VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS"

Átírás

1 Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS II. KÖTET DECEMBER Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: , Fax:

2 Tartalom Bevezetés...3 A területrendezési terv módosítását megalapozó szakági tervjavaslatokat előkészítő vizsgálatok összefoglaló értékelése Veszprém megye legfontosabb jellemzői Természetföldrajzi adottságok jellemzése Mezőgazdasági és erdőgazdasági területek Természet- és tájvédelem Az épített környezet és a kulturális örökség védelme (térségi jelentőségű értékek és történeti jelentőségű területek) Meghatározó demográfiai folyamatok bemutatása regionális és országos összehasonlításban A megye településrendszerének bemutatása A megye idegenforgalmának - területrendezési vonatkozásban - legfontosabb jellemzői Árvíz- és belvízvédelem Felszíni és felszín alatti vízkészletek Közlekedés Környezetvédelem Energiaközművek Vízi-közművek, vízgazdálkodás Elektronikus hírközlés Tájterhelés és tájterhelhetőség Veszprém megye - területrendezést is befolyásoló - fejlesztési célkitűzései összefoglalása...66 A megyei területrendezési terv módosításának fő elemei...71 A területrendezési terv módosításának (a jóváhagyásra kerülő munkarészeket alátámasztó és kiegészítő) szakági tervjavaslatai és azok műleírásai Veszprém megye településhálózata fejlesztésének irányai Közlekedési hálózatok és létesítmények módosításának tervjavaslata A térszerkezetet érintő energiaközmű-infrastruktúra fejlesztési javaslat Veszprém megye vizsgált részén A térségi szerkezeti terv tájszerkezeti változásai Ökológiai hálózat térségi övezetei Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Sajátos megyei térségek Az országos területrendezési terv környezetvédelmi célú övezetei Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek Erdőtelepítésre alkalmas területek Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület Környezeti konfliktusok és környezetvédelmi javaslatok Az Országos Területrendezési Terv és Veszprém Megye Területrendezési Terve módosításának összhangja Tervezői nyilatkozat Környezeti, társadalmi, és gazdasági hatásvizsgálat a Veszprém Megye Területrendezési Terve módosítása keretében érvényesített változásokról

3 Bevezetés Veszprém megye hatályos területrendezési tervét 1998 és 2004 között készítette el a VÁTI Kht tervezőgárdája az akkor érvényes tartalmi követelmények figyelembevételével. A terv az 5/2005. (V.27.) számú megyei önkormányzati rendelettel, illetve az 54/2005. (V.19.) MÖK határozattal került elfogadásra. A tervről szóló rendelet július 1.-én lépett hatályba. A megyei területrendezési terv a jóváhagyása időszakában hatályos Országos Területrendezési Terv (OTrT) figyelembevételével határozta meg a megye szerkezetének, területhasználatának és területi szabályozásának rendszerét. Ezzel a megyei terv a települések által készített településrendezési tervek készítése számára olyan keretet adott, amelynek helyi szintű betartása esetén a településszerkezet alakításában, illetve az egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek összehangolt érvényesülése. A megyei területrendezési terv által megfogalmazottak a jóváhagyás óta növekvő hatékonysággal érvényesülnek a területi és települési tervezésben. A megyei területrendezési terv módosítását egy belső és egy külső tényező indokolja: o a jóváhagyott Veszprém megyei terv 23. (2) pontja szerint a területrendezési tervet 5 éven belül felül kell vizsgálni. Ez a határidő 2010-ben lejár. o Az Országgyűlés 2008-ban módosította az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényt, jelentős mértékben alakítva az ország térszerkezetére és területhasználati rendszerére vonatkozó korábbi terveket, szabályokat. A hatályos törvények szerint a megyei területrendezési terveket 31-ig hozzá kell igazítani az OTrThez, biztosítva annak térségi, majd települési szintű érvényesítését. (Ezt a határidőt időközben a Parlament december 31-re módosította, időt és lehetőséget adva egyrészt a megyei tervek megfelelő színvonalú átdolgozására és a jogszabályban rögzített módon történő széleskörű egyeztetésére, másrészt a 2010-ben megválasztásra kerülő új megyei Önkormányzati testületek számára a területfejlesztési érdekeikkel összefüggő szempontok - az OTrT-ben rögzített országos elhatározások változatlansága betartásával történő - érvényesítésére.) Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés a évi LVII. törvénnyel módosította a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról szóló törvényt (Btv.), egyértelművé vált, hogy Veszprém Megye Területrendezési Tervének területi hatálya mely települési körre terjedhet ki. (A kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések vonatkozásában a 2008-ban módosított 2000 évi CXII. törvény előírásait kell alkalmazni, csak az azon kívül eső települések körében van mód a Veszprém megyei területrendezési terv módosítására.) Jelen módosítás tárgya és területe fentiek értelmében Veszprém megye Balatoni Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli területe. A megye területrendezési terve módosítására - közbeszerzési eljárás eredményeként - a PESTTERV Kft kapott megbízást. Bár a szerződés aláírásakor még nem volt hatályban a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek készítéséről és tartalmi követelményeiről szóló új kormányrendelet, a megyei Önkormányzat és a Tervező megállapodott arról, hogy Veszprém megye Területrendezési Terve módosításánál a lehetőségek között legteljesebb mértékben érvényesíti az új kormányrendeletben rögzített követelményeket annak érdekében, hogy a módosított terv hosszú ideig szolgálhassa a megyei érdekeket. A 2005-ben elfogadott megyei terv megalapozó vizsgálati munkarészei még 1998-ban készültek, a benne foglalt információk egy része - az elmúlt évtized változásai következtében - ezért elavult. A megyei terv módosítása során ezért első feladat annak a helyzetképnek felvázolása (az ehhez szükséges vizsgálatok elvégzése) volt, amelynek alapján a 3

4 területrendezés aktuális megyei célkitűzései, illetve az elérésükhöz alkalmazható (területrendezési kompetenciába tartozó) beavatkozások a tervezés során megfogalmazhatók. Bármilyen hosszú idő egy évtized, bármilyen sok változás történt ebben az időszakban, a megye településrendszerében, térszerkezetében, területfelhasználásában nem következtek be alapvető lényegi és érdemi változások. Ezért a korábbi vizsgálatok számadatai ugyan elavultak, fő értékelő megállapításai többsége azonban ma is helytálló. A megyei területrendezési terv módosítását megalapozó sokoldalú helyzetértékelés felrajzolásához felhasználásra kerültek mindazok a régiós, megyei és kistérségi területfejlesztési és ágazati dokumentumok, amelyeket vagy a megbízó megyei Önkormányzat bocsátott a Tervező rendelkezésére, vagy amelyek - mint egy-egy testület által jóváhagyott dokumentumok - az Interneten is publikálásra kerültek. A vizsgálati összefoglalók minden tématerületen megjelenítik a helyzetértékelésként felhasznált szakmai és szakági dokumentumok forrásait, azok szerzőit. A legjelentősebb felhasznált források - egyebek mellett - A Közép-Dunántúli Régió Fejlesztési Programja és Veszprém megye Területfejlesztési programja. A módosítást megalapozó vizsgálat - amelyek a megye általános jellemzésén, a gazdasági-, társadalmi keretfeltételek felvázolásán túl elsősorban azokra a tématerületekre koncentráltak, amelyek alakításában a megyei területrendezési tervnek jogszabályban rögzített kompetenciái, illetve hatékony eszközei vannak decemberében került dokumentálásra. Az előkészítő munka eredményei felhasználásával elkészült Veszprém Megye Területrendezési Terve módosításának (a települések, az államigazgatási szervek, a térségi társadalmi- és szakmai szervezetek körében egyaránt) egyeztetési dokumentációja, amelyek egyaránt tartalmazták a vizsgálatok rövid összefoglalóját, a megyei terv módosításának tervezetét, valamint az azt alátámasztó műleírásokat. Az egyeztetési dokumentáció a véleményezés megkönnyítése érdekében két kötetben tartalmazta a Megyei Területrendezési Terv szakmai anyagát. Az I. kötet tartalmazta a jóváhagyásra kerülő munkarészeket: a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletének tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről. A II. kötet tartalmazta a megalapozó és az alátámasztó munkarészeket: a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei alátámasztásaként és kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - elemzéseket, műleírásokat, valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról szóló társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét. 4

5 Külön - a módosított tervtől elkülönülő - kötet tartalmazta a tervmódosítás környezeti értékelését, a külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindított környezeti vizsgálati eljárás első eredményeinek bemutatását. A módosítás nem érintette a megyei területrendezési terv valamennyi elemét. Azok a (természeti adottságokkal összefüggő) vizsgálati térképek, amelyek a módosítás eredménye alapján nem változnak, változatlan tartalommal maradnak a módosított terv elemei. A módosítás kidolgozásánál felhasználásra kerültek: a hatályos megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendelet és határozatok, azok az országos, régiós és megyei fejlesztési dokumentumok, amelyek közvetve a területrendezés célrendszerét is meghatározzák, a módosítást megalapozó vizsgálatok és elemzések fő eredményei, az Országos Területrendezési Terv (és a tervről szóló törvény) Veszprém megye Balaton Üdülőkörzeten kívüli területére vonatkozó elemei, a módosítás elkészítéséhez beszerzett hivatalos ágazati adatszolgáltatások (a 38/2009. (II.27.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével), a megye településeinek hatályos településszerkezeti tervei, a módosítás tervezése során - Veszprém Megye Önkormányzata közreműködésével a tervező által - beszerzett kiegészítő ágazati adatszolgáltatások és információk, valamint a tervezői munka eredményei. A megyei területrendezési terv módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket. Veszprém Megye Területrendezési Terve módosítása tervezetét a Megyei Közgyűlés Térségfejlesztési Bizottsága április 20-i, és a Megyei Közgyűlés április 22-i ülésén megtárgyalta, széleskörű egyeztetésre alkalmasnak tartotta és elfogadta. A megyei területrendezési terv módosításának tervezetét május 19-én megtárgyalta a Közép-Dunántúli Állami Főépítész Területi Tervtanácsa. A tervtanács a tervet az opponensi véleményekben rögzített és a tervtanácson elhangzott vélemények és javaslatok figyelembevételével továbbtervezésre alkalmasnak minősítette. (A Tervtanács állásfoglalása a mellékelt terviratok részét képezik.) Veszprém megye területrendezési terve módosításának a jogszabályban előírt módon és körben történő - egyeztetésére és véleményezésére június 30. és augusztus 30. között került sor. 5

6 A módosítás tervezete felkerült az internetre is annak érdekében, hogy a tervezett változtatások a megye társadalma számára is megismerhetőek és véleményezhetőek legyenek. A területrendezési terv módosításának tervezetéről a megadott határidőn belül - véleményt formált a megyében településekből mindössze 26 település, az érintett települések 18%-a. (A területrendezési terv módosítása nem terjedt ki a megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzet által érintett településeire, ahol a területrendezés szabályait a Parlament által elfogadott BTrT határozza meg.) A módosítás tervezetét a települési önkormányzatokon kívül megkapta valamennyi az egyeztetési jogszabályban meghatározott minisztérium és azok illetékes területi szervei, valamint mindazok a szakmai és társadalmi szervezetek, amelyek szakmailag és területileg területrendezés vonatkozásában illetékesek. Az egyeztetésbe bevont szervezetek közel 60 %-a válaszolt a megkeresésre. A megyei Önkormányzat és a tervezők megköszönik, hogy az egyeztetési eljárásban résztvevők érdemben és részleteiben véleményezték a tervezetet, ezzel hozzájárultak ahhoz a megyei Közgyűlés tervezett rendelete és határozatai a térségi és a települési érdekekkel összhangban lévők, szakmailag pedig pontosak legyenek. Számos jobbító szándékú észrevétel, pontosítási javaslat fogalmazódott meg az elfogadásra nem kerülő megalapozó és alátámasztó munkarészek vonatkozásában is, ezek többsége (amelyek területrendezési vonatkozásúak) a terv véglegesítése során a háttéranyagon átvezetésre került. A megyei területrendezési terv sajátossága a megyei jogú város Veszprémmel kapcsolatos tervi tartalom. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a megyei területrendezési tervet a megyei jogú városokkal egyeztetett módon kell elkészíteni. Tartalmilag ezért jelen megyei tervi módosítás a szerkezeti tervi elemek (és területfelhasználás) vonatkozásában a megyei jogú város vonatkozásában a hatályos településszerkezeti tervvel megegyező tartalmú. Ugyanakkor a megyei területrendezési terv módosítása tartalmazza (és lehatárolja) mindazokat az övezeteket, amelyeket az OTrT törvény voltából következően Veszprém vonatkozásában is érvényesíteni kell a településrendezési tervezések és eljárások során. Mivel azonban a megyei Közgyűlés rendeletével elfogadásra kerülő megyei tervi módosítás nem tartalmazhat a megyei jogú város vonatkozásában az OTrT tartalmán túl kiegészítő kötelező elemeket, Veszprém közigazgatási területén a megyei területrendezési tervi módosítás nem határol le újabb, (úgynevezett) megyei övezeteket. (A határozattal elfogadásra kerülő megyei területrendezési ajánlások azonban - jellegükből adódóan - a megyeszékhely tervezésénél is hasznosíthatóak.) Veszprém megye területrendezési terve módosítása véglegesítése során az egyeztetési eljárásban megismert vélemények és javaslatok közül, amelyek területrendezési vonatkozásúak és amelyek érvényesítésének a hatályos OTrT nem képezte akadályát, többségében figyelembevételre kerültek. (Mivel a megyei területrendezési terv szerkezeti tervlapja nem tartalmazhat alternatívákat, az eltérő települési vélemények közül a kisebb területi és övezeti konfliktussal járó és a megye által támogatott megoldások kerültek beépítésre.) A beérkezett vélemények, az azokra adott tervezői válaszok valamint annak figyelembevételének módja (a rajzi-, vagy a szöveges munkarészek módosítása) táblázatos formában kerültek feldolgozásra. A táblázat a terviratok részét képezi. Veszprém megye területrendezési terve módosításának (jelen) dokumentációja a tervtanácsi állásfoglalás valamint a széleskörű egyeztetési eljárásban megfogalmazott vélemények és 6

7 javaslatok figyelembevételével készült. Az átdolgozott anyag szerkezete megegyezik az egyeztetésre került anyag struktúrájával. Az I. kötet tartalmazza az egyeztetés eredményei figyelembevételével átdolgozott jóváhagyásra kerülő munkarészeket: a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletének tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről. A II. kötet tartalmazza az átdolgozott megalapozó és az alátámasztó munkarészeket: a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei alátámasztásaként és kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - elemzéseket, műleírásokat, valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról szóló társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét. Külön - a módosított tervtől elkülönülő - kötet tartalmazza a tervmódosítás környezeti értékelését, a külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően lefolytatott környezeti vizsgálati eljárás eredményét. A terv előterjesztésére és jóváhagyására ezt követően akkor kerül sor, amikor a benyújtott dokumentumok alapján a területrendezésért felelős miniszter nyilatkozik a módosított megyei területrendezési terv és a hatályos Országos Területrendezési Terv összhangjáról. A megyei Közgyűlés a terv, a hatásvizsgálat és a környezeti vizsgálat együttes ismeretében dönt majd a terv módosításáról. A megyei területrendezési terv végleges dokumentációja a jóváhagyást követően kerül majd dokumentálásra és megküldésre mindazon kormányzati-, önkormányzati és társadalmi szervezetek számára, akik részt vesznek a tervezési-, egyeztetési eljárásban és akik szerepet vállalnak a tervben rögzítettek érvényesítésében. A tervezési folyamat végén elfogadásra kerülő megyei területrendezési tervmódosítás elsősorban a további településrendezési tervezés számára fogalmazza meg azokat a regionális szempontokat és kereteket, amelyeknek érvényesítésével a területi folyamatok kedvező irányú befolyásolása biztosítható. 7

8 A területrendezési terv módosítását megalapozó szakági tervjavaslatokat előkészítő vizsgálatok összefoglaló értékelése 1. Veszprém megye legfontosabb jellemzői Veszprém megye az ország egyik legfejlettebb térségéhez tartozó Közép-Dunántúli Régió része, amelyet északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye, keletről Fejér, délről Somogy, nyugatról Zala és Vas megyék határolják. A megye kistérségei: az Ajkai, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Várpalotai, Veszprémi, Zirci kistérségek. Veszprém megyéhez 217 település tartozik. A megye közigazgatási területe: 4493 km 2. Lakóinak száma (2009). Népsűrűsége: 80 fő/km 2. Lakosságának 61%-a városlakó. A évi Balaton törvényt módosító évi LVII. törvény szerint a Balatoni üdülőkörzethez Veszprém megyéből 72 település tartozik. Ennek figyelembevételével Veszprém megye Balatoni üdülőkörzeten túli területéhez 145 település tartozik, amelyek közigazgatási területe egyúttal a megye területrendezési tervének tervezési területét is képezi. A megye településhálózatát kis- és közepes városok, valamint zömében aprófalvak alkotják. A felső vidék (a Bakonytól északra) egyetlen városa Pápa, a Bakonytól északra kevés kistérségi központtá fejleszthető település található. A megye Balaton-partján és a Bakonytól délre eső területein sűrű városhálózat található. A megye közigazgatási központja Veszprém, amely megyei jogú város. Városi rangú települések: Ajka, Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Berhida, Devecser, Herend, Pápa, Sümeg, Tapolca, Várpalota, Zirc. A megye legnagyobb városa lakossal Veszprém, a megyeszékhely, amely kedvező fekvésének és történelmi adottságainak köszönhetően napjainkig betölti regionális közigazgatási, oktatási-kulturális és egyházi szerepkörét. A megye közepes méretű városai közül Ajka és Várpalota egykori ipari központok, ma a szerkezetváltás problémáival küzdenek. Tapolca és Sümeg elsősorban idegenforgalmi központok. Pápa a megye északi felének kulturális és ipari központja, míg - a Btv. területi hatálya alá tartozó - Balatonalmádi, Balatonfüred és Badacsonytomaj, valamint az ország legmagasabb fekvésű városa Zirc földrajzi helyzetéből adódóan jelentős idegenforgalommal bír. Herend világhírű porcelángyártásáról vált ismertté. Veszprém megye területe gazdasági-társadalmi szempontból heterogénnek tekinthető. Miközben a megye összessége az országos átlagnál kedvezőbb helyzetet mutat a gazdasági-társadalmi jellemzők csaknem minden mutatószáma szerint, a megyén belüli egyenlőtlenségek jelentősek. A korábbi területrendezési terv megállapításai és a rendelkezésre álló adatok alapján a megye természetföldrajzi megközelítésű felosztása, illetve a társadalmi-gazdasági szempontok alapján a megye területe három fő részre osztható: Infrastrukturális és gazdasági szempontból magterületként jellemezhető középső sáv, mely a megyét K-Ny irányban átszelő 8. sz. főút mentén fekszik. 1 Az átlagosnál fejlettebb területe a megyének a Balatonpart és - egyre növekvő mértékben - a parti területektől km-es távolságig terjedő háttérterület is. (Ez a megyerész tartozik a 1 Földrajzilag ez a terület a Bakonyalja és a Balaton-felvidék közé ékelődik és inkább városias jellegű. Ez a sáv magába foglalja Ajkát, Veszprémet és Várpalotát, lényegében Székesfehérvárig szerves egészet alkot. Jellemzője az átalakulóban levő, ismét mind versenyképesebbé váló ipari-szolgáltatási potenciálnak köszönhetően a megyei átlagot meghaladóan magas életszínvonal. Ez a terület a múltbeli, nehézipari, valamint a katonai tevékenység miatt még számottevő, ám mind inkább kezelést, megoldást nyerő környezeti problémákkal terhelt. A sáv egészétől eltérően az ide eső megyei központ, Veszprém jellemzője még a tradicionális központi szerepből adódóan a gazdag kulturális örökség. 8

