A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI"

Átírás

1 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI XLII. ÉVFOLYAM SZÁM Mi bénítja valójában a hazai és a nem hazai árampiacot? Gyôr Szombathely 400 kv-os összeköttetés A vízerô-hasznosítás helyzete és tervei Kínában A paksi üzemidô-hosszabbítás környezeti hatásainak vizsgálata

2 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI FELELÔS KIADÓ DR. KOCSIS ISTVÁN FÔSZERKESZTÔ DR. GERSE KÁROLY FELELÔS SZERKESZTÔ TRINGER ÁGOSTON SZERKESZTÔBIZOTTSÁG DR. BACSKÓ MIHÁLY CIVIN VILMOS DR. DOBOS GÁBORNÉ GAÁL GÁBOR (OVIT RT.) HANTI ÁGOTA (PA RT.) HORNAI GÁBOR (MVM PARTNER RT.) KERÉNYI A. ÖDÖN KOVÁCS KRISZTINA (MAVIR RT.) KREISSNÉ HARTAI GABRIELLA NAGY RÓBERT DR. NAGY ZOLTÁN SÁNDOR JÓZSEF SIMIG PÉTER (MAVIR RT.) SIMON GÁBOR DR. STRÓBL ALAJOS (MAVIR RT.) SZALKAI ISTVÁN TARI GÁBOR VERÉB TAMÁS MEGJELENT A MECUM STÚDIÓ GONDOZÁSÁBAN SÁNDOR JÓZSEF XLII. ÉVFOLYAM SZÁM MI BÉNÍTJA VALÓJÁBAN A HAZAI 1 ÉS A NEM HAZAI ÁRAMPIACOT? TARI GÁBOR GYÔR SZOMBATHELY 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS 5 VERÉB TAMÁS, ZERÉNYI JÓZSEF UCTE RESZINKRONIZÁCIÓ 9 SOMOGYI ISTVÁN AZ OVIT RT. RÉSZVÉTELE A MAGYAR VILLAMOS 16 ENERGETIKA NAGYPROJEKTJEINEK LÉTESÍTÉSÉBEN MAYER GYÖRGY KONFERENCIA-KÖRKÉP ÚJSÁGÍRÓI SZEMMEL 20 DR. KOZÁK MIKLÓS A VÍZERÔ-HASZNOSÍTÁS HELYZETE ÉS TERVEI KÍNÁBAN 26 ELTER ENIKÔ, PÉCSI ZSOLT A PAKSI ATOMERÔMÛ ÜZEMIDÔ-HOSSZABBÍTÁS 31 KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ISSN GAZDASÁGI ROVAT 39 CÍMLAPFOTÓ AZ MVM CSOPORT FÔTÁMOGATÓJA VOLT A BUDAPESTEN MEGRENDEZETT BIRKÓZÓ VILÁGBAJNOKSÁGNAK E SZÁMUNK SZERZÔI 45 SUMMARY OF ARTICLES 47

3 MI BÉNÍTJA VALÓJÁBAN A HAZAI ÉS A NEM HAZAI ÁRAMPIACOT? (HOZZÁSZÓLÁS KADERJÁK PÉTERNEK A MAGYAR NEMZET MÁJUS 12-I SZÁMÁBAN MEGJELENT, A HAZAI ÁRAMPIACOT BÉNÍTÓ TÚLERÔ CÍMÛ ÍRÁSÁHOZ) n A MAGYAR NEMZET MÁJUS 12-I SZÁMÁBAN A PARLAMENT ELÔTT LÉVÔ VILLAMOSENER- GIA-TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA KAPCSÁN MEGJELENT, A HAZAI ÁRAMPIACOT BÉNÍTÓ TÚLERÔ CÍMÛ ÍRÁSÁBAN KADERJÁK PÉTER, A MAGYAR ENERGIA HIVATAL VOLT ELNÖKE AMELLETT ÉRVEL, HOGY A HONATYÁK ROSSZUL DÖNTENÉNEK, HA A MAGYAR VILLAMOS RENDSZERIRÁNYÍTÓT (HELYESEN: MAGYAR VILLAMOSENERGIA-IPARI RENDSZERIRÁNYÍTÓT, TOVÁBBIAKBAN MAVIR) VISSZAHELYEZNÉK AZ MVM CSOPORTBA, MERT EZZEL A ROSSZ POLITIKA TÖNKRETESZI AZ ÁRAMPIACI VERSENYT. EZT AZ ÁLLÍTÁSÁT ARRA A FELTÉTELEZÉSRE ALAPOZZA, HOGY A VILLAMOS ENERGIA SZÁLLÍTÓI ÉS REND- SZERIRÁNYÍTÓI INFRASTRUKTÚRÁT ÜZEMELTETÔ CÉGET TULAJDONLÓ MVM KORLÁTOZNI FOGJA A HATÁRKERESZTEZÔ ÁTVITELI KAPACITÁSOK TÖBBI PIACI SZEREPLÔ ÁLTALI HASZNÁLATÁT. SÁNDOR JÓZSEF Ez az érvelés nem helytálló, mivel az MVM Csoportba visszaintegrált (és a szállítóhálózat felett is közvetlenül rendelkezô) MAVIR az Európai Unió vonatkozó elôírásainak megfelelôen a csoport többi cégétôl jogilag, vezetési szempontból és természetesen számvitelileg is elkülönülten, valamint az összes piaci szereplô számára átlátható módon folytatja majd a tevékenységét. Így az EU-s elôírásoknak és gyakorlatnak megfelelôen, ellenôrizhetôen nem lesz lehetôsége arra, hogy a piac bármely szereplôjét elônyben részesítse a másikkal szemben. Sôt, mint a társaságcsoport többi tagjától ilyen módon elkülönülô cégnek, az nem is állhat érdekében, mivel szigorúan szabályozott tevékenységét csak saját eredményességére tekintettel, és saját értékének maximalizálásával kell, hogy végezze. Nézzük meg, hogy ugyanakkor mi szól a visszaintegrálás mellett! Miért lehet, miért kell, és miért célszerû ezt megtenni?! Meg lehet tenni, mert sem EU-s irányelvek, sem pedig hazai elôírások, jogszabályok nem tiltják. Meg kell tenni mindenekelôtt azért, mert hiba volt a független rendszerirányító konstrukció át nem gondolt, elsietett létrehozása, amit korrigálni kell. Ma már ugyanis (anélkül, hogy a szakmai részletekbe bonyolódnánk) mértékadó nemzetközi szakmai fórumok is úgy látják, hogy a jelenlegi és a belátható idôn belüli piaci viszonyok között ez a konstrukció nem igazán képes biztosítani a kellôen likvid, hatékony versenypiacok és a hosszú távú ellátásbiztonság fenntartásához szükséges szállítóhálózatok kialakulását. Ma már az EU álláspontja szerint is sokkal inkább várható ez a szállítóhálózat és a rendszerirányítási infrastruktúra feletti egységes rendelkezési lehetôséget biztosító szállítóhálózati rendszerüzemeltetô konstrukciótól. (A tanulság: az ilyen horderejû strukturális változtatásokat sokkal alaposabban, átgondoltabban, az elméleti megfontolások mellett az iparági sajátosságokra és gyakorlatra mindig kellô figyelemmel, és voluntarizmustól mentesen kell elôkészíteni és megvalósítani! Ellenkezô esetben jelentôs gazdasági hátrányokkal kell számolni. A független rendszerirányító létrehozásának stratégiailag elhibázott lépése például jelentôsen megnehezíti, idôben elhúzza, a szükségesnél költségesebbé teszi a hatékony versenypiacok kialakulásához szükséges szállítóhálózati rendszerüzemeltetô létrehozását.) Célszerû megtenni, mert a szállítóhálózati rendszerüzemeltetô MVM Csoporton belüli létrehozása biztosítja azt, hogy az MVM Csoporton belül olyan tôkekoncentráció valósul meg, ami lehetôséget teremt arra, hogy az MVM Csoport a hazai piac és a régió versenyképes szereplôje lehessen. Ha a szállítóhálózati rendszerüzemeltetôt az MVM szállítóhálózatának elvételével, az MVM Rt. jegyzett tôkéjének lecsökkentésével, az MVM Cso- A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3 1

4 porton kívül alakítanák ki (amit Kaderják Péter lényegében javasol), a maradék MVM és az így kialakított szállítóhálózati rendszerüzemeltetô külön-külön lényegesen tôkeszegényebb cégek lennének mint együtt, versenytársaik legnagyobb megelégedésére. Ezek a cégek, Kaderják Péter szóhasználatával élve, európai szemmel nézve az árampiacon immár valóban nem is látszanának. A mûködésükhöz, a hazai ellátásbiztonság fenntartásához, valamint a növekedési terveik megvalósításához szükséges erôforrásokhoz sokkal nehezebben és lényegesen magasabb költségek mellett jutnának hozzá. Ezáltal sokkal inkább válhatnának ellenséges felvásárlási célpontokká (amitôl Kaderják Péter is tart joggal), mint egy erôs MVM. Egy ilyen helyzet tovább erôsítené a hazai piacon a villamosenergia- és gázszolgáltatásban, a villamosenergia-termelésben már meghatározó, illetve jelentôs pozíciókat szerzett az MVM-nél lényegesen tôkeerôsebb multinacionális cégcsoportok, mint potenciális felvásárlók pozícióit, ami könnyen egy hoszszú idôre bebetonozódó oligopol piaci struktúra kialakulásához vezethetne, annak összes nemkívánatos következményével. Mondhatná valaki, hogy az MVM Rt. hálózati vagyonának állam általi kivásárlásával (vagyis az MVM Rt. tôkeerejének megtartásával), majd a rendszerirányítási eszközökkel történô egyesítésével is kialakítható a hálózati rendszerüzemeltetô. Ez a megoldás azonban csak akkor mûködne, ha az államnak lenne fölösleges 250 milliárd forintja arra, hogy az EU-s szabályozás által egyébként meg sem követelt tulajdonosi struktúrát alakítson ki. Gazdaságilag hatékony pedig akkor lehetne ez a megoldás, ha az MVM Rt. a hálózati vagyon ellenértékét a versenyszférában befektethetné. Ezek a feltételek rövidtávon nem állnak fenn. (Érdekes megfigyelni, hogy ezt elvileg pl. a magyarnál sokkal gazdagabb német vagy francia állam is megtehetné Németországban, illetve Franciaországban. Kivásárolhatná az E.ON és az RWE, illetve az EDF hálózati vagyonát a tulajdonilag független hálózati rendszerüzemeltetô kialakítása érdekében. Nem teszi! Vajon miért?) Fentiek miatt úgy látom, hogy az energetikát érintô nagyon fontos strukturális kérdésben ezúttal racionális döntés született. A parlament döntött a MAVIR MVM Csoportba történô visszahelyezésérôl. Ez a lépés a mellett, hogy megteremti a lehetôségét a versenypiaci viszonyok kiteljesedéséhez szükséges szállítóhálózati rendszerüzemeltetô hatékony módon történô kialakításának, a néhány jól felkészült, ambiciózus multinacionális cég mellett potenciálisan egy hazaival is (ti. az erôs MVM-mel) növeli a kínálati oldali szereplôk számát, fokozva ezzel a tényleges versenypiaci viszonyok mielôbbi kialakulásának az esélyét; valamint az MVM további feldarabolása helyett megteremtôdik a lehetôség az MVM vagyon értékének számottevô növelésére. (Azok pedig, akik ezen munkálkodnak legyenek parlamenti képviselôk vagy cégvezetôk jó lelkiismerettel nem is tehetnek mást, és minden elismerést megérdemelnek.) Kaderják Péter ha jól értem, nem kevés iróniával említi a körvonalazódó döntést övezô, a kormánypárti és az ellenzéki honatyák közötti, ritka egyetértést. (Kaderják Péter explicit módon nem említi, de ismeretes, hogy számos ellenzéki képviselô is támogatta a tervezett szervezeti módosítást.) Lehet, hogy ennek a manapság valóban ritka politikusi egyetértésnek aminek talán naiv módon szívesen tulajdonítanék a konkrét ügyön túlmutató jelentôséget állampolgárként inkább örülnünk kellene?! A fentiekben a Kaderják Péter írásában felvetett problémakör lényegére koncentráltam. A cikkben említett egyes fontos részkérdésekkel (áremelések, hosszú távú szerzôdések, a versenypiaci aktivitás alakulása, átállási költségek) kapcsolatos nézeteket is célszerû ütköztetni (és alapos vita tárgyává tenni), de a helyhiányra és az erôsen szakmai jellegre tekintettel ezt az alábbiakban csak reflexiók formájában teszem. n A tervezett törvénymódosítás szakmai körökben állítólag nagy csalódást keltett. Milyen szakmai körökben és konkrétan hogyan érvelnek ezek a körök? Miért nem érvelnek nyíltan saját vagy mások igazolhatóan pozitív példáival, ha van nekik ilyen? n Az MVM természetesen semmiképpen nem hivatott arra, hogy bárkit is gatyába rázzon. Ha valakit a szabályok megsértése miatt (beleértve az MVM-et) esetleg gatyába kell rázni az energetika területén, arra éppen a Magyar Energia Hivatal és a Versenyhivatal hivatott. Az MVM a villamosenergia-piacon jelenlévô, általa nagyrabecsült cégekkel tisztességes módon versenyezni és együttmûködni akar, és meg van róla gyôzôdve, hogy ez a hozzáállás szolgálja legjobban a villamosenergia-fogyasztók érdekeit is. n Az írás azt sugallja, hogy az elmúlt évek áremeléseit az MVM okozta. Ez nem így van. Az áremelésekre részben az energiahordozók mindenekelôtt a kôolaj világpiaci árának mindenki által jól ismert emelkedése, és az elôzô évek árpolitikája miatt felhalmozott 50 milliárd forintot meghaladó iparági veszteségek kompenzálása érdekében volt szükség. n Nem igaz, hogy az MVM monopolhelyzetben van, vagy monopolhelyzetben lesz, ha a MAVIR visszakerül az MVM-hez. Az MVM-nek mások mellett Európa legnagyobb cégeivel (RWE, E.ON, EDF, CEZ) kell versenyeznie, amelyek nem mellesleg közvetve vagy közvetlenül tulajdonolják hazai szállítóhálózatukat és rendszerirányítási infrastruktúrájukat, vertikális és horizontális integráltságuk foka messze meghaladja az MVM-ét. Azt hiszem egyértelmûen kijelenthetô, hogy nincs még egy olyan cég a világon, amelynek a tradicionálisan saját piacán ilyen erôs versenyben kellene helytállnia. n Kaderják Péter nehezményezi, hogy az MVM és a hazai erômûvek és áramszolgáltatók közötti hosszú távú szerzôdések sértetlenek maradtak. Egyfelôl ezek a szerzôdések garantálták és lejáratukig garantálják a hazai villamosenergiaellátás biztonságát, az árak kiszámíthatóságát. (Emlékeim szerint ezt a Magyar Energia Hivatal is kijelentette a fogyasztók megnyugtatásául, talán a kaliforniai versenypiac összeomlását követô idôszakban.) Másfelôl a meglévô, a Magyar Energia Hivatal ösztönzésével kialakított és jóváhagyott 2 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3

5 mûködési modellnek megfelelôen létrejött hosszú távú szerzôdések megszüntetése vagy jelentôs módosítása a villamosenergia-ipar többi szereplôjének eddig nem volt, és jelenleg sem érdeke, hiszen azt egyikôjük sem kezdeményezte. Az egyoldalú, vagy hatóságilag kikényszerített megszüntetés azon túl, hogy célszerûtlen, rendkívül problematikus és költséges is lenne. (A Lengyelországra vonatkozó információk szerint az ilyen szerzôdések megszüntetése a fogyasztóknak igen sokba fog kerülni, és a hatékony versenypiaci viszonyok hiányában utólag ellátásbiztonsági szempontból is nagyon könnyen voluntarista, elhibázott döntésnek bizonyulhat.) n Átállási költség a piaci szereplôk gazdasági integritásának megôrzése érdekében mindenütt van, ahol megvalósul az átmenet a monopol piaci viszonyokból a versenypiaci viszonyokra, tehát ez nem MVM specifikus dolog. n A versenypiaci viszonyok bevezetésének árakra gyakorolt eddigi hatásai látszólag valóban pozitívak. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy az egyelôre rendelkezésre álló, a versenypiaci nagyfogyasztók által élvezett viszonylag olcsó import a hazai kapacitások kihasználásának kényszerû csökkenése miatt a közüzemi kisfogyasztói árak olyan mértékû emelkedését eredményezte, ami az átlagárszínvonalat növelte. Igaz tehát, hogy a versenypiac elônyeit eddig csak a nagyfogyasztók élvezték. Ennek alapvetô oka, hogy a kiskereskedelmi verseny jogszabályi feltételei nem adottak. A kisfogyasztók nem az MVM, hanem az MVMtôl független, monopolhelyzetben lévô regionális áramszolgáltatók foglyai. Érdemes lenne a fogyasztókra kényszerített megújuló energiahordozókból és kapcsoltan termelt villamos energia kötelezô átvételének árakra és átviteli díjra gyakorolt hátrányos hatását is górcsô alá venni. Ez is az MVM-tôl független, szabályozási kérdés. n Kaderják Péter bírálja a privatizáció utáni kapacitástender keretében létrehozni kívánt hosszú távú szerzôdéseket, illetve az MVM ebben játszott szerepét is. A Kaderják Péter által festett képet árnyalni szükséges. A kapacitástendert az MVM az akkor érvényes szabályozással összhangban lévô kötelezettségének eleget téve, az országos erômû-építési tervben foglaltaknak megfelelôen, a Magyar Energia Hivatal által is jóváhagyottan írta ki. A tendert a gazdasági miniszter nem állította le. A tender lebonyolításra, az ajánlatok kiértékelésre kerültek. Az MVM egyfelôl a tendereztetett kapacitás mennyiségét a formálódó új piaci viszonyokra tekintettel lényegesen lecsökkentette; másfelôl az ajánlattevôk többségével az ajánlati árak, a tényleges és a hosszabb távra becsült piaci árak ismeretében nem kötött szerzôdést. Volt azonban olyan elônyös ajánlat is, amelyet az MVM elfogadott, és amely hoszszabb távon is elônyösnek bizonyult. Ilyen kontextusban sem helyes álláspont, hogy a hosszú távú szerzôdések eleve rosszak. A hoszszú távú szerzôdések a vevô és az eladó közötti ésszerû kockázatmegosztás eszközei is. Ha az ilyen szerzôdéseket versenyben és kellô körültekintéssel hozzák létre, azok igen jelentôs elônyöket kínálnak mind az eladó, mind a vevô számára. Az eladó számára lehetôvé teszik a hatalmas összegeket igénylô fejlesztések olcsó finanszírozását, a vevô számára hosszú távon kiszámítható szállítást és árakat, árstabilitást jelentenek. Kellôen hatékony versenypiaci viszonyok között ezek az elônyök a végsô fogyasztóknál törvényszerûen jelentkeznek. Versenypiaci viszonyok között hiba lenne elôírni a piaci szereplôknek, hogy milyen szerzôdéseket kössenek. Ôk ismerik a piacot, ôk vállalják döntéseik és szerzôdéseik kockázatát ne korlátozza senki szerzôdéskötési szabadságukat. (Ma már nemzetközileg is elfogadott nézet, hogy a kellôen hatékony versenypiacok kialakulásáig hosszú távú szerzôdések nélkül az erômûvi fejlesztések finanszírozására csak a valójában monopolhelyzetben lévô, vertikálisan integrált cégek képesek.) A hosszú távú szerzôdések vélt vagy valós hátrányainak kiküszöböléséhez nem az ilyen konstrukció nyomásgyakorlással, vagy hatalmi szóval történô ellehetetlenítésén, hanem a minél hatékonyabb versenypiaci viszonyok elôfeltételeinek megteremtésén keresztül vezet az út. n Kaderják Péter azt állítja, hogy a hazai versenypiaci folyamatokat 2004 eleje óta a stagnálás jellemzi, és azt sugallja, hogy ezért az MVM a felelôs. Ez nem így van. Egyfelôl 2004 eleje óta a hazai versenypiac dinamikusan nôtt. A januári átlagos szabadpiaci teljesítmény 534 MW volt, a januári 991 MW, az áprilisi pedig 1115 MW. Másfelôl az MVM, mint egy a sok piaci szereplô közül, és mint minden normális gazdasági vállalkozás a meglévô piaci viszonyok és szabályok között, saját érdekeit is szem elôtt tartva mûködik. (Egyébként, mint ismeretes, az MVM egyik leányvállalata a versenypiaci igények kielégítésében is fontos szerepet játszik.) Annak érdekében, hogy a versenypiac még jobban kiteljesedjen, nem az MVM gyengítésére, hanem a piaci hatékonyságot érdemben növelô, az iparági sajátosságokra tekintettel lévô alapvetôen szabályozásoldali és piacszervezési lépésekre van szükség (és nem csak Magyarországon). Mint a versenypiaci viszonyok kialakításának híve, mindazoknak a szakembereknek, akik szívükön viselik az alacsony villamosenergia-árak, az egyre javuló minôségû szolgáltatások és a hosszú távú ellátásbiztonság sorsát, azt javasolnám, hogy az MVM Csoport további gyengítése helyett (amitôl reálisan a verseny növekedése és az árak csökkenése nem várható) a hatékony versenypiacok kialakulásához, az árak tartós csökkenéséhez és az új viszonyok közötti hosszú távú ellátásbiztonság megteremtéséhez valóban szükséges alábbi elôfeltételek megteremtésén munkálkodjunk, mindig kellô tekintettel az iparági sajátosságokra: n a kellôen nagyszámú kínálati oldali piaci szereplôt befogadni képes, de még kellôen harmonizált szabályok szerint mûködtethetô megfelelô méretû egységes versenypiacok kialakítása (az összeurópai piac túl nagy, a nemzeti piac túl kicsi, tehát valószínûleg célszerû egy kelet-közép-európai regionális egy- A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3 3

6 séges piac kialakítását megcélozni); n olyan nemzeti és regionális gazdasági szabályozó rendszer és szállítóhálózati rendszerüzemeltetôi üzleti gyakorlat kialakítása, amely elôsegíti a hatékony regionális versenypiacok kialakulásához szükséges szûkkeresztmetszet-mentes szállítóhálózatok mielôbbi kialakulását; n jól átgondolt, tartós, átlátható és hosszú távon érvényes regionális és ezzel harmonizált nemzeti energiapolitikák és szabályozóhatósági gyakorlat kialakítása; olyan energiapolitikára van szükség, amely a hazai (és az európai) villamosenergiaipar versenyképességét, és ezáltal a hazai, valamint az európai gazdaság versenyképességét növeli; n olyan versenyhatósági és szabályozóhatósági gyakorlat kialakítása, amely megakadályozza a néhány mamutcég által uralt oligopol struktúrák kialakulását; n regionálisan harmonizált kereskedelmi szabályok és kereskedelmi gyakorlat kialakítása; n a regionális koncentrált villamosenergia-piacok mielôbbi kialakítása; n a kiskereskedelmi versenypiaci feltételek mielôbbi megteremtése (ez a kérdéskör méltatlanul kevés figyelmet kap, pedig a kisfogyasztók versenypiaci viszonyok között csak ettôl remélhetik az árak tartós csökkenését és a szolgáltatások minôségének érdemi javulását). A szerzô mérnök, közgazdász, MBA, az MVM Rt. dolgozója, 23 éve dolgozik a villamosenergiaiparban. (A hatékony villamosenergia-versenypiacok megteremtésével kapcsolatos gondolatait bôvebben az MVM Közleményei címû kiadvány 2004/4. és 2005/1 2. számaiban fejtette ki.) n SAJTÓKÖZLEMÉNY AZ MVM RT. RENDKÍVÜLI KÖZGYÛLÉSE A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság (MVM Rt.) július 29-én rendkívüli közgyûlést tartott, melynek napirendjén több, a Társaság jövôje szempontjából meghatározó jelentôségû döntés szerepelt. A közgyûlés elfogadta az MVM Rt. és az általa irányított társaságcsoport középtávú üzleti stratégiáját, melynek az idôközben megszületett jogszabály módosításoknak megfelelôen egyik meghatározó eleme az átviteli hálózati rendszerüzemeltetô (a hazánkban elterjedt elnevezés szerint rendszerirányító) létrehozása az MVM csoport keretében. E döntés végrehajtása érdekében a közgyûlés döntött a jelenlegi rendszerirányító engedélylyel rendelkezô társaság, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. részvényeinek az MVM Rt. részére apport formájában történô átadásáról is, egyben rendelkezett az MVM Rt. alaptôkéjének ezen részvénycsomag mértékének megfelelô megemelésérôl. A MAVIR Rt. részvényei egy darab szavazatelsôbbségi részvény kivételével a mai nappal az MVM Rt. mint tulajdonos részére átadásra kerültek. Elôzmények A Magyar Országgyûlés az állam tulajdonában lévô vállalkozói vagyon értékesítésérôl szóló évi XXXIX. törvény (ún. privatizációs törvény ), valamint a villamos energiáról szóló évi CX. törvény (VET) módosításával többek között döntött arról, hogy megfelelve az Európai Unió 2003/54/EK irányelvében foglaltaknak, és az EU-tagországokban általánosan elterjed gyakorlatnak Magyarországon is az úgynevezett TSO (Transmission System Operator) modell szerint történjen a nagyfeszültségû villamos átviteli hálózat irányítása és üzemeltetése. A modell lényege, hogy az átviteli engedélyesi és a rendszerirányítói engedélyesi tevékenységet egy társaság látja el. (Jelenleg az átviteli engedélyes az MVM Rt., míg a rendszerirányítói engedélyes a MAVIR Rt.). A privatizációs törvény módosítása alapján az átviteli hálózati rendszerirányítót (TSO) az MVM társaságcsoporton belül kell létrehozni. A jogszabály ugyanis rendelkezett arról, hogy a magyar állam a MAVIR Rt.-ben fenntartandó, minimálisan 99%-os tulajdoni részesedését az MVM Rt.-n keresztül gyakorolja. A törvénymódosítás a jelenleg is az MVM tulajdonában lévô Paksi Atomerômû Rt. és Ovit Rt. esetében is rögzítette az ugyanilyen arányú és hasonlóképpen az MVM-en keresztül megvalósuló állami tulajdoni részarányt. A privatizációs törvény ezen módosítása, valamint az idôközben megszületett, vonatkozó kormányhatározat megalapította az integrált, nemzeti villamos társaságcsoportot, és a módosított villamos energia törvény vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe véve meghatározta a TSO létrehozásához kapcsolódó ütemtervet. A VET módosítása rögzíti azokat az irányítási elveket és döntési jogköröket, amelyek biztosítják a leendô átviteli hálózati rendszerirányító számára a más engedélyesi tevékenységektôl való szervezeti és döntéshozatali függetlenségét, továbbra is garantálva az egyenlô elbánás elvét, kizárva annak a lehetôségét, hogy a többségi tulajdonos operatívan beavatkozzon a TSO döntéseibe. Az MVM Rt. rendkívüli közgyûlése fentiek végrehajtásaként döntött a társaság alaptôkéjének a MAVIR Rt. alaptôkéjének megfelelô mértékû, azaz 629,6 M Ft-tal történô, részvényesi apport útján megvalósuló megemelésérôl és ehhez kapcsolódóan az MVM Rt. Alapító Okiratának módosításáról. Az MVM Rt. alaptôkéje így 200 milliárd 316,32 millió Ft. Az alaptôke-emelést megvalósító apport tárgya a MAVIR Rt. részvénycsomagja az 1 db, a gazdasági és közlekedési minisztert jogosító szavazatelsôbbségi részvény kivételével. (A tranzakció közvetlen elôzménye, hogy az Folytatás a 8. oldalon 4 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3

7 GYÔR SZOMBATHELY 400 kv-os ÖSSZEKÖTTETÉS n AZ MVM RT. ÁLTAL 1993-BAN KIDOLGOZOTT HÁLÓZATFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN MÁR SZERE- PELT EGY GYÔR SZOMBATHELY 400 kv-os ÖSSZEKÖTTETÉS TERVE, 2000 ÉS 2005 KÖZÖTTI MEGVA- LÓSÍTÁSSAL. A KÉTÉVENTE AKTUALIZÁLT FEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOLYAMATOSAN ALÁTÁMASZTOTTA EZT AZ IGÉNYT, ÍGY A KÖZELMÚLTBAN KONKRÉT DÖNTÉS SZÜLETETT A VEZETÉK MEGVALÓSÍTÁSÁ- RA, AMELYET A VILLAMOSENERGIA-IPAR MÛKÖDÉSI RENDJÉNEK MEGFELELÔEN A MAGYAR ENERGIA HIVATAL IS ELFOGADOTT, KÖZCÉLÚ BERUHÁZÁSKÉNT ISMERVE EL A TÁVVEZETÉK ÉS AZ ALÁLLOMÁS LÉTESÍTÉSÉT, LEGKÉSÔBB ÉVI BEFEJEZÉSSEL. TARI GÁBOR A Magyar Villamos Mûvek Rt. a magyar villamosenergia-rendszer Átviteli Hálózati Engedélyese és gyakorlatilag a teljes magyar átviteli hálózat tulajdonosa (kivétel a Paks 400/120 kv-os alállomás). Az engedély értelmében így felelôs a tulajdonában lévô átviteli hálózati elemek üzemeltetéséért, karbantartásáért, felújításáért, az ellátásbiztonság szinten tartásáért a hálózati oldalon. Az MVM Rt. felelôsségi körébe tartozik az ellátásbiztonság szinten tartása érdekében szükséges hálózati fejlesztések tervezése és megvalósítása is. Ennek érdekében elkészíti és folyamatosan aktualizálja az átviteli hálózat fejlesztési stratégiáját, amely természetesen valamennyi magyarországi régiót érinti. A 2003-ban üzembe helyezett, kétrendszerû oszloppal készült, egy rendszerrel felszerelt Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os öszszeköttetés, valamint a évben elkészült kétrendszerû Paks Pécs 400 kv-os távvezeték és a Pécs 400/120 kv-os alállomás után az átviteli hálózat következô fontos új projektje a Gyôr Szombathely 400 kv-os összeköttetés megépítése. Szombathely térségének villamosenergia-ellátását hálózati oldalról a korábbi évtizedekben kiépített 120 kv-os hálózat biztosította, amely az ellátásbiztonság megfelelô szinten tartásához hosszú idôn keresztül elégségesnek bizonyult. A fogyasztói igények növekedése azonban mindenképpen igényelte, hogy az ellátási színvonal megtartása, illetve lehetôség szerinti növelése érdekében hálózatfejlesztésre kerüljön sor a térségben. A több változatra kiterjedô vizsgálatsorozat eredményei azt mutatták, hogy hosszútávon is megfelelô megoldást egy célszerûen 400 kv-os hálózati csomópont létrehozása jelent a térségben, amely megfelelô nagyságú átviteli kapacitással biztosítja a régió kapcsolódását a magyar villamosenergia-rendszerbe. A PROJEKT CÉLJA, BERUHÁZÁSI VOLUMENE, HATÁRIDEJE ÁTVITELI HÁLÓZAT 2005 A projekt céljait a következôkben lehet meghatározni: n A nyugat-dunántúli szolgáltatói terület villamosenergia-ellátásának hosszú távú biztosítása, az energiaellátás biztonságának növelése. n A magyar átviteli hálózat biztonságának, megbízhatóságának növelése, a gyôri 400/120 kv-os transzformáció terhelésének csökkentése. n A rendszerszintû hálózati veszteség csökkentése. n Hálózati kapcsolódási pont lehetôségének biztosítása a nyugat-európai régió irányába (jövôbeni nemzetközi összeköttetés Ausztria felé, Szombathely Südburgenland 400 kv). n A szabadkereskedelmi feltételek lehetôségének növelése, a magyar szlovák viszonylatban meglévô szûk hálózati keresztmetszet részbeni feloldásával. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3 5

8 Készültség (%) Alapozás Oszlopszállítás Oszlopszerelés Vezetékhúzás GYÔR SZOMBATHELY 400 kv Az új 400 kv-os összeköttetés létesítésével kapcsolatos feladatokat a Gyôr Szombathely projekt MVM Rt. Igazgatósága által elfogadott Beruházási Programja határozta meg. A dokumentum a projektre mintegy 15 Mrd Ft beruházási volument irányzott elô. Az új összeköttetésnek az ellátásbiztonság növelésében betöltött kiemelt szerepére tekintettel az MVM Rt. úgy döntött, hogy a Magyar Energia Hivatal által meghatározott befejezési határidôt egy évvel elôbbre hozza, így a Beruházási Programban már a december 31-i üzembe helyezést célozza meg. A mintegy 90 km hosszú, kétrendszerû távvezeték ún. FENYÔ típusú oszloppal, duplex felületvédelemmel, mm 2 áramvezetô sodronnyal, védôvezetôje távközlési célú optikai szálakkal (OPGW) készül. A távvezeték alkotóelemeit az MVM Rt. versenytárgyalás útján szerezte be, a kivitelezést leányvállalata, az Országos Villamostávvezeték Rt. (Ovit Rt.) végzi júniusáig az oszlopok alapjai mintegy 50%-ban elkészültek, az oszlopoknak több, mint 30%-a felállításra került, a szigetelôk felszerelése és a vezetékhúzás június hónapban kezdôdött. A vezeték elsô szakaszaként felhasználásra kerül a Gyôr Bécs kétrendszerû 400 kv-os vezeték jelenleg nem használt második rendszere, amely Öttevény térségében ágazik le (a vezeték felhasításával ) Szombathely felé. A megoldás a jövôben lehetôséget nyújt arra (amennyiben az osztrák fél is üzembe helyezi a második rendszert), hogy kialakuljon egy Szombathely Bécs 400 kv-os összeköttetés is. 2. Szombathely 400/120 kv-os alállomás Az alállomás hagyományos szabadtéri kivitelû, ún. másfél megszakítós diszpozíciójú, elsô kiépítésben két távvezetéki mezôt és két transzformátor mezôt tartalmaz (a késôbbi, tervezett Hévíz irányú összeköttetés kialakítására, valamint egy esetleges osztrák irányú bôvítésre a lehetôség biztosított). A két, egyenként 250 MVA egységteljesítményû 400/120 kv-os transzformátor biztosítja a térség 120 kv-os feszültségszintje számára a megfelelô nagyságú és biztonságú teljesítmény átadását. A meddôteljesítmény-gazdálkodást a transzformátorok tercier tekercselésére csatlakozó 75 MVAr-os söntfojtók biztosítják. A kiépítés a évben üzembe helyezett Pécs 400/120 kv-os alállomás mintáját követi. Az alállomáshoz szükséges készülékeket, berendezéseket az MVM Rt. versenytárgyalások útján szerezte be, a kivitelezést az Ovit Rt. végzi júniusáig megvalósult a területkijelölés, a szükséges feltöltések, a durva tereprendezés, és megindultak az építészeti, kivitelezési munkák is. Mind a távvezeték, mind az alállomás kivitelezése a természetvédelmi és régészeti hatóságokkal szoros együttmûködésben folyik. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA A projekt megvalósítása öt, egymással szorosan összefüggô részfeladat összehangolt elvégzését igényli. 1. Gyôr Szombathely 400 kv-os távvezeték 6 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3

9 Bécs Gyôr 2005 folyamán indult, szoros együttmûködésben az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-vel. SF 2. tr. K sín 4. Az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Vépi úti 120 kv-os alállomásának bôvítése 1. tr SF B sín tervezett Hévíz esetleges osztrák irány SZOMBATHELY, 400 kv Litér A 120 kv-os blokkvezeték csatlakozása érdekében az áramszolgáltató 120 kv-os alállomását két mezôvel szükséges bôvíteni. A feladat elvégzésére az MVM Rt. és a tulajdonos E.ON közötti szerzôdés alapján évben kerül sor. A munkát hasonlóan a blokkvezeték építéséhez az MVM Rt. megbízása alapján az Ovit Rt. végzi. Tekintettel arra, hogy az E.ON tulajdonában lévô Szombathely-Ikervár 120 kv-os távvezeték az épülô új 400/120 kv-os alállomás területén halad át, így ezen vezetéket részben új nyomvonalra kell áthelyezni. Ez azt igényli, hogy a 120 kv-os fogadómezôk ésszerû cseréjét is végre kell hajtani a szükséges vezetékrendezések mellett. GYÔR, 400 kv 3. tr. 4. tr kv-os összeköttetés az új 400/120 kv-os alállomás és a meglévô, E.ON ÉDÁSZ tulajdonú (Vépi út) 120/20 kv-os alállomás között Bôs Bécs Szombathely Egy rövid (mintegy 150 m hosszúságú), kétrendszerû 120 kv-os távvezeték szállítja majd a 400 kv-os feszültségszinten a régióba átvitt, majd letranszformált feszültségszintû teljesítményt a térség meghatározó 120 kv-os csomópontjába, a Vépi úti 120/20 kv-os alállomás 120 kv-os gyûjtôsínjére. A blokkvezeték tervezése, építése 5. A Gyôr 400/220/120 kv-os alállomás 400 kv-os bôvítése az új 400 kv-os távvezeték csatlakozása érdekében A Gyôr Szombathely 400 kv-os távvezeték csatlakoztatása érdekében bôvíteni kell a Gyôr alállomás 400 kv-os részét. A rendszerirányítóval történt egyeztetés alapján az a döntés született, hogy a Bôs (Gabčikovo) irányú távvezeték figyelembe véve a jellemzô szállítási viszonyokat a Litérre menô távvezetékkel kerüljön szembe (egy mezôsorba), ezáltal a Bécs irányú vezeték mezôsorába kerül az új, Szombathelyre menô összeköttetés. Az alállomás 400 kv-os bôvítése célszerûen párhuzamosan történik az ottani szekunder rekonstrukció munkáival, amelynek eredményeként a korszerû technika alkalmazása mellett megvalósul a Gyôr kezelôközpont kialakítása is, ahonnan majd a helyi irányítás mellett Szombathely, Litér és Oroszlány távkezelése is történik. A bôvítési munka melyet az Ovit Rt. végez megindult, befejezése A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3 7

10 2006. évben várható. Az egyes részfeladatok végrehajtásában az MVM Rt.-nek jelentôs mérnökirodai segítséget nyújt az ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. ÖSSZEFOGLALÁS Az MVM Rt. kiemelt fontosságot tulajdonít a nyugat-dunántúli térség ellátásbiztonság növelését eredményezô Gyôr Szombathely 400 kv-os összeköttetés megvalósításának. A kor követelményeinek megfelelô készülékek, berendezések és építési technológiák alkalmazásával, az észszerû költségminimum alapkövetelményének szem elôtt tartásával, jóval a MEH határozatban megfogalmazott határidô elôtt, várhatóan a Beruházási Programban elôírt befejezési idôpontot 1-2 hónappal megelôzôen, a jóváhagyott költségkereten belül megvalósítja, és üzembe helyezi azt végétôl tehát korszerû, európai színvonalú átviteli hálózati ellátást kap Szombathely térsége. A hálózat fejlesztése ezzel a fázissal természetesen nem áll meg, az ÁTVITELI HÁLÓZAT 2015 MVM Rt. közeli terveiben szerepel az alállomás ellátásbiztonságának további növelése azáltal, hogy ún. hurokzárási céllal megépíti a Szombathely Hévíz 400 kv-os összeköttetést, másik irányú átviteli hálózati betáplálást biztosítva a térségnek. A fejlesztési tervek között a középtávra kiterjedô idôintervallumban szerepel még egy újabb román (Békéscsaba Nagyvárad), horvát (Pécs Ernestinovo) és szlovák (Sajóivánka Rimaszombat/Gyôr Pod.Biskupice) irányú vezeték kiépítése is. Természetesen az új létesítések mellett kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a szükséges rekonstrukcióknak, célként kitûzve, hogy középtávon a teljes magyar átviteli hálózat színvonala megfeleljen a kor követelményeinek, biztosítva az Átviteli Engedélyben megfogalmazott ellátásbiztonságnak való megfelelést. n SAJTÓKÖZLEMÉNY Folytatás a 4. oldalról MVM Rt. közvetlen irányítási befolyással rendelkezô tulajdonosa, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelô Rt. (ÁPV Rt.) a korábban ismertetett döntések végrehajtásának elôkészítéseként a VET módosítás ütemterve szerint a MAVIR részvények tulajdonosává vált, így megnyílt a lehetôség azok MVM Rt.-be történô apportálására). Az MVM Rt. rendkívüli közgyûlése a fent ismertetett döntésekkel összhangban elfogadta az MVM Rt. és az általa irányított társaságcsoport középtávú üzleti stratégiáját, melynek egyik meghatározó eleme a TSO létrehozása az MVM csoport keretében. A stratégia az MVM csoport jövôjét versenyképes stratégiai holdingként, a hazai villamosenergia-piac meghatározó, integráltan mûködô résztvevôjeként, Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportjaként határozza meg, mely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is. A stratégia az MVM csoport számára meghatározta azokat a fôbb feladatokat, melyeket a társaságcsoport a jövôben be fog tölteni. Az MVM célja, hogy Magyarország domináns villamosenergianagykereskedôjeként számottevô részesedéssel rendelkezzen a közvetlen fogyasztói értékesítés piacán is, piacvezetô pozíciójának megtartásában meghatározó jelentôségûek a hosszú távú villamosenergia-vásárlási és -értékesítési szerzôdések. Termelôként az MVM csoport a Paksi Atomerômû Rt. révén meghatározó szerepet tölt be a magyar piacon, termelôi portfoliója bôvítése során a kereskedelmi szempontok prioritása érvényesül a rendszerszabályozási és az ellátásbiztonsági szempontok mellett. Az MVM csoport harmadik fô szerepköre a TSO, melynek létrehozásában a közgyûlés meghozta a legfontosabb döntéseket. A stratégia a társaságcsoport számára további elemként a régió országainak villamosenergiapiacán való megjelenést is rögzítette, melynek elsôdleges célja az MVM termelôi, kereskedelmi portfoliójának javítása, az MVM piaci pozíciójának erôsítése, a tulajdonosi érték növelése. A stratégia az MVM csoport számára célként tûzi ki azt is, hogy meghatározó piaci pozíciója révén, piaci eszközökkel, a fennálló jogszabályi kereteken belül támogassa az ellátásbiztonsághoz és a hosszú távú nemzeti energiapolitikához kapcsolódó állami feladatok megvalósulását. 8 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3

11 UCTE RESZINKRONIZÁCIÓ n OKTÓBER 10-ÉN HOSSZÚ, NAGY NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁST IGÉNYLÔ ELÔKÉSZÍTÔ MUN- KA EREDMÉNYEKÉNT AZ UCTE 2. SZINKRONZÓNA TAGJAI A BALKÁNI ORSZÁGOK CSATLAKOZ- HATTAK AZ UCTE RENDSZEREGYESÜLÉS KERETÉBEN EGYÜTTMÛKÖDÔ ORSZÁGOK VILLAMOSENER- GIA-RENDSZERÉHEZ. EBBEN KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREPE VOLT A SÁNDORFALVA 400/120 kv-os ALÁLLOMÁSNAK, AMELY 400 kv-os TÁVVEZETÉKI ÖSSZEKÖTTETÉST BIZTOSÍT A ROMÁN RENDSZER- HEZ ARADON, ILLETVE A SZERB RENDSZERHEZ SZABADKÁN KERESZTÜL. A MAGYAR VILLAMOSENER- GIA-RENDSZER EZZEL AZ UCTE PEREM ORSZÁGÁBÓL FONTOS TRANZITÚTTÁ, SÁNDORFALVA ALÁLLOMÁS PEDIG MEGHATÁROZÓ NEMZETKÖZI CSOMÓPONTTÁ VÁLT. VERÉB TAMÁS, ZERÉNYI JÓZSEF ELÔZMÉNYEK Jugoszlávia felbomlásával a korábban a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (UCTE) tartozó balkáni országok (Jugoszlávia, Görögország) hálózatai leváltak az addig egységes nyugati rendszerrôl. Az újjáépítéseket követôen, az energetikai szempontból is legnagyobb károkat szenvedett Mostar és Eszék térségében múlt évben befejezett helyreállításokat követôen ismét realitássá vált a rendszerek összekapcsolása, immár kibôvítve az idôközben szintén csatlakozási szándékát bejelentô, és ennek érdekében számos mûszaki fejlesztést megvalósító román és bolgár energiarendszerrel. Magyarország még a 80-as évek végén jelezte szándékát, hogy a nyugat-európai energiarendszer részeként kíván hosszú távon mûködni. A 90-es évek elején a visegrádi országok magyar kezdeményezésre, CENTREL néven létrejött sikeres együttmûködése a 90-es évek közepére lehetôvé tette ezen országok együttes csatlakozását. A magyar rendszer a CENTREL-rendszer részeként a nyugati, megmaradó UCTErendszerhez csatlakozott. Ezzel párhuzamosan megkezdôdött az elôkészítés az UCTE újraegyesítéséhez, amely azonban közel 10 évet vett igénybe, alapvetôen a politikai nézetkülönbségekbôl fakadó összefogás hiánya miatt. A helyzet napjainkra enyhült, és realizálódott a háborús sérüléseket szenvedett berendezések helyreállítása is. 1. ÁBRA AZ UCTE 1. ÉS 2. SZINKRONZÓNÁJA AZ EGYESÍTÉS ELÔTT A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3 9

12 A KÉT UCTE SZINKRON- ZÓNA KIALAKULÁSA A balkáni háború idején az egykori Jugoszlávia villamosenergia-rendszere több részre szakadt. A Balkánon korábban üzemelô 400, 220 és 110 kv-os távvezetéki kapcsolatok Horvátország és Szerbia-Montenegro, valamint Bosznia-Hercegovina és Szerbia között megszakadtak. Az UCTE-nek tagja volt a görög és a jugoszláv energiarendszer is, ezért a jugoszláv utódállamok energiarendszerei is automatikusan tagjai maradtak az UCTE-nek. Az UCTE európai rendszerével azonban csak Szlovénia, Horvátország, késôbb Bosznia-Hercegovina járt párhuzamosan. Szerbia- Montenegro, Macedónia, Görögország és az idôközben csatlakozó Románia és Bulgária egy ún. 2. szinkronzónát alkottak. A politikai helyzet normalizálódásával, valamint a térségben a háború alatt megsérült alállomások és távvezetékek helyreállításával megszületett a lehetôsége, hogy az említett délkelet-európai távvezetéki összeköttetések üzemszerûen ismét bekapcsolt állapotba kerüljenek és ezáltal megtörténhessen a 2. zóna párhuzamos kapcsolása az 1. szinkronzónához, amelyben a magyar energiarendszer is üzemel. 2. ÁBRA A RESZINKRONIZÁCIÓBAN ÉRINTETT TÁVVEZETÉKEK A RESZINKRONIZÁCIÓ ELÔKÉSZÍTÉSE A jugoszláv utódállamok és a görög energiarendszer számára az összekapcsolás reszinkronizálást, míg az UCTE 2. szinkronzónájához csatlakozó román és bolgár energiarendszer számára elsô párhuzamos kapcsolást jelentett. A reszinkronizációban kulcsszerepet betöltô Sándorfalva 400/120 kv-os alállomáson a Szabadka irányú 400 kv-os távvezeték 1988-tól üzemel, azonban a reszinkronizációig csak szigetüzem volt lehetséges. A Szeged Arad 220 kv-os távvezeték román kezdeményezésre elôbb a Sándorfalva Marosnémeti 400 kv-os távvezeték, majd Arad alállomás 400 kv-os bôvítését követôen 2000-tôl Sándorfalva Arad 400 kv-os távvezetékként üzemel, de a magyar 3. ÁBRA A SZÖGELTÉRÉS MÉRÉSÉNEK ELVE OSZCILLOSZKÓPPAL 4. ÁBRA FÁZISELTÉRÉS A MAGYAR ÉS A HORVÁT VILLAMOSENERGIA-RENDSZER KÖZÖTT 10 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3

13 5. ÁBRA A RESZINKRONIZÁCIÓ ELÔTTI FÁZISAZONOSSÁG-MÉRÉS talmazó védôvezetôre (OPGW) cserélte, a Sándorfalva Arad 400 kv-os távvezeték pedig már így épült. Ezen összeköttetések felhasználásával a szükséges távközlési infrastruktúra 2004 szeptemberére kiépült. A reszinkronizáció elôkészítésére az UCTE Irányító Bizottsága (Steering Committee) március 12-én hozta létre a reszinkronizációval foglalkozó végrehajtó bizottságot (ET- Executive Team for North-South Resynchronization), amelyben minden érdekelt átviteli villamos társaság, illetve rendszerirányító képviselôje részt vett (összesen 11 országból; a MAVIR Rt.-t Oroszki Lajos vezérigazgató-helyettes képviselte). Ez a mûszaki grémium határozta meg a mûszaki feltételeket és a feladatokat az elôzetesen elvégzett terhelés eloszlási és stabilitásszámítások alapján. Az ET összesen tíz ülést tartott és szeptember én Zágrábban véglegesítette a reszinkronizácó öszszesen 12 db 400, 220, és 110 kv-os távvezetéket (2. ábra) érintô programját. A román és a bolgár energiarendszer csatlakozásához szükséges feltételeket a Technical Commitee határozta meg. FÁZISAZONOSSÁGI PROBLÉMA A HORVÁT ÉS A VELE SZOMSZÉDOS ENERGIARENDSZEREK KÖZÖTT 6. ÁBRA AZ ÚGYNEVEZETT BALKÁNI KOLBÁSZ : HOGYAN LEHET ELKÉPZELNI A 120 FOKOS CIKLIKUS ELCSAVARODÁST? A szomszédos villamosenergiarendszerek együttmûködéséhez szükségessé vált nagy kapacitású távközlési összeköttetések kiépítése a nemzeti teherelosztók (rendszerirányítók) között ben a Sándorfalva Szabadka 400 kv-os távvezetéken a védôvezetôt az MVM Rt. és a Szerb Villamos Mûvek (EPS) optikai kábelt tarenergiarendszer CENTREL autonóm üzemétôl (1993) a reszinkronizációig csak szigetüzemben ban történt meg a Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os távvezeték üzembe helyezése, amely a délkeleti 400 kv-os hurok zárásával jelentôsen növelte a térség ellátásbiztonságát, valamint a tervezett összekapcsolás biztonságát ben az akkor még szigetüzemû Söjtör Nedeljanec 120 kv-os távvezetéken fellépett zárlat kapcsán merült fel elôször, hogy a horvát és a magyar oldal között a fázisazonossággal probléma van. Novemberben a MAVIR Rt. OVRAM a DÉDÁSZ Rt. és a horvát áramszolgáltató szakembereivel közösen ellenôrzô mérést végzett, amelynek eredményeként kiderült, hogy az azonos fázisú feszültségek között 108º eltérés van. A Siklós Valpovo/Donji Mihojlac 120 kv-os távvezetéken nem sokkal késôbb elvégzett ellenôrzô mérés szintén jelentôs (135º) szögeltérést mutatott. Felvetôdött a ciklikus fáziscsere lehetôsége, amit akkor több neves magyar szakember hitetlenkedéssel fogadott. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3 11

14 7. ÁBRA A HORVÁT TEHERELOSZTÓ UCTE RESZINKRONIZÁCIÓRA LÉTREHOZOTT HONLAPJA 8. ÁBRA A MAVIR RT. AKTUÁLIS VER ADATOKAT TARTALMAZÓ HONLAPJA (INVERZ KÉP) A Hévíz Tumbri (Horvátország) 400 kv-os távvezeték üzembe helyezését megelôzôen 1998-ban és 1999-ben a MAVIR Rt. OVRAM a PROLAN Rt., a horvát (HEP), valamint a szlovén (ELES) társaságok szakértôinek bevonásával nemzetközi méréseket végzett a kérdés tisztázására. A PROLAN Rt. által kifejlesztett ProStandard SCU típusjelû készülék alkalmas volt GPS jellel szinkronizált mérések végzésére abból a célból, hogy nagy pontossággal megállapíthassuk a különbözô földrajzi helyen lévô alállomásokban az azonos fázisfeszültségek közötti szögeltérést. A mérés elve a következô: a GPS jel felfutó éléhez digitális tárolós oszcilloszkóp képernyôjén hozzámérve a vizsgált fázisfeszültség hullám elsô negatívból pozitívba menô null-átmenetét, megkaptuk a kérdéses szögeltérést. (3. ábra) A mérési eredmények egyértelmûen igazolták a ciklikus fáziscsere tényét a horvát és a szlovén, illetve a horvát és a magyar villamosenergiarendszerek között. (4. ábra) A reszinkronizáció elôtt a magyar fél (MAVIR Rt.) kezdeményezésére ismételt ellenôrzô mérésekre került sor szeptember 9-én, amelyek során vizsgálták, hogy a tervezett távvezeték-bekapcsolások során kialakuló hálózatrészek között várható-e szögeltérés. Az elvégzett elsô méréssorozat öszszesített eredményét mutatja az 1. táblázat, amelybôl egyértelmûen látszik, hogy a horvát rendszer ciklikus fáziscseréje továbbra is fennáll. 12 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3

15 1. TÁBLÁZAT UCT SCG HU HU Dw Mlad. Ernest. Sfalva. Paks Hevíz Toponar 1 11,52 0,R,L1 329,4 R,l1,0 201,6 R,L1,0 205,2-127,8 2 12,02 4,S,L2 117,0 S,L2,4 347,4 S,L2,4 352,8-129,6 3 12,10 8,T,L3 268,2 T,L3,8 138,6 T,L3,8 144,0-129,6 4 12,18 8,T,L3 41,4 R,L1,0 32,4 R,L1,0 37,8-9,0 (Megjegyzés: szögeltérés az azonos fázisú magyar feszültségtôl) 2. TÁBLÁZAT UCT SCG HU Dw Mladost busbar S.falva Subotica S.falva Arad 5 13,45 0,R,L1 262,8 R,L1,0 268,2 5,4 6 13,53 0,R,L1 48,6 R,L1,0 50,4 1,8 7 13,57 4,S,L2 59,4 S,L2,0 66,6 7,2 8 14,00 8,T,L3 212,4 T,L3,8 217,8 5,4 (Megjegyzés: szögeltérés az azonos fázisú magyar feszültségtôl) A második méréssorozat a szerb román rendszer fázisazonosságát vizsgálta a magyarhoz képest. Ennek eredményeit mutatja a 2. táblázat. Az eredmények igazolták, hogy a szerb román hálózat fázisazonossága rendben van. A fentiekben bemutatott és okát tekintve a történelmi múltba veszô ténylegesen fennálló ciklikus fáziscsere a horvát és a környezô energiarendszerek között megakadályozta volna a reszinkronizáció eredményes megvalósítását. Ezért a HEP tervet dolgozott ki egy rövid idejû szigetüzemi leválásra az UCTE-rôl és a horvát határt keresztezô összes távvezetéken elvégzendô ciklikus fáziscserére, amelyet szeptember között magyar és szlovén együttmûködéssel sikeresen végrehajtott. Ezzel minden akadály elhárult a reszinkronizáció végrehajtása elôl. 9. ÁBRA 9.34 ÓRA, SÁNDORFALVA ARAD 400 kv-os TÁVVEZETÉK BEKAPCSOLÁSA ARADON (TERHELÉS ALÁ VÉTEL, ÉS AZ AZT KÖVETÔ TELJESÍTMÉNYLENGÉSEK) A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3 13

16 10. ÁBRA 9.34 ÓRA SÁNDORFALVA ARAD 400 kv-os TÁVVEZETÉK BEKAPCSOLÁSA ARADON (HELYSZÍNI MÉRÉSI FELVÉTEL) 11. ÁBRA RESZINKRONIZÁCIÓ 9.41 ÓRA, SÁNDORFALVA SZABADKA 400 kv-os TÁVVEZETÉK BEKAPCSOLÁSA 14 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3

17 12. ÁBRA 9.41 ÓRA SÁNDORFALVA SZABADKA 400 kv-os TÁVVEZETÉK BEKAPCSOLÁSA SÁNDORFALVÁN (SZABADKA TÁVVEZETÉK-MENNYISÉGEI) (HELYSZÍNI MÉRÉSI FELVÉTEL) A RESZINKRONIZÁCIÓ TÉNYLEGES MEGVALÓSÍTÁSA A reszinkronizációra október 10-én, vasárnap került sor, amikor az elôre meghatározott program szerint 9.34 órakor Arad alállomáson automatikus szinkronizmus ellenôrzéssel bekapcsolták a Sándorfalva Arad 400 kv-os távvezetéket. Az összekapcsolás elôtt megfelelô szabályozással gondoskodni kellett arról, hogy a 2. szinkronzóna frekvenciája mhz értékkel magasabb legyen, mint az 1. szinkronzóna frekvenciája (ezt a román energiarendszer végezte). Az elsô összekötô távvezeték sikeres bekapcsolását követôen: n 9.41 órakor bekapcsolták a Sándorfalva Szabadka, n 9.58 órakor a Podgorica (Montenegro) Tebinje (Bosznia-Hercegovina), n órakor a Munkács (Ukrajna) Rosiori (Románia) és n órakor a Mladost (Szerbia) Ernestinovo (Horvátország) 400 kv-os távvezetéket, n óráig bekapcsolták a többi 220 és 110 kv-os összekötô távvezetéket. Ezzel megtörtént a teljes reszinkronizáció, minden összekötô távvezeték üzembe került. A reszinkronizáció folyamatát, a teljesítményáramlások változását figyelemmel lehetett kísérni a horvát teherelosztó által erre az alkalomra létrehozott internetes honlapon, illetve a MAVIR Rt. aktuális VER adatokat mutató honlapján. A reszinkronizáció fontosabb lépéseit a MAVIR Rt. folyamatirányító rendszerében rögzített ábrákon és a MAVIR Rt. OVRAM által készített helyszíni mérések felvételein mutatjuk be. Az áramok és a feszültségek alakulását Sándorfalva alállomáson készített mérési felvételek ( ábra) szemléltetik. A reszinkronizációs programot a horvát HEP vállalatnál kialakított irányító helyrôl két fôkoordinátor, Toljan Ivica (HEP-Horvátország) és Jevšenak Milan (ELES-Szlovénia) irányította. Munkájukat minden érintett rendszerirányítónál egy-egy koordinátor segítette (a MAVIR Rt.-nél Zerényi József OVRAM osztályvezetô). Az európai együttmûködô villamosenergia-rendszer kibôvülése Bosznia-Hercegovina, Szerbia-Montenegro, Macedónia, Albánia, Görögország, Bulgária és Románia energiarendszereivel lehetôvé teszi, hogy a magyar villamosenergia-import november 1-jétôl minimum 200 MWtal nagyobb legyen, és egyúttal a villamosenergia-ellátás stabilitása, megbízhatósága növekedjen, ugyanakkor Magyarország földrajzi helyzetébôl adódóan a magyar átviteli hálózat szerepe nemzetközi vonatkozásban is jelentôsen növekszik. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3 15

18 AZ OVIT RT. RÉSZVÉTELE A MAGYAR VILLAMOS ENERGETIKA NAGYPROJEKTJEINEK LÉTESÍTÉSÉBEN n AZ ORSZÁGOS VILLAMOSTÁVVEZETÉK RT. A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER, ELSÔSOR- BAN A NAGYFESZÜLTSÉGÛ ÁTVITELI HÁLÓZAT LÉTESÍTÉSÉNEK, MÛKÖDÉSÉNEK (ÜZEMELTETÉSÉNEK, KARBANTARTÁSÁNAK ÉS ÜZEMZAVAR-ELHÁRÍTÁSÁNAK) TOVÁBBRA IS MAGAS SZÍNVONALÚ ÉS FOLYAMATOSAN FEJLÔDÔ RÉSZESE. SOMOGYI ISTVÁN Az Ovit hagyományosan meghatározó ma úgy lehetne mondani: piacvezetô szerepe a magyarországi kooperációs (alap-, ill. átviteli) hálózat létesítésében és mûködtetésében közismert. A vállalat alapításakor kormányzati szinten meghatározott speciális feladatait (1949-tôl a nagyfeszültségû távvezetékek építése, 1951 óta ezen kívül az alaphálózati alállomások üzemeltetése is) több mint fél évszázada nemzetközileg elismert mûszaki színvonalon látja el. A klasszikusnak mondható szakmai tradíciókkal rendelkezô Ovit a XX. század utolsó két évtizedében a villamosenergia-rendszer jellegzetesen szakaszos növekedése miatt idônként óhatatlanul túlfejlesztett kapacitásainak birtokában vállalkozói magatartást és módszereket alakított ki, jó néhány esztendôvel megelôzve a hazai gazdasági rendszer politikai alapokon történt átalakítását, a magyarországi piacgazdaság kiépülését. A XXI. század éveiben már nem is újszerû, hanem természetes eleme az Ovit mûszaki és gazdasági tevékenységének a piaci magatartás, azaz eredeti (alaphálózati) feladatainak ellátása mellett egyéb, meglehetôsen széleskörû szakmai és vállalkozási területek meghódítása. Az Ovit az MVM Rt. hosszú távú átviteli hálózat fejlesztési tervei alapján az MVM Rt. beruházásában megvalósuló projektek mellett közbeszerzési eljárások és egyéb tenderek mindenkor esélyes pályázójaként rendszeresen végez projekt megvalósítási munkákat az áramszolgáltató- és erômû-részvénytársaságok, valamint egyéb ipari nagyfogyasztók megrendelésére. Mi tette minderre alkalmassá az Ovit-ot? több mint fél évszázados tevékenységének egész története. Hiszen az eredeti hivatás: a villamosenergia-alaphálózat létrehozása, üzemeltetése, karbantartása és folyamatos, dinamikus fejlesztése mindenkor szinte rákényszerítette képességeinek karbantartására, szakemberei képzettségének és eszközállományának a legkorszerûbb nívón tartására. Emellett a mindenkori feladatok mûszaki változatossága miatt a vállalat vezetôiben és dolgozóiban korán, már a tervutasításos korszakban szükségképpen kialakult a munkák különbözôségéhez való rugalmas és gyors alkalmazkodás képessége. Az Ovit gyakorlatilag az egyedüli magyarországi cég, amely a geodéziai elôkészületektôl a legkorszerûbb villamos berendezések üzembe helyezéséig az építés, villamosmû-létesítés és hálózatfejlesztés minden lépcsôjére biztos lábbal lép amiben 16 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3

