temakore volt. Nekem jutott az a feladat, hogy Magyarorszagon elsokent, pontyokat

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "temakore volt. Nekem jutott az a feladat, hogy Magyarorszagon elsokent, pontyokat"

Átírás

1 A fejlodes ara, vagy talan meg nem keso Palyamat egykor a Szarvasi I Ialtenyesztesi Kutato intezetben kezdtem. Ennek csaknem negyedszazada. Kutatasi teriiletem, a szuperintenziv haltenyesztes temakore volt. Nekem jutott az a feladat, hogy Magyarorszagon elsokent, pontyokat ketrecbe zarva neveljem azokat. A szuperintenziv jelzo onnan adodott, hogy a ketrecekben a halak suriisege, a tavakba hektaronkent kihelyezheto mennyisegnek sokszorosa volt. A hatalmas halsiiriiseget az a biologiai adottsag teszi lehetove, hogy a halak, - a szarazfoldi tenyeszallatokkal szemben- a terben is kepesek elhelyezkedni, hiszen egymas folott is lebegve, mindenfele energiafelhasznalas nelkiil kepesek a ketrec alkotta terben elfoglalni a helyiiket. /A szarazfoldi tenyeszallatoknak jol meghatarozhato tertiletigenyuk van, hiszen valamennyien a foldon allnak, fekszenek, vag>' a tartasi koriilmenyektol fiiggoen mozognak./ Termeszetesen a kiserletet nem en talaltam ki, hiszen ezzel a modszerrel akkor mar nagyban tenyesztettek lazacot, es igen jo eredmenyeket ertek el ugy a gazdasagossagot, mint az eredmenyesseget tekintve. Europaban elsosorban Nemetorszagban kiserleteztek a pontyok ketreces tartasaval, es ertek is el eleg jo eredmenyeket. Termeszetesen nekiink a peldat az akkori N.D.K. eredmenyei adtak, ahol kivalo halaszati szakemberek nagyon jo eredmenyeket produkaltak, es azokat szakirodalomban publikaltak. Sajnos a kutatas inkabb erdekesseg, amolyan kuriozum volt, hiszen tudtuk, hogy a magas takarmanyar miatt, a modszer sosem lehet versenykepes a togazdasagi tenyeszteshez viszonyitva. Ennek az az egyszeru oka, hogy amig a togazdasagban nevelt halak, innen-onnan osszeszedik a szamukra nelkulozhetetlen feherjet, a ketrecbe zart tarsaik ezt nem tehetik, kenytelenek voltunk tehat a szukseges feherjet a tapba bekeverni. A takarmany feherjetartalma pedig nagyban befolyasolja, dragitja annak arat. A kiserlet

2 megis tartogatott koncepciot, hiszen a tavlati elkepzeles szerint, a pontyoknal elert eredmenyeket, esetleg az intenziv harcsatartas soran lehet majd hasznositani. /Sajnos az e!so ilyen kiserletet sulyos kudarc, a harcsaallomany teljes pusztulasa zarta./ Egy esetben az N.Sz.K. Halaszati Kutatointezetenek igazgatoja latogatott el hozzank, es igen erdekes eloadast tartott a Nyugat-nemetorszagi tarsintezet eredmenyeirol. Az engem leginkabb megragado resz az volt, amikor kifejtette, hogy a ketreces haltenyesztesnek ott van letjogosultsaga, ahol a viz draga, es naluk a magyarorszagi viz arahoz kepest ez akkor nagysagrendekkel magasabb volt. Hangot adott annak is, mennyire irigyli", hogy nalunk mekkora tiszta vizteriiletek vannak, es arra biztatta az intezet vezetoit, hogy mindenekelott ennek az eroforrasnak a kihasznalasara torekedjen. Igen a mult szazad hetvenes eveinek elejen az iparilag fejlett Nemetorszagban a vizet komoly ertekkent kezeltek. Azota mar nalunk is. Es ma mar azt is tudjuk, hogy bizonyos mertekado kordk velemenye szerint, egy esetleges kovetkezo haboni mar nem az olajert, hanem a viz birtoklasaert folyik majd. Felelmetes! Az embernek tulajdonsaga, hogy igyekszik az 6t koriilvevo kornyezetet megvaltoztatni. Vagy tobbet, vagy jobbat, vagy egyszeriien csak mast akar. Es hakell akar a termeszetet is megprobalja megeroszakolni", es csak keserii tapasztalatok aran dobben ra arra, hogy a termeszet -rendszerint- erosebb. De az ember egyaltalan nem dicso tenykedesenek eredmenye a termeszet folott aratott pirrhuszi apr6" gydzelmeket tartalmazo az ugynevezett Vdr6s konyv" tartalma, amely az ember altal kipusztitott allatfajok tomeget tartalmazza. Az ember viztarozokat epitett, tropusi esoerdoket irtott, karos gazokat bocsajtott az ipari termeles soran a levegobe.

3 Es tevekenysegevel nem csak elohelyeket pusztitott el, hanem az eghajlat megvaltoztatasaval ma mar sajat letet is veszelyezteti. Valamikor a hatvanas evek kozepen jelent meg Fritz Bade kozgazdasz kdnyve Versenyfutas a 2000.evig" melynek gondolatai felelmetes jovokepet festettek. A szerzo akkor a Fold eltartokepesseget ketto milliard emberre becsiilte, es ezt a letszamot az ezredfordulora varta. Tuleltuk az ezredfordulot, es ma a nepesseg eleri a hatmilliard fdt. Ugy tunik a szerzo ebben tevedett. De meg valami ijeszto kep is megmaradt az emlekezetemben a konyv kapcsan, nevezetesen, hogy a szerzo affele biologiai pokolgep remet is elorevetitette, vazolva azt, hogy amit a fizikusok az atombomba kifejlesztesenel elertek, az csak amolyan jatekszer ahhoz k6pest, amit a biologusok miivelhetaek a maguk biologiai atombombajuk kifejlesztesevel. Es nezzunk csak kdriil! Ismeretlen jai*vanyok, genmanipulalt elelmiszer, globalis felmelegedes, klonozas. Vajon nem ketyeg maris valamelyik titkos laboratoriumban, vagy egyenesen a termeszetben az a bizonyos biologiai pokolgep?! De terjiink csak vissza tanult szakmamhoz, es a halakhoz. A termeszet megvaltoztatasanak egyik celja a termeles novelese. Keves emberi eroforras felhasznalasaval, minel kisebb teriileten, minel tobbet termelni. De a novenytermelesben a toszam, az allattenyesztesben az egyedszam novelese, noveny-, vagy allategeszsegiigyi problemakat vet fel. Fokozodik a betegsegre valo fogekonysag, es csokken az ellenallokepesseg. Nem baj gondolna az ember, harcolhatunk ez ellen is, herbicidekkel, allatgyogyaszati eszkozokkel. De meddig? Es megeri-e? Mert a bevezetoben emlitett ketreces lazactenyesztes soran peldaul hiaba ertek

4 el kivalo eredmenyeket, a tomegtartas soran bizonyos betegsegekre fogekonyabb allomanyt a ketrecekben le lehet kezelni, de az ivohelyek fele tarto lazacokat, amelyek ugyancsak fertozodtek, mar nem. Az eredmeny pedig az, hogy egyes angliai folyokbol ahol a lazac oshonos volt, csaknem kipusztult az allomany. Gondoljunk csak bele milyen felelmetes: az ember nem is direkt avatkozott a termeszetbe, csak latszolag, csak mellette" es az eredmeny egy faj lassu pusztulasa. Pedig, ha valaki megkostolja az igazi lazacot, meg a tapost", a kulonbseg legalabb akkora, mint a kapirgalos"- es a brojlercsirke kozott. Lam az iparszerii termeles megbosszulta magat! De nem kell szuperintenziv kulturakban gondolkozni. Az intenziv tartassal is lehet kornyezeti kart okozni. Jo peldak erre a togazdasagok. Az ember a halastavak letesitesevel, eloszor csak a halak termeszetes elohelyet valtoztatta meg, amikor a mesterseges tavakat letrehozta. Kiirtotta a tavak novenyzetet, zsilipekkel szabalyozta a viz utjat. A novenyzet kiirtasanak halaszat technikai oka volt, hiszen a novenyzettel benott vizbol a hagyomanyos halaszeszkozokkel nem lehetett a halat kifogni. De a novenyzet kiirtasa a hal termeszetes elohelyet is megvaltoztatta, hiszen megszuntette a halak buvohelyet, es a taplalekuk elohelyenek hel>4 ado vizinoveny eletteret. A termeszetes taplalekot mesterseges taplalek adagolasaval helyettesitette. A hozamok fokozasa erdekeben a tavakat rendszeresen tragyazzak, a planktonallomany, -es ezzel a termeszetes taplalekbazis- novelese erdekeben. Ha csak pontyos, ugynevezett monokulturarol beszeliink, amikor csak ezt az egyetlen fajt nevelik a tavakban, a beavatkozas maris tobbszdros karokozast jelent a termeszetes viszonyokhoz kepest. A vizutanpotlas modja, a vizbetaplalas, onmagaban is noveli a togazdasagi

5 koltsegeket. A viz ugyanis ertek lett Magyarorszagon is. Meg akkor is, ha nem elektromos energiaval emelik a torendszerbe. Ennek az az egyszerii oka, hogy a vizkormanyzas erdekeben vizmiiveket, gatakat kell epiteni, fenntartani. De a befolyo vizzel iebegoanyag formajaban szerves, es szervetlen anyagok is a togazdasagba keriilnek fokozva a feliszapolodast. Rasegit erre a kart okozo tenyezore a mestersegesen adagolt taplalek is, hiszen a taplaleknak nem a 100 %-a epui be a halak husaba, egy resze tragya formajaban a szerves iszap kepzodeset fokozza. A keletkezett iszap pedig egy ido utan, a gazdasagos termeles gatjava valik, es azt a tavakbol draga penzen el kell tavolitani. K6nn>^u beiami, hogy minel surubb a halallomany, annal nagyobb mermyisegu viz, tragya, es takarmany szukseges a rendszer fenntartasahoz. Ezek utan konnyu azt is belatni, hogy minden rendszernek van egy bizonyos optimuma, ami fblott gazdasagosan nem mukodtetheto. A termelest tehat nem lehet a vegtelensegeg fokozni. Hogy a keplet ne legyen ennyire egyszerii, az elfolyo vizzel a befogado vizet is szennyezi a togazda. Foleg osszel, amikor a halaszat miatt a vizet el kell engedni. A tapanyagban feldusult jo kis foszforos es nitratos vizet. Bele valamelyik termeszetes vizbe. Egy estben, -van vagy husz eve- Lengyelorszagban jartam. Ott is volt szuperintenziv pisztrangos gazdasag. Az lepett meg, hogy az ugynevezett atfolyovizes rendszeru pisztrangtelep kifolyoja ele hatalmas szennyviztisztitot epitettek. A befolyo, es a teleprol kifolyo viz minoscgenek azonosnak kell lennie- magyaraztak. Es technikailag elkdvettek ennek erdekeben mindent, hogy igy legyen. /Nem ugy mint nalunk, amikor a Viszlo patak karsztviz tisztasagu vizenek befolyoja ala epitettek egy ilyen telepet, de a le", az elfolyo viz tisztitatlanul kertilt ki a teleprol, es alkotta a patak vizet./

6 De az ember azert annak idejen ezt is rnegprohalta. A pontyos monokulnirat kiegeszitette mas fajokkal, es a novenyev6k" betelepitesevel megalkotta az 6 mindent elsopro muvet a pontyos-novenyevos poiikuiturat. A termesnovelesre vonatkozo elkepzeles jo volt, hiszen a pontyok altai nem hasznosithato taplalekot a novenyevok hasznositottak /sokszor akar a ponty karara is/, az osszes halhushozam egy hektarra vetitve nott. De a rendszer tovabbi tulfeszitese, az eg>'edszam /vagy kopoltyuszam/ novelese a mar emlitett karos folyamatokat felgyorsitotta. Az eredmeny egyebkent sem volt egyertelmil, hiszen a halproduktum ndtt, de a magyar konyha szamara nehezebben eladhato novenyevo halak mennyisegenek novelese, megsem hoztak atiito sikert. De volt biologiai kartetel is. Idegen fajok behurcolasa /razbdra/, betegsegek behurcolasa, 6s nem utolsosorban a novenyevok horgaszvizekbe telepitese. Az amur uiltelepitese tobb vizen is a nad- es hinarallomany vegzetes karosodasahoz, helyenkent teljes kipusztulasahoz vezetett. Ezzel megsziintek mas fajok megmaradasanak lehetosegei, az elsodleges kartetelt tehat Qgy masodlagos is kovette. Meg nagyobb baj, hogy egyes haiaszati szakemberek" annak idejen a busa fajokat is betelepiteni javasoltak a horgaszvizekbe. Javitja vizminoseget-volt az indok. Hat azt nem javitotta, hiszen a sziirokepesseglik eredmenyes kihasznalasa erdekeben telepitendo mennyiseg sokszorosa lett volna a tdgazdasagienak. De mert a halakat hagyomanyos eszkozokkel megfogni nem lehetett, a horgasz meg mindenaron halat akar fogni, hat kialakult a gereblyezesnek ismert modszer. A baj csak az, hogy a rafmalt magyar horgasz addig fejlesztette, gyakorolta a halfogasnak ezt a nem eppen epuletes modjat, mig rajott, hog>^ a jobban ertekesitheto fajok eseteben is nag>fszeriien alkalmazhato. Hat hogy is van ez? Az

7 ember beavatkozott itt, /polikultura/, az eredmeny" meg jelentkezett ott /gereblyezes/. Nines ebben valami feleimetes? En meg azt tanultam az egyetemen, hogy az erett szerves tragyat csaknem korlatlanul lehet a termofoldre adagolni, mert lassu bomlasa miatt karokat nem okoz. Arra azonban mar akkor is felhivtak a tlgyelmunket, hogy a miitragya tuladagolasa mar komoly veszelyeket rejt, mert a csapadekvizben feloldodva a talaj melyebb retegeibe keriilve a talaj vizet szennyezheti. Igen a tudosok mar akkor ismertek a nitratosodas probl&najat, es ovtak a hibak elkovetesetol benniinket is. Magam meg ismertem olyan idosebb kollegat, aki a masodik vilaghaboru elott egy nagy mutragyagyarto ceg hazai kepviselqje volt, es aki abban az idoben meg jo szivvel ajanlhatta a mutragyat szinte korlatlan mennyisegben, mint a termesfokozas egyik legkivalobb eszkozet. Es mi a helyzet ma?! Az EU-ban szigoruan megszabjak, mibol mennyit termelhet egy orszag es a termeleshez mennyi ilyen-olyan anyagot /pi szerves tragyat/ hasznalhat fel. De mi ez az onkorlatozas? Osszeegyeztetheto a piacgazdasagi szabad versennyel? Igen, a valasz. A szerzett tapasztalatok alapjan a jozan onkorlatozas, annak erdekeben, hogy a nagyobb hibakat ne kovessek meg nagyobbak. Az iment irtam, hog>' az ember mindig mast akar. A MOHOSZ-ban eltoltott masfel evtized soran nehany evig a Kiskorei-tarozo felelose voltam. Errol is eszembe jut nehany gondolat. Sose felejtem el amerikai baratomat, aki meglatvan a muvet" felsohajtott, es igy szolt: Itt epiilt fel Kozepeuropa legnagyobb mocsara. Kicsit hitetlenkedve neztem ra, de aztan napirendre tertem a dolog folott. De mi is tortent? Elso MOHOSZ-os evem vegen ha

8 autoval mentunk hetvegen csukazni, csak megalltunk a 33-as ut meliett az autovai, leballagtunk a kuhikgodrdkhoz, amelyek kozvetlenul az ut toitese aiatt huzodtak. Csak atdobtuk a villantot a nehany meter szeles godron, es fogdostuk a csukakat. Volt bennuk annyi, hogy valogatni is iehetett, csak a nagyobbak kerultek a kocsi csomagtartdjaba. Mara a /sot mar jo nehany eve/ a kubikok egyszeruen eltuntek. Elobb megteltek iszappal, majd a feliszapolodas folytatodott, es ma mar a tetejiikon is van vagy negyven centi iszap. Es ki tudja hany millio kobmeter a tarozo, a mai Tiszato teljes 6000 hektarnyi teriileten. Vajon hogyan erzett ra amerikai baratom a jovore?! Lehet, hogy Amerikaban mar voltak ilyen tapasztalatok? Ezen mar kar lamentalni, a teny teny marad, es alighanem bevalik joslata. Egykor komoly vitaink voltak az illetekes vizugyi igazgatosagokkal a vizeresztest es a vizkormanyzast illetoen. Termeszetesen mi a horgaszok erdekeit, illetve a halgazdalkodasi erdekeket igyekeztiink vedeni, mig az igazgatosagok a vizugyi erdekek elsobbsegere hivatkozva, egyebkent teljesen jogosan a vizugyi erdekeknek megfeleloen cselekedtek. Es el kellett fogadjuk erveiket, mert orszagos szinten nagysagrendekkel nagyobb erdekeket kellett megvedeniiik, mint a mi halaszati erdekeink. Mert megepult a mii azert, hogy a Tisza vizenek visszaduzzasztasaval a visszatartott vizet ontozesi celra hasznositsak. Mellette nyerjenek egy kis elektromos energiat. De senki nem gondolt arra, hogy a tarozo megnovekedett vizszinje sok-sok kilometerrel tavolabb megemeli a talajviz szintjet, es meggyorsitja a szikesedest. Az ember egyik oldalon verejtekes munkaval epitett, a termeszet a masik oldalon konnyed valasszal pusztitott. Es a sok milliardos beruhazas merleget valaha meg iehet-e huzni? Ma mar azt is megtapasztalhattuk, hogy a

9 termeszet valaszai nem is mindig ilyen konnyedek. A kozelmult tiszai arvizeire gondolok. Vasarhelyi Tisza zabolazo XlX.-szazadi miivere, ami ugy evre Jegelte" a probiemakat, de az emberi kapzsisag okozta erdoirtasok a Karpatokban, ujabb feladatokat adtak a vizepitoknek. Es a feladatok nagysagat a Tiszan epult ket vizmii, a Tiszaldki eromii, es a Kiskdrei vizlepcso, eppen hogy novelni fogja. Mert igaz, hogy a felso mu Tiszalok, az otvenes evekben a borsodi iparvidek energiaszuket is hivatott volt enyhiteni, de jelentos szerepe volt az ontdzesi programok megvalositasaban is. Ugyanakkor lelassitotta a Tisza folyasanak sebesseget. A hordalek kiiilepedesi sebessege, es a viz aramlasi sebessege kdzdtt forditott viszony van. Nevezetesen, ha a folyasi sebesseg csdkken, a kiiilepedesi sebesseg, illetve mennyiseg no. Ma meg ugye az a dilemma, hogy a Tisza medret kellene-e kotorni, vagy a tolteseket megemelni, annak erdekeben, hogy az arvizeket elkerulhessiik. De gondoljunk csak vissza arra a feielmetes tenyre, hogy egy 150 eves fa kivagasahoz a mai technikaval csupan nehany percre van sziikseg. A tarvagasok eredmenyekent megsziint az erdo hoolvadast lassito mikroklimatikus szerepe, a hoolvadas felgyorsult, a lerohano hole pedig nagysagrendekkel nagyobb mennyisegii hordalekot sodor a felso Tiszaba es mellekfolyoiba. Az eredmenyt pedig ismerjiik. De hogy is van ez? Megint az tdrtent, hogy beavatkoztunk itt, a termeszet meg visszautott ott. Jo nagyot! De nem szeretnek igazsagtalan lenni. A Tisza to eliszapolodasanak problemajat mar vazoltam. Ennek a letesitmenynek arvizcsokkento szerepet is szantak, nevezetesen, a teli lerohano csapadek egy reszet, a teii vizszintre csdkkentett tarozo kepes befogadni, csdkkentve az alatta elteriilo folyoszakaszok gatjainak

10 hirtelen nagymertekii terheleset. Tette is, teszi is a dolgat a to, csak az a kerdes, ha a feliszapolodas folytatodik meddig? De meg valamit szeretnek a szamomra amugy nagyon kedves vizteriiletrol elmondani. Az emberi kapzsisag, es a vadkapitalizmus, romaniai aldasos tevekenysege eredmenyekent a vilagszerte megismert tiszai cianszennyezeshez vezetett. De mert a Tisza-to zsilipkapui a Tisza felol, a vizugyi szerveknek koszonhetoen a szennyezes alatt zar\a voltak, a szennyes le a tarozdterre nem tudott, bekeriilni. A t6\ viszontagsagai elol ide huzodo halak eletben maradhattak. Az allomany pedig mintegy alapjat kepezte a Tisza termeszetes ujratelepitesenek. Abba meg bele gondolni is rossz, hogy ha a tarozo nines, illetve ha a vedekezesnek ez a minimalis lehetosege is hianyzik, mi maradt volna az oshonos Tiszai halallomanybol.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TILOS, SZABAD, KELL. ...a felszín alatti vizek védelmérõl KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TILOS, SZABAD, KELL. ...a felszín alatti vizek védelmérõl KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TILOS, SZABAD, KELL...a felszín alatti vizek védelmérõl KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM TILOS, SZABAD, KELL...a felszín alatti vizek védelmérõl (A 219/2004. (VII. 21.) Korm.

Részletesebben

A FELÉLT JÖVŐ. 1. A jövő amely tulajdonképpen nincs is

A FELÉLT JÖVŐ. 1. A jövő amely tulajdonképpen nincs is A FELÉLT JÖVŐ (A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport FFEK helyzetértékelője) Ebben az írásban megvizsgálunk egy olyan jövőképet, melyet ellenségünknek sem kívántunk volna, mégis ránk vár. Ilyen

Részletesebben

A korlátos rendszer okozta problémák. Összefoglaló. Túllövés

A korlátos rendszer okozta problémák. Összefoglaló. Túllövés A korlátos rendszer okozta problémák Összefoglaló Jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszerünk nem része a természetes rendszernek, hanem vetélytársa. Az elmúlt több száz évet a folytonos növekedés jellemezte,

Részletesebben

A Valóban Felelős Vállalat

A Valóban Felelős Vállalat Tóth Gergely 2007 Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület A Valóban Felelős Vállalat A fenntarthatatlan fejlődésről, a vállalatok társadalmi felelősségének (CSR) eszközeiről és a mélyebb stratégiai

Részletesebben

Educatio 2012/2 Lukács Péter: Miért hisszük el? pp. 233 243.

Educatio 2012/2 Lukács Péter: Miért hisszük el? pp. 233 243. Miért hisszük el? A magyar felsőoktatásról szóló közbeszéd, és hasonlóképpen a felsőoktatás-politikai kormányzati megállapítások világa manapság a hiedelmek, előítéletek és ideológiák világa. A valósághoz

Részletesebben

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN szerkesztõbizottság Gábor Kálmán Jancsák Csaba Matiscsák Attila Szemerszky Mariann Tibori Tímea Utasi Ágnes

Részletesebben

Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens

Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens valóság 245 Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens Educatio: Kérlek, mutatkozz be röviden olvasóinknak! LA: Nguyen Luu Lan Anh-nak [kiejtés: nuəŋ liu lʌn ain] hívnak. 16 éves koromban

Részletesebben

NNCL2213-648v1.0. Szent-Györgyi Albert. Az élő állapot. Válogatott írások KRITERION KÖNYVKIADÓ BUKAREST 1973

NNCL2213-648v1.0. Szent-Györgyi Albert. Az élő állapot. Válogatott írások KRITERION KÖNYVKIADÓ BUKAREST 1973 NNCL2213-648v1.0 Szent-Györgyi Albert Az élő állapot Válogatott írások KRITERION KÖNYVKIADÓ BUKAREST 1973 A SOROZATOT SZERKESZTI DANKANITS ÁDÁM MOLNÁR GUSZTÁV SZABÓ T. E. ATTILA TORÓ TIBOR AZ IDEGEN NYELVEN

Részletesebben

Lépések a klímaváltozás megállítása felé

Lépések a klímaváltozás megállítása felé Lépések a klímaváltozás megállítása felé www.eautarcie.org Felvenni a klímaváltozások kihívását? Ez is lehetséges! ORSZÁGH József Összefoglaló Az alanti eszmefuttatás nem egy tanulmány, csupán egy esszé,

Részletesebben

Itt van Amerika! Az, amit mi itthon az amerikai rendszerû. Hungarovet Állatorvosi Rendelõ Budapest XXII., Brassói u. 10/A.

Itt van Amerika! Az, amit mi itthon az amerikai rendszerû. Hungarovet Állatorvosi Rendelõ Budapest XXII., Brassói u. 10/A. Itt van Amerika! Hungarovet Állatorvosi Rendelõ Budapest XXII., Brassói u. 10/A. Igen, a hír igaz! 2009. szeptember 1-jén Budapesten, annak is a XXII. kerületében, pár száz méternyire a 7-es fõúttól, megnyílt

Részletesebben

VILÁGVÁROS VAGY VILÁGFALU. -avagy fenntartható építés és településfejlesztés Budapesten és az agglomerációban

VILÁGVÁROS VAGY VILÁGFALU. -avagy fenntartható építés és településfejlesztés Budapesten és az agglomerációban VILÁGVÁROS VAGY VILÁGFALU -avagy fenntartható építés és településfejlesztés Budapesten és az agglomerációban ÉPÍTÉSZ SZEMINÁRIUM 2004 Megjelent a Phare Access (2001 HU 0104-03-01-0017) támogatásával Program

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ZALAI VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ ZRT. JUBILEUMI KIADVÁNYA EMLÉK ÉS MUNÍCIÓ

AZ ÉSZAK-ZALAI VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ ZRT. JUBILEUMI KIADVÁNYA EMLÉK ÉS MUNÍCIÓ Megjelenik 3.500 példányban AZ ÉSZAK-ZALAI VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ ZRT. JUBILEUMI KIADVÁNYA EMLÉK ÉS MUNÍCIÓ Össze lehet-e foglalni néhány oldalnyi, képekkel illusztrált újságban ötven év történéseit? Át lehet-e

Részletesebben

Gondolatok a pénzügyi krízissel kapcsolatban

Gondolatok a pénzügyi krízissel kapcsolatban Takáts Péter Gondolatok a pénzügyi krízissel kapcsolatban Ha a nemrég lezajlott, de sajnos még messze nem befejeződött, krízis utóéletét megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a kormányok valójában nem

Részletesebben

Forradalom a Föld megmentéséért

Forradalom a Föld megmentéséért TERUO HIGA Forradalom a Föld megmentéséért Effektív mikroorganizmusokkal (EM) oldjuk meg Földünk problémáit TERUO HIGA Forradalom a Föld megmentéséért Effektív mikroorganizmusokkal (EM) oldjuk meg Földünk

Részletesebben

avagy mi a különbség az éppen csak működő és a tulajdonosaik álmait beteljesítő weboldalak között?

avagy mi a különbség az éppen csak működő és a tulajdonosaik álmait beteljesítő weboldalak között? avagy mi a különbség az éppen csak működő és a tulajdonosaik álmait beteljesítő weboldalak között? Bevezető 2007 nyarán, amikor az első honlapomat indítottam anyukáknak babalélektanról (és mamalélektanról)

Részletesebben

Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ

Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ KELJ FEL ÉS JÁRJ Idôskorúak mobilitási lehetôségei Írta: Széman Zsuzsa Harsányi László Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ Idôskorúak mobilitási

Részletesebben

Tizenkettő nem egy tucat! Interjúk sikeres tehetségekkel

Tizenkettő nem egy tucat! Interjúk sikeres tehetségekkel Tizenkettő nem egy tucat! Interjúk sikeres tehetségekkel GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program, valamint a Tehetséghidak

Részletesebben

A TISZK rendszer kiépítésének első szakasza

A TISZK rendszer kiépítésének első szakasza Mártonfi György, OFI - KKEK A TISZK rendszer kiépítésének első szakasza Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. Holland és német előképek és hivatkozási alapok... 3 3. A TISZK-ekkel kapcsolatos eredeti elképzelések

Részletesebben

Ké mia é s a végyipar szérépé a ma é s a jö vö ta rsadalma nak alakí ta sa ban

Ké mia é s a végyipar szérépé a ma é s a jö vö ta rsadalma nak alakí ta sa ban Ké mia é s a végyipar szérépé a ma é s a jö vö ta rsadalma nak alakí ta sa ban Készítette: Tanács Diána Ipari Szakközépiskola és Gimnázium 8200 Veszprém, Iskola utca 4. Osztály: 12/A Tartalomjegyzék: Bevezetés

Részletesebben

fizikai hatások kölcsönhatásának tekinthető. Arról is meg voltam győződve, hogy a fizika, a kémia és a biológia törvényei mindenre magyarázattal

fizikai hatások kölcsönhatásának tekinthető. Arról is meg voltam győződve, hogy a fizika, a kémia és a biológia törvényei mindenre magyarázattal ELŐSZÓ Nagy titok az, hogy bár az emberi szív vágyódik, az után az Igazság után, amiben tisztán megtalálja a szabadságot és az örömet, mégis az emberek első reakciója erre az Igazságra gyűlölet és félelem."

Részletesebben

ROXFORT VAGY SUMMERHILL

ROXFORT VAGY SUMMERHILL _FP-33_belivek.qxd 2006.10.05. 13:05 Page 15 is egyre jobban behatoltunk ebbe az érdekes világba. A Roxfort-i iskola valami olyasmi, ami minden iskola titokban szeretne lenni: ahol kalandok történhetnek,

Részletesebben

2015. április. Hogyan tovább, Balaton? Uniós források, balatoni fejlesztések

2015. április. Hogyan tovább, Balaton? Uniós források, balatoni fejlesztések Épül a déli vasút Hogyan tovább, Balaton? Uniós források, balatoni fejlesztések Fotó: Gyarmati László 2 Aktuális Párhuzamos interjúk - azonos témában Sajnos, mindenki elfelejtette, hogy a rendszerváltást

Részletesebben

zsíros TÉVHIT és Eltitkolt TÉNY a FOGYÁSRÓL!

zsíros TÉVHIT és Eltitkolt TÉNY a FOGYÁSRÓL! zsíros TÉVHIT és Eltitkolt TÉNY a FOGYÁSRÓL! Avagy mit kell tudnod a könnyed fogyásról, ha végre éhezés és visszahízás nélkül akarsz lefogyni? minimális mozgással Szerző: Katona Zoltán Kedves Olvasó! Ez

Részletesebben

MELYIK KERT VÉGÉBE? Radioaktív hulladékok és környezetünk 2. kiadás

MELYIK KERT VÉGÉBE? Radioaktív hulladékok és környezetünk 2. kiadás MELYIK KERT VÉGÉBE? Radioaktív hulladékok és környezetünk 2. kiadás Kiadja: Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület 2000 példányban 1462 Budapest, Pf. 735 www.energiaklub.hu level@energiaklub.hu A kiadvány

Részletesebben

Kvóták egy jobb világért

Kvóták egy jobb világért Budapest Corvinus Egyetem Gazdálkodás Tudományi Kar Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék Kvóták egy jobb világért Megoldást tud nyújtani a fosszilis energia-kvótarendszer az ökológiai közgazdaságtan

Részletesebben

EMBER INFORMÁCIÓ RENDSZER

EMBER INFORMÁCIÓ RENDSZER EMBER INFORMÁCIÓ RENDSZER Avagy mit kell tudni az információs rendszerekről? HALASSY BÉLA Budapest, 1996. A szerkesztést a szerző végezte. Az ábrák és a fedőlap megrajzolásában közreműködött Sajben Gábor.

Részletesebben

Várostervezés, településhálózat 2007 / 3. Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat KEREKASZTAL: A FEJLESZTÉS ÉS A SZABÁLYOZÁS VISZONYA

Várostervezés, településhálózat 2007 / 3. Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat KEREKASZTAL: A FEJLESZTÉS ÉS A SZABÁLYOZÁS VISZONYA Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat 2007 / 3. Várostervezés, településhálózat KEREKASZTAL: A FEJLESZTÉS ÉS A SZABÁLYOZÁS VISZONYA A VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁS GYAKORLATA TÖRTÉNJEN MÁR VALAMI!

Részletesebben

Mitôl jó egy házasság?

Mitôl jó egy házasság? 2. fejezet Mitôl jó egy házasság? A csoportokban, a találkozó elején beszéljétek meg a múlt alkalommal tett elhatározást: miként sikerült a tisztaság tanúinak lennetek? És miként sikerült a szeretet támadásával

Részletesebben

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái Merre tovább? AZ Iskolai integráció dilemmái A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt stratégiai célja az Új Magyarország

Részletesebben

SZILÁGYI GYULA. Megbukott az iskola?

SZILÁGYI GYULA. Megbukott az iskola? SZILÁGYI GYULA Megbukott az iskola? SZILÁGYI GYULA Megbukott az iskola? OSIRIS KIADÓ Budapest, 2004... A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, és a Bábolna Rt. Minden

Részletesebben