Hans Christian Andersen: A pásztorlány meg a kéményseprő

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hans Christian Andersen: A pásztorlány meg a kéményseprő"

Átírás

1 Hans Christian Andersen: A pásztorlány meg a kéményseprő Láttatok-e valaha az időtől megfeketedett, öreg-öreg almáriumot, faragott cirádákkal, levélfüzérekkel díszített ódon szekrényt? Hát ilyen almárium állt egy szobában; régi jószág volt, még dédanya hagyta örökül. Farózsák meg tulipánok és a legcikornyásabb faragványok ékeskedtek rajta; közülük szarvasok dugták ki agancsos fejüket. Odafönn pedig, az almárium ormán, egy faragott alak állt, nevetséges formájú ember, aki maga is nevetett, vagy inkább vigyorgott, mert vidám fintorát nemigen lehet nevetésnek mondani. Patás kecskelába volt, hosszú, hegyes szakálla, még szarvat is viselt a homlokán. A szobabéli gyerekek elnevezték Bakkecskelábú Fő- és Altábornoki Őrmesterkapitánynak, mert ezt a nevet mulatságosan nehéz volt kimondani, és ezzel a ranggal ugyan kevés katona dicsekedhet! De kifaragni se lehetett ám könnyű a kecskelábút! Valaki mégis kifaragta, s most ott áll az öreg szekrény ormán. Állt, és nem vette le a szemét a tükör előtti asztalkáról, mert ott meg egy gyönyörűséges szép kis porcelán pásztorlány állt: aranyos cipőjű, aranykalapos, pásztorbotot tartó kis teremtés; szoknyája széle egy piros rózsával takarosan föltűzve mondom, gyönyörű szép volt. Szorosan mellette egy kis kéményseprő állt, fekete, mint a korom, s ugyancsak porcelánból. Éppen olyan tiszta és takaros volt, mint akárki más; hogy kéményseprőnek született, az puszta véletlen volt, hiszen a porcelánformázó munkás ugyanannyi fáradsággal porcelán királyfit is formálhatott volna belőle. Milyen délcegen állt az asztalon, kicsi létrájával a vállán! Fehér-piros volt az arca, mint egy szép hajadoné, s ez hiba is volt, mert a kéményseprőknek, tudjuk, mindig korommaszatos az arcuk. Ott állt, mondom, a pásztorlány mellett, mivel oda állították, s ha már egymás mellé rendelték őket, el is jegyezkedtek, mert mindenképpen illettek egymáshoz. Fiatalok voltak mind a ketten, törékenyek, s egyfajta porcelánból formálták őket. Egy harmadik porcelán figura is állt azon az asztalon, háromszor akkora, mint ők. Ez egy öreg kínai volt, aki bólogatni is tudott; azt mondta, hogy ő a kis pásztorlány nagyapja, de ezt semmivel sem tudta bizonyítani. Mégis azt hajtogatta, hogy a kis pásztorlány engedelmességgel tartozik neki, s ezért beleegyezően igent bólintott a Bakkecskelábú Fő- és Altábornoki Őrmesterkapitánynak, amikor az megkérte tőle a pásztorlány kezét. Olyan férjed lesz mondta a vén kínai a pásztorlánynak, hogy különbet nem is kívánhatsz magadnak! Szinte azt hiszem róla, hogy mahagónifából faragták. Bakkecskelábú Fő- és Altábornoki Őrmesterkapitánynévá tehet téged, és ezüsttel van tele az almáriumja. Nem is szólva arról a sok mindenről, amit a titkos fiókokban rejteget. De én nem akarok abban a sötét almáriumban lakni! kiáltotta a kis pásztorlány. Azt hallottam, hogy abban már tizenegy porcelán feleséget őriz! Hát te leszel a tizenkettedik! mondta a vén kínai. Ma éjjel, amikor megreccsen az öreg almárium, kezdődik a lakodalom; ez olyan igaz, mint hogy kínai vagyok. Azzal bólintott egy utolsót, és elaludt. De a kis pásztorlány nem nyugodott bele a sorsába. Sírt, és szívszakadva nézte a kéményseprőt, választott jegyesét. Nem tehetünk mást mondta végül, nekivágunk a messzi világnak, mert itt nincs tovább maradásunk. Amit te akarsz, azt akarom én is! felelte a kis kéményseprő. Vágjunk neki, de mindjárt! Azt hiszem, a mesterségemmel el tudlak majd tartani becsülettel. Csak előbb az asztalról jussunk le szerencsésen! sóhajtotta a pásztorlány Addig nincs nyugtom, amíg kinn nem leszünk a messzi világban. A kéményseprő vigasztalta, nyugtatgatta, megmutatta neki, hogyan rakosgassa a lábát az asztalláb faragott cirádáira, aranyozott leveleire, még a létráját is alája tartotta, és lesegítette rajta. Végre-valahára leértek a földre. Fölnéztek az öreg almáriumra, s látták ám, hogy nagy a nyugtalanság odafönn: a faragott szarvasok a nyakukat nyújtogatják utánuk, agancsukat 1

2 emelik, és kíváncsian bámulják őket. A Bakkecskelábú Fő- és Altábornoki Őrmesterkapitány pedig ugrott egyet mérgében, és lekiáltotta a vén kínainak: Megszöknek! Megszöknek! A jegyesek nagyon megijedtek, és besurrantak az ablakmélyedésben álló szekrénykébe. Három-négy hiányos kártyacsomó volt a kis szekrényben meg egy ügyesen összetákolt kicsiny babaház éppen előadás folyt benne, s a hölgyek, a káró, a treff, a kőr és a pikk dámák ott ültek az első sorokban, és tulipánjaikkal kényesen legyezgették magukat; a filkók ott álltak mögöttük, és azzal dicsekedtek, hogy alul is meg fölül is van fejük, mint minden becsületes játékkártyának. A komédia, amit játszottak, egy szerelmespárról szólt, akiket elszakítottak egymástól, s a kis pásztorlány megkönnyezte, mert tulajdon sorsára ismert benne. Nem, nem bírom tovább! zokogott fel. Menjünk ki a szekrényből! De amikor újra lent voltak a padlón, és fölnéztek az asztalra, látták, hogy a vén kínai fölébredt, és izgatottan döntögeti előre-hátra a testét. Tehette, mert alul nehezék volt benne. Mindjárt üldözőbe vesz bennünket! kiáltott fel ijedten a kis pásztorlány, és kétségbeesésében törékeny porcelán térdére roskadt. Mondanék én valamit! állt elő a kis kéményseprő. Bújjunk abba a nagy virágvázába ott a sarokban; rózsa meg levendula között pihenhetünk, a vén kínainak meg, ha utánunk talál jönni, sót szórunk a szemébe. Ott se lennénk biztonságban sóhajtott a kis pásztorlány. És aztán úgy hallottam, hogy a virágváza meg a kínai jegyesek voltak valamikor, s az efféle szerelem sohasem múlik el egészen. Nem, nem tehetünk mást: neki kell vágnunk a messzi világnak. Hát csakugyan volna hozzá bátorságod? kérdezte meghatottan a kis kéményseprő. Tudod-e, milyen irdatlan nagy a világ? S ha nekivágunk, soha többé nem jöhetünk ide vissza? Tudom, s még így se félek! felelte a pásztorlány. A kéményseprő mélyen a szemébe nézett, aztán így szólt: Nem választhatunk más utat, mint az én utamat: a kéményen kell kimennünk a messzi világba. De van-e igazán bátorságod, hogy bebújj velem a kályhába, hideg vasgyomrába, kormos csövébe? Mert csak így tudunk eljutni a kürtőbe, de ott már ne félj, ott én ismerem a járást! Fölmászunk a magasba, föl, egészen a kéménybe, s azon át kijutunk a nagyvilágba. Azzal odavezette szíve választottját a kályhaajtó elé. Istenem, milyen koromsötét van odabenn! mondta a pásztorlány, de azért nagy bátran belépett a kályhaajtón, és megindult fölfelé a kürtőben, ahol rájuk borult a fekete éjszaka. Mindjárt fönn leszünk a kémény tetején! mondta a kéményseprő. Már látom az eget. Nézd, éppen fölöttünk ragyog az ég legfényesebb csillaga! Csakugyan, éppen rájuk ragyogott a legtündöklőbb csillag, mintha utat akart volna mutatni nekik. Tovább másztak-kapaszkodtak fölfelé a nyaktörő úton, igen-nagyon magasra. A kéményseprő emelte, támogatta, óvta jegyesét, mutatta neki, hová lépjen finom kis porcelán lábával, s így értek föl nagy sokára a kémény tetejére. Ott leültek megpihenni, mert a keserves út bizony nagyon elfárasztotta őket. Magasan a fejük fölött tenger sok csillagát szikráztatta az ég; alattuk a mélyben a város háztetői most látták először a messzi világot; olyan véghetetlen nagy volt! A szegény kis pásztorlány sohasem hitte, hogy ilyen nagy és félelmetes a világ. Kicsi fejét jegyese vállára hajtotta, és olyan keservesen zokogott, hogy övéről lepattogzott az aranyfesték. Rettenetesen nagy a világ sírdogált. Mi lesz velünk, hiszen elveszünk benne! Bár ott állhatnék régi helyemen, a kis asztalon a tükör előtt! Én már csak akkor leszek boldog, ha oda visszamehetek! Elindultam veled a messzi világba, de ha igazán szeretsz, vigyél vissza, kérlek, vigyél vissza! A kéményseprő megpróbált a lelkére beszélni, a vén kínaira emlékeztette, meg a Bakkecskelábú Fő- és Altábornoki Őrmesterkapitányra, de hiába beszélt. A kis pásztorlány 2

3 olyan szívettépően zokogott, és olyan könyörögve csókolgatta szíve választottját, hogy az nem tehetett mást, belenyugodott akaratába, még ha esztelenségnek tartotta is azt. Nagy kínnal-keservvel visszamásztak a kéménybe, leereszkedtek a kürtőn; bizony, megtépázta őket az út! Megálltak a kályha hideg gyomrában, s kihallgatóztak a kályhaajtón: ugyan mi történt a szobában, míg ők úton voltak? A szobában csönd volt, kilestek az ajtón: hát ott feküdt a vén kínai összetörve a padlón. Amikor üldözőbe vette őket, lebukott az asztalról, s most élettelen hevert háromfelé törten: hátának egy jókora darabja levált, feje meg a sarokba gurult. A Bakkecskelábú Fő- és Altábornoki Őrmesterkapitány ott állt a régi helyén, és elgondolkodva bámult maga elé, mintha mi sem történt volna. Ó, istenem! kiáltott fel a pásztorlány. Vége szegény nagyapónak, s ez a mi lelkünkön szárad! Ó, istenem, ezt nem élem túl! zokogott, és tördelte törékeny kis kezét. Ne búsulj, még össze lehet ragasztani vigasztalta a kéményseprő. Nagyon szépen összeragasztják, majd meglátod! Csak ne sirasd olyan nagyon, mert ha visszaragasztják a hátát, a fejét meg odasrófolják a törzséhez, még éppen elég bajunk lesz vele! Úgy gondolod? kérdezte a kis pásztorlány. És fölkapaszkodtak régi helyükre, az asztalra, s körülnéztek. Nagy utat megjártunk, mégis ott vagyunk, ahonnan elindultunk sóhajtott föl a kis kéményseprő. Kár volt a sok fáradságért! Jaj, csak összeragasztanák szegény nagyapót! suttogta bűnbánóan a pásztorlány. Nagyon sokba kerül az? A vén kínait hamarosan összeragasztották: helyére tették a háta levált darabját, a fejét egy jókora sróffal odaerősítették a nyakához. Olyan volt megint, mint valamikor új korában, de bólogatni, azt nem tudott többet. Kegyed nagyon magasan hordja az orrát, amióta darabokra törött mondta meg neki a véleményét a Bakkecskelábú Fő- és Altábornoki Őrmesterkapitány, mintha bizony az olyan nagy dicsőség volna! Hozzám adja hát az unokáját, vagy nem adja? A kéményseprő meg a pásztorlány esdekelve nézett a kínaira, attól rettegtek, hogy bólintani talál; de a vén kínai nem mozdította a fejét, mert sróf volt a nyakában, ezt pedig restellte volna elárulni egy idegennek. A porcelán jegyespár hát egymás mellett maradhatott; áldották a vén kínai srófját, és hűségesen szerették egymást, míg csak össze nem törtek. 3

4 Hans Christian Andersen: A császár új ruhája Élt valaha egy császár, aki annyira szerette a szép ruhákat, hogy minden vagyonát rájuk költötte, hogy jobban mutasson. A díszszemlékre és színházba is azért járt, a parkba is azért hajtatott ki, hogy finom öltözékével kérkedjen. A nap minden órájában más kabátot viselt; és ahogy más királyokról azt szokás mondani: Tanácskozik, őróla azt mondták: A császár öltözködik. A nagyvárosban, ahol élt, vidáman folyt az élet; naponta újabb idegenek jöttek. Egy nap két csaló érkezett: takácsnak adták ki magukat, és kijelentették, hogy ők szövik a legnemesebb kelmét a világon. Nem csupán színe és mintázata szokatlanul gyönyörű, hanem azzal a csodás tulajdonsággal is rendelkezik, hogy láthatatlanná válik, ha olyasvalaki ölti magára, aki méltatlan a tisztségére, vagy javíthatatlanul ostoba. Felséges kelme lehet az! gondolta a császár. Ha ilyet viselnék, bárkiről megtudhatnám az udvarban, ha nem a megfelelő beosztásba került; kideríthetném, ki a jó eszű, és ki a tudatlan. Igen, azonnal rendelnem kell ebből a kelméből! És rengeteg készpénzt adott a két csalónak, hogy azonmód fogjanak hozzá a szövéshez. Erre ők felállítottak két szövőszéket, és úgy tettek, mintha dolgoznának; ám semmi sem volt a szövőszékeken. Rögvest hozattak egy keveset a legfinomabb selymekből és a legdrágább aranyból; az aranyat aztán egyenesen a saját zsebükbe rakták, és késő estig serénykedtek az üres szövőszékek mellett. Jó lenne megtudni, hogyan haladnak a szövéssel gondolta a császár. Ám feszélyezte a gondolat, hogy a hivataluk betöltésére alkalmatlanok nem láthatják a kelmét. Magáról úgy hitte, nincs mitől félnie, ám jobbnak látta, ha előbb valaki más ellenőrzi helyette a dolgok állását. Az egész város tudta, milyen különös tulajdonsággal rendelkezik a szövet, és mindannyian meg akartak bizonyosodni arról, mennyire hitványak vagy ostobák az ismerőseik. Sokat tapasztalt és megbízható miniszteremet küldöm el a takácsokhoz gondolta a császár. Leginkább ő tudja megítélni, hogy néz ki a kelme, mivel bölcs, és nála jobban senki nem képes ellátni a feladatát. A derék öreg miniszter tehát kiment az előcsarnokba, ahol a két csaló szorgoskodott az üres szövőszékeknél. Istenem, segíts! gondolta az agg miniszter, és merőn bámult maga elé. Semmit sem látok! Ám ezt egy szóval sem árulta el. A két csaló megkérte őt, hogy jöjjön közelebb, és mondja el a véleményét a színekről és a mintázatról. Aztán az üres szövőszékre mutattak, az agg miniszter pedig tovább meresztgette a szemét; de semmit sem látott, mivel nem is volt mit látnia. Jóságos ég! gondolta. Lehetséges, hogy ilyen ostoba legyek? Ezt sosem hittem volna, és senki sem tudhatja meg. Vagy a tisztségemre lennék alkalmatlan? Nem Nem árulhatom el, hogy nem látom a kelmét. Szóval, mit szól hozzá? kérdezte az egyik takács. Ó, egészen csodálatos bámulatosan szép! válaszolta az agg miniszter szeméhez emelve szemüvegét. Micsoda finom minta, és micsoda színek! Jelenteni fogom a császárnak, hogy tökéletesen elégedett vagyok vele. Hát ezt örömmel halljuk mondta egyszerre mindkét takács; majd sorra vették a színeket, és elárulták a rendhagyó mintázat nevét. Az agg miniszter figyelmesen hallgatta őket, hogy mindenről pontosan beszámolhasson a császárnak. És így is tett. A csalók ezután még több pénzt kértek selyemre és aranyra, mely mint elmagyarázták a kelméhez kellett. Aztán mindet zsebre vágták, és cérna és fonál nélkül szőtték tovább a semmit. 4

5 A császár hamarosan ismét követet küldött hozzájuk: ezúttal megbízható kancellárját, hogy megtudja, hogyan halad a szövés, és mikorra készül el a kelme. Ő is úgy járt, ahogy elődje: egyre csak bámult maga elé, ámde mindhiába; semmit sem látott az üres szövőszéken. Felséges, vagy ön talán nem így találja? kérdezte tőle a két csaló; majd megmutatták és leírták neki a tetszetős mintázatot, mely nem is létezett. Tudatlan nem vagyok! gondolta a kancellár. tehát az előkelő hivatal az, amit nem nekem kellene betölteni. Meglepő, viszont nem hagyhatom, hogy mások is észrevegyék. Így magasztalni kezdte a láthatatlan kelmét, a csodás színeket, és az elegáns mintázatot. csakugyan egészen lenyűgöző mondta a császárnak. A városban mindenki a pompás szövetről beszélt. A császár is szerette volna megtekinteni, mielőtt leveszik a szövőszékről. Egész csapat kiválasztottal indult el a két csalóhoz, és vele tartott a két derék államférfi is, akik korábban már jártak az agyafúrt takácsoknál. A szövőszéknél cérna és fonál nélkül folyt a munka. Hát nem nagyszerű? kérdezte a két idős államférfi, akik már jártak ott. Felséged talán nem találja rendkívülinek a mintát és a színeket? Aztán az üres szövőszékre mutattak, ugyanis azt hitték, a többiek mind látják a ruhaanyagot. Ez hogy lehet? gondolta magában a császár. Semmit sem látok! Rettenetes! Ostoba lennék? Vagy tán az uralkodás nem való nekem? Ennél iszonyatosabb csapás nem érhetne engem Valóban nagyon mutatós! szólalt meg végül. Megfelelőnek találjuk. Aztán elégedetten biccentett, és az üres szövőszékre szegezte a tekintetét, mivel nem volt hajlandó beismerni, hogy azon semmit se lát. A császár egész kísérete csak meresztgette a szemét, ám másoknál ők sem láttak többet; mégis ugyanazt mondták, mint a császár: Valóban mutatós! és azt ajánlották az uralkodónak, hogy először a nemsokára sorra kerülő körmenet alkalmával öltse magára a csodás új ruhát. Káprázatos, ízléses és elegáns! adták a hírt szájról szájra. Mindenfelől örömujjongás hallatszott, a császár pedig mindkét csalónak egy keresztet adományozott, amit a gomblyukukba tűzhetnek, és Udvari Takácsnak nevezte ki őket. A körmenet előtti éjszakán mindkét csaló hajnalig fennmaradt, és több mint tizenhat gyertyát használtak el. Mindenki látta, milyen lankadatlanul buzgólkodnak, hogy elkészüljenek a császár új ruhájával. Úgy tettek, mintha levennék a kelmét a szövőszékről; hatalmas ollóikkal a levegőt nyiszálták; láthatatlan cérnát fűztek a tűbe, és azzal varrtak; majd végül bejelentették, hogy: Elkészült a ruha! A császár legelőkelőbb lovagjaival ment el hozzájuk; a két csaló maga elé tartott karral várta őt, mintha tartottak volna valamit, és e szavakkal fogadták: Íme a pantalló! S a hozzávaló kabát! Végül a köpönyeg! És így tovább. Oly könnyű, mint a pókháló: az ember azt hinné, semmit sem visel; ám épp ettől olyan csodálatos. Úgy van mondták a lovagok; ám semmit sem láttak, mivel nem volt mit látniuk. Ha felséged kegyeskedne levetkőzni mondták a csalók, akkor a nagytükör előtt feladhatnánk önre az új ruhát. A császár sorra levetette magáról a ruháit, a két csaló pedig úgy tett, mintha ráadnák az új darabokat, és mintha a vállára terítettek volna valamit; aztán a császár a tükör előtt forgolódva gyönyörködött magában. Remekül néz ki benne, felség! Tökéletesen áll! mondták mindenfelé. Micsoda mintázat! Milyen csodás színek! Valóban gyönyörű ruha! Odakint várják felségedet a baldachinnal, amit a körmenet alatt tartanak felséged feje fölé! jelentette be a ceremóniamester. Nos, én készen állok felelte a császár. Ugye, remekül áll? Aztán ismét a tükör felé fordult, hogy úgy tűnjék, mintha még egyszer alaposan szemügyre venné vadonatúj díszöltözékét. 5

6 A kamarások, akiknek a palást szegélyét kellett hordozniuk, lehajoltak, és úgy tettek, mintha felemelnének, majd a levegőben tartanának valamit. Nem merték elárulni, hogy semmit se látnak. Így aztán a császár a baldachin alatt végigvonult az utcákon, és az összes bámészkodó így kiáltott fel: Milyen káprázatos a császár új ruhája! Milyen elegáns az új palást! És milyen remekül áll! Senki sem merte bevallani, hogy nem lát semmit, mert akkor mások megtudnák, hogy vagy nem alkalmas a hivatalára, vagy mérhetetlenül ostoba. A császár egyetlen más ruhájának se volt soha ekkora sikere. De hát nincs rajta semmi! kiáltott fel végül egy kisgyerek. Halljátok, mit mond ez az ártatlan apróság? kérdezte a gyermek apja; és a hír szájról szájra járt: Egy kisgyerek azt mondja, nincs rajta semmi. De hát nincs rajta semmi! ordítozta végül az egész tömeg. A császár pedig reszketni kezdett, hiszen neki is igaznak tűnt, amit kiáltoztak; ám azt gondolta magában: Végig kell járnom a körmenetet! És ezért még büszkébben lépkedett, a kamarások pedig még erősebben szorongatták a nem létező palást szegélyét. 6

7 Hans Christian Andersen: Az öreg ház Lenn, az utca végén állt egy régis-régi ház. A mestergerendába faragott, tulipánokkal és kacskaringós indákkal övezett évszám arról mesélt, hogy már háromszáz esztendős is elmúlt. Régies betűkkel egész költeményeket faragtak a gerendákba, s minden ablak fölé egy-egy fintorgó arcot. A felső emelet messze kinyúlt az utca fölé, a tető tövében bádog ereszcsatorna futott, végében sárkányfej köpte az esővizet, azaz csak köpte volna, ha a szörnyeteg testén nem tátong egy hasadék, amin át csorgott az utcára a víz. A többi ház mind sokkal fiatalabb és rendesebb volt, sima falaikon széles ablakok nyíltak. Mindenki azonnal láthatta, hogy semmiben sem hasonlítanak az öreg házra. Meglehet, azt gondolták: Vajon meddig kell még elviselnünk ennek a rozzant szemétkupacnak a látványát? Szégyenére válik az egész utcának. Olyan messze nyúlik a mellvédje az utca fölé, hogy nem is látunk túl rajta. Olyan széles a lépcsője, akár valami kastélynak, s olyan meredek, mintha egy templomtoronyba vezetne. A kerítés gyászos, szakasztott egy családi kriptáé, és nevetséges rézgombok díszelegnek rajta. Az öreg házzal szemközt is egyforma, új házak álltak, s azok is épp annyira megvetették, mint a többiek az utcában, ám egyiknek az ablakában egy pirosló arcú, csillogó szemű fiúcska üldögélt, s ő bizony nagyon szerette az öreg házat, akár nap sütötte, akár a holdfény burkolta félhomályba. Gyakorta nézegette a kopott falakat, elképzelte, milyen lehetett az utca azokban a régi időkben, amikor még minden házon mellvéd díszelgett, lépcsők kanyarogtak, a tetőkön csúcsos manzárdablakok kukucskáltak, maga előtt látta az alabárdos katonákat és a számtalan, sárkány és griffmadár formájú ereszcsatornát. Ezt a házat arra teremtették, hogy a kisfiúk ábrándozzanak felette. Egy öregember lakott a régi házban: bőr térdharisnyát, rézgombos kabátot és igazi rizsporos parókát hordott. A háztartásra egy másik öregember viselt gondot, minden reggel kitakarította a házat, de rajta kívül a bőrharisnyás öregurat senki nem látogatta. Néha az ablakhoz lépett, kinézett rajta, a kisfiú pedig visszanézett, és bólintott felé, mire az öregúr is bólintott: így ismerkedtek meg, s lettek barátok, anélkül, hogy valaha egy szót is váltottak volna. A kisfiú hallotta, ahogy egyszer a szülei azt mondták: Jól megy az öregúrnak a szemközti házban, csak borzasztóan magányos szegény. Következő vasárnap ezért a kisfiú valamit egy darab papírba csomagolt, majd bekopogtatott vele az öregház kapuján, és azt mondta az öregúr szolgájának: Odaadná ezt, kérem, a ház urának? Két ólomkatonám is van, ezért arra gondoltam, az egyiket nekiajándékozom, mert szegény borzasztóan magányos. Az öreg szolga elmosolyodott, amikor ezt meghallotta, majd bólintott, és bevitte az ólomkatonát a házba. Hamarosan bezörgetett a kisfiúék ajtaján, hogy meghívja a fiúcskát látogatóba. A szülei örömmel elengedték, így történt, hogy a kisfiú látogatóba ment az öreg házba. A lépcső korlátján a rézgombok aznap fényesebben ragyogtak, mint máskor, mintha csak megpucolták volna őket a kisfiú tiszteletére. Az ajtóba faragott trombitások amelyek tulipánok kelyhében álltak teli tüdőből fújták felé trombitáikat, arcuk most egészen kidudorodott. Tra-ra-ra! Megjött hát a kisfiú! Tra-ra-ra!, fújták, mire az ajtó kitárult. Körben a falakon mindenütt páncélos lovagok és selyemruhás hölgyek képei függtek, s a páncélok csörömpöltek, a selyem suhogott, ahogy a kisfiú elhaladt előttük. Egy lépcsőhöz ért, amely egy jó darabon felfelé vezetett, majd egy kicsit le, s egy romos erkélyhez vitt, melynek padlóján és korlátján gödrök és repedések éktelenkedtek, s a hasadékokból fű és zöld levelek hajtottak. Az erkélyt és falakat olyan dúsan benőtte a növényzet, hogy egészen úgy festett, mint egy kert. A korlát tövében régi cserepek álltak, melyek szamárfüles fejeket formáztak, a virágok csak úgy burjánzottak bennük kényük-kedvük szerint. Az egyik cserépből szegfű integetett felé ezernyi hajtással, és azt mondta: A szél megcirógatott, a nap megcsókolt, s jövő vasárnapra új kis virágot ígért nekem, egy új kis virágot! 7

8 A kisfiú egy szobába lépett, ahol a falakat disznóbőr tapéta fedte, melyre aranyvirágokat festettek. Aranyminta kopik, hervad, De a disznóbőr örök darab. mondták a falak. A szobában támlás, faragott székek álltak. Ülj csak le! mondták. Ó, istenem, hogy recsegek! Most már biztos, hogy engem is utolért a köszvény, mint az öreg szekrényt. Köszvényes a hátam, jaj! A kisfiú a következő szobába lépett, ahol az öregúr várt rá. Köszönöm az ólomkatonát, kis barátom! mondta az öregúr, és köszönöm, hogy eljöttél. Köszönjük! Köszönjük! Nyikorogták a vén bútorok, amelyek olyan sokan voltak, hogy szinte egymás sarkára tapostak, hogy jobban lássák a fiúcskát. Középen, a falon egy festmény függött, amely egy szépséges fiatal hölgyet ábrázolt, ám igen régies ruhában: a haja rizsportól fehérlett, a szoknyája pedig mereven elállt a derekától. Ő nem mondott köszönetet, még csak nem is nyikorgott, csak kedvesen nézett a kisfiúra. Ő honnan van? kérdezte a kisfiú, s a portréra mutatott. A szemközti kereskedőtől válaszolta az öregúr. Jó sok kép van nála, de az emberek ügyet sem vetnek rájuk, mert már egyikük sem él. Sok-sok éve ismertem ezt a hölgyet, de most már vagy fél évszázada halott. A kép alatt, a falon egy elszáradt bokrétát pillantott meg a kisfiú, és arra gondolt, hogy az is már legalább ötven éves lehet. A nagy óra ingája lassan járt előre-hátra, a mutatók megmozdultak, s a szobában minden egy kicsivel öregebb lett, bár ezt senki se vette észre. Otthon azt hallottam szólalt meg a kisfiú, hogy borzasztóan magányosnak tetszik lenni. Ó válaszolta az öregúr, régi gondolatok látogatnak meg, magukkal hozzák ajándékaikat, s látod, te is eljöttél hozzám. Mindenem megvan hát, ami kell. Azzal egy szekrényhez lépett, és egy könyvet vett elő, telis-tele képekkel: szebbnél szebb hintók álltak hosszú sorokban a képeken, olyanok, amilyeneket manapság már sehol nem látni, köröttük díszes öltözetű katonák és zászlót lobogtató emberek. A szabók zászlaján egy oroszlán volt, amely mancsai közt ollót tartott, a cipészekén pedig csizma helyett egy kétfejű sas, mert a cipészek szeretik, ha mindenből párosan van. Micsoda képeskönyv volt az! Az öregúr átment a másik szobába, hogy édes befőttet, almát és mogyorót hozzon a kisfiúnak. Csuda jó volt az öreg házban. Nem bírom elviselni! kiáltotta az ólomkatona, aki egy polcon álldogált. Nagyon unalmas itt, és én olyan magányosnak érzem magam! Ha valaki hozzászokott, hogy családban éljen, azután már képtelen itt maradni. Nem bírom ki! A napok is hosszúra nyúlnak, de az éjszakák egyenesen végtelenek. Itt egyáltalán nem olyan, mint nálatok, a szemközti házban, ahol édesanyád és édesapád sokat beszélgetnek, és ti, gyerekek, olyan remek zajt csaptok. Milyen csendes minden az öregúr házában! Nincs senki, aki megcsókolja. Senki, aki barátságosan nézzen rá, s még karácsonyfája sincs. Neki már csak a sír maradt. Nem bírom elviselni! Ne láss mindent olyan sötéten! mondta a kisfiú. Szerintem itt minden nagyon szép, s a régi gondolatok is eljönnek látogatóba, és magukkal hozzák ajándékaikat. Meglehet, de én bizony még nem láttam, s nem is ismerem őket jelentette ki a katona. Nem bírom elviselni! Pedig muszáj válaszolta a kisfiú. Ekkor az öregúr mosolyogva jött vissza a szobába, kezében tányéron édes befőttet, almát és mogyorót tartott, s a kisfiú nem gondolt többet az ólomkatonára. Elégedetten tért haza, napok, majd hetek teltek el, az öregúr és a kisfiú gyakran bólogatott egymás felé az ablakból, s a gyermek hamarosan ismét átment látogatóba. 8

9 A faragott trombitások azt fújták: Tra-ra-ra! Itt a kisfiú! Tra-ra-ra! A régi képeken csörömpöltek a kardok és a páncélok, suhogtak a selyemruhák, a disznóbőr tapéta mesét mondott, az öreg székek pedig köszvényre panaszkodtak. Épp olyan jó volt minden, mint első alkalommal, mert odaát egyik nap olyan, mint a másik. Nem bírom ki! Nem bírom ki! mondta az ólomkatona. Ólomkönnyeket sírtam! Itt minden alszik, minden álmodik! Inkább vonulnék hadba, és veszíteném el karomat, lábamat, akkor legalább történne valami! Nem bírom ki! Most már tudom, mit jelent az, hogy a régi gondolatok eljönnek látogatóba, és magukkal hozzák ajándékaikat. Hozzám is eljöttek, s nekem elhiheted, nem sok örömem volt bennük. Már ott tartottam, hogy levetem magamat a polcról. Magam előtt láttalak titeket mind, a szemközti házból, mintha csak valóságosak lettetek volna. Vasárnap reggel volt, s ti, gyerekek körülálltátok az asztalt, és zsoltárokat énekeltetek, ahogy minden reggel. Áhitatosan összekulcsoltátok a kezeteket, és a szüleitek épp ilyen jámborul álltak mellettetek. Kinyílt az ajtó, és a kishúgodat, Mariát hozták be rajta, aki még nincs kétéves, s aki amikor csak zenét hall, azon nyomban táncra perdül. Amikor meghallotta, hogy énekeltek, rögtön táncolni kezdett, de nem találta el az ütemet, mert a zsoltárok ehhez túl lassúak, így fél lábon álldogálva, lehajtott fejjel várt egy picit, de nem eleget. Ti megpróbáltatok nem nevetni, ami igen nehéz volt, de én úgy nevettem, hogy leestem az asztalról, és megütöttem magam, amit meg is érdemeltem, hiszen akkor nem illett nevetni. Most minden, amit valaha láttam, újra lejátszódik előttem, s tudom, ezek lehetnek a régi gondolatok, akik látogatóba jönnek az ajándékaikkal. Mondd csak! Még mindig énekeltek vasárnaponként? Mesélj a kis Mariáról! És hogy van bajtársam, a másik ólomkatona? Biztosan nagyon boldog. Nem bírom elviselni. Elajándékoztalak mondta a kisfiú. Itt kell hát maradnod, nem érted? Ekkor belépett az öregúr egy dobozzal a kezében, ami csurig volt szebbnél szebb kacatokkal: volt benne arcpirosítós szelence, parfümös üvegcse, díszes, aranyozott kártyák, amilyeneket manapság már sehol sem kapni, és számtalan apró doboz, amiket egytől-egyig kinyitogattak. Végül az öregúr odaült a zongorához, s ahogy felhajtotta a fedelét, a kisfiú látta, hogy annak belsejére színes tájképet festettek, ám a zongora sajnos igen hamisan szólt. A kisfiú ezután a festményen látható hölgyről kérdezgette az öregurat, és annak szemei fényesen felragyogtak. Háborúba megyek! Háborúba! kiáltotta az ólomkatona teli torokból, és levetette magát a polcról. Hová tűnhetett? Hiába kereste az öregúr, hiába kutatott utána a kisfiú, sehol sem találták. Meglesz, meglátod! vigasztalta az öregúr. De bizony soha nem került elő, mert a padló tele volt lyukakkal, repedésekkel, s a kis katonát úgy nyelte el az egyik, mint a sírgödör. Véget ért a nap, s a kisfiú hazament. Napok, hetek múltak el. Olyan hideg volt, hogy az ablakokat belepte a jégvirág, és a kisfiúnak, ha ki akart látni az utcára, rá kellett lehelnie, s a kicsiny résen nézegethette csak az öreg házat. A hó vastagon belepte a díszes faragásokat és feliratokat, s úgy beterítette a lépcsőt, mintha senki se lakott volna az öreg házban. Így is volt, valóban senki sem lakott odaát, mert az öregúr meghalt! Egy este kocsi érkezett a ház elé, abba tették a koporsóját, és elvitték vidékre, a családi sírboltba. Senki nem kísérte utolsó útjára, mert már egyetlen barátja sem volt életben, csak a kisfiú dobott csókot utána búcsúzóul, ahogy a kocsi kigördült a kapun. Néhány nappal később árverést tartottak az öreg házban, és a kisfiú látta, miként viszik el idegenek a festményeket, amelyeken a lovagok és hölgyeik mosolyogtak, a szamárfüles virágtartókat, a székeket és szekrényeket. A titokzatos hölgy portréját előbb ide-oda tették, majd az árus, aki annak idején eladta az öregúrnak, visszavitte, és felakasztotta a boltjában, mert a régi kép senkinek sem kellett. Eljött a tavasz, és lebontották az öreg házat, hiszen mindenki csak értéktelen romhalmaznak tartotta. A kisfiú beláthatott a nyitott szobákba, ahol leszaggatták a falról a disznóbőr tapétát, 9

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek.

Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek. 8 II Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek. Mi, többiek maradtunk. Bár a tanárok igyekeztek gyorsan eltüntetni

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank]

[Erdélyi Magyar Adatbank] KÉSEI DOLGOK [Vákát oldal] Amikor hosszú évekkel később e munka írója találkozott néhány férfiúval, kik ott bent, ám kint is meséltek neki e régi időkről, amidőn ő még nem járt a szigeten első dolga volt

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Benedek Elek Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, a hármas üveghegyen is túl, túlonnan túl Megálljatok csak, nem jól kezdettem Hát: volt egyszer

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

http://webovoda.blogspot.com/

http://webovoda.blogspot.com/ http://webovoda.blogspot.com/ B e t l e h e m e s j á t é k Szereplők: Király, szolga, Mária, József, egy paraszt család (akiknél a betlehemes játszódik), a betlehemet vivők, angyalok, pásztorok. Az egész

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. 1 2 Nagyon régen, mielőtt megszülettél, 'Abdu'lBahá ellátogatott Amerikába. Az utazás alatt Amerikában

Részletesebben

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi I. A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi értelme ennek az unalmas hímzésnek! A mamának már

Részletesebben

2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN. Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta

2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN. Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta 2007. 01. 21. 2007. 01. 22. 2007. 01. 27. 2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta Ötszáz jelentkezőből lett az

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van Százat egy ütéssel Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy mesterlegény, kinek se égen, se földön nem volt egyebe egy rongyos garasánál. Elindult ő vándorolni. A mint ment, mendegélt hegyen völgyön

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD TATAY SÁNDOR Húshagyókedd Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Tatay Sándor jogutódja Barabás már kilencedik napja kerülgette a várost. S e kilenc napot megelőző kilenc hónapig vándorolt.

Részletesebben

ALEA, az eszkimó lány. Regény

ALEA, az eszkimó lány. Regény ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen

Részletesebben

A Dumort Hotel tündöklése

A Dumort Hotel tündöklése A Dumort Hotel tündöklése Bane krónikák 5. CASSANDRA CLARE MAUREEN JOHNSON B A N E K R Ó N I K Á K Ötödik könyv A Dumort Hotel tündöklése Könyvmolyképző Kiadó, 2014 3 A Dumort Hotel tündöklése Bane krónikák

Részletesebben

Max Lucado: Értékes vagy

Max Lucado: Értékes vagy Max Lucado: Értékes vagy A foltmanók kicsi, fából készült emberkék voltak. Mindannyian Éli fafaragómester keze alól kerültek ki. A mester műhelye messze fent a hegyen állt, ahonnan szép kilátás nyílt a

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és Németh István Talyigán vetett ágy Háti itt van a tavasz is megint. A tavasz mindig eljön, meg a: nyár is, meg a tél is, ha várják, ha nem. Az ember szerencséje em jđn el soha. Hiába várják, hiába futnak

Részletesebben

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén 1. A támadás Viktor az erőd tetejéről nézte a közeli erdőt. Minden nyugodtnak tűnt mozgásnak semmi nyomát nem látta. Pedig érezte a jelenlétüket, tudta, hogy a közelben vannak, nem látja őket, de valahol

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT kiscica Sophy Williams rajzaival Könyvmolyképző Kiadó Szeged, 2013 3 Robinnak 5 Elso fejezet Füttyszó hasított a levegőbe. Ben Williams és Rob Ford! Most azonnal gyertek

Részletesebben

Szentendrei emlék BALLAI LÁSZLÓ COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA.

Szentendrei emlék BALLAI LÁSZLÓ COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA. BALLAI LÁSZLÓ Szentendrei emlék COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA. MEGJELENT AZ EZREDVÉG IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALOMKRITIKAI FOLYÓIRAT XIV ÉVFOLYAM, 6-7. (2004. JÚNIUS-JÚLIUSI)

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis csillag a milliárdnyi többi között állt fenn az égen. Végtelenül messzi kis fehér pont volt csupán. Senki sem vette észre - éppen ez volt bánata. Hajnalban

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma

Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma Magyar népmese Illusztrációk: Szabó Enikő Egy királynak volt három leánya, akik már nagyra felnőttek, és mégsem eresztette őket atyjuk a napvilágra. Egyszer a legöregebbik

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet)

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Észak hírnökei 4023 Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Az Opera szálló Hamburg külterületén, egy építkezés mellett állt. Jóval éjfél után érkeztünk meg, útközben többször is megálltunk, hogy

Részletesebben

KIHALT, CSENDES UTCA

KIHALT, CSENDES UTCA KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját

Részletesebben

Egy magyar élet kicsiny tragédiája

Egy magyar élet kicsiny tragédiája Egy magyar élet kicsiny tragédiája Gellér Barnabás Eget rengetı, dobhártyát szakító, csikorgó zakatolás, vasúti megálló, kietlen táj ébreszt édes álmomból. Oldalamat kékre-lilára nyomták a kemény pad vasrácsai.

Részletesebben

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába 2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. Bolondos szerszámok MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. Bolondos szerszámok MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI Bolondos szerszámok MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni. Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek,

Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába. Máté 18:3 (Károli Gáspár fordítása) Prológus Angyalok az Arby s-ban

Részletesebben

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo ANDALÚZIAI SZERENÁD SuSANNA AgoStINo 1. fejezet Éjszaka eleredt a hó, és reggelre már vastagon ellepte az Alpok téli üdülőhelyeit. A sűrű hópelyhek között a hegycsúcsok körvonalai elmosódtak, és a táj

Részletesebben

IGE. rovat. Lelki percek

IGE. rovat. Lelki percek A nyíradonyi Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola lapja I. évfolyam, 1. szám Nyíradony, 2011. október Lelki percek Papp Miklós lelki igazgató rovata Ha azt mondod egy embernek: milyen nagyszerű

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első

Részletesebben

Ez a könyv.... kalóz tulajdona

Ez a könyv.... kalóz tulajdona Ez a könyv... kalóz tulajdona A kis csapat öt főből áll, mint kézen az ujjak. A Tengeri Mackók a Kalóziskola első évét járják, és arra pályáznak, hogy igazi tengeri medvévé váljanak! Az angol származású

Részletesebben

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel.

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel. GISELLE Zöldes, párás üveg. Eső áztatja. Vízcseppek csorognak. Halványzöld felírat fut végi az üvegen. Az emberi lény egy esős, párás üvegen át nézi és vizsgálja a világot. Homályosan lát. A földönkívüliek

Részletesebben

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT 1. fejezet Jack Reacher egy dupla feketét rendelt, csokireszelék és cukor nélkül, nem porceláncsészében, hanem mûanyag pohárban, és még mielõtt kihozták volna a kávét az asztalához, végignézte, ahogy egy

Részletesebben

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget.

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. 5 PERCES MENEDZSMENT TANFOLYAM 1. lecke Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és

Részletesebben

Így aztán a nagy tölgyfák alatt, egy pokrócon nekiálltunk ultizni. Ferkó, a figyelő pufajka kabátját szép vánkos alakúra tűrte, és az egyik sínre

Így aztán a nagy tölgyfák alatt, egy pokrócon nekiálltunk ultizni. Ferkó, a figyelő pufajka kabátját szép vánkos alakúra tűrte, és az egyik sínre A KISVASÚT Leérettségiztem. Az Erdőmérnöki Egyetemre fél pont híján nem vettek fel. Bölcs nagybátyám tanácsára az Észak-somogyi Állami Erdőgazdaságnál helyezkedtem el fizikai munkára, bizakodva, hogy igyekezetemet

Részletesebben

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak

Részletesebben

Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Tanuló neve: Dátum: Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Egérszegi Cincin más volt, mint a többi egér. Ilyen kicsi egeret még életemben nem láttam! jegyezte

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Isten hozta őrnagy úr!

Isten hozta őrnagy úr! Isten hozta őrnagy úr! Filmrészlet szöveges átirat Napsütéses idő van, a házak előtt egy négytagú tűzoltózenekar vidám indulót játszik. A zenészek barna egyenruhában vannak, fejükön tűzoltósisak. A zenekart

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

MESE A TULIPÁNRÓL. Prológus.

MESE A TULIPÁNRÓL. Prológus. MESE A TULIPÁNRÓL Prológus. Mindennap találkoztam egy szüntelenül jókedvű, igen öreg emberrel. Ki ez a különös öregúr, mért van állandóan ilyen virágos kedve? Egy hatvannyolc-hetvenéves embernek még sincs

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS

Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS Simeon várakozása (LK 2,21-40) 21Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte,

Részletesebben

Óravázlat. Megjegyzés. munkaforma. I. Bevezető beszélgetés, ráhangolódás: Közös megbeszélés az óravezető irányításával, frontális munkaforma.

Óravázlat. Megjegyzés. munkaforma. I. Bevezető beszélgetés, ráhangolódás: Közös megbeszélés az óravezető irányításával, frontális munkaforma. Óravázlat Készítette: Csillagné Lugossy Marianna (kiegészítette Bubernik Eszter) Évfolyam: 5. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Az óra témája: Más, mások tulajdonának tisztelete. Az emberi

Részletesebben

Az üstökös BENEDEK SZABOLCS. 1973-ban született Buda - pesten. Egyetemi tanulmá - nyait a Budapesti Közgazdaságtudományi

Az üstökös BENEDEK SZABOLCS. 1973-ban született Buda - pesten. Egyetemi tanulmá - nyait a Budapesti Közgazdaságtudományi BENEDEK SZABOLCS 1973-ban született Buda - pesten. Egyetemi tanulmá - nyait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye tem Társadalomtudományi Ka - rán, politikatudomány szakirányon végezte. Legutóbbi írását

Részletesebben

Főnixmadár. A hazugság polipkarjai

Főnixmadár. A hazugság polipkarjai Főnixmadár A hazugság polipkarjai Előszó A könyv igaz történet, a szerző által megélt és felidézett eseményeken alapul. Egy történet két lélek egymásra találásáról, amelyet a hazugság polipkarjai tartanak

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom NAGYTAKARÍTÁS Én csak egy szegény asszony vagyok. Asszonyiságom utolsó éveit számlálgatom már, a fejemen tincsekké duzzadtak a fehér hajszálak, az arcomon, a szám körül megszaporodtak a ráncok, lekúsznak

Részletesebben

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Írnod kell kislányom, erre születtél! Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Tudom Édes, írnom kellene, de bajban vagyok. Talán azt a témát kéne papírra vetnem, amit

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó, Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,

Részletesebben

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Írta: Bagdi Bella, Petőné Honvári Jolán Szerkesztette: Feledi Eszter Illusztráció: Tarjányi

Részletesebben

Most akartam éppen letenni a kalapomat. Hogyan tegyem le az ön dicséretei után? Ön azt gondolná, hogy leénekelte a fejemről.

Most akartam éppen letenni a kalapomat. Hogyan tegyem le az ön dicséretei után? Ön azt gondolná, hogy leénekelte a fejemről. GYORSVONATON Budapest A vonat öt perc múlva indul. Ma alig van utazó: az idő borongós. Lehet, hogy esik is. Az én kocsimban egy fiatal házaspár ül. A szomszéd fülkében foglaltak helyet. Ahogy bepillantottam,

Részletesebben

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám A barátság legszebb aktusa az, Midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük. ( Berzsenyi Dániel )) EZÜSTHARANG A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály

Részletesebben

Claire Kenneth. Randevú Rómában

Claire Kenneth. Randevú Rómában Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

M. Veress Mária. Szép halál

M. Veress Mária. Szép halál 184 Rügyek Szép halál Először nem figyeltem fel a kiáltásra, nem volt abban semmi különös, hogy valaki ordibál, megszokott volt ez arrafelé. Csak mikor közelebb értem, akkor hallottam, hogy mintha segítségért

Részletesebben

Bettina Gerold az elegánsan berendezett ebédlõ ablakánál állt. A csinos, negyvenes asszony a kert pázsitján túl magasodó gyárépületet figyelte,

Bettina Gerold az elegánsan berendezett ebédlõ ablakánál állt. A csinos, negyvenes asszony a kert pázsitján túl magasodó gyárépületet figyelte, I. Bettina Gerold az elegánsan berendezett ebédlõ ablakánál állt. A csinos, negyvenes asszony a kert pázsitján túl magasodó gyárépületet figyelte, fivére, Fritz Herbig üzemét. Ebédidõ volt. A gyár kürtje

Részletesebben

LENNIE KELL FALK GYÖRGY ÖTVÖS

LENNIE KELL FALK GYÖRGY ÖTVÖS Jöttek, megvettek egy darabot, és leöntették az öntõvel. Nem vagyok én máriás huncut, nem dolgozok én másnak. E EMBER AKINEK LENNIE KELL FALK ÖR ÖTVÖS A MÚLÓ IDÕ NOMÁBAN AZ ÖTVÖS Szemereg az esõ, és metszõen

Részletesebben

Itt van! Már megint nem hagy békén a reggel. Itt parancsolgat, és ébresztőt harsog a fülembe, pedig én nagyon álmos vagyok. Na, mindegy! Most kikukucskálok a takaróm alól, hátha mégis éjszaka van és lehet

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

NATAŠA KRAMBERGER PUBLISHED BY: JAVNI SKLAD REPUBLIKE SLOVENIJE ZA KULTURNE DEJAVNOSTI - REVIJA MENTOR, 2007 TRANSLATED BY: GÁLLOS ORSOLYA

NATAŠA KRAMBERGER PUBLISHED BY: JAVNI SKLAD REPUBLIKE SLOVENIJE ZA KULTURNE DEJAVNOSTI - REVIJA MENTOR, 2007 TRANSLATED BY: GÁLLOS ORSOLYA SAMPLE TRANSLATION NATAŠA KRAMBERGER SZEDER-ÉGBOLT PUBLISHED BY: JAVNI SKLAD REPUBLIKE SLOVENIJE ZA KULTURNE DEJAVNOSTI - REVIJA MENTOR, 2007 TRANSLATED BY: GÁLLOS ORSOLYA ORIGINAL TITLE: NEBESA V ROBIDAH:

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

FARKAS KATALIN. Félvér Tigris. Derna krónikák 1.

FARKAS KATALIN. Félvér Tigris. Derna krónikák 1. FARKAS KATALIN Félvér Tigris Derna krónikák 1. 1. Meglepetés A mai napom is ugyanúgy kezdődött, mint minden hétköznapom. Kicsit morcosan keltem fel, unottan ettem meg a reggelit, lassan öltöztem fel és

Részletesebben