I. kötet: Megalapozó vizsgálat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. kötet: Megalapozó vizsgálat"

Átírás

1 Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok u. 14. TÉT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K Nyugat-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

2 1 Megalapozó vizsgálat Tét Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálatához és átdolgozásához kapcsolódóan Készítették: Pro Via 91 Kft. Terra Stúdió Kft. IGNIS Kft. BME Környezetgazdaságtan Tanszék Közreműködtek: Egyházi Ferenc, projektvezető dr. Kukely György, megyei koordinátor Dr. Csete Mária, felelős tervező Berényi Mária, településtervező Buzási Attila, társadalompolitikai és gazdaságfejlesztési szakértő Bíró Attila, közmű szakági tervező Hanczár Emőke, közmű szakági tervező Csima Péter, zöldfelületi és tájtervező Könczey Gábor, közlekedési szakági tervező Mezőfi Szilvia, közlekedési szakági tervező Rácz Andrea, társadalompolitikai és gazdaságfejlesztési szakértő Csizmady Adrienn, antiszegregációs szakértő TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

3 2 Tartalomjegyzék Bevezetés HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település szerepe az országos településhálózatban A település szerepe a regionális, a megyei és a járási településhálózatban A település vonzáskörzete A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata EU 2020 stratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Koncepciója Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Programja A Téti kistérségi fejlesztési koncepció, program, kapcsolódó dokumentumok A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos tervhierarchia és összefüggései Tét az Országos Területrendezési Tervben Tét a megyei területrendezési tervben A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

4 A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A hatályos településszerkezeti terv megvalósult elemei A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Háztartás, család Nemzetiségek Iskolai végzettség Foglalkoztatottság Jövedelmi viszonyok Életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Kultúra Sport Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság Ipar Turizmus, vendéglátás TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

5 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Turisztika, vendéglátás Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Bevételek Kiadások Gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Geológia és domborzat, talaj Vízrajz Klimatikus viszonyok Élővilág Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Zöldfelületi ellátottság értékelése Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

6 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Az épített környezet értékei Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlékegyüttes Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti Kötöttpályás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Vízi közlekedés Közművesítés és elektronikus hírközlés Víziközművek TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

7 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területei Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

8 Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Településhálózat Társadalom Gazdaság Táji és természeti adottságok Zöldfelületek Épített környezet Közlekedés Közművek Környezetvédelem HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településhálózat SWOT-analízise A társadalom SWOT-analízise A gazdaság SWOT-analízise A táji- és természeti adottságok SWOT-analízise A zöldfelületek SWOT-analízise Az épített környezet SWOT-analízise A közlekedés SWOT-analízise A közművek SWOT-analízise A környezetvédelem SWOT-analízise Kockázatok felsorolása A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

9 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) MELLÉKLETEK Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

10 9 Ábrajegyzék: ábra: Tét elhelyezkedése ábra: A Nyugat-Dunántúli Régió az egykori kistérségekkel ábra: Funkcionális térségek Magyarországon ábra: Városhálózati struktúra Magyarországon ábra: Győr-Moson-Sopron megye járásai 2013-tól ábra: Vonzáskörzetek Győr-Moson-Sopron megyében ábra Vasútvonal a téti járásban ábra: A sikeres város stratégiájának elemei ábra Megyei stratégiai fejlesztési célok és intézkedések ábra: Javaslat a kistérségi integrált projektcsomagra és projektelemeire ábra Tét lakónépességének változása 2000-től ábra Lakónépesség változása a különböző területi egységeken ábra Természetes szaporodás változása ábra Vándorlások egyenlege ábra: Háztartások száma, forrás: KSH ábra: 100 háztartásra jutó személyek és foglalkoztatottak száma ábra Családok száma és átlagos családtagok száma ábra Családokra jutó gyerekek száma (fő) ábra: Nemzetiségek aránya Téten ábra: A lakosság iskolázottsági aránya ábra: A népesség gazdasági aktivitása Téten és a Téti járásban (2011) ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) évenkénti megoszlásban ábra: Álláskeresők száma nemek szerinti megoszlásban (fő) évekre bontva ábra: Nyilvántartott megváltozott munkaképességű álláskeresők száma (fő) ábra: Nyilvántartott álláskeresők megoszlása végzettség szerint 2013-ban ábra Támogatásban részesülő nyilvántartott álláskeresők aránya 2013-ban ábra: Nyilvántartott álláskeresők korösszetétel szerint 2013-ban ábra Adóbevallók száma Téten ábra SZJA-alap összege és a befizetett SZJA összege, ezer Ft ábra: SZJA-alap/adózó, Ft és SZJA/adózó, Ft ábra Nyugdíjban részesülők száma nemek szerinti eloszlásban ábra A lakásállomány változása Téten 2013-ig ábra: A téti lakások jellege 2013-ban ábra Épített lakások száma Téten 2000-től ábra Az év folyamán épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (db) ábra: Az év folyamán épített fürdőszobával ellátott lakások száma (db) ábra: Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (db) ábra Az év folyamán épített lakások összes alapterülete (m 2 ) ábra Az általános iskolai tanulók létszáma a nappali oktatásban ábra: Gyógypedagógiai oktatásban részesülő iskolai tanulók száma ábra: Más településekről bejáró általános iskolai tanulók száma TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

11 ábra Megjelenési, meglátogatási és beavatkozási esetek a háziorvosi és járóbeteg szakellátásban, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis ábra Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek gondozottak száma (fő) ábra: Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) ábra: Házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő) ábra: Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő) ábra: Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma összesen (fő) Forrás: T-STAR ábra: Családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (fő) ábra: Időskorúak otthonaiban ellátottak száma (fő) ábra: Bejegyzett vállalkozások számának változása a különböző területi egységeken ábra: Belföldi és külföldi vendégek száma a kereskedelmi vendéglátóhelyeken ábra Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken ábra Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken ábra: Egyéb magán szálláshelyek vendégeinek száma (fő) ábra Egyéb magán szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (db) ábra: Egy lakosra jutó jegyzett tőke. Forrás: TeIR, ábra: Egy főre jutó jegyzett tőke a járási településeken ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (millió Ft-ban). Forrás: TeIR, ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték a téti járásban, ábra: Négyzetméterárak alakulása: Forrás: ingatlannet.hu ábra Négyzetméterárak alakulása Győr vonzáskörzetében ábra: Tét elhelyezkedése ábra Fő talajtípusok a Téti járásban ábra A talajok fő fizikai féleségei a Téti-járásban ábra: A Téti járás községeit érintő Natura 2000 területei ábra: Tét járási településeinek közúti közútjainak hossza ábra: Személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1000 főre vetítve ábra: Évente forgalomba helyezett gépjárművek száma ábra: 10. sz vasútvonal ábra: Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000m 3 ) ábra: Közüzemi ivóvíz-hálózat hossza (km) ábra: Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000m 3 ) ábra A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban elvezetett összes szennyvíz mennyisége ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt házak száma ábra: Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) ábra: A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kwh) ábra: Háztartási gázfogyasztók száma (db) ábra Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (1000m 3 ) ábra: Az összes gázcsőhálózat hossza (km) ábra: Országon energetikai széltérkép ábra: Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége ábra: Magyarország belvíz által veszélyeztetett területei ábra: Tét probléma- és értéktérképe Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

12 ábra: A város szövetbe kapcsolódó szegregációval veszélyeztetett terület Táblázatok: táblázat: Tét demográfiai szerkezete táblázat:tét öregedési indexe 2012-ben táblázat: Nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma korösszetétel szerint (fő/ %) táblázat: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők megoszlása táblázat: Megszűnt vállalkozások száma országos, regionális, megyei és települési szinten táblázat: Vállalkozások száma ágazatonként Téten táblázat: Vállalkozások száma ágazati szinten 2011-ben táblázat: Állattartó telepek táblázat: A város művelési ágak szerinti megoszlása táblázat: Költségvetési egyenleg előirányzata táblázat: Költségvetés módosítása táblázat: Időjárási tényezők táblázat: Tét város belterületi mérlege táblázat: Tét város külterületi mérlege táblázat: Belterületi zöldfelületi mérleg táblázat: Külterületi zöldfelületi mérleg táblázat: Különböző szintű térségi kapcsolatok elérhetősége táblázat: Járási települések elérése Tétről gépjárművek táblázat: Tét elérhetősége a járás településeiről helyi autóbusz járattal táblázat: Tét elérhetősége a járási településekről vasúttal táblázat: Felszíni vízhasználat Téten táblázat:felszín alatti vízkivétel táblázat: A hulladéklerakó főbb jellemzői táblázat: Tét szegregátuma és szegregátummal veszélyeztetett területének társadalmi-mutatói a KSH 2011-es népszámlálás adatai alapján táblázat: Tét szegregátuma és szegregátummal veszélyeztetett területének társadalmi-mutatói a KSH 2011-es népszámlálás adatai alapján táblázat: Tét szegregátuma és szegregátummal veszélyeztetett területének szegregációt jelző társadalmi-mutatói a KSH 2011-es népszámlálás adatai alapján TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

13 12 Térképek térkép: Népsűrűség (fő/km2), térkép: A közötti évi átlagos népességnövekedés a év végi lakónépesség arányában ( ), 2000 és 2013 év vége térkép: A közötti évi átlagos természetes szaporodási ráta a év végi lakónépesség arányában ( ), 2000 és 2013 év vége térkép: A közötti évi átlagos vándorlási egyenleg a év végi lakónépesség arányában, a nemzetközi vándorlási egyenleggel ( ), 2000 és 2013 év vége térkép: 100 időskorúra jutó gyermekkorú az állandó népességből (fő), térkép: A 10 % feletti részesedéssel rendelkező nemzetiségek, térkép: A cigány nemzetiségűek aránya a népességből (%), térkép: A nyilvántartott álláskeresők aránya a éves korúakon belül (%), án térkép: A nyilvántartott álláskeresők arányának változása a éves korúakon belül (%), és között térkép: Egy állandó lakosra jutó befizetett személyi jövedelemadó (Ft), térkép: 100 szobára jutó lakók száma (fő), térkép: Az összkomfortos és komfortos lakások együttes aránya (%), térkép: Általános iskola és háziorvos megléte a településen, térkép: Az általános iskolába járók közül a más településről bejárók aránya (%), térkép: A hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók aránya a nappali tanulókból (%), térkép: A legalább 10 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya ( ), térkép: 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma (db), térkép: Egy (kereskedelmi és egyéb) szálláshelyre jutó eltöltött vendégéjszakák száma (db/év), térkép: A helyi önkormányzat saját folyó bevételei a tárgyévi bevételből (%) 2011, térkép: A Téti járás és környékének felszínborítottsága térkép: A Téti járás településeit érintő ökológiai hálózati elemek térkép: Tét járás közlekedési hálózata térkép: Tét belterületének közúti hálózata térkép: 1000 főre jutó személygépkocsik száma (db), térkép: Közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%), térkép: Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%), térkép: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%), Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

14 13 BEVEZETÉS TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

15 14 A as programozási időszakban a magyarországi városok nagyjából kétharmada készítette el a 2007-ben megjelenő, majd 2009-ben felülvizsgált, a várospolitikáért felelős minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv útmutatásai alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS). Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata, az azóta eltelt nagyjából 5-7 év után több szempontból is aktuálissá vált, illetve különösen fontos a stratégia elkészítése ott, ahol ilyen dokumentum még nem áll rendelkezésre. A fentiek figyelembe vételével a Belügyminisztérium 2014 júniusában közbeszerzési eljárást írt ki a járásszékhely városok IVS-nek felülvizsgálatára, valamint bizonyos esetekben a Városfejlesztési Koncepció elkészítésére. A Nyugat-Dunántúli Régióban az eljárást a Pro Via 91 Kft. nyerte meg. A nyertes ajánlattevő szakemberek bevonásával a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek megfelelően 2014 decemberében megkezdte a munkát. A megalapozó vizsgálat követte a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) mellékletében foglaltakat, így helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmaz. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a megalapozó vizsgálat részletes tartalmi követelményeit. A rendelet 5. szerint a tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. A településfejlesztési koncepció illetve az integrált településfejlesztési stratégia megalapozó vizsgálata a rendeletben meghatározott tartalmi követelményektől ennek megfelelően néhány pontban eltér, mivel a stratégia megalapozásához nem szükséges bizonyos, a stratégia szempontjából kevésbé releváns fejezetek részletes kidolgozása. Így a rendelet szerinti , , , és pontok önállóan nem jelennek meg, bár egyes elemeit más alfejezetek tartalmazzák. A részletesebb és bővebb helyzetfeltáró munkarész fogja át Tét város térségi kapcsolatait, a különféle tervekben, koncepciókban való megjelenését, a területrendezési tervekkel kapcsolatos megállapításokat, a szomszédos településekkel terveinek a vizsgált településre vonatkozó észrevételeit és a hatályos fejlesztési dokumentumokat. Részletes elemzések készültek a település társadalmáról, a gazdaságra vonatkozó fejezetben pedig kitértünk a gazdasági szerkezet jellemzőre és annak változására. Az önkormányzati gazdálkodás és a településüzemeltetési szolgáltatások vizsgálatánál törekedtünk azokra a tényezőkre felhívni a figyelmet, amelyek az önkormányzati kompetenciában és tevékenységben a településfejlesztésre, hangsúlyozottan a gazdaságfejlesztésre vonatkoznak. A táji, települési adottságokban és a zöldfelületet kezelésében történt változásokat regisztráltuk. Alapos elemzésnek vettük alá az épített környezetet, támaszkodva a rendelkezésre álló dokumentumokra és a változásokra, az elmozdulásokra fókuszáltunk, kijelölve azokat a főbb megállapításokat, amelyek a település fejlesztésében a napjainkig lezajlottak. Részletes elemzéseket és áttekintést végeztünk a város közlekedési hálózatával kapcsolatban. A leggyakrabban jelentkező problémákat és azok összefüggéseit vizsgálatuk, kitérve Tét Város által elért eredményekre. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

16 15 A környezeti, katasztrófavédelmi összefüggéseket külön ismertettük. A városi tér a környezet vonatkozásában jelentős értékeket mutat, így külön hangsúlyt adtunk ezen tényező bemutatásának. A helyzetelemző és -értékelő munkarészben nagy hangsúlyt helyzetünk az összefoglalást jelentő SWOT elemzésre, amelyet kiegészítettünk egy rövid kockázatelemzéssel, így a fejlesztés kereteihez olyan információkat kínálhatunk, amik a gondolkodás kereteiként is számba vehetők. A településrészeket egyenként értékeltük, itt a társadalmi, demográfiai paraméterek mellett a településszerkezeti elemeket is összefoglaltuk kijelölve a problémapontokat, felhívva a tervezők figyelmet a szükséges vagy kívánatos beavatkozásokra. A város terv-ellátottsága kedvezőtlennek mondható, mivel ez idáig sem IVS, sem településfejlesztési koncepció nem került kidolgozásra. Az elkészült anyagokat a felméréshez felhasználtuk, megismertük. Elemzési szemléletünk volt, hogy a város és térségére is kitekintettünk, bemutatva azokat településeket, amelyek szoros kapcsolatban vannak a várossal, annak szolgáltatásait használják. Hasonlóan elemzési szempont és szemléletmód volt, hogy az Európai Unió tervezési időszak célrendszereire, valamint az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepció , illetve a Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Koncepciója dokumentumok iránymutatásait is kövessük, hogy Tét város fejlesztései éppen a helyzetfeltárás segítségével ezekhez jól illeszkedjenek. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

17 16 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

18 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Tét, Magyarország északnyugati és a Kisalföld délkeleti részén, a Nyugat-Dunántúli Régióban helyezkedik el ( ábra), Győr-Moson-Sopron megyében, a 83-as számú főút mellett, Győr és Pápa között félúton. A 8460-as számú enesei út észak-déli irányba vezet keresztül a városon, mely Lébényen keresztül összeköttetést biztosít Pápa irányába, jelentős nyári idegenforgalommal a Balaton felé. A település egy dombháton fejlődött, melyet délnyugatról a Csángota völgye határol, ahol homokos szőlőtermelésre alkalmas területen (Ürgehegy, Kányahegy) zártkertek alakultak ki. Az idők során területe jellegzetesen mezőgazdasági területté alakult, mivel energiahordozókban és nyersanyagokban szegény térségről beszélünk ábra: Tét elhelyezkedése Forrás: maps.goggle.hu Az ország településeinek ötöde, a népesség mintegy tizede található a régióban. A Nyugat-Dunántúli régió településhálózatának szerkezetét rendkívüli változatosság jellemzi, amelynek elsődleges oka a domborzati viszonyokra, a közlekedési hálózat történelmi és meglévő struktúrájára vezethető vissza. A régió északi részének településhálózata a természeti (domborzat, vízrajz) viszonyok és a termelési hagyományok miatt kevés hasonlóságot mutat a déli területekkel. A régión belül dél felé haladva a domborzat egyre intenzívebbé válik, ennek megfelelően a településhálózat is jóval elaprózottabb. A Nyugat-Dunántúl településszerkezete és az egyes települések is nagy múltra tekintenek vissza, hisz a legtöbb a kőkortól az avarokon, rómaiakon át a honfoglaló magyarokig lakott hely volt, a tatár, török elnéptelenedést, osztrák majd szocialista nyomokat, mint történelmüket magukon viselik. A nyugat-dunántúliban régió hazai viszonyok között egyedülálló módon öt megyei jogú várost találunk, melyek jelentős térszervező erővel bírnak: Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron és Nagykanizsa ( ábra). Mindemellett ez a térség Magyarország legkisebb területű ( km 2 ) és legnagyobb településsűrűségű (58 település/1000 km 2 ) régiója, lakónépessége fő (TeIR, 2010). Sajátos településhálózati adottságai melyet a törpefalvak (58 db) és az aprófalvak (281 db) kiugróan magas aránya (a régió településeinek 57%-a) jellemez elsősorban a domborzati TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

19 18 viszonyokkal és a közlekedési hálózat történelmi és jelenkori struktúrájával magyarázhatók. Győr- Moson-Sopron megye településhálózata a természeti viszonyok (Kisalföld) és a termelési hagyományok miatt a mezővárosi szerkezeten keresztül jellemzően az alföldi régiók településszerkezetéhez hasonlít. Vas és Zala megyében a településhálózat struktúrája jóval elaprózódottabb. Ennek szélsőséges jelenségei Zala megyében figyelhetők meg, míg Vas megye jellemzően átmenetet képez a Győr-Moson-Sopron és Zala megye között. Az apró települések nagy száma a népességfogyás mellett a hagyományos településszerkezetre vezethető vissza. Elsősorban az Őrség és Göcsej területe híres a hagyományos szer vagy szeg névvel leírt településekről. Ez a sajátos településforma lényegében sok kicsi, vízmentes kiemelkedésekre település tanyaszerű együttesből áll. A régió városhálózata kiegyensúlyozott, nagy- és középvárosok egyaránt megtalálhatók. A régióban 28 városi rangú település van, közülük egyedül Győrnek van 100 ezer főt meghaladó népessége. A többi négy megyei jogú város (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) népessége 50 és fő közé esik. A régió gazdasági teljesítőképességét tekintve messze felülmúlja az országos átlagot. Ez főként a földrajzi fekvésnek, a gazdasági nyitottságnak és a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok kedvező elérhetőségének köszönhető (ugyanakkor a régión belül rendkívül kedvezőtlen az észak-déli elérhetőség, ami a mára már hatalmas méreteket öltő tranzit áruforgalommal együtt több évtizedes probléma forrása). Kiemelkedő központ Győr, amelynek gazdasági karakterét az autóipari beruházások adták meg ábra: A Nyugat-Dunántúli Régió az egykori kistérségekkel Forrás: Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

20 19 A Nyugat-Dunántúl jelentős nemzetközi átmenő forgalommal rendelkezik határmenti elhelyezkedéséből fakadóan, az itt található határátkelőkön keresztül bonyolódik hazánk határforgalmának nagy része. Szlovénia és Szlovákia Uniós csatlakozásával, majd a schengeni határok megszűnésével egyúttal lehetőség nyílt arra, hogy a határon átívelő együttműködések még szorosabbak legyenek, melyek pénzügyi támogatások csatornáinak megnyílását is magával hozta A település szerepe az országos településhálózatban Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK; elfogadva az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával) értelmében a városstratégiák célja a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózatok kialakulása, valamint a kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése. Mindezek szem előtt tartásával az OFTK olyan funkcionális térségeket határoz meg ( ábra), amelyek a jövőben egy-egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni, integrálódva a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba. Tét ábra: Funkcionális térségek Magyarországon (Forrás: OFTK, pp. 109.) A városok és térségeik az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében is jelentős szerepet játszanak. A térségi szemlélet érdekében az OFTK kijelölte a növekedés elsődleges színtereit és hálózatait. Ezeket olyan városok alkotják, amelyek kiemelkedő telephelyi lehetőségeik, jelenlévő és potenciális befektetőik, vállalataik, térségi beágyazottságuk révén a növekedés dinamikus térségeiként jelennek meg a hazai településszerkezetben. Az ábraáról leolvasható, hogy Győr- Moson-Sopron megye a jó mezőgazdasági adottságú területek közé került besorolásra, emellett túlnyomóan települési funkciójú területekkel rendelkezik. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

21 ábra: Városhálózati struktúra Magyarországon (Forrás: OFTK, pp. 142.) A fenti ábra mutatja a városhálózati struktúrát hazánkban. Ez alapján megállapítható, hogy Tét az agglomerálódó térségek közé sorolható, amelynek vonzásközpontja Győr. Meg kell még említeni, hogy a település közel esik a határon átnyúló agglomerációs térséghez is, mely potenciális fejlesztési forrásokat is magával hozhat A település szerepe a regionális, a megyei és a járási településhálózatban Győr-Moson-Sopron megye földrajzi helyzete geopolitikai és gazdasági szempontok szerint egyaránt kimondottan kedvező, az ország legjobban pozícionált megyéjének tekinthető. A kelet-közép-európai térségfejlődést képviselő magterületekkel közvetlenül érintkezik, hiszen a Bécs-Brno-Pozsony-Győr innovációs magterület, amely kitart egészen Budapestig, új nagytérségi fejlődési zónának tekinthető. Ebben a nagytérségben Bécs és napjainkra már Pozsony is meghatározó, fejlődést generáló központnak tekintő. Az elmúlt években számos jele mutatkozott annak, hogy a két szomszédos ország fővárosa nem csak új típusú együttműködéseket épít ki, hanem együttesen kívánják a formálódó nagyvárosi régiójukat alakítani, amely egyértelműen kiterjed Győr-Moson-Sopron megyére és annak központjaira is. A megye közútjai (elsősorban az M1-es autópálya), vasútjai és a Duna révén kapcsolódik a nemzetközi közlekedési útvonalakhoz. A megyén haladnak keresztül a hazánkat (valamint Kelet-Európát és a Balkánt) Közép- és Nyugat-Európával összekötő útvonalak. Az Európai Unió 2004-ben történt bővítésével pedig egyre jobban felértékelődött a megyét átszelő észak-déli, a Baltikumot az Adria-térséggel összekötő E65 jelű útvonal (a 86-os főút) is, amelynek nemzetközi tehergépjármű-forgalma drasztikusan megnövekedett. A megyeszékhely kapcsolata a többi európai gazdasági központtal különösen kiemelkedő. A megyét több térszerkezeti vonal osztja fel, melyek befolyásolják a településhálózat fejlődését: 1. a Budapest-Bécs innovációs tengely; Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

22 21 2. a Győr-(Fertő-mente) Sopron potenciális innovációs tengely; 3. a 85-ös úttól délre a megyehatár mentén húzódó sáv belső periféria jellegű. A Budapest-Bécs nemzetközi közlekedési tengely megyei szakasza a Győr-Mosonmagyaróvár vonallal jellemezhető, mely a megye egyik legintenzívebben fejlődő része. Észak-nyugaton a tengelyre - a megyei városok adottságai mellett - Bécs és Pozsony is jelentős hatást gyakorol. A megye a történelem során is Bécs, és főleg Pozsony vonzáskörzetéhez tartozott, és így Trianon után központ nélkül maradt, mely feladatot Győr csak részben tudott ellátni. Az integrációs folyamatok során tehát a két főváros hatása természetesen újra intenzívvé vált. E terület egységes jellemzője a gazdasági prosperitás és a vándorlási nyereség, amely kedvezően hat a településrendszer alakulására. A tengellyel párhuzamosan fut a Duna, mint a kontinens egyik legfontosabb, növekvő jelentőségű vízi útvonala. Jelenleg a folyam nem nyújt olyan lehetőségeket a megye számára, mint a korábbi időszakokban, azonban az olyan beruházások, mint a gönyűi kikötő, ezen változtathatnak. A térszerkezetet kedvezően alakító közlekedési hálózat fejlesztések, így a regionális szinten tervezett észak-déli összeköttetés (86-os út) tengelyfejlesztő hatása mérsékelten jelentkezett. Oka, hogy a fejlesztések nem valósultak meg, a csomóponti rendszerek (Csorna) nem épültek ki, a további helyi fejlesztések nem tudtak ráépülni a hálózatra, mivel azok korszerűsítése nem valósult meg. A Sopron- Győr összeköttetés (85-ös út) korszerűsítése csak lépésben halad, bár felmutathatók eredmények, azonban a megye és az ország két dinamikus központja között a kapcsolat közúton még mindig elavult, nem segíti az együttműködések intenzívebbé válását, s ezzel a fejlődési zónák összekapcsolását. A II. világháború utáni megyerendezéskor alakult ki Győr-Sopron megye, Győr, Moson és Sopron vármegyék Trianon után megmaradt részeiből től neve Győr-Moson-Sopron megye. Az elmúlt két évtizedben település szétválásokkal, illetve három hullámban összesen tizenegy település Veszprém megyéből történő csatlakozásával napjainkban 183 alkotja a megye településrendszerét. A 183 településből 12 város. Hagyományosan vidéki települési térség (15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi lakósűrűségű községek) kategóriába 166 falu tartozik. A 100 km2-re jutó 4,3 település meghaladja az országos településsűrűséget (3,4). A megye kistelepüléses jellegű, mivel 99 település fő alatti és csak hét feletti, de nem aprófalvas, mivel 500 fő alatti település 52 darab van és mindössze hatban laknak száznál kevesebben. Differenciált a településméret eloszlása a megyében, a Csorna-Kapuvár vonaltól délre eső területen sorakozik az fő alatti települések háromnegyede. Az északi részen ellenben a települések zöme 2000 fő feletti. A települések közötti feladatmegosztásokat tekintve a helyzet a következőképpen alakul: Városok Győr hazánk egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező gazdasági központja, fejlődő turisztikai, kulturális, kereskedelmi, egyetemi és kutatási kapacitásokkal. Sopron országos jelentőségű idegenforgalmi desztináció, továbbá kutatás-fejlesztési-innovációs központ és interregionális egyetemi centrum. Mosonmagyaróvár viszonylag erős szolgáltató-igazgatási funkciókörrel bír, ipari és egészségturisztikai jelentősége szintén fejlődik. A három nagyváros teljes körűen ellátja a vizsgált funkciókat. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

23 22 Hagyományos térségi vonzásterülettel a kisebb városok közül csak Csorna és Kapuvár bír, azonban nem alakult ki a megye középső-déli negyedét megfelelően lefedő vonzáskörzet-rendszer, nem rendelkeznek felsőoktatási intézménnyel és bizonyos igazgatási szerepek is hiányoznak. A kisebb városokban a szolgáltató szektor, az igazgatás és más városi funkciók is viszonylag gyengék. Ilyen város Pannonhalma, Fertőd, és Tét, azonban a két előbbi idegenforgalmi szerepköre révén előnyösebb helyzetben van. Funkcióhiányos központnak tekinthető Beled, Fertőszentmiklós és Jánossomorja. Lébény 2013-ban nyerte el a városi rangot. A funkciók ilyen eloszlásának okai közül kiemelendő, hogy az öt nagy település a tágabb vonzáskörzetű funkciók tekintetében jól lefedi a megye nagyobb részét, valamint a funkcióhiányos városok többsége a megyei jogú városok főbb kivezető útjai mentén található, így a nagyobb centrumok is jól elérhetők. Községek Funkciógazdag falvak elsősorban a két megyei jogú város agglomerációjában, valamint a Szigetközben és a Bécs-Budapest korridor mentén jelennek meg, valamint a déli területek városhiányossága miatt több község ellátottsága kiemelkedik. Ezen települések nagyobb népességi és jobb közlekedési-gazdasági helyzetük révén több funkciót képesek helyben ellátni, így hagyományosan ide sorolhatók a körjegyzőségi központok. A megye 183 településéből 99 a gyenge illetve a funkció nélküli települések kategóriájába tartozik, utóbbiak 25%-a a déli belső periférián található, így ezen falvak ellátásának jobb megszervezése a peremterület helyzetének javítása érdekében elengedhetetlen december 31-én a többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó szabályozás hatályát vesztette és január 1-től újra megalakultak a járások, amelyeket az ábra Hiba! A hivatkozási forrás nem található.mutat megyei bontásban. Ezek száma a megyében változatlan maradt a korábbi statisztikai kistérségekhez képest, azonban a területük valamelyest változott, ugyanis a járások határai némileg eltérnek az eddigi kistérségi határoktól: a Győri járás a csornai kistérségből Bezi, Fehértó és Győrsövényház, a mosonmagyaróvári kistérségből Mosonszentmiklós, a pannonhalmi kistérségből Győrság, a téti kistérségből Tényő, Kajárpéc és Sokorópátka települések, a Csornai járás a téti kistérségből Sobor, a Kapuvári járás a Sopron-fertődi kistérségből Répceszemere átcsatolásával bővült. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

24 ábra: Győr-Moson-Sopron megye járásai 2013-tól Forrás: Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Koncepció 2014 A téti járáshoz a következő települések tartoznak: Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny. A járások kiterjedt közigazgatási feladatkört kapnak, és több intézményt átvesznek a megyéktől, köztük a gyermekvédelem, az építésügy, az állategészségügy, a földhivatal került a járási kormányhivatalok alárendeltségébe, mások (kórházak, szakképzés) pedig minisztériumi irányítás alá kerültek. Ugyanakkor a területfejlesztés - a kistérségektől és régióktól elkerülve - a megyei önkormányzatok fő feladatává vált. A kistérségi, valamint az új járási rendszer kapcsán kiemelendő, hogy beosztásukhoz nem igazodik a közösségi közlekedés, pl. Tápról Pannonhalmára, a járás/kistérség központjába csak 1,5-2 órás úttal, Győrön keresztül lehet eljutni. A többi kistérségben is általánosan jellemző az észak-déli irányú útvonalak alacsony buszsűrűsége, illetve az útvonal hiánya, ami jelentősen csökkenti a kistérségi szint hatékonyságát. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy több intézmény (okmányirodák, földhivatalok stb.) vonzáskörzetének területi beosztása jelenleg nem követi a fent bemutatott közigazgatási (járás, kistérség, körjegyzőség) határokat A település vonzáskörzete Tét kisváros lévén nem rendelkezik kiemelkedő vonzáskörzettel, a funkcionális besorolása alapján ( ábra) Győr város vonzáskörzetébe tartozik. A megyében a következő nagyobb vonzáskörzetek találhatók az ábra alapján: TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

25 ábra: Vonzáskörzetek Győr-Moson-Sopron megyében Forrás: Győr-Moson-Sopron Területfejlesztési Koncepció 2014 Tét, mint járási központ, számos intézményi szolgáltatást biztosít a járási települések számára, amelyek mentén kijelölhető a szigorúan vett vonzáskörzet: a településen található például a körzeti földhivatal, az építési hatóság, okmányiroda, könyvtár, takarékszövetkezet, a neves egészségügyi intézmény: a Gyógyítóház, általános iskola, és gyermekjóléti szolgálat is. Ezek ellátási körzete közigazgatási és egyéb szolgáltatási szempontból felvázolja Tét funkcionális vonzáskörzetét és meghatározza azokat a településeket, melyek esetében a város elszívó erővel rendelkezik. Ahogy látható, Tét észak és dél felől is könnyen és gyorsan megközelíthető gépjárművel a 83-as főútnak köszönhetően, a többi településről többnyire sugár alakban. Tét vasúti úton közvetlenül nem közelíthető meg, a Celldömölkről Pápán át közlekedő vonat nem érintik a várost, amit szemléltet az alábbi ábra is: Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

26 ábra Vasútvonal a téti járásban Forrás: A vasútvonal Gyömörét érinti elsősorban, azonban a gyömörei állomás összevonás alá került a tétivel, így ha áttételesen is - Tétről is elmondható, hogy rendelkezik vasúti összeköttetése. A járási településeken belül a vasút Gyarmaton, Szerecsenyen és Győrszemerén halad át Győr felé, így ezek között a települések között reális és gyors opció a vasúti közlekedés. Autóbuszok szempontjából a teljes járást tekintve a településközi kapcsolatok hiányosnak mondhatók, azonban a járásközpontból a tágan értelmezett vonzáskörzetbe, főleg Győrbe viszonylag sűrűn közlekednek a járatok. A közlekedési lehetőségek bővebben a vonatkozó fejezetekben kerülnek tárgyalásra. A főbb igazgatási funkciók közül 9 olyat választottunk ki, amelyek fontos szerepet töltenek be a lakosság mindennapi életében, ezáltal meglétük és elérhetőségük hatással van a járásközpont és a vonzáskörzet közötti kapcsolat intenzitására: okmányiroda, építésügyi körzetközpont, körzeti földhivatal, munkaügyi központ kirendeltsége, városi gyámhivatal, városi bíróság, kistérségi ÁNTSZ, rendőrkapitányság, tűzoltóság A fent említettekből az ÁNTSZ, a bíróság és a munkaügyi központ kivételével mind megtalálható Téten. Foglalkoztatottság tekintetében Tét gazdasági szerepénél fogva nem játszik kiemelkedő szerepet a régió foglalkoztatottságban, illetve a járási statisztikában megjelenik Győr elszívó ereje, mint a tágan vett térség legnagyobb foglalkoztatói központja, melyet főleg az autóipar megléte okoz. A helyi nagyvállalat, a SOKORÓ Kft. járási és azon túl is gyakorol elszívó hatást, mivel körülbelül 600 munkavállaló ingázik Tétre a környező és járáson túli településekről egyaránt. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

27 26 Kereskedelem szempontjából a településen található kereskedelmi egységek száma kielégítőnek mondható, ezek száma 2013-ban 43 db volt. Elmondható, hogy a meglévő kiskereskedelm egységek viszonylag széleskörű kínálatot biztosítanak a helyi és környékbeli lakosságnak, az alapszintű ellátáson felül is sok kiskereskedelmi funkció megtalálható: heti piac, takarékszövetkezet, több szakáruház. A téti tankerületbe három iskola tartozik, amelyhez négy tagintézmény, valamint egy pedagógiai szakmai szolgáltató tartozik. A járás többi településén vagy nincs iskola, egyéb esetekben más tankerülethez tartoznak. A város központi szerepköre e tekintetben tehát kevésbé érvényesül. Noha a járásban a legtöbb település részesül alapfokú orvosi ellátásban, Téten az Gyógyítóház jelentős forgalmat generál a járás településeinek lakóit tekintve, továbbá jellemző a járáson túli páciensek részéről is az említett intézményhez köthető egészségügyi szolgáltatások igénybevétele. Téten mindemellett található mentőállomás, és két patika is, vagyis kijelenthető, hogy a város alapfokú egészségügyi központnak tekinthető, jelentős elszívó és ellátási erővel. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

28 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 2010-ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. Célja, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. Magyarország számára a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország gazdasági teljesítményének (GDP), valamint a foglalkoztatás szintjének, minőségének növelése, amelyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. Mindehhez kapcsolódva a Nemzeti Reform Program vállalásai a következők: a évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60%-ról legalább 75%-ra növelését; a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8%-ra növelését; az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedését a évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra történő növelését; a 10 százalékos energia megtakarítás elérését; a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelését a éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentését a éves népességen belül; a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának fővel való csökkentését, amely 5 százalékpontos csökkentést jelent Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK felszámolva az ágazati (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) és a területi (Országos Területfejlesztési Koncepció) fejlesztés dualitását - a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve között megvalósítandó stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepcióban foglaltak szerint Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Ennek érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt, valamint 13, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű ágazati és területi specifikus célt fogalmaz meg. AZ OFTK az alábbi, Tét készülő stratégiájában is meghatározó, főbb területpolitikai irányokat és teendőket határoz meg: TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

29 28 hálózati szemlélettel működő, valamint települési adottságokat és lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő területi tervezési folyamat kialakítása, amely decentralizált térszerkezet kialakulását és hálózatos térszerkezetet eredményez. városhálózati megközelítés, a térszerkezet funkcionális fejlesztése a város-vidék, a város vonzáskörzet együttműködése, a kölcsönös előnyökön nyugvó, együttműködéseken alapuló kapcsolatrendszer kialakítása hatékonyan és fenntarthatóan működő gazdasági térszerkezet megvalósítása az adott térség valós potenciáljainak, igényeinek és kitörési lehetőségeinek felismerésével periférikus térségek felzárkóztatása a helyi adottságaik figyelembe vételével határmenti együttműködések révén a szomszédos országok gazdasági, infrastrukturális rendszereihez való kapcsolódás, a határon belüli és túli lakosság közötti kapcsolatok ápolása. hátrányos helyzetű különös tekintettel a leromlott városrészekben koncentrálódó társadalmi csoportok szociális, oktatási és lakhatási helyzetének javítása, fejlesztése kijelöli a sikeres város stratégiájának alapelemeit ( ábra) ábra: A sikeres város stratégiájának elemei Forrás: OFTK Az ország településhálózatának mintegy harmada 500 főnél kisebb lélekszámú aprófalu. Társadalmuk kiemelten sérülékeny, többségüket rendkívül kedvezőtlen demográfiai és társadalmi folyamatok jellemzik, amely a gazdasági teljesítményükre is negatív hatással van. A demográfiai és a társadalmi problémák halmozottan jelentkeznek azon aprófalvak esetében, amelyek térszerkezeti, településhálózati szempontból és gazdaságilag is perifériális térségben, a gazdasági centrumoktól távol találhatók. Számos aprófalu küzd közlekedési, elérhetőségi nehézségekkel, s ez a munkába és az iskolába járást is ellehetetleníti. A társadalmi és infrastrukturális problémák következtében e térség települései különösen ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

30 29 Győr és vonzáskörzete, így Tét is az aprófalvas területek közé tartozik így az OFTK kijelöli a követendő fejlesztéspolitikai feladatokat, amelyek a következők: A napi munkába járás, ingázás igényeihez maximálisan illeszkedő akadálymentes és fenntartható közösségi közlekedés fejlesztése, a hiányzó térségi kapcsolatok kiépítése különösen a zsáktelepülések, határ menti települések esetében. Az aprófalvak gazdasági létalapját biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. Helyi, autonóm ellátási, energetikai rendszerek kialakítása. A szociális és önellátó gazdaság kialakulásának, tartós és fenntartható működésének ösztönzése. A helyi népesség szociális, egészségügyi, adminisztrációs igényeinek minél kevesebb utazással történő kielégítése, rendszeres mobil szolgáltató rendszerek kiépítésének támogatása. A klímaváltozás elleni védekezés elősegítése az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével és az agrárium átalakításával (pl. szárazságtűrő, a helyi ökoszisztémába illeszkedő növények elterjesztése). A helyben élő tehetséges fiatalok mentorálása. Hosszú távú programmal szükséges őket segíteni taníttatásuk és elhelyezkedésük során. Helyben maradást és letelepedést segítő programokkal az értelmiség helyben tartásának segítése. Helyi közösségek kialakulásának, fejlesztési programjaik közös kidolgozásának segítése, a kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, kulturális örökség megőrzése. Az aprófalvak falusi turizmushoz, öko- és aktív turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrájának a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának térségileg összehangolt fejlesztése. Az aprófalvas térségekben található nagy számú üresen álló ingatlan felmérése, koncepció kidolgozása a hasznosításukra. Az OFTK megyei szinten a következő fejlesztési irányokat határozza meg: A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése: az innovatív, jól képzett emberi erőforrások gyarapítása; erős identitástudattal és közösségekkel; a jól működő egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; kkv-k fejlesztése; turizmusfejlesztés, a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, az élelmiszerfeldolgozó-ipar újraélesztése, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok (közutak, vasutak, Duna), valamint ezek csomópontjai (logisztikai központok, kikötők) és a kapcsolódó hálózat fejlesztése. A környezet minőségének javítása: környezet- és hulladékgazdálkodási program, természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. A települések és térségek adottságainak hasznosítása, infrastruktúrájuk fejlesztése. A multi- és interregionális kapcsolatok erősítése: szorosabb együttműködés a nagyvárosi terekben (Bécs-Pozsony-Győr); a megye- és országhatáron átnyúló együttműködések fokozása; az európai területi együttműködési csoportosulások (ETT-k) kiterjesztése. Győr és Sopron (a határon átnyúló agglomerációjú centrumok), valamint Mosonmagyaróvár gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, szolgáltató és innovációs központi szerepének erősítése. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

31 30 A többi város térség- és gazdaságszervező erejének növelése, vidékfejlesztési szerepkörének fejlesztése. A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Koncepciója Győr-Moson-Sopron megye jövőképében, mint dinamikus, innovatív és otthonos megye jelenik meg. Győr-Moson-Sopron megye a dinamikus és innovatív gazdaságával, a magasan képzett és kreatív humán tőkeállományával, sokszínű határon átnyúló kapcsolataival, a természeti, kulturális, táji és települési értékek megóvásával, azok folyamatos fejlesztésével, stabil életkörülményeket, otthont kíván biztosítani az itt élőknek. Átfogó célok (2030) A gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humánerőforrás fejlesztés; A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával; A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése. A megye jövőképében a 2030-ig tartó időszakig azt kívánja elérni, hogy az országos, sőt középeurópai dimenzióban is számottevő gazdaságát megerősítse, annak domináns szektorait (járműipar, gépipar, élelmiszeripar, turizmus) fejleszteni tudja, ezen ágazatokhoz folyamatosan kiépüljenek és megújuljanak a beszállítói közép- és kisvállalkozások, amelyek magas hozzáadott értékű, innovációban egyre teljesebb termék és szolgáltatás skálát tudjanak előállítani, s ezzel a megye versenyképessége növekedjék. A hagyományos gazdasági szektorok mellett erősödjenek meg új tevékenységek, iparok és szolgáltatások, így az egészségipar, a környezetipar, a logisztika, a tudásipar, a sport- és kulturális szolgáltatások köre. Egyben történjen meg a megyei termelési adottságok teljesebb hasznosítása, bővüljenek és korszerűsödjenek a helyi termék-kínálatok, s ezek jelenjenek meg az európai piacokon. A gazdasági szerkezet generált, innováció alapú megújítása szükségessé teszi a rendelkezésre álló - és a megye kedvező gazdasági szerkezete miatt a más térségekből idetelepülő munkaerőállományának minőségi fejlesztését, a humán erőforrások gyarapítását, az innovációkhoz aktívan kapcsolódni képes bázisainak, intézményeinek fejlesztését, kreativitásra épülő gyarapítását. A kettős megfelelés, vagyis a dinamikus, innováció-orientált ágazatok és a magasan képzett munkaerőállomány növekvő igénnyel lép fel a területi szerkezet és a települési környezet iránt, annak minőségének állandó emelését követelve meg. A megye gazdaságfejlődésének napjainkban tapasztalható akadályozó tényezője a belső közlekedési, szállítási kapcsolatok elavultsága, a jelenlegi közlekedési rendszerek nem képesek követni a gazdasági fejlődést és az igényeket. Szükségszerű, hogy 2030-ig a megye belső közlekedési és szállítási kapcsolatai teljesen megújulásra kerüljenek, olyan rendszerek, hálózatok és csomópontok jöjjenek létre, amelyek egyrészt biztosítják a nagyvárosok gyors összeköttetését, azok teljesebb integrálódását a szomszédos hazai és országhatáron túli nagyközpontok irányába. Másrészt a megye belső térségei, kisvárosai, települései Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

32 31 egymás közötti kapcsolatának, közlekedési feltártságának minősége javuljon, a térségi szintű hálózatokkal, rendszerekkel. A jövőkép meghatározó eleme, hogy folytatódjék a nagyvárosok térségszervező funkcióinak megújítása, s ezzel a települési agglomerációk teljesebb kiépülése, amiben már jelenjen meg az egyes gazdasági funkciók kihelyezése is, s ezzel a környezeti terhelés, a területfelhasználás arányosabb megvalósítása. A megye nagyvárosainak sajátos elhelyezkedése miatt - az európai integrációs folyamatok ütemes gyorsulása következtében - térségi hatásaik az országhatáron túlra is kiterjednek, ami a fejlesztések nemzetközi szintű összehangolását is megköveteli. A megye belső tereinek, a vidéki térségeknek a teljesebb integrálása a 2030-ig tartó időszak meghatározó feladata. A Rábaköz, a Répce mente, a Tóköz, a Sokoró-alja, a Bakony-alja térsége értékes természeti és környezeti, de egyben mezőgazdasági kultúrával is rendelkezik, amelyeknek hasznosítása, s egyben megújítása a megyei fejlesztéspolitika kiemelt célkitűzése. A kisvárosok határozottabb funkcióalakítása, azok gazdasági bázisainak megerősítése, a vidékükkel való jobbkapcsolatok sokoldalúbb megteremtése, a helyi termelési bázisok támogatása, azok korszerűsítése, a meglévő értékek megóvása és azok fokozott bekapcsolása az országos és országhatáron túli hálózatokba, segítheti a megye vidéki térségeinek felzárkózását. A tárgyi koncepció összesen 6 stratégiai fejlesztési célterületet (mint lehetséges prioritást) határoz meg, és ezeket a megyéhez kötődő, illetve tevékenységével az adott témakörhöz kapcsolódó jeles személyekről nevezte el. Az így rögzített célokat és azok tervezett intézkedésit (beavatkozásai területeit) az ábra foglalja össze: ábra Megyei stratégiai fejlesztési célok és intézkedések Forrás: Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Koncepció TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

33 32 Horizontális célok A gazdasági és innovációs potenciál javítása, a humán erőforrások kreativitásának alakítása. (Jedlik és Kühne Stratégiai Cél) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű népesség és térségek társadalmi, gazdasági felemelkedésének és beilleszkedésének előmozdítása. (Baross és Göcsei Stratégiai Cél) Az infokommunikációs technológiák (IT) minőségének, használatának és hozzáférésének előmozdítása, valamint jó minőségű, megfizethető és fejlődőképes közszolgáltatások fenntartása és fejlesztése. (Jedlik és Göcsei Stratégiai Cél) A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, kockázatkezelés, lépések az energiafüggetlenség felé.(timaffy Stratégiai Cél) A környezet védelme, a hatékony erőforrás-felhasználás elősegítése. Ivóvízvédelem, megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszertermelés biztosítása.(timaffy Stratégiai Cél) A városok és térségi központok fejlesztésével a térségi együttműködések erősítése. (Baross, Göcsei, Esterházy Stratégia Cél) A fenntartható közlekedés támogatása, szűk keresztmetszetek felszámolása kulcsfontosságú infrastrukturális hálózatokban.(baross, Göcsei, Esterházy Stratégiai Cél) A horizontális célok (természetűknél fogva) mindhárom átfogó célhoz és az összes stratégiai célhoz kapcsolódnak Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Programja A megyei területfejlesztési koncepcióban rögzített célrendszerhez (a jövőképhez, valamint az átfogó, specifikus, horizontális és területi célokhoz) kapcsolódóan Győr-Moson-Sopron megye fejlesztési prioritásai az alábbiak: A kreatív humán erőforrások fejlesztése; Az innováció térnyerésének előmozdítása; A megye és települései elérhetőségének javítása; A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása; A megye belső kohéziójának erősítése; A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése. A program 6 prioritása lényegében következik a koncepció 6 specifikus céljából. A prioritások tartalma viszont már több ponton eltér a koncepcióban elképzelt intézkedésektől. A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program Operatív Programjának céljai kapcsolódnak a horizontális célokhoz, így a Jedlik Ányos és Kühne Specifikus Cél a gazdasági és az innovációs potenciál javítását, a humán erőforrások kreativitásának alakítását célozza meg. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű népesség és térségek társadalmi, gazdasági felemelkedését a Baross és a Göcsei Specifikus Cél szolgálja. Az infokommunikációs technikák minőségének, használatának és hozzáférésének horizontális célját a Jedlik Specifikus Cél orientálja. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a Timaffy Specifikus Cél kíván segíteni, míg környezet védelmét,a hatékony erőforrás-felhasználást ösztönzi a Timaffy Specifikus Cél. A városok és térségi központok fejlesztését, a térségi együttműködéseket segíti a Baross, a Göcsei és az Eszterházy Specifikus Célok. S végül a Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

34 33 fenntartható közlekedés támogatását, annak szűkkeresztmetszetének feloldását a Baross Specifikus Céllal kívánjuk kedvezően alakítani. A területi célok esetében a két megyei jogú város és térségeinek együttműködését, a gazdasági kapcsolataik összehangolását, valamint a települési, környezeti adottságok harmonizálását a Kühne (gazdaság, munkaerő áramlás), Baross (közlekedési kapcsolatok), Timaffy (településszerkezet, funkció meg-osztás), Göcsei (centrumok elérhetősége, alcentrumok fejlesztése) Specifikus Célokkal kívánják elérni. Kiemelt jelentőségű a megyében a 85-ös úttól dél elhelyezkedő kimondottan vidéki karakterű térségek, azok központjainak fejlesztése, az itt található értékek megóvása, a belső kapcsolatok javítása, illetve ráfűzése a megyei fejlődését generáló központjaira. Ezen célokat mindegyik specifikus cél szolgálja, így a Jedlik Ányos (helyi gazdaság,képezettség fejlesztése), a Kühne (vállalkozói aktivitás, termelési kapcsolatok), Baross (közlekedési kapcsolatok, centrumok elérhetősége), Timaffy (táji, települési értékek megóvása, társadalmi felzárkózás segítése), Göcsei (komplex fejlesztési programok), Esterházy (határ menti együttműködések élénkítése) célok. A prioritás részletes tartalmának bemutatása: A kreatív humán erőforrások fejlesztés prioritás intézkedései és azok projektcsomagjai: 1. A szakképzés és átképzés fejlesztése < intézkedés megyei szakképzési program; < projektcsomagok megyei tehetséggondozási program; megyei ösztöndíjrendszer kidolgozása és működtetése. 2. A vállalkozói kultúra fejlesztése és a vállalkozási aktivitás fokozása a termelési ismeretek, ill. az új termékek és kultúrák terjesztése; a fiatal vállalkozók felkészítése; a KKV-k termelési láncba integrálása, gazdasági együttműködések; befektetés-ösztönzés és a telephelyi infrastruktúra fejlesztése. 3. Felsőoktatás és gazdaság a felsőoktatási képzési szerkezet megújításának támogatása, új képzési formák terjesztése, illetve bővítése (távoktatás, e-learning, nyitott egyetem); a helyi gazdaság K+F+I igényeinek felmérése és azokhoz kapcsolódó programok indítása; a gazdasági szakemberek bevonása a képzésbe, K+F+I programokba; Győri Járműipari Kutatóközpont létesítése a Széchenyi István Egyetemen Az innováció térnyerésének előmozdítása prioritás intézkedései és azok projektcsomagjai: 1. Helyi gazdaságfejlesztés és innováció megyei gazdaság- és vállalkozásfejlesztési program megyei beszállítói program megyei szolgáltató és kompetencia program települések mezőgazdasági kistermelési és földút-javítási közmunka-programjai TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

35 34 2. A turisztikai kínálat feltételeinek javítása egészséggazdaság és gyógyturizmus fejlesztési program örökség és agroturizmus fejlesztési program aktív turizmus fejlesztési program 3. A mezőgazdasági és élelmiszertermelés ösztönzése megyei élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztési program megyei mezőgazdaság-fejlesztési program hal- és vadgazdálkodási program megyei értéktár kialakítása megyei fenntartható mezőgazdaság program A megye és települései elérhetőségének javítása prioritás intézkedései és azok-projektcsomagjai: 1. Közúti fejlesztések országos főutak (tengelyek) mellékutak fejlesztése (országos, határközeli, önkormányzati, településközi) belterületi utak fejlesztése 2. Vasúti közlekedés a tengely szerep erősítése az elővárosi vasúti közlekedési kínálat megtervezése és az 1. ütem megvalósítása 3. Vízi közlekedés turisztikai szempontú vízi közlekedés szállítási feladatok biztosítása (Duna) 4. Légi közlekedés Győr-Pér repülőtér, fertőszentmiklósi repülőtér Mezőgazdasági és sportrepülőterek Légi mentőbázis kialakítása 5. Kerékpáros közlekedés összefüggő kerékpárút-hálózat kialakítása, a határon átnyúló kapcsolatok kiépítése 6. A centrumok elérhetősége elővárosi közlekedéshálózat kistérségi közlekedésfejlesztés Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

36 35 A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása prioritás intézkedései és azok-projektcsomagjai: 1. A környezeti adottságok hasznosítása a környezeti potenciál hasznosítása zöldgazdaság energiagazdálkodás 2. Táj, település, ember a környezeti állapot javítása a települések értékmegóvása a víz mint erőforrás 3. Az életminőség javítása a hátrányban, fogyatékkal élők, valamint az idősek életminőségének javítása, az ellátórendszereinek fejlesztése az egészségügyi ellátás fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése, egészséggazdaság fejlesztések, rekreációs gyógyászati központ(ok) kialakítása; prevenciós, az életminőség javítását elősegítő programok; aktív, egészséges, összetartó helyi közösségek fejlesztését támogatóprogramok, aktív szabadidő-eltöltést elősegítő fejlesztések a művészeti nevelés támogatása; közgyűjtemények infrastrukturális fejlesztése, közösségi kezdeményezések támogatása; szemléletformálás egészségügyi centrum fejlesztése, egészséges életmód elősegítése a közterületi kultúra színvonalának emelése A megye belső kohéziójának erősítése prioritás intézkedései és azok projektcsomagjai: 1. Rábaköz Fejlesztési Program A 64 települést magában foglaló táji és települési jellemzőkben, valamint történelmi, néprajzi, de termelési kultúrában is sajátos karaktert mutató térség önmagában is belső ellentmondásokat hordoz. A térség három városa más és más vonatkozásban formálja mikro térségeit, a tartós gazdasági vákuum következtében a gazdasági szerkezet nem kiegyensúlyozott, miközben számos értékes jövőt alakító adottsággal rendelkezik. 2. Helyzetbe Hozás Programja A Répce mente, az osztrák határ menti vákuumtérség (84-es úttól nyugatra), a Tóköz vidéke, a Sokoró-alja, a Bakony-alja települései, településhalmazai hátrányos helyzetének javítása (elérthetőség javítása, munkalehetőségek, települési együttműködés ösztönzése, helyi erőforrások hasznosítása, stb.) együttesen kezelhető, de az adott térségekre jellemzően értelmezhető programot kíván meg, szorosan kapcsolódva a többi megyei fejlesztési célhoz. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

37 36 3. Győri Járműipari körzet Győr és térsége (győri, téti, pannonhalmi járás, valamint a megyehatáron és országhatáron túli területek) ma és a jövőben a magyar, de a közép-európai gazdaság egyik dinamikus csomópontja, amelyben a járműipar a meghatározó, prosperitást jelentő ágazat. A város gazdasága erőteljesen fejlődik, térségi kapcsolatai szerteágazóak, népességvonzása kiemelkedő, így szükséges programba rendezni a fejlesztési irányokat, erősítve a rendelkezésre álló potenciálokat. 4. Centrumok és térségük integrációja Sopron, Mosonmagyaróvár és a megye kisvárosai térségszervező funkciónak erősítése, azokhoz kapcsolódó eszközrendszerek támogatása, a helyi igényekhez igazodó fejlesztések ösztönzése, az újszerű város és vidék kapcsolati rendszer támogatása, beépülve a városok által készített Integrált Településfejlesztési Stratégiába (IFS), támogatva az egyes városok és térségeik együttes fejlesztést, annak összehangolását. A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése prioritás intézkedései és azokprojektcsomagjai: 1. Közép-Európai nagytérségi együttműködés (Centrope) a humántőke fejlesztése, a tudásrégió megteremtése, a kulturális és turisztikai kínálat kiaknázása infrastruktúrális hálózatok (pl. TEN-T) fejlesztése 2. Országhatár menti együttműködések az elérhetőség javítása, infrastrukturális fejlesztések Győr vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése Mosonmagyaróvár térségének kapcsolódása a pozsonyi agglomeráció potenciáljához Sopron vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (ETT-k) Az RDV térség határon átnyúló fejlesztése A Fertő térség határon átnyúló fejlesztése Az Arrabona térség határon átnyúló fejlesztése 3. Megyehatár menti együttműködések gazdasági együttműködések erősítése megyehatáron átnyúló munkaerő-piaci kapcsolatok, munkaerő-piaci áramlás segítése; turisztikai desztinációk, turisztikai tengelyek beazonosítása) környezeti és infrastrukturális hálózatok összekapcsolása határtérségeket megfelelően összekapcsoló közlekedési rendszerek pl. migráció, munkaerőpiaci-áramlás, foglalkoztatottság érdekében egy ökoszisztémát alkotó, elválasztott területek integrált kezelése (pl. közlekedés, környezetvédelem, erőforrás-gazdálkodás) természetvédelmi és kulturális értékek összehangolt hasznosítása intézményi együttműködések és kapacitások bővítése Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

38 37 határ menti közösségek, a lakosság, a civil szféra, illetve az oktatási és kulturális intézmények kapcsolatfelvételének ösztönzése Javasolt együttműködési területek: gazdasági együttműködések erősítése (megyehatáron átnyúló munkaerő-piaci, munkaerőpiaci áramlás segítése; turisztikai desztinációk, turisztikai tengelyek beazonosítása); környezeti és infrastrukturális hálózatok összekapcsolása (határtérségeket megfelelően összekapcsoló közlekedési rendszerek pl. migráció, munkaerőpiaci-áramlás, foglalkoztatottság érdekében); egy ökoszisztémát alkotó, elválasztott területek integrált kezelése (pl. közlekedés, vízrendezés, környezetvédelem, erőforrás-gazdálkodás); természetvédelmi és kulturális értékek összehangolt hasznosítása intézményi együttműködések és kapacitások bővítése (határ menti közösségek, alakosság, a civil szféra, illetve az oktatási és kulturális intézmények kapcsolatfelvételének ösztönzése) A Téti kistérségi fejlesztési koncepció, program, kapcsolódó dokumentumok A Téti járás a Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Programban a periférikus helyzet mérséklése fejlesztési irányt kapta. Mindezt a kisvárosi funkciók erősítésével a térségi kohézió alakításának segítségével kívánja elérni. Ezek értelmében a következőket kell megvalósítani: 1. Térségszervező funkciók kiépítése Téten 2. A táji, környezeti értékekhez kapcsolódó gazdasági bázisok fejlesztése Lovas, falusi, kerékpáros turizmus létesítményeinek bővítése Sokoró-alján megindult ökokultúra, termelés, turizmus támogatása A folyók nyújtotta adottságok jobb hasznosítása, öntözésfejlesztés 3. A belső közlekedési kapcsolatok javítása a nagyváros elérhetőségének jobbításával 4. A térség belső kohéziónak javítása Térségi fejlesztési szervezet létrehozása A 2007 és 2013 közötti Téti kistérségi Integrált Projektcsomag javaslatait a következő ábra mutatja: TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

39 ábra: Javaslat a kistérségi integrált projektcsomagra és projektelemeire Forrás: Téti kistérségi Integrált Projektcsomag Az akkori kistérség kiemelt céljai közé tartozott a belső kapcsolatok erősítése a kistérségen belül, a Győr vonzáskörzetébe tartozó heterogén térben. A kistérség egészére jellemző a falusias, ám mégis sokszínű és élhető környezet, amelyet Győr közelsége kiegészít a szolgáltatásokat tekintve. Az egykori kistérségben, de a jelenlegi közigazgatási rendszerben sem Tét képezi a fő vonzerőt járási központ ellenére. A kistérség megalakulása óta nem telt el annyi idő, hogy a belső települési kapcsolatok megerősödjenek, egyáltalán a kapcsolatrendszerek kialakuljanak. Ennek érdekében kimondottan fontos a járás belső kapcsolatit erősíteni, Tét, mint járásközpont városi funkciót erősíteni, valamint az összetartozást kialakítani és megszilárdítani. A járás néhány települése az egyre közkedveltebb kiköltözési települések közé tartozik, ez a folyamat pedig tovább gyűrűzhet, ennél fogva kitüntetett figyelmet kell szentelni az úthálózatok és annak minőségének korszerűsítésére. A demográfiai növekedéssel megnő az ingázók száma is, ezáltal a kapcsolatfelvételek száma a járáson belül, így érdemes figyelemmel lenni a közösségi közlekedés további fejlesztésére az esetleges új viszonylatok kialakításával és a hozzájuk tartozó infrastruktúra kialakításával együtt. A Téten elérhető szolgáltatások jelenleg nem versenyképesek eléggé, a győri szolgáltatások elszívó ereje érvényesül. Egy téti szolgáltatóház létrehozásával, amely által tömörülnének a szolgáltatások, már vonzó alternatíva lehetne a járás lakói számára. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

40 39 A helyi kkv-k számára célszerű egy kistérségi inkubátorházat kialakítani, továbbá javasolt egy iparterület előkészítése, amely mérsékli Győr túlzsúfoltságát. A kistérségi integrált projektcsomag másik pillére a falusi-, és ökoturizmus fejlesztése, amely a jelenleg nem kellőképpen kihasznált adottságokra épít. A térségi adottságok közül a Rába mentén a viziturizmus, Sokorón, a Sokoróalján kirándulóturizmus, a pincékhez kapcsolódva a borturizmus fejlesztésének van létjogosultsága, ezeket egészítheti ki a kerékpáros-, és a lovasturizmus. Emellett számbavehető itt néhány kulturális örökségi elem is. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

41 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos tervhierarchia és összefüggései A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) áll, amelyet az országgyűlés a évi XXXVI. törvénnyel hagyott jóvá és 2008-ban, valamint 2013-ban módosított (a módosító jogszabályok: évi L. tv. és évi CCXXIX. törvény). Az OTrT határozza meg az ország egyes térségeinek térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Tét város Győr-Moson-Sopron megyében található, amely megyére vonatkozó területrendezési tervet Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése a 12/2010 (IX. 17.) számú rendelettel fogadott el és a 190/2010 (IX. 17.) számú határozattal módosított. A területrendezési intézkedéseket és ajánlásokat amelyek többek között a településrendezés számára iránymutatást tartalmaznak a megyei területrendezési terv elhatározásainak érvényre juttatása érdekében határozattal fogadta el a Közgyűlés. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet szerint a településrendezési tervekben igazolni kell a tervezett fejlesztések területi terveknek való megfelelőségét. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. 23/A. (4) bekezdése szerint az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. Fenti előírás következtében településrendezési terv készítés esetén az összhangot a területfelhasználási kategóriák és a megyei övezetek tekintetében a vonatkozó megyei területrendezési tervvel, az országos övezetek tekintetében az OTrT-vel is kell biztosítani. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. 23/A. (2) bekezdése kimondja, hogy a településrendezési tervek készítése során: az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/-5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja; az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

42 Tét az Országos Területrendezési Tervben A város az OTrT-ben nem képvisel kiemelkedő célterületet, elhelyezkedésénél fogva a következőképpen jelenik meg a dokumentumban; a település a 83-as főút mentén helyezkedik el így érintett a főút fejlesztési terveiben. A tervben a településelkerülő szakaszok kiépítése kapcsán jelenik meg, Takácsi, Gyarmat és Győrszemere mellett. Emellett a dokumentum jelzi a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek meglétét -(Románia) - országhatár - Nagylak - Hódmezővásárhely - Kecskemét - Adony - Székesfehérvár - Mór Tét vonalon Tét a megyei területrendezési tervben Tét város területén az OTrT-ben meghatározott térségi övezetek alapján az alábbi övezetek találhatók: kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ökológiai folyosó övezete pufferterület övezete erdőtelepítésre alkalmas terület övezete nagyvízi meder övezete vízeróziónak kitett terület övezete széleróziónak kitett terület övezete Az övezetekre az OTrT a következőket köti ki: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

43 42 tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. Ökológiai folyosó övezete: Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. A kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetben új külszíni művelésből bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterület övezete: Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete: Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Nagyvízi meder övezete: Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

44 43 Vízeróziónak kitett terület övezete: Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti. Széleróziónak kitett terület övezete: A széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti. A közúthálózatot tekintve meghatározó a 83-as főút áthaladó forgalma, gyorsforgalmi út nem található a város közvetlen közelében. A vasúthálózat a várostól távolabb esik, de a Győr-Celldömölk vasútvonalban érintett, így közvetett módon a város rendelkezik vasútállomással. Kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőterek, nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőterek nem találhatóak a településen, ezek építése a távoli tervekben sem szerepel, részben a győri repülőtér megléte okán. Az országos kerékpáros törzshálózatra Tét nem csatlakozott fel, de a térségi, járási kerékpárúthálózat tagja a Mórichida - Tét - Felpéc - Tényő- Écs - Győrság- Pér - Bőny- Nagyszentjános - Gönyű vonalon. A villamosenergia átviteli és elosztóhálózati távvezeték elemei közül Tétet az átvitelt befolyásoló 120kV-os elosztóhálózat érinti (Győr OVIT-Tét). Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték áthalad a városon (Románia) - országhatár - Nagylak - Hódmezővásárhely - Kecskemét Adony - Székesfehérvár - Mór - Tét - Rajka - országhatár - (Ausztria) vonalon. Veszélyeshulladék- ártalmatlanító és térségi hulladéklerakó hely nem található a településen. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

45 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Árpás Árpás község a járás települései közül Kisbabottal és Mórichidával határos. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó településrendezési terv: Árpás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2005. (IX.30.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről Csikvánd Csikvánd Mórichidával határos és távolról Téttel. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó területtrendezési terv: Csikvánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2004. (II.16.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről Felpéc Felpéc a járási települések közül Győrszemerével Gyömörével és távolról Téttel határos. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó területrendezései terv: Felpéc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V.19.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről Gyarmat A település Téttel, Csikvánddal és Szerecsennyel határos. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó területrendezési terv: Gyarmat Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (VI.9.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről Gyömöre A település Téttel, Felpéccel és Szerecsennyel határos. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó területrendezési terv a következő: Gyömöre Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2006. (X.10.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

46 Győrszemere A település Felpécccel és Téttel határos. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó területrendezési dokumentum: Győrszemere Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2004. (X.27.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről. Módosítás: 6/2010. (VII.22.) Kisbabot Kisbabot Árpással és Mórichidával határos. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó területrendezési terv: Kisbabot Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2006. (V.23.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről Mérges Rábacsécsény és Rábaszentmihály mellet található. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó területrendezési dokumentum: Mérges Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006. ( ) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről Mórichida Árpással, Téttel és Rábaszentmiklóssal szomszédos. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó területrendezési terv: Mórichida Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (IX.30.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről Rábacsécsény Rábaszentmihállyal határos. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó területrendezési terv: Rábacsécsény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006. (VIII.31.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről Rábaszentmihály Téttel és Rábacsécsénnyel határos. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

47 46 A vonatkozó területrendezési terv: Rábaszentmihály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2006. (V.23.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről Rábaszentmiklós Kisbabottal, Árpással és Mórichidával határos. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó területrendezési terv: Rábaszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2002. (XII.30.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről Szerecseny A település Gyömörével szomszédos. A terv nem tartalmaz Tét települést befolyásoló megállapításokat. A vonatkozó területrendezési dokumentum: Szerecseny Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006. (VI.30.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről. Módosítás: 26/2008. (VI.23.) Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

48 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Tét városnak nincs településfejlesztési koncepciója, azonban rendelkezik két gazdasági programmal a , valamint közötti időszakra, ami tulajdonképpen megfeleltethető egy városfejlesztési koncepciónak., bár az időtáv és a részletezettség összehasonlíthatatlan a két stratégiai dokumentum típus esetén. A koncepciót meghatározó stratégiai tényezők a következők: A városi ranggal együtt a térségközponti szerepkört tovább kell erősíteni, vagyis el kell érni és meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a településre utazók minél szélesebb lehetőségeket találjanak a közigazgatás, munkahely, kereskedelem, szolgáltatás, egészségügy, pénzügy, kultúra, szórakozás és egyéb területeken. Ezen célok eléréséhez komoly külső forrásokat kell találni, mivel elmaradásuk hosszabb távon sokkal nagyobb kárral jár, és visszafordíthatatlan eredményeket kulminál. Napjainkban minden település arra törekszik, hogy lehetőleg a saját településén valósuljon meg a fejlesztés, még akkor is, ha az áldozatokkal jár is. Meg kell keresni tehát azt a lehetőséget, amellyel elérhetővé válik, hogy a fiatalok a településen maradjanak, illetve a magasan képzett rétegek is inkább vállalják az ingázással járó kellemetlenségeket, mint a település elhagyását. Külön feladat megszólítani a külföldön élő volt tétieket, hogy befektetési szándékukat a városban realizálják és valósítsák meg elképzeléseiket. Természetesen ehhez az otthon élőknek is partnernek kell lenni egy olyan közeg kialakításában, mely hazavárja és segíti a külföldön élőket is. A helyi emberekben fel kell ébreszteni a vállalkozói szellemet, ki kell alakítani a dinasztiák lehetőségeit, rangot kell kapni a becsületes vállalkozóknak. Az élhető kisváros szlogen csak akkor válik igazzá, ha a minden napjainkban is azt látjuk, hogy a település vonzása erősödik, más településről is szívesen járnak ide az emberek. A fejlesztés alapelvei: A természeti érték és környezet megőrzése. Ma, amikor a természeti értékeink pusztulása szinte napról napra látható, a hőmérséklet emelkedése nem csak mezőgazdasági, hanem életminőségi kérdéssé is válik, még mindig nem tudunk úgy tekinteni a környezetünkre, mint értékre. Ha a jelenlegi állapotot meg tudjuk őrizni, már az is hosszabb távon olyan vonzerőt képviselhet, amelyet az utánunk jövő generáció tud majd értékelni, erre építhet és ez jelenthet kitörési pontot. A város levegője legendásan tiszta, amit mindenféleképpen meg kell őrizni a szennyezéssel járó beruházások elkerülésével. A mezőgazdaságban a lehetőségek figyelembe vételével meg kell teremteni a biogazdálkodás alapjait. A biogáz, majd az erre épített bioetanol üzem erre jó lehetőséget ad méghozzá azzal az előnnyel, hogy a rossz termőhely ellenére is jövedelmező termesztést biztosít a mezőgazdaságból élők számára. A mezőgazdaság más területén a feldolgozottság fokát kell javítani, ugyanis a magasabb hozzáadott érték magával hozza a jövedelem növekedését. Az erdősítés mértékével arányban célszerű felkészülni a fa feldolgozásra is. Hasonlóan más mezőgazdasági terményhez, ebben az esetben is csak az ad többletjövedelmet, ha megfelelő szellemi TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

49 48 termék is jelen van az áruban. A csak tűzifa értékesítés nagy kiszolgáltatottságot jelent és értékesítési piac elsőszámú teherviselőjeként a terhek legnagyobb hordozója lesz a termelő. Az állattartásnál célszerű visszatérni a hagyományos rendszerre és az ősi fajták tenyésztésére, mivel a piacképesség ezáltal lesz biztosított. Ezzel párhuzamosan rá kell találni a gazdaságosságot biztosító állattenyésztési módra, valamint törekedni célszerű a vertikumok kialakítására, a több lábon állásra. Ezek a megoldáson azonban csak nagyobb rendszerekben működhetnek gazdaságosan és piacképesen, a multinacionális cégekkel szemben vagy beszállítójukként, feltehetően integrált rendszerekben, értékesítő szövetségekben, klaszterek kialakítása mellett. A település arculatának megteremtése A település arculata bár sokat változott pozitív irányba, azonban hiányzik az átütő változás, ami a zsinórmértéket megadná. A fogadó kialakítása és annak a külső megjelenése kedvező, de a remélt tér kialakítás az új iskola építés elmaradása miatt nem valósulhatott meg, ezért a városiasabb épített környezet nem valósult meg. Sajnos sok az olyan épület, amelyet a tulajdonosa nem, vagy alig gondoz, ezáltal elhanyagolt, romos állapotok uralkodnak ezen ingatlanok esetén. (pl: Győri út, földhivatallal szemben álló épületek) A természeti adottságokon alapuló fejlesztések A városban történtek kezdeményezések a szélenergia hasznosítását illetően, azonban ezek sorra elbuktak a lakosság negatív véleménye okán. Így megállapítható, hogy bár kívánatos lenne a szélenergia nagyobb mértékben történő hasznosítása, a településen uralkodó közhangulat vélhetően ellenzi az ilyen jellegű beruházások ötletét is. A biomassza és bioetanol üzem azonban egy olyan kitörési pont lehet, amely hozzájárul Tét energiafüggésének csökkentéséhez megújuló energiaforrások felhasználásával, egyúttal komoly foglalkoztatói potenciált is jelentene a térségben élőknek. Turisztikai szempontból fontos lehet a Koroncó-Tét határában megvalósulandó golfpálya, amely azonban a sport jellegénél fogva egyéb gazdasági hasznot is hozhat, a felértékelődő Ürge-hegy és Marcal melletti területekkel. Az önkormányzat kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó fejlesztései Az iskola bővítésével kapcsolatban eddig meg nem valósult beruházást, amely szükségességét még jobban alátámasztja, hogy várhatóan a kis tanuló létszámú iskolákat felszámolják és az úgynevezett körzetesítés keretében Téten lesz a központ iskola. A bővítés mellett az előírt technikai színvonal emelésén túl az iskolának szellemi műhelynek kell lenni, ahol a nyitott tér keretén belül minden korosztály az igényének megfelelő tudásra tehessen szert az életkor végéig szóló tanulás szellemében. A bővítés tervezésénél figyelembe kell azonban venni a későbbi fejezetek helyzetfeltárását az iskolába járó tanulók és az osztályok számának idősoros változását is a kormányzati törekvések mellett. Az óvoda általános felújítása sem várhat sokáig, a lehetőségeken belül ütemezve meg kell kezdeni, nem várva a teljes lepusztulását. Itt is számolhatunk egy kisebb mértékű centralizálással, vagy tagóvodai rendszerek kialakításával. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

50 49 A régen várt művelődési központ megvalósulása felpezsdítette Tét szellemi életét, bekapcsolódva a konferencia turizmusba, ezáltal távlatilag új célok kerülhetnek kijelölésre. Vissza kell hozni a településre a Kisfaludyra alapozott irodalom kultúrát annál inkább is, mivel ma reneszánszát éli a településeknél az egy-egy személyiségre épített színvonalas konferencia, tudományos értekezletek, szakmai megbeszélések. Az egészségügyi ellátás kistérségi szintre történő váltása új, városi szintet jelent. A szakorvosi rendelőintézet jó megszervezésével tovább erősödhet a település, amely megfelelő önmérséklettel és fogadókészséggel rendelkezve, pozitívan változtathatja meg a magasan kvalifikált munkaerő helyzetét a városban. Az önkormányzat és a többcélú társulás feladatainak emelkedésével és a közigazgatás átszervezésével szintén javulhat a város helyzete, azonban az E-közigazgatás megváltoztathatja a jelenlegi ügyfél kapcsolati rendszert, interaktív kapcsolatot feltételezve a polgárokkal Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai Tét városnak nincs Integrált Városfejesztési Stratégiája Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Tét Város Polgármesteri Hivatal épületének (Tét, Fő u. 88.) felújítása, átalakítása: Határozat száma: 105/2004. (VII. 27.) Saját hatáskörben hozott döntés, önkormányzati tulajdon (járda) felújítása: Határozat szám: 118/2005. (VI. 11.) Tét, biogáz-projekt pályázat benyújtása: Határozat szám: 30/2006. (III. 28.) Tét, biogáz-projekt pályázat benyújtása: Határozat száma: 31/2006. (III. 28.) Pályázat benyújtása a Tét, Dr. Kapuy M. u. 2. sz. alatti orvosi rendelő akadálymentesítésére, valamint az orvosi rendelő és szolgálati lakás korszerűsítésére, 11/2006. (II. 02.) Kt. határozat. Határozat száma: 89/2006. (V. 30.) TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

51 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök Tét város teljes közigazgatási területére vonatkozó első Rendezési Tervet a képviselő testület december 28-i ülésén a településszerkezeti műszaki leírást és tervet határozattal együtt fogadta el. Tét Város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatról szóló 25/2002. (XII. 30.) rendeletét a 15/2003. (IX. 17.) rendelettel módosították, jelenleg a 8/2005. (VI. 1.) rendelet van érvényben A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos településszerkezeti terv megállapításai Tervezett lakóterület: Téten családi lakóházak találhatók, melynek kisebb része a jelenlegi gazdasági helyzetnek megfelelően nem kifejezetten jó állapotú - az önkormányzat ezek korszerűsítési, felújítási kötelezettségében nem tud érdemben beavatkozni. Győr közelsége miatt is érvényes a dezurbanizációs folyamat, ami tovább fokozza az építési igényeket a településen. Számolni kell lenni ugyanakkor a győri lakás- és telek ingatlanár jelentős emelkedésével valamint a környező településekről odaköltözők számának növekedésével, mely kikényszerítheti az intenzívebb lakásépítést. Az önkormányzat lakóterület fejlesztésre alkalmas jelentős területtel nem rendelkezik, egyetlen lakóterület fejlesztési lehetősége önkormányzati területen a Tétszentkút fő út melletti északi része 0124/7 hrsz-ú területe. Tervezett településközpont és központi vegyes területek: Az igazgatási és oktatási létesítmények a Fő út bal és jobb oldalán, a település központjában, de szétszórtan helyezkednek el (művelődési ház, templomok, polgármesteri hivatal, óvoda, összes területe: kb 4,0 ha ). Az önkormányzatnak a tulajdonában lévő belterületi ingatlanok nem teszik lehetővé egy hosszú távon a település központjába koncentrált intézményi ellátás kialakítását. Ennek ellenére a kijelölt vegyes terület a településközpontban a polgármesteri hivatal és a templom közötti magántulajdonban lévő családi házas telkek kertvégében valamint a Győri úton felszámolás alatt lévő Autójavító területek összevonásával történt. Az iskola, polgármesteri hivatal, óvoda telekrészeinek a kertvégek felhasználásával és az Autójavító területével kialakulhat egy sétálóutcára szervezett városközpont, mely közvetlen folyosót nyit a Győri út irányába, és a felszámolás alatt lévő Termelő Szövetkezet Fő út 94. sz. alatti irodájának telkén a Fő utca irányába is megnyitható. A véleményezési eljárás során kísérletet teszünk a 146/2 hrsz. alatt Vízmű kezelésében lévő víztorony (glóbusz) zöldfelületi hasznosítására. Az első adandó alkalommal a Rákóczi utca páratlan házsorának az egyik - lehetőleg az utcahossz középen lévő - telkének (telkeinek) felvásárlásával a központ a Rákóczi út felöl is feltárható. Tervezett különleges területek: A városban meglévő 2 db ill. Tétszentkúton 1 db meglévő temető évig biztosítja a települések megnyugtató temetkezését. Megfontolandó a katolikus temető megszüntetése új temető kijelölésével, így hosszú távon annak helyén településközpont kialakítható lehessen. Erről Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

52 51 azonban intenzív és alapos társadalmi párbeszédnek kell folynia a jelentős konfliktusforrások okán. Közlekedéshálózati fejlesztések: Az országos főút ill. a mellékutak mentén célszerű lenne egy kétsávos külön pályás kerékpárút kialakítása, mely csatlakozna az Enese - Pannonhalma a Megyei Területfejlesztési Programban szereplő turista kerékpárúthoz. A közvetlen kerékpáros kapcsolat megteremtése Tétszentkúttal a biztonságos közlekedés értelmében elengedhetetlen. A korábbi rendezési tervben a Kossuth telep major és Tét belterület határán vezetett 83-as számú elkerülő út nyomvonalát a Kossuth telepen kívülre célszerű módosítani, hogy a település délkeleti terjeszkedési irányát a tervezett új út minél később határolja le. Ezzel összefüggésben nem célszerű az új nyomvonallal egy rövid m-es szakaszon visszatérni Tétszentkút előtt a régi nyomvonalra, hanem azt az istálló épület mellett meglévő földúton célszerű tovább vezetni Tészentkutat délkeletről megkerülve. Biztosítani kell a korábbi rendezési terv Gyömörei útvonal módosítása mellett már kialakított építési telkek közötti nyomvonal megvalósíthatóságát. Célszerű a jelenlegi főközlekedési csomópontban egy nagyobb körforgalom kialakításának lehetőségét megteremteni. Zöldterületek, közhasználatú zöldfelületek: A meglévő belterületen ill. a fejlesztési területeken szükséges egy nagyobb méretű közpark funkciójú terület kijelölése - a központhoz közel - esetleg látványtóval növelendő a közhasználatú zöldterületi felületeket. Téten jelenleg a közparkok száma és kiterjedése nem kielégítő, ezért a zöldfelületi fejlesztés az egyik sarokköve a fenntartható városfejlesztési beavatkozásoknak. Oktatási intézmények: Az új Debrecen utcai iskolaépület magastető építésével vertikális irányban bővíthető, vízszintes irányban a 131/1-3 hrsz-ú ingatlanok megvásárlásával egy új kétszintes, tetőtéri beépítésű új szárnnyal bővíthető, melyben meg lehet valósítani egy telken a templom mögötti alsó tagozatos osztályok és a középiskolás képzés osztályait is A hatályos településszerkezeti terv megvalósult elemei A fent említett tervek közül csupán az iskola és az óvoda bővítése valósult meg, emellett a Gyógyítóház megépült, valamint a sportpályát és a kapcsolódó szolgáltatásokat sikerült modernizálni. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

53 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Győr-Moson-Sopron megyében 12 város található, ebből a hetedik legnagyobb Tét. Lakónépessége 4047 fő (2013 év vége). Népsűrűsége 70,56 fő/km 2 amely 56,35 km 2 területre jut. A népsűrűséget szemléltetik a következő térképek regionális és járási szinten: ( térkép) térkép: Népsűrűség (fő/km2), 2013 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) A településen a lakónépesség száma fokozatosan csökken. Az országos adatokhoz képest a csökkenés nem nagyobb, mint az átlag. A népesség csökkenése a természetes fogyásból eredt: minden évben kevesebb gyermek született, mint ahányan meghaltak, az ország lakossága tehát természetes módon csökkent. A csökkenés mértéke Nyugat-Dunántúlon kisebb volt az országos átlagnál. Ezeket az értékeket szemléltetik a következő ábrák: ábra, ábra, táblázat, valamint az térkép: Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

54 Fő (db) Évek száma ábra Tét lakónépességének változása 2000-től Forrás: T-Star térkép: A közötti évi átlagos népességnövekedés a év végi lakónépesség arányában ( ), 2000 és 2013 év vége (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

55 Százalékos változás az előző évhez képest ,0% 113,0% 108,0% 103,0% 98,0% 93,0% Ország összesen Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Járási városok összesen Téti járás Tét Győr 88,0% ábra Lakónépesség változása a különböző területi egységeken Forrás: T-Star táblázat: Tét demográfiai szerkezete 2012 Forrás: Tét Város Helyi Esélyegyenlőségi Program A demográfiai mélypont az 1990-es évre esett, eddig csökkent folyamatosan és meredeken az ország lakossága szinte minden területegységre vonatkozóan, majd ezt követően lassú emelkedésnek indult egészen 2001 ig től az országos átlag ismét lassú csökkenést mutatott, azonban Győr-Moson- Sopron megye lakossága emelkedik, ahogy a Téti járásé is. Tét lakossága azonban az utóbbi egy évben csökkenő tendenciát mutat, amely társadalom az országos trendeknek megfelelően elöregedő. A lakosságszám változását két tényező befolyásolja: egyrészről a természetes szaporodás vagy fogyás, másrészről pedig a vándorlási egyenleg. A következő grafikon és térkép ábrázolja a természetes szaporodást, ami ez esetben fogyás ( ábra, térkép) Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

56 Természetes szaporodás Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Téti Tét Járási városok összesen ábra Természetes szaporodás változása Forrás: T-STAR térkép: A közötti évi átlagos természetes szaporodási ráta a év végi lakónépesség arányában ( ), 2000 és 2013 év vége (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

57 2002. év év év év év év év év év év év év Fő 56 A grafikonról és a térképről látható, hogy a Téti járás lakosságának körében nő a természetes fogyás mértéke, amely a rendszerváltozástól tapasztalható, a járásközpont esetében pedig még meredekebb trendvonallal szembesülünk, ami a természetes fogyást illeti. Regionális szinten is alapvetően csökkenő tendenciáról beszélünk néhány települést leszámítva. A vándorlási egyenleget pedig a következő grafikon és térkép mutatja ( ábra, térkép) Mutatók Állandó odavándorlások száma (eset) Mutatók Állandó elvándorlások száma (eset) ábra Vándorlások egyenlege Forrás: T-Star Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

58 térkép: A közötti évi átlagos vándorlási egyenleg a év végi lakónépesség arányában, a nemzetközi vándorlási egyenleggel ( ), 2000 és 2013 év vége (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) A grafikonról leolvasható, hogy a településre vándorlók száma a es év kivételével mindig túlmutatott az elvándorlók számán, a 2013-mas évtől azonban túlsúlyba kerültek az elvándorlók, amit alátámaszt a települési létszám csökkenése. Az öregedési index jól mutatja a társadalom elöregedését, amit az alábbi táblázat szemléltet: táblázat:tét öregedési indexe 2012-ben Forrás: Tét Város Helyi Esélyegyenlőségi Program Az index értéknövekedése szintén a 2000-res évektől fogva kezdett el intenzíven emelkedni, majd 2010-ben elenyésző mértékben csökkenni. A legnagyobb értékváltozás 2011 és 2012 között tapasztalható, ahol 7,4% a változás, ami az időskorúak számában történő hirtelen megugrásnak köszönhető. Az index eredménye magyarázza a természetes szaporodás, illetve fogyás értékeit is. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

59 Háztartások száma 58 Regionális és járási szinten az alábbi térkép szemlélteti a viszonyokat ( térkép): térkép: 100 időskorúra jutó gyermekkorú az állandó népességből (fő), 2013 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) Háztartás, család A háztartások számát mutatja az ábra: ábra: Háztartások száma, forrás: KSH Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

60 Személyek és foglalkoztatottak száma (fő) 59 A grafikon alapján látható, hogy a háztartások száma a 2001-es évhez képest növekedést mutatott 2010-re, 71 háztartással lett több, ami 1412 háztartást jelent a korábbi 1341-es adathoz képest. Érdekes összefüggés figyelhető meg a városban, ugyanis az elöregedő társadalom mellett csökkenő családszám tapasztalható, melyekkel párhuzamosan a háztartások száma növekszik. A jelenség magyarázata lehet a válások növekvő számából fakadó családszakadások, mely következtében a családszám csökken, míg a háztartások száma növekszik. Az ábra mutatja a 100 háztartásra jutó személyek és foglalkoztatottak számát. Többségben látható, hogy az egyes háztartásokban élők közül a fél háztartás dolgozik, ami betudható a gyerekek számának Személy Foglalkoztatott ábra: 100 háztartásra jutó személyek és foglalkoztatottak száma Forrás: KSH A családok, családtagok és gyerekek számát ábrázolják a következő grafikonok ( ábra ábra). A grafikonokból leolvasható, hogy a családok száma és a létszámuk is csökken, ez a gyermekvállalási kedv csökkenésének köszönhető főleg, átlagosan nem több a gyermekek száma az egyes családokban egy főnél. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

61 Családokra jutógyerekek száma (fő) Családok száma és a hozzájuk tartozó átlagos családtagszám (fő) ,15 3, ,05 3,00 2,95 Családok száma Családra jutó családtag , ábra Családok száma és átlagos családtagok száma Forrás: KSH ,25 1, ,15 1,10 1,05 Családok száma Gyermek , ábra Családokra jutó gyerekek száma (fő) Forrás: KSH A háztartások összetételét tekintve Téten 874-en vannak házastársi vagy élettársi kapcsolatban, elvált szülők 142-en vannak és 1016-an élnek együtt Nemzetiségek A nemzetiséghez tartozók száma 2011-ben a városban 130 fő. Az alábbi ábra szemlélteti a nemzetiségek arányát: Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

62 61 magyar cigány (romani, beás) német román szlovák egyéb ábra: Nemzetiségek aránya Téten 2011 Forrás: KSH Az ábrából kiderül, hogy a legnagyobb számban a cigányok szerepelnek a nyilvántartásban 89 fővel, őket követik a németek 30 fővel. A fentiek egyikébe sem tartozó nemzetiségek száma 18 fő. A regionális és járási viszonyokat az alábbi térképek mutatják be ( térkép térkép): térkép: A 10 % feletti részesedéssel rendelkező nemzetiségek, 2011 (forrás: KSH Népszámlálás) TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

63 térkép: A cigány nemzetiségűek aránya a népességből (%), 2011 (forrás: KSH Népszámlálás) A térképekről leolvasható, hogy az etnikumok közül elsősorban a cigány lakónépesség száma emelkedik ki, azonban ez sem jelentős. A határmenti településeken nagyobb az adott országhoz tartozó nemzetiségek száma, azonban ez esetben sem számottevő Iskolai végzettség A lakosság iskolai végzettségét tekintve 2010-ben: általános iskolai végzettséggel 29%, középfokú végzettséggel 27% és felsőfokú végzettséggel kb. 3 4% rendelkezik. Ez a munkaképes lakosságnak 3,6%-a. Az általános iskolai és szakmunkás végzettség jellemző. A középfokú végzettség alacsonyabb színvonalú, s rendkívül alacsonynak mondható a diplomások száma az összlakossághoz képest. Az alábbi grafikon ( ábra) szemlélteti a 2011-es iskolázottsági viszonyokat a Téten, a Téti járáson belül, valamint országos szinten, amit kiegészít a térkép. Ebből látható, hogy a kevesebb, mint 8 általánossal rendelkező lakók száma a téti járásban és országosan megegyezik, Téten viszont túlmutat ezen az arányon 1%-kal. Téten és a járásban a 8 általánost végzettek aránya nagyobb, mint országosan. Érettségivel az országos szinthez viszonyítva kevesebben rendelkeznek a járásban és a városban is. A felsőfokú végzettségűek száma az országos átlaghoz viszonyítva a fele, ez pedig 7%-nak felel meg. Regionális szinten elmondható, hogy elsősorban a nagyobb városokban szembesülhetünk az érettségizett lakosság magasabb arányával. Ez alapján elmondható, hogy a téti lakosság nem magasan kvalifikált. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

64 Iskolázottak aránya 63 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Ország Téti Tét ábra: A lakosság iskolázottsági aránya térkép: A 17 éven felüliek között a legalább érettségivel rendelkezők aránya (%), 2011 (forrás: KSH Népszámlálás) TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

65 Foglalkoztatottság Az alábbi ábra és az térkép segítségével elemezhető a népesség gazdasági aktivitása a településen és a járásban és regionális szinten. Ebből kiderül, hogy a településen és a járásban is a foglalkoztatottak között több a férfi 2011-ben, ugyanakkor meg kell említeni az inaktív nők kifejezetten magas arányát és számát, mely meghaladja a munkaviszonnyal rendelkezők számát térkép: A foglalkoztatottak aránya a teljes népességből (%), 2011 (forrás: KSH Népszámlálás) Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

66 A népesség gazdasági aktivitása szerint (fő) foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott együtt foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott együtt foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott összesen Téti járás Tét Férfi Nő Összesen ábra: A népesség gazdasági aktivitása Téten és a Téti járásban (2011) Forrás: KSH Az alábbi térképek ( térkép) mutatják be az ingázók arányát regionális és járási szinten. Ebből látható, hogy a régióban és a járásban is elsősorban két sávba esik az ingázók aránya. Az értékek alapján elmondható, hogy a lakónépesség több, mint fele biztosan ingázik a munkahelye és a lakóhelye között. A járásban ez az arány ennél néhány településen még magasabb, látható, hogy - 66,7% -100% közé is esnek települések. Az 50% alatti ingázási aránnyal rendelkező települések elsősorban nagyobb városok. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

67 térkép: Naponta ingázó foglalkoztatottak egyenlege (%), 2011 (forrás: KSH Népszámlálás) Az alábbi ábra szemléltetni a településen nyilvántartott összes álláskeresőt 2000-től. Ez alapján megállapítható, hogy 3-4% között ingadozott 2008-ig, majd 2009-től nagyobb megugrás tapasztalható, közel duplájára nő az állást keresők száma ben azonban ez a tendencia enyhülni látszik, 2013-ra visszaáll 3% környékére a munkanélküliségi ráta. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

68 Álláskeresők száma (fő) ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) évenkénti megoszlásban Forrás: T-STAR térkép: A nyilvántartott álláskeresők aránya a éves korúakon belül (%), án (forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

69 68 Az térkép és az térkép mutatja be az álláskeresők arányát regionális és járási szinten. Ebből látható, hogy a régió északi része kedvező helyzetben van, itt a legalacsonyabb a munkanélküliség aránya térkép: A nyilvántartott álláskeresők arányának változása a éves korúakon belül (%), és között (forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) A ábra mutatja az álláskeresők nemek szerinti megoszlását 2000-től. A grafikonról leolvasható az álláskeresők nemek közötti viszonylag egyenletes eloszlása. Az egyes években enyhe eltolódás tapasztalható a férfi munkakeresők arányát tekintve- több férfi keres munkát-, annak ellenére, hogy több nő él a településen. Ez lehet családtervezési, életvezetési okok következménye. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

70 Megváltozott munkaképességű álláskeresők száma (fő) év év év év év év év év év év év év év év Álláskeresők száma (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma, nő (fő) ábra: Álláskeresők száma nemek szerinti megoszlásban (fő) évekre bontva Forrás: T-STAR A nyilvántartott megváltozott munkaképességű álláskeresők számát mutatja az alábbi grafikon ( ábra): ábra: Nyilvántartott megváltozott munkaképességű álláskeresők száma (fő) Forrás: T-STAR A diagramból leolvasható, hogy a megváltozott munkaképességűek száma a településen 2000-től nem haladta meg a 13 főt. A legkevesebb megváltozott munkaképességű álláskereső 2013-ban volt, a legtöbb pedig 2010-ben. A két év között különbség 11 fő. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

71 70 Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 4% 2% Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 22% Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 46% 15% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 1% 7% 3% Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) ábra: Nyilvántartott álláskeresők megoszlása végzettség szerint 2013-ban Forrás: T-STAR Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

72 71 A ábra alapján látható az álláskeresők végzettség szerinti megoszlása 2013-ban. Ez alapján megállapítható, hogy a fizikai foglalkozású álláskeresők vannak a legnagyobb arányban, ez 46%-ot jelent. Őket követik az általános iskolai végzettségű munkanélküliek 22%-kal, majd a szakmunkásképzőt végzettek 15%-kal. Ebből látható, hogy a településen az alacsonyabb végzettségűeknek okoz gondot elsősorban az elhelyezkedés. A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma elenyésző. Ezeket a megállapításokat egészíti ki a táblázat, amely között mutatja a végzettség szerinti megoszlást, az általános iskolai 8 osztályhoz viszonyítva: táblázat: Nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Forrás: Tét Város Helyi Esélyegyenlőség Program Ebből kimutatható a 8 általánost végzett és annál magasabb végzettségűek többsége a munkanélküliek között. 20% 10% 9% Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel támogatottak száma (fő) 61% Ellátásban részesülő nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Álláskeresési ellátásban részesülő nyilvántartott álláskeresők száma (fő) ábra Támogatásban részesülő nyilvántartott álláskeresők aránya 2013-ban Forrás: T-STAR TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

73 72 Az álláskeresők támogatására az önkormányzat különböző eszközöket alkalmaz, a jogosultságoknak megfelelően ábra. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel támogatottak aránya a legnagyobb 61%-kal, majd az ellátásban részesülő munkakeresők aránya, 20%-kal. 9%-kal a szociális támogatásban részesülő munkanélküliek aránya a legkisebb. A munkanélküliek 2013-mas korösszetételét szemlélteti a következő diagram ( ábra): 1% A 0-17 éves nyilvántartott álláskeresők 16% 17% A éves nyilvántartott álláskeresők A éves nyilvántartott álláskeresők A éves nyilvántartott álláskeresők 15% 10% A éves nyilvántartott álláskeresők A éves nyilvántartott álláskeresők A éves nyilvántartott álláskeresők 9% A éves nyilvántartott álláskeresők 8% 14% 10% A éves nyilvántartott álláskeresők A éves nyilvántartott álláskeresők A 61-X éves nyilvántartott álláskeresők ábra: Nyilvántartott álláskeresők korösszetétel szerint 2013-ban Forrás: T-STAR A diagramból jól látható, hogy év közötti munkakeresők aránya a legnagyobb Téten, ami megegyezik az országos tendenciával, tulajdonképpen a pályakezdő korosztálynak minősül. Ezután következik az éves korosztály 16%-kal, majd az éves munkakeresők 15%-kal. A munkakeresők legalacsonyabb aránya a 61 éves lakók között tapasztalható. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

74 tól 2012-ig pedig az adatokat összehasonlításképpen az alábbi táblázathiba! A hivatkozási forrás nem található. tartalmazza: táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma korösszetétel szerint (fő/ %) Forrás: Tét Város Helyi Esélyegyenlőségi Program Ennek tükrében látható, hogy a éves korosztály esetében a legtöbb évet tekintve 12-16% között mozog a munkanélküliek száma, a legalacsonyabb arány, 12% 2012-ben tapasztalható, erről az értékről ugrik fel a 2013-as arány 17%-ra. A évesek munkanélküliségi eloszlása 2013-ra 8%-ra mérséklődött, ami kedvező az elmúlt évekhez képest. Számottevő még a év közöttiek munkanélküliségi rátája, amely 14%-ra emelkedett 2013-ban az előző évi 11%-ról Jövedelmi viszonyok Az adózók létszámát láthatjuk az alábbi ábra Adóbevallók száma Téten ábra segítségével. A teljes népesség az adott években 4000 fő kerekítve. Így látható, hogy az adózók száma legjobb esetben a népesség közel felét teszi ki ben ez az arány 49%, ez volt a legmagasabb érték. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

75 Adóbevallók száma (fő) év 2007.év 2012.év ábra Adóbevallók száma Téten Forrás: KSH A személyi jövedelemadó megoszlása az alábbi térképeken látható ( térkép): térkép: Egy állandó lakosra jutó befizetett személyi jövedelemadó (Ft), 2013 (forrás: TeIR T-STAR adatbázis) Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

76 SZJA-alap/adózó, Ft, SZJA/adózó, Ft SZJA-alap összege és befizetett SZJA, ezer Ft 75 Ez alapján elmondható, hogy többségben regionálisan a e Ft közötti SZJA sávban mozognak, a járásban pedig a 130 e Ft fölötti sáv tapasztalható túlnyomórészt. A következő grafikon ( ábra) a személyi jövedelemadó alapjának összegét és a befizetett személyi jövedelemadó összegét mutatja Téten SZJA-alap összege, ezer Ft, Befizetett SZJA, ezer Ft év 2007.év év ábra SZJA-alap összege és a befizetett SZJA összege, ezer Ft Forrás: KSH év 2007.év év SZJA-alap/adózó, Ft SZJA/adózó, Ft ábra: SZJA-alap/adózó, Ft és SZJA/adózó, Ft Forrás: KSH A ábra szemlélteti az SZJA-alap és a befizetett személyi jövedelemadó egy adózóra jutó értékét. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

77 Nyugdíjban részesülők száma nemek szerint (fő) táblázat: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők megoszlása Forrás: Tét Város Helyi Esélyegyenlőségi Program év év év év év év Öregségi nyugdíjban, elő-, bányász- és korengedményes nyugdíjban részesülő nők száma (fő) Öregségi nyugdíjban, elő-, bányász- és korengedményes nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő) ábra Nyugdíjban részesülők száma nemek szerinti eloszlásban Forrás: T-STAR A frissebb adatokat mutatja az ábra. Ez alapján láthatjuk, hogy a nyugdíjasok száma több, mint 600 fő, a települési társadalom 15%-a körülbelül, amelyre a nők többsége jellemző Életminőség Téten a lakások számának alakulását a következő grafikon mutatja ( ábra): Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

78 Lakások száma (db) ábra A lakásállomány változása Téten 2013-ig Forrás: T-Star 2013-ben a településen található lakások száma 1483 db, mely az idősoros adatok alapján enyhe emelkedés mellett nagyságrendileg konstansnak mondható térkép: 100 szobára jutó lakók száma (fő), 2011 (forrás: KSH Népszámlálás) TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

79 Lakások száma (db) 78 A fenti térkép ábrázolja a laksűrűséget regionális és járási szinten. Látható, hogy Téten a lakások száma viszonylag kiegyensúlyozottan növekszik, először 2008 és ben stagnált, ami a begyűrűző gazdasági válságnak is köszönhető től megint növekvő tendenciát mutat, majd 2012-ben és 2013-ban ismét stagnált a háztartások száma. A lakások jellegét pedig az következő ábra mutatja: Az egyszobás lakások száma (db) A kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt) (db) Lakások jellege A háromszobás lakások száma (a két és félszobásokkal együtt) (db) A négy és több szobás lakások száma (a három és félszobásokkal együtt) (db) ábra: A téti lakások jellege 2013-ban Forrás: T-Star A grafikonból látható, hogy 2,5-3 szobás háztartásokból van a legtöbb a településen, a legkevesebb pedig az egyszobásokból. Ez a településen a családi házak dominanciáját mutatja. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

80 térkép: Az összkomfortos és komfortos lakások együttes aránya (%), 2011 (forrás: KSH Népszámlálás) Az alábbi ábra mutatja az épített lakások számát 2000-től. Itt látható, hogy a 2000-res évek elején még átlagban évi 8 lakás épült, 2005-től azonban nagy visszaesés volt tapasztalható ben kiugóran magas érték látszódik, ekkor 13 lakás épült, ami egyedülálló, hiszen ezt követően ismét felére csökkent az épített lakások száma a településen ben, 2011-ben és 2013-ban pedig vagy egyáltalán nem épült lakás, vagy nincs rá adat. Épített üdülőegység 2000-től nem épült. A városban az építkezések száma tehát csökkenő tendenciát mutat. Ezt a folyamatot az önkormányzat az építési telkek számának gyarapításával, kedvezményekkel kívánja megállítani, ill. az építkezési kedvet növelni. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

81 2000. év év év év év év év év év év év év év év Épített lakások (db) Épített lakások száma (db) Évek ábra Épített lakások száma Téten 2000-től Forrás: T-Star A következő ábra mutatja a gázvezetékkel ellátott megépült házak számát: Épített lakások száma (db) 6 4 Az év folyamán épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (db) ábra Az év folyamán épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (db) Forrás: T-Star Látható, hogy az épített házak többnyire mind gázvezetékkel ellátottak. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

82 81 Az alábbi ábra szemlélteti az adott év folyamán épült házak fürdőszobával való ellátottságukat: Épített lakások száma (db) 6 4 Az év folyamán épített fürdőszobával ellátott lakások száma (db) ábra: Az év folyamán épített fürdőszobával ellátott lakások száma (db) Forrás: T-Star A grafikon alapján mondhatjuk, hogy az épített házak 2007-től gázvezetékkel ellátottak. A következő ábra pedig a közcsatornával ellátott lakások számát mutatja: TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

83 Összes alapterület (m 2 ) Épített lakások száma (db) 6 4 Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (db) ábra: Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (db) Forrás: T-STAR Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a 2000-től épült új lakások többsége közcsatornával ellátott és 2007, 2009, 2011, 2013 esetében, valószínűleg adathiány tapasztalható. Az alábbi grafikon ( ábra) ábrázolja az évek folyamán épült házak összes alapterületét: ábra Az év folyamán épített lakások összes alapterülete (m 2 ) Forrás: T-STAR Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

84 83 Itt megállapítható, hogy az évek folyamán épített lakások átlagos alapterülete 124 m 2. Ez, ahogy a szobák jellemző száma is, jól tükrözi a családi házak többségét. Az avulás miatt megszűnt házak száma 2000-ben 3 volt, 2001-ben 1, majd 2004-ben 4. Bérbeadás céljából házak nem épültek. Megállapítható, hogy a lakások ¾-e minőségileg kedvező képet mutat (összkomfortos). 4 db közkifolyó van a városban azon lakások számára, ahová nem vezették be a vizet Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Téten a társadalmi és területi folyamatok megegyeznek az ország más vidéki területein jelentkező trendekkel. A magyar vidék problémái között szerepel az elvándorlás, az agglomárálódás, az elégtelen infrastruktúra; úthálózat, összeköttetések, csatornahálózat. Tét is szembesül a fenti problémákkal, az agglomerálódástól eltekintve. A lakónépességre jellemző az ingázás, ami elsősorban a munkavállalók esetében jelentős. Téten az általános iskolai ellátás megfelelőnek mondható, azonban a középfokú oktatást a megye vagy a régió további oktatási intézményei látják el, elsősorban Győr, Csorna, Kapuvár. A településen található alacsony státuszú lakossági szegregátum, Ürgehegy területén egy infrastruktúrával elégtelenül ellátott, mélyszegénységben élő társadalmi réteg telepedett meg, emellett egy kisebb szegregációs terület található a város belterületén is, ahogy az alábbi térképek ábrázolják ( térkép): Téten a hajléktalanprobléma nem okoz gondot, nincsenek a városban. Tudatmódosító szerekkel élők tekintetében nincs információ, de szenvedélybetegek alacsony százalékban élnek a településen. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

85 84 A Győri Rendőrkapitányság beszámolóiból kiderül, hogy a város közbiztonsági helyzete jónak tekinthető. Ez köszönhető a Téti Kistérségi Rendőrállomás április 6-án történt átadásának is. A téti csoport feladatait a Győri Rendőrkapitányság körzeti megbízott alosztálya szervezetén belül látja el. A csoportvezető és a tiszthelyettes csoportvezető megbízással látja el feladatait, a zászlós nyomozói státusz még betöltetlen. Az állományról elmondható, hogy nagyon fiatal, Téten megbízással egy rendőrtörzsőrmester és egy rendőrőrmester látja el a körzeti megbízotti feladatokat. Az ismertté vált bűncselekmények a következő képet mutatják az elmúlt évekről: A városban az összes bűncselekmény között legmagasabb a lopások (ide tartoznak a betöréses lopások is) száma. Az előkelő második helyen a testi sértések találhatók, melyet az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés követ. (Viszont örvendetes, hogy 2006 évben -novemberig bezáróan- ittas járművezetéssel nem találkozunk.) Viszonylag nagy számban fordulnak elő csalások is a településen (sajnos növekvő tendenciával), míg a 2003-ban több ízben előforduló szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt az említett bűncselekmények állnak az 5. helyen. Az egyedi azonosító jel meghamisításával elkövetett bűncselekmények megelőzik a rongálásos eseteket. Említést kell még tenni a garázdaság, a közúti baleset okozása és a tartás elmulasztása bűncselekményekről, amelyek kb. azonos számban fordultak elő a településen. Klasszikusnak mondható, zenés, szórakozóhelyek a településen nem találhatók, a fiataloknak a nagyobb településekre kell látogatni ennek érdekében. Az éjszakai közlekedések nehézsége miatt azonban a fiatalok gyakran választják inkább a településen maradást. Ilyenkor gyakori a település különböző szabadtéri objektumain való időtöltés nagyobb csoportokba verődve. Ennek eseti következményei közé tartozik a rongálás Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) A települési identitást erősítő tényezők stabilizálása, továbbfejlesztése kulcsfontosságú feladat a város életében. Ennek a motiváló erőnek a segítségével tartható meg a település lakossága, növelhető a vállalkozási kedve, amelynek eredményeképpen további településfejlődési lehetőségek állnak majd rendelkezésre, valamint valósulnak meg. Ide sorolhatók a történelmi, kulturális adottságokból származó hagyományok, szokások, de közösségmegtartó ereje van a vallási közösségeknek és a civil szerveződéseknek is. A városmarketing eszközök alkalmazása kifejezetten előnyös módszer a meglévő értékek menedzselésére, kihangsúlyozására, amelynek következtében nem csak a helyi lakosság válik érdekeltté, hanem lehet számítani a járási, esetleg távolabbi pontokról érkező vendégekre is. Tét város nem rendelkezik városi szlogennel sem városmarketing akciótervekkel. Harmadik éve az év elején a művelődési ház vezetője összeállítja az aktuális év eseménynaptárát. Ebben szervezetenként és havonta megjelölésre kerülnek a rendezvények, amelyek száma a nyári havi 9-től a decemberi 22 alkalomig ad lehetőséget az itt élőknek a kultúrálódásra, kikapcsolódásra. A Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

86 85 ma már 23 civil szervezet pedig olyan közösségi együttműködésre ad módot, amely az mindenki érdeklődési körének megfelelhet. A művelődési házban minden jelentős napról, évfordulóról megemlékezés történik, amelyeken a műsort a fúvószenekar, énekkar és az irodalmi színpad biztosítja. Sajnos a lakosság, de még gyakran az érintettek részéről is kevés az érdeklődés, néha úgy tűnik, mintha a gyermekek maguk ünnepelnének. A fúvószenekar a 31. életévébe lépett, amit tavaly nagyon színvonalas 3 napos fesztivál keretében ünnepeltek meg. Műsoraik mindig teltházasak tényleg településünk legjobb nagykövetei, mert ma már a határon túl is terjesztik a város jó hírnevét. Az évi előadás, fellépés egy profi zenekarnak is a dicsőségére válik. A majorettek is felnőtt korba léptek. Színvonalas fellépések iránt nagy a kereslet az egész megyében, helyi és országos versenyeken rendszeresen hozzák haza a legmagasabb díjakat. A helytörténeti kiállítások több látogatót vonzanak, mint sok esetben a fős Győrben. Művész körökben már olyan elismerése van a téti kiállításnak, hogy fél évvel korábban jelentkeznek, hogy egy kiállítást itt szervezhessenek meg. A zenekar, mint minden évben szokásos hangversenyei telt házak előtt zajlanak, nincs olyan települési rendezvény, amelyen ne vennének részt. A művészeti tevékenységen túl Tét követei, hiszen általuk lett településünk ismert a szerbiai Ada városban, a lengyelországi Uniejów város pedig a zenekaron keresztül kereste a testvérvárosi kapcsolat felvételét velünk. A Holland vendégszereplésre már négy évvel korábban felkérték az együttest, további jellemző, hogy a Dunántúl minden fúvósrendezvényére várják őket ben tervben van a városnappal egybekötött három napos fúvósfesztivál megrendezése, határon átnyúló szervezésben Csíkszenttamás testvértelepüléssel ben alakították meg a Tétiek Baráti Körét a helyi lokálpatriótákra alapozva júniusában adták át a Vocational Academy Alapítvány téti Európa házát. A gyermekek és az unokák "Jövőháza", ami a téti és a sokoróaljai polgárok találkozási pontja lett. Az IHH nyelviskola oktatott itt angol, német, spanyol, francia és cigány nyelvet. Ezenkívül OKJ-s szakmatanítás is folyt. Internetkávézó is működött benne. Ez az új típusú közösségi ház mintája. Pár éve azonban a szolgáltatások nem elérhetők, a ház nem üzemel. A művelődési ház ad otthont számos rendezvénynek, itt működik a kábel tv, több civil szervezet itt otthonra talált a falain belül: Idősek Klubja, Diabétesz Klub, Tini Klub, Ifjúsági Klub stb. A művelődési ház tevékenysége kiterjed a polgárok tájékoztatását negyedévenkénti Téti Híradó Szülőföldem című újság megjelentetésére és folyamatos gondozására. A lakosság nagyobb része vallásfelekezet szerint katolikusokra és evangélikusokra oszlik. Kisebb számban megtalálhatók a reformátusok és a baptista vallásúak. 4 templom található, a Szentháromság Római Katolikus templom, a Tétszentkúti Páduai Szent Antal templom, egy evangélikus templom, és a baptista gyülekezet temploma. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

87 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások A lakosok életminőségét jelentős mértékben meghatározza az elérhető humán közszolgáltatások (oktatás, szociális ellátás, egészségügy, kultúra, sport, stb.) elérhetősége és azok minősége. Kedvező alapellátottságúnak minősíthetjük azokat a településeket, ahol mind iskola, mind pedig orvosi ellátás fellelhető. Az alapellátottságot mutatják az alábbi térképek ( térkép): térkép: Általános iskola és háziorvos megléte a településen, 2013 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) Látható, hogy az alapellátottsági szint a régióban közepesen mondható kedvezőnek, a kis települések túlnyomórészt nem rendelkeznek sem orvossal sem iskolával, az elaprózódott településszerkezetnek köszönthetően számuk nagy, kifejezetten a déli területeken. Azonban, ahogy a térképről leolvasható, a legtöbb nagyobb településen található orvos és iskola is, vagyis az alapfokú ellátottság kérdése rendezett Oktatás 1993-tól az önkormányzat működtetette jelenleg a KLIK a fenntartó - a településen található oktatási intézményeket, melynek része a bölcsődei csoport, a 150 férőhelyes napközi otthonos óvoda, a 8 évfolyamos általános iskola, zeneiskola, a könyvtár, az eltérő tantervű osztályok és a művelődési ház év őszétől esti gimnáziummal is rendelkezett a település, de a tanulók hiányában már nem elérhető ez az oktatási forma. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

88 87 Az óvoda amelynek része a bölcsőde 110 férőhellyel- néhány évben nem tudja vagy nem szükséges, hogy biztosítsa a 150 férőhelyes ellátást, erre volt példa a 2003-ms, a 2004-es, a 2009-es, es év is, azonban 2013-ban újra 150 férőhely állt rendelkezésre. Tagóvoda található Győrszemerén és Rábacsécsényen, valamint szept. 1-től Rábaszentmihályon is, így ezek a települések is rendelkeznek bizonyos szintű elszívó erővel a közelben lévő aprófalvak esetén. Jelenleg a téti óvodában 125 férőhely található 5 csoporttal és 11 óvodapedagógussal. A bölcsőde 12 férőhelyes, tagintézményekkel a maximális gyereklétszám 250 fő, míg az óvónői létszám a tagintézményekkel együtt 20 fő. Az óvoda épületében működik ezen felül a családi napközi, amely 7 gyermeket lát el. A gyerekek száma soha nem érte el a 150 főt Téten, 2006-ban volt legmagasabb a létszám 140 fővel, mely után tartósan 113 és 130 közötti értékek váltakoztak. Az óvodai gyerekcsoportok száma 5-6 csoporttal működik, az óvodapedagógusok száma fő között mozog, de a statisztikák szerint átlagosan 11 óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az óvodák 2010-től már rendelkeznek számítógéppel, amelyen használható az internet. A hátrányos helyzetű gyerekek száma az óvodások közül 2012 és 2013-ban 23 és 25 fő volt. Óvodai tehetséggondozás külön foglalkozások keretében zajlik az intézményben, lehetőség van részt venni zene-ovi, ovis néptánc, bábjáték, játékos mozgás-fejlesztés, ovis majorette, zenés relaxáció, és ovis hittan foglalkozásokon is. Az általános iskola 4 településen látja el feladatait; Téten, Mórichidán, Rábacsécsényben és Győrszemerén. A 6-14 éves korosztály nevelése-oktatása az összevont intézmény általános iskolájának 3 épületében történik. Az iskola maximális befogadóképessége 450 fő, mely rendelkezik 1 tornateremmel, 1 tornaszobával (60 m 2 ) és egy szabadtéri kézilabdapályával valamint gyakorlókerti területtel, 1 önálló intézményi konyhával - étkezővel, továbbá 1 önálló iskolai könyvtárral. Az iskolai tevékenység szerves részét képezi a 2 összevont tanulócsoporttal működő fogyatékos gyermekeket oktató-nevelő eltérő tantervű kisegítő iskolai képzés. Az általános iskolai osztálytermek száma ben még 21 volt, 2003 és 2004-ben 24 db, 2013-ra ez a szám 10-re csökkent. Az osztályok száma 17 és 22 között ingadozik, az utóbbi hat évben az osztályok száma 17 a gyógypedagógiai ellátással együtt, tehát minden évfolyamon 2 osztály található. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

89 88 A tanulók számának eloszlását a következő ábra mutatja: ábra Az általános iskolai tanulók létszáma a nappali oktatásban Forrás: T-STAR Az adatok alapján az általános iskolás gyerekek száma 2008-ig közelített a 400-hoz a 2005-ös és os évet kivéve, 2009-től közel 80 fővel esik a létszám, majd fokozatos csökkenő tendenciát mutatva 2013-ra 264 fő csupán az osztályok összlétszáma. A két szélsőérték között 131 iskolás a különbség év év év év év év év év év év év év év év ábra: Gyógypedagógiai oktatásban részesülő iskolai tanulók száma Forrás: T-STAR A fenti ábra szemlélteti a gyógypedagógiai oktatásban résztvevő tanulók számát. A grafikonon alapvetően csökkenő tendenciával szembesülünk, 2013-ra a tanulók száma 11-re csökkent a 2001-es 37 főről, azonban az elmúlt évek gyenge növekvő értékeket mutatnak, bár a 2001-es csúcs mindössze harmadát jelenti ez a tanulószám is. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

90 89 Az általános iskolai főállásban dolgozó pedagógusok száma 2000-től 38 és 27 fő között mutatkozik, az utóbbi években stabilan 28 fő. A más településekről bejáró általános iskolai tanulók számát mutatja a következő, ábra: év év év év év év év év ábra: Más településekről bejáró általános iskolai tanulók száma Forrás: T-STAR Az ábra alapján kijelenthető, hogy a más településekről bejáró iskolások száma napjainkban alapvetően nem magas, és 2008 kivételével, amikor ez a szám a legmagasabb volt, átlagban 50,5 fő - az iskolások körülbelül 6%-a. Ezt támasztják alá az alábbi térképek ( térkép) is: térkép: Az általános iskolába járók közül a más településről bejárók aránya (%), 2013 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

91 90 A számítógépek száma a feladatellátási helyeken a legutolsó adatok szerint 2013-ban 41 db volt, a számítógépet használó tanulók száma pedig 146 fő. Ebből következik, hogy közel 4 tanulóra jut egy számítógép, amelyek mindegyikén elérhető az internet. A hátrányos helyzetű tanulók száma 2012-ben és 2013-ban 82 és 71 fő volt. Megoszlásukat regionális és járási szinten a következő térképek ( térkép) szemléltetik, melyekből látszik, hogy Téten regionális szinten is magas értékkel találkozhatunk, ami a város járás-, és oktatási központi szerepéből is adódik: térkép: A hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók aránya a nappali tanulókból (%), 2013 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) Az iskola kistérségi közoktatási együttműködés keretében - 10 iskola részvételével - aktívan vesz részt a pedagógusok szakmai továbbképzésében, az oktatásszervezési feladatok előkészítésében és megoldásában. Az intézmény felkészült, hogy e tevékenységet tovább szélesítve térségi feladatokat lásson el. Az 1980-ban épült új iskolaépület szomszédságában 1993-ban 800 m 2 -es tornacsarnok épült, melyet az általános iskolások és a falu lakói közösen használhatnak. Az iskola 2013-ba bővült egy új épületszárnnyal, így az alsó és felső tagozatos iskola egy helyen található meg. Középfokú gimnáziumi oktatás az új iskola épületében már nem működik. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

92 Egészségügy Téten több egészségügyi szolgáltatás működik, a városban található 2 patika, valamint kiemelkedő szerephez jut a Gyógyítóház is, melynek fenntartása érdekében 18 település fizet hozzájárulást. A fizikoterápiás kezelőt és a minilabor feladatait a Gyógyítóház vette át, így elkerülhető a győri szakrendelő terhelése. A Gyógyítóház következő szakrendeléseket biztosítja a városban és a járásban élők számára: általános belgyógyászat, belgyógyászati kardiológia, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, csecsemő-és gyermekgyógyászat, fül,-orr,-gégegyógyászat, szemészet, bőr-és nemibeteg ellátás, neurológia, urológia, reumatológia, pszichiátria, röntgendiagnosztika, ultrahang-diagnosztika, fizikoterápia-gyógytorna, gyógytorna, gyógymasszázs és laboratóriumi diagnosztika. A település és a környék egészségügyi ellátásában rendkívül fontos szerepet tölt be 1954 óta a mentőállomás, mely 2 gépkocsival áll a betegek, bajba jutottak szolgálatára. Sajnálatos módon a mentőállomás nem ad bázist rohamkocsinak, így az ilyen jellegű sürgősségi mentőszolgálatot Győrből kell igénybe venni. A közigazgatási területen két védőnői körzet működik, melyekben egy-egy védőnő dolgozik óta gyermekorvos is tevékenykedik Téten, aki szintén körzeti feladatokat is ellát. A házi és gyermekorvosok száma 1, heti rendelési idejük 15 óra, az egy háziorvosra jutó lakosságszám 1625 fő. A megjelenési, meglátogatott és beavatkozást igénylő esetek számát 2013-ban a háziorvosi ellátásban és a járóbeteg szakellátásban az alábbi ábra mutatja be: A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat (eset) Beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) (db) ábra Megjelenési, meglátogatási és beavatkozási esetek a háziorvosi és járóbeteg szakellátásban, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Látható, hogy a legtöbben a háziorvosi ellátást vették igénybe, ez főt jelent, legkevesebben pedig a gyermekorvosi szolgáltatást vették igénybe, ami 5148 főt jelent. Megjegyzendő, hogy ez az érték kiugróan magasnak tekinthető, lévén csak egy háziorvosra jut az összes feladat, így szükség lenne a térségben új háziorvosok praktizálására is. Ennek a problémának az orvoslása ugyanakkor nem rövid távú és kiváltképpen nem helyi kompetencia, az országos egészségügyi reformok és döntések járulhatnak hozzá a leghatékonyabb módon a fennálló túlterheltség enyhítéséhez. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

93 92 Téten a leggyakrabban előforduló betegségtípusok a felnőttek körében a magas vérnyomás betegségek, szívbetegségek, a cukorbetegség, az anyagcsere rendellenességei, valamint a vér és a vérképző szervek betegségei. A megyében a szívbetegségekből eredő halandóság áll az első helyen, a második a daganatos halandóság, amit a májbetegségek követnek. Ugyanez megállapítható Tét vonatkozásában is. Az Országos Lakossági Egészségfelmérés szerint a 18 évesnél idősebb nők 29 %-a, a férfiak 42 %-a dohányzik, nagy többségük napi rendszerességgel. A éves fiatalok 70 %-a már próbálkozott a dohányzással. Téten a lakosság kb.15 %-a, valamilyen szenvedély betegségben /dohányzás, alkohol/ szenved, vagyis jóval az országos átlag alatti értékről beszélhetünk. A városban kábítószer fogyasztással kapcsolatban adat nem áll rendelkezésre, tudomásunk drogfogyasztásról nincs. A fiatalok több fórumon is kapnak ezzel kapcsolatban felvilágosító tájékoztatást, tehát a város nagyon helyesen a prevencióra helyezi a hangsúlyt, amely a tapasztalatok alapján működőképes. A gyermekkorúakat (18 éves korig) illetően a betegségek között a szembetegségek előfordulása a leggyakoribb. Ide tartoznak a szemizmok, a binocularis szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei. Az atopiás betegségek állnak a második helyen, míg ezt követik a táplálkozási és anyagcsere betegségek (ebből is a kalóriatöbblet miatti elhízások). A negyedik helyen a mentális és viselkedészavarok (ebből a psychés fejlődés rendellenességei, magatartási és emocionális zavarok) állnak, amelyet az asthmás jellegű megbetegedések követnek. Viszonylag sok még a városban a vér és a vérképző szervek betegségeivel és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességekkel küszködők aránya (ide a vashiányos anemia és a véralvadási problémák, egyéb vérzéses állapotok tartoznak) Szociális ellátás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 92. (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A város a szociális törvényben meghatározott feladatai közül az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi gondozás, nappali ellátás, támogató szolgáltatás (pl. személyi segítés, személyi szállítás, információ, tanácsadás, klubfoglalkozás, sportolási lehetőség, eszközkölcsönzés), családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. Mindezek mellett szakellátás keretében működik az időskorúak otthona és gondozóháza. Tét városa rendelkezik Szolgáltatástervezési koncepcióval és Esélyegyenlőségi programmal is, melyek megfogalmazzák a legfontosabb alapelveket és tennivalókat a város szociális ellátásával és felzárkóztatási programjával összefüggésben. A szociális szolgáltatások két alapvető ellátási formára oszthatók: alapszolgáltatásokra és szakosított szolgáltatásokra, melynek során a szociálisan rászorultak személyes gondoskodásban részesülnek az önkormányzat (illetőleg az állam) részéről. Az alapszolgáltatások közül több szolgáltatás is igénybe vehető a városban, míg a szakosított ellátásokhoz a hozzáférést biztosítja az önkormányzat. Alapellátásként az étkeztetés, a tanyagondnoki szolgáltatás, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, és a nappali Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

94 93 ellátás (valamint a gyermekek napközbeni ellátása) vehető igénybe. Ezen alapszolgáltatások közül az étkeztetést és a házi segítségnyújtást az önkormányzat közvetlenül, míg a többi alapszolgáltatást a Téti Önkormányzatának Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján nyújtja lakosai részére. Az étkeztetés során az önkormányzat a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről, ebédjéről gondoskodik. A közétkeztetésben részt vevők száma 2013 Téten 51 fő volt, mely érték az utóbbi években állandósulni látszik. Az étkezés a helyi óvoda és iskola konyhájáról történik. Az ebédhez a gondozottak hozzájuthatnak akként, hogy maguk viszik el az óvoda vagy iskola konyhájáról az ebédet (1 fő, aki orvosi javaslat alapján az ebédjét otthonában fogyasztja el), mód van arra is, hogy a nappali ellátás keretében az Idősek Klubjában étkezzenek (1 fő) illetőleg a szociális gondozó juttatja el számukra az ebédet (18 fő). Utóbbi esetben az óvoda vagy iskola konyhán kiadagolják (éthordóba teszik) az ételt, a szociális gondozó onnan szállítja házhoz. Egy 8 órás szociális gondozó alkalmazott végzi a városban az ebédszállítást. Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az önkormányzat azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. A gondozás magában foglalja azokat a tevékenységeket, amelyek az életvitelhez a legszükségesebbek: bevásárlás, ebédszállítás, orvosi ellátás, környezet tisztán tartása, minimális ügyintézés. A gondozást ugyanaz az egy fő főállású gondozónő végzi, aki az ételkihordást is ellátja. A házi segítségnyújtásra Téten 4 fő tart igényt. A gondozás díja 300 Ft/óra. Az Szt.86. (3) bekezdésére figyelemmel a szociális alapellátások közül több alapellátást is az önkormányzat Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján látja el. Az említett intézmény január 1.-től működik, célja a járás területén érvényt szerezni a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló jogszabályoknak. A nappali ellátás Téten az Idősek Klubjában valósul meg. A nappali ellátást nyújtó szociális intézmény (neve: Tét Város Idősek Klubja) alaptevékenysége a szociális ellátás biztosítása állandó elhelyezés nélkül. A klub tevékenységét 1973 óta végzi Tét város (előtte község) közigazgatási területén, mint önálló jogi személy és részben, mint önálló költségvetési szerv. Feladatainak ellátásához rendelkezésre áll az Idősek Klubja épülete a hozzátartozó telekkel és kiszolgáló helyiségekkel: melegítő konyha és étkező. A klub biztosítja az egyedül élő emberek napközbeni tartózkodását, hogy nyugodt, kulturált körülmények között tölthessék el idejüket. Felvehető kérelemre az a 18. életévét betöltött személy, aki egészségi állapotára figyelemmel szociális és mentális támogatásra szorul. Feladata a hiányzó családi gondoskodás pótlása, főként az idős emberek szociális helyzetének javítása, egyedüllétének megszüntetése, a tétlenséggel járó hatások megelőzése, valamint az egészségügyi és higiénés viszonyok javítása. Emellett a személyzet a gondozottak gyógyszereinek felíratásáról, szükség esetén tisztálkodásukról is gondoskodik. A Klub 30 férőhelyes, háromfős személyzete (vezető, szociális gondozó és kisegítő) gondoskodik a gondozottak napi háromszori étkeztetéséről. Évről évre nagyobb azoknak az embereknek a száma és az aránya, akik rendszeres vagy rendkívüli támogatást igényelnek a városban és egyre többen vannak, akik élethelyzetét megoldani csak beavatkozással lehet. Egyre kisebb viszont a családok kohéziós, egymást segítő és támogató tevékenysége, még akkor is, amikor arra jogszabályi kötelezettség is létezik (szülőtámogatás). Az egyedül élő idősek esetében minőségi változást jelentett a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

95 94 bevezetése, amelynek az anyagi oldalát a kormányzat jelentősen csökkentette. A segítségnyújtás a HelpBox fantázianevű szociális távfelügyeleti rendszer segítségével működik a településen, mely vezetékes analóg telefonvonalra telepített hangkommunikátorból, egy csuklóra vagy nyakra helyezhető nyomógombból áll (HelpBox készülék), amely rendszerről a jelzések s szolgáltató diszpécser központjába futnak be. A segélykérő a diszpécserrel tudja közölni a problémáját, ezt követően a diszpécser intézkedik a szükséges lépések megtételéről: mentők, háziorvos, tűzoltók, stb. riasztásáról. A diszpécserközpontot a szolgáltató napi 24 órában üzemelteti. A családsegítő szolgálat családgondozója a település teljes lakosságára kiterjedve végzi családsegítő tevékenységét: ellátásokat közvetít és szervezési feladatokat old meg a szociális törvény értelmében. A hatályos jogszabályokban meghatározott feladatokat ellátások közvetítésével /szolgáltatással/ és szervező tevékenységgel biztosítja. Az ellátások igénybevétele önkéntes és ingyenes. A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll, a gyermekjóléti központ kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintenek. Az önkormányzat megpróbált kereteihez mérten egy minőségileg is elfogadható szolgáltatási kört nyújtani az évek folyamán. A változások azonban újabb és újabb helyzeteket szültek. A legnehezebb időszak 2004-ben volt, amikor a szolgálat kénytelen volt a településektől pénzügyi hozzájárulást kérni, ennek ellenére nem tudta meghosszabbítani a pszichológus szerződését sem, holott a pszichológus szakember munkájára mostanság nagy szükség mutatkozik. Napjainkban egyre nagyobb az igény a pedagógusokban arra, hogy pszichológus segítse munkájukat, mert mindazok a nehézségek, amelyekkel nevelőmunkájuk során találkoznak, általános pedagógiai eszközökkel egyre többször nem leküzdhetők. A tanulási problémákkal, magatartási zavarokkal, pszichés problémákkal küzdő gyerekek száma egyre nő. A támogató szolgáltatás ellátásában közreműködik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, akik járási szinten jelenleg 5 főt foglalkoztatnak, 1 vezető, 2 személyi segítő, 1 gépkocsivezető, 1 kísérő. A Támogató Szolgálat az alapszolgáltatásokon túl kiegészítő tevékenységként klubfoglalkozásokat, segédeszköz kölcsönzést nyújt minden rászoruló részére. Ezeket a pluszszolgáltatásokat a Támogató Szolgálat dolgozói látják el munkaidőben, illetve azon túl. A településen működik a Szociálpolitikai Kerekasztal, amely évente legalább egyszer ülésezik. A Képviselő testület a szociálisan rászorult személyek számára a biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározásának érdekében szolgáltatási koncepciót készít. Ezen feladatok megvalósulásának érdekében a Képviselő-testület Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre. Az ábra mutatja a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek gondozottak számát. Itt látható, hogy 2007-től a gondozottak száma egyre nő, az utóbbi években maximális befogadóképességgel működik. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

96 Étkeztetésben részesülők száma (fő) év év év év év év év ábra Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek gondozottak száma (fő) Forrás: T-STAR A szociális étkeztetésben részesülők száma ( ábra) alapján látható, hogy 2008-ig körülbelül 20 fő élt a kapott lehetőséggel, 2009-től ez az érték megugrott több mint a duplájára, vagyis 72 főre. A következő években az érték csökkent, de így is átlagosan 50 fő körül ingadozik az ellátottak száma ábra: Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Forrás: T-STAR A házi segítségnyújtásban részesülők számát láthatjuk az ábraán. Megállapítható, hogy a es évek elején a segítségnyújtásban részesülők száma nem érte el a 10-et, 2010-től azonban 50 főre ugrik a számuk. A legmagasabb értékkel 2012-ben találkozunk ekkor 71 fő részesült házi segítségnyújtásban. Az utóbbi két statisztikai adat hátterében minden bizonnyal a 2009 és 2010-ben hazánkat is nagy erővel sújtó gazdasági világválság okozta következményeket láthatunk, ugyanis a csökkenő foglalkoztatottság és jövedelmi szint jelentősen megemelte a rászorulók számát is. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

97 Nappali ellátásban részesülők száma (fő) Házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő) ábra: Házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő) Forrás: T-STAR Az idősek nappali ellátásában részesülők száma az évek folyamán nem mutat kiugró eltérést, 25 fő körül tapasztalhatók az értékek szinte a teljes idősor folyamán. Egyedül 2009-ben emelkedik meg a számuk 34-re, de a későbbi években visszaesik az előzőleg leírt átlagos szintre. Ezt támasztják alá a ábra adatai: ábra: Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő) Forrás: T-STAR Az ábra értékei szemléltetik a szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak számát. Látható, hogy az évek során folyamatosan nő az ellátottak száma, 2013-ra Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

98 Családsegítő szolgáltatást igénybevevők száma (fő) foglalkoztatottak száma (fő) fő veszi igénybe a szolgáltatásokat, ami a város Szociális- és Szolgáltatástervezési Koncepciójának és a megváltozott gazdasági és jövedelmi helyzetnek is köszönhető ábra: Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma összesen (fő) Forrás: T-STAR A családsegítő szolgáltatást igénybevevők száma 2007 és 2008-ban kiugróan magas volt, több mint 700 fő fordult segítségért. A következő évben ez a szám a töredékére csökkent, 200 főre, 2013-ra pedig körülbelül 100 fő igényelte a szolgáltatást ( ábra) év év év év év év év ábra: Családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (fő) Forrás: T-STAR Az időskorúak otthonaiban ellátottak száma is emelkedett, a 2008-tól 2013-ig terjedő időszakban 12 főről 20 főre, amit a ábra is mutat. Megjegyzendő, hogy a kitagolási szabályok értelmében a jövőben bentlakásos intézmények fejlesztésére, bővítésére, esetleg építésére támogatás nem TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

99 Ellátottak száma (fő) 98 nyerhető el, így a rászoruló személyek kezelésének megoldása kiemelt önkormányzati feladat kell hogy legyen a jövőben év év év év év év ábra: Időskorúak otthonaiban ellátottak száma (fő) Forrás: T-STAR Kultúra A városban található 23 civil szervezet olyan közösségi együttműködésre ad módot, amely a városban élők széles rétegei számára megfelelő érdeklődési kört jelenthet. A művelődési házban minden jelentős napról, évfordulóról megemlékezik a település, amelyeken a műsort a fúvószenekar, énekkar és az irodalmi színpad biztosítja. A városi könyvtár több mint kötettel rendelkezik, számos napi,- hetilap és folyóirat mellett számítógépek is várják a betérőket. A helytörténeti kiállítás több látogatót vonz, mint sok esetben a fős Győrben. Művész körökben komoly elismerésre tett szert a téti kiállítás, gyakran fél évvel korábban jelentkeznek, hogy egy kiállítást a városban szervezhessenek meg. A zenekar, mint minden évben szokásos hangversenyei telt házak előtt zajlanak, nincs olyan települési rendezvény, amelyen ne vennének részt. A művészeti tevékenységen túl Tét követei, hiszen általuk lett településünk ismert a szerbiai Ada városban, a lengyelországi Uniejów város pedig a zenekaron keresztül kereste a testvérvárosi kapcsolat felvételét Téttel Sport A magyar társadalom, s ezen belül Tét város polgárainak megítélése szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe. Ugyanakkor, nem csak a fiatalok, hanem egyik fontos célkitűzése a sportfejlesztési koncepciónknak az idősebb korosztály megmozgatása, a sportba, a mozgásba való bevonása. A helyzet megváltoztatása érdekében a sportkoncepcióban megfogalmazott jövőkép úgy került kialakításra, hogy ne csak a versenyszerűen sportolóknak nyújtson iránymutatást, hanem a társadalom minél szélesebb ágait meg lehessen mozgatni, bevonni a sportéletbe, a mozgást megszerettetni az emberekkel. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

100 99 Cél tehát, a sportos életmód érdekében aktivizálni az embereket, s ezáltal: javítani a város polgárainak életminőségét, és ezáltal javulást érni el a népegészség terén; életvezetési és probléma-megoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira felkészíteni az ifjúságot; hozzájárulni a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez; növelni a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását; csökkenteni az egyenlőtlenségeket, s ezzel hozzájárulni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és egyének integrációjához. Tét Város Önkormányzata 2005-ben elfogadta közoktatási-fejlesztési tervét, amelyben az iskolai testnevelés diáksport kiemelt szerepet kapott, külön testnevelési osztály indult a felső tagozaton. Mindezek érdekében a rendszeres sportolás iránt igényt, mind az egészséges életmód, s a szabadidő eltöltésének fontos részét a nevelési, oktatási intézményekben kell megalapozni. Az országos, évenkénti iskolai testnevelési felmérések sajnos azt mutatják így Téten is -, hogy a tanulók fizikai állapota, edzettségi szintje egyre rosszabb. Ezt a kedvezőtlen folyamatot feltétlenül meg kell állítani. Ennek egyik leghatékonyabb színhelye a testnevelési óra és a sportfoglalkozások. Fontos tehát egy egységes programot létrehozni, ami az egész társadalom vertikumát felöleli, bevonja a mozgásba. Az óvoda úszófoglalkozási lehetőséget biztosít a gyermekek számára, de sajnos jelenleg a szülőket terheli a foglalkozások és az utazás költségei. A város célja a költségek átvállalása, így minél több gyermek bevonása az úszásoktatásba, a biztonságot nyújtó magabiztos úszástudás megszerzésébe. A települési nevelés egyik alappillére a sport. Nevelési tervében is kiemelt jelentőséget kap a sporttevékenység, 2005-től sport szakos osztályokat indítottak 5. osztálytól 8. osztályig. Gondot jelentett az oktatási törvény azon hiányossága, hogy a tanulók testnevelését döntően nem a szakképzett testnevelők végezték, hanem az erre csak részben felkészített alsó tagozatos tanítók. Az egykori KKÁMK vezetősége úgy döntött, hogy ezt a vonalat erősítve 2 fő testnevelő végzettségű tanárt alkalmaz, akik megfelelően tudják oktatni a éves korosztályt. Hosszú távú cél az iskoláskorú gyermekek úszásoktatáson való taníttatása is. Fontos cél a gyógytestnevelés állandó biztosítása, valamint a rászoruló gyermekek megfelelő testmozgásának előmozdítása. Óvodáskortól kezdődően foglalkozik a gyógytestnevelő pedagógus a gyermekekkel, heti rendszerességgel. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján számottevően megnőtt a szervezett sporttevékenységben résztvevők aránya. Jelentősen emelkedett Téti Sokoró FC tagjainak a száma, az óvodás korú gyermekektől kezdve a felnőtt korosztályig minden korcsoport képviselteti magát a futball területén, hiszen a tagok között szerepelnek az óvodások, iskolások és a felnőttek is. A Téti Kézilabda Sport Egyesület tagjai inkább a felnőtt korosztályból kerültek ki, a legfiatalabb tagjuk 19 éves. A női és férfi kézilabda sportág versenyszerűen működik. Tét színfoltja a Csillagfény Téti Majorette Csoport, mint közhasznú egyesület, akik közel 10 éve tevékenykednek. Számos szép eredményt értek el több nemzetközi és hazai megmérettetésen. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

101 100 A Rába Parti Lovas Klub S.E. rendszeresen szervez fogathajtó versenyt Téten és tagjai szívesen vesznek részt a megye más településein megmérettetéseken. A Postagalamb Sport Egyesület szintén színfolt Tét életében, egy közösséget alkotnak, segítik egymás tevékenységét a tagok. Egyre inkább megfigyelhető sajnos a rendszeres testmozgás hiánya a gyermekek körében nő az elhízott gyermekek száma. Az ő megsegítésükre jött létre az Egészségmegőrző Klub, ami folyamatos tanácsadásaival, rendszeres programjaival felhívja a gyerekek figyelmét az egészséges táplálkozásra és életmódra. Annak ellenére, hogy egyre többen kapcsolódnak be a különböző programokba a lakosság, és ezen belül az ifjúság edzettségi állapota még mindig elszomorító. Sajnos egyre több a gyógytestnevelésre, illetve könnyített testnevelésre utalt tanulók száma, ami részben a mozgásszegény életmódnak köszönhető. A város életében kiemelt szerepet kapott eddig is az egészségkárosultak sportja. Nagy hangsúly kerül a különböző szervezetek, csoportok kapcsolatának koordinálására, programjaik támogatására. Megállapítható, hogy Tét városában annak sportéletéhez viszonyítva a létesítményhelyzet közel sem képes minden igényt kielégíteni. A létesítmények 100%-ban önkormányzati tulajdonban vannak, azok működtetéséről, karbantartásáról, felújításáról az önkormányzat gondoskodik. A téti általános iskola jelenleg három ellátási hellyel üzemel, a téti a rábacsécsényi és a győrszemerei iskolákat. Valamennyi iskola rendelkezik tornateremmel és szabadtéri udvarral. Célunk az integráció erősítése a sport területén is, ezért a csatlakozott tagiskoláknak is lehetőséget nyújtunk a Téten szervezett sportfoglalkoztatásokon a részt vételre, melyeknek a téti iskola sportcsarnoka ad otthont. Sajnos a tagiskolák és a téti iskola tornaterme és a hozzájuk tartozó szertárak (régi és új, kicsi és nagy egyaránt) korszerűtlenek és ez negatívan befolyásolja a szakszerű munkát. A használt szereket nehéz vagy lehetetlen (fizikailag) mozgatni, így a termekben maradnak a szőnyegek, szekrények, padok stb. E szerek akadályozzák a munkát, illetve állandó javításra szorulnak. A termek és szertárak közötti szállításuk nem megoldott, a legtöbb szabadtéri sportpálya burkolata ugyancsak korszerűtlennek mondható, az atlétikai mozgások oktatására pedig csak kevés helyen található lehetőség. Az iskolai épület régi helyiségeit (pincék, kamrák) sok helyen ötletesen átalakították sportolási tevékenység végzéséhez. A versenysportot szolgáló létesítmények a téti sportcsarnok és a sportpálya. Maximális kihasználtsággal szolgálja a labdajátékokat, és egyéb városi rendezvényeket. Ugyanakkor befogadóképessége, technikai felszereltsége, edzőterem, bemelegítő terem, öltöző hiánya okán már nem tudja biztosítani a nagyobb nemzetközi rendezvények igényeit. Tét Város Önkormányzat rendelkezik Kulturális és Sport Bizottsággal, ahol a bizottsági munka segítségével látja el az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait, működteti létesítményeit, illetve irányítja a sportéletet Esélyegyenlőség biztosítása Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Tét Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

102 ben egységes Képviselő-testületi határozattal elfogadták a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl a rendelet célja, hogy a városban olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgálják. A rendelet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgálatra kerül. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi, április 19-én elfogadták Tét Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A koncepció célja, hogy átfogó képet adjon az önkormányzat ellátási kötelezettsége teljesítésének helyzetéről, feltárja a szolgáltatások rendszerébe rejlő hiányosságokat. Alapul szolgál az önkormányzat kötelezettsége körébe tartozó szolgáltatások tervezéséhez, felvázolja a fejlesztést szolgáló együttműködés kereteit és megfogalmazza a fejlődési prioritásokat ben a településrendezési terv került elfogadásra, mely értelmében a városfejlesztési beavatkozások során biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, az egészséges lakó-és munkakörülményeket, a népesség demográfiai fejlődését, a lakosság lakásszükségleteinek kielégítését, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségét ben elkészült a Téti Kistérségi Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve. Ennek értelmében a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulás (Társulás) a közoktatási feladat keretén belül ellátja: a) a közoktatási intézményi feladatot, amelynek keretében gondoskodik a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok fenntartásában működő, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 20. (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti intézmények hatékonyabb működésének szervezéséről, az intézményekben folyó nevelés-oktatás színvonalának javításáról. A feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok Képviselő-testületei vállalják, hogy az általuk fenntartott óvodákban és általános iskolákban az óvodai csoportok és iskolai osztályok átlaglétszáma megfelel a 36/2005. (III.1.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének I. fejezetében foglalt feltételeknek. A közoktatási feladatellátást a Társulásban mikro térségi intézményi társulások, valamint a települési önkormányzat által önállóan fenntartott intézmények útján biztosítja. A Társulás a pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetését az alábbiak szerint: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

103 102 továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadás, fejlesztő felkészítés, gyógytestnevelés biztosítja. A Társulás a vállalt közoktatási szakszolgálati feladat ellátásáról intézményfenntartóként, a Téti Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézménye gondoskodik. A gyermekjóléti alapellátási feladat keretén belül a Társulás a gyermekjóléti szolgáltatás integrált formában történő ellátását vállalja. A Társulás a feladat ellátásáról intézményfenntartóként, a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján gondoskodik. A szociális alapellátási feladat keretén belül a Társulás a családsegítés, a támogató szolgáltatás, az időskorúak nappali intézményi ellátása, a házi segítségnyújtás, illetve a gyermekek napközbeni ellátása feladatok ellátását vállalja és a gyermekjóléti szolgáltatás. A Társulás a családsegítés, a házi segítségnyújtás, közösség, az időskorúak nappali intézményi ellátása, illetve a gyermekek napközbeni ellátása feladatokról a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján gondoskodik. A gyermekjóléti alapellátást, a gyermekek napközbeni ellátását minden település vállalta. Az alapfokú művészetoktatást a Téti Kisfaludy Károly Általános Művelődési Központ biztosítja. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

104 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település egykor meghatározó gazdasági szereppel rendelkezett a megyén belül, azonban ma nem képvisel jelentős gazdasági erőt és járásközponti helyzete sem segíti elő ezen pozícióját. Az es évek után az elsők között alakultak meg a szövetkezetek, amelyek jó hírnevet szereztek Tétnek. Ilyen volta az Autójavító-, az Építő,- a Cipész,- és a Hangya szövetkezetek, a Mezőgépjavító Állomás, a Műmalom és a Pékség, a Sajtgyár és bár a sorból kilóg de, itt kell megemlíteni a kórházat is. Az üzemek és szövetkezetek mindazok ellenére, hogy Tétnek nincs vasútja, olyan fejlődést produkáltak, amelynek az alapja az összefogás, a településért tenni akarás v olt.a járási székhely megszüntetésével hivatalokkal együtt elköltözött az értelmiség nagyobb hányada, majd a TSZ.-ekbe kényszerítéssel a fiatalok jelentős hányada is inkább Győrben a nagyüzemekbe kereste a boldogulását. Jellemzővé vált, hogy a fiatalok inkább választották a győri panellakást, a sajátos gondjaival, mint a helyben történő építkezést, pedig legtöbbjük még építési telekkel is rendelkezett. Az 1970-es évek végére konszolidálódott Tét gazdasága, a legtöbb üzem folyamatosan termelt, szolgáltatott, új üzem létesült az évtized elején, a Tsz. Melléküzemágak megfelelő jövedelmet biztosítottak, bár az ÁFÉSZ-t beolvasztották a győri központba, amely szintén negatívumot jelentett. Az 1988-tól 1994-ig megközelítően munkahely szűnt meg Téten. A Lenszövő után az Elzett, majd a Tsz. melléküzemek fejezték be a munkát, jelentős létszámcsökkentés volt tapasztalható a szövetkezeteknél, de ebben az időszakban a győri gyárak is folyamatosan építették le a létszámukat, majd szűntek meg, tehát a teljes megyét sújtotta a munkahelyek számának drasztikus csökkenése tól kezdődött egy újabb megélénkülés, amely első sorban a Sokoró Kft. új tevékenységének köszönhetően következett be, amikor elindult a termelés az újonnan létesített kábel üzemben. Sajnos jelentősebb üzemek nem települtek a városba, a vállalkozási kedv is jelentősen elmarad a megyei átlagtól, illetve az autóipar és az építőipar is messze elmarad még az 1975-ös átlagtól is. Ugyanakkor a Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft. még mindig jelentős gazdasági erőt képvisel a településen, 900 főt foglalkoztatva Magyarország harmadik legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártó vállalataként. A mára már nemzetközileg is elismert üzem dolgozóit közel 70 környező településről szállítják külön autóbuszjáratokkal, emellett közel háromszáz helyi lakosnak is munkalehetőséget adva. Tevékenységi köre döntő mértékben a fémmegmunkálás köré koncentrálódik, ezen belül is az autóipari gyártóeszközök, hegesztett szerkezetek gyártása a termelés meghatározó profilja. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

105 104 Térségi és járási szinten a legalább 10 főt foglalkoztató vállalatok arányát az alábbi térkép szemlélteti: térkép: A legalább 10 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya ( ), 2013 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) Látható, hogy a legalább 10 főt foglalkoztató vállalatok aránya a régióban alacsony, eltekintve a nagyobb városoktól, mint pl. Győr. Járási szinten kidomborodik Tét jelentősége, ugyanis a városon kívül a járásban nincs több olyan település, ahol akár egy olyan vállalat is működne, amely legalább 10 főt foglalkoztat. Megállapítható tehát, hogy a járás aprófalvas jellege együtt jár a jelentősebb foglalkoztatók teljes hiányával. Ez az állapot Tét központi szerepét erősíti, azonban a járás gazdasági sérülékenységét növeli, a több lábon állás képességét szinte teljesen elveszi. A városban a Téti Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet tevékenysége is már közel fél évszázadra tekint vissza, bár mára foglalkoztatottainak létszáma kb. 30 főre apadt. A szövetkezet épületek felújításával, karbantartásával foglalkozik, működési területe főként a megyére korlátozódik. A településen alapvető gond a megyei, országos átlag alatti vállalkozói kedv, ezen belül a társas vállalkozások hiánya számottevő, amelyek tagjai olyan bevételeket tudnak produkálni, amely az átlag feletti foglalkoztatottságot és bevételeket indukálhatnak a jövőben, egyben újabb vállalkozások megindítását eredményezhetil. A város gazdasági súlyát és szerepkörét a vállalkozások számának alakulásával és gazdasági vonzáskörzetén keresztül lehet szemléltetni. Az alábbi ábra segítségével elemezhető a vállalkozások alakulása. Ez alapján láthatjuk, hogy 2011-től az országos és regionális és megyei Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

106 Bejegyzett vállalkozások változása (%) 105 trendekkel ellentétben Téten a vállalkozások száma csökkent, illetve a vállalkozássűrűség bőven a járási értékek alatt található. 103,00% 102,00% 101,00% 100,00% 99,00% 98,00% 97,00% 96,00% Országos Nyugat-Dunántúl (Győr- Moson-Sopron, Vas, Zala) Győr-Moson-Sopron megye Tét 95,00% év év év ábra: Bejegyzett vállalkozások számának változása a különböző területi egységeken A vállalkozások sűrűségét mutatják az alábbi térképek a régióban és a járásban ( térkép): térkép: 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma (db), 2013 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

107 106 Megállapítható, hogy regionális szinten a 0-119,9 db/ezer fő és db/ezer fő sávba esik a vállalkozások sűrűsége. Kevés csomópont látható a térképen, az egyik nagyobb a téti járást övezi, néhány települést magába foglalva a járásból, azonban mint az előzőekben megállapításra került, Tét városában a vállalkozások sűrűsége jellemzően elmarad a szomszédos települések értékeitől. A megszűnt vállalkozások számát a táblázat mutatja. A megyében található járásközpontok közül Csornán, Győrött és Pannonhalmán csökkent az előző évhez képes a megszűnő vállalkozások száma, hasonlóan Tét városához, míg Kapuvár, Mosonmagyaróvár, és Sopron esetében a 2013-as évben több vállalkozás szűnt meg, mint 2012-ben. Az adatok abszolút értékeinek összehasonlítása az egyes városok eltérő mérete, lakosságszáma és gazdasági szerepe okán is értelmetlen lenne, azonban az előbb vázolt tendencia áttekintése érdemi információkkal szolgálhat Tét gazdasági életét tekintve. Terület Megszűnt vállalkozások száma (db) év év Magyarország Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Tét táblázat: Megszűnt vállalkozások száma országos, regionális, megyei és települési szinten Forrás: T-STAR A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A 2006-os gazdasági ágazati viszonyokat az alábbi táblázat mutatja: táblázat: Vállalkozások száma ágazatonként Téten 2006 Forrás: Tét Gazdasági program Látható, hogy a kereskedelmi ágazatban a legaktívabbak a vállalkozások (31%), melyet az ipari szektor követ össztelepülési szinten 24,13%-os értékkel. Az itt felvázolt értékek 2011-re a következőképpen változtak ( táblázat): Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

108 107 Vállalkozások Ágazat száma Ipar 41 Építőipar 29 Mezőgazdaság 21 Távközlés, közlekedés 17 Kereskedelem 65 Vízgazdálkodás 1 Egyéb anyagi 67 Egészségügyi, szociális, kulturális 26 Összesen táblázat: Vállalkozások száma ágazati szinten 2011-ben Forrás: Tét város Gazdasági Program Megállapítható, hogy a vállalkozások száma 2011-re a 2006-os szinthez képes 35-el nőtt, illetve eltolódás történt a legaktívabb ágazatot illetően: a kereskedelem helyett az egyéb anyagi szolgáltatások kerültek túlsúlyba, második helyre utasítva a kereskedelmet, amit az ipari szektor követ Mezőgazdaság A településen nagyobb állattartással foglalkozó cégek, illetve magánszemélyek egyaránt megtalálhatók, azonban a belterületi állattartás mértéke elenyésző, így sem a lakosok, sem a környezet számára nem jelent kockázati tényezőt. Az állattartó telepeket az alábbi táblázat tartalmazza: táblázat: Állattartó telepek adatai Forrás: A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata A szántóterületek részben a Nozso Kft kezelésben, részben magán gazdálkodók tulajdonában állnak, akik jellemzően gabonaféléket, repcét és napraforgót termesztenek. A trágyázás alapvetően műtrágyával történik, a szerves trágya használata kisebb mértékű. A település erdőterületei kivétel nélkül magántulajdonban állnak, melyekről gazdálkodási információk nem állnak rendelkezésre. Az erdőterületek aránya folyamatosan növekvő tendenciát mutat, mivel a szántóföldek igen alacsony aranykorona értékűek, így terjeszkedésük nem akadályozza az erdőterületek növekedését. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

109 108 A város művelési ágak szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Művelési ágak Összes terület (ha/m 2 ) Összes belterület (ha/m 2 ) Összes külterület (ha/m 2 ) Zártkert (ha/m 2 ) Szántó Gyep (rét) Szőlő Kert Gyümölcsös Gyep (legelő) Nádas Erdő Kivett Halastó Fásított terület Összesen Ipar táblázat: A város művelési ágak szerinti megoszlása Forrás: Tét Város Önkormányzatának Szociális-Szolgáltatási Koncepciója A település területén egy nagyobb volumenű ipari létesítmény, a Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft. található, mely - nem számítva a környező városok (Pápa-Győr-Csorna) munkaerő piaci helyzetét - a környező térség egyetlen, jelentős létszámot foglalkoztató vállalkozása. Mintegy 55 km-es vonzáskörzetből, 70 településről érkezik az összlétszámot tekintve közel 900 dolgozó. A központ Tét városában, a külső gyáregység Mezőlakon található. A téti központ m 2 területen helyezkedik el, ebből a beépített terület m 2. A mezőlaki gyáregység összterülete m 2, melyből m 2 van beépítve. A munkaerő nagyobb hányada az autókábel összeszerelő üzemben világszínvonalú gépkocsik csoportkábelének összeállítását végzi, míg a gépgyári vonalon az autóipari berendezésgyártás, különböző nagyméretű hegesztett szerkezetek, gyártórendszerek, kiszolgáló berendezések tervezése, gyártása a fő meghatározó termelési profil. Jelentős hányadot tesz még ki a hagyományosnak számító mezőgazdasági gépek gyártása, kommunális berendezések és gépek előállítása Turizmus, vendéglátás Tét a járásban és megyei szinten is kiemelkedő turisztikai desztinációkkal bír, az idelátogatók a következő látványosságokat tekinthetik meg: Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

110 109 A Kisfaludy emlékmű : a Kisfaludy utcában emlékmű jelöli, hol állt a Kisfaludy család háza. Az épületet már évtizedekkel ezelőtt lebontották, és a Fő utca 129. szám alatt alakítottak ki emlékszobát. Az evangélikus harangtornyot. Az evangélikus templomot: 1778-ban épült klasszicizáló késő barokk stílusban. A torony nélküli épületben igazi különlegesség az 1780 körül keletkezett szószékoltár. A vörös márvány keresztelőkútja 1868-ból való. A római katolikus templomot: 1818-ban késő barokk stílusban építették. Tornya a homlokzatból ugrik előre. Hajója ötboltszakaszos, szentélye félköríves záródású. Berendezése: klasszicista oltár, a padok a XIX. század első feléből valók. Tétszentkút: Római katolikus templomot (Tétszentkút - Téttől 3 km-re a 83-as számú út mellett): búcsújáró hely. Barokk stílusban épült 1726-ban. A XVIII. század végén átalakították. Homlokzati toronnyal és félköríves szentéllyel épült, hajója síkmennyezetes. Az oltárok, a szószék és a Pieta-szoborcsoport rokokó alkotások, gazdag szobordíszekkel a XVIII. század első feléből. A képeket Maulbertsch és Dorfmeister festette. A templom mellett a Magyarok Nagyasszonya-szobor. Páduai Szent Antal-kápolna (a temetőben) a kápolnától jobbra az 1849-es csornai csatában hősi halált halt Dzwonkovszky László és Münster Ede magyar honvéd századosok obeliszk síremléke. Pokyvár: településtől 3 km-re lévő pusztát. Pokyvár várként nem, csak monostorként létezett. Ma magánkézben van. Helytörténeti kiállítást: ahol megtalálhatók régi használati tárgyak (a háztartásokban használatos eszközök, tárgyak); mesterségek szerszámai (cipész-, szabóműhely, kádár, bognár, ácsszerszámok); nevelés és iskolatörténet (téti óvodával, iskolával kapcsolatos dokumentumok, naplók, fényképek stb.); a Római Katolikus Plébánián működő Játszóházban készült gyermekmunkák. Téten az idegenforgalom nem túl élénk, kereskedelmi szálláshelyekből egy darab található, emellett falusi szálláshelyek is fellelhetők a településen. A szállodai férőhelyek között alakulnak. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

111 110 A regionális és járási szálláshelyek alakulását az alábbi térképek szemléltetik: térkép: Egy (kereskedelmi és egyéb) szálláshelyre jutó eltöltött vendégéjszakák száma (db/év), 2013 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) A térkép alapján látható, hogy jó néhány településen egyáltalán nem található szálláshely a régióban. A nagyobb településeken, járásközpontokban ig terjednek a férőhelyek, a nagyobb megyei központokban találkozhatunk 30-nál több szálláshellyel, illetve az északi határmenti területeken, ahol a szomszédos országból átáramló tömeg kiemelkedőnek mondható, köszönhetően a népszerű gyógyturizmusnak. A belföldi és külföldi vendégek és a vendégéjszakák számát mutatja a ábra valamint a ábra a 2003-as évtől idősoros bontásban a kereskedelmi szálláshelyeken. Látható, hogy Tétre a vendégek túlnyomó része belföldről érkezik, bár akadt olyan év is (2005.), amikor a külföldiek száma meghaladta a belföldi vendégekét. A belföldi vendégek száma 2010-ig növekvő tendenciát követett, majd 2011-re és 2012-re visszaesett főre tól ismét körülbelül 800 fő látogatott Tétre. Az őszi-téli időszakban jellemzően a vadászatot kedvelők érkeznek a környékre és szállnak meg a településen. Ők inkább osztrák és olasz nemzetiségűek, és átlagosan 3-4 éjszakát töltenek a városban. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

112 2003. év év év év év év év év év év év Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Belföldi vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) ábra: Belföldi és külföldi vendégek száma a kereskedelmi vendéglátóhelyeken Forrás: T-STAR év év év év év év év év év év év ábra Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Forrás: T-STAR A vendégéjszakák száma 2012-ben volt a legmagasabb, ekkor töltöttek a legtöbb időt a látogatók a településen. Ez kiugró évnek számított a vendégéjszakával, hiszen ezek száma 2007-ig 2000 környékén ingadozott, majd 2008-tól 4000 körülszórt ban a tendencia nem folytatódott, az erőteljes emelkedés után a vendégéjszakák száma visszaesett 4520-re. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

113 év év év év év év év év év év év ábra Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Forrás: T-STAR A fenti ábra alapján jellemezhető a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégek esetében a 2008-as év volt kiugró, az itt töltött vendégéjszakák száma elérte a közel 1200-at. Ez alapján megállapítható, hogy a jelzett évben egy vendég 4-5 éjszakát töltött el a települési szálláshelyen re azonban ez az érték visszaesik a harmadára, és a következő években folyamatosan csökken. A mélypont a 2012-es év 71 vendégéjszakával, majd 2013-ra stabilizálódik némileg az eltöltött vendégéjszakák száma, ekkor 175- re ugrik az érték, ami még mindig kevésnek mondható a 2000-es évek közepén tapasztaltakhoz képest. Magán szálláshelyekből 2 volt megtalálható a településen 2013-ban. A magán szálláshelyek száma 2008 és 2012 között volt a legmagasabb, de ekkor is csupán 4 szálláshelyről beszélhetünk, mely számhoz 33 férőhely tartozik, amely években két szálláshely található, úgy 13 a férőhelyek száma. A vendégek és a vendégéjszakák száma a következőképpen alakult ( ábra és ábra): Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

114 ábra: Egyéb magán szálláshelyek vendégeinek száma (fő) Forrás: T-STAR ábra Egyéb magán szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (db) Forrás: T-STAR A diagramokról látható, hogy a vendégek száma a magán szálláshelyeken a 2008-as évig szinte folyamatosan növekedett, 2009-től kis mértékben, ezután pedig a vendégek számának és az eltöltött éjszakák számának tekintetében jelentősen visszaesett ben ismét emelkedés, majd folyamatos csökkenés látható 2013-ig, ahol az érték közelít a nullához. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

115 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) A város gazdasági versenyképességének leírásához két mutatót használunk, melyek közül az első az egy lakosra jutó jegyzett tőke. Ennek alakulását országos, járási, települési és megyei járásközpontok szintjén a következő grafikon ( ábra) mutatja be: ábra: Egy lakosra jutó jegyzett tőke. Forrás: TeIR, 2015 A grafikonról az országos tendenciáktól eltekintve, összességében megállapítható, hogy Tét város értékei közel hasonlók a megyei járásközpontok, a járási, valamint a települési egy főre jutó jegyzett tőke alakulásának tükrében. A megyei járásközpontok összesen a 2000-es évektől fogva kedvezőbb értékeket produkáltak, a 2006-os nagyobb ívű visszaesés után azonban az egy főre jutó jegyzett tőke értéke stagnál, 2011-től pedig csökkenés figyelhető meg ismét. A települési és járási trendek megfeleltethetők egymásnak, ami alapján megállapítható a jegyzet tőke egy főre eső fogyatkozása. A jegyzett tőke értéke reflektál a területi versenyképességre, így ez alapján a versenyképességben is visszaesést feltételezhetünk. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

116 115 Az egy főre jutó jegyzett tőke járáson belüli értékeit az alábbi ábra szemlélteti: ábra: Egy főre jutó jegyzett tőke a járási településeken Forrás: TEIR, 2012 A térkép alapján a legkedvezőtlenebb helyzetben a járás tekintetében Felpéc és Rábaszentmihály település tartozik, a legmagasabb érték pedig Rábacsécsényben tapasztalható, mely jelentősen meghaladja a járásközpont eredményét is. A versenyképességet jól tükrözi a bruttó hozzáadott érték mutató is, amely esetében Tét értékei a járási, valamint országos, illetve a megyei járásközpontokkal összehasonlítva az alábbi grafikonról olvashatók le: ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (millió Ft-ban). Forrás: TeIR, TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

117 116 A bruttó hozzáadott érték trendjei országos és megyei járásközponti szinten 2011-ig megegyeznek, azzal a különbséggel, hogy a megyei járásközpontok összes bruttó hozzáadott értéke jóval magasabb az országos értékeknél től országos szinten visszaesés tapasztalható, azonban a megyei járásközpontok továbbra is növekvő tendenciákat mutatnak. Tét esetén látható, hogy a város teljesítménye meghaladja a járási értékeket, a 2000-es évek végén erősen ingadozó, majd növekvő trendekkel, amely köszönhető a településen működő magas hozzáadott értékkel bíró nagyvállalkozónak ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték a téti járásban, Forrás: TeIR, Az ábra segítségével is látható a település járáson belüli kiemelkedő szerepe, mely mellett figyelemre méltó Rábacsécsény, valamint Mérges települések eredménye is Turisztika, vendéglátás A településen a turizmus nem mondható élénknek, a szektor elhanyagolható mértékben járul hozzá a város gazdasági versenyképességéhez. Habár megtalálhatók turisztikai attrakciók a településen és környékén, az érdeklődés alacsony, emellett szálláshelyekből és vendéglátó egységekből egyaránt kevés található a városban. A szálláshelyek kihasználtsága korántsem maximális, így a fennmaradásuk is kérdéses lehet a turisztikai trendek további folytatása esetén Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Lakóingatlanok tekintetében 2015 januárjában Tét és vidékén a legolcsóbb négyzetméterár 35 ezer Ft, a legdrágább négyzetméterár 201 ezer Ft volt. A legolcsóbb ingatlant 5.9 millió forintért, míg a legdrágábbat 19.7 millió forintért hirdetik. Az átlagos négyzetméterár 106 ezer forint, a területen megközelítőleg 11.7 millió forintba kerül egy ingatlan. A négyzetméterárak alakulását az alábbi ábra szemlélteti: Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

118 ábra: Négyzetméterárak alakulása: Forrás: ingatlannet.hu A diagram alapján látható, hogy a négyzetméterárak a településen viszonylag kiegyensúlyozottak maradtak a vizsgált periódusban, 150 ezer Ft körül ingadoztak. Az országos ingatlanpiacon tapasztalt visszaesés és nehéz helyzet 2009-ig a településen is megmutatkozott, ugyanis több mint a felére csökkentek a négyzetméterárak ben meredek emelkedés volt tapasztalható, majd 2010 végére eléri a görbe csúcspontját, amely több, mint 200 e Ft-t jelentett. Ezután ismét drámai esés figyelhető meg és 2012-ben eléri a mélypontot, közel 50 e Ft-ot. Azonban ez a csökkenés nem tartott sokáig, 2013 elejére már ismét növekedés tapasztalható az árak tekintetében ábra Négyzetméterárak alakulása Győr vonzáskörzetében Forrás: ingatlannet.hu A következő ábra mutatja be a négyzetméterárak alakulását Győr vonzáskörzetében. A térképről jól leolvasható, hogy Győr közvetlen agglomerációs gyűrűjében az ingatlanok meghatározó négyzetméterenkénti ára magasabb-ikrény kivételével-, mint a gyűrűn kívül eső településeken. Két TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

119 118 környékbeli településen azonban magasabb árak láthatók, az egyik Töltéstava, a másik pedig Pannonhalma. Az árfelhajtó hatások közé sorolható a kiváló környezeti és kulturális értékek megléte, Pannonhalma esetén a világörökségi környezet és a város kifejezetten jó megítélése és természetesen Győr közelsége. Győr esetében a négyzetméterárak 210 e Ft körül mozognak az ábra szerint, Téten a legfrissebb adatok szerint e Ft között található a négyzetméterenkénti ingatlanár, ami valamivel több, mint a járás többi településén. Gyarmat esetében megegyeznek az árak a tétivel, ez köszönhető a 83-as főút lehetőségeinek is. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

120 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés A évi költségvetési rendeletet a Közgyűlés az alábbi jogszabályok figyelembe vételével fogadta el: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. számú törvény, A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok, A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény, A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CLII. törvény A költségvetési bevételek összege ezer forint, ami a évi állapothoz képest ezer forinttal magasabb értéket jelent. Az egyenleget a következő táblázat mutatja: E Ft Költségvetési bevétellel E Ft Költségvetési kiadással E Ft E Ft E Ft Költségvetési egyenleggel ebből működési célú hiány ebből felhalmozási célú forráshiány táblázat: Költségvetési egyenleg előirányzata Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014.(XII.18.) rendeletét Tét Város Önkormányzata a évi költségvetéséről szóló 2/2014. (II. 27.) rendelettel módosította. Ennek értelmében a költségvetési egyenleg a következőképpen változott ( táblázat): táblázat: Költségvetés módosítása. Forrás: tet.hu TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

121 Bevételek A helyi önkormányzat saját folyó bevételeit a tárgyévi bevételből az alábbi térképek mutatják ( térkép): térkép: A helyi önkormányzat saját folyó bevételei a tárgyévi bevételből (%) 2011, forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A bevételek alakulásáról általánosságban megállapítható, hogy az eredetileg tervezetthez képest az évenkénti tényleges adatok túlteljesítést mutatnak. Tét város önkormányzatának saját folyó bevételei az elmúlt évhez képest bővültek, azonban 2012-höz képest jóval visszaestek. A 2014-es évi előirányzat szerin a költségvetési bevételek összege ezer Ft. A költségvetésben szereplő saját bevételek között a legjelentősebb továbbra is a helyi adókból származó tervezett bevétel forintos összege, amely a módosítás értelmében Ft-ra csökken Kiadások A bevételi oldalon tapasztalható nagyságrendi növekedés a kiadási oldalon is jelentkezik, ugyanis a jelenlegi módosított kiadási előirányzatokhoz képest Ft -, a 2013-as érték Ft volt. A működési és a felhalmozási hiány a módosítások értelmében Ft, és Ft. A évi felhalmozási kiadások legjelentősebb tételét a különböző beruházások és felújítások képezték, ezek értéke Ft és Ft. A működési kiadások a módosítás értelmében Ft. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

122 121 A felhalmozási kiadások (befektetések, felújítások) az elmúlt két évben váltak jelentős tétellé, a felhalmozástól a bevételek növekedése illetve a kiadások további csökkenése várható, ami hosszú távon biztosíthatja a város gazdálkodását Gazdasági program 2014-re Téten nem készült gazdasági program, ennek pótlása a közeljövőben várható Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A települési fejlesztésekről a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság gondoskodik, 4 képviselő és 3 nem képviselő taggal. A Mötv ában leírtakon kívül a továbbiakat látja el: Véleményezi az önkormányzat vállalkozási, fejlesztési koncepcióinak kidolgozását; Véleményezi az önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében lévő ingatlanok hasznosítását; Véleményezi az önkormányzati lakások elidegenítését, építési telkek hasznosítását; Előzetesen állást foglal a városrendezéssel összefüggő kérdésekről; Közreműködik az önkormányzat fejlesztési programjainak kidolgozásában, figyelemmel kíséri megvalósításukat; Ellenőrzi a település fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet, véleményezi a nagyobb beruházásokat, vizsgálja a gazdasági adottságokat és lehetőségeket; Előzetesen véleményezi a területi szabályozási tervekkel, azok tervezésével kapcsolatos elképzelésekről szóló beszámolókat. Megvitatja, véleményezi, javaslatot tesz: kommunális szolgáltatások javítására; építési telkek kialakítására, hasznosítására; a közlekedési infrastruktúrát, közlekedésbiztonságot javító intézkedések megtételére; utak, hidak, fenntartására; közműtársulásra, víz-, csatorna-, gázfejlesztési lehetőségekre; zöldterület, parkolók fejlesztésére; műemlékvédelem, idegenforgalom fejlesztésére; köztisztaság fenntartására; utcaelnevezésekre Gazdaságfejlesztési tevékenység Tét város elkötelezett a városfejlesztési tevékenységeket illetően, a településfejlesztés a 2000-es évekre visszanyúlóan napirenden szerepel, mely tevékenységet a különböző fejlesztési, rendezési dokumentumok kialakítása foglalja keretbe. Emellett a város kihasználja a pályázási lehetőségeket, amit az Európai Unió, illetve a hazai források biztosítanak. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

123 Foglalkoztatáspolitika Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete 73/2009. (IV. 28.) határozatával elfogadta a város Közfogalkoztatási tervét, melynek célja a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek fokozottabb mértékű szerepvállalása valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. Fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévő és abba frissen bekerülő emberek foglalkoztatása szervezett keretek között történjen. Kiemelt jelentőségű, hogy a közfoglalkoztatás szervezése a településen élők adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez igazodjon. A program célja: a segélyezettek munkaerő piaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében. A települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással kapcsolatos személyi kiadások 95 %-át a központi költségvetés megtéríti. A közcélú foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás esetén a munkaadó mentesül a Tbj. 19. (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás 50 százalékának a megfizetése alól Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat tulajdonában 4 db ingatlan van a 2011-es adatok szerint. A 2014-es adatok bővülést mutatnak, az évben kilenc ingatlan bérbeadása történt meg Intézményfenntartás A Köznevelési tv. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) 74. (1) bekezdése alapján január 1. napjától az állam gondoskodik az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A. tv. 74. (4) bekezdése alapján a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik a szakképző iskola kivételével az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján tehát január 1-jétől a Téten lévő nevelésioktatási intézmények közül az alábbiakban felsorolt intézmények állami fenntartásba kerültek, működtetésük az alábbiak szerint alakul: Állami fenntartású, önkormányzati működtetésű intézmények január 1-jétől: Kisfaludy Károly Általános Iskola (9100 Tét, Debrecen utca 3.) Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

124 123 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, amely országos illetékességgel látja el a fenntartói feladatokat. A KLIK járási tankerületei az illetékességi területükön működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátják a KLIK szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat Energiagazdálkodás Az önkormányzati fenntartású intézmények energiajellemzőinek megfelelő mélységű elemzéséhez nem állnak rendelkezésre adatok. Ennek pótlásához elengedhetetlen az említett épületek részletes víz, gáz és áram fogyasztásának nyomon követése, valamint ezen adatok kiértékelése. A jövőbeni felújításoknál ma már országos gyakorlat az energetikai jellemzők javítása, így ezek prioritásként kezelése hozzájárul az önkormányzati kiadások lefaragásához, mely felszabaduló források további beruházások önrészeként is felhasználható. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

125 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény értelmében az önkormányzat kötelezően ellátandó, településüzemeltetéssel összefüggő tevékenységei a következők: településüzemeltetés o köztemetők kialakítása és fenntartása o a közvilágításról való gondoskodás, o kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, o a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, o közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, o gépjárművek parkolásának biztosítása környezet-egészségügy o köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, o rovar- és rágcsálóirtás; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

126 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok A település két nagytáj, három középtáj és három kistáj által közrefogott területen fekszik, ezt ábrázolja a ábra: ábra: Tét elhelyezkedése Forrás: A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata A napfényes órák számát, a hőmérsékleti jellemzőket, a csapadékot, valamint a széljellemzőket az alábbi táblázat mutatja: táblázat: Időjárási tényezők, forrás: A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata A járás településein a talajvíz szintje a folyóvölgyekben 2 m-nél magasabban, azokon kívül 2-4 m között helyezkedik el, a keleti részeken, a lejtőkön 4-6 m között van. Mennyisége jellemzően 3 l/s.km 2 TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

127 126 alatti. A táj nagyobb részén kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos a talajvíz, de a Rába és a Marcal völgyében a nátriumos jelleg a túlnyomó. A keménysége nk között, míg a keleti településeken nk közötti is lehet. Ez a különbség a szulfáttartalomban is kitűnik, mert a településeken mg/l-ig terjedő értékeket mértek. A vizek felhasználását a nitráttartalom korlátozza. A rétegvizek mennyisége 1l/s.km 2 körüli. A település területén kevés az artézi kút, mélységük a 100 m-t, vízhozamuk a 100 l/p-et ritkán haladja meg Geológia és domborzat, talaj Tét a Pápa-Devecseri-sík területén fekszik, melynek területe 1100 km 2 (a középtáj 74,4 %-a, a nagytáj 20,8 %-a). A területhasznosítás arányait tekintve hasonló az előzőekben leírtakhoz, legalább is, ami a szántók területi részesedését (73,6%) illeti. Ezen a tájon azonban már több mint kétszer akkora kiterjedésű erdőket (13,5%) találunk, míg a beépített területek aránya alig több mint a fele az előbbi kistájénak (4,9%). A Bakony és a Marcal-völgy között elterülő terjedelmes kistáj K-i fele közepes helyzetű (150 m feletti), Ny-i fele alacsony helyzetű ( m közötti) enyhén tagolt hordalékkúp síkság. Tájképileg sajátosan színezi a Nagysomló (433 m) vulkanikus tanúhegye. A relatív relief a táj Ny-i harmadában 5-10 m/km 2, középső harmadában m/km 2, K-i peremén m/km 2, eltekintve természetesen a Nagysomlótól, ahol 250 m/km2-ig fokozódik. A Bakonyból a Marcalhoz siető patakok K-ről Ny-ra tartó párhuzamos völgyekkel szabdalják a felszínt. A völgysűrűség értéke: átlag 0,99 km/km 2 a mélyebben fekvő völgytalpak nedvesebb, a köztes hátak főleg a K-i részben szárazabb termőhelyeket jelentenek a területhasznosítás számára. A sík a Rába és a bakonyi vízfolyások közös hordalékkúp maradványa, amelynek kavicsanyaga számos helyen megmaradt. A felszín nagyobb részét azonban löszös-iszapos-homokos folyóvízi és lejtőüledékek borítják. Alóluk számos helyen felszínre bukkan a fekü homokos, helyenként kavicsos pliocén anyaga is, amelyet helyenként tekintélyes vízhozamokat adó tározó rétegek tagolnak. Mivel azonban az egészében aszeizmikus terület geotermikus gradiense nagyobb az országos átlagnál, csak 50 C feletti hőmérsékletű vizet lehet kitermelni. A mélységi hőfluxus hasznosítása nem éri el a 25 %- ot. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

128 127 A talaj típusát Téten a következő ábra mutatja: ábra Fő talajtípusok a Téti járásban, forrás: A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata Ez alapján megállapítható, hogy a jellemző talajtípus kovárványos barna erdőtalaj, emellett agyagbemosódásos barna erdőtalaj, réti talaj és lápos réti talaj fordul elő a város területén. A talajok fő fizikai típusait a Téti járásban az alábbi térkép ( ábra) szemlélteti: ábra A talajok fő fizikai féleségei a Téti-járásban, forrás: A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata Az ábráról látható, hogy a település nagy részén homok mellett homokos vályog és vályog is található. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

129 Vízrajz A járás legnagyobb része a Rába-Rábca és Marcal vízrendszeréhez tartozik, de a keleti rész vizeit már a Sokorói-Bakony-ér vezeti le. A térség nagy része mérsékelt lefolyású, keleti fele mérsékelten vízszegény területnek szám. A két folyóból jelentősebb vízkifolyások találhatók Téten, a Téti-árok. Tét közigazgatási területén az alábbi vízfolyások találhatóak: Csángota-ér Pápai Víztársulat kezelése Téti-árok önkormányzati kezelés Szilas-árok önkormányzati kezelés Két db halastó - magántulajdon Klimatikus viszonyok A járás mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú. A napfénytartam évi összege meghaladja az 1950 órát. A nyári évnegyedben óra körüli, míg télen 185 óra körüli a napsütés sokévi átlaga. Az évi középhőmérséklet átlagosan 9,5 és 10,0 C közötti, a vegetációs időszaké pedig 16-16,5 C körüli. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó napok száma mintegy között van; a 10 C átlépésének tavaszi napja általában ápr. 13. körül, míg az őszié okt. 15. körül van. A fagymentes időszakok hossza átlagosan nap. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 33,0-33,5 C illetve -16,0 és -16,5 C közötti. A csapadék évi összege 590 és 640 mm között van, míg a vegetációs időszakban mm-re számíthatunk, a járás csapadékosabb területen fekvő települései Tét, Gyömöre, Gyarmat, Csikvánd. A hótakarós napok átlagos száma nap, míg az átlagos maximális hóvastagság cm körüli. Az ariditási index a területen 1,10 és 1,15 között változik. Az uralkodó szélirány É-i, ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli, a járás nyugati településein ennél valamivel kevesebb, a középső területeken (Tét) ezt valamivel meghaladó értékeket mérnek. Az éghajlat a területet gabonafélék, kapások és kertészeti növények termesztésére egyaránt alkalmassá teszi Élővilág A terület túlnyomó része a Kisalföldi (Arrabonicum), de keleti fele már a Bakony-Vértesi (Vesprimense) flórajárásba tartozik. A legelterjedtebb potenciális erdőtársulások a fűz és égerligetek (Salicetum albae-fragilis; Alnion glutino-incanea), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querceto-Ulmetum hungaricum). Kisebb területi előfordulásban gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco-robori Carpinetum hungaricum), gyöngyvirágos kocsányos tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris), illetve a terület keleti felében cseres mohos tölgyesek (Quercetum pubescenti-cerris) találhatók meg. A legszárazabb termőhelyeken az erdei gyöngyköleses társulások (Lithospernumpurpureocoreuleum) is megjelentek. Az aljnövényzetben jellegzetesek a sások (Carex acutiformis, C. remota, C. brizoides, C. alba), a medvehagyma (Allium ursinum), a csalán (Urtica dioica), a szálkaperje Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

130 129 (Brachypodium silvaticum), a müge (Asperula odorata), a gyöngyvirág (Convallaria majalis), keleten a csenkeszfélék (Festuca vaginata, F.heterophylla)és pusztagyepek (Festucion Sulcatae) előfordulása Tájhasználat, tájszerkezet térkép: A Téti járás és környékének felszínborítottsága Forrás: A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata A térkép: A Téti járás és környékének felszínborítottsága alapján láthatjuk, hogy Tét lakóövezetét elsősorban szántóterület veszi körbe, két nagy területű és néhány kisméretű erdő is található a település területén. Az erdők mellett rétek és legelők is tartoznak a város területéhez, valamint egy kisméretű vegyes mezőgazdasági terület Tájtörténeti vizsgálat A táj történetét vizsgálva elmondható, hogy elsősorban lakó és mezőgazdasági területként funkcionált, a terület nem eset speciális felhasználás alá történelme folyamán, egyedül a napóleoni háborúk idején vált katonai központtá az akkor még községnek számító Tét. A világháborúk alatt a területen jelentős harci tevékenység nem folyt, ezért az épített környezet sértetlensége a huszadik század közepén biztosított volt Tájhasználat értékelése A tájegység éghajlati, domborzati, vízrajzi viszonyai miatt a tájat természetes állapotban erdők, homokpuszták, rétek borítanák, ezt azonban az emberi jelenlét fokozatosan alakította, változtatta és a település fejlődése, gazdasági hasznosítás és a vízszabályozás védművei mára már szinte teljes egészében átformálta. A város belterületi mérlegét az alábbi táblázat: Tét város belterületi mérleget szemlélteti: TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

131 táblázat: Tét város belterületi mérlege Forrás: Tét Város Területrendezési Terv 2002 A város külterületi mérlegét az alábbi táblázat mutatja: táblázat: Tét város külterületi mérlege Forrás: Tét Településrendezési Terv 2002 A terület elsősorban mezőgazdasági művelésre alkalmas, így a legnagyobb mértékben ez az ágazat meghatározó Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Tájképvédelem szempontjából két kategória szerint emelik ki a védendő területeket: országos jelentőségű, valamint térségi jelentőségű tájképvédelmi területekként azonosítva az eltérő védettséget. A járás településeinek közigazgatási területén kataszterezett földvár, szikes tó és láp nem található. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

132 131 Potenciális ÉTT célterületek azok, amelyek környezetérzékenységi térképek alapján átlag feletti sérülékenységet mutatnak. Az ÉTT területeket - természetvédelmi támogatás fontossága szempontjából - három kategóriába sorolták: I. A kiemelt területeken nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékek jelentős állománya fordul elő, melyek fennmaradása 5-10 év távlatában is kétséges, amennyiben a természetkímélő gazdálkodás nem részesül támogatásban. II. A fontos területeken országos viszonylatban jelentős természeti, táji értékek fordulnak elő, melyek fennmaradása, vagy állapotuk javítása érdekében természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges III. A lehetséges területek azok, ahol jelentős az extenzív élőhelyek aránya, az értékek jelentősége kisebb, illetve, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével növelhető lenne a terület természeti értéke. Az ÉTT területek környezetbarát fenntartására kiemelt támogatási rendszert dolgoztak ki, amelyek először a mintaterületeken váltak elérhetővé, évtől kezdődően. Jelenleg a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár környezetvédelmi intézkedéseinek keretében részesülnek támogatásban a programokhoz csatlakozó gazdálkodók. Tét községhatára - az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet melléklete alapján a II. (fontos) kategóriába, a Rába mente ÉTT-hez került besorolásra Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Natura 2000 madárvédelmi (SPA) területek nincsenek a településen. Ezt támasztja alá a következő ábra is: ábra: A Téti járás községeit érintő Natura 2000 területei, forrás: A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

133 132 Országos védelem alatt álló terület szintén nem található Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat elemeit az Országos Területrendezési Terv egységesen jeleníti meg, míg az övezeti három kategóriáját (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület) a megyei rendezés terv vonatkozó melléklete jelöli. A járást érintő ökológiai hálózati övezetek az alábbi térképen kerültek ábrázolásra: térkép: A Téti járás településeit érintő ökológiai hálózati elemek Forrás: A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A helyzetfeltárás alapján a meglévő problémák nem tekinthetők jelentősnek, ám kezelésükkel hosszú távon egy harmonikusabb ember-táj kapcsolat alakulhat ki, legyen szó a víz-rehabilitációs munkálatokról vagy éppen az utak melletti fásításokról. A nem célzottan tájhasználati konfliktusok feloldását célzó fejlesztési beruházások minden erőfeszítés ellenére előbb-utóbb bizonyos fokú konfliktushoz vezetnek, melyek lehetnek területhasználati és funkcionális, tájökológiai vagy tájképi (vizuális) gyökerűek. A konfliktusok mértéke azonban összehangolt, átgondolt tervezéssel csökkenthetők. Leggyakoribb probléma az infrastruktúra fejlesztések, a beépített területek növelése és a természetvédelem, tájvédelem szempontjainak ütközése. A tervezett fejlesztések közül előreláthatóan a napelempark létesítése, a vízelvezetők rehabilitálása, az ipartelep kialakítása, valamint az útépítés fog tájhasználati konfliktussal járni. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

134 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének elemei a közterületen kialakított közparkok, közkertek a jelentős zöldfelületű létesítmények kertjei (pl. különleges területek temető, sport- és rekreációs területek; oktatási- és egészségügyi létesítmények kertjei), lakókertek, erdő- és mezőgazdasági területek (kiskertek), valamint vonalas zöldfelületi elemek (utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított zöldsávok, fasorok). A város területén található zöldterület jellegű különleges területek elsősorban a nagy zöldfelülettel rendelkező, alacsony beépítettséget igénylő létesítmények elhelyezésére szolgálnak. A város közparkjainak (0,6 ha) és közkertjeinek (6 ha) fenntartója az önkormányzat. A SOKORÓ Kft. telekhatára mentén minimálisan 50 m-es védőerdő létesítése indokolt saját területen belül, figyelembe vehető a szomszédos lakóingatlanok kert vége mint gyümölcsös a maga levegő és zajvédelem szempontjából. Jelentős zöldfelületi intézmény a sportpálya (2,3 ha), a temető (6,0 ha) és a piactér (3,9 ha). A településen kevés közpark található, összesen 0,6 ha kiterjedésben. A Győri úton jobb oldalán az Európark, a Gyömörei úton a közpark kopjafával, tűzoltó szertár körüli terület a Kisfaludy utcában, a Sokoró Kft.-vel szembeni terület, melynek jelentős részét parkolóvá alakították, a Révai, a Pázmándi utcák végén korábban játszótereket alakítottak ki. Ezeken felül jelentős számú közkert van használatban, mint a temető kertek, tétszentkúti templom kert, nagyobb zöldterületek találhatók a sportpálya környékén, a temetők körüli területeken melyek megtartásáról a terv a továbbiakban intézkedik. Jelentős zöldfelületi intézmény a temetők területe 6,00 hektáron, a sportpálya területe 2,3 ha, a piactér 3,9 ha, összesen tehát 11,6 ha kiterjedésűek ezek a nagyobb zöldfelületek. Belterületen számításba vehető erdő Téten nem található. Jelentős a közutakon lévő fásítás, a Fő utca egyes részein kivágták a kiöregedett, az elektromos vezetékeket zavaró fákat. A belterületi zöldfelületi mérleget mutatja az táblázat: táblázat: Belterületi zöldfelületi mérleg Forrás: Tét Város Területrendezési Terv 2002 TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

135 134 A külterület zöldfelületi mérlege pedig a következő táblázaton látható: Zöldfelületi ellátottság értékelése táblázat: Külterületi zöldfelületi mérleg Forrás Tét Város Területrendezési Terv 2002 A zöldfelületek ellátottságának értékelésekor különbséget kell tenni az övezeti szabályozás szerinti és a valós zöldfelületi hányad között. A továbbiakban a valós zöldfelületi hányadot vesszük figyelembe. Tét városának zöldfelületben leggazdagabb településrészei belterületen a sportpálya (2,3 ha), a temető (6,0 ha), és a piactér (3,9 ha). A telkek növényzettel fedett része a lakóterületi 270,4 ha-nak (30 %-os átlagos beépítéssel és 10 % burkolt felületek figyelembevételével) kb. 60 %-a, vagyis nagyságrendileg 162 ha. A település igazgatási területének 22 %-a erdő felület (1176 ha), ami megfelelőnek mondható, a gyepes területek nagysága 373 ha, 40 % aktivitás értéken számolva 149 ha. Az igazgatási terület egységes zöldfelülete összesen ha, az igazgatási terület 25,1 %-a megegyezik az országos átlaggal A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A város az általa tervezett fejlesztéseknél törekszik az egységes városkép kialakítására, a közterületek megújításánál az egymásra épülés, az összehangolás fontos szempont. A városban a zöld felületek az új beépítések, projektek hatására csökkenhetnek, azonban a meglévő beépített területek fenntartása nem ütközik problémákba. A településen a zöldfelületi rendszert érintve vandalizmus nem tapasztalható, illegális szemétlerakók csak elvétve találhatók a településen elszórtan. Mindezek mellett feltétlenül szólni kell a nagyobb fejlesztések zöldfelületet érintő hatásairól, ugyanis a potenciálisan zöldmezős beruházások jelentős zöldfelületi csökkenéssel is járhatnak. Ezért a fejlesztési döntések előtt a jogszabályi előírásoknak megfelelően alapos és körültekintő hatásvizsgálatokat kell végezni a fenntarthatósággal szembemenő fejlesztési döntéseket elkerülendő. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

136 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A város településszerkezetének kialakulását, jelenlegi arculatát az évszázadok során inkább a spontán mint a tervszerű fejlődés jellemezte mindig, meghatározó volt járási, körzetközponti ill. kistérségi szerepe. Az országos főút és a rá merőleges országos mellékutak - melyek mentén hosszú telkes jellemzően mezőgazdasági tevékenységet tükröző lakóépületek épültek - nem egy pontban találkoznak, így nem tudott kialakulni egy klasszikus a fő utak kereszteződésében meghatározó településközpont, hanem jellemzően a Fő utca lakótelkein létesültek a település intézményei, az alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi-szolgáltató épületek, többnyire lakófunkcióval. Így történhetett meg, hogy a kezdetben a település szélén fejlődésnek indult mezőgazdasági gépgyár - a jelenlegi SOKORÓ Kft - területét a lakóövezetek körbefogták. A fejlődés további stádiumában a fő utakkal nagyjából párhuzamosan a mezőgazdasági területek rovására újabb lakóövezetek alakultak ki horizontálisan terjeszkedve. A fejlődés vertikális iránya a két szintnél magasabb épületek fölé feltehetőleg gazdasági szempontok miatt - bőségesen rendelkezésre állt építési terület - nem jellemző. A funkcionális övezetek népességszám változása, beépítettsége határozzák meg az övezetek jellemző karakterét. A fő utak mellett a hosszú építési telkeken oldalhatáron álló beépítéssel legfeljebb kétszintes lakó-és intézményi épületek épültek, a működésükhöz elengedhetetlen melléképületekkel ill. építményekkel. Több nagy méretű feltáratlan tömbbelső alakult így ki, melyeknek kert ill. mezőgazdasági művelési funkciója az utóbbi időben jelentősen háttérbe szorult. Gazdasági funkciójú övezet a volt autójavító összefüggő területe, a volt lenszövő és szövőipari vállalat üzemi területe, a volt sajtgyár és a SOKORÓ Kft. összefüggő egyre nagyobb, a lakótelkek kertrészének megvásárlásával terjeszkedő egy szintes, nagy termelő csarnokos legfeljebb 6 m-es építménymagasságú sűrűn beépített. A kialakult lakóövezetek OTÉK területfelhasználási egység szerint falusias lakóövezetbe sorolhatóak. Tétszentkút önálló városrészként falusias lakóövezetekkel templommal, temetővel, kocsmával és volt iskola épülettel fő útra merőleges egy utcás szerkezetű, keskeny, hosszú lakótelkekkel. Mezőgazdasági kertművelési ágú jelentős területek Kánya és az ürgehegyi volt zártkertek, keskeny földutakkal, szőlőműveléshez szükséges mezőgazdasági épületekkel, pincékkel. A település szerkezetét jellemzően meghatározzák annak topográfiai adottságai. A hektáronkénti 12 fős lakósűrűség falusias, kellemes lakókörülményeket biztosít. A település szerkezetének nagy problémája, hogy a sugaras utak körútszerű összekötései nem alakultak ki, így minden forgalom a főutak kereszteződésén keresztül bonyolódik, nem alakult ki igazi település ill. város központ, kevés a közcélú tervszerűen megvalósított közpark, és a városias fejlődéshez, a városba településhez hiányoznak az új lakóterületek Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok lsd fejezet. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

137 136 A területen a mezőgazdasági területek értéke alacsony, amely alapvetően meghatározza a művelési ágak elterjedését és az egyes haszonnövények termesztési lehetőségeit Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Beépítésre szánt területek: A rendezési terv az összes hosszú távon tervezett beépítésre szánt területeinek beépítésével a belterület 503 ha lesz a tervezett belterületbe vonásokat követően, amely 39%-os belterületi növekedést irányoz elő. 1. Lakóterület fejlesztése -KL (kisvárosias), KEL (kertvárosias), FL (falusias lakóterület) A rendezési tervben jóváhagyott területfejlesztések megvalósulását követően a község lakóterülete mintegy 6,95 %-kal megnövekedve, mely növekmény kb 289,20 ha-t tesz ki, lakóterület vonatkozásában. 2. Intézmények területfejlesztése. Településközpont vegyes terület 3. Gazdasági területek fejlesztése: A képviselő testület szükségesnek tartja munkahely teremtő és iparűzési adó növelése céljából új gazdasági területek kijelölésével biztosítani a letelepedni szándékozó gazdasági egységek részére szükséges területeket. A belterület nagyságát a kereskedelmi-szolgáltató terület kialakítása a külterület rovására további 55,90 ha-ral 15 %- kal növeli meg. 4. Ipari terület fejlesztése 5. Különleges területek fejlesztése (temető, sportterület, piac és vásártér, szélerőművek területe, szennyvíztelep, golfpálya) Beépítésre nem szánt területek: 1. Közlekedési és közmű terület 2. Vízi terület 3. Zöldterületek 4. Erdő területek, védelmi erdő, gazdasági erdő 5. Mezőgazdasági birtokközpont, üzemi terület 6. Egyéb területek: folyóvizek medre, partja, állóvizek medre és partja, vízbeszerzési területek és védőterületeik 7. Tartalék területek: lakóterület, ipari terület, kereskedelmi-szolgáltató terület Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) A település, mint járásközpont a többi környező településhez képest funkcióit tekintve gazdagnak mondható. A intézményi ellátottság szempontjából, ahogy a vonatkozó fejezetekben is láthattuk, az egészségügyi ellátás lefedi az igényeket, kiemelt szerep jut a Gyógyítóháznak, amely nem csak Tétről, hanem járáson kívüli településekről is fogad pácienseket. A mentőállomás, az Idősek napközi otthona, a gyógyszertárak jól kiegészítik, valamint biztonságosabbá teszik az egészségügyi ellátást. Az oktatás tekintetében a Kisfaludy Károly Általános Művelődési Központ hangsúlyos szerepet játszik a járásban, négy településen folytat kihelyezett oktatást. Téten az iskola kihasználtsága nem maximális, ami a gyerekek számának csökkenése következtében alakul, valamint köszönhető a szülők részéről Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

138 137 történő ingázásnak is. Óvoda és bölcsőde is működik a településen, ahogy az a vonatkozó fejezetből kiderül. Az igazgatási intézményi ellátottság is megfelelő, található Földhivatal, Posta, Okmányiroda, rendőrség és művelődési ház is a városban. Feltétlen szükség van egy új, a városiasodást is erősítő több funkciós közösségi épület létesítésére, amely kielégíti a konferencia, a kulturális, a művelődési esetleg a sport, a színház és mozi működtetés igényeit. A városban nagy jelentőséggel bír a piac. A városiasodásból következően igény van egy fedett, a térség igényeit is figyelembe vevő vásárcsarnok, piac létesítésére. Számos kiskereskedelmi egység található a településen, vendéglátó egységekben azonban a város nem bővelkedik, ahogy turisztikai célú szálláshelyekben sem. Panzióból egy található a városban, ezeknél jóval népszerűbbek a magán vendéglátóhelyek. A turisztikai szerep élénkítésére célszerű lenne több szálláshely és vendéglátó egység kialakítása. A Takarékszövetkezet kétszintes, korszerű épületben, járási szerepkörrel biztosítja a banki tevékenységet. A sportolási tevékenységek szempontjából jó lehetőségekkel rendelkezik a város, felújított, a jelenlegi igényeknek megfelelő öltőzővel és szociális helyiségekkel biztosítja az igényeket. Az épület bővítésének lehetősége a területen biztosított. Közlekedés szempontjából nagy hiányosság, hogy nincs megfelelő vasúti közlekedés, a vasút Gyömöre és Halipuszta megállóhelyeken érhető el tömegközlekedési szempontból rendszertelen, hiányos kapcsolattal. A Volán helyközi járatai négy helyen oda-vissza megállnak. A városon belüli tömegközlekedés nincs biztosítva, illetve a járáson belüli kapcsolatok is erősen hiányosak. Összességében elmondható Tétről, hogy nem minősül funkcióhiányos városnak, habár a közlekedési viszonyok kedvezőtlennek minősíthetők, ezért ezen a területen jelentős fejlesztések szükségesek Alulhasznosított barnamezős területek Nem található a településen barnamezős terület Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Konfliktussal terhelt területként a definiált szegregátumok, a Téglavetőnél kialakult illegális hulladéklerakó, valamint a városon belül található vastelep környezete definiálható, mely utóbbinál rendszeres lakossági panaszokat lehet tapasztalni A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A város településszerkezetének kialakulását, jelenlegi arculatát az évszázadokon során inkább a spontán mint a tervszerű fejlődés jellemezte mindig, meghatározó volt járási,körzetközponti ill. kistérségi szerepe. Az országos főút és a rá merőleges országos mellékutak - melyek mentén hosszú telkes jellemzően mezőgazdasági tevékenységet tükröző lakóépületek épültek - nem egy pontban TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

139 138 találkoznak. Így nem tudott kialakulni egy klasszikus a fő utak kereszteződésében meghatározó településközpont, hanem jellemzően a Fő utca lakótelkein létesültek a település intézményei, az alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi-szolgáltató épületek, többnyire lakófunkcióval. A funkcionális övezetek népességszám változása, beépítettsége határozzák meg az övezetek jellemző karakterét. A fő utak mellett a hosszú építési telkeken oldalhatáron álló beépítéssel legfeljebb kétszintes lakó-és intézményi épületek épültek, a működésükhöz elengedhetetlen melléképületekkel ill. építményekkel. Mezőgazdasági kertművelési ágú jelentős területek Kánya és az ürgehegyi volt zártkertek, keskeny földutakkal, szőlőműveléshez szükséges mezőgazdasági épületekkel, pincékkel. A település szerkezetének nagy problémája, hogy a sugaras utak körútszerű összekötései nem alakultak ki, így minden forgalom a főutak kereszteződésén keresztül bonyolódik, nem alakult ki igazi település ill. város központ, kevés a közcélú tervszerűen megvalósított közpark, és a városias fejlődéshez, a városba településhez hiányoznak az új lakóterületek Az épített környezet értékei Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Marcal közi csatorna partja, Marcal közi dűlő, Marcal balpart, koroncói határ, Fő utca 56. előtt, ill. a Terményforgalmi Hivatal előtt, Járási Pártbizottság egyemeletes épülete (1953), Szentimre puszta - Bézsán dűló, a Marcalon átvezető fahíd K-i oldalán. Régebbi, terepszemle nélkül csak nagyjából azonosítható adatok: Érerdő - A Marcal közelében, annak hídja mellett - az út és a Marcal alkotta szögben dny felöl, Pokvár, Szarkavár - Kerék domb, Szarkavár - Barát rét, Szarkavár (Jaross -tag) - mellt a Sóstói dombon, Lesvár puszta - a pusztától é-ra, Szunyog majorral szemközt - a Marcal jobb partján, az egyenes vonalú kis csatorna és a Marcal alkotta szögbe délről egy domb nyúlik be, Tét-Szentimrétől Kisbabót felé 1 km-re a szántóföldön a Marcal mellett, Csangota puszta - az uradalomhoz tartozó szőlők területén, ill. a pusztától ny-ra, ahol a kivezető út betorkollik a Tét-Mórichidai útba, ennek is a bal oldalán, 15. Mórichida-Koroncó úttal párhuzamosan - annak ény-i oldalán töltés-szerű kiemelkedés a római út nyomvonalát jelezheti. Régi, azonosíthatatlan vagy nehezen azonosítható feljegyzések: Szarkavár: kőszerszámok, tőrpenge, rézkarperec Ebenhöch jegyzékében. A gyűjteményben br. Spiráltekercs, bronzkori edénytalp és kelta urna, sodronyköteges római karperec - közelebbit nem jegyeztek fel (Lovas kataszter) (V.ö lh.), Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

140 139 Pok vár - Bay puszta, római pénzek lelőhelye, a monostor helye, Árpád kori dénár, IV. István féle bronzpénzek lelőhelye (V.ö. 7. Lh.), Koroncó és Tét határvonalán Kutyor a Rába árterébe beszögellő részen kőkori leletek, a futóhomokon kovakő eszközletek. Milkovics régi birtokának d-i részén a Zsédely domb és Kutyor: br. és vas nyílhegyek, br. Kések, karperecek, karvédő spirális, a Kutyornál fibula, a Zsédely domb mellett 2 urna II. Constantinus és Crispus pénzével, tükrök, átfúrt Valens érem, benne vas sodronylánc, Gyömöre felé húzódó homokdombok területéről római kori pénzek (Lovas kataszter), Takács tag (XIX. sz. hetvenes évei!) római fibulák, tűzben olvadt és tört üvegedények (talán a Zsédely domb hamv. Temetőjével), közelebbről nem ismert helyről bronzkori és hallstatt-kori edények, 3 élű és szakállas br. nyílhegyek, br. Sarlótöredékek, kelta fibulák és boglárok (Lovas kataszter), ismeretlen lh.: más római leletek, népvándorláskori nyílhegyek, későbbi vas pallos (Lovas kataszter), Ebenhöch 20-nál több kőtárgyat gyűjtött (Lovas kataszter) Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Nem található a településen Világörökségi és világörökségi várományos terület Tét esetében nem beszélhetünk ilyen kategóriáról Műemlék, műemlékegyüttes A településen egyedi országos védettségű műemlékek: Tét római katolikus templom 181 hrsz Törzsszám: 3570 Tét evangélikus templom: 377 hrsz Törzsszám: 3571 Tétszentkút római katolikus templom: 1858 hrsz Törzsszám: Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Nem található a településen Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nem található a településen Nemzeti emlékhely Nem található a településen Helyi védelem Debrecen u., Bercsényi u., Széchenyi utca egyes épületei az érvényben lévő ÖRT szerint, a vizsgálatok és a tervezés során javaslattételre vár. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

141 Az épített környezet konfliktusai, problémái A városon keresztülhaladó 83-as főút nem eredményez elszigetelt városrészt, azonban a korábban említettek szerint ki kell emelni a SOKORÓ Kft. városbéli helyzetét. Mint ahogy az előzőkben megállapításra került, a város növekedése során kvázi körbenőtte a kezdetben város szélén található ipari területet, ezáltal az épített környezetet tekintve konfliktusforrásnak tekinthető. Szerencsére a körültekintő és szabályokat betartó üzemeltetés eddig nem eredményezett problémát, illetve a város építési szabályzata is kellő részletességgel tartalmazza az építési előírásokat és védőtávolságokat az ipari terület közvetlen közelében. A település szerkezetének nagy problémája, hogy a sugaras utak körútszerű összekötései nem alakultak ki, így minden forgalom a főutak kereszteződésén keresztül bonyolódik, következésképpen nem alakult ki igazi település illetve városközpont, illetve kevés a közcélú tervszerűen megvalósított közpark. A városias fejlődéshez, a városba településhez hiányoznak az új lakóterületek, így azokat csak a zöldterületekből lehetne pótolni. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

142 KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Tét térségét a páneurópai közlekedési hálózatba a IV Drezda- Budapest- Isztambul eleme kapcsolja be. Az országos közlekedési hálózatok erőteljesen Budapest irányúak. A különböző szintű térségi központok elérhetősége jónak mondható, amik megközelíthetőek gépjárművel, autóbusszal vagy vasúttal, ahogy mutatja az térkép: térkép: Tét járás közlekedési hálózata Forrás: utadat.hu Különböző szintű térségi központok elérhetősége személygépkocsival Központok Útvonal Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Megye székhely - Győr Autópálya nélkül 24,1 km 24 perc 60 km/h Régió központ - Győr Autópálya nélkül 24,1 km 24 perc 60 km/h Főváros - Budapest M1 141,0 km 82 perc 103 km/h Főváros - Budapest Autópálya nélkül 160,4 km 137 perc 70 km/h TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

143 142 Különböző szintű térségi központok elérhetősége távolsági autóbusszal Központok Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Átlagos napi járatszám (oda-vissza) Megye székhely - Győr 25,0 km 37 perc 41 km/h Régió központ - Győr 25,0 km 37 perc 41 km/h Főváros - Budapest 207,9 km 320 perc 39 km/h átszállással 7-4 Központok Különböző szintű térségi központok elérhetősége vasúttal Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Átlagos napi járatszám (oda-vissza) Megye székhely - Győr 25,0 km 28 perc 54 km/h Régió központ - Győr 25,0 km 28 perc 54 km/h Főváros - Budapest 156,0 km 114 perc 82 km/h 6-6; átszállással táblázat: Különböző szintű térségi kapcsolatok elérhetősége Az táblázat alapján láthatók a különböző térségi kapcsolatok elérhetőségei. Ebből látható, hogy a személygépkocsival közlekedők a kiemelt központokat viszonylag gyorsan el tudják érni, 30 és 82 perc között. Amennyiben a főváros a cél, autópálya nélkül az időtartam megnövekszik, több, mint két óra a szükséges idő. Az autóbuszok esetén Győr 40 perc alatt elérhető azonban a főváros elérése irreálisan sok időt vesz igénybe, 320 percet, vagyis több, mint 5 órát, ami alatt többször át is kell szállni. A vasútvonal jobb lehetőséget biztosít Győr elérésére, közel 30 perc alatt megtehető a távolság. Budapestet 2 óra alatt lehet elérni Közúti közlekedés Magyarország közlekedési hálózatára jellemző a Budapest középpontból kiinduló sugaras I. rendű főút és gyorsforgalomi úthálózat, melyet érintőirányban II. rendű és egyéb közutak kötnek össze. Tét járás területén a 83. sz. II. rendű főút halad végig Észak Déli irányba. Elsőrendű főút nem érinti a települést, de a másodrendű főúttal könnyen megközelíthető az M1 autópálya. A közutak kezelője a Magyar Közút NZrt. 83 sz. Városlőd- Pápa- Győr II. rendű főút A településen belül a Győri utat viseli. A járási központon belül 2x1 sávos aszfalt burkolatú út. Északi irányban az M1 autópályát, míg déli irányban a 8 sz. főutat éri el sz. Tét-Lébény összekötő út A településen belül a Fő utca-széchényi utca neveket viseli. A főút város központjából kiindulva teremt kapcsolatot ÉK-i irányban fekvő településekkel. 2x1 sávos aszfalt burkolatú út sz. Csót- Lovászpatona- Tét összekötő út A településen belül Gyömörei út nevet viseli. 2x1 sávos,aszfalt burkolatú, ami felfestés nélküli és rossz állapotban lévő út. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

144 sz. Tét-Felpéc összekötő út A településen belül Felpéci utca nevet viseli. Keskeny 2x1sávos aszfalt burkolatú út, ami Keleti irányba kapcsolja be a települést a hálózatba sz. Tét-Rábacsanak összekötő út A településen belül az Arany János utca nevet viseli. 2x1 sávos, aszfalt burkolatú út, ami a település nyugati részéből indul ki és teremt kapcsolatot Rábacsanak irányába. Tét és a járási települések között a gépjárművel való közlekedés eljutási idejét és távolságát a következő táblázat és térkép ( táblázat, térkép) foglalja össze. Jól látszik, hogy bármelyik településre a járásközpontból könnyen el lehet jutni térkép: Tét belterületének közúti hálózata Forrás: openstreetmap.hu Járás települései Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Árpás 10,8 km 11 perc 59 km/h Csikvánd 7,6 km 8 perc 57 km/h Felpéc 6,8 km 7 perc 58 km/h Gyarmat 6,9 km 7 perc 59 km/h Gyömöre 4,7 km 6 perc 47 km/h TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

145 144 Győrszemere 5,6 km 5 perc 67 km/h Kisbabot 11,5 km 24 perc 29 km/h Mérges 13,5 km 28 perc 29 km/h Mórichida 8,0 km 8 perc 60 km/h Rábacsécsény 11,2 km 11 perc 61 km/h Rábaszentmihály 10,1 km 10 perc 61 km/h Rábaszentmiklós 10,2 km 17 perc 36 km/h Szerecseny 9,1 km 16 perc 34 km/h táblázat: Járási települések elérése Tétről gépjárművek Közutak hossza a járási központ és a járási településekre vonatkozóan a következő grafikon mutatja be ( ábra): Állami közutak hossza (km) Járda hossza (km) Önkorm. Közutak hossza (km) Kerékpárút és K+GY (km) ábra: Tét járási településeinek közúti közútjainak hossza Forrás: KSH, 2013 Baleseti mutatók Tét és a járási települések közúti baleseti mutatói 2005 és 2009 között hullámzó, de az országos, régiós és megyei értékek alatt voltak től növekvő tendenciát mutatnak és egy kicsivel az országos átlag feletti értéket adnak. Romlott a közúti biztonság a településeken. Főleg személygépjármű és motorkerékpár okozta balesetek növekvő száma miatt lehetséges. Ezt mutatja be a ábra: Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

146 145 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0, Országos közúti balesetek Régiós közúti balesetek Megyei közúti balesetek Járási közúti balesetek Települési közúti balesetek ábra: Személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1000 főre vetítve Forrás: KSH,2013 Motorizációs mutatók A település 2013-as motorizációs mutatói (317 személygépkocsi/1000 fő és 35 tehergépkocsi/1000 fő) jóval az országos (308 és 48) alattiak, a régiós (341 és 55) átlag alattiak, de a megyei (332 és 58) átlag felettiek. Tét település forgalomba helyezett járműveinek számai alulmaradnak az országos, a megyei és a régiós értékekkel szemben ig csökkenő, majd innentől növekvő tendenciát mutatnak országos és települési szinten is az értékek. Az alábbi térkép szemlélteti a személygépjárművek darabszámát régiós és járási szinten: TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

147 db/1000 lakos térkép: 1000 főre jutó személygépkocsik száma (db), 2013 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) Az évente forgalomba helyezett személygépjárművek alakulását mutatja az alábbi grafikon ( Ország Régió Megye Járás Tét ábra): Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

148 db/1000 lakos ábra: Évente forgalomba helyezett gépjárművek száma Forrás: KSH, 2013 Az elmúlt években a településen folyamatosan csökken a benzinüzemű gépkocsik aránya (2005-ben 78%-ról 2013-ben 70%-ra) és emelkedik mind a gázolaj (22%-ról 29%-ra), mind az egyéb üzeműeké (0%-ról 1%-ra). Ez a tendencia megegyezik az országos, régiós és megyei tendenciákkal. Összefoglalva a településből sugarasan kiinduló főút és összekötő utak segítségével könnyen megközelíthető bármelyik járási település, köszönhetően annak is, hogy a járás közepén helyezkedik el Tét Közösségi közlekedés A távolsági közlekedés meghatározója a távolsági autóbusz közlekedés, de a vasúti közlekedés is biztosítja a többi megye megközelíthetőségét, annak ellenére, hogy vasúti megállóhely nincs Tét településen, csak összevontan Gyömörével. Helyi autóbusz közlekedés nincs Tét településen Közúti Helyközi közösségi közlekedés Buszpályaudvar nincs a településen, csak a Fő utcán és a Győri úton elhelyezett fedett megállókban szállhatnak fel és le az utasok. A városi, a térségi és a távolabbi települések közötti utasforgalmat a helyközi és távolsági járatokkal a Bakony Volán Zrt. biztosította 2015 január 1-ig, amikor is beolvadt a Északnyugat-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-be. A helyközi közlekedés minden járási települést elér, de a szolgáltatási színvonala eltérő. A következő táblázat mutatja be az egyes települések elérhetőségét. Járás települései Ország Régió Megye Járás Tét Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Átlagos napi járatszám (oda-vissza) Árpás 10,2 km 16 perc 38 km/h TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

149 148 Csikvánd 10,5 km 16 perc 39 km/h 6-6 ;átszállással 4-3 Felpéc 19,1 km 31 perc 37 km/h átszállással Gyarmat 6,8 km 8 perc 51 km/h Gyömöre 4,7 km 7 perc 40 km/h 8-9 Győrszemere 6,3 km 9 perc 42 km/h Kisbabot 13,4 km 46 perc 17 km/h 0-1 ;átszállással 6-5 Mérges 22,2 km 50 perc 27 km/h átszállással Mórichida 7,4 km 9 perc 49 km/h Rábacsécsény 17,4 km 32 perc 33 km/h átszállással 7-6 Rábaszentmihály 15,8 km 41 perc 23 km/h átszállással 6-6 Rábaszentmiklós 12,2 km 27 perc 27 km/h 0-1 ;átszállással 6-5 Szerecseny 10,6 km 16 perc 40 km/h 6-8;átszállással táblázat: Tét elérhetősége a járás településeiről helyi autóbusz járattal Az egyes települések nagyon rosszul érhetőek el, aminek az oka, hogy az sok időt kell várni az átszállásoknál, mivel az autóbusz csatlakozások menetrendileg nincsenek összehangolva Kötöttpályás Megállóhely vagy állomás nincs a településen, de a szomszédos Gyömöre település vasúti megállóhelye a Gyömörei úton érhető el gépjárművel. Gyalogos kapcsolat nincs kialakítva ezen az útszakaszon, még közvilágítás sincs és a gyaloglási távolság a két település között közel 4 km. A Gyömöre-Tét megállóhely a 10 sz. Győr Celldömölk vasútvonal része ( ábra). A vonal nem villamosított, egyvágányú. Autóbusz csatlakozás lehetséges az érkező és induló vonatokkal. A felvételi épület felújításra szorul ábra: 10. sz vasútvonal Forrás: KSH, 2013 A Gyömöre-Tét állomásról nem mindegyik járási települést lehet megközelíteni vasúttal. A következő táblázat foglalja össze az eljutási időket és távolságokat. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

150 149 Járás települései Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Átlagos napi járatszám (oda-vissza) Árpás Nincs vasúti közlekedés! Csokvánd Nincs vasúti közlekedés! Felpéc Nincs vasúti közlekedés! Gyarmat 8,0 km 9 perc 53 km/h 11-10; átszállással 5-3 Gyömöre 2,0 km 2 perc 60 km/h 6-7; átszállással 3-1 Győrszemere 7,0 km 7 perc 60 km/h 10-11; átszállással 3-2 Kisbabot Nincs vasúti közlekedés! Mérges Nincs vasúti közlekedés! Mórichida Nincs vasúti közlekedés! Rábacsécsény Nincs vasúti közlekedés! Rábaszentmihály Nincs vasúti közlekedés! Rábaszentmiklós Nincs vasúti közlekedés! Szerecseny 4,0 km 5 perc 48 km/h táblázat: Tét elérhetősége a járási településekről vasúttal Összességében elmondható, hogy a település fő közösségi közlekedése az autóbuszos közlekedés, mivel a vasúti megálló túl messze helyezkedik el a központtól és a megközelíthetősége is nehéz, csak személygépjárművel lehetséges. Másik oka, hogy a vasúti közlekedés hátrányba szorul, hogy kevés járási települést lehet megközelíteni és azokat is főleg átszállással Kerékpáros és gyalogos közlekedés Összefüggő kerékpáros hálózat nincs kiépítve a településen. Az Alkotmány utcán vezet végig az úttest két szélén kerékpársáv Parkolás Kijelölt fizető parkoló nincs a településen. Az evangélikus templom előtt, a Fő utcán található egy nagyobb, burkolt merőleges és ferde parkoló Vízi közlekedés Vízi közlekedés a településen nincs. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

151 KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) A településen az ivóvíz szolgáltatást a Pannonvíz Rt. végzi. A háztartások csaknem 100%-a ellátott vezetékes ivóvízzel. A település területén kb. 5 db működő közkút található. Győr-Moson-Sopron megyében területén 28 közüzemi vízmű üzemel, amelyeknél folyamatos fertőtlenítés nem kerül megvalósításra, de a fertőtlenítés lehetősége mindenhol biztosított. A helyszíni szemlék során az egészségügyi hatóságok nem tapasztaltak közegészségügyi szabálytalanságot. A megyében gyakran magas az ivóvíz mangántartalmának a határértéke, de ennek kiküszöbölésére az intézkedéseket az illetékes hatóságok megtették. Az ivóvíz minősége jónak minősíthető. Az ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások arányát az térkép mutatja: térkép: Közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%), 2013 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) A Pannon Víz Rt. Nyúli Üzemmérnökségén történt egyeztetés szerint a szolgáltató a város vízellátását a Fő utca Tétszentkút felöli kert végében meglévő vízműtelep kútjairól biztosítja egy a polgármesteri hivatal udvarában felállított hidroglóbuszon keresztül. A 195/3 hrsz-ú vízmű területén működő 1. sz. kút 450 l/perc, a 3-as sz. kút 330 l/perc víz hozamú. A 234/1 hrsz-ú vízmű területén működő 2. sz. kút szünetel, a 4. sz. kút 320 l/perc víz hozamú. A rendszer Tét, Tétszentkút és Gyömöre településeket látja el m 3 /D csúcsfogyasztással. A vízmű területén 200 m 3 -es térszíni vastalanító van. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

152 Szolgáltatott víz mennyisége (1000m 3 ) 151 A felszíni vízhasználat a településen a szerint a következőképpen alakul ( táblázat) táblázat: Felszíni vízhasználat Téten Forrás: A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata ábra szemlélteti a háztartásoknak szolgáltatott víz mennyiségét, ami alapján látható, hogy az utóbbi években 120e m 3 körüli a szolgáltatott víz mennyisége: ábra: Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000m 3 ) Forrás: T-STAR TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

153 Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m 3 ) Közüzemi ivóvíz-hálózat hossza (km) 152 Az ábra segítségével látható a közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza az adott években: 23,9 23,8 23,7 23,6 23,5 23,4 23,3 23, ábra: Közüzemi ivóvíz-hálózat hossza (km) Forrás: T-STAR Megállapítható, hogy 2009-és 2010-ben is száz méteres nagyságrenddel bővült a kiépített infrastruktúra, így a közműolló ivóvízre vonatkozó szegmense megfelelőnek mondható. Az összes szolgáltatott víz mennyiségét a településen pedig az alábbi ábra mutatja: ábra: Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000m 3 ) Forrás: T-STAR Ez alapján kiszámítható, hogy a víz legnagyobb hányadát a háztartások számára szolgáltatják, ami megközelítőleg 90% volt 2013-ban, mely érték stabilan 140 m 3 körül alakult 2000-es évek elejétől kezdve. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

154 Szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) Szennyvízelvezetés A településen évben kiépített gravitációs ill. nyomott rendszerű csatornahálózat működik a pápai útról megközelíthetően, 9 település szennyvízét befogadó regionális 1000 m 3 /D kapacitású szennyvízteleppel, jelenlegi kihasználtsága 600 m 3 /D. A még működő házi szennygyűjtőkből szippantással viszik a szennyvíztelepre a szennyvizet. Mielőbbi hálózatra kötésük elsőrendű feladata képviselő testületnek, mivel az elszikkasztott szennyvíz potenciális talajvíz szennyező forrás. A meglévő gravitációs ill. nyomott rendszerű szennyvíz csatorna rendszer 1999-ben készült el, melynek tervezése során már akkor figyelembe vették a fejlesztési területeken keletkező szennyvíz többleteket. Az új beépítések várható szennyvíz kibocsátási többletét a téti szennyvízfogadó be tudja fogadni, mivel a településen 2 db szennyvíz átemelő berendezés biztosítja az összegyűjtött szennyvíz szennyvíztelepre juttatását. Az alábbi ábra mutatja a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban elvezetett összes szennyvíz mennyiségét: ábra A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban elvezetett összes szennyvíz mennyisége Forrás: T-STAR TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

155 Bekapcsolt lakások száma (db) 154 A következő ábra szemlélteti a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt házak számát: ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt házak száma Forrás: T-STAR Az ábrából kiderül, hogy a laskások körülbelül 84%-a van bekötve a hálózatba, a 2013-mas lakásállomány alapján, amely érték mielőbbi és jelentős javításra szorul. Regionális és járási szinten az érték a következőképpen oszlik meg: térkép: Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%), 2013 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

156 155 Megállapítható, hogy a régióban számottevő az alulcsatornázott települések száma, azonban a csatornahálózattal jól ellátott településeken a csatornára kapcsolt lakások aránya túlnyomórészt 80% fölött van Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A város vízrajzi szempontból a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozik, a belterületet a Csángota ér érinti, mely a település csapadékvizeinek elvezetését biztosítja. Kiépített csapadékvíz árokhálózattal rendelkezik a város, habár a zárt csatornák nem jellemzőek. A településen a csapadékcsatorna hálózat mintegy 65%-os kiépítettségű, és ennek alig 5%-a burkolt. Ugyan eddig jelentős probléma nem merült fel, de a rendszer állapota nem megfelelő, nem említést érdemlők a karbantartási problémák Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Tét Város Önkormányzat területének villamosenergia ellátása a Csorna 120/20 kv-os transzformátorállomásból induló Tét 20 kv-os gerincvezetékről történik. A terület biztonságos villamosenergia ellátására, üzemzavar esetén, tartalékul szolgálnak a: Győr Déli 120/20 kv-os állomásból induló Ménfőcsanak 20 kv-os gerincvezeték a Téti 20 kvos kapcsoló állomásban lévő, üzemszerűen kikapcsolt távműködtetett oszlopkapcsolón keresztül; Győr Déli 120/20 kv-os állomásból induló Tét 20 kv-os gerincvezeték a Téti 20 kv-oskapcsoló állomásban lévő, üzemszerűen kikapcsolt távműködtetett oszlop kapcsolón keresztül; Pápa 120/35/20 kv-os állomásból induló Tét 20 kv-os gerincvezeték a Téti 20 kv-os kapcsoló állomásban lévő, üzemszerűen kikapcsolt távműködtetett oszlopkapcsolón keresztül. A község területén lévő kommunális fogyasztók villamos-energia ellátására 11 (tizenegy) db 20/0,4 kv-os transzformátorállomás szolgál. I. jelű. OTR 20/400 betonoszlopos 400 kva II. jelű OTR 20/ kva III. jelű FOTR 20/125 faoszlopos 160 kva IV. jelű OTR 20/ kva V. jelű VOTR 20/400 vasoszlopos 400 kva VI. jelű OTR 20/ kva VII. jelű OTR 20/ kva VIII. jelű OTR 20/ kva IX. jelű OTR 20/ kva TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

157 Szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kwh) Villamosenergia fogyazstók száma (db) 156 X. jelű OTR 20/63 63 kva XI. jelű VOTR 2*20/200 2*250 kva Az ipari és mezőgazdasági fogyasztók ellátása külön ipari-mezőgazdasági transzformátorállomásokról történik (Malom, Mezőgép, stb.) Távfűtő közmű nem található a városban. A települési villamosenergia fogyasztók számát a következő ábra mutatja: ábra: Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) Forrás: T-STAR Az alábbi ábra a háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyiségét mutatja, ami alapján látható a csökkenő tendencia a villamosenergia fogyasztásban: ábra: A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kwh) Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

158 Szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (1000m 3 ) Gázfogyasztók száma (db) 157 Forrás: T-STAR A településen kiépített gázelosztó hálózat működik, a gázfogadó állomás Tétszentkút délkeleti oldalán van. Az ÉGÁZ Rt. nyilatkozata szerint a rendezési tervi igényelt lakóterületek gázellátást biztosítani tudják. A következő ábra segítségével láthatjuk a háztartási gázfogyasztók számát: ábra: Háztartási gázfogyasztók száma (db) Forrás: T-STAR Az összes szoláltatott vezetékes gáz mennyiségét az ábra szemlélteti, ahol a 2000-es évek elején folyamatos fogyasztás-növekedés látható, majd ezt pár évnyi csökkenés és egy újbóli ciklikusság után napjainkban is enyhe emelkedés jellemzi: ábra Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (1000m 3 ) Forrás: T-STAR TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

159 Az összes gázcsőhálózat hossza (km) ábra: Az összes gázcsőhálózat hossza (km) Forrás: T-STAR Az összes gázcsőhálózat hosszát a fenti ábra segítségével elemezhetjük, ami alapján látható, hogy a gázcsőhálózat bővítése 2002 óta folyamatos 2013-ra 51,7 km hosszú a hálózat, melynek jelentősebb bővítése a 2010-es évben történt meg Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A járásban nem elterjedt a megújuló energiaforrások használata. A településen szerepelt a tervek között szélerőmű park létrehozása, de a projektet a városlakók elégedetlenséges és tiltakozása meghiúsította. A 2015-ös évtől kezdve az önkormányzat jó példát mutatva napelemek felszerelését és alkalmazását tervezi, azonban ezen projekt végrehajtásához jelentős külső forrásokat kell a városba vonzani. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

160 159 A település elhelyezkedésénél fogva alkalmasabb a szélerőművek telepítésére. Ezt támasztja alá az alábbi ábra is: ábra: Országon energetikai széltérkép Forrás: Magyar Meteorológiai Szolgálat Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Az Európai Bizottság irányelvének eleget téve hazánkban idén kettő ütemben történt meg az analógról a korszerű digitális műsorterjesztésre való átállás. Az első ütem július 31-én zárult le, amelybe Tét is beletartozott. A digitális átállás célja az volt, hogy a korábbi több műsorközvetítésre szolgáló frekvencia megszűnjön, és a helyét egy vegye át. A felszabaduló frekvenciák helyén pedig a jövőben olyan új innovatív szolgáltatásokat lehet majd használni, mint például a vezeték nélküli internet, a fejlettebb mobil szolgáltatások vagy az új interaktív nagyfelbontású televíziós csatornák. Ezek a lehetőségek pedig Tét számára is adottak lesznek. A város honlapján megtalálható valamennyi formanyomtatvány, amely a Városházán jelenleg is használatban van, melyeket igyekeznek folyamatosan frissíteni, és szükség esetén bővíteni. Mindegyik formanyomtatványnak megtalálható az ügy leírása, az ügyintézésének helye, illetve a vonatkozó jogszabálya a honlapon. Infrastrukturális téren óriási elrugaszkodás történt az utóbbi hat év során. Ebben az elrugaszkodásban a felhasználói igények növekedése és a szolgáltatások iránti igény megváltozása éppúgy szerepet játszott, mint az új technológiák elterjedése és a 1990-es évek végén, 2000-es évek elején határozott formát öltött kormányzati programok hatásának begyűrűzése. Az olyan államilag támogatott infrastruktúra és eszközpark-bővítési programok, mint a Közháló, a Sulinet vagy az e- TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

161 160 Magyarország program a közszférát, a közoktatást és a közösségi elérés minőségének javítását célozta meg az országban, de egyik eredményeként a lakossági felhasználók háztartásaiban is változásokat indukált. A megyében az infokommunikációs eszközök száma a 2003-as évhez képest háromszorosára nőtt. Mobilszolgáltatók közül az összes nagyobb szolgáltató jelen van (Telekom, Vodafon, Telenor), a vonalas telefont igénybevevők száma töredékére esett vissza a korábbi felhasználói szinthez képest. A vezetékes telefonra igényt tartók a QUAESTEL, az Externet, a Vidanet, valamint a Telekom szolgáltatásaira fizethetnek elő. Az internetszolgáltatók közül a Vidanet, a Telekom, az Externet és az Invitel van jelen. A digitális átállást követően a Digi TV, a UPC, a Telekom működik, analóg sugárzásról pedig a Vidanet gondoskodik, magyar nyelvű közszolgálati és helyi adók számára. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

162 KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény az ellátandó helyi önkormányzati feladatokként nevesíti a helyi környezet- és természetvédelmet, vízgazdálkodást, vízkárelhárítást, környezet-egészségügyi feladatok elvégzését. A helyiek érzékenységet mutatja, hogy az önkormányzatok mellett a térségben számos civil szervezet is feladatának tekinti a helyi természeti értékek védelmét illetve a környezeti elemek szennyeződésének megszüntetését, illetve a szennyezés megelőzését. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Kvt) határozza meg, amelyben a települési környezetvédelmi program készítése kiemelt szerepet kap. Tét Városára vonatkozóan 2002-ben készült el a környezetvédelmi program, mely újraalkotásra szorul az eltelt időszakot figyelembe véve Talaj Tét területén a jellemző talaj a kovárványos barna erdőtalaj és a homok. Maradandó talajszennyezésről a településen nem tudni. A mezőgazdasági tevékenységhez köthető állattenyésztési tevékenység okoz veszélyt Felszíni és a felszín alatti vizek Magyarország a felszíni vizeket illetően jellegzetesen tranzitország, ami azt jelenti, hogy a vízkészletek mind mennyiségileg, mind minőségileg döntő mértékben függnek a szomszédos országokban tett beavatkozásoktól. A magyarországi folyók vízkészlete csaknem teljes egészében (96%-ban) külföldről származik. A felszín alatti vizek Magyarország stratégiai jelentőségű készletét adják, hiszen az ország vízellátása 95%-ban a felszín alatti készletekre támaszkodik, és ez az arány magasabb, mint a legtöbb európai ország mutatója. A felszín-közeli talajvizek a települések környezetében azonban általában szennyezettek A felszín alatti vizeket a jelenleg még művelésben tartott területeken mezőgazdasági eredetű terhelések érik. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatai a települési felszín alatti vízkivételről ( táblázat): táblázat:felszín alatti vízkivétel TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

163 162 A településen az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek nincs tudomása talaj-, illetve talajvíz szennyeződésről, illetve jelenleg is üzemelő potenciális talaj-, illetve felszín alatti víz szennyező forrásról. A terület felszín alatti vízbázist nem érint, viszont felszíni szennyeződésre érzékeny. A potenciális szennyezés egyetlen jelentősebb forrása a mezőgazdaság, illetve kismértékben közvetlen lakossági emisszió lehet Levegőtisztaság és védelme A levegőminőségi állapotot jellemzően a közlekedési eredetű légszennyező-anyag kibocsátás határozza meg. A településen levegőminőség problémát az átvezető 83. számú főút okoz, melyen a jelentős személy-, és teherforgalom komoly levegőszennyezéssel jár, ennek ellenére a szálló por okozta szennyezés nem számottevő a városban. A szántóterületek, belterületi zöldfelületek gondozottak, így az allergén gyomok elterjedtsége nem magas. A településen a háztartások csak 60-65%-a csatlakozott a vezetékes gázhálózatra, így a korszerűtlen tüzeléstechnikai berendezések használatából adódó levegő terhelés mértéke számottevőnek mondható Zaj- és rezgésterhelés Közúti közlekedésből eredő zaj- és rezgéskibocsátás terheli elsősorban a települési környezetet, mely környezeti zajterheltséget nagymértékben meghatározza a város földrajzi adottsága, a kialakult városszerkezeti- és terület-felhasználási módszere. Tét város esetében is meghatározó a zajterhelés kialakulásában a közúti forgalom nagysága, mivel a városi úthálózat, így elsősorban a városközpont forgalmi terhelése magas. Az úthálózat egyes szakaszai nem alkalmasak a növekvő forgalom befogadására, nem biztosítják a forgalom gyors lefolyását, mivel nem történt meg az úthálózat bővítése a növekvő igények kiszolgálására. A településen nincs hivataloson nyilvántartott jelentősebb zajforrás, lakossági panasz, hivatalos mérés, intézkedés nem történt Sugárzás védelem Nem releváns Tét esetében Hulladékkezelés A településen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésre került, a rákötöttség megközelítőleg 85%-os. A település a téti szennyvízelvezetési agglomeráció része, a szennyvíztisztító telep a város területén található, hidrológiai kapacitása 100m 3 /d, befogadója a Csángota-ér fkm. A telep több település, név szerint Felpéc, Szerecseny, Sokorópátka, Gyömöre és Kajárpéc szennyvizének is befogadója. Jelen állapotában közel túlterhelt, és bővítése indokolt lehet. A Szentkút településrészen található ingatlanok, valamint a hálózatra rá nem kötött háztartások esetén továbbra is közműpótlókat használnak, a szippantott szennyvíz befogadója szintén a téti szennyvíztelep.. A településen a kommunális hulladék szervezett gyűjtése és lerakása megoldott, a belterületen található háztartások 100%-ánál gyűjtik a hulladékot, heti egy alkalommal. A gyűjtőedények 120 literesek, a gyűjtést a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi. A keletkező kommunális hulladék mennyisége pontosan nem ismert. A szelektív gyűjtés várhatóan a Győr-Moson-Sopron Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítését célzó ISPA projekt megvalósítása során kerül bevezetésre, amely még nem Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

164 163 valósult meg. A tervek szerint egy átrakó és minimum 3 db szelektív hulladékgyűjtő sziget kerül kihelyezésre. Az állattartó telepeken illetve a háztáji gazdaságokban elhullott állatok tetemét a győri ATEV szállítja el. A település területén csak elszórva találhatóak kisebb-nagyobb illegális hulladéklerakatok, szemétkupacok. A korábbi hulladéklerakó területe rekultiválásra kerül, azonban a Téglavetőnél található nagyobb illegális hulladéklerakó megszűntetése és a terület rekultiválása halaszthatatlan feladat. A téti lerakó főbb adatai, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség én folytatott helyszíni felmérése alapján ( táblázat) táblázat: A hulladéklerakó főbb jellemzői Forrás: A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

165 164 A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások arányát a következő térképek mutatják ( térkép): térkép: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%), 2012 (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) A térképek alapján látható, hogy a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma a régió déli és északi területein magasabb arányt mutat, ahol az arány 90% fölött van, mely Téten is hasonló értéket vesz fel Vizuális környezetterhelés Vizuális környezetterhelésről olyan esetben beszélhetünk, amikor bizonyos épített, vagy emberi beavatkozás hatására létrejött tájelemek látványa zavarólag hat közvetlen, vagy tágabb környezetükre. Gyárkémények, hírközlési tornyok, magasházak, víztornyok, bányák hatása távolabbról is érzékelhető, míg a közművezetékek, és nagyméretű földművek döntően közvetlen környezetükben zavaróak. A település közigazgatási területén található egy 1972-ben felhagyott agyagbánya, melynek építési törmelékkel történő feltöltése folyamatban van Árvízvédelem Nem releváns a terület Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A települések fejlesztése, illetve fejlődése, építése, működése és fenntartása jelentős környezeti problémák forrása lehet. E problémák adódhatnak a települési és területi funkciók kialakításából, a Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

166 165 létesítmények okozta alapvető környezeti változásokból, illetve számos esetben a település létesítményei maguk is környezetterhelő forrásokká válhatnak. A települési környezetben leggyakrabban előforduló főbb környezeti problémák származhatnak az építési tevékenységből, a beépítési módból, a településfenntartással és -üzemeléssel együtt járó terhelésekből, szennyezésekből. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

167 KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, BEÉPÍTÉST, BEFOLYÁSOLÓ VAGY KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Nem releváns a városban Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Nem releváns a városban Földrengés veszélyeztetett területei Tét nem földrengés veszélyeztetett terület, ahogy az alábbi ábra is mutatja ábra: Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége (Forrás: Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

168 Vízrajzi veszélyeztetettség Ahogy az alábbi ábra segítségével láthatjuk Tét és területe nem tartozik a belvíz által fenyegetett térségek közé ábra: Magyarország belvíz által veszélyeztetett területei (Forrás: Árvízveszélyes területek Téten nincsenek árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Téten nincs belvízveszélyes terület Mély fekvésű területek Nincs mélyfekvésű terület Árvíz és belvízvédelem Nem releváns. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

169 Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Nincs információ Mélységi, magassági korlátozások Mélységi, magassági korlátozásokról nincs információ Tevékenységből adódó korlátozások Nincs információ. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

170 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY Tét város területe a hatályos megyei területrendezési terv szerint nem tartozik az ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek közé, ezért ez a szakterület jelen megalapozó vizsgálat keretei között nem számít relevánsnak. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

171 VÁROSI KLÍMA A városi klíma kérdése Téten a klímaváltozás hatására nagy valószínűséggel bekövetkező extrém esőzések esetén veszélyeztetheti a város és a benne élők biztonságát. A város fekvése és a környező domboldalakról hirtelen lezúduló esőmennyiség növeli az itt élők sérülékenységét. A város jelenleg nem rendelkezik klímastratégiával, valamint nem tagja a Klímabarát Települések Szövetségének. Napjaink városaiban a helyi mikroklíma és a regionális, valamint globális éghajlatváltozási jelenségek összefüggései egyre intenzívebben jelenik meg a városvezetők döntéseiben. Ennek oka, hogy egyre több olyan befektető van, akik hangsúlyozottan figyelnek az adott város klímavédelmi törekvéseire, és telephely-választási döntéseiknél szerepet kap az adott város klímatudatos tervezése, alkalmazkodási stratégiája, klímaközpontú városvezetése és területrendezése. Ilyen formán a jövőben bekövetkező változásokra való felkészülés konkrét pénzügyi hasznokkal is jár, nem beszélve olyan nehezen monetarizálható eseményekről, mint a be nem következett kár mértéke és ennek aránya a korábbi ráfordításokkal. Összefoglalva tehát elmondható, hogy Tét esetén is lehetséges olyan kritikus rizikófaktorokat megkülönböztetni, melyek nagy hatással lehetnek a város jövőjében, egyben fontos kitörési pontot is jelentenek a fenntartható, ezáltal klímabarát és alkalmazkodóképes város tervezésében, fejlesztésében és irányításában. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

172 171 2 HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

173 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Településhálózat Tét városának településhálózati szerepét elsődlegesen Győr közelsége határozza meg. Ez egyben a megyeszékhely kiterjedt agglomerációs hatásain érződik, vagyis a városból szép számmal dolgoznak Győrben, illetve ennek hozományaként a megyeszékhelyen munkát vállalók gyakran a gyermekeiket is ugyanoda íratják iskolába. Ezáltal Tétnek egy olyan térségben kell helyt állnia, mely alapvetően aprófalvas szerkezetű, vagyis igazgatási szempontból a legfontosabb funkciók hosszú távon biztosítottak a város számára, ugyanakkor Győr közelsége szinte lehetetlenné teszi a saját lábon állást és nagyban kiszolgáltatott a társadalmi és gazdasági tendenciákon keresztül a város fizikai környezete is a megyeszékhely éppen aktuális helyzetétől. A nagyobb városokhoz képest Tét tehát funkcióhiányos városnak tekinthető, azonban a járáson belül betöltött szerepe predesztinálja ezen funkciók bővítésére, melyben a környező településekkel való együttműködés erősíti a kohéziós törekvéseket, valamint az egyes szolgáltatások ésszerű és gazdaságos optimalizálását is maga után vonja, melynek következtében a város településhálózatban betöltött szerepe erősödhet. Magának a városnak az arculatát alapjaiban meghatározza a 83-as főút, illetve ezen keresztül a Győr- Pápa tengely, melyen elhelyezkedik maga Tét is. Kijelenthető tehát,hogy Tét városa Győr vonzáskörzetéhez tartozik, azonban a SOKORÓ Kft. működése okán az oda bejáró dolgozókon keresztül jelentős saját vonzáskörzetet is meg lehet határozni Társadalom Tét város társadalmi tendenciáinak egyik legfontosabb mércéje a népességszám folyamatos csökkenése, melynek fő mozgatórugója a negatív népességszaporulat, vagyis a halálozások száma konstans meghaladja az élveszületések számát. Ezt a negatív tendenciát még a vándorlási egyenleg nagyságrendileg semleges mivolta sem képes ellensúlyozni. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a városban 2001-ben 89% volt az öregedési index, azaz a 0-14 éves korúak száma meghaladta a 65 év felettiek számát re 117%-kal ez az arány megfordult, vagyis Téten egy erősen elöregedő társadalommal kell a jövőben tervezni annak minden hátrányával és előnyével együtt. További probléma az alacsony képzettségűek magas aránya a munkavállaló korúakon belül, ugyanis a többségnek 8 általános iskolai elvégzett éve, vagy szakmunkás érettségije van, miközben a városban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya harmada az országos átlagnak. Mindemellett az álláskeresők döntő része fizikai foglalkozású vagy általános iskolai végzettséggel rendelkezik, vagyis a jövőbeni fejlesztési döntéseknél és vállalkozás-ösztönző rendszerek kialakításánál figyelemmel kell lenni a város társadalmi sajátosságaira Gazdaság A város gazdasági életében meghatározó szerepet tölt be a SOKORÓ Kft., mint Tét legnagyobb munkáltatója. A munkavállalók lakhelyei egyben kijelölik Tét vonzáskörzetét is, mely az elemzések alapján túlmutat a járás határain, mivel a rendelkezésre álló információk szerint több mint 60 településről közel 600 munkavállaló napi rendszerességgel jár be a munkáltatóhoz zömében az általa Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

174 173 biztosított külön buszokkal. A vállalat kiemelt hatása, hogy Téten az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték meghaladja az országos átlagot is. Mindemellett Téten az országos és megyei átlagnál is alacsonyabb a vállalkozói kedv, amely nyilvánvalóan a társadalom alacsonyabb képzettségi szintjével van kapcsolatban. A vállalkozói kedv mellett a turisztikai ipar is jelentős kihívásokkal szembesül, mivel a városban mindössze egyetlen szálláshely található, holott Tét környezete megszabhatná az ökoturizmusra is alapuló, jól prosperáló városi gazdaság kialakításának kereteit Táji és természeti adottságok Tét táji és természeti adottságai olyan potenciált jelentenek a városnak, melyek kihasználása az ökoturizmus bevételteremtő jellemzője mellett folyamatos növekedést és prosperitást adhat. Ez a hosszú távú célkitűzés mindenképpen a körülvevő környezetre is kell, hogy épüljön, mivel a Fertő- Hanság Nemzeti Park, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, illetve a Rábaköz és a Bakony mind-mind olyan lehetőségeket hordoz magában, amelyek Tét hosszú távú virágzását és vonzó mivoltát erősíthetik Zöldfelületek Téten kevés városi szintű közpark található, azonban a temető és a sportpálya, mint a két legnagyobb kiterjedésű egybefüggő zöldfelület nem tudja elfoglalni helyét a társadalom széles rétegeinek napi rekreációs tevékenységének kielégítésében a funkciójuknál fogva. A városban az egy főre jutó zöldterület jóval az átlag feletti, illetve a környező területek zöldfelületei képesek ellensúlyozni a város belső területein esetleg fellépő zöldfelületi hiányt. A tervezett fejlesztések során potenciális konfliktus gócok alakulhatnak ki a zöldmezős beruházások profitigénye és a terület zöldfelületeinek hasznosítása között, ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni Épített környezet A város településszerkezetének kialakulását, jelenlegi arculatát az évszázadok során inkább a spontán mint a tervszerű fejlődés jellemezte mindig, meghatározó volt járási, körzetközponti ill. kistérségi szerepe. Az országos főút és a rá merőleges országos mellékutak - melyek mentén hosszú telkes jellemzően mezőgazdasági tevékenységet tükröző lakóépületek épültek - nem egy pontban találkoznak. Így nem tudott kialakulni egy klasszikus, a fő utak kereszteződésében meghatározó településközpont, hanem jellemzően a Fő utca lakótelkein létesültek a település intézményei. Az OTÉK besorolása szerint Téten a falusias lakóövezeti besorolás a jellemző, maximum két szintes épületmagasságokkal. A város épületei közül hiányzik egy funkcióbővítő központi közösségi központ, mely a társadalmi kohézió, valamint a városi jelleg erősödését is maga után vonhatja akár már a közeljövőben. Mindezek mellett meg kell említeni, hogy Téten az ingatlanok négyzetméter árai kifejezetten alacsonyak, ezt kihasználva az első hullámos beköltözők számára vonzóvá tehető a város Közlekedés A közlekedési infrastruktúra és elérhetőségi vizsgálatok után kijelenthető, hogy Tét elérhetősége mind Győrből, mint Budapestről indulva elégségesnek és jól megoldottnak értékelhető. A járás úthálózatán keresztül gépjárművel az összes település 30 percen belül elérhető, ugyanakkor ezen megállapítás a közösségi közlekedési helyzetre nem mondható el maradéktalanul. Ugyan busszal 50 perc alatt a járás összes települését elérhetjük, a vonat csak jelentős időráfordítással érhető el és TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

175 174 csak négy település irányában. Összefoglalva tehát a település fő közösségi közlekedése az autóbuszos közlekedés, mivel a vasúti megálló túl messze helyezkedik el a központtól és a megközelíthetősége is nehéz, csak személygépjárművel lehetséges. A város egyik legnagyobb belső közlekedési problémája a megfelelő számú parkoló hiánya, mely megnehezíti a városba érkezők közlekedését és bizonyos mértékben hátráltató tényező is lehet a beruházási források allokálásának szakaszában. A város fő közlekedési útvonala a 83-as főút, amely Győr és Pápa között teremti meg a kapcsolatot, azonban az itt jelentkező forgalom erősen megterheli a várost környezetvédelmi szempontból. A tervek szerint 2020-ig egy kétszer két sávos elkerülő út épül Tét déli határán, mely jelentős hatással lesz a város szerkezetére, valamint a jövőbeni fejlesztési elképzelésekre Közművek Téten az egyik legnagyobb infrastrukturális deficit a meglévő lakásállomány csatornázottságában mutatkozik, mivel átlagban 300 olyan lakás található a városban, melyek nincsenek a közcsatornahálózatra kötve. Ez a jelenség kifejezetten káros lehet a város jövőjére nézve, mivel egy jól működő, virágzó város egyik alapköve a megfelelő infrastrukturális ellátottság. Hiába található tehát a városban egy nagy vállalkozó, aki majdnem ezre nagyságrendben foglalkoztat munkavállalókat, hiába érhető el busszal viszonylag könnyen az összes járási település, ha a betelepülni szándékozók olyan lakásokat tudnak csak megvásárolni, melyek nem csatlakoznak a csatornarendszerhez. Ezen állapot módosítása mindenféleképpen az egyik prioritás kell, hogy legyen az elkövetkező években annak érdekében, hogy Tétet egy kifejezetten vonzó lehetőségként lássák a potenciálisan beköltözni vágyók. Ennek eredményeként az alacsony ingatlanárak meg fognak emelkedni, azonban még ez a megemelt összeg is alacsonyabb lesz a többi járásközponthoz viszonyítva, ráadásul Győr közelsége és a megfelelő közlekedési kapcsolatok képesek ellensúlyozni a közművesítés kiszélesítéséből adódó áremelkedést Környezetvédelem Téten környezetvédelmi szempontból a talaj-, és vízszennyezés tekintetében nem találunk kiugró értékeket illetve olyan gazdasági aktivitást, mely az előbb említett környezeti elemeket legalább részben veszélyeztetné. A 83-as főút, illetve magának a településnek az elhelyezkedése ugyanakkor meghatározza a fennálló legkomolyabb környezeti problémákat, melyek a levegőszennyezésben és zaj-, és rezgésvédelem területén jelentkeznek. A városon átmenő jelentős közúti forgalom komoly terhelésnek teszi ki a települést, mely terhelés a jövőben az elkerülő út megépülésével a városon belül csökkenni fog. Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy az érintett területen a forgalom nem fog csökkenni, éppen ellenkezőleg, számítani lehet a meglévő terhelés növekedésére is, amit az új útszakasz átadása és a komfortosabb közlekedési lehetőségek következményeként jelenhet meg Téten. Ki kell emelni, hogy a hivatkozott elkerülő út megléte nem szünteti meg a környezetterhelést, mindössze áthelyezi azt a város déli területére, mely irányból az új főút megkerüli majd a várost. Erre a megváltozott helyzetre mindenképpen figyelemmel kell lenni a stratégiaalkotás későbbi fázisaiban, ezáltal kivédve a nem várt terhelések nem megfelelő kezelését és a nem effektív beavatkozási csomagok kialakítását. Mindezek mellett az illegális hulladéklerakók a Téglavető területén okoznak jelentős környezeti, valamint esztétikai problémát Tét városa számára. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

176 175 3 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

177 A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. A helyzetelemző, feltáró és értékelő munkarészek megállapításainak legfőbb fejezetei esetén célszerű az ITS felülvizsgálata és monitorozása során az elért eredményeket a térség hasonló adottságú és tulajdonságú településeivel összevetni. Ezáltal a város képes lesz pozícióját helyesen meghatározni, illetve a hasonló települések fejlődési útja alapján optimalizálni saját fejlődési szakaszait A folyamatok értékelése A korábban megismertetett folyamatok legfőbb meghatározó elemei a következők: csökkenő népesség, ürgehegyi városrész elégtelen csatornázottsága, szegregátum megjelenése a városon belül, lehetséges konfliktusok a városi célok és a környezeti fenntarthatóság között, elégtelen vasúti kapcsolatok a környező településekkel, a SOKORÓ Kft. vonzó hatása és aktív népességmegtartó ereje, illegális hulladéklerakók megoldatlansága, településhálózatban elfoglalt kettős szerep, csökkenő diákszám az általános iskolában, Győr elszívó ereje. Az itt felsorolt folyamatok szervesen kapcsolódnak a város abbéli céljához, miszerint egy hosszú távon is prosperáló, szolgáltatási szektora által vonzó terület legyen a város. Az elemzések szerint ennek a folyamatnak az eléréséhez az odaköltözők számát kell növelni, azonban a területfelhasználási, gazdaságfejlesztési és humán infrastruktúra fejlesztési célokat összhangba kell hozni a városi fenntarthatóság komplex igényeivel és megfontolásaival. Így biztosítható Tét számára a fenntartható, hosszú távon is életképes jövő. Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

178 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településhálózat SWOT-analízise Erősségek: Gyengeségek: Járásközponti funkció Városi rang Járási hivatal, okmányiroda, földhivatal helyben A közbiztonságot 2013-tól rendőrőrs biztosítja A helyi postahivatal a postai szolgáltatások mindegyikével rendelkezik Győr (és Pápa) közelsége Kistérségi együttműködés hagyományai (1996- tól) Települések közti együttműködés elsősorban az egészségügy területén (Gyógyítóház) Oktatásban, kulturális életben betöltött szerep Lehetőségek: Hiányos igazgatási és szolgáltatási funkciók a nagyobb városokhoz képest Viszonylag gyenge térségi kohézió A járásban csak egy kisváros található Járások közötti gyenge együttműködés Veszélyek: Városias jelleg erősödése Járásközpont funkcióinak bővítése Kohézió erősítése a járásban Együttműködés erősítése a környező járásokkal A régióközpont dominanciája erősödik Az elérhetőséget javító fejlesztések elmaradnak A társadalom SWOT-analízise Erősségek: Gyengeségek: Civil hagyományok (kb. 20 civil szervezet) Kulturális élet (gyermekek, fiatalok aktivitása is) Kisebbségi önkormányzat működése Bölcsődei ellátás, napközi otthonos óvoda, 8 évfolyamos általános iskola, zeneiskola, könyvtár működik a településen A Magyar Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, és a Baptista szeretetszolgálat tevékenysége kiterjed a településre, több helyi önkéntes lakos támogatja munkájukat Helyi Esélyegyenlőségi Program készült a településre (2013) Jó közbiztonság (rendőrőrs) Lehetőségek: Magasabb végzettségűek alacsony aránya Külterületi szegregátum problémái (Ürgehegy) Közösségi élet színtere korlátozott (művelődési ház), nincs rendezvényközpont Sportolási lehetőségek korlátozottak Veszélyek: TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

179 178 Fiatalok, családosok betelepülése a környező nagyobb városokból (Győrből) és kistelepülésekről Civil szervezetek további erősödése Városi rendezvények a közösségépítés érdekében (Kisfaludy napok továbbgondolása ) Szegregáció Elvándorlás Csökkenő népesség, elöregedő lakosság Romló közbiztonság Kevés betelepülő, akik nem vesznek részt aktívan a város gazdasági-kulturális életében A gazdaság SWOT-analízise Erősségek: Jelentős foglalkoztató jelenléte a településen (Sokoró Kft.) Jó példák a helyi vállalakozások együttműködésére Gazdaságfejlesztést megalapozó dokumentumok (pl. turizmusfejlesztési koncepció és program (Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Területfejlesztési Társulása részére, 2005) tárta fel az ágazat fejlesztési lehetőségeit a településen) Sok gazdálkodó Pénzintézeti tevékenységet és szolgáltatást a Téti Takarékszövetkezet végez, térségi kirendeltségi hálózattal Lehetőségek: Meglévő vállalatok bővítése Uniós fejlesztési források bevonása Új vállalkozások letelepedése Aktívabb együttműködés a megyei kereskedelmi és iparkamarával Turisztikai kínálat bővülése, kapcsolódás meglévő programokhoz Termelői piac létesítése Mezőgazdaságban az alternatív, ökológikus gazdálkodás megjelenése, elterjedése Fiatal gazdálkodók számának növekedése Településekkel való együttműködés erősödése Gyengeségek: Infrastrukturális ellátottság Győrhöz képest gyenge Kevés foglalkoztató a piaci szférában Gyenge helyi munkaerőbázis Gyenge fizetőképes helyi kereslet, a fogyasztás inkább a nagyobb településeken (elsősorban Győr) Gyenge turisztikai kínálat, környező, hasonló méretű településekhez képest Kevés a magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshely Uniós pályázatokon eddigi viszonylag alacsony részvétel (önrész biztosítása probléma) Mezőgazdaság tekintetében a terület gyenge termőhelyi adottsággal rendelkező kategóriába tartozik (átlag aranykorona érték 10 alatt) Meghiúsult szélpark beruházás Elmaradt ipari park beruházás (2008) Hulladék udvar nem valósult meg Veszélyek: Nagyvállalat piacvesztése Győr marad a fő befektetési célpont A helyi lakosság ellenállása illetve érdektelensége a fejlesztésekkel szemben További turisztikai fejlesztések a közeli településeken rontják a város versenyképességét az ágazatban Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

180 A táji- és természeti adottságok SWOT-analízise Erősségek: Gyengeségek: Kedvező elhelyezkedés a Sokoró-hegyvidék és a Rábaköz síkságának találkozásánál Fertő-Hanság Nemzeti Park, Pannonhalmi TK, Rábaköz és Bakony viszonylagos közelsége Közvetlen közelében nincsen természetvédelmi terület A évi, kistérségi környezetvédelmi programban javasolt értékleltár nem készült el Táji hagyományok kiaknázatlansága Lehetőségek: Veszélyek: Turistaútvonalak kijelölése az adottságok jobb kihasználása érdekében Biológiai sokféleség megőrzése Természeti környezet állapotromlása (klímaváltozás miatt) A zöldfelületek SWOT-analízise Erősségek: Gyengeségek: Több zöldfelület, park, temetőkert és a templomkert, amelyek gondozottak Magas az egy főre jutó zöldfelület aránya Lehetőségek: Kevés közcélú, tervszerűen megvalósított közpark A jelentős zöldfelületek (Ifjúsági park, Kisfaludy park, játszótér) növényzete jellemzően vetett fű Veszélyek: Zöldfelületek növelése, fejlesztése (faállomány) Háttérbe szorul a zöldfelület-fejlesztés egyéb prioritások, forráshiány miatt Zöldfelületek állapotromlása (fapótlás elmaradása) Az épített környezet SWOT-analízise Erősségek: Gyengeségek: Újabb építésű lakóingatlanok is vannak (2000- től) Nincsenek megszűnő lakások Nagyvállalat telephelye a város belsejében Kevés műemlék Városközpont állapota Felhagyott ipari területek (pl. vastelep) Lehetőségek: Veszélyek: Városközpont fejlesztése Önkormányzati épületek korszerűsítése Új építésű lakóingatlanok nem illenek a városképbe TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

181 A közlekedés SWOT-analízise Erősségek: É-D kapcsolat megfelelő Győr és Pápa közelsége M1 közelsége Távolsági autóbusz-közlekedés Győr-Tét, megfelelő járatsűrűség Az utak 100%-ban szilárd burkolatúak Gyengeségek: Tét és Gyömöre összekötő út rossz állapotú, közvilágítás nélküli Vasúti közlekedés problémái: Gyömöre-Tét állomás (kb. 4 km-re a városközponttól Kevés járási települést lehet megközelíteni Autóbusz közlekedés problémái: Helyi autóbusz közlekedés nincs Nincs buszpályaudvar, csak átmenő járatok A megállók lefedettsége alacsony színvonalú Utastájékoztatás és akadálymentesítés alacsony színvonalú Kerékpáros közlekedés problémái: Hiányzó térségi kp. kapcsolatok Hiányzó települési kp. kapcsolatok Utak nem megfelelő minősége Járdák rossz állapota Nincsenek kiépített parkolók Lehetőségek: Lébény-Tét összekötő út aszfaltozása Új autóbusz megállók létesítése Kerékpáros közlekedés fejlesztése (kerékpárút Tétszentkút-Tét, Tét Fő utca) Autóbuszjárat Tét és a legközelebbi vasútállomás között 83-as elkerülő építése Pannonhalma-Tét összekötő út építése Veszélyek: Az utak állapotának további romlása Autóbusz közlekedés romlása (járatsűrűség csökkenés) Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

182 A közművek SWOT-analízise Erősségek: Gyengeségek: Saját, más településeket is kiszolgáló vízmű Közvilágítás megfelelő Vonalas közművek teljes kiépítettsége Lehetőségek: További lakossági csatlakozás a kiépített gázhálózatra Közműolló további zárása (szennyvíztisztító kapacitása lehetővé teszi) Csapadékvíz elvezetés fejlesztése Közvilágítás korszerűsítése Ürgehegy közművesítése csak részben biztosított A háztartás vezetékes gázfogyasztók aránya csak kb. 54% Csapadékvíz elvezetés csak részben megoldott Veszélyek: Ellátásbiztonsági problémák Gázhálózat viszonylag alacsony kihasználtsága Csapadékvíz elvezetés megoldatlansága heves esőzések esetén problémát okoz A környezetvédelem SWOT-analízise Erősségek: Jó levegőminőség Alacsony zajszint (település nagy részén) Szennyvíztisztító telep nem teljes kapacitáskihasználtsággal Lehetőségek: Illegális hulladéklerakó rekultiválása Oktatási intézményekben környezeti nevelési programok (pl. madárbarát óvoda, iskola, ökoiskola program) LA 21 készítése Klímabarát Települések Szövetségéhez való csatlakozás Gyengeségek: A 83-as főút közelében jelentős zaj- és rezgésterhelés Illegális hulladéklerakók (Téglavető) Szelektív hulladékgyűjtés aránya Konténerrendelés viszonylag magas díja Veszélyek: Tranzitforgalom miatt növekvő zaj- és rezgésterhelés Újabb illegális hulladéklerakók megjelenése Ipari tevékenység okozta talaj- és légszennyezés Allergén gyomok (parlagfű) terjedése Kockázatok felsorolása Az előző alfejezetek összegzéseként az alábbi kockázatok állítják a legnagyobb kihívás elé Tét városát az elkövetkező évtizedekben: Az elérhetőséget javító fejlesztések elmaradnak Csökkenő népesség, elöregedő lakosság Nagyvállalat piacvesztése További turisztikai fejlesztések a közeli településeken rontják a város versenyképességét az ágazatban Autóbusz közlekedés romlása (járatsűrűség csökkenés) TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

183 182 Tranzitforgalom miatt növekvő zaj- és rezgésterhelés Újabb illegális hulladéklerakók megjelenése Ipari tevékenység okozta talaj- és légszennyezés Szegregáció A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

184 PROBLÉMATÉRKÉP/ÉRTÉKTÉRKÉP A ábra: Tét probléma- és értéktérképe. Forrás: saját szerkesztéán a városban definiált értékek és problémák kerülnek vizuálisan is bemutatásra. A definiált értékek: 1. SOKORÓ Kft. 2. Polgármesteri Hivatal, mint közigazgatási központ 3. Fedett buszmegállók 4. Helytörténeti kiállítás, Kisfaludy Emlékkiállítás, Kisfaludy Panzió A definiált problémák: 1. Szegregátummal veszélyeztetett területek 2. Hiányzó városközpont 3. Illegális hulladéklerakók 4. Csökkenő diákszám az általános iskolában 5. Közművesítés hiánya 6. Jelentős zaj-, és rezgésterhelés a 83-as főút mellett ábra: Tét probléma- és értéktérképe. Forrás: saját szerkesztés openstreetmap.org alapján TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

185 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Téten nem került kijelölésre külön településrész a népesség és a város méretei miatt, így tervezési és programozási szempontból a városban lehatárolt településrészek nem értelmezhetők Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjában (HEP, 2013) csak egy szegregált területnek tekinthető településrész szerepel: az Ürgehegy. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal által a 2011-es népszámlálás adatai alapján kiszámított szegregációs mutató 1 - amely a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolásának alapja Téten egy a város szövetbe kapcsolódó és egy külterületen elhelyezkedő szegregációval veszélyeztetett területet jelzett /2014. (XII. 19.) Korm. rendelet Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

186 185 Kartogram: a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területek kritériumainak megfelelő területeket ábrázolja. A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk (kevesebb mint 50 főnél), vagy intézeti háztartásban élők (pl. kollégium, idősek otthona, hajléktalan szálló) miatt mégsem tekinthetők szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területeknek. A járásszékhelyek és 2000 főnél népesebb települések esetén azokat a területeket tekintjük szegreáltnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül 35%. Azok a területek pedig, ahol ez a mutató 30%, de <35%, veszélyeztetett területnek nevezzük. Erős kritérium, hogy a területen élő népesség száma elérje az 50 főt. A mutatók tömbökre kerültek kiszámításra. A tömb népszámlálási célra létrehozott, általában közterületek és/vagy természetes és mesterséges tereptárgyak (pl. vasútvonal, autópálya nyomvonala, vízfolyás partja), valamint rácshálós térinformatikai megoldás eredményeképpen kialakított, településen belüli kisterületi egység. TÉT INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

187 186 A város szövetbe kapcsolódó szegregációval veszélyeztetett terület A KSH által definiált terület a Bartók Béla utca keleti oldalát, a Kodály Zoltán utcától északra terjedő tömböt foglalja magába ábra: A város szövetbe kapcsolódó szegregációval veszélyeztetett terület A területen 27 lakás található, melyből egyharmad (33,3%) alacsony komfort fokozatú. A lakott lakásokon belül a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 30,8%. Az egyszobás lakások aránya 19,2%. Az adatok azt jelzik, hogy ez a város egyik olyan területe, ahol a lakásállomány összetétel a legkedvezőtlenebb ( táblázat). A területen 2011-ben 111 fő élt. Az aktív korúak aránya 69,4% volt. A 0-14 éves korú gyermekek aránya 12,6%, ami elmaradt a városi átlagtól. A 60 éven felüliek aránya szintén kissé alatta marad a városi átlagnak (18,0%). Az itt élő népesség nagyon alacsony iskolázottságú. Az adatok szerint nincs olyan lakó, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezne. Az aktív korúak 58,4% legfeljebb alapfokú végzettségű, ami 2,7-szer magasabb a városi átlagnál. A foglalkoztatottság szintje ugyan 10%-kal kisebb a városi átlagnál, de más településeken található szegregátumokhoz képest inkább magasnak mondható. A háztartások 35,5%-ában egyetlen foglalkoztatott sem volt ( táblázat). A foglalkoztatottak 61%-a alacsony presztízsű munkát végzett. A területen a éves népességen belül 46,8% volt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (munkanélküliségi ráta 24,1%, a tartós munkanélküliek aránya 18,5% volt, ami 2,3-szor, illetve 2,8-szor magasabb a városi átlagnál) ( táblázat). Készítette: Pro Via 91 Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

PAKS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

PAKS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. PAKS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. PANNONHALMA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. PAKS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Iktatószám: 601/442-2/2015. Ügyintéző: B. Máthé Ildikó Telefon: +36-30-488-2786 e-mail: ildiko.mathe@forsterkozpont.hu Hiv.szám: 26-12/2015. Vasas Ágostonné Tárgy: Ostoros Község településrendezési eszközei

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben