLÓGIAI ELEMZÉS. [ügyfél neve] részére

FORGÓ ANI NUMEROLÓGIAI ELEMZÉS. [ügyfél neve] részére FORGÓ ANI NUMEROLÓGIAI ELEMZÉS [ügyfél neve] részére 1 NUMEROLÓGIAI ELEMZÉS [ügyfél neve] részére Tartalom 1. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATOK 3 2. BEVEZETÉS 4 3. AZ IRÁNYÍTÓ FAKTOR (X) 5 4. A 13-AS KARMIKUS SZÁM

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET!

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Pasarét, 2012. augusztus 30. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Alapige: 1János 4,1 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket,

Részletesebben

Esettanulmány. Harmadik nyilvános csatornázás. (Öreg és Margaréta. 2008 nov. 28.)

Esettanulmány. Harmadik nyilvános csatornázás. (Öreg és Margaréta. 2008 nov. 28.) Esettanulmány. Harmadik nyilvános csatornázás. (Öreg és Margaréta. 2008 nov. 28.) Margaréta fogpanaszaira sejtemlékezet tisztító energiákat kértem. (A jobb felső 7-es gyökeréből sugárzik a fájdalom a fülébe,

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

TANULMÁNYOK SZERESD..."* ARTHUR LONG

TANULMÁNYOK SZERESD...* ARTHUR LONG TANULMÁNYOK ARTHUR LONG SZERESD..."* A két nagy parancsolat 1 Isten és ember szeretete, amelyet a vallás lényegének tartunk, látszólag semmiféle bonyolult teológiai vagy filozófiai problémát nem jelent.

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN

VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN Leon Fendt német teológus megállapítja, hogy a prédikációban a retorika csak akkor jöhet segítségünkre, ha az alábbi eredmények megvalósításához segít

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

A gyarapodás üzenete 3. rész

A gyarapodás üzenete 3. rész Beszéltünk Istennek a megalapozott rendjéről, Isten feddéséről, ami lerontja a hamis tanításokat. Isten Igéje mindig a javadra van. Meg kell formálni az anyagi életünket Isten Igéjével. Krisztus Testének

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Ökoiskola. Ökoiskolaság és szakképzés

Ökoiskola. Ökoiskolaság és szakképzés Ökoiskola Ökoiskolaság és szakképzés Réti Mónika Varga Attila Ökoiskolaság és szakképzés A bevezetõ szövegek szinte mindig általánosságokról szólnak, és emiatt nagy a veszélye annak, hogy csak a felszínt

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19.

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19. 1 Egy pokoli házasság (Rm 7:1-6) Suhai György Balatonszárszó, 2014.03.19. Mindannyian egy tökéletes társra vágyunk! Na de úgy valaha is igazán belegondoltunk már abba, hogy milyen lehet egy tökéletes társsal

Részletesebben

Varga András. Õsi magyar nyelvtan

Varga András. Õsi magyar nyelvtan Varga András Õsi magyar nyelvtan Õsi magyar nyelvtan Tartalomjegyzék Õsi magyar nyelvtan...1 Bevezetõ...1 Mi a probléma az indogermán nyelvelemzõ készlettel?...1 Alá és fölérendelt mondatok...1 Az egész

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Iktatószám: P-2702-21/2010. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Aba Nagyközség Képviselő-testülete 2010. október 14. napján tartott alakuló ülésén. Jelen vannak: Kossa Lajos polgármester Bor József Dezső, Kasó

Részletesebben

Váci püspök: Együtt kell élni a gazdasági bevándorlókkal is 2015. January 21.

Váci püspök: Együtt kell élni a gazdasági bevándorlókkal is 2015. January 21. Váci püspök: Együtt kell élni a gazdasági bevándorlókkal is 2015. January 21. A katolikus egyházban nagyobb figyelmet kap a templomok tatarozása, mint a hit gyakorlása és a szolgálat. Az egyháznak, ahogy

Részletesebben

17 ELUTASÍTÁSOK KEZELÉSE

17 ELUTASÍTÁSOK KEZELÉSE 17 ELUTASÍTÁSOK KEZELÉSE A legnagyobb ellenségünk a Közvetlen Értékesítés/Network Marketing/MLM üzletben, az elutasítástól való félelem. Amiatt aggódunk, hogy vajon mit fognak gondolni az emberek az ajánlatunkról.

Részletesebben

LEGY Z- H E T E D A RÁKOT

LEGY Z- H E T E D A RÁKOT Dr. IAN GAWLER LEGY Z- H E T E D A RÁKOT Az új életforma 17 1. fejezet AZ ELSŐ LÉPÉS Hogyan vágj bele? Minden cselekedetnek következményei vannak. Érdemes mélyebben meggondolni, mit jelent ez. Ha nálad

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Leonard Ravenhill KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE. Mindannyian odaállunk majd Krisztus ítélőszéke (díjkiosztó emelvénye) elé. (Róma 14,10) III.

Leonard Ravenhill KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE. Mindannyian odaállunk majd Krisztus ítélőszéke (díjkiosztó emelvénye) elé. (Róma 14,10) III. Leonard Ravenhill KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE Mindannyian odaállunk majd Krisztus ítélőszéke (díjkiosztó emelvénye) elé. (Róma 14,10) III. fejezet Kiadó: Missionsdienst Sonnenstrahlen D-7120 Bietigheim-Bissingen,

Részletesebben

# 6 EMBEREK ELINDÍTÁSA

# 6 EMBEREK ELINDÍTÁSA # 6 EMBEREK ELINDÍTÁSA Egy másik akadály az üzletben, az emberek helyes elindítása. Ha táncparkettre viszünk valakit tangózni, tudnunk kell a lépéseket. Meghívjuk az embereket, hogy csatlakozzanak hozzánk

Részletesebben

Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10

Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10 Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10 1 % Ennyi zsidó él Magyarországon. A kb. 10. 000. 000-ból (tízmillióból) kb. 100. 000 (százezer.) Ettől az 1 %-tól rettegne 99 %? Ki ez a százezer zseniálisnak kikiáltott

Részletesebben

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Köszönetnyilvánítás jó és rossz akaróimnak: Nem egy szokványos köszönet

Részletesebben

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

A gonosz az 5. atlantisz utáni korban

A gonosz az 5. atlantisz utáni korban A gonosz az 5. atlantisz utáni korban az 1413-3573 közötti 2160 évben Ahriman inkarnációja a 3. évezred elején 1 Az ember feladata ebben a korban tudatosságának olyan mértékű fejlesztése, hogy befogadja

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Számomra mindig jelzés értékű az, ha valamilyen formában megrezdül a lelkem, megérinti valami. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy ott még feladatom, tanulni valóm van. Üzenni

Részletesebben

Örömre ítélve. Már jön is egy hölgy, aki mint egy

Örömre ítélve. Már jön is egy hölgy, aki mint egy Örömre ítélve Fotók: Gál Efraim Ha a drog egy fallal körbezárt város, akkor ki engedélyezi vagy tiltja a kijárást? Vajon ha az embernek több száz kulcsa lenne az örömhöz, bárhova bezárhatnák? Nem tudom.

Részletesebben

Tehát, nem tudunk változtatni az életünkön, ha nem változtatunk a gondolkodásunkon. Ebben, ugye egyetértünk?

Tehát, nem tudunk változtatni az életünkön, ha nem változtatunk a gondolkodásunkon. Ebben, ugye egyetértünk? Hogyan tovább? Forgatókönyv 2. dia Elmúlt alkalommal megmutattam neked, kik is vagyunk, mit is csinálunk, most szeretném neked megmutatni, hogyan is lehet itt egy eredményes vállalkozást felépíteni. Tehát,

Részletesebben

A beszélgetésen részt vett Erdélyi Klári és Farkas István

A beszélgetésen részt vett Erdélyi Klári és Farkas István A révész A belső újjászületés felé vezető út felébredést követel, mindenekelőtt annak megakadályozását, ami az önmagam megerősítésében áll. Ez egy döntő próba. Nem lehet egyezkedés az igazsággal. Ez az,

Részletesebben

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa.

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. A HITOKTATÁSRÓL Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. (Mt 19,14) HIT ÉS ERKÖLCSTAN VAGY ERKÖLCSTAN? Az általános iskolai

Részletesebben

Szabad Gondolat. 2009. március 12/1. Antropozófia Thomas Meyer: A tizenkét világnézet és az antropozófia

Szabad Gondolat. 2009. március 12/1. Antropozófia Thomas Meyer: A tizenkét világnézet és az antropozófia Szabad Gondolat ANTROPOZÓFIA NEVELÉSMÛVÉSZET SZOCIÁLIS ÉLET Antropozófia Thomas Meyer: A tizenkét világnézet és az antropozófia Világhelyzet Ertsey Attila: A Koszovó know-how, avagy a demográfiai fegyver

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez

Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez Mindenki számára világos, hogy új világrend van kialakulóban. Az óra ketyeg, az átállás közeledik attól függetlenül, hogy mennyi skandallumot, komplikációt

Részletesebben

Mi a virtuális valóság?

Mi a virtuális valóság? VIRTUÁLIS VALÓSÁG - KERESZTYÉNYSÉG Kol 2,20-23 Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők:

Részletesebben

ALAPTANÍTÁSOK. A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata

ALAPTANÍTÁSOK. A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata ALAPTANÍTÁSOK A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata 1Korinthus 14:27-29 Ha valaki nyelveken szól, kettı vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus, a nagy Mester

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus, a nagy Mester A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus, a nagy Mester Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible

Részletesebben

A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján

A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján A názáreti periódust szoktuk rejtett életnek nevezni. Bevezetésként meg kell jegyeznünk, hogy a rejtett

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben