PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Szeged, 2016.

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Szeged, 2016.

2 Tartalom 1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA AZ OKTATÓ NEVELŐ MUNkA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, eljárásai Alapelvek, értékek Célok és ezekhez kapcsolódó feladatok SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Szociális és állampolgári kompetenciára nevelés (nemzeti értékek, hagyományok tisztelete, kultúrák iránti nyitottság): Személyes kompetencia (hatékony, önálló tanulás, egészséges és kulturált életmódra nevelés, művészeti tudatosság): Kognitív kompetenciák fejlesztése (matematikai kompetencia, természet-tudományos kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, digitális kompetenciák): Kommunikációs kultúra kialakítása (anyanyelvi és idegen nyelvi): Speciális kompetenciák (szakmai képzés alapozása): KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL kapcsolatos feladatok A különböző műveltségi területekhez kapcsolódó feladataink: A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: Szabadidő-szervezés közösségfejlesztési területei: Az iskola hagyományainak szerepe a közösségfejlesztésben A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés feladata Az egészségfejlesztés főbb területei Módszerek, eszközök Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű tanulók: A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók A tehetség kibontakoztatása Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBA VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A diákokkal való kapcsolattartás: A szülőkkel való kapcsolattartás formái Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel: A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA A vizsgaszabályzat célja A vizsgaszabályzat hatálya Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje Az iskolai felvétel és átvétel szabályai Iskolai felvétel: az eljárás menete Az iskola átvételi szabályai Az iskola képzési rendje Az iskolában tartott egyéb foglalkozások

3 A diákszínpad Az iskolai énekkar Sport szakkör: Labdarúgó oktatás: Erdei iskola, projektzáró tanulmányi kirándulások Fekete István-hét ( január vége, február eleje) A mindennapi tanulást kiegészítő képzési formák, korrepetálások A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE A választott kerettantervek megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai folyamatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása A 3-4. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása Az 5-6. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Mindennapos testnevelés szervezése A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei A szociális hátrányok kezelése Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulói értékelés formái: Érdemjegy adása, osztályozás Írásbeli beszámoltatások, korlátozások Hallássérültek értékelése Látássérültek: Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése ( egyéb fogyatékos tanuló) Mozgáskorlátozott gyermekek értékelésének szempontjai: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei a tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskolai egészségnevelés A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak: A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Értékelési hagyományok A jutalmazás és büntetés alkalmazásának elvei: MELLÉKLET

4 BEVEZETŐ ISKOLÁNK JELMONDATA: "... az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszakokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből anynyit kap mindenki, amennyit megérdemel." (Fekete István: Tüskevár) JELKÉPÜNK : A BAGOLY A bagoly Pallasz Athénét, a bölcsesség görög istennőjét jelképezi. A bagoly a sötétséget a vilá- gossággal legyőző tudomány jelké- pe. Bölcs állatnak tartják sok más kultúrában is, mivel éjjeli élet- módját a szorgos tudósok, a böl- csek virrasztásával hozták összefüg- gésbe. Az amerikai bennszülöttek hitvilágában a baglyoknak jós- tehetségük és hatalmas természet- feletti tudásuk van. A keresz- tény hagyomány szerint ez a ma- dár a krisztusi bölcsességet jelké- pezi, amely a sötétben tévelygők között mutatkozik. Fekete István regényalakjait bölcsességre a természet tanította. Regényeinek a bagoly egyik legkedvesebb szereplője. 4

5 "... emberi mivoltunkban mind egyenlőek vagyunk, és mindannyiunknak azonosak az emberi jogaink. Mint emberi lény senki sem kevesebb a másiknál, a helyét és biztonságát mindenkinek meg kell lelnie ezen a földön..." (Pearl Buck: A gyermek, aki soha nem nőtt fel) Az emberi harmónia két dolgon múlik: szeretem-e azt, amit csinálok, és a munkámban sikeres vagyok-e. Erre a harmóniára kell nevelnünk tanítványainkat, meg kell tanítanunk őket arra, hogy tekintsék magukat értéknek, hogy jóban legyenek önmagukkal. Igazi védettséget személyiségük épsége biztosít. Fontos, hogy a gyerekek ne szorongással, félelmekkel terhesen éljék végig iskolás éveiket. Igyekszünk ezért egyszerre szigorú, határozott és ugyanakkor elfogadó, szeretetteljes nevelők lenni. Olyan sokrétű és színvonalas munkát próbáltunk meg felelősséggel tervezni, elsősorban tanulóink érdekeit és szüleik elvárásait figyelembe véve, mely a fent említett harmónia kialakítására törekszik. Az ember része a világnak. Nem korlátlan ura annak, hanem felelőse: munkálkodik benne, törődik vele, gondozza, alakítja. S minden egyes ember felelős a másikért, tisztelettel tartozik a másik ember iránt. Az iskolának több funkciója van, nem kizárólag a tudás átadásának a helye, hanem világképet, emberképet ad. Az iskola élettér: a család, a lakás, a szomszédság, az utca és a természet mellett a tájékozódás, a tevékenység helye. Fontos, hogy jó tartózkodási helye legyen a gyermeknek. Az iskola a tapasztalás helye is, ahol az egyes ember megtapasztalja a szükségszerűséget, az előnyöket és az élet értékét. Ennek a közösségnek a modelljén tanulja meg a gyermek a békés, igazságos, rendezett, felelősségteljes együttélés alapfeltételeit és ismeri meg mindazokat a nehézségeket, amelyeket mindez jelent. Az iskola kísérleti tere egy létező világnak. Ha az iskola élettér, az egész személyiség kell, hogy kibontakozhassék benne, ezért a tanítást tapasztalással igyekszünk kiegészíteni. Ezen gondolatok jegyében készült el iskolánk pedagógiai programja, s ezen gondolatok jegyében szeretnénk munkánkat folytatni, s terveinket megvalósítani. A Szegedi Fekete István Általános Iskola Szegeden a Postás utca 1-3. szám alatt, a körtöltésen kívül, Kecskéstelepen működik. Az intézmény barátságos, szépen parkosított környezetben, jól megközelíthető helyen, a nagy forgalmú utaktól távol található. Környezete szépen parkosított terület, zöldnövényzet veszi körül. Nagy udvara van, melyen fajátékok, mászókák, sportlétesítmények fogadják a gyerekeket. 5

