A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. Nyilvánosságra hozatali dokumentuma Készült 2014.május 31-én az Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU a

Átírás

1 A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. Nyilvánosságra hozatali dokumentuma Készült 2014.május 31-én az Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelete alapján 1

2 A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról a, valamint az Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendeletben, valamint Nyilvánosságra hozatali szabályzatában meghatározott szabályok alapján a nyilvánosságra hozatali követelményeknek az alábbiak szerint tesz eleget. A Bank legalább félévente, rendszeresen a Bank működésében azonosított 1-2. pillérbe tartozó kockázatairól szóló nyilvánosságra hozatali dokumentumot készít, amelyben közzé teszi a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját és az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját, az éves számviteli beszámolója mellett. A honlapján ( történő közzététellel egy időben a Nyilvánosságra hozatali dokumentumot megküldi a Magyar Nemzeti Banknak. 1. Vezető Testület Nyilatkozata Jelen Nyilvánosságra hozatali dokumentumot a Bank Vezető testülete, az Igazgatóság megtárgyalta és az abban foglaltakat elfogadta, a dokumentum közzétételével nyilatkozik arról, hogy az intézmény kockázatkezelési rendszerét, az alkalmazott kockázatkezelési módszertant az intézmény méretét, piaci részesedését, profilját és stratégiáját tekintve megfelelőnek találja, mindazonáltal a folyamatos üzleti, szabályozási környezet által megkívánt tárgyi és személyi feltételek fejlesztése érdekében elkötelezett, minden szükséges lépést megtesz munkatársai, informatikai rendszerei, a működési folyamatok szabályozásának folyamatos fejlesztése érdekében. A Nyilvánosságra hozatali dokumentumban röviden bemutatja az intézmény által évben alkalmazott üzleti stratégiához kapcsolódó általános kockázati profilt, főbb arányszámokat és mutatókat, ismertetve milyen kölcsönhatásban van az intézmény kockázati profilja a kockázatvállalási hajlandósággal. 2. Nyilvánosságra hozatal célja - alapelvei A nyilvánosságra hozatali dokumentum célja, hogy megfelelve a jogszabályi követelményeknek és felügyeleti elvárásoknak, elősegítse pénzügyi szektor átláthatóságát, biztosítsa a piaci szereplők számára a Bank kockázati megítélését, hozzájáruljon a Bank arculatának kialakításához, piaci pozícióinak erősödéséhez. A Bank nem hoz nyilvánosságra védett vagy bizalmas és nem lényeges információt. Nem minősül lényegesnek az az információ, amelynek elhagyása számottevően nem befolyásolja a nyilvánosságra hozott adatok tartalmát, továbbá nem tartozik a Számviteli törvényben és a Bank számviteli politikájában meghatározott lényeges események, folyamatok közé, valamint az összege sem éri el a lényegességi küszöböt. Védett információnak tekintendő az olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a Bank versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a Bank termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét érinti. Bizalmas információnak minősül az olyan információ, amelynek tekintetében a Bankot titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. Lényegesség elve A Bank minden olyan információt nyilvánosságra hoz, amelyet jogszabály, vagy a Bank vezetése lényegesnek ítél, támogatja az Ügyfelek és Partnerek gazdasági döntéseit vagy értékítéletét. Védett információk nyilvánosságra hozatali tilalmának elve A Bank kizárólag olyan információt tesz közzé, amely versenyképességét, termékei vagy rendszerei fejlesztéseinek jövőbeli értékét nem érinti. Bizalmas információk nyilvánosságra hozatali tilalmának elve 2

3 A Bank kizárólag olyan információt tesz közzé, amelynek tekintetében titoktartási kötelezettség nem terheli ügyfele, vagy harmadik személy felé. Valódiság elve A Bank által nyilvánosságra hozott információk a valós gazdasági eseményeken alapulnak. Az információk tartalma, az értékelések megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Világosság elve Az információkat jól strukturált, áttekinthető, érthető formában hozza nyilvánosságra a Bank. Összehasonlíthatóság elve A Bank a nyilvánosságra hozott információkat olyan szerkezetben mutatja be, hogy az információkat felhasználók számára biztosított legyen az adatok, információk előző évi adatokkal, információkkal, valamint más piaci szereplők adataival, információival való összehasonlítása. Rendszeresség elve A Bank évente kétszer nyilvánosságra hozza a Bankra vonatkozó lényeges információkat. Helytállóság elve A Bank csak olyan információt hoz nyilvánosságra, amelynek helytállóságáról megbizonyosodott, és azt megfelelően ellenőrizte. 3. Kockázatkezelési célkitűzések és szabályok A Bank működésében jelentkező kockázatok azonosítására, mérésére, mérséklésére, fedezésére és azok hatékonyságának monitorozására vonatkozó szabályait az alábbi alapelvek szerint alakítja ki. Megbízhatóság elve A Bank mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az támogassa a Bank üzletpolitikai célkitűzéseit és biztosítsa a Bank biztonságos, jogszabályok betartásán alapuló működését. A Bank által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozói tőkén felül. Összeférhetetlenség elve A Bank úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy az 1. pillér keretében a hitel, piaci és működési kockázatait azonosítsa, mérje és megfelelő limitekkel korlátozott szinten tartsa, a 2. pillér keretében azonosítsa, mérje és a belső tőke megfelelési folyamatok révén rendszeresen értékelje a vállalt kockázatokat. Az 1-2. pillér kockázatainak kezeléséért felelős módszertanok kidolgozásáért, a kockázatok azonosításáért, méréséért, kezeléséért és a jelentések elkészítéséért felelős szakterület nem végez olyan tevékenységet, amely az üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységgel összefügg. Együttműködés elve A Bank a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézmény- és fogyasztóvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézmény- és fogyasztóvédelmi rendszerrel, részt vesz a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának nyomon követésében és a szabályozói tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében, az új üzleti folyamatok és termékek fejlesztésekor a kockázatok azonosításában és javaslatot tesz a vállalható kockázatok mértékére. A Bank kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. Lényeges kockázatok mérséklésének elve A Bank minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, monitorozza és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső folyamatba épített kontrollokkal kezeli, és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. A kockázatok behatárolása érdekében a Bank által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 3

4 Költség-haszon elve A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. A Bank a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Bank az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit. A Bank minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését Kockázatok alakulásának monitoringja Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések A Bank nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Bank számára veszteséget okoz. A Bank nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőke megfelelési mutató a meghatározott minimális szint alá csökken. A Bank a vonatkozási időszakban 2013.december 31-ig nem kötelezett számviteli konszolidációra, így nem számol konszolidált alapvető tőkét és nem tartozik az Unió más tagállamában alapított leány vagy anyavállalat révén összevont alapú felügyelet alá. 4. Kockázati típusonként a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok 4.1. Hitel kockázat Hitel kockázatkezelési elvek és módszereket alakító üzleti események évben A Széchenyi Kereskedelmi Bank évi hitelezési tevékenységében az év során jelentős változások következtek be, amelyek részben a bank saját törekvéseivel, részben kormányzati célokkal összhangban alakultak ki az alábbi okokból: A bank tevékenységének fókuszában a működés kezdete óta meghatározó szerepe volt a hitelnyújtásnak, mely tevékenység évi alakulását jelentős mértékben befolyásolta az a kormányzati törekvés, mely szerint a Növekedési Hitel Program évi bevezetésével a magyar kisés középvállalkozások hitelfelvételi lehetősége meghatározó kormányzati támogatást kapott a kereskedelmi bankoknak nyújtott kedvezményes refinanszírozással. A Széchenyi Bank számára az MNB refinanszírozás megnyílása a bank hitelportfóliójának jelentős bővülését eredményezte, ez arányaiban azt jelentette, hogy a I. félév végi hitelportfólió (22,1 Mrd HUF) év végére több mint 50 %-kal növekedett (34,6 Mrd Ft-ra). Az ennek kapcsán vállalt kockázatot csökkenti az MV ZRt. által kibocsátott garanciavállalás. A másik említést érdemlő esemény, hogy a bank és egy vállalkozás együttműködése nyomán került jóváhagyásra a bank többségi tulajdonosi részesedése mellett - új pénzügyi vállalkozásként- a Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt. alapítása a H-EN-I-626/2013. sz. PSZÁF határozat alapján, mely szerint kölcsön nyújtás és pénzügyi lízing végzésére nyílt lehetőség a Széchenyi Lízingben. A bank tevékenységi köre a hitelnyújtás mellett korábban is kiterjedt a lízing tevékenység végzésére. A Széchenyi Lízing Zrt. megalapítása előtt a banki részvétellel alakított konzorcium pályázta nyerte meg az Emberi Erőforrások Minisztérium által meghirdetett támogatást a rokkantsági alapon jogosult új és használt autó vásárlások lízing keretében történő finanszírozására. A Széchenyi Lízing Zrt. működési 4

5 engedélyének jogerőre emelkedéséig így lízing üzletági tevékenységet is végzett a bank, amit év végétől a portfólió Széchenyi Lízing Zrt. felé történt értékesítésével a lízing cég már önállóan végez. Ezek az események jelentősen alakították 2013-ban a hitelezési tevékenységet, növelték a hitelportfólió méretét és ehhez kapcsolódva a kockázatkezelési elvek és gyakorlat áttekintése is központba került. Hitelezési Stratégiák és folyamatok és döntési szintek A Széchenyi Lízing működésének megkezdéséig a hitel kockázatkezelési folyamatok és szabályzatok kezelése kizárólag a bank folyamatait jelentette, viszont a Széchenyi Lízing Zrt. létrejöttét követően a következő évtől már az összevont alapú bankcsoport szabályozás válik a működés alapjává, melynek lényege, hogy a kötelezettségvállalások kockázatait bankcsoport szintjén, konszolidált kockázatkezelési elvek alapján kell kezelni. A bank rendelkezik Kockázatvállalási Politika Szabályzattal, mely alapelvnek tekinti, hogy a bank a hitelnyújtásra vonatkozó döntéseit a kérelem összegétől és összetettségétől függőenkülönféle döntési szinteken hozza meg, 2013-ban három döntési szint működött, beleértve az Igazgatóságot is, a bank törekszik betartani a nagyhitel nyújtásra vonatkozó előírásokat, a hitelt kérő ügyfelek hitelképességének felmérése és ügyfél minősítése egyedi minősítés alapján történik, a hitelnyújtások megfelelő biztosítékok mellett történhetnek. A bank rendelkezik a hitelezési folyamat egészét átfogó részletes belső szabályzatokkal, melyek jóváhagyása az Igazgatóság által történik. A szabályzatok módosítására a törvényi változások követésével összhangban kerül sor. A Hitel kockázatkezelés szervezeti felépítése, hatásköre, felhatalmazása, A hitelezési kockázatokért felelős Kockázatkezelési és Portfolióminősítési Terület vezetője a Vezérigazgató közvetlen irányítása alatt áll. A Kockázatkezelési és Portfolióminősítési Terület feladat- és felelősségi köre az alábbiakra terjed ki: meghatározza a Bank ügyfélkörét érintő kockázatkezelési politikáját és stratégiáját; kidolgozza, az Igazgatóság jóváhagyására előterjeszti, valamint a jóváhagyás szerint alkalmazza a Bank vállalati ügyfél kockázatkezelési szabályokat; koordinálja a Bank és leányvállalata kockázatkezelési politikáját és stratégiáját annak érdekében, hogy elősegítse a Banknak és a leányvállalatainak következetes kockázatkezelését és a limitek összevont alapon történő meghatározását; figyelemmel kíséri a nagykockázat-vállalás limitek kihasználtságát és a Bank prudenciális, tőkemegfelelési mutatóit, részt vesz a kétes hitelekkel és egyéb eszközökkel kapcsolatos stratégiák, irányelvek és eljárások kialakításában, átvizsgálja a hitelekkel kapcsolatos dokumentumokat, és feltételeket a hitel folyósításokat megelőzően, elvégzi az ügyfél-, eszköz- és fedezetminősítést és javaslatot tesz az eszközök minősítésére, az elszámolandó értékvesztésre és a megképzendő céltartalékokra; ellenőrzi, hogy a hitelekkel kapcsolatos dokumentumok megfelelnek-e a Hitel és Portfoliókockázati Bizottság (HIPO) jóváhagyásának, valamint az összes kötelező szabálynak és irányelvnek; összegzi és elkészíti a bank jelentéseihez kapcsolódó hitelkockázati adatbázist. A hitel kockázat jelentési és mérési rendszerek érvényességi köre A bank folyamatosan eleget tesz a törvényi alapon előírt valamennyi jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségének és felkészült a 2014-től hatályba lépő 575/2013/EU rendeletben foglalt feladatok végrehajtására, a hitel kockázatvállalással kapcsolatos belső szabályzatait annak megfelelően a Nyilvánosságra hozatal időpontjára aktualizálta. 5

6 A hitelportfólió kockázatmérési rendszerének meghatározó eleme a negyedévente végzendő portfólió minősítés. A Bank követelés minősítési gyakorlata konzervatívabbá vált, 2013-ban már figyelembe vételre kerültek azok az előre látható kockázatok és valószínűsíthető veszteségek, amelyek a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között váltak ismertté. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál a hitelfelvevő cash flow termelő képessége mellett számításba vételre kerültek a követelés fedezettségét erősítő biztosítékok is. A bank azonos minősítési kategóriába sorolja az egyes követeléseket, függetlenül attól, hogy azok az ügyféllel szemben mérlegben vagy mérlegen kívüli kötelezettségként állnak fenn. Minősítési, értékvesztés és céltartalék képzési szabályok, módszerek A Bank, a követeléseinek minősítésére az alábbi 5 eszközminősítési kategóriát illetve hozzájuk tartozóan az alábbi értékvesztés, illetve céltartalék képzési mértékeket (sávokat, értékeket) alkalmazza: Egyedi minősítés esetén Egyszerűsített minősítés esetén Minősítés Értékvesztés, ill. céltartalék (%) Fizetési késedelem (napokban) Értékvesztés, ill. céltartalék (%) Problémamentes 0% <30 nap 0% Külön figyelendő 1-10% nap 1% Átlag alatti 11-30% nap 11% Kétes 31-70% nap 31% Rossz % >180 nap 71% Az ügyfelekkel szembeni követelések minősítését és az egyes kategóriáknál elszámolt értékvesztések mértékét az alábbi táblázat szemlélteti (függő kötelezettségek nélkül). Adatok e Ft-ban december 31. Bruttó hitel Értékvesztés Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Ügyfelekkel szembeni követelések: A minősítés körébe tartozó eszközök (hitelkövetelések, vevőkövetelések, befektetések) kategóriája és a kapcsolódó értékvesztés / céltartalék összege a hitelkockázat-kezelési terület előterjesztése alapján a hitelezési bizottsági döntése keretében kerül megállapításra, negyedéves gyakorisággal. Az átstruktúrált hitelek függetlenül a biztosítéki háttér minőségétől külön figyelendő minősítési kategóriába kerülnek, jellemzően 1-10 % értékvesztés képzés mellett, addig, amíg be nem következnek a törvény által meghatározott feltételek, amivel a minősítés probléma mentesre változtatható. A Bank átstrukturált hitelállománya tárgyév végén 1,1 milliárd HUF-ot tett ki, amely a teljes bruttó állománynak a 3,2 %-át tette ki. Az átstrukturálás a Bank adósainak fizetőképességében bekövetkező jelentős mértékű romlás miatt vált szükségessé. 6

7 A hitelkockázat mérséklése a szabályozásban Döntési gyakorlat A hitel kockázatokból adódó veszteségek megelőzését szolgálja az a döntési gyakorlat, miszerint a kockázatvállalások összegéhez kötött döntési szinteken történik a döntéshozás. A bank hitelkockázat vállalásra vonatkozó döntései csak bizottsági döntési körben kerülhetnek jóváhagyásra. Két döntési hatáskörrel működő Hitel és Portfoliókockázati Bizottság működik, illetve igazgatósági hatáskörbe tartozó ügyekben az Igazgatóság dönt. A hitel bizottságok működésének célja: hogy a hatáskörébe utalt döntések meghozatalán keresztül segíti a Bank stratégiájának megvalósítását, felügyeli a Bank ügyfélportfoliójának kockázatát, és döntéseket hoz az Igazgatóság vagy más szervezeti egység kifejezett hatáskörét nem érintve az ügyletek tárgyában azok teljes életciklusa alatt. A hitel bizottságok feladata és felelőssége: figyelemmel kíséri a Bank hitelportfoliójának és biztosítéki védettségének a minőségét, és döntést hoz az eszközök minősítésről (beleértve a szükséges változtatásokat is); értékeli a Bank számára fontos összes kockázati tényezőt, beleértve a jogszabályi változásokat is; figyelemmel kíséri a Bank lejárt tartozással bíró ügyleteit és dönt a szükséges lépésekről; folyamatosan értékeli a Bank eszközeivel, forrásaival és üzleti tevékenységével kapcsolatos kockázatokat, és szakmai tanácsot ad ezzel kapcsolatban az Igazgatóságnak, a Működési Kockázatkezelési és Compliance Bizottságnak vagy bármely más szervezeti egységnek, továbbá ellenőrzi az ilyen kockázatok elkerülését és csökkentését célzó ajánlott intézkedések megvalósítását; figyelemmel kíséri a Bank hitelportfoliójának, óvadéki betéteinek minőségét; döntést hoz az eszközök minősítéséről (beleértve a szükséges változásokat is). Működési rend tekintetében a magasabb döntési hatáskörrel rendelkező Hitel és Portfoliókockázati Bizottság elnöke a vezérigazgató. A vezérigazgató távollétében vagy amennyiben nem tud részt venni az ülésen, az adott ülésen az Üzleti vezérigazgató-helyettes tölti be az elnök pozícióját. Hitelkockázat mérséklési funkciók követése a szervezeti felépítésben A hitelkockázat mérséklés érdekében elkülönült vezetői irányítású szervezeti egységek végzik a hitelnyújtáshoz kapcsolódó feladatokat: a hitel döntést előkészítő feladatokat az üzleti terület végzi, külön kockázatkezelői véleménnyel kiegészítve kerülhet sor döntésre, amit bizottság hoz meg követelés minősítésre és értékvesztés képzésre a hitelkockázat-kezelési terület tesz javaslatot, döntést a hitelezési bizottság hoz, melynek résztvevői többségében egyúttal a bank Vezetői Bizottságát is alkotják. probléma esetén az ügylet kezelése átkerül a problémás követelések kezelését végző szervezeti egységhez. Az üzleti területtől független irányítás alá tartozó kockázatkezelés részt vesz a hitelek jóváhagyására irányuló bizottságként működő döntési fórumok döntéshozói folyamataiban. Hitelkockázat mérséklés fedezetek bevonásával A bank kockázatkezelési elvei szerint a hitelfelvevő által végzett tevékenysége nyomán realizálódó természetes forrást, cash-flow-t tekinti elsődleges hitel visszafizetési forrásnak és döntéseit erre alapozva hozza meg, mindezek mellett azonban nyomatékosan törekszik egyéb biztosítékok - másodlagos forrást teremtő - egyéb biztosítékok a fedezeti körbe történő bevonására is. A Bank által elfogadott biztosítékok köre: 7

8 az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek közül az óvadéki betét ingatlanon alapított jelzálog ingó vagyontárgyra alapított jelzálog zálog követeléseken az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek közül a garancia, készfizető kezesség. Hitel kockázati kitettségek megoszlása, portfólió elemzés A hitelkockázat mérséklésének eszköze még a portfólió ágazati elemzése, ország limitek, valamint ügyfelekkel és partnerekkel szembeni limitek meghatározása. Az egyes ügyfelek közötti tulajdonosi/érdekeltségi, üzleti jellegű vagy biztosítéki kapcsolatokból adódó kockázatok korlátozása érdekében a Bank meghatározza és folyamatosan aktualizálja az egy ügyfélcsoportnak minősülő ügyfelek körét. Kockázatelemzési szempontjai között a bank értékeli a portfólió ágazati megoszlását, egy-egy ágazat túlsúlyának megelőzése érdekében év. végén a hitelportfólió az alábbi ágazati bontás szerint oszlott meg (ügyfelekkel szembeni bruttó hitelállomány + függő kötelezettségek együttesen: Összes bruttó hitelállomány + függő kötelezettség (MHUF) Ágazati megoszlás (%) Nemzetgazdasági ágak, ágazatok 2013 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 641 1,8 Bányászat, bányászati szolgáltatás 0 0 Feldolgozó ipar ,8 ebből: élelmiszeripar, ital, dohánytermék gyártása ,0 Villamos energia -, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,6 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 0 Építőipar ,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 Információ, kommunikáció ,4 Szállítás, raktározás 0 0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,7 Ingatlanügyek ,9 8

9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,4 Egyéb tevékenységek 0 0 NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOK ÖSSZESEN Az ügyfelekkel szembeni kitettségek futamidő szerinti megoszlása: A rövid lejáratú, valamint éven túli nettó követelések (értékvesztéssel csökkentett) lejárati struktúráját az alábbi táblázatok szemléltetik. Adatok e Ft-ban december hónapon belül esedékes 3 hónapon túl és 1 éven belül esedékes Ügyfelekkel szembeni rövid lejáratú követelések: évben elszámolt értékvesztés (eft): Adatok e Ft-ban december és 5 év között esedékes 5 és 10 év között esedékes 10 éven túl esedékes Ügyfelekkel szembeni hosszú lejáratú követelések: évben elszámolt értékvesztés (eft): Piaci kockázat Piaci kockázatkezelési elvek és módszerek, jelentési és mérési rendszerek köre és jellege - A kockázat mérséklésére vonatkozó szabályok, folyamatok A Bank a piaci kockázatkezelésről szóló fejezetben hozza nyilvánosságra a likviditási és a partner kockázatkezelési vonatkozású információkat, mivel azonos szervezeti egységben, a Piaci kockázatkezelés felelősségi körébe tartozik, azzal azonos a döntéshozási rendje. A évben a Bank az üzleti folyamataiban, eszköz-forrás gazdálkodásában banki és kereskedési könyvi - kamat, devizaárfolyam kockázatot azonosított. Piaci kockázati kitettség értéke 274 MFt, tőkekövetelménye 21 MFt, a SREP felügyeleti előírással együtt számított értéke 30 MFt volt i mérleg alapján. Kereskedési könyvi pozíció kizárólag a devizanyitott pozícióból adódóan keletkezett, mértéke elhanyagolható. A Bank a deviza árfolyam kockázat mérésére a VAR módszert alkalmazza, a deviza árfolyam sokk jövedelmezőségre gyakorolt hatását az árfolyam ingadozás mértékétől függően legalább évente egyszer stressz teszttel méri. A kereskedési könyvi pozíciók tőkekövetelményének számítására 2013-ban a Ramasoft, 9

10 2013.március 2013.június 2013.szeptember 2013.december 2014.január 2014.február 2014.március 2014.április fejlesztővel aláírt szerződés alapján a nyilvánosságra hozatal időpontjában a Varitron rendszert működteti. A VAR értéke évtől a Nyilvánosságra hozatal időpontjáig az alábbiak szerint alakult: 18,00 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 - A VAR alakulása évben VaR (MHUF) Maximum VAR (MHUF) Tőkekövetelmény (MHUF) Maximum tőkekövetelmény (MHUF) Banki könyvi kamat kockázatkezelése az eszköz-forrás gazdálkodáshoz kapcsolódott, illetve a Növekedési Hitel Program keretében folyósított hitelek fedezetéül lejáratig megtartás céljával vásárolt állampapír portfolió kezeléséhez kapcsolódott. Kereskedési könyvben nyilvántartott kamatkockázati pozíciója nem volt. Az analitikus nyilvántartás alapján a Piaci kockázatkezelés havonta vizsgálja az eszközök, források és mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek alapján a Bank deviza árfolyam és kamat kockázati kitettségét. A kamatkockázati kitettséget deviza nemenkénti bontásban azok összetételét, lejárati struktúráját, azok hátralévő átlagos futamidejét, mérleg szerinti állománnyal súlyozott átlagkamatát, a külső források forrásköltségét, kamatérzékenységét és az átárazódási periódusát, a lejáratig tartott és a kereskedési célból vásárolt eszközök kamatbevételét és kamatkiadását, a kamatlábkockázat fedezeti ügyletekről tranzakció szintű napi ellenőrzéséről nyilvántartást vezet, a kereskedési könyvi pozíciók tőkekövetelményét naponta értékeli. A Bank jelentős deviza kamatkockázati kitettségnek azt az állományt tekinti, amelynek nettó kamatkockázati pozíciója meghaladja a mérlegfőösszeg 5%-át, ezen kitettségekre devizanemenként, az ennél kisebb mértékű állományokról aggregáltan készít elemzést. Az értékelés eredményéről a Piaci kockázatkezelés az Eszköz-Forrás Bizottság felé havonta, az Igazgatóság felé félévente jelentést készít. A Piaci kockázatkezelés a deviza nyitott pozíciót és az árfolyamkockázat VAR értékét, az állampapír portfolió kamatérzékenységét naponta az ÁKK által közzétett referencia hozamgörbe alapján értékeli (duration, kamatérzékenység). A pénzpiaci várakozások alapján javaslatot tesz a portfolió hátralévő átlagos futamidejére vonatkozóan. A pénzpiaci kamatok kedvezőtlen alakulása esetén a Treasury Igazgatóval történt egyeztetés alapján az Eszköz-Forrás Bizottság felé javaslatot tesz az állampapír portfolió napi piaci értéken számított maximális megengedett árfolyam veszteségére, stop loss limit mértékére vonatkozóan. Hozamemelkedési környezetben az állampapír portfolió hátralévő átlagos futamideje nem haladhatja meg az 1 évet. A piaci kockázatkezelés a felügyeleti jelentés, az analitikus nyilvántartás és az ÁKK által közzétett referencia hozamok alapján negyedévente méri a nem várt pénzpiaci sokk hatását. Az értékelés GAP elemzéssel készül, amely vizsgálja a maximum 400 bázispontos egyszeri kamatemelés hatását a portfolió jelenértékére. A 100 bázispontos egyszeri kamatemelés nettó jelenértékre gyakorolt maximális negatív hatása két egymást követő negyedév végén nem haladhatja meg a szavatoló tőke 5 %-át. A 100 bázispontos kamatemelés nettó kamatmarzsra gyakorolt negatív hatása nem haladhatja meg az éves nettó kamatbevétel 15 %-át. Amennyiben az elemzés alapján a nem várt kamatemelés hatása eléri a fenti limiteket, a Piaci kockázatkezelés a Treasury Igazgatóval közösen kialakítja és jóváhagyásra az Eszköz-Forrás Bizottság elé terjeszti a kamat politikai döntésre vonatkozó javaslatát az eszközök és források lejárati szerkezetének átalakítására, az egyes termékek portfolióban képviselt arányának megváltoztatására, az eszköz-forrás termékek átárazására. 10

11 A Bank az Igazgatósága által elfogadott Ügyfél és Partnerminősítési szabályzatában meghatározott feltételek szerint a Partner kockázati kitettség mérésekor a bankközi deviza, pénz és tőkepiaci bankok minősítésekor alkalmazza a elismert külső hitelminősítő intézet által közzétett besorolást. A Likviditási kockázatkezelési alapelvek a Bank Likviditási politikájában kerülnek megfogalmazásra. Annak végrehajtásáért a Treasury Igazgatóság felel, a kontroll funkciót a piaci kockázatkezelés látja el. A likviditás alakulásáról és a tevékenységéről a két szakterület az Eszköz-Forrás Bizottságnak számol be havi rendszerességgel. Piaci kockázatkezelés és folyamatok és döntési szintek A piaci kockázatkezelés módszertanát a Bank Igazgatósága hagyja jóvá és elrendeli annak legalább évente történő felülvizsgálatát és negyedévente az Eszköz-Forrás Bizottság által jóváhagyott Piaci kockázatkezelési beszámoló készítését a Bank piaci kockázati kitettségeiről. Az Igazgatóság gondoskodik arról, hogy a Bank és a bankcsoport tagjai összehangolt, átfogó, megbízható, hatékony kockázatkezelési stratégiával, felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkével rendelkezzen. A Vezetői Bizottság gondoskodik a döntések végrehajtásáról, a megvalósítás tárgyi személyi feltételeinek biztosításáról, olyan irányítási, működési és ellenőrzési rendet alakít ki, amely összhangban van a Bank működése során vállalt kockázatok mértékével. Az Eszköz-Forrás Bizottság dönt a piaci kockázatkezelés limiteiről, a szabályzat alapján havonta áttekinti a Bank piaci kockázatkezelési jelentése alapján az eszközök és források lejárati struktúráját, a deviza árfolyamok, pénzpiaci hozamgörbe várható alakulása alapján dönt az eszközök és források kívánatos hátralévő átlagos futamidejéről, a termékek bevezetésekor és árazásakor dönt a referencia termékekről, azonosítja a z új termékek bevezetésével vállalt piaci kockázatot. A Treasury Igazgatót az Eszköz-Forrás Bizottság felhatalmazza, hogy a limitrendszer keretein belül saját hatáskörében döntést hozzon az eszköz-forrás gazdálkodás, likviditás kezelés és a kereskedési tevékenység végzése során felmerülő piaci, partner és likviditási kockázatok kezeléséről, állampapírok futamidejére és a betétek és hitelek árazására vonatkozóan. A Treasury feladata a likviditás kezelés, az eszköz-forrás gazdálkodás lejárati struktúra folyamatos nyomon követése és a lejárati megfeleltetés elősegítése a Bank üzletpolitikai érdekei, jövedelmezősége és a pénzpiaci várakozások figyelembevételével. Piaci kockázatkezelés feladata a piaci, partner és likviditási kockázatok azonosítása, mérése, javaslattétel a kockázati limitek mértékére az Eszköz-Forrás Bizottság és az Igazgatóság felé jóváhagyásra, a belső szabályzatba foglalt limitek betartásának ellenőrzése, a piaci kockázatkezelés módszertanának kidolgozása és fejlesztése, a nem várt pénzpiaci helyzetek tőkére és jövedelmezőségre gyakorolt hatásának elemzése stressz tesztek formájában, szcenárió elemzések módszertanának kidolgozása, a belső szabályozás folyamatos megfeleltetése a jogszabályi környezetnek, a felmerülő kamatkockázat fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőke igény meghatározása és folyamatos mérése, legalább évente egyszer értékeli és felülvizsgálja a Bank kamat kockázatkezelési eljárásait annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a Bank tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, a hitelkockázat és a piaci kockázatok egyéb típusaival. Tevékenységét a Treasury, az üzleti és támogató területektől függetlenül végzi, arról rendszeresen beszámol, javaslatait jóváhagyásra az Eszköz-Forrás Bizottságnak és az Igazgatóságnak terjeszti elő. Az ICAAP- SREP review keretében évente beszámol az Igazgatóságnak a Bank kockázatairól és azok tőkekövetelményének alakulásáról a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásairól. A Termékfejlesztő feladata, hogy a Bank termékeiről, kondícióiról, a szerződésben foglalt feltételeiről naprakész nyilvántartással rendelkezzen, rendszeresen végezzen piaci összehasonlítást a hasonló pénzpiaci termékekkel. A pénzpiaci feltételek megváltozása esetén a Treasury Igazgatóval és a Piaci kockázatkezeléssel történt egyeztetés alapján az Eszköz-Forrás Bizottság felé javaslatot tegyen a kondíciók megváltoztatására. A kereskedési könyvi kamatkockázat azonosítására, mérésére, kezelésre vonatkozó eljárásrendet és hatásköröket a Bank a Kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatában határozza meg. A Bank án megszerezte a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére szóló PSZÁF engedélyt, amely a évi induláskor a bizományosi ügyletek, majd a portfolió és letétkezelés tevékenységét foglalja magában. A befektetési szolgáltatás kereskedési könyvi kockázata a nyitva szállítás kockázatára korlátozódik, melynek mérése és tőkekövetelmény számítása a Bank a Clavis back-office és értékpapír, pénzszámla vezető és 11

12 letétkezelési analitikus nyilvántartási rendszeréből a Varitron rendszerbe naponta átadott adatok alapján történik. A Bank kiemelt hangsúlyt fektet a Bázel III. elvárásoknak történő megfelelésre, második félévétől mindhárom mutató a jelentősen meghaladta a minimum követelményt. A Banknak kereskedési könyvi részvény, opciós, áru kitettsége, értékpapírosítási pozíciókban fennálló kitettsége nincs. Kereskedési könyvben nem szereplő részvénykitettsége elhanyagolható. Felelős: Piaci kockázatkezelés elemei: Rendszeressége: Felelősségi kör megnevezése: Igazgatóság Kamat és devizaárfolyam kockázatkezelési politika, módszertan Piaci kockázatkezelési irányelvek Évente és jogszabályi környezet változása esetén Döntési hatáskör Vezetői Bizottság Eszköz- Forrás Bizottság (ALCO) Treasury Igazgató Piaci kockázatkezelés Termékfejlesztő A piaci kockázatkezelés tárgyi személyi feltételeinek biztosítása Folyamatosan Döntési hatáskör Kamat, devizaárfolyam, likviditási és partnerbanki kockázatkezelési politika, Legalább évente módszertan és limitek Döntési hatáskör Kockázatkezelés módszertana Termékek árazása Szerződési feltételek kialakítása Pénzpiaci feltételek megváltozásakor Kamat kockázatkezelési irányelvek és az elfogadott módszertan keretein belül, lejárati Pénzpiaci feltételek megváltozásakor Döntési hatáskör struktúra kialakítása Kamat jegyzés Kamatkondíciós lista és tranzakció szintű Döntési hatáskör Javaslatot tesz a módszertani elemekre, Javaslattételi Legalább évente egyszer és jogszabály változása esetén limitekre kötelezettség Kialakítja és működteti a piaci kockázati kontroll funkciókat Folyamatosan, naponta Ellenőrzési hatáskör ALCO felé beszámol banki könyvi és Havonta kereskedési könyvi pozíciókról Beszámolási ALCO felé beszámol kamat stressztesztek Negyedévente kötelezettség eredményéről IG felé beszámol Félévente Naprakész nyilvántartást vezet a Bank Beszámolási Folyamatosan termékeiről, szerződési feltételeiről kötelezettség A pénzpiaci környezet megváltozásakor Javaslattételi javaslatot tesz a termékek kondícióinak Folyamatosan kötelezettség megváltoztatására 4.3. Működési kockázat Működési kockázatkezelési elvek és módszerek, jelentési folyamatok és döntési szintek, a kockázat mérséklésére és fedezésére vonatkozó szabályok A Bank év folyamán a piaci kockázatokkal közös működési kockázatkezelési szervezeti egységet hozott létre, amely felelős a Bank tevékenységében, folyamataiban jelentkező működési kockázatok azonosításáért, méréséért, az azonosított kockázatok kezelésére szolgáló program kidolgozásáért, a működési kockázati térkép elkészítéséért. A működési kockázatkezelés havonta beszámol az Operational Risk és Compliance Committee (ORC felé), annak jóváhagyása után félévente beszámol az Igazgatóságnak a működési kockázatkezelési programban foglaltak végrehajtásáról. Az ORC áttekinti és megvitatja a működési kockázatokat összegző havi jelentést az IT működéséről, a peres ügyekről, értékeli a jogszabályi változásokat, panaszbejelentéseket és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, értékeli a kiszervezett tevékenységeket, elkészíti a folyamatba épített ellenőrzésre vonatkozó éves terveket, és biztosítja a tervek végrehajtását, értékeli a kiszervezett tevékenységeket nyújtó szállítók teljesítményét harmadik negyedévétől a működési kockázatkezelési tevékenység központjába a kereskedési tevékenység működési kockázatainak azonosítása és ezek kezelése, a pénz és értékkezelés, a Treasury kiemelt jelentőségű 12

13 területei kerültek. A nyilvánosságra hozatal időpontjára befejeződött a hitel kockázatkezelés folyamatainak és teljes szabályozásának felülvizsgálata. A banki könyvi kockázatok tőkekövetelményének mérésére a Bank a Creditron rendszert implementálja. A Treasury tevékenységében jelentkező működési kockázatok kezelésére megtörtént az Inforex rendszer bevezetése, amely a back-office, számviteli, piaci és partner kockázatkezelési folyamatokat is támogatja. Külső tanácsadó támogatásával befejezéséhez közeledik a Bank IT és teljes működési folyamatainak üzletmenet folytonossági felülvizsgálata, az ahhoz kapcsolódó üzleti hatás elemzés, hamarosan befejeződik a felmért folyamatok működési kockázati térképének kialakítása és a folyamatok ügyviteli szabályozása. A Bank a működési kockázatok tőkekövetelmény számítására az alapmutató módszert alkalmazza, melynek értéke 63 MFt a SREP felügyeleti előírással együtt 87 MFt volt én. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE TÉNYLEGES ADATOK ALAPJÁN (eft) Átlag tény tény tény tény Nettó kamatbevétel Nettó jutalékbevétel Nettó pénzügyi eredmény Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Összesen Irányadó mutató Működési kockázat tőkekövetelménye Szavatoló tőke december 31-én a Bank számviteli szavatoló tőkéje millió forint volt, amit a limittúllépések, melyek együttes összege 759 millió forintot tettek ki, a Bank korrigált szavatoló tőkéjét millió forintra mérsékeltek. A Bank tőkemegfelelési mutatója a mérleg forduló napján érvényes jogszabályi előírások figyelembevétele után 10,08% volt, a Magyar Nemzeti Bank által előírt 38%-os tőkepuffer (SREP) alkalmazása után 7,34%-ra esett vissza. A Bank többségi tulajdonosa a teljes évi tőkevesztést, és a első felében várható veszteséget a jelen beszámoló lezárása után, a tőketartalék további növelésével rendezni kívánja. A üzleti évben a Bank jegyzett tőkéje háromszor is emelésre került. A T&T Ingatlanforgalmazó Zrt januárjában 300 millió forint, majd 2013 áprilisában 602 millió forint összegben hajtott végre tőkeinjekciót. Végül június 28-án a Magyar Állam millió forintos jegyzett tőke befizetése mellett a Bank kisebbségi tulajdonosává vált. A saját tőkében bekövetkezett és évi változásokat az alábbi táblázat szemlélteti: 13

14 Adatok e Ft-ban Jegyzett és befizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Általános tartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Összesen Egyenleg január évi eredmény átvezetése Növekedés (+) Csökkenés (-) Egyenleg december évi eredmény átvezetése Növekedés Csökkenés Egyenleg december A Bank december 31-i tőkekövetelmény összetétele az alábbiak szerint alakult: S zavatolótőke (korrigált) Összesített tőkekövetelmény eft eft eft eft Többlet/hiány eft eft Részletezés Kitettség Tőkekövetelmény SREP 138% felügyeleti tőkekövetelmény * Hitelezési kockázat (mérleg szerinti) eft eft eft Hitelezési kockázat (mérleg alatti) eft eft eft Partner hitelezési kockázat eft eft eft Értékpapírok Egyéb tételek eft eft eft Szponzorbanki NHP kitettségek eft eft eft Részesedési kockázat eft eft eft Piaci kockázat (deviza nyitott pozíció) eft eft eft SWAP eft 529 eft 730 eft Működési kockázat eft eft eft Egyéb kockázatra allokált tőke (ICAAP) eft eft eft Felügyelet által előírt tőkekövetelmény (SREP) /deviza nyitott pozícióra VAR alapon számolt tőkekövetelmény/ eft eft eft Tőkemegfelelési mutató 10,08% 7,34% * tól a Felügyelet által meghatározott 138% SREP többlet tőkekövetelmény került alkalmazásra 14

15 A szavatoló tőke elemeinek alakulása Sorsz. Megnevezés Előző év Tárgyév Változás % 1 Jegyzett tőke ,77% 2 Tőketartalék ,47% 3 Eredménytartalék ,81% 4 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv. vagyon 0 0 0,00% 5 Általános tartalék 0 0 0,00% 6 Általános kockázati céltartalék a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig 0 0 0,00% Mérleg szerinti pozitív eredmény, könyvvizsgáló által 7 hitelesítve ,51% 8 Jegyzett, be nem fizetett tőke 0 0 0,00% 9 Immateriális javak, a LT megh.-nál figyelembe vettek kivételével ,20% 10 Kockázati céltartalék - ÁKC kiv. - és értékvesztés hiánya 0,00% 11 ALAPVETŐ TŐKE ,61% 12 Alárendelt kölcsöntőke 0 0 0,00% 13 Értékelési tartalék (számviteli) 0 0 0,00% 14 Járulékos tőkeelemek csökkentése 0 0 0,00% 15 JÁRULÉKOS TŐKE 0 0 0,00% 16 Levonások előtti szavatoló tőke ,61% 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt (csökkentő tételek) 18 Limit túllépések tőkekövetelménye ,25% 19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE ,65% 21 Fizetőképességi mutató hitelezési kockázat szintjén 22 Tőkemegfelelési mutató a II. pillér alatt - tőkepuffer értéke nélkül -1,69% 10,08% 23 Tőkemegfelelési mutató a II. pillér alatt -1,31% 7,34% A évi millió forintos veszteség hatására a Bank nemcsak a saját tőke minimum szintjét, de a Hpt ában megfogalmazott, a minimális szavatoló tőke összegére előírt szintet sem érte el. A Széchenyi Bank szavatoló tőkéje, a nagykockázat-vállalási limitek figyelembevétele előtt millió forintot, míg a nagykockázat-vállalási limittúllépések levonása után -251 millió forintot tettek ki. A millió forintos limittúllépésből millió forint a Bank egyik számlavezető hitelintézetével szembeni kitettségéből adódott. A szavatoló tőke nagymértékű visszaesésével, illetve a hitelezési kockázatok után nagymértékben megnövekedett tőkekövetelményeknek köszönhetően a mérleg fordulónapján a Bank, a Hpt ában megfogalmazott tőkemegfelelési mutató minimum szintjére vonatkozó előírást is megsértette, mivel az -1,33%- 15

16 ra esett vissza. Mindemellett fontos kiemelni, hogy a 2013.évi tőkepótlásokat követően a Bank újra szolvensé vált, április 30-án a fizetőképességi mutatója 10,67%-ra állt vissza. A Bank egyetlen szavatoló tőke elemként sem veszi figyelembe: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti saját tőke növekedését, amely értékpapírosított eszközökből ered, mert nem rendelkezik értékpapírosított kitettséggel olyan jövőbeli kamatjövedelmet, amely a Bank számára értékesítésből származó nyereséget eredményez nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok cashflow fedezeti ügyleteiből tervezett cashflowkból származó nyereségekhez vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelésből származó tartalékokat, az intézmény valós értéken értékelt kötelezettségeiből származó nyereséget, veszteséget, amely a Bank saját hitelképességében beállt változásokra volna vezethető származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó értéknövekedést és csökkenést, amely az intézmény saját hitelkockázatából adódik A Bank nem ellentételezi a saját hitelkockázata változásából eredő valósérték-növekedést és csökkenést a partnerek hitel kockázatvállalásából eredő növekedéssel vagy csökkenéssel. 16

17 Tőkemegfelelés I. pillér alatt Kockázatok Tőkeszükséglet (eft) SREP 138% felügyeleti tőkekövetelmény Hitelezési kockázat Devizaárfolyamkockázat Kereskedési könyvi kamat- és részvénypozíciós kockázat (általános és egyedi) Működési kockázat I. pillér alatti tőkekövetelmény összesen Kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke Tőkemegfelelés I. pillér alatt Tőkemegfelelési index I. pillér alatt ,08% 7,34% Tőkekövetelmény HUF-ban Szavatolótőke (korrigált) HUF Összesített tőkekövetelmény HUF HUF Többlet/hiány HUF HUF Kitettség Tőkekövetelmény SREP 138% felügyeleti Részletezés tőkekövetelmény Hitelezési kockázat (mérleg szerinti) Hitelezési kockázat (mérleg alatti) Partner hitelezési kockázat Értékpapírok Egyéb tételek (tárgyi eszközök, aktív időbeli elhat) Szponzorbanki NHP kitettség Piaci kockázat (deviza nyitott pozíció) Részesedési kockázat SWAP Működési kockázat Egyéb kockázatra allokált tőke (ICAAP) Felügyelet által előírt tőkekövetelmény (SREP) /deviza nyitott pozícióra VAR alapon számolt tőkekövetelmény/ Tőkemegfelelési mutató 10,08% 7,34% A Nyilvánosságra hozatali dokumentum jóváhagyásával a többségi Tulajdonos a Közgyűlés keretében nyilatkozott a tőkeemelési szándékáról, az alábbiak szerint, amellyel a következő Nyilvánosságra hozatali dokumentum készítésének időpontjára rendeződik a január 1-től hatályos Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet alapján számított tőkemegfelelési mutató. A Közgyűlés határozott a Bank jegyzett tőkéjének ,- forintról, ,- forintra történő emeléséről, mely teljes mértékben a Bank rendelkezésére bocsátott pénzbeli hozzájárulásból áll. 17

18 6. A vállalatirányítási rendszerre vonatkozó információk A Bank legfőbb szerve a Közgyűlés, tevékenységét a jogszabályok és a Bank Alapszabálya határozza meg. A Bank működésének valamint a Magyar Állam tulajdoni részesedése miatt az állami vagyonnal való gazdálkodásnak az ellenőrzését a Felügyelőbizottság végzi. Az Igazgatóság működésének célja a Bank tevékenységének magas szintű, eredményes és prudens irányítása, gazdálkodásának vezetése, és annak felügyelete. A Vezetői Bizottság feladata a Bank operatív működésének támogatása a Bank eredményességét jelentősen befolyásoló tevékenységek irányításával és azokkal kapcsolatos döntések meghozatalával. Az Eszköz-Forrás Bizottság (Asset and Liability Committee) működtetésének célja a bank nyereségességének, tőkeszerkezeti, eszköz-forrás gazdálkodást érintő és likviditási szempontból biztonságos és hatékony működésének szavatolása, az új termékek és üzleti feltételek kialakítása, a piaci, a bankikönyvi és kereskedési könyvi tevékenység árfolyam, kamat és a partnerbanki kockázataira vonatkozó döntések meghozatala. A Hitel és Portfolió Kockázati Bizottságok hatáskörébe utalt döntések meghozatalán keresztül segítik a Bank hitelezési stratégiájának megvalósítását, valamint felügyeli a Bank ügyfélportfoliójának hitel kockázatát, és döntéseket hoz a hitelügyletek, fedezetek és biztosítékok tárgyában a hitelek teljes életciklusa alatt. Működési Kockázatkezelési és Compliance Bizottság (Operational Risk and Compliance Committee) munkájának célja pénzügyi és befektetési szolgáltatás során felmerülő működési kockázatok kezelésének és a jogszabályi megfelelőség tárgykörébe tartozó testületi döntések meghozatala. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. vezető testületének tagjai által betöltött igazgatósági tisztségek száma december 31. napján 6 fő, ebből 4 fő belső igazgatósági tag, 2 fő külső igazgatósági tag volt, illetve a Felügyelő Bizottság három tagból állt. A vezető tisztségviselők kiválasztása során, a Bank által alkalmazott főbb kritériumok: szakirányú felsőfokú végzettség jó szakmai hírnév, elismert szakmai tekintély legalább 10 év szakmai tapasztalat legalább 10 év felsővezetői tapasztalat legalább egy idegen nyelv tárgyalóképes ismerete A vezető testület és az ügyvezetés tagjainak kiválasztása tekintetében a Tulajdonosok és az Igazgatóság által meghatározott irányelvek érvényesítése és értékelése az üzleti igények, az iparági gyakorlat, valamint a felügyeleti elvárások és standardok alapján kerül meghatározásra és frissítésre. Alapvető cél a széles szakmai spektrum lefedésének biztosítása. 7. A Javadalmazási Politika meghatározása során alkalmazott irányelvek A Javadalmazási Politika kialakítása során a Széchenyi Kereskedelmi Bank az arányosság elvét követve alakítja a kiemelt személyekre vonatkozó alapbér és teljesítményjavadalmazás arányát, ezt évente legalább egy alkalommal felülvizsgálja, szükség esetén módosítja. A teljesítményjavadalmazás adott évi megállapításához - a teljesítménymutató adott évi mértékének helyessége megerősítéséhez - független külső szakértői vélemény is szükséges. A Bank Javadalmazási Politika alapelveit a Bank Igazgatósága fogadja el a Bank Felügyelő Bizottsága előzetes egyetértésével. Az Igazgatóság legalább negyedévente ülésezik. Tekintettel arra, hogy a Bank mérlegfőösszege jelenleg nem éri el a piaci részesedés öt százalékát, a Bank javadalmazási bizottságot nem állít fel. A javadalmazási bizottság Hpt.-ben meghatározott hatáskörét ennek megfelelően a Felügyelő Bizottság gyakorolja. A Javadalmazási Politika alapvető célja, hogy a felelős vállalatirányítás részeként azon vezetőknél és alkalmazottaknál, akik közvetlen hatást gyakorolnak a Bank kockázati kitettségének mértékére és az eredményességre, összehangolja az egyéni érdekeket a Bank értékrendjével, célkitűzéseivel, a hosszú távú és stabil működés feltételeinek biztosításával, a kockázatvállalási képességével és hajlandóságával. Az irányelvek összhangban állnak a modern kockázatkezelési technikák támasztotta követelményekkel, elősegítik ezek alkalmazását és nem ösztönöznek a Bank kockázatvállalási hajlandóságát meghaladó kockázatok vállalására. A teljesítményjavadalmazás elemeinek meghatározása során a Széchenyi Kereskedelmi Bank arra törekszik, hogy ösztönözze és érdekeltté tegye az érintetteket a hosszú távú biztonságos és eredményes működésben és lehetőséget biztosítson a kockázatellenőrzés alapján történő utólagos korrekciókra. 18

19 A javadalmazási rendszer alapelveinek jellemzői Amennyiben a Bank nyereségessé válik, a javadalmazás alapbérből és teljesítményjavadalmazásból állhat. - Ezen belül az alapbér aránya a meghatározó a teljes javadalmazáson belül, a teljesítményjavadalmazást azonban alapbéresíteni nem lehet. A Hpt. által adott felhatalmazás alapján az Igazgatóság úgy határozott, hogy ameddig a Bank tevékenysége nyereségessé nem válik, a javadalmazás kizárólag alapbérből, indokolt esetben és munkakörben gépkocsi és mobiltelefon használatának lehetőségéből és a minden munkavállalót megillető Cafetéria rendszerben igénybe vehető juttatásokból áll. A Javadalmazási Politika alapelvei szerint a Széchenyi kereskedelmi Bank a hosszú távú teljesítményre összpontosít és figyelembe veszi a Bankhoz, az adott szervezeti egységhez és a személyhez kapcsolódó kockázatok előzetes és utólagos értékelését is. Amennyiben a Bank nyereségessé válik, a teljesítményjavadalmazáshoz kapcsolódó értékelésre minőségi és mennyiségi ismérvek alkalmazásával évente kerül sor. A teljesítmény értékelésén belül a kötelező mutatókon felül, legfeljebb húsz százalék arányban előre meghatározott minőségi-, illetve szubjektív tényezők is figyelembe vételre kerülhetnek tekintettel a szervezeti egységek eltérő tevékenységének jellegére így segítve a teljesítmény egyéni megítélését. A kötelezően alkalmazandó kvantitatív mutatók: a nem teljesítő hitelek változásának aránya, a szavatoló tőkekövetelménynek való megfelelés mértéke, a szavatoló tőke változása, a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, az elért adózás előtti eredmény. A teljesítménymutatók megállapításához legalább három év adatainak/mutatóinak figyelembevétele szükséges, a változó javadalmazás mértéke az összesített célok együttes értékelése alapján kell, hogy történjen. A javadalmazásnak minden esetben összhangban kell állnia a Bank hosszú távú érdekeivel, ide értve a visszatartási, halasztási, a teljesítmény- és a visszakövetelési megállapodásokat is. Nyereséges működés esetén a teljesítményjavadalmazás hatvan százalékát rövid távú kifizetés során, negyven százalékát három év halasztott időtartam alatt biztosítaná a Bank. Az utólagos korrekciós mutatók vizsgálatára a tárgyévet követő 2.; 3.; és 4. években kerülhet sor úgy, hogy a halasztott hányad az egyes időszakokra százalékos arányban kerül megállapításra a tárgyévet követő három évben. A halasztott kifizetés további feltétele a munkaviszony fennállása. A javadalmazási politika alakítása során a vízesés elvet kell alkalmazni, azaz először a Bank, majd a szervezeti egység és végül az egyéni teljesítményre alapozva szükséges kiszámítani a teljesítménybért. Alapvető szempont, hogy a kifizetések a tőke- és egyéb megfelelési mutatók értékét ne rontsák, a hosszú távú prudens működés biztosított legyen. A felosztható összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az előzetes és utólagos kockázatértékelés eredményét, a Bank tőkehelyzetét és pénzügyi teljesítményét, a tőkeköltséget és a folyamatos likviditási igényt. A teljesítményjavadalmazás kifizetése főszabályként készpénzben történhet. A mindenkor alkalmazott módszerektől függetlenül a teljesítmény elmaradása esetén akár intézményi, akár szervezeti, akár egyéni szintű alulteljesítés esetén a teljesítményjavadalmazás összege/mértéke nulla is lehet. Az Alanyi körre vonatkozó, évi elszámolt javadalmazás összevont adatai A Széchényi Kereskedelmi Bank Zrt. a teljesítményjavadalmazás lehetőségét nem érvényesítette a üzleti évben sem. Érintett személyek száma Fix javadalmazás összege évi teljesítményjavadalmazás összege (1) Korábbi évekről átnyúló halasztott javadalmazás kifizetett összege (1) Korábbi évekről átnyúló ki nem fizetett halasztott javadalmazás összege (1) Fő MFt Ft Ft Ft Vezető állású

20 munkavállalók Javadalmazási politika hatálya alá tartozó további munkavállalók Egyéb vezető testület további tagjai