Felszín alatti vizek radontartalma és a földtani szerkezet összefüggéseinek vizsgálata a Balaton északi partján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felszín alatti vizek radontartalma és a földtani szerkezet összefüggéseinek vizsgálata a Balaton északi partján"

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Felszín alatti vizek radontartalma és a földtani szerkezet összefüggéseinek vizsgálata a Balaton északi partján SZAKDOLGOZAT Készítette: ÁDÁNY TÍMEA EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR MATEMATIKA-FIZIKA SZAK Témavezetők: DR. HORVÁTH ÁKOS ELTE-TTK ATOMFIZIKAI TANSZÉK MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT ELTE-TTK ALKALMAZOTT ÉS KÖRNYEZETFÖLDTANI TANSZÉK Budapest, 2005.

2 Tárgymutató 1. Bevezetés Radon és az emberi környezet A radon geológiai eredete A radon diffúziója A radon egészségi hatásai Vizek radontartalmának áttekintése A Tihanyi-félsziget és környéke A térség természeti képe A térség fejlődéstörténete ([1] [2] [3] [7] alapján) Hidrogeológiai viszonyok A tihanyi maar vulkanizmus ([8] alapján) A félszigeten végzett korábbi mérések ([8] alapján) A vízminták radontartalmának meghatározási módja A folyadékszcintillációs méréstechnika A Tri-Carb működése A mintavétel menete A mérési eredmények kiértékelése Mérési eredmények és diszkussziójuk A Balatonfüreden és környékén végzett mérések eredményei és diszkussziójuk A tihanyi Külső-tónál végzett mérések eredményei és diszkussziójuk Kutatási eredmények összefoglalása Komplex természetvizsgáló kirándulás tervezése (Pedagógiai fejezet) A kirándulás célja A tervezett kirándulás útvonala, menete Feladatlapok a kiránduláshoz a) A forrásvizek és a talaj radioaktivitásának mérése b) Talajok vízelnyelő képességének vizsgálata a) Vizek kémhatásának és keménységének vizsgálata b) A vízfolyási sebesség, a vízhozam és a lefolyás meghatározása a) A levegő relatív páratartalmának mérése b) Az atmoszférikus légnyomás magasságfüggésének vizsgálata a) A légnyomás napi és helyi változásának vizsgálata b) A napállandó meghatározása egyszerű pirheliométerrel a) A terület néhány jellemző kőzetének vizsgálata, azonosítása b) Szélsebesség meghatározása Pitot-Prandtl szondával a) A terület jellemző növényeinek, állatainak vizsgálata, azonosítása b) A Nap színképének tanulmányozása egyszerű CD-spektroszkóppal c) Napátmérő meghatározása sötétkamrával Irodalomjegyzék Köszönetnyilvánítás

3 10. Függelék Földtörténeti események rendszerező táblázata [1] [2] [4] Radioaktivitás térkép Mintavételi jegyzőkönyvek Képek a megmintázott forrásokról, kutakról

4 1. Bevezetés A lakosság évi 2,4 msv egyenértékdózisú természetes eredetű sugárterhelésének 55%-a a radontól illetve bomlástermékeitől származik. A radon a földkéregben található hosszú felezési idejű izotópok (urán, tórium) bomlása során keletkezik és mivel izotópjai nemesgázként kevéssé vannak megkötve, jelentős diffúzióra, migrálásra képes. Megfelelő feltételek esetén az ásványokból kiszabadulva bekerülhet a talajgázokba, a talaj- és ivóvízbe, sőt a levegőbe is. Onnan belélegzés vagy táplálkozás útján az emberi szervezetbe jutva kifejtheti káros hatásait. A radon potenciális forrásásványainak felderítése, a felszín alatti vizek radontartalmának feltérképezése, a radontartalom és a földtani / vízföldtani szerkezet összefüggésének vizsgálata ezért a puszta információszerzésen túl közegészségügyi szempontból is fontos lehet. E szakdolgozat keretén belül ezért szeretnék: 1. áttekintést nyújtani a Balaton északi partján található források / kutak radontartalmáról 2. az ugyanezen a területen elvégzett korábbi mérések eredményeinek felhasználásával megállapításokat tenni a radontartalom időbeli változására vonatkozóan 3. vizsgálatokat folytatni a források / kutak radontartalma és a földtani szerkezet összefüggéseinek felderítése céljából, ami a következő kérdések megválaszolását jelenti: -Mennyire határozzák meg az egyes források / kutak radontartalmát a földtani, vízföldtani jellemzők? (Közülük melyek vannak a radontartalomra nagyobb befolyással?) -Kimutatható-e a megmintázott területen valamiféle általánosnak mondható összefüggés a földtani / vízföldtani helyzet és a források / kutak radontartalma között? -Mennyire mutatkozik időben állandónak az egyes források / kutak radontartalma, vagyis a radontartalom alakulását befolyásolják-e (és milyen mértékben) a különböző meteorológiai tényezők? Mindezek mellett e dolgozatban szeretnénk a Tihanyi-félszigeten végzett korábbi felszíni mágneses mérésekkel is összehasonlító elemzést nyújtani, melyek andezites vulkáni kürtőket mutattak ki a félszigeten (lásd bővebben 2.5. fejezet). 4

5 2. Radon és az emberi környezet 2.1. A radon geológiai eredete A radon a periódusos rendszerben 86-os rendszámmal rendelkező eleme, színtelen szagtalan, a természetben előforduló legnehezebb gáz. A többi nemesgázhoz (neon, argon, kripton, xenon) hasonlóan zárt elektronhéja miatt nem képes kémiailag kötődni más elemekkel, vegyületekkel. A természetben előforduló három radon izotóp: a 222 Rn -radon, a 220 Rn -toron és a 219 Rn -aktínion, a Föld kérgében található hosszú felezési idejű urán és tórium bomlása során képződik: 238 U Ra 222 Rn 235 U Ra 219 Rn 232 Th Ra 220 Rn Mivel ezeknek a bomlási láncoknak az atomjai minden természetes anyagban megtalálhatók, a kőzetek, a talaj vagy az építőanyagok felszínéről a sorban keletkező nemesgáz a talajvízbe, levegőbe diffundálhat, feldúsulhat. [9] 1. táblázat: A radon izotópok fontosabb tulajdonságai Név Izotóp Felezési idő Radon Toron Aktínion 222 Rn 3.82 nap 220 Rn 55.6 s 219 Rn 4 s A bomlási sor kiinduló eleme A bomlási sor anyaelemének izotóp aránya (%) 238 U Th U 0.72 A radon vízben való oldékonysága viszonylag nagy. Ez igazolja a jelenlétét nagy mennyiségben egyes források vizében. Az aktínon ( 219 Rn) nagyon rövid felezési ideje miatt, valamint az anyaizotópjának ( 235 U) a kicsiny aránya miatt elhanyagolható a különböző sugárhatások és a gyakorlat szempontjából. A tórium, mint anyaelem előfordulási aránya ugyan jelentős, de a diffúzióhoz idő kell, ezért végül is mintegy százszor annyi radon jut a levegőbe, mint toron; azaz környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból a radonizotópok közül elsősorban a 222 Rn hatása jelentős. Amíg a radon és szülőelemeinek geológiai eredetére, potenciális forrásásványainak felderítésére vonatkozó célzott vizsgálatok hazánkban csak néhány év óta zajlanak, addig az uránkutatás hazánkban régebb múltra tekint vissza. A Balaton-felvidéken például már az 1950-es években készítettek földtani-kémiai elemzéseket a végrehajtott radiológiai 5

6 vizsgálatok eredményének értelmezése céljából, melynek során a magasabb intenzitású helyeken (pl. Pécsely környéke) lévő kőzetek, képződmények részletes elemzésével szembetűnő (közel lineáris) összefüggést sikerült kimutatni a kőzetek foszfor és urántartalma között. (Laboratóriumi elemzések szerint a legnagyobb sugárzási értékekkel és urántartalommal rendelkező bitumenes-kovás mészkő a Megyehegyi Dolomit Formációban % -ban tartalmazott foszfort P 2 O 5 alakban. [23]) Mai ismereteink szerint a radon szülőelemei számos kőzettípusban megjelennek, így például megtalálhatók mélységi magmás kőzetekben (pl. gránitokban), dúsulhatnak törési zónák mentén vagy kötődhetnek szerves anyagokhoz (pl. szerves anyagban dús palák, kőszén lignit, kőolaj rezervoárok). Jelentős részben azonban járulékos ásványokban jelennek meg (pl. monacit, ilmenit, cirkon, rutil, epidot, zoizit, allanit, xentim, biotit). [11] Mindemellett fontos azt is megjegyezni, hogy a különböző földrajzi helyeken tapasztalható radonanomáliák értelmezéséhez, magyarázatához nem elegendő a potenciális forrásásványok mennyiségének vizsgálata, hisz emellett még számos tényező (így például: törések, vetők közelsége, a kőzetek porozitása, szemcseméret, szemcseszerkezet, meteorológiai paraméterek stb.) befolyásolhatja a felszín alatti vizekben illetve a levegőben lévő radon mennyiségét. Jó példa erre a Velencei-hegység öt falujában ben végzett vizsgálat, mely során olyan helyekről származó gránitminták részletes ásványtani elemzését végezték el, ahol a beltéri radonszintek a WHO által ajánlott 200 Bq/m 3 -es határértéket jóval meghaladták. A várakozással szemben a minták urán- és tóriumtartalma nem volt kimagasló, így a magas radontartalom oka másban, a fentebb már említett, elsősorban a radon diffúzióját befolyásoló paraméterekben kereshető. Ehhez hasonló eredménnyel járt egyébként pl. a Sajó-Hernád térségében elvégzett komplex radonanomália-vizsgálat is, mely megmutatta az agyagásványok jelentőségét a beltéri radonanomáliák kialakulásában. [9] [10] [11] 2.2. A radon diffúziója Általában a természetben előforduló radioaktív elemek erősen kötve vannak az ásványokban, amelyek természetes sugárvédelmi szempontból nem veszélyesek az egészségre. A radon izotópjai azonban nemesgázként kevéssé vannak megkötve, jelentős diffúzióra, migrálásra képesek. Ha a radon egy kőzetben mélyen jön létre, akkor kevés esélye van a felszínre vándorolni és kijutni a levegőbe, hozzájárulni a levegő aktivitásához. Mégis, az ásványok mikrorepedésein keresztül nagy áteresztőképességű kőzetek esetén a radon egy 6

7 része kiszabadulhat, jelentősen elvándorolhat és behatolhat a talaj menti gázokba, vizekbe. Majd onnan kijuthat levegőbe is, ahol aztán tovább diffundálhat. Törési zónákban a felszálló gázok és vizek megkönnyítik a radon transzportját, de aktív vetők mentén is megnövekedhet a radonkoncentráció a talajgázokban. A radon diffúzióval, illetve konvektív áramlással mozog a talajban. Finomszemcsés talajok esetében a horizontális permeabilitás értéke tízszer-ezerszer nagyobb lehet, mint a vertikálisé, különösen ott, ahol a talajok jelentős mennyiségben tartalmaznak agyagásványokat. Az az út, amit a radon meg tud tenni elsősorban a kőzet porozitásától, a geológiai jellemzőktől, és a meteorológiai tényezőktől függ (és természetesen attól, hogy mekkora az élettartama). Így szerepe van például a talajvíznek, nedvességtartalomnak, hőmérsékletnek, nyomás-különbségeknek is. A talaj minősége is erősen befolyásolja a radon mozgását. Például homokos talajban majdnem zavartalan, nedves, agyagos talajban erősen gátolt a mozgása. A 222 Rn diffúziós úthossza szilárd testekben néhány cm-től néhány száz méterig, 220 Rn esetén ugyanez csak néhányszor tíz cm-ig terjedhet. 2. táblázat: Radontól eredő aktivitás-koncentrációk [9] Előfordulás Radonkoncentráció (Bq / m 3 ) Talajban 1 m mélyen Szabad levegőben szárazföld felett 2-10 óceán felett 0,02-0,22 Földgázokban Zárt helyiségben (akár ) Uránbányákban Szénbányákban Más ércbányákban Radonos fürdőkben (akár ) Alagutakban Vizekben Megfelelő körülmények között a talajból származó radon nagy mennyiségben be tud jutni és fel tud dúsulni a lakások beltéri levegőjében is (majd onnan belélegzés útján a szervezetbe jutva kifejtheti -a későbbiekben még részletes tárgyalásra kerülő- káros hatásait). A lakások radon-koncentrációja a mérsékelt égövben főként a talajból származik. A radon kisebb hányada érkezik diffúzióval (15%), a nagyobb hányadot (45%) általában nyomáskülönbség által szívott talajlevegő hozza magával nyílásokon keresztül (repedéseken, csatornákon, 7

8 villanyvezeték mentén). Az építőanyagból kidiffundálva mintegy 20%, a külső levegőből bediffundálva 17%, a vezetékes vízből 2%, a konyhai gázból 1% érkezhet. Urándús talajra épült házban a talajból bediffundáló, onnan beszívott radon részaránya megközelítheti a 100%-ot. Padlószinten a legmagasabb, föntebb alacsonyabb a radon-koncentráció. [22] 3. táblázat: Egyes országok lakásainak levegőjében éves átlagban mért aktivitáskoncentrációk középértékei [22] Egyesült Államok 37 Bq/m 3 Finnország 90 Bq/m 3 Franciaország 62 Bq/m 3 Indonézia 12 Bq/m 3 Japán 29 Bq/m 3 Magyarország 55 Bq/m 3 Németország 49 Bq/m 3 Svédország 108 Bq/m 3 Szíria 20 Bq/m 3 A legtöbb európai országban jogilag meg van állapítva az az ún. intézkedési szint, amelynél magasabb radon-aktivitáskoncentráció esetén a lakás radonmentesítése szükséges. A pillanatnyilag érvényes magyar szabványok (1996) a radont "természetes eredetű sugárzásnak" ítélik, így nem írnak elő ilyen megengedhetőségi korlátot. Pedig vannak olyan lakóházak, amelyekben a radon aktivitáskoncentrációja éves átlagban több ezer Bq/m 3 ; a lakott szobában mért legmagasabb pillanatnyi értékek Bq/m 3 fölött vannak; és van olyan község is, melynek házaiban az évi átlagos aktivitáskoncentráció középértéke 300 Bq/m 3. [22] 2.3. A radon egészségi hatásai A radon élő szervezetekre gyakorolt hatásainak részletes tárgyalása előtt mindenképpen érdemes szót ejteni arról, hogy általában a sugárzások biológiai hatása többféle szempontból vizsgálható: Aszerint, hogy a hatás a besugárzott egyeden jelentkezik-e vagy az utódain, beszélhetünk szomatikus és genetikus hatásról. A szomatikus hatások a besugárzást követő lappangási idő szerint azonnali (akut) és késői hatásokra bonthatók; de a hatás jelentkezésének valószínűsége szempontjából véletlenszerű (sztochasztikus) és szükségszerű (determinisztikus) hatásokat is meg lehet különböztetni. A radon által a szervezetet érő többlet-sugárterhelésnek főként késői, sztochasztikus hatásai lehetnek (azaz a megbetegedés 8

9 bekövetkezésére, súlyosságára biztos kijelentések nem tehetők, csak valószínűségi megállapításokat lehet megfogalmazni). [5] A radon egészségre gyakorolt hatásai között így mindenekelőtt a tüdőrák-kialakulás valószínűségének növelését kell megemlíteni. A XV- XVI századból valók az első olyan megfigyelések, leírások ( Agricola és Paracelsus [22] ), mely szerint a bányákban dolgozó emberek különböző tüdő-megbetegedésekben gyakran nagyon korán meghalnak. Eleinte nem tudatosult, hogy a radonnak van tüdőrák-keltő hatása, sokáig ezért elsősorban az arzént, a szilikogén kőport valamint a toxikus fémeket (kobalt, nikkel, bizmut) tették felelőssé. A radioaktivitás felfedezését követően között Szászországban vizsgálatokat végeztek források radioaktív-anyag tartalmára vonatkozóan, melyek során világossá vált, hogy a tüdőrák olyan helyeken jellegzetes foglalkozási megbetegedés, ahol a víz és a levegő nagymennyiségű radont tartalmaz. (Bánya-tapasztalat szerint 500 Bq/m 3 aktivitású munkahely 0,3%-kal növelte a tüdőrák-kialakulás kockázatát.) Évekkel később, 1950 táján rájöttek arra is, hogy a tüdőrákot elsősorban nem is a radon, hanem annak rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák. Ezek a leányelemek főként aeroszolokra tapadva belélegzés révén jutnak a tüdőbe, s a hörgők falán megtapadva nagyon közelről, néhány 10µm-es távolságból α részecskékkel bombázzák a hörgőhám legsugárérzékenyebb, oszló sejtrétegét, illetve a kiválasztó sejteket. A sejt az őt érő sugárzás következtében elpusztulhat (ez a kevésbé veszélyes eset, mivel a sejtet a szervezet később esetleg pótolhatja), vagy károsodhat és ennek következtében daganatos sejtté alakulhat. Emellett a belélegzett radon a tüdő hólyagocskáin keresztül bekerülhet a vérbe is, ahonnan aztán a test bármely részébe eljuthat (persze nagymértékben felhígulva). [9] A belélegzés mellett a radon más formában is bekerülhet az emberi szervezetbe s kifejtheti káros hatását: pl. a táplálékkal, vízben oldott formában. Az ivóvízzel a gyomorba jutó radon bomlástermékeivel együtt a gyomorfal sejtjeire és a bélbolyhokra hat. (400 Bq / l radont tartalmazó vízből napi 1 liter elfogyasztása esetén az egészségre vonatkozó éves egyenértékdózis 1mSv.) [9] A radon káros hatásai mellett mindenképpen meg kell említeni, hogy Magyarország valamennyi gyógyvize kisebb vagy nagyobb mennyiségben, de tartalmaz radont (így például: a Hévízi-tó, a miskolctapolcai barlangfürdő, az egri termálfürdő stb.) Ez csak első hallásra lehet meglepő. Ugyanis a kis dózisú sugárzások sztochasztikus hatására általában is jellemző az, hogy nem lehet eldönteni egyértelműen, milyen (káros vagy épp előnyös) hatással vannak az élő szervezetre. Ily módon úgy tűnik (persze biztosak nem lehetünk benne!), hogy a radon is kis mennyiségben gyógyhatású. Egyes vélemények szerint a Hévízi-tó iszapjában lévő 9

10 radon például megkönnyíti és fokozza az anyagcsere folyamatokat, megnyugtatja az idegrendszert, és gyógyítóan befolyásolja a sejtműködést is Vizek radontartalmának áttekintése A radon diffúziójának, valamint az egészségre gyakorolt hatásainak áttekintése világossá teszi, miért lehet fontos az egyes területeken a felszín alatti vizek radontartalmának ismerete. Sok országban szigorú előírások vannak az ivóvízben lévő radon maximális mennyiségére vonatkozóan. Például az USA-ban 3,7 Bq/l az ivóvízbeli radon mennyiségének megengedett felső értéke. Ilyen koncentrációjú víz fogyasztása 10-4 többletkockázattal jár a daganatos megbetegedésekre nézve. Ugyanez a korlát Nagy-Britanniában 100 Bq/l, míg az ivóvizek átlagos radontartalma itt 1 Bq/l. Svédországbeli 98-as adatok szerint az ivóvizekben az átlagos radonkoncentráció 20 Bq/l (de helyenként mértek 100 Bq/l értéket is!), fúrt kutak esetén az átlag 210 Bq/l ( a maximális érték 8860 Bq/l!). Ausztriában és Arizonában is végeztek mérések kutakban, illetve természetes vizekben lévő radon mennyiségének meghatározása céljából. Az eredmények szerint a legtöbb arizonai kút koncentráció értéke Bq/l volt, az ausztriai minták többségének radon szintje meghaladta a 100 Bq/l-t (de egyes területeken elérte az 500 Bq/l-t is). [7] [9] Radon vagy radonbomlástermék felvételi korlát Magyarországon nincsen. Az MTA Nukleáris kutatóintézete 1978 óta figyeli a magyarországi karsztvidékek barlangvizeinek radontartalmát. A mért értékek közül néhány az alábbi táblázatokban látható: [7] 10

11 4-5. táblázat: Magyarország vizeinek eddig mért radon-koncentrációi I. [7] Térség Hely Forrás-/ kútnév Radontartalom Bq/l Gulács Sár-kút 6,87 B Csobánc Vár-kút 4,53 Balatonhenye Csurgó-kút 17,2 Tálod Kinizsi-forrás 17,16 A Vigántpetend Fejfájós-kút 18,65 Kapolcs Közkút 9,25 L Monostorapáti Szent-kút 25,56 Nádas-tó 42,29 Köveskál Győrfi-emlékhely 25,78 A Közkút 18,52 Nemesleányfalu Kis-kút 42,61 T Veszprémfajsz Árnyos-kút 1,58 Balócpuszta - 43,52 O Csopak József-forrás 32,92 26,12 Balatonfüred Siske-forrás 16,69 Szekér Ernőemlékforrás 66,79 64,51 N Berzsenyi-forrás 24,89 24,18 Balatonszőlős Péter-forrás 32,15-8,49 Pécsely Fűz-kút 26,58 _ Jábod-forrás 44,30 Zádor-forrás 16,76 Börtön-forrás 26,59 F Vászoly Meggyes-forrás 17,75 Dörgicse - 2,48 E Óbudavár - 5,36 Kővágóörs - 40,03 L Kékkút - 33,37 Balaton-almádi Remete-forrás 47,80 V Felsőörs Kerekes-kút 16,46 I - 7 Csiker-forrás 12,32 D Lovas Savanyú-forrás 50,96 Tihany Ciprián-forrás 12,29 É Ciprián melletti forrás 5,88 Balatonfüred Nosztori-forrás 7,99 K határa Koloska-forrás 29,64 Balatonszőlős Lóci barlangforrás 10,83 11

12 (6 éves átlag) Hely A medret alkotó kőzet típusa Átlagos radonkoncentráció (Bq / l) Létrási vízesés (patak) Mészkő 2 Létrási vízesés (tó) Mészkő 1 Miskolctapolca (patak) Mészkő 5 föld alatti vizei Anna-patak Dolomit, édesvízi mészkő 2,5 felszíni vizei Szinva-patak Mészkő, rétegzett mészkő 1,4-6,6 Jávor-patak Mészkő 13,6 Garadna-patak Mészkő 3 József-patak Mészkő 5,1 Lófej (patak) Mészkő 0,4 Kistohonya (patak) Mészkő 1 Aggteleki felszíni vizek (3 hónapos átlag) Nagytohonya (patak) Mészkő 0, táblázat: Magyarország vizeinek eddig mért radon-koncentrációi II. [25] A Bükkhegység Hely Forrás -/kútnév Radontartalom (Bq/l) Hosszúhetény Wein-forrás 15,24±3 26,33±4 Betyár-forrás 45,04±4 49,81±5 térsége Bába-forrás 21,28±3 M Hettyey-forrás 14,52±3 22,25±3 Szőke-forrás 16,2±3 E Cigány-forrás 37,87±4 52,15±5 Pécsvárad- Szászvölgyi-forrás 54,73±5 47,13±4 C Zengővárkony Szászvölgytetői-forrás 16,52±3 16,34±3 TV-forrás 53,66±6 52,31±5 S térsége Helikopteres-forrás 24,59±3 31,76±4 Várkerti-forrás 16,66±3 20,35±3 E Felsővályús-forrás 22,45±3 26,95±3 Mosó-kút 21,59±3 25,6±3 K Büdös-kút 34,54±4 31,93±4 Felső Királygáti-forrás 20,59±3 40,16±4 Balázs-forrás 34,02±4 42,94±4 Patakosgödri-forrás 26,08±4 18,8±3 12

13 Hely Mánfa térsége Forrás -/kútnév Radontartalom (Bq/l) Mátyás király-kútja 50,17±4 40,08±4 Körtvélyesi-forrás 28,81±3 32,67±4 Anyák kútja 8,25±2 9,64±3 Melegmányi-forrás 16,86±3 25,34±3 M Mecsek-forrás 32,19±3 33,93±4 Barátság-forrás 60,99±5 E Gyula-forrás 15,67±3 Kánya-forrás 8,11±2 7,61±2 Hely Forrás -/kútnév Radontartalom (Bq/l) Kisújbánya Kalán Miska kútja 20,18±2 M Textiles-forrás 31,22±3 31,38±4 térsége Iharos-forrás 20,49±3 22,98±3 E Lendület-forrás 20,45±3 Máré-forrás 25,77±3 26,89±3 C Várkút 10,65±2 14,87±3 Pásztor-forrás 10,87±2 15,57±3 S Pásztor-forrás 2. 21,06±3 Mária-forrás 19,65±3 14,44±3 E Lobogós kút 14,18±2 14,32±3 Hosszúhetény Csurgó-forrás 82,48±6 97,22±7 K Hidasi-forrás 14,16±3 19,22±3 térsége Lajos-forrás 25,23±3 32,03±4 C Mariska-forrás 21,49±3 49,08±5 Kővágószőlős Cser.kút 64,39±5 S Bagoly-forrás 14,16±2 térsége Négybarát-forrás 55,42±4 E Mihály remete-forrás 47,15±4 György-kút 12,45±2 K Farkas-forrás 37,24±3 Pálos-kút 26,27±3 Tixi-forrás 55,91±4 Rot-forrás 80,54±6 Szuadó-forrás 12,71±3 Fenyves-forrás 76,42±6 Jancsi-forrás 46,54±5 13

14 3. A Tihanyi-félsziget és környéke 3.1. A térség természeti képe A terület, ahol a felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálatát végeztem, alapvetően két nagyobb részre bontható: 1. Balatonfüred és környéke (ami lényegében egy 5-8 km széles sávot jelent a Balaton-parttól a Vászoly- Felsőörs vonalig terjedően) 2. a Tihanyi-félsziget 1. A Balatonfüred környéki munkaterület, mely egyben egy nagyobb természetföldrajzi egység, a Balaton-felvidék része, a Balaton medencéjéből mintegy 1,5-2 km széles enyhe lejtővel emelkedik ki. E délies expozíciójú, napfényes lejtők a permi vörös homokkőtől gyakran vöröses színűek (lásd. csopaki, felsőörsi szőlők). Északról a térséget Alsóörs és Dörgicse között egy látszólagos hegyvonulat határolja, mely a m magas, enyhén hullámos Veszprémi-fennsík éles pereme. A vonulatban több, nagy esésű patak is vájt magának völgyet (pl. Nosztori-völgy, Koloska-völgy, Kéki-völgy). E terület egyben a Balaton vízgyűjtő területének is része. A tó vizének 60%-kát adják a hegyek lábánál fakadó források vizét szállító patakok. Közvetlenül a Balaton partján fekszik e térség legnagyobb városa, az északi parti fürdőélet központja, a szívbetegek Mekkája : Balatonfüred, mely szénsavas vizeiről is nevezetes (Kossuth-forrás, Berzsenyi-kút, Szekér Ernő-emlékforrás). [1], [2] 2. A Balatonba benyúló s a tavat két medencére osztó Tihanyi-félsziget változatos térszínű terület. Különleges földrajzi helyzete, kialakulásának sajátosságai, mai tájképi megjelenése, földtani és történeti emlékei, ritka növény- és állatfajai hazánkban s Európában is egyedülállóvá teszi. A félsziget partvonalából a természeteshez leginkább hasonló állapotban a délnyugat oldal maradt meg. (A Bozsai-öböl a Balaton egyik utolsó csaknem háborítatlan nádas öblözete.) A félszigeten két állandó és egy időszakos (a csapadékosabb időszakokban feltűnő) tó található: a horgászok kedvelt helye, a Belső-tó, a vízimadarak paradicsoma, a Külső-tó és az ún. Rátai-csáva; melyek egyaránt vulkáni kráterekből jöttek létre. A Külső-tó körüli kráter peremének maradványai ma különálló hegyként látszanak: a Csúcs-hegy (mely 235 m-rel egyben a félsziget legmagasabb pontja 14

15 is), a Nyereg-hegy, az Apáti hegy, a Kiserdő-tető és az Óvár. Az Óvár keleti oldalában található a félsziget egyetlen rétegforrása: a Ciprián-forrás (ami az utóbbi időben két egymástól kb. 10 méterre lévő helyen is a felszínre bukkan). [1], [2] A permi vörös homokkőtől vörös szántóföld Felsőörs határában Ezeken a területeken történő mintavételek pontos időpontját és helyszíneit az alábbi összefoglaló táblázat valamint az azt követő térképrészlet tartalmazza. 8. táblázat: A méréssorozatok összesítő táblázata A sorozat A mintavétel neve ideje helyszínei Mintaszám (db) Füred Balatonfüred-Aszófő-Örvényes 7 Füred Felsőörs-Lovas-Csopak-Balatonfüred 7 Tihany Tihany-Pécsely-Balatonszőlős 10 Vászoly Balatonarács-Aszófő-Örvényes-Vászoly 11 Tihany Tihany (Külső-tó)-Balatonfüred 19 Füred 1 újra Balatonfüred-Örvényes 5 Bfüred Felsőörs-Lovas-Csopak-Balatonarács-Tihany-Aszófő- Örvényes-Vászoly-Pécsely-Balatonszőlős 23 Újra Felsőörs-Lovas-Csopak-Balatonarács-Balatonfüred- Aszófő-Örvényes-Vászoly-Pécsely-Balatonszőlős 28 15

16 9. ábra: A Balaton-felvidéki munkaterület térképe a mérési sorozatok feltüntetésével

17 3.2. A térség fejlődéstörténete ([1] [2] [3] [7] alapján) A térség legrégebbi képződményei a földtörténeti ÓIDŐBŐL / millió év/ származnak. Ez időszakban a mai Európa jelentős részét tenger (az Ős-Tethys) borította. SZILURKORI / millió év/ tengeri üledékekből keletkeztek az Alsóörs-Lovas- Balatonalmádi, Révfülöp-Kővágóörs között húzódó Balaton-parti fillit vonulat palás kőzetei. A KARBONBAN / millió év/ lezajló variszkuszi hegységképződés hazánk területére is kihatással volt: a hegységképző erők hatására egyrészt megkezdődött a korábban lerakott tengeri üledékek gyűrődése, kristályosodása, másrészt hazánk egy részén a tenger alól való kiemelkedés következtében lepusztulás indult meg a trópusi éghajlaton. Ez a lepusztulás a PERMI / millió év/ időszakban is folytatódott, bár a jellege Európa északabbra tolódása s az emiatt kialakuló száraz, félsivatagi jellegű környezet hatására megváltozott. E korszakból való az Aszófő-Balatonfűzfő, Badacsonyörs-Zánka térségében sok helyen megtalálható vörös homokkő, mely főként folyóvízi hordalékokból képződött az évmilliók folyamán, s melynek vöröses színéért a benne lévő a hematit és goethit felelős. A földtörténeti KÖZÉPIDŐ / millió év/ során aztán e terület földtani felépítése színesebbé válik. A TRIÁSZ / millió év/ korban a lepusztult Variszkuszihegységrendszer maradványait és hazánk területének jelentős részét is sekély tenger (a Tethys) önti el. A mai Dunántúli-középhegység területén egy hatalmas tengervályú alakul ki, melyben elkezdődött a finomszemcsés törmelékek, karbonátok lerakódása. Ekkor halmozódik fel annak a több ezer méter vastag mészkő és dolomit tömegnek a legnagyobb része, amely annyira jellemző e terület hegységképző kőzeteire és ekkor keletkezik a bekövetkező tengerszint-emelkedés során a tengeri állati szervezetek maradványait tartalmazó márga réteg is. A KRÉTAKOR / millió év/ elején az addig egységes medence tágulásos szerkezeti mozgások hatására széttagolódik, a létrejövő kisebb medencékben folytatódik tovább az üledékképződés. Az emelkedési (az ezzel együtt járó lepusztulási) és süllyedési periódusok váltakozásával jelentős szerkezeti és geomorfológiai változások következnek be. A középidő legjelentősebb kőzetei: a már említett karbonátos kőzetek (homokos dolomit, dolomit), a márga, a mészmárga, szulfátásványok (gipsz), a szürke mészkő (mely az oxigénszegény környezetben feldúsult szerves anyagtól kapja jellegzetes színét) és a tufitrétegek (melyek leginkább Felsőörs környékén figyelhetők meg és vulkáni tevékenység nyomait őrzik). Az ÚJIDŐ /65-0,01 millió év/ elején a Dunántúli-középhegység vonalában ismételten megkezdődő lassú süllyedés hatására DNy felől egy tengerág nyomul be a területre, amit e korszak végére az Alpok-Kárpátok egyre jobban kiemelkedő láncolata a Tethys-től teljesen

18 elzárva beltengerré alakít. A beömlő folyók aztán e beltenger vizét fokozatosan hígítva hozzák létre a sekély és édes vizű Pannon-tavat, melyből akkoriban csak a Vértes, a Pilis, a Mecsek és a Bakony magasabb részei emelkedtek ki szigetként. A MIOCÉN /25-9 millió év/ során aztán e tó lassan elsekélyesedik, majd a PLIOCÉNRE /9-2,5 millió év/ teljesen visszahúzódik a Dunántúlról. A Balaton-felvidéket, és a későbbi Balaton-medence vidékét borító, főleg folyóvízi, tavi üledékeket az ekkor végbemenő, az alpi hegységképződéssel összefüggő jelentős kéregmozgások hosszanti DNy-ÉK és erre merőleges ÉNy-DK-i irányban tagolják. Élénk vulkáni tevékenység kezdődik a területen, melynek következtében sok helyen -így a későbbi Balaton északi partján, és a délin Fonyódon és Bogláron - hasadékok mentén felszínre törő bazaltláva rakódik a korábbi (Pannon-tavi) üledékekre. E korból valók a Balaton-felvidék bazalt vulkáni tanúhegyei (pl. Badacsony, Gulács, Csobánc), valamint a vulkánkitörések nyomán feltörő hévforrások működése során keletkező gejzírkúpok (lásd Tihanyi-félsziget), zeolit ásványok. E hévforrások utótevékenységének eredményei a ma is működő hévízi, gulácsi, csopaki és füredi savanyúvízforrások. A PLEISZTOCÉN /2,5-0,15 millió év/ időszak során bekövetkező jégkorszakok idején hazánk végig periglaciális (jégmentes) terület volt. Az éghajlatot e korban változatosság jellemezte: a hűvös periódusok után időnként erőteljesen érvényesült a mediterrán hatás is. A periglaciális éghajlat uralma idején nagyon lecsökkent a középhőmérséklet, a rövid, hűvös nyarakat hosszú száraz telek követték és az északi jégtakarók felől erős, hideg szél fújt. Gyakori porviharok nyomán e korszakban halmozódott fel a lösz (a jégmentes területen lehulló porból), de szintén ebből az időszakból származnak a hegyek peremén lévő lejtőtörmelékek és a lejtők alatti kavicsos, homokos törmelékkúpok. A Balaton-melléki hegyek mai csonka kúp alakját is e korszaknak köszönhetjük: T.i. a pliocénban a felszínre ömlő láva és hamu megvédte az alatta lévő pannon homok és agyag rétegeket a szél és csapadék eróziójától, miközben e laza rétegek a környezetből (lásd tapolcai síkság) m vastagságban lepusztultak. A würm jégkor eljegesedési idején aktív kéregmozgások során a hosszanti és haránt irányú törésvonalak mentén tektonikai süllyedések következtek be, melyek hatására a Balaton-környéki térszín meglehetősen egyenetlenül, több fázisban besüllyedt. Elsőként a tómedence árka jött létre (két fázisban: a Tapolcai-medence északi határától a Nagyberek déli határáig, majd Tihanytól a keleti partig), ami a későbbiekben aztán vízzel töltődött fel. Az enyhe süllyedéssorozat kelet felé egészen a Velencei-tó medencéjéig tartott. Ha a pannon üledékek szintjét nyomon követjük, megbecsülhetjük az akkori süllyedések mértékét is: ezek alapján kiderül, hogy a Balaton-fenék mélysége keletkezésekor méter volt, ami mára kb. 3,5 méter mélységig 18

19 feltöltődött. (Itt jegyezném meg, hogy egyes feltevések szerint ez a pannon korban megindult süllyedés ma is tart, amire a Káli-medencében időnként észlelhető kisebb földrengések utalhatnak.) A későbbiekben (HOLOCÉN /0,15-0,01 millió év/) bekövetkező szárazabb időszak következtében a vízfelszín egy időre majdnem teljesen megszűnt, a tó zöme lápos területté alakult. A tóba benyúló s a tavat két medencére osztó Tihanyi-félsziget a magasabb vízállású Balatonban egykor sziget volt, s csak a vízszint leszállása után kapcsolta az északi parthoz az aszófői nyak. A félsziget alapja Pannon-tengeri üledék, jelentős része azonban vulkáni tevékenység során jött létre. A vulkáni működés után feltörő forró vizű források száznál is több helyen forrásmészkőből és hidrokvarcitból álló sziklaalakzatokat hagytak maguk után. Közülük is legszebb az Aranyház nevű gejzírkúp. A legújabb kutatási eredmények tanúsága szerint a félsziget két tava: a Belső-tó és a Külső-tó egyaránt vulkáni kráterből jött létre. A vulkán megszűnése után kaldera keletkezett, amelybe később agyagos vízzáró réteg rakódott le, és ily módon megtartotta a felgyülemlett vizet. A tó mintegy 25 méterrel magasabban fekszik, mint a Balaton, azzal nincs összeköttetése. Vízének mégis van bizonyos mértékű lefolyása. A tófenék nem teljesen vízzáró, azaz a tóból van elszivárgás is, így a Belső-tó vize a pannóniai homokon átszűrődve eljut a Balatonba is. A szivárgó víz, pl ban földcsuszamlást okozott Hidrogeológiai viszonyok A felszín alatti vízáramlási rendszerek körében a be- és kiáramlási területek elhelyezkedése alapján három alapvető áramlási rendszert különböztethetünk meg: lokális áramlási rendszer (a ki- és beáramlási terület szomszédos), intermedier áramlási rendszer (a ki- és beáramlási területei között legalább egy lokális rendszer helyezkedik el, az utánpótlódási helye nem a fő vízválasztó, és a megcsapolódási területe nem a fő völgy), regionális áramlási rendszer (utánpótlódási területe a fő vízválasztó és megcspolódási helye a fő medence völgye). [26] Ezeknek az áramlási rendszereknek a ki és beáramlási területei a felszínen az egyenetlen topográfiai viszonyok és a változatos lefutású talajvízdomborzat miatt mozaikosan helyezkednek el. Az egymás melletti kiáramlási területek vizei egyaránt közeli és távoli tápterületekről eredhetnek; hasonlóan a szomszédos beáramlási területekről származó víz egymástól távoli helyeken csapolódhat meg. Ennek következtében regionális és lokális 19

20 áramlási rendszerek utánpótlódási és megcsapolódási területei akár egymás mellett is megjelenhetnek a felszínen. [27] 10. ábra: Az áramlási rendszerek klasszikus példája Tóth nyomán ([27] alapján) A Balaton-felvidék jellemzője az ún. szabad tükrű magas karsztvíz, amelynek vízjárása elsősorban a csapadék függvénye. A forráshozamok a csapadékmaximumokra 1-2 hónapos késéssel reagálnak a kút vagy forrás közvetlen környezetének áteresztő képességi tényezőjétől, a Balaton aktuális vízállásától, valamint a helyi mesterséges vízkivételektől függően. A Balaton ugyanis a partközeli zónákban leszívja az esetleges maximumokat és egyben meghatározza a vízszint maximális nívóját is, azaz a karsztvízrendszer erózióbázisa. A szerkezeti, domborzati viszonyok és az áramlási kép tanulmányozásával [13] [28] megállapítható, hogy a Balaton-felvidéken kisebb lokális áramlási rendszerek alakultak ki: pl. Pécselyi-medence, a Balatonfüredtől Balatonalmádiig eső rész, Káli-medence, Balatocsicsóimedence. A lokális rendszerekben a felszín alatti víz jellemzően a magas fekvésű beszivárgási területekről a megcsapoló harántvölgyekben fakadó források, kútcsoportok irányába mozog a 20

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Radon a felszín alatti vizekben

Radon a felszín alatti vizekben Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Az Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége. Balogh Kadosa

Az Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége. Balogh Kadosa Az Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége Balogh Kadosa TARTALOM A K-Ar módszer Mire használható? Laboratóriumunk tevékenysége. Helyünk a világban. Műszeres eredmények. Módszertani eredmények.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem. Természettudományi Kar. A permi vörös homokkő radonkibocsátásának. vizsgálata a Balaton-felvidéken.

Eötvös Loránd Tudományegyetem. Természettudományi Kar. A permi vörös homokkő radonkibocsátásának. vizsgálata a Balaton-felvidéken. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar A permi vörös homokkő radonkibocsátásának vizsgálata a Balaton-felvidéken Szakdolgozat Készítette: BORÁROS VIOLA EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI

Részletesebben

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN

FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN Lenkey László Régészeti geofizika, konferencia, Budapest, 2013. november 5. FÖLDMÁGNESES KUTATÓMÓDSZER I. Min alapszik? 1. Anyagok eltérő mágneses tulajdonságain: 2.

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003. Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán

Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán Baricza Ágnes ELTE TTK, Környezettudomány M. Sc. 1 évf. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. TDK, 2010. november 26. Bevezetés A

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása: N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel

radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2015. április 8-9. Siófok 1 A Bükk-térség karsztrendszerének vizsgálata radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel Csondor Katalin, Geológia

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően

Részletesebben

A természetes radioaktivitás vizsgálata a Soproni-hegységben

A természetes radioaktivitás vizsgálata a Soproni-hegységben A természetes radioaktivitás vizsgálata a Soproni-hegységben Szakdolgozat Aros Gabriella matematika-fizika szak 2003 Témavezető: Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Tartalomjegyzék I. A radon a természetben

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj és vízmintavétel A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj alapelvek szelvényt genetikai szintenként vagy egyenletes mélységközönként kell mintázni (céltól függıen) pl. mérlegszámításoknál

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON SZAKDOLGOZAT Készítette: VÁRADI ESZTER KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Rell Péter, Osváth Szabolcs és Kövendiné Kónyi Júlia Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai Hoffer András, Gelencsér András, Kováts Nóra, Turóczi Beatrix, Rostási Ágnes, Imre Kornélia, Nyirő-Kósa Ilona,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1.1. A különböző szférákban előforduló radioaktív izotópok A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén)

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 4 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak IV. AZ ÁsVÁNYOK (És kőzetek) KELETKEZÉsE 1. BEVEZETÉs Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok

Részletesebben