Az antropologizált múzeum

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az antropologizált múzeum"

Átírás

1 Az antropologizált múzeum

2

3 Az antropologizált múzeum Közgyűjtemények átalakulása az ezredfordulón Ébli Gábor TYPOTEX KIADÓ 2005

4 Válogatott írások sorozat A kötetet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Top Trade Kft. és a Zoboki, Demeter és Társai Építésziroda támogatta Lektorálta Radnóti Sándor Ébli Gábor, Typotex, 2005 ISBN Témakör: muzeológia Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor a könyv előkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra fűzhetjük, ha belép a Typoklubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról, programjainkról, és amelyet a címen érhet el. Honlapunkon megtalálhatja az egyes könyvekhez tartozó hibajegyzéket is, mert sajnos hibák olykor előfordulnak. Kiadja a Typotex Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. Felelős kiadó: Votisky Zsuzsa Szerkesztette és tördelte: Leiszter Attila A borítót a berlini Altes Museum kupolaterme fotójának felhasználásával Tóth Norbert tervezte Terjedelem: 21,25 (A/5) ív Készült a Naszály Print Kft. nyomdájában Felelős vezető: Hemela Mihályné

5 Tartalom Előszó 1 MÚZEUMOK ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETÜK 1 Az antropologizált múzeum 13 2 Érték-e az ellentmondás? Ismeret és megismerés a múzeumban 28 3 Nemzetállam kultúrállam A múzeum mint a társadalmi nyilvánosság tere 47 4 A múzeum mint a felejtés helye 58 5 A múzeum mint társadalmi lelkiismeret 74 6 Él-e a modern művészet a múzeumon kívül? A múzeumi diskurzus mai irányairól 91 7 Múzeum és pénz Kultúra és ökonómia találkozása a boncasztalon? Avantgárd, modern és kortárs A huszadik századi művészet múzeumi besorolásáról Évforduló után Merre tovább, hazai múzeumkutatás? Mitől a közé egy gyűjtemény? 172

6 6 TARTALOM 2 ESETTANULMÁNYOK 11 A kultúrpolitika művészete: Berlin Régi képtár, modern magángyűjtemény, kortárs művészeti központ: Madrid Változó állandó kiállítások Londonban Amerikai múzeum Európában: Guggenheim Bilbao Múzeumi ablak Európára: Szentpétervár Modern művészet és aboriginal art: Ausztrália Nyugati művészet, keleti múzeum: Tokió közgyűjteményei A műtárgy maga: Jankovich Miklós gyűjteményeinek mai múzeumi értelmezése Múzeum és magángyűjtés: a kilencvenéves Ernst Múzeum Kié az emlékezés? A holokauszt múzeumi reprezentációjáról 306 Felhasznált irodalom 317 A tanulmányok eredeti megjelenési helye 337

7 Előszó MÚZEUMBA JÁRNI IZGALMAS, MARADANDÓ élmény de szükséges-e erről elméleti igényű, elemző könyvet írni? A gyűjtemények szövevényes története, és mai, gyakran színpadias kiállításuk kérdései régről vonzottak, ám csak egy nagyon erős külföldi tapasztalás adta meg a lökést ahhoz, hogy erről írjak is. Doktori képzésem részeként, Fulbright-ösztöndíjasként egy évet töltöttem New Yorkban, ahol nyilvánvalóvá vált számomra, a múzeumok látványos sikereinél csupán a mögöttük meghúzódó ellentmondások markánsabbak, s ez a kettősség az ezredforduló kultúrájának egyik legsokrétűbb jelensége. PhD-disszertációmmal (1999) azonban hamar elégedetlen lettem. Minél több szakemberrel beszéltem, annál inkább kitűnt, száraz, elméleti levezetéseim köszönő viszonyban sem állnak a közgyűjtemények valós működésével. Az idegen szavakkal terhelt, belterjes stílus is csak akadályozta, hogy gondolataim olvasókra leljenek. Kezdtem gyanítani, azért bújok a szakkifejezések mögé, mert a felvetett problémákra sokkal árnyaltabb válaszok indokoltak. Le kellett mondani a hangzatos, de sematikus kijelentésekről, s minél több oldalról, közérthető nyelven körüljárni egyegy dilemmát. Míg például a kísérleti fizika tárgyalásához alighanem nélkülözhetetlen a szaknyelv, ma már egyértelműen hiszem, hogy számos hasonló, fölöslegesen kódolt kulturális kérdésen túl a múzeumnak még a legfilozofikusabb kérdései is egyként érthetően tálalhatóak a szakma és a képzett értelmiségi közönség számára.

8 8 ELŐSZÓ Jelen kötet ezen öt éves szemléletváltásom alatt született tanulmányokból és előadásokból válogat. Az első rész bölcseleti igényű elemzésekből épül fel. Áttekinti a nyugati múzeumi diskurzust, továbbviszi egy-egy szálát, s rendre összeveti gyakorlati példákkal. A második rész esettanulmányokat vonultat fel. Ösztöndíjak segítségével alkalmam nyílt néhány múzeumi központban hosszabban, illetve több alkalommal körülnézni; saját benyomásaimat, az ottani kollégák véleményét és a szakirodalmat fontam egybe beszámolókká. Mindkét rész kiemelt célja a hazai múzeumi közeg jelenségeinek legalább részleges beágyazása a nemzetközi összefüggésekbe. Mivel idehaza csak most születik a korszerű múzeumi közbeszéd, ehhez nem minden ponton könnyű, de éppen ezért annál fontosabb kapcsolódni. Ezt elősegítendő állítottam össze a széles merítésű bibliográfiát is, hiszen az érdemi vitához alapfeltétel lenne a külhoni források ismerete. Esztéta hátteremnél fogva a vizsgálatok középpontjában művészeti gyűjtemények állnak. A múzeum azonban mind történetében, mind mai fejlődésében csak a különböző gyűjtemények kölcsönhatásában értelmezhető helyesen. Ezért törekedtem a történeti, néprajzi és más anyagok szempontjainak érvényesítésére is. A leíró részek gyakran vezetnek normatív következtetésekhez. A véleményalkotás a kultúra egyik legfontosabb velejárója. Egy műtárgyról, kiállításról, múzeumi épületről, a múzeumi vezetés gazdasági lépéseiről, sőt akár etikai vállalhatóságáról természetes nyilvánosan beszélni. A vélemény megosztása másokkal része az élmény feldolgozásának. A kultúra ezáltal közösséget teremt; a múzeum elvben a civil társadalom aktív köztere. A vita segíthet legjobban elkerülni a dogmatikus ítéletalkotást is. A cél ugyanis nem valamely végleges igazság megtalálása a múzeumi világ dilemmáiról, hanem a folytonos, élő diszkusszió. Szándékom szerint jelen kötetben még a kifejezetten normatív megállapítások is elég nyitottak ahhoz, hogy e közbeszéd élénkítéséhez járuljanak hozzá. ***

9 ELŐSZÓ 9 A kötetben minden korábban megjelent tanulmány vagy elhangzott előadás módosított formában szerepel. Hol rövidítettem, hol kiegészítettem a szövegeket; igyekeztem kiszűrni az ismétléseket, néhol több írást összevontam. A könyv végén megadom az írások eredeti megjelenési helyét. Köszönöm a publikációkat kritikájukkal előmozdító főszerkesztők különösen Andrási Gábor (Műértő), P. Szűcs Julianna (Mozgó Világ) és Wessely Anna (BUKSz) segítségét. Az írások megszületését támogatta a Kállai Ernő Műkritikusi Ösztöndíj, a Soros Alapítvány, a British Council, az ausztrál kormány ösztöndíja, és az MTA Művészettörténeti Intézete, ahol 2002 óta dolgozom. Köszönöm Beke László igazgatónak és Pataki Gábor igazgatóhelyettesnek, hogy múzeumi kutatásomat minden tekintetben segítették. A külföldi szakembereken túl számos hazai kolléga többek között Basics Beatrix (Magyar Nemzeti Múzeum), Bodó Sándor (Budapest Történeti Múzeum), Frazon Zsófia (Néprajzi Múzeum), Geskó Judit (Szépművészeti Múzeum), Zwickl András (Magyar Nemzeti Galéria) és Vámos-Lovay Zsuzsanna (Iparművészeti Múzeum) osztotta meg velem kritikai észrevételeit. A közelmúltban idehaza megjelent két múzeumi tanulmánykötet szerzője, Fejős Zoltán és György Péter beszélgetéseinkben szintén igen sok hasznos ötletet adott. A legnagyobb hálával Radnóti Sándornak tartozom, aki emberileg és szakmailag egyaránt mindig előrevivő kritikával támogatta munkámat: egykori témavezetőmként a még meglehetősen nehézkes első közelítéseimet a múzeumi diskurzushoz ugyanúgy, mint e kötet szakmai lektoraként. Nagyon köszönöm a szerkesztő, Leiszter Attila és a kiadó munkatársainak konstruktív segítségét. Külön köszönet illeti a kötet anyagi támogatóit, akik minimális adminisztráció mellett, gyorsan és készségesen segítettek. Ébli Gábor

10

11 1 Múzeumok és társadalmi környezetük

12

13 1 Az antropologizált múzeum SEMMI SEM IDEGEN TŐLEM, AMI EMBERI egyre inkább ez az alapállás jellemzi a nemzetközi múzeumi munkát. A múzeumok mindig is széles merítésre törekedtek: akár a kora újkori cabinet de curieux hagyományából, akár a modern világkiállítások és általában a kulturális exhibicionizmus sikeréből eredeztetjük az elmúlt kétszáz évben befutott pályájukat, a természeti és civilizációs jelenségek egyre szélesedő tárházaiként értelmezhetjük őket. 1 De mostani tárgyéhségük részben új tényezőkkel magyarázható, s új kérdéseket vet fel. A hajdani széles merítést a felvilágosodás univerzalizmusa motiválta. A gyűjtemények mint az enciklopédia projektjének tárgyi megfelelői épültek ki. Éppen ezért több szempontból szakosodtak is. Munkamegosztást alakítottak ki egymás között, elhatárolva gyűjtési területüket. Ez megjelent építészeti elrendezésükben úgy Bécsben a Kunsthistorisches, illetve a Naturhistorisches Museum elhelyezésében a Maria-Theresien-Platz két oldalán, mint később például Washingtonban a Smithsonian Institution és a National Gallery párosában, és a képviselt tudományterületek poroszos fegyelmű felosztásában például a berlini Múzeum-sziget intézményei között. A múzeumok a racionalizmusba vetett hiten alapultak, az ember azon vélt és vágyott képességén, hogy rendszerezni tudja az őt körülvevő és az őbelőle fakadó jelenségeket és tárgyakat, s ezzel mintegy uralja is világukat. Ez a heroikus taxonómiai kísérlet az ember mint a teremtés koronája gondolatá egyik utolsó nagy manifesztációja volt.

14 14 MÚZEUMOK ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETÜK Az elmúlt évtizedek azonban éppen azzal szembesítették e törekvést, hogy a tipologizálás, a jelenségek egymástól hermetikusan elzárt csoportokba sorolása mesterséges, s nemigen tartható. A minél pontosabb klasszifikáció ugyan rendszertanilag tudományos érték, de valójában csak teljessé teszi a múzeum amúgy elkerülhetetlen dekontextualizációs hatását. Az egyes múzeumi tételeket kiemeli nemcsak eredeti, hanem még a gyűjteménybe való bekerülési közegükből (magángyűjtemény, háztartás, más tárgyakkal alkotott funkcionális együttes, szimbolikus háló), s így sterilizálja azokat. Noha naivitás lenne ezek után megkísérelni a visszatérést a reneszánsz vagy barokk kuriozitások laza, szigorú csoportosítási kényszer nélküli közvetlenségébe, a tárgyak közötti kapcsolat újrafelfedezése és bemutatása ma egyre több múzeum számára kulcsfontosságú lett. Gyűjteményi csoportok és korábban már büszkén önállósult múzeumi intézmények kezdenek újra közeledni egymáshoz. A reduktív meghatározások helyet adnak a kölcsönhatásoknak. 2 Ezzel párhuzamosan meglazulni látszik egy másik elhatárolási szempont is, amely valaha a múzeumi munka alapjának tűnt. Revízió alá került a múzeumi érték fogalma. Minden expanziójuk ellenére ugyanis a múzeumok hagyományosan a minőség bírájaként jelentek meg, s egyik fő feladatuk az értékes elválasztása (volt) a talmitól. A szépművészetek terén például kifejezetten ízlésdiktátori szerepet vindikáltak maguknak egy negyedszázaddal ezelőttig. A történeti kollekciók alapjában művelődéstörténeti szerveződésűek voltak, azaz a magaskultúra ideá(l)jából visszavetítve rekonstruálták egy-egy nemzet fejlődésmenetét. Tömegkultúra és magas műveltség elkülönítése valójában egyszerre volt tényezője és következménye a múzeumi szelekciónak. A néprajzi szerzeményekben is erős volt a funkcionalitáshoz képest magasabb rendűnek vélt esztétikai szempont, amint az iparművészeti anyagok történeti részének nem egyszer kincstári bemutatását a grand art (szépművészeti) kollekciók iránt táplált versenyszellem fűtötte. Általában a múzeumi gyűjtemények legfőbb értéke az idő, az elmúlt, a letisztultságot ígérő idő, a történeti távlat volt. Egy régmúlt tárgy már csak a szenioritás elve alapján is rangosabb volt akár még a szebb vagy a ritkább mai

15 AZ ANTROPOLOGIZÁLT MÚZEUM 15 megfelelőjénél. A múzeum az alapvető elgondolásában (számos, de mégis egyedi és eseti kivétel elismerése mellett is) a kulturális konzervativizmus eszméjén nyugodott: egy hajdani aranykor emlékeit kell megőrizni a hanyatló jövőnek. A pluralizált múzeum Ez a kissé egyoldalú antik érték -központúság sokoldalú kritika tárgya lett az elmúlt évtizedekben. Felmerült, hogy az érték kategóriája mindig is önkényesen, partikuláris nézőpontok kiterjesztésével kerül meghatározásra, s hogy ezek a hierarchiák nemcsak nem az egyedül lehetségesek, hanem időben változnak is. Egy tárgy lehet adott szempontból értékes, más szempontból kevésbé nemes. Most felismerjük bizonyos értékeit, míg más attribútumok majd utódainknak szúrnak csak szemet. A szempontok között különösen módosult a készítés, a használat és a szimbolikus konnotációk súlya egyértelműen az utóbbiak, azaz a tudományosan kevésbé megfogható és leírható, a tárgy fizikai valójához nemigen köthető, ám szubjektív és társadalmilag rétegzett, sőt dinamikusan változó tényezők javára. A kultúra szélesebb hozzáférhetőségét és élvezetét hirdetők azt is kinyilvánították, hogy a válogatott magas értékek tárháza inkább nyomasztja és távol tartja a hétköznapi látogatókat. A posztmodern előtérbe helyezte a mulandóságot az örökérvényűség, a multivalenciát az egyértékűség helyett. S ahogyan a kultúrában is a piaci logika kezd érvényesülni, a fogyasztói magatartás kiszolgálása irányítja egyre inkább a kiállításokat, s a mögöttük meghúzódó szerzeményezési és feldolgozói munkát. Az értékek képviselete ugyan szerencsére nem került ki a múzeumok fókuszából, de a tradicionális besorolások elsőbbsége megszűnt, s az értékek azonosítása és közvetítése komplex feladattá vált. A múzeumi munka két alapvető elhatárolása vált ezzel viszonylagossá. Korábban a tárgyak múzeumba kerülésének soklépcsős folyamatát az határozta meg, hogy átesnek-e a kanonizált értékrend szűrőjén, majd az irányította őket a szakgyűjteményi elhelyezés felé, hogy miként voltak a rendszerbe illeszthetőek. A közelmúlt ezt a kettős szelekciót relativizálta. Lénye-

16 16 MÚZEUMOK ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETÜK gesen kitágította, gyakorlatilag végtelenre nyitotta a múzeumi elhelyezésre pályázó tárgyak körét, s azokat lehetőleg minél kevésbé lokalizálja klasszifikációs tekintetben. Éppen az összetettségüket, a minden mással való összefüggésüket domborítja ki, szinte virtuálisan megsokszorozná őket, hogy egyszerre több gyűjteményi egységbe legyenek besorolhatóak és több kontextusban bemutathatóak. A múzeum szervező elve egyre inkább az emberközpontúság lesz. Nem a világon és tárgyain uralkodó emberé, hanem az azokkal számtalan formációban együtt élő, s ennek a történetileg különböző, és a jelenbe nyúló változatait a maga teremtette múzeumokban bemutató emberé. A múzeum fő témája az ember és a környezetének tárgyai között meghúzódó, igen összetett viszony. Ha a dolgokat és a tárgyakat életvilágukba visszahelyezni nem is tudjuk, a múzeum küldetése egyre inkább a köztük és az ember közötti kétirányú kapcsolat elemzése. A tárgy csak ürügy, alkalom lesz az emberi lét rétegzettségének megidézésére. A tárgyakat az emberi használat és elsajátítás szemüvegén keresztül nézzük, az embernek pedig a bemutatott tárgyai tartanak tükröt. A tárgyaira fensőbbséggel lenéző, azok utólagos, múzeumi életét manipuláló ember helyett ez a dolgokhoz és a jelenségekhez való viszonyát önkritikusan értelmező ember magatartása. Ennek lett helyszíne az antropologizált múzeum, gyökeresen megváltoztatva a közgyűjteményi tevékenységet. A változások eredményeként történeti, művészeti, néprajzi és más gyűjtemények egymást kiegészítve, egy holisztikus kultúra-fogalom felé közeledve dolgoznak. A kultúra egyre kevésbé mint normatív értékkategória, a polgári Bildung hozadékaként felhalmozódó Kultur, hanem inkább mint gyűjtőfogalom jelenik meg. Ez a legtágabban értelmezett civilizációs magatartási rutinokat öleli fel. Helsinkiben megnyílt a Kultúrák Múzeuma, Göteborgban adják át a történetileg svédországi gyűjteményekben felhalmozódott etnológiai anyagok bemutatására szolgáló Világ Kultúráinak Múzeumát, Marseille-ben nyílik a Mediterrán Civilizációk Múzeuma, Párizsban épül a Civilizációk Múzeuma. Az elnevezésekben a nyugati kultúra primátusának leáldozására utaló többes szám már magától értetődik. Mivel e múzeumi programok centrumában a jelenségcsoportok kapcsolatá-

17 AZ ANTROPOLOGIZÁLT MÚZEUM 17 nak közvetítése áll, maholnap azon sem lepődhetünk meg, ha az esetleg túl elitistának tartott kultúra helyett végül majd a kommunikáció kifejezés lesz használatos. S ha már időközben kommunikációból nemcsak diplomázni, hanem doktorálni is lehet, talán valóban fel is töltődik majd e fogalom annyira, hogy a jelentés (átvitelének) tudománya legyen; s így a múzeumok tartalmasan lehetnek a conditio, illetve communicatio humana vizsgálatának helyszínei. A mai múzeumi boom igazi újdonsága tehát nem annyira extenzitásának mértéke, azaz annak korlátlansága, hiszen ezt megelőlegezte már a Bouvard és Pécuchet flaubert-i figuráinak tragikomikus fikciója, hanem azon integrativitásra törekvése, hogy a tételek izolációja helyett ember és világa összetettségét mutassa meg. Tárgyak, jelenségek és dokumentációjuk Amennyiben így emberi helyzetek szimbolikus üzenetei állnak figyelmünk középpontjában, akkor ezeknek megőrzésére csupán a tárgyak gyűjtése nyilvánvalóan nem is elégséges. Ez a magyarázata egy másik, szintén túlhasznált, de jó esetben szintén tartalommal feltölthető latin szó, az információ mai múzeumi karrierjének. Artefaktumok mellett ugyanis egyre inkább adatokat, adalékokat, környezeti tényezőket, megfigyeléseket gyűjtünk. Egy-egy kollekció értékét növekvő mértékben a hozzá rendelkezésre álló információ határozza meg. Ez visszamenőleg is igaz, s ez emelte ki a múzeumi adat-, fotó-, irat-, hanganyag- és egyéb tárakat a feledés homályából. Minden olyan korábbi gyűjtés, amelyhez gazdag seddig jobbára fel nem dolgozott információs anyag társul, az újrafelfedezés tárgya lett, úgy a gyűjteményre magára nézve, mint tudományhermeneutikai szempontból, az akkori múzeumi szemléletet a megértés, értelmezés egy állomásának tekintve. A múzeumi levéltárak előretörése Magyarországon is megfigyelhető: a Nemzeti Galéria vagy az Iparművészeti Múzeum adattárainak szakemberei módszertanilag is a hazai muzeológia megújítói, s áttörést jelent, hogy végre a Szépművészeti Múzeum adattára is kutatható lett. Ez a szempont egyúttal felértékeli a kortárs-gyűjtést, hiszen itt nemcsak a tárgy, hanem a járulékos ismeretanyag is első kéz-

18 18 MÚZEUMOK ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETÜK ből szerezhető meg. A jelenkutatás kibontakozása egyike a mai komplex múzeumi változásoknak. Újfent nem csupán arról van szó, hogy kiterjesszük a múzeum figyelmét az időskála mentén a jelen felé, hanem hogy mai kulturális és életviteli produktumokat mai szempontok alapján gyűjtsünk és dolgozzunk fel. Sőt, e mai tényezők hatást gyakorolnak a múzeum történeti anyagait érintő tudományos és kiállítási munkára is. Itt a múzeumi tevékenység egy érdekes paradoxonára derül fény: amenynyiben az alapításkori törzsgyűjtemények kiegészítéseként, aktualizálásaként zajlik a mai kulturális, fogyasztási, civilizációs tárgyak és jelenségek gyűjtése, akkor valójában a múlt kategóriái szerint szemléljük a jelent. Ez esetben a múzeum száz vagy százötven évvel ezelőtti felépítése, szempontjai szűrik a máról alkotott képünket, tehát a múzeum mint időgép a szándékolt hatásával éppen ellentétesen működik. Míg azt várhatnánk, hogy a múzeum átmenekítse a múltat a jelenbe, ténylegesen rátelepíti a múlt tudati állapotát a mára, s nem a jelen szűrőjén keresztül vizsgálja a múltat, hanem a múlt kategóriáiba erőlteti bele a jelent. Ez a rákfenéje a törzsgyűjtemények automatikus kiterjesztésének a jelen felé, ami helyett részben a jelen szempontjainak érvényesítésére lenne szükség. Nem véletlen, hogy a múzeumok a látványos időszaki kiállításokon túl gyűjteményi szinten nemigen tudnak mit kezdeni a kortárs területekkel, mert azok csak erőszakoltan illeszthetőek a klasszikus részekhez. Megváltoztak maguk a jelenségek, amint a látásunk, közelítésünk is hozzájuk. Az ebből adódó feszültséget inkább hagyni kellene termékenyen előtörni. Vállalni kellene a gyűjteményi részek különbözőségét, s hagyni párbeszédüket érvényesülni. Mindebből már csak egy lépés annak belátása is, hogy a klasszikus gyűjteményi részek minősége, szempontjai, összetétele sem homogén, s azok értékét, jelentőségét is ennek megfelelően folyamatosan újra lehet gondolni. A jelen különbözőségének elfogadása és beépítése a múzeumi rendszerbe utat nyithat a múzeumi múlt rétegzettségének felismeréséhez. Az intézmény története és gyűjteményi anyaga nem egy statikusan értékelt monolitikum, hanem élő nyersanyag, amelyből a mindenkori jelen más-más tanulságokat mozgósíthat. A múzeum fókusza tárgyak helyett összefüggésekre, s az állapotok helyett a folyamatokra helyeződik át.

19 AZ ANTROPOLOGIZÁLT MÚZEUM 19 Ez a helyzet választás elé állítja a múzeumokat. Ha ragaszkodnak hagyományos kereteikhez, akkor gyakorlatilag magukat muzealizálják, s tárgyaik bemutatása mellett egyre inkább az lesz fő jellemzőjük, hogy egy XIX. vagy XX. századi szemléletmódot közvetítenek a XXI. században ennek minden előnyével és hátrányával. Míg ha hajlanak a reflexióra, és saját intézményük és tudományterületük folyamatos historiográfiai szemléletét elegyítik a gyűjteményi, feldolgozási és kiállítási tevékenységgel, akkor egy olyan komplex gondolkodási központtá válhatnak, amely a tudományos és a szélesebb közönség számára is éppen a szempontok egymásra vetítése révén lehet visszatérően izgalmas. Egy ilyen múzeum az ismereteink időértékét közvetíti, s a tudományos és köznevelői munkát mint a nyilvános diszkusszió folyamatát jeleníti meg. Az ilyen múzeumi tudás vagy ismeret nem valamely végérvényes megállapítás, hanem maga a kérdésről való folyamatos és közös gondolkodás. Az intézménytörténeti és módszertani tudatosság ugyanakkor nem cél, csak eszköz. Különösen a művészeti múzeumokban riasztó az a kilátás, hogy esetleg egy-egy műtárgy provenienciája fontosabb lesz magánál a tárgynál, vagy a kiállítási tételek szinte csak szemléltetik a felvonultatott dokumentumokat. Tárgy, dokumentáció és szemléltetés egyensúlyára kell törekedni, felmérve annak felelősségét, hogy kvalitásos tárgyak egy növekvő hányadát eredetiben ma már csak a múzeum tárja a nagyközönség elé. Emiatt válik egyre fontosabbá a bemutatás módja, a kiállításrendezés is, hiszen összetett feladat a különböző szakmai és edukatív szempontok vizuális összekapcsolása. A látogató-központúság jegyében nő az involvációra törő, a közönséget a kiállítás részévé tevő vagy legalábbis aktív párbeszédre serkentő szcenográfia súlya. A kiállítások tulajdonképpen a múzeum két adottságának épület és gyűjtemény aktualizálására szolgálnak színpadias eszközökkel. A tárgyak gyűjtésében és kezelésében ez rugalmasságot és sokszínűséget vár el a muzeológustól. Hiszen a látogató életvilága, mindennapi tapasztalata számára kell majd a tárgyat beszédessé tenni s ehhez már megszerzésekor és feldolgozásakor is minél több megszólalási formáját kell tudni értékelni, felmérni, előrevetíteni. A kurátor legfőbb képessége a tárgyak poliszémiájának felismerése lesz. Míg hagyományosan a Julien

20 20 MÚZEUMOK ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETÜK Greimas-féle szemiotikai háló formájában jól ismert osztályozás segítette a tájékozódást az autentikus tárgyak művészeti vagy kulturális besorolásában azok egyedi vagy sorozat-, illetve egyéni vagy közösségi jellege szerint, ma az autentikusság fogalma is jócskán árnyaltabb. Akár a fogyasztás tömegtárgyainak múzeumba nyomulása, akár egyes avantgárd művészi programok hatásaként, az autentikusság belső elhatárolásai kétségesek. Tudós döntések mellett problémaérzékenységre van szükség. Az a jó tárgy, amely ellenáll a tipológiai vagy stiláris besorolásnak, s kezelőjét és kiállítási szemlélőjét egyaránt tűnődésre készteti. Ennek megfelelően a szakemberektől elvárt képzettség nem csupán mélységi, hanem interdiszciplináris is, és a humaniórák és a művészetek ismerete mellett megköveteli a társadalomtudományos jártasságot. A szakterület ismerete mellett a szociológia vagy a kulturális antropológia kérdésfeltevéseinek elsajátítása ma a múzeumi fogékonyság része. Ha a már így is túlhajszolt muzeológus szemében mindez tehernek is tűnhet, valójában nagy lehetőség. Esély arra a típusú múzeumra, amelyet a hajdani avantgárd a művészetek laboratóriumaként, s nem temetőjeként, az innovatív antropológusok pedig, Claude Lévi-Strauss nyomán, a terepmunka folytatásaként, változó kísérleti elrendezések helyszíneként álmodtak meg. Egy ilyen program nyilvánvalóan nem a szakmai minőségből ad alább, hanem azt csak másként, szofisztikáltabban értelmezi. Célja, hogy tudományosan és közösségi, ismeretterjesztő jellegében is élővé, hitelessé tegye a múzeumot. 3 Egy budapesti példa Mindezek a változások szakterületenként, országonként, intézményenként különböző ritmusban és prioritásokkal zajlanak világszerte. A hazai közegben is számos múzeum igyekszik egyes elemek meghonosítására. Úttörőnek számít a Néprajzi Múzeum, amely már tárgyából fakadóan is alkalmas annak jellemzésére, miként mozdul egy intézmény az antropológiai szemlélet felé. Az a hagyományos népi kultúra, illetve archaikus civilizációs anyag, amelynek fenyegetettsége a modernizáció által életre hívta a Múzeumot (1872), lassan helyet ad a

21 AZ ANTROPOLOGIZÁLT MÚZEUM 21 tárgykultúra egy modernebb, részben urbánusabb megközelítésének, amely radikálisan kitágítja, s részben a jelen felé fordítja a Múzeum figyelmét. Eközben fény derül a folklór fogalmainak az eddig véltnél jóval árnyaltabb rétegzettségére is, amint az egyetemes primitív tárgyak szimbolizmusa is világszerte gyökeres átértékelésen esik át. Jól látható, hogy a mai jelenségek felé való nyitás és a modern megközelítésmódok adaptálása jótékony újragondolásra serkenti a klasszikus anyaggal foglalkozókat is. Ez az újrafelfedezés nemhogy nem fenyegeti a törzsgyűjteményeket, hanem folyamatos megújuláshoz segíti azokat, feloldva az eddig sugallt statikusságukat. Érdemes elgondolkodni, mit jelent például az olyan, sokáig abszolutizált múzeumi kívánalmak, mint az eredetiség és a múlt megőrzése, szempontjából a Múzeum egy becses hosszúfurulyáján a felirat: Jónás Vendel készítette Ostfi-aszonfán 1872-dik évben ha azt a Múzeum igazgató őre, Xántus János az évi bécsi világkiállítás magyar kézműipari részlege számára vásárolta. Az ilyen reflexió a Múzeum szakterületeinek kritikai tudománytörténetét is előre viszi, hiszen a népi és az egzotikus kultúrát részben éppen az iránta megnyilvánuló tudományos érdeklődés teremtette meg önálló kategóriaként. Sőt, ez a teremtés egyben értékmeghatározás is volt. Amennyire a muzealizálás beemelte a nép fogalmát a nemzet nemesi alapú, s lassan polgári kiterjesztésű felfogásába, úgy a rendszertani besorolás rögzítette is annak viszonylagosan inferior helyét e hierarchiában. Míg ez a századfordulón színvonalas népszerűséget kölcsönzött a modernizálódó társadalom szignifikáns más -át bemutató Múzeumnak, mára talán inkább korlátozza a Múzeumnak a látogatókra gyakorolt vonzerejét, hiszen a társadalomnak egy adott, s egyre inkább múlttá váló problémakörére szakosítja a kiállításokat. Ezzel szemben a Múzeum mai elképzelései a tematikus, részben kortárs és potenciálisan a társadalom egészére kiterjedő kutatásokról fontos nyitást jelentenek. Ennek átgondolásában kulcsszerep juthat az egyetemes gyűjteményeknek is. Talán nem véletlen, hogy a Múzeum harmadik igazgatója, Semayer Vilibáld 1902-ben úgy találta, a nemzetközi gyűjteményt magában foglaló szobák padlója az év végén teljesen sárosra van koptatva, a hazai gyűjtemény szobái ellenben

22 22 MÚZEUMOK ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETÜK simák, fényesek. Amennyire Clifford Geertz és James Clifford gondolatai nyomán akkor működik jól egy antropológiai kiállítás, ha a látogatók számára közel hozza a tőlük távolit, s eltávolítja, azaz más, szokatlan megközelítésben mutatja be a saját kultúrát, úgy vélhetően a másság megtapasztalása az igazi vonzerő a közönség számára. Ugyanakkor ez nem feltétlenül a földrajzi másság kérdése, hanem a szemléletmódoké: tud-e a Múzeum olyan etnográfiai kérdéseket feltenni, amelyek kimozdítanak bennünket a saját kultúránkat érintő sztereotípiáinkból is? Nem véletlen, hogy a Múzeum munkáját évek óta a Peter Sloterdijk által a belső etnológia ötletével fémjelzett program irányítja, amely nem az identitás doktriner megerősítésére, hanem éppen a (belső) idegenséggel való szembesítésre, az elfogadottból való kizökkentésre, a meghökkentésre törekszik. Ennek fényében különösen érthető, hogy a jelenkutatási program három javasolt tematikus iránya közül az egyik a romológia és az interetnikai feszültségek. Ennek megvalósításában a Múzeum tevőlegesen is kulcsszerepet juttat mindazon elemeknek, például kiállítástörténeti tanulságoknak, mai rendezési technikáknak és a módszertani reflexiónak, amelyek révén munkatársai felismerik és kihasználják azt az adottságot és kihívást, hogy sem kutatási tárgyuk, sem eljárásuk nem állandó, hanem történetileg változó. Egy ilyen élő organizmus sikere távlatilag azt testesítheti meg nemzeti és egyetemes, múlt és jelen, esztétikai és funkcionális, értékes és kétséges, valamint munkájában a szakmai és az ismeretterjesztő kategóriáinak folytonos és kölcsönös egymásra vonatkoztatásával, amit egy múzeum leginkább nyújthat a modern embernek. Számtalan párhuzamos időben és szerepben élünk, s ennek feldolgozásában az adja a legnagyobb segítséget, ha a kulturális intézmények maguk is felvállalják és közvetítik e komplexitást. 4 Privatizált múzeumok? Miközben a múzeumi diskurzus elméleti és kritikai éle sokat tesz a múzeumok mai feladatainak pontosításáért, egyre markánsabban jelentkezik az a gyakorlatias szempont is, hogy a múzeumok működő intézmények, azaz a hangzatos programo-

23 AZ ANTROPOLOGIZÁLT MÚZEUM 23 kat a gyakorlatban meg is kell valósítsák. S ma már nem csupán az amerikai modellben tartja magát az állam egyre távolabb a kultúra teljes körű finanszírozásától, hanem világszerte megfigyelhető a szellemi javak piacosodása. Ez több tekintetben példáula látogatóbarátság, a szélesebb közönség számára való szolgáltatás révén egybeesik a szakmai elképzelésekkel. Ám egy sor másik ponton inkább ellentét húzódik meg a szakmai és az új praktikus elvárások között. 5 A finanszírozási reformok fő iránya, hogy a múzeumok csak az alapműködésükhöz szükséges összeget kapják állami vagy önkormányzati fenntartójuktól, míg a kutatási, kiállítási vagy más projektekre maguk pályáznak különböző alapokhoz és a privát szféra szponzoraihoz. Az igazgatók egyre kevésbé szakterületüknek élnek, inkább menedzserek, akik a politikai és gazdasági életben lobbiznak és amolyan pénzfelhajtóként (fundraiser) működnek. Egyes kiállítások vagy más, önálló projektek (épületfelújítás, digitális katalogizálás, általában az információs technológia fejlesztése, könyvkiadás) gyakorlati, adminisztrációs feladatait a főbb munkatársaknak adják tovább. Az igazgató ekkor már csak koordinálja az egyes projekteket, míg a munkatársak összességében hármas elvárással szembesülnek: legyenek szakmailag kiválóak, tudják ezen ismereteket a nagyközönség számára fogyaszthatóan megjeleníteni a kiállításokon, és mutassanak fel rugalmas, találékony, egyszersmind felelős középvezetői képességeket. A muzeológus ma ezért tudományos, köznevelői és gazdasági tekintetben egyaránt jártas személy kell legyen. Ez a komplex elvárás az európai országok közül már szinte elfogadott adottság Hollandiában, Nagy-Britanniában és Ausztriában; újabban Franciaország mozdul ebbe az irányba. A szakmai munka nyilvánvalóan sérül ennek nyomán, ám alig maradt olyan zömmel legalább részben magánalapítványi fenntartású, viszonylag kis méretű, elit küldetésű múzeum, amelyik az elmúlt két-három évtized alatt megváltozott társadalmi környezetben fenntarthatna egy hagyományosabb, zártabb munkát. 6 Ezek a változások igen összetetten jelentkeznek a kelet-európai közegben. Számos múzeum aranykorát élte a nyolcvanas években. A régi rendszer mai szemmel nézve nagyvonalú finanszírozása még működött, miközben az ideológiai kontroll

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Operációkutatási modellek

Operációkutatási modellek Operációkutatási modellek Alkalmazott matematika A sorozat kötetei: Kóczy T. László Tikk Domonkos: Fuzzy rendszerek (2000) Elliott, J. R. Kopp, P. E.: Pénzpiacok matematikája (2000) Michelberger Szeidl

Részletesebben

Az orvostudomány önkritikája

Az orvostudomány önkritikája Az orvostudomány önkritikája Az orvostudomány önkritikája James Le Fanu Fordította: Gyárfás Vera Budapest, 2008 Az eredeti mű címe: The Rise and Fall of Modern Medicine Little, Brown and Company, London,

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27.

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Szakmai beszámoló Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumának támogatásával (pályázati azonosító:

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

IKT a tudás és tanulás világában:

IKT a tudás és tanulás világában: IKT a tudás és tanulás világában: A kutatási program nemzetközi relevanciája Kárpáti Andrea A témák nemzetközi relevanciája 1. A kulturális örökség digitális átalakulása Közvetítők IKT műveltsége Új adathordozók

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény

Részletesebben

Typotex Kiadó. Bevezetés

Typotex Kiadó. Bevezetés Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Szabó Csaba KAMIKAZE MOLEKULÁK (ÉS EGYÉB ÍRÁSOK)

Szabó Csaba KAMIKAZE MOLEKULÁK (ÉS EGYÉB ÍRÁSOK) Kamikaze molekulák Tudomány tömören Szabó Csaba KAMIKAZE MOLEKULÁK (ÉS EGYÉB ÍRÁSOK) Budapest, 2006 Szabó Csaba, Typotex, 2006 ISBN 963 9664 30 8 Témakör: biokémia Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség)

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség) A múzeumok internetes megjelenési lehetőségei Múzeumok - tegnap Műgyűjtés, műélvezet Tudományos kutatás, gyűjtés Tudományos feldolgozás Raktározás Bemutatás Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Gyűjtés

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Retextil termékfejlesztői pályázat Kreatív termékötlet-pályázat textil újrahasznosítás témában Pályázni olyan termékötletekkel

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Időpontja: 2013. március 27-29.

Időpontja: 2013. március 27-29. AZ OSZMI szervezésében a közgyűjteményekben dolgozó múzeumpedagógusok részére múzeumpedagógia a társművészetek tükrében című szakmai továbbképzés című, az NKA által támogatott 3504/01374 azonosító számú

Részletesebben

Építs teljesítmény-központú kultúrát!

Építs teljesítmény-központú kultúrát! Építs teljesítmény-központú kultúrát! A Terra Nova egy interaktív, saját élményű szimulációs játék, amely valós szervezetek működését modellezi. A szimuláció minimum tíz, de akár több száz fős csoportoknak

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ FÖLDÜNK REJTETT KINCSEI NKA 3506/01941. A gyűjtő: Baffy György (1932-2012)

SZAKMAI BESZÁMOLÓ FÖLDÜNK REJTETT KINCSEI NKA 3506/01941. A gyűjtő: Baffy György (1932-2012) A 2015. február 3. és szeptember 19. között látogatható kiállításunk szakmai megvalósítását az NKA Közgyűjteményi Kollégiumának 3506/01941 pályázati azonosító számú, 1.000.000,-Ft vissza nem térítendő

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A vállalkozás vezérelvei

A vállalkozás vezérelvei A vállalkozás vezérelvei Developing the future. Magunkról: Raiffeisen evolution project development Cégünk egy Ausztriában, Közép- és Kelet-Európában működő, bécsi székhelyű ingatlanvállalkozás. Sikerünk

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve

Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve kifelé a nyitottságra, befelé pedig a kritikai szellem elsajátítására irányuló törekvés jellemezte. Hogy

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

Dr. Kührner Éva 2011.

Dr. Kührner Éva 2011. Dr. Kührner Éva 2011. A hagyományos publikálás jellemzői szerző honoráriumot kaphat minőségi szűrő lektorálás megjelenésnek hosszú átfutása van a lapért az olvasó fizet a haszon a kiadóé Elektronikus publikálás

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó. A Múzeumok Éjszakája rendezvényről a Gödöllői Városi Múzeumban

B E S Z Á M O L Ó. A Múzeumok Éjszakája rendezvényről a Gödöllői Városi Múzeumban B E S Z Á M O L Ó A Múzeumok Éjszakája rendezvényről a Gödöllői Városi Múzeumban Gödöllőn évek óta hagyomány, hogy a Múzeumok Éjszakájának programsorozatát városi összefogásban valósítjuk meg. Tehát nemcsak

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei készítette: Ferenczi Edéné 2009.október 14. Mi a szakdolgozat? Közgazdasági tartalmú értekezés Bizonyítja a hallgató szakterületi jártasságát Hazai és nemzetközi

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Differenciálegyenletek. Bevezetés az elméletbe és az alkalmazásokba. Javítások és kiegészítések

Differenciálegyenletek. Bevezetés az elméletbe és az alkalmazásokba. Javítások és kiegészítések Differenciálegyenletek. Bevezetés az elméletbe és az alkalmazásokba. Javítások és kiegészítések Differenciálegyenletek Bevezetés az elméletbe és az alkalmazásokba. Javítások és kiegészítések Tóth János

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

Nagyová Terézia. Kiállítás-rendezési gyakorlat 2013/14 KASSÁK! A Kassák Múzeum állandó kiállítása

Nagyová Terézia. Kiállítás-rendezési gyakorlat 2013/14 KASSÁK! A Kassák Múzeum állandó kiállítása Nagyová Terézia Kiállítás-rendezési gyakorlat 2013/14 KASSÁK! A Kassák Múzeum állandó kiállítása A Kassák Múzeumot először 2011 tavaszán látogattam megcsoporttársaimmalaz ELTE-n töltött tanulmányutam során.

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Multimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu

Multimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu Multimédia és felnőttképzés Dr. Krisztián Béla krisztb@pte.hu Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Humán Menedzsment Tanszék Az információs társadalomnak megfelelően

Részletesebben