9 Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területéhez, ezért erre a területre nem terjednek ki a megyei terv kompetenciái). 2 A megye legkevésbé fejlett és gazdasági társadalmi problémákkal leginkább terhelt területe a Bakony és a Marcal-medence, a 8-as út sávjától északra fekvő terület Természetföldrajzi adottságok jellemzése Földrajzi lehatárolás Veszprém megye a Dunántúl középső részén, a Balaton vonalától É-ra terül el. Legnagyobb keletnyugati irányú kiterjedése mintegy 82 km, észak-déli irányban pedig megközelítőleg 77 km. Területe 4493km 2, amely az ország területének 4,82%-át teszi ki. Viszonylag kis területe ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak. A megye legmagasabb pontja a Bakonyban található Kőris-hegy (709m), legalacsonyabb pontja a Balaton parton található (104m). A megye tájai öt nagytájhoz, a Kisalföldhöz, a Nyugat-magyarországi peremvidékhez, a Dunántúlidombsághoz, a Dunántúli-középhegységhez és az Alföldhöz tartoznak. Veszprém megye természeti földrajzi, tájföldrajzi rendkívüli összetettségét jól mutatja, hogy a területét összesen 27 kistáj érinti részben vagy teljes egészében. Földtani felépítés, felszínfejlődés Veszprém megye területének geológiai adottságai rendkívüli változatosságot mutatnak. A földtani fejlődésmenet összetettsége, az erős szerkezeti tagoltság következményeként területe geológiai értelemben erősen heterogén, földtani jellegükben alaposan elütő tájak helyezkednek el egymás szomszédságában. A geológiai fejlődés változatosságát jól jelzi, hogy a felszínen a mezozóos képződmények, a tengeri és beltavi üledékek, a folyóvizek által épített kavicshordalékkúpok és fiatal medencefeltöltések, fiatal löszös üledékek, továbbá a miocén és pliocén kori andezites és bazaltos vulkánosságból keletkezett gazdag formakincs egyaránt megtalálható. A megye területét legnagyobb részét elfoglaló Dunántúli-középhegység fő szerkezeti sajátosságait a töréses, pikkelyes szerkezet jelenti. A táj meghatározó egységei az ún. vulkáni tanúhegyek. A vízfolyások mederváltozásai is hozzájárultak a táj mai arculatának létrejöttéhez. Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés A Dunántúli-középhegység legnagyobb tömegű és kiterjedésű összefüggő tömbjét alkotja a Bakony, melyet a Veszprém-Devecseri árok oszt két részre, az Északi- és a Déli-Bakonyra. A Bakony építőkőzetei döntően a mezozóos mészkő és dolomit. Domborzatának mai képe a pliocén és pleisztocén kori szerkezeti mozgások, illetve az éghajlatváltozások nyomán fellépő lepusztulásfolyamatok hatására formálódott. Felszíni karsztjelenségekben szegény, mivel a paleozoikum és mezozoikum során még alacsony terület volt, ezért mállás- és lepusztulástermékek fedték be felszínét. Karsztformái közt találni ennek ellenére 100-nál több barlangot, továbbá számos kőfülkét, hasadékbarlangot. Ma is fejlődő barlangja alig van, ezek közül legismertebb a Tapolcaitavasbarlang. Karsztforrásai közül a jelentősebbek - Veszprém megye területén - Tapolcán, Lókúton, Pénzeskúton találhatók. A Balaton-medencéből 1,5-2 km széles lejtővel kiemelkedő Balatoni riviérával, ennek részeként a Tihanyi-félsziget egyedülálló adottságaival és a Balaton-felvidék alsó pliocén hullámos tönkfelületével, illetve a Tapolcai-medence egykori bazaltvulkánosságának emlékeiként a tájképet ma is meghatározó tanúhegyekkel a megyei területrendezési terv nem foglalkozik, mivel e tájegységek teljes egészében a Balaton-törvény hatálya alá tartoznak. 2 Ezt a térséget a turizmussal kapcsolatos környezeti és társadalmi problémák koncentrálódása, az elhalasztott és az elmúlt években bepótolni kezdett infrastrukturális- és szolgáltatás-fejlesztések pozitív hatása jellemzi. A terület egyaránt gazdag természeti és kulturális örökségekben. 3 Erre a területre a mezőgazdasági termelés, a megyei átlagnál magasabb munkanélküliség és alacsonyabb életszínvonal jellemző. Szigetként kiemelkedik ebből a térségből Pápa, ahol az elmúlt években megindult infrastruktúra és gazdaságfejlesztés a jövőben a térség számára is megoldást nyújthat. 9

10 A megye táji arculatának meghatározó eleme a Bakony. Az Öreg-Bakony az alaphegység törések mentén történt feldarabolódásával alakult ki. A törésvonalak mentén függőleges tömegmozgásokkal eltérő magasságú térszínek - sasbérces-árkos szerkezet - alakultak ki, amelyek a táj domborzatának fő meghatározói. A különböző magasságokba emelkedett illetve süllyedt rögök között lösz halmozódott fel. A legnagyobb tönk a Tési-fennsík, mely 4-500m magasságú, meredek lépcsővel ereszkedik keleti pereme, a Móri-árok irányába. A Bakonyalja a Bakony Ny-i és É-i előterét foglalja magába. A tájegység mélyében rögös sasbérces, árkos szerkezet húzódik. A Bakonyalja felszíne völgyekkel szabdalt dombság, folyóvízi eredetű hordalékkúpokkal, löszös homokkal és szoliflukciós törmelékkel fedett lejtő. A megye Balaton-törvény hatályán kívüli területén is fellelhetők a vulkánosság nyomai. A Bakony 599 méter magas csúcsa a Kab-hegy, valamint a Somló vulkáni kúpja is vulkáni eredetű. Éghajlati adottságok A megye éghajlata a viszonylag kis területi kiterjedés ellenére is meglehetősen differenciált képet mutat. A különbözőségek a besugárzási viszonyok, a hőmérsékleti kép, a csapadékviszonyok és a vízháztartás tekintetében egyaránt megmutatkoznak. Veszprém megye éghajlatában az atlanti hatások már csak kisebb mértékben jutnak érvényre, mint az ország nyugati tájain. A csapadék országos eloszlásában a tengertől mért távolság és a magassági, valamint kitettségi viszonyok egyaránt szerepet játszanak. Veszprém megyében a csapadék területi eloszlása ezen tényezők következtében mutat különbözőséget. A legmagasabb éves csapadékösszeggel a Bakony magasabb régiói rendelkeznek, ahol mm az éves csapadékmennyiség. A megye legcsapadékosabb területei a magasabb térszín mellett az uralkodó nyugatias szeleknek is köszönhetik csapadékbőségüket, mivel a párás légtömegek a Kisalföld felől érkezve az Északi- Bakony tömbjét elérve felemelkedésre kényszerülnek. A megye csapadékban legszegényebb területei keleten helyezkednek el, a legszárazabb terület a Sárrét. A megye leghűvösebb területei a magasabban fekvő középhegységi területek. A Sárrét és a Balaton-felvidék évi középhőmérséklete a legmagasabb. A napfénytartam területi megoszlásában nincsenek számottevő különbségek, a magasabban fekvő középhegységi területeken némileg kevesebb napsütés jellemző. Vízrajzi jellemzés A megye leginkább csapadékos, és forrásokban bővelkedő középhegységi területei gazdag vízrendszerrel rendelkeznek. A területen kialakuló vízfelesleget patakok, kisvízfolyások tucatjai szállítják el, többségük bővizű. A nagy vízfolyássűrűség leginkább a Magas-Bakony területén eredő patakok által behálózott Bakonyalját jellemzi. A folyómedrek irányultsága a szerkezeti meghatározottság következtében uralkodóan DK-ÉNy-i. A megye fontosabb folyóvizei: Cuha, Gaja, Gerence, Dudari-patak, Marcal, Rába, Séd, Torna, Kígyós-patak, Meleg-víz, Lesence, Kétöles-patak, Bittva-patak, Hajagos-patak, Eger-víz, Burnót-patak, Lovasi-séd. Legnagyobb vízgyűjtő területtel a Marcal rendelkezik, amely jobboldali mellékfolyóinak legnagyobb részét a megye területéről gyűjti össze. A megye területét érintő legnagyobb vízfolyás a Rába, azonban csupán néhány km hosszúságú szakasza esik a megyébe. Veszprém megye legfontosabb természetes vize a Balaton. Területe 590km 2. Mivel a tó teljes egészében a Balaton-törvény hatálya alá tartozó terület része, ezért részletes bemutatása jelen tervnek nem feladata. A megye állóvizekben szegény. Csupán kisebb jelentőségű, patakok duzzasztásával létrehozott állóvizek találhatók területén. A felszín alatti vizek előfordulása, mélysége és mennyisége a megye területén jelentős különbségeket mutat. A talajvíz összefüggően csak a folyóvölgyekben és a vízfolyások által feltöltött, alacsonyabb térszínű területeken érhető el. A Bakony mészkőtömbje területén gazdag karsztvízkészlet található, amely számos karsztforrásban bukkan felszínre. A talajvíznívó a megye domborzatilag kevésbé tagolt, alacsonyabb térszínein 2-4 méteren van, mennyisége a Marcal mentén eléri a 3l/s értéket négyzetkilométerenként. A Marcal folyóvölgyétől a Bakony felé a térszín emelkedésével a Marcalmedencében már csak 2-4m, a Bakonyalja területén pedig a patakvölgyekben még 2-4m, de a dombhátakon már 4m alatti. A megye nagy része alapvetően szegény talajvízben, mennyisége nem 10

11 számottevő, és az is elsősorban a völgyekben jelentkezik. A megye területén a termálvízelőfordulás elmarad a szomszédos megyék adottságai mögött. Természetes növényzet A megye potenciális természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás húzódik. A természetes növényzet jellegét az uralkodó klímajegyek és a helyi víz- és talajviszonyok formálták. A megye magasabban fekvő, csapadékosabb, hűvösebb klímájú térségében a gyertyánelegyes bükkösök, gyertyános kocsánytalan tölgyesek és hegyvidéki égerligetek terjedtek el. A karsztos mészkőfelszíneken az uralkodó társulások között megtalálhatók a mészkő szurdokerdők és a karszterdők is. A Marcal medencéjében és a Bakonyalján a tölgy-kőris-szil ligeterdők, az ártéri puha és keményfa ligetek, és a gyertyános kocsánytalan tölgyesek fordulnak elő leginkább természetes körülmények között. A Bakony keleti részén illetve a Balaton-felvidéken a cseres kocsánytalan tölgyesek is előfordulnak. A Bakonyban nagykiterjedésű telepített fenyőerdők is megtalálhatók. Kedvező, hogy a Bakonyban több helyütt máig megmaradtak az összefüggő zárt erdőségek. A Balaton-felvidék, Tapolcai-medence D-i kitettségű lejtőin a táj elválaszthatatlan részévé váltak a szőlőültetvények. A Bakonyalja és a Marcal-medence területén a mezőgazdálkodás viszonylag nagyobb területeket foglal el. Talajviszonyok A megye területének talajviszonyaira a változatos talajtípusok elterjedése jellemző. A talajképző tényezők, így az alapkőzet típusa, a domborzati jelleg, a lejtőviszonyok és kitettség, az éghajlati adottságok, vízháztartás jellege, a természetes és részben a termesztett növényzet típusai kis területen is nagyfokú változatossággal bírnak, s ennek következtében a genetikai talajtípusok sokszínűsége alakulhatott ki. Összességében a megye területén a barna erdőtalajok különböző típusai az uralkodóak. Ugyancsak nagy területeket foglalnak el a litogén eredetű, azaz kőzethatású talajok. A megye talajadottságai elsősorban az erdőgazdálkodásnak és a szőlőtermelésnek kedveznek, a mezőgazdasági termelés szempontjából relatíve jó minőségű, termékeny talajok jobbára csak mozaikosan fordulnak elő, kis területi kiterjedésben. A Bakony magasabb térszínein az uralkodó talajtípust a mészkövön képződött rendzina talajok adják. Átlagban kétharmad-háromnegyed arányban erdőborításúak, ám az Öreg-Bakonyban 95 százalékot is elér az erdősültségük, vagyis szinte összefüggő. A Bakony másik jellemző talajtípusát az agyagbemosódásos barna erdőtalajok adják, amelyek a medenceperemeken és a medencék egyes részein üledékeken képződtek. Nagyobb részt szántóként hasznosulnak. A Bakonyalján is az agyagbemosódásos erdőtalaj az uralkodó. Termékenységük VII-es VIII-as besorolású, gyenge. A Balaton-felvidék és a Déli-Bakony is részben barna erdőtalajokkal, részben rendzinákkal borított. Az amúgy is sekély termőréteget az erózió is pusztítja. A Taplocai-medence egyes részein és a Sárréten láptalajok is kialakultak. A réti talajok a megyében csak foltszerűen jelennek meg. Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok A geológiai fejlődésmenet jellegzetességei, az uralkodóan harmadidőszaki és negyedidőszaki képződmények a megye területén előforduló ásványkincsek palettáját is meghatározzák. A korábbi geológiai korok vízborítása nyomán az építőkőnek is alkalmas üledékes kőzetek és a szénféleségek magas előfordulása jellemző. A vulkáni tevékenységnek köszönhetően szintén különféle építőipari nyersanyagok és egyes ércek gazdag előfordulásai számítanak a megye ásványkincsvagyonának. Sajátos természeti erőforrást jelent a megye karsztvízkészlete. Építőkőnek használt mészkő és dolomit a Bakony építőkőzetei, ahol nagy mennyiségben található meg. Az építőipari nyersanyagok közül a homokkő a Balatonfelvidéken fordul elő legnagyobb mennyiségben. Jellegzetes vöröses árnyalata miatt kedvelt építőkő. A Rába és az Ős-Rába egykori medrében ma folyó Marcal által felhalmozott építési kavics és kisebbrészt homok, illetve téglaagyag készletei számottevőek a Bakonyalján. A folyóvölgy közelében tőzegelőfordulás is található. A bazaltés andezitvulkánosság során képződött kemény kőzeteket építőkőnek, útalapozó kőnek bányászták. A védelem alatt álló területeken ma már a bányászat megszűnt. A szénféleségek közül az Ajkaimedence barnakőszén telepei emelkednek ki. Az ásványércek között a bauxit és a mangánérc fordul elő legnagyobb mennyiségben. 11

12 Veszprém megye sajátságos természeti erőforrásai közé lehet sorolni a tájképi értékekben gazdag tájait, kiváltképp a változatos, sűrűn erdősült középhegységi felszíneket, a karsztfelszíneket és karsztforrásokat, a vulkáni eredetű tanúhegyek páratlan tájképi értékeit. A Balaton-felvidék és a Balaton az ország kiemelkedő tájképi értéke és természeti potenciálja. A megye, azon belül is a Bakony magas fokú erdősültsége, nagy kiterjedésű egybefüggő erdei egyik leglényegesebb természeti potenciálját képezik. 3. Mezőgazdasági és erdőgazdasági területek A megye tájszerkezetének és tájhasználati módjainak vizsgálatát elsődlegesen a tájterhelési és terhelhetőségi tényezők megállapítása szempontjából végeztük el, különös tekintettel a megye beépítésre nem szánt térségtípusainak, a mező- és erdőgazdálkodási területek szerkezetének, mennyiségi és minőségi jellemzőinek megállapításával, értékelésével. A vizsgálat során kialakított tematika szerint jelen tervfejezet tárgya elsődlegesen a nem védett táj jellemzőinek feltárása, a táj- és természetvédelem jelentőségének, súlyának megfelelően külön fejezetben kerül elemzésre. A terhelési és terhelhetőségi szempontból ugyancsak alapvető környezeti tényezők vizsgálata ugyancsak külön környezetvédelmi fejezet tárgyát képezték. A vizsgálat a megyében uralkodó mezőgazdasági tájhasználat és másodlagos, - de az egyéb tájhasználatokhoz képest területileg szintén domináns erdőgazdasági -tájhasználat főbb jellemzőinek megállapítására terjedt ki, összefüggésben az egyéb ökológiai (tájterhelési, tájterhelhetőségi) adottságok értékelésével. Megállapítást nyert, hogy a megye védett táji kategóriába tartozó területei jellemzően erdő- és mezőgazdasági tájhasználat alatt állnak, ezen belül a védett területek zöme erdő-, kisebb hányada gyep- és elenyésző része egyéb művelési ágú terület. A tájhasználati jellemzők számszerűsítésénél megállapítottuk egyrészt a védettségi területi arányokat, másrészt a művelési ágak területi megoszlását. Ezek főbb adatai: A megye védett/nem védett táji területaránya: A megye területének valamivel több mint 10%-a védett, ennek túlnyomó része ( ha) a BfNP területe. A megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten (BKÜK) kívüli részén helyezkedik el viszont három Tájvédelmi Körzete (Tk.: ha), természetvédelmi területeinek zöme (16 terület, ha-on) és ex-lege védett lápterületeinek zöme (az érintett 31 településből 29), mintegy ha. A védett területek összegét levonva a megye BKÜK által nem érintett területéből, megállapítható, hogy a tervezési terület döntő része, mintegy 90%-a a nem védett táj kategóriába tartozik, ahol elsődlegesen nem a védelmi, hanem a gazdálkodási típusú tájhasználati módok határozzák meg a térszerkezetet. A megye fő területhasználati adatai a nyilvántartott művelési ág adatok alapján: A megye jelenlegi területe 4 kerekítve 4493 km 2. E területből kerekítve termőterület ha /~78%/, ebből ha mezőgazdasági terület /~46%/, ha erdő /~31%/ - kivett terület ha ~ 22%. A tájhasználati elemzés során a megye területének mintegy felét lefedő mezőgazdasági, illetve közel egyharmadát lefedő erdőgazdasági területek főbb jellemzőit vizsgáljuk. A megye erdőgazdasági térségei, az erdőgazdasági tájhasználat főbb jellemzői Veszprém megye országos szinten is kiemelkedő adottsága az országos átlagnál magasabb erdősültsége, amely elsősorban a Bakonyi tájegység magasszintű erdőborítottságának köszönhető. A fenti adatnál frissebb szakterületi nyilvántartás szerint a megye erdőterülete meghaladta a 140-ezer ha-t és az erdősültség megközelítette a 30%-ot (29,7 %), ezzel a Közép-dunántúli Régió legerdősültebb és az ország harmadik legerdősültebb megyéje. (A Régió erdőterületi átlaga ~22,2 %, az ország összes erdőterületének mintegy 7,1%-a a megyében található, holott a megye területe az országéhoz képest nem egészen 5 %.) Az erdősültségi mutatók megoszlása a megyében szélsőségesnek mondható, tájegységi és települési szinten is: a már említett, kimondottan erdőtájnak minősíthető Bakonyi tájegységgel szemben a Marcal-medence elsődlegesen agrártáj, alacsony erdősültségi mutatókkal. A települések között is 4 A megyei nyilvántartott összterület a felülvizsgálat alatt álló tervelőzmény készítése óta többször is változott, közigazgatási határmódosítások település átcsatolások- miatt. A tervelőzményi vizsgálatok idején: , 2001.évi KSH adat szerint: , jelenleg km 2. 12

13 széles skálán találunk erdősültségi arányokat 1 és 70 % között (sőt, pl. Zalagyömörő 0,4; Nemesgörzsöny 0,6%, ellenben az északi Bakony peremén fekvő Németbánya 70,2 és Csehbánya 79,8 %-os erdősültségével). Az alábbi erdőtervi ábra a települések erdősültségi arányait is jól szemlélteti (forrás: Veszprém megyei MgSZH Erdészeti Ig. honlapja: A vizsgálatot elvégeztük a tervezési területre leszűkítve, a művelési ágak nyilvántartási adatai (2009.) alapján is. Ennek eredményét az alábbi ábrán mutatjuk be: Erdőterület közigazgatási területhez viszonyított aránya (%),

14 Veszprém Megye Területrendezési Terve - Módosítás Az ábra beszédesen jelzi, hogy a megyei átlag (29,3%) felett erdősült települések a megye középső, Bakony-hegyvidéki területein koncentrálódnak (44 település), ettől elszakadva a nyugati megyehatárnál helyezkedik el további 4 település. A legalacsonyabb erdősültségi mutatók (0-10% közt: 46 település) a megye két legurbanizáltabb mikrotérségeiben állapíthatók meg: a Bakonytól D-Dk-re a megyeszékhelytől keleti irányban húzódó Veszprém - Várpalota tengely mentén (4 nagy igazgatási területű település, - itt magas karsztos kopárok aránya); a Bakonytól É-Ény-ra a Pápai medencében (Pápa és környéke: 13 település és ennek közelében további 12 település - itt a legmagasabb a szántóterületek aránya). A megye erdősültségi viszonyai összességében az országos átlagnál kedvezőbbek. Fokozottan igaz ez a megállapítás a megye BKÜK-en kívüli területére is, elsősorban a Bakony tájegység magasan átlag feletti (a Magas Bakony területén mintegy 75%-os) erdősültségének köszönhetően. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása az utóbbi időszakban folyamatosan változik: ma már túlsúlyba kerültek a termelési (gazdasági) célokkal szemben az egyéb különleges (összesítve a védelmi, turisztikai, stb.) funkciók, mintegy 43:57 % arányban. Az erdőterületi nyilvántartás szerint a megye erdőterületeinek elsődleges rendeltetés szerinti aktuális megoszlása: - védelmi célú: ha, - gazdasági célú: ha, - eü.-turisztikai célú: ha, - okt.-kutatási célú: 96 ha Æ mindösszesen kerekítve: ha. Az OTRT az erdőterületeken belül megállapítja a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét. Veszprém megye érintett területén ez az övezet jelentős területet (kerekítve ha-t) fed le, ez a Veszprém megyei összes erdőterület jelentős hányada, több mint 60 %-a. E kiemelt védettségi Kategóriába tartozó erdőterületek tömbszerűen elsősorban az Északi-Bakony, másodsorban a Déli-Bakony tájegységet érintik, de kisebb foltokban, illetve szórványosan a megye valamennyi erdőtervezési körzetében jelen vannak. Az övezet lehatárolását az MSZH Erdészeti Ig. által a tervelőkészítés során a Megye rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás ábrája szemlélteti, amely együttesen tartalmazza az erdőleltár szerinti területeket (Erdészeti Adattár-ESZIR adatbázis, december 31-i állapot), ezeken belül megkülönböztetve a kiváló adottságú erdőrészeket is. 14

15 A fenti ábra eltérő színnel ábrázolja a kiváló termőhelyi adottságú /kiemelten védendő/ erdőterületeket, valamint az ezen kívül eső egyéb erdőket. -a kiváló adottságú erdőterületek színkódja: világosbarna -az ezeken kívüleső erdőterületek színkódja: világoskék. Az OTRT viszont nem rögzíti az erdőtelepítésre /elsődlegesen/ alkalmas területek övezetét, amely a táj terhelési - terhelhetőségi viszonyai szempontjából jelentős tényező. Az alábbi ábra a termőhelyek erdőtelepítési szempontból való értékelésének eredményét mutatja be, - a termőterületből kihagyva /a meglévő erdők mellett/ a kiváló és jó minősítésű mezőgazdasági területeket és a természeti védelem alatt álló, illetve egyéb okokból művelési ágában nem változtatható területeket, megkülönböztetve a javasolt erdőterületi övezeteket, az alábbiak szerint*: A fenti, elvileg erdősítésre javasolható területek jellemzően meglevő erdőterületekhez kapcsolódó, elsődlegesen nem mezőgazdálkodásra alkalmas termőterületek, kedvező erdősítési potenciállal. A jelölt területek elsősorban, összefüggőbb foltokban, a megye nyugati és északi részén koncentrálódnak, jelenleg erdőben szegényebb, jellemzően közepes és gyengébb adottságú térségekben. Az övezet által másodlagosan érintett területek, szétszórtan, a Bakony és Bakonyalja meglevő erdőterületeinek szegélyterületi zónáiban helyezkednek el. A tervben valójában erdősítésre javasolható területek kijelölését nyilvánvalóan számos egyéb tényező befolyásolja, de ennek megállapítása során tájterhelési és terhelhetőségi szempontból is szükséges figyelembe venni a termőhelyi adottságok értékelésén alapuló elvi alkalmasságot. Konkrétan természetesen a szükséges erdészeti szakági vizsgálatok, termőhely-feltárás alapján lehet pontosítani a tervezett erdők területét, de ez már túlmegy jelen tervezés regionális léptékén és feladatán, amely lehetséges jövőképek felvázolásáig terjedhet. A megye térségi szerkezeti terven ábrázolt (távlati tervezett) erdőterülete, amely a meglévő kiváló adottságú ( ha) + a meglévő egyéb erdőterületek ( ha), valamint az erdősítésre elsődlegesen alkalmas területek ( ha) összege (= ha), a megye TRT területére vetítve kerekítve ~37%-os erdősültséget eredményez, amely alatta marad az OTRT szerinti irreálisan magas ~48%-os mutatónak, de némileg közelíthet ehhez a fenti értékekben nem szereplő vegyes térségi 15

16 erdők hozzáadásával, továbbá az erdősítésre másodlagosan alkalmas területek részbeni igénybevétele esetén. A megye mezőgazdasági térségei, a mezőgazdasági tájhasználat főbb jellemzői A mezőgazdasági területek a megye tájegységein és ezen belül egyes településein is meglehetősen eltérő területtel és súllyal vannak jelen. Ezeket az arányokat döntően meghatározzák a települések, kistérségek természetföldrajzi - termőhelyi adottságai. A nagyobb tengerszint feletti magasságú és magasabb lejtőkategória értékekkel rendelkező területeken alacsonyabb a mezőgazdaságilag művelt földterületek részaránya, ezek inkább a Bakony és a Bakonyalja erdőtájaihoz tartoznak. Az agrártérségek ezek peremvidékein, az enyhébb lejtésű hegy- illetve domboldali területeken, valamint a síkvidékéi jellegű medencék területén jelennek meg domináns tájhasználati módként. A megye kereken ha termőterületéből valamivel több, mint ha mezőgazdasági terület /a megye területének közel 50%-a/, - a több mint ha erdő és ~2.400 ha nádas + halastó területen kívül. A mezőgazdasági terület művelési arányai az utóbbi évtizedben a következő értékek közt változtak: 67-69% szántó, 4-5 % gyümölcsös, kert és szőlő, 26-27% rét és legelő. A mezőgazdasági tájhasználat összefoglaló adatai mellett azonban jóval több információt nyújtanak tájterhelhetőségi szempontból is a területek alaptérképi adatállomány és űrfelvétel kiértékelés alapján készített grafikus elemzései, valamit a településsoros statisztikai adatok és a termőhely-kataszteri adatok értékelése. Az első vizsgálati módszert az adatbázis alapján szerkesztett megyei értékelő ábrán mutatjuk be. Az összetevőket mezőgazdasági szempontból 3 főcsoportba agglomeráltuk, a különböző típusú beépített és kivett területek, erdőterületek és vízfelületek elkülönítése után. A mezőgazdasági területeken elkülönítettük a jellemzően szántó-, ültetvény- művelésű és gyepgazdálkodási felületeket. A településsoros statisztikai adatokat a kiterjedésük szerint legfontosabb művelési ágak (szántó és gyepek) tekintetében értékeltük ki grafikusan, valamint ezek ellentettjeként ábrázoltuk a kivett területi és erdőterületi arányokat is. A mező- és erdőgazdasági területhasználat szerkezete az alaptérképi adatok és az űrfelvétel összevetése alapján: Jól látható a szántóterületek erdő- és települési területeken kívüli dominanciája, elsősorban a megye É - Ény-i részén, valamint a gyepgazdálkodási területek kapcsolódása a hegyvidéki erdőterületekhez, elsősorban az Északi Bakony déli lejtőinél (a Veszprém - Várpalota tengely mentén). 16

17 A szőlő - gyümölcs ültetvény területek a fentiekhez képest nagyságrendileg kisebbek és szórványosan helyezkednek el, nem képeznek olyan egységes zónákat, - de jól kirajzolódik pl. a Somló szőlőhegy területe és táji környezete. A fenti összefoglaló szintű elemzést kiegészítik a következő, települési szintű művelési ág nyilvántartáson alapuló vizsgálatok, amelyeket a megye BKÜK-en kívüli területére dolgoztunk ki: a szántó terület közigazgatási területhez viszonyított aránya (%) A magas (a helyi viszonyítási rendszerben 55 illetve 70% feletti) szántóterületi arányt mutató települések az agrotopográfiai adottságoknak megfelelően elsősorban a síkvidéki jellegű, mélyebb termőréteggel és lazább szerkezetű talajadottságokkal rendelkező térségekben helyezkednek el. Ezek a megyét két helyen érintik: - nagyobb területen a Marcal-medence térségében (Pápa városa körül, több mint 20 település összefüggő közigazgatási területén - itt 2 település rendelkezik 25 Ak/ha körüli szántóértékkel, és további tíz kb. 20 Ak/ha körüli szántóértékkel), - valamint a Balaton keleti partja mellett felnyúló Mezőföldi területen (Papkeszi, Berhida, Ősi), ahol a megye legmagasabb értékű ( ~ 25 Ak/ha) szántói találhatók. A fenti néhány adat összevetéséből is kiviláglik, hogy a legmagasabb termőértékű területek és a legmagasabb arányban szántóként hasznosított területek közelítő logikai kapcsolatban állnak egymással, de nem feltétlenül fedik egymást. A Marcal medence fent is említett, megyei szinten kiválónak minősíthető Ak/ha-os átlagokkal rendelkező települései mellett számos, ennél jóval gyengébb termőhelyű (15 Ak/ha alatti) településen is 50% felett van a szántók aránya - jobb híján, kényszerből -, ahol tájrendezési - tájterhelési szempontból célszerű kezdeményezni akár a művelési ág szerkezet felülvizsgálatát is. A művelés ág váltás iránya - a helyi agrárgazdasági adottságok függvényében - többféle lehet, akár az intenzívebb kertészeti kultúrák (zöldség, dísznövény kertészet, gyümölcstermesztés) vagy akár a mezőgazdasági termelés alóli kivonás és az erdőtelepítés felé, vagy, extentzívebb tájgazdálkodás keretében a rét- legelőművelés kiterjesztésével. 17

18 A gyepgazdálkodási területek jelentős arányban vannak jelen, amint ezt a következő kiértékelés is szemlélteti: a gyep (rét, legelő) terület közigazgatási területhez viszonyított aránya (%) A gyepgazdálkodási területek - a szántókkal ellentétben - a gyengébb termőhelyi adottságú területekhez kapcsolódnak, a legmagasabb gyepterületi arányú települések túlnyomó többsége a 12 Ak/ha földértékű térségekben található, ahol a legalacsonyabb a szántó- és legmagasabb az erdőterületi arány. Ennek megfelelően a helyi viszonyítási rendszerben magas (15-20% feletti) gyepterületi arányt mutat települések a megye középső részén, a Bakony és a Bakonyhegyalja tájegységeken fordulnak elő. Ezek a megye legmagasabb ökológiai értékű területei, ahol a közel állandó növényzeti fedettséggel rendelkező felületek aránya a legmagasabb, különösen, ahol a magas gyepterületi arány párosul a magas erdőterületi borítottsággal is. (Az erdőterületi arányokat bemutató ábrát az erdőgazdasági fejezetbe illesztettük; a két ábra magasabb értékeket mutató területei többhelyütt átfedik egymást. Ilyen elsősorban a Szentgál, Városlőd, Hárskút településegyüttes. Ellenpéldaként hozhatók fel a legerdősültebb települések, ahol annyira magas az erdőarány, hogy a gyepterületek legfeljebb 10% körül vagy az alatt lehetnek jelen, pl. Csehbánya, Németbánya, Farkasgyepű településhármas.) A gyepterületek fenntartása és növelése ökológiai szempontból is egyre nagyobb szerepet játszhat a gyengébb adottságú termőterületek hasznosításában. A meglevő gyepek jelentős része természetvédelem alatt áll, illetve védelemre érdemes, értékes ökotóp. 18

19 Az OTRT a mezőgazdasági területeken belül megállapítja a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét. Veszprém megye érintett területén ez az övezet viszonylag kevéssé jelentős területet (felkerekítve ha-t) fed le, ez a Veszprém megyei összes termőterület alig több mint 8 %-a. Ez is jelzi a megye viszonylagosan kedvezőtlenebb mezőgazdasági - termőhelyi adottságait. (Régiós szinten a három megye (Fejér, KEM, Veszprém) agráralkalmassági értékszámait tekintve Veszprém adottságai a leggyengébbek, mindössze a megye területének 23%-án érik el, vagy haladják meg a termőföld minőségi mutatók az országos átlagot, - tehát a termőterület több mint ¾-én átlag alatti adottságok jellemzők.) Az övezet jelölt területei két nagyobb, többé kevésbé összefüggő foltban, a megye északi és délkeleti peremén (utóbbi nagyrésze a BKÜK területén) találhatók. Több kisebb folt szórványosan helyezkedik el a megye nyugati - északnyugati peremén. A megy középső részén levő bakonyi erdőtáj ezen övezetből értelemszerűen kimarad. Az OTRT a településrendezési tervezés számára tett előírásai közt ebben az övezetben tiltja beépítésre szánt területek kijelölését, ezzel is védve a legjobb termőhelyek művelésben tartását. A megyei TRT készítése során javaslatot tettünk a termőhelyi adottságok értékelése alapján - a fenti OTRT övezet kiegészítéseként - a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas (művelési ágtól függetlenül) területek övezetének meghatározására is. 19

20 4. Természet- és tájvédelem Veszprém megye az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében - az ország más részeihez hasonlóan - számos táji-, természeti érték semmisült meg, illetve szenvedett el maradandó károsodásokat. Mindezen kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, illetve objektum található, melyek már védettek, vagy arra érdemesek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Veszprém megyében jelenleg 1 nemzeti park, 3 tájvédelmi körzet, 20 természetvédelmi terület és több mint félszáz helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A védett területek területi megoszlása: nemzeti park ha, tájvédelmi körzet ha, természetvédelmi terület ha, ex-lege védett lápterület ha. A megye területének (4.493 km 2 ) kb. 10,1%-a áll országos védelem alatt. Országos jelentőségű természetvédelmi területek Nemzeti Park Veszprém megye területén egy nemzeti park található, a Balaton-felvidéki NP. A nemzeti park Veszprém megyébe eső területei teljes egészében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten belül találhatók, így a megyei területrendezési terv nemzeti parkba eső védett területeket nem érint. 20

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS JAVASLATTEVŐ TERVFÁZIS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET 2010. JÚNIUS 1085. Budapest, Kőfaragó u.9.

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA Balatonboglár Külterület Belterület Zártkert 2576ha 547ha

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA Készült Zala megye Önkormányzata megbízásából ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA I. KÖTET 2010. NOVEMBER 1085 Budapest Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

Módosult a 76/2009. (IV. 8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról

Módosult a 76/2009. (IV. 8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 7/8.4 Egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosítása A 25/2014. (II. 7.) kormányrendelet három területrendezésről szóló kormányrendeletet módosított: területrendezési hatósági eljárásokról

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ Ügyiratszám: 1623-2 / 2009.. Ügyintéző: Mándi-Hajnal Brigitta / Jné NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-550

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FELTÁRÓ - ÉRTÉKELŐ VIZSGÁLAT 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail:

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala 1686-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Dr.

Részletesebben

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. október 8. A fejlesztés vagy rendezés dilemmája

Részletesebben

A területrendezés alapjai

A területrendezés alapjai A területrendezés alapjai Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2009/2010. tanév őszi félév, levelező képzés Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Tantárgy tematika

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készült a Baranya Megyei Önkormányzat megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE JAVASLATTEVŐ TERVFÁZIS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ I. KÖTET ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 2011. JÚNIUS 1085 Budapest

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. Közlekedés 3.4. Környezetalakítás 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FELTÁRÓ - ÉRTÉKELŐ VIZSGÁLAT Az egyeztetések során beérkezett javaslatok figyelembevételével átdolgozott

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

2008. évi LVII. törvény indokolása

2008. évi LVII. törvény indokolása 2008. évi LVII. törvény indokolása a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA

1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA 1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Megrendelő: Tállya község Önkormányzata Tállya Rákóczi utca 34. 3907 Tervező:

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A KözOP-3.2/C-08-11 pályázattal épülő VESZPRÉM-MÁRKÓ-BÁND HIVATÁSFORGALMI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI KERÉKPÁRÚT ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007 Javaslat a Településszerkezeti Terv módosítására és Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) számú rendelet módosítására

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készül a Baranya Megyei Önkormányza megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ELFOGADÁSI TERVFÁZIS II. KÖTET MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK 2011. DECEMBER 1085 Budapes Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267

Részletesebben

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,

Részletesebben

MAGYAREGREGY KÖZSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 8-KÉ/2015 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA 2015. JÚLIUS

MAGYAREGREGY KÖZSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 8-KÉ/2015 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA 2015. JÚLIUS MAGYAREGREGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 8-KÉ/2015 2015. JÚLIUS MAGYAREGREGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SZAKÉRTŐ: Lovasi Katalin

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 4-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből

Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 4-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből 2012. április 4-én megtartott rendkívüli ülésének könyvéből 133/2012. (IV. 04.) határozata: Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. április 4. napján megtartott rendkívüli Képviselő-testületi

Részletesebben

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15 ARCHITEX É p í t é s z K f t S z o l n o k, Verseghy park 8. telefon: 56/789-307 telefax: 56/789-327 e-mail: architex@architexkft.hu JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 4273-2/2012. 26. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi

Részletesebben