Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ létrehozására irányuló megvalósíthatósági tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ létrehozására irányuló megvalósíthatósági tanulmány"

Átírás

1 Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ létrehozására irányuló megvalósíthatósági tanulmány Pécs,

2 A tanulmányt a JuridEco Zrt. készítette a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. megbízásában. A tanulmány elkészítésében közreműködtek: Dr. Rappai Gábor Dr. Pintér Éva Dr. Lóránd Balázs Csapi Vivien Vadász Krisztina Csuport Mariann Varga Edina Fodor Péter Heindl Kristóf Koch Péter Tamás Miklós Rácz Gábor 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló A tanulmány elkészítésekor alkalmazott módszertan A projekt háttere Gazdasági alapadatok Társadalmi- környezeti alapadatok Jogszabályi- szakpolitikai háttér Helyzetértékelés Funkciók, folyamatok Stakeholder elemzés, érintettek elemzése Ideális közszolgáltató központ jellemzői Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ (PKSZK) és Magasház problematikájára kidolgozott és a későbbiekben vizsgált változatok Kockázatok szcenáriónként Beruházás nélküli változat...45 I. Magasház változat (I.A.-I.B. változat)...47 III. IV. változat - Új ház építésével (Magasház helyszínén vagy más helyszínen)...5 V. változat: Bérlemény más helyszínen...53 VI. változat: E-közigazgatás verzió Megvizsgált intézmények Változatok műszaki részletezése, gazdasági, társadalmi, környezetei hatásainak vizsgálata, cselekvési ütemtervek Beruházás nélküli változat I. változat MAGASHÁZ változat (I.A. I.B.) II. változat Több emelet visszabontása, felújítás, bővítés - lakóház változat III. változat ÚJ-HÁZ változat a Magasház helyén IV. változat ÚJ-HÁZ változat más helyen V. Változat: Bérlemény

4 5.7. VI. változat: E-közigazgatási alternatíva A változatok pénzügyi elemzése I. változat MAGASHÁZ változat (I.A. I.B.) II. változat Több emelet visszabontása, felújítás, bővítés (lakóház) változat III. változat ÚJ-HÁZ változat a Magasház helyén IV. változat ÚJ-HÁZ változat más helyen E-közigazgatás Összegzés A megvalósítás lehetséges jogi-finanszírozási konstrukciója

5 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A közösségi szolgáltatások színvonalának emelése kormányzati és önkormányzati szándék szerint alapvető feladat az elkövetkező esztendőkben. Az Országgyűlés a jó állam kialakítása keretében, a területi államigazgatási szervezetrendszer működésének egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás fejlődése és színvonalának növelése, valamint az ügyfél-centrikus területi államigazgatás megvalósítása érdekében alkotta meg a 21. évi CXXVI. törvényt, ezzel létrehozva a fővárosi és a megyei kormányhivatalok rendszerét. A kormánymegbízott által vezetett fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. A területi államigazgatás szervezeti integrációja 211. január 1.-jével kezdődően a 288/21. (XII. 21.) Korm. rendelet és az 1191/21. (IX.14.) Korm. határozat alapján valósul meg, jelenleg 17 szakigazgatási szervre (funkcióra) terjed ki. A Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek száma változhat, tovább bővülhet. A már zajló közigazgatási reform harmadik, illetve negyedik lépéseként, várhatóan 213. évtől megvalósul a járási hivatalok rendszerének felállítása, mely felváltja a jelenlegi kistérségi rendszert. A közigazgatás átalakítása során a jegyzők szerepe is megváltozik. Jelenleg zajlik a Belügyminisztériummal az állami és önkormányzati feladat- és hatáskörök szétválasztásáról szóló egyeztetés. A járások az állami hatósági feladatok ellátását fogják végezni, továbbá a polgármesteri hivatalban dolgozó jegyzők feladatait is integrálják. Az új önkormányzati törvény legkésőbb 212. január 1-jéig készül el. A Kormányablak (jelenleg 3 ügykörben jár el) a 213- ban tervezett egyablakos ügyintézés alapja. A végső cél, hogy minden, az állam által végzett hatósági ügyet a Kormányablakban lehessen majd intézni, vagy kezdeményezni. Mindezzel párhuzamosan Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében is felmerült az igény, hogy az állampolgárok ügyeiket lehetőség szerint egy helyen, egységesen, méltó körülmények között intézhessék, esetlegesen az adott helyszínen más kiegészítő szolgáltatások (pl. közjegyző, ügyvéd, tervező iroda, földmérő) is igénybe vehetők legyenek. Az önkormányzati funkciók közül célszerű lenne bevonni az egységesítési folyamatba a Polgármesteri Hivatal hatósági ügyintézését, más ügyfélforgalmat lebonyolító szervezeti egységeit, a városi közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságok ügyfélszolgálatait, igény esetén az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok irodáit. A kormányzati és önkormányzati szándék együttes megvalósítása érdekében felmerült a Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ (PKSzK) létrehozásának gondolata. Jelen megvalósíthatósági tanulmányban áttekintjük a PKSzK elhelyezkedése, rátelepített funkciói szempontjából eddig felmerült, reális alternatívákat, pénzügyi megtérülési számításokat, illetve társadalmigazdaságossági hatásvizsgálatokat készítünk annak érdekében, hogy a döntéshozók ki tudják választani a jelenlegi információs bázison optimális megoldást. Pécs város meglévő adottságait figyelembe véve kézenfekvő volt a felvetés, hogy amennyiben az előzőek alapján szükségessé válik egy integrált szolgáltató központ létrehozása, melynek alapterület-igénye igen jelentős, célszerű lenne megvizsgálni, hogy a Pécsett több évtizede tájsebként megjelenő neuralgikus pont, a Magasház-probléma is megoldható-e ezen projekt keretében. A két problémakör kapcsolódását szemlélteti az ábra (melyet a későbbiekben viszonyítási alapként még felhasználunk): 5

6 ? Látnunk kell, hogy a jelenlegi helyzet (elaprózott intézményi struktúra, több helyen megjelenő funkciók, valamint felújításra váró, lakatlan Magasház) egyik kitűzött célt sem teljesíti, ugyanakkor nem állítható az sem egyértelműen, hogy a minden szempontból ideális megoldás a Magasház területén létesülő szolgáltató központ. A tanulmány elején le kell szögeznünk, hogy Pécsett ma is jelen vannak azok a szolgáltatások, melyek ideális esetben integrálandók, a jogszabályokban előírt feladatvégzés többé-kevésbé zökkenőmentesen zajlik. Az integrációval, illetve a szolgáltató központ esetleges Magasházba költöztetésével az alábbi haszontöbblet azonosítható: A vizsgálat kezdeti fázisában beazonosítottuk azokat az intézményeket és gazdasági társaságokat, melyek érintettek lehetnek egy esetleges költözésben, és személyes interjúk keretében igyekeztünk megismerni a véleményüket, annak érdekében, hogy az esetlegesen alapvetően halálra ítélt (a potenciális használók által kizárt) koncepciókat rögtön az elején kizárjuk. (Az interjúk összefoglaló megállapításai az anyag későbbi részében, illetve a Függelékben megtalálhatók.) Annak ellenére, hogy néhány potenciálisan érintett szereplő aggályát fejezte ki a szervezetintegrációval kapcsolatban, illetve egyes hivatalok, cégek jellegüknél, tárgyi eszköz infrastruktúrájuknál fogva nem lehetnek érintettjei egy 6

7 összeköltözésnek, kijelenthető, hogy a meghatározó intézményi szereplők megvalósíthatónak látják az integrációt. Megvizsgáltuk a projekt érintettjeinek (stakeholderek) értelmezhető viszonyulását, illetve projekt-befolyásolási képességét, melyet az alábbi stakeholder-mátrixszal szemléltethetünk: Befolyásolási képesség Magas Közepes Alacsony Viszonyulás a projekthez Támogató Semleges Blokkoló Pécs Politikai Civil Önkormányzata, szervezetek, szervezetek, a Közigazgatási és érintett környék Igazságügyi szervezetek lakossága Minisztérium vezetői és Potenciális ügyfelek, vállalkozók és lakosság, Pécs Holding, érintett önkormányzati és állami szervezetek, munkavállalói Szakszervezetek, érdekképviseletek, közszolgáltató szervezetek nem önkormányzati tulajdonosai, engedélyező hatóságok Lakásszövetkezetek, pénzintézetek, posta A mátrix alapján azonosíthatóak azok az érdekcsoportok (a szürkén jelzett mezőkben), amelyek kezelése mindenképpen szükséges a projekt során, ezek a politikai szervezetek, érintett szervezetek vezetői, érintett szervezetek munkatársai, civil szervezetek, környék lakossága. Nem képezi részét jelen megvalósíthatósági tanulmányát tárgyát, de elöljáróban szükséges elmondani, hogy a fenti érintettek meggyőzése csak erőteljes, jól átgondolt kommunikációs stratégiával valósítható meg. Összegyűjtöttük a teljes projekt esetén felmerült területigényt, az alábbi kimutatás ezt, illetve ennek szakaszolási lehetőségeit tartalmazza: Intézmény/Hivatal/Táraság Jelenlegi alapterület (m 2 ) Szükséges alapterület (m 2 ) Kormányhivatal Önkormányzati hivatalok Önkormányzati cégek érintett része Mindösszesen

8 A fenti kimutatásból kitűnik, hogy ideális esetben a létrejövő Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központnak mintegy 16 ezer m 2 iroda-alapterülettel kellene rendelkeznie, amely a fenti táblázatban az elválasztó vonalak mentén szakaszolva a funkciók csökkentésével nyilván mérsékelhető Megítélésünk szerint az elaprózódás nem csökken szignifikánsa, ha a létrejövő integrált szolgáltató központ nem tartalmaz legalább 6 m 2 irodafelületet, így ennél kisebb projektekkel nem foglalkoztunk. Mindezek alapján a megvalósíthatósági tanulmány az alábbi szcenáriókat vizsgálta Szcenárió. Beruházás nélkül I.A I.B II. III. IV. "Full" verzió szerelőszintekkel + lepényépület Minden 2. szint + lepényépület 12 szintig bontás, lakóépület Új Ház - Magasház helyén Új ház - Más helyen V. Bérlemény VI. E-közigazgatás Rövid leírás Valamennyi jelenlegi hivatal, intézmény a helyén marad, a párhuzamos tevékenységek felszámolására törekedve A Magasház épületének felújítása. Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ (PKSZK) funkciójának ellátása felújított 25 emeleten. A Magasház épületének felújítása, minden második födém kibontásával 12 szinten megvalósuló Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ. Magasház visszabontása 12 szintig, lakóház funkció meghagyása. (PKSZK nem megoldott!) Magasház teljes bontása, helyén Új Ház építése PKSZK funkcióra Más helyszínen történő PKSZK építés. (Nem oldja meg a Magasház problémát!) A funkciók egy részének bérleményben történő ellátása. (Nem oldja meg a Magasház problémát! A verziót csak kiegészítő megoldásként alkalmazhatjuk más szcenáriók mellett, ugyanis elégséges szabad bérelhető alapterület nem áll rendelkezésre a városban.) A fizikai integráció helyett szolgáltatási integráció, e közigazgatási eszközökkel (Nem oldja meg a Magasház problémát!) A fenti beruházási verziók részletes(ebb) leírását a tanulmány főszövege, illetve a Mellékletek tartalmazzák. Áttekintettük a fenti projekt-verziók pénzügyi (beruházás-gazdaságossági), gazdasági-társadalmi és környezeti hatásait, illetve a projektek finanszírozhatóságát. A tanulmányban részletesen bemutatott feltételek mentén, több állapotparaméter-kombináció mellett is elvégeztük az egyes változatok beruházás-gazdaságossági elemzését is. A változatok egyrészről a korábban bemutatott beruházási szcenáriók, másrészt a Kormányhivatal helyigényének különböző mértékű kielégítésére, illetve a hivatallal szemben elért bérleti konstrukció alapján különböznek. Ez utóbbi szempontból három változatot vizsgáltunk (könnyen átlátható módon mindez csak a beruházási forgatókönyvek egy részének megtérülési mutatóit érinti): 8

9 Kormányhivatal 1 m 2 -en helyezkedik el, bérleti díjat fizet, melynek összege 8,5 /m2/hó ( A változat) Kormányhivatal 12 6 m 2 -en helyezkedik el, bérleti díjat fizet, melynek összege 8,5 /m2/hó ( B változat) Kormányhivatal 12 6 m 2 -en helyezkedik el, ingyenes használati joggal, vagyis nem fizet bérleti díjat ( C változat) A pénzügyi megtérülés vizsgálatában döntő szerepet játszó nettó jelenérték (NetPresentValue) mutatóra vonatkozó összefoglaló adatainkat tartalmazza az alábbi táblázat 1 : Változat A változat (MFt) B változat (MFt) C változat (MFt). Beruházás nélkül I.A I.B "Full" verzió szerelőszintekkel + lepényépület Minden 2. szint + lepényépület II. 12 szintig bontás, lakóépület III. Új Ház - Magasház helyén IV. Új ház - Más helyen Még a legfelületesebb szemlélő sem lepődhet meg azon, hogy valamennyi megoldás negatív megtérülést mutat, hiszen az intézményüzemeltetés költségei (irodahasználat, stb.) minden változatban és hosszú távon is messze meghaladják a tisztán a közigazgatási szolgáltatások ellentételezéséből eredő bevételeket. A változatok közötti különbség abból adódik, hogy eltérő méretű beruházást kell (lehet) megvalósítani, amely eltérő pótlólagos bevételt képes generálni. (A bevételek, illetve költségek típusait, alakulások előrejelzéséhez használt paramétereket a részletes anyag tartalmazza.) Láthatjuk, hogy a C változat, azaz a Kormányhivatal bérleti díja nélkül kalkulált eset gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan, így ezzel a későbbiekben nem is foglalkozunk. Az egyes változatokra vonatkozó nettó jelenértékek az egyes változatokban mintegy 1 milliárd forintos sávban mozognak, vagyis a 3 éves időhorizonton vizsgált nettó pénzáramok diszkontált értékeinek között ennyi a maximális különbség. A beruházást is tartalmazó változatok közül legnagyobb nettó jelenértékkel egy más helyen felépítendő integrált szolgáltató központ-projekt rendelkezik, a legkisebbel a Magasház teljes bontását követő új, funkcionális épület létrehozása. A tisztán pénzügyi megtérülés alapján képzett rangsort nyilvánvalóan befolyásolják egyéb, nem feltétlenül forintosítható extern hatások is, valamint célszerűnek látszott az egyes változatok finanszírozhatóságának vizsgálata is. Az egyes változatok gazdasági-társadalmi hatásainak vizsgálata során Likert-skálán (-3 +3 intervallumon) értékeltük szcenáriók városképre, városgazdálkodásra, foglalkoztatásra és munkakörülményekre, demográfiai trendekre, üzleti lehetőségekre, lakossági elégedettségre és esélyegyenlőségre gyakorolt hatását. A környezeti tényezők között számba vettük a projektek 1 Az e-közigazgatást feltételező megoldás esetén olyan mértékű a bizonytalanság, hogy ennek beruházásgazdaságossági megítélésére nem vállalkoztunk, megítélésünk szerint középtávon (3-5 év) nem releváns alternatíva. A beruházás nélküli változat esetében sántít a beruházás-gazdaságossági kifejezés, ezen esetekben a felmerült költség cash flow jelenértékét tüntettük fel. Mivel a tisztán bérleménnyel nem oldható meg a PKSZK elhelyezése, ezért ezen szcenárióra nem készítettünk ilyen jellegű számítást. 9

10 levegőminőségre, zajterhelésre, hulladékgazdálkodásra, élővilágra, illetve épített környezetre gyakorolt hatását. Az egyes indikátor-értékeket additív módon összegezve nyerjük az alábbi táblázatot 2 : Szcenárió Gazdasági-társadalmi hatások Környezeti hatások közvetlen közvetett közvetlen közvetett. Beruházás nélkül I.A I.B II. III. "Full" verzió szerelőszintekkel + lepényépület Minden 2. szint + lepényépület 12 szintig bontás, lakóépület Új Ház - Magasház helyén IV. Új ház - Más helyen V. Bérlemény 11 5 VI. E-közigazgatás A táblázatból kiolvashatjuk, hogy gazdasági-társadalmi, illetve környezeti hatások eredője valamennyi beruházást feltételező szcenárió esetében meghaladja változatás nélküli állapot alapján keletkező összhatást. Nem meglepő módon a legkedvezőbbnek a Magasház-probléma megoldását is tartalmazó változatok tűnnek, ennél kevesebb, de még mindig jelentős mértékű pozitívum szól a máshol létrehozott, vagy akár bérelt integrált szolgáltató központ mellett is. (Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tisztán bérleményben, vagy e-közigazgatással való megoldás jelen pillanatban nem releváns alternatíva.) Mindez annyit jelent, hogy noha a beruházást is tartalmazó alternatívák pozitív externáliái nem számszerűsíthetők, ám vélelmezhetően elérik, vagy akár meg is haladhatják a pénzügyi kalkulációkban keletkező negatív jelenértéket. Áttekintettük az Önkormányzat folyó költségvetési pozícióját is, vagyis megvizsgáltuk a projektváltozatok elindításának, és végig vitelének finanszírozhatóságát is. Az Önkormányzat folyó költségvetése tekintetében az alábbi, egyszerűsített 3 egyenlet definiálható: 2 Mivel a II. változatnál Közigazgatási Szolgáltató Központ nem jön létre, azaz a kitűzött cél nem teljesül, a feladat nem valósul meg teljes mértékben, így hatásvizsgálatot a változatra nem készítettünk (nem lenne reálisan összevethető a többi szcenárióval). 3 A költségvetési pozíció bemutatásakor nem számolunk a beruházási kiadásokkal, hiszen ezek vagy egy projektcégnél jelentkeznek, vagy megfelelő pályázati lehetőségek esetén teljes egészében pótlólagos beruházási forrásokból finanszírozódnak (ilyen források nélkül az Önkormányzat biztosan nem vállalhatja fel a projektet). 1

11 + Iparűzési adó + Építményadó + Felhagyott ingatlanok bevételei (értékesítés, bérbeadás) + Jelenlegi bérlemények elmaradt bérleti díjai + Jelenlegi ingatlanok elmaradt üzemeltetési és karbantartási költségei + BEVÉTELEK ÉS MEGTAKARÍTÁSOK ÖSSZESEN - Fizetendő bérleti díjak - Fizetendő üzemeltetési költségek - KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN = NETTÓ KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓ A 21-es év adatait figyelembe véve, anélkül, hogy a felhagyott ingatlanokból származó bevételekkel számolnánk a bevételek és megtakarítások összesen mintegy nettó 18 millió forintot tesznek ki (adók ~5 MFt, megtakarított bérleti díjak ~22 MFt, megtakarított intézményüzemeltetés ~15 MFt), vagyis ez az összeg áll rendelkezésre a létrejövő integrált szolgáltató központ folyamatos működtetésének finanszírozására. Összefoglalva: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntésre kell jutnia abban a tekintetben, hogy kíván-e bekapcsolódni egy integrált közigazgatási szolgáltató központ létrehozását megcélzó projektbe. A döntés meghozatalához két szempont vizsgálatára van elengedhetetlenül szükség: 1. A folyamatosan rendelkezésre álló szabad, illetve a projekt következtében felszabaduló források elégségesek-e az újonnan létrejövő, modernizáltságából adódóan a jelenleginél vélhetően kisebb folyó költséggel működő központ üzemeltetéséhez? 2. Az egyértelműen megjelenő, ám externália jellegükből adódóan nehezen számszerűsíthető pozitív társadalmi-gazdasági és környezeti hatások milyen mértékű negatív jelenérték-többletet képesek ellensúlyozni? (Könnyen belátható, hogy amennyiben az előző kérdésre nemleges a válasz, úgy a második kérdés okafogyottá válik.) Abban az esetben, ha az Önkormányzat az integrált központ létrehozása mellett dönt, illetve kiválasztja az indítandó beruházási alternatívát (vagy legalább leszűkíti azok körét), szükséges a tanulmányban felvázolt jogi konstrukciók közötti választás is, vagyis eldöntendő, hogy az Önkormányzat saját (vagy a Pécs Holdingon keresztül kvázi saját), illetve kisebb vagy nagyobb részben általa is tulajdonolt projektcégen keresztül kívánja megvalósítani a beruházást. 11

12 2. A TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSEKOR ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A megvalósíthatósági tanulmány célja, szerepe Megvizsgálja és meghatározza, hogy mely önkormányzati funkciók költöztethetőek egy közigazgatási szolgáltató központba, és melyek esetében szükséges, hogy a jelenlegi helyükön maradjanak. Megvizsgálja, hogy az átköltözés, egységes elhelyezés kapcsán mely önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok lehetnek érintettek. Felméri, hogy az államigazgatás területi, ún. dekoncentrált szervei milyen számban, és milyen területigénnyel költözhetnének az új irodaingatlanba, figyelembe véve a jogszabályi hátteret. Megvizsgálja, hogy mekkora elhelyezési igénnyel kell, érdemes számolni az önkormányzati szervek, illetve az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kapcsán, és ebből adódóan mekkora terület állhat rendelkezésre az ún. kiegészítő (üzleti) szolgáltatást végzők - közjegyzők, ügyvédek, posta, stb. -, illetve az épületbe irodaműködtetési céllal bérelni szándékozó egyéb harmadik személyek, piaci bérlők számára, és ezen irodafelületek milyen feltételekkel hasznosíthatóak. Megvizsgálja, hogy az önkormányzati funkciók, és önkormányzati tulajdonú cégek átköltözésével felszabaduló - önkormányzati, illetve céges tulajdonú - ingatlanok közül melyek, és milyen feltételek mellett hasznosíthatóak a jövőben. Megvizsgálja, hogy az új elhelyezési területen, az új építések esetében alkalmazandó szabványok miatt bekövetkező fajlagos területnövekedés és egyéb szolgáltatási többlet mekkora építési és üzemeltetési többletet eredményez a jelenlegi elhelyezéshez képest. Megvizsgálja az ingatlanon történő tulajdonszerzés, birtokszerzés módját és annak lehetséges finanszírozását, illetve a minderre vonatkozó legalkalmasabb jogi és pénzügyi konstrukciókat. Megbecsüli, hogy a korszerű, energiatakarékos, egységes elhelyezés milyen fajlagos, illetve abszolút mértékű költségcsökkentést jelenthet a jelenlegi elhelyezési viszonyokhoz képest. Megbecsüli a projekt költségeit, így a jelenlegi épület bontását, valamint az új építés esetében felmerülő összes költséget. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez felhasznált inputok, források A tanulmány elkészítéséhez az alábbi inputok álltak rendelkezésre: Pécs megyei jogú város településfejlesztési koncepciója Pécsi Építési Szabályzat 12

13 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett (MT) Kelet-nyugati közösségi közlekedési folyosó kialakítása Pécsett (MT) Észak-déli közösségi közlekedési folyosó kialakítása Pécsett (MT) Földalatti parkolók létesítésének lehetőségeit feltárandó, közterületek vizsgálata a Magasház környezetében A Pécsi Magasház IMS szerkezet megerősítésének építési engedélyezési-, és kiviteli terve A pécsi 25 emeletes Magasház hasznosítási pályázata Mélyinterjúk, saját felmérések A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során alkalmazott módszerek A tanulmány teljes mértékben megfelel a Megrendelő azon elvárásának, mely szerint a tanulmány elkészítéséhez kötelező néhány ismert tervezési, módszertani technika alkalmazása: SWOT analízis, mely alkalmas a fejlesztés szűkebb környezetének és elemi feltételeinek adottságainak a leírására, Érintett-elemzés (stakeholder analízis), mely alkalmas annak vizsgálatára és bemutatására, hogyan lehet a projekteken keresztül a legszélesebb célcsoporti kört kedvező hatásban részesíteni, Partnerség-elemzés segítségével a projekt számára partnereken keresztül a lehető legnagyobb külső szakértői és támogatói kört lehet felsorakoztatni, Indikátorok, olyan jelzőszámok, amelyek segítségével a célkitűzés konkrét megvalósulásának adott szintjét lehet szemléltetni, Cselekvési ütemterv, a terv tartalmazza a projekt megvalósításának fő lépéseit, hozzárendeli a megvalósítás szükséges időkereteit, Gazdasági-társadalmi haszonelemzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a beruházás mennyire hasznos a közösség számára, Kockázatok elemzése, célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a beruházás megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják, Üzemeltetés, működtetés, közcélú beruházások esetében nyilvánvaló, hogy a legnagyobb probléma a hatékony üzemeltetés, erre különösen nagy figyelmet kell fordítani. 13

14 3. A PROJEKT HÁTTERE A Pécsi kistérség Baranya megye és egyben a Dél-Dunántúl központi kistérsége. Területe 471 km 2, a megye területének 12,9%-a. A kistérség összlakossága fő, ennek 85%-a él Pécsett. Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 4-6 méter magasságig. A településrészek átlagosan 2 25 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket az ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, mely a Drávába torkollik GAZDASÁGI ALAPADATOK Jövedelmi helyzet Mivel kistérségi és települési szinten GDP adatok nem állnak rendelkezésre, ezért Pécs megyéjében, valamint az ország egészében elfoglalt helyzetét az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapon keresztül vizsgáltuk meg. A megye kistérségeinek egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapja szerint a megye legfejlettebb területének a megyeszékhely és térsége számít, amit jól mutat, hogy mind 1996-ban, mind 24-ben egyedül Pécs és környéke haladta meg az országos kistérségi átlagot, míg az összes többi Baranya megyei térség jóval elmaradt attól. A megyén belül jelentős jövedelmi polarizáltság figyelhető meg. Baranya megyében egyedül a Pécsi, illetve a Pécsváradi kistérségek érik el a fejlődő kategóriát, az összes többi a felzárkózó, stagnáló, ill. lemaradó csoportba esik. A Pécsi térségnek viszonylag előnyös helyzete azonban nem jelent bizakodásra okot: gazdaságában továbbra sincsenek jelen az ország gyorsan fejlődő területeit fejlődésben tartó gazdasági ágazatok, továbbra sem tudott kilépni fejletlen berendezkedéséből. A térség egészének lemaradását mutatatja, hogy az egész Dél-Dunántúli régióban nem található dinamikusan fejlődő térség, szemben az ország többi régiójával, nincsen ugyanis olyan régiója Magyarországnak a vizsgáltan kívül, ahol legalább egy térség ne érné el ezt a kategóriát. Az APEH adatai alapján 29-ben a Dél-Dunántúli Régióban az 1 adófizetőre jutó fizetendő adó 34 ezer Ft/fő, Baranya megyében ugyanez a szám 352 ezer Ft/fő, az országos átlag ezzel szemben 457 ezer Ft/fő. Helyi vállalkozások száma és összetétele A térség gazdasági helyzetét tekintve a vállalkozások túlnyomó része Pécsre koncentrálódik. Pécs térségének gazdasága a rendszerváltás után alapvetően megváltozott (bányák bezárása, hagyományos ágazatok eltűnése, stb.), a szerkezetváltás pedig nem járt új, erős gazdasági alapok kiépülésével. 14

15 A helyi vállalkozások összetételét az alábbi ábrák szemléltetik: 15

16 A Pécsett működő vállalkozások száma 28-ban volt, ami több mint kétezres növekedés az ezredforduló idejéhez képest. A vállalkozások nemzetgazdaságankénti összetételében a mezőgazdaság szerepe marginális, az összes vállalkozásnak csupán 1,3%-a tevékenykedett ezen a területen 28-ban. Az ipar részaránya 15,9%, amely jóval alacsonyabb az ország egészét jellemző értéknél. A vállalkozások 82,9%-a a szolgáltatások területén tevékenykedett ebben az évben. Ipar Baranya megye a rendszerváltást megelőző évtizedekben a jelentős iparral rendelkező megyék közé tartozott. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt a bányászatnak, a KGST piacokra termelő feldolgozóiparnak, ezen belül különösen az élelmiszeriparnak és a textiliparnak. A rendszerváltást követően ezek az ágazatok leépültek, a régi kapacitásokon legfeljebb néhány kisés középvállalkozás jött létre. Ennek eredménye lett, hogy a 9-es évek végére Baranya (Pécset is beleszámítva) az ipari termelés területén a sor végére került az országban. Pécs város és Baranya megye gazdasága szempontjából fontos szerepet töltenek be az iparban működő vállalkozások, dinamizáló szerepük azonban csekély. Nem tekinthetők klasszikusan innovatívnak, inkább teherhordók. A jövőbeni fejlődés lehetőségét a ma még jelentőséggel alig bíró újszerű, nem tradicionális, a lakosság életminőségét javító ágazatokban, mint a környezetipar, egészségipar és kulturális ipar területén kereshetünk. Ezek létjogosultságát a nemzetközi trendek is igazolják. Kereskedelem Pécsett a 28. évben kiskereskedelmi üzlet működött, melyből 375 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, 325 ruházati szaküzlet volt. Egy évvel korábban még 2.88 üzletet tartottak nyilván, a változás elhanyagolható. Az összetételben következett be kismértékű átrendeződés, csökkent a ruházati és cipő szaküzletek száma, növekedett a gépjárműalkatrész értékesítéssel foglalkozó üzletek száma. Pécsett megtalálható az üzletek szinte minden típusa, a bevásárlóközpontoktól (Árkád, Pláza) a nagyáruházakig (Tesco, Interspar, Metro), illetve a szakáruházaktól (BauMax, Praktiker, Electro World, Kika stb.) az egyszemélyes kisboltokig. A kiskereskedelem területén megfigyelhető a bevásárlóközpontok megnyitásának hatására 16

17 (jelentős részben a Belváros közeli Árkád miatt) a Belváros kiskereskedelmi üzlethálózatának visszaesése figyelhető meg. Idegenforgalom Ez az ágazat mind Pécs, mind Baranya megye gazdaságában fontos szerepet tölt be. Jelentősége a jövőben várhatóan tovább növekedik. Pécsett a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 29-ben 3.61 db volt. A magánszálláshelyek száma nagyságrendekkel kevesebb (25-ben 287 db). 24-hez képest a kereskedelmi szálláshelyek száma majdnem a felére csökkent (6.1 db). A városba látogató vendégek száma, illetve az itt eltöltött vendégéjszakák száma is átlagosan 1-15%-kal csökkent 24. évhez képest, miközben az egyébként sem hosszú átlagos tartózkodási idő is rövidült. Pécs idegenforgalmának kétségtelenül egyik legnagyobb problémája, hogy a vendégek csak rövid ideig tartózkodnak itt. Ennek két oka van. Egyrészt a vendégek jelentős száma egy-egy program, rendezvény, konferencia miatt látogat Pécsre; másrészt kevés a város kínálata. A kulturális, illetve természeti kínálat 2-3 napig nyújt csak újat az idelátogatóknak. Hosszabb idejű üdülésre pedig nem alkalmas a város, ehhez sem természetes fürdőhellyel, sem gyógy- és termálvízzel nem rendelkezik. Az ágazatot sújtja az is, hogy a szálláshelyek között alacsony a szállodai szobák aránya, és azok komfortossága is viszonylag alacsony szintű. Ennek ellenére a tavalyi év során az EKF rendezvénysorozatai és nagy volumenű beruházásai miatt a látogatószám nagymértékben növekedett. A KSH előzetes statisztikai adatai szerint ugyanis 21-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett a tavalyi évben a belföldi vendégéjszakák száma közel 13%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig közel 75%-kal emelkedett a kereskedelmi szálláshelyeken, ami összességében 28%-os növekedést eredményezett. Az EKF-projekt nélkül ilyen nagymértékű, az országos átlagot jelentősen meghaladó növekedés elképzelhetetlen lett volna, ráadásul abban az évben, amikor a gazdasági válságból való kilábalás még csak épphogy megkezdődött. Mindez számokban: Pécsett 21-ben összesen vendégéjszakát töltöttek el a vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken. Ebből belföldi vendégéjszaka , külföldi pedig volt. A külföldiek körében legnépszerűbb magyar települések rangsorában Pécs a 29. évi helyezéséhez képest 1 helyet előre lépve, 21-ben már a 12. helyen szerepel. Baranya megyében ugyanebben az időszakban a vendégéjszakák száma összesen 8,6%-kal nőtt, ami azt mutatja, hogy a kulturális fővárosi projekt nem csak a városban, hanem közvetlen és közvetett környezetében is éreztette hatását. Az ugyancsak jelentős forgalmat bonyolító magánszálláshelyek adatait csak 211 nyarán teszi közzé a KSH. A K+F helyzete A városban a PTE jelenti a K+F tevékenység legfontosabb bázisát. Az egyetem szervezetén kívül az akadémiai szférát csak néhány kutatóintézet, például a pécsi országos központtal működő MTA Regionális Kutatások Központja, vagy az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete jelenti. Az alapkutatások városi összehangolásában az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága játszik szerepet. Elhanyagolhatóan kicsi ugyanakkor a nyilvántartott vállalati kutatóhelyek száma, nem csak Pécsett, hanem az egész régióban alacsony a saját fejlesztést folytató, innovatív vállalkozások száma. A másik súlyos hiányosság, hogy a korábbi erőfeszítések ellenére (ilyen volt például a PTE Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központja, amely közel sem teljes mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket) a tudományos és a gazdasági szféra kapcsolata továbbra is 17

18 gyenge, vagyis az új tudományos eredmények nem, vagy csak igen csekély mértékben hasznosulnak a régió és a város nem különösebben innovatív gazdaságában. A statisztikai adatokból kiindulva, Magyarországon 29. évben a kutatási, fejlesztési tevékenységet végző összes foglalkoztatott tényleges létszáma fő. Ennek több mint a fele (3.45 fő) Közép-Magyarországon (zömmel Budapesten) folytatta tevékenységét; Baranya megyében ez a szám fő. A vidéki mezőnyből a Szeged és Debrecen képviselte régiók emelkednek ki. Hasonló arányok figyelhetők meg a K+F tevékenységet végző helyek számát illetően is. Jelentősen módosul azonban a kép, ha a kutatások ráfordításait vizsgáljuk, bár az alföldi régiók Szeged és Debrecen egyetemei révén még jelentősebb előnyre tettek szert. Ebben az összevetésben a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl is megelőzte a Dél-dunántúli régiót, annak ellenére, hogy Pécsett található az ország legnagyobb egyeteme. A kutatóhelyekhez hasonlóan az innovatív vállalkozások tekintetében sem áll jól Pécs. A Dél-Dunántúlon az adatbázisban mindössze 18 olyan cég található, amelyek profilja elsősorban innovációs jellegű tevékenység, ezzel a Dél-Dunántúl a hét magyarországi nagytérség közül az északmagyarországi térséggel holtversenyben az utolsó helyen áll, messze leszakadva a többi régió mögött. Ha nem számítjuk bele az innovatív cégekbe az egyetemeket és főiskolákat, a Dél- Dunántúl a maga 1 szervezetével az országban az utolsó helyen áll. Az akkori vizsgálat viszont egyértelműen igazolta, hogy a régió innovációs központja Pécs. Az innovatív vállalatok és szervezetek közel fele Pécsett található, és az innovációs szegmensek 53,5%-a is Pécshez kötődik. A RIS megalapozásához készített vizsgálatok óta ez a helyzet lényegesen javult, 25 óta számos új szervezet kapcsolódott be az innovációs tevékenységbe. Említést érdemel, hogy a 28-as adatokhoz képest 29-re a Dél-Dunántúli Régióban (mindhárom megyében) csökkent a K+F aránya az országban egyedülállóként. A kutatás-fejlesztés és az innováció területén jelentős változást eredményezhet Pécsett a PTE által a közeljövőben megvalósítandó Science Building projekt. A Science Building korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új kutatóintézmény, amely a kutatóegyetemi rangot megcélzó PTE zászlóshajója. Együttműködik vállalatokkal, és rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire. A projekt keretében PTE Science Building néven létrejön egy olyan - egyébként a Dél- Dunántúli Régió életében évtizedes hiányt pótló - kutatóközpont, amely a korábbiakban szétaprózott kutatási potenciált a Pólus programban megfogalmazott egészségipar és a környezetipar köré koncentrálva, az emberi élet fenntarthatóságát kutatás-fejlesztési tevékenységgel szolgálva az ezirányú K+F tevékenység számára magas színvonalú mőszerhátteret és laboratóriumterületet biztosít az itt elhelyezést nyerı kutatócsoportok részére 18

19 3.2. TÁRSADALMI- KÖRNYEZETI ALAPADATOK TÁRSADALMI ALAPADATOK A lakosságszám, a természetes szaporulat és vándorlás alakulása. Ha Pécs lakosságszám csökkenését összehasonlítjuk a jelentős magyarországi nagyvárosok lakosságszámának alakulásával, megállapítható, hogy a nagyvárosok közül Miskolc esetében volt a pécsihez hasonló mértékű a népességfogyás, a többi nagyváros nem szenvedett el ekkora arányú lakosságszám csökkenést. Élveszületés, halálozás, természetes szaporulat Az élveszületések és a halálozások számának alakulása Pécsett, (fő) Élveszületés Halálozás Természetes szaporulat A 199-es évek első felében még közel azonos volt az élveszületések és a halálozások száma, évben azonban a halálozások száma már magasabb volt az élveszületések számánál, természetes fogyás indult meg, és ez a tendencia azóta is jellemző óta - a természetes fogyásból adódóan - évente átlagosan 5 fővel csökken a város lakossága. 19

20 Vándorlás A vándorlás alakulása Pécsett, között (fő) Odavándorlás Elvándorlás Vándorlási különbözet A vándorlási különbözet 199-ig pozitívan alakult, majd 25-ig elvándorlás volt jellemző. A 25. évtől kezdődő növekedés mögött valószínűleg a lakosság kicserélődése húzódik, melynek keretében a diplomás és szakképzett fiatal felnőttek a központi, közép- magyarországi és a Nyugat-dunántúli régióba vándorolnak, Pécs pedig a Baranya megyén belüli vándorlás célpontja. Ha megvizsgáljuk a Baranya megyéből történő elvándorlások célpontjait, akkor valamelyest alá tudjuk támasztani az előző feltevésünket, ugyanis Pécs lakossága Baranya megye lakosságának közel 4%-át adja. A fő célterülete a vándorlásoknak továbbra is Budapest, valamint, Fejér, Győr- Moson- Sopron, Pest és Zala megye. Bács- Kiskun megye is célterülete az elvándorlóknak, feltehetőleg azért, mert a megye északi része közel található Pest megyéhez, ahol munkaalkalmak jóval nagyobb számban vannak, viszont lakhatás szempontjából Bács kedvezőbb és az elérhetőség is biztosított. Az elvándorlási tendencia erősödésének megfékezése mielőbbi, hatékony kezelést igénylő dimenziója a város életének, mivel lokálpatriotizmus, a városhoz kötődés erős a városlakók körében, és azok a fiatalok, akik elhagyják a várost, többségükben szívesen visszatérnének Pécsre, ha munkahely-és karrierlehetőségeik kínálkoznának Pécsett. A tanulmány szerzőinek személyes tapasztalata az, hogy a városba érkező egyetemistákban szintén gyorsan kialakul a városhoz való érzelmi kötődés. A Pécsett végző egyetemisták és főiskolások többsége szívesen élne a városban, amennyiben karrierlehetőség adódna számukra. Nemenkénti és korcsoportok szerinti arányok Pécsett, hasonlóan az országosan jellemző arányokhoz, a nők létszáma magasabb a férfiakénál. A lakosság korösszetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a város korstruktúrája kedvezőtlenül alakul. 199-ben -14 évesek száma 3238 fő volt, 26-ra főre csökkent, ez 23%-ot jelent. Ez az adat 29-re további csökkenést mutat, a -14 évesek száma 2381 fő. Míg 199-ben 1 gyerekkorúra 63 időskorú jutott, ez a szám 26-ban már 12-ra emelkedett. Ez a 2

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete

A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete 15. függelék a /2014. (XII. 23.) MvM utasítás mellékletéhez A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és kerete 1. A

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A Baranya Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete

A Baranya Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete A Baranya Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete 1. A Baranya Megyei Kormányhivatal teljes létszámkerete

Részletesebben

A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete

A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete 538 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2013. évi 3. szám 19. függelék a 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás mellékletéhez A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Modern Városok projekt

Modern Városok projekt Modern Városok projekt Projekt Alapadatai Projekt összköltségvetése 24.000.000.000.- HUF Projektmegvalósítás időtartama 2016-2020 Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2016. 1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE Magyarország Kormánya

Részletesebben

A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete

A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete A Nógrád Megyei Kormányhivatal teljes létszámkerete 82 fő.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a 2016. év október havi zárónapi adatai alapján KSH felmérése és adatai alapján % 62 60 58 56 A foglalkoztatási arányok alakulása Fejér megyében 2011-2016. Fejér

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

7. függelék a.../. (. ) MvM utasítás mellékletéhez

7. függelék a.../. (. ) MvM utasítás mellékletéhez 7. függelék a.../. (. ) MvM utasítás mellékletéhez A Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete. A Csongrád

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? )

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Gósz Zoltán hivatalvezető GISopen Székesfehérvár, 2012. március 12-14. Az előadás vázlata Vállalkozóból kormánytisztviselő. Kezdeti tervek, elképzelések.

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft)

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft) 16564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 95. szám A Kormány 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélfogadási rendje

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélfogadási rendje ügyfélfogadási rendje Kormányablak Győr 9027 Győr, Nagysándor J. u. 31. 96/ 815-959 2014.07.09. 2014.09.01. Hétfőtől péntekig: 7:00-20:00 óráig 2014. szeptember 1. napjától Hétfőtől péntekig: 8:00-20:00

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A KÖZIGAZGATÁS- ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEMUTATÁSA

A KÖZIGAZGATÁS- ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEMUTATÁSA ÁROP-1.1.20-2012-2012-0001 Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése kiemelt projekt A KÖZIGAZGATÁS- ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEMUTATÁSA Palich Etelka Miniszterelnökség, területi

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben