A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: hogyan utalnak a zavarok az eredetre?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: hogyan utalnak a zavarok az eredetre?"

Átírás

1 A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: hogyan utalnak a zavarok az eredetre? Kas Bence MTA Nyelvtudományi Intézet ELTE GYFK Fonetikai és Logopédiai Tanszék Bevezetés. Az alábbi írás a nyelvpatológia néhány újabb eredményének fényében értékeli az emberi nyelv kialakulásával kapcsolatos főbb nézőpontokat. Ennek során előbb bemutatja az evolúcióelmélet alaptételeiből származó problémákat a nyelv kialakulásával kapcsolatban, majd azt, hogy ezeket a problémákat hogyan kezelik a nyelvi evolúció genetikai, illetve kulturális elméletei. Végül a nyelvfejlődési zavar területéről származó vizsgálatokat mutat be, amelyeket bár a genetikai felfogás váltott ki, mégis inkább támogatják a nyelv kulturális evolúciós eredetének feltevését. A nyelvi evolúció problémája. Az emberi nyelvi képesség eredetét sokan kutatták. A modern tudományos elméletek alapja a darwini evolúcióelmélet, amely szerint a törzsfejlődést a génkészlet véletlenszerű változásai és a környezeti feltételek szelekciós hatása határozza meg. A különböző génváltozatok folytán kialakuló fenotipikus különbségek hatással vannak az egyedek sikerességére az életben, a környezethez való alkalmazkodást jobban segítő (adaptív) tulajdonságok fennmaradnak, a hátrányt jelentőek (maladaptívak) kiszelektálódnak. Az emberi nyelv eredete ebből a szempontból azért talányos, mert nem könnyű azonosítani, vagy egyáltalán a létét bebizonyítani egy olyan genetikai eltérésnek, amely a nyelvi képesség mint fenotipikus jegy hátterében állna, és az sem világos, hogy önmagában a nyelvi képesség adaptív lehetett-e az emberi faj fejlődése során. Az e kérdésekben való állásfoglalások alapján két fő nyelvi evolúciós elméleti hozzáállás különböztethető meg, a genetikai, illetve a kulturális eredet felfogása. A nyelvi evolúció genetikai elméletei. A nyelv genetikai alapú evolúcióját hirdetők, így Chomsky (1968), Pinker és Bloom (1990) szerint az emberi nyelvi képesség egy humán- és nyelvspecifikus neurális modul működéséhez köthető, amelynek nyilvánvalóan van genetikai alapja. Ennek alátámasztására számos elméleti érvet alkalmaznak, így a környezeti beszédminta rossz minősége, a negatív visszacsatolás hiánya, az elsajátítási folyamatok és a nyelvek szerkezetének egyetemessége. A felfogás fő empirikus igazolását az állati kommunikációs rendszerek eltérésében és a legfejlettebb emlősállatok nyelvtanulási nehézségeiben látják. Az állatok kétségkívül az embernél sokkal korlátozottabb kóddal és témákról kommunikálnak. Nem tudnak a kommunikációs helyzettől időben és térben elvonatkoztatni, nem tudnak kérdezni és hazudni. A legtöbbre megtanított emberszabású majmok is számos aspektusban így a mondatalkotás rugalmassága, a referenciális szimbólumhasználat, a szókincsméret elmaradtak az embergyerekek kommunikációs képességeitől (Pinker 1994). Pinkerék szerint az állati nyelvtanulás kudarcát a nyelvi képességet kódoló génállomány humánspecifikus volta okozza. Ők tehát egyrészt azt állítják, hogy az emberi nyelvi képesség autonóm agyi reprezentációval rendelkezik, másrészt azt, hogy ezt egy olyan génállomány alakítja ki, amely a fajok közül először és egyedül az embernél jelent meg 1. A megjelenés módjában azonban Chomsky és Pinkerék nincsenek azonos véleményen. Míg a nyelv genetikai meghatározottságára egyként igennel felelnek, a nyelv adaptivitását és a nyelvi modul kialakulását eltérően képzelik el. Chomsky szerint a nyelvi modul egyetlen specifikus genetikai változás következményeképpen jelent meg, és a nyelv adaptivitása nem játszott ebben szerepet. Pinker és Bloom ezzel szemben amellett érvel, 1 Az elmélet kifejtése óta változott Chomskyék nézőpontja a tekintetben, hogy mit is foglal magába a nyelvi modul. Hauser, Chomsky, Fitch (2002) szerint újabban már csak a rekurzív szintaktikai képességet.

2 hogy ez a forgatókönyv kevéssé valószínű: szerintük a nyelv fontos szerepet játszik az ember sikerességében, így az egyre fejlettebb nyelvi képességet birtokló egyedek térhódítása nyomán választódott ki a több, egymást követő és egymásra épülő genetikai változás során kifejlődött nyelvi szerv. Ez az emberi egyedek születésekor már tartalmazza a bármely emberi nyelv elsajátítását lehetővé tevő elveket és paramétereket. A nyelvi evolúció kulturális elmélete. Az állatok és az ember közti genetikai különbséget senki sem vitatja, azt azonban igen, hogy e különbségek közt keresendő az emberi nyelvi képesség oka. Tomasello (1999) szerint az emberi mivoltot meghatározó genetikai változások egyike sem nyelvspecifikus. Ehelyett olyan, általánosabb következményekkel járó genetikai változásokat tartanak valószínűnek, melyek minőségileg magasabb szintű kognitív és szociális képességeket eredményeztek. Azt állítják tehát, hogy az ember számos más képességében is eltér a legfejlettebb emberszabásúaktól is, és ezek az általános tanulási képességbeli eltérések lehetnek a felelősek a nyelvért is. Kiemelik többek között a tudatelmélet (más egyedek ismereteinek, szándékainak és érzelmeinek felfogása), a tanítási helyzetek felismerése és a módszerközpontú tanulás képességét, melyek lehetővé teszik a kumulatív kulturális evolúciót. Ez az ismeretek és készségek generációról generációra való átadását, fejlesztését és halmozódását jelenti, mely aktív tanítás és utánzásos tanulás útján történik (Tomasello 1999). Ebben az elméleti keretben a nyelv adaptivitása sem feltétlenül játszik szerepet, hiszen a genetikai változások okozta fejlett szociális és általános tanulási képességek, amellett, hogy lehetővé tették a nyelvi képességet, önmagukban adaptívak lehetnek más területeken. A nyelv e felfogásban nem feltétlenül a kiválasztódás oka; lehetséges, hogy az említett fejlettebb tanulási képességek önmagukban adaptívak, a nyelv elsajátításának képessége pedig ezekhez kapcsoltan adódik át. A nyelvi evolúció kulturális elmélete szerint tehát genetikai programunk nem a nyelvet, hanem egy olyan rugalmas szociális tanulási képességet tartalmaz, mely lehetővé teszi számunkra az elődeink által fokozatosan kialakított kulturális ismeretek és készségek többek közt a nyelv elsajátítását. Nyelvi zavarok és a nyelvi evolúciója. A többek közt Chomsky és Pinker által képviselt nativista nyelvfelfogás a közelmúltban számos empirikus vizsgálatot generált. Ezek többsége ugyan az egyén nyelvelsajátításáról és annak zavarairól szól, az eredmények éppen a genetikailag kódolt nyelvi képesség feltevése miatt közvetetten mégis minősíthetik a nyelvi evolúció elméleteit. A nyelvi zavarok területén különböző kérdések merültek fel, amelyek alkalmasak az elméletek közti döntésre, a teljesség igénye nélkül itt az alábbiakkal foglalkozom: Létezik-e nyelvi gén? Ugyanolyan tünetei vannak-e a nyelvfejlődési zavarnak minden nyelvben? Sérülhet-e függetlenül a nyelv és a gondolkodás? A nyelvi gén kérdése. Elsőként Gopnik és Crago (1991) mutatták be az azóta elhíresült KEcsaládot, amelyben halmozottan fordult elő nyelvi zavar. Az érintettek kifejezetten gyengék voltak például a nyelvtani hibák felismerésében, de saját produkciójuk is feltűnően sok nyelvtani hibát tartalmazott. A családot részletes genetikai vizsgálatoknak vetették alá, és a 7. kromoszómán egyértelmű genetikai károsodást találtak náluk (Lai és mtsai 2001). A sérült gént, a FOXP2-t nevezték egy darabig nyelvi génnek. Később azonban kiderült, hogy egyrészt a KE-család ugyanazon tagjainál nemcsak nyelvi zavar áll fenn, hanem a beszédszervek koordinált mozgásának jóval általánosabb zavara, orofaciális apraxia mutatható ki (Vargha-Kadem és mtsai 1995). Másrészt pedig ugyanez a gén már a rágcsálók genomában is megvan, így aligha tekinthető nyelvinek a szó szoros értelmében. Ahogy Fisher

3 (2005) összefoglalja, a FOXP2 csak közvetetten érintett a nyelvi szerveződésben. Olyan, emlősökre jellemző génről van szó, amely működése során az agyban fejti ki hatását, és amelynek az emberi változata a beszédet is lehetővé tevő arc- és állkapocsmozgások jobb koordinációját lehetővé tevő kérgi-kéregalatti kapcsolatokat szabályoz. A humán FOXP2 tehát nem közvetlenül a nyelv vagy a beszéd génje, hanem a finoman koordinált artikulációs mozgásokat (így a beszédet is) lehetővé tevő neurális mechanizmusok kialakulását előidéző kromoszómaszakasz (Fisher 2005). Mindez azt jelenti, hogy a tudomány mai állása szerint nem tudunk nyelvi génről; a FOXP2 alapján mindenesetre nem vehető bizonyítottnak a humán nyelvi képesség specifikus genetikai háttere. A nyelvfejlődési zavar nyelvközi összehasonlítása. A specifikus nyelvfejlődési zavar (specific language impairment, SLI) kifejezés olyan gyerekek csoportját takarja, akik nem képesek tipikusan fejlődő társaikhoz hasonló tempóban és minőségben elsajátítani az anyanyelvüket annak ellenére, hogy átlagos beszédkörnyezetben nevelkednek, érzékszerveik épek, értelmi képességük legalább átlagos, és neurológiai károsodás, pszichiátriai vagy szociális zavarok sem mutathatók ki náluk. Ez a jelenség minden nyelvben megfigyelhető. Annak ellenére azonban, hogy bármely nyelvet tanuló gyerekek közt előfordulnak elsajátítási problémák, kérdés, hogy a nyelvek milyen aspektusai jelentenek nehézséget számukra. A nyelvfejlődési zavar tüneteinek nyelvközi összehasonlítását részben épp a genetikai alapú evolúciós- és elsajátításelmélet váltotta ki. Ha ugyanis a nyelvi képesség egy specifikus, genetikailag meghatározott modul, és a nyelvi zavar az itt reprezentált nyelvi paraméterek károsodása, ez alapján azt várhatjuk, hogy a nyelvi zavar minden nyelvben hasonló tünetekben, pl. a távoli szintaktikai függőségek vagy az igei egyeztetés zavarában fog megnyilvánulni. Ez következik többek, így például Clahsen és Hansen (1997) vagy van der Lely és Stollwerck (1996) nativista nyelvizavar-magyarázataiból is. A kulturális elmélet viszont azt állítja, hogy a nyelvet tanulás útján sajátítjuk el, amiből kissé leegyszerűsítve különböző nyelvek esetén különböző zavarok következnek. Ami a tényeket illeti, bár nyelvfejlődési zavarban általában kimutathatók korlátozottságok a szótanulásban és a fonológiai feldolgozásban, ezek hasonlósága nem érv a genetikailag adott nyelv mellett, hiszen pl. a szavak minőségében (az alaki és némi jelentésbeli eltéréseket leszámítva) nincs jelentős különbség a nyelvek között. A nyelvtani rendszer az, amely tekintetében a nyelvek így elsajátításuk is nagyban eltérnek. A morfológia elsajátításában márpedig nem minden nyelvben mutatkozik korlátozottság, a zavarok pedig minőségileg széles skálán mozognak. Az olasz és az angol adatok összevetéséből kiderül, hogy a gazdag morfológiájú nyelvet beszélők jobb szinten alkalmazzák a ragozást a kevésbé ragozó nyelvet beszélőknél (Leonard 1998). Amikor a gyerekek hibáznak, szintén az anyanyelvük típusa határozza meg a hibák minőségét. A ragozatlan tövet gyakran alkalmazó angolban a jellemző hiba a rag elhagyása, illetve a ragozatlan alakkal való helyettesítés, pl. plays játszik helyett play játszani. A mindig ragozó olaszban elhagyás nem, sokkal inkább helyettesítés fordul elő, pl. dormono alszanak helyett dorme alszik, míg a svédben gyakori az infinitívuszal való helyettesítés, amely azonban nem azonos a ragozatlan tővel, pl. klipper vág helyett klippa vágni. A németre jellemző bonyolult, az igeragozással is összefüggő szórend sajátos, az angolban és az olaszban nem tapasztalt nehézségeket okoz a nyelvi zavaros gyerekek számára (Leonard 2000). A tünetek tehát jórészt nyelvspecifikusak, nem sikerült egyetemes, nyelvfüggetlen korlátozottságot kimutatni a nyelvfejlődési zavarok hátterében. A grammatikai morfológia korlátozottsága ráadásul sohasem kategorikus, inkább fokozatbeli eltérés: a nyelvi zavart mutató gyerekek is használnak grammatikai morfémákat, csak arányaiban kevesebbszer helyesen, mint tipikus fejlődésű társaik. Sohasem lehetett egy nyelvtani jegy vagy morféma használatának a teljes hiányát vagy mindig helytelen használatát tapasztalni. Úgy tűnik, a nehézséget a következetlenül jelölt, szemantikailag nem vagy nem

4 könnyen értelmezhető morfológiai elemek névmások, több tulajdonság, pl. szám, személy, idő, nem által meghatározott ragok elsajátítása okozza, főleg, ha ez egybeesik olyan felszíni tényezőkkel, mint a ritka előfordulás, alaki bonyolultság és nagyobb terjedelem. Mindezek az eredmények arra utalnak, hogy az egyes nyelvekben tapasztalt nehézségek sokkal inkább a feldolgozási-elsajátítási folyamatok, mint a nyelvtan terminusaiban írhatók le. Nem arról van tehát szó, hogy a genetikailag részben előre megírt program bizonyos paraméterei sérülnek, hanem hogy az elsajátítás során minden nyelv a szerkezetéből adódóan más-más nehézséget támaszt. Ezeken a pontokon mutatnak gyengeséget azok, akiknek valamely a nyelvelsajátításhoz szükséges tanulási képességük fonológiai feldolgozás, munkamemória stb. alacsonyabb szintű. Bár e képességzavarok és a nyelvi tünetek kapcsolatáról még viszonylag keveset tudunk, az eddigi adatok határozottan ebbe, és nem a genetikailag beépített nyelvi modul irányába mutatnak. Az elme modularitása és a fejlődési zavarok. Az elme modularitása, vagyis a nyelv elkülönültsége a kognitív rendszerben szintén a genetikai evolúciós teóriából adódó hipotézis (Chomsky 1968). Eredeti kifejtése óta némileg módosult, legutóbbi megfogalmazásában már nem a teljes nyelvet, csak annak komputációs összetevőit, a szintaxist és a fonológiát tartják az elme többi részétől függetlennek (Hauser, Chomsky és Fitch 2002). E modularitáskoncepció a fejlődési és szerzett kognitív zavarokkal kapcsolatban azt jósolja, hogy a nyelv de legalábbis a nyelvtan és a kogníció más részei egymástól függetlenül sérülhetnek, illetve maradhatnak épen. Ennek a logikának látszólag megfelel két értelmi fogyatékossággal járó genetikai szindróma, a Down- és a Williams-szindróma (DSZ és WSZ), illetve a normál intelligenciájú gyerekeknél megfigyelhető specifikus nyelvi zavar (SLI) tüneti képe. A modularista érvelések szerint DSZ-ban és WSZ-ban az értelmi elmaradás hasonló szintű, a nyelvi képességben azonban számottevő az eltérés a WSZ-sok javára, akik a DSZ-sokkal ellentétben relatíve jól használják a nyelvet. SLI-ban pedig a WSZ-val látszólag ellentétben, ép intellektus mellett a nyelvi képesség zavara tapasztalható. Ezek az eltérések, legfőképpen a Williams-szindróma egyfajta idiot savant-ként való beállítása adják az alapját Pinker (1994) és mások érvelésének, mely szerint a nyelvi képesség független a megismerés többi részétől. 2 E felvetés következtében az SLI esetében ettől függetlenül is többen kezdték vizsgálni az említett szindrómákra jellemző képességstruktúrát. Kiderült, hogy a kép nem ilyen egyszerű; mindhárom szindrómára különböző képességek erőssége és gyengesége jellemző. SLI-ban egyáltalán nem érintetlen a nyelven kívüli kogníció, az idetartozó gyerekek nagy hányadánál mutathatók ki specifikus képességzavarok, így akusztikai feldolgozási, munkamemória- és végrehajtófunkció-deficitek (pl. Marton és Schwartz 2003, Bishop 2001). Egyenetlen képességrendszer jellemzi a WSZ-t és a DSZ-t is, a kognitív profilbeli különbség pedig megmagyarázhatja a nyelv és a téri-vizuális képességek eltérő fejlődését a két szindrómában. Jarrold és munkatársai (1999) kutatásai szerint a téri és a verbális rövid távú emlékezet terjedelme kettős disszociációt mutat a két tünetegyüttesben. A Williamsszindrómások relatíve jó nyelvi képessége legalábbis részben annak köszönhető, hogy náluk jobb a verbális rövid távú emlékezeti kapacitás és a hallási diszkriminációs képességek, míg a Down-szindrómára e tartományok gyengesége jellemző, ugyanakkor a téri rövid távú emlékezet terjedelme náluk nagyobb. Nem arról van tehát szó, hogy a DSZ-nyelv a középsúlyos értelmi fogyatékosság alapján elvárható nyelvi szint, és a WSZ-nyelv ehhez képest érintetlen. Látva a szindrómánkénti különbségeket a képességstruktúrában, nem is igen fogalmazható meg általános elvárás a kognitív és a nyelvi szint viszonyával kapcsolatban. DSZ-ban a nyelvi teljesítmény elmarad a mentális szinttől, WSZ-ban pedig annak megfelelő, bár minőségileg eltérő szerveződésű. A DSZ-nyelvnek az intellektuális képességzavaron 2 A felfogás egy további, a nyelven belüli rendszerek szétválását propagáló részét boncolgatja az evolúció szempontjából Pléh és Lukács (2005).

5 túlmenő elmaradását pedig a nyelvelsajátítás szempontjából lényegesebb képességek a verbális munkamemória deficitje okozhatja. A nyelv tehát nem elszigetelt; szoros kapcsolatban áll más kognitív rendszerekkel, amelyek zavara esetén a nyelv elsajátítása is zavart szenved. Összegzés. A fenti három adatcsoport tanulságai a következőkben összegezhetők. Nincs bizonyíték arra, hogy létezne a humán nyelvi képességért felelős specifikus génszakasz. Az eddigi egyetlen jelölt, a FOXP2 az oromotoros rendszer finom koordinációját szabályozza, így humán változatának nyilván van köze a hangos beszéd kialakulásához. A Chomskyék által hangsúlyozott szintaktikai képesség alapja azonban nagy valószínűséggel nem ez. A nyelvfejlődési zavar tünetei nem annyira a nyelvtani elvek és paraméterek sérüléseként, mint inkább a feldolgozási, tapasztalatgyűjtési folyamatok nehézségeiként írhatók le. Az egyes nyelvek szerkezeti jellemzői különböző pontokon okoznak nehézséget a kevésbé rátermett nyelvtanulók számára, e különbségek részben nyelvtani jellegűek (pl. a ragozási rendszer bonyolultsága), másrészt azon kívül esőek (pl. az egyes morfémák észlelhetősége, gyakorisága). A különböző kognitív képességzavarok eltérő mértékben érintik a nyelvelsajátítást, nincs empirikus bizonyíték a fejlődésben a nyelvi és az egyéb kognitív képességek éles, kettős szétválására, így az elme modularitásának Pinker és kollégái által támogatott felfogása megkérdőjelezhető. A nyelvpatológiai adatok e három, a teljesség igénye nélkül kiragadott mindazonáltal a genetikai elméletek képviselői által relevánsnak tekintett csoportja tehát nem támogatja a nyelv genetikai determináltságának hipotézisét. Sokkal inkább összhangban van a nyelv kulturális evolúciós eredetének feltevésével, melyhez a sokrétű tapasztalatszerzés és a fokozatosan létrejövő általánosítások útján zajló implicit konstrukciós folyamatokat feltevő elsajátításelmélet illeszkedik. A rehabilitációs szakma számára fontos tanulság, hogy a nyelvet sem a diagnosztikában, sem a terápiás folyamatokban nem célszerű és nem is lehetséges elválasztani a többi kognitív és szenzomotoros rendszertől. A terápia során fontos a szociális környezet stimuláló jellegének biztosítása a szerzett és fejlődési zavarok esetében egyaránt, és érdemes kihasználni az egyéb kulturális javakkal, ismeretekkel, készségekkel való kapcsolatokat, így többek közt a különböző mozgásformákat és a zenei képességet. Hivatkozások Chomsky, N. (1968) Language and Mind. Harcourt Brace, New York Clahsen, H., & Hansen, D. (1997). The grammatical agreement deficit in specific language impairment: Evidence from therapy experiments. In M. Gopnik (Ed.), The inheritance and innateness of grammars (pp ). Oxford, England: Oxford University Press. Fisher, S.E. (2005) Dissection of molecular mechanisms underlying speech and language disorders. Applied Psycholinguistics 26, Gopnik, M. és Crago, M. B. (1991) Familial aggregation of a developmental language disorder. Cognition, 39, Hauser, M. D., Chomsky, C., & Fitch, W. T. (2002). The Faculty of Language: What is it, who has it, and how did it evolve? Science(298), Jarrold, C., Baddeley, A.D., and Hewes, A. K. (1999) Genetically dissociated components of working memory: evidence from Down s and Williams syndrome. Neuropsychologia, 37: Lai, C. S. L., Fisher, S. E., Hurst, J. A., Vargha-Khadem, F., & Monaco, A. P. (2001). A forkhead-domain gene is mutated in a severe speech and language disorder. Nature, 413,

6 Leonard, L. B. (1998): Children with specific language impairment. Cambridge, Mass.: MIT Press. Leonard, L. B. (2000) Specific language impairment across languages. in: Bishop, D. & Leonard, L. (Eds.) Specific language impairment in children. Hove, UK: Psychology Press Marton, K. and Schwartz R. G. (2003) Working Memory Capacity and Language Processes in Children With Specific Language Impairment. Journal of Speech, Language, and Hearing Research 46, Bishop, D. (2001): Genetic and environmental risks for specific language impairment in children. Philos. Transc. Royal Soc., B, 356, Pinker, S. (1994) A nyelvi ösztön. Typotex, Budapest Pinker, S. és Bloom, P. (1990) Natural language and natural selection. Behavioral and Brain Sciences 13 (4), Pléh Cs., Lukács Á. (2005) Alkalmazkodás és plaszticitás a nyelv evolúciójában és egyedfejlődési patológiájában. Magyar Tudomány, 2005/1 CXI. köt Tomasello, M. (1999) Gondolkodás és kultúra. Osiris, Budapest van der Lely, H. és Stollwerck, K. (1996): A grammatical specific language impairment in children. Brain and Language, 52, Vargha-Khadem F, Watkins K, Alcock K, Fletcher P, Passingham R.(1995) 'Praxic and nonverbal cognitive deficits in a large family with a genetically transmitted speech and language disorder', Proc Nat Acad Sci USA 92,

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,

Részletesebben

A SPECIFIKUS NYELVI ZAVAR BIOLÓGIAI ALAPJAI 1

A SPECIFIKUS NYELVI ZAVAR BIOLÓGIAI ALAPJAI 1 A SPECIFIKUS NYELVI ZAVAR BIOLÓGIAI ALAPJAI 1 Lukács Ágnes,2 és Kas Bence 3,4 1 MTA-BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport 2 MTA Nyelvtudományi Intézete 3 BME Kognitív Tudományi Tanszék 4 ELTE GYFK Fonetikai

Részletesebben

SOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás ű ő á az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi

Részletesebben

A nyelv modularizálódó hálógrammatikája. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18.

A nyelv modularizálódó hálógrammatikája. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18. A nyelv modularizálódó hálógrammatikája Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18. Saussure: belső külső nyelvészeti vizsgálódás A kognitív nyelv mint zárt rendszer Chomsky:

Részletesebben

A NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARAI 1 Pléh Csaba 1,3, Kas Bence 1,2 és Lukács Ágnes 3,4

A NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARAI 1 Pléh Csaba 1,3, Kas Bence 1,2 és Lukács Ágnes 3,4 A NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARAI 1 Pléh Csaba 1,3, Kas Bence 1,2 és Lukács Ágnes 3,4 1 BME Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest 2 ELTE GYFK Fonetikai és Logopédiai Tanszék, Budapest 3 MTA-BME Neuropszichológiai

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Publikációk. Racsmány M. (2007) Az "elsődleges emlékezet" - a rövid távú emlékezés és

Publikációk. Racsmány M. (2007) Az elsődleges emlékezet - a rövid távú emlékezés és 1 Publikációk 2008 Demeter, Gy., Csigó, K., Harsányi, A., Németh, A. & Racsmány, M. (2008) A végrehajtó rendszer zavara obszesszív-kompulzív zavarban. Psychiatria Hungarica 23 (2), 85-93. Demeter, Gy.

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában. Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu

Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában. Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu Specifikus tanulási zavarok Specifikus olvasászavar (diszlexia) Specifikus helyesírási

Részletesebben

Milyen tudományokra támaszkodik?

Milyen tudományokra támaszkodik? 3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Családban mozdul a szó

Családban mozdul a szó Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés

Részletesebben

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version

Részletesebben

MORFOSZINTAKTIKAI KÉPESSÉGEK SPECIFIKUS NYELVFEJLŐDÉSI ZAVART MUTATÓ ÉS TIPIKUSAN FEJLŐDŐ MAGYAR GYEREKEKNÉL

MORFOSZINTAKTIKAI KÉPESSÉGEK SPECIFIKUS NYELVFEJLŐDÉSI ZAVART MUTATÓ ÉS TIPIKUSAN FEJLŐDŐ MAGYAR GYEREKEKNÉL Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Pszichológia Doktori Iskola Kognitív tudomány témakörben Kas Bence MORFOSZINTAKTIKAI KÉPESSÉGEK SPECIFIKUS NYELVFEJLŐDÉSI ZAVART MUTATÓ

Részletesebben

Nyelv és gondolkodás

Nyelv és gondolkodás Nyelv és gondolkodás Egyetemes és egyéni Mennyiben befolyásolja a nyelv a gondolkodásunkat, és fordítva, mennyiben határozza meg az emberi gondolkodás a nyelvünket? Hasonlóságok és különbségek minden szinten

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Az emberi nyelv biológiai eredete

Az emberi nyelv biológiai eredete Az emberi nyelv biológiai eredete Állati kommunikáció 20-40 üzenet, zárt, genetikai alapú rendszer belső állapotok összehangolására szolgáló fiziológiai szabályozó mechanizmus viselkedésszabályozó rendszer

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Cím(ek) 1044 Budapest Ezred u. 7. fszt. 7. Telefonszám(ok) - Fax(ok) - E-mail(ek) kas.bence@nytud.mta.hu; bence.kas@gmail.com

Cím(ek) 1044 Budapest Ezred u. 7. fszt. 7. Telefonszám(ok) - Fax(ok) - E-mail(ek) kas.bence@nytud.mta.hu; bence.kas@gmail.com Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kas Bence Cím(ek) 1044 Budapest Ezred u. 7. fszt. 7. Telefonszám(ok) - Fax(ok) - E-mail(ek) kas.bence@nytud.mta.hu; bence.kas@gmail.com Állampolgárság

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Az anyanyelv elsajátítása

Bevezetés a nyelvtudományba Az anyanyelv elsajátítása Bevezetés a nyelvtudományba Az anyanyelv elsajátítása Az anyanyelv gyermekkorban elsajátított kommunikációs eszköz: beszédprodukció beszédfeldolgozás az anyanyelv elsajátítása gyors és látványos folyamat

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció

Részletesebben

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány?

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? 68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

ürügyén Zétényi Tamás

ürügyén Zétényi Tamás Szintaxis Tomasello, M. (2000) Do young children have adult syntatic competence? Cognition, 74, 209 253. ürügyén Zétényi Tamás www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu y Max Planck Institute

Részletesebben

AFÁZIA 1. Mi az afázia? Nem beszédzavar, nyelvi zavar! Neuropszichológia a XIX. században

AFÁZIA 1. Mi az afázia? Nem beszédzavar, nyelvi zavar! Neuropszichológia a XIX. században AFÁZIA 1. Kas Bence ELTE-BGGYFK Fonetikai és Logopédiai Tanszék www.logotanszek.fw.hu benkas@barczi.hu... frontális lebeny... okcipitális lebeny... temporális lebeny... parietális lebeny... Broca-terület...

Részletesebben

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A diszlexiás gyermekek angol nyelvi készségeinek vizsgálata Kormos Judit és Mikó Anna ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A kutatás háttere Keveset tudunk arról, miben különbözik a diszlexiás és

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

A kognitív funkciók megismerésének szerepe a nyelvfejlődési zavar diagnosztikájában Mészáros Andrea, Kas Bence

A kognitív funkciók megismerésének szerepe a nyelvfejlődési zavar diagnosztikájában Mészáros Andrea, Kas Bence A kognitív funkciók megismerésének szerepe a nyelvfejlődési zavar diagnosztikájában Mészáros Andrea, Kas Bence 1. Bevezetés A nyelv elsajátításának rendkívül összetett folyamatát a mai napig sem sikerült

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

A beszédészlelés hierarchikus szintje (Gósy, 2000, 23. )

A beszédészlelés hierarchikus szintje (Gósy, 2000, 23. ) A beszédhanghalló készség és fejlesztése Készítette: Fazekasné Fenyvesi Margit A beszédészlelés fejlesztése az óvoda és az iskola kiemelt területe: Mit tehet egy óvónő, egy tanító, egy gyógypedagógus a

Részletesebben

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai 1. Az afázia fogalma Az afázia a beszédértés és / vagy a beszédprodukció egy vagy több összetevőjének az agyféltekék lokális károsodása következtében létrejövő

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 IKT a tudás és tanulás világában humán . HÁLÓZATKUTATÁSI MODUL (modulfelelős: Prof. Dr. Pléh Csaba) 1. Internet alapú szociális Hálózatok 2. Személyiség és Hálózat az új IKT helyzetben 3. Hálózat és Pszichopatológia

Részletesebben

A szakdolgozat-készítés szabályai

A szakdolgozat-készítés szabályai A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés Beliv2009-04 09/11/30 10:15 AM Page 49 OLVASÁSPEDAGÓGIA GÓSY MÁRIA Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról Bevezetés Több évtizede ismeretes, hogy az olvasás tanulásában a nyelvnek, a nyelvi folyamatoknak

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban

A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban Kocsor Ferenc 12 Juhász Szabolcs Rezneki Rita Bereczkei Tamás 1 1 PTE BTK, Pszichológiai Intézet 2 PTE ÁOK, Magatartástudományi Intézet 1 1 Vázlat A

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Mentális retardáció BNO 10 (F70-79) BNO-10 BNO-10 BNO-10. Mentális retardáció és pszichopatológia

Mentális retardáció BNO 10 (F70-79) BNO-10 BNO-10 BNO-10. Mentális retardáció és pszichopatológia BNO 10 (F70-79) Mentális retardáció Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pécs Abbamaradt vagy nem teljes mentális fejlődés, amelyre jellemző a különböző készségek romlása, olyan készségeké amelyek

Részletesebben

Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés?

Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Szamarasz Vera BME Kognitív Tudományi Tanszék vszamarasz@cogsci.bme.hu Babarczy Anna BME Kognitív Tudományi Tanszék babarczy@cogsci.bme.hu

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

Diszharmóniás jelenségek a szinkrontolmácsok célnyelvi beszédprodukciójában

Diszharmóniás jelenségek a szinkrontolmácsok célnyelvi beszédprodukciójában PhD értekezés tézisei Bakti Mária Diszharmóniás jelenségek a szinkrontolmácsok célnyelvi beszédprodukciójában Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi

Részletesebben

Az újszülöttek nyelvi titkai. Kutatók Éjszakája 2014 (DE) Fehér Krisztina 2014. szeptember 26.

Az újszülöttek nyelvi titkai. Kutatók Éjszakája 2014 (DE) Fehér Krisztina 2014. szeptember 26. Az újszülöttek nyelvi titkai Kutatók Éjszakája 2014 (DE) Fehér Krisztina 2014. szeptember 26. felismerik szüleik hangját szeretik, ha beszélnek hozzájuk, különösen dajkanyelven felismerik anyanyelvüket

Részletesebben

A fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15.

A fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15. A fonetikáról általában 2014. szeptember 15. A félévben előforduló témák: Miben más a fonetika, mint a fonológia? Artikuláció, avagy beszédprodukció. Beszédakusztika. A Praat beszédelemző szoftver használata.

Részletesebben

A nyelv genetikai háttere

A nyelv genetikai háttere A nyelv genetikai háttere Szalontai Ádám ELTE Elméleti Nyelvészeti Doktori Program MTA Nyelvtudományi Intézet 2014. április 29. 1 / 41 Az előadás menete Genetikai bevezető Gének és nyelv elmélet KE család

Részletesebben

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

Ma már senki sem vitatja, hogy az idegen nyelv megtanulásának elengedhetetlen

Ma már senki sem vitatja, hogy az idegen nyelv megtanulásának elengedhetetlen Szita Szilvia* Görbe Tamás** ELÕSZÓ HELYETT A Nyelvtani mozaik címû, új gyakorlati magyar nyelvtan bemutatása Bevezetés Ma már senki sem vitatja, hogy az idegen nyelv megtanulásának elengedhetetlen feltétele

Részletesebben

Belső jelentési rendszerek. tapasztalatai 2010. 03.05.

Belső jelentési rendszerek. tapasztalatai 2010. 03.05. Belső jelentési rendszerek bevezetésének nemzetközi tapasztalatai 2010. 03.05. Dr. Lám Judit Vázlat 1. A sikeres jelentési rendszer ismérvei 2. A belső jelentési folyamat lépései 3. A belső jelentési rendszer

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo

Részletesebben

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Anna Grzeszak, Damian Kaleta A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Dolgozatunk célja, hogy megnézzük, hogyan mutatják be a nyelvtani szabályokat az egyes magyar nyelvkönyvek.

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu

Részletesebben

plaszticitás a nyelv evolúciójában és egyedfejlődési Pléh, Csaba: The tradition of positive psychology in

plaszticitás a nyelv evolúciójában és egyedfejlődési Pléh, Csaba: The tradition of positive psychology in vezető kutató: Pléh Csaba T49840 kutatóhely: Kognitív Tudományi Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) A NYELV MENTÁLIS REPREZENTÁCIÓJA sorszám Közleményjegyzék és statisztika 1. Lukács,

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

Rehabilitáció a pszichiátriában

Rehabilitáció a pszichiátriában Rehabilitáció a pszichiátriában Szélsőségek a pszichiátriai rehabilitációban Fenntartó gyógyszeres kezelés megfelelő gondozás mellett Dr. Tringer László Professor emeritus A Pszichiátriai Rehabilitációs

Részletesebben

Nyelvi fejlődés. Integrál Pszichológia képzés. 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia

Nyelvi fejlődés. Integrál Pszichológia képzés. 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Nyelvi fejlődés Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Nyelv előtti kommunikáció Már születéskor beszédhang preferálása Fonémák (hangkategóriák) megkülönböztetése Anya hangjának

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban

Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Mátyus Kinga, Bokor Julianna IV. AlkalmazoD NyelvészeG Doktorandusz Konferencia Budapest, 2010. február

Részletesebben

RÉSZLETES KUTATÁSI TERV. 1. A magyar nyelv szempontjából központi fontosságú megértési tényezők kísérleti elemzése

RÉSZLETES KUTATÁSI TERV. 1. A magyar nyelv szempontjából központi fontosságú megértési tényezők kísérleti elemzése RÉSZLETES KUTATÁSI TERV 1. A magyar nyelv szempontjából központi fontosságú megértési tényezők kísérleti elemzése 1.1 Alaktani feldolgozás és megértés. Az agglutináló alaktan szerepe és különlegességei

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben:

Részletesebben

A bölcsődés gyermek és a mese

A bölcsődés gyermek és a mese nyitrai Ágnes A bölcsődés gyermek és a mese Az utóbbi években a kisgyermekkori fejlődésre irányuló kutatások eredményei a korábbi évtizedekhez képest még árnyaltabban bizonyítják, hogy a mesélésnek a kisgyermek

Részletesebben

Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete

Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Kohlmann Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola kohlmannagi@yahoo.de Előzmények és kutatási kérdés

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Tartalom. 3. A búskomor Homo sapiens A depresszió tüneteinek evolúciós pszichológiai értelmezése (Birkás Béla)... 57 ELŐSZÓ... 13

Tartalom. 3. A búskomor Homo sapiens A depresszió tüneteinek evolúciós pszichológiai értelmezése (Birkás Béla)... 57 ELŐSZÓ... 13 Tartalom ELŐSZÓ............................................... 13 A KÖTET SZERZŐI........................................ 15 I. RÉSZ BEVEZETÉS 1. Pszichológiai adaptáció és maladaptáció A lelki működés

Részletesebben

A nyelvi fejlődés állomásai, az evési mechanizmus. logopédus

A nyelvi fejlődés állomásai, az evési mechanizmus. logopédus A nyelvi fejlődés állomásai, az evési mechanizmus változása. Készítette: tt Burom Katalin logopédus Néhány napos csecsemő Nyelvi megértés: Az anyanyelvi és az idegen hangok megkülönböztetése. Nyelvi kifejezés:

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben