Nevelési Alapismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nevelési Alapismeretek"

Átírás

1 Tordáné Hajabács Ilona Nevelési Alapismeretek a Népi játék és kismesterségek oktatója tanfolyam hallgatói számára HAGYOMÁNYOK HÁZA Népművészeti Módszertani Műhely 2010

2 Tartalom Bevezetés...5 A nevelés...6 A szó jelentése...6 A SZEMÉLYISÉG...8 A személyiség alkotótényezői...9 A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SZAKASZAI...13 A csecsemőkor...15 A születés előtt: a magzati élet...15 Az újszülött...15 Testi és mozgásfejlődés...16 A beszédtanulás...16 Az anya-gyermek kapcsolat...17 A kisgyermekkor...17 Életkori jellemzők...17 A mozgásfejlődés...18 A beszédtanulás...18 Értelmi fejlődés...19 Érzelmi fejlődés...19 Az óvodáskor...20 Értelmi fejlődés...20 Az érzelmek, az akarat és a társas magatartás fejlődése...21 Alaptevékenység: a játék...22 A mese bűvöletében...24 A kisiskoláskor...24 Az iskolaérettség...24 Testi fejlődés...26 Az idegrendszer fejlődése...26 Értelmi fejlődés...27 Érzelmi-akarati jellemzők...29 Iskoláskor a serdülés előtt: a prepubertás...30 Életkori sajátosságok...30 Értelmi fejlődés...31 Érzelmi sajátosságok...32 Társas kapcsolatok...32 Akarati fejlődés...33 A serdülő...33 Testi változások...33 Érzelmi élete...34 Milyen vagyok én?...34 Az ifjú...35 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS (A NEVELÉS) FELADATAI...37 AZ ÉRTELMI NEVELÉS...38 AZ OKTATÁS mint az értelmi nevelés eszköze...39 Az oktatás folyamata...42 Az oktatás tartalma: a tananyag...42 Az iskolai tanítás-tanulás filozófiai alapjai...43 Az iskolai ismeretszerzés sajátosságai...43 Az oktatási folyamat lélektani tényezői (MOTIVÁCIÓ AZ OKTATÁSBAN)...44 Az oktatási folyamat szerkezete...44 Az oktatás szervezeti keretei és munkaformái...47 Szervezeti keretek és szervezeti formák...47 Az óvodai foglalkozás...48 Az oktatás munkaformái...49 Az oktatás módszerei...51 Az oktatás eszközei...52 Az ellenőrzés és az értékelés...53 A Permanens Tanulás

3 AZ ÉRZELMEK FORMÁLÁSA...55 Az Érzelmi Nevelés Célja...55 az érzelmi kulturáltság fejlesztésének a pszichológiai alapjai és pedagógiai lehetőségei...56 Az érzelmi nevelés eszközei...57 A nevelő...57 Az élmény...58 A tevékenység...59 A magasabb rendű érzelmek kialakítása...59 Az intellektuális érzelmek...59 Az esztétikai érzelmek...60 Az erkölcsi érzelmek...60 A LELKIISMERET...61 A JELLEM A JELLEMFORMÁLÁS...62 AZ ERKÖLCSI TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGEK megszervezése és a tapasztalatszerzés biztosítása...63 AZ ERKÖLCSI TUDATOSSÁG...64 A gyermekek erkölcsi ismereteinek és ítéleteinek sajátosságai...64 Az erkölcsi tudatosság fejlesztése...65 A MEGGYŐZŐDÉS...65 A MOTÍVUMOK szerepe a meggyőződés formálásában...65 AZ AKARAT...67 Az akarat fejlesztése...68 NEVELÉS ÉS ÖNNEVELÉS...68 A játék...70 A JÁTÉK SAJÁTOSSÁGAI...70 A JÁTÉK FAJTÁI...71 A JÁTÉK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ HATÁSA...72 A munka...73 A MUNKA A NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN...73 Tevékenység szabadidőben...74 A szabadidő fogalma...75 SZABADIDŐ TEVÉKENYSÉGEK...75 A TEVÉKENYSÉGRE NEVELÉS pszichológiai alapjai és pedagógiai lehetőségei...76 A MOTÍVUMOK...76 CSELEKVÉSI AUTOMATIZMUSOK...76 AZ ALKOTÓ TEVÉKENYSÉG ÉS AZ ÖNTEVÉKENYSÉG...78 A KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE...78 A NAPIREND, AZ ÉLETREND...79 A napirend összeállítása...79 Az életrend és a napirend hatékonyságának feltételei...79 AZ ESZTÉTIKUM FOGALMA, LÉNYEGE...81 AZ ESZTÉTIKUM, A MŰVÉSZI ALKOTÁSOK SZEREPE A NEVELÉSBEN...82 Az esztétikai nevelés folyamata és feladatai...83 PEDAGÓGIAI FELADATOK...84 Az esztétikai nevelés tartalma...85 A természet esztétikuma...85 A tárgyi környezet esztétikuma...85 A magatartás esztétikuma...86 A munka esztétikuma...86 A művészeti nevelés...86 ANYANYELVI és IRODALMI NEVELÉS...86 HALLÁSKULTÚRA és ZENEI NEVELÉS...86 VIZUÁLIS (látás) KULTÚRA és KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS...87 MOZGÁSKULTÚRA...87 Az esztétikai nevelés alapelvei...88 A gyermekek aktivitásának biztosítása...88 Élményszerűség...88 Teljességre törekvés...88 Igényesség

4 Korszerűség...89 Az egyéni különbségek figyelembevétele...89 A család és a pedagógus felelőssége...89 Folytatáskeresés...90 A nevelési módszerek kiválasztásának szempontjai...91 A nevelés módszerei és eszközei...92 A KÖVETELÉS...93 A MEGGYŐZÉS...94 A GYAKOROLTATÁS SZOKTATÁS...95 A JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS...96 A Jutalmazással...97 A BÜNTETÉS...98 A PEDAGÓGUS: SZOCIÁLIS TECHNIKÁK

5 BEVEZETÉS Ez a tankönyv megkísérelte összefoglalni azokat az alapismereteket, amelyekre azoknak van szüksége, akik munkájuk során nem szakképzett pedagógusként valamilyen kapcsolatba kerülnek kisebb nagyobb gyerekekkel, illetve a nevelőoktató munkával az iskolában vagy azon kívül. A nevelési-oktatási folyamat törvényszerűségei érvényesek az iskolán, tanórán kívüli tevékenységekre is. Az iskolai és iskolán kívüli tanítás-tanulás összehangolása és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka irányításának szakszerűbbé tétele megkívánja, hogy ismerjék az iskolai munkát és legyenek didaktikai alapismeretei azoknak is, akik játékra vagy kézi ügyességekre tanítják az érdeklődőket. Ez azért is fontos, mert a Nemzeti alaptanterv alapján készülő Helyi tantervek és Pedagógiai programok egyre több ilyen jellegű szakembert is foglalkoztatnak majd az iskolákban. Az alapkérdéseket a pedagógia felől közelítettük meg és csak a feltétlenül szükséges (alapot és hátteret adó) pszichológiai szociológiai ismeretek kerültek a jegyzetbe. Kiegészítésként javasoljuk Csoma Gyula: Pszichológiai alapismeretek (OKKER Oktatási Iroda, 1995.) című munkáját és az alternatív pedagógiák megismerésére a Több út. Alternativitás az iskolázás első éveiben (IFA-BTF-MKM, Tanítók kiskönyvtára 7.) című munkát. Könyvünkben igyekeztünk feldolgozni az előírt képzési tematikát, de nem írtunk külön a nevelő személyiségéről és a közösségi nevelésről, mert az egyes nevelési feladatok kifejtése erre bőven lehetőséget adott. A jegyzetet kiegészítettük az évek során összegyűjtött, a tanulást, megértést segítő kérdésekkel, gyakorlatokkal. A hallgatóknak javasoljuk, hogy tanulás közben figyeljék meg saját tevékenységüket és mások munkáját, gyűjtsenek példákat a szakirodalomból, a szépirodalomból és saját tapasztalatukból. A szerző 5

6 A NEVELÉS "Egy gyerekből kihozni, ami benne van, nem könnyebb dolog, mint egy csatát megnyerni." (Németh László) "Élni, a saját rendjében boldognak lenni, a maga körében hasznossá válni ez az ember rendeltetése, a gyermekek nevelésének célja." (Pestalozzi) A SZÓ JELENTÉSE A növel, nevel ige jelentése: nagyobbít, gyarapít, fokoz, fejleszt. A különböző nyelvekben is hasonló tevékenységre utal a nevel ige: a görög paideüein = gyermeket jóvá tenni, a latin educare = kivezetni, a német erziehen = kihúzni, a francia élever = felemelni, az angol bring up = felvinni, az orosz voszpütáty = feltáplálni stb. Ezek a szavak mind azt sugallják, hogy a nevelés lényegében egy alacsonyabb fejlettségi állapotból való "kivezetést", "kihúzást", egy magasabbra való "felemelést", "feltáplálást", "ráállítást" jelent. A "nevelés" szót a mindennapi szóhasználatban szűkebb és tágabb értelemben egyaránt használjuk. mely az embereket éri minden személyiségalakító hatás mely a felnövekvőket éri NEVELÉS minden tervszerű és tudatos személyiségalakító hatás mely az embereket éri mely a felnövekvőket éri Értelmezésünkben nevelés minden tervszerű és tudatos személyiségalakító hatás mely az embereket (és nemcsak a felnövekvőket!) éri. 6

7 A nevelés csak az emberre jellemző tevékenység. Egyrészt társadalmi funkció, másrészt emberek hatása emberekre. A nevelés mint a társadalom funkciója: a régi és új nemzedék közötti kapcsolat biztosításának eszköze. Tapasztalatátadás: a régi nemzedék átadja a maga tapasztalatait az újnak, hogy az képes legyen a társadalomban és egyéni életében a reá háruló feladatok elvégzésére. A nevelés, mint társadalmi tevékenység örök, történeti és nemzeti jellegű és társadalmilag meghatározott. A társadalom fejlődésének még abban a viszonylag korai szakaszában jött létre, amikor az ösztönök és az utánzás már nem biztosították a gyermekek társadalmi beilleszkedését, az elődök halmozódó, egyre gazdagodó tapasztalatainak átvételét, megtanulását. Szükségessé vált, hogy a társadalom gondoskodjék az idősebbek tapasztalatainak átszármaztatásáról, a gyermekeknek a felnőtt életre történő felkészítéséről. Ezt igazolja, ha összehasonlítjuk az ember fejlesztését, nevelését azzal a móddal, ahogyan az élővilág más fajainál a kicsinyek, a faj egyedeinek "viselkedésszabályozása" végbemegy: Az állatvilágra jellemző A környezeti feltételekhez s azok változásaihoz való alkalmazkodás; a fajra sajátlagosan jellemző tevékenységek, képességek kialakulása, melyet pusztán az ösztönök kielégítésszükséglete vezérel, ezért az egész életfolyamat öntudatlanul zajlik le, s az ehhez szükséges információkat az utódoknak genetikusan, illetve ösztönös tanítással adják át. Az emberre jellemző A környezet gyakorlati és szellemi elsajátítása; elvileg egyetemes kiképezhetőség, melyet sajátos az elsajátítás folyamatában létrejött és fejlődő emberi szükségletek is vezérelnek, s ezek kielégítése feltételezi a tudatosságot, valamint azt, hogy az új nemzedéket kiképezzék a kulturális öröklésre. A nevelés, mint emberek hatása emberekre: konkrét tevékenység, amelyben a nevelők és az általunk megszervezett és mozgásba hozott tényezők alakítólag hatnak a fiatalabb nemzedékre. Ebben az értelemben a nevelés céltudatos személyiségformáló tevékenység, tervszerű és szervezett, fejlesztő hatású, egyetemes és folyamatos (permanens), ellentmondásos, bipoláris és eredménye tendencia jellegű (sztohasztikus). Minden egyéb személyiségalakító (viselkedésváltozást eredményező) hatás a szocializáció jelenségkörébe tartozik, amely a neveléshez hasonlóan egész életen át tartó fejlődési, átalakulási folyamat. A szocializáció legfontosabb hatótényezői azok az emberek, akikkel az egyén közvetlen kapcsolatban van, akik valamilyen okból fontosak számára. A gyermek számára ilyenek a szülők, testvérek, tanítók, játszó- és iskolatársak, barátok, a mikrokörnyezetben előforduló felnőttek. A felnőtt számára a házastárs, barát, munkatárs stb. Az emberekkel való kölcsönhatásban sajátítja el az egyén mindazt, ami a társadalmi élethez szükséges. Ez az elsajátítás tehát nem más, mint a legszélesebb értelemben vett tanulás. Nemcsak a tanórán tanulunk. Az iskolában és azon kívül is tanulunk magatartás- és viselkedésmódokat, érzelmi állásfoglalásokat, véleményeket. Megtanuljuk, hogyan szemléljük a világot, hogyan gondolkodjunk az emberekről, az emberi viszonyokról, a világról. Megtanuljuk az emberi kapcsolatok különféle normáit. Megtanulunk beszélni, úszni, táncolni, közlekedni gyalogosan és járművekkel, tanulunk "viselkedni", szeretni és gyűlölni, segíteni, együttműködni és akadályozni másokat. Ebben az értelemben tanulás minden külső hatásra bekövetkező változás. 7

8 A szocializáció tehát a személyek közötti kölcsönhatáson alapuló magatartásváltozás, tanulási folyamat, amelynek során az egyén társadalmi jellege kibontakozik. A nevelés és a szocializáció viszonyát a következőképpen ábrázolhatjuk: SZ N A SZEMÉLYISÉG "...Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, s szólt ajka,... s ahogy csengett fülünkbe hangja, s ahogy azt mondta nemrég: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: homlokán feltündöklött a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy." (Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd) A költői megfogalmazásból is nyilvánvaló, hogy a személyiség sokféle összetevő (cselekvések, tulajdonságok, szokások, viselkedésminták, szociális szerepek, hajtóerők valamint öröklött hajlamok, tanult viselkedésminták, intelligencia, attitűd, értékrendszer, eszmények, múltbéli tapasztalatok stb.) állandó mozgásban, kölcsönhatásban lévő rendszere (dinamikus organizációja). 8

9 A SZEMÉLYISÉG ALKOTÓTÉNYEZŐI Pszichikus folyamatok (működés) Megismerés érzékelés észlelés figyelem emlékezet Pszichikus tulajdonságok (szerkezet) beállítódás érdeklődés képesség jellemvonás Érzelem intellektuális esztétikai erkölcsi (indulat, hangulat szenvedély) adottság rátermettség vérmérséklet hajlam Akarat Tevékenység készség jártasság szokás JELLEM biológiai feltételekhez kötött sajátosságok: temperamentum, ösztönök, hajlamok az egyes pszichés folyamatok egyéni sajátosságai: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, akarat társadalmi feltételekhez kötődő sajátosságok: irányultság, moralitás, viszonyulások egyéni tapasztalatok alapján kialakult sajátosságok: ismeretek, jártasságok, készségek, szokások 9

10 A pszichológiában a személyiség egyik legelső kutatója William Stern (l87l-l938) német származású amerikai pszichológus volt. Stern óta a személyiség alapvető kritériumának az "én" felismerését, vagyis azt a képességet tekintjük, amelynek segítségével az organizmus el tudja határolni magát környezetétől. Ebből a megállapításból következik, hogy személyisége csak az embernek van, állatokra ez a fogalom nem alkalmazható. Stern szerint a külvilágtól önmagát elhatárolni képes személyiség sokoldalú egység. Gyakran használjuk azonos értelemben a következő szavakat: egyén, egyéniség, személyiség. A hétköznapi beszédben ezeknek nagyjából ugyanolyan tartalom felel meg, de valójában különböző a jelentésük: egyén szóval az embert, mint valamely egész (a társadalom) egyedi képviselőjét jelöljük; az egyéniség szó azt a sajátosat, különöset jelöli, ami megkülönbözteti az egyik egyént a másiktól; a személyiség összetett, nehezen meghatározható fogalom. A tudomány fejlődése még nem tart ott, hogy a személyiségre teljes értékű, végérvényes, minden igényt kielégítő, jól használható, pontos és általánosan elfogadott meghatározást adhatna. Az érdekesség kedvéért nézzünk meg néhány, a pedagógiai munka számára hasznosítható személyiségdefiníciót: A személyiség biológiailag örökletes nyersanyagból a tapasztalás (tanulás) során és hatására szerveződik. (Pálhegyi) A személyiség pszichofizikai (pszichés és szomatikus) rendszerek dinamikus organizációja. (Allport) A személyiség helyzetről-helyzetre aktualizálódó, folyamatosan újrakeletkező, állandó átalakulásban lévő rendszer. (Pedagógiai Lexikon, 1979.) A fenti meghatározásokból számunkra a következő összetevők fontosak: a személyiség tulajdonságok, személyiségvonások egysége; ezek a tulajdonságok, személyiségvonások jórészt örökletes "nyersanyag"-ból szerveződnek; öröklött adottságaink, hajlamaink külső hatásokra (tapasztalás, tevékenység, tanulás) alakulnak, állandóan változnak. Napjainkban is gyakorta tesszük fel a kérdést: az öröklött vagy a külső hatásokra szerzett tulajdonságok a meghatározóbbak-e a személyiség alakulásában, fejlődésében? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban többféle elmélet alakult ki. A filozófia, a pszichológia és a pedagógia történetének legtöbbet vitatott kérdése a nevelés lehetősége. Az egyik nézet szerint minden alapvető személyiségvonás, tulajdonság öröklődik. A személyiség biológiailag meghatározott, génjeinkben hordozzuk jellemző vonásaink alapját. Már a fogantatáskor eldől, hogy ki milyen tulajdonságokkal, képességekkel rendelkezik, meddig fejleszthető, mit képes megtanulni, elsajátítani; végső soron felnőttként milyen helyet foglalhat el a társadalmi munkamegosztásban. Ez a "pesszimista" nézet alapvetően nem hisz az ember fejlődésében, alakulásában, így alkalmas elméleti alapja a meglévő társadalmi viszonyokat öröknek hirdető konzervativizmusnak is. Ilyen meggondolások alapján tartották természetesnek az ókorban, hogy a rabszolga gyermekéből csak rabszolga lehetett, a feudalizmusban a jobbágyéból csak jobbágy. Az alacsonyabb társadalmi rétegekből származókat (és sokáig a nőket sem!) nem tartották alkalmasnak a művelődésre, erre csak a születésüknél fogva kiváltságosak (arisztokraták) alkalmasak. 10

11 Ezek a nézetek új életre keltek a XIX. és XX. században is a természettudományok, elsősorban a génelmélet félremagyarázása alapján. Pedig a vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy egy gén több tulajdonság kialakulásában is részt vehet, ugyanakkor egy-egy tulajdonságban több gén is szerepet játszhat. Ugyanaz a gén más-más személyiségvonásokat alakíthat ki az egyes egyedekben, a környezeti feltételektől függően. Tehát a gének nem határozzák meg eleve a személyiséget. Más gondolkodók, tudósok a környezet szerepét hangsúlyozták. Eszerint az ember olyan lesz, amilyen feltételeket (elsősorban nevelést) környezete biztosít személyiségfejlődése számára. Ezek az "optimista" nézetek igenlő választ adtak az ember nevelhetőségére, az ember és a társadalom alakíthatóságára, fejlődésére. A reneszánsz képviselői, a feltörekvő polgárság gondolkodói, a francia forradalmat előkészítő materialisták a nevelés lehetőségét hirdették, a társadalmi helyzettől függetlenül. Egyesek közülük a nevelés mindenhatóságában is hittek. Ezek az "utópista" nézetek a nevelésben nemcsak az ember formálásának, de a társadalom átalakításának is legfőbb eszközét látták. Az öröklődés jelentőségét azonban nem becsülhetjük le. Tudjuk például, hogy a Bach-családban generációkon át híres muzsikusokat találunk. Ez nyilvánvalóan az öröklődésre utal. De az említett híres muzsikusok mindegyike férfi volt. Azt jelentené ez, hogy a nők nem örökölhették azokat az adottságokat, amelyeket a férfiak? Nyilvánvalóan a történelmi-társadalmi környezet, amelyben éltek csak a férfiaknak adta meg a lehetőséget, hogy öröklött adottságaikat kifejlesszék. Mindenkinek, aki pedagógiai tevékenységet folytat, feltételeznie kell a nevelés lehetőségét. A nevelhetőség tagadása lehetetlenné tenné mindenféle pedagógiai elmélet kialakulását, és eleve kilátástalannak minősítene minden pedagógiai gyakorlatot. A kérdés tehát tulajdonképpen a személyiség alakíthatóságának mértékére irányul, a nevelhetőség határaira vonatkozik. Az öröklődés és a környezet szerepének vizsgálatát szolgálják az ikerkutatások. A múlt század végén Galton (l822- l911) foglalkozott először az egy- és kétpetéjű ikrekkel. Megfigyelte, hogy míg a kétpetéjű ikrek csak annyira hasonlítanak egymáshoz, mint két bármilyen testvér, az egypetéjűek között sokkal nagyobb volt a hasonlóság. Egypetéjűek esetében a megtermékenyített petesejtben azonos génállomány, azonos anyai és apai öröklött adottságok rejlenek. Felfedezése nyomán a kutatók figyelme az egypetéjű ikrek felé fordult. Erre vonatkozó kísérlet sokáig lehetetlennek tűnt. (Embereket nem lehet kísérleti célból megfosztani környezetüktől, családjuktól.) A második világháború előtt Gottschald német tudós folyamatosan figyelte 9o egypetéjű ikerpár fejlődését. A háborús események feldúlták a családokat, szétszórták a testvéreket. A háború után felkutatta a más-más környezetbe került testvéreket és azt tapasztalta, hogy az eltérő körülmények között nevelkedő egypetéjűek között kisebb volt a hasonlóság, mint az együtt élő kétpetéjűeknél. Tehát az azonos adottságokkal születő gyerekek esetében az eltérő környezeti hatásokra különböző lesz az egyéni fejlődés. Újabban Zazzo (francia) és Kanajev (orosz) pszichológusok foglalkoztak ikervizsgálatokkal. Zazzo l5 éven keresztül 4oo-nál több egypetéjű ikerpárt figyelt meg. Megfigyelései szerint az örökletes adottságok azonossága ellenére már a születéskor egy kis eltérés tapasztalható. Az ikrek egyike valamivel hamarabb jön a világra, gyakran jelentős súlykülönbség mutatkozik közöttük, a nagyobb, súlyosabb újszülött általában jobban fejlődik, erősebb lesz. A minimális születési különbséget a szülők sokszor a kisebb, gyengébb gyermekkel szembeni fokozott törődéssel, nagyobb figyelemmel próbálják kiegyenlíteni. Az eltérő bánásmód következtében eltérő lesz az egyéni fejlődés is. Kanajev megfigyelései szerint a teljesen azonos környezetben nevelkedő egypetéjű ikrek egymás társas környezetét is alkotják, így ez a nem teljesen azonos "mikrokörnyezet" már eltérő személyiségvonások kialakulását eredményezheti. Magyarországon Czeizel Endre folytatott ilyen jellegű kutatásokat. Mi a viszony tehát a fejlődés egyes tényezői: az öröklődés, a környezet és a nevelés között? 1. Biológiai szempontból az ember az öröklődés ugyanazon törvényeinek van alávetve, mint minden más élő szervezet. Tehát az öröklődés ténye kétségtelen. Az öröklődés azonban nem végzetesen meghatározó, mert az ember biológiai adottságai (hajlamai, diszpoziciói) 11

12 nem öröklődnek kész és befejezett formában. Az ember tulajdonképpen egyetlen képességgel: a "képességek kialakíthatóságának képességével" születik. 2. Ahhoz, hogy hajlamaink, adottságaink képességekké, tehetséggé alakuljanak, fejlődjenek, meghatározott feltételekre van szükség: olyan környezetre, amely az adottságok, a rátermettség, a hajlam megnyilvánulását és kibontakozását lehetővé teszi; olyan nevelésre és oktatásra, amely a környezeti feltételek lehetőségeit valóra váltja. 3. Az adottságok minősége határt szab a fejlesztésnek. 4. Az adottságok, a rátermettség ritkán nyilatkoznak meg önmaguktól, ezért a sokoldalú nevelés az egyéniség szabad és gazdag kibontakozásának feltétele. 5. A külső hatások (környezet, nevelés) és a belső feltételek kölcsönös viszonyban állnak. Az ember nem a környezeti hatások passzív tárgya, hanem minden őt érintő jelenség aktív alanya. A külső hatások csak a belső feltételeken keresztül érvényesülnek - és válnak a személyiség részévé, azaz maguk is belső feltétellé. A további fejlődés során az így változó belső feltételek újra és újra megszűrik azoknak a külső hatásoknak a körét, amelyek alakítólag hathatnak. 12

13 A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SZAKASZAI "A születéstől a serdülésig tartó fejlődésmenetnek minden hónapja, minden hete, kezdetben szinte minden napja változást hoz. Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnőttet, akivé lesz. De a szemlélet egyre inkább megkívánja azt is, hogy lássuk meg a felnőttben a gyereket, aki volt: a gyermekit." (Mérei Ferenc) Az ember személyisége a születéstől a halálig szakadatlanul változik. A fejlődés a fokozatos mennyiségi gyarapodás és a gyors minőségi átalakulás: ugrás egységében történik. Bizonyos ideig az egyenletes mennyiségi növekedés a jellemző: például a gyermek egyre több szót mond, majd egyszerre minőségi átalakulás történik: áttér a többszavas mondatok használatára. Ez az átalakulás a rendkívül sokféle tulajdonsággal rendelkező személyiség fejlődésében nem egyszerre következik be valamennyi területen, hanem egyenetlenül. Gyakori, hogy valamely területen viharos üteműek a változások, míg a másik területen alig észrevehetőek. A nevelésben komoly konfliktusok forrása ennek az egyenetlenségnek a figyelmen kívül hagyása például a kamaszok nevelésében, elfogadásában. A fejlődés egyenetlensége ellenére a normálisan fejlődő, nagyjából azonos korú gyerekek "hasonlítanak" egymásra. A hasonlóságot okozó jellegzetességeket életkori sajátosságoknak nevezzük. A hasonlóságok főleg a lényeges területeken: az alaptevékenység jellegében, a valóság megismerésének szintjében, az érzelmi-akarati viszonyulások jellegében, a társas magatartás fejlettségében stb. mutatkoznak meg. Így például a 3-4 hónapos csecsemők gőgicsélnek, az óvodások sokat kérdeznek ("miért-korszak"), a kisiskolások még feltétel nélkül elfogadják a felnőttek tanácsait, utasításait, a felsősök "bandáznak" stb. Az elnevezés kissé megtévesztő, mert nem az életkor, hanem a fejlődés törvényszerű logikája határozza meg a sajátosságokat. Az életkori jellemzők csupán statisztikai átlagot jelentenek, mert vannak például "később érő" gyerekek, vagy lassabban öregedő felnőttek is. Az átlagtól való eltérés bizonyos határok között teljesen normális. A fejlődés üteme ugyanis egyazon gyermeknél is egyenetlen. Több hónapos különbségeket mutathat a beszédfejlődés, a felállás, a járás kezdete, de még az írásra-olvasásra való alkalmasság is. Az ilyen "lemaradók" aztán egy idő múlva utolérik vagy le is hagyhatják kortársaikat. Az ember fejlődése egymást követő, szorosan összefüggő, de minőségileg különböző szakaszokra tagolódik. 13

14 Már az ókori filozófusok munkáiban felvetődött a fejlődési szakaszok megkülönböztetésének szükségessége, de éppen a rendkívül sokféle összetevő egyenetlen fejlődése miatt az életkori periodizáció nem tekinthető végleg megoldott problémának. A felosztás alapja lehet a biológiai érés, a társadalomba való beilleszkedés, az értelmi fejlettség és a különböző pszichikus funkciók fejlettsége, a fő tevékenységi formák, az oktatási-nevelési formák stb. A sokféle összetevő egyenetlen fejlődése ellenére vannak a személyiségnek olyan gyökeres átalakulásai, amelynek nyomán fejlődési szakaszokat különböztethetünk meg. Ezek a szakaszváltások azonban bármily gyökeres átalakulást is hoznak, már az előző periódus idején érlelődnek és az előző szakaszok fejlődési eredményei az újjászerveződő személyiségbe beépülnek. Az életkori problémák figyelembevételével, a leginkább elfogadható, vegyes szempontú periodizáció szakaszai a következők: A csecsemőkor 0-1. év újszülöttkor: 1-4. hét A kisgyermekkor (korai gyermekkor) 1-3. év Az óvodáskor 3-6. év A kisiskoláskor 6-l0. év A serdülés előtti iskoláskor l0-l4. év prepubertás: l0-l3. év A serdülőkor (pubertás) év Az ifjúkor kb. a 25. évig A felnőttkor év A változás kora év Az öregkor kb. 60. évtől Az aggkor 80 év felett A fejlődés üteme egyénenként különböző. A periodizációval az egyes szakaszok nem különíthetők el egymástól mereven. Az egyéni eltérések a normál határokon belül korábbi vagy későbbi átmenetet mutathatnak egyik korból a másikba. A fejlődés egyes szakaszainak sorrendje kötött, tehát a személyiség fejlődése nem hagyhat ki szakaszokat, s nem fordulhat vissza. 14

15 A CSECSEMŐKOR A SZÜLETÉS ELŐTT: A MAGZATI ÉLET A megtermékenyített petesejt kromoszómái a két szülő tulajdonságait örökítő gének tömegét tartalmazzák. Ezzel kezdődik az emberi fejlődés. A méhen belüli fejlődésben óramű pontossággal követik egymást a változások. Hat hét alatt a csírasejtből (zigótából) az emberhez hasonlító parányi embrió lesz: a fej, a végtagok, a szemek már felismerhetők. A második hónaptól már magzatnak nevezzük a fejlődő emberkét. A három hónapos magzat mindössze 200 gramm és 7-8 cm hosszú. A hatodik héttől ver a szíve. Általában a terhesség félideje táján vehető észre a magzat mozgása. A külső ingerhatásokkal (hang, nyomás) kiváltható magzatmozgások az érzékelés képességének meglétét bizonyítják. A terhesség 6-7. hónapjára lényegében kifejlődnek az alapvető testi-lelki adottságok. Ezzel magyarázható, hogy a koraszülött gyermekek is lehetnek életképesek. AZ ÚJSZÜLÖTT Magyarországon a születési súly átlagosan 3300 gramm. A lányoké valamivel kisebb a fiúké nagyobb. A normális súly 2500 gramm felett van. A testhossz kb. 50 cm, de az újszülött életképességét 5-10 cm-es eltérés számottevően nem befolyásolja. Születéskor a gyermek a fejlődés minden lényeges feltételével rendelkezik. A megszületés, az önálló lénnyé válás ugrásszerű minőségi változás, rendkívüli, de elviselhető terhelés. A normális, egészséges újszülött rendelkezik testi struktúrával: testrészekkel, szervekkel, szervrendszerekkel, valamennyi idegsejttel, működő érzékszervekkel, számos vele született, feltétlen reflexszel: légzés, szopás, tüsszentés, sírás, fogóreflex stb., igen sok szunnyadó adottsággal, amelyek a megfelelő időben gyakorlással képességek, tulajdonságok lesznek. A megszületett gyermek jó ideig ellentétben a legtöbb állat ivadékával nagyon tehetetlen, ezért sokáig a felnőttek körültekintő gondoskodására szorul. A külvilághoz a vele született ösztöncselekvéssel alkalmazkodik. A legtöbb megnyilvánulásában az egész teste részt vesz: megfeszül, kivörösödik, sír, keze-lába és törzse egyszerre mozog stb. Tagolatlan reagálásai csak lassan, fokozatosan finomodnak és alakulnak át konkrét cselekvésekké. Már megjelennek a tanult viselkedésformák: az első feltételes reflexek. A táplálkozás, a fürdés és egyéb gondozási helyzetek rendszeres ismétlődése rögzít viselkedéssorokat, amelyekre idővel 15

16 jellegzetesen reagál az újszülött. Például ha az éhes gyermeket a karunkra vesszük, abbahagyja a sírást, türelmesen hallgat a pelenkázás alatt is, mert már "megtanulta", hogy ezt a táplálkozás követi. Az újszülöttkor a feltételes reflexek megjelenésével zárul a 6-8. héten. A tanulni képes babát már csecsemőnek hívjuk. TESTI ÉS MOZGÁSFEJLŐDÉS Az első év végére a testmagasság 25 cm-rel növekszik, a testsúly pedig háromszorosára. Ilyen nagyarányú testi fejlődés később nem lesz. Jellegzetes a csecsemők testformája: feje nagy, az egész testmagasság egynegyedét teszi ki, törzse rövid és még rövidebbek a végtagok. Ez a kisgyermekforma jellemző 5-6 éves korig. A csecsemőkorban de később is a cselekvések szakadatlan gyakorlása és az ezzel kapcsolatos erőfeszítés alapja az optimális testi fejlődésnek. A mozgás tartós korlátozása esetén nem fejlődnek rendesen az izmai és a csontozata, ügyetlen marad a gyermek. Csecsemőkorban a mozgások négy típusát különböztetjük meg: a feltétlen reflexmozgásokat, az önkéntelen vagy kifejező mozgásokat: rugdalózás, karok nyújtogatása, kiáltozás stb. a tanult, feltételes reflexmozgásokat: cumizás, fürdési szokások stb., akaratlagos mozgások: nyúlás, mászás, dobás stb. A megismerő tevékenység: érzékelés, észlelés, emlékezés szorosan együtt fejlődik a mozgással. A csecsemők jellegzetes tevékenysége és mindennapos "elfoglaltsága" a mozgás és a megismerés együttes gyakorlása a szenzomotoros (érzékelő-mozgásos) próbálkozás. Három hónapos kor után az érzékelő-mozgásos próbálkozások elsősorban a kézre irányulnak. A csecsemő felfedezi, sokáig nézegeti a saját kezét, kezének mozgását, majd a kezében vagy a keze közelében lévő tárgyakat is. Ezt követően kb. 5 hónapos kortól a látással irányított tárgymegragadással addig kísérletezik, amíg rövidesen ügyesen meg is tudja tenni. Ezzel egyidőben megtanul a hasára fordulni majd vissza. Megtanulta a helyzetváltoztatás első lehetőségét. Általában a 7. hónaptól már tud a tárgyakkal tevékenykedni, ehhez járul, hogy ebben az időben már tud támaszkodás nélkül ülni, majd 9-10 hónapos korában tanulja meg a helyváltoztatást (csúszással, gördüléssel, mászással) és a 10. hónaptól próbál meg kapaszkodás nélkül állni, végül járni. A BESZÉDTANULÁS A társadalmi lénnyé válás egyik legfontosabb tényezője a beszéd, aminek elsajátítása hosszú évekig, talán életünk végéig tart. A beszédtanulásban a csecsemő három jellegzetes szakaszon jut túl: 16

17 a spontán, kifejező hangadás: a sírás, sikítás a csecsemő tagolatlan viselkedésének egyik ösztönös eleme; a beszéd jellegű hangképzés: hangok próbálgatása, gőgicsélés, gagyogás, a beszéd "mímelése" a 3. hónaptól figyelhető meg, az első értelmes szavak megtanulását hónapokig tartó tanulás előzi meg; beszéd megértésének kezdete kb. a 6. hónapban figyelhető meg. A csecsemő beszédértése még nem kötődik a helyzet egészéhez, de a különböző helyzetekben hallott azonos szavak (keze-lába, mama, tej, gyere, kérem stb.) ismétlődése a szavak megértéséhez vezet. Ez már a beszéd kezdete, de csak a kezdete, az egyéves gyermekek többsége bár már sok szót megért mindössze 5-6 szót tud mondani. AZ ANYA-GYERMEK KAPCSOLAT A gyermeknek hosszú ideig az anya az egyetlen, illetve a legfőbb kapcsolata. Ez a kapcsolat életre szóló jelentőségű, mert ez az alapja, mintája minden későbbi kötődésnek. A csecsemő léte anyjától függ: táplálékát nemhogy megszerezni nem tudja, de még a szopás helyes módját is meg kell tanulnia. Védekezni, a veszélyeket elhárítani sem képes. Ez a ráutaltság határozza meg az anyjához (gondozójához) való viszonyát, ami egy idő után érzelmekben is kifejeződik. A kapcsolat legkisebb zavara nyugtalanságot idéz elő a gyermekben és anyjában egyaránt: a gyermek riasztó jelzéseket ad, az anya pedig tevékenységével igyekszik a zavart elhárítani. Az újszülöttnek a testi közelség: az anyához bújás, a benne való megkapaszkodás, a bensőséges kapcsolat biztonsága, védettsége az alapja a zavartalan testi-lelki fejlődésnek. A KISGYERMEKKOR ÉLETKORI JELLEMZŐK A kisgyermekkor az alapvető emberi tulajdonságok és viszonyok, a környezetbe való szándékos beilleszkedés megalapozásának korszaka. A gyermek megszerzi első benyomásait, ezek később nagyon nehezen alakíthatók át, nehezen törölhetők ki a személyiségből, még akkor is, ha ezeket az első élményeket el is felejtjük általában. Legfontosabb fejlődési eredmény a járás és a beszéd biztonságos elsajátítása. Ezekhez kapcsolódva erőteljes az értelmi fejlődés: megnövekszik az emlékezés időtávolsága, képzeleti működésre is képes már, és egyszerű gondolati cselekvéseket is el tud végezni. Fejlődésének 17

18 alapja továbbra is a mozgás, a cselekvés, ebben magas fokot ér el utánozó képessége. Játékai elsősorban a mozgás és a beszéd változatos gyakorlásából állnak. Az anyához való ösztönös kötődés bővül a felnőtteknek való engedelmességgel, szófogadással, ragaszkodással. A gyermek így biztosít védettséget, szeretetet, sikert, örömöt magának. A MOZGÁSFEJLŐDÉS A járás megtanulása a csecsemőkorban kezdődik. Az előzmények: fej- és mellkasemelés, átfordulás fekvő testhelyzetben, kúszás, mászás, felülés, felállás, lépegetés kapaszkodással. Ha a gyermek ezek valamelyikét megcsinálja, többet nem felejti el, sűrűn gyakorolgatja. Az első önálló lépéseket általában 14 hónapos kora körül teszi meg a kisgyermek, de ettől az átlagtól mindkét irányban lehetséges 3-4 hónapos eltérés is. Sokáig csak a mozgás kivitelezésére tud koncentrálni, majd fokozatosan készséggé alakul a járás: sokféle módon (lassan vagy futva) és más-más körülmények között (mezítláb és cipőben, egyenesen, lejtőn, lépcsőn) is el tudja végezni. Ezzel a járás másféle tevékenységeknek, főleg a tapasztalatszerzésnek az eszköze lesz. Kisgyermekkorban a tárgyi cselekvés is minőségi átalakuláson megy keresztül. A kézmozgás finomabbá válik: egészen apró tárgyakat képes megfogni, tud egymásba helyezni, szétszedni. A látás és a kézmozgás összehangolt (koordinált) lesz. Kialakul a szerszámhasználat képessége is. Kezdenek elkülönülni a meghatározott célra alkalmas "szerszámok": az ütő-, vágó-, kanalazó-, lapító-, kaparó- stb. eszközök. Két tárgy közül az egyiket "szerszámnak", a másikat "munkadarabnak" tekinti. Mindig van valami a kezében, s "munkába vesz" vele minden létező dolgot. Kitapasztalja, hogy mi mire való, mit lehet vele csinálni. Így válik egyre ügyesebbé, megismeri a dolgok különféle tulajdonságait, a valóság alapvető törvényszerűségeit. A cselekvések tanulásában az utánzásnak van a legnagyobb szerepe: a szerszámhasználatot, az alakítást vagy konstruálást másoktól lesi el. A BESZÉDTANULÁS Az átlagosan fejlődő kisgyermek szókincse a következőképpen növekszik: 1 éves korában kb szó, 1 és féléves korában kb. 200 szó, 2 éves korában kb. 400 szó, 3 éves korában kb szó. 18

19 A jellegzetes gyermeki beszédet kisbeszédnek nevezzük. Szavai különösen kezdetben nagyon mások, mint a felnőttek szavai. Jellegzetessége, hogy ezek a szavak sokszor torzítottak (panka: pelenka, aboda: add oda, anniké: inni kérek, étapu: édesapa), töredékesek (taa: óra, vií: víz kéé: kérem), néha sajátos szóalkotások (bugyaja, csicsis, laa!: vegyél fel!, aja: a simogatás szava, aniké: cumisüveg). A 2. évtől gyakoriak a sajátos szóösszetételek (szembajusz). Az elsajátított szavakat a gyermek kezdetben többféle jelentésben használja, túláltalánosítja: pl. cica kezdetben minden, ami puha szőrős. A beszéd szerkezete eleinte nagyon egyszerű. Egy és másfél éves kor között egyszavas mondatokkal beszél, az egyes szavakkal egész kívánságokat, ítéleteket fejez ki. A kisgyermek másfél éves kortól tér át a kétszavas mondatok használatára. Nagy lépés ez, mert rájön, hogy két szó egymás mellé tételével viszonyokat, cselekvéseket, egész kívánságokat fejezhet ki. Főleg pedig azért nagy lépés, mert ettől kezdve már kérdezni is tud! A 2. életév tájékán megszaporodik a gyermek többszavas mondatainak száma, egyúttal megjelennek az összetett mondatok is. Beszéddel kíséri rendszerint cselekvéseit is (egocentrikus beszéd): magának beszél, nem érdekli hallja-e más. ÉRTELMI FEJLŐDÉS Az észlelés a játék és a különféle eszközökkel való fáradhatatlan és sokoldalú tevékenykedés, következtében sokat fejlődik. A sokszori és sokféle észlelés eredményeként határozottan felismeri környezetének tárgyait, egyre jobban megismeri a tárgyak tulajdonságait. Egyre nő az emlékezés időtávolsága: a kezdeti néhány napról 2-3 hétre. Előfordul viszont, hogy hosszú távollét után nehezen ismeri fel még legközelebbi rokonait (testvérét, szüleit) is. Gondolkodása konkrét, cselekvéses: a gyakorlati feladatmegoldásban már jól megfigyelhető. Az elgurult tárgy után már nem bújik az asztal alá, hanem azt megkerülve keresi meg, eszközt keres, hogy valamit elérjen, a szétszedett dolgokat igyekszik összerakni. Már egyszerű gondolati cselekvéseket is el tud végezni. Beszédfejlődése lehetővé teszi, hogy el tudja mondani, éppen mit csinál, mit akar csinálni, illetve megérti az egyszerű magyarázatokat is. Képzelete is működik. Szívesen hallgatja az egyszerűbb, mozgással kísért mondókákat, verseket, meséket. ÉRZELMI FEJLŐDÉS Érzelmeire, mint cselekvéseire is, a nagyfokú változékonyság és az azonnali, nyílt kifejezés jellemző. 19

20 Az örökösen aktív, tevékenykedő kisgyermek nagyon változatos viszonyokba kerül a tárgyakkal: az eszköz engedelmeskedik vagy ellenáll, megüti, megszúrja, elgurul, szerszámként szolgál, a gyermek megbotlik benne stb. Az állandóan változó viszonyokat élményként éli át. A csecsemőkorra jellemző biztonságérzet és a védettség élménye mellett a kisgyermek uralkodó érzelme a siker öröme. A siker kielégülést, megnyugvást jelent számára, egyben sarkall a további tevékenységek végzésére, a siker ismételgetésére. A kisgyermek érzelmei még feltűnően befolyásolhatóak. Megérzi a környezetében lévő feszültséget, a szülő rosszkedvűségét, mérges arcát látva sírva fakad, még ha nincs is semmi oka rá. Ugyanígy a jókedv, a nevetés is átragad rá. AZ ÓVODÁSKOR A 3. életév táján jelentős minőségi változás történik a pszichikus fejlődésben. A gyermek elég jól megtanult beszélni, járása és kézmozgása biztonságossá vált ennek következtében újjáalakul a gyermek és a világ viszonya. ÉRTELMI FEJLŐDÉS Az ingerekben gazdag környezet, a sok játék és mese, és az idősebbek tanító-okosító hatására is, óvodáskorban valósággal kinyílik a gyermek értelme: a körülötte lévő dolgokat és folyamatokat felismeri, sokat és okosan kérdez, általában már jól lehet vele beszélgetni. A beszéd, a nyelvhasználat módja, tartalmi és szerkezeti szempontból is minőségi átalakuláson megy át, a beszédfejlődés rendkívül fontos időszaka az óvodáskor. A 3 éves gyermek szókincse mintegy 1000 szóra tehető, 6 éves korra átlagosan 2500 szó lesz, tehát igen jelentősen gyarapszik. Az új szavakat és kifejezéseket rendkívül könnyen megtanulja: rendszerint egyszeri hallásra is szókincsének aktív része lesz egy-egy szó. Szocializálódik nyelvhasználata. A kisgyermekkorra jellemző egocentrikus beszéd a valódi kommunikáció, a másokkal való érintkezés eszköze lesz. Természetesen időnként még önmagával is társalog, mint azelőtt, de egyre inkább megtanulja a magának szóló hangtalan beszélést, megindul a belső beszéd kialakulása. Ezzel a beszéd egyre inkább a gondolkodás eszközévé is válik. Óvodáskorban a valóság megismerésének alapja az észlelés. Sok-sok tapasztalat és gyakorlás eredményeképpen az érzékszervek működése finomabbá válik: jelentősen fejlődik a látásélesség, a hallás érzékenysége stb., az észlelés egyre jobbá válik. Annak ellenére, hogy az óvodás gyermek általában jó megfigyelő, olyasmit is észrevesz, amit a felnőttek meg sem látnak, észlelése mégis tökéletlen, mert a látvány analízisét és szintézisét: a részeket és az egészet nagyon bizonytalanul egyesíti. Egyszer a részleteket hangsúlyozza (pontszerű látás), de az egész homályos marad, máskor az összjelleg (globális észlelés) elnyomja a fontos részleteket. 20

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/1868-06 Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03.

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03. NEVELÉSTUDOMÁNY - PEDAGÓGIA A neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. pedagógia:

Részletesebben

A környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne.

A környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne. TEVÉKENY GÉZENGÚZOK! Vázlat: I. Bevezető gondolatok. II. Kultúra átadás. 1.Programunkban a szocializáció és a kultúra összefüggése. 2.Honnan szereznek tapasztalatot gyermekeink? III. Záró gondolatok. I.

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

A tételekhez segédeszközök nem használhatók.

A tételekhez segédeszközök nem használhatók. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazzák.

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport

Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport 11. évfolyam ÁLLAPOTMEGFIGYELÉS -- ELMÉLET Bokor: Általános ápolástan és gondozástan Dr. Orbán Lászlóné: Váladékok

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve:

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: ADATLAP A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: Születési év, hely, idő: Foglalkozás: Munkahely megnevezése: Cím: Mobil telefonszám: E-mail

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő A késleltetett ütemű fejlődés megnyilvánulásai, jelei 1. Orvosi leletek alapján - korai, faros, vákuumos vagy

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK középszint középszint Oktatási alapismeretek 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. máj us 22. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Nevelés a művészetek eszközeivel című pályázati programról szóló beszámoló. A program címe: 3-7 éves gyermekek nevelésének alternatív lehetőségei

Nevelés a művészetek eszközeivel című pályázati programról szóló beszámoló. A program címe: 3-7 éves gyermekek nevelésének alternatív lehetőségei Nevelés a művészetek eszközeivel című pályázati programról szóló beszámoló Készült: Csillagvár Waldorf Tagóvoda 8200 Veszprém Szent István út 12. Ideje : 2013. szeptember 20. A megvalósításban részt vevő

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

II. Biológiai perspektíva

II. Biológiai perspektíva II. Biológiai perspektíva Személyiség: idegrendszeri és hormonális rendszerek működésének következménye. 2 témakör: A személyiség örökletes meghatározottsága (öröklődés, evolúció, személyiség kapcsolata)

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

EGÉSZSÉGEDRE! A tényői Napközi Otthonos Óvodában 2010. Óvodai témahét

EGÉSZSÉGEDRE! A tényői Napközi Otthonos Óvodában 2010. Óvodai témahét EGÉSZSÉGEDRE! Óvodai témahét A tényői Napközi Otthonos Óvodában 2010. A projektben résztvevők: Kiscsoport (3-4 éves gyermekek) A témahetet záró napon mindkét gyermekcsoport. Óvodapedagógusok: Pintér Katalin

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási középszint alapismeretek középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A hiperaktivitásról hiperaktivitás fogalmát, ismertető jegyeit, tüneteit hiperaktivitás hiperaktivitás

A hiperaktivitásról hiperaktivitás fogalmát, ismertető jegyeit, tüneteit hiperaktivitás hiperaktivitás A hiperaktivitásról Óvodapedagógusként munkám során nagyon sokféle természetű gyermekkel találkozom. Minden csoportban előfordulnak olyan gyerekek, akikre azt mondják az óvó nénik, hogy ha minden gyerek

Részletesebben

Adottság vagy nevelés?

Adottság vagy nevelés? Adottság vagy nevelés? Dr. Tóth László Tehetség, 18 (2), 3-4. (2010) A különféle egyéni sajátosságok eredete mind a mai napig vita tárgyát képezi. Vannak, akik az egyéni sajátosságokat a genetikai öröklésnek

Részletesebben

Változások: A félelem, szorongás a terhesség alatt:

Változások: A félelem, szorongás a terhesség alatt: Várandósok Várandósok Évekig azt tartották, hogy a terhes nőnek kilenc hónapot ágyban kell töltenie. Az orvosok attól féltek, hogy az aerobik, vagy a kocogás árthat a magzatnak, így még a legaktívabb sportolóknak

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Az okoskocka eszközökről

Az okoskocka eszközökről Az okoskocka eszközökről Pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus és tehetségfejlesztő szakemberek dolgozták ki az okoskocka fejlesztő eszközcsaládot azzal a céllal, hogy: az iskolaérettségi szintet

Részletesebben

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Az iskola bemutatása Ahol a tehetség kiművelése a lehető legtökéletesebbre, Istenre irányul és ahol az elismerést

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

Pedagógiai és eszközrendszer bemutatása

Pedagógiai és eszközrendszer bemutatása Pedagógiai és eszközrendszer bemutatása A Montessori pedagógia erkölcsre, szabadságra, önfejlődésre, önállóságra, önfegyelemre és mély érzelemre nevel. Montessori pedagógiájának egyik alapelve a hit, hogy

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 625 CÉLOK ÉS FELADATOK A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk

Részletesebben

Óvodából-iskolába. (célok és a fejlődés jellemzői)

Óvodából-iskolába. (célok és a fejlődés jellemzői) Óvodából-iskolába (célok és a fejlődés jellemzői) Egészséges életmódra nevelés Célunk: a gyermek testi fejlődésének elősegítése, a higiénés nevelés és az egészséget védő jó szokások alakítása, az egészséges

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

tut Beszprémy Katalin

tut Beszprémy Katalin A népi hagyományok oktatásának fontossága az iskolarendszerben tut Beszprémy Katalin A népi kézművesség megmaradásának záloga a mesterségbeli tudás hiteles átadása a felnövekvő nemzedékek számára, ami

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Az életünk során az anyanyelvünk átszövi egész lényünket, és meghatározza értelmi, érzelmi intelligenciánkat. Gyermekkorban az anyanyelvi

Részletesebben

RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN. 2.osztály. Heti 1 óra

RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN. 2.osztály. Heti 1 óra RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN 2.osztály Heti 1 óra Összeállította: Báder Ilona Témakör: AZ ÉN VILÁGOM Nevelési fejlesztési cél: Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet

Részletesebben

A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1.

A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Dr. Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia és Művelődéselmélet Tanszék A felnőttkori tanulás idődimenziói A. A felnőtt tanuló és az

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Brassói Sándor főosztályvezető 2014. október 3. Az iskola és a jóllét, az iskolához való kötődés

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

7. Hiba Irreális igényeid vannak ahelyett, hogy tökéletes férfit nevelnél!

7. Hiba Irreális igényeid vannak ahelyett, hogy tökéletes férfit nevelnél! 7. Hiba Irreális igényeid vannak ahelyett, hogy tökéletes férfit nevelnél! Nicholas Victor www.ferficsabitas.com A hetedik végzetes hiba, amit a nők elkövetnek párválasztáskor: Irreális igényeid vannak,

Részletesebben

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Kiscsávoly Projekt felelős: Ideje: 2014. március 26. április 16. Foglalkozások száma: 33 Bevont tanulók köre:

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

A 3-4 éves gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése a prevenció jegyében Konzulens tanár: GEREBEN ANITA Készítette: Józsa Gabriella

A 3-4 éves gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése a prevenció jegyében Konzulens tanár: GEREBEN ANITA Készítette: Józsa Gabriella Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai szakmai Szolgáltató Intézmény Mottó: A 3-4 éves gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése a prevenció jegyében Konzulens tanár: GEREBEN

Részletesebben

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint

Részletesebben

Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező):

Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 1 Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 2 Kedves Hallgató! Kezében a Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szak hospitálási naplóját tartja, amellyel könnyíteni és rendszerezni

Részletesebben

Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29. Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal.

Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29. Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a ma bőven ellátja feladattal. Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29 Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal. Syndie Maison KE PTSZIKE PTSZI 2013.04.29 A prezentációban megjelenő információk

Részletesebben

Angol nyelv. Személyes vonatkozások, család (Személyes bemutatkozás. Család bemutatása rajzok, képek segítségével.)

Angol nyelv. Személyes vonatkozások, család (Személyes bemutatkozás. Család bemutatása rajzok, képek segítségével.) Angol nyelv 1-2. évfolyam I. Hallott szöveg értése: Legyen képes követni a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak rendelkezésére; ismerje fel és

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL Rendelkezésre álló idő: 120 perc Elérhető pontszám: 100 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. 32 140 01 Óvodai dajka. Komplex szakmai vizsga. Szóbeli vizsgatevékenység

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. 32 140 01 Óvodai dajka. Komplex szakmai vizsga. Szóbeli vizsgatevékenység EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 32 140 01 Óvodai dajka Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő: 15 perc, válaszadási idő: 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya:

Részletesebben

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket!

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! A mi iskolánk Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! Minden család életében fontos esemény az iskolaválasztás és a beiratkozás. Döntésük megkönnyítéséhez szeretnénk

Részletesebben

JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM

JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM Tormási Margit CSANODA CSALÁDI NAPKÖZI ÉS JÁTSZÓHÁZ JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM Csanoda-Gyermekszolgáltató Játszóház Nonprofit Bt. 2012. Csanoda Játszóház Szakmai program 2 A játszóház neve: Csanoda Játszóház

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Pedagógia. 1. A pedagógia tudománya, célja, tárgya, feladata és tudományközi kapcsolata

Pedagógia. 1. A pedagógia tudománya, célja, tárgya, feladata és tudományközi kapcsolata 2 Pedagógia 1. A pedagógia tudománya, célja, tárgya, feladata és tudományközi kapcsolata 2. A nevelés fogalma, alapvető jegyei, a nevelés kialakulása 3. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését

Részletesebben

Ökomatek tehetséggondozás

Ökomatek tehetséggondozás Ökomatek tehetséggondozás Időpontja: szerda 6. óra Tehetséggondozó tanár: Németh Zoltánné A tehetséggondozó foglalkozásokba 8-14 év közötti gyerekeket vonok be. Érdekes és változatos programokkal szeretném

Részletesebben

A pedagógiai kutatás módszertana. Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak

A pedagógiai kutatás módszertana. Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak A pedagógiai kutatás módszertana Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak A kutatómunka fázisai A tervezősablon egy kutatásban A jutalmazás hatását vizsgáljuk óvodások viselkedésére a terv

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS Az oktatás nem egy tartály megtöltése, hanem a tűz meggyújtása. -William Butler Yeats- TANÁRI KOMPETENCIÁK Tanárnak lenni nem csupán hivatás - elhivatottság. társadalmi

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség,

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Mindennapi testmozgás-egészséges élet

Mindennapi testmozgás-egészséges élet Mindennapi testmozgás-egészséges élet Dr. Vass Zoltán Ph.D. Magyar Diáksport Szövetség 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség

Részletesebben

Kötelező ez nekünk? IGEN-NEM (?) Miért használjuk? Szakmai indokok. Oktatásirányítási indokok. Elemenkénti. A teszt egészére vonatkozó, globális

Kötelező ez nekünk? IGEN-NEM (?) Miért használjuk? Szakmai indokok. Oktatásirányítási indokok. Elemenkénti. A teszt egészére vonatkozó, globális DIFER Kötelező ez nekünk? IGEN-NEM (?) Miért használjuk? Szakmai indokok Elemenkénti Készségenkénti A teszt egészére vonatkozó, globális Oktatásirányítási indokok Iskolában bizonyos esetekben kötelező

Részletesebben