KREATÍV VÁROSOK HELYZETKÉP NOVEMBER
|
|
- Andor Molnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KREATÍV VÁROSOK HELYZETKÉP NOVEMBER
2 TARTALOMJEGYZÉK Edwin Bendyk A KREATÍV VÁROS: AZ UTÓPIA ELLENÁLLHATATLAN KÍSÉRTÉSE 4-7 Benjamin Barber (interjú) AZ EMBERISÉG VÁROSI FAJ 8-10 Krzysztof Nawratek AZ EMBER TESZI A VÁROST Krzysztof Czyzewski VÁROS ÉS KULTÚRA
3 BEVEZETŐ Az ASPEN REVIEW kiadásáért felelős prágai Aspen intézetet a washingtoni székhelyű Aspen Intézet globális partnereként alapították 2012-ben. A prágai központ működésében egész Közép- Európára koncentrál és célja, hogy a szakpolitikai innovációk és a pártatlan viták számára kínáljon egységes színteret. Az intézet tevékenysége során éves konferenciák, szemináriumok és panel beszélgetések szervezésével, különböző célcsoportok számára kínál, vezetői, szakpolitikai és nyilvános programokat. E rendezvények keretében a központ abban támogatja a programokon résztvevőket, hogy változatos módokon hozzájáruljanak a régió gazdasági, társadalmi és kulturális növekedéséhez, összhangban az Aspen Intézet által vallott értékalapú vezetési szemlélettel. A prágai intézet folyóiratát, a nemzetközi ügyeket tárgyaló Aspen Review -t negyedévente publikálja. A kiadvány cseh, angol és lengyel nyelveken jelenik meg 3
4 EDWIN BENDYK A kreatív város: az utópia ellenállhatatlan kísértése Átalakuló gazdasági szerkezet és a városok funkcióváltása az ipari városokban - A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS A KREATÍV VÁROSOK VÍZIÓJA 1 Edwin Bendyk, a varsói Collegium Civitas Jövőkutatási Központjának vezetője és a Polityka Weekly elemzője, cikkében a kreatív városok utópisztikus modelljéről és annak megvalósítását korlátozó társadalmi folyamatokról közöl írást. A város szolgálja a fejlődést A szerző írásának bevezetéseként leírja, hogy a város olyan élettel teli jelenség, mely szerepköreinek változásával, mint funkcionális gépezet, történettel és identitással rendelkezik. A város pedig összességében nem csupán a település alapításának eredeti célját (alapítási narratíva) szolgálja, hanem a termelésen, alkotáson, oktatáson keresztül az általános fejlődést, a társadalmi előrehaladást. A rendszerváltozás utáni, gazdasági szerkezetváltozáshoz kapcsolódó időszakot a szerző, mint szabadság arzenál jellemzi, amely az ipari városok szempontjából a nagyvállalatok eltűnését és népesség egyre jelentősebb hányadának elvándorlását és elöregedését hozta magával. A szerző erre példaként Detroit-ot, a közép-európai térségből pedig Lodz-ot hozta, mint a lengyel textilipar egykori fővárosát. Az ipari átalakulási folyamat (funkcióváltás) városon belül, városrészenként is megfigyelhető, melyre a szerző Varsó Czerwona Wola városrészét említi, ahol a nagyüzemeket és erőműveket bankok és csődfelszámolók vették át. Az ipari városok és városrészek számára, a gazdasági szerkezet változása miatt, az átalakulás, funkcióváltás elkerülhetetlenné vált. Az új gazdasági modellben a fejlődés legfontosabb mozgatórugói az információ, a tudás, az innováció és a kreativitás. Az 4
5 ipari város narratíváját így számos esetben a kreatív város narratívája váltotta fel. A szerző alátámasztásként itt a 2016-os Európa Kulturális Fővárosa címre világított rá, ahol a kiválasztási folyamatban az önmagát, mint a kreatív ipar központjaként azonosító várost, egyszerre versengett Glasgow, Manchester, valamint Varsó, Gdansk, Lodz, Wroclaw, mint egykori ipari városok (végül Wroclaw győzött). Mi vezérli a dinamikus várostérségek fejlődését? A városok kreatív átalakulásának kulcstényezőit Bendyk CHARLES LANDRY-re és RICHARD FLORIDA-ra hivatkozva írja le. 2 A szerző szerint Landry, aki már ban megalkotta a kreatív város elméletét, a transzformáció korai szakaszát írja le. A brit kutató a katowicei vagy a Ruhrvidéken lévő szénbányák eltűnését történelmi folyamatként írja le, amelyben az emberi fejlődés előrehaladásával az egykori fizikai munkavégzést és munkaköröket fokozatosan felváltják az emberi kreativitáson és tudáson alapuló tevékenységek, amelynek alapja, hogy a fiatalok képzettségi szintje egyre magasabb. Ezzel párhuzamosan pedig a fizikai környezet is átalakul, az egykori üzemek és erőművek helyén loftok, valamint kulturális és kreatív ipari központok jönnek létre. Florida a városok kreatív átalakulásában három kulcstényezőt azonosított (3T modell): tudás, tolerancia, technológia. E kreatív átalakuláshoz kapcsolódó városvíziók azonban csak akkor válnak valósággá, ha Landry és Florida kreatív átalakulással kapcsolatos feltételezéseit maguk a lakosok és az önkormányzatok vezetői is végrehajtják. E kreatív irányba történő elmozdulásnak, átalakulásnak egyaránt része kell, hogy legyen az innovációt és tudásáramlást elősegítő 5
6 fizikai környezet, infrastruktúra kialakítása és az elfogadó, toleráns társadalmi szellemiség megteremtése. A városok kreatív és innovációt segítő környezetének megteremtéséhez, Floridára hivatkozva, Bendyk javaslata, hogy első lépésként a jelenlegi lakosok kreativitását szükséges felszabadítani és ösztönözni. Ez oly módon érhető el, ha beruházásokat hajtanak végre annak irányába, hogy jobb életkörülményeket, élhetőbb környezetet teremtsenek számukra, valamint megfelelő feltételeket hozzanak létre városi szinten a múzeumok, zenei központok, jó minőségű közterek, iskolák, egyetemek, éttermek és klubok fejlesztéséhez. Florida szerint ezen helyek fejlesztése sokkal fontosabb, mint a technológiai parkok és inkubátorok (technológia transzfer intézményei) létrehozása, ugyanis utóbbi intézmények kialakítása automatikusan megtörténik, ha a város már kezelte a kreatív és innovatív munkaerő vonzását. Gyakran ismételt példaként Bendyk is Bilbao mintáját említi, ahol a FRANK GEHRY által tervezett Guggenheim Múzeum és a kulturális iparba történő beruházások rövid időre felélénkítették a város turisztikai forgalmát és növelték bevételeit. A válság azonban rávilágított, hogy a fizikai infrastruktúrába történő nagyléptékű beruházások, mint az ipari átalakulással sújtott térségek megújításának első lépése, hosszútávon nem vezet fenntartható, stabil növekedéshez. (A szerző bár nem fejti ki, de ilyen esetekben a beruházások fenntartásához, az újonnan kialakított szolgáltatások igénybevételéhez a helyiek által támasztott kereslet hiányzik, a turisztikai bevételek alakulása pedig nem minden esetben jelent kompenzációt. E mellett a nagyléptékű beruházásokat a városok gyakran adósságból finanszírozzák, mely komoly nyomást helyez a stabil működésre). Proletárok diplomával A HELYI LAKOSSÁG KERESLETÖSZTÖNZÉSE ÉS KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A KREATÍV ÉS KULTURÁLIS IPARÁGAKON ALAPULÓ FEJLŐDÉSÉRT A kulturális és kreatív iparágak jellemzői jelentősen eltérnek a korábbi időszakban megszokott munkakultúrától és aktivitási rendtől. A kreatív és kulturális ágazatok legfontosabb jellemzői a következők: 6
7 önfoglalkoztatási formákon, mikro vállalkozásokon alapulnak, a szektor természetéből fakadóan magas a bizonytalansági faktor (pl.: a munkahely- és a munkalehetőség biztonsága kicsi), kibontakozásuk csak olyan társadalmi környezetben lehetséges, melyben a közösségek kulturális szempontból magas kompetenciákkal és elfogadással rendelkeznek (a szerző ezt nem fejti ki, részletesen, de a tudásalapú, a folyamatos tanulást, fejlődést ösztönző társadalom kapcsán az elfogadó környezet a kulturális különbségek és értékítéletek toleranciáján túl, olyan társadalmi környezetet is jelöl, ahol nem szégyen a kudarc, a próbálkozás, ahol lehet egymástól tanulni). Bár a múltban számos költséges, a városok fizikai rehabilitációjával kapcsolatos beruházást hajtottak végre, a társadalmi helyzet, a társadalmi változások ennél lassabb dinamikát mutatnak (például kulturális szolgáltatások iránti igény, mint keresleti tényező, valamint a fogyasztás mintázatainak átalakulása, a belső igények kifejlődése). A vízió és valóság közötti rés betöltéséhez, az ipari átalakulással sújtott térségek kreatív és kultúra alapú gazdasági fejlődésének megvalósításához, a legnagyobb kihívás a humánerőforrás (egyén) és a társadalmi környezet (közösségek) fejlesztése, amely jelenleg hiányzik az ipari átalakulással sújtott térségek jelentős részéből. Bendyk cikkének legfontosabb konklúziója, hogy a kreatív városok megteremtéséhez, annak előfeltételeként, elsősorban a benne élők kultúra és kreatív szolgáltatások iránti igényének kialakítása szükséges. Berlin pedig fenntartható modellt mutat a kreatív megújulásra, amelyben nem a fizikai rehabilitáció vezérel, hanem a társadalmi befogadás és a megfizethetőségen alapuló szolgáltatások. A megfizethetőség ugyanis lehetővé teszi, hogy a város kulturálisan sokszínű maradjon, sokféle tevékenységnek, szolgáltatásnak helyet adva. 7
8 BENJAMIN BARBER (INTERJÚ) Az emberiség városi faj 3 Benjamin Barber, politikai filozófus, politológus, a neoliberalizmus kritikusa, a civil társadalom pártfogója. Legutóbbi könyve 2013-ban jelent meg, amelynek címe: Ha polgármesterek irányítanák a világot (If Mayors Rule the World). Mit tudnak a városok? - HATÉKONYABB VÁLASZOK A KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI KIHÍVÁSOKRA Barber állítása szerint az ember városi faj lett, amelyet azzal indokol, hogy míg ban a világ lakosságának csupán 3%-a élt városokban, addig 1950-ben ez az arány már 30%-ra növekedett. Napjainkban a fejlett világban a városokban élő lakosság aránya 78%. A városi népesség növekvő arányával kapcsolatban Barber kiemeli, hogy e területek számos problémával, például a bevándorlással, kábítószerrel kapcsolatos kihívásokkal vagy a környezetvédelmi (széndioxid kibocsátás), energiahatékonysági kérdések, valamint az egészségügy és közösségi közlekedés vonatkozásában is, nagyobb hatékonysággal birkóznak meg, mint az állami szint. E kihívások városi szintű kezelésében példaként említi Barber MICHAEL BLOOMBERG-et, New York 2013 végén leköszönt polgármesterét, aki olyan megoldásokat vezetett be, amelyeket a Fehér Házban is csak csodálattal figyeltek, például korlátozásokat vezetett be a dohányzásra vonatkozóan, valamint az üdítőitalok árusításával kapcsolatban, ami a gyermekkori elhízás legfontosabb oka. Szabadpiaci önkényuralom és dinamikus városfejlődés A szerkesztő-riporter felvetése szerint, míg egykor a városok a szabadság bölcsőiként funkcionáltak, addig napjainkban azokban az országokban terjeszkednek leginkább a városok, ahol hiányoznak a demokratikus hagyományok, önkényuralmi rendszerek 8
9 működnek. Barber ennek kapcsán nem tartotta szerencsésnek, hogy összefüggésbe hozzák a demokratikus berendezkedést, a szabadságfok mértékét és a városok növekedését. E helyett arra világított rá, hogy a fejlett és fejlődő országokban fontos különbség, hogy míg a nyugati világban a városok jobb élet ígéretével, a gazdasági fejlődés és az előrehaladás lehetőséget kínálva vonzzák magukhoz a vidéki térségekben élőket, addig a fejlődő országokban a vidéki térségek elhagyását sokkal nagyobb mértékben vezérli az ott lévő helyzet kilátástalansága, e vidéki térségek munkanélküliségi helyzete, valamint az emberek agrártermékeinek alacsony szintű versenyképessége a globális piacon. fontos lenne, hogy a legnagyobb városok polgármesterei, egy globális parlamentet (globális demokratikus platform) alkotva, rendszeresen összeüljenek és megosszák legfontosabb kihívásaikat és megoldási gyakorlataikat. A gyakorlati megközelítésből kiindulva Barber kiemeli, hogy a polgármesterek az állami szintű politikusoknál sokkal kevésbé elfogultak politikai és ideológiai irányzatok tekintetben. Az emberek elvárásai szerint is a polgármestereknek sokkal inkább szükséges például az iskola- és lakásépítések felügyeletére, a tömegközeledési kérdések megoldására koncentrálnia, mint koalíciók építésére vagy a hazaszeretet ösztönzésére. Mivel rendelkeznek a városok? - SOFT POWER ÉS A GYAKORLATIAS HOZZÁÁLLÁS Barber ajánlása szerint, mivel a nagyvárosok fejlődési, működési kihívásaik tekintetében hasonló esetekkel találkoznak (például szennyvízkezelés, parkolási problémák, közlekedési és helyi adózási kérdések, hulladékkezelés), ezért Barber arra is felhívja a figyelmet, hogy helyi szinten a városi vezetők sokkal inkább a soft power alkalmazásával (diplomácia, oktatás, innováció ösztönzés, kulturális szektor ösztönzése) élnek, míg az állami szint inkább a hard power eszközeivel irányít (utasítások, korlátozások, büntetések, fizetési kötelezettségek, katonai intézkedések). 9
10 Egyenlőtlenségek és lehetőségek A városok hordozzák a legnagyobb társadalmi egyenlőtlenségeket és a legnagyobb lehetőségeket a társadalmi felemelkedéshez. A szerkesztő-riporter a várostérségek egyik legnagyobb kihívásaként arra is rávilágít, hogy bár a jövedelmek nagy része ma városokban koncentrálódik, az ahhoz való hozzáférés nem mindenki számára biztosított. A jóléttel és gazdaságsággal párhuzamosan a várostérségek adnak helyet a legnagyobb egyenlőtlenségeknek is. New Yorkon belül például háromszor nagyobb egyenlőtlenségek tapasztalhatók, mint az Egyesült Államokban. Barber az egyenlőtlenségek vizsgálatában kiemeli, hogy szükséges azt a szempontot is figyelembe venni, hogy az emberek azokba a térségekbe vándorolnak, ahol lehetőséget találnak a fejlődésre és továbbhaladásra, vagyis a városok a szegényebb csoportok társadalmi felemelkedésének terei is egyben, amely választási lehetőségtől nem lehet megfosztani őket. Barber továbbá itt kiemeli azt is, hogy az emberek többsége optimizmustól vezérelve érkezik a városokba, amely pozitív hozzáállásra a pszichológusok is úgy tekintenek, mint egyfajta önbeteljesítő ígéret. Az állampolgárok már csak helyi szinten bíznak a demokráciában és a döntéshozókban A világ kiábrándult a demokráciából. Az érett demokráciákban a szavazók gyakran korruptként tekintenek a politikusokra és nem élnek szavazati jogukkal, míg az újonnan, például az arab tavasz eredményeként születő demokráciákban, az állampolgárokat káosz, etnikai háborúk veszik körül és a polgárháború kitörésének állandó kockázata fenyegeti. A közvélemény kutatások szerint az állampolgárok bizalma az elnökben, a kormányban és a kongresszusban általában igen alacsony, az Egyesült Államokban mindössze 19%, míg a polgármesterek viszonylatában ez az arány jelentősen magasabb, 50 és 70% közötti. Helyi szinten az emberek még bíznak a demokráciában, annak helyes működésében. 10
11 KRZYSZTOF NAWRATEK Az ember teszi a várost feladata azonban elsősorban az, hogy ügyfeleit, vagyis elsősorban lakóit minél elégedettebbé tegye, igényeiket minél hatékonyabban szolgálja. Krzysztof Nawratek a brit Plymouth University építész oktatója, városkutató a kreatív város és az intelligens város (smart city) modelljének adaptációs problémáira és az egysíkú városstratégiák veszélyeire hívja fel a figyelmet. Városfejlesztési stratégiák tévúton Az egy elméletre, jelenségre vagy egy mondatra, illetve hívó szóra alapozott városstratégiák sohasem végződnek sikerrel. A városfejlődés vezérelemeiként azonosított kreatív ágazatokra és a technológiai fejlődésre alapozott nagy ívű stratégiák gyakran elterelik a figyelmet a települést használó emberek valós problémáiról, igényiről. A város 4 A nyugat-európai kreatív és intelligens városmodellekre alapozott fejlődési stratégia gyakran figyelmen kívül hagyja a helyiek valós igényeit, és csak vélt szükségletekre alapoznak, amelynek kapcsán Nawratek kiemeli, hogy ez sérti a városok hagyományos értelembe vett poliszként történő működését, és szabadságát, mint önrendelkező, élő közösség. Kreatív város és Intelligens városmodell KÉTSÉGEK ÉS ADAPTÁLHATÓ ELEMEK A szerző állásfoglalása szerint annak ellenére, hogy e két városmodell középpontjában a kapitalista és technokrata gondolkodásmód áll; mindkét esetben lehet olyan elemeket azonosítani, amelyek meghaladják e fenti paradigmákat és hasznos elemként általános érvénnyel adaptálhatóak a városokban. 11
12 A KREATÍV VÁROS A kreatív városok modelljében az egysíkú stratégia abban tükröződik, hogy az bizonyos mutatók alapján (bohém index, homoszexualitási mutató) kisebbségi csoportok előtérbe helyezését viszi véghez (elsősorban e társadalmi csoportra építi a város fejlődésének stratégiáját), szemben a közösség konzervatív jövőképet valló csoportjaival. A kapitalista gondolkodásmód pedig annak kapcsán kerül a középpontba, hogy e stratégiák fókuszában főként a befektetések és a magas képzettségű, kreatív munkaerő vonzása áll, háttérbe helyezve az ott élő társadalom valós igényeit. E mellett azonban a modell pozitív eleme, hogy a képzett, magas jövedelemmel rendelkező munkaerő vonzása és megtartása kapcsán, az embereket a tőke és a hagyományos gazdasági mutatók elé állítja. Az emberi tényező, mint központi elem pedig megfelelő kezdőpontja lehet az integrált, társadalmi befogadást ösztönző városfejlesztési stratégiáknak. AZ INTELLIGENS VÁROS Az intelligens város (smart city) modelljének hátrányaként Nawratek az állandó megfigyeltséget, az Orwell effektust emeli ki, valamint a privátszféra, a személyes tér csökkenését, továbbá, hogy e stratégiák a városra csupán, mint gépezetre tekintenek, kevesebb jelentőséget tulajdonítva a várost használó emberek meglátásainak, igényeinek. E mellett azonban pozitív oldala a smart city stratégiáknak, hogy integrálják az információhoz való egyenlő hozzáférés gondolatát és az infokommunikációs technológiák révén, az emberek javuló kommunikációjával és hálózatos összekapcsoltságával, elősegíti, hogy számos városi feladatot a lakók felé kiszervezzenek (például a tömegközlekedési rendszer nyomásának csökkentése a személygépkocsi megosztást ösztönző alkalmazások segítségével), vagyis megteremti a helyi lakosok igényeinek kielégítéséhez szükséges feltételeket és segíti a város demokratizálódását. 12
13 Modellkövetés helyett kreatív és okos adaptáció - REAGÁLNI A HELYI LAKOSOK PROBLÉMÁIRA A szerző e városmodellek lengyelországi alkalmazása kapcsán kiemeli Lodz városát, ahol a kreatív városfejlesztési modellre alapozott stratégiára, annak kialakítására, bár jelentős összegeket fordítottak, az a gyakorlatban nem volt képes változtatni sem a város funkcióin sem a működés menedzsmentjének módján, így a város hatékonysága nem javult. A stratégia gyakran csak látszat szinten eredményezte a kreatív város létrejöttét, melynek valós célja sokkal inkább a befektetők vonzása volt, mint a helyi lakosok életminőségének javítása (súlypont eltolódás). Az intelligens városmodell lengyelországi megvalósításának gátjaként Nawratek, a társadalom és a vállalkozások technológiai elmaradottságát említi, valamint annak veszélyét, hogy a városi szinten integrált, összehangolt, intelligens városüzemeltetési rendszerek (például telekommunikációs, tájékoztatási rendszerek) kialakítása, a szükséges eszközök fejlesztése korlátozott számú vállalathoz kötött (például CISCO, Microsoft, IBM), mely erős függőséget eredményez. E modellek ésszerű, gyakorlat orientált és sablonoktól mentes illesztésének példázásához a szerző Curitiba város (Brazília) polgármesterére, JAMIE LERNERRE hivatkozik, aki a város tömegközlekedési helyzetének megoldásában sajátos módon alkalmazta a smart city modellt. A városban költséges metróépítések helyett, forrás hiányában, a buszjáratok indulását sűrítette, valamint a buszmegállókat úgy alakíttatta át, hogy azok elsősorban a gyors felszállást és leszállást szolgálják. Utóbbi célt egyszerűen úgy érték el, hogy egy jelzővonalat süllyeszttettek az aszfaltba közvetlen a járda mellé, bízva a buszvezetők tudásában. Nawratek a fenti példa alapján azt javasolja a lengyel városoknak, hogy az intelligens város és a kreatív város általános modellje helyett, elsősorban a helyiek problémáinak egyszerűbb és hatékonyabb megoldására, az életkörülmények és az életminőség javítására fókuszáljanak, bízva a helyiek meglátásaiban, a helyben felhalmozott tapasztalatok, valamint a helyi tudás erejében. 13
14 KRZYSZTOF CZYZEWSKI Város és kultúra társadalmi tőkét próbálja újjáéleszteni, a városi tereket élettel telivé tenni, előtérbe helyezve a közös tulajdont és a megosztott, közös felelősségvállalást. Újraértelmezni a városokat 5 Krzysztof Czyzewski, a 2016-os wroclawi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) rendezvény mély kultúra programjának igazgatója, aki cikkében arra keresi a választ, hogy a kultúra csupán terhet jelent-e a városok költségvetésének vagy inkább segítséget nyújt számukra a talpra állásban? Míg az európai urbanizáció szintje növekszik, jelenleg kétharmada városokban él, ezzel párhuzamosan az is megfigyelhető, hogy e központi területeken a dzsentrifikáció (a leromlott városrészek megújításával az eredeti lakosság kitelepülése, helyére fiatal, általában magasabb jövedelműés iskolázottságú társadalmi csoportok beköltözése) a fogyasztás tereinek kiterjedése megfosztja a lakosokat, az egymással és a várossal való kapcsolatok megteremtésétől. Napjainkra ezért számos olyan városi mozgalom jött létre, mely a A modern és posztmodern város számos új kihívással kell, hogy szembenézzen. A demográfiai és gazdaságszerkezeti átalakulás gyakran fizikai szempontból is teljes kerületek leromlásával jár, így azok komplex megújítási szükséglete egyszerre jelentkezik. Ezenkívül társadalmi szempontból olyan kihívásokra kell választ találnia, mint az új identitás meghatározása, a társadalmi integráció és kohézió ösztönzése (egyenlőtlenségek csökkentése), a fenntartható fejlődés kérdése (felelősségvállalás a jövő generációkért) és a magas életminőség biztosítása (a jelen generációi számára). Czyzewski állásfoglalása szerint a kultúra és a művészetek, ha képesek a széleskörű társadalomra hatást gyakorolni, jó eszközt kínálnak az átalakulóban lévő városok kihívásainak kezeléséhez és nagymértékben hozzájárulnak a társadalom könnyebb boldogulásához az új gazdasági környezetben. 14
15 Művészetekkel a társadalmi kohézió és integráció felé A szerző szerint egy új ellenkultúra időszakával nézünk szembe, amellyel kapcsolatban csak remélhetjük, hogy az nem fogja a régit, valamint a máshogyan gondolkodókat teljes mértékben eltörölni és felváltani, hanem inkább egy bölcs átalakulási folyamatként, a különböző társadalmi csoportok integrációjához vezet. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt Wroclaw számára a kultúra társadalomra gyakorolt pozitív hatásának kiterjesztési folyamatát hordozza magában. Amennyiben a projekt szerves fejlődést képes előidézni, többet jelent majd a városnak, mint egy évhosszig tartó eseménysorozat, ahol a kultúra csupán valami esetleges, pazarló és felszínes jelenség. Az EKF projektek keretében ugyanis a városok gyakran hirtelen generált, költséges és csupán a külső megítélést formáló, fizikai infrastruktúrára koncentráló fejlesztéseket, presztízs beruházásokat hajtanak végre. Ezzel szemben a lengyel város, az európai szintű rendezvények szervezése mellett, az úgynevezett mély kultúra fejlesztését, a kultúra mindennapi életbe történő visszaágyazását tűzte ki hosszú távú célként. Ennek keretében a művészeteket szeretnék minél közelebb vinni az emberekhez, erősítve azon szemléletet, hogy a kultúra mindenkié. A művészet társadalomformáló erejének megközelítése Wroclaw tehát nem csupán az Európa Kulturális Fővárosa rendezvény eseményeinek helyszínét fejleszti, hanem a helyi emberek bevonásával, az alkotási folyamatok beindítását, a kreativitás ösztönzését is szolgálja. A város ennek érdekében, egy többéves előkészítési ciklus keretében számos fesztivállal, kulturális intézménnyel, társadalmi szervezettel és műhellyel működik együtt. A helyszínek népszerűsítését és a kulturális tevékenységek mindennapi életbe történő visszaágyazását a következő gyakorlati megközelítések segítik Wroclawban: 15
16 A város filmfesztiváljának saját művészeti intézménye van, ahol azon kívül, hogy különböző filmeket mutatnak be, számos oktatási és workshop tevékenységet folytatnak. A 2016-os EKF projekt fejlesztésének eredményeképpen, a városi környezet átformálásával, Wroclaw és térsége valódi műhelyként fog szolgálni az alkotáshoz és a kreatív felfedezésekhez. A wroclawi történetmesélő fesztivál meseházzá alakul át, ahol a helyiekben élő emlékeket, történeteket és tapasztalatokat a művészeteken keresztül, művészeti eszközökkel mutatják be. Az opera visszatér a gyökerekhez: elhagyva a hivatalos épületet, a közeli kisvendéglő felé fordulva, a librettó cselekményét konkrét társadalmi kontextusba helyezik, továbbá e történeteket a művészek mellett külső, kirekesztett társadalmi csoportokból érkező emberek, szereplők bevonásával mutatják be. Fotográfiai negyed egy elhagyatott városrészben: a művészet eszközeivel, fényképek készítésével, gyűjtésével a területen lévő bérházak, buszmegállók és a kiüresedett kikötői területek történetét mutatják be a helyiek bevonásával, ösztönözve ezzel az embereket, hogy újra felfedezzék e városrészt. 16
17 FORRÁSOK ASPEN REVIEW CENTRAL EUROPE (No ): Creative Cities, pp KÉPEK EDWIN BENDYK 01 (Forrás: CHARLES LANDRY: THE CREATIVE CITY 02 (Forrás: BENJAMIN BARBER 03 (Forrás: KRZYSZTOF NAWRATEK 04 (Forrás: miast.html) KRZYSZTOF CZYZEWSKI 05 (Forrás: 17
18
PROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenA szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.
A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenFejér megye foglalkoztatási stratégiája
Fejér megye foglalkoztatási stratégiája 2016-2030 Legfontosabb kihívások Elmaradt gazdasági szerkezetváltás megyén belüli munkaerőpiai szolgáltatások helyzetének stabilizálása, bővítése és differenciálása
RészletesebbenSmart City feltételei
Smart City feltételei OKOS VÁROS konferencia 2017. május 25. Kövesdi Zoltán Közigazgatási tanácsadó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium JÓLÉT MEGTEREMTÉSE SMART INFRASTRUCTURE GAZDASÁG Miért van szükség digitális
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenÚj gazdaság- és városfejlesztési megoldások
Új gazdaság- és városfejlesztési megoldások Garamvölgyi Balázs Budapest, 2017. június 14. Kecskemét Megyei Jogú Város Hetedik legkiterjedtebb város (322km2) Lakosszám: 110 ezer fő 77 ezer munkahely vs.
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenEU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)
Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenSmarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenTudatos térhasználat város és vidékfejlesztés
Tudatos térhasználat város és vidékfejlesztés közösen Schwertner János MRTT Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár 2017. október 20. Helyi gazdaságfejlesztési esélyek felmérése vizsgálatok tapasztalatai A Kistérségek
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenVÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM
VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK Budapest, 2016. 06. 07. FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK BESZÉGLETÉS A 2014-2020 IDŐSZAK VÁROSI
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
RészletesebbenHELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenKiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,
RészletesebbenCSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal
RészletesebbenGAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM
GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport
RészletesebbenA KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI
A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenÖsszefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről
Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről VII. Országos Tanácsadói Konferencia Budapest, 2014. október 30. Dr. Poór József, CMC Iliás Anikó Csak a változás állandó. Schopenhauer
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT
SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA
Részletesebben2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok
GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.
RészletesebbenAZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI. Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék
AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék E-MOBILITÁS Elektromos és önvezető járművek Intelligens közlekedés Jármű jármű kommunikáció Jármű infrastruktúra
RészletesebbenA befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás
A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenBudapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata
Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
RészletesebbenBROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél
BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
RészletesebbenDigitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform
Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenHELYI PÉNZ ÉS PÉNZALTERNATÍVA. egy alternatív fejlesztési modell vidéki közösségeink rezilienciájáért. Szemerédi Eszter PhD hallgató
Felhívás kódszáma: EFOP-3.6.1-16-2016-00017 HELYI PÉNZ ÉS PÉNZALTERNATÍVA egy alternatív fejlesztési modell vidéki közösségeink rezilienciájáért Szemerédi Eszter PhD hallgató Nemzetköziesítés, oktatói,
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenBaranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz
Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenTARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE
TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenFenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései
Budapest, 2017.09.07 Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései Domokos Esztergár-Kiss, BME MUNKAHELYI MOBILITÁSI TERV hosszú távú stratégia egy cég/szervezet alkalmazza célja a fenntartható
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenKörnyezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében
Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység
RészletesebbenÚjpest gazdasági szerepe
2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely
RészletesebbenCITY OF SZEGED Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor
CITY OF Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor Bevezetés Az önkormányzatok hatásköre elég jelentősen csökkent az elmúlt években, ez korlátozza az érdemi beavatkozási területek számát Szeged viszonylag
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenKÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA
Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY
RészletesebbenJó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, március 19.
Jó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, 2019. március 19. Molnár László Az elmúlt évtized néhány legitim város és közlekedésfejlesztési dokumentuma: - BKRFT Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenSzponzorációs ajánlat
REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal Román-magyar területi együttműködések a gazdaságfejlesztés szolgálatában Szponzorációs ajánlat Debreceni konferencia 2009. június 3. Megjelenési
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek
BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenFEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS. Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft.
FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft. Nemzetközi és Térségi kihívások nemzetközi gazdasági válság hatásai globális pénzügyi
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenTÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK
7 régió, 1 cél: a társadalmi vállalkozások ökoszisztémájának erősítése Európai Uniós regionális politikai döntéshozók számára kialakított szakpolitikai diagnosztikai rendszer segítségével. Az utóbbi években,
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenDigitális átállás a pénzforgalomban a sikeres alkalmazkodás öt pontja
Digitális átállás a pénzforgalomban a sikeres alkalmazkodás öt pontja Bartha Lajos Pénzügyi infrastruktúrák igazgató Magyar Közgazdasági Társaság 55. Közgazdász vándorgyűlés, Eger 2017. szeptember 8. 1
Részletesebbendimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció.
dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. Mi a dimeb? A dimeb munkavédelmi szakemberek számára kifejlesztett modern technológia.
RészletesebbenHatármenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között
Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht
RészletesebbenDigitális átállás a pénzforgalomban a sikeres alkalmazkodás öt pontja
Digitális átállás a pénzforgalomban a sikeres alkalmazkodás öt pontja Bartha Lajos Pénzügyi infrastruktúrák igazgató Magyar Közgazdasági Társaság VII. Kárpát-medencei Fiatal Közgazdászok Találkozója XXXVII.
RészletesebbenSzemléletváltás. új kompetencia követelmények a HR munkában. Dr. Gyökér Irén
Szemléletváltás új kompetencia követelmények a HR munkában Dr. Gyökér Irén 2 Milyennek kell lennie, mit kell tudnia, és tennie a HR szakembereknek, hogy személyes hatékonyságukat nagyra értékeljék? Hogyan
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege (Mrd Ft) GINOP-..-8
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenOkos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment
Okos Városok T-City Szolnok HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenBenchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében
Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Faragó-Kovách Eszter SOCIAL SEEDS szakmai munkatárs 2016. december 1. I A Mikulás is benchmarkol - 10. I Budapest A társadalmi vállalkozásokról
RészletesebbenSzervezeti szempontból háromféle módon lehet közelíteni az innovációhoz
Szervezeti szempontból háromféle módon lehet közelíteni az innovációhoz Kockázat Transzformáció a bankon belül Innovatív kezdeményezés a banki határterületeken Nagyszabású, akár diszruptív ötletek VC-szerű
RészletesebbenA helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül
MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül Józsa Viktória elnökségi tag, MRTT doktorjelölt, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori
RészletesebbenTermészeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505
A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:
RészletesebbenAz európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató
Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenAZ ÖN ELEKTRONIKAI BÉRGYÁRTÓJA
Z Elektronika Kft. AZ ÖN ELEKTRONIKAI BÉRGYÁRTÓJA www.zelektronika.eu TISZTELT LEENDŐ PARTNERÜNK! FEJLŐDÉSÜNK ZÁLOGA AZ ÖN SIKERE Z ELEKTRONIKA KFT. SZÉLES KÖRŰ SZOLGÁLTATÁST NYÚJT AZ ELEKTRONIKAI BÉRGYÁRTÁS
RészletesebbenTársadalmi folyamatok Újpesten
2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól
Részletesebben