VÁROSOK VERSENYE 1 Korunk urbanisztikájának kihívásai
|
|
- Henrik Vass
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÁROSOK VERSENYE 1 Korunk urbanisztikájának kihívásai I. Bevezetés A város természetesen sokkal több, mint egy materiális, építészeti együttes: gazdasági folyamatok rendszere, társadalmi kapcsolatok hálózata, kulturális miliő, amely meghatározások mindegyike más és más megközelítést kínál. A városok lényege több ezer éves történetük alatt nem változott: amellett, hogy az emberi kultúra foglalatai, az anyagi javak és szolgáltatások, valamint a gondolatok, eszmék cseréjének kitüntetett (sokszor megszentelt) helyei. Az őket formáló gazdasági alapok és társadalmi viszonyok viszont annál inkább átformálódtak. Mindenre kiható többdimenziós (politikai, társadalmi, technológiai, kulturális és környezeti) változások gyorsultak fel, amelyek együttesen jellemzik azt az új korszakot, amelyet a posztindusztriális posztmodern jelzővel illetünk. Az ezredfordulóra az információs és kommunikációs technológiák fejlődésében bekövetkezett forradalmi változásoknak köszönhetően az információ előállítása, gyűjtése, feldolgozása, tárolása, továbbítása, elemzése nemcsak a gazdaság mozgatórugójává, hanem egyenesen a gazdasági siker kulcsává vált. Korunk kapitalizmusának információs módba való átmenete az emberiség történetének harmadik nagy forradalmi átalakulása. Mindez dinamizmust, alkalmazkodást és tudást igényel. Az urbanisztika, vagyis a tudatos várostervezés (mint szakma és tudomány) alig több mint száz éves története során rendszeresen legitimációs és identitásválságba kerül(t). E válságoknak jelentős szerepük van: olyan felismerésekhez vezetnek, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak megújulásához. Ezek közül emelik ki néhányat: - Alapvetően egy generalista, szintetizáló diszciplína, amelynek nincsen sem szimbolikus sem materiális saját tárgya, ami segíthetné definiálni önmagát. Nincs saját, intellektuálisan koherens elmélete sem csak ideológiái és technológiái. Intellektuális bázisa a városelemzés iskolája. - A településtervezés a fejlődés produktuma, és nem megfordítva. Önmagában nem vezet fejlesztéshez. - Az urbanisztika/településtervezés nem politikamentes (értékeket és érdekeket kezel). - Az urbanisztikai szakembereknek demokratikus berendezkedésű társadalmakban olyan meghatározó folyamatok felett nincsen befolyásuk, mint a népességmozgás, a bevándorlás, a nemzetközi munkamegosztás, vagy a spekulatív tőkemozgás. - A városi környezet tervezése egyenlő a kultúra tervezésével. Ez pedig roppant felelősség; sokkal nagyobb annál, hogy csak szakemberekre bízzuk! A városépítészet, amelyek célja az emberi élet megfelelő négydimenziós fizikai kereteinek fejlesztése (a térbeliségen túl a negyedik dimenzió az örökös változásra, az időtényező szerepére utal). A kortárs nyugati városépítészet egyik figyelemreméltó vonása: készsége az együttműködésre a társadalom- és viselkedéstudományokkal. A múltban, amikor az egyes kultúrák stabilabbak és homogénebbek voltak, valamint sokkal szélesebb társadalmi megegyezés volt a szimbólumokkal kapcsolatban, ritkán volt szükség arra, hogy az ember és az őt körülvevő környezet közötti kapcsolatot vizsgálják; a kettő között szoros volt a harmónia. Ma sokkal nehezebb az asszociációs világban tervezni, hisz a szimbólumok nem állandóak, s nem közösek. 1 Elhangzott a Várostudás Kollégium előadásán november 11-én.
2 II. Kortárs (fejlett) nagyvárosok fejlődésének sajátosságai A posztindusztriális gazdasági hangsúly eredményeként egyrészt a fejlett nagyvárosok polgárai egyre inkább szimbolikus világban élnek, ahol a szimbólumok előállítása fokozatosan nagyobb szerepet kap, mint az anyagi javak termelése; másrészt a nemzetállam keretein messze túlnyúló rugalmasan szervezett termelés és fogyasztás lesz a gazdasági siker kulcsa. Az új termelési mód sajátosságait tekintve olyan kérdések kerülnek előtérbe mint a versenyképesség, a kreativitás és az esztétikai tartalom. Ugyanakkor többek között az információs gazdaság eredményeképpen virágzó globális feketegazdaság is egyre inkább városfejlesztési (vagy inkább városformáló) tényezővé válik. A csillagászati összegeket mozgató világméretű pénzmosás egyik kedvelt eszköze a spekulatív ingatlanfejlesztés, ami az ingatlanpiacok instabilitását és a városalakzat hirtelen átalakulását eredményezheti anélkül, hogy a helyi társadalom és gazdaság érdekeit, illetve hagyományait figyelembe venné. A kísérő társadalmi folyamatokban a területi elkülönülés, a szegregáció trenddé válik. Hagyományos közösségek és értékrendek bomlanak fel, amellyel párhuzamosan egyszerre figyelhető meg a globális egyféleség és a kulturális sokszínűség kialakulása. A kortárs nagyváros komplexitásával való találkozás egyszerre kelthet egyfajta tiszteletet és kiábrándulást. A posztmodern város továbbra is a gazdag tapasztalatok, izgalom, lehetőségek és az innováció színtere, gyakran egyfajta hedonista színház mágikus hangulatával kísérten. De szimbóluma az egyenlőtlenségnek, a veszélynek, a szennyezésnek, a deprivációnak, a kizsákmányolásnak és a szegregációnak is. Témaparkok A városépítészet évtizedekig tartó háttérbe szorulása után reneszánszát éli a fejlett világban. Annak, hogy a nyolcvanas évekre ismét divatba jött, több oka van. Az egyik a világ nagyvárosai közötti erősödő verseny. A tét a globális pénzügyi, szórakoztató és fogyasztási szerepkör erősítése. Ennek során számos város vezetői felfedezték, hogy a városépítészet megfelelő eszköz lehet e cél elérésében, hiszen a városszépítés, az arculat vagy imázs javítása összeköthető a gazdasági fejlődéssel. A városi látványosságok szervezése, illetve manipulációja a tőke és a kívánatos társadalmi osztályok vonzásának eszközévé vált. A nemzetközi referencia megszerzésének ma már szinte egyedüli módja annak bizonyítása, hogy az adott város képes jelentős látványos rendezvényeket vonzani például olimpiát, Forma-1 nagydíjat, világkiállítást, csúcsértekezleteket és kongresszusokat, divat show-kat, művészeti fesztiválokat stb. Ezen kívül a sikeres városoknak igazi történelmi és kortárs egyéniségekre (híres karmesterekre, írókra, képzőművészekre, sportolókra) is szükségük van ahhoz, hogy felépítsék, megváltoztassák és eladják imázsukat (hasonlóan a sikeres labdarúgó- klubokhoz). Kertész Imre Nobel díja felért egy jobb hitelbesorolással. Mivel a kapitalizmus információs módja ún. áramlat-terekben szerveződik, továbbá ezek az áramlat-terek a világ értékes (helyi) csomópontjait kötik össze és absztrahálják őket kulturális és társadalmi gyökereiktől, a posztmodern korszak építészete ezért olyan terekre koncentrál, mint a repülőterek, konferencia-központok és irodaházak. A városépítészet reakciója pedig a szervezett látványosság, befelé forduló mikrovilágokkal, pszeudo-közterületekkel, illetve - terekkel, amelyek közös jellemzője a hagyományos utca gazdag hangulatának szimulációja, a centralitás nélküli változatosság, a tervezett áramlatok, valamint a minden áron emlékezetességre való törekvés a szervezett látványosság és a különféle utalások segítségével. A szórakozást és a fogyasztást célzó hedonista aspirációk a történeti város jól ismert és bevált elemeinek manipulációjához vezetnek. Ennek eredményeképpen a városépítészet eszköztára kiegészül, a növekvő absztrakció világában új fizikai formákat igyekszik létrehozni, a hagyományos helyi tevékenységek és közösségek pedig kiköltöznek. 2
3 Mindezek során a városi térből, mint erőforrásból áru lesz, amit fogyasztani lehet. A (város)építészet fő funkciója a csábítás és az elbűvölés lesz. Kialakul a középosztálybeli tömegek fogyasztói turizmusa, valamint egy újszerű virtuális turizmus, amelyre példaként említhetők a különféle témaparkok. Lefébvre markánsan mutat rá a lényegre: míg az ipari kapitalizmus korában a különféle árucikkek áramlottak az emberekhez, korunk tömegturizmusa az embereket áramoltatja a különféle történelmű, vagy természetű helyek és terek között. A turizmus az ezredfordulóra az egyik legnagyobb (legális) globális üzletté vált. A tematikus parkokat intenzíven behálózzák, illetve összekötik a telekommunikációs és közlekedési infrastruktúrák hálózatai. Az eredmény a kollázsváros, kulturális sokszínűségével, ellentmondásaival, illetve többértelműségével. A kollázsváros szövetének mozaikjait az infrastruktúra-hálózatok fogják össze. Ez a folyamat, szinte laboratóriumi körülmények között, legjobban az USA-ban, különösen Los Angeles, San Francisco és New York környékén figyelhető meg, de első elemei már Budapesten és környékén a kilencvenes évek elejétől megjelentek. Tehát a posztmodern város mindinkább elveszíti régi hagyományos értelemben vett városszerkezetét, és a vázolt gazdasági és társadalmi változásoknak megfelelően egyre inkább tematikus parkok gyűjteményévé válik olyan témákkal, mint: szórakoztató parkok üzleti és ipari parkok védett, zárt privát lakótelepek nyugdíjas közösségek bevásárló központok út menti lineáris kereskedelmi zónák újrahasznosított, általában vízparti vendéglátásra orientált létesítmények telepszerű, ún. campus-jellegű létesítmények megaprojektek Mint láthatjuk, a tematikus parkok sok típusa fellelhető: kicsik és nagyok, tervezettek és spontán módon létrejöttek. Lényegük a sajátos atmoszférájú, befelé forduló, többé-kevésbé zárt világ, pszeudo (vagy privatizált) közterületek, valamint sok esetben (különösen a tervezett parkok esetében) a mindenáron emlékezetességre való törekvés. Ha e szemléletet, illetve megközelítést továbbfejlesztve alkalmazzuk, nem nehéz Velencét (a hajdani kereskedelmi nagyhatalom extravagáns vízi-színpadát, a tipikus amerikai fehér középosztálybeli elővárost ( a rasszizmus melegágyát ), Sowetho nyomornegyedét, a Harlemet vagy Budapest VIII. kerületét ( a permanensen marginalizáltakat ), London Docklandsét ( a globális üzleti primátus gigantikus parkját ) vagy Manhattant ( a megadollárok maszkulin küzdőterét ) sem egy-egy sajátosan címkézett tematikus parkként felfogni. A városfejlődés sajátos fintora, hogy a monofunkcionalizmus melyet mint a modernista városrendezés egyik negatív eredményét ma már egyértelműen elítélünk bizonyos típusú tematikus parkok formájában ismét kezd kialakulni. Az információs város A világot egyre inkább behálózó, üvegszál kábelek alkotta információs országút olyan mértékben alakítja át a tér idő összefüggéseket, hogy életünk egyszer s mindenkorra alaposan megváltozik. Ami Haussmann báró idején az új sugaras úthálózat kiépítése volt Párizs középkori szerkezetének felszámolásával, vagy a múlt századi vasútépítés okozta távolságrövidülés a sínszálaknak és a gőzvontatásnak köszönhetően, az ma hihetetlen gyorsasággal, csendesen és sokak számára észrevétlenül zajlik a telekommunikációs forradalomban. A nagyvárosok egyre inkább a globális telekommunikációs és telematikai hálózatok gócpontjaivá válnak. E nagyvárosokban a fizikai környezeten túl a telekommunikációs 3
