Az alumínium-újrahasznosítás jelene és jövője Európában és az egész világon
|
|
- Barnabás Orbán
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 NEMVASFÉMEK, NEMES- ÉS RITKAFÉMEK HULLADÉKAI 3.4 Az alumínium-újrahasznosítás jelene és jövője Európában és az egész világon Tárgyszavak: újrafeldolgozás; finomítók; másodlagos nyersanyagok; újrafeldolgozási technológiák; hulladékszabvány; tervezés; jogi szabályozás. Az alumínium-újrahasznosítás jelentősége Az alumíniumipar mai helyzetében az újrahasznosítás (reciklálás) teljes mértékben szükségszerű. A hulladék nemcsak a nyersanyagforrásoknak lényeges alkotórésze, hanem ez adja az alumínium felhasználásának a gazdaságosságát is. Még az eljárás kritikusai is belátták, hogy az alumínium újrafeldolgozása mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból sikertörténetnek minősíthető. Az alumínium újrafeldolgozása ma már ipari léptékben történik, és a rendelkezésre álló kapacitás alkalmas nemcsak a mai, hanem a jövőbeni igények kielégítésére is. Az újrafeldolgozó ipar szereplői között vannak öntészeti ötvözet gyártók (finomítók) és feldolgozott (kovácsolt) ötvözet gyártók, amelyek lényegében tönköket és lemezeket állítanak elő (újraolvasztók). Az újrafeldolgozó ipar szereplői még a fémkereskedők, akik a kívánt ipari léptékben feldolgozzák az alumíniumhulladékot. Az alumínium-újrahasznosítás leglényegesebb adatai Az alumínium-újrahasznosítás fejlődését leginkább azzal lehet érzékeltetni, ha röviden áttekintjük az alumíniumöntészeti ötvözetek termelését. Az 1. táblázatban látható az Európai Unió termelése 1990-ben, 1995-ben és ben (az utóbbi becsült adat). Az egész világon mintegy 340 finomító van, amelyek össztermelése 2000-ben kb. 7,47 M t volt, a finomítók közül 174 van Európában, 62 Japánban. Ami a számokat illeti, a kovácsolt termékekbe beleértettük a másodlagos nyersanyagból készült árut is. A becslések szerint az új-
2 raolvasztott termékek termelése az egész világon 2000-ben mintegy 5 M t-t tett ki. 1. táblázat Az Európi Unióban gyártott alumínium öntészeti ötvözetek mennyisége, E t (becslés) Európai Unió * * A figyelembe vett országok azok, amelyek 2001-ben tagok voltak A másodlagos nyersanyagok hozzáférhetősége Bár manapság a másodlagos nyersanyagokat rendszeresen újra feldolgozzák, ha ez környezetvédelmi és gazdasági okokból indokolt, és egyes területeken 95%-os hasznosítást lehet elérni (pl. az autóipari alumíniumöntvények esetében), jelenleg az alumínium iránti világszerte felmerülő igények csak mintegy 35%-át tudják másodnyersanyagokkal kielégíteni. Ezt a részesedést eddig nem lehetett növelni, tekintettel a másodlagos nyersanyagok mennyiségének korlátozott voltára. Ha a jelenlegi trend érvényesül és az alumíniumfelhasználás a világgazdaság általános növekedési ütemével párhuzamosan nő, az alumínium másodlagos nyersanyag még sokáig kevés marad (1. ábra), hiszen ezt nem lehet a szükségleteknek megfelelő mennyiségben előállítani. Az iparnak ki kell várnia, amíg a használati eszközök elérik élettartamuk végét, és csak akkor használhatja fel azokat másodlagos nyersanyagként. Annak idején 1890-ben az olvasztással előállított alumínium mennyisége 175 t volt világszerte. 110 évvel később, 2000-ben ez az érték már 24,5 M t volt. Tekintetbe véve az 1890 óta megjelent statisztikákat, és megbecsülve a háborús idők felhasználását, az eddig termelt összes alumínium mennyisége elérheti a 690 M t-t bár ez a becslés nem veszi figyelembe a lehetséges fémveszteségeket. Ha ezt is figyelembe vesszük, a készlet mintegy 30%-kal kevesebb, azaz kb. 480 M t. Ezekből a számokból persze nem derül ki, hogy ebből mennyi áll rendelkezésre másodlagos felhasználás céljából. A másik fontos, megválaszolandó kérdés az, hogy mennyi primer alumíniumot lehet ma vagy a közeljövőben másodlagos nyersanyaggal helyettesíteni. Az éves alumíniumigény ma kb. 32 M t. A statisztikák szerint az újrafeldolgozott alumínium mennyisége mintegy évi 10 M t, amiben benne van a friss és a régi hulladék felhasználása is. Ahhoz, hogy a friss alumíniumot újrafeldolgozottal helyettesíthessük, még évi 20 M t alumíniumhulladékra van szükség, ami a mai helyzet alapján utópiának tűnik. Ennek ellenére a primer-
3 alumínium-gyártók jól teszik, ha figyelemmel követik a másodlagos nyersanyag kínálatának alakulását. Ha pl. valaki termelő beruházást tervez, nem elég a mai felhasználási adatokra támaszkodni, hanem figyelembe kell venni a másodlagos nyersanyagpiac fejlődését is. A jövőbeni felhasználás szempontjából kulcskérdés, hogy az alumíniumipar képes lesz-e olyan hatékony folyamatokat kifejleszteni, amelyekkel a hulladékot oly módon lehet kezelni és feldolgozni, hogy az megfeleljen az alumíniumöntvényekkel szemben manapság támasztott analitikai elvárásoknak. Ez már ma is igaz az öntészeti alumíniumötvözetekre. Mivel maguk is viszonylag nagy mennyiségű ötvözőelemet tartalmaznak, gyártásukhoz fel lehet használni olyan hulladéktípusokat, amelyek maguk is sok ötvözőelemet tartalmaznak. Különösen nagy jelentősége van a vas és cink megengedhető mennyiségének (az előbbi legfeljebb 1,3%, az utóbbi legfeljebb 3% lehet) Elsődleges Másodlagos ábra A világ alumíniumtermelésének alakulása (tonnában) A kovácsolt ötvözetek esetében még szorosabb ellenőrzésre van szükség, mert azok kevesebb ötvözőelemet tartalmaznak és a megengedhető vastartalom szinte nulla. Az eredetileg vasmentes anyagok vastartalma is fokozatosan nő, és a zárt ciklusú újrafeldolgozási vagy feldolgozási láncokban ez
4 problémát is szokott jelenteni. Ezért kovácsolt ötvözetek előállításához csak olyan hulladékot szoktak felhasználni, amelynek összetétele közel áll a megkívánthoz, és nem tartalmaz meg nem engedett szennyezést. Ma a kutatási tevékenység olyan metallurgiai eljárások kidolgozására irányul, amelyekkel a nem kívánt ötvözőelemek (pl. vas, mangán, szilícium stb.) eltávolíthatók az olvasztás során. A másodlagos nyersanyaggal való ellátottság kritikus az alumíniumipar számára: az elsődleges alumínium előállítására szolgáló nyersanyagokkal szemben, amelyek szinte korlátlanok, a másodlagos nyersanyagok mennyisége korlátozott, és függ a jelenlegi alumíniumfelhasználástól. A másodlagos nyersanyagok két csoportra oszthatók: a régi nyersanyagok, amelyek az élettartamuk lejárta után termelhetők ki különféle termékekből, és a friss másodnyersanyagok, amelyek az új termékek gyártása során hulladékként képződnek. Eltekintve a lemez- és profilhulladéktól, a legtöbb hulladék esztergaforgács és egyéb darabos hulladék. Az alumíniumhulladék keresett áru szerte a világon, ezért a nemzetközi kereskedelemben is jelentős tétel a cseréje. A 2. táblázat a főbb európai államok közti kereskedelmet mutatja. Évtizedeken keresztül az Egyesült Államok, Európa és Japán alkotta a reciklálási háromszöget, amelyre az újrafeldolgozó ipar koncentrálódott. Alapvetően ma is ez a helyzet, de vannak jelei, hogy különösen a kínai újrafeldolgozó ipar jelentős növekedésnek indult. Kelet-Európában, amelynek ötvözetei megfelelnek a nemzetközi öntödék elvárásainak, ugyancsak megalakult az újrafeldolgozó ipar. Ezekben az országokban megkezdődött az alumíniumhulladék kivitelének korlátozása, ehelyett inkább helyben próbálnak meg belőlük értékesebb terméket előállítani. Ugyanakkor viszont jelentős mennyiségű alumíniumhulladék irányul Nyugat-Európából Délkelet-Ázsiába. A főbb kereskedelmi adatokat a 2. ábra foglalja össze. 2. táblázat Az alumíniumhulladék (vámtarifa szám: ) külkereskedelme néhány Európai Uniós tagállam vonatkozásában, 2001-ben Import, t Változás 2000-hez képest Export, t Változás 2000-hez ké- pest Egyenleg, t Németország ,8% ,2% E UK ,4% , E Svájc , ,0% E Franciaország , ,4% I Belgium , ,4% I Hollandia ,8% ,3% I Olaszország ,4% ,9% I Teljes ,9% ,1% I Export/ import
5 Észak-Amerika Keleti blokk Egyéb országok Teljes Európai Unió* *Spanyolország nélkül! Japán 2. ábra Az alumíniumhulladék mozgásának főbb adatai időszakban Újrafeldolgozási technológiák Az olvasztás előtt az alumíniumhulladékot általában különböző módszerekkel kezelni kell. A kezelés egyik célja amennyire lehetséges a fémes és nemfémes idegen anyagok eltávolítása, majd az anyagot olyan formába hozzák, hogy beadagolható legyen az olvasztókemencébe. A kezelés lépései általában a következők: A bejövő anyag előkezelése. Az idegen anyagok elkülönítése mechanikus módszerekkel. A szerves szennyezések eltávolítása.
6 A hulladék típusától függően sokféle előkezelő berendezés áll rendelkezésre. Az alumínium-újrafeldolgozó iparnak most új kihívásokkal kell szembenéznie, mert egyre több hulladékot kívánnak felhasználni kovácsolt alumíniumtermékek gyártására. Ehhez arra van szükség, hogy el tudják választani egymástól az öntött és a kovácsolt alumíniumhulladékot, sőt, még a kovácsolt alumíniumhulladékon belül is szét tudják válogatni a különféle típusokat. Erre különféle analitikai eljárásokat fejlesztettek ki, pl. lézerspektroszkópiát vagy röntgenleképezési technológiákat stb. A mechanikus hulladékelkülönítés a használat utáni hulladékok esetében soha nem tudja biztosítani a zavaró szennyeződésektől való mentességet, márpedig ezeket el kell távolítani, ha el akarjuk érni a kívánt minőséget. Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy egyes felhasználók (pl. az autóipari öntvények felhasználói) felülvizsgálják a jelenlegi szigorú szabványokat, és azt a szükséges szintre enyhítik, de ez csak szükségmegoldás. Az is megoldást jelenthet, ha tiszta fémmel hígítják fel a szennyezett hulladékot, sok esetben azonban a zavaró szennyezők (Fe, Si, Mn) beoldódnak az alumíniumba, vagy a felületi bevonatban jelennek meg. Ez utóbbi esetekben nem ismert gazdaságos eljárás a szennyezők eltávolítására. A cél olyan gazdaságos technológia kifejlesztése lenne, amellyel az olvadékból is el lehetne távolítani a zavaró szennyezőket. Ennek megoldásán sok európai kutatóhelyen dolgoznak. Az alumíniumhulladék szabványosítása Az alumíniumhulladék a következő csoportokba osztható: öntött ötvözet hulladék, kovácsolt ötvözet hulladék, esztergálási hulladék, hántolási hulladék. A fenti csoportokba mintegy 30 féle hulladék sorolható be. Az elkülönítés alapját a kémiai összetétel, a hulladék fizikai formája és a szennyezők jelentik. Az is fontos kritérium, hogy a hulladék friss (termelésből származó) vagy régi (használt termékekből kitermelt). Jelenleg végső vázlat formában áll rendelkezésre a CEN alumíniumhulladék szabványa, amely 16 részszabványból tevődik össze, és amely szinte teljesen lefedi a lehetséges hulladéktípusokat. Környezeti kihívások Az alumíniummal mint nyersanyaggal kapcsolatos környezeti kihívások jól ismertek az újrafeldolgozás vonatkozásában. Az ipar feladata az, hogy az alumíniumot a fenntartható gazdaság szempontjainak megfelelő, környezetkímélő állapotban tartsa. Ez konkrétan annyit jelent, hogy a felhasználás után az alumíniumot újra fel kell dolgozni, és amennyire csak lehet, értékes alkalma-
7 zásban újra fel kell használni. Az alumínium-újrafeldolgozó ipar műszakilag eleget tesz ennek a követelménynek, de adatok hiányában sokszor nehéz bizonyítani a feldolgozottsági hányadot. Az alumínium-újrafeldolgozó ipar minél pontosabb adatokat szeretne kapni arról, hogy mennyi hulladék képződik, és mi lesz ennek sorsa. A kérdés egyszerűnek tűnik, de rendkívül nehéz rá pontos választ adni. Sajnos az adatok pontosítása egyre drágább lesz. Az ipar képviselői gyakran ismerik a választ, de nem tudják dokumentálni a termék útját az utolsó felhasználótól az olvasztókemencéig. Vegyük például a háztartási gépeket. Mi lesz a kidobott kávéfőzővel vagy vasalóval? A háztartási hulladék vizsgálatából ismert, hogy annak fémalumínium-tartalma nagyon alacsony. Mivel az említett háztartási gépek nem jelennek meg a legális vagy illegális lerakóhelyeken, feltételezhető, hogy alumíniumtartalmuk valamilyen módon visszakerül az újrafeldolgozásba. Érdekes lenne tudni, hogy ez miként történik, de a befektetés nem arányos a megkapott információ értékével. A reciklálást támogató tervezési módszerek A modern újrahasznosítást támogató gondolkodásmód már a keletkezés helyén megpróbálja csökkenteni a hulladék mennyiségét. Ha a hulladék képződése nem kerülhető el, meg kell próbálni az újrafeldolgozást, és ha ez sem lehetséges, akkor a környezetet kímélő módon kell megszabadulni tőle. Az újrafeldolgozhatóságra már a tervezés fázisában gondolni kell. Ezen a téren még sok a lemaradás, és itt mind a gyártóknak, mind az egyetemeknek súlyos kötelezettségeik vannak. Környezetkímélő reciklálás Az alumínium újrafeldolgozása jelentős hozzájárulást jelent a környezet védelméhez, feltéve, hogy azt az általánosan elfogadott szabványoknak megfelelően, környezetkímélő módon végzik. Ezek az alapelvek a következők: Az energiafelhasználás csökkentése. A káros és szagos anyagok kibocsátásának csökkentése. A fémveszteség csökkentése. Az újrafeldolgozás során lehetőleg ne keletkezzen melléktermék, vagy minél kevesebb. Az EU és az EFTA országok alumínium-újrafeldolgozó ipara megpróbálja maximálisan figyelembe venni a fenti szempontokat, és ki is építette az ehhez szükséges infrastruktúrát. Ennek azonban megvan a maga ára, és szomorú azt látni, hogy az EU-ban olyan EU-n kívüli cégek jutnak egyre nagyobb piaci részesedéshez, akik nyilvánvalóan nem ilyen szigorú környezetvédelmi normák szerint dolgoznak.
8 A hulladék-visszanyerés és -újrafeldolgozás jogi szabályozása Az alumínium-újrafeldolgozás szervezettségét és hatékonyságát általában a nemzeti és európai törvényhozók is elismerik. Némi bizonytalanság látszik viszont a termékek (gépkocsik, számítógépek, mosógépek stb.) optimális élettartamának meghatározásánál. A gépkocsik élettartamára vonatkozó európai direktíva már megjelent, míg a villamos és elektronikai hulladékokra vonatkozó direktívának egyelőre csak egy vázlata áll rendelkezésre (2000-es cikk). A kettő közül az előbbi gyakorol nagyobb hatást az alumínium-újrafeldolgozó iparra, bár az utóbbi kapcsán is mintegy 320 E t újrafeldolgozandó alumíniumról kell majd gondoskodni. Ha az újrafeldolgozandó hulladék termékek csak alumíniumból állnának, nem is lenne semmi szükség a hasznosítás törvényi szabályozására, hiszen a gazdasági érdek önmagában is ezt diktálná. Mivel azonban sajnos nem ez a helyzet, jelenleg precíz, európai szintű szabályozást dolgoztak ki arra nézve, hogy mi történjen a járművekkel élettartamuk végén. Az autóipari alumínium újrafeldolgozási hatásfoka eléri a 95%-ot, ami szinte verhetetlen érték. A gépkocsigyártókra hárul az a felelősség, hogy begyűjtsék és gazdaságosan hasznosítsák a már használhatatlanná vált autókat. Így ők abban a helyzetben vannak, hogy maguk határozhatják meg, hová áramoljon a lejárt gépkocsikból származó anyag. A gépkocsigyártók legalább kapnak némi kompenzációt a hulladékhasznosító tevékenységükért a kitermelt alumíniumötvözetek értéke révén. Ezért valószínűleg követelni fogják a jogot az általuk kitermelt alumínium újrahasznosítására. Valószínű, hogy az alumínium-újrafeldolgozó cégek száma csökkenni fog, mert nem mindegyik fog tudni megfelelni a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági követelményeknek. Az alumíniumhulladék valószínűleg egy zárt újrafeldolgozási láncba fog beépülni, és így annak nagy része kikerül a nyílt fémhulladékpiacról. A használt gépkocsikra vonatkozó direktíva végrehajtásának már a kezdete is számos bonyodalmat okozott a tagállamokban, és teljes hatásának megbecslése egyelőre nehéz. Az alumíniumreciklálás kilátásai Az alumínium újrafeldolgozhatósága két okból is jelentős. Gazdasági oldalról elmondható, hogy az alumínium megújuló nyersanyagnak, egyszersmint egyfajta energiabanknak tekinthető. Az az energia ugyanis, amelyet eredetileg az alumínium kitermelésére fordítottak, mintegy tárolódik az anyagban. A további feldolgozás során ugyanis ennyi energiát nem kell már befektetni, csak annyit, amennyi az előkezeléshez ill. a megolvasztáshoz szükséges. Az alumíniumgyártás és -újrafeldolgozás energiamérlegét a 3. táblázat hasonlítja össze. Ez az energiamegtakarítás pusztán gazdasági szempontból is jelentős
9 érv az újrafeldolgozás mellett, de ugyanez az előny a környezetvédelem szempontjából is. Az eredetileg befektetett, rendkívül nagy fajlagos energia nem indokolná az alumínium használatát, ha nem lenne újrafeldolgozható, vagy csak egyszer lehetne újra felhasználni. A helyzet azonban ennél sokkal jobb. Az alumínium szinte teljes mértékben, változatlan használati tulajdonságokkal feldolgozható. Az így visszanyert és újrafelhasznált alumínium évtizedekig rendelkezésre álló nyersanyagforrás a jövő gazdasága számára. 3. táblázat Az elsődleges alumíniumtermelés és az újrafeldolgozás energiaigényének összehasonlítása. Primer alumínium: teljes primer energiaigény: 174 GJ/t termék Újrafeldolgozott alumínium: teljes primer energiaigény: 20 GJ/t termék elektrolízis 74,7% olvasztás 46,0% timföldtermelés 15,9% hulladékkezelés 18,0% bányászat és szállítás 5,7% sósalak kezelése 19,0% finomítás 11,0% újraolvasztás 3,7% szállítás 6,0% Következtetések Az elmondottakból kitűnik, hogy az alumínium-újrafeldolgozás jelentős perspektívákat mutat mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból. Az alumínium-újrafeldolgozó ipar növekszik és növekedni is fog. Ez még akkor is igaz lenne, ha az alumínium felhasználása stagnálna vagy csökkenne. Az utóbbi esetben az újrafeldolgozott alumínium részaránya nőne az újjal szemben. Az újrafeldolgozhatóság és a hasznosítási technológia magas színvonala miatt az alumínium nagyrészt megfelel a fenntartható gazdaság igényeinek. Ez pedig fontos jellemző akkor, ha szerkezeti anyagot választunk egy olyan időszakban, amikor a környezeti szempontok egyre fontosabbá válnak. (Bánhegyiné Dr. Tóth Ágnes) Kirchner, G.: The European and global dimension of aluminium recycling at present and in the future. = Berg- und Hüttenmännische Monatshefte, 147. k. 7/8. sz p Aluminium foundry sand at Littlestown. = Foundry Management and Technology, 130. k. 11. sz p
Az alumínium-újrahasznosítás helyzete Németországban
NEMVASFÉMEK, NEMES- ÉS RITKAFÉMEK HULLADÉKAI 3.3 Az alumínium-újrahasznosítás helyzete Németországban Tárgyszavak: alumíniumipar; újrahasznosítás; felhasználás; piac; fogalmak. A német alumíniumipar gazdasági
RészletesebbenA Tanács 333/2011/EU rendelete a Fémtv. és a fordított áfa vonatkozásában
A Tanács 333/2011/EU rendelete a Fémtv. és a fordított áfa vonatkozásában AZ ACÉL- ÉS AZ ALUMÍNIUMHULLADÉK HULLADÉKSTÁTUSZÁNAK MEGSZŰNÉSE Tánczos Zoltán pénzügyőr alezredes, főosztályvezető 2011. 09.27.
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenHajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenA rozsdamentes acél vasúti járművek újrafeldolgozhatósága
VAS- ÉS ACÉLHULLADÉKOK 2.1 A rozsdamentes acél vasúti járművek újrafeldolgozhatósága Tárgyszavak: újrafeldolgozás; rozsdamentes acél; vasúti jármű; reciklálás; költségelemzés. Bevezetés A fejlett világ
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenA NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
RészletesebbenAz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József
RészletesebbenCHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben
CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben MKET Konferencia 2016. Március 2-3. Dr. Kiss Csaba, CogenEurope, igazgatósági tag MKET, alelnök GE, ügyvezető igazgató Tartalom Statisztikák Klíma-
RészletesebbenHulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában
Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. április 27. A hulladékképződés
Részletesebben2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök
2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:
RészletesebbenSilafont-R reciklált alumíniumöntvényötvözet
NEMVASFÉMEK, NEMES- ÉS RITKAFÉMEK HULLADÉKAI 3.3 Silafont-R reciklált alumíniumöntvényötvözet Tárgyszavak: primer alumínium; reciklálás; pirolízis; másodalumínium; Silafont-R; mechanikai tulajdonságok.
RészletesebbenNAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin
NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt
RészletesebbenHáztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány
Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány Dr. Tóthné dr. Szita Klára Miskolci Egyetem regszita@gold.uni-miskolc.hu Főbb témakörök Az elemzés célja Miért a hűtőgép? Az Electrolux környezeti
RészletesebbenMagyarország műanyagipara 2009-2010
Magyarország műanyagipara 2009-2010 (Hogyan is állunk?) Észak-Magyarországi Műanyagipari Klaszter III. Műanyagipari Konferencia Budapest, 2011.április 27. Ollár Péter MMSZ 1 Műanyag-feldolgozás eloszlása
RészletesebbenMŰANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET
MŰANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET Műanyaghulladékok sorsa Németországban Németország az Európai Unió országai között élenjár a hulladékok hasznosításában. Néhány éve még hangos viták zajlottak a hulladékok begyűjtése,
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenA CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban
A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság
RészletesebbenFémhulladékok újrahasznosítása Kanadában
VAS- ÉS ACÉLHULLADÉKOK 2.1 Fémhulladékok újrahasznosítása Kanadában Tárgyszavak: acél; alumínium; fém; hulladék-újrahasznosítás; magnézium; reciklálás; vas. A fémhulladékok összetétele Kanadában Kanada
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenKörforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány
Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos Gazdaságért Alapítvány 2014 elején jött létre magánkezdeményezésre Elsődleges
RészletesebbenÖNTÉSZETI TECHNOLÓGIÁK II.
MAKMÖT269BL ÖNTÉSZETI TECHNOLÓGIÁK II. ANYAGMÉRNÖK BSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (levelező munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR METALLURGIAI és ÖNTÉSZETI
RészletesebbenA környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban
A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban DR. BARTUS ADRIENN FŐOSZTÁLYVEZETŐ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Környezetvédelmi
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenBuy Smart+ tréning eszköz
Buy Smart+ tréning eszköz Zöld Beszerzés - Bevezetés - 1. Mi az első lépése a zöld beszerzési folyamatnak? - a) Odaítélési feltételek kialakítása - b) Igény/szükséglet felmérés - c) Ajánlattételi felhívás
RészletesebbenSzéndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
RészletesebbenA német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság
RészletesebbenAz uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban
Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője KSZGYSZ konferencia Budapest, 2016. 09. 27. Hotel Griff 2014. szeptember 23. Markó Csaba KSZGYSZ szakértő A körforgásos
RészletesebbenKárelhárítási Terv. A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült.
Kárelhárítási Terv A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült. A telephelyen a következő tevékenység végzése történik:
RészletesebbenPálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály
EU stratégiai és jogszabályi keretek Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály Budapest, 2019. március 1. Európai energiapolitika 2015 után harmadik éve növekvő európai energiafogyasztás A 2020-as
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.6.11. COM(2013) 407 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Cselekvési
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenÖkoPosta: a jövőnekcímezve Magyar Posta Zrt. környezetvédelmi alrendszerei, hulladék újrahasznosítás
ÖkoPosta: a jövőnekcímezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Magyar Posta Zrt. környezetvédelmi alrendszerei,
RészletesebbenVÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET
BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív
RészletesebbenMŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK
MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK ELJÁRÁSTECHNIKA A Miskolci Egyetem közleménye 84. kötet, 2. szám (2013) MISKOLCI EGYETEMI KIADÓ 2013 A kiadvány főszerkesztője: DR. KOVÁCS FERENC az MTA rendes tagja a
RészletesebbenA hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre
A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre Dr. Szentesi Szilvia A Magyar Vegyipari Szövetség XXV. Környezetvédelmi és
Részletesebben3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.1 A vállalkozás eszközei és szerepük a gazdálkodásban A vállalkozás tevékenysége ellátásához felhasznált eszközeit a számviteli törvény a következő csoportokba rendezi:
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenMÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Jean-François Jalkh az ENF képviselőcsoport nevében
8.3.2017 A8-0034/244 244 6 preambulumbekezdés (6) Ahhoz, hogy az újrafeldolgozási célértékek meghatározása megbízható és összehasonlítható adatok alapján történjen, illetve lehetővé váljon e célértékek
RészletesebbenTéli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei
Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenSzőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország
Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenKörnyezettechnológia
Tantárgy neve Környezettechnológia Tantárgy kódja KVB1303, KVB1304, KVB1305 Meghirdetés féléve 2., 4., 6. Kreditpont 3+1+2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 1+0, 0+3 Számonkérés módja koll, koll, gy.j. Előfeltétel
RészletesebbenKörnyezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet
Részletesebben1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések
1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések Ha ügyes vagy, a választ az előző kérdésnél megleled! hőre lágyuló: hevítéskor ömledék állapotba hozható hőre nem lágyuló: nem hozható ömledék állapotba,
RészletesebbenLengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45
Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve
RészletesebbenMagyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután
Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután Az "Energiewende" energiagazdálkodási, műszaki és gazdasági következményei Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök az atombiztos.blogstar.hu
RészletesebbenA hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban
A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. február 23. Hulladékgazdálkodási törvénnyel
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenHŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.
MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő
RészletesebbenTárgyszavak: műanyaghulladék; gyűjtési rendszer; Norvégia; másodnyersanyag; energia-visszanyerés.
HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.3 Norvégia újrafeldolgozza a műanyaghulladékot Tárgyszavak: műanyaghulladék; gyűjtési rendszer; Norvégia; másodnyersanyag; energia-visszanyerés. Norvégia évente mintegy 100 000
RészletesebbenCivilek és a Nulla Hulladék. Graczka Sylvia. Nulla Hulladék Konferencia, november 2.
Civilek és a Nulla Hulladék Graczka Sylvia Nulla Hulladék Konferencia, 2015. november 2. Hányadán állunk a hulladékkal? Attitűdvizsgálat Gorcső alatt a gondolataink A magyar lakosság 96%-a számára személy
Részletesebben1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek
1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre
RészletesebbenVeszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok
dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenHulladék Energetikai Hasznosítása M. Belkacemi
Hulladék Energetikai Hasznosítása M. Belkacemi 1 Törvényi Háttér a hulladék Energetikai Hasznosítás terén az EU-ban (European Union) 2007 2008 2 Az 5 lépcsős Hulladék Gazdálkodás Hierarchiája Megelőzés
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenMagyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje
Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai
RészletesebbenKörnyezettudatos informatikai rendszerek kialakítása a gyakorlatban. Baranyák Zoltán HUMUSZ
Környezettudatos informatikai rendszerek kialakítása a gyakorlatban Baranyák Zoltán HUMUSZ Egyre több számítógép globális hatás! Jelenleg ~ 1 milliárd számítógép világszerte Ebbıl ~ 1/3 hordozható és növekszik
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenEU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK , BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ. -
EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK 2011-2018, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ http://www.refertil.info - biochar@3ragrocarbon.com AZ EU MŰTRÁGYA RENDELETÉNEK EC 2003/2003 FELÜLVIZSGÁLATA JOGSZABÁLY HARMÓNIZÁCIÓ ÉS
RészletesebbenAz alumínium visszanyerése ultrahangos besugárzás segítségével
NEMVASFÉMEK, NEMES- ÉS RITKAFÉMEK HULLADÉKAI 3.1 Az alumínium visszanyerése ultrahangos besugárzás segítségével Tárgyszavak: alumíniumötvözet; olvasztás; forgókemence; sómentes eljárás; száraz eljárás;
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenA hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok)
A hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok) G Á L ISTVÁN O S Z T Á L Y V E Z E T Ő P E S T M E G Y E I K O R M Á N Y HIVATAL É R D I JÁRÁSI H I V A T A L A K Ö R N Y E Z E T V É D E L M
RészletesebbenMűanyaghulladék menedzsment
Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája
Részletesebben6811/16 ADD 1 kn/lj/kf 1 DPG
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 4. (OR. en) 6811/16 ADD 1 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV PV/CONS 11 ENV 143 CLIMA 23 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. március 4-én Brüsszelben tartott 3452.
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenEnergia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök
Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenMezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02
Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés
RészletesebbenMÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje
MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenAz acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése
Az acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése Tájékoztató workshop Sárosi Eszter, Héjja Eszter Budapest, 2011. szeptember 27. Tartalom 1. A koncepció 2. Kritériumok 3. Alkalmazási kérdések
RészletesebbenÉpítési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk
Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU SARMA projekt szimpóziuma) BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010. Eger 2010. november 17. Tartalom
RészletesebbenAz önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
RészletesebbenA szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?
A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.
RészletesebbenHulladékgazdálkodás szakmai szemmel
Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel Előadó: Weingartner Balázs elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. május 5. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás logikai kerete Térségi rendszerek és létesítmények DE
RészletesebbenA foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai
A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát
RészletesebbenKüzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla
BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,
RészletesebbenA zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei
A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere
RészletesebbenEco echo szalvéták. Célja. Fenntartható irányvonal, környezetvédelem. Koncepció leírása
Eco echo szalvéták Célja Fenntartható irányvonal, környezetvédelem Koncepció leírása Nyers anyag, újrahasznosított anyag tónus, Tissue és Dunisoft, komposztálhatóság Koncepció neve Eco echo Minőség Dunisoft
RészletesebbenA vállalti gazdálkodás változásai
LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának
RészletesebbenH/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.5.3. C(2019) 3211 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
Részletesebben