6 1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. AZ OKTATÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Iskolánk névadója: Fekete István Fekete István elsősorban ifjúsági író. Műveiben a természet szeretete, az ökológiai egyensúly megtartására való törekvés, a valós emberi értékek tisztelete (becsületesség, őszinteség, hűség, kitartás, a munka szeretete, humanitás) tükröződik. Történeteiben a jó és a rossz egyensúlyban jelenik meg, ösztönözve ezzel arra, hogy az olvasó megértse az élővilág ellentmondásait, s ő maga is törekedjen a természet harmonikus részévé válni. A könyvek gyermek- és állatszereplői olyan emberi magatartási példákat tárnak elénk, melyek elfogadásra, szeretetre, az élet tiszteletére tanítanak bennünket Alapelvek, értékek Kooperativitás, fenntarthatóság elve Iskolánk csak akkor lehet eredményes, ha érzékeny a felhasználók igényeire, folyamatos és építő együttműködést folytat környezetével. Ha nem elválaszt, hanem összeköt, ha lehetőséget ad az együtt-gondolkodásra, a közös munkára, az alkotásra. Így a gyerekek is megtapasztalhatják az együttműködés szükségességét, annak lehetőségeit, formáit. Az iskola azzal, hogy erre is mintát ad, gyakorlatot biztosít, felkészíti tanítványait a valós világ tényezőivel való együttélésre. Személyközpontúság Erősítjük, fejlesztjük a tanulók pozitív személyiségjegyeit, keressük pozitív adottságaikat, képességeiket. Kiemelten kezeljük tanulóink egyéni sajátosságait, ösztönözzük őket képességeik kibontakoztatására és a megfelelő teljesítményre. Segítjük az iskolánkban tanuló mozgás-, látás- és hallássérült gyerekeket, értékeljük erőfeszítéseiket, példát mutatunk a kölcsönös alkalmazkodásra. Humánum, tolerancia, empátia A tanuló és a nevelő egyenrangú partnerként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. Hangsúlyt helyezünk a gyermeki jogok teljes körű érvényesítésére és védelmére. 6

7 Elfogadjuk és figyelembe vesszük a szociálisan és mentálisan különböző, vagy testi, érzékszervi adottságaikban eltérő, illetve más kultúrájú társakat. Elítélünk minden hátrányos megkülönböztetést, szem előtt tartva a gyermekek mindenek felett álló érdekeit. A szakmai tudás megbecsülése Értékesnek tekintjük a szaktudást, azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyeket tanulással kellett elsajátítani, a tudás átadásának képességét és hasznosítását mások számára. Fontosnak tartjuk az új módszerek megismerését, az iskola szükségleteinek megfelelő önképzést, a hivatástudatot, elkötelezettséget. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve változatos pedagógiai eszközökkel, módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének, viselkedésének, magatartásának kialakítását. A természet szeretete, védelme Iskolánk névadójának szellemében értéknek tekintjük a bennünket körülvevő élő és élettelen környezetet, ennek védelmére, szeretetére, megóvására neveljük tanulóinkat. A természet részeként saját és tanulóink egészségnevelését is szem előtt tartjuk. Hagyományőrzés Őrizzük nemzeti hagyományainkat, ápoljuk hazánk kiemelkedő történelmi eseményeinek emlékét, ezzel erősítve a tanulók nemzettudatát. Fontosnak tartjuk az iskolához, a közösséghez tartozás érzését tápláló hagyományok továbbvitelét. A pozitív tulajdonságok figyelembe vétele A tanulók megítélésében pozitív tulajdonságaikra helyezzük a hangsúlyt. Ezek erősítésével a nem kívánatos magatartási szokások háttérbe szorulhatnak Célok és ezekhez kapcsolódó feladatok A fenti alapelvekhez kapcsolódnak pedagógiai céljaink, melyek: H: hosszú távú, K: középtávú, R: rövidtávú, illetve 7

8 F: folyamatos célok lehetnek. A célok megvalósulásához a tantervi anyag, a tanórán kívüli, a szabadidős tevékenységek során adódó oktatási és nevelési lehetőségek kihasználásával és a személyes példamutatás nevelő hatásával, a pedagógus szakmai autonómiáját figyelembe véve juthatunk el úgy, hogy közben törekszünk tárgyi és módszertani eszközeink folyamatos megújítására. Pedagógiai célok: I. A nevelés területén A másik ember tiszteletére, személyiségének elfogadására, segítségnyújtásra nevelünk. H Fogékonnyá tesszük tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, a társadalom értékei iránt. Megismertetjük tanulóinkkal az aktív környezetvédelem lehetőségeit. H Törekszünk a tanulók eddig szerzett szokásaira alapozva a helyes magatartás kialakítására és az önfegyelem fejlesztésére. H Iskolánk teret és lehetőséget ad a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére. H Segítjük tanulóink egészséges testi, lelki fejlődését. K Törekszünk az érzelmi nevelés erősítésére. H Ápoljuk a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szinten a nemzeti és iskolai hagyományainkat. R Fejlesztjük a szociális és az életviteli kompetenciákat. F II. Az oktatás területén Esélyegyenlőséget biztosítunk iskolánk minden tanulójának. H Segítjük a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlődését. R A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítünk környezettudatos elemi ismereteket, fejlesztjük az ezzel kapcsolatos alapvető képességeket és alapkészségeket, kulcskompetenciákat. H Fejlesztjük a diákok anyanyelvi, matematikai és gondolkodási kompetenciáját, törekszünk kommunikációjuk fejlesztésére. F 8

9 A tananyagtól függően alkalmazzuk a modern tanulásszervezési eljárásokat (kooperatív technikák, projektoktatás, témahét, stb.), és eszközöket. F III. A szakmai tudás területén Törekszünk arra, hogy az iskola dolgozói optimális szakmai felkészültséggel lássák el feladatukat.( IKT eszközök használata, különböző, modern tanulásszervezési eljárások alkalmazása), pedagógusaink folyamatosan gazdagítják szakmai ismereteiket. F A pedagógusok bővítik az integrációval kapcsolatos szakmai ismereteiket. F Törekszünk az önálló tanulói ismeretszerzés képességeinek kialakítására. F Segítséget nyújtunk tanulóinknak a pályaválasztásban. R Közvetítjük az általános műveltség megszerzéséhez szükséges alapismereteket, felkészítjük tanulóinkat a középiskolai tanulmányokra. H Kiemelten kezeljük az anyanyelvi kompetencia fejlesztését, a kommunikációt és a gondolkodásra fejlesztést. F Kiemelten kezeljük az idegen nyelv és a számítástechnika oktatását. R Fejlesztjük az IKT kompetenciákat. F IV. Kapcsolatok területén Célunk, hogy javuljon az iskola pozitív megítélése. R Erősítjük a szülői ház és az iskola kapcsolatát. F Törekszünk a rendszeres és kielégítő információáramlásra. F Fejlesztjük a szociális, az életviteli és állampolgári kompetenciákat. F Az iskola vezetősége motiválja a pedagógusokat, értékeli munkájukat. R V. Tárgyi és személyi feltételek területén Biztosítjuk tanulóink esélyegyenlőségét a tárgyi környezet területén is. K Törekszünk biztosítani az integráció és a korszerű oktatás, nevelés tárgyi és személyi feltételeit. K Lehetőség szerint biztosítjuk a kompetenciák fejlesztéséhez szükséges IKT eszközöket, és a digitális anyagot a tanár saját döntése alapján, szabadon választhatja meg. K 9

10 1.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Iskolánkban a tanítási-tanulási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A személyiség egészséges fejlődése szempontjából cél a személyes kompetenciák fejlesztése Szociális és állampolgári kompetenciára nevelés (nemzeti értékek, hagyományok tisztelete, kultúrák iránti nyitottság): Olyan személyiség nevelése, aki önmaga és mások iránt igényes, akinek fontos az eredményes munka, a tanulás. Ismeri a legfontosabb, a társadalom által elfogadott erkölcsi normákat, ezek alapján törekszik saját egyéniségének, céljainak megvalósítására. Ez a kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele, amenynyiben konfliktusokat is meg tud oldani. Lehetővé teszi, hogy a közélet aktív résztvevői legyünk. Oktató nevelő munkánk során kialakul: a világ megismerésének igénye, nyitottság az élményekre, az esztétikumra; az alkotás, a gondolkodás, a jól végzett munka örömére, a család tisztelete, a szülők, a nagyszülők megbecsülése, szeretete; fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra, kulturált magatartás, kommunikáció és együttműködési készség a közösségben, a magyarság, a szülőföld, a haza nemzeti értékei megismerésének igénye, szeretete, ápolása; a közösséghez való tartozás, az identitás, az alkotmányosság, a törvényesség, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kisebbségek, etnikumok, más népek egyenlőségének, jogai elismerésének gyakorlata. Feladatok: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, valamint meggyőződéssé alakítása. Kiemelt jelentőségű annak tudatosítása, hogy az emberi élet méltósága a legfontosabb. 10

11 Rá kell ébreszteni diákjainkat, hogy a célokhoz értékek tartoznak és tudni kell választani az értékes és értéktelen közül. Tudatosítanunk kell, hogy a pozitív értékek választása, vállalása elszántságot, akaratot, helytállást, türelmet, néha lemondást igényel. Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy a család társadalmi feladata az érzelmi védettség, a gyermeknevelés, az életfeltételek biztosítása. Ezért a harmonikus családi élet megkívánja a családtagok közötti őszinte megbecsülést; a szülők, nagyszülők, testvérek szeretetét, tiszteletét. Feladatunk a tanulók állampolgári nevelése, az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Célunk, hogy érzékennyé tegyük őket a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Fontos, hogy tanulóinknak igényük legyen az osztály- és iskolai közösségben, valamint a helyi közéletben való részvételre. Ennek színterei a tanóra és a tanórán kívüli tevékenységek Személyes kompetencia (hatékony, önálló tanulás, egészséges és kulturált életmódra nevelés, művészeti tudatosság): Diákjaink vállalják saját egyéniségüket, higgyenek önmagunkban, törekedjenek a reális önértékelésre, önbecsülésre, önfejlesztésre. Értsék meg és fogadják el a pubertás kor változásait, legyenek képesek kezelni annak nehézségeit, azonosuljanak a nemi szerepekkel. Tudatosan törekedjenek a testi lelki egészség megóvására, az élet tiszteletére. Alakítsanak ki helyes egészségügyi szokásokat, sajátítsák el a személyi- és környezeti higiénia szabályait; szeressék, védelmezzék a természeti környezetet. Tanulói munkáltatással, önálló ismeretszerzés lehetőségének biztosításával környezettudatos szemléletet alakítsunk ki bennük, fejlesszük az ehhez szükséges képességeket, alakítsuk ki az igényt az ismeretek tapasztalati úton való megszerzéséhez. A személyiségük kialakításában és formálásában a legnagyobb szerepet maga az egyén játssza. Olyan nyitott, önálló, önművelésre képes, helyes önértékeléssel bíró, együttműködésre képes, toleráns fiatalokat kívánunk nevelni, akik rendelkeznek az alapvető erkölcsi normákkal, a döntéshozatalhoz szükséges képességek birtokában vannak, törekszenek az egészséges életmód elsajátítására, felelősségteljesen gondolkodnak a természeti és az épített környezet megóvásáról, őrzik és ápolják nemzeti hagyományainkat. 11

12 Olyan felnőttként szeretnénk látni őket, akik természeti és alkotott környezetével egyensúlyban lévő személyiséggé válva eredményesek a pályaválasztásban és megtalálják az egyéni boldogulásuk útját is. Oktató-nevelő munkánk során: Tudatosítjuk, hogy minden gyermek egyedi és különleges személy, aki folyamatosan fejlődik és változik, s maga is képes ezt a fejlődést befolyásolni. Fontos, hogy ismerje önmagát, bízzon önerejében, törekedjen a helyes énkép kialakítására. Igényt ébresztünk a tanulóban saját személyiségének kibontakoztatására az önfejlesztés módszerével (Erre alkalmas a pozitív gondolkodás és magatartásmód, az önuralom, önfegyelem fejlesztése, akarati tényezők fejlesztése, a lemondás, az áldozathozatal, a kitartó szorgalom, a tűrőképesség, az objektivitásra törekvés, a rendszeres önkontroll, a változtatási készség). A személyiségfejlesztés komplex folyamatában feltárjuk, értelmezzük azokat a hatásokat is, amelyek a tanulókat az iskolai környezeten kívül érik. Törekszünk megtanítani önállóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felkeltjük igényét, hogy tudását és képességeit olyan helyzetek sokaságában használja, melyekben a motiváció és a magabiztosság elengedhetetlen feltételként jelentkezik. Felkeltjük érdeklődését az esztétikai megismerés iránt, illetve az élmények, elképzelések, érzések kreatív kifejezésére ösztönözzük. Feladatok: Feladatunk az egészséges életvitel kialakításához szükséges ismeretek átadása, attitűdök, készségek, döntési képességek fejlesztése, a viselkedés befolyásolása, az életvezetés szempontjából fontos készségek kialakítása. Az iskolai egészségvédelem megköveteli a személyi higiénia megtartását, gyakoroltatja a tanulókkal az önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységeket. Törekszünk arra, hogy a tanulók felmérjék döntéseik, cselekedeteik eredményeit, környezetükre gyakorolt hatását tanórákon és szünetekben egyaránt. Feladatunk, 12

13 hogy a tanulókkal a különböző foglalkozások keretében (osztályfőnöki óra, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások) megtapasztaltassuk a döntési folyamatokat. A változatos iskolai élet megszervezésekor amelyben a tanulás, a játék, a munka és a pihenés összehangolt képet mutat fontos az egyensúly megteremtése a gyermeki tevékenységek között, ez az egyensúly egyben minta is legyen számukra. Biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos testmozgást, testi képességeik fejlesztését (testnevelés órák, sportkörök, séta, játék, stb.). Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek az iskolán kívül is élményhez juthassanak (amennyiben a szülő vállalja a program költségeit, vagy pályázati úton az iskola biztosítani tudja) kirándulás, táborozás, kulturális programok keretében, környezetünk és városunk megismertetésével, természetvédelmi feladatok elvégzésével, és egyéb közös munkálkodással. Arra törekszünk, hogy a tanulók a tervezéstől a megvalósításon, részvételen át az összegzésig, értékelésig részesei legyenek a folyamatoknak. Felnyitjuk a gyerekek szemét a globális problémákra (környezetszennyezés, élőhelyek pusztulása, káros szenvedélyek művelése). Az osztályterem, az iskola belső terei és külső területeinek rendben tartatásával a munka fontosságát tudatosítjuk. A lelki egészségnevelés feladatkörébe tartozik a viselkedéskultúra kialakítása, a személyes méltóság megtartása, a belső egyensúly megtalálása, megőrzése, az önmegismerés, az önkontroll, a frusztráció és a siker kezelése; az önmagáért vállalt felelősség, az önálló magabiztos fellépés; a lelki változások megértése, elfogadása; nemi szerepvállalás, a kudarc és az indulatok helyes kezelése, önfejlesztés, önművelés, tanulási stratégiák elsajátítása. Az egymás közötti viszony, magatartás alapján alakítjuk ki a másokra való figyelés, a támogató kapcsolatok kialakításának igényét; legyen készség szintű a tolerancia mások szokásainak megismerése és tiszteletben tartása közben; a csoportnormák megismerése, elfogadása, a hozzájuk való alkalmazkodás, a szabálykövetés épüljön be a hétköznapi viselkedésükbe; az együttlét élménye érzékenyítse a konfliktustűrő képességüket, segítőkészségüket, és az együttműködést az élet problémáival való megküzdés megtanulása során. 13

14 A nevelői példaadással, a káros szenvedélyek megelőzését szolgáló beszélgetésekkel, előadásokkal, meggyőzéssel óvjuk tanulóinkat a káros hatásoktól (dohányzás, alkohol, drog, stb.). Feladatunk a gyermeki kíváncsiságra építve az intellektuális-művelődési igény felébresztése. Így fejlesztjük önálló ismeretszerzéshez szükséges képességeket. Fel kell ismertetni, hogy tanulás minden olyan folyamat, amely az ismeretek, készségek, képességek elsajátítását, fejlesztését eredményezi. Ez olyan szakadatlan folyamat, melynek eredménye a tudás, a műveltség. Így valósul meg esztétikai szemlélődés során az esztétikai érzék fejlesztése, az élmények befogadása során az alkotás igénye, és az ember saját megnyilvánulásaival kapcsolatos igényesség. Fejlesztjük tanulóink szépérzékét szülők támogatásával megvalósuló színházlátogatással, zenehallgatással, filmvetítéssel, művészi tevékenység biztosításával, s nem utolsó sorban a kulturált tárgyi környezet biztosításával. Ennek a színterei a tanóra és a tanórán kívüli tevékenységek Kognitív kompetenciák fejlesztése (matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, digitális kompetenciák): Olyan képességeket, készségeket alakítunk ki, amelyekkel tanulóink képessé válnak a továbbtanuláshoz szükséges ismeretanyag megszerzésére, a továbbépíthető tudás elsajátítására. Fejlesztjük a megfigyelő-, koncentráló képességet; törekszünk a kíváncsiság, érdeklődés fenntartása, fokozására. Erősítjük a tanulási motivációt. Tapasztalati úton szerzett ismereteket nyújtunk, alapkészségeket alakítunk ki. Diákjainkat felkészítjük az egyéni ismeretszerzésre. Egészséges teljesítmény-központú szemléletet alakítunk ki. A problémamegoldó gondolkodást, a kreativitást fejlesztjük. Igényt támasztunk a folyamatos és sokoldalú önművelésre. Esztétikai, művészeti, erkölcsi értékek felismerésére vezetjük, és megalapozzuk a gyermekek ízlését. Annak felismerésére neveljük őket, hogy az önmaguk és a mások által megszerzett tudás érték és továbbfejleszthető. 14

15 Kialakítjuk a képességet a fogalmak, érzések, tények és vélemények kifejezésére és értelmezésére írásban és szóban, a helyes és kreatív nyelvhasználatra. A természetben lezajló folyamatok magyarázatára és előrejelzések megfogalmazására tesszük képessé. Ezek a kompetenciák segítik az emberi tevékenységek okozta változások megértésében, a fenntartható fejlődésért viselt egyéni és közösségi felelősség megfogalmazásában. Képes legyen az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára. Ismerje meg szűkebb és tágabb környezetünket, és ismeretei birtokában ragadja meg a kínálkozó lehetőségek. Neveljük kreatív magatartásra, újításra való törekvésre, a kockázat vállalásának képességére. Feladatok: Minden tantárgy keretén belül megismertetjük, kiválasztjuk és gyakoroltatjuk a tanulók számára legjobb, a tantárgyak sajátosságaiból adódó tanulási módszereket. Tanítjuk a tanulást. A szülőkkel együttműködve biztosítjuk a rendszeres napi tanulás feltételeit (napközi, tanulószoba, otthoni tanulás). Az adott tantárgy jellegétől függően törekszünk biztosítani a tanulói kísérleteket, szemléltetést, kialakítva a megfigyelések szóbeli megfogalmazását, a racionális gondolkodásmódot. Fokozatosan, egyéni képességekhez mérten, egyre összetettebb feladatok megoldására ösztönözzük tanulóinkat. A problémamegoldó, az ismereteket alkalmazni tudó gondolkodásmód fejlesztése. A gyakorlás, a tapasztalatgyűjtés során a döntéshozás képességének kialakítása. Törekszünk arra, hogy a tanulók rendelkezzenek elemi gazdálkodási, vállalkozói ismeretekkel, alkalmazható tudással a legelemibb háztartási ismeretek körében. Képes legyen célkitűzései érdekében egyéni terveket készíteni és végrehajtani. Ismerjenek meg választható szakmákat. A könyvtár rendszeres látogatásával igyekszünk elősegíteni, hogy a könyvek használata tanulóink életformájává váljon, fejlődjön értő olvasásuk. Ennek színterei a tanóra és tanórán kívüli tevékenységek. 15

16 Kommunikációs kultúra kialakítása (anyanyelvi és idegen nyelvi): Olyan kommunikációs kultúra kialakítása, ami képessé teszi a tanulót az ismeretszerzésre, a tanulásra, az emberi kapcsolatokra, az együttműködésre, közösségbe való beilleszkedésre. A beszéd- és kifejezőkészség fejlesztése: az anyanyelv elsajátítása, az anyanyelvi kultúra és beszédtechnikai képesség fejlesztése, folyamatos szókincsbővítés. A sajátos szóhasználat, szókincs, a szaknyelv megismertetése. Beszédhelyzetnek megfelelő stílus kialakulása. A kapcsolatteremtés képességének kialakítása. A kapcsolattartásban érvényesül az empátia, a tolerancia, a humanitás, az információadás és befogadás képessége. Tanuljon meg szelektálni, elemezni, értékelni! Idegen nyelven is legyen képes kapcsolatot teremteni, más kultúrákat megismerni. Feladatok: A tanulók szép magyar beszédre nevelése, kifejezőkészségük, helyesírásuk csiszolása, minden tárgyi órán. Az egyes tantárgyak szaknyelvének elsajátítása, elsajátíttatása, szabatos használata. A pedagógus irányításával megismerik a tanulók a különböző segédletek (könyvtár, videó, számítógép, internet stb.) kezelését, felhasználását. Fejlesztjük az információ megszerzésének, megértésének és használatának a képességét, a fontos, kevésbé fontos közötti szelekciót. Az iskolában a felnőtt-gyermek, tanuló-tanuló közötti kulturált érintkezés szabályainak betartása, betartatása. A tanulók a mindennapi életben előforduló szituációkban gyakorolják az idegen nyelvet, fejlesztik beszédkészségüket. Ennek színterei a tanóra és tanórán kívüli tevékenységek Speciális kompetenciák (szakmai képzés alapozása): Funkciója, hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást, produktumot hozzon létre. Ezek a produktumok alkotás eredményei, ennél fogva a speciális kompetenciának tág értelemben az alkotóképesség az alapja. Ha adottak a tehetség öröklött feltételei, akkor erősebb motiváció és alaposabb tudás birtokában kibontakozhat a tehetség. 16

17 Feladatok: Az alkotóképesség fejlesztése (fejlesztésre alkalmas tantárgyi tartalmak kiválasztása, egyre komplexebb feladatok nyújtása, felfedeztetés, kísérletezés, szabályalkotás). Tehetséggondozás (változatos szervezeti és módszerbeli megoldások). Pályaorientáció Ennek színterei a tanóra és tanórán kívüli tevékenységek KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Cél olyan közösség létrehozása, amely követelményei és eszményei, szokásai és tradíciói, érintkezési módjai, emberi kapcsolatmodelljei akkor is mintául és értékelési alapul szolgálnak az egyes tanulónak, ha más csoportok, ill. közösségek életében tevékenykednek A különböző műveltségi területekhez kapcsolódó feladataink: A feladatok megvalósítása a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon valósítjuk meg. Nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése: (Nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelés) Kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének ismerete (tantervi tananyagok, közös könyvtár és múzeumlátogatások szervezése, Fekete István hét, projektek feldolgozása, vetélkedők). Hazánk földrajzában való tájékozottság elsajátíttatása (osztály-, ill. iskolai tanulmányutak, erdei iskola). Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismertetése (honismereti séta). A hazánkban és szomszédságunkban élő más népek értékeinek és eredményeinek megismerése, megbecsülése. A természeti környezet megóvására irányuló olyan tevékenységeket szervezünk, melyek során a gyerekek megtapasztalhatják a közösségben, illetve a közösségért végzett munka örömét, ahol alkalmuk van a tevékenységekben való részvételre a tervezéstől a megvalósításon át az eredmények értékeléséig. A tanulók szerezzenek tapasztalatot a közösen, illetve a közösségért végzett munka értékelésében, hogy a természeti és épített környezetünk megóvása szempontjából mindenki tevékenysége fontos, értékelendő, elismerendő. 17

18 Elősegítjük a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Megalapozzuk a nemzettudatot, elmélyítjük a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzük a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárását, ápolását. A közvetlen lakókörnyezet (Kecskéstelep, Szeged) megismerése. A tanulók érdeklődésének felkeltése az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt (angol, német szavalóversenyek, idegen nyelvi vetélkedők). Megismertetjük az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit (szaktárgyi vetélkedők). Nyitottá és megértővé tesszük a tanulókat a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Környezetvédelem: (fenntarthatóság, környezettudatosság) A környezeti neveléssel célunk a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A fenntarthatóság pedagógiájával a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszünk, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanításitanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelést a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatát kiterjesztjük az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegítjük a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjesztjük a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktus-kezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvözzük a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek körét, hiszen csak az ember biológiai 18

19 és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásának, tevékenységének középpontjában szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. Ehhez kapcsolódóan fontos szerepe van az élmény alapú, tevékenység-központú, a környezeti problémákra érzékennyé tevő interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. Kifejlesztjük érzékenységüket környezetük állapota iránt (hulladékgyűjtés, Ciklikusan ismétlődő rendhagyó órák: Föld napja, Állatok Világnapja, Víz napja, Madarakfák Napja). Kialakítjuk a környezetkímélő magatartást, mint a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvet (meghívott szakemberek előadásai, példamutatás). A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak (figyelő faliújságon aktualitások). Kialakítjuk az igényt közvetlen környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására ( szemétszüret, teremdíszítés, saját munkákból kiállítás). Életmódjukban a természet tiszteletét, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvést tesszük meghatározóvá (biciklitúrák, gyalogtúrák, névadónk emlékére rendezett vetélkedők, erdei iskola). Kommunikációs kultúra: Középpontjába az önálló ismeretszerzést, véleményformálást és kifejezést, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességeit állítjuk. Mindezekért elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánjuk kialakítani. Testi lelki egészség: A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését segítjük (sportversenyek, egészségügyi hónap, évenkénti családi hétvége programok, mindennapos testedzés). Ismereteket nyújtunk a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére (elsősegélynyújtási ismeretek, szakkör). 19

20 Iskolánk a személyi és tárgyi környezetével segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják (tömegsport, táncoktatás, rendszeres, szervezett úszás és korcsolyázás). A tanulókat a harmonikus élet értékként való tiszteletére neveljük (családi hétvége, családi életre nevelés-oktatás, média tudatosság). Fejlesztjük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást (integráció a tanítási órákon, illetve a szabadidős programok együtt). A tanulóink megismerik a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Támogatást kapnak a gyerekek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében (osztályfőnöki órák, iskolaorvos, pszichológus előadásai, drogmegelőzési pályázatokon való részvétel). Figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre (osztályfőnöki órák). Pályaválasztás: A továbbtanulásra való felkészítés során átfogó képet nyújtunk a legfontosabb pályákról; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolásához nyújtunk segítséget (üzemlátogatások, meghívott intézményvezetők előadásai, pályaválasztási kiállítás, iskolák nyílt napjain való részvétel) A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: Gyakoroltatjuk a demokratikus működés rendszerét. Felelősséget vállalnak másokért, magukért, önkéntes munkát végeznek. A diákjogok ismeretének megszilárdítása érdekében a diákönkormányzat képviselői tanári segédlettel készülnek fel a területi és országos diákparlamentre. Kölcsönös megbecsülésen alapuló bizalmi viszony kialakítása a diákközösségi munkában (önkormányzati programok). A diákönkormányzat ügyeleti rendszert működtet. A tanulóifjúság demokratikus viselkedési kultúráját erősíti, segít a demokrácia létformájának megtanulásában az eseti diák-önkormányzati üléseken, a többségi szavazási elv fenntartásával. 20

21 A diákság saját érdekeinek jogszerű megfogalmazására való nevelése a következő módon történik: Az alkotó személyiség szabad kibontakozása pl. országos és helyi tanulmányi versenyeken való részvétel támogatásával. A közösségépítő önrendelkezés, iskolai megmozdulások (sportdélután, iskolai bulik, iskolaújság) támogatásával. A szabad cselekvés és művelődés erősítése vetélkedők szervezésével (labdarúgó bajnokság, amőba és malom bajnokság, programokon való részvétel, állami intézmények meglátogatása). A természeti és épített környezet épségének megőrzésére való neveléssel (az évi szokásos hulladékgyűjtések, környezetszépítés, különböző célú gyűjtések állatok, nagycsaládosok, rászorulók javára) Szabadidő-szervezés közösségfejlesztési területei: A szabadidős tevékenység, mint az iskolai élet egyik színtere, szervesen kapcsolódik a napi nevelő-oktató munkához. Jó színterei a közösségek kialakulásának. A szabadidős tevékenység területei: Vetélkedők, versenyek, előadások (délutánonként, hétvégén) Iskolai ünnepélyek, megemlékezések, évfordulók (osztályfőnökök, osztálytanítók, szakos tanárok szervezésében) Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, projektzáró országjárások (osztályfőnökök, osztálytanítók) Sportversenyek. Különösen a csapatversenyek adnak jó lehetőséget a közösségek fejlesztésére, az összetartás, közös érdek jó motivációs lehetőség (családi hétvége) Az iskola hagyományainak szerepe a közösségfejlesztésben Az intézmény hagyományrendszerének egyik fontos eleme az iskola belső képe, mely árulkodik a benne folyó munkáról, az iskola szellemiségéről. Az előcsarnok, az aula, a lépcsőfeljáratok, a folyosók hangulata arról tanúskodik, hogy jól érzik benne magukat azok, akik idejük nagy részét e falak között töltik. A gyermekek munkáiból készülő állandó kiállítások, az iskolagaléria az intézményben folyó színvonalas munka eredménye. A hagyományrendszer másik fontos eleme az a rendezvénysorozat, mely az intézmény névadójához, Fekete Istvánhoz kapcsolódik. Iskolánk 1994-ben vette fel Fe- 21

22 kete István nevét, azóta minden évben a születésnapján megkoszorúzzuk Fekete István mellszobrát, s munkásságával kapcsolatos vetélkedőket szervezünk. Ötévente Szeged városában fotó-, rajzversenyt hirdetünk a névadó tiszteletére. Beléptünk az Ajkán működő Fekete István Társaság tagjai közé, s felvettük a kapcsolatot azon általános iskolákkal, akik ugyanezt a nevet viselik. Névadónk életének minél átfogóbb megismerése érdekében az alsó tagozaton a magyar irodalom tantárgy tematikájába beépítettük néhány művének feldolgozását: 1. osztály: Fekete István regényeiben szereplő állatok képeinek, neveinek gyűjtése. 2. osztály: Természetismeret könyvekből ismeretterjesztő szöveg összeállítása Fekete István regényeiben szereplő állatokról. 3. osztály: A Vuk megismerése. 4. osztály: Fekete István életrajza, jegyzetkészítés, rövid életrajz megtanulása. Leírások készítése állatokról, növényekről. A névadó születésnapján iskolai szintű vetélkedő szervezése az egy - négy évfolyamon is. Az alsó tagozaton a szülőföld megismerése érdekében immár hagyományosan az alábbi tevékenységeket végzik az osztályok: 1. osztály: Ismerkedés az iskola épületével, a benne dolgozók munkájával, az egyes helyiségek nevének megismerése. Az iskola utcájának és a környező utcáknak a neve. Tájékozódás az otthontól az iskoláig. 2. osztály: Az iskola és környékének megismerése. A telep nevének eredete. Szeged nevezetes épületei, látogatás a Móra Ferenc Múzeumban. 3. osztály: Szeged nevezetes szobrai, a készítők neve, nevezetes parkok. Szeged címere. 4. osztály: Szeged híres szülöttei. Szegedi és Szeged környéki hagyományőrző foglalkozások napjainkban. Szeged és a Dél-Alföld. Farsang idején lehetőség szerint évente megrendezi alapítványunk a szülők bálját. Ezen a nagyszabású rendezvényen, annak megnyitójaként bemutatkoznak a gyerekek. Minden év márciusában rendezzük meg hagyományos nyílt bemutató napunkat, ahol megmutatjuk iskolánk jellegzetességeit az érdeklődő szülőknek, kollégáknak, a partner iskoláknak. Az érdeklődő nevelők, intézmények egyeztetés után, külön meghatározott módon (Jó gyakorlataink átadása) nyerhetnek betekintést munkánkba. 22

23 Évente az utolsó tanítási napok egyikén szervezzük a gyermeknapot az iskolában. Ennek szervezését és lebonyolítását a mindenkori nyolcadik osztály látja el. Ezek a programok nagyon változatosak, jól szervezettek, s rendkívül sikeresek. Alkalmanként rendezzük meg városi konferenciánkat, melynek témája a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja. A tanév iskolai ünnepségei átgondoltak, motiválóak, eredményesek, elgondolkoztatóak, személyesek és bensőségesek. Kulturális rendezvényeink lehetőséget adnak diákjainknak, hogy képességeiket bemutathassák. A kiemelkedő teljesítményt elért tanulókat oklevéllel jutalmazzuk év végén. Ünnepségeink Hivatalos: évnyitó, ballagás, évzáró. Állami: március 15, október 6, október 23, június 4. Közösségi: Karácsony, Mikulás, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap, a névadó napja, stb. Világnapok: Föld Napja, Állatok Napja, Víz Napja, Természetvédelmi Világnap, Madarak-fák Napja, Egészségügyi Világnap, Kihívás Napja, Költészet Napja, Zenei Világnap, stb. Hagyományos versenyek: szavalóverseny, szép kiejtési verseny, helyesírási verseny, német, angol szavalóverseny, idegen nyelvi vetélkedő, mesemondó verseny, rajzpályázatok, egészségügyi vetélkedő, stb A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógus munkaköri kötelességeinek tartalmát és kereteit a jogszabályi előírásokon túl az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai alapján az intézményvezető útmutatásai, utasításai alkotják. A pedagógus munkaidő-beosztását, sajátos feladatait a névre szóló pedagógus munkaköri leírás tartalmazza A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli a tanulókat, maximális tekintettel a személyiségfejlődés jegyeire. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, 23

24 a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek dokumentálása, elektronikus napló vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, és a tanítás előtt és után, tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, aktív részvétel a munkaközösségi értekezleteken, feladatokban, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt, szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, együttműködik a gyógypedagógusokkal, a fejlesztő pedagógusokkal, a szurdopedagógussal, tiflopedagógussal, a konduktorral és a gyógytornásszal. 24

25 Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Figyelemmel kíséri az SNI és BTMN tanulók szakértői véleményében foglaltakat, a kontroll időpontját, és szükség esetén a szaktanár segítségével jellemzést készít a tanulóról. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban. Az osztályfőnök sajátos feladatait a névre szóló pedagógus munkaköri leírás tartalmazza EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók életvitelének, magatartásának egészségfejlesztési attitűdjének kialakulását annak érdekében, hogy képessé válja- 25

26 nak testi, lelki egészségük megőrzésére, a veszélyeztető környezeti hatások elkerülésére, illetve csökkentésére Az egészségnevelés feladata Tanulóinkban tudatosítani kell, hogy az egészség természetes állapot, melyet nem célként kell elérni, hanem magatartásukkal, szokásaikkal fenn kell tartani, meg kell őrizni. Meg kell tanítani őket az egészséges állapot, az élet tiszteletére, a betegségek megelőzésének módjára. Legyenek képesek helyes döntéseket hozni az egészséges életvitel kialakítása érdekében. Ismerjék meg a közvetlen környezetükben (a háztartás, iskola, közlekedés) előforduló testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőket. Készüljenek fel vészhelyzetek megelőzésére, kezelésére. A káros függőségekhez vezető szokások, életmódok elkerülése érdekében megfelelő tájékozottságra tegyenek szert. Életkoruknak megfelelően készüljenek a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra, ismerkedjenek meg a helyes szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel Az egészségfejlesztés főbb területei Fontos célkitűzésünk tanulóink egészségének javítása. Ennek érdekében az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeit határoztuk meg: egészséges táplálkozás, a mindennapos testmozgás (szervezett labdarugó oktatás, sport szakkörök: judo, mini tenisz) és a mozgásszervi betegségek csökkentése, a mentális betegségek megelőzése, a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése, családi életre nevelés, az elemi elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek elsajátítását és bővítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát Módszerek, eszközök osztályfőnöki órák (testi higiéné, testedzés fontossága, étkezés szerepe, gyógyszerhasználat, szexualitás, alkoholizmus, dohányzás, drog) tantárgyi órák, problémamegoldó gyakorlatok, oktatófilmek, írott információhordozók elemzése, értékelése 26