4 igények is sűrűsödnek, így az üvegszál- és a rézkábelek hálózata, valamint a mikrohullámú és műholdsugárzások egyfajta idegrendszeri központokká válnak. Egy mindezidáig legnagyobb szabású ember alkotta technológiai rendszer van kialakulóban, aminek hatása alól senki sem vonhatja ki teljesen magát. A telekommunikáció és a városok fejlődése közötti kapcsolatról mindmáig feltűnően kevés valós eredményt produkáltak a szakmai viták. Ezek a sokszor meglehetősen bizonytalan jövőképek valószínűleg számos utópisztikus elemet is tartalmaznak. Nem egyszer a média szenzáció keresését, vagy az egyszerű technológiai determinizmust is tetten érni. A jövő városának nagyszabású forgatókönyveit a rangos külföldi szakirodalom a metaforák széles skálájával jelöli. A hely nélküli városi világ, A virtuális város, Az elektronikus ház, A huzalozott város, Az információs város, A láthatatlan város, A televáros, Teletópia, A kibernetikai város, Az intelligens város, A flexiváros, A virtuális közösség, A bitek városa. Annyi már biztosan megállapítható, hogy a telekommunikáció és a telematika ahelyett, hogy hirtelen és egyszerű képlettel leírhatóan forradalmasítaná a városokat sokféle, többértelmű és komplex módon, differenciáltan alakítja át a városi életet. A hatások pedig nem egyformán érintenek minden várost. A hagyományos infrastruktúrákkal (például úthálózat) ellentétben a fejlett telekommunikációs hálózatok fejlesztésének különös sajátossága, hogy nagyrészt vagy teljesen láthatatlanok a városok polgárai számára, helyigényük igen csekély, valamint a klasszikus értelemben sohasem válnak mindenki számára elérhető közművekké. Sok hálózat lényege, hogy a társadalom bizonyos rétegeit kirekeszti a hordozott információból. A várospolitika és a várostervezők mindezidáig nem szenteltek elegendő figyelmet a területnek, Pedig a memóriakapacitás és a képernyőtér egyre inkább olyan értékké válik, mint a telek és az ingatlan. A városok fejlődésének történetét tekintve megállapítható, hogy azok alapvetően az emberek közötti kölcsönhatások, illetve a kommunikáció elősegítése érdekében fejlődtek. Arról, hogy a telekommunikáció hogyan hat a város formájára, alapvetően kétféle utópisztikusdeterminisztikus jövőkép létezik a szakirodalomban: a feloldódó urbanizáció és a város reneszánsza forgatókönyvek. Előbbi arra hivatkozik, hogy a történelem során először lehetséges az, hogy az ember egy hegycsúcsra költözzön fel és mégis valós idejű, hatékony, sőt intim kapcsolatokat tartson fenn üzleti és más közösségekkel. A tele-város egyre inkább felszabadul a földrajzi kötöttségek alól, és a hely szelleme mellett mind jobban meghatározza majd az intellektus. A kibernetikai térben létrejönnek a távolságoktól független virtuális közösségek. A tele-munka (otthoni irodából, távoli fiók-irodákból), a tele-vásárlás, teleügyintézés (például tele-banking), tele-rekreáció (home entertainment) egyre inkább szükségtelenné teszi a fizikai jelenlétet, és ezért mind a decentralizáció irányába hatnak. A másik elemzés azt hangsúlyozza, hogy a fejlett telekommunikáció amely túlnyomórészt magántársaságok monopóliuma egyre intenzívebbé teszi a városi tér feletti ellenőrzést. A történelem során a városok egyik lényege volt az akkori kommunikáció ellenőrzése: folyóké, csatornáké, kikötőké, valamint útvonalaké. A telekommunikációs technológiák pedig nem képesek a tér-idő viszonyok mindenütt egyenletes sűrítésére; egyes területeket kizárnak, míg másokat csomópontszerűen bekapcsolnak az új termelési és fogyasztási módokba. A globális hálózatok csomópontjain történő információs szolgáltatások így újabb centralizációt okoznak. Az informatika pedig további segítséget nyújthat a városi tevékenység-sűrűségből adódó zsúfoltságok kezelésére, például a közműszolgáltatások vagy a közúti forgalom szervezése (kapacitás-optimalizálás, információs rendszerek, úthasználat adóztatása) területén. Úgy tűnik, hogy város és telematika kölcsönhatásai életünkben sokdimenziós változást idéznek elő, ezért nem prognosztizálhatók egyszerű dichotómikus képletekkel. E komplex kölcsönhatások, illetve kapcsolatok az alábbi tipológiával írhatók le megfelelően 4
5 fizikai fejlődési szinergiák jó példája a posztmodern építészet erődítmény karaktere és a magánkézben lévő telematikai hálózatok kizáró jellegének egymást erősítő párhuzamossága, vagy a meglévő fizikai infrastruktúra-folyosókat használó telekommunikációs hálózat fejlesztések helyettesítési hatások kétségtelen, hogy az informatikai szolgáltatások bizonyos típusú utazások (például ingázás) egy részét feleslegessé teszik, számukat csökkentik generáló hatások bizonyos területeken az információ, valamint az emberek és áruk fizikai áramlása egymást generálják, amire kiváló példát szolgálnak a konferenciák: előkészítésük roppant mennyiségű elektronikus információ-cserét igényel (telefon, fax, , repülőjegy foglalás stb.), az eredmény azonban egy fizikailag létrejövő találkozás százak vagy ezrek között, amely láncreakciószerűen további kontaktusok, elektronikus információcserék és későbbi találkozások egész sorát válthatja ki. elősegítő hatások a fizikai hálózatok (vasút, közút, repülőtér, stb.) optimális működését elősegítendő az elektronikus térben párhuzamosan intelligens informatikai kontrollhálózatok jelennek meg (elektronikus nyomon követés, monitoring, irányítás, ellenőrzés, diszpécserszolgálat, biztonsági rendszerek, díjfizettetés). A lényeg tehát, hogy város és a telekommunikáció számtalan módon kölcsönhatásba kerül egymással: egyrészt tovább erősíti a fejlett nagyvárosok központi szerepét, másrészt elősegíti bizonyos tevékenységek decentralizációját, a fizikai áramlatok egy részét áttereli az elektronikus hálózatokra, bizonyos terek és szolgáltatások használatát ellenőrzés alá vonja, némely területen további igényeket gerjeszt, valamint további akadályokat hárít el a városnövekedés elől. A városi sűrűsödésre egy sor olyan tevékenységnek, melyeket nem lehet áramlatokba transzformálni, továbbra is feltétlen szüksége van: specializált oktatási intézményeknek és termelési központoknak, rekreációs területeknek, valamint speciális szemtől-szembe találkozásoknak (kórházak, szaküzletek, magas szintű vezetői megbeszélések stb.) Megjelennek a tele-közösségi házak, amelyek az esélyegyenlőséget próbálják biztosítani (például Manchester, Edinburgh), az internet-kávéházak, az intelligens épületek, a virtuális egyetemi campusok (például Antwerpen, Barcelona, Stockholm), tehát a távtanulás, valamint a tele-vásárlás, a tele-banking és a tele-szórakozás. A város fizikai és elektronikus terei egyaránt újraértelmeződnek. Míg a városi (fizikai) helyek társadalmi tagoltsága általában jól érthető, addig az elektronikus tereké ahol a földrajzi elhelyezkedésnek a fizikai terekkel éles ellentétben nincs már semmi szerepe sokkal kevésbé. Az otthon és munkahely, a magán és köz, valamint a fizikai és elektronikus közötti határok egyre inkább elmosódnak. A hatalommal rendelkező csoportok a telekommunikáció segítségével a városi tér és használata felett növekvő ellenőrzést gyakorolnak, míg új fizikai és elektronikus gettók jönnek létre a marginalizált, a szegény és a deprivált háztartások számára. Az információs város egyre inkább polarizálódik, és a különböző fizikai és elektronikus terek komplex patchwork (folt hátán folt)-szerű rendszerévé válik. A kulturális gazdaság & a kreatív helyek A 21. század sikeres nagyvárosainak kulcsszava a minőség lesz: szolgáltatásokban, életmódban és kultúrában egyaránt. Ugyanakkor a korszak gazdasági és kulturális értelemben meghatározó urbánus központjai azok a nagyvárosi régiók lesznek, amelyek az 5
6 úgynevezett kreatív hely tulajdonsággal jellemezhetőek. (Ilyennek számítanak jelenleg többek között: Los Angeles, a Szilícumvölgy, Ottawa környéke, Párizs régiója, vagy Lombardia térsége.) Természetesen egy kreatív hely kialakulása több feltétel szerencsés egybeesésének köszönhető: ezek között szerepelnek a kulturális hagyományok (az őslakóké és a bevándoroltaké egyaránt), a kedvező regionális gazdasági kontextus, a hely intenzív bekapcsolódása a globális infrastruktúra-hálózatokba, a helyi hálózatok gazdagsága (vagyis a szemtől-szembe találkozásoknak kedvező urbánus tereké és intézményeké; kávéházak, korzók, kiállítótermek, egyetemek), valamint az úgynevezett idegen elem jelenléte. Az új szervezési rendszer, illetve területi logika ellenére sem szabad megfeledkezni arról, hogy a személyes tapasztalat, a történelmi emlékezet és a kulturális identitás még mindig helyhezkötöttek. Egyrészt jó hír, hogy az információs társadalom korában is nagy szükség van a szemtől-szembe találkozásokra (nem csak társadalmi nosztalgiák, szociálpszichológiai igények felemlítése okán, hanem a kreativitás, vagyis a gazdasági siker érdekében is!), másrészt a városfejlesztésre mindig megtermékenyítően hatott az idegen, bevándorló elem: jó példa erre London, Párizs, Hollywood, vagy New York (ahol jelentős arányú a bevándorló népesség, köztük a zsidó közösségek). A kulturális gazdaság a nagyvárosi régiók egy sajátos gazdasági klasztere, az új posztindusztriális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő, a piacgazdaságba egyre mélyebben beépülő jellegzetes eleme. Természetéből fakadóan igényli a városi koncentrációt, illetve miliőt (urbánus tereket és intézményeket), valamint a kis- és középméretű vállalkozások rugalmas hálózatát, beleértve a fejlett IT hálózatokat és az együttműködési kultúrát. Része a tudásalapú gazdaságnak, ahol a termékek egy részének fogyasztását (és árát) nem hasznossági, hanem kulturális szempontok határozzák meg. A materiális, gyakorlati értéknél sokkal fontosabb kulturális-esztétikai-szellemi-szimbolikus tartalmuk. A kultúra, mint üzlet egyik vezető szektora a posztfordista gazdasági fordulatnak, és alapja számtalan nagyváros megújulási folyamatának. A kulturális iparágak magukba foglalják a divat (ruházat, ékszer), a bútor, lakberendezés, a személygépkocsi, a reklám, a könyvkiadás, a zene, a film, az építészet, a vendéglátás és a túrizmussal összefüggő termékek és szolgáltatások teljes skáláját, illetve vertikumát. A zene esetében például ez horizontális értelemben a műfajok széles skáláját jelenti az operától, valamint a szimfonikus és a kamarazenétől az operetten át a jazzig, illetve a könnyűzenéig, míg vertikálisan az oktatástól kezdve a fesztiválokon át a kotta, CD kiadásig, illetve a hangszerkészítésig. A jelenség természetesen igen sokszínű, de a tematizálódás folyamata már jól megfigyelhető globális léptékben: London például a színházak városaként említhető, míg Hollywoodra a mozi fővárosaként gondolunk, Lombardia a formatervezés központja (Olaszország általában véve is ékszer- és lábbeli divat-nagyhatalom), Los Angeles a kozmetikai sebészet központjának lép elő, de ide sorolható a legutóbbi időben megjelenő brazil luxusfogyasztási cikkek megjelenése is. A kulturális gazdaság erősen helyfüggő, és szervesen táplálkozik a helyi hagyományokból (például Lombardiában, Milánó környezetében a Szaléziánus rend 400 éve oktatja az egyszerű embereket a minőségi, igényes kézműves munkára). A függés természete elsősorban társadalmi, és kiterjed a képzettségre, a szaktudásra, az igényességre, a munkamorálra, a bizalomra és az együttműködési készségre. A kulturális gazdaság különösen igényes a városi társadalom minőségére. A városok versenyképességéhez pedig jelentősen hozzájárul azáltal, hogy egyedi termékeket állít elő, a kölcsönös tanulás, szinergia, kreativitás, innováció iránti igényével kvalifikált munkaerőt hoz létre, valamint más fejlett gazdasági ágakat is vonz, egyrészt közvetlenül (például a túrizmust), másrészt az életminőségen keresztül közvetett vonzerőt is gyakorolva (lásd például az üzleti szolgáltatásokat). A kulturális gazdaság egyrészt szerves kapcsolatban van egy másik, jelentőségében növekvő szektorral az ún. szabadidő gazdasággal (amelynek részei a helyi rekreáció, a 6
7 túrizmus, és a szórakoztatóipar), másrészt tevékenységi szinten ha nem is önállóan, illetve átfedések nélkül, de négy komponense különböztethető meg. Ezek: (1) a hagyományos kulturális szolgáltatások köre közművelődés, kulturális intézmények: kiállítások, múzeumok, színházak, koncertek stb., (2) a kulturális termékipar elektronikus és nyomtatott sajtó, marketingkommunikáció, könyvkiadás, rendezvény- és látványipar, filmipar, zene, szoftveripar, divatipar, formatervezés, építészet, felsőoktatás, kutatás-fejlesztés és a speciális vendéglátás, (3) a kultúrával összefüggő turizmus Operabál, Tavaszi Fesztivál, Pepsi sziget, gyógyvíztúrizmus, vallási túrizmus, konferencia-túrizmus, valamint (4) a tudásipar felsőoktatás, nyári egyetemek, tudományos konferenciák, K+F. III. Budapest esélyei Az urbanisztika számára a globalizációs dilemmák két okból is fontosak. Egyrészt az épített kultúra szempontjából eldöntendő, hogy érdemes-e kritika nélkül egy uniformizáló globális erőfeszítést támogatni, amely végső esetben magát az ezerszínű városi kultúrát semmisíti meg, másrészt az utóbbi évtizedek azt mutatják, hogy a globalizálódó piac az egyneműséggel szemben felértékelni látszik az egyediséget. Christian Norberg-Shulz szerint a városépítészet a genius loci láthatóvá tétele. Az identitás persze nem feltétlenül egyenlő a PR céllal létrehozott és eladott imázzsal. Egy komplex nagyvárosban a kulturális identitás kérdése meglehetősen bonyolult. Felmerül a kérdés, hogy kinek az identitás-elképzelése érvényesüljön? Azoké, akik a történelem összes relikviáját meg kívánják őrizni, vagy azoké, akik a fejlesztések hatására emelkedő telekárakkal és lakbérekkel költözésre kényszerítenek jelentős rétegeket? Azoké, akik turistáknak komponálnak kereskedelmi imázst, vagy azoké, akik a hrabali hangulatú szegénységben vélik megtalálni a hely igazi identitását? Mára már a természetes identitás koncepciója is megkérdőjeleződött, ami után csak az ember választotta kulturális identitás lehetősége marad. A városok esetében pedig a kulturális identitás megalkotói a különféle intézmények és médiumok, beleértve a (város)építészetet is. Érdekes felfedezni Budapest nagyszerű örökségében, hogy a tematikus park egyáltalán nem új jelenség. A főváros rendelkezik néhány figyelemreméltó pozitív előképpel, mint például a Wekerle-telep (lakópark) vagy a millenniumi együttes a Városligetben (szórakoztató park), de a gyalogos Váci utca exkluzív üzleteivel is egyre inkább egyfajta (nem feltétlenül pozitív) tematikus park. E hagyományok méltó folytatója a Millenáris Park. Budapest kulturális öröksége, illetve kulturális lehetőségei kiválóak. Amellett, hogy az új gazdaság egyik legígéretesebb ágának, a kulturális és a szabadidő gazdaság klaszterjellegű fejlesztésének komoly szerepe lehet a főváros gazdasági versenyképességének növelésében, egy lassan formálódó jövőkép, illetve fejlesztési stratégiai meghatározó eleme is lehet. A metropolisz régió kulturális gazdaságának fejlesztése magába foglalja a hagyományosan állami feladatként jelentkező kulturális szolgáltatások fejlesztését, az üzleti szféra e területén működő kis- és középvállalatok fejlődésének, illetve hálózati együttműködésének támogatását, valamint az intenzív nemzetközi helymarketinget is. A város minden időben a kultúra foglalata, kultúrát pedig feltalálni nem, csupán folytatni lehet. Természetesen egy nagyvárost sokfajta kultúra kölcsönhatása alakítja. Ha ránézünk Budapestre, és azt mondjuk: nem tetszik nekünk valamelyik része, vagy úgy egészben, akkor tulajdonképpen azt mondjuk, hogy nem tetszik az a kultúra, ami alakította, illetve alakítja. Jó lenne, ha fővárosunkat igazán szeretnék lakói, és a várost az optimizmus, a kedvesség és az egymással törődés kultúrája alakítaná. E tényezőknek talán még nagyobb a szerepük úgy az életminőség, mint a gazdasági versenyképesség fejlesztésében, mint a hagyományos műszaki tényezőknek. 7
8 Hamvas Béla szerint az öt (európai) géniusz a ködös észak, a mediterrán dél, kelet sztyeppéi, a polgárosodott nyugat és Erdély. Magyarország szerinte attól különleges hely, hogy minden pontján egyszerre van jelen mind az öt primer komponens csak más-más arányban. Mindez persze az időben is változhat. Önökre bízom, hogy a mi Budapestünk géniuszában jelenleg melyik alkotórész dominál. Budapestnek már most temérdek látható és láthatatlan versenytársa van szerte Európában. A színfalak mögött öldöklő verseny folyik a megarendezvények jogának megszerzéséért, valamint emblematikus (kulturális) létesítmények megtelepítéséért. Minden aspiráns igyekszik jellegzetessé, összecserélhetetlenné tennie magát, és ennek megfelelően bőséggel áldoz a közfigyelemért. Glasgow egy látványos városrehabilitációs program betetőzéseként 1999-ben az építészet és a formatervezés fővárosa volt. Tavaly Graz volt Európa kulturális fővárosa, idén pedig Genova, az olimpiát sikeresen megrendező, Gaudi és Cerda Barcelonája pedig nemzetközi kulturális fórumnak adott otthont De a versenyben az európai városrangsorban harmadrangúnak számító városok is jelentkeznek: a 680 ezer lakosú Wroclaw például a 2010-es világkiállításra pályázik. A korábban gazdasági depresszióval és terrorista merényletekkel sújtott Bilbao Frank O. Gehry sztárépítészt szerződtetve néhány éve Guggenheim múzeumot épített, amely mára már több mint egymillió turistát vonz évente. Bátor és kreatív projektek (is) kellenek tehát a nagyvárosok sikeres fejlesztéséhez: olyanok, amelyek lenyomatot hagynak nemcsak a város szövetén, de a nemzetközi túrizmus térképén is. Meglepőnek tűnhet azoknak az attrakcióknak a sora, amelyek ezt Budapesttel valamilyen mértékben megteszik: a Sziget, a Száztagú Cigányzenekar, a Kommunista Szoborpark, a Terror Háza, a Millenáris Park, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és az Ecseri piac. Egyelőre nem több. Budapest versenytársai közül már jónéhánynak sikerült felépítenie és eladnia arculatát. Bécs a szecesszióra épített, mely témába komplex módon belefoglalta az építészetet, a képzőművészetet és a zenét (utóbbit az operettől az operabálig). A császárváros mindezt városépítészeti rekonstrukcióval nyomatékosította. Kisebb léptékben Salzburg is sikeresen épített a Mozart-kultuszra, a zenei fesztiváltól a bonbonig. Prága a cseh irodalom klasszikusaira játszik rá sikeresen, a városarculatot középkori skanzen jelleggel alakítva. A Budapes-mítosz még várat magára, pedig van miből gyúrni. Ha Bécstől csenne jobb kiadású szecessziós város lehetne (gondoljunk csak Lechner Ödönre, Róth Miksára, Kós Károlyra, Csontváryra, vagy a Zsolnay-porcelánra), de kiválóan építhet a zenére is (Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi minden nehézség nélkül értékesíthető ), beleértve a népzenét, a komolyzenét, az operettet, a cigányzenét és a kortárs könnyűzenét, illetve a dzsesszt. A páratlan magyar zenepedagógiában pedig ott van a Kodály-módszer! Az is valóságos csoda, hogy Budapesten egymással párhuzamosan közel egytucatnyi építészeti hagyomány alakult ki a pasaréti Bauhaustól a belvárosi szecessziós palotákon át Kós Károly budai, kispesti és állatkerti munkásságáig. Kínálja még magát nem feltétlenül mai állapotában az oktatás, a szakoktatás és az egyetemi képzés is ( az egyetemi város tematika, amely lehetővé tenné, hogy a délkelet-európai országok leendő elitjének képzőhelye legyünk), de egyes szakírók szerint egzotikumánál fogva még a századfordulós szegénység is értékes, illetve érdekes lehet a nemzetközi túrizmus szemszögéből. Budapestnek azonban Béccsel és Prágával szemben egyik komoly hátránya, hogy nem gyalogosváros. Riválisai pedig azok. Nemcsak léptéküknél fogva, hanem kiterjedtebb gyalogosövezetekkel és fejlettebb szolgáltatási színvonalú tömegközlekedéssel rendelkeznek. Ne felejtsük el, hogy egy város megismerése, felfedezése hasonlóan a kisüzletekben történő vásárláshoz alapvetően gyalogostevékenység. Ahhoz hogy ne maradjon le a versenyben Budapestnek komoly fejlesztési forrásokat kell fordítania a közeljövőben egyrészt a közúthálózat még hiányzó elemeinek megépítésére, másrészt a tömegközlekedés korszerűsítésére, illetve továbbfejlesztésére. E kettő adhatna lehetőséget további közösségi területek forgalomcsillapítására, illetve gyalogosítására. 8
9 A (történelmi) városrészek tematizálása Ha mikro-léptékben is, de bizonyos tematikus sűrűsödések elkezdtek spontán kialakulni az elmúlt évtizedben, a belső, elsősorban kereskedelmi városrészek terület-felhasználásában. Ilyen például a Belvárosban a Falk Miksa utca és környéke, amely műkincs-kereskedelem és az ehhez tartozó festményárverések központjává vált. A környéken tucatnyi, ma már patinás nevű magángaléria, valamint régiség/műtárgy kereskedés található, amelyeket előszeretettel keresnek fel a hazai elit mellett a tehetősebb külföldi turisták is. Hasonló sűrűsödés figyelhető meg a használt könyvek kereskedelmében is: a Múzeum körút és környéke számos antikváriumot kínál a bibliofil kincskeresőknek. Spontán előképek, majd lassú de tudatos fejlesztés eredményeképpen itt említhető még a Nagymező utca és néhány száz métere környezetében kialakuló színházi-szórakoztató vigalmi negyed is, beleértve a Liszt Ferenc tér-jókai tér övezetét is. A térbeli sűrűsödés hiánya nem feltétlenül akadály. A tematizálásnak van egy másik, költséges beruházást nem igénylő, eddig még teljesen kihasználatlan módja: az ún. tematikus séták intézménye turisták számára, megfelelő térképpel és többnyelvű, gazdagon illusztrált útmutatóval, amelynek során egy-egy történelmi eseménysorozat, vagy kiemelkedő személy életútjának állomásait keresik fel. A nemzetközi porondon számos példa van erre Dublin James Joyce sétájától a bostoni teadélután járdák piros csíkját követő urbánus szafariájig. A budapesti témák között különlegesség lehetne például egy Krúdy-séta, egy kávéházi körkép, egy Bauhaus séta a Pasaréten, vagy az 1956-os forradalom stációit követő barangolás (érintve a Terror Háza múzeumot, a Köztársaság teret, a Rádió épületét, a Kossuth teret és a Kommunista Szoborparkot Nagytétényben). Az innovatív projektek szerepéről szólva az új vagyis az adottságokat előnnyé formáló gondolkodásmód jó példája lehetne a Józsefváros belső területének átformálása. Ahelyett, hogy a városrész a rendőrség és a térfigyelő kamerák segítségével a legigénytelenebb prostitúció fantomjával küzd, félretéve a nyárspolgári előítéleteket előnyére formálhatná a kínos hagyományt. A londoni Soho, az amszterdami belváros, vagy a sydney-i Kings Cross különleges nemcsak vigalmi igényeket kiszolgáló idegenforgalmi vonzerővel bír, afféle pozitív gettó, átlátható helyzettel és virágzó túrizmussal. (Akinek ez nem tetszik a helyi lakosok közül, az sem jár rosszul: korábban elértéktelenedett ingatlanja hamarosan a sokszorosát fogja érni, amelyből másutt kényelmesen megoldhatja lakásgondjait.) A hátrányok előnnyé formálása nagyobb léptékben is megkísérelhető; a szegregáció, a gettósodás okos várospolitikát követve hallatlan érték is lehet. A régi pesti zsidónegyed (a Dob utca, Kazinczy utca, Síp utca és Dohány utca egybefüggő térsége) ma is páratlan kulturális és civilizációs érték, amely bár nemrégiben az Andrássy úttal együtt felkerült az UNESCO Világörökség listájára mostanáig parlagon hevert az idegenforgalom szempontjából. (A prágai kisebb.) A budapesti abban is egyedi, hogy, szemben Európa többi tradicionális zsidónegyedével, az egykori gettó területén működik a mai zsidóság intézményeinek jó része, beleértve a hitéletet, a kulturális rendezvényeket, a kóser vendéglátást és a zsidó kultúrához kapcsolódó kiskereskedelmet is. Tudatos fejlesztéssel a budapesti Jewish Town a maga etnokultúrális világával a főváros egyik büszkesége lehetne, s ez a metamorfózis a történelmi sebek begyógyításában is segítene. S mint ahogy mára a China Town attrakciója is szinte kötelező látványossága már egy nagyvárosnak, fontolóra lehetne venni egy pozitív skanzenként funkcionáló Gipsy Town létrehozását is, a világszerte érdeklődést keltő cigány folklórra és muzsikára alapozva. De lehetne koncentrálni az olyan (városi) rekreációs lehetőségekre, amelyet a páratlan Dunapart kínálhat (gondoljunk csak a Hajógyári Szigeten spontán kialakuló miliőre). Budapestnek civilizációsan kell kitalálnia önmagát, a maga kulturális-civilizációs imázsát, amely nélkül a nagyvárosok versenyében nem lesz képes felkerülni a tőke, a kultúra, a túrizmus és a befektetések világtérképére. Úgy tűnik, hogy a kultúra, a kulturális gazdaság adottságainknál fogva az egyik nagy lehetősége Budapestnek és közvetlen környezetének, azon belül is a vizuális/látványipar és a zene emelkedhet ki sajátos vezér-tematikaként, 9
10 amelyre egy versenyképes imázst, az arra épülő komplex fejlesztési stratégiát, valamint az abból következő helymarketing akcióit, illetve a fejlesztési projekteket sikeresen építeni lehet. Egy kísérlet volt már a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-magyarországi Régió 2001-ben készült stratégiájában egy markáns jövőkép megfogalmazására: (mikor már Magyarország több éve tagja az Európai Uniónak ) a régió fejlődésének felgyorsulása a régión belüli cselekvő partnerségnek, a sokrétű hazai és külföldi hálózati együttműködésnek, valamint a hatékonyan felhasznált Európai Uniós alapok gazdaságélénkítő hatásának köszönhető. A hagyományos infrastruktúrák terén felszámolta a legégetőbb kapacitáshiányokat, az információs társadalom fejlesztésében pedig kihasználta regionális versenyelőnyét. A tudásalapú emberi erőforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális gazdaságra és a szabadidő-gazdaságra koncentrál. Jelentős, nemzetközi figyelmet is keltő zászlóshajó-projektek valósulnak meg. Az átgondolt fejlesztés eredménye a többpólusú fejlődés és a koordinált területhasználat. A térség többféle rétegnek is vonzó életkörülményeket kínál. Álom? Az álom hazugság, de álmodni igaz (R. P. Warren) Dr. Lukovich Tamás a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke C:\PK-MUNKAHELYI DOK\konfer\foep-dobogoko\Előzeteskiadvány\LUKOVICH-Városokversenye-2004.doc 10
TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
Részletesebbenfelkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján:
Városépítészet1 témakörök, mintakérdések a vizsgához 2014/2015 a BME Urbanisztika Tanszék kötelező tantárgya felkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján: http://www.urb.bme.hu/segedlet/varos1/eloadasok_2014/
RészletesebbenAz európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató
Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit
Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
RészletesebbenBudafok-Tétény belváros megújításának egy lehetséges koncepciója
A jelenlegi belváros nem méltó hozzánk! Közösségi tervezéssel Budafok-Tétény belvárosának megújulásáért! Budafok-Tétény belváros megújításának egy lehetséges koncepciója Döbrönte Katalin a közösségi tervezési
RészletesebbenAZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?
AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? INFORMÁCIÓS ADATLAP 1. AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? Az Európai Parlament előkészítő tevékenységével összhangban az Európai
RészletesebbenAZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?
AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? INFORMÁCIÓS ADATLAP 1. AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? Az Európai Parlament előkészítő tevékenységével összhangban
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI
SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban
RészletesebbenRAJTUNK MÚLIK: A JÖVÔ BUDAPESTJE
LUKOVICH TAMÁS ügyvezetô igazgató, Pro Régió Ügynökség RAJTUNK MÚLIK: A JÖVÔ BUDAPESTJE Elôzô számunkban könyvismertetés formájában jeleztük, hogy Lukovich Tamás és Csontos János szerkesztésében 22 szakszerzô
RészletesebbenBudapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata
Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenVelencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés
Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenAz új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenTÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
RészletesebbenTársadalmi egyenlőtlenségek a térben
Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenAz urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás
A város. Az urbanizáció Nyugaton 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás Az urbanizáció Nyugaton 2. KI A VÁROSBÓL szállítási forradalom ipari munkahelyek
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenSió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!
Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai
RészletesebbenA kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra
RészletesebbenA szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban
A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy
RészletesebbenTámogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban
Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenA KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI
A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenEgy még vonzóbb Budapestért
Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenAZ EKF HATÁSA PÉCS VÁROSÁRA. Dr. Merza Péter vezérigazgató Pécsi Városfejlesztési Nzrt.
AZ EKF HATÁSA PÉCS VÁROSÁRA Dr. Merza Péter vezérigazgató Pécsi Városfejlesztési Nzrt. AZ EKF HATÁSA A VÁROS ÉLETÉNEK HÁROM TERÜLETÉRE Városfejlesztési hatások Városfejlesztési célok elérése a kulturális
RészletesebbenÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT
ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY 2017. 11. 10. VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT Hajdu Csaba okleveles településtervező, városrendezési referens PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenFEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS. Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft.
FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft. Nemzetközi és Térségi kihívások nemzetközi gazdasági válság hatásai globális pénzügyi
RészletesebbenNehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében
Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenSZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL
SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi
RészletesebbenEURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.
EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenGlobalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a
Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenMichal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
RészletesebbenIntegrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020
Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenA VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS
A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS Egy várostervező morgolódásai Aczél Gábor DLA 2016. 07. 06. MOTTÓ Edgar Degas: Könnyű annak festeni, aki nem tud festeni A VÁROSRENDEZÉS ELHELYEZKEDÉSE AZ URBANISZTIKÁN BELÜL
RészletesebbenA TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus
RészletesebbenHogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.
Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenFelsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.
Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenEU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE
EU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE AZ EU SZAKPOLITIKAI TERÜLETEI ADÓZÁS AUDIÓ- ÉS VIZUÁLISPOLITIKA BELSŐ PIAC BŐVÍTÉS CSALÁS ELLENI KÜZDELEM ÉLELMISZERBIZTONSÁG ENERGIA FEJLESZTÉS FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS
RészletesebbenVONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenHazánk idegenforgalma
Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.
RészletesebbenREGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS
REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS Hrubi László (MTA RKK) 1. Globalizáció új (és nehezebb) kihívások méret, piacképesség, szakosodás, termelékenység stb. változó környezet (a nemzetgazdasági és nemzeti
RészletesebbenCIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN
CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon
RészletesebbenJogi és menedzsment ismeretek
Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák
RészletesebbenEsztergom Kovácsi templomrom hasznosítása
Esztergom Kovácsi templomrom hasznosítása Alapvetések Egy rombemutatás nem csupán a maradványok szakszerű kezelését jelenti, hanem a rom "életterének" kialakítását is. A városnak mindenek előtt szüksége
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenPécs Gyerekeknek & ParticiPécs
Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes
RészletesebbenTérbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )
Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, 2004.03.23.) 1. Lokális külső gazdasági hatások Alfred Marshall, 1890: külső gazdasági hatások (extern hatások), amelyek
RészletesebbenA turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET
A turizmus hatásai A turizmus rendszere 6. előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató π-marketing π-marketing 1 1. 2. 3. 4. 5. Lisszabon Moszkva Amszterdam Brüsszel Vaduz 6. 7. 8. 9. 10. Prága Varsó
RészletesebbenA technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére
A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi
RészletesebbenKörnyezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében
Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység
RészletesebbenA tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.
A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről
RészletesebbenInfrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés
Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,
RészletesebbenÁllami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben
Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Nagy Erika MTA KRTK RKI, Békéscsaba A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE,
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenVárosfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből
Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató VÁROSFEJLESZTÉS A DUNA MENTÉN 2010. május 6. BEMUTATKOZÁS A WING Zrt. az egyik legnagyobb magyar ingatlanvállalkozás.
RészletesebbenKovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET
Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenKIDIN Projekt: Kisebbségek identitása és integrációja művészeti eszközökkel - Konferencia- és fesztiválsorozat a jó gyakorlatok bemutatására
Szentpétery Elemér Együttható Közösségépítő Egyesület KIDIN Projekt: Kisebbségek identitása és integrációja művészeti eszközökkel - Konferencia- és fesztiválsorozat a jó gyakorlatok bemutatására Nagyecsed
RészletesebbenTémakörök az idegen nyelvi érettségihez
Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,
RészletesebbenInfrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.
Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,
RészletesebbenA turizmus környezete és elemeinek. minősítése
A turizmus környezete és elemeinek 2018. 10. 18. minősítése http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/marton_gergely_disszertacio.pdf Rendszerszemléletű turizmusfejlesztés - minden olyan
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
Részletesebbenjankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás
Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet
RészletesebbenA szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez
A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez Budapest, 2013.04.08. Dr. G. Fekete Éva A szolidáris gazdaság (SSE) háttere Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.
KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján
RészletesebbenProf. Dr. Szirmai Viktória Az európai és a magyar nagyvárosi térségek társadalmi átalakulása: a középosztály térfoglalásai.
Prof. Dr. Szirmai Viktória Az európai és a magyar nagyvárosi térségek társadalmi átalakulása: a középosztály térfoglalásai. Kodolányi János Egyetem, tanszékvezető egyetemi tanár MTA TK Szociológiai Intézet,
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
Részletesebben