FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átírás

1 FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság A december 31-i beszámolóhoz kapcsolódó nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőke-megfelelőségről Budapest, április 11.

2 Az FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített elnevezése FHB Bank Zrt.) jelen dokumentummal a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A -a által előírt nyilvánosságra hozatali követelménynek kíván eleget tenni azáltal, hogy a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) kormányrendelet előírásait figyelembe véve december 31-re vonatkozóan számot ad az FHB Bank Zrt. kockázatkezelési tevékenységéről, illetve tőkekövetelményének alakulásáról. A dokumentumban található adatok minden esetben magyar számviteli szabályok szerint (MSZSZ) kalkulált értékeket jelentenek. A kitettség érteke a Hpt. 76/A. (4) és 76/C. (4) bekezdésnek megfelelően kerül bemutatásra. Tartalom 1 Kockázatkezelési elvek, módszerek (3. ) Javadalmazási politika (3/A. ) Prudenciális szabályok alkalmazása (4. ) Szavatolótőkével kapcsolatos információk (5. ) A hitelintézet tőkemegfelelése (6., 7. ) Sztenderd módszer (8. ) Belső minősítésen alapuló módszer (9.,10.,11. ) Hitelezési kockázat mérséklés (12. ) Kereskedési könyv (13. ) Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók (14. ) Értékpapírosítás (15/A. ) Partnerkockázat kezelése (15/B. ) Működési kockázat (16. )

3 1 Kockázatkezelési elvek, módszerek (3. ) Az FHB Bank Zrt. kockázatkezelési elvei és módszerei teljes mértékben harmonizálnak az anyabanknak, az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nek az összevont felügyelet alá tartozó bankcsoportra vonatkozóan kialakított irányelveivel. 1.1 A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok Kockázati stratégia A kockázatkezelés elsődleges célja a Bankcsoport pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, és a hozzájárulás a tőkének olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználásához, amellyel a részvényesi érték növekszik. A pénzügyi erő és a jó hírnév védelme azt jelenti, hogy a kockázatok kezelése korlátozza a kedvezőtlen események hatását a Bankcsoport tőkéjére és eredményére. A Bankcsoport kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek érdekében a kockázatkezelés a számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági tőkeszükségletet, valamint az 1. pillér alatti tőkeszükségletet. A Bankcsoport alapvető értéknek tekinti a prudens kockázatvállalást. A kockázatkezelés céljai elérése érdekében méri és elemzi a Bankcsoport és tagjainak kockázati kitettségeit, az így nyert információkat feldolgozza, kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszereket működtet. A Bankcsoport kockázatkezelési politikája az alábbi fő pilléreken nyugszik: a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása a kockázatkezelési folyamat a bankcsoport átfogó irányítási rendszerének része, szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam profiljának feltárása és folyamatos monitoringja a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél a kockázatkezelési szervezet elkülönülése az üzleti területtől a kockázatkezelési folyamat minden fázisának fontossága A kockázatkezelési folyamatot négy lényeges szakaszra bontja a Bankcsoport: Kockázatok azonosítása Kockázatok mérése Kockázatok kezelése Ellenőrzés, visszacsatolás Az azonosítás az üzleti folyamatot, ügyleteket és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok lehetőség szerint teljes körű feltárását jelenti. A feltárt kockázatok mérésére különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéseket és teszteléseket alkalmaz a Bankcsoport. A módszertan kialakítása során törekszik a kockázatok valódi 3

4 mértékét legjobban megragadó eszköztár kiválasztására. A módszerek rendszeres felülvizsgálata elengedhetetlen az eredményes kockázatkezelési tevékenységhez. A hatékony kockázatkezelés biztosítja, hogy a kockázatok vállalása az üzleti siker érdekében meghozott tudatos vezetői döntés legyen. A folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök kiválasztására, a kockázatcsökkentő instrumentumok, intézkedések alkalmazására. Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. A visszacsatolások célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a szervezeti tanulás révén történő kockázatkezelési eredményesség növelése. Kockázattípusonkénti irányelvek Hitelkockázat Az FHB Bank Zrt. üzleti stratégiájának megfelelően alapvetően az alábbi ügyféltípusokkal szemben vállal kockázatot: Magánszemélyek Vállalkozások, vállalatok Hitelintézetek A kockázatvállalást megelőzően a Bank elvégzi az ügyfelek, partnerek minősítését (rating, scoring). A minősítő rendszerek a magánszemély (lakossági) ügyfeleket 5 jelentkezési scoring kategóriába, a vállalatokat 7 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába, a különleges vállalati kitettségeket 5 kategóriába, a hitelintézeteket 9 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába sorolják be. A minősítés eredménye alapján dönt a Bank a kockázatvállalásról, annak feltételeiről (folyamat, biztosítékok, árazás). A minősítésre legalább évente egyszer sor kerül, ill. minden olyan esetben, amikor a monitoring folyamán olyan információ jut a Bank tudomására, amely az adósminősítési kategória változásával járhat. A Bank a hitelek megtérülését elsősorban az adósok jövedelméből, cash-flow-jából várja, emellett a követelések megtérülésének biztosítására, azaz a hitelkockázat csökkentésére általában fedezetet is kér. A biztosítékok meghatározó hányadát az ingatlanok alkotják, azonban növekvő az egyéb biztosítékok szerepe is. Az ingatlanfedezeteket a Bank hitelbiztosítéki értéken (a forgalmi érték csökkentve a kockázati tényezők hatásával) veszi figyelembe, a vállalható kockázat mértékét ehhez méri. A megalapozott kockázatvállalási döntés érdekében ügyfél-, termék-, ill. összeg függő döntési hatásköri rendszer került kialakításra. A kockázatkezelési szakterületek a rendszer szabályai szerint vesznek részt a kockázatvállalási döntések meghozatalában. 4

5 A monitoring folyamat során a Bank ellátja az ügyletek és ügyfelek folyamatos nyomon követését, az ügyfél fizetőképességének, a szerződésben rögzített feltételek teljesítésének alakulását, ellenőrzi a fedezetek meglétét, értékének változását, érvényesíthetőségét annak érdekében, hogy biztosítsa a Bank számára a gyors reakció lehetőségét mind a portfolió negatív irányú elmozdulása esetén, mind a további üzleti lehetőségek, termékfejlesztés területén. A minősített hitelkezelés feladata a problémás követelések behajtása költséghatékony módon, a Bank veszteségeinek minimalizálása mellett. Piaci és likviditási kockázat Az FHB Bankcsoport diverzifikált forrás struktúrát céloz meg. Az FHB Jelzálogbank a tőkepiacról von be forrásokat jelzáloglevelek, illetve kötvények kibocsátásával, az FHB Bank pedig betéteket gyűjt, valamint az MNB-től hitelezés ösztönzési célú forrásokat vesz igénybe. A likviditási és piaci kockázatok (kamatláb-, deviza) tekintetében az FHB Bank Zrt. kitettsége alacsony szintű, mivel pozícióit döntően fedezi az anyabankkal. A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenység keretében korlátozott mértékben saját számlás kereskedést is folytat. Az ügyfelek szerződés szerinti hitellejáratot megelőzően kezdeményezett előtörlesztését a Bankcsoport folyamatosan elemzi, és hatását figyelembe veszi a piaci és likviditási kockázatok kezelésénél. Működési kockázat A működési kockázatok kezelése magában foglalja a Bank üzleti- és működési folyamatainak kockázati értékelését, a feltárt kockázatokra vonatkozó intézkedések meghozatalát, a belső szabályzatok, eljárásrendek tökéletesítését, a munkafolyamatokban résztvevő alkalmazottak megfelelő képzését, illetve a beépített kontroll-mechanizmusok továbbfejlesztését. A működési kockázatkezelés tekintetében fontos szerepe van a visszacsatolásnak, azaz a kockázatok csökkentésére költség-haszon elemzés alapján tett intézkedések hatékonysága ellenőrzésének. Egyéb kockázatok A Bankcsoport felméri és rendszeresen felülvizsgálja egyéb kockázatait, s amennyiben szükséges, kezeli azokat. A megfigyelt kockázatok körébe tartozik így az országkockázat, az elszámolási-, a stratégiai, a koncentrációs-, illetve a reputációs kockázat. 1.2 A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírása Az FHB Bankcsoportban a csoportszintű kockázatkezelés irányításának feladatát az FHB Jelzálogbank Nyrt. látja el. Az FHB Bankcsoport központi kockázatkezelési szakterülete az FHB Jelzálogbank Nyrt. Kockázatkezelési Főosztálya és az FHB Jelzálogbank Nyrt. Kockázatelemzési és ellenőrzési Főosztálya. A Kockázatkezelési Főosztály fő feladata a csoportszintű kockázatkezelési alapelvek kidolgozása és kockázatok tervezése mellett a Bankcsoport prudens működését biztosító követelmények meghatározása, a Bankcsoport összevont csoportszintű és az egyes csoporttagokra vonatkozó kockázatvállalási 5

6 szabályainak kialakítása, a hitel- és működési kockázatot érintő limitek felállítása, a hatáskörébe tartozó kockázati döntések meghozatala. A Kockázatkezelési Főosztály részeként, a működési kockázat kezelésére évben egy elkülönült szervezet, a Működési Kockázatkezelési Osztály jött létre. A Kockázatelemzési és -ellenőrzési Főosztály a csoportszintű független hitelkockázat ellenőrzési funkció ellátása során méri és elemzi az összevont csoportszintű és az egyes csoporttagokat érintő portfolió szintű hitelkockázatokat, fejleszti, karbantartja, validálja a minősítési rendszereket, továbbá fejleszti a működési kockázati- és a belső tőkeigényt számító modelleket, méri és elemzi a likviditási-, kamat-, devizaárfolyam kockázatokat, figyelemmel kíséri, a felállított limitek betartását. Mindazonáltal az FHB Jelzálogbank Nyrt. mellett az FHB Bank Zrt. is rendelkezik elkülönült kockázatkezelési szervezettel: A Kockázatkezelési Osztály fő feladata a bank kockázatvállalásaihoz betartandó, a bank prudens működését biztosító követelmények meghatározása és a csoportszintű kockázatkezelési elvek banki implementálása mellett a döntés-előkészítés során a Bank egyedi hitel ügyleteinek kockázati szempontból történő értékelése, a hatáskörébe tartozó kockázati döntések meghozatala, valamint a Bank piaci, működési és egyéb kockázatai kezelésének koordinálása a csoportszintű piaci kockázatkezelés elvei alapján. A Bank a kockázatok kézbentartása érdekében a belső védelmi vonal elemeit működteti, a vonatkozó jogszabályok és felügyeleti ajánlások figyelembevételével. Ennek keretében a kockázatkezelési szervezeteken túl: A Compliance Officer útján biztosítja a Bankcsoporton belül a jogszabályokban, belső szabályzatokban, egyéb szakmai szokványokban és gyakorlatban, hatósági ajánlásokban, irányelvekben és határozatokban lefektetett elvek és előírások betartását, azok megsértésének, megszegésének megelőzését, megakadályozását, illetve be nem tartás esetén a megfelelő állapot helyreállítását, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálását. Működteti a belső ellenőrzési rendszert, melynek elemei (folyamatba épített, vezetői ellenőrzés, vezetői információs rendszer, valamint független belső ellenőrzési szervezet) a bank/bankcsoport minden szervezetére, tevékenységére kiterjednek, a napi tevékenységbe beépülnek és nyomon követhető, illetve rendszeres visszacsatolást adnak a megfelelő vezetési, irányítási szintre. 1.3 A kockázatmérési és jelentési rendszerek Az FHB Bank Zrt.-ben a kockázatok alakulásáról, a tőkekövetelmény és a tervezett tőkeigény tendenciájáról, illetve a portfolió-minőségről a menedzsment számára rendszeres (havi, illetve negyedéves) beszámolók készülnek. Az elemzések és beszámolók az alábbi szinteken kerülnek bemutatásra és elfogadásra: 1. Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Bankcsoport Vezetői Értekezlet: negyedévente 2. Eszköz-Forrás Bizottság: havonta 6

7 1.4 Kockázatmérséklés és hitelkockázati fedezetek alkalmazása A Bank a követelések visszafizetését elsődlegesen az ügyfelek jövedelméből, pénzforgalmából, árbevételéből várja, azonban a jogszabályi előírásoknak megfelelően a hitelezési kockázatok mérséklése és a hitelek megtérülésének biztosítása érdekében az adósoktól fedezetet is kér. A Bank kockázatvállalásainak fedezetéül szolgáló biztosítékok elfogadhatóságának, a hitelbiztosítéki érték, a fedezettségi mértékek megállapításának, a fedezetek folyamatos figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának rendjét a Bank Fedezetértékelési és Minősítési Szabályzata szabályozza. Ennek alapján a Bank számára elfogadható fedezet elsősorban az ingatlanon alapított jelzálogjog, önálló jelzálogjog, az óvadék, a Magyar Állam készfizető kezességvállalása, a bankgarancia, illetve harmadik fél (a Magyar Államon kívül) kezességvállalása lehet. A hitelkockázati tőkekövetelmény számszerűsítése során hitelezési kockázat mérséklő tételként december 31- én a Bank az ingatlanon alapított bejegyzett zálogjoggal, állami kezességvállalással, óvadékkal kalkulált. 2 Javadalmazási politika (3/A. ) A évi javadalmazási politika fő keretét az FHB Jelzálogbank Nyrt évi közgyűlése által elfogadott, évi közgyűlése által módosított bankcsoporti javadalmazási irányelvek adták. Ezen módosított irányelvek képezik az alapját a javadalmazási politikának, melyet a bankcsoport anyagi ösztönzési rendszere tartalmaz, bankcsoporti utasítás formájában. Ennek utolsó változatát az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatósága 48/2013. (VI. 6.) sz. határozatával hagyta jóvá. A javadalmazási politika kialakításába a vállalatirányítás szempontjából jelentős területek bevonásra kerültek. Az alapjavaslat kidolgozását a Humánerőforrás szakterület koordinálta. A javadalmazási politika az alábbi kiemelt személyi körre terjed ki: a bankcsoporton belüli társaságok Hitelintézeti törvény ( Hpt. ) szerinti vezető állású személyei és a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti vezető állású munkavállalói, a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló egyéb vezetők, kontroll funkciót betöltő vezetők (kockázatkezelés, kockázatelemzés ellenőrzés, belső ellenőrzés, compliance, humánerőforrás szakterületek első számú vezetői) A kiemelt személyi körbe tartozók javadalmazási irányelveinek legfontosabb rendelkezései az alábbiak szerint foglalhatóak össze: 1/ Értékelés: az FHB csoport üzleti és pénzügyi előmeneteléhez kötött, az irányított szervezeti egység éves teljesítményétől és az egyéni teljesítménytől függően történik. 2/ A javadalmazás elemei (állandó és változó elem): alapbér; teljesítményjavadalmazás elemei: az éves bruttó alapbér bizonyos százalékában meghatározott prémium, részvényopció juttatás, közös tulajdonú részvényprogramban való részvételi lehetőség. 7

8 3/ A kiemelt személyi kör részére a Társaság a munkáltató döntése szerint költségtérítéseket, juttatásokat biztosíthat: cégautó, mobiltelefon és egyéb, a feladat ellátásához szükséges eszköz használata a mindenkor hatályos belső szabályzat és adójogszabályok figyelembevételével; a nem vezető beosztású munkavállalókkal megegyező mértékben biztosított mértékű általános és választható elemekből álló jóléti, szociális juttatások (pl. önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás, étkezési hozzájárulás). 4/ A kiemelt személyi kör munkaszerződésének feltételei: munkaviszony létesítés: alapvető munkáltatói jogok gyakorlása (munkaviszony létesítése, megszüntetése, munkaszerződés módosítása, javadalmazás megállapítása) az Alapszabályban, SZMSZ-ben meghatározott, erre jogosult szerv, személy által történik. 5/ Tisztségviselők díjazása: határozott összegű, havonta esedékes, a Társaság közgyűlése által megállapított mértékben; 6/ Részvényjuttatás: a közgyűlés által elfogadott vezetői részvényopciós program feltételei szerint. A kiemelt személyi kör esetében a teljesítmény alapú javadalmazás legalább 50%-át részvényekben kell kiadni és legalább 40%-át halasztva kell kifizetni, juttatni. Az FHB Jelzálogbank Nyrt évi közgyűlése a üzleti évekre elfogadta a Vezetői Részvény Opciós Program keretfeltételeit. A juttatás feltétele, hogy az FHB Bankcsoport nemzetközi számviteli sztenderdek (IFRS) szerinti konszolidált teljesítménye a részvényprogram hatásait is figyelembe véve négy pénzügyi teljesítménymutató közül valamennyi mutatót együttesen tekintve - összesen legalább három mutató tekintetében elérje a Programban kitűzött célokat ban a kiemelt személyi kör (14 fő) évi bruttó bérköltsége a következő volt: Hpt. szerinti vezető állású személyek és Mt. szerinti vezető állású munkavállalók Kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló vezetők Kontroll funkciót betöltő vezetők Összesen Ft Fenti adatok a évet terhelő, a évi tevékenységhez kapcsolódó bérköltségeket tartalmazzák, figyelembe véve az időbeli elhatárolásokat. 8

9 A bankcsoporti eredményekre és az általános gazdasági helyzetre való tekintettel évben sem teljesítményhez kapcsolódó kifizetés, sem ezzel összefüggő, halasztottan történő javadalmazás nem volt. A fentiekben bemutatott bérek nettó értéke készpénzben került kifizetésre. A kiemelt körben 1 fő esetében új munkaszerződés köttetett, 1 fő esetében munkaszerződés-módosítás történt, 2 fő munkaviszonya megszűnt. Végkielégítésre nem történt kifizetés. 3 Prudenciális szabályok alkalmazása (4. ) Az FHB Bank Zrt. a PSZÁF E-I-1146/2006. számú határozata szerint az FHB Bankcsoport tagjaként az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel összevont alapú felügyelet alá tartozik. Az FHB Bank az FHB Jelzálogbank Nyrt. leányvállalata. A prudenciális szabályok alkalmazása, a tőkekövetelmény számítása ennek megfelelően két szinten történik: egyrészt egyedi alapon, másrészt pedig az FHB Bankcsoport tagjaként a konszolidációba teljes mértékben bevont hitelintézetként. Az FHB Bankcsoporton belül a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének akadálya nincsen. 9

10 4 Szavatoló tőkével kapcsolatos információk (5. ) Rendelkezésre álló szavatoló tőke: Adatok millió forintban Megnevezés KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN ALAPVETŐ TŐKE ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK Befizetett jegyzett tőke Visszavásárolt saját részvények névértéke -818 Tőketartalék ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK Tartalékok Lekötött tartalék 818 Általános tartalék 0 Eredménytartalék Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív 0 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív -930 ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25% -áig ALAPVETŐ KÖLCSÖNTŐKE teljes összege 0 EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL -67 Immateriális javak -67 JÁRULÉKOS TŐKE IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet 0 LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL -230 (-) Levonás limittúllépés miatt -80 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTŐ TŐKE

11 5 A hitelintézet tőkemegfelelése (6., 7. ) 5.1 A belső tőkemegfelelés értékelési folyamata (ICAAP) A Bank a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának részeként évente legalább egyszer felülvizsgálja kockázati stratégiáját, felméri, azonosítja a mindenkori és a jövőben felmerülő kockázatait, s meghatározza, hogy mely kockázati típusok ellen kíván tőkeképzéssel és melyek ellen kockázatkezelési folyamatok kialakításával védekezni. Az így kialakított és évente felülvizsgált ICAAP módszertan alapján pedig havonta meghatározza a kockázatok fedezésére szükséges nagyságú belső gazdasági tőkeigényét. A Bank jelenleg a hitel-, a működési-, a deviza-, kamat-, kereskedési könyvi, illetve az országkockázat vonatkozásában képez tőkét Hitelezési kockázat Az FHB Bankcsoport a hitelkockázati tőkéjének gazdasági szemléletű mértékét CreditRisk+ módszertan segítségével számítja. A módszertan a várható veszteség eloszlásának segítségével határozza meg adott konfidenciaszint mellett a tőkével fedezendő nem várt veszteség mértékét Működési kockázat Az FHB Bankcsoport működési kockázat tekintetében a veszteségeloszlás alapú (Loss Distribution Approach - LDA) és a szcenárióalapú megközelítés (Scenario Based Approach SBA) hibrid modelljét alkalmazza. Az LDA módszer során a realizált veszteségadatokból kiindulva, az SBA módszer esetén szakértői forgatókönyvek alapján gyakorisági és súlyossági eloszlást becsülünk, majd ez alapján, együttesen kerül sor aggregált eloszlás készítésére Banki könyvi kamatkockázat A banki könyvi kamatkockázatra vonatkozó tőkekövetelményt a Bank az éven belüli cash flow-k nettó jelenértékének kamatérzékenysége alapján határozza meg Deviza-árfolyamkockázat A deviza árfolyamkockázat meghatározására a Bank az ún. parametrikus VaR módszert használja Országkockázat Az országkockázat tőkekövetelményét a Bank a PSZÁF ICAAP útmutatóban meghatározott módszerével számítja Kereskedési könyvi kockázatok Az FHB a kereskedési könyvi tőkekövetelményt az első pillérben alkalmazott módszerrel azonos módon számítja. A Bank a tőkével fedezett és a tőkével nem fedezett kockázatok esetén is ha indokolt a stressz tesztek eredményeinek függvényében többlettőkét képez. A stressz teszt keretrendszerében a legtöbb kockázati típus esetén indikátorok követése került előírásra, s ha ezen indikátorok relevánssá válnak, úgy egy szakértői tőkepuffer képzése 11

12 válik kötelezővé, amelynek hatására a tőkével fedezett kockázatok által számszerűsített normál belső tőkeszint megemelkedik. 5.2 Tőkekövetelmény Az FHB Bank Zrt december 31-re vonatkozó tőkekövetelménye a következőképpen alakult: Adatok millió forintban Piaci kockázat Kitettségi osztály Hitelezési és partnerkockázat tőkekövetelménye Kereskedési könyvi pozíció- és nagykockázat (a tevékenység egészében felmerülő devizaárfolyam kockázat miatt) Működési kockázat Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 0 Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 63 Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Részesedések 110 Értékpapírosítási pozíciók - Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök 596 Összesen A Bank I. pillér szerinti teljes tőkekövetelménye tehát én millió forint volt. A rendelkezésre álló szavatoló tőke összege ugyanezen időpontra vonatkozóan millió forint. 5.3 Késedelmes tételek és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek A hitelminőség-romlás annak a kockázatnak a növekedése, hogy az ügyfél nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeit. A fizetési késedelem a hitelminőség-romlás egyik fontos jelzője. A fizetési késedelmeket az FHB rendszeresen figyelemmel kíséri: a késedelmes napok száma és a késedelem összege meghatározza az ügylet/ügyfél kezelését, a hitelezési veszteség elkerülése, ill. csökkentése érdekében szükséges behajtási lépéseket. Másrészt a késedelmes napok száma és összege befolyásolja a követelések minősítését. A Bank a kintlévőségeit belső szabályzatai és a vonatkozó törvényi szabályozás szerint értékeli. Az értékvesztés, a céltartalék meghatározása a kihelyezések teljesítésével, veszteségével kapcsolatos korábbi tapasztalati adatok felhasználásával, a törlesztéseknél keletkezett tőke és kamattörlesztési késedelmek, az ügyfelek pénzügyi-gazdasági helyzetében bekövetkezett változások és egyéb kockázati tényezők, valamint a fedezetként felajánlott biztosítékok figyelembe vétele mellett történik. A kintlévőségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy az fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított, mind a portfólió szinten várható veszteségekre. 12

13 A kintlévőségeket legalább negyedévente minősíti az FHB. Az ügyfelekkel szembeni követelések közül egyedileg, teljes körűen minősíti a nem lakossági ügyfelekkel szembeni, egyedileg és statisztikai módszerrel a lakossági jelzálogfedezettel rendelkező kintlévőségeket, valamint a lakossági folyószámlahitel követeléseket, csoportosan a lakossági, jelzálogfedezettel nem rendelkező egyéb követeléseket. A minősítés alapján 5 kategóriába sorolódnak a tételek és a képzendő értékvesztésnek, céltartaléknak fedezetet kell nyújtania a várható veszteségre, így az eszköz könyv szerinti értéke a megtérülő összeget mutatja. Amennyiben a következő minősítésnél a megtérülés várható összege meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor az értékvesztés feloldásra (visszaírásra) kerül. A befektetett pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés elszámolására, ill. feloldására akkor kerül sor, ha a piaci és a könyv szerinti érték különbsége tartósnak bizonyul, azaz éven túl is fennáll. Devizaeszközökre és mérlegen kívüli tételekre az értékvesztés-, ill. a céltartalékképzés devizában történik. 5.4 A Bank hitelkockázati kitettségei kitettségi osztályonként Adatok millió forintban Kitettségi osztály Hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összes - szavatoló tőkéből le nem vontkitettség érték Kitettség Szavatoló tőkéből levont kitettség érték Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Összesen Átlagos ügylet nagyság Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Részesedések Értékpapírosítási pozíciók Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök Összesen

14 5.5 A Bank hitelkockázati kitettségei földrajzi megoszlás szerint: Adatok millió forintban Kitettségi osztály Földrajzi megoszlás Magyarország Belgium Hollandia Egyesült Királyság Németország Svájc Amerikai Egyesült Szlovénia Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség ,97% ,03% Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség ,8% 456 0,2% 1 0,0% ,6% ,7% 257 0,1% 148 0,1% 900 0,4% Vállalkozással szembeni kitettség ,9% 914 1,0% ,1% ,0% - - Lakossággal szembeni kitettség ,0% ,0% 0 0,0% ,0% - - Részesedések ,8% 1 0,1% ,1% Értékpapírosítási pozíciók Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök ,8% 476 5,0% ,2% Összesen ,8% ,4% 1 0,0% ,3% ,3% 257 0,1% 148 0,0% 900 0,2% 5.6 A Bank hitelkockázati kitettségei ügyfélkategória szerinti megoszlása Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Kitettségi osztály Központi kormány, központi bank Ügyfélkategória Adatok millió forintban Hitelintézetek Vállalatok Lakosság Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Részesedések Értékpapírosítási pozíciók Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök Összesen

15 5.7 A Bank hitelkockázati kitettségei hátralévő futamidő szerinti bontás a végső lejárat alapján Hátralévő futamidő Kitettségi osztály 1 éven túl és 5 Éven belüli éven belül 5 éven túl Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Részesedések Értékpapírosítási pozíciók Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök Összesen Adatok millió forintban 5.8 Hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek ügyfélkategóriánként Adatok millió forintban Ügyfél-kategória Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Bruttó kitettség* Mérlegen kívüli tételek ügyletkockázati súlyozás (CCF) nélkül Értékvesztéssel és céltartalékkal érintett állomány Értékvesztés/ céltartalék Nettó kitettség*

16 5.9 Értékvesztés, céltartalék alakulása ügyfélkategóriánként Adatok millió forintban Ügyfélkategória Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Adatok millió forintban Ügyfélkategória Vállalkozással szembeni kitettség Lakosság (minden kitettségi osztályban) Nyitó állomány Tárgyévi Tárgyévi Előző évi Értékvesztés Átértékelési Záró értékvesztés értékvesztés értékvesztés felhasználás árfolyamkülönbség állomány képzés visszaírás minősítés visszaírás Előző évi Átértékelési Záró Nyitó állomány Tárgyévi Tárgyévi céltartalék céltartalék Felhasználás árfolyamkülönbség állomány céltartalék képzés visszaírás visszaírás Hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek országonként Értékvesztés és céltartalék december 31-én kizárólag magyarországi adósokkal szemben fennálló követelésekre került megképzésre. 6 Sztenderd módszer (8. ) 6.1 Sztenderd módszerrel számított portfoliók Az FHB Bankcsoport július 1-jével tért át a hitelezési kockázat Belső minősítésen alapuló (IRB) módszer alkalmazására. A Bankcsoport portfoliójában találhatóak azonban tartósan, illetve a fokozatos bevezetés következményeként átmenetileg sztenderd módszer alatt tartott portfoliók. A fokozatos bevezetés keretében az FHB Bank Zrt január 1-től alkalmazza az IRB módszert a lakossági jelzáloghitelekre, az alap IRB módszert a hitelintézeti, a slotting eljárást pedig a vállalati különleges hitelezési kitettségekre. Az átmenetileg sztenderd vállalati, valamint a további lakossági (folyószámlahitel, hitelkártya, személyi hitel) kitettségekre tekintettel az Allianz Bank beolvadásával a Bank eszközei közé bekerülő portfoliókra is tal bezárólag tervezi bevezetni az IRB módszert. 16

17 A Hpt. 76/D. (1) bekezdése alapján a Felügyelet engedélyével tartósan sztenderd módszerrel számítja a tőkekövetelményt a következőkre: a központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségek (76/D. (1) a) alapján), Munkáltatói személyi kölcsön (76/D. (1) c) alapján) Fix hitel és flexibilis hitelkeret (76/D. (1) c) alapján) a beolvadt Allianz Bank vállalati hitelportfoliója (76/D. (1) c) alapján) lakossági mobil scoring hitel (76/D. (1) c) alapján) lakossági áthidaló kölcsön (76/D. (1) c) alapján) a beolvadt Allianz Bank lakossági áthidaló kölcsön portfoliója (76/D. (1) c) alapján) egyedi szinten a bankcsoporton belüli követelések (76/D. (1) f) alapján) részesedések (76/D. (1) c) alapján). 6.2 Külső hitelminősítő, minősítések A sztenderd módszerű portfoliók vonatkozásában az FHB Bankcsoport a kockázati súlyok meghatározásakor a Moody s Investors Service, mint elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítéseit használja. Mivel a Bank vállalkozásokkal szembeni jelenlegi kitettségeinek adósai Moody s hitelminősítéssel nem rendelkeznek, így a Moody s minősítései a tőkekövetelmény számítása során a központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek esetén relevánsak. A Bank a magyar illetve a német államra megállapított minősítéseket alkalmazza a magyar és a német állam által kibocsátott és garantált, illetve a magyar és a német központi bank által kibocsátott, nem kereskedési könyvi tételeket képező értékpapírokra. A december 31-én alkalmazott hitelminősítések a következőek voltak: Moody's minősítés Hitelminősítési besorolás Magyarország HU Ba1 4 Németország DE Aaa 1 17

18 6.3 Sztenderd módszerrel számított kitettségek december 31-én Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Kitettségi osztály Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség Szavatoló tőkéből le nem vont kitettség érték Adatok millió forintban Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség - - Multilateriális fejlesztési bankkal szembeni kitettség - - Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség - - Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség - - Értékpapírosítási pozíció - - Kollektív befektetési formában fennálló kitettség 350 Szavatoló tőkéből levont kitettség érték Egyéb tétel Összesen Belső minősítésen alapuló módszer (9.,10.,11. ) 7.1 Belső minősítésen alapuló módszerrel számított portfoliók Az FHB Bankcsoport 2008.július 1-jétől, az FHB Bank Zrt pedig a fokozatos bevezetés keretében január 1-jétől alkalmazza az IRB módszert. Az FHB Bank Zrt december 31-én a tőkekövetelmény számítása során a következő portfoliói tekintetében használta a belső minősítésen alapuló módszert: lakossági jelzáloghitelek (kivéve Allianz Bank beolvadásával a portfolióba került hiteleket): fejlett IRB módszer (saját nemteljesítési valószínűség, saját nemteljesítéskori veszteségráta és saját hitelegyenértékesítési tényező becslés) 18

19 a hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szemben fennálló követelések: alap IRB módszer (saját nemteljesítési valószínűség becslés) vállalkozással szembeni különleges hitelezési kitettségek: slotting módszer az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök A fokozatos bevezetési ütemterv szerint az IRB módszer teljes körű alkalmazása (a tartósan sztenderd portfoliók kivételével) 2016-ban fejeződik be. 7.2 A belső minősítési rendszer struktúrája Az ügyfelek és ügyletek minősítési rendszerbe történő besorolásának feltételeit és az alkalmazandó eljárások rendjét a Partner- és Ügyfélminősítési szabályzat egyértelműen meghatározza. A lakossági jelzáloghitel minősítő rendszer struktúráját tekintve az ügyfeleket 13 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába sorolja. A hitelintézeti minősítő rendszer 9 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriát tartalmaz. A belső és a külső minősítés kapcsolatára a 7.8 pont tér ki. A különleges vállalati kitettségeket minősítő rendszer 5 kategóriát alkalmaz. A minősítési rendszerek felülvizsgálatára évente legalább egyszer sor kerül. A felülvizsgálat során statisztikai alapú kvantitatív és kvalitatív elemzés is történik. 7.3 A belső becslések egyéb alkalmazási területei A tőkeszámításhoz használt minősítések, a nem-teljesítésre és a veszteségre vonatkozó becslések meghatározó szerepet játszanak a kockázatkezelési, döntéshozatali, hitelezési, behajtási, tervezési folyamatokban egyaránt. Lakossági jelzáloghitelek tekintetében: Az FHB Bankcsoport a lakossági jelzáloghitelek kockázatvállalása során elsősorban a nyújtható hitelnagyság meghatározásában veszi figyelembe a minősítést, míg más területeken, mint például az értékvesztés meghatározásában és a problémás ügyek kezelésében kiegészítő információként használja fel a minősítést. A belső becslések a legnagyobb hatással a következő területeken jelennek meg: 19 a nyújtható maximális hitelnagyság meghatározása default információk beépülése a minősítésbe és ezáltal a teljes hitelezési folyamatba árazás értékvesztés képzés direkt marketing kampányok szűrési folyamata tervezés

20 Hitelintézeti kitettségek esetében: A banki követelések esetén a belső minősítés közvetlenül meghatározza a vállalható kockázat maximális nagyságát, hiszen a globál limit megállapítás kiindulási alapja maga a minősítés. Különleges vállalati kitettségek: a nyújtható maximális hitelnagyság meghatározása árazás work-out kezelés 7.4 Hitelezési kockázat mérséklés A tőkekövetelmény számításakor a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, a jogszabályban meghatározott volatilitási korrekciós tényezők használatával alkalmazza az FHB. Garanciák beszámítása az egyszerű helyettesítés módszerével történik. Az ingatlannal fedezett kitettségek kedvezményes súlyozását 196/2007 (VII. 30.) kormányrendeletben meghatározott feltételrendszernek megfelelően alkalmazza a Bank. 7.5 Vállalatirányítás és ellenőrzés Az FHB Bankcsoportnál a minősítési rendszerek és a becslési eljárások fejlesztésének, módosításának jóváhagyása az Igazgatóság hatásköre. Ezen feladat minél teljesebb ellátása érdekében a bankcsoporti szinten felelős szervezeti egység, az anyabank, az FHB Jelzálogbank Nyrt. Kockázatelemzési és ellenőrzési Főosztálya az Igazgatóság számára a minősítési rendszerek működéséről, felülvizsgálatáról, valamint a hitelkockázati profil elemzéséről rendszeres beszámolókat készít. A teljes Bankcsoportban funkcionáló hitelkockázat ellenőrző egység (CRCU: Credit Risk Control Unit) közvetlenül az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatójának alárendelten, az üzleti területtől és a döntésekben részt vevő kockázatkezelési területtől teljesen függetlenül látja el feladatát. Mindemellett a vállalatirányítási és ellenőrzési követelményeknek megfelelve a Bankcsoport belső ellenőrzése legalább évente felülvizsgálja mind a belső minősítési rendszerek működését, mind a kockázati paraméterek becslési eljárásait. A minősítési eredmények, a becsült paraméterek beépülnek, felhasználásra kerülnek a banki folyamatokba. A Bank vezetése rendszeresen felügyeli a Bank kockázatainak alakulását a kockázati jelentések alapján. Döntéseit mind az egyedi kockázatvállalásnál, mind a tervezés során, a kockázati profil kialakításakor, árazáskor, értékvesztés képzésekor stb. befolyásolják a minősítés eredményei. 20