AZ UNIÓS FEJLESZTÉSEK EX-POST ÉS IDÔKÖZI ÉRTÉKELÉSEI MAGYARORSZÁGON MÁJUS 6-7. Novotel Budapest Centrum Hotel (1088 Budapest, Rákóczi út

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ UNIÓS FEJLESZTÉSEK EX-POST ÉS IDÔKÖZI ÉRTÉKELÉSEI MAGYARORSZÁGON MÁJUS 6-7. Novotel Budapest Centrum Hotel (1088 Budapest, Rákóczi út 43-45."

Átírás

1 AZ UNIÓS FEJLESZTÉSEK EX-POST ÉS IDÔKÖZI ÉRTÉKELÉSEI MAGYARORSZÁGON MÁJUS Novotel Budapest Centrum Hotel (1088 Budapest, Rákóczi út ) Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia

2 2 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á TARTALOMJEGYZÉK 2 AZ ÉRTÉKELÉS MAGYARORSZÁGON 5 A VÁLLALATI K+F KAPACITÁSOK ÉS INNOVÁCIÓS KÉPESSÉGEK ERÔSÍTÉSE INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE 11 A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MÛSZAKI-TECHNOLÓGIAI HÁTTERE FEJLESZTÉSE CÍMÛ ALINTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE 15 A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZÔ KÖZPONTOK LÉTREHOZÁSÁNAK STRATÉGIAI ÉRTÉKELÉSE ÉRTÉKELÉSEK MAGYARORSZÁGON 19 ELÔZETES AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT MODERNIZÁCIÓJÁNAK ÉRTÉKELÉSÉRÔL 22 A KOHÉZIÓS POLITIKA HATÁSA A FOGLALKOZTATÁSI SZINTJÉRE ÉS MINÔSÉGÉRE 27 AZ ÚMFT KÖZREMÛKÖDÔ SZERVEZETEI FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A FINANSZÍROZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELÔKÉSZÍTÉSE PROJEKTEN Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. (VOP )

3 2 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á AZ ÉRTÉKELÉS MAGYARORSZÁGON Háttér Bár Magyarország új EU-tag, a Strukturális és Kohéziós Alapokhoz kapcsolódó értékelések viszonylag hosszú múltra tekintenek vissza. A tevékenység a PHARE programhoz kapcsolódó on-going értékelésekkel kezdôdött. Az értékelések azóta egyre több területet fednek le: számos ex-ante, on-going és ex-post értékelés készül különféle beavatkozás típusra és programozási periódusra vonatkozóan. A hazai hatóságok hamar felismerték az értékelés mint eszköz komoly és meghatározó szerepét, ennek megfelelôen már 2003-ban önálló értékelési egység került kialakításra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elôdjénél, mely jelenleg a Koordinációs Irányító Hatóság keretén belül mûködik Értékelési Divízió néven. Az értékelési rendszer folyamatosan változott, míg elérte mai állapotát. Jelenleg egy négy témakörre osztott keretszerzôdésre épül (1. környezeti értékelések, 2. infrastrukturális értékelések, 3. társadalmigazdasági témájú értékelések, 4. intézményi értékelések), témakörönként hat-hat konzorciummal kialakított együttmûködésben. Az NFÜ értékelési egysége a kezdetektôl fogva nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy megismertesse a döntéshozókkal és más érintettekkel az értékelések programozási ciklusban betöltött szerepét és jelentôségét, valamint arra, hogy elôsegítse a hazai értékelôi kapacitás fejlôdését. Az Értékelési Divízió munkatársai részt vesznek az Európai Bizottság értékelési hálózatainak munkájában, valamint számos hazai és nemzetközi rendezvényen, konferencián. Fontosnak tartják, hogy az értékelések eredményei eljussanak az érdeklôdôkhöz és érdemi vita alakuljon ki a megállapításaik nyomán. Projektek Ex-post értékelések a os idôszakra Az értékelési egység jelenleg tíz ex-post értékelési projektet menedzsel azzal a céllal, hogy (1) a vizsgált kulcsprogramok hatásait feltárja, hogy (2) az értékelések megállapításaival segítse a as programozási idôszak végrehajtását és hogy (3) a megállapítások generálta vitával segítse az új programok kialakítását. Minden értékelés egy-egy, az érintett szakterület szereplôit meghívó mûhelybeszélgetéssel vagy konferenciával zárul. A futó értékelések zárójelentései várhatólag 2010 nyarára készülnek el. Néhány kulcsprojekt: Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv fenntarthatósági értékelése; Szennyvízprojektek technológia-választásának értékelése; Vállalatközi rendszerek értékelése (klaszterek); Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésének értékelése; Vállalati K+F fejlesztések értékelése; On-going (idôközi) értékelések a as idôszakra Az egység a es idôszakra vonatkozó tizenegy on-going értékelést is indított. Ezek nagy része a futó operatív programok félidei felülvizsgálatát jelenti. A munka fô célja, hogy (1) az intézményrendszer részletes és friss információt szerezzen az érvényben lévô Operatív Programok (OP-k) végrehajtásáról, hogy (2) azonosítsa az esetleg felmerülô problémákat és (3) megoldási javaslatot nyújtson ezekre. Természetesen az értékelések tapasztalatai közvetlenül felhasználhatók a következô periódus tervezésében. Néhány kulcsprojekt: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Operatív Programjainak félidei áttekintô értékelése; Az irányító hatóságok és közremûködô szervezetek közti SLA szerzôdések vizsgálata; Az ÚMFT kiválasztási mechanizmusának értékelése;

4 4 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á A VÁLLALATI K+F KAPACITÁSOK ÉS INNOVÁCIÓS KÉPESSÉGEK ERÔSÍTÉSE INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE Az Értékelési Divízió Kenyeres Kinga divízióvezetô Horváth Beatrix Soproni- Hartyánszky Dorottya Gellértné Mészáros Erzsébet Fekete Gergely Gyene Gyöngyvér Szôke Gyula Dobos Krisztina Pukli Péter Szûrszabó Péter Sötét Zsuzsa Közlekedési infrastrukturális projektek Regionális fejlesztési programok Intézményi jellegû fejlesztési programok Szociális fejlesztési programok Környezetvédelmi fejlesztési programok Gazdaságfejlesztési programok Szociális fejlesztési programok Regionális fejlesztési programok Gazdaságfejlesztési programok/a félidei áttekintô értékelések koordinálása Intézményi jellegû fejlesztési programok Háttér A vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erôsítése intézkedés a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program része. A GVOP részaránya a teljes ra vonatkozó I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megítélt közel 728 milliárd forint 22%-a (159 milliárd Ft). A kutatás-fejlesztés támogatását megcélzó 3. prioritásban 920 pályázó összesen 37 milliárd forint támogatásban, ezen belül a vállalati kutatás-fejlesztési (3.3) intézkedésben 413 pályázó közel 12 milliárd forint támogatásban részesült. Az értékelés tárgya az intézkedés három komponense volt: GVOP Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, és az ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása (röviden: Spin-off) GVOP Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötôdô vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (röviden: K+F infrastruktúra) GVOP Vállalati innováció támogatása (röviden: KKV innováció) Értékelési módszertan A feladatkiírás alapján az értékelés elôre meghatározott 13 vizsgálandó kérdéscsoport mentén történt. Az értékelési projekt során alkalmazott fôbb adatgyûjtési módszerek a következôk voltak: Releváns dokumentumok elemzése EMIR és APEH támogatási adatokkal kiegészített anonim adatbázis, valamint nemzetközi statisztikai adatok elemzése

5 6 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á Beavatkozási logika On-line kérdôívek készítése a vesztes és külön a nyertes pályázókra vonatkozóan, melyet mint az 1028 pályázó számára kiküldtek. Összesen 238 db, pályázat kapcsán érkeztek be kitöltött kérdôívek, a válaszadási arány így összesen 23 százalékot, a nyertes pályázatokra vonatkozóan 36 százalékot tett ki. Összesen 15 kedvezményezettel készült személyes interjú, a teljes nyertes mintán belüli belsô arányokat reprezentálva. Ökonometriai hatásvizsgálat Az ökonometriai hatásvizsgálat kétféle módon, párosítás nélküli, és párosításos regressziós modellel történt meg. Az értékelés fôbb megállapításai A program és a kedvezményezettek célkitûzései Az intézkedés pályázatainak kiírása során a tervezôk az elôzô években már kialakított és mûködô programokat követették. A pályázatok indítását megelôzôen nem készült részletes igényfelmérés. Ennek ellenére a kiírások célkitûzései alapvetôen találkoztak a pályázói igényekkel. Ugyanakkor mindhárom komponens esetében találkoztunk piaci problémákkal. A spin-off komponens esetében problémát jelentett, hogy a támogatás de minimis jellegû, széles a támogatható tevékenységek köre, ám hiányzik a lehetôség arra, hogy a vállalkozás érdemi segítséget kapjon az eredmények piacra vitelében. A K+F infrastruktúra komponens esetében az érdeklôdés inkább a már korábban létrehozott kutatási központok továbbfejlesztése iránt nyilvánult meg a nagyvállalatok részérôl, a tervezôk vélhetôen nem számoltak azzal, hogy külföldi nagyvállalatok új K+F központjainak létesítését ezzel a komponenssel már nem lehet olyan mennyiségben Magyarországra vonzani, mint a GVOP indulása elôtti években. A KKV innováció komponens hiányossága, hogy nem támogatja közvetlenebbül az új (továbbfejlesztett) termékek piaci bevezetését, nem segíti nagyobb mértékben a szükséges tanácsadást, a piacismeretet, a termék megismertetését, a referencia megszerzését. Az eredeti beavatkozási logika alapvetôen érvényesül a pályázati kiírások és a projektek szintjén is. A támogatott projektek köre megfelel az eredeti támogatási céloknak. A spin-off komponens esetében a célcsoport kapcsán tett 2005-ös módosítás (a tudás-intenzív vállalkozások beemelése a célcsoportba a technológia-intenzív mellé) javítja a beavatkozási logika koherenciáját, hiszen a GVOP K+F+I prioritásra vonatkozó célja tartalmazza ezt a kitételt is. A K+F infrastruktúra komponens kapcsán az eredeti tervezôi szándék a transznacionális vállalkozások ösztönzése volt kutatás-fejlesztési kapacitásaik Magyarországra vonzására, azonban ezek a folyamatok egyrészt javarészt lezárultak a pályázati ablak megnyitásáig, másrészt a támogatási összeg nem bizonyult elég jelentôsnek erre a célra, azonban sok cég jelzésértékûnek, barátságos lépésnek értékelte a hazai kormányzat részérôl. A KKV innováció komponens esetében az eredetileg megfogalmazott célok és feltételek enyhén kedvezôbbek lettek, ennek köszönhetôen a támogatás sokkal vonzóbbá vált a pályázók számára, és az intézkedésen belül húzópályázattá vált. Finanszírozás Az elszámolható költségek köre alapvetôen befolyásolja a vizsgált komponensek sikerességét és abszorpcióját. A három komponensen belül elszámolható költségek köre alapvetôen megfelelô volt. Pályázatmenedzsment, intézményrendszer A pályázók általánosságban jó tapasztalatokról számoltak be a pályázatkezelés módjáról: Sokat segített a pályázóknak a késôbbi kiírásokban az elôlegfelvétel lehetôvé tétele. A késôbbi kiírásokban engedélyezett áfa visszaigényelhetôsége nagymértékben megnövelte a pályázati kedvet A KPI MAG Zrt. közötti átállást megelôzô idôkben jellemzô volt a szerzôdéskötés gyakori elhúzódása, az elôleg és egyéb kifizetések, pénzügyi elszámolások elcsúszása, nagymértékû idôbeli csúszása,

6 8 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á mely komoly likviditási problémákat okozott elsôsorban a KKV-k számára. A KPI-vel a pályázói kapcsolattartás is nehézkesnek bizonyult Miután a MAG Zrt. vette át a pályázatkezelést, felgyorsult az ügymenet, és szorosabbá válhatott a kapcsolat a pályázó és az ügyintézô között Összességében a kedvezményezettek többsége elégedett az intézkedés egyes komponensei által nyújtott támogatással és annak megvalósításával kapcsolatban. Három fô pontot emeltek ki a pályázók, melyek kapcsán többségük elégedetlenségét fejezte ki. A pályázati adminisztrációs rendszer összetettsége és lassúsága erôsen hátráltatta az egyes projektek megvalósítását. A támogatás belsô arányait nem tudta a KSz kellôképpen rugalmasan kezelni, így a pályázókat kötötték az esetenként idejétmúlt, nem optimális eszközbeszerzési, megvalósítási tervek. A értékelési rendszer a pályázók számára nem volt átlátható, és szakmaiságát sem ítélték megfelelônek. Abszorpció A spin-off komponens eredetileg nem látszott sikeresnek, a GVOP pénzügyi zárásának idôpontjáig a komponens keretein belül kifizetett támogatási összeg több mint másfélszerese volt az eredeti forráskeret-értékeknek. A K+F infrastruktúra komponens esetén az alacsony népszerûség fô okai a korábbi értékelési kérdések kapcsán már taglalt problémák: a komponens már nem volt idôszerû a célcsoport számára, relevanciája korlátozott volt, így az erre tervezett források egy része átcsoportosításra került a másik két komponens javára. A KKV innováció komponens esetén a népszerûség alapvetôen a szabályozási könnyítésekbôl, valamint a piaci igényekre jobban reagáló, a potenciális pályázók abszorpciós képességét jobban figyelembe vevô konstrukció kialakításából fakad. Közvetlen eredmények A pályázók többségében pozitív visszajelzései ellenére elsôsorban a spin-off komponens támogatott fejlesztéseinek egy része közvetlenül nem hozott eredményt a pályázó számára. Ennek oka elsôsorban a kifejlesztett termékek piacra jutásának nehézségeiben, illetve a piac részben a pénzügyi válság által okozott beszûkülésében található. A másik két komponens esetében a projektek többsége igazolta a közvetlen eredményességre vonatkozó elôzetes elvárásokat. A projekt közvetlen eredményén túl a támogatás számos szándékolt és nem szándékolt hatást eredményezett, mint elkötelezettség a fejlesztés mellett, imázs növekedés a partneri és piaci körökben, esetenként tudományos elismerés, stb. Eredményesség A támogatás jellemzôen a hazai KKV-kat annyiban segítette piaci pozíciójuk elérésében, hogy a hazai versenytársakkal esetlegesen lépéselônybe kerültek, ám a támogatott projektek nem jártak olyan piacátrendezô hatással, amely kapcsán a nagyvállalatokkal szembeni versenyhelyzetük jelentôsen megváltozott volna. Néhány kivételtôl eltekintve a támogatás hatására nem vált jellemzôvé, hogy sikeres, és a fejlesztés eredményét hasznára fordító vállalatok kinôtték volna a hazai piacot, és külföldön, elsôsorban a más EU-tagországban is megpróbálkoztak volna a piacbôvítéssel. A KKV-innováció komponens esetében a támogatott projekteknek legalább a felében sikerült piacképes termékek vagy új eljárások létrehozásához hozzájárulnia. A személyes interjúk során a pályázók többsége piaci sikerességrôl számolt be a kifejlesztett termékek kapcsán. Az eredmény hatását tovább erôsíti az, hogy a kifejlesztett termékek piaci hasznosulása viszonylag rövid idô alatt bekövetkezett. Igények, változtatási irányok A kedvezményezettek céljainak elérését segítô tényezôket három csoportba lehet sorolni. Adminisztrációs folyamat egyszerûsítése, melybe beletartozik többek között a kiírások és azok beadási rendszerének leegyszerûsítése, valamint az egyszeri regisztráció lehetôségének megteremtése. Rugalmasabb hozzáállás pl. a támogatható tevékenységek körének bôvítésével, a szerzôdésmódosítás megkönnyítésével, stb. Segítô megvalósítás, mely többek között a legjobb gyakorlatok megismertetésével, a pályázó szorosabb felügyeletével és támogatásával járna.

7 10 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á Válságban való érintettség A támogatott pályázók attól függetlenül, melyik komponens keretében részesültek támogatásban, leginkább annak függvényében érintettek a 2008-ban kitört gazdasági válságban, hogy melyik szektorban végzik fô tevékenységüket. A legérzékenyebben érintett ágazatok az autó- és építôipar. Erôteljesen éreztette még a hatását azon vállalatoknál, melyek termékeinek vagy innovatív szolgáltatásainak felvevôpiacát elsôsorban közfinanszírozású intézmények alkotják. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MÛSZAKI-TECHNOLÓGIAI HÁTTERE FEJLESZTÉSE CÍMÛ ALINTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE Fenntarthatóság A támogatott cégek átlagos nettó árbevétel növekedése folyamatos és dinamikus volt mindhárom komponensnél. Statisztikailag is alátámasztható eltérés ugyanakkor mindössze a kiírás esetében volt megfigyelhetô a pályázaton nyertes és vesztes cégek között. A támogatott cégek fennmaradása meggyôzô arányú, a nyertes cégek több mint 90 százaléka mûködôképes maradt a vizsgált idôszak végéig. A létszám mindhárom komponensnél növekedett a nyertesek körében a kiindulási helyzethez (pályázat benyújtásának éve) képest. Míg a spin-off komponens estében a növekedés nem folyamatos, addig másik két komponens körében minden évben bôvülés jelentkezett. Az üzemi, üzleti eredmény növekedése a spin-off és a KKV innováció komponenseknél egyértelmû, elôbbinél folyamatos, utóbbinál a harmadik évben enyhén visszaesik. Az átlag végig nyereséget jelez. További információ: Háttér Az értékelés tárgyát képezô GVOP A mikro-, kis- és középvállalkozások mûszaki-technológiai háttere fejlesztése címû alintézkedés a fejlôdôképes mikro-, kis- és középvállalkozások gép- és eszközbeszerzéseihez, épület-fejlesztéseihez, valamint licensz és know-how vásárlásaihoz kapcsolódóan biztosított 1 25 millió Ft-ig terjedô, maximum 50%-os vissza nem térítendô támogatást között, 4 pályázati forduló keretében pályázat érkezett összesen pályázótól, a IH által támogatott projektbôl at valósított meg 2530 támogatott vállalkozás, összesen millió Ft megítélt és kifizetett támogatás mellett. Az értékelés során vizsgált témakörök Az értékelés célja elsôsorban az intézkedés által elért eredmények és hatások kimutatása, számszerûsítése volt, ennek tükrében vizsgáltuk a végrehajtó intézményrendszer hozzájárulását az eredmények eléréséhez és javaslatokat fogalmaztunk meg, javítandó a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlôdését elôsegíteni hivatott szakpolitikai eszköztár eredményességét és a beavatkozások minôségét. Vizsgáltuk az intézkedés (szakpolitikai) relevanciáját és indokoltságát; a támogatás eredményeként a vállalkozások teljesítménymutatóiban (beruházások, árbevétel, hozzáadott érték, export-intenzitás, hosszú lejáratú kötelezettségek, foglalkoztatás) megragadható változásokat, számszerûsítettük az (al)intézkedés szándékolt hatásait; az intézkedés kidolgozói és megvalósításában közremûködôk által nem szándékolt, de az (al)intézkedéshez köthetô pozitív (pályázói

8 12 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á aktivitás növekedése, szándékolt hatások érvényesülése a nem támogatott pályázók körében) és negatív (holtteher-veszteség, kereskedelmi banki hitelek állami támogatások által történô helyettesítése) hatásait; a végrehajtási rendszer célszerûségét, az eredmények megvalósulásához való hozzájárulását; a pályázók elégedettségét. Eredmények Szakpolitikai relevancia és indokoltság A GVOP intézkedés olyan vállalkozások számára folyósít támogatást, amelyek nem szembesülnek a támogatás szükségességét indokoló tôkéhez jutási korlátokkal. Az intézkedés hatásossága így eleve megkérdôjelezhetô, amennyiben nem arra a vállalkozási körre alkalmazzuk, mint amelynek problémáit az megoldani hivatott. Szándékolt hatások A támogatás ösztönözte és megnövelte a (fizikai tôkébe és immateriális javakba történô) beruházásokat. A támogatott vállalatok elôrehozták beruházásaikat és átlagosan tárgyi eszközállományuk 34%-ának megfelelô (tehát igen jelentôs) mértékû többletberuházást valósítottak meg. A (támogatott többlet)beruházás megvalósítása után azonban visszafogták beruházási aktivitásukat és a nem pályázó, nem támogatott vállalatoknál is kevesebbet fejlesztettek. A GVOP intézkedés keretében nyújtott támogatás nem tud hozzájárulni a pályázás elôtt az átlagot jelentôsen meghaladó árbevétel- illetve hozzáadott érték növekedési dinamikával jellemezhetô vállalkozói kör növekedéséhez, növekedési ütemének javításához. Nincs a támogatásnak kimutatható hatása az export-árbevétel alakulására sem. A foglalkoztatott-létszám növekedése mellett is javul a kedvezményezettek termelésének (elvi) hatékonysága. Ezt a hatékonyság-javulást azonban nem tudták készpénzre váltani (azaz növelni árbevételüket és/vagy a hozzáadott értéküket) a támogatott vállalatok, ami arra utal, hogy a foglalkoztatottak létszámának növelése gazdaságilag nem volt indokolt. Nem szándékolt hatások A pályázó, de nem támogatott vállalkozások is jelentôs arányban megvalósították a pályázatban foglalt beruházásaikat, de beruházási aktivitásuk lecsökken az elôrehozott beruházás után. A nem támogatott pályázók által megtermelt hozzáadott érték és árbevétel szintje nem változik, azok növekedésének üteme azonban a nem pályázókat jellemzô átlagos növekedési ütem alá csökken a beruházásukat követôen. Az export árbevétel vonatkozásában nem találunk érdemi hatást. Jelentôsen megnô a nem támogatott pályázók hosszú lejáratú kötelezettség állománya a beruházás okán, ami közvetett bizonyítékul szolgál arra is, hogy a támogatott vállalkozások is kaptak volna hitelt támogatással megvalósított beruházásukhoz. A kedvezményezettek az alintézkedés támogatásával megvalósuló projektekhez felhasznált magánforrás 66%-át, az összes beruházási összeg 35%-át támogatás hiányában is beruházták volna. A támogatásnak ezen része azonban nem holtteher-veszteségként, hanem állami újraelosztásként értelmezendô. A GVOP (al)intézkedés költségvetése nem haladja meg a kereskedelmi banki KKV-hitelállomány 1%-át, így nem valószínûsíthetô, hogy az intézkedés a KKV-hitelek piacán érezhetô és jelentôs hitelkiszorítási hatást gyakorolt volna. Ugyanakkor, amennyiben az intézkedés a prudensen mûködô, legkevésbé kockázatos beruházásokat megvalósító KKV-kat támogatja és ezáltal csökkenti az általuk igényelt hitelek állományát, a KKV-hitelek átlagos kockázatának és a hitelek kamatának a relatív növekedését eredményezheti. A végrehajtás célszerûsége Eleve nagyobb vállalkozások pályáztak, közülük a pályázás elôtti években legdinamikusabban növekedô, leginkább export-orientált vállalkozások a jók közül is a legjobbak részesültek támogatásban. Ez a támogatás eredeti célja és a megvalósítás közötti inkonzisztenciára utal. A végrehajtási rendszerrel kapcsolatosan megfogalmazható alapvetô elvárásoknak az IH és a KSZ megfelelt, mivel a támogatások odaítélésre kerültek, azokból technológiai fejlesztést valósítottak meg a

9 14 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á kedvezményezettek jelentôs mértékû magántôke felhasználásával. A pályázat-elbírálási, szerzôdéskötési és kifizetési folyamatok tekintetében az IH és a KSZ azonban alulmúlta a saját maga számára határidôk formájában megfogalmazott elvárásait, a szerzôdéskötés késlekedése miatt több IH által támogatott pályázó is visszalépett a támogatás felhasználásától. Az intézkedés elvárt eredményei eltekintve a többletberuházástól nem valósultak meg. Az intézkedés eredményszintû céljainak konkrétabb megfogalmazása segíthette volna az eredményeket nagyban befolyásoló projekt-szelekciót, ugyanis egyértelmû (számszerûen megfogalmazott) elvárások hiányában nem kérhetôek számon a végrehajtási rendszeren a nem definiálható tartalmú és mértékû (pl: KKV-k piaci pozíciójának javulása) eredmény-elvárások. Pályázói elégedettség A pályázati konstrukció illeszkedett a pályázói igényekhez: a támogatott projektekhez szükséges, de nem támogatható tevékenységek költségeinek a támogatott projekt költségvetéséhez viszonyított arányát a pályázók többsége nem érezte jelentôsnek, a választ adó kedvezményezettek 73%-nál e költségek nagysága 2 millió Ft alatt maradt. Bár magas (22%) a támogatás megítélése után a támogatást nem lehívó visszalépôk aránya, a pályázók döntô többsége (átlagosan 70%-a) jelenlegi tapasztalatai és információi ismeretében is újra pályázna a GVOP konstrukció keretében, ami a pályázat pályázók körében mért sikerességének legôszintébb indikátora. További információ: A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZÔ KÖZPONTOK LÉTREHOZÁSÁNAK STRATÉGIAI ÉRTÉKELÉSE Háttér A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretszerzôdéses partnereként az AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft alkotta konzorcium (vezeti és képviseli: AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft) nyerte el közvetlen írásbeli felhívásra tett ajánlattétel útján az alábbi értékelési feladatot: A HEFOP/2004/3.2.2.: A Térségi Integrált Szakképzô Központok létrehozása projekt keretében az NFÜ stratégiai értékelést kíván a kiválasztott külsô értékelô megbízásával lefolytatni a 2004 és 2006 között I. NFT-s forrásból megvalósult fejlesztés eredményeirôl, a kapcsolódó fejlesztéspolitikai adatbázis (EMIR adatok) elemzésének és interjús lekérdezésen alapuló elsôdleges adatfelvételnek a segítségével. Az értékelés során használt módszerek Az egyes értékelési kérdések esetében meghatároztuk, hogy milyen módszertannal, illetve milyen információs forrásokat felhasználva kívánjuk a vizsgálatokat elvégezni.

10 16 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á Vizsgálat kérdései (A Megrendelô által megfogalmazott értékelési kérdések) I.Eredményes volt-e az iskolai rendszerû szakmai képzés TISZK-ekbe szervezése? Avagy: Milyen hatással járta Program a szakképzés szerkezeti és tartalmi fejlôdésének ösztönzése terén I.1. Melyek voltak a TISZK-ek létrehozásának érdekei, motivációi, jogszabályi elôírásai, mögöttes mozgatórugói? I.2. A Program által indukált szervezetfejlesztési tevékenység megfelelô-e az elképzelésekhez képest? I.3. A TISZK létrejöttével hogyan módosult a régió iskolai rendszerû szakképzésének struktúrája Vizsgálati módszer I.4.Milyen változást jelentett a TISZK-ek létrejötte a szakképzési integrációs folyamat terén? I.5. Hogyan alakult a vizsgált 16 TISZK szervezeti fejlôdése? I.6. Milyen a központi képzôhely kihasználtsága, mûködése? I.7. Mennyire gazdaságosan használják a TISZKekben a kiépített kapacitásokat? I.8. A központi képzôhely felszereltsége, kihasználtsága milyen hatással van a TISZK-ben tanuló fiatalok gyakorlati képzésének változására, minôségére? I.9. A TISZK-ek beágyazódtak-e a régió felnôttképzô intézményi rendszerébe, bázisaivá váltak-e a felnôttképzésnek? I.10. Hogyan alakult a konzorciumi partner felsôoktatási intézmények és a TISZK-ek kapcsolata a program hatására? I.11. Milyen szerepet játszik a TISZK keretében létrehozott szakmai tanácsadó testület a program lezárulta után? Dokumentumelemzés Rendelkezésre álló adatok elemzése Adatfelvétel Interjú I.12. Hogyan valósult meg a kifejlesztett tananyagok hasznosítása, disszeminációja? I.13. A TISZK-ekben rendszeresített közösségi szolgáltatások (családsegítés, fejlesztô pedagógiai, pszichológiai támogatás, pályaorientáció) hozzájárulnak-e a hátrányos helyzetû fiatalok tanulmányainak sikeres befejezéséhez? I.14. A TISZK-ek segítettek-e a hátrányos helyzet kezelésében, szociális funkciójuk megfelelôen mûködik-e? I.15. Milyen eredménnyel zárult az eredmények nyomonkövetési tevékenysége (a tanulók, munkaadók körében végzett adatgyûjtés, felmérések és elemzések készítése)? I.16. Megfelelô-e a TISZK-ek indikátor-struktúrája a kiindulási célok, és az információs igények szerint? I.17. Megfelelô-e a TISZK-ek alkalmazkodása (tananyag, taneszközök terén) a munkaerô-piaci igényekhez? Elsô következtetések Az értékelés alapvetô kérdése, hogy a szakképzés szétaprózódott intézményrendszerét átstrukturáló TISZK intézményrendszer kialakult szervezete fennmaradt-e, ha igen, milyen formában, milyen valós intézményi együttmûködésekkel, tartalommal. Az értékelés alapvetô kérdése továbbá, hogy: Eredményes volt-e az iskolai rendszerû szakmai képzés TISZK-ekbe szervezése? Avagy: Milyen hatással járt a Program a szakképzés szerkezeti és tartalmi fejlôdésének ösztönzése terén? A beavatkozás, a pályázat alapvetô célkitûzései megvalósultak, a pályázati kiírásban elôírt eszközökkel: létrejöttek a TISZK szervezetek, amelyek a törvénymódosításoknak megfelelôen átalakultak, és I.18.. Milyen módon biztosított a Program keretében létrejött TISZK-ek finanszírozása? I.19. Milyen a TISZK-ek pénzügyi fenntarthatósága? I.20. Milyen a Program elfogadottsága, ismertsége, mennyire tükrözte a Program a célcsoport elvárásait?

11 18 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á mindegyik valamilyen módon tovább él ma is. Létrejöttek a központi képzôhelyek, egymástól nagyon eltérô kihasználtsággal. A projektmegvalósítás idôszaka alatt minden TISZK-ben kidolgozták a közösségi szolgáltatásokat, a közös tevékenységeket és azok irányítási rendszerét. A korszerû gyakorlati helyeken a diákok szakképzése, nevelése egyértelmûen a korábbihoz képest magasabb színvonalon valósul meg. Kérdéses azonban a kifejlesztett tananyagok sorsa, a projektmegvalósítás során fejlesztett HR kapacitás megmaradása. Ez a kérdés összefügg azzal is, hogy a kialakított TISZK szervezet feladataival, szolgáltatásaival, kiépített tanmûhelyeivel milyen módon képes tovább élni. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik továbbá a TISZK-ek finanszírozhatósága és hosszú távú fenntarthatósága egyaránt. Összegezve tehát: a szoros projektcélok megvalósításán felül az elvégzett fejlesztések, tevékenységek továbbélése, hatásosságának mértéke kérdéses. Minden rendszer, szervezet átalakításának sikere alapvetôen a rendszer, szervezet vezetésén múlik. A TISZK-ek tulajdonosai, fenntartói önkormányzatok, illetve társulások, vagy nonprofit szervezetek. Alapvetôen az ô, mint fenntartók szándékán, érdekein múlik, hogy a HEFOP beavatkozás során elért eredmények milyen módon maradnak meg. Jelenleg háromféle formában mûködik tovább, illetve alakult át a vizsgált 16 TISZK. További információ: ELÔZETES AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT MODERNIZÁCIÓJÁNAK ÉRTÉKELÉSÉRÔL Háttér A Budapest Intézet január és április között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából értékelte az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) uniós forrásból támogatott modernizációját. Az értékelés a HEFOP 1.2-es intézkedést, és az azt megalapozó Phare projektet is vizsgálja, illetve javaslatokat tesz a TÁMOP es program hatékonyságának javítására. Az alábbiakban a lapzártáig elkészült köztes értékelés eredményei olvashatók röviden. A végsô tanulmány a Budapest Intézet holnapján lesz majd korlátozás nélkül bárki számára elérhetô. Megállapítások Az ÁFSZ a foglalkoztatáspolitika kiemelten fontos szereplôje. Célja az, hogy különbözô eszközökkel segítse és ösztönözze a munkanélkülieket a mielôbbi munkába lépésre. Eszközei között található az álláskeresôknek fizetett ellátások folyósítása, az álláskeresés ösztönzése, számon kérése és segítése különféle képzési és más támogatásokkal és szolgáltatásokkal. Feladatát hatóságként és szolgáltatóként egyszerre látja el, sok esetben külsô, nem kormányzati szervezetek közremûködésével. Az ÁFSZ szervezete két nagy egységre, a módszertani és irányító feladatokat ellátó Foglalkoztatási Hivatalra és a Regionális Munkaügyi Központok rendszerére tagolódik, ez utóbbiak helyi irodái tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel. Tekintve fontosságát és azt, hogy az ÁFSZ mûködési költségvetése közel 22 milliárd forint 1 A projekt oldala a címrôl érhetô el, innen tölthetô majd le a jelentés is.

12 20 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á évente, a tét nem tekinthetô kicsinek. A vizsgált fejlesztési programok célja az, hogy az ÁFSZ mûködésének minôsége a lehetô legnagyobb mértékben növekedjen. A HEFOP 1.2-es intézkedés három nagy terület fejlesztését tûzte ki célul: az ÁFSZ központi adatkezelô informatikai rendszerének kiépítését, a kirendeltségi munka fejlesztését minôségbiztosítási rendszer és a korábban kialakított új szolgáltatási modell bevezetésével és az ezekhez tartozó képzésekkel, valamint kutatások folytatásával. Az elsô fejlesztés az ÁFSZ egészére hatást gyakorolt, az utóbbi kettôben 60 kirendeltség vett részt (elôttük 20 másikat már a Phare projektben, késôbb a TÁMOP projektben további 21 kirendeltséget modernizálnak az összesen 170-bôl). A program során kiépült és 2008 folyamán üzembe állt az integrált informatikai rendszer (IR). A központosított adatkezelés ma már lehetôvé teszi, hogy az adatokra olyan informatikai rendszer épüljön, amely segítheti az operatív munkát, és ugyanezen adatokat a szervezet egész mûködését támogató kutatás is képes lehet használni. Az új szolgáltatási modellt bevezették a résztvevô kirendeltségeken, ami többek között elvi lehetôséget ad arra, hogy a kirendeltségeken az ügyfeleknek munkanélküli státusuk várható hossza szerint eltérô szolgáltatásokat nyújtsanak. Végül a minôségbiztosítási, -irányítási rendszer bevezetése érezhetôen megnövelte a szervezeti kohéziót, tudatosságot. A program hatékonyságát Nagy(2006) 2 javaslatát megvalósítva kirendeltségi szintû adatok és a különbségek különbsége módszer felhasználásával mérték meg az értékelôk. A vizsgálat lényege az, hogy a programban részt vevô kirendeltségek hatékonyságának változását a programban részt nem vevô kirendeltségek hatékonyságának változásához viszonyítottuk, a különbséget tekintve a program hatásának. A két összehasonlított idôszak 2004 és 2008 elsô hat hónapja, a hatékonyság mércéje az adott kirendeltségnél regisztrált munkanélküliek nyílt munkapiaci foglalkoztatásba lépési aránya, a becslési eljárás pedig a legkisebb négyzetek módszere volt. A kirendeltség között megfigyelhetô különbségek hatását az ügyfeleik összetételét és a helyi munkapiacot jellemzô mutatók felhasználásával szûrték ki. A kirendeltségi szintû különbségeket vizsgálva azt találták, hogy bár azok jelentôsen szóródtak, a programnak szignifikáns pozitív hatás tulajdonítható. Ennek értelmében nagy biztonsággal állítható, hogy a 2004-ben 4,2 százalékos kilépési arány többek között a program hatására növekedett meg a 2008-ban mért 5,1 százalékos szintre. Összegzés A fentiek alapján tehát a HEFOP 1.2 intézkedés eredményes volt a hatékonyság további növelésére is van azonban még mozgástér. Az értékelés során számos jel mutatott arra, hogy a fejlesztések eredményeként elôálló adatokat és a Phare projektben keletkezett ismereteket a program nem használja a lehetô leghatékonyabban. A programban nincs olyan alkomponens, amely a szakmai, módszertani rész fejlesztéseit tudományos alapossággal gondolná tovább, vagy követné kivitelezését, noha erre az elvi lehetôség megvolna. Az értékelôk fontosnak tartják megjegyezni, hogy ez a hiány nem pusztán a programot végrehajtó ÁFSZ számlájára írható. Munkájuk során világossá vált, hogy más irányból (például az IH, vagy a kutatási blokk gazdája, a szakminisztérium részérôl) sem fogalmazódott meg arra vonatkozó igény, hogy a program tapasztalatait belsô, részletes értékelés foglalja össze. A konferencián az értékelôk az adatok felhasználásában rejlô lehetôségekre különös tekintettel a munkavállalók szûrésére és aktív eszközök monitoringjára is kitérnek elôadásukban. További információ: 2 Nagy Gyula: Javaslat a HEFOP 1.2 indikátorainak további elemzésére, 2006 Corvinus Egyetem

13 22 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á A KOHÉZIÓS POLITIKA HATÁSA A FOGLALKOZTATÁSI SZINTJÉRE ÉS MINÔSÉGÉRE Háttér Az értékelés feltárja a strukturális beavatkozások hatását a munkahelyek teremtésére és megtartására, továbbá ezek minôségére, idôtartamára vonatkozóan. Ez lehetôséget ad majd konklúziók és javaslatok kialakítására, melyek felhasználhatók lesznek a kohéziós politika 2013 utáni jövôjével foglalkozó vitában. Az értékelôk azonosítani kívánják azokat a beavatkozásokat, amelyek nagyobb valószínûséggel növelik eredményesen és hatékonyan a foglalkoztatás szintjét, illetve több munkahelyet teremtenek. Az értékelés az I. NFT GVOP és HEFOP operatív programjaira tér ki a as idôszakra vonatkozóan. A kiválasztott beavatkozások hatását a vállalkozások támogatására, valamint az oktatás és képzés támogatására vonatkozóan értékeljük. Az értékelést a TÁRKI Zrt., a KOPINT-TÁRKI Zrt. és a PPH Értékelô Kft. konzorciuma többféle értékelési módszer kombinálásával készíti. A szakirodalmi forrásokból és az alapdokumentumokból összeállítható benchmark-adatbázis mellett egyrészt az APEH-EMIR adatbázis alapján másodelemzést végzünk, másrészt a támogatott vállalkozások körében kérdôíves adatfelvételt, a képzô intézményekkel pedig fókuszcsoportos interjúkat készítünk, végül esettanulmányt készítünk a munkahelyteremtést, illetve megtartást célzó beavatkozások körében követhetô legjobb gyakorlatokról. Szempontok A programok teljesítményének és eredményességének értékelésekor általában az alábbi fô szempontrendszert követjük: relevancia (mennyiben céloz meg valós, azonosított szükségleteket); hatásosság (effectiveness, azaz mennyiben járulhat hozzá a kitûzött célok eléréséhez); hatékonyság (efficiency, azaz pénzügyi hatékonyság; egységnyi pénzügyi ráfordításra vetítve mekkora eredményt ér el); hasznosság (utility, azaz a szélesebb társadalmi, környezeti és gazdasági hatások értékelése); fenntarthatóság (sustainability, azaz a program által kiváltott hatások megmaradhatnak-e hosszú távon a program befejezése után is). Módszertan Az értékelés elvégezhetôségéhez felkutatni kívánt nemzetközi öszszehasonlító tanulmányok alapján összeállított benchmark-értékek a programok elemzésén belül elsôsorban az a hatásossági és a hasznossági szempontokhoz nyújtanak támpontot. A benchmark adatbázis fô célja és feladata az összehasonlíthatóság kezelése, mivel a különbözô tanulmányok eltérô kvalitatív vagy kvantitatív értékeléseket tartalmaznak. Értékelésünkben elsôsorban ökonometriai becsléseket vizsgálunk, elkülönítve a foglalkoztatás-javító célzatú és az egyéb támogatásokat. A foglalkoztatási célzatú támogatások elemzésénél kifejezetten a munkahelyek számát/minôségét javító célzott transzfereknek hatását értékeljük. Az egyéb, nem munkafókuszú transzferek foglalkoztatás-növelô hatását szintén vizsgáljuk. A kézenfekvô indikátorok a teremtett és megtartott munkahelyek száma lennének, ugyanakkor egybehangzó szakirodalmi vélemények szerint az ERFA programjainak munkaerôpiaci hatásait mindenekelôtt a létrehozott munkahelyek száma alapján (teljes munkaidôs, állandó munkahelyegyenértékre vetítve) célszerû értékelni, mivel a megôrzött munkahelyek száma nehezen becsülhetô. A foglalkoztatási hatás eredményeit több dimenzióban vizsgáljuk: vállalati, ágazati, térségi és országos szintû értékeléseket kívánunk felkutatni, amelyek alapján a másodlagos adatelemzés eredményeit értelmezni tudjuk. Az értékelés ezen szakaszához a szakirodalomban fellelhetô hasonló konstrukciójú támogatások foglalkoztatási hatásvizsgálatait használjuk fel, valamint többek között az Európai Unió Regionális Fôigazgatóságának ex-post hatásvizsgálatait.

14 24 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á A deskriptív statisztikai elemzésben a támogatások eloszlásával, különbözô gyakoriságokkal, középértékekkel átfogó képet alkotunk arról, hogy melyek azok régiók, térségek, szektorok, vállalatok, ahová a támogatások áramlanak. Ezután regressziókkal vizsgáljuk a foglalkoztatási hatást, amelyhez párosítással kombinált különbségek különbsége módszert alkalmazunk. A kérdôíves adatfelvétel 1000 elemû, reprezentatív mintán történik a támogatott vállalkozások körébôl, -es lekérdezéssel. A kérdôíves adatfelvétel során az alábbi kérdésekre keressük a választ: Milyen mértékben járultak hozzá a kohéziós politika beavatkozásai közvetlenül vagy közvetetten a munkahelyek teremtéséhez vagy meglévôk megtartásához? Mekkora a teremtett és mekkora fenntartott munkahelyek száma ágazatok szerint, az alkalmazottak képzettségi szintje, kora, neme, illetve speciális csoportok (fogyatékkal élôk, hosszútávú munkanélküliségbôl kilábalók) szerint? Hány munkahely szûnt meg az adott vállalkozásnál? A megszûnt munkahelyeknél mennyi volt az alacsony képzettségûek száma? Hány munkahely keletkezett az adott vállalkozásnál? Milyen a teremtett munkahelyek minôsége jövedelem, illetve képzettség szerint? választottak-e. Végül igyekszünk feltárni, hogy a képzô intézmények tapasztalatai szerint milyen képzésekre volt, illetve lett volna igény. Az esettanulmány során elsôsorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen típusú intézkedés bizonyult a leghatékonyabbnak és leghatásosabbnak a munkahelyteremtést, illetve megtartást tekintve. Arra törekszünk, hogy érdemi szempontokat szolgáltassunk ahhoz, hogy mely típusú intézkedést érdemes a jövôben folytatni és fejleszteni, tekintettel a munkaerôpiac várható változásaira, valamint a jelenlegi (és egy esetleges jövôbeni) gazdasági válságra is. A beavatkozások sikerességét vizsgáló esettanulmány során mind az irodalmi forrásokat, mind a más kutatási fázisokból (másodlagos adatelemzésbôl származó kvantitatív eredmények, kérdôíves adatfelvétel, illetve fókuszcsoportos interjúk tanulságai) származó eredményeket felhasználjuk. További információ: A fókuszcsoportos interjúkat a képzô intézményekkel készítjük el. Két fókuszcsoportos interjúbeszélgetést készítünk, arra törekedve, hogy egyik esetben inkább a magasabb, másik esetben inkább az alacsonyabb képzettségû munkavállalók képzésével kapcsolatos szempontok mindenképpen kirajzolódjanak. Emiatt az egyik fókuszcsoportos beszélgetést az ország valamelyik fejlettebb régiójában (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl), a másikat valamely fejletlenebb régiójában (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél- Dunántúl, Dél-Alföld) szándékozzuk elkészíteni. A fókuszcsoportos interjúk során alapvetôen arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi a jelentôsége a strukturális alapok támogatásainak a képzettség szintjére és a foglalkoztatottságra nézve. Ennek kapcsán mind az elhelyezkedési eredményeket, mind az átképzési szempontokat vizsgáljuk. Próbálunk információkat szerezni arról is, hogy a képzettség szerinti szerkezet hogyan változott a vizsgált 5 év alatt. A fókuszcsoportos interjúk fô fókusza azonban annak feltárása, hogy volt-e igény a képzésre, illetve a képzettek az elôzetesen felvázolt képzések közül

15 26 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á AZ ÚMFT KÖZREMÛKÖDÔ SZERVEZETEI FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A FINANSZÍROZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELÔKÉSZÍTÉSE PROJEKTEN Háttér A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban: NFÜ) megbízásából az EXISTIMO Konzorcium önálló projekt keretében elvégezte az ÚMFT Közremûködô Szervezetei (továbbiakban: KSZ) finanszírozási rendszerének értékelését, a finanszírozási rendszer felülvizsgálatát, a június 9-tôl október 15-ig terjedô idôszakban, az ESZA, VÁTI, MAG, OKMTI, ÉARFÜ, DDRFÜ Közremûködô Szervezetek (KSZ) bevonásával. Az értékelési projekt tapasztalatai érdekesek a szélesebb szakmai közönség számára is, részben az intézményi értékelési módszertanok tekintetében, részben mert az értékelés tárgyát képezô Szolgáltatási Színt Keretmegállapodások (SLA) még innovatív megoldásnak számítanak a közigazgatási szektorban. Az SLA-k az IH-k és a KSZ-ek közötti feladatmegosztást, annak finanszírozási oldalát és a bizonyos minôségi elvárásokat szabályoznak. A 2007-es bevezetés óta az SLA-k alkalmazása több a szerzôdéses kapcsolatokat érintô operatív problémát is felvetett és felszínre hozott olyan az egész intézményrendszer felépítését, mûködését érintô alapvetô kérdéseket, amelyek megoldása az SLA-k kérdéskörén ugyan túlmutat, de a problémát, konfliktust az SLA-k kapcsán vetették fel a szerzôdô felek. Az NFÜ ezért indította el a teljes finanszírozási rendszer (benne az SLA-k) felülvizsgálatát. Az értékelési projekt célja az volt, hogy választ adjon a következô alapkérdésekre: Optimális-e a KSZ-ek finanszírozási struktúrája (elsôsorban az SLAkban foglalt díjak mértéke és egymáshoz viszonyított aránya)? Hogyan ösztönözhetô a KSZ a gyorsabb, hatékonyabb, eredményesebb feladat-ellátásra (a finanszírozási rendszeren keresztül)? A KSZ-ek valós ráfordításai hogyan viszonyulnak a jelenlegi SLA-kban szereplô díjtételekhez? Az alapdíjhoz kapcsolódó normák mértéke megfelelô-e, a KSZ megfelelô tevékenységeihez vannak-e hozzárendelve, és arányosan tükrözik-e a tevékenységek költségeit? Fôbb megállapítások Az értékelés azt állapította meg, hogy a jelenlegi, SLA rendszerre épülô finanszírozási struktúra nem optimális, de a bevezetése óta eltelt idôszakban jobban mûködött, mint az eddig felmerült alternatívák. Az értékelôk álláspontja szerint az ÚMFT-t jellemzô teljesítmények volumene és dinamikája az államigazgatásban megszokott keretgazdálkodással, vagy az intézményfinanszírozással nem lehetne követhetô. Ezért a jelenlegi konstrukciónak nincs reális alternatívája, viszont továbbfejlesztése indokolt, mert maga a díjszerkezet (és nem a díjak aránya, vagy mértéke) okozza a felmerült problémákat. Az SLA-k elsôsorban a szerzôdô felek egymással szemben megfogalmazott elvárásainak pontos meghatározására alkalmasak. Ugyan a bevezetett SLA-k ebben a tekintetben is fejlesztésre szorulnak, így is a közigazgatási gyakorlatnál pontosabb, célzottabb módon definiálták a szolgáltatásokat, annak egyes minôségi paramétereit és a rosszul teljesítés szankcióit. Ebbôl fakadóan az SLA-k számtalan olyan problémát hoztak/hoznak felszínre, amelyek nem az SLA-kal kezelhetôek és kevésbé definiált keretek között valószínûleg nem is váltak volna láthatóvá a menedzsment számára. A következô táblázat azokat a megállapításokat ismerteti, amelyek közvetlenül az SLA-kat és a finanszírozási rendszert érintették: A JELENLEGI FINANSZÍROZÁSI STRUKTÚRA ERÔSSÉGEI Meghonosította a teljesítményelvet a KSZ-ek menedzsmentjének gondolkodásában. A JELENLEGI FINANSZÍROZÁSI STRUKTÚRA GYENGESÉGEI Nem érvényesül a piaci verseny, így a költséghatékonyság sem garantált. Ugyanakkor nincs lehetôség a KSZ-ek gazdálkodásának érdemi felügyeletére sem.

16 28 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia BUDAPEST 2010 MAJUS Á A JELENLEGI FINANSZÍROZÁSI STRUKTÚRA ERÔSSÉGEI Jobban tudja követni az ÚMFT kapacitásigény/teljesítmény változásait, mint az alternatív megoldások. A rendszer logikája lehetôséget adna az egyszerû elszámolási rendszer kialakítására. Az értékelôk megállapították, hogy mind az Irányító Hatóságok (továbbiakban: IH), mind a KSZ-ek oldaláról szemlélve merültek fel további, az alaptevékenység sikerét gátló problémák az SLA-kal kapcsolatban: PROBLÉMÁK AZ IH-K OLDALÁRÓL Hiányzik a szükséges mértékû menedzsment kapacitás (holott ekkora mértékû kifizetésekhez a piaci és az állami szférában is komoly menedzsment rendszerek és felügyelô stáb szokott tartozni). Az SLA-k nem segítik eléggé a KSZ feletti kontroll gyakorlásában (nincs bennük egyértelmû és teljes körû minôségi elvárás). Az SLA-k nem írnak elô költséghatékonyságot ösztönzô elemeket a KSZ-ek számára. A JELENLEGI FINANSZÍROZÁSI STRUKTÚRA GYENGESÉGEI A KSZ-ek bevételeiben túlságosan nagymértékû az SLA-ból származó rész, ezért nem szerencsés és nem reális a SLA-kban szokásos vállalkozó oldali kockázatokat (pl.: megrendelések drasztikus csökkentése) áthárítani rájuk. Nem definiált az igényelt szolgáltatás elvárt minimális színvonala (sôt sokszor kellô pontossággal a szolgáltatás sem). Az átalánydíj nagymértékû, szubjektív megítélés alá esô korrekciós tételként funkcionál Nem normatív ráfordítás-igényû szolgáltatások normatívként történô kezelése folyamatosan elszámolási vitákat gerjeszt PROBLÉMÁK A KSZ-EK OLDALÁRÓL A vizsgált idôszak nagyobb részében az SLA-k gazdálkodási kockázatot jelentettek, mert a KSZ egyes szolgáltatásai szintjén a bevételek és a költségek nincsenek összhangban. A gazdálkodási kockázat megjelenése kontraproduktív az intézményrendszer eredményessége szempontjából, mert elvonja a szervezet/ menedzsment figyelmét a minôségi/teljesítmény szempontoktól, illetve érdemi fejlesztéseket gátolhat. A vizsgált idôszak nagyobb részében az SLA-k a KSZ-ek számára likviditási problémákat okoztak. Az elszámolás jelentôs erôforrásokat köt le. Az értékelôk három javaslatcsomagot dolgozak ki, az NFÜ által a változásra fordítható erôforrások fényében. Az 1. számú csomag a jelenlegi szerzôdés kismértékû megváltoztatása mellett érhetô el, a 2. számú a megállapodások szerkezetének átalakítását igényli, a 3. számú kapcsolódó, az SLA-k kérdéskörén túlmutató szervezeti és mûködési változásokat tartalmaz. A megoldáscsomagokat a következô táblázat szemlélteti: SSZ. PROBLÉMÁK AZ IH-K OLDALÁRÓL Az SLA nem ösztönzi a KSZ-eket a kötelezô elvárásnál gyorsabb munkavégzésre. Az SLA-k nem biztosítják teljes mértékben a TA elszámoláshoz szükséges alátámasztottságot. A definíciók, megegyezések hiányában jelentôs kapacitást köt le jelenleg az alapdíjak elszámolása, utólagos ellenôrzése. Az egyes SLA-k indokolatlan eltérései lehetetlenné teszik a KSZ-ek díjazásának, teljesítményének összehasonlíthatóságát. MEGOLDÁS PROBLÉMÁK A KSZ-EK OLDALÁRÓL Az elszámolás jelentôs erôforrásokat köt le. 1: KIS ERÔ-FORRÁSIGÉNY (RÖVID TÁV) 2: KÖZEPES ERÔFORRÁS- IGÉNY (RÖVID TÁV) 3: NAGYOBB ERÔFORRÁS- IGÉNY (KÖZÉP TÁV) 1. 60%-os elôleg alkalmazása az átalány és alapdíj becsült értékére 2. csak mérhetô sikerdíjak alkalmazása, negyedéves sikerdíj elszámolás 3. a szolgáltatások pontosabb definíciója (normakönyv) 4. az egyes szolgáltatások eltérô szerkezetû finanszírozása (lásd 1. melléklet) 5. az NFÜ kapacitás-menedzsment funkciójának megerôsítése 6. az összes KSZ gazdasági társasággá alakítása 7. a KSZ-ek kapacitáspiacának megteremtése

17 30 Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia Módszertan Az intézményi értékelések módszertana kevésbé kötött, mint a fejlesztési programoké általában, hiszen a feltárható problémák is szélesebb skálát képviselnek. Ezért jellemzôen az intézményi értékeléseknél a kvalitatív módszerek dominálnak. Nem volt ez máshogy jelen értékeléseknél sem. A szerzôdô felek által érzékelt problémákat elsôsorban mélyinterjúk és desk-research módszerekkel mérték fel és a javaslatok egyeztetésére is kétoldalú megbeszéléseken került sor. Természetesen a megállapítások kialakítása, illetve alátámasztása során az értékelôk törekedtek a kvantitatív eszközök használatára is. ideiglenes munka-idônyilvántartás segítségével elemi szinten gyûjtöttek munkaidô-ráfordítás adatokat a pályázatkezelési folyamat tevékenységeirôl. Az összegyûjtött adatok alapján visszamérték az SLA-kban foglalt munkaidô-normák realitását, illetve az eredményeket részben a munkaidô- költség-folyamat modellben használták fel; munkaidô-költség-folyamat modell készült az egyik KSZ-nél alkalmazott teljes körû munkaidô-nyilvántartására és a folyamatok felmérésére alapozva. A modell segítségével vizsgálták a különbözô díjkategóriákból származó bevétel és a kapcsolódó költségek arányosságát; best-practice elemzés keretében fókuszcsoport segítségével felmérték az Irányító Hatóságok elvárásait a KSZ-ek irányában. Az elvárásokhoz számszerûsíthetô mutatókat rendeltek és egy pontozásos értékelési rendszerben kiválasztották a legjobb gyakorlatot a különbözô, a KSZ-ek által nyújtott szolgáltatásokban. az SLA-k díjtételeinek, kifizetési adatainak és a KSZ-ek teljesítményét jellemzô mutatók alapstatisztikáinak elemzésével, fajlagos értékek kiszámításával került sor a különbözô KSZ-ek hatékonyságának összehasonlítására. További információ:

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában www.kutatas.hu Dr. Vadász István pályázati főigazgató-helyettes Jogszabályi

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások Tartalom Értékelés háttere, célja, módszertana Az értékelésnél

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. OKTÓBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. OKTÓBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk tájékoztatni az újonnan megjelenő, és a folyamatosan beadható pályázatokról. Budapesti és Pest megyei cégek számára a pályázati lehetőségek jelentősen

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza

GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza IBM-Konferencia 2012. November 14. Szemző György Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, GOP IH GOP 1. Prioritás - K+F és innováció a versenyképességért

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Megújult pályázatkezelési folyamat a MAG Zrt-nél 1. Pályázatkezelési folyamat Társadalmi egyeztetés a kiírást megelőzően Egyszerűsített eljárásrendek

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban.

Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban. Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Tisztelt Vállalkozó Ügyfelünk! Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban. MÓDOSULT A TELEPHELY

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21.

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. 2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk tájékoztatni az újonnan megjelenő, és a folyamatosan beadható pályázatokról. Budapesti és Pest megyei cégek számára a pályázati lehetőségek jelentősen

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ Telephelyfejlesztés a területi kohéziórét /Dél-Dunántúl/ 2. oldal 3. oldal

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19.

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19. Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19. Megújult fejlesztéspolitika Rövidebb bírálati idő, automatikus értékelés Felesleges jelentéstételi kötelezettség

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Bevezetés Uniós források a közoktatásban A támogatási rendszer Fejlesztési dokumentumok Rendelkezésre álló lehetőségek TÁMOP 3 TIOP 1

Részletesebben