Nevelési Alapismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nevelési Alapismeretek"

Átírás

1 Tordáné Hajabács Ilona Nevelési Alapismeretek a Népi játék és kismesterségek oktatója tanfolyam hallgatói számára HAGYOMÁNYOK HÁZA Népművészeti Módszertani Műhely 2010

2 Tartalom Bevezetés...5 A nevelés...6 A szó jelentése...6 A SZEMÉLYISÉG...8 A személyiség alkotótényezői...9 A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SZAKASZAI...13 A csecsemőkor...15 A születés előtt: a magzati élet...15 Az újszülött...15 Testi és mozgásfejlődés...16 A beszédtanulás...16 Az anya-gyermek kapcsolat...17 A kisgyermekkor...17 Életkori jellemzők...17 A mozgásfejlődés...18 A beszédtanulás...18 Értelmi fejlődés...19 Érzelmi fejlődés...19 Az óvodáskor...20 Értelmi fejlődés...20 Az érzelmek, az akarat és a társas magatartás fejlődése...21 Alaptevékenység: a játék...22 A mese bűvöletében...24 A kisiskoláskor...24 Az iskolaérettség...24 Testi fejlődés...26 Az idegrendszer fejlődése...26 Értelmi fejlődés...27 Érzelmi-akarati jellemzők...29 Iskoláskor a serdülés előtt: a prepubertás...30 Életkori sajátosságok...30 Értelmi fejlődés...31 Érzelmi sajátosságok...32 Társas kapcsolatok...32 Akarati fejlődés...33 A serdülő...33 Testi változások...33 Érzelmi élete...34 Milyen vagyok én?...34 Az ifjú...35 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS (A NEVELÉS) FELADATAI...37 AZ ÉRTELMI NEVELÉS...38 AZ OKTATÁS mint az értelmi nevelés eszköze...39 Az oktatás folyamata...42 Az oktatás tartalma: a tananyag...42 Az iskolai tanítás-tanulás filozófiai alapjai...43 Az iskolai ismeretszerzés sajátosságai...43 Az oktatási folyamat lélektani tényezői (MOTIVÁCIÓ AZ OKTATÁSBAN)...44 Az oktatási folyamat szerkezete...44 Az oktatás szervezeti keretei és munkaformái...47 Szervezeti keretek és szervezeti formák...47 Az óvodai foglalkozás...48 Az oktatás munkaformái...49 Az oktatás módszerei...51 Az oktatás eszközei...52 Az ellenőrzés és az értékelés...53 A Permanens Tanulás

3 AZ ÉRZELMEK FORMÁLÁSA...55 Az Érzelmi Nevelés Célja...55 az érzelmi kulturáltság fejlesztésének a pszichológiai alapjai és pedagógiai lehetőségei...56 Az érzelmi nevelés eszközei...57 A nevelő...57 Az élmény...58 A tevékenység...59 A magasabb rendű érzelmek kialakítása...59 Az intellektuális érzelmek...59 Az esztétikai érzelmek...60 Az erkölcsi érzelmek...60 A LELKIISMERET...61 A JELLEM A JELLEMFORMÁLÁS...62 AZ ERKÖLCSI TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGEK megszervezése és a tapasztalatszerzés biztosítása...63 AZ ERKÖLCSI TUDATOSSÁG...64 A gyermekek erkölcsi ismereteinek és ítéleteinek sajátosságai...64 Az erkölcsi tudatosság fejlesztése...65 A MEGGYŐZŐDÉS...65 A MOTÍVUMOK szerepe a meggyőződés formálásában...65 AZ AKARAT...67 Az akarat fejlesztése...68 NEVELÉS ÉS ÖNNEVELÉS...68 A játék...70 A JÁTÉK SAJÁTOSSÁGAI...70 A JÁTÉK FAJTÁI...71 A JÁTÉK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ HATÁSA...72 A munka...73 A MUNKA A NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN...73 Tevékenység szabadidőben...74 A szabadidő fogalma...75 SZABADIDŐ TEVÉKENYSÉGEK...75 A TEVÉKENYSÉGRE NEVELÉS pszichológiai alapjai és pedagógiai lehetőségei...76 A MOTÍVUMOK...76 CSELEKVÉSI AUTOMATIZMUSOK...76 AZ ALKOTÓ TEVÉKENYSÉG ÉS AZ ÖNTEVÉKENYSÉG...78 A KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE...78 A NAPIREND, AZ ÉLETREND...79 A napirend összeállítása...79 Az életrend és a napirend hatékonyságának feltételei...79 AZ ESZTÉTIKUM FOGALMA, LÉNYEGE...81 AZ ESZTÉTIKUM, A MŰVÉSZI ALKOTÁSOK SZEREPE A NEVELÉSBEN...82 Az esztétikai nevelés folyamata és feladatai...83 PEDAGÓGIAI FELADATOK...84 Az esztétikai nevelés tartalma...85 A természet esztétikuma...85 A tárgyi környezet esztétikuma...85 A magatartás esztétikuma...86 A munka esztétikuma...86 A művészeti nevelés...86 ANYANYELVI és IRODALMI NEVELÉS...86 HALLÁSKULTÚRA és ZENEI NEVELÉS...86 VIZUÁLIS (látás) KULTÚRA és KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS...87 MOZGÁSKULTÚRA...87 Az esztétikai nevelés alapelvei...88 A gyermekek aktivitásának biztosítása...88 Élményszerűség...88 Teljességre törekvés...88 Igényesség

4 Korszerűség...89 Az egyéni különbségek figyelembevétele...89 A család és a pedagógus felelőssége...89 Folytatáskeresés...90 A nevelési módszerek kiválasztásának szempontjai...91 A nevelés módszerei és eszközei...92 A KÖVETELÉS...93 A MEGGYŐZÉS...94 A GYAKOROLTATÁS SZOKTATÁS...95 A JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS...96 A Jutalmazással...97 A BÜNTETÉS...98 A PEDAGÓGUS: SZOCIÁLIS TECHNIKÁK

5 BEVEZETÉS Ez a tankönyv megkísérelte összefoglalni azokat az alapismereteket, amelyekre azoknak van szüksége, akik munkájuk során nem szakképzett pedagógusként valamilyen kapcsolatba kerülnek kisebb nagyobb gyerekekkel, illetve a nevelőoktató munkával az iskolában vagy azon kívül. A nevelési-oktatási folyamat törvényszerűségei érvényesek az iskolán, tanórán kívüli tevékenységekre is. Az iskolai és iskolán kívüli tanítás-tanulás összehangolása és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka irányításának szakszerűbbé tétele megkívánja, hogy ismerjék az iskolai munkát és legyenek didaktikai alapismeretei azoknak is, akik játékra vagy kézi ügyességekre tanítják az érdeklődőket. Ez azért is fontos, mert a Nemzeti alaptanterv alapján készülő Helyi tantervek és Pedagógiai programok egyre több ilyen jellegű szakembert is foglalkoztatnak majd az iskolákban. Az alapkérdéseket a pedagógia felől közelítettük meg és csak a feltétlenül szükséges (alapot és hátteret adó) pszichológiai szociológiai ismeretek kerültek a jegyzetbe. Kiegészítésként javasoljuk Csoma Gyula: Pszichológiai alapismeretek (OKKER Oktatási Iroda, 1995.) című munkáját és az alternatív pedagógiák megismerésére a Több út. Alternativitás az iskolázás első éveiben (IFA-BTF-MKM, Tanítók kiskönyvtára 7.) című munkát. Könyvünkben igyekeztünk feldolgozni az előírt képzési tematikát, de nem írtunk külön a nevelő személyiségéről és a közösségi nevelésről, mert az egyes nevelési feladatok kifejtése erre bőven lehetőséget adott. A jegyzetet kiegészítettük az évek során összegyűjtött, a tanulást, megértést segítő kérdésekkel, gyakorlatokkal. A hallgatóknak javasoljuk, hogy tanulás közben figyeljék meg saját tevékenységüket és mások munkáját, gyűjtsenek példákat a szakirodalomból, a szépirodalomból és saját tapasztalatukból. A szerző 5

6 A NEVELÉS "Egy gyerekből kihozni, ami benne van, nem könnyebb dolog, mint egy csatát megnyerni." (Németh László) "Élni, a saját rendjében boldognak lenni, a maga körében hasznossá válni ez az ember rendeltetése, a gyermekek nevelésének célja." (Pestalozzi) A SZÓ JELENTÉSE A növel, nevel ige jelentése: nagyobbít, gyarapít, fokoz, fejleszt. A különböző nyelvekben is hasonló tevékenységre utal a nevel ige: a görög paideüein = gyermeket jóvá tenni, a latin educare = kivezetni, a német erziehen = kihúzni, a francia élever = felemelni, az angol bring up = felvinni, az orosz voszpütáty = feltáplálni stb. Ezek a szavak mind azt sugallják, hogy a nevelés lényegében egy alacsonyabb fejlettségi állapotból való "kivezetést", "kihúzást", egy magasabbra való "felemelést", "feltáplálást", "ráállítást" jelent. A "nevelés" szót a mindennapi szóhasználatban szűkebb és tágabb értelemben egyaránt használjuk. mely az embereket éri minden személyiségalakító hatás mely a felnövekvőket éri NEVELÉS minden tervszerű és tudatos személyiségalakító hatás mely az embereket éri mely a felnövekvőket éri Értelmezésünkben nevelés minden tervszerű és tudatos személyiségalakító hatás mely az embereket (és nemcsak a felnövekvőket!) éri. 6

7 A nevelés csak az emberre jellemző tevékenység. Egyrészt társadalmi funkció, másrészt emberek hatása emberekre. A nevelés mint a társadalom funkciója: a régi és új nemzedék közötti kapcsolat biztosításának eszköze. Tapasztalatátadás: a régi nemzedék átadja a maga tapasztalatait az újnak, hogy az képes legyen a társadalomban és egyéni életében a reá háruló feladatok elvégzésére. A nevelés, mint társadalmi tevékenység örök, történeti és nemzeti jellegű és társadalmilag meghatározott. A társadalom fejlődésének még abban a viszonylag korai szakaszában jött létre, amikor az ösztönök és az utánzás már nem biztosították a gyermekek társadalmi beilleszkedését, az elődök halmozódó, egyre gazdagodó tapasztalatainak átvételét, megtanulását. Szükségessé vált, hogy a társadalom gondoskodjék az idősebbek tapasztalatainak átszármaztatásáról, a gyermekeknek a felnőtt életre történő felkészítéséről. Ezt igazolja, ha összehasonlítjuk az ember fejlesztését, nevelését azzal a móddal, ahogyan az élővilág más fajainál a kicsinyek, a faj egyedeinek "viselkedésszabályozása" végbemegy: Az állatvilágra jellemző A környezeti feltételekhez s azok változásaihoz való alkalmazkodás; a fajra sajátlagosan jellemző tevékenységek, képességek kialakulása, melyet pusztán az ösztönök kielégítésszükséglete vezérel, ezért az egész életfolyamat öntudatlanul zajlik le, s az ehhez szükséges információkat az utódoknak genetikusan, illetve ösztönös tanítással adják át. Az emberre jellemző A környezet gyakorlati és szellemi elsajátítása; elvileg egyetemes kiképezhetőség, melyet sajátos az elsajátítás folyamatában létrejött és fejlődő emberi szükségletek is vezérelnek, s ezek kielégítése feltételezi a tudatosságot, valamint azt, hogy az új nemzedéket kiképezzék a kulturális öröklésre. A nevelés, mint emberek hatása emberekre: konkrét tevékenység, amelyben a nevelők és az általunk megszervezett és mozgásba hozott tényezők alakítólag hatnak a fiatalabb nemzedékre. Ebben az értelemben a nevelés céltudatos személyiségformáló tevékenység, tervszerű és szervezett, fejlesztő hatású, egyetemes és folyamatos (permanens), ellentmondásos, bipoláris és eredménye tendencia jellegű (sztohasztikus). Minden egyéb személyiségalakító (viselkedésváltozást eredményező) hatás a szocializáció jelenségkörébe tartozik, amely a neveléshez hasonlóan egész életen át tartó fejlődési, átalakulási folyamat. A szocializáció legfontosabb hatótényezői azok az emberek, akikkel az egyén közvetlen kapcsolatban van, akik valamilyen okból fontosak számára. A gyermek számára ilyenek a szülők, testvérek, tanítók, játszó- és iskolatársak, barátok, a mikrokörnyezetben előforduló felnőttek. A felnőtt számára a házastárs, barát, munkatárs stb. Az emberekkel való kölcsönhatásban sajátítja el az egyén mindazt, ami a társadalmi élethez szükséges. Ez az elsajátítás tehát nem más, mint a legszélesebb értelemben vett tanulás. Nemcsak a tanórán tanulunk. Az iskolában és azon kívül is tanulunk magatartás- és viselkedésmódokat, érzelmi állásfoglalásokat, véleményeket. Megtanuljuk, hogyan szemléljük a világot, hogyan gondolkodjunk az emberekről, az emberi viszonyokról, a világról. Megtanuljuk az emberi kapcsolatok különféle normáit. Megtanulunk beszélni, úszni, táncolni, közlekedni gyalogosan és járművekkel, tanulunk "viselkedni", szeretni és gyűlölni, segíteni, együttműködni és akadályozni másokat. Ebben az értelemben tanulás minden külső hatásra bekövetkező változás. 7

8 A szocializáció tehát a személyek közötti kölcsönhatáson alapuló magatartásváltozás, tanulási folyamat, amelynek során az egyén társadalmi jellege kibontakozik. A nevelés és a szocializáció viszonyát a következőképpen ábrázolhatjuk: SZ N A SZEMÉLYISÉG "...Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, s szólt ajka,... s ahogy csengett fülünkbe hangja, s ahogy azt mondta nemrég: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: homlokán feltündöklött a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy." (Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd) A költői megfogalmazásból is nyilvánvaló, hogy a személyiség sokféle összetevő (cselekvések, tulajdonságok, szokások, viselkedésminták, szociális szerepek, hajtóerők valamint öröklött hajlamok, tanult viselkedésminták, intelligencia, attitűd, értékrendszer, eszmények, múltbéli tapasztalatok stb.) állandó mozgásban, kölcsönhatásban lévő rendszere (dinamikus organizációja). 8

9 A SZEMÉLYISÉG ALKOTÓTÉNYEZŐI Pszichikus folyamatok (működés) Megismerés érzékelés észlelés figyelem emlékezet Pszichikus tulajdonságok (szerkezet) beállítódás érdeklődés képesség jellemvonás Érzelem intellektuális esztétikai erkölcsi (indulat, hangulat szenvedély) adottság rátermettség vérmérséklet hajlam Akarat Tevékenység készség jártasság szokás JELLEM biológiai feltételekhez kötött sajátosságok: temperamentum, ösztönök, hajlamok az egyes pszichés folyamatok egyéni sajátosságai: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, akarat társadalmi feltételekhez kötődő sajátosságok: irányultság, moralitás, viszonyulások egyéni tapasztalatok alapján kialakult sajátosságok: ismeretek, jártasságok, készségek, szokások 9

10 A pszichológiában a személyiség egyik legelső kutatója William Stern (l87l-l938) német származású amerikai pszichológus volt. Stern óta a személyiség alapvető kritériumának az "én" felismerését, vagyis azt a képességet tekintjük, amelynek segítségével az organizmus el tudja határolni magát környezetétől. Ebből a megállapításból következik, hogy személyisége csak az embernek van, állatokra ez a fogalom nem alkalmazható. Stern szerint a külvilágtól önmagát elhatárolni képes személyiség sokoldalú egység. Gyakran használjuk azonos értelemben a következő szavakat: egyén, egyéniség, személyiség. A hétköznapi beszédben ezeknek nagyjából ugyanolyan tartalom felel meg, de valójában különböző a jelentésük: egyén szóval az embert, mint valamely egész (a társadalom) egyedi képviselőjét jelöljük; az egyéniség szó azt a sajátosat, különöset jelöli, ami megkülönbözteti az egyik egyént a másiktól; a személyiség összetett, nehezen meghatározható fogalom. A tudomány fejlődése még nem tart ott, hogy a személyiségre teljes értékű, végérvényes, minden igényt kielégítő, jól használható, pontos és általánosan elfogadott meghatározást adhatna. Az érdekesség kedvéért nézzünk meg néhány, a pedagógiai munka számára hasznosítható személyiségdefiníciót: A személyiség biológiailag örökletes nyersanyagból a tapasztalás (tanulás) során és hatására szerveződik. (Pálhegyi) A személyiség pszichofizikai (pszichés és szomatikus) rendszerek dinamikus organizációja. (Allport) A személyiség helyzetről-helyzetre aktualizálódó, folyamatosan újrakeletkező, állandó átalakulásban lévő rendszer. (Pedagógiai Lexikon, 1979.) A fenti meghatározásokból számunkra a következő összetevők fontosak: a személyiség tulajdonságok, személyiségvonások egysége; ezek a tulajdonságok, személyiségvonások jórészt örökletes "nyersanyag"-ból szerveződnek; öröklött adottságaink, hajlamaink külső hatásokra (tapasztalás, tevékenység, tanulás) alakulnak, állandóan változnak. Napjainkban is gyakorta tesszük fel a kérdést: az öröklött vagy a külső hatásokra szerzett tulajdonságok a meghatározóbbak-e a személyiség alakulásában, fejlődésében? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban többféle elmélet alakult ki. A filozófia, a pszichológia és a pedagógia történetének legtöbbet vitatott kérdése a nevelés lehetősége. Az egyik nézet szerint minden alapvető személyiségvonás, tulajdonság öröklődik. A személyiség biológiailag meghatározott, génjeinkben hordozzuk jellemző vonásaink alapját. Már a fogantatáskor eldől, hogy ki milyen tulajdonságokkal, képességekkel rendelkezik, meddig fejleszthető, mit képes megtanulni, elsajátítani; végső soron felnőttként milyen helyet foglalhat el a társadalmi munkamegosztásban. Ez a "pesszimista" nézet alapvetően nem hisz az ember fejlődésében, alakulásában, így alkalmas elméleti alapja a meglévő társadalmi viszonyokat öröknek hirdető konzervativizmusnak is. Ilyen meggondolások alapján tartották természetesnek az ókorban, hogy a rabszolga gyermekéből csak rabszolga lehetett, a feudalizmusban a jobbágyéból csak jobbágy. Az alacsonyabb társadalmi rétegekből származókat (és sokáig a nőket sem!) nem tartották alkalmasnak a művelődésre, erre csak a születésüknél fogva kiváltságosak (arisztokraták) alkalmasak. 10

11 Ezek a nézetek új életre keltek a XIX. és XX. században is a természettudományok, elsősorban a génelmélet félremagyarázása alapján. Pedig a vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy egy gén több tulajdonság kialakulásában is részt vehet, ugyanakkor egy-egy tulajdonságban több gén is szerepet játszhat. Ugyanaz a gén más-más személyiségvonásokat alakíthat ki az egyes egyedekben, a környezeti feltételektől függően. Tehát a gének nem határozzák meg eleve a személyiséget. Más gondolkodók, tudósok a környezet szerepét hangsúlyozták. Eszerint az ember olyan lesz, amilyen feltételeket (elsősorban nevelést) környezete biztosít személyiségfejlődése számára. Ezek az "optimista" nézetek igenlő választ adtak az ember nevelhetőségére, az ember és a társadalom alakíthatóságára, fejlődésére. A reneszánsz képviselői, a feltörekvő polgárság gondolkodói, a francia forradalmat előkészítő materialisták a nevelés lehetőségét hirdették, a társadalmi helyzettől függetlenül. Egyesek közülük a nevelés mindenhatóságában is hittek. Ezek az "utópista" nézetek a nevelésben nemcsak az ember formálásának, de a társadalom átalakításának is legfőbb eszközét látták. Az öröklődés jelentőségét azonban nem becsülhetjük le. Tudjuk például, hogy a Bach-családban generációkon át híres muzsikusokat találunk. Ez nyilvánvalóan az öröklődésre utal. De az említett híres muzsikusok mindegyike férfi volt. Azt jelentené ez, hogy a nők nem örökölhették azokat az adottságokat, amelyeket a férfiak? Nyilvánvalóan a történelmi-társadalmi környezet, amelyben éltek csak a férfiaknak adta meg a lehetőséget, hogy öröklött adottságaikat kifejlesszék. Mindenkinek, aki pedagógiai tevékenységet folytat, feltételeznie kell a nevelés lehetőségét. A nevelhetőség tagadása lehetetlenné tenné mindenféle pedagógiai elmélet kialakulását, és eleve kilátástalannak minősítene minden pedagógiai gyakorlatot. A kérdés tehát tulajdonképpen a személyiség alakíthatóságának mértékére irányul, a nevelhetőség határaira vonatkozik. Az öröklődés és a környezet szerepének vizsgálatát szolgálják az ikerkutatások. A múlt század végén Galton (l822- l911) foglalkozott először az egy- és kétpetéjű ikrekkel. Megfigyelte, hogy míg a kétpetéjű ikrek csak annyira hasonlítanak egymáshoz, mint két bármilyen testvér, az egypetéjűek között sokkal nagyobb volt a hasonlóság. Egypetéjűek esetében a megtermékenyített petesejtben azonos génállomány, azonos anyai és apai öröklött adottságok rejlenek. Felfedezése nyomán a kutatók figyelme az egypetéjű ikrek felé fordult. Erre vonatkozó kísérlet sokáig lehetetlennek tűnt. (Embereket nem lehet kísérleti célból megfosztani környezetüktől, családjuktól.) A második világháború előtt Gottschald német tudós folyamatosan figyelte 9o egypetéjű ikerpár fejlődését. A háborús események feldúlták a családokat, szétszórták a testvéreket. A háború után felkutatta a más-más környezetbe került testvéreket és azt tapasztalta, hogy az eltérő körülmények között nevelkedő egypetéjűek között kisebb volt a hasonlóság, mint az együtt élő kétpetéjűeknél. Tehát az azonos adottságokkal születő gyerekek esetében az eltérő környezeti hatásokra különböző lesz az egyéni fejlődés. Újabban Zazzo (francia) és Kanajev (orosz) pszichológusok foglalkoztak ikervizsgálatokkal. Zazzo l5 éven keresztül 4oo-nál több egypetéjű ikerpárt figyelt meg. Megfigyelései szerint az örökletes adottságok azonossága ellenére már a születéskor egy kis eltérés tapasztalható. Az ikrek egyike valamivel hamarabb jön a világra, gyakran jelentős súlykülönbség mutatkozik közöttük, a nagyobb, súlyosabb újszülött általában jobban fejlődik, erősebb lesz. A minimális születési különbséget a szülők sokszor a kisebb, gyengébb gyermekkel szembeni fokozott törődéssel, nagyobb figyelemmel próbálják kiegyenlíteni. Az eltérő bánásmód következtében eltérő lesz az egyéni fejlődés is. Kanajev megfigyelései szerint a teljesen azonos környezetben nevelkedő egypetéjű ikrek egymás társas környezetét is alkotják, így ez a nem teljesen azonos "mikrokörnyezet" már eltérő személyiségvonások kialakulását eredményezheti. Magyarországon Czeizel Endre folytatott ilyen jellegű kutatásokat. Mi a viszony tehát a fejlődés egyes tényezői: az öröklődés, a környezet és a nevelés között? 1. Biológiai szempontból az ember az öröklődés ugyanazon törvényeinek van alávetve, mint minden más élő szervezet. Tehát az öröklődés ténye kétségtelen. Az öröklődés azonban nem végzetesen meghatározó, mert az ember biológiai adottságai (hajlamai, diszpoziciói) 11

12 nem öröklődnek kész és befejezett formában. Az ember tulajdonképpen egyetlen képességgel: a "képességek kialakíthatóságának képességével" születik. 2. Ahhoz, hogy hajlamaink, adottságaink képességekké, tehetséggé alakuljanak, fejlődjenek, meghatározott feltételekre van szükség: olyan környezetre, amely az adottságok, a rátermettség, a hajlam megnyilvánulását és kibontakozását lehetővé teszi; olyan nevelésre és oktatásra, amely a környezeti feltételek lehetőségeit valóra váltja. 3. Az adottságok minősége határt szab a fejlesztésnek. 4. Az adottságok, a rátermettség ritkán nyilatkoznak meg önmaguktól, ezért a sokoldalú nevelés az egyéniség szabad és gazdag kibontakozásának feltétele. 5. A külső hatások (környezet, nevelés) és a belső feltételek kölcsönös viszonyban állnak. Az ember nem a környezeti hatások passzív tárgya, hanem minden őt érintő jelenség aktív alanya. A külső hatások csak a belső feltételeken keresztül érvényesülnek - és válnak a személyiség részévé, azaz maguk is belső feltétellé. A további fejlődés során az így változó belső feltételek újra és újra megszűrik azoknak a külső hatásoknak a körét, amelyek alakítólag hathatnak. 12

13 A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SZAKASZAI "A születéstől a serdülésig tartó fejlődésmenetnek minden hónapja, minden hete, kezdetben szinte minden napja változást hoz. Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnőttet, akivé lesz. De a szemlélet egyre inkább megkívánja azt is, hogy lássuk meg a felnőttben a gyereket, aki volt: a gyermekit." (Mérei Ferenc) Az ember személyisége a születéstől a halálig szakadatlanul változik. A fejlődés a fokozatos mennyiségi gyarapodás és a gyors minőségi átalakulás: ugrás egységében történik. Bizonyos ideig az egyenletes mennyiségi növekedés a jellemző: például a gyermek egyre több szót mond, majd egyszerre minőségi átalakulás történik: áttér a többszavas mondatok használatára. Ez az átalakulás a rendkívül sokféle tulajdonsággal rendelkező személyiség fejlődésében nem egyszerre következik be valamennyi területen, hanem egyenetlenül. Gyakori, hogy valamely területen viharos üteműek a változások, míg a másik területen alig észrevehetőek. A nevelésben komoly konfliktusok forrása ennek az egyenetlenségnek a figyelmen kívül hagyása például a kamaszok nevelésében, elfogadásában. A fejlődés egyenetlensége ellenére a normálisan fejlődő, nagyjából azonos korú gyerekek "hasonlítanak" egymásra. A hasonlóságot okozó jellegzetességeket életkori sajátosságoknak nevezzük. A hasonlóságok főleg a lényeges területeken: az alaptevékenység jellegében, a valóság megismerésének szintjében, az érzelmi-akarati viszonyulások jellegében, a társas magatartás fejlettségében stb. mutatkoznak meg. Így például a 3-4 hónapos csecsemők gőgicsélnek, az óvodások sokat kérdeznek ("miért-korszak"), a kisiskolások még feltétel nélkül elfogadják a felnőttek tanácsait, utasításait, a felsősök "bandáznak" stb. Az elnevezés kissé megtévesztő, mert nem az életkor, hanem a fejlődés törvényszerű logikája határozza meg a sajátosságokat. Az életkori jellemzők csupán statisztikai átlagot jelentenek, mert vannak például "később érő" gyerekek, vagy lassabban öregedő felnőttek is. Az átlagtól való eltérés bizonyos határok között teljesen normális. A fejlődés üteme ugyanis egyazon gyermeknél is egyenetlen. Több hónapos különbségeket mutathat a beszédfejlődés, a felállás, a járás kezdete, de még az írásra-olvasásra való alkalmasság is. Az ilyen "lemaradók" aztán egy idő múlva utolérik vagy le is hagyhatják kortársaikat. Az ember fejlődése egymást követő, szorosan összefüggő, de minőségileg különböző szakaszokra tagolódik. 13

14 Már az ókori filozófusok munkáiban felvetődött a fejlődési szakaszok megkülönböztetésének szükségessége, de éppen a rendkívül sokféle összetevő egyenetlen fejlődése miatt az életkori periodizáció nem tekinthető végleg megoldott problémának. A felosztás alapja lehet a biológiai érés, a társadalomba való beilleszkedés, az értelmi fejlettség és a különböző pszichikus funkciók fejlettsége, a fő tevékenységi formák, az oktatási-nevelési formák stb. A sokféle összetevő egyenetlen fejlődése ellenére vannak a személyiségnek olyan gyökeres átalakulásai, amelynek nyomán fejlődési szakaszokat különböztethetünk meg. Ezek a szakaszváltások azonban bármily gyökeres átalakulást is hoznak, már az előző periódus idején érlelődnek és az előző szakaszok fejlődési eredményei az újjászerveződő személyiségbe beépülnek. Az életkori problémák figyelembevételével, a leginkább elfogadható, vegyes szempontú periodizáció szakaszai a következők: A csecsemőkor 0-1. év újszülöttkor: 1-4. hét A kisgyermekkor (korai gyermekkor) 1-3. év Az óvodáskor 3-6. év A kisiskoláskor 6-l0. év A serdülés előtti iskoláskor l0-l4. év prepubertás: l0-l3. év A serdülőkor (pubertás) év Az ifjúkor kb. a 25. évig A felnőttkor év A változás kora év Az öregkor kb. 60. évtől Az aggkor 80 év felett A fejlődés üteme egyénenként különböző. A periodizációval az egyes szakaszok nem különíthetők el egymástól mereven. Az egyéni eltérések a normál határokon belül korábbi vagy későbbi átmenetet mutathatnak egyik korból a másikba. A fejlődés egyes szakaszainak sorrendje kötött, tehát a személyiség fejlődése nem hagyhat ki szakaszokat, s nem fordulhat vissza. 14

15 A CSECSEMŐKOR A SZÜLETÉS ELŐTT: A MAGZATI ÉLET A megtermékenyített petesejt kromoszómái a két szülő tulajdonságait örökítő gének tömegét tartalmazzák. Ezzel kezdődik az emberi fejlődés. A méhen belüli fejlődésben óramű pontossággal követik egymást a változások. Hat hét alatt a csírasejtből (zigótából) az emberhez hasonlító parányi embrió lesz: a fej, a végtagok, a szemek már felismerhetők. A második hónaptól már magzatnak nevezzük a fejlődő emberkét. A három hónapos magzat mindössze 200 gramm és 7-8 cm hosszú. A hatodik héttől ver a szíve. Általában a terhesség félideje táján vehető észre a magzat mozgása. A külső ingerhatásokkal (hang, nyomás) kiváltható magzatmozgások az érzékelés képességének meglétét bizonyítják. A terhesség 6-7. hónapjára lényegében kifejlődnek az alapvető testi-lelki adottságok. Ezzel magyarázható, hogy a koraszülött gyermekek is lehetnek életképesek. AZ ÚJSZÜLÖTT Magyarországon a születési súly átlagosan 3300 gramm. A lányoké valamivel kisebb a fiúké nagyobb. A normális súly 2500 gramm felett van. A testhossz kb. 50 cm, de az újszülött életképességét 5-10 cm-es eltérés számottevően nem befolyásolja. Születéskor a gyermek a fejlődés minden lényeges feltételével rendelkezik. A megszületés, az önálló lénnyé válás ugrásszerű minőségi változás, rendkívüli, de elviselhető terhelés. A normális, egészséges újszülött rendelkezik testi struktúrával: testrészekkel, szervekkel, szervrendszerekkel, valamennyi idegsejttel, működő érzékszervekkel, számos vele született, feltétlen reflexszel: légzés, szopás, tüsszentés, sírás, fogóreflex stb., igen sok szunnyadó adottsággal, amelyek a megfelelő időben gyakorlással képességek, tulajdonságok lesznek. A megszületett gyermek jó ideig ellentétben a legtöbb állat ivadékával nagyon tehetetlen, ezért sokáig a felnőttek körültekintő gondoskodására szorul. A külvilághoz a vele született ösztöncselekvéssel alkalmazkodik. A legtöbb megnyilvánulásában az egész teste részt vesz: megfeszül, kivörösödik, sír, keze-lába és törzse egyszerre mozog stb. Tagolatlan reagálásai csak lassan, fokozatosan finomodnak és alakulnak át konkrét cselekvésekké. Már megjelennek a tanult viselkedésformák: az első feltételes reflexek. A táplálkozás, a fürdés és egyéb gondozási helyzetek rendszeres ismétlődése rögzít viselkedéssorokat, amelyekre idővel 15

16 jellegzetesen reagál az újszülött. Például ha az éhes gyermeket a karunkra vesszük, abbahagyja a sírást, türelmesen hallgat a pelenkázás alatt is, mert már "megtanulta", hogy ezt a táplálkozás követi. Az újszülöttkor a feltételes reflexek megjelenésével zárul a 6-8. héten. A tanulni képes babát már csecsemőnek hívjuk. TESTI ÉS MOZGÁSFEJLŐDÉS Az első év végére a testmagasság 25 cm-rel növekszik, a testsúly pedig háromszorosára. Ilyen nagyarányú testi fejlődés később nem lesz. Jellegzetes a csecsemők testformája: feje nagy, az egész testmagasság egynegyedét teszi ki, törzse rövid és még rövidebbek a végtagok. Ez a kisgyermekforma jellemző 5-6 éves korig. A csecsemőkorban de később is a cselekvések szakadatlan gyakorlása és az ezzel kapcsolatos erőfeszítés alapja az optimális testi fejlődésnek. A mozgás tartós korlátozása esetén nem fejlődnek rendesen az izmai és a csontozata, ügyetlen marad a gyermek. Csecsemőkorban a mozgások négy típusát különböztetjük meg: a feltétlen reflexmozgásokat, az önkéntelen vagy kifejező mozgásokat: rugdalózás, karok nyújtogatása, kiáltozás stb. a tanult, feltételes reflexmozgásokat: cumizás, fürdési szokások stb., akaratlagos mozgások: nyúlás, mászás, dobás stb. A megismerő tevékenység: érzékelés, észlelés, emlékezés szorosan együtt fejlődik a mozgással. A csecsemők jellegzetes tevékenysége és mindennapos "elfoglaltsága" a mozgás és a megismerés együttes gyakorlása a szenzomotoros (érzékelő-mozgásos) próbálkozás. Három hónapos kor után az érzékelő-mozgásos próbálkozások elsősorban a kézre irányulnak. A csecsemő felfedezi, sokáig nézegeti a saját kezét, kezének mozgását, majd a kezében vagy a keze közelében lévő tárgyakat is. Ezt követően kb. 5 hónapos kortól a látással irányított tárgymegragadással addig kísérletezik, amíg rövidesen ügyesen meg is tudja tenni. Ezzel egyidőben megtanul a hasára fordulni majd vissza. Megtanulta a helyzetváltoztatás első lehetőségét. Általában a 7. hónaptól már tud a tárgyakkal tevékenykedni, ehhez járul, hogy ebben az időben már tud támaszkodás nélkül ülni, majd 9-10 hónapos korában tanulja meg a helyváltoztatást (csúszással, gördüléssel, mászással) és a 10. hónaptól próbál meg kapaszkodás nélkül állni, végül járni. A BESZÉDTANULÁS A társadalmi lénnyé válás egyik legfontosabb tényezője a beszéd, aminek elsajátítása hosszú évekig, talán életünk végéig tart. A beszédtanulásban a csecsemő három jellegzetes szakaszon jut túl: 16

17 a spontán, kifejező hangadás: a sírás, sikítás a csecsemő tagolatlan viselkedésének egyik ösztönös eleme; a beszéd jellegű hangképzés: hangok próbálgatása, gőgicsélés, gagyogás, a beszéd "mímelése" a 3. hónaptól figyelhető meg, az első értelmes szavak megtanulását hónapokig tartó tanulás előzi meg; beszéd megértésének kezdete kb. a 6. hónapban figyelhető meg. A csecsemő beszédértése még nem kötődik a helyzet egészéhez, de a különböző helyzetekben hallott azonos szavak (keze-lába, mama, tej, gyere, kérem stb.) ismétlődése a szavak megértéséhez vezet. Ez már a beszéd kezdete, de csak a kezdete, az egyéves gyermekek többsége bár már sok szót megért mindössze 5-6 szót tud mondani. AZ ANYA-GYERMEK KAPCSOLAT A gyermeknek hosszú ideig az anya az egyetlen, illetve a legfőbb kapcsolata. Ez a kapcsolat életre szóló jelentőségű, mert ez az alapja, mintája minden későbbi kötődésnek. A csecsemő léte anyjától függ: táplálékát nemhogy megszerezni nem tudja, de még a szopás helyes módját is meg kell tanulnia. Védekezni, a veszélyeket elhárítani sem képes. Ez a ráutaltság határozza meg az anyjához (gondozójához) való viszonyát, ami egy idő után érzelmekben is kifejeződik. A kapcsolat legkisebb zavara nyugtalanságot idéz elő a gyermekben és anyjában egyaránt: a gyermek riasztó jelzéseket ad, az anya pedig tevékenységével igyekszik a zavart elhárítani. Az újszülöttnek a testi közelség: az anyához bújás, a benne való megkapaszkodás, a bensőséges kapcsolat biztonsága, védettsége az alapja a zavartalan testi-lelki fejlődésnek. A KISGYERMEKKOR ÉLETKORI JELLEMZŐK A kisgyermekkor az alapvető emberi tulajdonságok és viszonyok, a környezetbe való szándékos beilleszkedés megalapozásának korszaka. A gyermek megszerzi első benyomásait, ezek később nagyon nehezen alakíthatók át, nehezen törölhetők ki a személyiségből, még akkor is, ha ezeket az első élményeket el is felejtjük általában. Legfontosabb fejlődési eredmény a járás és a beszéd biztonságos elsajátítása. Ezekhez kapcsolódva erőteljes az értelmi fejlődés: megnövekszik az emlékezés időtávolsága, képzeleti működésre is képes már, és egyszerű gondolati cselekvéseket is el tud végezni. Fejlődésének 17

18 alapja továbbra is a mozgás, a cselekvés, ebben magas fokot ér el utánozó képessége. Játékai elsősorban a mozgás és a beszéd változatos gyakorlásából állnak. Az anyához való ösztönös kötődés bővül a felnőtteknek való engedelmességgel, szófogadással, ragaszkodással. A gyermek így biztosít védettséget, szeretetet, sikert, örömöt magának. A MOZGÁSFEJLŐDÉS A járás megtanulása a csecsemőkorban kezdődik. Az előzmények: fej- és mellkasemelés, átfordulás fekvő testhelyzetben, kúszás, mászás, felülés, felállás, lépegetés kapaszkodással. Ha a gyermek ezek valamelyikét megcsinálja, többet nem felejti el, sűrűn gyakorolgatja. Az első önálló lépéseket általában 14 hónapos kora körül teszi meg a kisgyermek, de ettől az átlagtól mindkét irányban lehetséges 3-4 hónapos eltérés is. Sokáig csak a mozgás kivitelezésére tud koncentrálni, majd fokozatosan készséggé alakul a járás: sokféle módon (lassan vagy futva) és más-más körülmények között (mezítláb és cipőben, egyenesen, lejtőn, lépcsőn) is el tudja végezni. Ezzel a járás másféle tevékenységeknek, főleg a tapasztalatszerzésnek az eszköze lesz. Kisgyermekkorban a tárgyi cselekvés is minőségi átalakuláson megy keresztül. A kézmozgás finomabbá válik: egészen apró tárgyakat képes megfogni, tud egymásba helyezni, szétszedni. A látás és a kézmozgás összehangolt (koordinált) lesz. Kialakul a szerszámhasználat képessége is. Kezdenek elkülönülni a meghatározott célra alkalmas "szerszámok": az ütő-, vágó-, kanalazó-, lapító-, kaparó- stb. eszközök. Két tárgy közül az egyiket "szerszámnak", a másikat "munkadarabnak" tekinti. Mindig van valami a kezében, s "munkába vesz" vele minden létező dolgot. Kitapasztalja, hogy mi mire való, mit lehet vele csinálni. Így válik egyre ügyesebbé, megismeri a dolgok különféle tulajdonságait, a valóság alapvető törvényszerűségeit. A cselekvések tanulásában az utánzásnak van a legnagyobb szerepe: a szerszámhasználatot, az alakítást vagy konstruálást másoktól lesi el. A BESZÉDTANULÁS Az átlagosan fejlődő kisgyermek szókincse a következőképpen növekszik: 1 éves korában kb szó, 1 és féléves korában kb. 200 szó, 2 éves korában kb. 400 szó, 3 éves korában kb szó. 18

19 A jellegzetes gyermeki beszédet kisbeszédnek nevezzük. Szavai különösen kezdetben nagyon mások, mint a felnőttek szavai. Jellegzetessége, hogy ezek a szavak sokszor torzítottak (panka: pelenka, aboda: add oda, anniké: inni kérek, étapu: édesapa), töredékesek (taa: óra, vií: víz kéé: kérem), néha sajátos szóalkotások (bugyaja, csicsis, laa!: vegyél fel!, aja: a simogatás szava, aniké: cumisüveg). A 2. évtől gyakoriak a sajátos szóösszetételek (szembajusz). Az elsajátított szavakat a gyermek kezdetben többféle jelentésben használja, túláltalánosítja: pl. cica kezdetben minden, ami puha szőrős. A beszéd szerkezete eleinte nagyon egyszerű. Egy és másfél éves kor között egyszavas mondatokkal beszél, az egyes szavakkal egész kívánságokat, ítéleteket fejez ki. A kisgyermek másfél éves kortól tér át a kétszavas mondatok használatára. Nagy lépés ez, mert rájön, hogy két szó egymás mellé tételével viszonyokat, cselekvéseket, egész kívánságokat fejezhet ki. Főleg pedig azért nagy lépés, mert ettől kezdve már kérdezni is tud! A 2. életév tájékán megszaporodik a gyermek többszavas mondatainak száma, egyúttal megjelennek az összetett mondatok is. Beszéddel kíséri rendszerint cselekvéseit is (egocentrikus beszéd): magának beszél, nem érdekli hallja-e más. ÉRTELMI FEJLŐDÉS Az észlelés a játék és a különféle eszközökkel való fáradhatatlan és sokoldalú tevékenykedés, következtében sokat fejlődik. A sokszori és sokféle észlelés eredményeként határozottan felismeri környezetének tárgyait, egyre jobban megismeri a tárgyak tulajdonságait. Egyre nő az emlékezés időtávolsága: a kezdeti néhány napról 2-3 hétre. Előfordul viszont, hogy hosszú távollét után nehezen ismeri fel még legközelebbi rokonait (testvérét, szüleit) is. Gondolkodása konkrét, cselekvéses: a gyakorlati feladatmegoldásban már jól megfigyelhető. Az elgurult tárgy után már nem bújik az asztal alá, hanem azt megkerülve keresi meg, eszközt keres, hogy valamit elérjen, a szétszedett dolgokat igyekszik összerakni. Már egyszerű gondolati cselekvéseket is el tud végezni. Beszédfejlődése lehetővé teszi, hogy el tudja mondani, éppen mit csinál, mit akar csinálni, illetve megérti az egyszerű magyarázatokat is. Képzelete is működik. Szívesen hallgatja az egyszerűbb, mozgással kísért mondókákat, verseket, meséket. ÉRZELMI FEJLŐDÉS Érzelmeire, mint cselekvéseire is, a nagyfokú változékonyság és az azonnali, nyílt kifejezés jellemző. 19

20 Az örökösen aktív, tevékenykedő kisgyermek nagyon változatos viszonyokba kerül a tárgyakkal: az eszköz engedelmeskedik vagy ellenáll, megüti, megszúrja, elgurul, szerszámként szolgál, a gyermek megbotlik benne stb. Az állandóan változó viszonyokat élményként éli át. A csecsemőkorra jellemző biztonságérzet és a védettség élménye mellett a kisgyermek uralkodó érzelme a siker öröme. A siker kielégülést, megnyugvást jelent számára, egyben sarkall a további tevékenységek végzésére, a siker ismételgetésére. A kisgyermek érzelmei még feltűnően befolyásolhatóak. Megérzi a környezetében lévő feszültséget, a szülő rosszkedvűségét, mérges arcát látva sírva fakad, még ha nincs is semmi oka rá. Ugyanígy a jókedv, a nevetés is átragad rá. AZ ÓVODÁSKOR A 3. életév táján jelentős minőségi változás történik a pszichikus fejlődésben. A gyermek elég jól megtanult beszélni, járása és kézmozgása biztonságossá vált ennek következtében újjáalakul a gyermek és a világ viszonya. ÉRTELMI FEJLŐDÉS Az ingerekben gazdag környezet, a sok játék és mese, és az idősebbek tanító-okosító hatására is, óvodáskorban valósággal kinyílik a gyermek értelme: a körülötte lévő dolgokat és folyamatokat felismeri, sokat és okosan kérdez, általában már jól lehet vele beszélgetni. A beszéd, a nyelvhasználat módja, tartalmi és szerkezeti szempontból is minőségi átalakuláson megy át, a beszédfejlődés rendkívül fontos időszaka az óvodáskor. A 3 éves gyermek szókincse mintegy 1000 szóra tehető, 6 éves korra átlagosan 2500 szó lesz, tehát igen jelentősen gyarapszik. Az új szavakat és kifejezéseket rendkívül könnyen megtanulja: rendszerint egyszeri hallásra is szókincsének aktív része lesz egy-egy szó. Szocializálódik nyelvhasználata. A kisgyermekkorra jellemző egocentrikus beszéd a valódi kommunikáció, a másokkal való érintkezés eszköze lesz. Természetesen időnként még önmagával is társalog, mint azelőtt, de egyre inkább megtanulja a magának szóló hangtalan beszélést, megindul a belső beszéd kialakulása. Ezzel a beszéd egyre inkább a gondolkodás eszközévé is válik. Óvodáskorban a valóság megismerésének alapja az észlelés. Sok-sok tapasztalat és gyakorlás eredményeképpen az érzékszervek működése finomabbá válik: jelentősen fejlődik a látásélesség, a hallás érzékenysége stb., az észlelés egyre jobbá válik. Annak ellenére, hogy az óvodás gyermek általában jó megfigyelő, olyasmit is észrevesz, amit a felnőttek meg sem látnak, észlelése mégis tökéletlen, mert a látvány analízisét és szintézisét: a részeket és az egészet nagyon bizonytalanul egyesíti. Egyszer a részleteket hangsúlyozza (pontszerű látás), de az egész homályos marad, máskor az összjelleg (globális észlelés) elnyomja a fontos részleteket. 20

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése. Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése. Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő A csontos váz és a mozgatórendszer fejlődése Csontosodás, izomzat és ízületek - a csontos vázrendszer az embryonális

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve:

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: ADATLAP A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: Születési év, hely, idő: Foglalkozás: Munkahely megnevezése: Cím: Mobil telefonszám: E-mail

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.

KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online. KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.hu SZAKMAI PROGRAM BÖLCSŐDE 2012-2017 Intézményvezető: Bölcsőde szakmai

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

MESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: 030-796 BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM

MESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: 030-796 BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM MESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: 030-796 BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM 2015 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A bölcsőde alapfeladata... 5 1.2. A bölcsőde helyi

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Tartalom Bevezető..3.old. 1. Gyermekkép...4.old. 2. Óvodakép 5.old. 3. Nevelési cél.7.old. 4. Az óvodai nevelés általános feladatai.8.old.

Részletesebben

I. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése:

I. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése: Intézményünk bemutatása: I. BEVEZETŐ Óvodánk 1973 óta négy csoporttal működik, 100 fő befogadására alkalmas. 1998. április 17-étől intézményünk a Bóbita Óvoda nevet viseli. Az óvodát nagy területű, parkosított

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

GYURKOVICS TIBOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

GYURKOVICS TIBOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. GYURKOVICS TIBOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Az intézmény adatai...9 1 Intézményi Stratégia... 10 1.1 Az intézmény

Részletesebben

KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA. OM azonosító: 031423 PEDAGÓGIAI PROGRAM

KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA. OM azonosító: 031423 PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: 031423 ÓVODÁNK ADATAI Neve: KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA Címe: 3384 KISKÖRE, BÉKE ÚT 9-11. Telefon/fax: 36/358-211 Fenntartója: KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Címe: 3384 KISKÖRE, SZÉCHENYI ÚT 24. Alapító

Részletesebben

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/1868-06 Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9.

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9. 1.Család 10 4.évf. 2.Otthon 9 3.Étkezés 8 4.Idő, időjárás 8 5.Öltözés 8 6.Sport 6 7.Iskola, barátok 9 8.Tanórai tevékenységek 9 9.Szabadidő 6 10. Természet, állatok 8 11.Ünnepek és hagyományok 8 12.Fantázia,

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013.

A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013. A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013. Gyomaendrőd Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4. 1. Az óvoda adatai 5. 2. Az óvoda bemutatása 6. II. Az integráció elméleti megközelítése 7. 1. Gondolatok

Részletesebben

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező):

Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 1 Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 2 Kedves Hallgató! Kezében a Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szak hospitálási naplóját tartja, amellyel könnyíteni és rendszerezni

Részletesebben

LACHOBER MÁRIA NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

LACHOBER MÁRIA NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA LACHOBER MÁRIA NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai program Ajka, 2014. szeptember 1. Szirmainé Vinkelmann Amália intézményvezető Tartalomjegyzék 1. Az iskolában folyó pedagógia munka...6

Részletesebben

Bem József Általános Iskola

Bem József Általános Iskola 1 Bem József Általános Iskola Pedagógiai program A Bem József Általános Iskola a(z) 1993. évi LXXIX. Törvény 47.p, 48.p 1996. évi LXII. Törvény 2011. évi Köznevelésről szóló törvény 4.p, 5., 26.p, 27.,

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ BÚZAVIRÁG TAGÓVODA Kaposvár 2009 107 1. AZ ÓVODA ADATAI: Az

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

Az okoskocka eszközökről

Az okoskocka eszközökről Az okoskocka eszközökről Pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus és tehetségfejlesztő szakemberek dolgozták ki az okoskocka fejlesztő eszközcsaládot azzal a céllal, hogy: az iskolaérettségi szintet

Részletesebben

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve ART ÉRT Alapfokú Művészeti Iskola 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 5 A pedagógiai program megvalósításának biztosítéka...

Részletesebben

A tételekhez segédeszközök nem használhatók.

A tételekhez segédeszközök nem használhatók. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazzák.

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.

Részletesebben

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

avagy nem értem, hogy miért nem értenek (ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)

Részletesebben

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 3170 Szécsény, Rákóczi út 90. Tel/Fax: 06-32-372-490 Web: www.rfszkki.sulinet.hu E-mail: rfszkki@gimn-szecseny.sulinet.hu

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben