J e g y z ő k ö n y v

Átírás

1 J e g y z ő k ö n y v 10-19/2008. Készült: Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testületének augusztus 14-én tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Zrinszki István alpolgármester, Bede-Tóth Attila, Bényei Péterné, Cserés Sándorné, Fercsákné Tomán Ildikó, Király Bertalan, Pappné Kórik Judit, Tomán Ferenc, Fedor László képviselők (A jelenléti ív a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Tanácskozási joggal megjelent: Mező József jegyző, Csikósné Juhász Erika aljegyző, Hagymási József pénzügyi irodavezető, Kocsis Sándorné intézményvezető, Koszta Mihály intézményvezető, Koszta Mihályné a Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola gazdasági vezetője Hallgatóság: Körei László lakos Gömze Sándor: Köszöntöm a mai ülésünkön megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselőtestület határozatképes, a 14 fő képviselőből 10 fő jelen van. Négy hiányzó képviselő társunk jelezte távolmaradását. Javaslatot teszek a meghívóban kiküldött napirendi pontok tárgyalására. A napirendi pontokkal kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel? Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Aki a napirendi pontok tárgyalásával egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 10 egyhangú igen szavazattal elfogadta a napirendi pontok tárgyalását. Tárgy: (1.tsp.) A szociális, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 16/2007.(VI.28.) számú rendelet módosítása. Előadó: Mező József jegyző Gömze Sándor: A napirendet véleményezte az Ügyrendi Bizottság és a Szociális és Egészségügyi Bizottság. Átadom a szót a napirend előadójának. Mező József: Két kiegészítést szeretnék tenni. 1. Az 5. oldalon az 5. (11) h) pontja utáni részből a 3. mondat kimarad, mivel ez már egyszer le van szabályozva két bekezdéssel lentebb, és az a lenti bekezdés kerülne a helyére. A bekezdések számozását ki kell javítani. 2. Átszámozás után az 5. (19) bekezdésébe be kell illeszteni az első mondat után, hogy A 16 éves, vagy annál idősebb gépjármű esetén a becsült forgalmi értéket Ft-ban kell megállapítani. szöveg kerüljön, mivel ettől régebbi autóval az Eurotax nem foglalkozik, és így egységesen lesz leszabályozva. 1

2 Cserés Sándorné: Az Ügyrendi Bizottság elfogadásra javasolja, és az volt az együttes vélemény, hogy egy gondosan összeszerkesztett, használható rendelet-módosítás került a képviselő-testület elé. Fercsákné Tomán Ildikó: A Szociális és Egészségügyi Bizottság ebből a rendeletből dolgozik. Jónak tartom a felépítését. A törvény változása tette szükségessé a helyi rendeletmódosítást. A bizottság elfogadásra javasolja. Bényei Péterné: Arról is szó volt, hogy a 23. (8) és (9) bekezdése felcserélődik. Felcserélődnek ezek a bekezdések? Csikósné Juhász Erika: Igen, mert így épül fel logikusan. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki elfogadja a szociális, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 16/2007.(VI.28.) számú rendelet módosítását, egységes szerkezetbe foglalását, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 10 egyhangú igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2008. (VIII.26.) számú rendelete A szociális pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az egyének és családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése céljából az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET 1. Általános rendelkezések (1) E rendelet meghatározza a pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó helyi szociális ellátások formáit, a jogosultság, illetve a megállapítás feltételeit. (2) A rendelet hatálya kiterjed Tiszalök közigazgatási területén élő az Szt. 3. (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre, valamint az Szt. 6. -ában meghatározott hajléktalan személyekre. (3) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket Tiszalök Város Önkormányzatának a) polgármestere, vagy b) Szociális és Egészségügyi Bizottsága átruházott hatáskörben gyakorolja a városi önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2008.(VI.05.) számú rendeletében foglaltaknak megfelelően. 2

3 2. (1) Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájához lehet benyújtani. Az egyes ellátások megállapítása iránti kérelmek a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványokon nyújthatók be. (2) A kérelemhez csatolni kell az ellátások érdemi elbírálásához szükséges adatokra vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat. Amennyiben a kérelmező a hiánypótlásra történő felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni, illetve az eljárást meg kell szüntetni. (3) A Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája a kérelmező által benyújtott kérelmet, illetve a közölt igazolások, adatok valódiságát megvizsgálhatja, szükség esetén környezettanulmányt végezhet az Szt a szerint. (4) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (5) A jövedelemszámításnál az Szt. 10 -ában foglaltak az irányadók. (6) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak az Szt. 4.. (1) bekezdésében meghatározott jövedelem, illetve vagyon minősül. (7) A havi vélelmezett jövedelem a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének a háromszorosa. (8) A lízingelt dolgon fennálló meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének megállapításánál a lízingszerződésben foglalt bruttó kamatokkal terhelt értéket kell figyelembe venni. Elektronikus közigazgatási hatósági ügyintézésre nincs lehetőség, erről Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályozásról szóló 20/2005.(XI.01.) számú rendelete rendelkezik. II. FEJEZET 3. Pénzbeli ellátások Az ellátások formái (1) Tiszalök Város Önkormányzata szociális rászorultságtól függően a jogosult részére a) időskorúak járadékát, b) rendszeres szociális segélyt, c) helyi lakásfenntartási támogatást, d) ápolási díjat, e) átmeneti segélyt, f) temetési segélyt, g) köztemetést, h) közgyógyellátást állapít meg. (2) A megállapított pénzbeli ellátás összegét az önkormányzat a jogosult nyilatkozata alapján pénzintézetnél vezetett folyószámlájára utalja, illetve a jogosult személyesen veheti fel a Polgármesteri Hivatal házi pénztárában, indokolt esetben meghatalmazás alapján. Indokolt esetnek kell tekinteni - a kórházi ápolást, - a mozgásképtelen betegséget. A meghatalmazáshoz a háziorvosi igazolást minden alkalommal csatolni kell. 3

4 4. Időskorúak járadéka (1) Az időskorúak járadékának megállapításáról a jegyző dönt. (2) Az időskorúak járadékának jogosultsági feltételeit és a járadék havi összegét az Szt. 32/B, 32/C, 2/D -ai tartalmazzák. 5. Rendszeres szociális segély (1) A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerő piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. (2) A jegyző a Szt. 37/D.. (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Szt. 37/A.. (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt (nem foglalkoztatott vagy támogatott álláskereső) személyek esetében az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tiszavasvári Kirendeltségével (továbbiakban: Munkaügyi Központ), valamint Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjával (továbbiakban: Szociális Szolgáltató Központ) való együttműködési kötelezettséget ír elő. (3) A jegyző felhatalmazza a Szociális Szolgáltató Központot, hogy az együttműködésre kötelezett segélyezettek részére - azok szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó - beilleszkedést segítő programot dolgozzon ki az Szt. 37/D.. (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (4) Az Szt. 37/D.. (1) bekezdés a)-b) pontjaiban előírt kötelezettség teljesítéséhez elrendeli, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megjelenni Szociális Szolgáltató Központjánál, ahol nyilvántartásba veteti magát, együttműködési megállapodást köt a családgondozóval, és vállalja a beilleszkedési programban foglaltak teljesítését. A megállapodást a rendelet 4. számú függeléke tartalmazza. (5) A beilleszkedést segítő program az alábbiakra terjed ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson való részvételre, c) tanácsadáson való részvételre, d) munkavégzésre történő felkészülési programra da) munkaerő-piaci átképző tanfolyam, általános iskolai végzettség és első szakképzettség megszerzésére db) munkakeresési technikákat népszerűsítő tréningre dc) munkanélküliségből adódó stressz oldására szolgáló tréningre e) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére f) a felajánlott és a számára megfelelő munkalehetőség elfogadására g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre. (6) A beilleszkedést segítő program személyre szabottan az esetnapló cselekvési tervében kerül rögzítésre. Amennyiben az egyéni beilleszkedést segítő program nem éri el célját illetve jelentős állapotváltozás esetén, annak bekövetkeztekor -, a cselekvési tervben újabb program kerül kidolgozásra. A cselekvési tervet, annak módosítását, az ellátást igénybevevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A cselekvési terv eredményességének feltétele az ellátást igénybevevő aktív közreműködése. 4

5 (7) Az együttműködési formákon való részvétel alól felmentés adható a) ha a program helyszíne több mint egy átszállással közelíthető meg, figyelemmel a foglalkoztatás elősegítéséről szóló évi IV. törvény 25.. (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra is, b) egészségügyi okokból, orvosi igazolással, c) egyéb rendkívüli, vagy különös méltánylást érdemlő ok esetén, külön kérelemre. A felmentés iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató Központhoz kell benyújtani, annak elbírálása is fenti szerv hatáskörébe tartozik. (8) Az együttműködésre kijelölt szerv - az Szt. 37/D.. (1) bekezdés a)-b) pontjai tekintetében igazolja a teljesítést, - az Szt. 37/D.. (1) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettség nem teljesítéséről e rendelet 5.. (13) bekezdésében foglaltak megtételét követően - haladéktalanul tájékoztatást ad a segélyt megállapító szervnek. Az e bekezdésben foglalt esetekben adatkezelés kizárólag az Szt ában meghatározott adatok körében történik. (9) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a) az előírt csoportfoglalkozáson nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja, b) a beilleszkedési programban vállaltakat nem teljesíti. Az igazolási kérelem benyújtásának feltételeit a Ket a szabályozza. (10) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt a (9) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét megszegi, a segély összegét 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani. A 75 %-os mértékű folyósítást az együttműködés megszegését követő hónap első napjától kell folyósítani. (11) Az Szt. 37/B.. (2) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a) közcélú, közhasznú, közmunka végzésére irányuló munkafelajánlást nem fogadja el, a munkaszerződésben rögzített időpontban a munkát nem veszi fel és az abban foglalt munkát nem végzi el, a foglalkoztatónak a munkára vonatkozó utasításait nem tartja be, b) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság kétévenkénti felülvizsgálatán felhívás ellenére nem jelenik meg, c) a rendszeres szociális segély összegének az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása miatti évenkénti felülvizsgálatán, vagy a hatóság tudomására jutott tartós jövedelemváltozás, vagy fogyasztási egységben bekövetkezett változás miatti felülvizsgálaton felhívás ellenére nem jelenik meg, d) a Munkaügyi Központ kirendeltségével nem működik együtt, e) a Szociális Szolgáltató Központtal való együttműködési megállapodás megkötésének az e rendelet 5. (4) bekezdésében foglalt határidőben nem tesz eleget, f) a Szociális Szolgáltató Központnál a jelentkezési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, g) a rendszeres szociális segély megállapításának alapjául szolgáló lényeges tényekben, körülményekben (jövedelem, vagyoni helyzet, fogyasztási egység száma, lakcím) bekövetkezett változást 15 napon belül nem jelenti be. h) kereső tevékenység miatt csökkentett összegű továbbfolyósítás esetén a kereső tevékenység folyamatos fennállásáról munkáltatói igazolást, vagy nyilatkozatot, a tárgyhónapot követő 5. napig nem csatol. Az e bekezdés a) pont I. fordulatában meghatározott esetben az ellátást a felajánlott munkát el nem fogadó nyilatkozat megtételének napjával, az a) pont többi esetében a munkaviszony megszüntetésének napjával kell megszüntetni. Az e bekezdés b) és a c) pontja esetében az ellátást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben a segélyezett a felülvizsgálatra vonatkozó cselekményt elmulasztotta. 5

6 Az e bekezdés d) és f) pontja esetében a rendszeres szociális segélyt az együttműködésre kijelölt szerv értesítése alapján a mulasztás napjával kell megszüntetni. Az e bekezdés e) pontja esetében az ellátást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben a segélyezett kötelezettségének jogszerűen eleget tehetett volna. Az e bekezdés g) pontja alapján az ellátást azzal a nappal kell megszüntetni, amikor a változás bejelentésére nyitva álló határidő (15 nap) lejárt. Az e bekezdés h) pontja esetén az ellátást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre vonatkozóan a segélyezett utolsó ízben munkáltatói igazolást vagy nyilatkozatot nyújtott be. Az e bekezdésben meghatározott megszüntetési esetekben az Szt. 37/D. (2) bekezdés b) pontjára kell hivatkozni. (12) A segélyezett az együttműködésre kijelölt szerv által előírt jelentkezési határidőt köteles betartani, távolmaradását előzetesen bejelenteni. Ha a segélyezett határnapra nem jelenik meg a Ket a szerint kell eljárni. (13) A jelentkezési kötelezettség, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltak megszegése esetén a Szociális Szolgáltató Központ egy ízben a mulasztást követő 8. napot követően határidő megjelölésével haladéktalanul írásban felszólítja a segélyezettet a jelentkezési és az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyúttal figyelmezteti a jogkövetkezményekre. Ha a segélyezett ennek ellenére sem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, a Szociális Szolgáltató Központ a jelentkezési és az együttműködési kötelezettség megszegésének vagy súlyos megszegésének tényéről a mulasztás napjának megjelölésével, haladéktalanul tájékozatja a segélyt megállapító szervet. (14) Az Szt. 37/H. (1) bekezdésében foglalt foglalkoztatás lehet közcélú, közhasznú és közmunka. A foglalkoztatásnál azokat a személyeket kell előnyben részesíteni, akik szociális segélyezettek, és akiknek korábbi közfoglalkoztatásuk ideje alatt a munkához való hozzáállásuk kifogástalan volt. A foglalkoztatásban való részvételből kizáró okokként az alábbiakat kell figyelembe venni: - igazolatlan távollét, - a munkavégzés helyének engedély nélküli elhagyása, - a keresőképtelenség bejelentésére vonatkozó kötelezettség megszegése, - a közfoglalkoztatás ideje alatt tanúsított agresszív magatartás, - a munkavégzéshez szükséges szerszámok, eszközök és védőeszközök nem megfelelő használata, eltulajdonítása, elvesztése. Az e bekezdésben meghatározottakon túl a közhasznú és közmunka foglalkoztatás esetében a Munkaügyi Központ által meghatározott szempontokat, feltételeket is figyelembe kell venni. (15) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személyt az Szt. 17. (1) bekezdése szerint megtérítésre kell kötelezni. A kötelezést megállapító határozat alapján a végrehajtást az Szt ában foglaltakra figyelemmel a pénzügyi iroda foganatosítja. (16) A jogosulatlanul felvett szociális segélyt az ugyanazon jogcímen folyósított ellátásból annak 50 %-a erejéig kell levonni. A jogosulatlanul felvett ellátás a házastárs vagy élettárs részére megállapított szociális segélyből, annak hozzájárulásával is levonható. (17) Az egyenlő elbírálás érdekében a kereső tevékenység létesítésekor, ha az ellátásban részesülő személy a változás tényét (munkaszerződést) 15 napon belül, de az ellátás számfejtését követően jelenti be, a munkaviszony kezdő napjától folyósított ellátás visszafizetését kell elrendelni. (18) A Munkaügyi Központnak ellátás megszüntetésére okot adó körülményt tartalmazó értesítése esetén az ellátást a megszüntetésre okot adó körülményt megelőző nappal kell megszüntetni. Amennyiben az ellátás már kifizetésre került, a megszüntetés napját követő napokra számfejtett ellátás visszafizetését kell elrendelni. (19) A kérelem benyújtásakor a kérelmező vagyonnyilatkozatában megjelölt gépjármű tulajdon esetében - amennyiben az nem lízingelt az Eurotax katalógus napi árfolyamán megállapított vételi és eladási ár átlagát kell a vagyon becsült forgalmi értékéül megállapítani. A 16 éves 6

7 vagy annál idősebb gépjármű esetén a becsült forgalmi értéket Ft-ban kell megállapítani. (20) Élettársi kapcsolatot és élettársak különélését amennyiben ez az állapot a jogi szabályozás alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. (21) A segélyt megállapító szerv a megállapításról szóló határozatot megküldi az együttműködésre kijelölt szerveknek. 6. Helyi lakásfenntartási támogatás (1) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításáról a polgármester dönt. (2) A helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja. (3) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége eléri a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át. (4) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott egy m 2 -re jutó elismert havi költség 5 %-kal megemelt összege. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban 1 személy lakik 40 nm, b) ha a háztartásban 2 személy lakik 50 nm, c) ha a háztartásban 3 személy lakik 60 nm, d) ha a háztartásban 4 személy lakik 70 nm, e) ha a háztartásban 4 személynél több lakik, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 négyzetméter, de maximum 100 négyzetméter lehet az elismert felső határ, illetve a jogosult által lakott lakás nagysága. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege Ft. (7) Ha ugyanazon lakásban több háztartás is van kivéve az Szt (2) bekezdésében foglaltakat -, helyi lakásfenntartási támogatás annak állapítható meg, aki a közüzemi szolgáltató számlavezetése szerint a lakással kapcsolatos kiadásokat teljesíti. (8) A helyi lakásfenntartási támogatásra irányuló kérelmeket évente két alkalommal, január 1-31, illetve augusztus között lehet benyújtani. (9) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, melynek folyósítására 12 egyenlő részletben kerül sor utólag minden hónap 5. napjáig. (10) A kérelem a rendelet 1. számú függelékében szereplő nyomtatványon nyújtható be. 7. Ápolási díj (1) A 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére a Szociális és Egészségügyi Bizottság ápolási díjat állapíthat meg, amennyiben a beteg hozzátartozói között nincs más olyan személy, aki ellátott, tartásra köteles és egészségi állapotából adódóan arra képes is. Az Szt. 43/B. -ában meghatározott ápolási díj megállapítása iránti kérelmekben a Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága dönt. (2) Az ápolási díj összege az Sztv. 43/B.. (1) bekezdésében szabályozott esetben a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-a. (3) A megállapítás feltétele, hogy az ápoló az általa gondozott beteggel egy lakásban együtt lakjon, ott bejelentett lakóhellyel rendelkezzen. 7

8 A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, egyedülálló esetén annak 150 %-ával. (4) Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. A 63/2006.(III.27.)Korm.rendelet 27.. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az ápolási kötelezettség nem teljesítését az ápolási díjat megállapító szerv ellenőrizheti. 8.. Átmeneti segély (1) Az átmeneti segély megállapításáról a Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága dönt. (2) Átmeneti segélyben részesül a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek közül különösen az, aki: a) elmei kár (pl.: ár-, belvíz, tűz, stb.) miatt anyagi segítségre szorul, b) betegség, baleset miatt anyagi segítségre szorul, és anyagi helyzetének átmeneti javítása más módon nem biztosítható. (3) Átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, egyedül élő esetén annak 150 %-ával. (4) A rendelet 8.. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben nem nyújtható támogatás - nem lakás céljára szolgáló építmény helyreállításához, - ha a kérelmezőnek, házastársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak a károsodott ingatlanon túlmenően lakástulajdona, állandó használati joga, vagy bérleti jogviszonya van, - ha a biztosítók a károk megtérítésére kötelesek. (5) A 8.. (2) bekezdésben meghatározott okból alkalmanként adható átmeneti segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek, illetve a közös háztartásban élőknek együttesen számítva a Szt. 7.. (1) bekezdésében meghatározott esetet kivéve legfeljebb 2 alkalommal biztosítható. (6) A segély összege nem lehet kevesebb esetenként 4.000,- Ft-nál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (7) Az átmeneti segély megállapításánál a (5) bekezdésben meghatározott feltételektől a Képviselő-testület különösen indokolt esetben eltérhet. (8) A Képviselő-testület átmeneti segélyt pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formában nem nyújt. (9) A kérelem a rendelet 2. számú függelékében szereplő nyomtatványon nyújtható be. 9. Temetési segély (1) A polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély annak adható, akinek a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, egyedül élő esetén annak 150 %-ával. (3) A temetési segély a temetés költségeihez való hozzájárulás, összege minimum Ft. (4) A kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeit igazoló számlákat, melyre a megállapított összeget rá kell vezetni és a kérelmező részére vissza kell adni. 8

9 (5) A kérelem a rendelet 3. számú függelékében szereplő nyomtatványon nyújtható be. III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások 10. Köztemetés (1) A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt az Szt ában foglaltak alapján. (2) A köztemetés költsége a helyben szokásos (hantolásos, hamvasztásos) legolcsóbb temetési költséggel azonos. A köztemetés lebonyolításkor biztosítani kell, hogy a temetés színvonala ne térjen el a legegyszerűbb temetkezési szolgáltatások színvonalától. 11. Közgyógyellátás (1) Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról a jegyző dönt. (2) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult: a) akinek esetében az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő esetén annak 270 %-át, és b) az egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja. 12. (1) Átmeneti segély és lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható az Szt (2) bekezdésében meghatározott módokon élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak, gyermekintézmények térítési díjának kifizetésével. IV. FEJEZET 13. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások (1) A Képviselő-testület a szociális alapszolgáltatási formák közül az Szt (1) bekezdés c)-h), valamint j) pontjaiban meghatározott - étkeztetést, - házi segítségnyújtást, - családsegítést, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, - közösségi ellátásokat, - támogató szolgáltatást, - nappali ellátást biztosít. (2) A rendelet 13.. (1) bekezdésében meghatározott ellátási formák közül az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és a nappali ellátást az Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központja (továbbiakban: Idősek Gondozó Központja), a családsegítést Szociális Szolgáltató Központ, a közösségi ellátásokat és a támogató szolgálatot Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. (3) A Képviselő-testület az Idősek Gondozó Központja útján szakosított ellátási formák közül a Szt (1) bekezdése szerint ápolást, gondozást nyújtó intézményt tart fenn, melyben a 9

10 67.. (2) bekezdése szerinti idősek otthona intézményi formában biztosítja a teljes körű ellátást. (4) A Képviselő-testület a rendelet 13.. (3) bekezdésében foglalt ellátást az Idősek Gondozó Központja intézménye útján biztosítja. 14. (1) A Képviselő-testület helyi szociálpolitikai kerekasztalt működtet, melynek tagjai a fenntartó részéről a polgármester, a jegyző, a pénzügyi iroda vezetője, valamint az Idősek Gondozó Központja, a Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetője és a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke. (2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. 15. Étkeztetés (1) Az Idősek Gondozó Központja által biztosított étkeztetésre az a szociálisan rászorult jogosult, aki a) nyugdíjas, nyugdíjszerű ellátásban, rendszeres szociális segélyben részesül, vagy nyugdíjkoron túli és családjában az egy főre jutó jövedelem a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében annak 150 %-át nem haladja meg. b) egyedül élő, munkaképes, és jövedelme önhibáján kívül nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, c) egészségi állapota miatt átmenetileg maga és családja rászorul, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, feltéve, hogy napi egyszeri meleg étel részére más módon nem biztosítható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetés iránti kérelmeket az Idősek Gondozó Központja vezetőjéhez kell benyújtani, aki az étkeztetést külön eljárás nélkül biztosítja. (3) Annak a rászorultnak, aki a kora vagy egészségi állapota miatt lakásához kötött, az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében biztosítja az étkeztetést. (4) A lakásra történő ételszállításért alkalmanként maximum 30 perc gondozási idő vehető figyelembe, melynek térítési díja a mindenkori óradíj 50 %-a. (5) Azon személyek esetében, akik nem tartoznak a 15.. (1) bekezdésében foglalt körbe és tartósan vagy átmenetileg nem képesek a napi egyszeri meleg étel biztosításáról gondoskodni, kérelmüket az intézmény vezetőjéhez nyújthatják be. (6) A kérelmekről az intézmény vezetője dönt, és ha az intézmény szabad kapacitással rendelkezik, biztosítja az étkeztetést. (7) Az (5) bekezdésbe tartozók a megállapított élelmezési díj 160 %-át fizetik. (8) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díját külön rendelet szabályozza. 16. Házi segítségnyújtás (1) A házi segítségnyújtás az Idősek Gondozó Központja által foglalkoztatott gondozók bevonásával történik. (2) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmeket az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki egyszerűsített előgondozási adatlapot állít ki. Amennyiben otthonápolási szolgálat közreműködése szükséges, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi a szolgálat keretében történő ellátást. 10

11 (3) A kérelmek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. (4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. (5) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát a (3) bekezdés szerint kezdeményezni kell. (6) A települési önkormányzat a 13. (1) bekezdése szerinti feladata keretében az e szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. (7) Az intézmény vezetője az alapszolgáltatást igénybevevőkről nyilvántartást köteles vezetni. (8) A település teljes közigazgatási területét lefedő házi gondozási körzeteket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 17. (1) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátásokért óradíjat kell fizetni. (2) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani. (3) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj az óradíjnak és a gondozásra fordított időnek a szorzata, mely nem haladhatja meg a szociálisan rászorult igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 20 %-át, ha étkeztetést is biztosítanak a 30 %-át. (4) Az óradíj összegét az 1. számú melléklet 2/a. pontja tartalmazza. (5) Az Idősek Gondozó Központja által biztosított szociális alapszolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjat havonta utólag minden hónap 10. napjáig kell megfizetni a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési elszámolási számlájára. 18. Családsegítés (1) A családsegítés célja a városi önkormányzat közigazgatási területén élő szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (1) A Képviselő-testület a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást társulás keretében biztosítja Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás útján. (2) A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmeket az ellátó központhoz, Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ Tiszavasvári, Hősök u.38. szám alá kell benyújtani. (3) A szociális rászorultságot a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében vizsgálni kell. 20. Közösségi ellátások (1) A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetében történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. 11

12 (2) A Képviselő-testület a közösségi ellátásokat társulás keretében, Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. 21. Támogató szolgáltatás (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetükben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (2) A Képviselő-testület a támogató szolgálatot társulás keretében, Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. (3) A szociális rászorultságot a támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell. 22. Nappali ellátás Idősek Klubja (1) Az Idősek Gondozó Központja keretén belül működik az Idősek Klubja. (2) Az Idősek Klubjába az Szt. 65/F.. (1) bekezdésében megjelölt személyek közül azok vehetők fel, akiknek körét a fenntartó az Szt. 92/B.. (1) bekezdés c) pontja szerinti szakmai programjában meghatározott. Eszerint az Idősek Klubjába azok a hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött személyek vehetők fel, akik egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szorulnak és önmaguk ellátására részben képesek. (3) Az Idősek Klubjába történő felvétel iránti kérelmet az intézmény vezetőjének kell benyújtani, aki az ellátást külön eljárás nélkül biztosítja. (4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díját külön rendelet szabályozza. 23. SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK Ápolást, gondozást nyújtó intézmények (1) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az önkormányzat tulajdonában és a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában álló Tiszalöki Idősek Gondozó Központja. (2) Az Idősek Otthonában e (2) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, Tiszalökön állandó lakóhellyel rendelkező személy látható el. (3) Az Idősek Gondozó Központjába történő felvétel iránti kérelmeket az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. (4) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a szociális szakértői szervnél. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. (5) A kérelmek elbírálásáról az intézményvezető dönt, és írásban értesíti döntéséről az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (4) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben fenntartó határozattal dönt a beutalás kérdéséről. (6) Idősotthoni ellátás esetében a jövedelemvizsgálat keretében- a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő vagyoni helyzetét. Vagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének időpontjában az ellátást igénylő tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható 12

13 ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott vagyont, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. (7) Ha a tartós elhelyezést nyújtó intézmény térítési díját a díj fizetésére kötelezett jogosult, vagy tartására köteles és képes személy nem fizeti meg, illetve, ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a jogosult vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. (8) Az intézményi jogviszony megszüntetését, vagy az áthelyezést az intézményvezető, a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. (9) A jogosult, illetve a törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában, a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg Záró rendelkezések (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 16/2007.(VI.28.) számú, valamint az 5/2008.(II.22.) számú rendelet. (4) E rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvénnyel, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekkel és miniszteri rendeletekkel együtt kell alkalmazni. 13

14 1. számú melléklet A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK TÉRÍTÉSI DÍJAI 1.) Intézményi térítési díj naponta: havonta: 1533,- Ft 46000,- Ft 2/a.) Házi segítségnyújtás óradíja: - hivatásos gondozók által biztosított ellátás: 160 Ft - ebédkihordás a gondozottak részére: 80 Ft / alkalom 2/b.) Házi segítségnyújtás óradíja (szociálisan nem rászorult személy esetén) - hivatásos gondozók által biztosított ellátás: 300,- Ft/óra - ebédkihordás a gondozottak részére: 160,- Ft/lakóegység 14

15 2. számú melléklet Tiszalök Város házi gondozási körzetei 1-es házi gondozási körzet Kossuth utca Csokonai utca Kölcsey Ferenc utca 3-as házi gondozási körzet Alkotmány utca Búzavirág utca Damjanich utca Erzsébet utca Mester utca Mező utca Szántó utca Széchenyi utca Sziget utca Táncsics utca Váci Mihály utca 5-ös házi gondozási körzet Arany J. utca Baross utca Garay utca Honvéd utca Hősök tere Liget utca Vörösmarty utca Petőfi utca 7-es házi gondozási Bartók Béla utca Béke utca Egység utca Harmat utca Igazság utca Körte utca Köztársaság utca Május 1. tér Szabolcs utca Szent István utca Akácfa utca Galamb utca Gárdonyi utca Gyomán utca Hunyadi utca Kőrisfa utca Móricz Zsigmond utca Nefelejcs utca Rózsa utca Tulipán utca 2-es házi gondozási körzet Árpád utca Deák Ferenc utca Eötvös József utca József Attila utca Klapka György utca Jókai utca 4-es házi gondozási körzet Ady E. utca Bercsényi köz Bercsényi utca Dózsa György utca Erőmű lakótelep és Rázompuszta Iskola utca Kazinczy Ferenc utca Nyírfa utca Rákóczi utca Szabadság utca Vay Ádám utca 6-os házi gondozási körzet Bem József utca Bocskai utca Dobó István utca Irányi utca Kisfaludy utca Töltés utca Vásárhelyi Pál utca Virág utca Zrínyi utca 15

16 1. számú függelék K É R E L E M LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1./ Az ellátási igénylő neve:... Leánykori neve:... Születési helye, ideje:... Anyja neve:... TAJ száma:... Bejelentett lakóhelye:... Tartózkodási helye:... 2./ A kérelmezővel közös háztartásban élők: Neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: / A kérelmező által lakott lakás alapterülete:... m 2 A lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazolni kell (Tulajdoni lap másolat, használatbavételi engedély, stb)! 4./ Milyen jogcímen lakik a lakásban? (tulajdonos, albérlő, társbérlő, családtag, stb.)... 16

17 Jövedelmi adatok A jövedelmek típusai Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jöv. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából szárm. jöv. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátás Gyermek ellátásához kapcsolódó támogatások (GYES, GYET, családi pótlék, gyermek tartásdíj, kiegészítő családi pótlék, stb) Önkormányzat, munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (munkanélküli járadék, rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, stb) Föld bérbeadásából származó jövedelem Egyéb pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések, stb. Összes bruttó jövedelem Személyi jövedelemadó vagy előleg összege Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege Munkavállalói járulék összege A család havi nettó jövedelme összesen Tiszalök,... Kérelmező jövedelme Közös háztartásban élők jövedelme Összesen kérelmező aláírása A jövedelemigazolásokat a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapról, egyéb jövedelmeknél pedig 1 évről kell benyújtani! 17

18 2. számú függelék KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Az ellátást igénylő neve:... Születési neve:... Születési helye, ideje:... Anyja neve:... TAJ száma:... Bejelentett lakóhelye:... Tartózkodási helye:... A kérelmezővel közös háztartásban élők Neve Születési helye, ideje Anyja neve Az igénylő, valamint a vele közös háztartásban élő személyek tulajdonában lévő személygépkocsi típusa, évjárata, becsült forgalmi értéke:... Az átmeneti segély iránti kérelem indoklása:

19 Jövedelmi adatok A jövedelmek típusai Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jöv. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából szárm. jöv. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátás Gyermek ellátásához kapcsolódó támogatások (GYES, GYET, családi pótlék, gyermek tartásdíj, kiegészítő családi pótlék, stb) Önkormányzat, munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (munkanélküli járadék, rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, stb) Föld bérbeadásából származó jövedelem Egyéb pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések, stb. Összes bruttó jövedelem Személyi jövedelemadó vagy előleg összege Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege Munkavállalói járulék összege A család havi nettó jövedelme összesen Tiszalök,... Kérelmező jövedelme Közös háztartásban élők jövedelme Összesen kérelmező aláírása A jövedelemigazolásokat a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapról, egyéb jövedelmeknél pedig 1 évről kell benyújtani! 19

20 3. számú függelék K É R E L E M temetési segély megállapításához 1./ A támogatást igénylő neve:... Lánykori neve:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... TAJ száma:... Bejelentett lakóhelye:... Tartózkodási helye:... 2./ Az elhalt személy neve:... Születési helye, ideje:... Lakcíme:... Halálának helye, időpontja:... Hozzátartozói minősége:... 3./ A kérelem indoklása: Tiszalök,... kérelmező aláírása Mellékletek: - a kérelmezővel közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolása - temetési számlák eredeti példánya - halotti anyakönyvi kivonat másolata 20