19 persze igen jelentôs szerepe van a vállalat hálózatismeretének, sok évtizedes üzemeltetési tapasztalatainak is. Az Ovit messzemenôen képes alkalmazkodni a különbözô megrendelôi igényekhez (építészet, villamos technológiák stb.), a tervezéstôl a hálózati létesítmények komplett, kulcsrakész kivitelezéséig. Az elôzôekkel egyenértékûnek tekintjük, noha bizonyos szempontból talán még fontosabb is, azt a különleges, szinte egyedülálló kisegítô és szolgáltató bázist, amelyet az Ovit az évtizedek folyamán alaphálózati fô feladatainak ellátása érdekében saját kapacitásaiban kiépített. Az európai hírû és a hazai villamosenergiaiparban rendszeresen igénybe vett különleges Ovit Nehézszállító Üzem közismert. Hasonlóképpen azok a szakszolgálatok, diagnosztikai tevékenységek, amelyek a hálózat mûködtetésében nélkülözhetetlenek: a szigetelôolajok vizsgálata, a termovíziós diagnosztika és a transzformátorok szigetelési állapotának ellenôrzése. A legutóbbi évtizedben igen látványosan fejlôdött ha nem is teljesen új tevékenységként az Ovit saját acélszerkezeti és villamos (segédüzemi) berendezési gyártókapacitása. Cégünk vállalkozási pozíciójának további, határozott megerôsödése tapasztalható, amióta az Ovit a magyar átviteli hálózat létesítésében már nem csupán hagyományos tervezôi és kivitelezôi tevékenysége által piacvezetô, hanem az eddig is széles körû képességeit jelentôsen kibôvítette új, modernizált kapacitásaival, amelyekkel akár külön-külön is esélyessé vált az MVM Rt. és egyéb hálózati cégek (áramszolgáltatók és erômûvek) beszállítói pályázatainak megnyerésére, korszerû és versenyképes termékeinek saját szerelésben történô értékesítésére. Tovább erôsíti az Ovit hatékony és rugalmas, meglehetôsen sokoldalú vállalkozóképességét az a sajátos, mátrix-elvû szervezet, amely a Létesítési Igazgatóság mûködésében és szakmai tevékenységében, annak speciális, összetett tartalma miatt kialakult és már évek óta jól bevált. A villamosenergia-ipari (átviteli- és elosztó hálózati) projektek egyik alapvetô jellegzetessége, hogy a szabad ég alatt végzett munkák jelentôs mértékben idôjárás-függôek. Ezzel a megrendelôi kör általában nem számol, az Ovit azonban nagy szakemberállományával, rutinjával, az évtizedek alatt kialakított szervezési megoldásokkal mindenkor képes az idônként óhatatlanul bekövetkezô munkacsúcsok biztonságos kezelésére is. Az MVM Közleményei rendszeresen tudósít az átviteli hálózati nagyprojektekrôl, így például a évi 1 2. számban a Paks Pécs 400 kv-os összeköttetés megvalósulásáról. A jelen szám hasonló tárgyú tudósítása a Gyôr Szombathely 400 kv-os összeköttetés létesítésérôl szól. Ezért e nagyprojektek mûszaki tartalmát, kivitelezésük menetét itt nem részletezzük. Mindkét átviteli hálózati nagyprojekt nagy részarányú, igen sokoldalú Ovit részvétel mellett valósult, illetve valósul meg, amelynek komplexitása szignifikánsan mutatkozik meg a Paks Pécs 400 kv-os összeköttetésnél, ahol az Ovit Rt. fôbb munkái címszavakban felsorolva is meggyôzôek lehetnek: n a Paks Pécs 82,1 km nyomvonal hosszúságú, kétrendszerû 400 kvos távvezeték oszlopainak gyártása és szállítása; n a távvezeték kivitelezése (építéseszerelése); n a Pécs 400/120 kv-os új alállomás kivitelezése; n a Pannon Hôerômû Rt. 120 kv-os alállomás és az új Pécs 400/ 120 kv-os alállomás közötti, kétrendszerû 120 kv-os távvezeték kivitelezése; n a Pannon Hôerômû 120 kv-os alállomásának bôvítése; n a Paksi Atomerômû megbízása alapján az atomerômû 400 kv-os alállomásának bôvítése az új A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3 17

20 400 kv-os távvezeték csatlakozása érdekében. A másik jelenleg is futó átviteli hálózati nagyprojekt, a Gyôr Szombathely 400 kv-os összeköttetés létesítésében hasonlóképpen meghatározó az Ovit Rt. kivitelezôi részesedése. Társaságunk n építi és szereli a 89,9 km-es, kétrendszerû, optikai vezetôs Gyôr Szombathely 400 kv-os távvezetéket, n gyártja és szállítja a távvezetékoszlopok duplex felületvédelemmel ellátott 2550 tonnányi acélszerkezeteit, n létesíti a Szombathely 400/ 120 kv-os alállomást az építészeti munkáktól az alállomási tartószerkezetek és gyûjtôsínek kialakításán, a nagyfeszültségû készülékek villamos technológiai szerelésén, a szekunder (védelmi, irányítástechnikai és segédüzemi) berendezések gyártásán illetve szerelésén át egészen az alállomás teljes üzembe helyezéséig. Az átviteli hálózat bôvítése mellett igen jelentôs, és az alállomások átlagéletkora miatt egyre inkább halaszthatatlanná váló feladat a meglévô hálózat rekonstrukciója, élettartamának meghosszabbítása, egyidejû korszerûsítése. Az alállomási rekonstrukciókban az Ovit Rt. szinte kizárólagos tervezôi és kivitelezôi pozíciókat szerzett, ami két alapvetô tényezônek köszönhetô: a hálózat alapos ismerete, és az Ovit mûszaki fejlesztôi képességei. Az elsô alállomási rekonstrukcióra (többek között az elöregedett vasbeton portálok acélszerkezetre történô cseréjére) 1996-ban, a DÉMÁSZ Rt. Városföldi alállomásán került sor, amelyet azután számos további jelentôs alállomási felújítás követett az átviteli hálózati és áramszolgáltatói alállomásokon egyaránt. Az MVM Rt. tulajdonában lévô Dunamenti 220 kv-os alállomás ben megkezdett átépítése messze felülmúlja az eddig elvégzett rekonstrukciókat, mind a munka volumene, mind bonyolultsága szempontjából. A projekt érdekessége, hogy a rekonstrukciót 1999-ben az Ovit javasolta, majd a Dunamenti Hôerômûvet üzemeltetô belga cég (TRACTRA- BEL) ennek alapján kiírt pályázatát meg is nyerte, a készülékek beszerzésével együtt. Az alállomást átvevô MVM Rt. a rekonstrukciós szerzôdéseket érvényben tartotta, így a rekonstrukció már az MVM Rt. beruházásában kezdôdött meg. A projekt három fô részbôl áll: primer és szekunder rekonstrukció, valamint építészeti felújítás. Ezek magukba foglalják a tartószerkezetek, a készülékek, a védelmi és irányítástechnikai rendszer, valamint a teljes szekunder kábelezés és a segédüzemi elosztók cseréjét mindezt a folyamatosan üzemelô alállomáson! Mivel a Dunamenti alállomás (Százhalombatta) földrajzilag és elektrotechnikailag is közel van a Martonvásár 400 kv-os átviteli hálózati alállomáshoz, a mértékadó zárlati áramok nagysága miatt szinte mindent át kell építeni. Az alállomás 11 mezôbôl áll (0-tól 10-ig számozva), a munkát a 10. sz. mezôben kezdtük el. Le kell bontani a mezôk teljes sodronyozását, a szigetelôket, a feleslegessé váló készülékek tartószerkezeteit és azok alapjait, ki kell cserélni az 18 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/3

ÁTVITELI HÁLÓZATI PROJEKTEK

ÁTVITELI HÁLÓZATI PROJEKTEK ÁTVITELI HÁLÓZATI PROJEKTEK 2004 P A K S - P É C S 400 kv-os összeköttetés A Magyar Villamos Mûvek Rt., mint a magyar villamosenergia-rendszer Átviteli Hálózati Engedélyese 2004. november 17-én üzembe

Részletesebben

Szolgáltatások erőművek, kiserőművek részére. GA Magyarország Kft.

Szolgáltatások erőművek, kiserőművek részére. GA Magyarország Kft. Szolgáltatások erőművek, kiserőművek részére GA Magyarország Kft. GA Magyarország Kft. Piaci Portfolió Energiatermelés Energiaelosztás és telekommunikáció Energiafelhasználás Fosszilis energiatermelés

Részletesebben

Az alaphálózati stratégia megvalósítása

Az alaphálózati stratégia megvalósítása Az alaphálózati stratégia megvalósítása Tari Gábor 2012. október 4. Az átviteli hálózat fejlıdése 19. század vége Villamosenergia szolgáltatás kezdete 20. század első fele Feszültségszint növekedése (60-ról

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját

Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját 0 Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját Az MVM Rt. Igazgatósága 60/2005. (VII.13.) számú határozatával, illetve a társaság rendkívüli Közgyűlése 39/2005.

Részletesebben

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt. MESZ XXI. Országos Konferenciája Hódmezővásárhely, 2014.10.14. Tartalom A NES címszavai a villamos energiára,

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Fenntarthatósági Jelentés

Fenntarthatósági Jelentés 2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004 Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai

A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai Tisztelt Olvasó! A magyar átviteli hálózat 2011-ben a nemzetközi összeköttetésekkel Gönyű Bicske Dél A magyar villamosenergia-rendszer hálózatának fejlesztése

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1113/03 ÜGYINTÉZŐ: Petróczy Lajos TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7707 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; petroczyl@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

A kecskeméti. autógyár nagyfeszültségű villamosenergia ellátása

A kecskeméti. autógyár nagyfeszültségű villamosenergia ellátása Infoplan Kft. Továbbképzési program A kecskeméti autógyár nagyfeszültségű villamosenergia ellátása Kecskemét Autógyár 132/22 kv állomás Mercedes-Benz gyár Kecskeméten 2008 nyár: bejelentés a gyár építéséről

Részletesebben

A Hálózat Üzemeltetési Központ működése. Előadó: Somogyi István. irányítási osztályvezető

A Hálózat Üzemeltetési Központ működése. Előadó: Somogyi István. irányítási osztályvezető HÜK A Hálózat Üzemeltetési Központ működése Előadó: Somogyi István MAVIR Üzemeltetés irányítási osztályvezető MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

C É G I S M E R T E T

C É G I S M E R T E T ELTI Energetikai Létesítményeket Tervez Iroda Kft. Telephely, levélcím: 1111 Budapest, Lágymányosi u. 28. /: (36-1) 279-1674, 279-1675 : elti.kft@chello.hu C É G I S M E R T E T Tisztelt leend Partnerünk!

Részletesebben

Az átviteli hálózat távkezelése

Az átviteli hálózat távkezelése Az átviteli hálózat távkezelése MEE 20 éves a hazai alállomási számítógépes kezelés 2009.11.18. Bencsik Tibor MAVIR ZRt. üzemviteli igazgató 2 Távvezetékek nyomvonalhossza: 3.600 km Alállomások száma:

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

1. Az MVM GTER Zrt. az MVM Csoport tagja

1. Az MVM GTER Zrt. az MVM Csoport tagja Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. i tagjai, továbbá a vezető besorolású, valamint

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály A liberalizált villamosenergia-piac működése Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály 1 A villamosenergia-piac liberalizációja A belső villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014

KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014 KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2014-4.10.0/N Fotovoltaikus rendszerek kialakítása című konstrukcióhoz. Alapvető cél Az Európai

Részletesebben

AZ MVM RT. ÁTVITELI HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ MVM RT. ÁTVITELI HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ MVM RT. ÁTVITELI HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA n AZ MVM RT. IGAZGATÓSÁGA ÁLTAL 1993-BAN ELFOGADOTT, ILLETVE AZ ADAPTÍV TERVEZÉS KÖ- VETELMÉNYEINEK MEGFELELÔEN TÖBBSZÖR PONTOSÍTOTT ALAPHÁLÓZATI

Részletesebben

Szolgáltatások Iparvállalatok részére. GA Magyarország Kft.

Szolgáltatások Iparvállalatok részére. GA Magyarország Kft. Szolgáltatások Iparvállalatok részére GA Magyarország Kft. GA Magyarország Kft. Piaci Portfolió Energiatermelés Energiaelosztás és telekommunikáció Energiafelhasználás Fosszilis energiatermelés Megújuló

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

A SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS

A SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS A SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS n A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. MINT A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER ÁTVITELI HÁLÓ- ZATI ENGEDÉLYESE 2003. NOVEMBER 25-ÉN ÖSSZEKAPCSOLTA DÉLKELET-MAGYARORSZÁG

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona Mintacím szerkesztése Villamos energiapiaci liberalizációs tapasztalatok önkormányzati szemmel avagy az önkormányzatok nagy kihívása: szabadpiac vagy egyetemes szolgáltatás 09. Május 25 Budapest Készítette:

Részletesebben

Tulajdonosi modellek a villamos energia átviteli rendszerirányításban

Tulajdonosi modellek a villamos energia átviteli rendszerirányításban Tulajdonosi modellek a villamos energia átviteli rendszerirányításban Vitaindító előadás Felsmann Balázs ETE Energiastratégiai és Szabályozási Szakosztály Budapest 2008. november 26. Tartalomjegyzék I.

Részletesebben

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Vinkovits András BERT üzleti vezigh. MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009. szeptember 9. Tartalom Iparág a piacnyitásnak nevezett változási folyam

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A hazai földgázszállítási infrastruktúra regionális szemszögből ma és holnap

A hazai földgázszállítási infrastruktúra regionális szemszögből ma és holnap A hazai földgázszállítási infrastruktúra regionális szemszögből ma és holnap Gellényi Zoltán Rendszerirányítás és Kapacitáskereskedelem igazgató 2015. április 15. Emelkedő pályán hetvenöt év tapasztalatával

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Az MVM OVIT Zrt. működési területe az egész országra kiterjed, Magyarország számos térségében vannak telephelyei.

Az MVM OVIT Zrt. működési területe az egész országra kiterjed, Magyarország számos térségében vannak telephelyei. Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Bakos Béla Okos hálózat projektvezető MAVIR 2013. szeptember 10. Nemzeti Energiastratégia és az okos hálózat A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az okos hálózatoktól

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Végrehajtó elem. - Transzformátor mint legfontosabb elem nem üzemképes - Távvezetékeken nem szállítható villamos energia - Hurok nem alakítható ki

Végrehajtó elem. - Transzformátor mint legfontosabb elem nem üzemképes - Távvezetékeken nem szállítható villamos energia - Hurok nem alakítható ki Nagyfeszültségű (120 kv-os) SF6 gáz szigetelésű megszakítók üzemeltetési tapasztalatai /néhány gondolat az SF6 gáz szigetelésű megszakítókkal kapcsolatban/ Kovács János Megszakító mint fontos hálózati

Részletesebben

Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani

Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani SAJTÓKÖZLEMÉNY Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani Budapest, 2013. április 17. Egy hétfői bejelentés értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft.

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft. Szolgáltatások önkormányzatok részére GA Magyarország Kft. GA Magyarország Kft. Piaci Portfolió Energiatermelés Energiaelosztás és telekommunikáció Energiafelhasználás Fosszilis energiatermelés Megújuló

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

GDF SUEZ. Cége velünk csak megtakaríthat!

GDF SUEZ. Cége velünk csak megtakaríthat! GDF SUEZ Cége velünk csak megtakaríthat! Cége velünk csak megtakaríthat! Időt Pénzt ENERGIÁT Amit biztosan elvárhat tőlünk: földgázt, szakértelmet, egyszerű ügyintézést személyes kapcsolattartó segítségével,

Részletesebben

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 2012. június 1. Név: Neptun kód: Vizsga feladatok Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 1. Tevékenység szerint csoportosítsa a villamosenergia-piac szereplőit! Ahol tud, adjon példát, valamint

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján közzétett adatok:

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján közzétett adatok: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján közzétett adatok: 1.) Alvállalkozói szerződések: Szerződés tárgya Szerződés-kötés éve MÁV berendezés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán

Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán 2 Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán Decsi Gábor üzemirányítási üzemvezető MAVIR ZRt. 2015. szeptember 17. 3 Visszatekintés: 2000-2009 SIEMENS Diszpécseri Tréning Szimulátor

Részletesebben

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az

Részletesebben

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-2189/1/2005 ÜGYINTÉZŐ: Horváth Károly TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése Siófok, 2010. szeptember 17. GA Magyarország Kft., Papp László Tartalom 1. Bevezetés 2. Terjedelem 3. Megoldandó

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

BRZÓZKA ÁGNES 1. A magyar villamosenergia-piac és a liberalizációs folyamat anomáliái

BRZÓZKA ÁGNES 1. A magyar villamosenergia-piac és a liberalizációs folyamat anomáliái BRZÓZKA ÁGNES 1 A magyar villamosenergia-piac és a liberalizációs folyamat anomáliái Az utóbbi években egyre többet hallunk a villamos energia liberalizációjáról. Mit is jelent ez? Az Európai Unió még

Részletesebben

Karbantartási és diagnosztikai adatmenedzselő rendszer (KarMen)

Karbantartási és diagnosztikai adatmenedzselő rendszer (KarMen) Karbantartási és diagnosztikai adatmenedzselő rendszer (KarMen) Görgey Péter, Németh Bálint Siófok, 2009. október 15. I. Peremfeltételek (1) Zöldmezős beruházások, felújítások beszűkülése, válság OVIT

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre)

MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre) MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre) Tokai Magdolna, SVH feladatokért felelős / Üzletfejlesztési osztályvezető, MVM Zrt. OKK Konferencia

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

1. Az MVM Zrt. állami szerepvállalásának ismertetése

1. Az MVM Zrt. állami szerepvállalásának ismertetése Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Magyar Villamos Művek Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

KOMPLEX SZEKUNDER MÉRNÖKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG

KOMPLEX SZEKUNDER MÉRNÖKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KOMPLEX SZEKUNDER MÉRNÖKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG BEVEZETŐ A magyarországi nagyfeszültségű átviteli hálózat létrehozásával, üzemeltetésével, karbantartásával és fejlesztésével alapításától kezdve szorosan

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével III. BMF energetikai konferencia 2008. november 25. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása

A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása 2014. október 28. Balog Róbert Kapcsolati és üzletfejlesztési igazgató, FŐTÁV Zrt. 2010-2013 2 Távfelügyelet Műszaki tartalom:

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

500 kwp magyarországi napelemes erőmű beruházás bemutatása beruházói szemmel

500 kwp magyarországi napelemes erőmű beruházás bemutatása beruházói szemmel 500 kwp magyarországi napelemes erőmű beruházás bemutatása beruházói szemmel Szerző: Michael Debreczeni Dipl.-Ing. (FH) megújuló energiák Greentechnic Hungary Kft A megújuló energiák között a napenergia

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Hűtőkalorifer csere 2008. 3-as mező szekunder rekonstrukció 2008. SF-6 megszakító csere 2008. 3-4. blokki dízelgépek átalakítás tervezése 2008

Hűtőkalorifer csere 2008. 3-as mező szekunder rekonstrukció 2008. SF-6 megszakító csere 2008. 3-4. blokki dízelgépek átalakítás tervezése 2008 A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló. évi CXXII. törvény alapján közzétett adatok: 1.) Vállalkozási szerződések: Szerződés tárgya Szerződés kötés éve Hűtőkalorifer

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben