KREATÍV VÁROSOK HELYZETKÉP NOVEMBER

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KREATÍV VÁROSOK HELYZETKÉP 2014. NOVEMBER"

Átírás

1 KREATÍV VÁROSOK HELYZETKÉP NOVEMBER

2 TARTALOMJEGYZÉK Edwin Bendyk A KREATÍV VÁROS: AZ UTÓPIA ELLENÁLLHATATLAN KÍSÉRTÉSE 4-7 Benjamin Barber (interjú) AZ EMBERISÉG VÁROSI FAJ 8-10 Krzysztof Nawratek AZ EMBER TESZI A VÁROST Krzysztof Czyzewski VÁROS ÉS KULTÚRA

3 BEVEZETŐ Az ASPEN REVIEW kiadásáért felelős prágai Aspen intézetet a washingtoni székhelyű Aspen Intézet globális partnereként alapították 2012-ben. A prágai központ működésében egész Közép- Európára koncentrál és célja, hogy a szakpolitikai innovációk és a pártatlan viták számára kínáljon egységes színteret. Az intézet tevékenysége során éves konferenciák, szemináriumok és panel beszélgetések szervezésével, különböző célcsoportok számára kínál, vezetői, szakpolitikai és nyilvános programokat. E rendezvények keretében a központ abban támogatja a programokon résztvevőket, hogy változatos módokon hozzájáruljanak a régió gazdasági, társadalmi és kulturális növekedéséhez, összhangban az Aspen Intézet által vallott értékalapú vezetési szemlélettel. A prágai intézet folyóiratát, a nemzetközi ügyeket tárgyaló Aspen Review -t negyedévente publikálja. A kiadvány cseh, angol és lengyel nyelveken jelenik meg 3

4 EDWIN BENDYK A kreatív város: az utópia ellenállhatatlan kísértése Átalakuló gazdasági szerkezet és a városok funkcióváltása az ipari városokban - A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS A KREATÍV VÁROSOK VÍZIÓJA 1 Edwin Bendyk, a varsói Collegium Civitas Jövőkutatási Központjának vezetője és a Polityka Weekly elemzője, cikkében a kreatív városok utópisztikus modelljéről és annak megvalósítását korlátozó társadalmi folyamatokról közöl írást. A város szolgálja a fejlődést A szerző írásának bevezetéseként leírja, hogy a város olyan élettel teli jelenség, mely szerepköreinek változásával, mint funkcionális gépezet, történettel és identitással rendelkezik. A város pedig összességében nem csupán a település alapításának eredeti célját (alapítási narratíva) szolgálja, hanem a termelésen, alkotáson, oktatáson keresztül az általános fejlődést, a társadalmi előrehaladást. A rendszerváltozás utáni, gazdasági szerkezetváltozáshoz kapcsolódó időszakot a szerző, mint szabadság arzenál jellemzi, amely az ipari városok szempontjából a nagyvállalatok eltűnését és népesség egyre jelentősebb hányadának elvándorlását és elöregedését hozta magával. A szerző erre példaként Detroit-ot, a közép-európai térségből pedig Lodz-ot hozta, mint a lengyel textilipar egykori fővárosát. Az ipari átalakulási folyamat (funkcióváltás) városon belül, városrészenként is megfigyelhető, melyre a szerző Varsó Czerwona Wola városrészét említi, ahol a nagyüzemeket és erőműveket bankok és csődfelszámolók vették át. Az ipari városok és városrészek számára, a gazdasági szerkezet változása miatt, az átalakulás, funkcióváltás elkerülhetetlenné vált. Az új gazdasági modellben a fejlődés legfontosabb mozgatórugói az információ, a tudás, az innováció és a kreativitás. Az 4

5 ipari város narratíváját így számos esetben a kreatív város narratívája váltotta fel. A szerző alátámasztásként itt a 2016-os Európa Kulturális Fővárosa címre világított rá, ahol a kiválasztási folyamatban az önmagát, mint a kreatív ipar központjaként azonosító várost, egyszerre versengett Glasgow, Manchester, valamint Varsó, Gdansk, Lodz, Wroclaw, mint egykori ipari városok (végül Wroclaw győzött). Mi vezérli a dinamikus várostérségek fejlődését? A városok kreatív átalakulásának kulcstényezőit Bendyk CHARLES LANDRY-re és RICHARD FLORIDA-ra hivatkozva írja le. 2 A szerző szerint Landry, aki már ban megalkotta a kreatív város elméletét, a transzformáció korai szakaszát írja le. A brit kutató a katowicei vagy a Ruhrvidéken lévő szénbányák eltűnését történelmi folyamatként írja le, amelyben az emberi fejlődés előrehaladásával az egykori fizikai munkavégzést és munkaköröket fokozatosan felváltják az emberi kreativitáson és tudáson alapuló tevékenységek, amelynek alapja, hogy a fiatalok képzettségi szintje egyre magasabb. Ezzel párhuzamosan pedig a fizikai környezet is átalakul, az egykori üzemek és erőművek helyén loftok, valamint kulturális és kreatív ipari központok jönnek létre. Florida a városok kreatív átalakulásában három kulcstényezőt azonosított (3T modell): tudás, tolerancia, technológia. E kreatív átalakuláshoz kapcsolódó városvíziók azonban csak akkor válnak valósággá, ha Landry és Florida kreatív átalakulással kapcsolatos feltételezéseit maguk a lakosok és az önkormányzatok vezetői is végrehajtják. E kreatív irányba történő elmozdulásnak, átalakulásnak egyaránt része kell, hogy legyen az innovációt és tudásáramlást elősegítő 5

6 fizikai környezet, infrastruktúra kialakítása és az elfogadó, toleráns társadalmi szellemiség megteremtése. A városok kreatív és innovációt segítő környezetének megteremtéséhez, Floridára hivatkozva, Bendyk javaslata, hogy első lépésként a jelenlegi lakosok kreativitását szükséges felszabadítani és ösztönözni. Ez oly módon érhető el, ha beruházásokat hajtanak végre annak irányába, hogy jobb életkörülményeket, élhetőbb környezetet teremtsenek számukra, valamint megfelelő feltételeket hozzanak létre városi szinten a múzeumok, zenei központok, jó minőségű közterek, iskolák, egyetemek, éttermek és klubok fejlesztéséhez. Florida szerint ezen helyek fejlesztése sokkal fontosabb, mint a technológiai parkok és inkubátorok (technológia transzfer intézményei) létrehozása, ugyanis utóbbi intézmények kialakítása automatikusan megtörténik, ha a város már kezelte a kreatív és innovatív munkaerő vonzását. Gyakran ismételt példaként Bendyk is Bilbao mintáját említi, ahol a FRANK GEHRY által tervezett Guggenheim Múzeum és a kulturális iparba történő beruházások rövid időre felélénkítették a város turisztikai forgalmát és növelték bevételeit. A válság azonban rávilágított, hogy a fizikai infrastruktúrába történő nagyléptékű beruházások, mint az ipari átalakulással sújtott térségek megújításának első lépése, hosszútávon nem vezet fenntartható, stabil növekedéshez. (A szerző bár nem fejti ki, de ilyen esetekben a beruházások fenntartásához, az újonnan kialakított szolgáltatások igénybevételéhez a helyiek által támasztott kereslet hiányzik, a turisztikai bevételek alakulása pedig nem minden esetben jelent kompenzációt. E mellett a nagyléptékű beruházásokat a városok gyakran adósságból finanszírozzák, mely komoly nyomást helyez a stabil működésre). Proletárok diplomával A HELYI LAKOSSÁG KERESLETÖSZTÖNZÉSE ÉS KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A KREATÍV ÉS KULTURÁLIS IPARÁGAKON ALAPULÓ FEJLŐDÉSÉRT A kulturális és kreatív iparágak jellemzői jelentősen eltérnek a korábbi időszakban megszokott munkakultúrától és aktivitási rendtől. A kreatív és kulturális ágazatok legfontosabb jellemzői a következők: 6

7 önfoglalkoztatási formákon, mikro vállalkozásokon alapulnak, a szektor természetéből fakadóan magas a bizonytalansági faktor (pl.: a munkahely- és a munkalehetőség biztonsága kicsi), kibontakozásuk csak olyan társadalmi környezetben lehetséges, melyben a közösségek kulturális szempontból magas kompetenciákkal és elfogadással rendelkeznek (a szerző ezt nem fejti ki, részletesen, de a tudásalapú, a folyamatos tanulást, fejlődést ösztönző társadalom kapcsán az elfogadó környezet a kulturális különbségek és értékítéletek toleranciáján túl, olyan társadalmi környezetet is jelöl, ahol nem szégyen a kudarc, a próbálkozás, ahol lehet egymástól tanulni). Bár a múltban számos költséges, a városok fizikai rehabilitációjával kapcsolatos beruházást hajtottak végre, a társadalmi helyzet, a társadalmi változások ennél lassabb dinamikát mutatnak (például kulturális szolgáltatások iránti igény, mint keresleti tényező, valamint a fogyasztás mintázatainak átalakulása, a belső igények kifejlődése). A vízió és valóság közötti rés betöltéséhez, az ipari átalakulással sújtott térségek kreatív és kultúra alapú gazdasági fejlődésének megvalósításához, a legnagyobb kihívás a humánerőforrás (egyén) és a társadalmi környezet (közösségek) fejlesztése, amely jelenleg hiányzik az ipari átalakulással sújtott térségek jelentős részéből. Bendyk cikkének legfontosabb konklúziója, hogy a kreatív városok megteremtéséhez, annak előfeltételeként, elsősorban a benne élők kultúra és kreatív szolgáltatások iránti igényének kialakítása szükséges. Berlin pedig fenntartható modellt mutat a kreatív megújulásra, amelyben nem a fizikai rehabilitáció vezérel, hanem a társadalmi befogadás és a megfizethetőségen alapuló szolgáltatások. A megfizethetőség ugyanis lehetővé teszi, hogy a város kulturálisan sokszínű maradjon, sokféle tevékenységnek, szolgáltatásnak helyet adva. 7

8 BENJAMIN BARBER (INTERJÚ) Az emberiség városi faj 3 Benjamin Barber, politikai filozófus, politológus, a neoliberalizmus kritikusa, a civil társadalom pártfogója. Legutóbbi könyve 2013-ban jelent meg, amelynek címe: Ha polgármesterek irányítanák a világot (If Mayors Rule the World). Mit tudnak a városok? - HATÉKONYABB VÁLASZOK A KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI KIHÍVÁSOKRA Barber állítása szerint az ember városi faj lett, amelyet azzal indokol, hogy míg ban a világ lakosságának csupán 3%-a élt városokban, addig 1950-ben ez az arány már 30%-ra növekedett. Napjainkban a fejlett világban a városokban élő lakosság aránya 78%. A városi népesség növekvő arányával kapcsolatban Barber kiemeli, hogy e területek számos problémával, például a bevándorlással, kábítószerrel kapcsolatos kihívásokkal vagy a környezetvédelmi (széndioxid kibocsátás), energiahatékonysági kérdések, valamint az egészségügy és közösségi közlekedés vonatkozásában is, nagyobb hatékonysággal birkóznak meg, mint az állami szint. E kihívások városi szintű kezelésében példaként említi Barber MICHAEL BLOOMBERG-et, New York 2013 végén leköszönt polgármesterét, aki olyan megoldásokat vezetett be, amelyeket a Fehér Házban is csak csodálattal figyeltek, például korlátozásokat vezetett be a dohányzásra vonatkozóan, valamint az üdítőitalok árusításával kapcsolatban, ami a gyermekkori elhízás legfontosabb oka. Szabadpiaci önkényuralom és dinamikus városfejlődés A szerkesztő-riporter felvetése szerint, míg egykor a városok a szabadság bölcsőiként funkcionáltak, addig napjainkban azokban az országokban terjeszkednek leginkább a városok, ahol hiányoznak a demokratikus hagyományok, önkényuralmi rendszerek 8

9 működnek. Barber ennek kapcsán nem tartotta szerencsésnek, hogy összefüggésbe hozzák a demokratikus berendezkedést, a szabadságfok mértékét és a városok növekedését. E helyett arra világított rá, hogy a fejlett és fejlődő országokban fontos különbség, hogy míg a nyugati világban a városok jobb élet ígéretével, a gazdasági fejlődés és az előrehaladás lehetőséget kínálva vonzzák magukhoz a vidéki térségekben élőket, addig a fejlődő országokban a vidéki térségek elhagyását sokkal nagyobb mértékben vezérli az ott lévő helyzet kilátástalansága, e vidéki térségek munkanélküliségi helyzete, valamint az emberek agrártermékeinek alacsony szintű versenyképessége a globális piacon. fontos lenne, hogy a legnagyobb városok polgármesterei, egy globális parlamentet (globális demokratikus platform) alkotva, rendszeresen összeüljenek és megosszák legfontosabb kihívásaikat és megoldási gyakorlataikat. A gyakorlati megközelítésből kiindulva Barber kiemeli, hogy a polgármesterek az állami szintű politikusoknál sokkal kevésbé elfogultak politikai és ideológiai irányzatok tekintetben. Az emberek elvárásai szerint is a polgármestereknek sokkal inkább szükséges például az iskola- és lakásépítések felügyeletére, a tömegközeledési kérdések megoldására koncentrálnia, mint koalíciók építésére vagy a hazaszeretet ösztönzésére. Mivel rendelkeznek a városok? - SOFT POWER ÉS A GYAKORLATIAS HOZZÁÁLLÁS Barber ajánlása szerint, mivel a nagyvárosok fejlődési, működési kihívásaik tekintetében hasonló esetekkel találkoznak (például szennyvízkezelés, parkolási problémák, közlekedési és helyi adózási kérdések, hulladékkezelés), ezért Barber arra is felhívja a figyelmet, hogy helyi szinten a városi vezetők sokkal inkább a soft power alkalmazásával (diplomácia, oktatás, innováció ösztönzés, kulturális szektor ösztönzése) élnek, míg az állami szint inkább a hard power eszközeivel irányít (utasítások, korlátozások, büntetések, fizetési kötelezettségek, katonai intézkedések). 9

10 Egyenlőtlenségek és lehetőségek A városok hordozzák a legnagyobb társadalmi egyenlőtlenségeket és a legnagyobb lehetőségeket a társadalmi felemelkedéshez. A szerkesztő-riporter a várostérségek egyik legnagyobb kihívásaként arra is rávilágít, hogy bár a jövedelmek nagy része ma városokban koncentrálódik, az ahhoz való hozzáférés nem mindenki számára biztosított. A jóléttel és gazdaságsággal párhuzamosan a várostérségek adnak helyet a legnagyobb egyenlőtlenségeknek is. New Yorkon belül például háromszor nagyobb egyenlőtlenségek tapasztalhatók, mint az Egyesült Államokban. Barber az egyenlőtlenségek vizsgálatában kiemeli, hogy szükséges azt a szempontot is figyelembe venni, hogy az emberek azokba a térségekbe vándorolnak, ahol lehetőséget találnak a fejlődésre és továbbhaladásra, vagyis a városok a szegényebb csoportok társadalmi felemelkedésének terei is egyben, amely választási lehetőségtől nem lehet megfosztani őket. Barber továbbá itt kiemeli azt is, hogy az emberek többsége optimizmustól vezérelve érkezik a városokba, amely pozitív hozzáállásra a pszichológusok is úgy tekintenek, mint egyfajta önbeteljesítő ígéret. Az állampolgárok már csak helyi szinten bíznak a demokráciában és a döntéshozókban A világ kiábrándult a demokráciából. Az érett demokráciákban a szavazók gyakran korruptként tekintenek a politikusokra és nem élnek szavazati jogukkal, míg az újonnan, például az arab tavasz eredményeként születő demokráciákban, az állampolgárokat káosz, etnikai háborúk veszik körül és a polgárháború kitörésének állandó kockázata fenyegeti. A közvélemény kutatások szerint az állampolgárok bizalma az elnökben, a kormányban és a kongresszusban általában igen alacsony, az Egyesült Államokban mindössze 19%, míg a polgármesterek viszonylatában ez az arány jelentősen magasabb, 50 és 70% közötti. Helyi szinten az emberek még bíznak a demokráciában, annak helyes működésében. 10

11 KRZYSZTOF NAWRATEK Az ember teszi a várost feladata azonban elsősorban az, hogy ügyfeleit, vagyis elsősorban lakóit minél elégedettebbé tegye, igényeiket minél hatékonyabban szolgálja. Krzysztof Nawratek a brit Plymouth University építész oktatója, városkutató a kreatív város és az intelligens város (smart city) modelljének adaptációs problémáira és az egysíkú városstratégiák veszélyeire hívja fel a figyelmet. Városfejlesztési stratégiák tévúton Az egy elméletre, jelenségre vagy egy mondatra, illetve hívó szóra alapozott városstratégiák sohasem végződnek sikerrel. A városfejlődés vezérelemeiként azonosított kreatív ágazatokra és a technológiai fejlődésre alapozott nagy ívű stratégiák gyakran elterelik a figyelmet a települést használó emberek valós problémáiról, igényiről. A város 4 A nyugat-európai kreatív és intelligens városmodellekre alapozott fejlődési stratégia gyakran figyelmen kívül hagyja a helyiek valós igényeit, és csak vélt szükségletekre alapoznak, amelynek kapcsán Nawratek kiemeli, hogy ez sérti a városok hagyományos értelembe vett poliszként történő működését, és szabadságát, mint önrendelkező, élő közösség. Kreatív város és Intelligens városmodell KÉTSÉGEK ÉS ADAPTÁLHATÓ ELEMEK A szerző állásfoglalása szerint annak ellenére, hogy e két városmodell középpontjában a kapitalista és technokrata gondolkodásmód áll; mindkét esetben lehet olyan elemeket azonosítani, amelyek meghaladják e fenti paradigmákat és hasznos elemként általános érvénnyel adaptálhatóak a városokban. 11

12 A KREATÍV VÁROS A kreatív városok modelljében az egysíkú stratégia abban tükröződik, hogy az bizonyos mutatók alapján (bohém index, homoszexualitási mutató) kisebbségi csoportok előtérbe helyezését viszi véghez (elsősorban e társadalmi csoportra építi a város fejlődésének stratégiáját), szemben a közösség konzervatív jövőképet valló csoportjaival. A kapitalista gondolkodásmód pedig annak kapcsán kerül a középpontba, hogy e stratégiák fókuszában főként a befektetések és a magas képzettségű, kreatív munkaerő vonzása áll, háttérbe helyezve az ott élő társadalom valós igényeit. E mellett azonban a modell pozitív eleme, hogy a képzett, magas jövedelemmel rendelkező munkaerő vonzása és megtartása kapcsán, az embereket a tőke és a hagyományos gazdasági mutatók elé állítja. Az emberi tényező, mint központi elem pedig megfelelő kezdőpontja lehet az integrált, társadalmi befogadást ösztönző városfejlesztési stratégiáknak. AZ INTELLIGENS VÁROS Az intelligens város (smart city) modelljének hátrányaként Nawratek az állandó megfigyeltséget, az Orwell effektust emeli ki, valamint a privátszféra, a személyes tér csökkenését, továbbá, hogy e stratégiák a városra csupán, mint gépezetre tekintenek, kevesebb jelentőséget tulajdonítva a várost használó emberek meglátásainak, igényeinek. E mellett azonban pozitív oldala a smart city stratégiáknak, hogy integrálják az információhoz való egyenlő hozzáférés gondolatát és az infokommunikációs technológiák révén, az emberek javuló kommunikációjával és hálózatos összekapcsoltságával, elősegíti, hogy számos városi feladatot a lakók felé kiszervezzenek (például a tömegközlekedési rendszer nyomásának csökkentése a személygépkocsi megosztást ösztönző alkalmazások segítségével), vagyis megteremti a helyi lakosok igényeinek kielégítéséhez szükséges feltételeket és segíti a város demokratizálódását. 12

13 Modellkövetés helyett kreatív és okos adaptáció - REAGÁLNI A HELYI LAKOSOK PROBLÉMÁIRA A szerző e városmodellek lengyelországi alkalmazása kapcsán kiemeli Lodz városát, ahol a kreatív városfejlesztési modellre alapozott stratégiára, annak kialakítására, bár jelentős összegeket fordítottak, az a gyakorlatban nem volt képes változtatni sem a város funkcióin sem a működés menedzsmentjének módján, így a város hatékonysága nem javult. A stratégia gyakran csak látszat szinten eredményezte a kreatív város létrejöttét, melynek valós célja sokkal inkább a befektetők vonzása volt, mint a helyi lakosok életminőségének javítása (súlypont eltolódás). Az intelligens városmodell lengyelországi megvalósításának gátjaként Nawratek, a társadalom és a vállalkozások technológiai elmaradottságát említi, valamint annak veszélyét, hogy a városi szinten integrált, összehangolt, intelligens városüzemeltetési rendszerek (például telekommunikációs, tájékoztatási rendszerek) kialakítása, a szükséges eszközök fejlesztése korlátozott számú vállalathoz kötött (például CISCO, Microsoft, IBM), mely erős függőséget eredményez. E modellek ésszerű, gyakorlat orientált és sablonoktól mentes illesztésének példázásához a szerző Curitiba város (Brazília) polgármesterére, JAMIE LERNERRE hivatkozik, aki a város tömegközlekedési helyzetének megoldásában sajátos módon alkalmazta a smart city modellt. A városban költséges metróépítések helyett, forrás hiányában, a buszjáratok indulását sűrítette, valamint a buszmegállókat úgy alakíttatta át, hogy azok elsősorban a gyors felszállást és leszállást szolgálják. Utóbbi célt egyszerűen úgy érték el, hogy egy jelzővonalat süllyeszttettek az aszfaltba közvetlen a járda mellé, bízva a buszvezetők tudásában. Nawratek a fenti példa alapján azt javasolja a lengyel városoknak, hogy az intelligens város és a kreatív város általános modellje helyett, elsősorban a helyiek problémáinak egyszerűbb és hatékonyabb megoldására, az életkörülmények és az életminőség javítására fókuszáljanak, bízva a helyiek meglátásaiban, a helyben felhalmozott tapasztalatok, valamint a helyi tudás erejében. 13

14 KRZYSZTOF CZYZEWSKI Város és kultúra társadalmi tőkét próbálja újjáéleszteni, a városi tereket élettel telivé tenni, előtérbe helyezve a közös tulajdont és a megosztott, közös felelősségvállalást. Újraértelmezni a városokat 5 Krzysztof Czyzewski, a 2016-os wroclawi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) rendezvény mély kultúra programjának igazgatója, aki cikkében arra keresi a választ, hogy a kultúra csupán terhet jelent-e a városok költségvetésének vagy inkább segítséget nyújt számukra a talpra állásban? Míg az európai urbanizáció szintje növekszik, jelenleg kétharmada városokban él, ezzel párhuzamosan az is megfigyelhető, hogy e központi területeken a dzsentrifikáció (a leromlott városrészek megújításával az eredeti lakosság kitelepülése, helyére fiatal, általában magasabb jövedelműés iskolázottságú társadalmi csoportok beköltözése) a fogyasztás tereinek kiterjedése megfosztja a lakosokat, az egymással és a várossal való kapcsolatok megteremtésétől. Napjainkra ezért számos olyan városi mozgalom jött létre, mely a A modern és posztmodern város számos új kihívással kell, hogy szembenézzen. A demográfiai és gazdaságszerkezeti átalakulás gyakran fizikai szempontból is teljes kerületek leromlásával jár, így azok komplex megújítási szükséglete egyszerre jelentkezik. Ezenkívül társadalmi szempontból olyan kihívásokra kell választ találnia, mint az új identitás meghatározása, a társadalmi integráció és kohézió ösztönzése (egyenlőtlenségek csökkentése), a fenntartható fejlődés kérdése (felelősségvállalás a jövő generációkért) és a magas életminőség biztosítása (a jelen generációi számára). Czyzewski állásfoglalása szerint a kultúra és a művészetek, ha képesek a széleskörű társadalomra hatást gyakorolni, jó eszközt kínálnak az átalakulóban lévő városok kihívásainak kezeléséhez és nagymértékben hozzájárulnak a társadalom könnyebb boldogulásához az új gazdasági környezetben. 14

15 Művészetekkel a társadalmi kohézió és integráció felé A szerző szerint egy új ellenkultúra időszakával nézünk szembe, amellyel kapcsolatban csak remélhetjük, hogy az nem fogja a régit, valamint a máshogyan gondolkodókat teljes mértékben eltörölni és felváltani, hanem inkább egy bölcs átalakulási folyamatként, a különböző társadalmi csoportok integrációjához vezet. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt Wroclaw számára a kultúra társadalomra gyakorolt pozitív hatásának kiterjesztési folyamatát hordozza magában. Amennyiben a projekt szerves fejlődést képes előidézni, többet jelent majd a városnak, mint egy évhosszig tartó eseménysorozat, ahol a kultúra csupán valami esetleges, pazarló és felszínes jelenség. Az EKF projektek keretében ugyanis a városok gyakran hirtelen generált, költséges és csupán a külső megítélést formáló, fizikai infrastruktúrára koncentráló fejlesztéseket, presztízs beruházásokat hajtanak végre. Ezzel szemben a lengyel város, az európai szintű rendezvények szervezése mellett, az úgynevezett mély kultúra fejlesztését, a kultúra mindennapi életbe történő visszaágyazását tűzte ki hosszú távú célként. Ennek keretében a művészeteket szeretnék minél közelebb vinni az emberekhez, erősítve azon szemléletet, hogy a kultúra mindenkié. A művészet társadalomformáló erejének megközelítése Wroclaw tehát nem csupán az Európa Kulturális Fővárosa rendezvény eseményeinek helyszínét fejleszti, hanem a helyi emberek bevonásával, az alkotási folyamatok beindítását, a kreativitás ösztönzését is szolgálja. A város ennek érdekében, egy többéves előkészítési ciklus keretében számos fesztivállal, kulturális intézménnyel, társadalmi szervezettel és műhellyel működik együtt. A helyszínek népszerűsítését és a kulturális tevékenységek mindennapi életbe történő visszaágyazását a következő gyakorlati megközelítések segítik Wroclawban: 15

16 A város filmfesztiváljának saját művészeti intézménye van, ahol azon kívül, hogy különböző filmeket mutatnak be, számos oktatási és workshop tevékenységet folytatnak. A 2016-os EKF projekt fejlesztésének eredményeképpen, a városi környezet átformálásával, Wroclaw és térsége valódi műhelyként fog szolgálni az alkotáshoz és a kreatív felfedezésekhez. A wroclawi történetmesélő fesztivál meseházzá alakul át, ahol a helyiekben élő emlékeket, történeteket és tapasztalatokat a művészeteken keresztül, művészeti eszközökkel mutatják be. Az opera visszatér a gyökerekhez: elhagyva a hivatalos épületet, a közeli kisvendéglő felé fordulva, a librettó cselekményét konkrét társadalmi kontextusba helyezik, továbbá e történeteket a művészek mellett külső, kirekesztett társadalmi csoportokból érkező emberek, szereplők bevonásával mutatják be. Fotográfiai negyed egy elhagyatott városrészben: a művészet eszközeivel, fényképek készítésével, gyűjtésével a területen lévő bérházak, buszmegállók és a kiüresedett kikötői területek történetét mutatják be a helyiek bevonásával, ösztönözve ezzel az embereket, hogy újra felfedezzék e városrészt. 16

17 FORRÁSOK ASPEN REVIEW CENTRAL EUROPE (No ): Creative Cities, pp KÉPEK EDWIN BENDYK 01 (Forrás: CHARLES LANDRY: THE CREATIVE CITY 02 (Forrás: BENJAMIN BARBER 03 (Forrás: KRZYSZTOF NAWRATEK 04 (Forrás: miast.html) KRZYSZTOF CZYZEWSKI 05 (Forrás: 17

18

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Digitális Oktatási Stratégia

Digitális Oktatási Stratégia Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről

Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről VII. Országos Tanácsadói Konferencia Budapest, 2014. október 30. Dr. Poór József, CMC Iliás Anikó Csak a változás állandó. Schopenhauer

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS. Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft.

FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS. Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft. FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft. Nemzetközi és Térségi kihívások nemzetközi gazdasági válság hatásai globális pénzügyi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Faragó-Kovách Eszter SOCIAL SEEDS szakmai munkatárs 2016. december 1. I A Mikulás is benchmarkol - 10. I Budapest A társadalmi vállalkozásokról

Részletesebben

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment Okos Városok T-City Szolnok HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Szponzorációs ajánlat

Szponzorációs ajánlat REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal Román-magyar területi együttműködések a gazdaságfejlesztés szolgálatában Szponzorációs ajánlat Debreceni konferencia 2009. június 3. Megjelenési

Részletesebben

AZ ÖN ELEKTRONIKAI BÉRGYÁRTÓJA

AZ ÖN ELEKTRONIKAI BÉRGYÁRTÓJA Z Elektronika Kft. AZ ÖN ELEKTRONIKAI BÉRGYÁRTÓJA www.zelektronika.eu TISZTELT LEENDŐ PARTNERÜNK! FEJLŐDÉSÜNK ZÁLOGA AZ ÖN SIKERE Z ELEKTRONIKA KFT. SZÉLES KÖRŰ SZOLGÁLTATÁST NYÚJT AZ ELEKTRONIKAI BÉRGYÁRTÁS

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Export húzza a gazdaságot

Export húzza a gazdaságot Export húzza a gazdaságot - vállalati elvárások Gödri István Bosch Rexroth Pneumatika kft 1 A nagy kép amit most látunk Elvárások vállalati szinten Globális kihívások rövid és közép távon 2 3 Export húzza

Részletesebben

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez Budapest, 2013.04.08. Dr. G. Fekete Éva A szolidáris gazdaság (SSE) háttere Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Jövő Műhely 2014-2020

Jövő Műhely 2014-2020 Jövő Műhely 2014-2020 CSMKIK Kommunikációs- és Reklámklub 10 + 2 kockában Volford László CSMKIK kommunikációs és reklámklub vezető Prológ A Jövő műhely 2014-2020 indulása Jelentősen megnövekedett a szakember

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások. Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr

Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások. Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr Az okos város Célja a lakók életminőségének javítása. Olyan versenyképes, erős növekedési potenciállal

Részletesebben

Pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése ügyfél szemmel. Budapest, szeptember 9.

Pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése ügyfél szemmel. Budapest, szeptember 9. Pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése ügyfél szemmel Budapest, 2015. szeptember 9. A gyorsaság és a biztonság mindenek előtt Biztonság + Gyorsaság = 2 Bizalmas, üzleti és banktitok A globális trendek

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben