A bővítési folyamat megértése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bővítési folyamat megértése"

Átírás

1 Európai Bizottság A bővítési folyamat megértése Az Európai Unió bővítési politikája

2 Előszó az új üzleti lehetőségek létrehozása, valamint az egységes piacon megjelenő, gyorsan növekvő nemzetgazdaságok révén. Mára az EU lett a világ legnagyobb gazdasági övezete. A szélesebb belső piac és az új gazdasági lehetőségek növelik az európai jólétet és versenyképességet. Olli Rehn A Bizottság bővítésért felelős tagja Fél évszázad alatt az Európai Unió egyre inkább elmélyítette az integrációt, miközben új tagokkal is bővült. E két folyamat legtöbbször egymással párhuzamosan ment végbe. Ennek következményeként a mai Európai Unió 27 tagállamával és közel 500 millió lakosával sokkal biztonságosabb, virágzóbb, erősebb és befolyásosabb, mint az eredeti, 50 évvel ezelőtti Európai Gazdasági Közösség volt a maga 6 tagjával és kevesebb mint 200 millió polgárával. Az európai integráció fejlődésének már a kezdetektől része volt a növekvő tagság. A bővítésről szóló vita egyidős az EU-val. Az EU minden egyes új tagállam csatlakozásával változik. Ha arra gondolunk, mivé válhatunk, arra is gondolnunk kell, mik vagyunk most és mik akarunk lenni a jövőben. A közép- és kelet-európai, valamint a mediterrán országok és évi csatlakozása igen sikeresnek bizonyult az EU számára, bár e két bővítést szívesen kiáltják ki bűnbaknak Európa valamennyi szociális és gazdasági problémájáért. Valójában a legutóbbi bővítés kiterjesztette kontinensünkön a béke, a stabilitás és a demokrácia térségét, és megerősítette az európai gazdaságot a piacok bővítése, Az Európai Tanács keretein belül az EU tagállamok demokratikusan választott kormányai megállapodtak abban, hogy a jövőbeni bővítések azokat az országokat érintik, amelyek már most is az EU tagság megszerzése érdekében tevékenykednek. Ezek a következők: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia Koszovóval együtt (az ENSZ BT 1244-es határozata értelmében) és Törökország. Taggá azonban csak akkor válhatnak, ha mindegyikük teljesíti a szükséges követelményeket. A fokozatos és óvatosan kezelt bővítési folyamat minden érintett ország számára nyerő helyzetet teremt. E kiadvány célja, hogy világosan és tömören mutassa be az EU bővítési politikájának lényegét és gyakorlati működését. Emellett áttekintést ad az olvasónak arról, hogyan bővült az EU megalakulása óta, hol tart jelenleg a legfontosabb, 2004-es és 2007-es bővítési kör után, és melyek a jövőbeni új tagok felvételének perspektívái. A kiadvány mindenekelőtt olyan gyakran feltett kérdéseket igyekszik megválaszolni, mint Ki hozza meg a döntést? és Hogyan válhat egy tagjelölt ország taggá?. Remélem, hogy a kiadvány informatívnak és egyben könnyen olvashatónak bizonyul majd, és minden, az EU bővítésével kapcsolatos kérdésére választ talál benne. Olli Rehn

3 Tartalomjegyzék Hat tagállamtól 27-ig... 4 Ki csatlakozhat?... 6 Ki hozza meg a döntést?... 8 A bővítési folyamat: az előírások teljesítése... 9 A tagjelöltek felkészítése a tagságra Jövőbeli kilátások Az itt szereplő információk további felhasználásáért sem az Európai Bizottság, sem pedig a Bizottság nevében eljáró semmilyen személy nem vállal felelősséget. Az Európai Unióról bővebb információt talál az interneten az Europa-szerver oldalain (http://europa.eu/). Az Európai Unió bővítésével kapcsolatban további információkat talál a Bővítési Főigazgatóság honlapján (http://ec.europa.eu/enlargement). Katalógusinformáció a kiadvány végén ISBN Európai Bizottság, Bővítési Főigazgatóság, 2007 Európai Közösségek, 2007 Másolat készítése a forrás megjelölésével megengedett. Nyomtatás Begiumban

4 Hat tagállamtól 27-ig március 25-én a háború pusztításaiból épphogy kilábaló hat ország vezetői Rómában találkoztak, hogy aláírják azt a Szerződést, amely végül alapja lett annak a szervezetnek, amit ma Európai Uniónak hívunk. Példa nélküli lépés volt ez, olyan, amely sok bátorságot és egy sajátos elképzelést kívánt meg, hiszen olyan országok, amelyek évszázadokon keresztül harcoltak egymás ellen most úgy határoztak, hogy közös jövőjükre vonatkozó alapvető fontosságú kérdésekben együtt döntenek. Ahhoz is hozzájárultak, hogy hatalmuk bizonyos részét más alapokra helyezzék arra, amit ma Európai Unióként emlegetünk. Az EU sikernek számít a történelemben. Az Uniónak köszönhető a leghosszabb békés időszak, csakúgy, mint a népei körében korábban ismeretlen mértékű gazdasági jólét. Ami hat ország klubja volt valamikor, ma 27 ország mintegy 500 millió lakosának jelent hazát. Új tagállamok bevonása az egyesülési folyamatba kezdettől fogva szerepelt a tervekben. Az alapító atyák bíztak annyira elképzelésükben, hogy más európai országok számára is nyitva hagyják a belépés lehetőségét. Az európai politikai helyzet változásaira az EU válasza az elmúlt öt évtized alatt az volt, hogy segítette a tagjelölt államokat felkészülésük során, ösztönözte a gazdasági növekedést és a szolidaritást, valamint megerősítette a demokratikus erőket a diktatúra alól felszabaduló országokban. Ugyanakkor az EU nem csak a jólétről és a magasabb életszínvonalról szól. Az EU értékközösséget jelent. Mi azon európai államok családja vagyunk, amelyek elkötelezték magukat amellett, hogy együtt munkálkodnak a béke és a szabadság, a jólét és a társadalmi igazságosság érdekében. Ezeket az értékeinket meg is védjük. Törekvésünk, hogy előmozdítsuk Európa népei között az együttműködést, tiszteletben tartva ugyanakkor és megőrizve különbözőségünket. Az egymást követő bővítések Alapító tagok 1957 Későbbi EU-tagok Finnország Az Európai Unió óriási előnyöket jelent valamenynyi európai számára stabilitást, jólétet, demokráciát, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletét, valamint a jog érvényesülését. Ezek nem pusztán elvont elvek; milliók életét változtatták meg. Az egységes piac előnyei az EU-ban lakó fogyasztók számára nyilvánvalóak: gazdasági növekedés és munkahelyteremtés, biztonságosabb termékek, alacsonyabb árak és nagyobb választék az olyan ágazatokban, mint például a távközlés, a bankszektor vagy a légi közlekedés, hogy csak néhányat említsünk. Az 1957-ben alapított szervezet, amit ma Európai Unióként ismerünk, eredetileg hat tagot számlált, ezek: Belgium, Franciaország, Németország, Olasz ország, Luxemburg és Hollandia. Tagjelölt országok Potenciális tagjelölt országok Svédország Észtország 1973-ban Dánia, Írország és NagyBritannia is csatlakozott. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban léptek be a szervezetbe. Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben lett tag. Lettország Litvánia Dánia Írország Egyesült Királyság Lengyelország Hollandia Németország Belgium Luxemburg Franciaország Cseh Köztársaság Ausztria 2004-ben került sor az EU legnagyobb mértékű bővítésére Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ma gyar ország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozásával. Szlovákia Magyarország Románia Szlovénia Horvátország Szerbia Koszovóval (együtt az ENSZ BT Bulgária es határozata Montenegró értelmében) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Bosznia és Hercegovina Olaszország Portugália Spanyolország Candidate Countries 2007 januárjában Bulgária és Románia felvételével az EU tagállamainak száma 27-re emelkedett. Törökország Albánia Görögország Ciprus Málta 2007 Potential Candidate C

5 Ki csatlakozhat? Az Unióhoz történő csatlakozásra vonatkozó követelményeket az EU fejlődése során egyre pontosabban megfogalmazták annak érdekében, hogy saját polgárainak is világos képet nyújtson, ugyanakkor a csatlakozni kívánó országok is iránymutatást kapjanak. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke kimondja, hogy bármely olyan európai ország kérelmezheti a tagságot, amely tiszteletben tartja a szabadság és a demokrácia alapelveit, tiszteli az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, valamint a jogállamiságot. Egy ország csak akkor válhat taggá, ha teljesíti a csatlakozás kritériumait, ahogy azt elsőként a koppenhágai Európai Tanács határozta meg 1993-ban, Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdése Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 6. cikk 1) bekezdésében megállapított alapelveket. majd megerősítette 1995-ben. E kritériumok a következők: 1. Politikai kritériumok: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme. 2. Gazdasági kritériumok: működő piacgazdaság és képesség arra, hogy az EU-ban működő piaci erőkkel és a versennyel megbirkózzon. 3. A tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalására való képesség. 4. Az európai joganyag egészének átültetése a nemzeti jogba, és annak hatékony alkalmazása a megfelelő közigazgatási és igazságügyi szervezeteken keresztül. Ezen túlmenően az EU is képes kell legyen új tagok felvételére, éppen ezért fenntartja magának a jogot, hogy eldöntse, mikor áll készen a tagjelöltek befogadására. Néhány európai állam esetében az európai kilátások még nem öltötték a tagság formáját: Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság már tagjelölt státuszt kapott; közülük Horvátországgal és Törökországgal az EU már megkezdte a tagsághoz vezető tárgyalásokat. Három másik nyugat-balkáni ország Albánia, Bosznia és Hercegovina, valamint Montenegró és Szerbia (beleértve Koszovót is az ENSZ Biztonsági Tanács 1244-es határozata értelmében) szintén a követelmények teljesítésén munkálkodik a csatlakozási folyamat előmozdítása érdekében. Az egyes országok haladásának sebessége egyedül attól függ, milyen gyorsan tudnak közös céljaink felé közeledni. Hol tart ez a folyamat? Törökországnak és Horvátországnak az EU tagjelölti státuszt adott. A csatlakozási tárgyalások mindkét országgal október 3-án kezdődtek meg. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2005 decembere óta tagjelölt ország ban az EU állam- és kormányfői elfogadták a Thesszaloniki Cselekvési Programot, amely megerősítette valamennyi nyugat-balkáni állam jövőbeni tagságának kilátásait. Ebből következően Albánia, Bosznia és Hercegovina, valamint Montenegró és Szerbia (beleértve Koszovót is az ENSZ Biztonsági Tanács 1244-es határozata értelmében) potenciális tagjelölt országnak tekinthető. Tagjelölt országok 1 Horvátország 2 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 3 Törökország Potenciális tagjelölt országok 4 Albánia 5 Montenegró 6 Bosznia és Hercegovina 7 Szerbia 8 Koszovóval (együtt az ENSZ BT 1244-es határozata értelmében)

6 Ki hozza meg a döntést? A bővítési folyamat: az előírások teljesítése Az új tagokat az EU tagállamainak demokratikus úton választott kormányai egyhangú beleegyezésével veszik fel, amit vagy a Miniszterek Tanácsában, vagy az Európai Tanács ülésén nyilvánítanak ki. Jóval azelőtt, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődnének, az EU és a potenciális tagország közötti valamennyi megállapodást mint például a stabilizációs és társulási megállapodásokat a Nyugat-Balkán országaival vagy a vámuniót Törökországgal akkor lehet megkötni, ha az EU tagállamai ehhez hozzájárultak. Amikor egy ország jelzi csatlakozási szándékát az EU-nak, a tagállamok kormányai, amelyek a Tanácsban képviseltetik magukat, a Bizottságtól kapott vélemény ismeretében határozatot hoznak arról, hogy elfogadják-e vagy sem a jelentkezést, és elismerik-e az országot tagjelölt országnak. Ehhez hasonlóan maguk a tagállamok döntenek arról, mikor és milyen feltételek mellett nyitják meg a tagje- lölt országokkal a tárgyalásokat az egyes politikai területekre vonatkozóan. Ugyanígy a tagállamok határoznak arról, mikorra sikerült kielégítő módon lezárni a csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási szerződés tervezetében már jóval azelőtt meg kell állapodni minden egyes tagállammal, amelyek ezt aláírásukkal is elismerik, hogy a tagjelölt ország csatlakozás előtti országgá lép elő. A csatlakozási szerződést ezt követően minden egyes tagállamnak, illetve a csatlakozás előtt álló országnak is ratifikálnia kell, saját alkotmányosan meghatározott eljárásai szerint. Az Európai Parlament, amely tagjait az EU polgárai közvetlenül választják, szintén hozzájárulását kell adja a csatlakozás kérdésében. Az EU bővítési politikája biztosítja a csatlakozási folyamat megfelelő irányítását, azaz azt, hogy a bővítés egyszerre jelentsen előnyöket az Uniónak és a csatlakozó országoknak. A tagjelölteknek be kell bizonyítaniuk, hogy képesek lesznek teljesíteni a tagként rájuk háruló kötelezettségeket ehhez pedig állampolgáraik széles körű támogatására van szükség, valamint arra, hogy mind politikai, mind gyakorlati kérdésekben megfeleljenek az EU szabványainak és normáinak. A kérelem benyújtásától kezdve a csatlakozásig tartó folyamat során az EU átfogó, szakaszokra bontott jóváhagyási mechanizmust alkalmaz. A csatlakozni kívánó ország benyújtja a tagságra vonatkozó kérelmét a Tanácsnak, amelyben valamennyi EU-tagállam kormánya képviselteti magát. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a kérelmet benyújtó ország arra való képességét, hogy teljesítse a tagság előfeltételeit. Amennyiben a Bizottság pozitív véleményt ad, a Tanács pedig egyhangúan elfogadja a tárgyalási megbízatást, a tagságot kérelmező ország és a tagállamok között megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások. Annak érdekében, hogy segítsék az országokat a tagságra való felkészülésben, előcsatlakozási stratégiát dolgoznak ki. E stratégia legfontosabb elemei között szerepelnek a jogokat és kötelezettségeket megfogalmazó megállapodások (mint például a stabilizációs és társulási megállapodások a Nyugat- Balkán országai esetében), valamint az olyan speciális együttműködési mechanizmusok, mint a csatlakozási vagy az európai partnerségek, amelyek konkrét reformcélokat fogalmaznak meg a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országoknak. Az előcsatlakozási stratégia egy másik fontos része EU által nyújtott pénzügyi támogatás. Csatlakozási tárgyalások Először is fontos hangsúlyozni, hogy a tárgyalás kifejezés használata félrevezető lehet. A csatlakozási tárgyalások annak feltételeire és időpontjára összpontosítanak, hogy a tagjelölt mikor fogadja el, illetve mikortól ülteti át és alkalmazza az EU jogszabályait e mintegy oldalt kitevő joganyagot. E szabályok (francia szóval az úgynevezett acquis, azaz mindaz, amiben korábban megállapodtak vagyis a korábbi vívmányok ) nem képezik tárgyalás alapját. A tagjelöltek számára alapvetően az a megállapodás tétje, hogyan és mikor veszik át és hajtják végre az EU szabályait és eljárásait. Az EU számára az a fontos, hogy az egyes jelöltektől garanciákat kapjon a szabályok alkalmazásának időpontjára és hatékonyságára vonatkozóan. A tárgyalásokat minden egyes tagjelölt országgal külön-külön folytatják, azok menete pedig attól függ, milyen sebességgel haladnak az egyes országok a követelmények teljesítésével. Ebből következik, hogy a tagjelölt országokat ösztönzik a szükséges reformok minél hamarabbi és minél hatékonyabb végrehajtására. E reformok némelyike az ország politikai és gazdasági szerkezetének komoly és néha igen nehéz átalakítását kívánja meg. Fontos tehát, hogy a kormányok világos és meggyőző módon tájékoztassák az ország lakosságát a reformok okairól. A civil társadalom támogatása e folyamat során nagyon nagy jelentőségű. A csatlakozási tárgyalások az EU tagállamai és a tagjelölt országok között zajlik. A csatlakozási tárgyalás üléseire miniszteri vagy miniszterhelyettesi szinten kerül sor, például a tagállamok állandó képviselői, a másik oldal képviseletében pedig a tagjelölt országok nagykövetei vagy főtárgyalói részvételével. A tárgyalások megkönnyítése érdekében az uniós joganyagot az egyes politikai területeket felölelő fejezetekre osztották. A tárgyalások első lépésének a neve átvilágítás. Ennek célja a jogalkotás, az intézményrendszer vagy a bevett gyakorlat azon területeinek azonosítása, amelyeken a tagjelölt országnak felzárkóztatásra van szüksége. 9

7 A közösségi vívmányok fejezetei 1. Az áruk szabad mozgása 18. Statisztika A jelenlegi, technikai tárgyalási folyamat megnyitásakor a Bizottság átvilágítási jelentést állít össze minden egyes fejezet és minden egyes ország esetében. E jelentéseket benyújtják a Tanácshoz. A Bizottság feladata ajánlást megfogalmazni arra vonatkozóan, vajon megkezdi-e az egyes fejezetekre vonatkozó tárgyalásokat vagy előírja bizonyos feltételek ( viszonyítási pontok, benchmarks ) teljesítését. Mihelyt az EU az acquis valamennyi fejezetére vonatkozóan elfogadja a közös álláspontját, és mihelyt a tagjelölt ország elfogadja az EU közös álláspontját, a fejezetre vonatkozó tárgyalásokat le lehet zárni de csak ideiglenesen. Az uniós csatlakozási tárgyalások azon az elven folynak, hogy semmiről nincs megállapodás addig, amíg nincs mindenről megállapodás, azaz a fejezetek végleges lezárására csak a teljes tárgyalási folyamat végén kerülhet sor. 2. A munkavállalók szabad mozgása 3. Letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága 4. A tőke szabad mozgása 5. Közbeszerzés 19. Szociálpolitika és foglalkoztatás 20. Vállalkozás- és iparpolitika 21. Transzeurópai hálózatok 22. Regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása A tagjelölt ország ezt követően benyújtja tárgyalási álláspontját. A Bizottság javaslatából kiindulva a Tanács elfogadja az EU közös álláspontját, amely lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését. 6. Társasági jog 23. Igazságszolgáltatás és alapvető jogok 7. Szellemi tulajdonjog 8. Versenypolitika 9. Pénzügyi szolgáltatások 10. Információs társadalom és média 11. Mezőgazdaság 12. Élelmiszerbiztonság, állat-és növényegészségügy 13. Halászat 24. Jogérvényesítés, szabadság és biztonság 25. Tudomány és kutatás 26. Oktatás és kultúra 27. Környezetvédelem 28. Fogyasztó- és egészségvédelem 29. Vámunió 30. Külkapcsolatok Átvilágítási jelentés, Horvátország, 20. fejezet Vállalkozás- és iparpolitika 14. Közlekedéspolitika 15. Energia 16. Adózás 17. Gazdasági és monetáris politika 31. Kül-, biztonság- és védelmi politika 32. Pénzügyi ellenőrzés 33. Pénzügyi és költségvetési rendelkezések 34. Intézmények 35. Egyéb kérdések III. A közösségi vívmányokhoz való igazodás és a végrehajtási képesség foka Összességében Horvátország megfelelő szintet ért el a közösségi vívmányokhoz való igazodásban, szükség van azonban ipari stratégiája véglegesítésére és az ipari versenyképesség értékelésének javítására, valamint szakpolitikai elemzései és a politikák megfogalmazásának javítására [ ]

8 Jelentés és monitoring A Bizottság a megfelelő módon tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet a tagjelölt országok előrehaladásáról az éves stratégiai dokumentumokon és az egyes országokra vonatkozó jelentéseken keresztül. A Bizottság ellenőrzi a viszonyítási pontokra vonatkozó követelmények betartását, valamint a vállalások teljesítése terén elért haladást is. Törökország, évi országjelentés, 25. fejezet, Tudomány és kutatás Törökország kutatási politikája jelentősen megemelt kutatási és fejlesztési költségvetést eredményezett: közel ötszörösét a évi összegeknek. 15 városban nyitottak meg új egyetemeket. Javulás tapasztalható Törökország tudományos és kutatási kapacitása terén, ideértve az ország fokozatosan egyre sikeresebb részvételét a hatodik keretprogramban. Törökország sikerességének a 6. keretprogram szerinti mértéke javult, és most körülbelül 17 %. Az eredmény ugyanakkor alacsonyabb az EU 20 % körüli átlagánál. Finanszírozási szemszögből Törökország volt a legsikeresebb a kisebb projektek elnyerésében. Az uniós finanszírozás ugyanakkor még nem éri el lehetőségeinek határát. A monitoring egészen a csatlakozásig folytatódik. Ez teszi lehetővé, hogy a tagsággal járó felelősséget vállaló országok további iránymutatást kapjanak, valamint garantálja a jelenlegi tagállamoknak azt, hogy az új belépők valóban teljesítik a csatlakozás feltételeit. A csatlakozási szerződés Amikor a tárgyalások valamennyi fejezetre vonatkozóan mindkét fél megelégedésére lezárultak, az eredményeket csatlakozási szerződéstervezetbe emelik be. Amennyiben ez megnyeri a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament támogatását, a szerződést aláírják, majd a tagjelölt ország és valamennyi tagállam ratifikálja. A csatlakozási szerződés aláírásától a csatlakozásig A csatlakozási szerződés aláírásával a tagjelölt ország megkapja a csatlakozó állam státuszát és jogosult lesz bizonyos ideiglenes előjogokkal élni mindaddig, amíg uniós tagállammá nem válik. Mint csatlakozó állam, észrevételezheti az EU javaslattervezeteit, közleményeit, ajánlásait vagy kezdeményezéseit, és aktív megfigyelői státuszt kap az EU testületeiben és ügynökségeiben, ahol jogosult felszólalni, de szavazati joga nincs. A ratifikációs folyamat lezárulásával a csatlakozási szerződés hatályba lép a meghatározott időpontban és a csatlakozó állam tagállammá válik. Figyelembe véve a tényt, hogy Törökország a kutatók mobilitása, a tudomány és a társadalom terén milyen lépéseket tett, valamint a GDP 3 %- át kitevő kiadásokat a Tudomány és technológia cselekvési terv keretébe illeszkedő intézkedésekre, elmondható, hogy Törökország mára már jól beilleszkedett az európai kutatási térségbe

9 A tagjelöltek felkészítése a tagságra A tagjelölt országok haladása az uniós csatlakozás felé azon múlik, mennyire hatékonyan tudja végrehajtani a csatlakozási kritériumok teljesítéséhez szükséges reformokat. Az EU támogatja az uniós csatlakozást tervező országok felkészülését. A tagjelölt országok unióhoz fűződő hivatalos kapcsolatait különbözőféle megállapodásokra épülhetnek. Például Törökország és az EU hivatalos kapcsolatait az először 1963-ban aláírt megállapodásban (az Ankarai megállapodásban) fogalmazták meg, amelyet azóta többször frissítettek, majd az ben aláírt Vámunióban. Horvátország Az országok felkészítése a tagságra jelenthet olyan segítséget, amely az infrastruktúrájuk modernizálását célozza: például szilárdhulladék-hasznosító telepeket vagy a közlekedési hálózat javítását. A tagjelölt országok jogosultak részt venni az EU programjaiban, így például a közegészségügy vagy a kutatás területén, de kaphatnak támogatást vagy kölcsönt is nemzetközi pénzintézetektől. Ez a tapasztalat lehetővé teszi a tagjelölt országoknak, hogy megtanulják, hogyan kezeljék azokat a finanszírozási forrásokat, amelyekre a csatlakozás után jogosulttá válnak, és ugyanakkor segíti őket abban is, hogy megismerjék az EU szakpolitikáit és eszközeit. és a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, valamint a nemek közötti egyenlőséget, támogassa a civil társadalom fejlődését, előbbre vigye a regionális együttműködést, és végül hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez és a szegénység csökkentéséhez. A tagjelölt országok számára a tagság szempontjából szükséges követelmények elfogadása és végrehajtása járul ezekhez a szempontokhoz. Az IPA folyó árakon összesen millió eurót fog biztosítani a közötti időszakban, az évről évre pontosan meghatározott elosztásnak megfelelően. A Nyugat-Balkán államai esetében 2000-ben különleges folyamatot alakítottak ki, amely a stabilizációs és társulási folyamat (SAP) nevet viseli. A SAP három célkitűzést fogalmaz meg: a stabilizációt és az átállást a piacgazdaságra, a regionális együttműködés ösztönzését, valamint az EU-csatlakozás kilátásait. E folyamat segíti a régió országait abban, hogy kifejlesszék az európai szabványok átvételéhez és alkalmazásához szükséges képességet. A SAP keretében az Unió a nyugat-balkáni országoknak kereskedelmi koncessziókat, szerződéses kapcsolatokat, valamint gazdasági és pénzügyi segítségnyújtást kínál óta az EU mintegy 12 milliárd eurót nyújtott a Nyugat-Balkán országainak, ami a világ egyik legmagasabb egy főre eső támogatását jelenti. A tagjelölt országoknak gyakran jelentős reformokat kell véghez vinniük ahhoz, hogy az EU szabályait ne csak átvegyék, hanem a megfelelő módon alkalmazni is tudják. Ezzel az is járhat, hogy új testületeket kell létrehozniuk, mint például független versenyhivatalt vagy élelmiszerbiztonsági ügynökséget. Előfordulhat, hogy már létező intézményeket kell átszervezniük; szükséges a rendőrség demilitarizálása, a környezeti és nukleáris biztonságot őrző szervek átszervezése vagy az ügyészségnek szélesebb körű önállóság biztosítása a korrupció elleni küzdelemben. E reformok általában maguk után vonnak jelentős befektetéseket gyakorlati tudás és pénzeszközök terén egyaránt. Az EU a kiegészítő programok és mechanizmusok széles választékát kínálja a finanszírozás és technikai segítségnyújtás terén e reformok véghezvitele érdekében. Tudatában annak, hogy a tagjelölt országok számára milyen kihívásokat jelenthetnek a reformok, az EU ösztönzi a csatlakozási folyamat megértését elősegítő stratégiákat is, ideértve az uniós tagállamok és a tagjelölt országok között a civil társadalom szintjén zajló párbeszédet, azaz a szakszervezetek, a fogyasztói egyesületek és más nem kormányzati szervezetek eszmecseréjét. Az EU segítségnyújtásának egyik fontos összetevője az intézményi kapacitás megerősítése vagy intézményépítés, az uniós szabályoknak a tagjelölt országban történő alkalmazásáért felelős személyi állomány képzése vagy szervezetének felépítése által. Az acquis végrehajtására vonatkozó tanácsokat gyakran az ikerintézményi megállapodások révén tud adni az EU, azaz az uniós tagállamokból szakértők kiküldése vagy rövid távú műhelymunka keretében. Az EU új finanszírozási eszközt hozott létre a tagság felé haladó országoknak nyújtandó támogatás finanszírozására, amely magába foglal ösztönzőket és az uniós pénzek lehető leghatékonyabb felhasználását biztosító feltételeket is. Az egységes előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA), amely január 1-én lépett hatályba, az EU korábbi, széles körű támogatási programjainak mint például a Phare, a CARDS és a SAPARD programoknak az egyszerűsítését jelenti. Az IPA különösen arra irányul, hogy segítse a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítését, a közigazgatás reformját, a gazdasági reformok véghezvitelét, ösztönözze az emberi Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) indikatív pénzügyi kerete 2010-ig (millió EUR, folyó árakon) Törökország 497,2 538,7 566,4 653,7 Horvátország 138,5 146,0 151,2 154,2 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 58,5 70,2 81,8 92,3 Szerbia 186,7 190,9 194,8 198,7 Montenegró 31,4 32,6 33,3 34,0 Koszovóval (együtt az ENSZ BT 1244-es határozata értelmében) 68,3 64,7 66,1 67,3 Bosznia és Hercegovina 62,1 74,8 89,1 106,0 Albánia 61,0 70,7 81,2 93,2 Összesen 1260,2 1383,3 1480,4 1621,7 Törökország 14 15

10 Jövőbeli kilátások A jövőbeli bővítések délkelet-európai országokat érintenek. Egész Európa érdeke, hogy a nyugat-balkáni államokban, illetve Törökországban ösztönözzék a demokratikus átalakulást és hozzájáruljanak a stabilitás konszolidációjához decemberében az Európai Tanács új konszenzust alkotott a bővítés kérdésében. Az EU komolyan vette a bővítés ütemével kapcsolatban a polgárai által kifejezett aggályokat. A bővítési politika a konszolidációra épül. Ez annyit jelent, hogy az EU betartja a folyamatban részt vevő országok irányában fennálló vállalásait, ám óvatosan tekint bármilyen új kötelezettség felvállalására. Szigorú feltételrendszert alkalmaznak valamennyi tagjelölt és potenciális tagjelölt ország esetében. Az országok csatlakozásának lehetséges időpontja nem csak a politikai és gazdasági reformok terén általuk megvalósított haladástól függ, hanem az EU joganyagának való megfelelésüktől is. Az egyes országokat saját érdemeik alapján értékelik. Ahhoz, hogy a bővítés sikeres legyen, alapvetően fontos biztosítani a polgárok támogatását mind az EU tagállamaiban, mind a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban. Fontos, hogy a kommunikáció a bővítés sikereiről és kihívásairól hatékonyabb legyen, annak érdekében, hogy megnyerhessék a közvélemény támogatását és lehetőség nyíljon a közös elképzelés együttes kialakítására. Bulgária és Románia csatlakozása 2007 januárjában lezárta az EU ötödik bővítési fordulóját, amely 2004-ben kezdődött és az EU tagállamainak számát 15-ről 27-re emelte. A belátható jövőben nem várható ehhez hasonlóan jelentős bővítési hullám. Az EU további növekedésének ütemét polgárai, valamit a követelményeket teljesítő tagjelölt országok előrehaladása kell meghatározza. Az Európai Unió természetéből következően dinamikus szervezet. Az elmúlt néhány évben sok mindent sikerült véghez vinni, és az utazás folytatódik. Az Unió elkötelezte magát amellett, hogy folytassa a tárgyalásokat. Az új tagok bevonásának folyamatában együtt dolgozunk tovább az egyre növekvő jólét és biztonság érdekében, megerősítve a szolidaritást. Mind az EU, mind az érintett országok élvezik a csatlakozáshoz vezető folyamat átalakító erejéből fakadó előnyöket. A bővítési folyamat története 1957 Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia aláírja a Római Szerződést és megalapítja az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) Törökországgal aláírják az Ankarai Megállapodást Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozik az EK-hoz Görögország csatlakozik az EK-hoz Spanyolország és Portugália csatlakozik az EK-hoz Törökország kéri felvételét az EK-ba A német egyesítést követően a korábbi Német Demokratikus Köztársaság belép az EK-ba A koppenhágai Európai Tanács megállapítja a csatlakozási kritériumokat Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. Vámunió Törökországgal A helsinki Európai Tanács megerősíti Törökország tagjelölt státuszát A zágrábi csúcs megerősítette a nyugat-balkáni országok stabilizációs és társulási megállapodásai melletti elköteleződést Horvátország kéri felvételét az EU-ba. A thesszaloniki csúcs megerősíti az EU elkötelezettségét a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozása mellett Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik az EU-hoz. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság felvételét kéri az EU-ba A csatlakozási tárgyalások megkezdése Törökországgal és Horvátországgal. Megkezdődik Törökország és Horvátország átvilágítása Az első fejezetre vonatkozó tárgyalások megkezdése és ideiglenes lezárása Horvátországgal és Törökországgal Január: Bulgária és Románia belép az EU-ba

11 A bővítéssel kapcsolatban további információkat talál az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságának honlapján NI HU-C Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóság A2. csoport: Tájékoztatás és kommunikáció Hivatali cím: Rue de la Loi 200 B-1049 Brussels Tel: (+32-2) Fax: (+32-2) Bármely uniós politika tekintetében további információkat kaphat a Europe Direct vonalán, amely az EU egész területéről hívható

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Bővítési politika. Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra. Közérthetően az Európai Unió

Bővítési politika. Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra. Közérthetően az Európai Unió Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Bővítési politika Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra Az EU bővítési politikája biztonságosabbá és stabilabbá teszi Európát; lehetővé

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

A TANÁCS 1085/2006/EK RENDELETE (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról

A TANÁCS 1085/2006/EK RENDELETE (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról L 210/82 2006.7.31. A TANÁCS 1085/2006/EK RENDELETE (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben