ecosystems recovering from disturbances may be sensitive to even modest climatic

Átírás

1 2015. tavasz Hírlevél IV. évfolyam 1. szám ARTICLE Received 22 Aug 2014 Accepted 18 Feb 2015 Published 24 Mar 2015 DOI: /ncomms7682 Increased sensitivity to climate change in disturbed ecosystems György Kröel-Dulay 1, *, Johannes Ransijn 2, *, Inger Kappel Schmidt 2, Claus Beier 3, Paolo De Angelis 4, Giovanbattista de Dato 4, Jeffrey S. Dukes 5,6, Bridget Emmett 7, Marc Estiarte 8,9, János Garadnai 1, Jane Kongstad 2, Edit Kovács-Láng 1, Klaus Steenberg Larsen 2, Dario Liberati 4, Romà Ogaya 8,9, Torben Riis-Nielsen 2, Andrew R. Smith 10, Alwyn Sowerby 7, Albert Tietema 11 & Josep Penuelas 8,9 Témáink Human domination of the biosphere includes changes to disturbance regimes, which push many ecosystems towards early-successional states. Ecological Pályázataink, theory predicts témáink...10 that early-successional ecosystems are more sensitive to perturbationsindiai than mature vendégkutató systems, but az MTA ÖK ÖBI Restaurációs ökológiai Kutatóközponti little evidence újdonságok...2 supports this relationship for the perturbation of climate kutatócsoportjában... change. Here we 10 Gazdasági show igazgatói that vegetation köszöntő...2 (abundance, species richness and species composition) OAKSCAPE across Tölgyes seven fás legelők vizsgálata a Kárpátok Új vezető European a DKI víz- shrublands és üledékkémiai is quite resistant kutatásainak to moderate élén...3 experimental régióban... warming and drought, 10 Elhunyt Dr. andpuky responsiveness Miklós...3 is associated with the dynamic state of the ecosystem, with recently disturbed sites responding to treatments. Furthermore, most ofbotanikus these responses kerti are hírek...11 not Megjelent publikációk, sikerek...4 rapid (2 5 years) but emerge over a longer term (7 14 years). These results suggest that Revised and annotated checklist of the Hungarian aquatic and Rendezvények, konferenciák...13 successional state influences the sensitivity of ecosystems to climate change, and that semi-aquatic Heteroptera with comments on biodiversity Feleslegesen pusztítják a beporzó rovarokat az európai akadémiák trends...4 ecosystems recovering from disturbances may be sensitive to even modest climatic szerint changes Increased Asensitivity research bias to towards climate undisturbed change in ecosystems disturbed might ecosystems...5 the impacts of climate change. Európa egy egzotikus fekete folt thus leadhogyan to underestimation működik egy oftermészetes erdő?...14 Mapping Natura 2000 habitat conservation status in a pannonic salt steppe with Airborne Laser Scanning...6 Limnológiai kurzus a Balatonon OTDK Lamp-lit bridges as dual light-traps for the night-swarming Cseh mikrobiológusok látogatása a Balatoni Limnológiai mayfly, Ephoron virgo: Interaction of polarized and unpolarized light pollution...7 A Víz Világnapja...16 Intézetben A Természet ingyen való jovai...7 ÖK Farsang...17 Egy fa élete A Nagy Fafilm...8 Az MTA ÖK Külső Tanácsadó Testület ülése...18 Akadémiai Ifjúsági Díj...8 Gáborok születésnapi köszöntője Fekete Gábor 85, Vida OTKA: Kovács-Hostyánszki Anikó a hónap kutatója...9 Gábor 80 éves...18 MTA doktori védés témája a hagyományos ökológiai tudás...9 Meglátogatták a Nemzeti Botanikus Kertet az MTA munkatár- Tóth Bence PhD védése sai Institute of Ecology and Botany, MTA Centre for Ecological Research, Alkotmany u. 2-4, 2163 Vacratot, Hungary. 2 Department of Geosciences and Natural Resource Management, University of Copenhagen, Rolighedsvej 23, 1958 Frederiksberg C, Denmark. 3 Norwegian Institute for Water Research, NIVA, Gaustadalléen 21, NO-0349 Oslo, Norway. 4 Department for Innovation in Biological, Agro-food and Forest systems, University of Tuscia, Via San Camillo de Lellis snc, Viterbo, Italy. 5 Department of Forestry and Natural Resources, Purdue University, 715 West State Street, West Lafayette, Indiana 47907, USA. 6 Department of Biological Sciences, Purdue University, 915 West State Street, West Lafayette, Indiana 47907, USA. 7 Centre for Ecology and Hydrology, Environment Centre Wales, Deiniol Road, Bangor LL57 2UW, UK. 8 CSIC, Global Ecology Unit, CREAF-CSIC-Universitat Autònoma de Barcelona, Cerdanyola del Vallés, Barcelona, Spain. 9 CREAF, Cerdanyola del Vallès, Barcelona, Spain. 10 School of Environment, Natural Resources, and Geography, Bangor University, Deiniol Road, Bangor LL57 2UW, UK. 11 Institute for Biodiversity and Ecosystem Dynamics, University of Amsterdam, PO Box

2 Kutatóközponti újdonságok Gazdasági igazgatói köszöntő Molnárné Fejes Edit vagyok, végzettségem tekintve főiskolai és egyetemi diplomával rendelkezem pénzügy-számviteli szakirányú végzettséggel. Bejegyzett mérlegképes könyvelő vagyok, illetve költségvetési belső ellenőri regisztrációval is rendelkezem. Terveim szerint 2015-ben megszerzem az okleveles könyvvizsgálói képesítésemet is. Munkám során éveken keresztül foglalkoztam a felső vezetés döntéshozatalának támogatásával. Szakmai múltam során széleskörű tapasztalatot szereztem a gazdasági szakterületen. Pályafutásomat saját vállalkozásomban (könyvelő iroda) kezdtem, majd a Műemlékek Állami Gondnokságánál (költségvetési szerv) folytattam, mint kinevezett gazdasági igazgató ig, ezután további 1 évig pedig külsős gazdasági szakértőként tevékenykedtem az intézményben azért, hogy az intézmény minél hatékonyabban és gazdaságosabban működjön. Ezt követően visszatértem a vállalkozói szférába, ahol szintén gazdasági vezető voltam a Word Wide Sires amerikai közreműködéssel működő magyar tulajdonú vállalkozásban, melynek fő profilja elsősorban a magyar szarvasmarha-tenyésztés volt januárjában visszatértem az államháztartás területére és felkérést kaptam a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól (költségvetési középirányítói szerv), hogy vállaljak szerepet az intézmény létrehozásában. Ez egy izgalmas feladat volt. A Főigazgatóságnál belső ellenőrzési főosztályvezető voltam, és 27 belső ellenőr munkáját irányítottam, akik a középirányítói szerv alá tartozó 180 db intézményekben végeztek ellenőrzési feladatokat ben kerültem az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) Irodához és a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatócsoportok Irodájához (MTA TKI) ahol belső ellenőrként dolgoztam. Munkám során sokat foglalkoztam a pénzügy-tervezési struktúra kialakításával, terv-tény adatok elemzésével, pénzügyi terv elkészítésével és minden egyéb olyan feladatokkal, melyek segítették a gazdasági-költségvetési szervezetek pénzügyi helyzetének kialakítását, és hatékonyabbá tételét. A vállalkozói és a költségvetési szférában is szereztem vezetői gyakorlatot, ami segíthet abban, hogy a menedzsment szemlélet jobban érvényesülhessen az MTA ÖK-nál is. Munkám fő alapelvét a szakmai feladatok határozzák meg, természetesen a jogszabályok megfelelő előírásainak betartása mellett szabályozottan, rendszerben gondolkodva. Feladataimat, mint újonnan belépő gazdasági igazgató az alábbiak szerint képzelem: 1. Első lépésként a folyamatokat és azok szabályozottságát mérném fel. 2. Fontos feladatnak tartom a Kutató Intézetekben dolgozó kollégák személyes megismerését, ezáltal tapasztalatot szerezni a gyakorlat és az SZMSZ-ben rögzített feladatok elvégzése között, hiszen az SZMSZ átfogó képet nyújt a szervezeti egységek feladatairól. 3. A szabályzatok, belső utasítások megismerésével párhuzamosan szeretném felmérni a szakmai területek legfontosabb feladatait és azok megoldását. 4. Fő célom a Kutatóközpont hosszútávú pénzügyi stabilitásának megteremtése, ennek egyik eszköze az MTA ÖK főigazgatója által az (MTA) irányító szervnek benyújtott intézkedési terv részletes megismerése és annak szükségszerű végrehatása. Az MTA Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó 3 intézmény a Balatoni Limnológiai Intézet, Duna-kutató Intézet, Ökológiai és Botanikai Intézet megfelelő működéséhez szükséges és elengedhetetlen feltétele és legfontosabb feladata a stabil pénzügyi háttér biztosítása, mely elsősorban a gazdasági igazgató feladata és melyben, a költségvetési előirányzat (támogatás) mellett a pályázatokból származó bevételek és a vállalkozási tevékenyégből származó bevételek is biztosíthatnak megfelelő alapot. A Kutatóközpont tevékenységének sokszínűsége megköveteli, hogy a gazdasági vezetés megfelelően összehangolt legyen mind szakmailag, mind pénzügyileg, melyet jómagam szeretnék biztosítani. Munkám során mindig is fontosnak tartottam a menedzsment szemléletű vezetést, a rejtett tartalékok kihasználását. Legfontosabb célkitűzésemnek a fejlődést tartom, még akkor is, ha ez jelentős változtatásokat igényel. Molnárné Fejes Edit - 2 -

