Táplálékhálózatok. Populációk kölcsönhatása ökológiai hálózatokban. Páros populációs kölcsönhatások jellemzés I.
|
|
- László Pintér
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Táplálékhálózatok Táplálékhálózattal kapcsolatos alapfogalmak: táplálékhálózat, trofikus szint fogalma. Trofikus kapcsolatok, táplálékhálózatok jellemzői. Klasszikus táplálékhálózatok, fajok és funkciós csoportok. Simon Edina 22. november 9. Populációk kölcsönhatása ökológiai hálózatokban Közösség: az egy élőhelyen, együtt előforduló populációk összessége. Működésében: a biotikus kölcsönhatások, az élettelen környezettel kialakított kölcsönhatások alapvetően szerepet játszanak. versengés tanulmányozására célszerű horizontális közösségeket, más néven guildeket elkülöníteni. Guildek: az azonos forrásokat hasonló módon hasznosítható fajokat foglalják magukba. Ezek általában azonos vagy közeli táplálkozási szinten helyezkednek el. Páros populációs kölcsönhatások jellemzés I. faj hatása fajra a kapcsolat erőssége alapján, lehet: erős vagy gyenge lehet egyirányú vagy kölcsönös strukturálisan szimmetrikus, ha kölcsönös Páros populációs kölcsönhatások jellemzés II. Funkcionálisan szimmetrikus: ha kölcsönös, és közel azonos erősségű aszimmetrikus: ha kölcsönös, de különböző erősségű Előjel alapján:
2 Édesvízi kapcsolatrendszerek grafikus bemutatása Páros populációs kölcsönhatások jellemzés III. kölcsönhatás erősségének jellemzése: minőségi jellemzés: az erős és gyenge kapcsolatok elkülönítése mennyiségi jellemzés: a két faj közötti szénátadás rátájának meghatározása. zt mérik, hogy hány mg szén kerül át a zsákmányból a ragadozóba, egységnyi idő alatt, egységnyi területen. szemikvantitatív erősség: 5 fokú skálán adják meg a kapcsolat erősségét. Páros populációs kölcsönhatások jellemzés IV. Kölcsönhatás előjelének változása Egy kölcsönhatás fontos jellemzője, hogy térben és/vagy időben mennyire állandó. Pl. egy költöző madár és zsákmány fajai között a táplálkozás kapcsolata szezonális. Mivel a kapcsolatok is változásokat mutatnak, a kapcsolathálózat folyamatos átalakulásban van. Meg is szűnhetnek, ki is alakulhatnak kapcsolatok, ill. relatív erősségei is évszakos változást mutatnak. a homár ezzel a kürtcsiga fajjal táplálkozik egyes szigeteken, a homárból több van, és erős predációs nyomást fejt ki a ritkább csigákra nem tudnak elszaporodni, más szigeteken a homár ritka és rengeteg a csiga bekerítik a homárt és elpusztítják, néhány évente, ha betegség üti fel a fejét az éppen aktuális ragadozónál a zsákmány esélyt kap az előjel megváltoztatására. Jasus lalandii urnupena papyracea 2
3 Táplálkozási kapcsolatok Táplálkozási, ún. trofikus kapcsolat: ragadozózsákmány, növényevőnövény, gazdaparazita kapcsolat, minden olyan indirekt kölcsönhatás, melynek létrejöttéhez kizárólag trofikus kapcsolatok járulnak hozzá (pl. forráskompetíció), nemtrofikus kapcsolat pl.: antibiózis, allelopátia Közvetett populációs kölcsönhatások páros fajkölcsönhatások mellett gyakori jelenség, hogy 2 faj egy 3. közvetítésével gyakorol hatást egymásra. fajok és a kölcsönhatástípusok számát növelve közvetett kapcsolatokra rengeteg kombinációs lehetőség adódik. Legkorábban felismert közvetett hatás a közös forrásokért történő versengés, forráskompetíció eredménye. Forráskompetíció Trofikus kaszkád Két közvetlen trofikus kapcsolat következménye a versengő populációk közötti közvetett hatás. és C faj egyaránt táplálkozik fajjal. Ha faj elszaporodik, faj denzitás lecsökken, s ez C fajra kedvezőtlenül hat. közvetett negatív hatást fejt ki Cre. C faj fogyasztja t, faj fogyasztja Ct. faj C fajra közvetett pozitív hatással van. trofikus kaszkád láncreakcióhoz vezet. denzitásának megváltozása közvetve megváltoztathatja C denzitását. Egy ragadozó () úgy fejti ki közvetett, pozitív hatását egy növényfajra (C), hogy az azt fogyasztó növényevőből () táplálkozik. C 3
4 Forráskompetíció és trofikus kaszkád Forráskompetíció: strukturálisan szimmetrikus kölcsönhatás, negatív, horizontálisan hat. Trofikus kaszkád: strukturálisan aszimmetrikus, pozitív, vertikálisan hat. közvetett hatások fontossága Szerepe a közösség szabályozásában Összetettebb közösségekben rendkívül hosszú indirekt hatásláncolatok lehetnek. Erősségük jól ismert közösségeknél a hatások erőssége becsülhető. vizsgálatok arra utalnak, hogy meglepően hosszú és erős közvetett kölcsönhatások lehetségesek. hosszú közvetett populációs hatás (lánchatás) 9899es évek: az alaszkai partok menti intenzívebb halászat következményei: kevesebb hal jutott a fókáknak kevesebb fóka a kardszárnyú delfineknek, a delfinek délebbre költöztek jelentősen megritkították a tengeri vidrákat táplálékaik a tengeri sünfajok elszaporodtak, a tengeri sünök lelegelték a hínárerdőket, majd egyes területekről ők is kipusztultak, a hínárerdők sok fajnak nyújtottak kizárólagos élő, búvóvagy párzóhelyet ezek a fajok is elvándoroltak vagy kipusztultak. Trofikus kaszkád típusú közvetett hatásra példa párduchiúz és az üregi nyúl esete: a hiúz egyik zsákmányállata a nyúl, több a hiúz több a nyúl, ill. kevesebb a hiúz megritkultak a nyulak magyarázat: a hiúz fogyasztja a közepes ragadozókat is (róka, vadmacska), melyek szintén nyúllal táplálkoznak, és ezzel közvetett módon a hiúzpopuláció növekedése többet használ, mint amennyit a közvetlen fogyasztással árt a nyúlpopulációnak. közepes ragadozók 4
5 Közvetítő, intermedier fajok I. Közvetítő, intermedier fajok II. ) Leggyakrabban populációméretük megváltozása révén továbbítják a hatást. populációméret növekedése vagy csökkenése az, mely a további kölcsönható populációk növekedési rátájára hat. 2) közvetítő faj viselkedése fejt ki indirekt hatást: paraziták () hatására a gazdaállat () élőhelypreferenciája megváltozik, így a vele táplálkozó ragadozók (C) köre is átalakul. 3) z általa kibocsátott molekulák összetétele fejt ki hatást: hatására olyan anyagot termel, melyet C érzékel. Pl.: a növényevő rovarokra () gyakran találnak rá parazitáik (C) a növény () által kibocsátott, a növényevőre fajspecifikus molekulák detektálása révén. Helicoverpa virescens parazitája a Cardiochiles nigriceps a rágás során a növényből felszabaduló anyagokat követve találja meg gazdáját. Közvetítő, intermedier fajok III. 4) Élettelen környezetre kifejtett hatásuk is közvetíthet. Pl. gátakat építő közönséges hód, szavannát feltúró földimalac. Ezeket a fajokat ökoszisztémamérnököknek is nevezik, melyek esetében az élettelen környezet tölti be a közvetítő () szerepét. Ha az ökoszisztémamérnökök () populációmérete megváltozik, változásokat tapasztalunk más fajnál (C) is. Táplálékhálózat a közösségeket táplálkozási hálózatokkal jellemezhetjük, amelyben a trofikus kapcsolatokat diagrammatikusan megrajzoljuk, a táplálkozási hálózat több/sok táplálkozási hálózatból áll, melyek legegyszerűbb esetben 4 alapelemből, szintből épülnek fel, a táplálkozási hálózat azon része, amelyben az anyagés energia áramlik, a sink alhálózat, amelyből ez történik az pedig a source (forrás) alhálózat. 5
6 Táplálékhálózatok jellemzése I. Évszázados múltra tekint vissza, de a módszertani problémák súlyossága miatt csak nagy körültekintéssel lehet értelmezni, általánosítani az eredményeket. Négy közismert klasszikus eredményt szokás kiemelni: ) a táplálékhálózatokat alkotó táplálkozási láncok ritkán hosszabbak 45 lépésnél, 2) a fogyasztók és zsákmányfajok számának aránya ¾ körül van, 3) ritka az omnivória, 4) ritka a körkörös szerkezetű tápláléklánc (pl. C ) Táplálékhálózatokkal kapcsolatos újabb megközelítések több korábbi eredményt felül kellett vizsgálni, több példa ismeretes hosszú (6 lépés) táplálékláncra, elterjedtnek tűnik az omnivória, helytálló megközelítés: a termelőktől a csúcsragadozók felé haladva csökken a fajok száma, de nő az egyedek testmérete. Harmadlagos fogyasztók Ragadozók Másodlagos fogyasztók Ragadozók Elsődleges fogyasztók Növényevők Termelők: növények fák, bokrok, lágyszárúak Trofikus magasság Érvényes a biomasszapiramis elv: a felsőbb táplálkozási szinteken csökken a biomassza mennyisége. Kivételt képeznek a tengeri közösségek (biomasszájuk kicsi, elegendő mennyiségű táplálékot képesek szolgáltatni a felsőbb szintek számára. informatív, mely nem egész szám, valamilyen folytonos skála mentén rendezi el a fajokat annak alapján, hogy a termelőktől átlagosan hány lépésen át jutnak energiához, definíció szerint: egy csak termelő, más fajjal nem táplálkozó faj trofikus magassága. pl. egy faj trofikus magassága: 2,2 elsősorban növényt eszik, de kisebb mértékben növényevőkkel is táplálkozik. 6
7 nagy közösségek vizsgálata Interakciós hálózatok Fajgazdagsága miatt rendkívül bonyolultak, és gyakran végletesen leegyszerűsítik. hálózat bonyolultságának csökkentése érdekében rendszerint másodlagosan is fel kell dolgozni az alapadatokat. Másik megoldás a nagy közösségek vizsgálatára a fajok nagyobb egységekbe történő csoportosítása. Pl. a tenger gerinctelen élőlényét 45 alkalmasan megválasztott funkciós csoportba vonhatjuk össze: pl. zooplankton, fitoplankton. új szemléletű megközelítés, lényege: csak a legjelentősebb kölcsönhatásokat veszi figyelembe sokszor a kutató a terepi tapasztalatára támaszkodva egyszerűsíti le a vizsgált, eredetileg nagyon bonyolult hálózatot, ezzel kezelhető formába hozva azt. Klasszikus kutatások problémája legkülönfélébb típusú hálózatokra egyformán érvényes általános összefüggéseket igazak. Mai vélemény: más a mérsékelt övi erdők táplálékhálózataiban, más a sekély vizű tavakban, más a nyílt tengeri közösségekben. Vizes élőhelyeken célravezetőbb a trofikus komponensek vizsgálata. Szárazföldi rendszerekben nehezebb összevonni a fajokat, több a fajspecifikus kapcsolat. Kompetitív vagy ragadozózsákmány kapcsolatok dominálnake a közösségben? Ha az faj nem él egy adott közösségben,. egyedei nem találnak elég tápanyagot, ill. táplálékot, 2. vagy ragadozói pusztítják, 3. vagy versenytársai kiszorítják. 2. esetben a közösség szerveződésében a ragadozózsákmány kapcsolat játszik döntő szerepet, míg az. és 3. esetben a fajok közötti versengés valamilyen formája. Sok vita módszertani és fogalmi problémák miatt lezáratlan. 7
8 Trofikus vagy nemtrofikus kapcsolatok dominálnake? Közösség egyes populációi számára a nemtrofikus kapcsolatok létfontosságúak. Pl. vizes élőhelyen rengeteg helyhez kötött faj szilárd aljzatot igényel, ami egy másik élőlény teste lehet. Pl. eltűnő osztrigatelepek egyben sok más faj alapos megritkulását okozták. Növényfajok között kialakuló kapcsolatok kutatása során is bebizonyosodott a nemtrofikus kapcsolatok fontossága. Táplálkozási hálózatok stabilitását befolyásoló tényezők. Kompartmentalizáció 2. trofikus szintek száma 3. ragadozók és zsákmányfajok aránya a táplálkozási hálózatban 4. táplálékspecializáció foka 5. Nemdemográfiai jellegű stabilitás Kompartmentalizáció Egyes közösségek alegységekre (komparmentekre) oszthatók, melyeken belül az interakciók erősebbek, mint az alegységek között. Érvényes lehet, pl. tengeri, édesvízi és szárazföldi habitatokat egyaránt felhasználó közösségek, melyekben a habitatok közötti trofikus szinteken átnyúló és horizontális kapcsolatok egyaránt felfedezhetők. Primm & Lawton (98): a habitatok közötti kompartmentalizáció valószínűbb, mint a habitaton belüli. Trofikus szintek száma ) Energiaáramlási hipotézis: Feltételezés: a táplálkozási hálózatban található nagyobb energia mennyiség stabilizálóan hat és a trofikus szintek számát is meghatározza. Földre jutó napenergia max. hasznosítási foka a növények által csak 4% minden további fogyasztási szint ezen a hatékonyságon építkezik, és a tapasztalatok szerint az előző szint Etartalmának kb. %át. Felvetődik: Eban gazdagabb közösségek több trofikus szinttel is rendelkezneke? táplálkozási láncok hossza átlagosan 3 volt. 8
9 ) Stabilitás és a táplálkozási lánc hossza Primm & Lawton (977): nem energetikai limitációk határozzák meg a szintek számát, hanem az, hogy 5nél nagyobb elemszámú táplálkozási láncok önmagukból következően instabilak. Vizsgálat: azonos elemszámú, de horizontálistól (4 elemű, 2 szintű) a lineáris (4 elemű, 4 szintű) felé haladó modell táplálékhálózatokon azt vizsgálták, hogy a trofikus szintek száma mennyiben befolyásolja a közösség törékenységét Eredmény: a hosszabb táplálékláncok súlyos fluktuáción mentek át, akár a csúcsragadozó elvesztése is bekövetkezhet, a horizontális hálózatok helyreállási ideje rövidebb volt, amit a horizontális kapcsolatok nagyobb számának, semmint a trofikus szintek számának tulajdonítottak. ragadozók és zsákmányfajok arány a táplálkozási hálózatokban Hagyományos felfogás: konstans Pl. édesvízi gerinctelen közösségekben,36 ragadozó/zsákmány faj arány. z összes trofikus szintet figyelembe véve: bazális fajok (zsákmány) közbülső/ intermedier fajok (zsákmány és ragadozó is) csúcs fajok (csak ragadozó) aránya megközelítően konstans:,2:,5:,3 (:2,5:,5). Martinez & Lawton (995): a táplálkozási hálózatok fajarányai a hálózat méretétől függnek, ha kisebb hálózatokról van szó függetlenné válnak, ha a méret igen nagy ahogy a hálózat mérete nő, csak az intermedier fajok aránya nő, a bazális és csúcs fajszámarány csökken. 3) (csúcs)ragadozó és a közösség stabilitása ragadozók testfelépítése és magatartása szempontjából sajátságokat mutatnak: a ragadozók általában nagyobbak a zsákmányuknál, a ragadozó testmérete növekedik, ahogy a trofikus szinteken felfelé haladunk, a ragadozó denzitása optimalizációs kényszerek alatt alakul zsákmánydenzitás, szükséges terület nagyság biztonságos pártalálás, utódnevelésre alkalmas helyek elérhetősége szabja meg, előnyös, ha a producensekhez közel álló fogyasztó szinteken táplálkozhat, alapvetően a nagyobb zsákmányt kedveli. Összefoglalva: nem lehetséges szuperragadozók kialakulása és fenntartása. Pl. szupermedve melynek tápláléka a jeges medve. Táplálékspecializáció foka Destabilizáló hatásúak: mindenevő (omnivor) szervezetek, de ez ritka jelenség. Pl.: a plankton táplálkozási hálózatokban igen gyakori szélsőségesen generalista ragadozó, de nem gyakori 9
10 Nemdemográfiai jellegű stabilitás Minél nagyobb az energiaflux egy rendszeren keresztül, annál gyorsabb a kimosódása a rendszerből. McNaughton (978): a műtrágyázás hatása sokkal kisebb volt egy fajgazdag közösségben, mint a fajszegényében. Egy komplexebb rendszer ebben az értelemben tehát stabilabb volt. szabályozás megvalósulásának lehetséges útjai Melyik irány dominál, melyik a mérvadó egy közösségmintázat kialakításában?.) a fentről lefelé történő (top down/kaszkád típus) szabályozás, mely a fogyasztókragadozók tevékenységére épít.) az alulról történő (bottom up) szabályozás, mely az alsó szintek által nyújtott táplálékot tekinti meghatározóbbnak egy közösség szempontjából Hol dominálhat a top down szabályozás? Olyan rendszerekben, ahol közösségi szinten erőteljesen jelen van a trofikus kaszkád esete. zaz ahol a predátorok hatékonyan csökkentik a préda abundanciáját, ez által pedig nő a préda (herbivórok) táplálékának abundanciája (növények). trofikus kaszkád jelensége azonban faji szintre redukálódik a közösség szabályozása mindkét módon történhet. Milyen közösségekben dominálhat a bottomup irány? Ott, ahol a fogyasztóknak nincs, vagy kicsi a befolyása a táplálékforrásaik elérhetőségére /mennyiségéreminőségére/. Ezen feltételnek leginkább a detrivórok /az elhalt szervesanyagot feldolgozó szervezetek/ felelnek meg, de ide sorolhatók a nektár, és mag fogyasztó szervezetek és egyes növényevő rovarok.
11 Donorkontrollált rendszerek I. Detritivorok jelenléte, trofikus szint(ek) kihagyásával juttat ragadozók számára forrást, ezek pop.mérete megnövekedéséhez a felülről jövő szabályozás megerősödése a következménye. Pl. tengerparti fövenyen kisodródott és elhalt szervesanyag jelentős méretű detritivorszintet tart el ezen táplálkozó ragadozó ízeltlábúak populációszintje emelkedik magasabb nyomás gyakorlás a más, pl. fitofág ízeltlábú populációkra. hol a trofikus lánc szintjeinek száma 4, a csúcsragadozó nyomása az alatta lévő szint csökkenését eredményezi. Donorkontrollált rendszerek II. Hatása, hogy a második (herbivor) szintre gyakorolt nyomás csökken a producens (növény) szinten a nyomás fokozódik. 3 szintből álló főleg szárazföldi trofikus lánc: a csúcsragadozó a producensekre gyakorolt herbivor (fitofág) hatást csökkenti azáltal, hogy ezekez fogyasztja. táplálkozási hálózatok vizsgálata közösségi mátrixot használják, ha egy közösség n számú fajból áll, akkor a mátrix n x nelemű lesz, a sorés oszlopszerinti kombinációk megadják, hogy mely fajok állnak egymással kapcsolatban és melyek nem, a mátrixban és jeleket, vagy és értékeket írhatunk, melyek megteremthetik a kapcsolatok kvantifikálhatóságának és statisztikai eljárásokkal való kezelésének lehetőségét. Kulcsfajok Ragadozók Zsákmány Ragadozók Zsákmány ahol sok faj lát el egyegy funkciós csoportot, ott egyegy faj kihalása a közösség működése szempontjából észrevétlen maradhat, ha egy funkciós csoportba kevés faj sorolható, a fajok elvesztése nagyobb kockázattal jár, az olyan fajokat, melyek egyedül alkotnak funkciós csoportot, kulcsfajoknak nevezzük. más meghatározás szerint: a többi fajra kifejtett hatásuk meglepően jelentős, legalábbis a biomasszájukhoz képest, a funkciós csoportokat egyegy vizsgálandó probléma során jelölhetjük ki, azok ugyanis nem szerveződési egységek, hanem a probléma szempontjából lényeges.
12 Fajok vagy funkciós csoportok Érvek, hogy ne fajok szerepeljenek a táplálékhálózatban: ) Sokszor a faji identitást mellőző méretkategóriák relevánsak a vizsgált probléma szempontjából. 2) Sokszor egyetlen faj különböző tulajdonságú, pl. különböző fejlődési stádiumban lévő egyedei a táplálékhálózat különböző elemei. 3) Nemegyszer a fajok elkülönítése is problémás, elsősorban fajkomplexek esetében. 4) Egy közösség fajszintű leírása áttekinthetetlenül bonyolult, így kezelhetetlen adatbázisokhoz vezethet a funkciós csoportokat bemutató reprezentációhoz képest. 5) Rengeteg ökológiai probléma nem fajokról, hanem funkciós csoportokról szól (pl. az anyagforgalom kutatás tipikusan nem fajszintű probléma). Felhasznált irodalom: Michael egon, Colin R. Townsend and John L. Harper: ECOLOGY, From individuals to Ecosystems. Fourth Edition lackwell Publishing. Pásztor Erzsébet, Oborny eáta (szerk): Ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, udapest. Szentesi Árpád, Török János: Állatökológia, Egyetemi jegyzet Kovásznai Kiadó, udapest. Internetes források: users.atw.hu/.../macskak/kepek/parhiuz3.jpg 2
Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma
RészletesebbenStabilitás és komplexitás a közösségekben
Stabilitás és komplexitás a közösségekben Def.: stabilisnak azt a közösséget nevezhetjük, amely hosszú ideig áll fenn (perzisztens) A stabilitás a zavarásra mutatott érzékenységet méri. Megvizsgálandó
RészletesebbenPredáció szerepe a közösségszerkezet alakításában
Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenDekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenFajok közötti kapcsolatok
Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #
RészletesebbenEnergia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék
MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus
RészletesebbenAz ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenTáplálkozási stratégiák
INPUT (táplálék) Felvétel Hő Anyagcsere-folyamatok Táplálkozási stratégiák Simon Edina Ökológia II. 2012. November 26. Növekedés Tárolás Védelem Károsodások kiküszöbölése Szaporodás OUTPUT (utód) Predátorok
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenVadbiológia és ökológia II.
Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
Részletesebben1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!
Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon
RészletesebbenPredáció populációdinamikai hatása
Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a
RészletesebbenTápanyagok vízi közösségekben
Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:
RészletesebbenA Föld ökoszisztémája
A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenAz ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor
Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka
NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2
RészletesebbenAz állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?
Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő
RészletesebbenVárosiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
RészletesebbenAGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható
RészletesebbenTáplálkozás, táplálékkeresés. Etológia BSc Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Táplálkozás, táplálékkeresés Etológia BSc Miklósi Ádám Pongrácz Péter A táplálkozáshoz köthető magatartásformák Keresés Észlelés Választás Megszerzés Egyszerű legelés vs. vadászat Elfogyasztás Védekezés
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...
Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.
RészletesebbenAz állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?
Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
RészletesebbenA tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in
Téma: A foszforterhelés és a primer produkció összefüggése Variancia magyarázata Vízi trofikus szintek, trofikus hálózatok léte és sajátosságai A PEG-modell értelmezése: eltérő táplálékhálózatok szukcessziója
RészletesebbenSzigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:
Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint: Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Általános összefüggése:, ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenBiomatematika 2 Orvosi biometria
Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.05. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
RészletesebbenA SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG
A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG BIOLÓGIATESZT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK VIII. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Községi verseny, 2019. 03. 09. Kód:
RészletesebbenÁltalános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán
Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R. 2006. Ecology Individuals, populations and communities.
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. :olyan egyedek összessége, amelyek felépítése, életműködése, élettérigénye
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
RészletesebbenPopulációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA. ELŐADÁS: Macalik Kunigunda. tel.: 0735 / GYAKORLAT: Szabó D. Zoltán
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA ELŐADÁS: Macalik Kunigunda e-mail: kmacalik@gmail.com tel.: 0735 / 407010 GYAKORLAT: Szabó D. Zoltán KÖNYVÉSZET Begon, M., Townsend, C.R., Harper, J.L., 2006: Ecology from Individuals
RészletesebbenPedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens
Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.
Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló
RészletesebbenA változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.
Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk
RészletesebbenVersenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:
Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban
RészletesebbenAgrárkörnyezetvédelmi ügyintéző. Természet- és környezetvédelmi technikus 2/49
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
Részletesebbenvulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka
Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenAz állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és
TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,
RészletesebbenTrofikus hálózatok sajátosságai és szabályzása
Trofikus hálózatok sajátosságai és szabályzása Fogalmak: Táplálkozási (trofikus) hálózat: a populációk közötti fogyasztóforrás kapcsolatok összessége. Folyamat: a mintázatokat keltő akciók sorozata. Mintázat:
RészletesebbenAzok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.
övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek
RészletesebbenBIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK
Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenÁltalános Pszichológia. Érzékelés Észlelés
Általános Pszichológia Érzékelés Észlelés Érzékelés Észlelés Klasszikus modell Elemitől a bonyolultabbig Külvilág elemi (Fizikai) ingerei: Érzékszervek (Speciális receptorok) Észlelés -fény -hanghullám
RészletesebbenBármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK
01-EloHeli.qxd 10/3/2007 4:34 PM Page 1 HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK Élõ helikopterek A nagyszitakötők szárnyainak töve és tori kapcsolódásuk bonyolult, fantasztikus röpképességüket lehetővé tevő architektúrája
RészletesebbenPlankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)
Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton
RészletesebbenAz ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva
Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok
RészletesebbenÉrtékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)
Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok
RészletesebbenÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenNagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra
Nagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra NÖVÉNYEVŐ VADFAJOK TÁPLÁLKOZÁSBIOLÓGIÁJA Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Spike E. van Wieren and Jan P. Bakker: The Impact of Browsing and Grazing Herbivores
RészletesebbenVoda a jej okolie - 1. časť
Moderné vzdelávanie pre vedomostnú spoločnosť / Projekt je spolufinancovaný zo zdrojov EÚ Kód ITMS: 26130130051 číslo zmluvy: OPV/24/2011 Metodicko pedagogické centrum Národný projekt VZDELÁVANÍM PEDAGOGICKÝCH
RészletesebbenVÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenA jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy
RészletesebbenA Környezettan alapszak (BSc) záróvizsga témakörei
A Környezettan alapszak (BSc) záróvizsga témakörei Általános szakmai témakörök 1. A környezet értelmezése, fogalma és elemei. Természeti környezet, környezeti erőforrások és védelmük, épített környezet,
RészletesebbenPopulációbecslések és monitoring
Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány
RészletesebbenAz ökológia története
Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenAz akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)
Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)
Részletesebben1. gyakorlat. Mesterséges Intelligencia 2.
1. gyakorlat Mesterséges Intelligencia. Elérhetőségek web: www.inf.u-szeged.hu/~gulyasg mail: gulyasg@inf.u-szeged.hu Követelmények (nem teljes) gyakorlat látogatása kötelező ZH írása a gyakorlaton elhangzott
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenTELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás
TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA 1. előadás TUDNIVALÓK, KÖVETELMÉNYRENDSZER Előadó: Dr. Angyal Zsuzsanna, tanársegéd anzsu7@hotmail.com Időpont: hétfő 8-10 óra között Helyszín: D.0.311. Követelményrendszer az előadás
RészletesebbenPredáció. Étrend összeállítás. Étrend összeállítás. Specializáció mértéke. A predátor lehet : Ökológia alapjai
+- Predáció Ökológia alapjai Egyik populáció egyedei tápláléknak tekintik a másik populáció egyedeit herbivoria, predáció, parazitizmus. Taxonómiai csoportosítás: Állat fogyasztók carnivor ragadozó Növény
RészletesebbenRagadozás (predáció)
Ragadozás (predáció) a predáció egyike a leglátványosabb mortalitási tényezőknek ragadozó: az a lény, amely élő zsákmányát rögtön elfogása után megöli, vagy röviddel utána Eciton burchelli - harcoshangya
RészletesebbenStatisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes
RészletesebbenTalaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése
Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók
RészletesebbenDiverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?
Diverzitás és stabilitás Szemethy László, Phd egyetemi docens SZIE VMI Szemethy.Laszlo@MKK.SZIE.hu Mi a biodiverzitás? a sokféleség sokfélesége (JNP) tudományos paradigma (tudományterület is) a diverzitás
RészletesebbenMagyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenElemi csapásból hozzáadott érték
Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő
RészletesebbenTermészetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás
Természetvédelem 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: A biodiverzitás fogalma és szintjei Kulcsfajok és kulcsforrások A biodiverzitás megoszlása
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
Részletesebben