Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ létrehozására irányuló megvalósíthatósági tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ létrehozására irányuló megvalósíthatósági tanulmány"

Átírás

1 Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ létrehozására irányuló megvalósíthatósági tanulmány Pécs,

2 A tanulmányt a JuridEco Zrt. készítette a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. megbízásában. A tanulmány elkészítésében közreműködtek: Dr. Rappai Gábor Dr. Pintér Éva Dr. Lóránd Balázs Csapi Vivien Vadász Krisztina Csuport Mariann Varga Edina Fodor Péter Heindl Kristóf Koch Péter Tamás Miklós Rácz Gábor 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló A tanulmány elkészítésekor alkalmazott módszertan A projekt háttere Gazdasági alapadatok Társadalmi- környezeti alapadatok Jogszabályi- szakpolitikai háttér Helyzetértékelés Funkciók, folyamatok Stakeholder elemzés, érintettek elemzése Ideális közszolgáltató központ jellemzői Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ (PKSZK) és Magasház problematikájára kidolgozott és a későbbiekben vizsgált változatok Kockázatok szcenáriónként Beruházás nélküli változat...45 I. Magasház változat (I.A.-I.B. változat)...47 III. IV. változat - Új ház építésével (Magasház helyszínén vagy más helyszínen)...5 V. változat: Bérlemény más helyszínen...53 VI. változat: E-közigazgatás verzió Megvizsgált intézmények Változatok műszaki részletezése, gazdasági, társadalmi, környezetei hatásainak vizsgálata, cselekvési ütemtervek Beruházás nélküli változat I. változat MAGASHÁZ változat (I.A. I.B.) II. változat Több emelet visszabontása, felújítás, bővítés - lakóház változat III. változat ÚJ-HÁZ változat a Magasház helyén IV. változat ÚJ-HÁZ változat más helyen V. Változat: Bérlemény

4 5.7. VI. változat: E-közigazgatási alternatíva A változatok pénzügyi elemzése I. változat MAGASHÁZ változat (I.A. I.B.) II. változat Több emelet visszabontása, felújítás, bővítés (lakóház) változat III. változat ÚJ-HÁZ változat a Magasház helyén IV. változat ÚJ-HÁZ változat más helyen E-közigazgatás Összegzés A megvalósítás lehetséges jogi-finanszírozási konstrukciója

5 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A közösségi szolgáltatások színvonalának emelése kormányzati és önkormányzati szándék szerint alapvető feladat az elkövetkező esztendőkben. Az Országgyűlés a jó állam kialakítása keretében, a területi államigazgatási szervezetrendszer működésének egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás fejlődése és színvonalának növelése, valamint az ügyfél-centrikus területi államigazgatás megvalósítása érdekében alkotta meg a 21. évi CXXVI. törvényt, ezzel létrehozva a fővárosi és a megyei kormányhivatalok rendszerét. A kormánymegbízott által vezetett fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. A területi államigazgatás szervezeti integrációja 211. január 1.-jével kezdődően a 288/21. (XII. 21.) Korm. rendelet és az 1191/21. (IX.14.) Korm. határozat alapján valósul meg, jelenleg 17 szakigazgatási szervre (funkcióra) terjed ki. A Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek száma változhat, tovább bővülhet. A már zajló közigazgatási reform harmadik, illetve negyedik lépéseként, várhatóan 213. évtől megvalósul a járási hivatalok rendszerének felállítása, mely felváltja a jelenlegi kistérségi rendszert. A közigazgatás átalakítása során a jegyzők szerepe is megváltozik. Jelenleg zajlik a Belügyminisztériummal az állami és önkormányzati feladat- és hatáskörök szétválasztásáról szóló egyeztetés. A járások az állami hatósági feladatok ellátását fogják végezni, továbbá a polgármesteri hivatalban dolgozó jegyzők feladatait is integrálják. Az új önkormányzati törvény legkésőbb 212. január 1-jéig készül el. A Kormányablak (jelenleg 3 ügykörben jár el) a 213- ban tervezett egyablakos ügyintézés alapja. A végső cél, hogy minden, az állam által végzett hatósági ügyet a Kormányablakban lehessen majd intézni, vagy kezdeményezni. Mindezzel párhuzamosan Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében is felmerült az igény, hogy az állampolgárok ügyeiket lehetőség szerint egy helyen, egységesen, méltó körülmények között intézhessék, esetlegesen az adott helyszínen más kiegészítő szolgáltatások (pl. közjegyző, ügyvéd, tervező iroda, földmérő) is igénybe vehetők legyenek. Az önkormányzati funkciók közül célszerű lenne bevonni az egységesítési folyamatba a Polgármesteri Hivatal hatósági ügyintézését, más ügyfélforgalmat lebonyolító szervezeti egységeit, a városi közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságok ügyfélszolgálatait, igény esetén az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok irodáit. A kormányzati és önkormányzati szándék együttes megvalósítása érdekében felmerült a Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ (PKSzK) létrehozásának gondolata. Jelen megvalósíthatósági tanulmányban áttekintjük a PKSzK elhelyezkedése, rátelepített funkciói szempontjából eddig felmerült, reális alternatívákat, pénzügyi megtérülési számításokat, illetve társadalmigazdaságossági hatásvizsgálatokat készítünk annak érdekében, hogy a döntéshozók ki tudják választani a jelenlegi információs bázison optimális megoldást. Pécs város meglévő adottságait figyelembe véve kézenfekvő volt a felvetés, hogy amennyiben az előzőek alapján szükségessé válik egy integrált szolgáltató központ létrehozása, melynek alapterület-igénye igen jelentős, célszerű lenne megvizsgálni, hogy a Pécsett több évtizede tájsebként megjelenő neuralgikus pont, a Magasház-probléma is megoldható-e ezen projekt keretében. A két problémakör kapcsolódását szemlélteti az ábra (melyet a későbbiekben viszonyítási alapként még felhasználunk): 5

6 ? Látnunk kell, hogy a jelenlegi helyzet (elaprózott intézményi struktúra, több helyen megjelenő funkciók, valamint felújításra váró, lakatlan Magasház) egyik kitűzött célt sem teljesíti, ugyanakkor nem állítható az sem egyértelműen, hogy a minden szempontból ideális megoldás a Magasház területén létesülő szolgáltató központ. A tanulmány elején le kell szögeznünk, hogy Pécsett ma is jelen vannak azok a szolgáltatások, melyek ideális esetben integrálandók, a jogszabályokban előírt feladatvégzés többé-kevésbé zökkenőmentesen zajlik. Az integrációval, illetve a szolgáltató központ esetleges Magasházba költöztetésével az alábbi haszontöbblet azonosítható: A vizsgálat kezdeti fázisában beazonosítottuk azokat az intézményeket és gazdasági társaságokat, melyek érintettek lehetnek egy esetleges költözésben, és személyes interjúk keretében igyekeztünk megismerni a véleményüket, annak érdekében, hogy az esetlegesen alapvetően halálra ítélt (a potenciális használók által kizárt) koncepciókat rögtön az elején kizárjuk. (Az interjúk összefoglaló megállapításai az anyag későbbi részében, illetve a Függelékben megtalálhatók.) Annak ellenére, hogy néhány potenciálisan érintett szereplő aggályát fejezte ki a szervezetintegrációval kapcsolatban, illetve egyes hivatalok, cégek jellegüknél, tárgyi eszköz infrastruktúrájuknál fogva nem lehetnek érintettjei egy 6

7 összeköltözésnek, kijelenthető, hogy a meghatározó intézményi szereplők megvalósíthatónak látják az integrációt. Megvizsgáltuk a projekt érintettjeinek (stakeholderek) értelmezhető viszonyulását, illetve projekt-befolyásolási képességét, melyet az alábbi stakeholder-mátrixszal szemléltethetünk: Befolyásolási képesség Magas Közepes Alacsony Viszonyulás a projekthez Támogató Semleges Blokkoló Pécs Politikai Civil Önkormányzata, szervezetek, szervezetek, a Közigazgatási és érintett környék Igazságügyi szervezetek lakossága Minisztérium vezetői és Potenciális ügyfelek, vállalkozók és lakosság, Pécs Holding, érintett önkormányzati és állami szervezetek, munkavállalói Szakszervezetek, érdekképviseletek, közszolgáltató szervezetek nem önkormányzati tulajdonosai, engedélyező hatóságok Lakásszövetkezetek, pénzintézetek, posta A mátrix alapján azonosíthatóak azok az érdekcsoportok (a szürkén jelzett mezőkben), amelyek kezelése mindenképpen szükséges a projekt során, ezek a politikai szervezetek, érintett szervezetek vezetői, érintett szervezetek munkatársai, civil szervezetek, környék lakossága. Nem képezi részét jelen megvalósíthatósági tanulmányát tárgyát, de elöljáróban szükséges elmondani, hogy a fenti érintettek meggyőzése csak erőteljes, jól átgondolt kommunikációs stratégiával valósítható meg. Összegyűjtöttük a teljes projekt esetén felmerült területigényt, az alábbi kimutatás ezt, illetve ennek szakaszolási lehetőségeit tartalmazza: Intézmény/Hivatal/Táraság Jelenlegi alapterület (m 2 ) Szükséges alapterület (m 2 ) Kormányhivatal Önkormányzati hivatalok Önkormányzati cégek érintett része Mindösszesen

8 A fenti kimutatásból kitűnik, hogy ideális esetben a létrejövő Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központnak mintegy 16 ezer m 2 iroda-alapterülettel kellene rendelkeznie, amely a fenti táblázatban az elválasztó vonalak mentén szakaszolva a funkciók csökkentésével nyilván mérsékelhető Megítélésünk szerint az elaprózódás nem csökken szignifikánsa, ha a létrejövő integrált szolgáltató központ nem tartalmaz legalább 6 m 2 irodafelületet, így ennél kisebb projektekkel nem foglalkoztunk. Mindezek alapján a megvalósíthatósági tanulmány az alábbi szcenáriókat vizsgálta Szcenárió. Beruházás nélkül I.A I.B II. III. IV. "Full" verzió szerelőszintekkel + lepényépület Minden 2. szint + lepényépület 12 szintig bontás, lakóépület Új Ház - Magasház helyén Új ház - Más helyen V. Bérlemény VI. E-közigazgatás Rövid leírás Valamennyi jelenlegi hivatal, intézmény a helyén marad, a párhuzamos tevékenységek felszámolására törekedve A Magasház épületének felújítása. Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ (PKSZK) funkciójának ellátása felújított 25 emeleten. A Magasház épületének felújítása, minden második födém kibontásával 12 szinten megvalósuló Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ. Magasház visszabontása 12 szintig, lakóház funkció meghagyása. (PKSZK nem megoldott!) Magasház teljes bontása, helyén Új Ház építése PKSZK funkcióra Más helyszínen történő PKSZK építés. (Nem oldja meg a Magasház problémát!) A funkciók egy részének bérleményben történő ellátása. (Nem oldja meg a Magasház problémát! A verziót csak kiegészítő megoldásként alkalmazhatjuk más szcenáriók mellett, ugyanis elégséges szabad bérelhető alapterület nem áll rendelkezésre a városban.) A fizikai integráció helyett szolgáltatási integráció, e közigazgatási eszközökkel (Nem oldja meg a Magasház problémát!) A fenti beruházási verziók részletes(ebb) leírását a tanulmány főszövege, illetve a Mellékletek tartalmazzák. Áttekintettük a fenti projekt-verziók pénzügyi (beruházás-gazdaságossági), gazdasági-társadalmi és környezeti hatásait, illetve a projektek finanszírozhatóságát. A tanulmányban részletesen bemutatott feltételek mentén, több állapotparaméter-kombináció mellett is elvégeztük az egyes változatok beruházás-gazdaságossági elemzését is. A változatok egyrészről a korábban bemutatott beruházási szcenáriók, másrészt a Kormányhivatal helyigényének különböző mértékű kielégítésére, illetve a hivatallal szemben elért bérleti konstrukció alapján különböznek. Ez utóbbi szempontból három változatot vizsgáltunk (könnyen átlátható módon mindez csak a beruházási forgatókönyvek egy részének megtérülési mutatóit érinti): 8

9 Kormányhivatal 1 m 2 -en helyezkedik el, bérleti díjat fizet, melynek összege 8,5 /m2/hó ( A változat) Kormányhivatal 12 6 m 2 -en helyezkedik el, bérleti díjat fizet, melynek összege 8,5 /m2/hó ( B változat) Kormányhivatal 12 6 m 2 -en helyezkedik el, ingyenes használati joggal, vagyis nem fizet bérleti díjat ( C változat) A pénzügyi megtérülés vizsgálatában döntő szerepet játszó nettó jelenérték (NetPresentValue) mutatóra vonatkozó összefoglaló adatainkat tartalmazza az alábbi táblázat 1 : Változat A változat (MFt) B változat (MFt) C változat (MFt). Beruházás nélkül I.A I.B "Full" verzió szerelőszintekkel + lepényépület Minden 2. szint + lepényépület II. 12 szintig bontás, lakóépület III. Új Ház - Magasház helyén IV. Új ház - Más helyen Még a legfelületesebb szemlélő sem lepődhet meg azon, hogy valamennyi megoldás negatív megtérülést mutat, hiszen az intézményüzemeltetés költségei (irodahasználat, stb.) minden változatban és hosszú távon is messze meghaladják a tisztán a közigazgatási szolgáltatások ellentételezéséből eredő bevételeket. A változatok közötti különbség abból adódik, hogy eltérő méretű beruházást kell (lehet) megvalósítani, amely eltérő pótlólagos bevételt képes generálni. (A bevételek, illetve költségek típusait, alakulások előrejelzéséhez használt paramétereket a részletes anyag tartalmazza.) Láthatjuk, hogy a C változat, azaz a Kormányhivatal bérleti díja nélkül kalkulált eset gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan, így ezzel a későbbiekben nem is foglalkozunk. Az egyes változatokra vonatkozó nettó jelenértékek az egyes változatokban mintegy 1 milliárd forintos sávban mozognak, vagyis a 3 éves időhorizonton vizsgált nettó pénzáramok diszkontált értékeinek között ennyi a maximális különbség. A beruházást is tartalmazó változatok közül legnagyobb nettó jelenértékkel egy más helyen felépítendő integrált szolgáltató központ-projekt rendelkezik, a legkisebbel a Magasház teljes bontását követő új, funkcionális épület létrehozása. A tisztán pénzügyi megtérülés alapján képzett rangsort nyilvánvalóan befolyásolják egyéb, nem feltétlenül forintosítható extern hatások is, valamint célszerűnek látszott az egyes változatok finanszírozhatóságának vizsgálata is. Az egyes változatok gazdasági-társadalmi hatásainak vizsgálata során Likert-skálán (-3 +3 intervallumon) értékeltük szcenáriók városképre, városgazdálkodásra, foglalkoztatásra és munkakörülményekre, demográfiai trendekre, üzleti lehetőségekre, lakossági elégedettségre és esélyegyenlőségre gyakorolt hatását. A környezeti tényezők között számba vettük a projektek 1 Az e-közigazgatást feltételező megoldás esetén olyan mértékű a bizonytalanság, hogy ennek beruházásgazdaságossági megítélésére nem vállalkoztunk, megítélésünk szerint középtávon (3-5 év) nem releváns alternatíva. A beruházás nélküli változat esetében sántít a beruházás-gazdaságossági kifejezés, ezen esetekben a felmerült költség cash flow jelenértékét tüntettük fel. Mivel a tisztán bérleménnyel nem oldható meg a PKSZK elhelyezése, ezért ezen szcenárióra nem készítettünk ilyen jellegű számítást. 9

10 levegőminőségre, zajterhelésre, hulladékgazdálkodásra, élővilágra, illetve épített környezetre gyakorolt hatását. Az egyes indikátor-értékeket additív módon összegezve nyerjük az alábbi táblázatot 2 : Szcenárió Gazdasági-társadalmi hatások Környezeti hatások közvetlen közvetett közvetlen közvetett. Beruházás nélkül I.A I.B II. III. "Full" verzió szerelőszintekkel + lepényépület Minden 2. szint + lepényépület 12 szintig bontás, lakóépület Új Ház - Magasház helyén IV. Új ház - Más helyen V. Bérlemény 11 5 VI. E-közigazgatás A táblázatból kiolvashatjuk, hogy gazdasági-társadalmi, illetve környezeti hatások eredője valamennyi beruházást feltételező szcenárió esetében meghaladja változatás nélküli állapot alapján keletkező összhatást. Nem meglepő módon a legkedvezőbbnek a Magasház-probléma megoldását is tartalmazó változatok tűnnek, ennél kevesebb, de még mindig jelentős mértékű pozitívum szól a máshol létrehozott, vagy akár bérelt integrált szolgáltató központ mellett is. (Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tisztán bérleményben, vagy e-közigazgatással való megoldás jelen pillanatban nem releváns alternatíva.) Mindez annyit jelent, hogy noha a beruházást is tartalmazó alternatívák pozitív externáliái nem számszerűsíthetők, ám vélelmezhetően elérik, vagy akár meg is haladhatják a pénzügyi kalkulációkban keletkező negatív jelenértéket. Áttekintettük az Önkormányzat folyó költségvetési pozícióját is, vagyis megvizsgáltuk a projektváltozatok elindításának, és végig vitelének finanszírozhatóságát is. Az Önkormányzat folyó költségvetése tekintetében az alábbi, egyszerűsített 3 egyenlet definiálható: 2 Mivel a II. változatnál Közigazgatási Szolgáltató Központ nem jön létre, azaz a kitűzött cél nem teljesül, a feladat nem valósul meg teljes mértékben, így hatásvizsgálatot a változatra nem készítettünk (nem lenne reálisan összevethető a többi szcenárióval). 3 A költségvetési pozíció bemutatásakor nem számolunk a beruházási kiadásokkal, hiszen ezek vagy egy projektcégnél jelentkeznek, vagy megfelelő pályázati lehetőségek esetén teljes egészében pótlólagos beruházási forrásokból finanszírozódnak (ilyen források nélkül az Önkormányzat biztosan nem vállalhatja fel a projektet). 1

11 + Iparűzési adó + Építményadó + Felhagyott ingatlanok bevételei (értékesítés, bérbeadás) + Jelenlegi bérlemények elmaradt bérleti díjai + Jelenlegi ingatlanok elmaradt üzemeltetési és karbantartási költségei + BEVÉTELEK ÉS MEGTAKARÍTÁSOK ÖSSZESEN - Fizetendő bérleti díjak - Fizetendő üzemeltetési költségek - KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN = NETTÓ KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓ A 21-es év adatait figyelembe véve, anélkül, hogy a felhagyott ingatlanokból származó bevételekkel számolnánk a bevételek és megtakarítások összesen mintegy nettó 18 millió forintot tesznek ki (adók ~5 MFt, megtakarított bérleti díjak ~22 MFt, megtakarított intézményüzemeltetés ~15 MFt), vagyis ez az összeg áll rendelkezésre a létrejövő integrált szolgáltató központ folyamatos működtetésének finanszírozására. Összefoglalva: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntésre kell jutnia abban a tekintetben, hogy kíván-e bekapcsolódni egy integrált közigazgatási szolgáltató központ létrehozását megcélzó projektbe. A döntés meghozatalához két szempont vizsgálatára van elengedhetetlenül szükség: 1. A folyamatosan rendelkezésre álló szabad, illetve a projekt következtében felszabaduló források elégségesek-e az újonnan létrejövő, modernizáltságából adódóan a jelenleginél vélhetően kisebb folyó költséggel működő központ üzemeltetéséhez? 2. Az egyértelműen megjelenő, ám externália jellegükből adódóan nehezen számszerűsíthető pozitív társadalmi-gazdasági és környezeti hatások milyen mértékű negatív jelenérték-többletet képesek ellensúlyozni? (Könnyen belátható, hogy amennyiben az előző kérdésre nemleges a válasz, úgy a második kérdés okafogyottá válik.) Abban az esetben, ha az Önkormányzat az integrált központ létrehozása mellett dönt, illetve kiválasztja az indítandó beruházási alternatívát (vagy legalább leszűkíti azok körét), szükséges a tanulmányban felvázolt jogi konstrukciók közötti választás is, vagyis eldöntendő, hogy az Önkormányzat saját (vagy a Pécs Holdingon keresztül kvázi saját), illetve kisebb vagy nagyobb részben általa is tulajdonolt projektcégen keresztül kívánja megvalósítani a beruházást. 11

12 2. A TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSEKOR ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A megvalósíthatósági tanulmány célja, szerepe Megvizsgálja és meghatározza, hogy mely önkormányzati funkciók költöztethetőek egy közigazgatási szolgáltató központba, és melyek esetében szükséges, hogy a jelenlegi helyükön maradjanak. Megvizsgálja, hogy az átköltözés, egységes elhelyezés kapcsán mely önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok lehetnek érintettek. Felméri, hogy az államigazgatás területi, ún. dekoncentrált szervei milyen számban, és milyen területigénnyel költözhetnének az új irodaingatlanba, figyelembe véve a jogszabályi hátteret. Megvizsgálja, hogy mekkora elhelyezési igénnyel kell, érdemes számolni az önkormányzati szervek, illetve az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kapcsán, és ebből adódóan mekkora terület állhat rendelkezésre az ún. kiegészítő (üzleti) szolgáltatást végzők - közjegyzők, ügyvédek, posta, stb. -, illetve az épületbe irodaműködtetési céllal bérelni szándékozó egyéb harmadik személyek, piaci bérlők számára, és ezen irodafelületek milyen feltételekkel hasznosíthatóak. Megvizsgálja, hogy az önkormányzati funkciók, és önkormányzati tulajdonú cégek átköltözésével felszabaduló - önkormányzati, illetve céges tulajdonú - ingatlanok közül melyek, és milyen feltételek mellett hasznosíthatóak a jövőben. Megvizsgálja, hogy az új elhelyezési területen, az új építések esetében alkalmazandó szabványok miatt bekövetkező fajlagos területnövekedés és egyéb szolgáltatási többlet mekkora építési és üzemeltetési többletet eredményez a jelenlegi elhelyezéshez képest. Megvizsgálja az ingatlanon történő tulajdonszerzés, birtokszerzés módját és annak lehetséges finanszírozását, illetve a minderre vonatkozó legalkalmasabb jogi és pénzügyi konstrukciókat. Megbecsüli, hogy a korszerű, energiatakarékos, egységes elhelyezés milyen fajlagos, illetve abszolút mértékű költségcsökkentést jelenthet a jelenlegi elhelyezési viszonyokhoz képest. Megbecsüli a projekt költségeit, így a jelenlegi épület bontását, valamint az új építés esetében felmerülő összes költséget. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez felhasznált inputok, források A tanulmány elkészítéséhez az alábbi inputok álltak rendelkezésre: Pécs megyei jogú város településfejlesztési koncepciója Pécsi Építési Szabályzat 12

13 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett (MT) Kelet-nyugati közösségi közlekedési folyosó kialakítása Pécsett (MT) Észak-déli közösségi közlekedési folyosó kialakítása Pécsett (MT) Földalatti parkolók létesítésének lehetőségeit feltárandó, közterületek vizsgálata a Magasház környezetében A Pécsi Magasház IMS szerkezet megerősítésének építési engedélyezési-, és kiviteli terve A pécsi 25 emeletes Magasház hasznosítási pályázata Mélyinterjúk, saját felmérések A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során alkalmazott módszerek A tanulmány teljes mértékben megfelel a Megrendelő azon elvárásának, mely szerint a tanulmány elkészítéséhez kötelező néhány ismert tervezési, módszertani technika alkalmazása: SWOT analízis, mely alkalmas a fejlesztés szűkebb környezetének és elemi feltételeinek adottságainak a leírására, Érintett-elemzés (stakeholder analízis), mely alkalmas annak vizsgálatára és bemutatására, hogyan lehet a projekteken keresztül a legszélesebb célcsoporti kört kedvező hatásban részesíteni, Partnerség-elemzés segítségével a projekt számára partnereken keresztül a lehető legnagyobb külső szakértői és támogatói kört lehet felsorakoztatni, Indikátorok, olyan jelzőszámok, amelyek segítségével a célkitűzés konkrét megvalósulásának adott szintjét lehet szemléltetni, Cselekvési ütemterv, a terv tartalmazza a projekt megvalósításának fő lépéseit, hozzárendeli a megvalósítás szükséges időkereteit, Gazdasági-társadalmi haszonelemzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a beruházás mennyire hasznos a közösség számára, Kockázatok elemzése, célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a beruházás megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják, Üzemeltetés, működtetés, közcélú beruházások esetében nyilvánvaló, hogy a legnagyobb probléma a hatékony üzemeltetés, erre különösen nagy figyelmet kell fordítani. 13

14 3. A PROJEKT HÁTTERE A Pécsi kistérség Baranya megye és egyben a Dél-Dunántúl központi kistérsége. Területe 471 km 2, a megye területének 12,9%-a. A kistérség összlakossága fő, ennek 85%-a él Pécsett. Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 4-6 méter magasságig. A településrészek átlagosan 2 25 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket az ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, mely a Drávába torkollik GAZDASÁGI ALAPADATOK Jövedelmi helyzet Mivel kistérségi és települési szinten GDP adatok nem állnak rendelkezésre, ezért Pécs megyéjében, valamint az ország egészében elfoglalt helyzetét az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapon keresztül vizsgáltuk meg. A megye kistérségeinek egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapja szerint a megye legfejlettebb területének a megyeszékhely és térsége számít, amit jól mutat, hogy mind 1996-ban, mind 24-ben egyedül Pécs és környéke haladta meg az országos kistérségi átlagot, míg az összes többi Baranya megyei térség jóval elmaradt attól. A megyén belül jelentős jövedelmi polarizáltság figyelhető meg. Baranya megyében egyedül a Pécsi, illetve a Pécsváradi kistérségek érik el a fejlődő kategóriát, az összes többi a felzárkózó, stagnáló, ill. lemaradó csoportba esik. A Pécsi térségnek viszonylag előnyös helyzete azonban nem jelent bizakodásra okot: gazdaságában továbbra sincsenek jelen az ország gyorsan fejlődő területeit fejlődésben tartó gazdasági ágazatok, továbbra sem tudott kilépni fejletlen berendezkedéséből. A térség egészének lemaradását mutatatja, hogy az egész Dél-Dunántúli régióban nem található dinamikusan fejlődő térség, szemben az ország többi régiójával, nincsen ugyanis olyan régiója Magyarországnak a vizsgáltan kívül, ahol legalább egy térség ne érné el ezt a kategóriát. Az APEH adatai alapján 29-ben a Dél-Dunántúli Régióban az 1 adófizetőre jutó fizetendő adó 34 ezer Ft/fő, Baranya megyében ugyanez a szám 352 ezer Ft/fő, az országos átlag ezzel szemben 457 ezer Ft/fő. Helyi vállalkozások száma és összetétele A térség gazdasági helyzetét tekintve a vállalkozások túlnyomó része Pécsre koncentrálódik. Pécs térségének gazdasága a rendszerváltás után alapvetően megváltozott (bányák bezárása, hagyományos ágazatok eltűnése, stb.), a szerkezetváltás pedig nem járt új, erős gazdasági alapok kiépülésével. 14

15 A helyi vállalkozások összetételét az alábbi ábrák szemléltetik: 15

16 A Pécsett működő vállalkozások száma 28-ban volt, ami több mint kétezres növekedés az ezredforduló idejéhez képest. A vállalkozások nemzetgazdaságankénti összetételében a mezőgazdaság szerepe marginális, az összes vállalkozásnak csupán 1,3%-a tevékenykedett ezen a területen 28-ban. Az ipar részaránya 15,9%, amely jóval alacsonyabb az ország egészét jellemző értéknél. A vállalkozások 82,9%-a a szolgáltatások területén tevékenykedett ebben az évben. Ipar Baranya megye a rendszerváltást megelőző évtizedekben a jelentős iparral rendelkező megyék közé tartozott. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt a bányászatnak, a KGST piacokra termelő feldolgozóiparnak, ezen belül különösen az élelmiszeriparnak és a textiliparnak. A rendszerváltást követően ezek az ágazatok leépültek, a régi kapacitásokon legfeljebb néhány kisés középvállalkozás jött létre. Ennek eredménye lett, hogy a 9-es évek végére Baranya (Pécset is beleszámítva) az ipari termelés területén a sor végére került az országban. Pécs város és Baranya megye gazdasága szempontjából fontos szerepet töltenek be az iparban működő vállalkozások, dinamizáló szerepük azonban csekély. Nem tekinthetők klasszikusan innovatívnak, inkább teherhordók. A jövőbeni fejlődés lehetőségét a ma még jelentőséggel alig bíró újszerű, nem tradicionális, a lakosság életminőségét javító ágazatokban, mint a környezetipar, egészségipar és kulturális ipar területén kereshetünk. Ezek létjogosultságát a nemzetközi trendek is igazolják. Kereskedelem Pécsett a 28. évben kiskereskedelmi üzlet működött, melyből 375 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, 325 ruházati szaküzlet volt. Egy évvel korábban még 2.88 üzletet tartottak nyilván, a változás elhanyagolható. Az összetételben következett be kismértékű átrendeződés, csökkent a ruházati és cipő szaküzletek száma, növekedett a gépjárműalkatrész értékesítéssel foglalkozó üzletek száma. Pécsett megtalálható az üzletek szinte minden típusa, a bevásárlóközpontoktól (Árkád, Pláza) a nagyáruházakig (Tesco, Interspar, Metro), illetve a szakáruházaktól (BauMax, Praktiker, Electro World, Kika stb.) az egyszemélyes kisboltokig. A kiskereskedelem területén megfigyelhető a bevásárlóközpontok megnyitásának hatására 16

17 (jelentős részben a Belváros közeli Árkád miatt) a Belváros kiskereskedelmi üzlethálózatának visszaesése figyelhető meg. Idegenforgalom Ez az ágazat mind Pécs, mind Baranya megye gazdaságában fontos szerepet tölt be. Jelentősége a jövőben várhatóan tovább növekedik. Pécsett a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 29-ben 3.61 db volt. A magánszálláshelyek száma nagyságrendekkel kevesebb (25-ben 287 db). 24-hez képest a kereskedelmi szálláshelyek száma majdnem a felére csökkent (6.1 db). A városba látogató vendégek száma, illetve az itt eltöltött vendégéjszakák száma is átlagosan 1-15%-kal csökkent 24. évhez képest, miközben az egyébként sem hosszú átlagos tartózkodási idő is rövidült. Pécs idegenforgalmának kétségtelenül egyik legnagyobb problémája, hogy a vendégek csak rövid ideig tartózkodnak itt. Ennek két oka van. Egyrészt a vendégek jelentős száma egy-egy program, rendezvény, konferencia miatt látogat Pécsre; másrészt kevés a város kínálata. A kulturális, illetve természeti kínálat 2-3 napig nyújt csak újat az idelátogatóknak. Hosszabb idejű üdülésre pedig nem alkalmas a város, ehhez sem természetes fürdőhellyel, sem gyógy- és termálvízzel nem rendelkezik. Az ágazatot sújtja az is, hogy a szálláshelyek között alacsony a szállodai szobák aránya, és azok komfortossága is viszonylag alacsony szintű. Ennek ellenére a tavalyi év során az EKF rendezvénysorozatai és nagy volumenű beruházásai miatt a látogatószám nagymértékben növekedett. A KSH előzetes statisztikai adatai szerint ugyanis 21-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett a tavalyi évben a belföldi vendégéjszakák száma közel 13%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig közel 75%-kal emelkedett a kereskedelmi szálláshelyeken, ami összességében 28%-os növekedést eredményezett. Az EKF-projekt nélkül ilyen nagymértékű, az országos átlagot jelentősen meghaladó növekedés elképzelhetetlen lett volna, ráadásul abban az évben, amikor a gazdasági válságból való kilábalás még csak épphogy megkezdődött. Mindez számokban: Pécsett 21-ben összesen vendégéjszakát töltöttek el a vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken. Ebből belföldi vendégéjszaka , külföldi pedig volt. A külföldiek körében legnépszerűbb magyar települések rangsorában Pécs a 29. évi helyezéséhez képest 1 helyet előre lépve, 21-ben már a 12. helyen szerepel. Baranya megyében ugyanebben az időszakban a vendégéjszakák száma összesen 8,6%-kal nőtt, ami azt mutatja, hogy a kulturális fővárosi projekt nem csak a városban, hanem közvetlen és közvetett környezetében is éreztette hatását. Az ugyancsak jelentős forgalmat bonyolító magánszálláshelyek adatait csak 211 nyarán teszi közzé a KSH. A K+F helyzete A városban a PTE jelenti a K+F tevékenység legfontosabb bázisát. Az egyetem szervezetén kívül az akadémiai szférát csak néhány kutatóintézet, például a pécsi országos központtal működő MTA Regionális Kutatások Központja, vagy az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete jelenti. Az alapkutatások városi összehangolásában az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága játszik szerepet. Elhanyagolhatóan kicsi ugyanakkor a nyilvántartott vállalati kutatóhelyek száma, nem csak Pécsett, hanem az egész régióban alacsony a saját fejlesztést folytató, innovatív vállalkozások száma. A másik súlyos hiányosság, hogy a korábbi erőfeszítések ellenére (ilyen volt például a PTE Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központja, amely közel sem teljes mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket) a tudományos és a gazdasági szféra kapcsolata továbbra is 17

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete

A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete 538 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2013. évi 3. szám 19. függelék a 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás mellékletéhez A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete

A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete A Nógrád Megyei Kormányhivatal teljes létszámkerete 82 fő.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? )

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Gósz Zoltán hivatalvezető GISopen Székesfehérvár, 2012. március 12-14. Az előadás vázlata Vállalkozóból kormánytisztviselő. Kezdeti tervek, elképzelések.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft)

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft) 16564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 95. szám A Kormány 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélfogadási rendje

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélfogadási rendje ügyfélfogadási rendje Kormányablak Győr 9027 Győr, Nagysándor J. u. 31. 96/ 815-959 2014.07.09. 2014.09.01. Hétfőtől péntekig: 7:00-20:00 óráig 2014. szeptember 1. napjától Hétfőtől péntekig: 8:00-20:00

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály Cím: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Telefon: (22) 514-761 Fax: (22) 526-942, 526-905 E-mail: szervezes@fejer.gov.hu

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A kormányhivatal szervezeti egységei, elérhetőségek 2015. április 1-től (a régi megnevezések zárójelben)

A kormányhivatal szervezeti egységei, elérhetőségek 2015. április 1-től (a régi megnevezések zárójelben) FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Székesfehérvár, Szent István tér 9. Telefon: 22/526-900, Fax: 22/526-905 Email: hivatal@fejer.gov.hu Honlap: www.kormanyhivatal.hu/hu/fejer Kormányablakok Integrált Kormányzati

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélfogadási rendje. Kormányablak Győr 9021 Győr, Árpád út 32. Hétfő- Péntek: 8.00-20.00

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélfogadási rendje. Kormányablak Győr 9021 Győr, Árpád út 32. Hétfő- Péntek: 8.00-20.00 ügyfélfogadási rendje Kormányablak Győr 9021 Győr, Árpád út 32. Hétfő- Péntek: 8.00-20.00 Sopron 9400 Sopron, Új u. 26. Hétfő- Péntek: 8.00-20.00 Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A BUDAPEST-ESZTERGOM VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓJA NEMZETGAZDÁSÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben