A. Lavrentyev és Ju. Andropov tájékoztatója A romániai helyzetrõl * 1

Átírás

1 A. Lavrentyev és Ju. Andropov tájékoztatója A romániai helyzetrõl * 1 Moszkva, július 4. Szigorúan titkos A romániai helyzetrõl I óta a Román Népköztársaság gazdasága ötéves terv alapján fejlõdik, amely elõírja, hogy öt év alatt az ipari termelésnek 144%-kal és a mezõgazdaságinak 83%-kal kell növekednie. Az ipari termelés tervét az ötéves tervidõszak elsõ két évében teljesítették, az ipari termékek volumene 58,5%-kal növekedett. Az ipari termelésnek ez a gyors növekedése végletes erõfeszítést kíván az országtól, és megmutatkozik a dolgozók anyagi helyzetén. Ennek ellenére Gheorghiu-Dej november 28-i választási felszólalásában feladatul tûzte ki az ötéves terv 4 év alatti teljesítését. Valójában a termelés ütemének igen jelentõs növelése esetén is az ötéves terv négy év alatti teljesítésének elõfeltételei csak néhány területen a kõolajiparban és az elektrotechnikai iparban vannak meg. A többi vezetõ ipari ágazat esetében a jelölt feladat teljesítése ma nem reális. Ez vonatkozik többek között a feketefémkohászatra, a széniparra, az építõanyag-iparra, a villamos áram termelésre. A feketefémkohászatnak például Romániában 1955-ben 800 ezer tonna nyersvasat, 1250 ezer tonna acélt, 700 ezer tonna kokszot kellene adnia, miközben 1952-ben 380 ezer tonna nyersvasat, 700 ezer tonna acélt, 110 ezer tonna kokszot termeltek. Az ötéves terv utolsó évében a széniparnak 8530 ezer tonna szenet kellene adnia, míg 1952-ben 5225 ezer tonnát termelt. A szénkitermelés éves átlagos növekedési üteme ben 675 ezer tonna volt. A beruházásos építkezések tervei a végrehajtás reális lehetõségeinek figyelembe vétele nélkül lettek összeállítva, nincs biztosítva a szükséges tervdokumentáció, építõanyag és munkaerõ ben az ipari tõkebefekte- * Forrás: AP RF Fond 3, Opis 66, ügyszám lap. Hitelesített másolat. Közölve: [A szovjet tényezõ Kelet-Európában II kötet Dokumentumok.], oldal, 302. sz. dokumentum.

2 A. Lavrentyev és Ju. Andropov tájékoztatója 213 tés tervét csak 87 százalékra teljesítették, az építkezések befejezése, az ipari létesítmények átadása rendre csúszik. Az eszközökkel nem bánnak megfelelõen, a külföldön vásárolt ipari berendezéseket hosszú ideig hagyják parlagon heverni. Tavaly a Szovjetunióból 29 ipari objektum teljes berendezése érkezett meg Romániába, ebbõl azonban csak 8-at helyeztek üzembe. A villamos szigetelõ, elektrokerámiai, kokszvegyészeti, tejporgyártó, gyapottisztító, salakblokkot elõállító stb. üzemek berendezései két éve megérkeztek, beszerelésüket azonban az re tervezik. A követség adatai szerint az idei év végéig 231 millió rubel értékû összeszereletlen importberendezés marad. A román kormány jelentõs anyagi mûszaki erõket von el a Duna Fekete tengeri csatorna építésére. A köztársaság polgári építkezéseibe fektetett tõket 10 százaléka koncentrálódik itt. A csatorna építésénél mintegy 32 ezer dolgozót foglalkoztatnak. A Szovjetunió Villanyerõmû-ügyi Minisztériuma szakértõinek véleménye szerint a csatorna építését anélkül kezdték el, hogy mûszaki, gazdasági szempontból megalapozták volna annak célszerûségét Románia népgazdaságának fejlõdése szempontjából. A román kormány elismeri, hogy a Román Népköztársaságnak és gazdasága jövõjének nincs égetõ szüksége a Duna Fekete-tengeri csatornára. Ugyanakkor a párt vezetése szükségesnek tartja az építkezés folytatását a befejezés határidejének kitolásával. Ezenkívül 1952 szeptemberében Gheorghiu-Dej elvtárs az alkotmánytervezettel kapcsolatos beszámolójában Románia népgazdasága fejlõdésének távlataival kapcsolatban feladatul tûzte ki a második Bukarest Duna hajózási csatorna megépítését novemberében a Román Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács határozata a bukaresti metró megépítésével kapcsolatban célul tûzte a tervezés és a munkálatok elõkészítésének sürgõs megkezdését. Az utóbbi idõben a román elvtársak kezdik belátni, hogy szükség van a tõkebefektetése volumenének visszafogására és azok hatékonyabb kihasználására. A követség nem hivatalos adati szerint 1953-ban 2,5 milliárd lejjel csökkenteni kívánják a polgári és a speciális objektumokra fordítandó tõkebefektetéseket. Ám Románia párt és állami vezetése nem tanúsít kellõ határozottságot a beruházásos építkezések terveinek felülvizsgálatában annak érdekében, hogy az eszközöket a dolgozók anyagi lehetõségeinek javítására fordítsák. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartanánk javasolni román barátainknak, hogy vizsgálják felül a beruházásos építkezések volumenét, és összpontosítsák erejüket a fontosabb objektumokra, többek között vizsgálják felül azoknak az objektumoknak az építését, ahová import-berendezésekre van szükség.

3 214 ARCHÍVUM Az ország iparának tervezésében tapasztalható súlyos hiányosságok, valamint román elvtársaink kellõ tapasztalatának hiánya szükségessé tenné, hogy egy-két szakképzett tervelõkészítõt küldjünk ide, hogy a román kormány segítségére legyenek. Románia népgazdaságában nagy hányadot tesznek ki a szovjet román vegyes részvénytársaságok a SZOVROMok ben e részvénytársaságok vállalatainak termelése képezte az országos termelés 100 százalékát a kõolajiparban, 100 százalékát a hajógyártásban, 74 százalékát a széntermelésben, 43 százalékát az acéltermelésben, 40 százalékát a nyersvas-termelésben, 32 százalékát a fûrészáru-termelésben stb. A SZOVROMok termékei önköltségének szisztematikus csökkentése mellett azonban nem csökkennek a termékek árai. Ily módon megemelt jövedelmek keletkeznek, amit osztalékként fizetnek ki Romániának és a Szovjetuniónak. A Kõolajipari SZOVROM Társaság nyeresége 1951-ben 6,5 százalék, 1952-ben 8,3 százalék volt, 1953-ra 10,3 százalékot terveztek. A Gázipari SZOVROM 1952-re 20 százalékos, a Traktorgyártó SZOVROM 22 százalékot, a Szállítmányozási SZOVROM 56 százalékot tervezett. Rendezni kellene ezt a kérdést, megállapítani, hány százalék jövedelem fordítható osztalékra, ami lehetõvé tenné a SZOVROMok termékei eladási árának csökkentését, valamint ezzel egyidejûleg tartalékalapjaik megnövelését. Romániának igen nagy a külkereskedelmi hiánya, amit egy bizonyos százalékban az aranykivitel fedez. Az ország aranytartaléka az 1951-es 139 tonnáról 62 tonnára csökkent az május 1-jei állapot szerint. El kell mondani, hogy az évi 1910 millió rubeles exportterv további 160 millió rubel értékû arany értékesítését irányozza elõ, aminek következtében az ország aranytartalékai rövidesen kimerülnek. Ugyanez a terv elõirányozza 425 ezer tonna gabona kivitelét, ami aligha tekinthetõ reálisnak, mivel a kormány az tervezi, hogy az idén õsszel az országban megszünteti a jegyrendszert. Romániának módjában állna eladni külföldre tartorokat, villanymotorokat, kõolajipari berendezéseket, cementipari berendezéseket stb. Az Albániával, Bulgáriával és Magyarországgal 1953-ra kötendõ kereskedelmi egyezmények tárgyalása során a román fél a felsorolt termékekbõl felajánlott mintegy 40 millió rubel értékût. Ám ezt a javaslatot elvetették, a felsorolt termékek külföldi értékesítése mind a mai napig nehézségekbe ütközik. A Román Népköztársaság mezõgazdasága az ország gazdaságának túlzott feszítettsége miatt és a kellõ figyelem hiányában lassan fejlõdik ben az alapvetõ mezõgazdasági kultúrák bruttó termelése az országban a következõképpen alakult: búza és rozs 3186 ezer tonna (1938-ban 3961 ezer tonna, 1951-ben 3750 ezer tonna), kukorica 2972 ezer tonna (1938-ban 4092 ezer tonna, 1951-ben tonna). A mezõgazdasági kultúrák közül

4 A. Lavrentyev és Ju. Andropov tájékoztatója 215 a gabonafélék terméshozama alacsonyabb, mint a háború elõtti idõszakban ban a búza hozama hektáronként 13,3 mázsa volt, 1951-ben 12,5 mázsa, 1952-ben 10,7 mázsa. A kukorica hozama 1938-ban hektáronként 10,6 mázsa volt, 1951-ben 9,5 mázsa, 1952-ben 10 mázsa. A terméshozamra vonatkozó adatok a Román Statisztikai Hivataltól származnak, ugyanakkor a követségnek erõs kétségei vannak valóságtartalmukat illetõen, szovjet szakemberek véleménye szerint 1952-ben a terméshozam, különösen kukoricából, a jelzettõl jóval alacsonyabb volt. A román mezõgazdaság szövetkezeti szektora 177 ezer parasztgazdaságot ölel fel, azaz országosan mintegy 6 százalékot. Ezenkívül 102 ezer gazdaság korszerû földmûvelési egyesületbe tömörült ben a kolhozosítás során komoly hibákat vétettek, túlkapások történtek, ami az önkéntesség elvének megsértésében nyilvánult meg. Azokat a parasztokat, akik nem akartak belépni a kolhozba vagy a közös földmûvelést szolgáló egyesületbe, eltúlzott, a törvényest jelentõsen meghaladó adóval sújtották, megemelt mennyiségû kötelezõ beszolgáltatásra kényszerítették, összeírták és erõszakkal elvették a vagyonukat, letartóztatással és megtorlással fenyegették meg. Gyakori volt, hogy a középparasztokat kuláknak minõsítették. Tavaly õsszel komoly hibákat követtek el a készletezési és az adópolitikában, amikor sok járásban a parasztoktól elvették szinte az összes gabonát, a mezõgazdasági adót pedig két és félszeresére emelték ban az országban már igen nagy földterületek maradtak megmûveletlenül. Idén februárban a kormány határozatot hozott az elhanyagolt földek állami tulajdonba vételérõl. E határozat értelmében mintegy 400 ezer hektárnyi földterület került állami tulajdonba. A Román Népköztársaság kormánya intézkedéseket foganatosított adóés a készletezési politika terén elkövetett hibák kiküszöbölésére, valamint a természetbeni beszolgáltatások csökkentése érdekében. Idén májusban kongresszust tartottak a mezõgazdasági élmunkások, ahol megvitatták a mezõgazdaságban a szövetkezeti építkezések kérdését, és elfogadták a kollektív gazdaságok minta mûködési szabályzatát. Románia dolgozóinak életszínvonala továbbra is igen alacsony. A jobboldali magatartás és az ellenséges tevékenység következményeinek felszámolására tett intézkedések nyomán a Román Munkáspárt fokozta befolyását a dolgozó tömegekre. A párt befolyása azonban nem mélyült el, nem terjedt el szélesebb körben. Az ország dolgozói, elsõsorban a munkások a párttól és a kormánytól intézkedéseket vártak anyagi helyzetük javítására, mivel anyagi nehézségeiket joggal hozták összefüggésbe a jobboldal tevékenységével. Ám a párt és a kormány vezetése nem fordított figyelmet a dolgozók anyagi-jóléti helyzetére. A lakóházépítése tervet tavaly csak 45 százalékra teljesítették. A lakóházépítést, új ipari objektumok építésekor is, másodlagosnak tartották. Nem voltak tekintettek a dolgozók, különösen a

5 216 ARCHÍVUM vegyiparban, a széniparban foglalkoztatottak elemi munkafeltételeire. A munkásoktól és az alkalmazottaktól igen magas adókat vonnak. Egy középfokú szakképesítéssel rendelkezõ munkás 400 lejes fizetésébõl 6,6 százalék adót vonnak le, a mérnöki-mûszaki dolgozók 900 lejes fizetésébõl pedig 12,8 százalékot. A kormány nem gondoskodott kellõképpen a városlakók élelmiszerellátásának javításáról. Idén tavasszal lényegesen visszaesett a kenyér kereskedelmi áron való értékesítése. Az ország járásainak többségében az utóbbi hónapokban nem váltják be a hús-, a cukor- és a zsírjegyeket, a magánpiacokon pedig igen szegényes az ellátás élelmiszerekbõl; a piaci árak egyre emelkednek. Tavaly tavaszhoz viszonyítva a piacon árusított élelmiszerek ára százalékkal nõtt. A lakosság ellátásának romlása egészségtelen politikai hangulatot eredményez. Májusban a komjánfalvi állomás építkezésén 300 munkás tagadta meg a munkát, a szakszervezettõl a fizetésemelés kiharcolását követelték. Idén áprilisban Craiova megye egyik járásában az ellenséges elemek által felbújtatott parasztok elfoglalták az élelmiszerraktárt, és széthordták belõle a gabonát. Hasonló esetek az ország más mezõgazdasági járásaiban is történtek. A legutóbbi idõkig Romániában érvényben volt egy törvény, melynek értelmében az a paraszt, aki teljesítette a gabonabeszolgáltatást, a fölösleget nem értékesíthette a piacon, saját szükségletre sem õrölhetett, ha a faluban vagy a járásban bárki is tartozásban még volt az állam számára kötelezõ gabonabeszolgáltatást illetõen. Továbbra is komoly hiányosságok vannak a szakemberképzésben. Az idén úgy állapították meg a felsõoktatási intézmények keretszámát, hogy nem vették figyelembe a középiskolát befejezõk létszámát, így számos technikumot végzettet is fel akarnak venni a felsõoktatási intézményekbe. Számos felsõoktatási intézmény nem rendelkezik megfelelõ anyagi hátérrel helyiségekkel, laboratóriumokkal stb. Mãrgulescu felsõoktatási miniszter nem hallgatja meg a szovjet szakemberek tanácsait a felsõoktatás korszerûsítésével kapcsolatban. A román hadsereg állapotával kapcsolatban nem mehetünk el a tény mellett, hogy annak harckészségét igen különbözõen ítélik meg. A kormány mellett mûködõ legfelsõ katonai tanács nemrégiben hozott határozata kimondja, hogy a fegyverzet hiányosságai ellenére a román hadsereg kész harci feladatok ellátására. A követség rendelkezésére álló adatok, melyeket katonai tanácsosokkal folytatott beszélgetésekbõl erednek, azt mutatják, hogy a román hadsereg passzív védelemre képes, az élvonalban nem állna helyt. A követség nem hivatalos adati szerint az idei év elsõ öt hónapjában igen nagy a lemaradás a speciális termékgyártás terén.

6 A. Lavrentyev és Ju. Andropov tájékoztatója 217 Az állami szervek munkájában sok a bürokrácia, túltengnek az adminisztratív módszerek, különösen a mezõgazdaság irányításában októberében erõszakosan megadóztattak mintegy 80 ezer szegényparaszti és középparaszti gazdaságot, egy részüknek elkobozták és kiárulták a vagyonát. A Román Népköztársaságban ma is érvényben van a királyi Románia büntetõtörvénykönyve, amelyben csak bizonyos módosításokat eszközöltek a köztársaság megalakulása után. A múlt évig érvényben volt az az eljárás, hogy a Román Népköztársaság minisztériumai különbözõ instrukciókat bocsáthattak ki, melyek nem teljesítése esetén a dolgozókat megbírságolták vagy egyéb adminisztratív szankcióknak vetették alá. Az idén áprilisban foganatosított amnesztia 525 ezer embert érintett, közülük 15 ezret a börtönökbõl engedtek szabadlábra. A szabadon bocsátottak 21 százaléka munkás és 37 százaléka szegényparaszt és középparaszt volt. A központi államapparátus túl nagy, több mint 40 minisztérium és különbözõ hivatalok alkotják. A pártszervek és az állami intézmények vezetésében alapvetõen egy és ugyanazok az emberek ülnek. Gheorghiu-Dej elvtárs egyidejûleg a minisztertanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának fõtitkára; I. Chiºinevschi és G. Apostol a minisztertanács elnökhelyettesei és a párt Központi Bizottságának titkárai. M. Constantinescu, az Állami Tervhivatal elnöke, egyben a Központi Bizottság titkára is. Moghioroº az egyetlen ember, akinek azon kívül, hogy a Központi Bizottság titkára, semmilyen egyéb kötelezettsége nincs. Ez a helyzet az említett elvtársak fölösleges túlterhelését eredményezi, és megnehezíti új emberek vezetõ pozícióba kerülését. A vezetõk körében elterjedt a családon belüli helyosztogatás. Így például L. Chiºinevschaja és Borilje, a szakszervezetek központi tanácsának titkárai, M. Apostol, a rádióbizottság elnökhelyettese a Politikai Bizottság tagjainak feleségei. Bodnãraº, a testnevelési bizottság elnöke a Politikai bizottsági tag, hadügyminiszter fivére, A. Toma külkereskedelmi miniszterhelyettes az állambiztonsági miniszter felesége, M. Popescu, a másik külkereskedelmi miniszterhelyettes Gheorghiu-Dej veje. Rossz a helyzet az állami és pénzügyi fegyelem betartása, ellenõrzése tekintetében. A Román Munkáspárttal kapcsolatban el kell mondani, hogy gondok vannak a legkiválóbb dolgozók pártfelvételével.a munkáspártok egyesítése után 1948 és 1952 között a Román Munkáspártból 300 ezer személyt zártak ki. Ma a Román Munkáspártnak 620 ezer tagja van tól 1952 közepéig gyakorlatilag nem volt tagfelvétel a Román Munkáspártba. Azután, hogy a párt Központi Bizottsága engedélyezte a felvételt, mindössze 3500 párttagjelölt lett. Számos pártalapszervezet éveken keresztül egyetlen embert sem vett fel a soraiba.

7 218 ARCHÍVUM II. A tavalyi belpolitikai események, különösen a Román Munkáspártban tapasztalható jobboldali elhajlás leleplezése, a kapitalista országokban fokozta a figyelmet Románia iránt. Az USA és Franciaország kormányai kinevezték követeiket, noha korábban misszióikat ideiglenes megbízottak vezették. Különös figyelmet érdemel a Román Népköztársaság és Jugoszlávia viszonya. A Román Népköztársaság és Jugoszlávia viszonya az utóbbinak az imperialista táborhoz való nyílt csatlakozása után igencsak kiélezõdött ban a román jugoszláv határon számos határincidens történt. Jugoszláv adatok szerint 1949-ben 38, 1950-ben 278, 1951-ben 432, 1952-ben 384, 1953-ban öt hónap alatt 172 incidens történt. Román adatok szerint 1952-ben 284, 1953 öt hónapjában 268 különbözõ határ menti incidenst regisztráltak ben Jugoszlávia kormánya közös bizottság felállítását ajánlotta a román kormánynak a határ menti incidensek felderítésére. Ezt az ajánlatot a román kormány elvetette. Idén június 13-án a jugoszláv kormány újból hasonló ajánlattal fordult a Román Népköztársaság kormányához. Június 29-i válaszában a román kormány javasolta a jugoszláv kormányban, hogy idén júliusban egyeztessenek a határ menti vegyes bizottságok felállításáról és munkájáról. Az utóbbi idõben a román kormány intézkedéseket foganatosított a Jugoszláviával fennálló vitás kérdések rendezésére. A tárgyalások eredményeképpen, melyekre idén április május folyamán került sor, a felek egyezséget írtak alá a Vaskapu román jugoszláv adminisztrációjának felállításáról, és rendezték a jugoszláv vontatók használatát a csatornában. Ám ezzel nem merült ki a román jugoszláv viszony minden olyan vonatkozása, amelyet normalizálni kell, többek között meg kell erõsíteni a román követséget Belgrádban, melynek élén jelenleg egy másodtitkár áll. A. Lavrentyev Ju. Andropov Fordította Fedinec Csilla Jegyzet július 8-án V. Molotov utasítására a tájékoztatót megkapta G. Malenkov, K. Vorosilov, N. Hruscsov, N. Bulganyin, L. Kaganovics, A. Mikojan, M. Szaburov, M. Pervuhin.