VÁROSOK VERSENYE 1 Korunk urbanisztikájának kihívásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁROSOK VERSENYE 1 Korunk urbanisztikájának kihívásai"

Átírás

1 VÁROSOK VERSENYE 1 Korunk urbanisztikájának kihívásai I. Bevezetés A város természetesen sokkal több, mint egy materiális, építészeti együttes: gazdasági folyamatok rendszere, társadalmi kapcsolatok hálózata, kulturális miliő, amely meghatározások mindegyike más és más megközelítést kínál. A városok lényege több ezer éves történetük alatt nem változott: amellett, hogy az emberi kultúra foglalatai, az anyagi javak és szolgáltatások, valamint a gondolatok, eszmék cseréjének kitüntetett (sokszor megszentelt) helyei. Az őket formáló gazdasági alapok és társadalmi viszonyok viszont annál inkább átformálódtak. Mindenre kiható többdimenziós (politikai, társadalmi, technológiai, kulturális és környezeti) változások gyorsultak fel, amelyek együttesen jellemzik azt az új korszakot, amelyet a posztindusztriális posztmodern jelzővel illetünk. Az ezredfordulóra az információs és kommunikációs technológiák fejlődésében bekövetkezett forradalmi változásoknak köszönhetően az információ előállítása, gyűjtése, feldolgozása, tárolása, továbbítása, elemzése nemcsak a gazdaság mozgatórugójává, hanem egyenesen a gazdasági siker kulcsává vált. Korunk kapitalizmusának információs módba való átmenete az emberiség történetének harmadik nagy forradalmi átalakulása. Mindez dinamizmust, alkalmazkodást és tudást igényel. Az urbanisztika, vagyis a tudatos várostervezés (mint szakma és tudomány) alig több mint száz éves története során rendszeresen legitimációs és identitásválságba kerül(t). E válságoknak jelentős szerepük van: olyan felismerésekhez vezetnek, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak megújulásához. Ezek közül emelik ki néhányat: - Alapvetően egy generalista, szintetizáló diszciplína, amelynek nincsen sem szimbolikus sem materiális saját tárgya, ami segíthetné definiálni önmagát. Nincs saját, intellektuálisan koherens elmélete sem csak ideológiái és technológiái. Intellektuális bázisa a városelemzés iskolája. - A településtervezés a fejlődés produktuma, és nem megfordítva. Önmagában nem vezet fejlesztéshez. - Az urbanisztika/településtervezés nem politikamentes (értékeket és érdekeket kezel). - Az urbanisztikai szakembereknek demokratikus berendezkedésű társadalmakban olyan meghatározó folyamatok felett nincsen befolyásuk, mint a népességmozgás, a bevándorlás, a nemzetközi munkamegosztás, vagy a spekulatív tőkemozgás. - A városi környezet tervezése egyenlő a kultúra tervezésével. Ez pedig roppant felelősség; sokkal nagyobb annál, hogy csak szakemberekre bízzuk! A városépítészet, amelyek célja az emberi élet megfelelő négydimenziós fizikai kereteinek fejlesztése (a térbeliségen túl a negyedik dimenzió az örökös változásra, az időtényező szerepére utal). A kortárs nyugati városépítészet egyik figyelemreméltó vonása: készsége az együttműködésre a társadalom- és viselkedéstudományokkal. A múltban, amikor az egyes kultúrák stabilabbak és homogénebbek voltak, valamint sokkal szélesebb társadalmi megegyezés volt a szimbólumokkal kapcsolatban, ritkán volt szükség arra, hogy az ember és az őt körülvevő környezet közötti kapcsolatot vizsgálják; a kettő között szoros volt a harmónia. Ma sokkal nehezebb az asszociációs világban tervezni, hisz a szimbólumok nem állandóak, s nem közösek. 1 Elhangzott a Várostudás Kollégium előadásán november 11-én.

2 II. Kortárs (fejlett) nagyvárosok fejlődésének sajátosságai A posztindusztriális gazdasági hangsúly eredményeként egyrészt a fejlett nagyvárosok polgárai egyre inkább szimbolikus világban élnek, ahol a szimbólumok előállítása fokozatosan nagyobb szerepet kap, mint az anyagi javak termelése; másrészt a nemzetállam keretein messze túlnyúló rugalmasan szervezett termelés és fogyasztás lesz a gazdasági siker kulcsa. Az új termelési mód sajátosságait tekintve olyan kérdések kerülnek előtérbe mint a versenyképesség, a kreativitás és az esztétikai tartalom. Ugyanakkor többek között az információs gazdaság eredményeképpen virágzó globális feketegazdaság is egyre inkább városfejlesztési (vagy inkább városformáló) tényezővé válik. A csillagászati összegeket mozgató világméretű pénzmosás egyik kedvelt eszköze a spekulatív ingatlanfejlesztés, ami az ingatlanpiacok instabilitását és a városalakzat hirtelen átalakulását eredményezheti anélkül, hogy a helyi társadalom és gazdaság érdekeit, illetve hagyományait figyelembe venné. A kísérő társadalmi folyamatokban a területi elkülönülés, a szegregáció trenddé válik. Hagyományos közösségek és értékrendek bomlanak fel, amellyel párhuzamosan egyszerre figyelhető meg a globális egyféleség és a kulturális sokszínűség kialakulása. A kortárs nagyváros komplexitásával való találkozás egyszerre kelthet egyfajta tiszteletet és kiábrándulást. A posztmodern város továbbra is a gazdag tapasztalatok, izgalom, lehetőségek és az innováció színtere, gyakran egyfajta hedonista színház mágikus hangulatával kísérten. De szimbóluma az egyenlőtlenségnek, a veszélynek, a szennyezésnek, a deprivációnak, a kizsákmányolásnak és a szegregációnak is. Témaparkok A városépítészet évtizedekig tartó háttérbe szorulása után reneszánszát éli a fejlett világban. Annak, hogy a nyolcvanas évekre ismét divatba jött, több oka van. Az egyik a világ nagyvárosai közötti erősödő verseny. A tét a globális pénzügyi, szórakoztató és fogyasztási szerepkör erősítése. Ennek során számos város vezetői felfedezték, hogy a városépítészet megfelelő eszköz lehet e cél elérésében, hiszen a városszépítés, az arculat vagy imázs javítása összeköthető a gazdasági fejlődéssel. A városi látványosságok szervezése, illetve manipulációja a tőke és a kívánatos társadalmi osztályok vonzásának eszközévé vált. A nemzetközi referencia megszerzésének ma már szinte egyedüli módja annak bizonyítása, hogy az adott város képes jelentős látványos rendezvényeket vonzani például olimpiát, Forma-1 nagydíjat, világkiállítást, csúcsértekezleteket és kongresszusokat, divat show-kat, művészeti fesztiválokat stb. Ezen kívül a sikeres városoknak igazi történelmi és kortárs egyéniségekre (híres karmesterekre, írókra, képzőművészekre, sportolókra) is szükségük van ahhoz, hogy felépítsék, megváltoztassák és eladják imázsukat (hasonlóan a sikeres labdarúgó- klubokhoz). Kertész Imre Nobel díja felért egy jobb hitelbesorolással. Mivel a kapitalizmus információs módja ún. áramlat-terekben szerveződik, továbbá ezek az áramlat-terek a világ értékes (helyi) csomópontjait kötik össze és absztrahálják őket kulturális és társadalmi gyökereiktől, a posztmodern korszak építészete ezért olyan terekre koncentrál, mint a repülőterek, konferencia-központok és irodaházak. A városépítészet reakciója pedig a szervezett látványosság, befelé forduló mikrovilágokkal, pszeudo-közterületekkel, illetve - terekkel, amelyek közös jellemzője a hagyományos utca gazdag hangulatának szimulációja, a centralitás nélküli változatosság, a tervezett áramlatok, valamint a minden áron emlékezetességre való törekvés a szervezett látványosság és a különféle utalások segítségével. A szórakozást és a fogyasztást célzó hedonista aspirációk a történeti város jól ismert és bevált elemeinek manipulációjához vezetnek. Ennek eredményeképpen a városépítészet eszköztára kiegészül, a növekvő absztrakció világában új fizikai formákat igyekszik létrehozni, a hagyományos helyi tevékenységek és közösségek pedig kiköltöznek. 2

3 Mindezek során a városi térből, mint erőforrásból áru lesz, amit fogyasztani lehet. A (város)építészet fő funkciója a csábítás és az elbűvölés lesz. Kialakul a középosztálybeli tömegek fogyasztói turizmusa, valamint egy újszerű virtuális turizmus, amelyre példaként említhetők a különféle témaparkok. Lefébvre markánsan mutat rá a lényegre: míg az ipari kapitalizmus korában a különféle árucikkek áramlottak az emberekhez, korunk tömegturizmusa az embereket áramoltatja a különféle történelmű, vagy természetű helyek és terek között. A turizmus az ezredfordulóra az egyik legnagyobb (legális) globális üzletté vált. A tematikus parkokat intenzíven behálózzák, illetve összekötik a telekommunikációs és közlekedési infrastruktúrák hálózatai. Az eredmény a kollázsváros, kulturális sokszínűségével, ellentmondásaival, illetve többértelműségével. A kollázsváros szövetének mozaikjait az infrastruktúra-hálózatok fogják össze. Ez a folyamat, szinte laboratóriumi körülmények között, legjobban az USA-ban, különösen Los Angeles, San Francisco és New York környékén figyelhető meg, de első elemei már Budapesten és környékén a kilencvenes évek elejétől megjelentek. Tehát a posztmodern város mindinkább elveszíti régi hagyományos értelemben vett városszerkezetét, és a vázolt gazdasági és társadalmi változásoknak megfelelően egyre inkább tematikus parkok gyűjteményévé válik olyan témákkal, mint: szórakoztató parkok üzleti és ipari parkok védett, zárt privát lakótelepek nyugdíjas közösségek bevásárló központok út menti lineáris kereskedelmi zónák újrahasznosított, általában vízparti vendéglátásra orientált létesítmények telepszerű, ún. campus-jellegű létesítmények megaprojektek Mint láthatjuk, a tematikus parkok sok típusa fellelhető: kicsik és nagyok, tervezettek és spontán módon létrejöttek. Lényegük a sajátos atmoszférájú, befelé forduló, többé-kevésbé zárt világ, pszeudo (vagy privatizált) közterületek, valamint sok esetben (különösen a tervezett parkok esetében) a mindenáron emlékezetességre való törekvés. Ha e szemléletet, illetve megközelítést továbbfejlesztve alkalmazzuk, nem nehéz Velencét (a hajdani kereskedelmi nagyhatalom extravagáns vízi-színpadát, a tipikus amerikai fehér középosztálybeli elővárost ( a rasszizmus melegágyát ), Sowetho nyomornegyedét, a Harlemet vagy Budapest VIII. kerületét ( a permanensen marginalizáltakat ), London Docklandsét ( a globális üzleti primátus gigantikus parkját ) vagy Manhattant ( a megadollárok maszkulin küzdőterét ) sem egy-egy sajátosan címkézett tematikus parkként felfogni. A városfejlődés sajátos fintora, hogy a monofunkcionalizmus melyet mint a modernista városrendezés egyik negatív eredményét ma már egyértelműen elítélünk bizonyos típusú tematikus parkok formájában ismét kezd kialakulni. Az információs város A világot egyre inkább behálózó, üvegszál kábelek alkotta információs országút olyan mértékben alakítja át a tér idő összefüggéseket, hogy életünk egyszer s mindenkorra alaposan megváltozik. Ami Haussmann báró idején az új sugaras úthálózat kiépítése volt Párizs középkori szerkezetének felszámolásával, vagy a múlt századi vasútépítés okozta távolságrövidülés a sínszálaknak és a gőzvontatásnak köszönhetően, az ma hihetetlen gyorsasággal, csendesen és sokak számára észrevétlenül zajlik a telekommunikációs forradalomban. A nagyvárosok egyre inkább a globális telekommunikációs és telematikai hálózatok gócpontjaivá válnak. E nagyvárosokban a fizikai környezeten túl a telekommunikációs 3

4 igények is sűrűsödnek, így az üvegszál- és a rézkábelek hálózata, valamint a mikrohullámú és műholdsugárzások egyfajta idegrendszeri központokká válnak. Egy mindezidáig legnagyobb szabású ember alkotta technológiai rendszer van kialakulóban, aminek hatása alól senki sem vonhatja ki teljesen magát. A telekommunikáció és a városok fejlődése közötti kapcsolatról mindmáig feltűnően kevés valós eredményt produkáltak a szakmai viták. Ezek a sokszor meglehetősen bizonytalan jövőképek valószínűleg számos utópisztikus elemet is tartalmaznak. Nem egyszer a média szenzáció keresését, vagy az egyszerű technológiai determinizmust is tetten érni. A jövő városának nagyszabású forgatókönyveit a rangos külföldi szakirodalom a metaforák széles skálájával jelöli. A hely nélküli városi világ, A virtuális város, Az elektronikus ház, A huzalozott város, Az információs város, A láthatatlan város, A televáros, Teletópia, A kibernetikai város, Az intelligens város, A flexiváros, A virtuális közösség, A bitek városa. Annyi már biztosan megállapítható, hogy a telekommunikáció és a telematika ahelyett, hogy hirtelen és egyszerű képlettel leírhatóan forradalmasítaná a városokat sokféle, többértelmű és komplex módon, differenciáltan alakítja át a városi életet. A hatások pedig nem egyformán érintenek minden várost. A hagyományos infrastruktúrákkal (például úthálózat) ellentétben a fejlett telekommunikációs hálózatok fejlesztésének különös sajátossága, hogy nagyrészt vagy teljesen láthatatlanok a városok polgárai számára, helyigényük igen csekély, valamint a klasszikus értelemben sohasem válnak mindenki számára elérhető közművekké. Sok hálózat lényege, hogy a társadalom bizonyos rétegeit kirekeszti a hordozott információból. A várospolitika és a várostervezők mindezidáig nem szenteltek elegendő figyelmet a területnek, Pedig a memóriakapacitás és a képernyőtér egyre inkább olyan értékké válik, mint a telek és az ingatlan. A városok fejlődésének történetét tekintve megállapítható, hogy azok alapvetően az emberek közötti kölcsönhatások, illetve a kommunikáció elősegítése érdekében fejlődtek. Arról, hogy a telekommunikáció hogyan hat a város formájára, alapvetően kétféle utópisztikusdeterminisztikus jövőkép létezik a szakirodalomban: a feloldódó urbanizáció és a város reneszánsza forgatókönyvek. Előbbi arra hivatkozik, hogy a történelem során először lehetséges az, hogy az ember egy hegycsúcsra költözzön fel és mégis valós idejű, hatékony, sőt intim kapcsolatokat tartson fenn üzleti és más közösségekkel. A tele-város egyre inkább felszabadul a földrajzi kötöttségek alól, és a hely szelleme mellett mind jobban meghatározza majd az intellektus. A kibernetikai térben létrejönnek a távolságoktól független virtuális közösségek. A tele-munka (otthoni irodából, távoli fiók-irodákból), a tele-vásárlás, teleügyintézés (például tele-banking), tele-rekreáció (home entertainment) egyre inkább szükségtelenné teszi a fizikai jelenlétet, és ezért mind a decentralizáció irányába hatnak. A másik elemzés azt hangsúlyozza, hogy a fejlett telekommunikáció amely túlnyomórészt magántársaságok monopóliuma egyre intenzívebbé teszi a városi tér feletti ellenőrzést. A történelem során a városok egyik lényege volt az akkori kommunikáció ellenőrzése: folyóké, csatornáké, kikötőké, valamint útvonalaké. A telekommunikációs technológiák pedig nem képesek a tér-idő viszonyok mindenütt egyenletes sűrítésére; egyes területeket kizárnak, míg másokat csomópontszerűen bekapcsolnak az új termelési és fogyasztási módokba. A globális hálózatok csomópontjain történő információs szolgáltatások így újabb centralizációt okoznak. Az informatika pedig további segítséget nyújthat a városi tevékenység-sűrűségből adódó zsúfoltságok kezelésére, például a közműszolgáltatások vagy a közúti forgalom szervezése (kapacitás-optimalizálás, információs rendszerek, úthasználat adóztatása) területén. Úgy tűnik, hogy város és telematika kölcsönhatásai életünkben sokdimenziós változást idéznek elő, ezért nem prognosztizálhatók egyszerű dichotómikus képletekkel. E komplex kölcsönhatások, illetve kapcsolatok az alábbi tipológiával írhatók le megfelelően 4

5 fizikai fejlődési szinergiák jó példája a posztmodern építészet erődítmény karaktere és a magánkézben lévő telematikai hálózatok kizáró jellegének egymást erősítő párhuzamossága, vagy a meglévő fizikai infrastruktúra-folyosókat használó telekommunikációs hálózat fejlesztések helyettesítési hatások kétségtelen, hogy az informatikai szolgáltatások bizonyos típusú utazások (például ingázás) egy részét feleslegessé teszik, számukat csökkentik generáló hatások bizonyos területeken az információ, valamint az emberek és áruk fizikai áramlása egymást generálják, amire kiváló példát szolgálnak a konferenciák: előkészítésük roppant mennyiségű elektronikus információ-cserét igényel (telefon, fax, , repülőjegy foglalás stb.), az eredmény azonban egy fizikailag létrejövő találkozás százak vagy ezrek között, amely láncreakciószerűen további kontaktusok, elektronikus információcserék és későbbi találkozások egész sorát válthatja ki. elősegítő hatások a fizikai hálózatok (vasút, közút, repülőtér, stb.) optimális működését elősegítendő az elektronikus térben párhuzamosan intelligens informatikai kontrollhálózatok jelennek meg (elektronikus nyomon követés, monitoring, irányítás, ellenőrzés, diszpécserszolgálat, biztonsági rendszerek, díjfizettetés). A lényeg tehát, hogy város és a telekommunikáció számtalan módon kölcsönhatásba kerül egymással: egyrészt tovább erősíti a fejlett nagyvárosok központi szerepét, másrészt elősegíti bizonyos tevékenységek decentralizációját, a fizikai áramlatok egy részét áttereli az elektronikus hálózatokra, bizonyos terek és szolgáltatások használatát ellenőrzés alá vonja, némely területen további igényeket gerjeszt, valamint további akadályokat hárít el a városnövekedés elől. A városi sűrűsödésre egy sor olyan tevékenységnek, melyeket nem lehet áramlatokba transzformálni, továbbra is feltétlen szüksége van: specializált oktatási intézményeknek és termelési központoknak, rekreációs területeknek, valamint speciális szemtől-szembe találkozásoknak (kórházak, szaküzletek, magas szintű vezetői megbeszélések stb.) Megjelennek a tele-közösségi házak, amelyek az esélyegyenlőséget próbálják biztosítani (például Manchester, Edinburgh), az internet-kávéházak, az intelligens épületek, a virtuális egyetemi campusok (például Antwerpen, Barcelona, Stockholm), tehát a távtanulás, valamint a tele-vásárlás, a tele-banking és a tele-szórakozás. A város fizikai és elektronikus terei egyaránt újraértelmeződnek. Míg a városi (fizikai) helyek társadalmi tagoltsága általában jól érthető, addig az elektronikus tereké ahol a földrajzi elhelyezkedésnek a fizikai terekkel éles ellentétben nincs már semmi szerepe sokkal kevésbé. Az otthon és munkahely, a magán és köz, valamint a fizikai és elektronikus közötti határok egyre inkább elmosódnak. A hatalommal rendelkező csoportok a telekommunikáció segítségével a városi tér és használata felett növekvő ellenőrzést gyakorolnak, míg új fizikai és elektronikus gettók jönnek létre a marginalizált, a szegény és a deprivált háztartások számára. Az információs város egyre inkább polarizálódik, és a különböző fizikai és elektronikus terek komplex patchwork (folt hátán folt)-szerű rendszerévé válik. A kulturális gazdaság & a kreatív helyek A 21. század sikeres nagyvárosainak kulcsszava a minőség lesz: szolgáltatásokban, életmódban és kultúrában egyaránt. Ugyanakkor a korszak gazdasági és kulturális értelemben meghatározó urbánus központjai azok a nagyvárosi régiók lesznek, amelyek az 5

6 úgynevezett kreatív hely tulajdonsággal jellemezhetőek. (Ilyennek számítanak jelenleg többek között: Los Angeles, a Szilícumvölgy, Ottawa környéke, Párizs régiója, vagy Lombardia térsége.) Természetesen egy kreatív hely kialakulása több feltétel szerencsés egybeesésének köszönhető: ezek között szerepelnek a kulturális hagyományok (az őslakóké és a bevándoroltaké egyaránt), a kedvező regionális gazdasági kontextus, a hely intenzív bekapcsolódása a globális infrastruktúra-hálózatokba, a helyi hálózatok gazdagsága (vagyis a szemtől-szembe találkozásoknak kedvező urbánus tereké és intézményeké; kávéházak, korzók, kiállítótermek, egyetemek), valamint az úgynevezett idegen elem jelenléte. Az új szervezési rendszer, illetve területi logika ellenére sem szabad megfeledkezni arról, hogy a személyes tapasztalat, a történelmi emlékezet és a kulturális identitás még mindig helyhezkötöttek. Egyrészt jó hír, hogy az információs társadalom korában is nagy szükség van a szemtől-szembe találkozásokra (nem csak társadalmi nosztalgiák, szociálpszichológiai igények felemlítése okán, hanem a kreativitás, vagyis a gazdasági siker érdekében is!), másrészt a városfejlesztésre mindig megtermékenyítően hatott az idegen, bevándorló elem: jó példa erre London, Párizs, Hollywood, vagy New York (ahol jelentős arányú a bevándorló népesség, köztük a zsidó közösségek). A kulturális gazdaság a nagyvárosi régiók egy sajátos gazdasági klasztere, az új posztindusztriális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő, a piacgazdaságba egyre mélyebben beépülő jellegzetes eleme. Természetéből fakadóan igényli a városi koncentrációt, illetve miliőt (urbánus tereket és intézményeket), valamint a kis- és középméretű vállalkozások rugalmas hálózatát, beleértve a fejlett IT hálózatokat és az együttműködési kultúrát. Része a tudásalapú gazdaságnak, ahol a termékek egy részének fogyasztását (és árát) nem hasznossági, hanem kulturális szempontok határozzák meg. A materiális, gyakorlati értéknél sokkal fontosabb kulturális-esztétikai-szellemi-szimbolikus tartalmuk. A kultúra, mint üzlet egyik vezető szektora a posztfordista gazdasági fordulatnak, és alapja számtalan nagyváros megújulási folyamatának. A kulturális iparágak magukba foglalják a divat (ruházat, ékszer), a bútor, lakberendezés, a személygépkocsi, a reklám, a könyvkiadás, a zene, a film, az építészet, a vendéglátás és a túrizmussal összefüggő termékek és szolgáltatások teljes skáláját, illetve vertikumát. A zene esetében például ez horizontális értelemben a műfajok széles skáláját jelenti az operától, valamint a szimfonikus és a kamarazenétől az operetten át a jazzig, illetve a könnyűzenéig, míg vertikálisan az oktatástól kezdve a fesztiválokon át a kotta, CD kiadásig, illetve a hangszerkészítésig. A jelenség természetesen igen sokszínű, de a tematizálódás folyamata már jól megfigyelhető globális léptékben: London például a színházak városaként említhető, míg Hollywoodra a mozi fővárosaként gondolunk, Lombardia a formatervezés központja (Olaszország általában véve is ékszer- és lábbeli divat-nagyhatalom), Los Angeles a kozmetikai sebészet központjának lép elő, de ide sorolható a legutóbbi időben megjelenő brazil luxusfogyasztási cikkek megjelenése is. A kulturális gazdaság erősen helyfüggő, és szervesen táplálkozik a helyi hagyományokból (például Lombardiában, Milánó környezetében a Szaléziánus rend 400 éve oktatja az egyszerű embereket a minőségi, igényes kézműves munkára). A függés természete elsősorban társadalmi, és kiterjed a képzettségre, a szaktudásra, az igényességre, a munkamorálra, a bizalomra és az együttműködési készségre. A kulturális gazdaság különösen igényes a városi társadalom minőségére. A városok versenyképességéhez pedig jelentősen hozzájárul azáltal, hogy egyedi termékeket állít elő, a kölcsönös tanulás, szinergia, kreativitás, innováció iránti igényével kvalifikált munkaerőt hoz létre, valamint más fejlett gazdasági ágakat is vonz, egyrészt közvetlenül (például a túrizmust), másrészt az életminőségen keresztül közvetett vonzerőt is gyakorolva (lásd például az üzleti szolgáltatásokat). A kulturális gazdaság egyrészt szerves kapcsolatban van egy másik, jelentőségében növekvő szektorral az ún. szabadidő gazdasággal (amelynek részei a helyi rekreáció, a 6

7 túrizmus, és a szórakoztatóipar), másrészt tevékenységi szinten ha nem is önállóan, illetve átfedések nélkül, de négy komponense különböztethető meg. Ezek: (1) a hagyományos kulturális szolgáltatások köre közművelődés, kulturális intézmények: kiállítások, múzeumok, színházak, koncertek stb., (2) a kulturális termékipar elektronikus és nyomtatott sajtó, marketingkommunikáció, könyvkiadás, rendezvény- és látványipar, filmipar, zene, szoftveripar, divatipar, formatervezés, építészet, felsőoktatás, kutatás-fejlesztés és a speciális vendéglátás, (3) a kultúrával összefüggő turizmus Operabál, Tavaszi Fesztivál, Pepsi sziget, gyógyvíztúrizmus, vallási túrizmus, konferencia-túrizmus, valamint (4) a tudásipar felsőoktatás, nyári egyetemek, tudományos konferenciák, K+F. III. Budapest esélyei Az urbanisztika számára a globalizációs dilemmák két okból is fontosak. Egyrészt az épített kultúra szempontjából eldöntendő, hogy érdemes-e kritika nélkül egy uniformizáló globális erőfeszítést támogatni, amely végső esetben magát az ezerszínű városi kultúrát semmisíti meg, másrészt az utóbbi évtizedek azt mutatják, hogy a globalizálódó piac az egyneműséggel szemben felértékelni látszik az egyediséget. Christian Norberg-Shulz szerint a városépítészet a genius loci láthatóvá tétele. Az identitás persze nem feltétlenül egyenlő a PR céllal létrehozott és eladott imázzsal. Egy komplex nagyvárosban a kulturális identitás kérdése meglehetősen bonyolult. Felmerül a kérdés, hogy kinek az identitás-elképzelése érvényesüljön? Azoké, akik a történelem összes relikviáját meg kívánják őrizni, vagy azoké, akik a fejlesztések hatására emelkedő telekárakkal és lakbérekkel költözésre kényszerítenek jelentős rétegeket? Azoké, akik turistáknak komponálnak kereskedelmi imázst, vagy azoké, akik a hrabali hangulatú szegénységben vélik megtalálni a hely igazi identitását? Mára már a természetes identitás koncepciója is megkérdőjeleződött, ami után csak az ember választotta kulturális identitás lehetősége marad. A városok esetében pedig a kulturális identitás megalkotói a különféle intézmények és médiumok, beleértve a (város)építészetet is. Érdekes felfedezni Budapest nagyszerű örökségében, hogy a tematikus park egyáltalán nem új jelenség. A főváros rendelkezik néhány figyelemreméltó pozitív előképpel, mint például a Wekerle-telep (lakópark) vagy a millenniumi együttes a Városligetben (szórakoztató park), de a gyalogos Váci utca exkluzív üzleteivel is egyre inkább egyfajta (nem feltétlenül pozitív) tematikus park. E hagyományok méltó folytatója a Millenáris Park. Budapest kulturális öröksége, illetve kulturális lehetőségei kiválóak. Amellett, hogy az új gazdaság egyik legígéretesebb ágának, a kulturális és a szabadidő gazdaság klaszterjellegű fejlesztésének komoly szerepe lehet a főváros gazdasági versenyképességének növelésében, egy lassan formálódó jövőkép, illetve fejlesztési stratégiai meghatározó eleme is lehet. A metropolisz régió kulturális gazdaságának fejlesztése magába foglalja a hagyományosan állami feladatként jelentkező kulturális szolgáltatások fejlesztését, az üzleti szféra e területén működő kis- és középvállalatok fejlődésének, illetve hálózati együttműködésének támogatását, valamint az intenzív nemzetközi helymarketinget is. A város minden időben a kultúra foglalata, kultúrát pedig feltalálni nem, csupán folytatni lehet. Természetesen egy nagyvárost sokfajta kultúra kölcsönhatása alakítja. Ha ránézünk Budapestre, és azt mondjuk: nem tetszik nekünk valamelyik része, vagy úgy egészben, akkor tulajdonképpen azt mondjuk, hogy nem tetszik az a kultúra, ami alakította, illetve alakítja. Jó lenne, ha fővárosunkat igazán szeretnék lakói, és a várost az optimizmus, a kedvesség és az egymással törődés kultúrája alakítaná. E tényezőknek talán még nagyobb a szerepük úgy az életminőség, mint a gazdasági versenyképesség fejlesztésében, mint a hagyományos műszaki tényezőknek. 7

8 Hamvas Béla szerint az öt (európai) géniusz a ködös észak, a mediterrán dél, kelet sztyeppéi, a polgárosodott nyugat és Erdély. Magyarország szerinte attól különleges hely, hogy minden pontján egyszerre van jelen mind az öt primer komponens csak más-más arányban. Mindez persze az időben is változhat. Önökre bízom, hogy a mi Budapestünk géniuszában jelenleg melyik alkotórész dominál. Budapestnek már most temérdek látható és láthatatlan versenytársa van szerte Európában. A színfalak mögött öldöklő verseny folyik a megarendezvények jogának megszerzéséért, valamint emblematikus (kulturális) létesítmények megtelepítéséért. Minden aspiráns igyekszik jellegzetessé, összecserélhetetlenné tennie magát, és ennek megfelelően bőséggel áldoz a közfigyelemért. Glasgow egy látványos városrehabilitációs program betetőzéseként 1999-ben az építészet és a formatervezés fővárosa volt. Tavaly Graz volt Európa kulturális fővárosa, idén pedig Genova, az olimpiát sikeresen megrendező, Gaudi és Cerda Barcelonája pedig nemzetközi kulturális fórumnak adott otthont De a versenyben az európai városrangsorban harmadrangúnak számító városok is jelentkeznek: a 680 ezer lakosú Wroclaw például a 2010-es világkiállításra pályázik. A korábban gazdasági depresszióval és terrorista merényletekkel sújtott Bilbao Frank O. Gehry sztárépítészt szerződtetve néhány éve Guggenheim múzeumot épített, amely mára már több mint egymillió turistát vonz évente. Bátor és kreatív projektek (is) kellenek tehát a nagyvárosok sikeres fejlesztéséhez: olyanok, amelyek lenyomatot hagynak nemcsak a város szövetén, de a nemzetközi túrizmus térképén is. Meglepőnek tűnhet azoknak az attrakcióknak a sora, amelyek ezt Budapesttel valamilyen mértékben megteszik: a Sziget, a Száztagú Cigányzenekar, a Kommunista Szoborpark, a Terror Háza, a Millenáris Park, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és az Ecseri piac. Egyelőre nem több. Budapest versenytársai közül már jónéhánynak sikerült felépítenie és eladnia arculatát. Bécs a szecesszióra épített, mely témába komplex módon belefoglalta az építészetet, a képzőművészetet és a zenét (utóbbit az operettől az operabálig). A császárváros mindezt városépítészeti rekonstrukcióval nyomatékosította. Kisebb léptékben Salzburg is sikeresen épített a Mozart-kultuszra, a zenei fesztiváltól a bonbonig. Prága a cseh irodalom klasszikusaira játszik rá sikeresen, a városarculatot középkori skanzen jelleggel alakítva. A Budapes-mítosz még várat magára, pedig van miből gyúrni. Ha Bécstől csenne jobb kiadású szecessziós város lehetne (gondoljunk csak Lechner Ödönre, Róth Miksára, Kós Károlyra, Csontváryra, vagy a Zsolnay-porcelánra), de kiválóan építhet a zenére is (Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi minden nehézség nélkül értékesíthető ), beleértve a népzenét, a komolyzenét, az operettet, a cigányzenét és a kortárs könnyűzenét, illetve a dzsesszt. A páratlan magyar zenepedagógiában pedig ott van a Kodály-módszer! Az is valóságos csoda, hogy Budapesten egymással párhuzamosan közel egytucatnyi építészeti hagyomány alakult ki a pasaréti Bauhaustól a belvárosi szecessziós palotákon át Kós Károly budai, kispesti és állatkerti munkásságáig. Kínálja még magát nem feltétlenül mai állapotában az oktatás, a szakoktatás és az egyetemi képzés is ( az egyetemi város tematika, amely lehetővé tenné, hogy a délkelet-európai országok leendő elitjének képzőhelye legyünk), de egyes szakírók szerint egzotikumánál fogva még a századfordulós szegénység is értékes, illetve érdekes lehet a nemzetközi túrizmus szemszögéből. Budapestnek azonban Béccsel és Prágával szemben egyik komoly hátránya, hogy nem gyalogosváros. Riválisai pedig azok. Nemcsak léptéküknél fogva, hanem kiterjedtebb gyalogosövezetekkel és fejlettebb szolgáltatási színvonalú tömegközlekedéssel rendelkeznek. Ne felejtsük el, hogy egy város megismerése, felfedezése hasonlóan a kisüzletekben történő vásárláshoz alapvetően gyalogostevékenység. Ahhoz hogy ne maradjon le a versenyben Budapestnek komoly fejlesztési forrásokat kell fordítania a közeljövőben egyrészt a közúthálózat még hiányzó elemeinek megépítésére, másrészt a tömegközlekedés korszerűsítésére, illetve továbbfejlesztésére. E kettő adhatna lehetőséget további közösségi területek forgalomcsillapítására, illetve gyalogosítására. 8

9 A (történelmi) városrészek tematizálása Ha mikro-léptékben is, de bizonyos tematikus sűrűsödések elkezdtek spontán kialakulni az elmúlt évtizedben, a belső, elsősorban kereskedelmi városrészek terület-felhasználásában. Ilyen például a Belvárosban a Falk Miksa utca és környéke, amely műkincs-kereskedelem és az ehhez tartozó festményárverések központjává vált. A környéken tucatnyi, ma már patinás nevű magángaléria, valamint régiség/műtárgy kereskedés található, amelyeket előszeretettel keresnek fel a hazai elit mellett a tehetősebb külföldi turisták is. Hasonló sűrűsödés figyelhető meg a használt könyvek kereskedelmében is: a Múzeum körút és környéke számos antikváriumot kínál a bibliofil kincskeresőknek. Spontán előképek, majd lassú de tudatos fejlesztés eredményeképpen itt említhető még a Nagymező utca és néhány száz métere környezetében kialakuló színházi-szórakoztató vigalmi negyed is, beleértve a Liszt Ferenc tér-jókai tér övezetét is. A térbeli sűrűsödés hiánya nem feltétlenül akadály. A tematizálásnak van egy másik, költséges beruházást nem igénylő, eddig még teljesen kihasználatlan módja: az ún. tematikus séták intézménye turisták számára, megfelelő térképpel és többnyelvű, gazdagon illusztrált útmutatóval, amelynek során egy-egy történelmi eseménysorozat, vagy kiemelkedő személy életútjának állomásait keresik fel. A nemzetközi porondon számos példa van erre Dublin James Joyce sétájától a bostoni teadélután járdák piros csíkját követő urbánus szafariájig. A budapesti témák között különlegesség lehetne például egy Krúdy-séta, egy kávéházi körkép, egy Bauhaus séta a Pasaréten, vagy az 1956-os forradalom stációit követő barangolás (érintve a Terror Háza múzeumot, a Köztársaság teret, a Rádió épületét, a Kossuth teret és a Kommunista Szoborparkot Nagytétényben). Az innovatív projektek szerepéről szólva az új vagyis az adottságokat előnnyé formáló gondolkodásmód jó példája lehetne a Józsefváros belső területének átformálása. Ahelyett, hogy a városrész a rendőrség és a térfigyelő kamerák segítségével a legigénytelenebb prostitúció fantomjával küzd, félretéve a nyárspolgári előítéleteket előnyére formálhatná a kínos hagyományt. A londoni Soho, az amszterdami belváros, vagy a sydney-i Kings Cross különleges nemcsak vigalmi igényeket kiszolgáló idegenforgalmi vonzerővel bír, afféle pozitív gettó, átlátható helyzettel és virágzó túrizmussal. (Akinek ez nem tetszik a helyi lakosok közül, az sem jár rosszul: korábban elértéktelenedett ingatlanja hamarosan a sokszorosát fogja érni, amelyből másutt kényelmesen megoldhatja lakásgondjait.) A hátrányok előnnyé formálása nagyobb léptékben is megkísérelhető; a szegregáció, a gettósodás okos várospolitikát követve hallatlan érték is lehet. A régi pesti zsidónegyed (a Dob utca, Kazinczy utca, Síp utca és Dohány utca egybefüggő térsége) ma is páratlan kulturális és civilizációs érték, amely bár nemrégiben az Andrássy úttal együtt felkerült az UNESCO Világörökség listájára mostanáig parlagon hevert az idegenforgalom szempontjából. (A prágai kisebb.) A budapesti abban is egyedi, hogy, szemben Európa többi tradicionális zsidónegyedével, az egykori gettó területén működik a mai zsidóság intézményeinek jó része, beleértve a hitéletet, a kulturális rendezvényeket, a kóser vendéglátást és a zsidó kultúrához kapcsolódó kiskereskedelmet is. Tudatos fejlesztéssel a budapesti Jewish Town a maga etnokultúrális világával a főváros egyik büszkesége lehetne, s ez a metamorfózis a történelmi sebek begyógyításában is segítene. S mint ahogy mára a China Town attrakciója is szinte kötelező látványossága már egy nagyvárosnak, fontolóra lehetne venni egy pozitív skanzenként funkcionáló Gipsy Town létrehozását is, a világszerte érdeklődést keltő cigány folklórra és muzsikára alapozva. De lehetne koncentrálni az olyan (városi) rekreációs lehetőségekre, amelyet a páratlan Dunapart kínálhat (gondoljunk csak a Hajógyári Szigeten spontán kialakuló miliőre). Budapestnek civilizációsan kell kitalálnia önmagát, a maga kulturális-civilizációs imázsát, amely nélkül a nagyvárosok versenyében nem lesz képes felkerülni a tőke, a kultúra, a túrizmus és a befektetések világtérképére. Úgy tűnik, hogy a kultúra, a kulturális gazdaság adottságainknál fogva az egyik nagy lehetősége Budapestnek és közvetlen környezetének, azon belül is a vizuális/látványipar és a zene emelkedhet ki sajátos vezér-tematikaként, 9

10 amelyre egy versenyképes imázst, az arra épülő komplex fejlesztési stratégiát, valamint az abból következő helymarketing akcióit, illetve a fejlesztési projekteket sikeresen építeni lehet. Egy kísérlet volt már a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-magyarországi Régió 2001-ben készült stratégiájában egy markáns jövőkép megfogalmazására: (mikor már Magyarország több éve tagja az Európai Uniónak ) a régió fejlődésének felgyorsulása a régión belüli cselekvő partnerségnek, a sokrétű hazai és külföldi hálózati együttműködésnek, valamint a hatékonyan felhasznált Európai Uniós alapok gazdaságélénkítő hatásának köszönhető. A hagyományos infrastruktúrák terén felszámolta a legégetőbb kapacitáshiányokat, az információs társadalom fejlesztésében pedig kihasználta regionális versenyelőnyét. A tudásalapú emberi erőforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális gazdaságra és a szabadidő-gazdaságra koncentrál. Jelentős, nemzetközi figyelmet is keltő zászlóshajó-projektek valósulnak meg. Az átgondolt fejlesztés eredménye a többpólusú fejlődés és a koordinált területhasználat. A térség többféle rétegnek is vonzó életkörülményeket kínál. Álom? Az álom hazugság, de álmodni igaz (R. P. Warren) Dr. Lukovich Tamás a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke C:\PK-MUNKAHELYI DOK\konfer\foep-dobogoko\Előzeteskiadvány\LUKOVICH-Városokversenye-2004.doc 10

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

RAJTUNK MÚLIK: A JÖVÔ BUDAPESTJE

RAJTUNK MÚLIK: A JÖVÔ BUDAPESTJE LUKOVICH TAMÁS ügyvezetô igazgató, Pro Régió Ügynökség RAJTUNK MÚLIK: A JÖVÔ BUDAPESTJE Elôzô számunkban könyvismertetés formájában jeleztük, hogy Lukovich Tamás és Csontos János szerkesztésében 22 szakszerzô

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás A város. Az urbanizáció Nyugaton 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás Az urbanizáció Nyugaton 2. KI A VÁROSBÓL szállítási forradalom ipari munkahelyek

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény Budapest, 2008. október 15. A lengyel ingatlanberuházó- és fejlesztő Echo Investment a mai napon bemutatta a MUNDO Zugló Kerületközpont

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - 2012. november 6. Promontorium Polgári Casino Somfai Ágnes: somfai.agnes@lehetmas.hu Tervek Remélhetően 1998-ban megkezdődik

Részletesebben

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató VÁROSFEJLESZTÉS A DUNA MENTÉN 2010. május 6. BEMUTATKOZÁS A WING Zrt. az egyik legnagyobb magyar ingatlanvállalkozás.

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben