MIKROCIRKULÁCIÓS RENDSZER:
|
|
- Alexandra Kissné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mezei2008gyulladas1ead MEGHATÁROZÁSA: JELENTŐSÉGE: OKAI: HELYE: KÜLSŐ / EXOGÉN: Mechanikai: Fizikai: Kémiai: Biológiai: BELSŐ/ENDOGÉN: G Y U L L A D Á S I. Dr. Mezei Zsófia A szervezet különböző ingerekre adott, aktív válaszreakciója. A különböző kiváltó okok azonos, nem specifikus láncreakció sorozatot indítanak el. Figyelmezteti a szervezetet a szövetkárosodásra Lokalizálja a szövetkárosodást Elősegíti a sérült szövet regenerációját Helyi vérellátási zavarok: Enzimek aktiválódása: Enzim gátlók hiánya: Immunkomplex képződése: traumás sérülés, idegen test, műtét égés, fagyás, UV fény, radioaktív sugárzás savak, lúgok, szerves oldószerek, dohányfüst baktériumok, vírusok, gombák kígyó, darázs, méh, pók hatóanyagai vértelenség, bevérzés, vérrög, embólia hasnyálmirigy gyulladásban, sokkban Veleszületett: tüdőtágulat Szerzett: krónikus izületi gyulladás, sokk Autoimmun betegségek Immunkomplex betegségek Nem immunkomplex jellegű lerakódások: Húgysavkristályok (köszvényben) Húgysav (veseelégtelenségben) Koleszterin kristályok (epekövességben) A kiváltó tényező behatolásának helyén lévő extracelluláris mátrix (ECM), azaz a mikrocirkulációs rendszer és az azt körülvevő kötőszöveti állomány (interstitium). MIKROCIRKULÁCIÓS RENDSZER: 1./ ARTERIOLA: feladata, a vér szövetekhez történő szállítása 2./ PREKAPILLÁRIS SZFINKTER / ZÁRÓ GYŰRŰ A prekapilláris szfinktereket, a kis arteriolák falában található simaizom sejtek alkotják. Nyitottsága az odaáramló vér mennyiségétől függ. 3./ KAPILLÁRISOK Kapillárisok felépítése A./ Belfelületüket egymáshoz simuló endotélsejtek borítják 1./Megakadályozzák: a./ A vérben keringő sejtek és makromolekulák kijutását az ér körüli (extravaszkuláris / extravascularis) térbe. - egyrészt azzal, hogy az endotélsejtek közötti szoros kontaktus elfedi a bazálmembrán fenesztráltságát (lyukacsosságát) 1
2 EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX (ECM) intersticium + kapilláris Makrofág Fibroblast Elasztikus rost Hízósejt Kapilláris Glükózaminoglükán (GAG) Kollagén rost
3 Mezei2008gyulladas1ead - másrészt az endotélsejtnek olyan adhéziós molekulái (FAS) vannak, melyekhez a fehérvérsejtek FAS ligandjaik segítségével hozzákapcsolódnak és apoptózist (programozott sejthalált) szenvednek. b./ Véralvadási faktorok aktiválódását azáltal, hogy megakadályozzák a keringő alvadási faktorok érintkezését a negatív töltésű bazálmembránnal. 2./Az általuk termelt anyagok: a./ értágítók: prosztaciklin (PGI 2 ), prosztaglandin E 2 nitrogénmonoxid (NO) endoteliális relaxációs faktor (EDRF) bradikinin (Bk) b./ érszűkítők: endotelin (ET), angiotenzin II (AT II) c./ vérlemezkék adhézióját / kitapadását elősegítő fehérje von Willebrand faktort (vwf), mely vérzés esetén nélkülözhetetlen feltétele a primér vérlemezke trombus kialakulásának,. d./ a véralvadás extrinsic utját elindító szöveti faktor 4./Összehúzódásra képes / kontraktilis elemek Az endotélsejek összehúzódásakor a./ sejtközötti rések alakulnak ki és ennek eredményeként a mikroerek permeabilitása/áteresztő képessége. b./ aktiválódnak az endotél sejtek - adhéziós molekulák jelennek meg (P- és E-selektin, proteoglikán, integrin/icam) - fokozódik szekréciós tevékenységük B./ Bazálmembrán (BM) - kollagén szál kötegekből és proteoglycan gél állományból áll. - fenesztrált / lyukacsos - víz és vízoldékony anyagok számára átjárható - negatív felszín C./ Periciták A BM-t kívülről körülvevő, összehúzódásra képes sejtek. Összehúzódásuk szűkíti a kapillárisokat. Kapillárisok funkciója: Továbbítják a vért a venulákba A bennük folyó véráramlás függ: a prekapilláris szfinkterek nyitottságától. Biztosítják a sejtközötti állomány és a vér közötti anyagcserét: oxigén, tápanyag és bomlástermék Történhet: Diffúzióval, vagy Aktív transzporttal az endotél sejteken keresztül (az endotél plazmafehérjék számára átjárhatatlan) 3
4
5 4./ VENULÁK: venulák felépítése/szerkezete - kapillárisokból szedődnek össze - vastagabb falúak, mint a kapillárisok, mivel - simaizmot és kötőszövetet is tartalmaznak venulák funkciója: A keringő vérbe szállítják a sejtek közötti folyadékot. (gyulladás során itt történik a sejtek és a folyadék kilépése) 5./ METARTERIOLÁK: a kapillárisok megkerülésével szállítják a vért az arteriolából a venulába. 6./ NYIROKKERINGÉS: a sejtek anyagcsere termékeinek elszállítása P E R M E A B I L I T Á S / éráteresztő képesség Az egymáshoz szorosan hozzátapadt, glycoproteinnel (junctioval) összekapcsolt endotél sejteken az anyagátáramlás történhet: - diffúzióval - aktív transzporttal - vezikuláris transzporttal (egybeolvadó vezikulák csatornát formálnak) - a junctio felbomlásával I N T E R S T I C I U M Felépítése: FEHÉRJÉK: SEJTEK: Szöveti folyadék képződése: Nagy mennyiségű proteoglykánt tartalmaz Proteoglykánok horonyként szolgálnak a kötőszövetben található kollagén és ellasztikus rostok számára Fibroblasztok:intersticium fehérjéit / a rugalmas rostokat képzik Makrofágok: antigén prezentálás/bemutatás citokin termelés: sejtek aktiválása, egymás közötti kommunikáció biztosítása fagocitózis: ölő funkció törmelék eltávolítás Hízósejtek / masztociták: gyulladás mediálásában van szerepe az intersticiumban szétszórtan és a kis erek környezetében helyezkednek el FÜGG: A vérből a szövetekbe és a szövetekből a vérbe áramló folyadék mennyiségétől. FOLYADÉKÁRAMLÁS IRÁNYÁT ÉS MÉRTÉKÉT a nyomásviszonyok egyensúlya határozza meg: Hidrosztatikus nyomás: a kapillárisok artériás oldalán magasabb, mint a vénás oldalon, az intersticium hidrosztatikai nyomása 0 Hgmm Onkótikus nyomás (plazmafehérje/albumin által fenntartott nyomás): Fiziológiásan, plazmafehérje nem jut át az érfalon, Azaz az intersticium onkótikus nyomása 0 Hgmm, ezért fontos szerepe van a folyadék éren belüli tartásában. Az artériás oldalon: a vér kifelé irányuló hidrosztatikai nyomása nagyobb, mint a befelé irányul onkótikus nyomása, ezért ezen nyomások eredője, intersticuim felé irányuló folyadékmozgást eredményez.
6
7 A vénás oldalon: a vér kifelé irányuló hidrosztatikai nyomása kisebb, mint a befelé irányul az onkótikus nyomása, ezért a folyadék az intersticiumból a vér felé áramlik. GYULLADÁS KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ ANYAGOK, AZAZ MEDIÁTOROK: A./ MEGHATÁROZÁSA: Gyulladás folyamán, a közös eseménysort kiváltó anyagokat mediátoroknak nevezzük. - megtalálhatók a legkülönbözőbb szövetekben - felszabadíthatók raktáraikból - kívülről bejuttatva, gyulladást képesek előidézni - kimutathatók a gyulladás helyén - a szervezetben természetes lebontó rendszerük van - specifikus gátlókkal hatásuk felfüggeszthető B./ TÍPUSAI S E J T E R E D E T Ű E K RAKTÁRAKBÓL FELSZABADULÓK: - sejtekben képződő és granulumjaikban tárolódó mediátorok 1./ Hisztamin: előfordulása: masztocitákban, bazofil és eozinofil fvs-ben keletkezése: hisztidin dekarboxilálásával ic. vezikulumokban raktározódnak raktárból való felszabadulását előidézi: - anafilatoxinok (C 3a, C 5a ) / aktív komplement faktorok - a raktározó sejtek felszínéhez kötődő IgE - sejtsérülés hatásai: Gyulladásban betöltött szerepe: H 1 receptoron, cgmp keresztül elősegíti, mivel: Értágító, Növeli a ér permeabilitását a fehérvérsejtek (neutrofil granulocyta, mastocyta) - vándorlását /migrációját - fagocita tevékenységét - prosztaglandin szintézist H 2 receptoron, camp keresztül gátolja, mivel: csökkenti - a komplement faktorok szintézisét - a fehérvérsejtek /limfocita, eozinofil és neutrofil granulocita, mastocyta/ vándorlását, szekréciós tevékenységét citokin termelését Kardiovaszkuláris hatásai: H 1 receptoron, cgmp keresztül: Értágító BIOGÉN AMINOK
8 Mezei2008gyulladas1ead lebontása: 2./ Szerotonin: előfordulása: H 2 receptoron, camp keresztül Fokozza a szívösszehúzódások számát és a verőtérfogatot Gastrointesztinális rendszerben betöltött szerepe: H 1 receptoron, cgmp keresztül : vékonybél simaizom összehúzódást idézi elő H 2 receptoron keresztül - camp fokozza a gyomor sósav szekréciót Légzőrendszerre kifejtett hatása: H 1 receptoron, cgmp keresztül: légcső simaizom összehúzódását hozza létre Genitális rendszerre kifejtett hatása: H 1 receptoron, cgmp keresztül : méh simaizom összehúzódást idéző elő Idegrendszeri hatása: H 3 receptoron keresztül Gátolja a prészinaptikus neurotrenszmitter felszabadulást keletkezése: - metilációval, oxidációval - a hisztamin H 3 receptoron keresztül fokozza saját maga inaktiválását idegsejtekben, vérlemezkékben, kromaffin sejtekben (gyomor- bélrendszerben) 5-OH triptofán dekarboxilálásával ic. vezikulumokban raktározódnak hatásai: Gyulladásban betöltött szerepe: Gyulladásos mediátor Szenzitizálja a nociceptív neuronokat (érzékennyé teszi a fájdalom érző receptorokat) Kontrollálja a mikrocirkulációs keringést Kardiovaszkuláris rendszeri: vazokonstrikció: 5-HT 1D receptor /camp direkt az ér simaizomra hatva 5-HT 2 receptoron keresztül/ip 3 indirekt, az ér szimpatikus hálózatára hatva vazodilatáció: 5-HT 2 receptoron keresztül/ip 3 endotél függő hatás Gastrointestinális rendszerben betöltött szerepe Motilitást fokozó: 5-HT 4 receptoron, camp keresztül direkt simaizomra hatva 5-HT 3 receptoron, ion csatornán keresztül 5-HT 4 receptoron, camp keresztül indirekt az enterális neuronokra hatva Hányás 8
9 Mezei2008gyulladas1ead Légzőrendszeri: 5-HT 2 receptoron IP 3 keresztül simaizom kontrakció a légutakban Genitális rendszer: 5-HT 2 receptoron IP 3 keresztül simaizom kontrakció a méhben Idegrendszeri: perifériás nociceptív idegvégződések stimulálása központi idegrendszeri izgat: 5-HT 2 receptoron keresztül gátló: 5-HT 1 receptoron keresztül /camp / étvágy, alvás, hangulat szabályozása sztereotípiák kialakulásában hányás Hemosztázis: 5-HT 2 receptoron keresztül/ip 3 Vérlemezke aggregáció lebontása: MAO enzim segítségével 5OH-indolecetsav lesz AKTUÁLISAN / DE NOVO KÉPZŐDNEK: aktuálisan képződnek előfordulása: minden sejtben, de az egyes eikozanoidok előfordulása nagy eltérést mutat a különböző sejtekben és szövetekben aortában és gyomorban főleg PGI 2, hízósejtben, agyi kapillárisokban PGD 2 monocitában, makrofágban, asztrocitában, vesében PGE 2 vérlemezkében, monocitában, makrofágban TxA 2 fehérvérsejtekben, trombocitában HETE, HPETE fehérvérsejtekben, neutrofil granulocitákban LTB 4, eoznofil granulocitában, bazofil granulocitában hízósejtben, makrofágban LTC 4, LTD 4, LTE 4, LTF 4, fehérvérsejtben PAF keletkezésük: foszfolipázok hatására, a sejtmembránban megtalálható foszfolipoidokból felszabaduló arachidonsavból/aa (többszörösen telítetlen zsírsavból) keletkeznek ciklooxigenáz (COX): COX 1 -konstitutív, fiziológiás, -egy adott szövetre jellemző COX 2 - induktív, azaz gyulladásos ingerek által aktivált COX 3 - konstitutív -lázban, fájdalomban játszik szerepet AA-ból COX hatására először endoperoxidok képződnek, majd különböző szintetázok hatására alakulnak ki az egyes prosztaglandin típusok. lipoxigenáz (LO) hatására LIPID MEDIÁTOROK/EIKOZANOIDOK - 9
10
11 hatásaik: Gyulladásban betöltött szerepük: Gyulladást elősegítő COX hatására keletkező mediátorok: PGE 2 (EP receptoron) PGI 2 (IP receptoron) PGD 2 (DP receptoron) értágító hatásúak az arteriolákon: - direkt és - szinergistája a Bk-nek és hisztaminnak ér permeabilitás fokozók, a venulákon: indirekt hatás, mivel a Bk és hisztamin hatását potencírozzák fájdalom keltő hatásúak: indirekt hatás, mivel potencírozzák a Bk C rostokat szenzitizáló hatását lázkeltő hatás, főleg a PGE 2 -nek: set pointot magasabb szintre állítja LO hatására keletkezők Hidroxizsírsavak (HETE) Fehérvérsejt aktiválók kemotaktikusak Leukotrién B 4 (LTB 4 ) elősegíti: Polimorfonukleáris sejtek (PMN) és Monociták (Mo): adhézióját, kemotaxisát Makrofágok, limfociták (Ly): proliferációját citokin termelését SRS-A = LTC 4, LTD 4, LTE 4, LTF 4 (slow reacting substance of anaphilaxis) - a mikroerek permeabilitást A lizofoszfolipidekből keletkező, vérlemezke aktiváló faktor (PAF). - értágító - fokozza az éráteresztő képességet - aktiválja a fehérvérsejteket (eo) - kemotaktikus, kemokinetikus Gyulladást gátló COX hatására keletkező mediátorok: PGE 2 csökkenti a neutrofil granulociták lizoszómális enzim felszabadulását szabadgyök képzését hízósejtek hisztamin felszabadítását Kardiovaszkuláris rendszeri: COX hatására keletkező mediátorok: PGI 2 TxA 2 PGF 2α értágító TP receptoron érszűkítő FP receptoron: összehúzza az ereket, a szívizmot
12 Mezei2008gyulladas1ead LO hatására keletkezők: SRS-A = LTC 4, LTD 4, LTE 4, LTF 4 - értágítók, de koronária szűkítők Gasztrointesztinális: COX hatására keletkező mediátorok: PGI 2 IP receptoron: Gyomor sósav szekréció gátló Gyomor nyákszekréciót fokozó PGE 2 EP 1 receptoron: Gasztrointesztinális (GI) rendszerben sima izom konstrikció EP 2 receptoron: GI simaizom dilatátor EP 3 receptoron: Gyomor sósav szekréció Gyomor nyákszekréciót GI simaizom konstriktor PGD 2 DP receptoron: relaxálja a GI izmokat Légző rendszeri: COX hatására keletkező mediátorok: PGE 2 EP 1 receptoron: Bronchiólus konstrikció EP 2 receptoron: Bronchiólus dilatátor PGF 2α FP receptoron: Bronchiólus konstrikció LO hatására keletkezők: SRS-A = LTC 4, LTD 4, LTE 4, LTF 4 - a légutak nyákszekrécióját, ami elzárja a légutakat - a csillószőrök mozgását, ez megkönnyíti az antigének bejutását a légutakba - a mikroerek permeabilitást, ennek eredményeként ödémásak lesznek a légutak - fokozzák a légutak simaizom összehúzódását vérlemezke aktiváló faktor (PAF). - kontrahálja a légúti simaizmokat Genitális: COX hatására keletkező mediátorok: PGE 2 EP 3 receptoron: terhes méh kontrakció PGD 2 DP receptoron: méh relaxáció PGF 2α FP receptoron: méh kontrakció Idegi: COX hatására keletkező mediátorok: PGE 2 EP 3 receptoron: gátolja a neurotranszmitter felszabadulást Anyagcsere: COX hatására keletkező mediátorok: PGE 2 EP 3 receptoron: gátolja a lipolízist Hemosztázisra kifejtett hatása: COX hatására keletkező mediátorok: PGI 2 IP receptoron: vérlemezke aggregáció gátló PGD 2 DP receptoron: vérlemezke aggregáció gátló TxA 2 TP receptoron: vérlemezke aggregáló 12
13 Mezei2008gyulladas1ead PEPTIDEK: P L A Z M A PEPTIDEK PGF 2α FP receptoron: vérlemezke aggregáló LO hatására keletkezők: vérlemezke aktiváló faktor (PAF). - vérlemezke aktiváló, aggregáló lebontása/inaktiválása: dehidrogenáz, reduktáz vagy oxidáz hatására Citokinek - aktuálisan képződnek előfordulásuk: plazmában, sejtekben keletkezésük: ezen kismolekula tömegű fehérjéket aktuálisan szintetizálják az aktivált limfociták, monociták, makrofágok, fibroblasztok hatásaik: 1./ sejtek közötti információ átvitele, 2./ a gyulladás szisztémás tüneteinek előidézése IL-1, IL-6, TNF láz, immunreguláció T és B sejt proliferáció, kemotaxis, kemokinezis az O 2 -függő és O 2 -független ölőmechanizmust NK sejtek citotoxikus hatását májban akut fázis fehérje szintézis komplement szintézis Fibroblast proliferáció, aktiváció Adhéziós molekulák expressziója. IL-4 fokozza az IgE szintézist Kolónia stimuláló faktorok-leukocitózis 3./ növekedési faktorok 4./ reguláló citokinek képződésük, felszabadulásuk gátlása: steroid, prosztaglandin E 2 gátló citokinek: IL-8 - gátolja az IL-1 szintézisét - a fvs receptor expressziót az endotélen - a fvs aktiváció IL-10 - gátolja az IL-2 és az INF-γ szintézist - gátolja a monocyta-macrophag rendszert E R E D E T Ű E K AKTUÁLISAN AKTIVÁLÓDNAK: Komplement faktorok - aktuálisan aktiválódnak előfordulása: inaktív formában vannak jelen a plazmában, aktiválás hatására enzimmé (szerin proteázzá alakulnak) és láncreakciót elindítva hatásos faktorok keletkeznek 13
14
15 keletkezése: a./ klasszikus úton: antigén-antitest (IgG vagy IgM) komplexhez kötődő C 1 aktiválódik és hasítja a C 4 -t és C 2 -t b./ lektin típusú: mannózkötő fehérje kötődik a kórokozó felszínén levő mannánhoz, ennek hatására a mannózkötő fehérjéhez kapcsolt szerin proteázok hasítják a C 4 -t és C 2 -t c./ alternatív út: poliszaharidok, lipopoliszaharidok, aktivált XII-s alvadási faktor, plazmin, toxinok hatására, vagy spontán képődő C 3b kötődik a baktérium felszínéhez hatásai: G fehérjéhez kötődve fejtik ki hatásaikat: kemotaktikus, kemokinetikus, fehérvérsejt aktiváló, permeabilitást fokozó, hisztamin felszabadulást elő idéző: C 3a, C 5a = anafilatoxinok, C 4a, C 5a des arg opszonizáló (fagocitózist elősegítő) a C 3b sejtlízist idéz elő az aktiválódási láncreakció sorozat végén kialakuló membránkárosító komplex (membrane attack complex=mac) lebontása/inaktiválása: Különböző gátló fehérjék: C 1 inhibítor/gátló, I faktor DAF/lebontást erősítő faktor MCP/membrán kofaktor fehérje CR 1 /komplement receptor HRF/homológ restrictiós faktor Karboxipeptidázok inaktiválják az anafilatoxinokat AKTUÁLISAN / DE NOVO KÉPZŐDNEK: Kininek - aktuálisan képződő mediátorok előfordulása: plazmában, szövetekben keletkezése: Az erek bazálmembránja (BM), vérlemezke aggregátum, kollagén stb. aktiválja a plazma kontakt aktiváló rendszert (ami a XII-s, XI-s alvadási faktorból, nagymolekulasúlyú kininogénből, a HMWK-ből és prekallikreinből áll). Kininogén megtalálható: májsejtekben, vese tubulus és glomerulus sejtekben, trombocitákban, endotélsejtekben, neutrofil leukocitákban. Fiziológiás szöveti kallikrein van a közelükben. Az aktív XII faktor hatására az inaktív prekallikreinből kallikrein lesz, mely a HMWK-t hasítva plazmakinineket (bradykinint, kallidint) képez.
16
17 hatásai: értágító - RR-t, az endotélsejt PGI 2 és NO szintézisét permeabilitást fokozó - ödéma kialakulását előidéző fájdalmat keltő erősíti a PGE 2, hisztamin, 5HT, hiperalgéziás hatását simaizom kontraháló (bélben, méhben, légutakban) fokozza a fehérvérsejtek migrációját lebontása: kinináz I, kinináz II (angiotenzin konvertáló enzim), prolidáz, endopeptidáz segítségével képződésük szabályozása: plazma kontakt aktiváló rendszert gátolja: a C 1 inhibitor, α 2 makroglobulin α 2 plazmin és α 1 proteáz inhibitor antitrombin III (AT III), protein C, amiloid β
Allergia immunológiája 2012.
Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
RészletesebbenTúlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.
Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenTÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az
RészletesebbenA szervezet vízterei
kapilláris membrán extracelluláris foly. (20%) A szervezet vízterei vérplazma (~5%) intersticiális folyadék (15%) sejtmembrán vese intracelluláris folyadék (40%) légutak bır tápcsatorna testtömeg% A szervezet
RészletesebbenKalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:
Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris
RészletesebbenA kemotaxis jelentősége a. betegségek kialakulásában
A kemotaxis jelentősége a betegségek kialakulásában A kemotaxis jelentősége fertőzések esetén (1) Akut bőrsérülések citokin (IL-8)) felszabadulás TNF ill. IL-6 6 NEM szabadul fel Pseudomonas aeruginosa
RészletesebbenImmunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Az immunválasz kezdeti lépései: fehérvérsejt migráció, gyulladás, korai T sejt aktiváció, citokinek. T sejt receptor komplex ITAMs
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnolóiai mesterképzés mefeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományeyetemen és a Debreceni Eyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi biotechnolóiai
RészletesebbenA KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin
A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS
RészletesebbenLeukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI
Leukotriénekre ható molekulák Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Mik is azok a leukotriének? Honnan ered az elnevezésük? - először a leukocitákban mutatták ki - kémiai szerkezetükből vezethető le - a konjugált
RészletesebbenA flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.
Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenHaemostasis (vérzéscsillapodás)
Haemostasis (vérzéscsillapodás) Tanulási segédlet 14-16 Komponensei: Érfal Thrombocyta (vérlemezke) Vérplazma fehérjéi Véralvadék képződését elősegítő és azt gátló folyamatok egyensúlya! prokoaguláns reakciók
RészletesebbenJóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06. A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2.
RészletesebbenTestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor
Játékos feladatok, melyek rávilágítanak az emberi szervezet csodálatos működésére. TestLine - PappNora Immunrendszer oldal 1/6 z alábbiak közül melyik falósejt? (1 helyes válasz) 1. 1:07 Egyszerű T-Limfocita
RészletesebbenAz atópiás dermatitis pathogenezise. Dr. Kemény Lajos SZTE Bőrgyógyászai és Allergológai Klinika
Az atópiás dermatitis pathogenezise Dr. Kemény Lajos SZTE Bőrgyógyászai és Allergológai Klinika Az elmúlt 2-3 évtizedben megfigyelhető az allergiás megbetegedések gyakoriságának gyors emelkedése. Az allergiás
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis
Részletesebben3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika
3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz Varga Lilian emmelweis Egyetem III. z. Belgyógyászati Klinika Az ellenanyag funkciói Molekuláris kölcsönhatások helye az immunglobulinon Paratop specifikus ab Idiotípus
RészletesebbenA keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a
KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenAllergológia Kurzus 2011
Allergológia Kurzus 2011 Kedd, 14.00-15.30 1 kreditpont Hepreszenzitivitás A normális immunrendszer által adott nemkívánatos reakció Ezek a reakciók szövetkárosodást, kellemetlen tüneteket okoznak, ritkán
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenAz immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek
Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása
RészletesebbenBohák Zsófia
Bohák Zsófia 2016.1 A POZITÍV STRESSZ homeosztatikus egyensúly felborul hormon felszabadulás homeosztatikus egyensúly helyreáll túlkompenzáció regeneráció 2 Edzés munka ki fá ra d ás regeneráció + alkalmazkodás
RészletesebbenBiológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenSEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet
SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet Egy eukarióta sejt általában Kompartmentalizáció = különböző sejtfolyamatok
Részletesebbenelasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai
Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenFarmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk
Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és
RészletesebbenA légutak immunológiája Az allergiás reakciók pathomechanizmusa. Dérfalvi Beáta II.sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem Budapest
A légutak immunológiája Az allergiás reakciók pathomechanizmusa Dérfalvi Beáta II.sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem Budapest Az immunrendszer feladata a szervezet védelme fertızések, tumorok, szövetkárosodás
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenA csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet
A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt
Részletesebben1846. október 16. Boston: az első altatásban végzett műtét - altató: W.Th.G. Morton - sebész: J.C. Warren - beteg: E. Abbott - altatószer: éter
1846. október 16. Boston: az első altatásban végzett műtét - altató: W.Th.G. Morton - sebész: J.C. Warren - beteg: E. Abbott - altatószer: éter Gentlemen, this is no humbug. We have seen something today
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogének immunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun betegségek,
RészletesebbenEgyetemi Doktori (Ph. D.) Értekezés. Immunológiai és inflammatorikus folyamatok vizsgálata krónikus apikális. periodontitiszben. Dr.
Egyetemi Doktori (Ph. D.) Értekezés Immunológiai és inflammatorikus folyamatok vizsgálata krónikus apikális periodontitiszben Dr. Radics Tünde Témavezet : Dr. Márton Ildikó egyetemi tanár Debreceni Egyetem
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenKatasztrófális antifoszfolipid szindróma
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
RészletesebbenA kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek
A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenGLÜKOKORTIKOIDOK. A mellékvese funkciója
GLÜKOKORTIKOIDOK A mellékvese funkciója A mellékvese hormonjai védelmet nyújtanak a szervezetet érő akut és krónikus stressz-el szemben, valamint a táplálék és a víz elhúzódó hiánya esetén. - "kicsi a
RészletesebbenEredmény: 0/337 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]
RészletesebbenA kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.
1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs
RészletesebbenEXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet AZ EXTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOKKAL SZEMBENI IMMUNVÁLASZOK A bőr és a nyálkahártyák elhatárolják
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenSZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS
1 SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Dr. Lantos János A téma címe: Reperfúziót követő mikrocirkulációs változások mechanizmusa: kísérletes és klinikai vizsgálatok. OTKA nyilvántartási szám: T 038035
RészletesebbenSav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila
Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
RészletesebbenA táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.
A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenNYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK
NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK A NYIROKÉRRENDSZER (systema lymphaticum) Az egész szervezetre kiterjedő rendszer Tágabb anatómiai értelemben
RészletesebbenA vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára
VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz autonóm idegrendszer
Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS
RészletesebbenREPERFÚZIÓS KÁROSODÁSOK VIZSGÁLATA ALSÓVÉGTAGI REVASZKULARIZÁCIÓS MŰTÉTEK SORÁN
REPERFÚZIÓS KÁROSODÁSOK VIZSGÁLATA ALSÓVÉGTAGI REVASZKULARIZÁCIÓS MŰTÉTEK SORÁN DR. ARATÓ ENDRE Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés Program és témavezető: Prof. Dr Rőth Erzsébet Pécsi Tudományegyetem, Általános
RészletesebbenKeringés. Kaposvári Péter
Keringés Kaposvári Péter Ohm törvény Q= ΔP Q= ΔP Ohm törvény Aorta Nagy artériák Kis artériák Arteriolák Nyomás Kapillárisok Venulák Kis vénák Nagyvénák Véna cava Tüdő artériák Arteriolák Kapillárisok
RészletesebbenIntézeti Beszámoló. Dr. Kovács Árpád Ferenc
Intézeti Beszámoló Dr. Kovács Árpád Ferenc 2015.12.03 135 millió újszülött 10 millió újszülött Preeclampsia kialakulása kezdetét veszi Preeclampsia tüneteinek megjelenése Preeclampsia okozta koraszülés
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ
ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:
RészletesebbenPreeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák
Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák hatása(i) a monocita sejt működésére Kovács Árpád Ferenc 1, Láng Orsolya 1, Kőhidai László 1, Rigó János 2, Turiák Lilla 3, Fekete Nóra 1, Buzás Edit 1,
RészletesebbenAz emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet
Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenEndothel, simaizom, erek
Endothel, simaizom, erek r. Fagyas Miklós E Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai anszék Erek az endothelium, mint szerv Artéria fala Vazoreguláció Antithrombotikus hatás ermeabilitás szabályozás Endothél
RészletesebbenA mellékvesekéreg. A mellékvesekéreg hormonjai
A mellékvesekéreg A mellékvesekéreg hormonjai a két mellékvese egyenként 4-5 g tömegű szerv a vese felső pólusán, zsírba ágyazva velőállomány: adrenalin (80%) és noradrenalin (20%) kéregállomány: zona
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenImmunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok
Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok 2017. április 11. Bajtay Zsuzsa Az ellenanyag molekula felépítése antigénfelismerés Variábilis Konstans effektor-funkciók
RészletesebbenA véralvadás zavarai I
A véralvadás zavarai I Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi kar 27.9.2009 koagmisks1.ppt Oliver Rácz 1 A haemostasis (véralvadás) rendszere Biztosítja a vérrög (véralvadék, trombus) helyi keletkezését
RészletesebbenA vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).
A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai
EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai Rutkai Ibolya Témavezető: Dr. Tóth Attila DEBRECENI EGYETEM LAKI KÁLMÁN DOKTORI ISKOLA Debrecen,
RészletesebbenH-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete
A. aff. A. eff. H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete Bowman-tok Tubulusfolyadék Podocyta-nyúlványok Proximalis tubulus Mesangialis sejtek Basalis membrán Glomeruluskapilláris Endothelsejt
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenKórélettan 2008/2009. Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár
Kórélettan 2008/2009 Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár Új tárgyat tanulunk A kórélettan az alapmodulban megszerzett tudást felhasználva ismerteti meg a hallgatót az egyes betegségek Kóroki
RészletesebbenÁbragyűjtemény az I. félévi vizsgára
Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára Az emlős sejtek alapvető felépítése centroszóma lizoszóma szekréciós vezikula sejtmag durva felszínű endoplazmás retikulum (RER) mitokondrium nukleólusz (sejtmagvacska)
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
RészletesebbenKörnyezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.
Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html
Részletesebben