A bővítési folyamat megértése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bővítési folyamat megértése"

Átírás

1 Európai Bizottság A bővítési folyamat megértése Az Európai Unió bővítési politikája

2 Előszó az új üzleti lehetőségek létrehozása, valamint az egységes piacon megjelenő, gyorsan növekvő nemzetgazdaságok révén. Mára az EU lett a világ legnagyobb gazdasági övezete. A szélesebb belső piac és az új gazdasági lehetőségek növelik az európai jólétet és versenyképességet. Olli Rehn A Bizottság bővítésért felelős tagja Fél évszázad alatt az Európai Unió egyre inkább elmélyítette az integrációt, miközben új tagokkal is bővült. E két folyamat legtöbbször egymással párhuzamosan ment végbe. Ennek következményeként a mai Európai Unió 27 tagállamával és közel 500 millió lakosával sokkal biztonságosabb, virágzóbb, erősebb és befolyásosabb, mint az eredeti, 50 évvel ezelőtti Európai Gazdasági Közösség volt a maga 6 tagjával és kevesebb mint 200 millió polgárával. Az európai integráció fejlődésének már a kezdetektől része volt a növekvő tagság. A bővítésről szóló vita egyidős az EU-val. Az EU minden egyes új tagállam csatlakozásával változik. Ha arra gondolunk, mivé válhatunk, arra is gondolnunk kell, mik vagyunk most és mik akarunk lenni a jövőben. A közép- és kelet-európai, valamint a mediterrán országok és évi csatlakozása igen sikeresnek bizonyult az EU számára, bár e két bővítést szívesen kiáltják ki bűnbaknak Európa valamennyi szociális és gazdasági problémájáért. Valójában a legutóbbi bővítés kiterjesztette kontinensünkön a béke, a stabilitás és a demokrácia térségét, és megerősítette az európai gazdaságot a piacok bővítése, Az Európai Tanács keretein belül az EU tagállamok demokratikusan választott kormányai megállapodtak abban, hogy a jövőbeni bővítések azokat az országokat érintik, amelyek már most is az EU tagság megszerzése érdekében tevékenykednek. Ezek a következők: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia Koszovóval együtt (az ENSZ BT 1244-es határozata értelmében) és Törökország. Taggá azonban csak akkor válhatnak, ha mindegyikük teljesíti a szükséges követelményeket. A fokozatos és óvatosan kezelt bővítési folyamat minden érintett ország számára nyerő helyzetet teremt. E kiadvány célja, hogy világosan és tömören mutassa be az EU bővítési politikájának lényegét és gyakorlati működését. Emellett áttekintést ad az olvasónak arról, hogyan bővült az EU megalakulása óta, hol tart jelenleg a legfontosabb, 2004-es és 2007-es bővítési kör után, és melyek a jövőbeni új tagok felvételének perspektívái. A kiadvány mindenekelőtt olyan gyakran feltett kérdéseket igyekszik megválaszolni, mint Ki hozza meg a döntést? és Hogyan válhat egy tagjelölt ország taggá?. Remélem, hogy a kiadvány informatívnak és egyben könnyen olvashatónak bizonyul majd, és minden, az EU bővítésével kapcsolatos kérdésére választ talál benne. Olli Rehn

3 Tartalomjegyzék Hat tagállamtól 27-ig... 4 Ki csatlakozhat?... 6 Ki hozza meg a döntést?... 8 A bővítési folyamat: az előírások teljesítése... 9 A tagjelöltek felkészítése a tagságra Jövőbeli kilátások Az itt szereplő információk további felhasználásáért sem az Európai Bizottság, sem pedig a Bizottság nevében eljáró semmilyen személy nem vállal felelősséget. Az Európai Unióról bővebb információt talál az interneten az Europa-szerver oldalain (http://europa.eu/). Az Európai Unió bővítésével kapcsolatban további információkat talál a Bővítési Főigazgatóság honlapján (http://ec.europa.eu/enlargement). Katalógusinformáció a kiadvány végén ISBN Európai Bizottság, Bővítési Főigazgatóság, 2007 Európai Közösségek, 2007 Másolat készítése a forrás megjelölésével megengedett. Nyomtatás Begiumban

4 Hat tagállamtól 27-ig március 25-én a háború pusztításaiból épphogy kilábaló hat ország vezetői Rómában találkoztak, hogy aláírják azt a Szerződést, amely végül alapja lett annak a szervezetnek, amit ma Európai Uniónak hívunk. Példa nélküli lépés volt ez, olyan, amely sok bátorságot és egy sajátos elképzelést kívánt meg, hiszen olyan országok, amelyek évszázadokon keresztül harcoltak egymás ellen most úgy határoztak, hogy közös jövőjükre vonatkozó alapvető fontosságú kérdésekben együtt döntenek. Ahhoz is hozzájárultak, hogy hatalmuk bizonyos részét más alapokra helyezzék arra, amit ma Európai Unióként emlegetünk. Az EU sikernek számít a történelemben. Az Uniónak köszönhető a leghosszabb békés időszak, csakúgy, mint a népei körében korábban ismeretlen mértékű gazdasági jólét. Ami hat ország klubja volt valamikor, ma 27 ország mintegy 500 millió lakosának jelent hazát. Új tagállamok bevonása az egyesülési folyamatba kezdettől fogva szerepelt a tervekben. Az alapító atyák bíztak annyira elképzelésükben, hogy más európai országok számára is nyitva hagyják a belépés lehetőségét. Az európai politikai helyzet változásaira az EU válasza az elmúlt öt évtized alatt az volt, hogy segítette a tagjelölt államokat felkészülésük során, ösztönözte a gazdasági növekedést és a szolidaritást, valamint megerősítette a demokratikus erőket a diktatúra alól felszabaduló országokban. Ugyanakkor az EU nem csak a jólétről és a magasabb életszínvonalról szól. Az EU értékközösséget jelent. Mi azon európai államok családja vagyunk, amelyek elkötelezték magukat amellett, hogy együtt munkálkodnak a béke és a szabadság, a jólét és a társadalmi igazságosság érdekében. Ezeket az értékeinket meg is védjük. Törekvésünk, hogy előmozdítsuk Európa népei között az együttműködést, tiszteletben tartva ugyanakkor és megőrizve különbözőségünket. Az egymást követő bővítések Alapító tagok 1957 Későbbi EU-tagok Finnország Az Európai Unió óriási előnyöket jelent valamenynyi európai számára stabilitást, jólétet, demokráciát, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletét, valamint a jog érvényesülését. Ezek nem pusztán elvont elvek; milliók életét változtatták meg. Az egységes piac előnyei az EU-ban lakó fogyasztók számára nyilvánvalóak: gazdasági növekedés és munkahelyteremtés, biztonságosabb termékek, alacsonyabb árak és nagyobb választék az olyan ágazatokban, mint például a távközlés, a bankszektor vagy a légi közlekedés, hogy csak néhányat említsünk. Az 1957-ben alapított szervezet, amit ma Európai Unióként ismerünk, eredetileg hat tagot számlált, ezek: Belgium, Franciaország, Németország, Olasz ország, Luxemburg és Hollandia. Tagjelölt országok Potenciális tagjelölt országok Svédország Észtország 1973-ban Dánia, Írország és NagyBritannia is csatlakozott. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban léptek be a szervezetbe. Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben lett tag. Lettország Litvánia Dánia Írország Egyesült Királyság Lengyelország Hollandia Németország Belgium Luxemburg Franciaország Cseh Köztársaság Ausztria 2004-ben került sor az EU legnagyobb mértékű bővítésére Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ma gyar ország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozásával. Szlovákia Magyarország Románia Szlovénia Horvátország Szerbia Koszovóval (együtt az ENSZ BT Bulgária es határozata Montenegró értelmében) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Bosznia és Hercegovina Olaszország Portugália Spanyolország Candidate Countries 2007 januárjában Bulgária és Románia felvételével az EU tagállamainak száma 27-re emelkedett. Törökország Albánia Görögország Ciprus Málta 2007 Potential Candidate C

5 Ki csatlakozhat? Az Unióhoz történő csatlakozásra vonatkozó követelményeket az EU fejlődése során egyre pontosabban megfogalmazták annak érdekében, hogy saját polgárainak is világos képet nyújtson, ugyanakkor a csatlakozni kívánó országok is iránymutatást kapjanak. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke kimondja, hogy bármely olyan európai ország kérelmezheti a tagságot, amely tiszteletben tartja a szabadság és a demokrácia alapelveit, tiszteli az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, valamint a jogállamiságot. Egy ország csak akkor válhat taggá, ha teljesíti a csatlakozás kritériumait, ahogy azt elsőként a koppenhágai Európai Tanács határozta meg 1993-ban, Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdése Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 6. cikk 1) bekezdésében megállapított alapelveket. majd megerősítette 1995-ben. E kritériumok a következők: 1. Politikai kritériumok: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme. 2. Gazdasági kritériumok: működő piacgazdaság és képesség arra, hogy az EU-ban működő piaci erőkkel és a versennyel megbirkózzon. 3. A tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalására való képesség. 4. Az európai joganyag egészének átültetése a nemzeti jogba, és annak hatékony alkalmazása a megfelelő közigazgatási és igazságügyi szervezeteken keresztül. Ezen túlmenően az EU is képes kell legyen új tagok felvételére, éppen ezért fenntartja magának a jogot, hogy eldöntse, mikor áll készen a tagjelöltek befogadására. Néhány európai állam esetében az európai kilátások még nem öltötték a tagság formáját: Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság már tagjelölt státuszt kapott; közülük Horvátországgal és Törökországgal az EU már megkezdte a tagsághoz vezető tárgyalásokat. Három másik nyugat-balkáni ország Albánia, Bosznia és Hercegovina, valamint Montenegró és Szerbia (beleértve Koszovót is az ENSZ Biztonsági Tanács 1244-es határozata értelmében) szintén a követelmények teljesítésén munkálkodik a csatlakozási folyamat előmozdítása érdekében. Az egyes országok haladásának sebessége egyedül attól függ, milyen gyorsan tudnak közös céljaink felé közeledni. Hol tart ez a folyamat? Törökországnak és Horvátországnak az EU tagjelölti státuszt adott. A csatlakozási tárgyalások mindkét országgal október 3-án kezdődtek meg. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2005 decembere óta tagjelölt ország ban az EU állam- és kormányfői elfogadták a Thesszaloniki Cselekvési Programot, amely megerősítette valamennyi nyugat-balkáni állam jövőbeni tagságának kilátásait. Ebből következően Albánia, Bosznia és Hercegovina, valamint Montenegró és Szerbia (beleértve Koszovót is az ENSZ Biztonsági Tanács 1244-es határozata értelmében) potenciális tagjelölt országnak tekinthető. Tagjelölt országok 1 Horvátország 2 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 3 Törökország Potenciális tagjelölt országok 4 Albánia 5 Montenegró 6 Bosznia és Hercegovina 7 Szerbia 8 Koszovóval (együtt az ENSZ BT 1244-es határozata értelmében)

6 Ki hozza meg a döntést? A bővítési folyamat: az előírások teljesítése Az új tagokat az EU tagállamainak demokratikus úton választott kormányai egyhangú beleegyezésével veszik fel, amit vagy a Miniszterek Tanácsában, vagy az Európai Tanács ülésén nyilvánítanak ki. Jóval azelőtt, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődnének, az EU és a potenciális tagország közötti valamennyi megállapodást mint például a stabilizációs és társulási megállapodásokat a Nyugat-Balkán országaival vagy a vámuniót Törökországgal akkor lehet megkötni, ha az EU tagállamai ehhez hozzájárultak. Amikor egy ország jelzi csatlakozási szándékát az EU-nak, a tagállamok kormányai, amelyek a Tanácsban képviseltetik magukat, a Bizottságtól kapott vélemény ismeretében határozatot hoznak arról, hogy elfogadják-e vagy sem a jelentkezést, és elismerik-e az országot tagjelölt országnak. Ehhez hasonlóan maguk a tagállamok döntenek arról, mikor és milyen feltételek mellett nyitják meg a tagje- lölt országokkal a tárgyalásokat az egyes politikai területekre vonatkozóan. Ugyanígy a tagállamok határoznak arról, mikorra sikerült kielégítő módon lezárni a csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási szerződés tervezetében már jóval azelőtt meg kell állapodni minden egyes tagállammal, amelyek ezt aláírásukkal is elismerik, hogy a tagjelölt ország csatlakozás előtti országgá lép elő. A csatlakozási szerződést ezt követően minden egyes tagállamnak, illetve a csatlakozás előtt álló országnak is ratifikálnia kell, saját alkotmányosan meghatározott eljárásai szerint. Az Európai Parlament, amely tagjait az EU polgárai közvetlenül választják, szintén hozzájárulását kell adja a csatlakozás kérdésében. Az EU bővítési politikája biztosítja a csatlakozási folyamat megfelelő irányítását, azaz azt, hogy a bővítés egyszerre jelentsen előnyöket az Uniónak és a csatlakozó országoknak. A tagjelölteknek be kell bizonyítaniuk, hogy képesek lesznek teljesíteni a tagként rájuk háruló kötelezettségeket ehhez pedig állampolgáraik széles körű támogatására van szükség, valamint arra, hogy mind politikai, mind gyakorlati kérdésekben megfeleljenek az EU szabványainak és normáinak. A kérelem benyújtásától kezdve a csatlakozásig tartó folyamat során az EU átfogó, szakaszokra bontott jóváhagyási mechanizmust alkalmaz. A csatlakozni kívánó ország benyújtja a tagságra vonatkozó kérelmét a Tanácsnak, amelyben valamennyi EU-tagállam kormánya képviselteti magát. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a kérelmet benyújtó ország arra való képességét, hogy teljesítse a tagság előfeltételeit. Amennyiben a Bizottság pozitív véleményt ad, a Tanács pedig egyhangúan elfogadja a tárgyalási megbízatást, a tagságot kérelmező ország és a tagállamok között megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások. Annak érdekében, hogy segítsék az országokat a tagságra való felkészülésben, előcsatlakozási stratégiát dolgoznak ki. E stratégia legfontosabb elemei között szerepelnek a jogokat és kötelezettségeket megfogalmazó megállapodások (mint például a stabilizációs és társulási megállapodások a Nyugat- Balkán országai esetében), valamint az olyan speciális együttműködési mechanizmusok, mint a csatlakozási vagy az európai partnerségek, amelyek konkrét reformcélokat fogalmaznak meg a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országoknak. Az előcsatlakozási stratégia egy másik fontos része EU által nyújtott pénzügyi támogatás. Csatlakozási tárgyalások Először is fontos hangsúlyozni, hogy a tárgyalás kifejezés használata félrevezető lehet. A csatlakozási tárgyalások annak feltételeire és időpontjára összpontosítanak, hogy a tagjelölt mikor fogadja el, illetve mikortól ülteti át és alkalmazza az EU jogszabályait e mintegy oldalt kitevő joganyagot. E szabályok (francia szóval az úgynevezett acquis, azaz mindaz, amiben korábban megállapodtak vagyis a korábbi vívmányok ) nem képezik tárgyalás alapját. A tagjelöltek számára alapvetően az a megállapodás tétje, hogyan és mikor veszik át és hajtják végre az EU szabályait és eljárásait. Az EU számára az a fontos, hogy az egyes jelöltektől garanciákat kapjon a szabályok alkalmazásának időpontjára és hatékonyságára vonatkozóan. A tárgyalásokat minden egyes tagjelölt országgal külön-külön folytatják, azok menete pedig attól függ, milyen sebességgel haladnak az egyes országok a követelmények teljesítésével. Ebből következik, hogy a tagjelölt országokat ösztönzik a szükséges reformok minél hamarabbi és minél hatékonyabb végrehajtására. E reformok némelyike az ország politikai és gazdasági szerkezetének komoly és néha igen nehéz átalakítását kívánja meg. Fontos tehát, hogy a kormányok világos és meggyőző módon tájékoztassák az ország lakosságát a reformok okairól. A civil társadalom támogatása e folyamat során nagyon nagy jelentőségű. A csatlakozási tárgyalások az EU tagállamai és a tagjelölt országok között zajlik. A csatlakozási tárgyalás üléseire miniszteri vagy miniszterhelyettesi szinten kerül sor, például a tagállamok állandó képviselői, a másik oldal képviseletében pedig a tagjelölt országok nagykövetei vagy főtárgyalói részvételével. A tárgyalások megkönnyítése érdekében az uniós joganyagot az egyes politikai területeket felölelő fejezetekre osztották. A tárgyalások első lépésének a neve átvilágítás. Ennek célja a jogalkotás, az intézményrendszer vagy a bevett gyakorlat azon területeinek azonosítása, amelyeken a tagjelölt országnak felzárkóztatásra van szüksége. 9

7 A közösségi vívmányok fejezetei 1. Az áruk szabad mozgása 18. Statisztika A jelenlegi, technikai tárgyalási folyamat megnyitásakor a Bizottság átvilágítási jelentést állít össze minden egyes fejezet és minden egyes ország esetében. E jelentéseket benyújtják a Tanácshoz. A Bizottság feladata ajánlást megfogalmazni arra vonatkozóan, vajon megkezdi-e az egyes fejezetekre vonatkozó tárgyalásokat vagy előírja bizonyos feltételek ( viszonyítási pontok, benchmarks ) teljesítését. Mihelyt az EU az acquis valamennyi fejezetére vonatkozóan elfogadja a közös álláspontját, és mihelyt a tagjelölt ország elfogadja az EU közös álláspontját, a fejezetre vonatkozó tárgyalásokat le lehet zárni de csak ideiglenesen. Az uniós csatlakozási tárgyalások azon az elven folynak, hogy semmiről nincs megállapodás addig, amíg nincs mindenről megállapodás, azaz a fejezetek végleges lezárására csak a teljes tárgyalási folyamat végén kerülhet sor. 2. A munkavállalók szabad mozgása 3. Letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága 4. A tőke szabad mozgása 5. Közbeszerzés 19. Szociálpolitika és foglalkoztatás 20. Vállalkozás- és iparpolitika 21. Transzeurópai hálózatok 22. Regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása A tagjelölt ország ezt követően benyújtja tárgyalási álláspontját. A Bizottság javaslatából kiindulva a Tanács elfogadja az EU közös álláspontját, amely lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését. 6. Társasági jog 23. Igazságszolgáltatás és alapvető jogok 7. Szellemi tulajdonjog 8. Versenypolitika 9. Pénzügyi szolgáltatások 10. Információs társadalom és média 11. Mezőgazdaság 12. Élelmiszerbiztonság, állat-és növényegészségügy 13. Halászat 24. Jogérvényesítés, szabadság és biztonság 25. Tudomány és kutatás 26. Oktatás és kultúra 27. Környezetvédelem 28. Fogyasztó- és egészségvédelem 29. Vámunió 30. Külkapcsolatok Átvilágítási jelentés, Horvátország, 20. fejezet Vállalkozás- és iparpolitika 14. Közlekedéspolitika 15. Energia 16. Adózás 17. Gazdasági és monetáris politika 31. Kül-, biztonság- és védelmi politika 32. Pénzügyi ellenőrzés 33. Pénzügyi és költségvetési rendelkezések 34. Intézmények 35. Egyéb kérdések III. A közösségi vívmányokhoz való igazodás és a végrehajtási képesség foka Összességében Horvátország megfelelő szintet ért el a közösségi vívmányokhoz való igazodásban, szükség van azonban ipari stratégiája véglegesítésére és az ipari versenyképesség értékelésének javítására, valamint szakpolitikai elemzései és a politikák megfogalmazásának javítására [ ]

8 Jelentés és monitoring A Bizottság a megfelelő módon tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet a tagjelölt országok előrehaladásáról az éves stratégiai dokumentumokon és az egyes országokra vonatkozó jelentéseken keresztül. A Bizottság ellenőrzi a viszonyítási pontokra vonatkozó követelmények betartását, valamint a vállalások teljesítése terén elért haladást is. Törökország, évi országjelentés, 25. fejezet, Tudomány és kutatás Törökország kutatási politikája jelentősen megemelt kutatási és fejlesztési költségvetést eredményezett: közel ötszörösét a évi összegeknek. 15 városban nyitottak meg új egyetemeket. Javulás tapasztalható Törökország tudományos és kutatási kapacitása terén, ideértve az ország fokozatosan egyre sikeresebb részvételét a hatodik keretprogramban. Törökország sikerességének a 6. keretprogram szerinti mértéke javult, és most körülbelül 17 %. Az eredmény ugyanakkor alacsonyabb az EU 20 % körüli átlagánál. Finanszírozási szemszögből Törökország volt a legsikeresebb a kisebb projektek elnyerésében. Az uniós finanszírozás ugyanakkor még nem éri el lehetőségeinek határát. A monitoring egészen a csatlakozásig folytatódik. Ez teszi lehetővé, hogy a tagsággal járó felelősséget vállaló országok további iránymutatást kapjanak, valamint garantálja a jelenlegi tagállamoknak azt, hogy az új belépők valóban teljesítik a csatlakozás feltételeit. A csatlakozási szerződés Amikor a tárgyalások valamennyi fejezetre vonatkozóan mindkét fél megelégedésére lezárultak, az eredményeket csatlakozási szerződéstervezetbe emelik be. Amennyiben ez megnyeri a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament támogatását, a szerződést aláírják, majd a tagjelölt ország és valamennyi tagállam ratifikálja. A csatlakozási szerződés aláírásától a csatlakozásig A csatlakozási szerződés aláírásával a tagjelölt ország megkapja a csatlakozó állam státuszát és jogosult lesz bizonyos ideiglenes előjogokkal élni mindaddig, amíg uniós tagállammá nem válik. Mint csatlakozó állam, észrevételezheti az EU javaslattervezeteit, közleményeit, ajánlásait vagy kezdeményezéseit, és aktív megfigyelői státuszt kap az EU testületeiben és ügynökségeiben, ahol jogosult felszólalni, de szavazati joga nincs. A ratifikációs folyamat lezárulásával a csatlakozási szerződés hatályba lép a meghatározott időpontban és a csatlakozó állam tagállammá válik. Figyelembe véve a tényt, hogy Törökország a kutatók mobilitása, a tudomány és a társadalom terén milyen lépéseket tett, valamint a GDP 3 %- át kitevő kiadásokat a Tudomány és technológia cselekvési terv keretébe illeszkedő intézkedésekre, elmondható, hogy Törökország mára már jól beilleszkedett az európai kutatási térségbe

9 A tagjelöltek felkészítése a tagságra A tagjelölt országok haladása az uniós csatlakozás felé azon múlik, mennyire hatékonyan tudja végrehajtani a csatlakozási kritériumok teljesítéséhez szükséges reformokat. Az EU támogatja az uniós csatlakozást tervező országok felkészülését. A tagjelölt országok unióhoz fűződő hivatalos kapcsolatait különbözőféle megállapodásokra épülhetnek. Például Törökország és az EU hivatalos kapcsolatait az először 1963-ban aláírt megállapodásban (az Ankarai megállapodásban) fogalmazták meg, amelyet azóta többször frissítettek, majd az ben aláírt Vámunióban. Horvátország Az országok felkészítése a tagságra jelenthet olyan segítséget, amely az infrastruktúrájuk modernizálását célozza: például szilárdhulladék-hasznosító telepeket vagy a közlekedési hálózat javítását. A tagjelölt országok jogosultak részt venni az EU programjaiban, így például a közegészségügy vagy a kutatás területén, de kaphatnak támogatást vagy kölcsönt is nemzetközi pénzintézetektől. Ez a tapasztalat lehetővé teszi a tagjelölt országoknak, hogy megtanulják, hogyan kezeljék azokat a finanszírozási forrásokat, amelyekre a csatlakozás után jogosulttá válnak, és ugyanakkor segíti őket abban is, hogy megismerjék az EU szakpolitikáit és eszközeit. és a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, valamint a nemek közötti egyenlőséget, támogassa a civil társadalom fejlődését, előbbre vigye a regionális együttműködést, és végül hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez és a szegénység csökkentéséhez. A tagjelölt országok számára a tagság szempontjából szükséges követelmények elfogadása és végrehajtása járul ezekhez a szempontokhoz. Az IPA folyó árakon összesen millió eurót fog biztosítani a közötti időszakban, az évről évre pontosan meghatározott elosztásnak megfelelően. A Nyugat-Balkán államai esetében 2000-ben különleges folyamatot alakítottak ki, amely a stabilizációs és társulási folyamat (SAP) nevet viseli. A SAP három célkitűzést fogalmaz meg: a stabilizációt és az átállást a piacgazdaságra, a regionális együttműködés ösztönzését, valamint az EU-csatlakozás kilátásait. E folyamat segíti a régió országait abban, hogy kifejlesszék az európai szabványok átvételéhez és alkalmazásához szükséges képességet. A SAP keretében az Unió a nyugat-balkáni országoknak kereskedelmi koncessziókat, szerződéses kapcsolatokat, valamint gazdasági és pénzügyi segítségnyújtást kínál óta az EU mintegy 12 milliárd eurót nyújtott a Nyugat-Balkán országainak, ami a világ egyik legmagasabb egy főre eső támogatását jelenti. A tagjelölt országoknak gyakran jelentős reformokat kell véghez vinniük ahhoz, hogy az EU szabályait ne csak átvegyék, hanem a megfelelő módon alkalmazni is tudják. Ezzel az is járhat, hogy új testületeket kell létrehozniuk, mint például független versenyhivatalt vagy élelmiszerbiztonsági ügynökséget. Előfordulhat, hogy már létező intézményeket kell átszervezniük; szükséges a rendőrség demilitarizálása, a környezeti és nukleáris biztonságot őrző szervek átszervezése vagy az ügyészségnek szélesebb körű önállóság biztosítása a korrupció elleni küzdelemben. E reformok általában maguk után vonnak jelentős befektetéseket gyakorlati tudás és pénzeszközök terén egyaránt. Az EU a kiegészítő programok és mechanizmusok széles választékát kínálja a finanszírozás és technikai segítségnyújtás terén e reformok véghezvitele érdekében. Tudatában annak, hogy a tagjelölt országok számára milyen kihívásokat jelenthetnek a reformok, az EU ösztönzi a csatlakozási folyamat megértését elősegítő stratégiákat is, ideértve az uniós tagállamok és a tagjelölt országok között a civil társadalom szintjén zajló párbeszédet, azaz a szakszervezetek, a fogyasztói egyesületek és más nem kormányzati szervezetek eszmecseréjét. Az EU segítségnyújtásának egyik fontos összetevője az intézményi kapacitás megerősítése vagy intézményépítés, az uniós szabályoknak a tagjelölt országban történő alkalmazásáért felelős személyi állomány képzése vagy szervezetének felépítése által. Az acquis végrehajtására vonatkozó tanácsokat gyakran az ikerintézményi megállapodások révén tud adni az EU, azaz az uniós tagállamokból szakértők kiküldése vagy rövid távú műhelymunka keretében. Az EU új finanszírozási eszközt hozott létre a tagság felé haladó országoknak nyújtandó támogatás finanszírozására, amely magába foglal ösztönzőket és az uniós pénzek lehető leghatékonyabb felhasználását biztosító feltételeket is. Az egységes előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA), amely január 1-én lépett hatályba, az EU korábbi, széles körű támogatási programjainak mint például a Phare, a CARDS és a SAPARD programoknak az egyszerűsítését jelenti. Az IPA különösen arra irányul, hogy segítse a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítését, a közigazgatás reformját, a gazdasági reformok véghezvitelét, ösztönözze az emberi Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) indikatív pénzügyi kerete 2010-ig (millió EUR, folyó árakon) Törökország 497,2 538,7 566,4 653,7 Horvátország 138,5 146,0 151,2 154,2 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 58,5 70,2 81,8 92,3 Szerbia 186,7 190,9 194,8 198,7 Montenegró 31,4 32,6 33,3 34,0 Koszovóval (együtt az ENSZ BT 1244-es határozata értelmében) 68,3 64,7 66,1 67,3 Bosznia és Hercegovina 62,1 74,8 89,1 106,0 Albánia 61,0 70,7 81,2 93,2 Összesen 1260,2 1383,3 1480,4 1621,7 Törökország 14 15

10 Jövőbeli kilátások A jövőbeli bővítések délkelet-európai országokat érintenek. Egész Európa érdeke, hogy a nyugat-balkáni államokban, illetve Törökországban ösztönözzék a demokratikus átalakulást és hozzájáruljanak a stabilitás konszolidációjához decemberében az Európai Tanács új konszenzust alkotott a bővítés kérdésében. Az EU komolyan vette a bővítés ütemével kapcsolatban a polgárai által kifejezett aggályokat. A bővítési politika a konszolidációra épül. Ez annyit jelent, hogy az EU betartja a folyamatban részt vevő országok irányában fennálló vállalásait, ám óvatosan tekint bármilyen új kötelezettség felvállalására. Szigorú feltételrendszert alkalmaznak valamennyi tagjelölt és potenciális tagjelölt ország esetében. Az országok csatlakozásának lehetséges időpontja nem csak a politikai és gazdasági reformok terén általuk megvalósított haladástól függ, hanem az EU joganyagának való megfelelésüktől is. Az egyes országokat saját érdemeik alapján értékelik. Ahhoz, hogy a bővítés sikeres legyen, alapvetően fontos biztosítani a polgárok támogatását mind az EU tagállamaiban, mind a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban. Fontos, hogy a kommunikáció a bővítés sikereiről és kihívásairól hatékonyabb legyen, annak érdekében, hogy megnyerhessék a közvélemény támogatását és lehetőség nyíljon a közös elképzelés együttes kialakítására. Bulgária és Románia csatlakozása 2007 januárjában lezárta az EU ötödik bővítési fordulóját, amely 2004-ben kezdődött és az EU tagállamainak számát 15-ről 27-re emelte. A belátható jövőben nem várható ehhez hasonlóan jelentős bővítési hullám. Az EU további növekedésének ütemét polgárai, valamit a követelményeket teljesítő tagjelölt országok előrehaladása kell meghatározza. Az Európai Unió természetéből következően dinamikus szervezet. Az elmúlt néhány évben sok mindent sikerült véghez vinni, és az utazás folytatódik. Az Unió elkötelezte magát amellett, hogy folytassa a tárgyalásokat. Az új tagok bevonásának folyamatában együtt dolgozunk tovább az egyre növekvő jólét és biztonság érdekében, megerősítve a szolidaritást. Mind az EU, mind az érintett országok élvezik a csatlakozáshoz vezető folyamat átalakító erejéből fakadó előnyöket. A bővítési folyamat története 1957 Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia aláírja a Római Szerződést és megalapítja az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) Törökországgal aláírják az Ankarai Megállapodást Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozik az EK-hoz Görögország csatlakozik az EK-hoz Spanyolország és Portugália csatlakozik az EK-hoz Törökország kéri felvételét az EK-ba A német egyesítést követően a korábbi Német Demokratikus Köztársaság belép az EK-ba A koppenhágai Európai Tanács megállapítja a csatlakozási kritériumokat Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. Vámunió Törökországgal A helsinki Európai Tanács megerősíti Törökország tagjelölt státuszát A zágrábi csúcs megerősítette a nyugat-balkáni országok stabilizációs és társulási megállapodásai melletti elköteleződést Horvátország kéri felvételét az EU-ba. A thesszaloniki csúcs megerősíti az EU elkötelezettségét a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozása mellett Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik az EU-hoz. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság felvételét kéri az EU-ba A csatlakozási tárgyalások megkezdése Törökországgal és Horvátországgal. Megkezdődik Törökország és Horvátország átvilágítása Az első fejezetre vonatkozó tárgyalások megkezdése és ideiglenes lezárása Horvátországgal és Törökországgal Január: Bulgária és Románia belép az EU-ba

11 A bővítéssel kapcsolatban további információkat talál az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságának honlapján NI HU-C Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóság A2. csoport: Tájékoztatás és kommunikáció Hivatali cím: Rue de la Loi 200 B-1049 Brussels Tel: (+32-2) Fax: (+32-2) Bármely uniós politika tekintetében további információkat kaphat a Europe Direct vonalán, amely az EU egész területéről hívható

AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK

AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE 2013. július 1-jén Horvátország az Európai Unió 28. tagállamává vált. Horvátország csatlakozása, amely Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozását követte, a hatodik bővítés volt.

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT C 271 E/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.10.7. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.18. COM(2016) 156 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következő javaslathoz: A Tanács határozata az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló Interbusmegállapodással

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.10. COM(2012) 581 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ (IPA) FELÜLVIZSGÁLT TÖBBÉVES INDIKATÍV PÉNZÜGYI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK ESZKÖZÖK

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK ESZKÖZÖK A NYUGAT-BALKÁN Az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájának kidolgozásakor annak elősegítését tartotta szem előtt, hogy a régió országai fokozatosan integrálódjanak az Unióba. 2013. július 1-jén a

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 1. 31994 R 1164: A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130. szám, 1994.5.25., 1. o.), az

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9. A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.11.15. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS A TANÁCS HATÁROZATA (2006. november 7.) a 77/388/EGK irányelv 28. cikke (6) bekezdésében

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása február 23.

ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása február 23. ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása 2016. február 23. Erasmus Plus program Az Európai Bizottság 2014-2020 közötti programja Magában foglalja a korábbi Erasmus programokat (mobilitás, közös

Részletesebben

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

Kérjük, válasszon nyelvet

Kérjük, válasszon nyelvet Page 1 sur 10 Kérjük, válasszon nyelvet Hungarian A BESZERZÉSI LÁNC KEZDEMÉNYEZÉS MEGFELELÉSI FELMÉRÉSE - 2016 Üdvözöljük a Dedicated cég online felmérési honlapján. A webalapú eljárás garantálja a vállalat

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai június május 20-ig

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai június május 20-ig Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai 2014. június 06-2015. május 20-ig A táblázatban szereplő tételek csak az elszámolt és lezárt utakat tartalmazzák. Utazás Napidíj költsége

Részletesebben

Bővítési politika. Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra. Közérthetően az Európai Unió

Bővítési politika. Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra. Közérthetően az Európai Unió Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Bővítési politika Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra Az EU bővítési politikája biztonságosabbá és stabilabbá teszi Európát; lehetővé

Részletesebben

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben