Aba-Bodakajtor Munkaterápiás Intézet kommunális Nádor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Aba-Bodakajtor Munkaterápiás Intézet kommunális Nádor"

Átírás

1 2. KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS KÖZVETLEN HATÓTÉNYEZŐK 2.1. LEVEGŐ, ZAJ Levegőminőség A környezeti levegő minőségéről a településekre jellemző adat nincsen. Legközelebb Székesfehérváron és Dunaújvárosban üzemelnek országos hálózatba tartozó mérőállomások, az ott mért adatoknak a Kistérségre vonatkoztatva nincs jelentőségük. A terület mezőgazdasági jellegéből adódóan a levegő minősége valószínűleg jó, környezetet illetve egészséget károsító mértékű szennyezés nem jellemző. Alkalmi és természetszerűleg lokális jellegű levegőminőségi problémákat és bűzhatást jelentenek az egyedi útszéli, kerti égetések. Lakossági panaszhoz nem vezető mértékű bűz jellemző az állattelepek, felhagyott és működő hulladéktelepek környékén Levegőszennyezés A Kistérség területén jelentős levegőszennyező forrás nem található. A Középdunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatai szerint bejelentett helyhez kötött légszennyező pontforrás csak Kislángon a Chio Magyarország Kft telephelyén és Abán a MOL Rt. gázátadó állomásán található. Ezek bejelentett kibocsátásai az elmúlt 5 évben nem haladták meg a kibocsátási határértékeket és nem jelentettek jelentős légszennyezést ( táblázat) táblázat Bejelentett légszennyező pontforrások kibocsátásai (kg/év) Telephely és légszennyező Határérték Aba-Gázátadó CO NO Kisláng Chio CO NO Nem regisztrált pontforrások ezen kívül az egyéb gazdasági, önkormányzati és lakossági létesítmények fűtéséből adódó kibocsátások. Diffúz forrásoknak tekinthetők az állattartó telepek, ahol főleg metán és ammónia kerül nagyobb mennyiségben a levegőbe. Ezen telepek a lokális bűzhatás szempontjából is érdekesek, bár erre vonatkozó lakossági panasz, bejelentés nem ismert. Egyedi lakossági égetésekből (kerti hulladék) származó kibocsátások szintén nem jelentősek,

2 Zaj, rezgés bár egyedi esetekben (pl. kábel, műanyag égetésekor) toxikus és rákkeltő anyagok kibocsátásával kell számolni. A levegőminőséget települési szinten befolyásoló tényező a közlekedési eredetű kibocsátás. Ez a jelenlegi forgalmat és a személygépkocsi állományt figyelembe véve (ld fejezet) nem okoz jelentős mértékű szennyezést. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása alapján a Kistérség települései területén mindösszesen két helyen végeztek hatósági zajmérést az elmúlt években. A kislángi FAEG Kft-nél 1997-ben folytatott mérések során nem mértek határértéken felüli zajkibocsátást ben a táci Gorsium Műanyagipari Kftnél két ízben is mértek határértéken felüli zajkibocsátást (6 illetve 3 db határérték feletti zaj). A tájékoztatás szerint azonban a Kft. a későbbiekben zajcsökkentő intézkedéseket hozott, s a határérték alá csökkentette a zajkibocsátást. Egyéb jelentős zajkibocsátásról, erre vonatkozó lakossági panaszról, bejelentésről nem kaptunk tájékoztatást a polgármesteri hivatalokban és máshonnan sem VIZEK ÉS TALAJ Felszíni vizek minősége A Kistérség felszíni vizei alapvetően a Sárvíz völgy vízrendszeréhez tartoznak. A nyugati területekről (Kisláng) közvetlenül a Sióba is folyik felszíni víz. A jelentős vízfolyások közé tartoznak a Séd vízét vezető Nádor (Sárvíz) és Malom-csatornák, illetve a Dinnyés-Kajtori csatorna, amely a Velencei-tó levezetője. A Dinnyés-Kajtori csatorna Sárkeresztúrnál éri el a Sárvíz-csatornát. A sárvízi vízfolyások a Sióba torkollva végső soron a Dunába érkeznek. A fő folyó vizekbe számos kisebb vízfolyás torkollik. A területen viszonylag sok állóvíz található, melyek egy része természetes tó, de számos mesterséges tározó és halastó is található. A területen gyakoriak a kisebb-nagyobb lefolyástalan, lápos részek. Az 1770-es évektől elkezdődött vízrendezési munkákkal a folyókat szabályozták, a mocsarak nagy részét lecsapolták, vízelvezető csatornákat építettek ki. E munkák célja volt, hogy a völgyekben hasznosítható területeket nyerjenek, de a vízfolyások nagy része csatorna jellegűvé vált. Az Ős-Sárvíz a közlekedés és a mezőgazdasági művelés szempontjából nem használható mocsárvilág volt, amelynek a végleges szabályozása 1821 és 1926 között ment végbe. A felszíni vizek minőségéről kevés információ áll rendelkezésre, s ezek kizárólag a Nádor és Malom-csatornák minőségére vonatkoznak. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által rendszeresen vizsgált vízminőség mintavételi helyek a Nádor- és Malom- csatornákon csak a Kistérség területén kívül találhatók. Ugyanakkor a Nádor-csatorna vízgyűjtő területén rendelkezésre állnak adatok mind a beérkező, mind a kifolyó víz minőségéről, ami így irányadó adatokkal szolgál a Kistérség területére vonatkozólag.

3 Egy 1996-ban, a VITUKI Rt. Hidrobiológiai Osztálya által végzett vizsgálat 1 a Séd- Nádor csatorna rendszer komplex vízminőségi vizsgálatát végezte el. A vizsgálat megállapításai jellemző információkkal szolgálnak a jelenlegi viszonyokra is. A vizsgálati eredmények alapján a területre beérkező vizek már jelentősen szennyezettek. Az oxigénháztartás jellemző értékei közül az oldott oxigén szintje jó, viszont a szervesanyag terhelést indikáló biológiai és kémiai oxigénigény (BOI és KOI) értékei alapján jelentkezik IV-V. osztályú vízminőség. A tápanyagháztartás a vizek növényi tápanyag kínálatát jellemzik. E tápanyagokban (nitrogén, foszfor) a vizsgált vizek rendkívül és káros mértékben dúsak, amit az V. vízminőségi osztályba sorolás jellemez. A mikrobiológiai paraméterek (pl. coliform baktériumok koncentrációja) a vizek higiénés szennyezettségét mutatják, amely jellemzően a kommunális szennyvíz-bevezetések nyomán alakul ki. A Séd és a Gaja patak, Veszprém illetve Székesfehérvár szennyvízével terhelten érkezik a kistérségi területre, amit az V. vízminőségi osztályba sorolás jelez. A szerves és szervetlen mikroszennyezők (pl. fenolok, illetve nehéz fémek) és toxicitás adatok elsősorban ipari eredetű szennyezések meglétére utalnak. E jellemzők közül a fémek vonatkozásában különösen a cink, kadmium és réz, míg a szerves paraméterek közül a fenolindex és a széntetraklorid extrakt mutatója rossz. Az egyéb vízkémiai jellemzők közvetve utalnak szennyezések meglétére, s a területre érkező vizek esetében közepes szennyezettségre utalnak. A Nádor és Malom-csatornák, valamint a beléjük torkolló Gaja-patak és Veszprémi-Séd vízminőségi adatait az táblázat tartalmazza. A Nádor-csatorna adatai alapján látható, hogy számos paraméter (mikrobiológiai szennyezettség és mikroszennyezők) vonatkozásában tisztul a víz a kistérségi szakaszon, ugyanakkor a tápanyagháztartás tekintetében nincs jelentős javulás, az oxigénháztartás vonatkozásában pedig további romlás figyelhető meg. Ez feltehetően a területen folytatott mezőgazdasági tevékenység során használt kemikáliákból és eseti szennyezésekből eredhet. A Környezetvédelmi Felügyelőség jelentése alapján a vízgyűjtő adatainak tízéves tendenciáit tekintve némi javulás mutatkozik, ugyanakkor ez még számottevő változást nem jelent. Összességében az mondható, hogy a fő vízfolyások vízének minősége meglehetősen rossz. A VITUKI tanulmány szerint a Séd-Nádor vízrendszer minősége az 1950-es évek óta rosszabbodik. A Nádor-csatorna felső szakaszán a víz nem alkalmas öntözésre és mesterséges halastavi használatra áprilisában a Malom-csatorna középső és alsó szakaszán halpusztulások jelentkeztek a mesterséges halastavakban. A tanulmány szerint a halpusztulás végleges okait nem sikerült teljes bizonyossággal meghatározni, de számos bizonyíték amellett szól, hogy a magas beáramló ammónia-koncentrációk (pl mg/l ammónia) és az ehhez párosult magas ph értékek lehettek az okai a halpusztulásnak. 1. A Séd-Nador csatorna rendszer ökotoxikológiai állapota, 1996, KöM K+F tanulmányok, Témaszám: 712/3/3112

4 A Séd-Nádor rendszerek vízminőségét elemezve, a VITUKI tanulmány kiemeli, hogy az közötti időszak adatai alapján, a hazai vízminőségi kritériumokat a halgazdálkodási célú vízhasználat tekintetében az ammónia, nitrit és foszfor tekintetében március, július és augusztus hónapokban, biokémiai oxigénigény tekintetében márciusban és oldott oxigén tekintetében júliusban és augusztusban nem lehet maradéktalanul biztosítani. Az ammónia minden bizonyal elsődleges szennyező anyag és az egyik legnagypbb környezeti kockázati elem a vizsgált vízrendszerben. Bár frissebb kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre, valószínűsíthető a fenti viszonyok fennállása. A többi folyóvíz, így a Dinnyés-Kajtori csatorna, valamint az állóvizek minőségéről nem áll rendelkezésre jellemző információ táblázat A Sárvíz-Nádor-csatorna vízgyűjtő vízminőségi besorolása a mintavételi helyeken (1998-as adatok) Vízfolyás Mérőhely Oxigénháztartás Tápanyagháztartás Mikrobiológia Mikrosz. és toxicitás Egyéb jellemzők Gaja-patak Sársztmihály IV. V. V. na III. Veszprémi-Séd Ősi V. V. V. III. III. Malom-csatorna Urhida IV. V. V. IV. III. Nádor-csatorna Urhida IV. V. V. IV. IV. Nádor-csatorna Cece V. V. III. III. na Megjegyzések: 1. A vízminőségi csoportok az MSZ sz. szabvány szerint 2. Az osztályba sorolásoknál V. legrosszabb, I. legjobb minőség 3. na = nincs adat Forrás: Vizeink Minősége, Környezetvédelmi Minisztérium, Felszíni víz kivételek és szennyezések Annak ellenére, hogy a vízrendszer az egyik legjobban mesterségesen szabályozott vízgazdálkodási terület Magyarországon, a vízminőségi problémákhoz gyakran járul hozzá a vízhiány, különösen a Malom-csatornában. (Tudniillik, amennyiben ugyanannyi szennyező anyag érkezik kevesebb vízbe, a koncentráció megemelkedik.) A vízrendszeren legnagyobb mennyiségű vízkivétel a Malom-csatornából történik. A Vízügyi Igazgatóság adatai szerint öntözővíz tározó és halastavak kialakítása céljából engedélyezett vízkivétel történik a Malom-csatornán a Kistérség települései közül Tác, Csősz, Aba (bodakajtori halastavakhoz), Soponya, Káloz és Sáregres területén. Bár az adatok a hiányos nyilvántartás okán nehezen összegezhetők, megállapítható, hogy a legjelentősebb, évi 4-5 millió m 3 víz kivételére Soponya területén adtak ki engedélyt.

5 A Nádor-csatornából jelentősebb vízkivételt csak Káloz halastavaihoz engedélyeztek, míg a Dinnyés-kajtori csatornából kis mennyiségű engedélyezett vízkivétel Aba területén történik. Az engedélyezett vízkivételek általában nem egyeznek a valós vízkivételi mennyiségekkel. VITUKI tanulmány kiemeli például, hogy az 1990-es évek első felének szárazabb éveiben az elérhető vízkészletek mindössze 30-40%-át tették ki a (Vízügyi Igazgatóság által) kivételre engedélyezett vízmennyiségnek. A már említett VITUKI tanulmány szerint a Séd-Nádor csatorna rendszer rossz vízminőségéért elsősorban mintegy pontszerű szennyező-forrás okolható. Ezek egy része ipari eredetű szennyvizet, másik része kommunális szennyvizet vezet a csatorna rendszerbe táblázat A Séd-Nádor vízrendszerbe történő szennyvízbevezetések Szennyező forrás Szennyvíz típusa Befogadó víz Bakony Művek Rt ipari Veszprémi-Séd Nitrokémia gyártelep ipari Veszprémi-Séd Nitrogén Művek ipari Veszprémi-Séd Vegyipari Művek ipari Veszprémi-Séd Várpalota-Inota Alumnium kohó ipari Veszprémi-Séd Várpalota-Inota Erőmű ipari Veszprémi-Séd Veszprém város kommunális Veszprémi-Séd Balatonfüred város kommunális Veszprémi-Séd Balatonfűzfő város kommunális Veszprémi-Séd Herend környéki kommunális Veszprémi-Séd Eplény környéki kommunális Veszprémi-Séd Ősi kommunális Veszprémi-Séd Berhida kommunális Veszprémi-Séd Székesfehérvár város kommunális Gaja patak SZIM Köszörűgépgyár ipari Gaja patak Patex Albacolort Rt ipari Gaja patak Alcoa ipari Dinnyés-kajtori Várpalota város kommunális Nádor Szabadbattyán ÁTI Depó ipari Nádor Aba-Bodakajtor Munkaterápiás Intézet kommunális Nádor Sárszentágota Felsőtöbörzsöki galvánüzem (Lóki vízen) ipari Nádor Sárbogárd város kommunális Nádor

6 Szennyező forrás Szennyvíz típusa Befogadó víz Cece város kommunális Nádor Forrás: VITUKI, 1996, Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Talaj, talajvíz minősége A talaj és talajvíz, illetve szakszerű meghatározásban a földtani közeg és a felszín alatti vizek szoros, elválaszthatatlan kölcsönhatásban lévő környezeti elemek. Szaknyelvi és jogszabályi meghatározás alapján: Földtani közeg: a föld felszíne és felszín alatti rétegei (a talaj, a kőzetek, beleértve az ásványokat és ezek természetes és átmeneti formáit). Talaj: a földtani közeg legfelső rétege, ami ásványi részecskékből, szerves anyagból, vízből, levegőből és élő szervezetekből áll. Felszín alatti víz: minden, a föld felszíne alatt, a telített zónában elhelyezkedő víz, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel. A talaj öntisztuló, átmeneti tározó (pufferoló) képességével jelentősen hozzájárul a környezetet érő terhelés csökkentéséhez, így a felszín alatti vizek védelméhez. Ugyanakkor a talaj szennyeződése vízoldékony, mozgékony szennyező anyagok esetén nagyon gyakran okozza a felszínközeli talajvíz szennyezését. Míg a talaj szennyezésre a térbeli lehatároltság, a pontszerűség jellemző, a talajvíz szennyeződése esetén esetenként nagyobb területre és a forrástól távolabbra is kiterjedhet. A kistérségben található fizikai talajtípusok között uralkodó a vályog (homokos) és a homok. A Mezőföld erősen feldarabolt pannon tábla rög, amelyet 10 m-t is meghaladó vastagságú lösz borít. A Mezőföld közepén végig húzódó Sárvíz-völgye süllyedékben alakult ki. A Mezőföld, Sárvíz völgy és Sárrét ásványi kincse : a tõzeg, a lignit és a lápi mész Területérzékenység Talajvíz átlagos szintje magas (helyenként 0-1m), amely korlátozza a területhasználatot és szennyezésre érzékennyé teszi a területet. A megyei környezetvédelmi program adatai szerint tartósan magas talajvízállású terület Tác, Soponya, Aba, Káloz, Sárszentágota területén található. BELVÍZVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A talaj és talajvíz szennyezésével illetve védelmével kapcsolatosan számos jogszabály jelent meg az elmúlt két év során. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete rögzíti a területek szennyeződés érzékenységi besorolását. A területek szennyeződés érzékenységi besorolására támaszkodóan összeállításra kerültek a települések szennyeződés érzékenységi térképei is. Egy

7 adott település érzékenységi besorolása a környezetvédelem elővigyázatosság elvét követve a közigazgatási területen 5%-ot meghaladó legnagyobb érzékenységű kategória szerint történt. E szempontok alapján a Kistérség települései többsége a II., kiemelten érzékeny besorolást kapta, míg Kisláng, Sáregres és Tác IV., azaz érzékeny besorolású ( táblázat). A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területeken/településeken a már említett Kormány rendelet hatályba lépésekor már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását legkésőbb december 31-éig meg kell szüntetni. A rendelet szabályozza az egyes területek szennyezettsége megállapítása és elhárítása érdekében szükséges teendőket. A szennyezettség megállapítását segítik a az egyes anyagokra rögzített hátér szennyezettségi határértékek. A szennyezettség elhárítására úgy nevezett intézkedési szennyezettségi határértékek alkalmazandóak, ezek azonban nem kötött értékek, hanem a területek szennyeződés érzékenységi besorolásától függnek. Az ország teljes területe A, B és C szennyeződés érzékenységi főkategóriákra került felosztásra, amely alapján az egyes települések besorolása is megtörtént. Az ABC osztályozás alapján a Kistérség minden települése a B, érzékeny kategóriába tartozik (lásd táblázat). A környezetvédelmi alap célelőirányzat (KAC) felszín alatti védelmet szolgáló (főként szennyvíz elhelyezés) beruházások támogatására benyújtott pályázatok elbírálásához meghatároztak egy további prioritás listát. A listában elsősorban a szennyeződésérzékenységi besorolások és a lakosság létszáma alapján határozták meg az egyes településeken végrehajtandó beruházások sürgősségét országos összehasonlításban. Ezek alapján a Kistérség települései Aba kivételével 6. prioritási osztályba tartoznak, míg Aba 3. osztályú besorolást kapott táblázat A Kistérség településeinek szennyeződés érzékenységi besorolása Település Szennyeződés érzékenység ABC prioritás KAC felszíni víz védelmi prioritás Nitrátérzékenység Aba B II. 3 + Csősz B II. 6 + Káloz B II. 6 + Kisláng B IV. 6 + Sáregres B IV. 6 - Sárkeresztúr B II. 6 + Sárszentágota B II. 6 + Soponya B II. 6 +

8 Település Szennyeződés érzékenység ABC prioritás KAC felszíni víz védelmi prioritás Nitrátérzékenység Vízhasználat Tác B IV. 6 - Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium Az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvével harmonizáló, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a nitrátérzékeny területeken lévő települések listáját. A 91/676/EGK irányelv bevezetése hazánkban alapvetően a megelőzést szolgálja, a nitrátérzékeny területek kijelölését is ez határozta meg. A felszín alatti vizek esetében a nitrátérzékeny területek kijelölése a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelettel bevezetett érzékenységi kategóriákra támaszkodva történt a települések közigazgatási határának megfelelően. Ez alapján a Kistérség településeinek többsége, Sáregres és Tác kivételével, nitrátérzékeny területen fekszik (lásd táblázat). A nitrátérzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló intézkedéseket, a jó mezőgazdasági gyakorlat alkalmazását akcióprogrammal kell elérni. A működő ivóvíz-kutak környezetében kijelölt védőterületek találhatóak mindegyik település területén. A Kistérséggel szomszédos Szabadbattyán területe fokozottan érzékeny, működő vízbázis. A mélyebben fekvő karsztrétegek révén potenciális ivóvízbázis található Tác, Aba, Sárkeresztúr, Sárszentágota területén. Fejérvíz adatok!!! A védőterületeket illetően a Sárkeresztúri kutaknak külső és belső, a többi kútnak csak belső védterülete van. Hidrogeológiai védőidom nincs a kutakhoz kijelölve, felmérésük folyamatban van. Vezetékes vízellátás megyében 89%, kistérségben 87%. Az éves átlagos vízfelhasználás háztartásonként 55m 3 (a megyében 94m 3, a városokban 110m 3 ). Település Lakásállomány Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt % Aba ,31 Csősz * 78,74 Káloz ,47 Kisláng ,75

9 Sáregres ,24 Sárkeresztúr ,92 Sárszentágota ,73 Soponya ,86 Tác ,00 Összesen ,88 Forrás: KSH (1999), kivéve * * Csősz, becsült adat azon lakásokról, ahol a telekre bevezetésre került vízvezeték Szennyvíz kibocsátás A Kistérség területén a keletkező szennyvizek elvezetése nem megoldott. Egyik település sem csatornázott, tipikusan egyedi kialakítású derítőkbe kerül a szennyvíz. A keletkező szennyvíz mennyiségéről nincsenek adatok, de a felhasznált víz mennyiségi adataiból következtetve a Kistérség egész területén évente körülbelül m 3 szennyvíz keletkezik, ami naponta mintegy 800 m 3 -nek felel meg. A nem csatornázott szennyvíz a hazai szakmai besorolás szerint folyékony kommunális hulladéknak minősül. Bővebben lásd a fejezetet. A felszíni vizekbe történő szennyvíz bevezetésre a Vízügyi Igazgatóság adatai alapján a Kistérségben az Aba-Bodakajtor Munkaterápiás Intézet (kommunális szennyvíz a Felsőszentiváni árkon keresztül), valamint a Sárszentágota- Felsőtöbörzsök galvánüzem (kémiailag tisztított ipari szennyvíz a Lóki vizen keresztül) rendelkezik engedéllyel. A Kistérség szinte minden települése készített terveket a települési szennyvizek elhelyezésére. Térségi szennyvíztisztítót és csatornarendszert tervez közösen Aba, Káloz, Sárkeresztúr és Soponya, valamint Tác és Csősz is. Kislángon egyedi megoldást, egy nádgyökeres tisztító rendszert és kezdetben szippantóautós beszállítást terveznek. A fenti tervek már elvi vízjogi engedélyel rendelkeznek. Sáregresen és Sárszentágotán rövid távon nem terveznek szennyvízzel kapcsolatos beruházást Talaj, talajvíz szennyezések A Környezetvédelmi Minisztérium felmérése szerint több tízezer szennyező-forrás, illetve szennyezett terület található az országban, a lista azonban naponta bővül. A szennyezések felmérése 1996-ban kezdődött meg, és várhatóan 2002 végére fejeződik be. A károk felszámolásához évtizedekre lesz szükség, a költségek pedig mai áron várhatóan meghaladják az ezermilliárd forintot. A szennyezőforrások döntő része hulladéklerakó, szerves trágyatároló, bányászati és ipari depónia. A szennyezések 63 százaléka esetében a tulajdonos ismeretlen. Az elmúlt évtizedben elsősorban az olajszőkítés után hátrahagyott veszélyes anyagok telephelyei, illetve az illegális hulladéklerakók gyarapították a listát. A közlekedési útvonalak mentén szintén jelentős helyi szennyezésekkel kell számolni. A mezőgazdasági létesítmények területén tipikusan növényvédő-szerek illetve műtrágyák talajba kerülése okozhat szennyezést.

10 A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása alapján a felügyelőségnek a kistérség településein nincs tudomása talaj-, illetve talajvízszennyezésről. Ugyanakkor, a 33/2000. számú Kormányrendelet alapján kötelező, a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével kapcsolatos adatszolgáltatások feldolgozása a felügyelőségen még nem kezdődött el. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program részeként készült a Környezetfejlesztési Intézet (mely 2001 nyarán megszűnt, jogutódja a Környezetgazdálkodási Intézet) kezelésében lévő KÁRINFÓ központi adatbázisában korábbi bejelentések alapján meghatározott potenciálisan illetve feltártan szennyezett területek szerepelnek. Az adatbázis mindegyik kistérségi település területére vonatkozólag tartalmaz potenciálisan szennyezett területet. Az adatbázis meglehetősen hiányos és az egyes területekre vonatkozó információk alapján még a szennyezés megléte sem bizonyított sok esetben. Azonban az is valószínűsíthető, hogy a listán szereplőknél jóval több területen található a Kistérségben (és országosan) potenciális és létező talaj- illetve talajvízszennyezés. A KÁRINFÓ-ban minden kistérségi településre vonatkozólag van bejegyzett potenciális szennyezőforrás illetve szennyezett terület. Ezek többsége a volt vagy még működő TSz telepek, majorok területeire vonatkozik, de szerepelnek a felhagyott települési hulladék lerakók, egyes magánüzemek, valamint teljes települések is a csatornázatlanság okán. A kistérségben ismereteink szerint talaj- és talajvízvizsgálatra kiterjedő környezeti kárfelmérés még sehol nem történt, ezért az esetleges szennyezések meglétéről és kiterjedésükről nem áll rendelkezésre információ. Mindazonáltal, a jelen felmérés részeként végzett területbejárások során tapasztaltak alapján is valószínűsíthető, hogy a Kistérségben számos területen lehet talaj illetve talajvízszennyezéssel számolni ÉLŐVILÁG, TÁJ A Kistérség jelentős természeti értékekkel bír, melyek számottevő része káros emberi hatástól kevéssé érintetten, természet közeli állapotban van ma is. Országos jelentőségű védett területek közé tartozik a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet, melyet hét sárvízi település (Tác, Csősz, Soponya, Káloz, Sárszentágota, Sárkeresztúr, Aba) fog közre, valamint a Rétszilasi tavak Természetvédelmi Terület, melynek egy része Sáregres közigazgatási területén fekszik. Helyi védettségű, értékes terület a soponyai Kastélypark. A védett területek a Dunántúl legjelentősebb ökológiai folyosójához tartoznak. A zöld folyosó a Duna-völgy folytatásaként, a Ferencmajori-halastavakon, a tatai Öregtavon, a Csíkvarsai-réten és a Pákozdi-tározón, az északi Sárréten, a Velencei-tavon és a Dinnyési-Fertőn át, majd a Sárvíz völgyében található természetes vízállásokon és a mesterséges tavak füzérén keresztül újra a Dunához csatlakozik.

11 A terület az Alföldi flóravidékhez tartozik. A vegetáció múlt századi állapotáról, az egykori vadvízi világról kevés feljegyzés maradt ránk, de ennek alapján is képet alkothatunk a nyílt vízi, lápi, mocsárréti állapotokról. A sajka nélkül nehezen járható egykori berekben úszó virágszőnyeget alkotott a tündérfátyol, a fehér tündérrózsa, a vízitök és a kolokán. Ma ezek a növényfajok már csak elvétve fordulnak elő a Sárvíz völgyében. Az úszó és gyökerező hínártársulásokban a békalencsefajok, a rence, a vidrakeserűfű, a békatutaj, a süllőhínár- és a békaszőlőfajok dominálnak. A táj jellemző képéhez tartoznak az összefüggő, nagy kiterjedésű nádasok, amelyek feltöltődő vízparti sávjaiban rohamosan terjed a széleslevelű gyékény. Az árkokban és felhagyott mélyedésekben télisásosokat és magas sásosokat találunk. Utóbbi társulásban helyenként előfordul a gyógynövényként ismert - egykor tömegesen gyűjtött -, ma már védett kálmos. A vízi szukcesszió következő lépcsőjeként bokorfüzesek települnek a feltöltődött, kiemelkedőbb részekre. A csatornapartokon spontán megtelepedő fűzek között elegyszerűen jelenik meg a fehér nyár, a juhar és a kőris. A tavakat kísérő nedves részeken a talajminőségtől és a vízellátottságtól függően mozaikos eloszlásban sziki kákás mocsárrétet, sziki sásrétet és ecsetpázsitos mocsárrétet találunk. E terület jellegzetes védett növényfaja a kisfészkű aszat. A szárazulatokon, kisebb foltokban zárt homoki rétek és löszpusztarét-asszociációk fordulnak elő, de sajnos a közeli szántóföldekről, ruderáliákról betelepülő gyomnövények miatt erősen degradálódott formában A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet (A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzetet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása, különösen az előkészítés alatt álló rendezési terv alapján mutatjuk be.) A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet 1997 óta, a 26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelete alapján védett. A fenti időpont előtt a terület részét képező Sárkeresztúri Sárkány-tó TT állt országos (2/1987. (VII. 10.) OKTH határozat), illetve a Sárszentágotai Sós-tó és Sárkeresztúri Fehér-tó TT állt helyi (137/1975. (XI. 19.) FM. VB rendelet) természetvédelmi védelem alatt. A terület a Mezőföld tengelyében a névadó völgy középső részén -, mintegy 20 km hosszban nyúlik el Tác és Sárszentágota községek között. A területtől keletre húzódik a 63. számú főközlekedési. A nyolc területrészletből álló tájvédelmi körzetet keletről a főút, délről Sárszentágota térségében nagy kiterjedésű gyepek és szántók, nyugatról a Malom-csatorna és északról összefüggő szántó területek határolják. Területe: 3650 ha, ebből fokozottan védett a Sárkeresztúri Csikó-rét és Sárkány-tó, 157 hektár kiterjedésben.

12 Tulajdonosi-, birtokviszonyok, használati jogok A tájvédelmi körzet Fejér megye hét településének külterületét érinti. A meghatározó tulajdoni hányad (79,9 %) a Magyar Államot illeti, a kezelők közül kiemelkedik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, (39,1 %) és a VADEX RT (36,5 %). A magántulajdonosok közül a SÁG-AGRO Kft. a TK 1,8%-án gazdálkodik, míg a többi terület egyéni gazdálkodók tulajdonában van. A tájvédelmi körzeten belül egyéb, a mai arányokat jelentősen megváltoztató tulajdonos változás hosszabb távon sem várható ábra A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet birtokviszonyai Magyar Állam 80% Magán 19% Önkormányzat 1% A terület közel felén gyepterületek találhatók (45,9 %), és jelentős nagyságú az erdők kiterjedése is (22,2 %). Kiemelt szerepe van a védett természeti értékek megőrzése szempontjából a vizes élőhelyeknek (nádas, halastó, árok, csatorna, mocsár, vízállás, víztározó), ezek kiterjedése is számottevő (16,8 %). A tájvédelmi körzet a Sárréti Földtulajdonosi Közösség vadászterületéhez tartozik. A különleges rendeltetésű vadászterületen a vadászati jogot a VADEX RT gyakorolja. A természetvédelmi kezelést a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi. A tájvédelmi körzet kezelési feladatait - más védett területekkel együtt a Mezőföldi Tájegység keretein belül 2 fő látja el. A tájvédelmi körzet természeti értékei A tájvédelmi körzet természeti, természetvédelmi értékét a Mezőföldön mára már csak foltszerűen fennmaradt természetes vegetáció mozaikok, s hozzájuk kapcsolódó állatközösségek adják. A tájvédelmi körzeten belül kiemelt jelentősége van a vizes élőhelyeknek. A rossz lefolyású, mocsaras, nagy kiterjedésű árterekkel behálózott Sárvíz-völgyéből a múlt század második és századunk első felében folytatott jelentős árvízmentesítő

13 munkálatok következtében mára a lefűződött, levágott mélyebb fekvésű részeken kisebb-nagyobb, állandó vagy időszakos természetes tavak, mocsarak maradtak meg. Ezek, az idők folyamán elszikesedett élőhelyek kiemelt jelentőséggel bírnak. Botanika történeti jelentősége van a Mezőföld és így a védett terület - homokpusztáinak és szikeseinek vegetációjának, hiszen ezek alapján bizonyította be Boros Ádám a Mezőföld és a Duna-Tisza közének növényföldrajzi összetartozását. A természetes növényzet töredékei és a talajtakaró alapján az eredeti vegetáció valószínűleg a homoki és lösztölgyesek keveréke lehetett, melyeket jelentős kiterjedésű sztyeppfoltok tagoltak. A terület meghatározó gyeptársulása ma is a sztyepprét típus, s jelentős részén a használat (legeltetés, vagy kaszálás) több évtizede nem változott. A védett terület egyik legjelentősebb természetvédelmi értékét az előforduló védett és fokozottan védett növények előfordulása jelenti. Jelenlegi ismereteink szerint itt található a megye legnagyobb pókbangó, poloskaszagú kosbor állománya, a soponyai téltemető előfordulás az országban a második legerősebb. Védett növényfajok Ophrys sphegodes pókbangó Digitalis lanata gyapjas gyűszűvirág Adonis vernalis tavaszi hérics Anacamptis pyramidalis - vitézvirág Astragalus asper érdes csüdfű Astagalus exscapus szártalan csüdfű Centaurea sadleriana - Sadler-imola Cephalanthera damasonium fehér madársisak Cephalanthera longifolia kardos madársisak Cirsium brachycephalum - kisfészkű aszat Crocus reticulatus tarka sáfrány Dactylorhiza incarnata hússzínű ujjaskosbor Eranthis hyemalis - téltemető Glaux maritima - bagolyfű Iris humilis homoki nőszirom Iris pumila apró nőszirom Iris spuria fátyolos nőszirom Iris variegata tarka nőszirom Listera ovata békakonty Orchis coriophora poloskaszagú kosbor Orchis laxiflora mocsári kosbor Orchis militaris vitézkosbor Orchis morio agárkosbor Scilla vindobonensis ligeti csillagvirág Spiranthes spiralis őszi füzértekercs Stipa borysthenica homoki árvalányhaj A területen nem készült a gerinctelen állatokról átfogó állapotfelmérés. Egy alkalommal történt 1999-ben kisebb kutatás a terület szitakötő állományával kapcsolatban. Ennek során 22 fajt sikerült leírni. Három szezonban vizsgálták a sárkeresztúri térség éjszakai lepkefaunáját, amely kutatásnak kiemelkedő jelentőséget ad a védett magyar zsákhordómoly előkerülése. Védett gerinctelenek Helix pomatia - éti csiga Lestes dryas réti rabló Mantis religiosa - imádkozó sáska Carabus cancellatus ragyás futrinka Carabus coriaceus bőrfutrinka Carabus ullrichii rezes futrinka Oryctes nasicornis orrszarvú bogár Lucanus cervus nagy szarvasbogár Coleophora hungariae magyar zsákhordómoly Iphiclides podalirius kardos lepke Papilio machaon - fecskefarkú lepke Inachis io - nappali pávaszem Megj.: néhány eseti vizsgálat alapján

14 A gerincesek közül a halfauna tömegét a gazdasági fajok adják. A kisebb vízfolyásokban, mocsarakban a természetes fauna elemei is megjelennek közöttük szép számban található a védett réti csík is. Részletes ichtiológiai vizsgálata nem történt meg a tájvédelmi körzetnek, így a védett, veszélyeztetett fajok állománynagyságáról, változásáról nincs adat. Feltárt halfajok Esox lucius csuka Aristichthys nobilis pettyes busa Carassiua auratus ezüstkárász Carassius carassius - aranykárász Ctenopharyngodon idella - amur Cyprinus carpio ponty Hypophthalmichthys molitrix fehér busa Pseudorasbora parva kínai razbora Scardinius erythrophthalmus vörösszárnyú keszeg Tinca tinca compó Misgurnus fossilis réti csík Silurus glanis harcsa Ictalurus nebulosus törpeharcsa Rhodeus sericeus szivárványos ökle 1 Rutilus rutilus bodorka Gymnocephalus cernuus vágódurbincs Perca fluviatilis sügér Stizostedion lucioperca fogassüllő Megj.: Vastag betűvel a védett fajok 1. védelem január 1-től hatályos A nagy kiterjedésű vizes élőhely típusok miatt a terület a kétéltűek számára szüksége szaporodó és táplálkozó helyekkel bőven el van látva. Ennek következtében több fajuk és azok jelentős állománya fordul elő, ami azért is jelentős, hiszen Magyarországon az összes kétéltűfaj védett. Az egyes fajok kedvezőtlen állományváltozásáról - külön kutatási eredmények megléte nélkül nincs tapasztalat. Feltárt kétéltűfajok Triturus cristatus tarajos gőte Triturus vulgaris pettyes gőte Bombina bombina vöröshasú unka Pelobates fuscus - barna ásóbéka Bufo bufo barna varangy Bufo viridis - zöld varangy Hyla arborea levelibéka Rana arvalis mocsári béka Rana esculenta kecskebéka Rana lessonae kistavi béka Rana ridibunda tavi béka Megj.: Mindegyik kétéltűfaj védett A terület megfelelő életfeltételeket biztosít több gyíkfajnak, a vízi siklóknak és a mocsári teknősnek is. (Magyarországon minden őshonos hüllőfaj védett.) Ezek pontos állománya a terület nagysága és a tematikus kutatások hiánya miatt nem ismert. Feltárt hüllőfajok Emys orbicularis mocsári teknős Lacerta agilis - fürge gyík Lacerta viridis - zöld gyík Natrix natrix vízisikló Natrix tesselata kockás vízisikló Megj.: Mindegyik hüllőfaj védett

15 A tájvédelmi körzet - jellegéből, nagyságából következően - egyik legjelentősebb természetvédelmi értékeit az itt fészkelő, táplálkozó, megpihenő madár állomány adja. A több évtizede folyó ornitológiai kutatások eredményeként az előforduló fajok állományairól viszonylag pontos kép áll rendelkezésre. Mind a fészkelő, mind a területen csak táplálkozó, pihenő fajok közül a vízi madarakat kell külön kiemelni. A Soponyai-víztározóban elhelyezkedő mesterséges szigeteken danka és szerecsen sirálykolónia található. Ezeken a szigeteken a tőkés-, barát- és kontyos réce mellett 5-7 pár cigány réce is költ. A Soponyai 6-os tavon és a mellette lévő erdőben vegyes gémtelep található. Itt bakcsó, kis kócsag és üstökös gém fészkel. A tájvédelmi körzetben található felsőszentiváni szikes tavak és a sárkeresztúri Sárkány-tó kedvező feltételeket biztosít a gulipán, a kis lile fészkelésére. Az elmúlt két évben jelent meg fészkelő fajként a tájvédelmi körzetben a fattyúszerkő. A sárkeresztúri Csikó-rét mocsarában páros kolónia alakult ki. A védett területen belül egy nagyobb (Soponya) és egy kisebb (Sárszentágota) gyurgyalag, valamint egy parti fecske (Soponya) telep található. A vonulási időszakban is kiemelt szerephez jut a Soponyai-víztározó és a szikes tavak. Átlagosan lúd- és réceféle pihen a vizeken. A ludakon belül jól megfigyelhető - a rendszeres szinkron vizsgálatok alapján - a nagy lilik és a nyári lúd állományának növekedése a vetési lúdhoz képest. Fészkelő madár fajok Podiceps nigricollis feketenyakú vöcsök Botaurus stellaris bölömbika Ixobrytus minutus törpegém Nycticorax nycticorax - bakcsó Ardeola ralloides üstökös gém Egretta garzetta kis kócsag Ardea cinerea - szürke gém Ardea purpurea - vörösgém Anser anser nyári lúd Anas strepera kendermagos réce Anas clypeata kanalas réce Aythya nyroca - cigányréce Aythya fuligula kontyos réce Circus aeruginosus barna rétihéja Buteo buteo - egerészölyv Falco tinnunculus vörös vércse Himantopus himantopus - gólyatöcs Recurvirostra avosetta - gulipán Vanellus vanellus - bíbic Gallinago gallinago - sárszalonka Limosa limosa nagy goda Numenius arquata nagy póling Tringa totanus piroslábú cankó Larus melanocephalus - szerecsensirály Larus ridibundus danka sirály Chlidonias hybridus - fattyúszerkő Asio otus erdei fülesbagoly Merops apiaster - gyurgyalag Motacilla flava sárga billegető Luscinia svecica - kékbegy Saxicola rubetra rozsdáscsuk Locustella naevia réti tücsökmadár Locustella luscinioides nádi tücsökmadár Locustella fluviatilis - berki tücsökmadár Acrocephalus melanapogon-fülemülesitke Panurus biarmicus - barkóscinege Lanius collurio tövisszúró gébics Lanius minor - kis őrgébics Táplálkozáskor, vonuláskor előforduló madár fajok: Egretta alba nagy kócsag Platalea leucorodia - kanalasgém Anser fabalis vetési lúd Anser albifrons nagy lilik Anas crecca - csörgőréce Anas acuta nyílfarkú réce Anas querquedula böjti réce Mergus albellus kis bukó Haliaetus albicilla réti sas Circus cyaneus kékes rétihéja Philomachus pugnax - pajzsoscankó Tringa stagnalis szürke cankó Tringa glareola tavi cankó Larus minutus kis sirály Larus canus - viharsirály Turdus pilaris - fenyőrigó Megj.: Mindegyik védett, vastag betűvel a fokozottan védett fajok

16 A terület emlős állományáról elmondható, hogy mind fajokban, mind állományokban gazdag. Jelenleg nincs megfelelő mélységű felmérés az egyes fajok állománynagyságáról. A kisemlősök egy részéről bagolyköpet vizsgálatokból áll rendelkezésre szórványos jellegű adatsor. A vadászható emlős fajok közül meg kell említeni a vaddisznót, melynek állománya a természetvédelmi szempontból kívánatos mérték felett van. Feltárt emlősfajok Erinaceus concolor sün Crocidura leucodon - mezei cickány Crocidura suaveolens keleti cickány Neomys fodiens vízi cickány Sorex minutus törpe cickány Talpa europaea vakond Eptesicus serotinus kései denevér Myotis daubentoni vízi denevér Pipistrellus pipistrellus törpedenevér Nyctalus noctula korai denevér Lepus europaeus - mezei nyúl Clethrionomys glareolus erdei pocok Microtus arvalis - mezei pocok Pitymys subterraneus földi pocok Apodemus sylvaticus erdei egér Micromys minutus törpe egér Rattus norvegicus vándorpatkány Vulpes vulpes róka Lutra lutra vidra Meles meles - borz Martes martes nyest Mustela erminea - hermelin Mustela nivalis menyét Sus scrofa vaddisznó Cervus elaphus - gímszarvas Capreolus capreolus - őz Megj.: Vastag betűvel védett fajok, aláhúzva fokozottan védett fajok Természetvédelmi szempontból értékelve a területet megállapítható, hogy fajkészlete a halak kivételével - minden élőlénycsoport vonatkozásában rendkívül gazdag, diverzitása nagyfokú. Természetességét tekintve féltermészetes, míg a speciális talaj-, vízviszonyokhoz kötődő szikes társulások, mocsarak természetesnek tekinthetők. Ritkaság tekintetében a területen található számos védett ritkaság közül kiemelkedik a gyapjas gyűszűvirág, melynek ez a megyei egyetlen előfordulása. A tájvédelmi körzet összességében nem tekinthető sérülékenynek. Egyes részei viszont, mint a szikes tavak, mocsarak viszont különösen sérülékenyek A Rétszilasi-halastavak Természetvédelmi Terület A Rétszilasi-halastavak Fejér megye déli határán, a Sárrét és a Mezőföld találkozásánál, a Rétszilasi-süllyedékben, a Sárvíz (Nádor-csatorna) és a Malomcsatorna mentén találhatók. A Kistérség települései közül Sáregres közigazgatási területére esik a terület egy része. A közel 1500 hektár nagyságú tórendszer 1996 óta védett, 1997-től pedig a ramsari egyezmény nemzetközi jelentőségű vizes területeinek jegyzékében is szerepel. A halastavak legkiemelkedőbb értéke gazdag madárvilága. A Rétszilasi-halastórendszer az átlagosan egy kilométer széles folyóvízi ártér középső részét foglalja el. A védett terület tengerszint feletti magassága száz méter körüli, amelyből a magas ártéri részek szigetszerűen, alig 2-4 méter magasra emelkednek ki. Az egykori Ős-Sárvíz teraszai méter magas szintek - az ártéri medencét mindkét oldalán párhuzamosan kísérik, ezek azonban nem részei a védett területnek.

17 Tulajdonviszonyok, halgazdálkodás A rendszerváltás utáni években a terület nagy része magánkézbe az Aranyponty Rt. tulajdonába került, ami pozitív változást hozott a tó életében. A halastórendszer új gazdája a természetvédelmi kezelő nemzeti park igazgatósággal egyetértésben, a fenntartható használat elvének szellemében hosszú távon gondolkodik, a halgazdálkodás anyagi haszna mellett a természeti értékek megőrzését és bemutatását is fontosnak tartja. A zsilipek és a töltések megerősítése után hozzáláttak a közlekedőutak kiépítéséhez, megkezdődött az elhanyagolt tóegységek revitalizációja is. A vadgazdálkodás ma már a madárvédelmi céloknak alárendelten, konszolidáltan zajlik. A vízivadvadászat az itt pihenő madártömegek nyugalma érdekében tilos, kizárólag korlátozott kárelhárító riasztás és létszámgyérítés engedélyezett a nagyszámú kormoráncsapatok megjelenésekor, illetve a nyár végi "szárcsadömping" idején. Az elmúlt évek gyakorlata bizonyította, hogy a riasztás, illetve a halgazdálkodásra káros, vadászható madárfajok állományának korlátozása a vonuló vízivad nyugalmának megőrzésével is megoldható. A természetvédelmi értékek fenntartásának, megőrzésének alapvető feltétele a halgazdálkodás folytatása. Ha nincs halbőség, nincs elegendő táplálék a madarak számára sem. Az őszi lehalászások elmaradásakor nem alakulhatnak ki a partimadarak számára optimális élőhelyek. A következmény jól ismert: csökken a fajszám, visszaesik az egyedszám. Természeti értékek A védett területről még nem készült részletes vegetációtérkép. Az alkalmi terepbejárásokon azonban több értékes, védett és ritka növényfaj is előkerült. A tavakat kísérő száraz pusztai környezetben megtalálták a homoki árvalányhajat, amely a közeli Tengeli-homokhátságon a homoki gyepekben helyenként tömeges. A száraz és a nedves gyepek átmeneti zónájában április végén nyílik a virágával rovart utánzó, fokozottan védett pókbangó néhány töves és az agárkosbor több százas állománya. A kissé nedvesebb szinteken a poloskaszagú kosbor közel ezer tövet számláló populációja virágzik. A mocsárréteken felfedezték a mocsári kosbor és a vitézkosbor kisebb csoportjait is. A töltések melletti buja növényzettel borított kopolyák, árkok kiváló szaporodóhelyei a vízirovaroknak. A sekély vizek bősége optimális petézőhelyet nyújt a milliónyi kétéltű számára is. A nyár derekára szinte "mozog" a föld a sok apró vízibékától. A zöld vízibékák mindhárom hazai faja - kis tavi béka, tavi béka, kecskebéka - előfordul itt. Tavasztól őszig hallható "koncertjük" alaphangját a vöröshasú unkák egyhangú hümmögése színezi, amelyet a nádszálakra, fűzbokrokra felkapaszkodott levelibékák jellegzetes "nászdala" tör meg. A "barna" békákat és a varangyokat két-két faj - erdei béka, mocsári béka, illetve a barna és a zöld varangy - képviseli. A laza, homokos talajú részeken nem ritka az inkább éjszakai életmódú barna ásóbéka sem. Nyári délelőttökön mindennapos látványnak

18 számítanak a töltéseken, a könnyen melegedő talajon, a nádkévéken napozó vízisiklók, a kidőlt tuskókon, a kopár partokon helyenként csoportosan sziesztázó mocsári teknősök A laza homokos, tőzegesedő, gyorsan melegedő partoldalak kiváló tojásrakási lehetőséget nyújtanak e félénk páncélos hüllőknek. Sajnos a tojások gyakran áldozatul esnek a vaddisznóknak és a szarkáknak. A tavakban tenyésztik a gyakoribb haszonhalakat (ponty, busa, amur, harcsa, süllő és csuka), de megtalálható emellett ezüstkárász, széles kárász és más pontyfélékhez tartozó halfaj, valamint a védett réti csík. A Rétszilasi-halastavak legnagyobb értéke gazdag madárvilága. Az 1950-es években Magyarországon első ízben itt bizonyították az akkor még országosan ritka szerecsensirály fészkelését. Az alkalmi megfigyelések eddig kétszázhat madárfaj előfordulását bizonyították, amely közel 60%-a a Magyarországon bizonyítottan előforduló fajoknak. Az észlelt madárfajokból 181 védett, 32 faj pedig fokozottan védett. A védett madarak többsége fészkel is a területen. A nádban és a fűzbokrokon épült vegyes gémtelepen közel háromszáz bakcsó, húsz-harminc pár szürke gém és kiskócsag, nyolc-tíz pár üstökösgém és néhány pár kanalasgém költ évről évre. A nagy kócsagok három különálló telepen, gyarapodó számban fészkelnek. Állományuk 1997-ben meghaladta a háromszáz párt. Az elkülönülten, laza telepekben fiókákat nevelő vörös gémek száma az utóbbi években sajnos némiképp csökkent, a fészkelők számát csupán húsz-huszonöt párra becsülik. A rejtett életet élő bölömbika mély, sóhajtásszerű hangját a náddal benőtt tórészeken mindenütt hallani. Folyamatosan növekszik a nyári lúd költőállománya, a fészkelő párok száma már elérte a százötvenet. Négy vöcsökfajunk mindegyike fészkel a halastavakon. Legszámosabb a búbos vöcsök és a kis vöcsök. A vörösnyakú vöcsök ritka, de rendszeres fészkelő, a feketenyakú vöcsök viszont csak egyes években telepszik meg. Az örsi tavak szigetein létesült többszázas dankasirály-kolóniában gyarapodó számban fészkel a szerecsensirály, de a múltban rendszeresen költő küszvágó csérek a nitrogénben feldúsult költőhelyek buja növényzete miatt csak rapszodikusan telepszenek meg. Néhány éve költőfajként megjelent itt a nálunk ritka fészkelőnek számító kontyos réce és az üstökös réce is. Pehelykoszorús fészkeiket a sirálytelepek szélein és a nádszegélyekben építik meg. A globálisan veszélyeztetett cigányréce domináns költőfajnak számít, de a halastavak sekély, tápanyagokban gazdag vize a bukórécék közül a barátrécéket is vonzza. A leggyakoribb vadrécefaj azonban a tőkésréce. A rejtett életet élő, sűrű növényzetben élő guvat, pettyes és a kis vízicsibe a nádas-gyékényesekben és a tocsogós mocsárréteken foglalja el költőrevirjét, a fokozottan védett haris ellenben a tavakat kísérő nedves kaszálóréteken hallatja jellegzetes recsegő hangját. A halastavakon nyáron - a gyakori barna rétihéján és egerészölyvön kívül - meglepően kevés ragadozó madarat látni. Az elegáns, látványosan halat fogó halászsasok ősszel, a lehalászások időszakában jelennek meg és kitartanak, míg van táplálék. A halastavak énekesmadár-állománya a fészkelési szezonban roppant gazdag. Májusban szinte zsong a nádas a cserregő- és a foltos nádiposzáta nászdalától, a nádirigó karicsolásától, a nádi tücsökmadár monoton pirregésétől, a fülemülesitke utánzásokkal tűzdelt dallamos énekétől, a barkóscinege csengettyűszavától, a kékbegy és a nádi sármány egyszerű, de csodálatos tirádáitól. A gyomos gátoldalakon mezei poszáták, cigánycsukok, a nedves árkok buja növényzetében pedig énekes nádiposzáták, barátposzáták dallamos éneke tölti be a teret. A Nádor-csatorna mentén, a víz fölé nyúló faágakon függőcinege művészi fészkei himbálóznak, a partoldalakban vájt kotorékjaikban jégmadarak nevelik fiókáikat, a lombok között sárgarigók flótáznak, kakukkok feleselnek. A nyár végi lehalászások idején kialakuló táplálékbőség vonzza a legnagyobb és legváltozatosabb madáregyütteseket. Gázlómadarak; kócsagok, gémek, fehér és fekete gólyák terelik, szigonyozzák,

19 szűrik a halágyban tömörült apró halak tömegét. Sirályok ezrei kavarognak, rikoltoznak. A leengedett tómeder iszapjában sárszalonkák, kislilék, sárjárók, partfutók, cankók, godák, pólingok csapatai, elegáns gulipánok, nyakigláb gólyatöcsök keresgélnek táplálék után kutatva, vagy pihennek a kopár szigeteken, zátonyokon. A partimadarak csoportjaiban gyakran ritka északi vendégek; ujjaslillék, kőforgatók, vékonycsőrű víztaposók is rendszeresen felbukkannak. Az őszi hónapokban több ezer vadliba és vadréce állomásozik, pihen, táplálkozik a tavakon. A nyári ludak csoportjai kiegé- szülnek az északról érkező nagy lilikek, vetési ludak csapataival. Ekkor érkeznek a nagy tőkés- és csörgőrécetömegek. Nyomukban megjelennek a ragadozók is; a nyilalló röptű vándorsólyom és a rétisas. A tavakon olyan ritka madárvendégeket is megfigyeltek már, mint a fokozottan védett kis károkatona, a batla vagy a tavi cankó. A sarki lúd második hazai megfigyelése is a területhez fűződik. A tórendszer ideális élőhelye a fokozottan védett vidráknak. Ezek a figyelmes és félénk állatok, a terület háborítatlansága miatt kevéssé tartanak az embertől. Jellegzetes csúszásnyomaikat mindig megtaláljuk a töltések oldalában. Télen a tavak jégpáncélján, a lékek környékén játszó állatokat is megpillanthatjuk. Kifejezetten gyakori ragadozó a nappal és éjszaka is egyaránt aktív hermelin. A part menti növények sűrű szövedéke között mesterien bujkálva vadászik az apró rágcsálókra Nem védett területek A védett területeken kívül jellemzően mezőgazdasági területek találhatók, de ezek között is találunk rendkívül érdekes természeti területeket. Az Aba határában található lösz magaspartok oldalában például a Mezőföldre valamikor jellemző növénytársulások reliktumai maradtak fenn. Kiemelkedő jelentőségű a Dinnyés- Kajtor csatorna mentén Felsőbáránd közelében elhelyezkedő lösz oldal, ahol olyan növényritkaságok fordulnak elő, mint a fokozottan védett tátorján, borzas macskamenta, a védett szennyes ínfű, szártalan csűdfű, apró nőszirom, sárga len vagy a tavaszi hérics. A tátorjánnak ez az egyetlen ismert megyei előfordulása, a borzas macskamentát pedig először ezen a lelőhelyen írták le az országban EMBERI EGÉSZSÉG A környezet-egészségügyi felmérés során a lakosság általános egészségi állapotát értékeljük a környezeti hatásokkal összehasonlítva. A felmérés sikerét számos tényező korlátozza. Viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az általános egészségi állapot felmérésére. Magyarországon ilyen információkat részben az ÁNTSZ, részben a KSH gyűjt, elsősorban megyei bontásban. Az adatok azonban nem állnak mindig kölcsönösen rendelkezésre és az egészségügyi szempontú felmérések sem teljes körűek. A környezeti hatások és egészségi következményeik nem olyan régen kerültek az érdeklődés előterébe. Az emberi egészségi állapotot azonban sok tényező összetetten befolyásolja és kevés tudományos eredmény áll rendelkezésre a közvetlen és közvetett környezeti hatások értékelésére.

20 A Kistérség településeinek lakosságának egészségi állapotára vonatkozólag nem sikerült érdemleges információkat beszerezni sem a megyei ÁNTSZ-től, sem más forrásból. A népesség egészségi állapotára közvetve jellemző annak korösszetétele és a természetes szaporodás illetve fogyás aránya. A korösszetétel kapcsán ismert, hogy a betegségekre különösképpen a gyerekek és az idős emberek fogékonyabbak, ezért érdekes az arányuk az össznépességben. A Kistérségre összességében az országos tendenciák jellemzőek, bár a gyermekek aránya nagyobb, különösen Sárkeresztúron. Érdekes azonban a Kistérségen belüli viszonylag nagy különbségek megléte, hiszen pl ben Kisláng népességének közel fele (42,3%) tartozott a gyermek és idős korúakhoz, míg Kálozon kevesebb, mint negyede (22,8%). A Kistérségre összességben a születés és halálozás aránya alapján a természetes fogyás jellemző, egyedül Sárkeresztúr esetében haladja meg a születések száma halálokét. A jellemző demográfiai értékeket az táblázat és az ábra illusztrálja táblázat A Kistérség településeinek korösszetétele és a természetes szaporodás/fogyás Település 0-14 éves (%) 60 feletti (%) éves (%) természetes szap./fogyás (%) Aba 21,5 16,6 61,9-0,47 Csősz 22,3 19,5 58,2-0,67 Káloz 11,9 10,8 77,2-0,12 Kisláng 21,2 21,1 57,7-0,49 Sáregres n.a. n.a. n.a. -0,99 Sárkeresztúr 26,4 15,8 57,9 0,93 Sárszentágota 21,0 19,3 59,8-0,83 Soponya 18,4 19,2 62,3-0,82 Tác 21,3 17,4 61,4-0,47 Átlag 20,3 17,0 62,6-0,34 Fejér megye 18,2 17,5 64,3-0,80 Magyarország 17,5 19,5 63,0-0,48 Korösszetétel: Székesfehérvári Kistérség területfejlesztési program 1997-es adatok, Természetes szaporodás/fogyás: KSH 1999-es adatok

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1.

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1. Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület Aba, Béke tér 1. 1 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már mûködõ infrastrukturális,

Részletesebben

A Sárvíz kistérség turizmus fejlesztésének vázlatos programja Készült: Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület Aba, Béke tér 1. 1 ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK http://www.eupolisz.hu/pics/utak/140/fokep.jpg http://www.ceglokator.hu/map.php http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s06s01.html A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól CSIZMAZIA GYÖRGY Az erdélyi Szigethegységből (Munti Apuseni) kifutó Fehér-Körös az aradi, a Fekete-Körös pedig a bihari síkságra érkezik először és vízereivel, mint

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra. ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT DR. KÓKAI KÁROLY, MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében

Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében Magyar Műszaki Értelmiség Napja A mérnökök szerepe a fenntartható fejlődés terén Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében Tóth Sándor Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. május 11. Vízbázis-védelem

Részletesebben

Feljegyzés. Dunaharaszti Város Önkormányzata. Tisztelt Városi Önkormányzat!

Feljegyzés. Dunaharaszti Város Önkormányzata. Tisztelt Városi Önkormányzat! Feljegyzés Dunaharaszti Város Önkormányzata Tisztelt Városi Önkormányzat! A Dunaharasztin is jelen lévő civil szervezet, a Zöldszív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom,valamint a Dunaharaszti Környezetbarátok

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020

Részletesebben

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013 Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013 MODERN KERTVÁROS 2009. október 1 Összefoglaló Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a kerület kiemelkedő

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI21056 Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen

Részletesebben