3 Új vezető a DKI víz- és üledékkémiai kutatásainak élén A Duna-kutató Intézetben folyó infrastruktúrális és személyi fejlesztés legújabb lépéseként ez év február óta az intézet tudományos tanácsadója Záray Gyula, a kémiai tudomány doktora, egykori Humboldt és Széchenyi professzori ösztöndíjas, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett egyetemi tanár. Az ELTE TTK vegyész szakán végzett, dolgozott korábban a Távközlési Kutató Intézetben, a Fémipari Kutató Intézetben (ALUTERV-FKI). Jelenleg is az ELTE TTK egyetemi tanára, oktat műszeres analitika főkollégiumot vegyész, környezettan tanár és környezettudomány szakos hallgatóknak; környezetanalitika és plazmaspektroszkópia speciálkollégiumokat az ELTE Kémia Doktori Iskola hallgatóinak. Alapítója és elnöke a TTK-n működő Környezettudományi Kooperációs Kutató Központnak, elnöke az MTA Spektrokémiai Munkabizottságának ( ), a Magyar Kémikusok Egyesülete, Spektrokémiai Társaságának (1998-), az MTA Környezetkémiai ( ) és Analitikai Kémiai és Környezetkémiai Bizottságának (2012- ). Eddigi főbb kutatási tevékenységét a környezetkémia (légköri aeroszolok, biofilmek kémiai jellemzése, nehézfémek akkumulációja és transzlokációja növényekben, szerves mikroszenynyezők megoszlása víz-szediment anyagrendszerekben), az analitikai kémia (szilárd minták közvetlen elemanalitikai vizsgálata ETV-ICP-OES/MS és lézerablációs ICP-MS méréstechnikákkal, felszíni, talaj-, réteg- és szennyvizek kémiai minősítése, különös tekintettel gyógyszermaradványok meghatározására) és a megújuló energiaforrások kutatása (biobrikett és biogáz előállítása) területén fejtette ki. Nemzetközi kapcsolatai vannak olasz, német, osztrák, norvég, török és kínai intézetekkel és egyetemekkel. A Duna-kutatóban a víz- és üledékkémiai kutatásokat irányítja, célul tűzve ki a laborok hatékonyságának növelését, új kutatási irányok elindítását. Engloner Attila Elhunyt Dr. Puky Miklós Dr. Puky Miklós 1961.március 10-én született Budapesten. Itt végezte tanulmányait, itt szerzett biológus és angol szakfordítói egyetemi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1986-ban. Végzés után rögtön a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Magyar Dunakutató Állomásán (ma MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézete) kapott biológusi állást, ahol kezdetben tudományos segédmunkatársként, munkatársként, majd haláláig tudományos főmunkatársként dolgozott. Egyetemi doktori értekezését 1992-ben Nehézfémdúsulás Anura populációkban címmel védte meg, PhD értekezését Kétéltűek természetvédelme Magyarországon címmel 2005-ben írta. Munkájának jelentős természetvédelmi irányultsága volt, elsősorban fragmentációs, kolonizációs, inváziós és klímaváltozási kérdésekkel foglalkozott veszélyeztetett állatfajok, tízlábú rákok, kétéltűek és hüllők esetében. Az utóbbi években érdeklődése a legmodernebb molekuláris biológiai módszerek alkalmazása felé is kiszélesedett. Hazai tevékenysége mellett Angliától Nepálig és az USA-ig számos ország természetvédelmi programjaiban vett részt. Oktatási tevékenységet hazai és külföldi egyetemeken is folytatott, az ELTE-n több, mint egy évtizeden át tartott Természetvédelmi ökológia órákat, de külföldi előadásait is jelentős érdeklődés követte Mexikótól Kínán és Dél-Afrikán át Új Zélandig. Az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola tagjaként aktívan vett részt PhD hallgatók vezetésében, hisz szívügyének érezte a tudós társadalom utánpótlásának nevelését, de talán ennél is fontosabb volt számára, mondhatni különleges elhivatottságot érzett a környezeti nevelésre. A Varangy Akciócsoport Egyesület elnökeként rendszeresen szervezett békamentő akciókat, ahol a középiskolásoktól a híres emberekig (pl. Reviczky Gábor, Szarvas - 3 -

4 József színművészek) széles tömegeket megmozgatott a jó ügy érdekében. Ilyenkor az ember állította mesterséges akadályokon átsegítették a varangyokat, hogy az élőhelyükről a szaporodó helyükre tudjanak jutni, majd pedig vissza is. Több éven keresztül szervezett békakoncerteket a Magyar Tudományos Akadémia termeiben, összekötve ezzel a tudományt, művészeteket, köznevelést. Ezeken az alkalmakon neves emberek adtak elő békákról szóló verseket, novellákat, zenés műveket, Miklós pedig vetített a békákról, elmondta a legfontosabb ismereteket róluk, megszólaltatta jellegzetes hangjukat. Nagyon szerette a természetet. Rabul ejtették a szép tájak, vízesések, növények, állatok, melyeket sikerrel kapott lencsevégre. Szép képeiből rendszeresen készíttetett naptárakat, képeslapokat, melyek bevételét jótékony célokra ajánlotta föl, vagy sokszor csak meglepte vele kollégáit, szeretteit, hogy örömteli mosolyt csaljon az arcukra. Tudományos pályáját több mint 110 szakmai értekezés, könyv, könyvfejezet, tudományos közlemény fémjelzi. Alelnöke volt a Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztályának, vezetőségi tagja az Infra Eco Network Europe szervezetnek, tagja a Magyar Hidrológiai Társaságnak, az IUCN ASG-nek és az IAD-nak. Munkásságát számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel jutalmazták, többek között a Pro Natura és a Környezetünkért Emlékplakett, a Tíz Kiemelkedő Fiatal kitüntetés, a Ford Európai Természetvédelmi Díj és a 2011-es id. Entz Géza Díj birtokosa. Szaktudását felhasználták az autópályák építése során is, annak megtervezésekor, hogy hol építsenek különböző vadátjárókat, átereszeket, hogy az út által kettévágott élőhelyek között biztonságosan átjárhassanak, vonulhassanak az állatok. Közvetlenül halála előtt is egy ilyen tanácsadás miatt utazott a trópusokra. Onnan visszatérve érte a súlyos betegség, mellyel nem tudott megküzdeni a szervezete és március 20-án hajnalban eltávozott közülünk, pótolhatatlan űrt hagyva maga után. Megjelent publikációk, sikerek Revised and annotated checklist of the Hungarian aquatic and semi-aquatic Heteroptera with comments on biodiversity trends Ács Éva Boda P, Bozóki T, Vásárhelyi T, Bakonyi G, Várbíró G ZooKeys 501: (2015) UTM hálónégyzetek fajszám szerinti megoszlása (piros = 30 < N, szürke = 20 < N < 30, zöld = N < 10) (N = fajszám) A regionális fauna ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy követhessük a környezeti hatások vagy esetleg a klímaváltozás miatt a makrogerinctelen közösségekben végbemenő változásokat. A vízhez kötődő Heteropterák fontos szerepet töltenek be a vízi rendszerekben, fontos tagjai a vízi ökoszisztémáknak. Ebból kiindulva fontos volt, hogy a hazai vízi- és vízfelszínipoloskák vonatkozásában is mihamarabb elvégezzük a faunisztikai értékelést. A Heteropterák közül két alrend fajai, a vízi életmódú Nepomorpha és a vízfelszínen élő Gerromorpha rend tagjai kapcsolódnak a vízhez. Munkánk során összegyűjtöttük a hazánkra vonatkozó összes publikált szakirodalmat, valamint kiegészítettük saját és a monitoring hálózatból származó adatokkal. Az összegyűjtött adatokból UTM hálónégyzet alapú adatbázist építettünk, melyben minden releváns adat szerepel az 1918-ban megjelent első fajlistától, az 1999-ben megjelenő második fajlistán át, egészen 2014-ig. A publikációnkban közlünk egy naprakész fajlistát, és elemezzük, hogy változott a fajlistánk az első közlésektől napjainkig, értékeljük a kutatottság mértékében és biodiverzitási mintázatokban bekövetkező változásokat, valamint összehasonlítjuk a szomszédos országaink fajkészletét. A naprakész fajlistában 12 család 21 génuszához tartozó 58 faj szerepel, amelyek közül 21 a vízfelszíni, míg 37 a vízipoloskák rendjébe tartozik. A legutóbbi fajlista óta (1999) öt fajjal gazdagodott a hazai fauna. A hazánkat lefedő összes UTM hálónégyzet 66,8 % -ból már van poloska adat, a fajszám a hálónégyzetekben 0 és 42 között mozog. Az UTM hálónégyzetek diverzitás szerinti megoszlásában földrajzi törvényszerűség nem fedezhető fel, a legkutatottabb területekről került elő a legtöbb faj. Az adatbázis alapján elvégeztük a lehetséges fajszám becslését az országra vonatkozóan, ami pontosan megegyezett a megfigyelt fajszámmal (N = 58). Ebből adódóan a közeljövőben jelentős fajszám növekedésre nem számíthatunk, de fajkicserélődés a fajlistában szereplő nem stabil fajok és az invazív és/vagy terjedő fajok miatt lehetséges. A naprakész poloska fajlista és az adatbázis Magyarország területére A Notonecta reuteri reuteri faj újonnan felfedezett, de nem recens adata 80 éves elkészült. Ez megfelelő alapot képez a további vizsgálatoknak, mint az elterjedési mintázatok feltérképezésére, természetvédelmi állapotok meghatározása, természetvédelmi kezelések tervezése. Mindazonáltal továbbra is szükség van faunisztikai jellegű - 4 -

5 alapkutatások elvégzésére, hogy felmérhessük az eddig kevésbé kutatott élőhelyeket és poloskaadattal nem rendelkező (üres) UTM hálónégyzeteket, valamint hogy időben regisztrálhassuk a hazánkban potenciálisan előforduló (várható) fajok megjelenését. Boda Pál Increased sensitivity to climate change in disturbed ecosystems Kröel-Dulay, G. et al. Nature Communications 6:6682 doi: /ncomms7682 (2015). Kísérleti parcellák Dániában Azok az ökoszisztémák, amelyeket valamilyen bolygatás ér, vagy korábbi bolygatásból regenerálódnak, érzékenyebbek a klímaváltozásra, mint a stabil, egyensúlyi állapotban levők. Az Európában hét helyszínen 14 éve folyó klímaváltozás-kísérletek eredményeit összefoglaló tanulmányt a Nature Communications folyóirat közölte. A közlemény első szerzője Kröel-Dulay György, és a társszerzők között van az ÖBI két korábbi kutatója, Kovácsné Láng Edit és Garadnai János is. A klíma alapvetően meghatározza, hogy a Föld felszínén hol milyen ökoszisztémák fordulnak elő, valamint az egyes ökoszisztémák állapotát is. Ebből következik, hogy a klímaváltozás várhatóan az ökoszisztémák változását, idővel lecserélődését vonhatja maga után. Az hogy egy adott helyen ez mikor és milyen lépéseken keresztül történik meg, és hogy mely ökoszisztémák a legérzékenyebbek, a klímaváltozással kapcsolatos kutatások egyik fontos területe. Korábbi elméleti munkák és tereptapasztalatok alapján sejtettük, hogy a gyorsan változó, úgynevezett korai szukcessziós stádiumú ökoszisztémák érzékenyebbek, mint az egyensúlyi állapotban levők, azonban a klímaváltozás vonatkozásában ez eddig elsikkadt. A hat ország kutatóiból álló kutatócsoport tagjaként, a dániai University of Copenhagen kutatóinak vezetésével 1998 óta vizsgáljuk, hogy európai cserjések és cserjésekkel kevert gyepek hogyan reagálnak a kísérletesen szimulált klímaváltozásra: a klímaprognózisokkal összhangban egyes parcellákat melegítettünk, másokat csapadékkizárással szárazabbá tettünk, és természetesen voltak kontroll parcellák is, amelyeken nem manipuláltuk a klímát. A hosszú távú kísérleteink első meglepő eredménye az volt, hogy a vizsgált ökoszisztémák közül csak néhány és csak hoszszabb távon (6-8 év után) reagált a kezelésekre. Amikor alaposabban megnéztük, hogy mi a közös azokban az ökoszisztémákban, amelyek érzékenyek voltak, kiderült, hogy mindegyik egy korábbi bolygatást követően regenerálódik. A holland csarabos egy korábbi vágásból, a spanyol macchia egy, a vizsgálatot megelőző erdőtűzből, míg az egyik dán mintaterületet a vizsgálat ideje alatt érte egy cserjepusztulást okozó kártevőinvázió. Ugyanakkor azok a területek amelyek egyensúlyi állapotban voltak, köztük a Kiskunság nyársarjakkal kevert homoki gyepje, nem reagáltak a sokéves kezelésre sem

6 Úgy tűnik tehát, hogy ha egy ökoszisztémát valami kibillenti az egyensúlyi állapotából, akkor már egy viszonylag mérsékelt klímaváltozás (jelen esetben kb. fél fokos hőmérsékletemelkedés, vagy a csapadék 20%-os csökkenése) is jelentős hatással lehet rá. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatása nem csak az lehet, hogy egy stabil rendszert kibillent az egyensúlyi helyzetéből, hanem hogy egy, már kibillent rendszer regenerációját akadályozza, vagy tereli más irányba. A vizsgálat eredményei arra is felhívják a figyelmet, hogy az a gyakorlat, miszerint a legtöbb klímaváltozás-kísérletetet természetközeli és így viszonylag stabil ökoszisztémában végzik, a klímaváltozás várható hatásainak alulbecsléséhez vezethet. Kröel-Dulay György Mapping Natura 2000 habitat conservation status in a pannonic salt steppe with Airborne Laser Scanning A Natura 2000 hálózat az EU területének mintegy egyötödét teszi ki, és ekkora területen az élőhelyek állapotának monitorozása hatalmas, már-már kivitelezhetetlen feladat. Régóta téma a távérzékelés bevonása ebbe a munkába, és vannak is sikeres kísérletek arra, hogy vegetációtérképekkel, vagy valamilyen ökológiai változó mérésével műholdas vagy légi szenzorokat használjanak. Ugyanakkor a Natura 2000 monitoring az élőhelyek természetvédelmi állapotát (Conservation Status) vizsgálja, nem egyszerűen azok elhelyezkedését vagy élettani tulajdonságait. Egy természetes élőhely állapotát tapasztalt ökológusok látják, sőt érzik a terepen: ilyenkor a helyi növénytársulásokat, egyes környezeti változókat, és az emberi befolyás mértékét összegzik. Minden EU-tagország ebben a szemléletben dolgozta ki a saját Natura 2000 monitorozási útmutatóját, amennyiben kijelölték azokat a fajokat, azokat a jellemző szerkezeti tulajdonságokat, azokat a pozitív vagy negatív emberi beavatkozásokat, amelyeket a terepen mérni kell. A rendszer állapotát ezen változók súlyozott összegeként állítják elő, a magyar gyep monitorozási útmutató például tizenhárom paramétert vizsgál és összegez. Gyakori kritika a távérzékeléssel szemben, hogy ezt a komplexitást, ezt a sok, egymással is összefüggő változót nem lehet szenzorokon és adatfeldolgozáson keresztül megragadni, mégis erre tettünk kísérletet ebben a munkában. A Changehabitats2 Marie Curie IAPP projekt keretében 2012 tavaszán és 2013 nyarán légi lézerszkennelést végeztünk a Püspökladányi Ágota-puszta Natura 2000 területen. A repüléssel párhuzamosan méteres kvadrátban elvégeztük a földi Natura 2000 állapotfelmérést az előírások szerint, a későbbiekben pedig a kvadrátok felét kalibrálásra, felét ellenőrzésre használtuk. Kidolgoztunk egy új szoftvert, amely a bizonytalan halmazok elmélete ( fuzzy elmélet) alapján kategorizálta a szenzoros adatainkat. Ez lehetővé tette, hogy az egyes társulások közötti folytonos átmeneteket, vagy egyes beavatkozások vélhető valószínűségét kiszámítsuk, ráadásul térben explicit módon ábrázolható volt az osztályzás pontossága. A Natura 2000 útmutató által előírt 13 indikátorból 12-re találtunk megfelelő szenzoros adatterméket, egyedül az időbeli változásokat nem sikerült követni. Az egyes paramétereket szintén az útmutató szerinti súlyozással összegeztük, így egy olyan térkép jött létre, amely fél méteres részletességgel ábrázolja a mindenkori Natura 2000 élőhelyállapotot az előírt három kategóriába besorolva (jó, közepes vagy rossz). Az ellenőrzésre elkülönített tíz minta közül nyolcnak az állapotát sikerült ezzel a módszerrel helyesen megbecsülni. A tanulmány jelentőségét az adja, hogy egy terepi felmérés céljára kidolgozott protokollt egy az egyben tudtunk követni a szenzoros adatfeldolgozásban, így a kapott eredmények kompatibilisek az országszerte végzett Natura 2000 monitorozással. A módszer természetesen nem teszi fölöslegessé a terepmunkát, sőt az egyes osztályok definiálásához egyenként kell tanítóterületeket gyűjteni a helyszínen, azonban a lézerszkennelt adatokból előállított térkép lefedi a teljes területet (szemben a mintákra épülő eddigi monitorozási gyakorlattal), a pontossága jól számszerűsíthető, és jól azonosíthatóak az esetlegesen beavatkozást igénylő területek is az élőhelyen belül. Az EU 2020-as Biodiverzitási Stratégiájában célként szerepel a Natura monitorozás hatékonyabbá tétele, amelyben eredményeink alapján a távérzékelés nagyobb szerepet kaphat a jövőben. A Remote Sensing nyílt hozzáférésű folyóiratban megjelent cikk itt érhető el: Zlinszky András - 6 -

7 Lamp-lit bridges as dual light-traps for the night-swarming mayfly, Ephoron virgo: Interaction of polarized and unpolarized light pollution Száz D, Horváth G, Barta A, Robertson B, Farkas A, Egri Á, Tarjányi N, Rácz G, Kriska Gy PLoS ONE 10 e (2015) Kivilágított hidak mint a dunavirág ökológiai csapdái 2012 és 2013 augusztusában több kísérleti napon is vizsgáltuk a védett dunavirág késő esti rajzását Tahitótfalunál. Megfigyeltük, hogy a Duna középvonala menti kompenzációs repülésüket végző nőstény kérészek a hídhoz érve feltorlódtak, amit azzal magyaráztunk, hogy a híd tükörképe megszakította a folyó vízszintesen poláros jelét, ami korábban vezette őket. A feltorlódó kérészek ezután (fototaxisuk által vezérelve) a hidak előteréből a világító hídlámpákhoz repültek, majd egészen a híd aszfaltútjáig érő, örvénylő csóvákat alakítottak ki azok körül. Az örvénylés után milliónyi kérész szállt és petézett le a hídra, mivel az aszfaltút által visszavert erősen és vízszintesen poláros fény vizet utánozva megtévesztette őket. E kivilágított híd az első olyan bizonyítottan létező ökológiai csapda, ahol a hagyományos ökológiai fényszennyezés és a poláros fényszennyezés együtt gyakorol káros hatást a sötétedés után rajzó vízirovarokra. Kézenfekvő megoldás lenne a hídlámpák rajzás idejére történő lekapcsolása, ez azonban közlekedésbiztonsági okokból nem kivitelezhető. Elvégzett terepkísérleteink azonban azt mutatják, hogy a vízszintesen poláros fényforrás 5-10-szer több dunavirágot vonz, mint a hagyományos, polarizálatlan párja. Ha tehát a híd oldalára vízszintesen poláros reflektorokat szerelünk fel, akkor kísérleteink alapján azt várjuk, hogy a kérészek ezt vonzóbbnak találva nem repülnek fel az aszfaltút feletti lámpákhoz, hanem ezek körül képeznének örvényeket. Ennek köszönhetően az utódgeneráció megmenekülne, a kérészek ugyanis így petéiket nem az aszfaltútra, hanem a Duna vizébe raknák le. Kriska György Örvénylő kérészcsóvák a híd lámpáinál és az aszfalton kiszáradó rovartetemek (Kriska György felvételei) A Természet ingyen való jovai A világ első ismert explicit ökoszisztémaszolgáltatás-említése Az ökoszisztéma-szolgátatás egy viszonylag friss fogalom, bár az emberiség születésétől fogva tudatában van annak, hogy környezetünk biztosítja életünk alapjait. A székely falutörvények feldolgozása közben találtunk egy meglepő szövegrészletet Imreh István tanulmányában (Imreh 1993). Egy székely atyafi így fogalmazott egy 1786-os okiratban: Micsoda szükséges jókat akarván az Emberi Társaságban, és micsoda hasznos légyen mind különösen mind pedig közönségesen az Erdőnek Conservatioja, azt megbizonyítják a mindennapi fával való élések; nevezetesen a mindennapi tűz, minket elfedező hajlékunk szükséges volta és járás-kelésre nézve elkerülhetetlenül megkévántató szükséges eszközök. Ezen, Természet ingyen való Jovaival pedig mely igen visszaéljenek a lakosok a makktermő és épületnek való fáknak helytelenül, ideje előtt való leerdőlésekkel a következő posteritásnak igen nagy praejudiciumára, nyilván vagyon. Rajz: Hegyi (1978) után módosítva, fénykép és montázs: Molnár Ábel - 7 -

8 Ez az adat 80 évvel megelőzi a Mooney és Ehrlich által ismert legrégebbbi adatot (G.P. Marsh, 1864), amit egy friss összesítő tanulmány (Gómez-Baggethun et al. 2010) is mint legrégebbit ismertet. A székely falutörvények tanulságos példatárát adják annak, hogy egy közösség hogyan tudja tagjai közös döntéshozatalával, ugyanakkor tagjai egyéni érdekei ellenében megőrizni és hosszú távon fenntarthatóan hasznosítani erőforrásait. E századi erdélyi közösségek hagyományos ökológiai tudásáról írtunk cikket a Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine-ben (Molnár et al. 2015). Molnár Zsolt és Biró Marianna Filmklub az Akadémián- Egy fa élete A Nagy Fafilm Az MTA Székházában újraindult a tudományos ismeretterjesztő filmklub április 8. és június 3. között nyolc alkalommal szerveznek filmvetítést és hozzá kötődő beszélgetést. A sorozat célja, hogy egy-egy tudományos ismeretterjesztő vagy dokumentumfilmben felvetett témán keresztül a közönség megismerkedjen az adott tudományterülettel. A filmvetítések utáni beszélgetéseken szakértők segítenek eligazodni az adott kérdéskörben május 13-án Molnár Attila Dávid: A Nagy Fafilm (2014) című filmjét vetítették. Magyarország egyik leghatalmasabb, a Gerecsében lévő öreg kocsányos tölgyének életét meséli el a film. Korszerű filmes technikával négy évszakon keresztül örökíti meg a közel 400 éves, 522 cm-es, 17 tonnás famatuzsálem körüli színes, gazdag Fotó: mta.hu élővilág történéseit. Hernyók, bogarak, madarak, pelék és más állatok menedéke, élelme a faóriás. Puszta létével ezernyi másik faj fennmaradását biztosítja. A vetítés utáni beszélgetés vendégei voltak: Ódor Péter, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója; Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos osztályvezetője; Molnár Attila Dávid, a film rendezője; Tóth Zsolt Marcell, a film producere. A szerencsén túl e fák megmaradása egyfajta tudatosságnak is köszönhető. A hazánkban található nagy fák jó része gyakran látogatott helyen található. Ezeknek a fáknak a jelenléte nagyban kapcsolódott a múltbeli gazdálkodáshoz. A legelőerdőkben vagy fás legelőkön fontos volt, hogy maradjanak meg nagy fák, egyrészt a termésük, a makk miatt, másrészt pedig a jószágok árnyékolása, pihentetése miatt - mondta el Ódor Péter, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója. - Számos fát ezért tudatosan hagytak meg. A filmben szereplő, a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben található fa is egy ilyen, felhagyott legelő fája. Régen marhákat legeltettek körülötte, az állatok ott deleltek a fa alatt - tudhattuk meg Molnár Attila Dávidtól, a film rendezőjétől. Ezeknek a fáknak a koronáján is látszik, hogy korábban egyedül álltak, és csak az idők során nőtt fel körülöttük az erdő. Rengeteget dolgoztunk a filmen, mégis csak a felszínt súroljuk azzal, amit sikerült bemutatnunk benne - fűzte hozzá a rendező. Körülbelül annyit, amennyi a fa egyetlen ágának egyetlen napján történik. Forrás: mta.hu Akadémiai Ifjúsági Díj Tizenöt fiatal kutatónak nyújtotta át Török Ádám, az MTA főtitkára az Akadémiai Ifjúsági Díjat az MTA Székházában tartott ünnepségen. A számos tudományágat képviselő történész, néprajzkutató, kémikus, fizikus, matematikus, biológus díjazottakat köszöntve reményét fejezte ki, hogy az elismerés erősíti a kutatói pálya iránti elhivatottságukat. A tudományos életpálya egyes szakaszai nagyon különböznek egymástól. Az első évek különösen nagy erőfeszítéseket kívánnak, miközben az eredmények általában később születnek meg fogalmazott az MTA főtitkára.török Ádám ugyanakkor kiemelte, hogy a tudományos munka, az új felismerések öröme már a kezdetektől e munka velejárója. A Magyar Tudományos Akadémia számára fontos a tudományos utánpótlás, az Akadémiai Ifjúsági Díjjal a kutatói pályájuk kezdetén járók kiemelkedő eredményeit ismeri el tette hozzá, és reményét fejezte ki, hogy a díj erősíti az azt elnyerők tudományos életpálya iránti elkötelezettségét

9 Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia a fiatal kutatók kiemelkedő tudományos dolgozatának elismerésére hozta létre. A díjra az adott tudományterületen kiváló, egyéni vagy csoportos munkával elért eredménnyel lehet pályázni. A pályaműveket az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) tudományterületileg illetékes szakbizottságai rangsorolják. Véleményük alapján az AKT javaslatot tesz az MTA elnökének, aki dönt a díjazottak személyéről. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára Lovász László, az MTA elnöke és Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese jelenlétében a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére létrehozott Akadémiai Ifjúsági Díjat adott át többek között Boda Pálnak, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet tudományos munkatársának Vízirovarok diszperziós sajátságai című pályamunkájáért. Forrás: mta.hu OTKA, március: Kovács-Hostyánszki Anikó a hónap kutatója Kovács-Hostyánszki Anikó a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Központjának Ökológiai és Botanikai Intézetében dolgozik, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa. Elsősorban a rovaroknak köszönhető növényi beporzást és a vadméhek ökológiáját tanulmányozza. Részt vesz a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló A klímaváltozás hatásai a növény-ízeltlábú kölcsönhatásokra egy európai biodiverzitás gradiens mentén című OTKA-projektben. Tavaly elnyerte a Junior Prima Díjat. Az OTKA a március hónap kutatójának választotta, a vele készített interjút az alábbi honlapon olvashatják el: szerk. MTA doktori védés témája a hagyományos ökológiai tudás Molnár Zsolt az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársa sikeresen megvédte akadémiai doktori disszertációját A hagyományos ökológiai tudás etnotájökológiai értékelése címmel. Az utóbbi évtizedekben a világban sokfelé megkezdődött a hagyományos ökológiai tudás természetvédelmi célú felhasználása is. Ennek több oka van: (1) egyrészt kiderült, hogy a biológusok, természetvédők nem rendelkeznek elegendő tudással a megfelelő természetvédelmi kezelések kidolgozásához és végrehajtásához (tudáshiány van); (2) másrészt az alapkutatások során kiderült, hogy a hagyományos ökológiai tudás hatékonyan felhasználható a kezelések kapcsán. A doktori mű bírálói Borsos Balázs, az MTA doktora, Szabó T. Attila Ellák, a biológiai tudomány doktora, és Varga Zoltán Sándor a biológiai tudomány doktora volt. A doktori mű és a bírálatok elérhetők: Forrás: okologia.mta.hu Tóth Bence PhD védése Tóth Bence - a Duna-kutató Intézet munkatársa május 6-án sikeresen védte meg A lebegőanyag és a mederanyag anyagforgalmi szempontú elemzése a Dunában Kismaros és Paks között, valamint az Ipolyban és két börzsönyi patakban című doktori disszertációját, mely alapján a Debreceni Egyetem doktori tanácsa summa cum laude minősítéssel odaítélte számára a doktori címet. Az értekezés a mederanyag jellemzői és az élővilág (elsősorban bentikus szervezetek) közötti kapcsolatok kérdéseit tárgyalja. Az eredmények a gyakorlatban jól felhasználhatóak a szabályozott vízfolyások természetvédelmi célú rekonstrukciójához, így segítséget nyújtanak vizeink jó ökológiai állapotának eléréséhez. szerk

10 Pályázataink, témáink Indiai vendégkutató az MTA ÖK ÖBI Restaurációs ökológiai kutatócsoportjában Dr. Anand Narain Singh restaurációs ökológus, a Panjab Egyetem botanika tanszékének munkatársa három hónapig vendégkutatóként dolgozott az MTA ÖK ÖBI Restaurációs ökológiai Kutatócsoportjában. Dr. A. N. Singh kutatási területe elsősorban a degradált szén bánya területek restaurációja. India Singrauli régiójában mintegy 8000 ha a korábban száraz trópusi erdőkkel borított, de a bányászati tevékenység miatt leromlott területek kiterjedése, ennek a hatása a globális felmelegedés szempontjából sem elhanyagolható. A. N. Singh tevékenysége ezen felül a restaurációs ökológia több területére is kiterjed pl. a talajok leromlására és restaurációs lehetőségeire. A vendégkutató fogadását az Indiai és a Magyar Tudományos Akadémia közötti együttműködés - Bilateral Exchange fellowship Programme INSA-HAS tette lehetővé novemberétől 2015 január végéig dr Török Katalinnal, a Restaurációs ökológiai kutató csoport vezetőjével dolgozott együtt. a Functional role of plant species for Ecological Restoration of Hungarian Grasslands kutatási programban. Forrás: okologia.mta.hu OAKSCAPE Tölgyes fás legelők vizsgálata a Kárpátok régióban: eredet, dinamika és természetvédelmi értékek A kutatás a legeltetés és a tölgyesek kapcsolatát, a fás legelők történetét és természetvédelmi értékeit vizsgálja a Kárpátok hegylábi vidékén. Mintaterületei a lengyelországi Pogórze Przemyskie területén, egy másik D-Ny Ukrajna Kárpáti régiójában, Magyarországon a Dél-bükki Cserépfalu és az erdélyi Homoródkarácsonyfa körzetében találhatók. A legeltetés során egy, különböző méretű tölgyesekből és nyílt gyepekből álló, sajátos tájkép alakult ki az erdővel borított vidékeken. A legeltetés következtében a zárt erdővel borított területek mellett nyílt, napfényes gyepterületek találhatóak, amelyek élőhelyként szolgálnak a meleg és fénykedvelő élőlények számára. A hagyományos legeltetést már több ezer éve folytatja az ember egész Európában, így a Kárpátok régiójában is. Az utóbbi évtizedekben számos vidéken felhagyták ezt a fajta tevékenységet, ezért a meleg és fénykedvelő fajok száma elkezdett visszaszorulni, de többnyire mai napig kimutatható a növényzet (melegkedvelő fajok jelenléte) alapján, az, hogy ott egykor legeltetést folytatattak. Például mai napig felismerhetőek azok az erdőkön is átvezető hajdani legeltetési útvonalak melyek Erdélyt és a lengyelországi Pogórze Przemyskie tájait is összekötötték. A kutatás célja a Kárpáti régió ilyen típusú tölgyes biodiverzitásának összehasonlító vizsgálata több élőlénycsoporton (aljnövényzet, zuzmók, ízeltlábúak), a tölgyek biometriai jellemzőinek, korának és történetének kutatása, különös tekintettel a hozzájuk kötődő növénytársulások és termofil fajok szüntaxonómiai státusának meghatározása. A helyi környezeti tényezőknek a termofil tölgyesek regenerációs potenciáljára gyakorolt hatásának meghatározása. A projekt fő vezetője: dr hab. inż. Andrzej Bobiec, a projektet vezető intézmény: Rzeszowski Egyetem. Az MTA ÖK ÖBI részéről dr. Mázsa Katalin, tudományos menedzser, Ádám Réka és Varga Anna tudományos segédmunkatársak. A 2014-es előkészítést követően 2015-ben a botanikai, és faállomány felvételezést folytatják és a legeltetési kísérlethez a területet készítették elő. Mázsa Katalin

11 Botanikus kerti hírek Munkatársainkról Kósa Géza osztályvezető, 2015 január 22-én Kecskeméten az Alföldi faiskolások egyesületének szakmai konferenciáján a Faiskolai termesztésre és kiültetésre alkalmas dendrológiai növények címmel tartott előadást. Február 19-én pedig a Nyugat Dunántúli Díszfaiskolások Szövetsége, a MAKEOSZ és a MAKERT éves közgyűlésén : Méltatlanul mellőzött dendrotaxonok hazai alkalmazásának lehetőségei című előadása hangzott el januárban elindult Fráter Erzsébet gyűjtemény kurátor bibliai növényekről szóló rádiós műsor sorozata a Mária Rádióban mely havi rendszerességgel jelentkezik, és egész éven át tart. A műsorban a bibliai növények kerülnek feldolgozásra botanikai és kultúrtörténeti vonatkozásban. Január végén, Lunk Gergely gyűjtemény kurátor, Thalmeiner Tünde kommunikációs programfelelős, Tóth Zsófia kaktuszház Düsseldorf Botanikus kert, trópusi ház felelős németországi szakmai utazáson vettek részt. Meglátogatták az IPM Essen szakmai kiállítást, az esseni Grugaparkot, a düsseldorfi, tübingeni, müncheni botanikus kerteket. A szakmai kapcsolatok elmélyítésére, tapasztalatcserére és új kapcsolatok kialakítására adott alkalmat a látogatás. A meglátogatott gyűjteményes kertek felajánlásai kapcsán 20 sziklakerti és 80 üvegházi taxonnal bővültek a Nemzeti Botanikus Kert gyűjteményei. Hírek, események Új ízléses fakorlátok kerültek ki a műrom védelmére. Családos belépőjegy került bevezetésre illetve lehetővé vált a bankkártyás fizetés és az OTP szép kártya használata a jegypénztárban. A kertünk bejáratánál elhelyezett táblákat májusban újakra cseréltük, az Ökológiai és Botanikai Intézet arculatának megfelelő táblát kapott. A Nemzeti Botanikus Kert pedig méretesebb, új grafikával ellátott táblája a kőkerítés fölé lett elhelyezve, a főútról jól látható helyre. Kora tavasszal a geofitonok virágzása, április 10 és május 1. között pedig tulipán nyílásának látványa több ezer látogatót vonzott a kertbe a hétvégi napokon. A virághagymákat késő ősszel ültették el kertészeink. Május közepén a virágágyások megújulnak, a tulipánok helyére több tízezer egynyári virág kerül, mely őszig színest díszt ad a kertnek. Új bejárati táblák Tulipánvirágzás

12 Május között dr Shi and dr Bai a Kínai Tudományos Akadémia botanikai intézetének (Peking) kutatói a Nemzeti Botanikus Kert hivatalos vendégei. Munkatársaink szakmai programok keretében kalauzolják a két vendéget hazánk legfontosabb gyűjteményes kertjeiben, termesztő üzemeiben. Ritka mennyiségben nyílnak a korbácsliliomok a kertben. A tiszakürti arborétumból kerültek az óriás korbácsliliom (Eremurus robustus) tövek a kertünkbe. Az idei évben virágzásuk különösen látványos, más évekhez képest. Újra tagjai lettünk a BGCI-nak (Botanical Garden Conservation International), mely a Nemzetközi Botanikus Kertek Szövetségeként a legrangosabb nemzetközi szervezett. Kertünk tagja volt sok éven keresztül a szervezetnek, nagyon sok szakmai kapcsolat alakult ki a BGCI tagjaival, vezetőségével. Idén újra lehetőségünk nyílt arra, hogy megújítsuk tagságunkat és minden szakmai kiadványhoz, fórumhoz hozzáférhessünk, melyek nagy mértékben segíti munkánkat, kertünk láthatóságát nemzetközi szinten. Januárban Seed banking in the Carpatian Bassin c. cikk jelent meg a BGCI kiadványában, a BG Journal februári számában. Szerzők: Halász Krisztián, Kósa Géza, Lunk Gergely, Halászné Szakács Éva, Thalmeiner Tünde, Török Katalin, Zsigmond Vince. Május 15-én a Karbonházban került megrendezésre a Magyar Botanikus Kertek Szövetségének közgyűlése, melynek elnöke KÓSA GÉZA, kertünk vezetője. Óriás korbácsliliom (Eremurus robustus) MABOSZ közgyűlés Gyűjteményeink fejlesztése A tél folyamán nagy léptékű faápolási munkák zajlottak a dendrológiai gyűjteményben, termetes méretű borostyán tövektől lettek megtisztítva értékes fáink. A műrom környékén a tiszafák nagymértékben vissza lettek vágva, ifjítás céljából, illetve ezzel a műromra jobb rálátás lett biztosítva. A dendrológiai gyűjteménybe 280 újabb növény került eltelepítésre a kora tavaszi időszakban. Az üvegházak környékén található évelő gyűjtemény ágyásainak teljes rekonstrukciója elkezdődött melynek célja a gyűjtemény növényeinek jobb körülmények biztosítása illetve a Karbonház előtti tér jobb kihasználása. Az áttelepítés kb. 800 taxont érint, és több hónapig eltart. Kertészeink fokozatosan szedik fel a növényeket, megtisztítják a töveket, beültetik ideiglenesen cserepekbe vagy egyenesen az új kijelölt helyre. Az üvegházi gyűjtemény 80 új páfrány és orchidea taxonnal Téli faápolási munkák bővült, mely a németországi botanikus kertek felajánlása során került hozzánk. Januárban Pákó Gyula elhalálozott kaktuszgyűjtő családja, kertünknek ajánlotta fel a gyűjtő évtizedes jól adatolt gyűjteményét. A kaktuszok beültetése, jeltáblázása fokozatosan történik, a már meglévő állományba integrálva őket. Márciusban Szutorisz Gyula kaktuszgyűjtő, több könyv szerzője sok évtizedes kaktusz gyűjteményét felajánlotta a Nemzeti Botanikus Kertnek. Jól adatolt, minden szakmai szempontnak megfelelő gyűjteményének teljes anyaga májusban megérkezett kertünkbe, a beültetés folyamatosan zajlik. A sok télálló kaktusz lehetőséget ad arra, hogy egy nagyobb méretű télálló kaktuszkert is ki legyen alakítva a kaktuszház előtt. A rendszertani gyűjteményben a nősziromfélék (Iridaceae) és a sásfélék (Cyperaceae) ágyások teljes felújítása történik. Kertészeink kiásták az évelő növényeket, átmenetileg edényekbe ültetik. A földet 20 cm mélységben eltávolítják és helyette új tápanyagban gazdag talaj kerül az ágyásokba. A botanikus kerti maglabor több hónapos munkájának eredménye az Index seminum (magkatalógus), mely a nemzetközi magcsere program részeként, minden évben kiadásra kerül, ezúttal a 61. alkalommal. Az idei évben taxon került be a katalógusba és 650 gyűjteményes kertnek lett kiküldve, a világ minden tájára. A magok gyűjtése a botanikus kertben, különböző magyarországi és kárpát-medencei területekről történt illetve külföldi expedíciók kapcsán. Kósa Géza és Fráter Erzsébet es iráni expedíciója során 18 taxon került be a katalógusba

13 Programok, rendezvények Január 22: Kerttörténeti sétát tartottunk a Magyar Kultúra Ünnepe alkalmából. A program az MTI Pest megyei programajánlójában kiemelt helyen szerepelt. Március 21: Víz világnapján, az Outdoor Mission szervezésében létrejött rendezvényen vettünk részt Szigetmonostoron, ahol kertünk vízi élővilágával kapcsolatosan interaktív játékokat, posztereket állítottunk ki. Több mint 500 diák látogatta meg a standunkat Április 4-5: Húsvét: Időszaki mese tanséta várta látogatóinkat. Fráter Erzsébet és Csíkszentmihályi Berta Erzsébet királyné esete a rozmaringgal és a Mesés növények növényes mesék könyveit dolgoztuk fel tanséta formában. A kert különböző pontján, 8 növény mellé meséket és kultúrtörténeti tudnivalókat helyeztünk el. Április 18: Kerttörténeti séta a Műemlékvédelmi világnap alkalmából. Palánta fesztivál Április 22: Föld Napja rendezvény. Élménypedagógiai programokon vett részt 620 diák és óvodás. A program létrehozásában segítőnk volt 14 hallgató az Apor Vilmos Katolikus Főiskoláról illetve 2 önkéntes. Április 22 Föld Napja az őrbottyáni Kvassay Iskolában. Botanikus kertünk standdal volt jelen a rendezvényen, melyet az iskola tanárai, diákjai szerveztek és felügyeltek. Május 1-3: Mese tanséta, egzotikus palánták vására a Valeyrac Exotics közreműködésével. Május 9-10: Palánta fesztivál rendezvényt szerveztünk: palánták, dísznövények, kézműves termékek vására és családi napot. A szép idő, a sok látnivaló a kertben és a programok sok látogatót idevonzottak, a két napon 2100 felnőtt és nagyon sok gyerek látogatta meg kertünket. A programok szervezését, a foglalkozások megtartását 10 önkéntes segítette. A látogatók a következő programok közül válogathattak: mese sarok, cukrász műhely gyerekeknek, MIT NYÚJT NEKÜNK A TERMÉSZET - az MTA Ökológiai Kutatóközpont standja interaktív bemutatókkal, QR kódos kerti játék, kézműves műhely, madárodú készítés, madarász séták. A program a Fascination of plant day, nemzetközi programsorozat része. Május 22-én a Biodiverzitás napján a Berkenye házban tárlatvezetést tartunk látogatóinknak. A program a Fascination of plant day, nemzetközi programsorozat része. Minden hónap első szombatján nagy sikernek örvendő tájfestő kurzus zajlik a botanikus kertben. Az elkövetkezendő időszakban sok érdekes program lesz a kertben, többek között két szabadtéri kerti koncert melyekről, honlapunkról és facebook oldalunkról tájékozódhatnak. Thalmeiner Tünde Rendezvények, konferenciák Feleslegesen pusztítják a beporzó rovarokat az európai akadémiák szerint Brüsszelben 2015 április 13-án tartott rendezvényen mutatták be azt a tanulmányt, mely szerzői között a Magyar Tudományos Akadémia két szakértővel képviseltette magát, és amely az utóbbi évek legfontosabb környezetvédelmi-mezőgazdasági problémáját elemezte. Halmozottan és hosszú időn át hatnak az uniós moratórium alá helyezett neonikotinoid rovarirtók, és előfordul, hogy erősebben pusztítják a hasznos beporzó rovarokat, például a poszméheket, mint magukat a kártevőket. A Magyar Tudományos Akadémia két szakértővel képviseltette magát abban az európai testületben, amely az utóbbi évek legfontosabb környezetvédelmi-mezőgazdasági problémáját elemezte. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies Science Advisory Council, EASAC) az Európai Unió tagállamainak tudományos akadémiáit átfogó hálózat, amely rendszeresen jelentet meg tanulmányokat a társadalmat érintő és foglalkoztató tudományos kérdésekben. Legutóbb az EU-moratórium alá helyezett neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek ökológiai hatásait tekintették át. Az erről készült tanulmányt április közepén mutatták be Brüsszelben. A neonikotinoidok elpusztítják a vetőmagon megtapadó vagy a magban előforduló kórokozókat (a kezelés neve csávázás). Széles körben alkalmazott szisztémás, vagyis a növénybe felszívódó növényvédő szerekről van szó, amelyek pontosan emiatt hatással lehetnek a talaj élővilágára, illetve a pollenbe is bejutva magukra a beporzó rovarokra. Miután több tanulmány a méhpusztulásokkal hozta kapcsolatba e szereket, egyes neonikotinoid vegyületek használatát 2013-tól két évre korlátozták az Európai Unióban, időt hagyva arra, hogy objektíven lehessen vizsgálni a környezetre kifejtett esetleges nem kívánt hatásokat

14 Ennek fényében az EASAC tizenhárom európai szakértő segítségével tekintette át a rendelkezésre álló tudományos eredményeket, hogy bizonyítékalapú, kiegyensúlyozott értékelés születhessen a csávázószerekről. Magyarországról Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója és Samu Ferenc, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos osztályvezető-helyettese vett részt a munkában. A tanulmányról bővebben a következő linken olvashatnak: Forrás: mta.hu Hogyan működik egy természetes erdő? Január án az MTA Ökológiai Kutatóközpont szervezésében gyűltek össze az ország különböző területeiről érkező szakemberek az Erdőrezervátum-kutatók X. Találkozójára. Magyarországon az elmúlt évtizedekben 63 erdőrezervátumot hoztak létre. Ezekben nem gazdálkodnak többé, így a szakemberek tanulmányozni tudják vadonjaink élővilágát és természetes ökológiai folyamatait. Az első napi mini-konferenciának a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Vigyázó kastélya adott otthont. Borovics Attila előadásában beszámolt a fák hatalmas genetikai változatosságáról és ennek klíma-alkalmazkodási jelentőségéről. Ez mellesleg lehetővé teszi, hogy a fatuskókból és a rendőrök által megtalált lopott fából mintát véve az új genetikai módszerek segítségével egyértelműen bizonyítható legyen egy-egy falopás ténye, akár a bíróság előtt is. Brolly Gábor és munkatársai az erdőben uralkodó fényviszonyokat modellezték, miután egy lézeres eszköz segítségével letapogatták a talajfelszínt és a fákat. A résztvevők megemlékeztek a nemrégiben elhunyt Czájlik Péterről, aki sokat tett az erdőrezervátumok létrejöttéért. Horváth Ferenc bemutatta az erdőrezervátum-kutatás nyomán létrehozott adatbázist, amelynek egy része a nagyközönség számára is hozzáférhető a internet-címen. Csépányi Péter a december elején történt jégtörések kezeléséről és ennek újbóli bekövetkezését megelőzni kívánó erdőgazdálkodási elvekről és intézkedésekről számolt be. A rendezvény második napján a Gödöllői-dombságban található Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátumot tekintették meg a résztvevők és megismerkedtek a Pilisi Parkerdő Valkói erdészetének törekvéseivel. Ezen a területen is történtek jégtörések decemberben a találkozó terepi programja keretében a kutatók ezek nyomait mérték fel a rezervátumban kijelölt mintavételi pontok egy részét bejárva. Erdőrezervátumokról az Ökológia blog-on: Mázsa Katalin Európa egy egzotikus fekete folt Fikret Berkes tartott kurzust intézetünkben Fikret Berkes, a Manitobai Egyetem török származású professzora tengerbiológusból lett a hagyományos ökológiai tudásnak és a természeti erőforrások helyi kezelésének világhírű kutatója, a Millenium Ecosystem Assessment és az IPBES kulcsszakértője. A hagyományos ökológiai tudás (traditional ecological knowledge) megismerése nagyrészt a professzor úttörő jellegű kutatásainak hatására vált a tudomány sok területén belül elfogadottá, sőt igényeltté (Sacred Ecology 1999, 2008, 2012). Az utóbbi évtizedekben a világban sokfelé megkezdődött a hagyományos ökológiai tudás természetvédelmi célú felhasználása. Sáfián László hajdúsámsoni juhásznál (fotó: Varga Anna)

15 Ennek több oka van: például kiderült, hogy a biológusok, ökológusok, természetvédők nem rendelkeznek elegendő tudással a megfelelő természetvédelmi kezelések kidolgozásához és végrehajtásához (tudáshiány van); másrészt az alapkutatások során kiderült, hogy a hagyományos ökológiai tudás sok eleme hatékonyan felhasználható a kezelések kapcsán április végén, május elején Fikret Berkes a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport meghívására tartott kurzust Vácrátóton. Az alkalom különlegességét jelzi, hogy a professzornak ez volt az első európai kurzusa. A szemináriumon hazai, kelet-európai és közép-ázsiai fiatal kutatókkal vitatta meg a hagyományos ökológiai tudás kutatási modszertanát és a tudás felhasználási lehetőségeit. Két nyilvános előadásra is sor került az első hét során, az egyiket a Magyar Tudományos Akadémián, a másik pedig a Közép-Európai Egyetemen tartotta. Az ötnapos szeminárium után öt napot terepen töltöttünk. Meglátogattunk a helyiek hagyományos ökológiai tudására alapozó természetvédelmi szakembereket, fiatal gazdálkodókat és hagyományos pásztorokat is. A két hét során számos lehetőség nyílt arra, hogy beszélgessünk a hazai, illetve európai hagyományos tudás dinamikájáról, átalakulásáról, közép-ázsiai vonatkozásairól és más tudásrendszerekkel való kapcsolatáról, valamint a publikációs nehézségekről és lehetőségekről. Fikret Berkes egyik legtanulságosabb megjegyzése az volt, hogy hagyományos ökológiai tudás szempontjából Európa egy egzotikus fekete folt. Az európai kutatók a trópusokon vagy a sarkkör közelében keresik e tudást, pedig a terepgyakorlat is jól megmutatta, hogy ez a tudás még hazánkban is megtalálható, sőt Fikret Berkes összegzése szerint: a vártnál sokkal gazdagabban.többek között ezért is meglepődve tapasztalta, hogy a hazai természetvédelem és az ökológiai kutatások eddig mennyire nem hasznosították ezt a tudást, az agrártámogatási rendszerek pedig mennyire nem veszik figyelembe a helyi ökológiai és kulturális specifikumokat. OTDK Varga Anna és Molnár Zsolt Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói aktív részt vállaltak a április 8-10 között a Pécsi Tudományegyetemen rendezett 32. Országos Tudományos Diákkonferencia Biológia Szekciójának lebonyolításában. Egyrészt többen voltak témavezetői a résztvevő diákoknak, másrészt több kutatónk vett részt a konferencián a tagozatok zsűrijeként. Az MTA ÖK 3 db különdíj formájában anyagilag is hozzájárult az ökológiához kapcsolódó tagozatok kiváló diákjainak elismeréséhez. Limnológiai kurzus a Balatonon (Lake Balaton Training Course) Ódor Péter Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetben egy tavaszi limnológiai kurzust bonyolítottunk le március 8 és 13 között a Bowling Green State University (Ohio, USA) tengerbiológus hallgatói számára. Az egyetemi oktatás keretében felvehető kurzusra13 hallgató jelentkezett, kísérőtanárként pedig a téli limnológiai kutatásaink révén korábbról már ismert Prof. Dr. Robert Michael L. McKay (Director of Marine Program) és Prof. Dr. George S. Bullerjahn, valamint Prof. Dr. Verner Peter Bingman érkezett az intézetünkbe. A kurzus szervezését és lebonyolítását az Alga és makrofiton kutatócsoport tagjai végezték, de a Hidrobotanikai és a Hidrozoológiai Osztály számos kutatója is előadást tartott a hallgatók számára. A résztvevők megismerkedhettek a Balaton ökológiájával és élővilágával a legújabb kutatási eredmények bemutatásán keresztül, valamint elsajátíthatták a hidrobiológiában alkalmazott alapvető analitikai és mikroszkópi módszereket. Víz- üledék- és zooplankton mintavétel történt a Balatonon a releváns fizikai és kémiai paraméterek mérése mellett. A hallgatók meghatározták a szervetlen növényi tápelemek (N és P) mennyiségét, az a-klorofill koncentrációt, fény- és epifluoreszcens mikroszkóp segítségével vizsgálták a fitoplankton és zooplankton összetételét, valamint megismerkedtek az infravörös mikroszkópi technikával és az áramlási citometriával. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak szakvezetése mellett a Kis-Balaton madárvilágát, valamint a Tapolcai Tavasbarlangot csodálhatták meg. A kurzus utolsó két napját a Duna-Tisza közén töltöttük: madarászás, vízmintavétel és mikroszkópos zooplankton vizsgálat történt a Kelemen-széken. Ezután a hallgatók megismerkedhettek szikes tavi kutatási eredményeinkkel, illetve ezen élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatásaival (ez utóbbival Dr. Kertész Miklós jóvoltából). Az utolsó estén az előadások közös gitározással, énekléssel és Tarokk tanulással zárultak. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai révén másnap délelőtt a csoport még egy Kolon-tavi madárgyűrűzésen és csónakos bejáráson is részt vehetett. A kurzus egészében jó hangulatban telt, szakmailag és emberileg egyaránt jelentős kapcsolatokat építettünk ki. Számos pozitív visszajelzést kaptunk Facebook oldalunkra (BalatonScience), amelyek közül egy hallgatóét (Ryan Firment) idézném itt: Made it back to the United States. It is safe to say that I cannot wait to travel more in the future. Hungary was such a great place, many wonderful experiences and friendships made. A special thank you goes out to everyone at the Lake Balaton Field Station!! Köszönöm!!! A kurzus nekünk is feledhetetlen volt, reméljük, hogy a jövőben is lesz lehetőségünk egy ilyen jó csapattal együtt dolgozni. Somogyi Boglárka

16 Cseh mikrobiológusok látogatása a Balatoni Limnológiai Intézetben Professzor Michal Koblízek (Academy of Sciences of the Czech Republic, Institute of Microbiology, Laboratory of Anoxygenic Phototrophs) és munkatársai egy rövid bemutatkozó látogatást tettek intézetünkben az Alga és makrofiton kutatócsoport meghívására április 21-én. A kutatócsoport tagjai az anoxigenikus fotoszintézist folytató, infravörös fény felhasználására képes baktériumokkal (ún. AAP szervezetek) foglalkoznak biofizikai, biokémiai és molekuláris biológiai módszerekkel. A vizsgált mikroorganizmusok jelentős anyagforgalmi szerepét óceánokban és tengerekben is csak az elmúlt évtizedben fedezték fel, édesvízi képviselőik vizsgálata pedig csak az utóbbi években kezdődött. Csoportunk előző év júliusában kezdett el foglalkozni ezen szervezetek ökológiai kutatásával, a hazai hidrobiológiai gyakorlatban elsőként mutatva ki az AAP szervezetek jelenlétét sekély tavainkban. A rövid, ellenben tartalmas látogatás célja a jövőbeli közös kutatási irányok megbeszélése volt, de az esti séta mellett egy rögtönzött balatoni mintavételre is sor került. A találkozó egy viszontmeghívással zárult. Tugyi Nóra A Víz Világnapja Március 22. a Víz Világnapja ezt ünnepelték egy kétnapos rendezvényen Budapest ivóvízbázisa mellett, Szigetmonostoron óta minden évben március 22-én ünnepeljük a Víz Világnapját. Érdemes ilyenkor felhívni a figyelmet arra, hogy minden élő szervezet így az ember is ettől a természeti kincstől függ. A szárazföldi élőlényeknek édesvízre van szükségük ugyanakkor a Föld vízkészletének csupán 2,5%-a édesvíz, és ennek is jelentős része fagyott állapotban a sarkkörön, illetve a magashegységi régiókban található. A fennmaradó vízvagyont szennyezések fenyegetik, illetve a mezőgazdaság és az ipar túlzott használata. Kiemelkedően fontos probléma tehát az emberiség számára hozzáférhető közös vízkincs védelme. Magyarország lakosságának húsz százaléka Budapesten lakik az ő mindennapi ivó-, tisztálkodó és főzővizük jelentős része az ivóvíz-hálózat közvetítésével a Szentendrei-sziget kútjaiból származik. A Szigetmonostori Önkormányzatnak van egy olyan elképzelése, hogy a térség ökoszigetté váljon - szeretné a lakosságot is felkészíteni erre. Ennek szellemében az Önkormányzat a Faluházában ünnepelte meg a jeles napot az Outdoor Mission Kft.-vel együttműködésben. Az eseményen kiállítóként részt vett az MTA Ökológiai Kutatóközpont, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), a TIT Hajózástörténeti, - Modellező és Hagyományőrző Egyesület és a Zebegényi Hajózástörténeti Múzeum is. A pénteken és szombaton lezajlott rendezvény első napján a szervezett diákcsoportoké volt a terep, míg másnap a helyi lakosságé. Pénteken számos iskolai osztály látogatott el a Faluházba: Szigetmonostorról nyolc osztály érkezett, Pomázról, Budapestről, Visegrádról, Tahitótfaluról és Budakalászról is ellátogattak ide gyerekek. Így összesen 500 fiatal kapott rendhagyó, az osztálytermi oktatástól eltérő keretekben információkat a víz különböző vonatkozásairól. A rendezvényre érkező diákok először egy előadást hallgattak meg arról, hogy más környezeti problémák hogyan befolyásolják a víz globális helyzetét. Például a klímaváltozás hatására növekszik a páratartalom és a mezőgazdaság vízigénye. Ebben a teremben egy a Tiszán összeszedett üres PET-palackokból épített kenu is megmozgatta a gyerekek fantáziáját. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja akváriumban mutatott be különböző halakat (például naphalat) és vízben élő gerinctelen állatokat többek között szitakötőlárvákat. Meg lehetett szemlélni egy növényi olajok lepárlására szolgáló üvegeszközt és különböző élő gyógynövényeket. A látogatók két mikroszkópon tekinthettek meg növényi leveleket és rovarokat, egyes növények pollenjeit pedig fotókon ismerhették meg. Szó esett a hernyók és a rovarevő madarak ökológiai kapcsolatáról, illetve a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert élővilágáról is. Mikroszkópos vizsgálat Az OMSZ két előadással készült: egyrészt a Víz Világnapjával kapcsolatban a hazai termál-és gyógyvizekkel foglalkoztak, másrészt pedig azt mutatták be, hogy hogyan, milyen időjárási eseményekre adják ki a veszélyjelző rendszerek a riasztást. Bemutatták a MET-ÉSZ nevű észlelőhálózatot - erre bárki regisztrálhat, és küldhet be megfigyeléseket bárhonnan, amerre jár. Az OMSZ munkatársai bemutattak néhány műszert is, a második napon pedig játékokkal várták a legkisebbeket. Egy további teremben hajómodelleket és számos hajózással kapcsolatos dokumentumot állítottak ki a szervezők. Meg lehetett tekinteni például a Titanic modelljét, és egy rajzot a süllyedő luxushajó utasainak mentésében részt vevő Carpathiáról. A Faluház udvarán különböző környezetbarát eszközökből nyílt kiállítás ezeket némi barkácsolás iránti érzékkel akár házilag is elő lehet

17 állítani. Rakéta-tűzhely, napaszaló, sörkollektor, PET-izzó ezen tárgyakkal ismerkedhettek meg a látogatók. A diákcsoportok tagjai a látogatás után egy-egy kvíz kitöltésével adhattak számot a frissen megszerzett tudásukról a helyes kitöltők között értékes nyereményeket sorsoltak ki a szervezők. A rendezvény alatt zajlott le a részleges napfogyatkozás. Az egyik iskolás csoport tanárai hegesztőálarcokkal készültek a nagy eseményre, mások külön erre a célra gyártott napszemüvegeket hoztak, megint mások okostelefon méretű, füstszínű szűrővel nézték, ahogy a Hold eltakarta a hozzánk legközelebb eső csillag korongját. Forrás és fotó: Bajomi Bálint, greenfo.hu Képgaléria: A Duna-kutató Intézet programja március 20-án a Duna-kutató Intézet három munkatársa képviselte az Ökológiai Kutatóközpontot a budapesti Magyarság Házának Víz a Földön, víz a Marson! címmel megrendezett Víz Világnapi rendezvényén. Kriska György (tudományos főmunkatárs) Horror a vizekben című előadásában az édesvízi makrogerinctelenekről, Egri Ádám (tudományos segédmunkatárs) Csapdákkal és zebracsíkokkal a vízben fejlődő bögölyök ellen című előadásában pedig a különböző betegségeket terjesztő bögölyök elleni, poláros fényt segítségül hívó védekezési lehetőségekről beszélt. Kálmánczhelyi-Farkas Alexandra (tudományos segédmunkatárs) a poláros fényszenynyezés néhány példáját, illetve a dunavirág látványos rajzását mutatta be. A rendezvényen nagy sikerrel mutatták be Kriska György és Magyar László Gerinctelen gengszterek című, 14 perces 3D-s filmjét is. Kriska György ÖK Farsang Februárban péntek 13-án jelmezes batyus bállal ünnepelték Tihanyban az ÖK munkatársai a farsangot. E balszerencsével felruházott dátum szerencsére mit sem számított, kitűnő hangulatban telt az este, mely köszönhető a Silverado zenekarnak, a sok finomságnak és a vidám kollégáknak. Joggal nevezhetjük immár hagyománynak ezt az ünnepséget, hiszen 3. éve rendszeresen maszkot, ötletesebbnél-ötletesebb jelmezt húznak a kollégák. Az idei év nagy - vagy kevésbé nagy - meglepetésére ismét a tavalyi győztesek, Mázsa Katalin és Kröel-Dulay György vitték el a jelmezverseny 1. díját. A hangulatról pedig inkább árulkodjanak a képek

18 Az MTA ÖK Külső Tanácsadó Testület ülése január 23-án tartotta éves ülését Podani János akadémikus vezetésével az MTA ÖK neves hazai és külföldi szaktekintélyekből álló Külső Tanácsadó Testülete, az MTA ÖK Duna-Kutató Intézetében. A tanácsadó testület tagjai: Podani János (ökológus, elnök), Martin Dokulil (hidrobiológus), Piotr Parasiewicz (hidrobiológus), Gábor Lövei (ökológus), Jan Leps (ökológus), Gallé László (ökológus), Vass Imre (biofizikus). Az ülés első részében az intézetigazgatók számoltak be az elmúlt év fejlesztési, kutatás szervezési eredményeiről és a tudományos teljesítmény alakulásáról. Legjelentősebb fejlesztési eredmény a Duna-kutató Intézet új budapesti épületének belakása volt, amelyhez kapcsolódóan a tudományos rendezvényeknek erre a helyszínre történő szervezése is megkezdődött. Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetében a kutatóosztályi struktúrát szervezték át, annak érdekében, hogy a kutatócsoportok vezetőinek szerepe és hatásköre erősödjék. Az MTA ÖK tudományos titkára a A Külső Tanácsadó Testület ülés résztvevői a Duna-kutató Intézet előtt tudományos teljesítmény alakulásáról számolt be. Az Ökológiai Kutatóközpont megalakulása óta az impakt faktoros publikációk száma növekedett azonban bizonyos területeken még erősíteni kell a publikációs teljesítményt. A Külső Tanácsadó Testület szerint a következő lépésben a Duna-kutató Intézet kutatási stratégiájának kialakítása, a hidrobiológiai szakterületen az integráció erősítése és a tudományos teljesítmény sokféle indikátor szerinti további javítása javasolható az MTA ÖK rövidtávú fejlesztéseként. A külső tanácsadó testület tagjai közül Martin Dokulil a Duna-kutató Intézetben, Sustainability of water resources: Climate change and eutrophication ( Jan Leps Vácrátóton, Species coexistence and community stability in an oligotrophic grassland ( node/6590) címmel tartott előadást. Mázsa Katalin Gáborok születésnapi köszöntője Fekete Gábor 85, Vida Gábor 80 éves május 14-én ünnepélyes, baráti keretek között ünnepelte meg az ÖBI Fekete Gábor 85. és Vida Gábor 80. születésnapját. A rendezvényen részt vettek Borhidi Attila, Pócs Tamás és Simon Tiborprofesszorok is. Köszönthettük továbbá Tamás feleségét, Sacit valamint Fekete Gábor feleségét, Etelkát is. Az igazgató, Ódor Péter bemutatta az intézetben történt főbb változásokat. A kutatócsoportok munkájáról a vezetők tartottak rövid beszámolót, majd bemutattuk a születésnapokra készült képes albumot, amiben az egyes csoportok kutatómunkájának terepi jeleneteit örökítettük meg. Az albumokkal sikerült örömet szerezni az ünnepelteknek. Ezt követően egy moderált beszélgetésben mondták el mindketten, milyen tudományos kérdések foglalkoztatják őket. Mindannyiukat (beleértve a vendég professzorokat) meghívtuk egy későbbi időpontra, hogy egy-egy ÖBI szeminárium keretében bővebben fejtsék ki gondolataikat. A rendezvény ebéd után egy kerti sétával zárult. Jó egészséget és további derűs, tevékeny éveket kívánunk az ünnepelteknek! Török Katalin

19 Meglátogatták a Nemzeti Botanikus Kertet az MTA munkatársai Az MTA Titkárságról érkezett csoport elsőkézből ismerkedhetett a botanikus kerttel, a kert szépségeivel. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre nem csak a bürokráciában, papírokon és ügyes-bajos dolgok kapcsán került fókuszba a kert, hanem a nyíló tulipánok, és a tavaszi pompájában levő kert értékeit élőben bemutathattuk Kósa Géza szakavatott vezetésében. Báldi András Impresszum MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Háttérfotó: Takács Péter Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: hirlevel@list.okologia.mta.hu

20 ÖK Napok Tihany június