IPA CHEE Masterplan (HUHR/0901/2.1.3) Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület. Készítette: Euro Ultra Bt, Gyermán István 2.3.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IPA CHEE Masterplan (HUHR/0901/2.1.3) Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület. Készítette: Euro Ultra Bt, Gyermán István 2.3."

Átírás

1 IPA CHEE Masterplan (HUHR/0901/2.1.3) Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület Készítette: Euro Ultra Bt, Gyermán István 2.3. fejezet, Sanus Bt, Mátrai Árpád fejezet, Szerkesztés, lektorálás: IME, Somogyvári Márta, Hardicsay Gizella

2 2 Tartalom IPA CHEE Masterplan... 1 Ábrajegyzék... 4 Táblázatok jegyzéke... 4 Vezetői összefoglaló... 5 Bevezető... 5 A Master Plan fejezeteinek az összefoglalása... 6 I. Bevezető: Útiterv és energiastratégia Az energiastratégia kidolgozásának módszertani elvei... 9 Az energiastratégia kidolgozásának folyamata Egy adott régió energiaellátási lehetőségeinek feltérképezése Energetikai trendek előrejelzése Az önkormányzati energiastratégiák lehetséges célrendszerei és az egyes célok közötti célkonfliktusok A stratégiaalkotás és a stratégiai döntéshozatal lehetséges módszerei A participatív döntéshozatali módszerek II. Önkormányzatok energiafelhasználása A tipikus önkormányzati energiafelhasználási területek Fogyasztási helyszínek jellemző energia felhasználásai A tipikus primer energiahordozók Az önkormányzati energia beszerzés optimalizálása Primer energiahordozó váltás Energiaszolgáltató váltás és tarifaváltás Az önkormányzat mint energiatermelő Geotermia Napenergia Biomassza Szélenergia Egyéb energiatermelési lehetőségek III. Önkormányzatok energiahatékonysága... 36

3 3 Termikus szanálás Az önkormányzati energiahatékonysági beavatkozás területei: Felhasználói szokások megváltoztatása Épület héjazatának a szigetelése, épületszerkezeti beavatkozások Energiafogyasztó berendezések cseréje IV. Az önkormányzatok energetikai tervezésével kapcsolatos korlátozó tényezők Pályázati rendszer Projektkockázati tényezők A kockázatok az egyes projektfázisokban Technológia működése Input energia kockázata V. Baranya energiastratégiájának útiterve Energetikai vízió Baranya megyei energiastratégia kidolgozásának útiterve Környezetelemzés Energetikai stratégiai célok megfogalmazása Regionális energiainformációs rendszer létrehozása Az energiastratégiában megfogalmazott intézkedések és azok hatásvizsgálata Finanszírozási terv Végrehajtási terv Kommunikációs terv Stratégiai kontroll kiépítése és folyamatos működtetése VI. Beruházás-gazdaságossági megfontolások Klasszikus önkormányzati beruházás-gazdaságossági megfontolások Externális költségek Társadalmi hasznosság VII. Baranya energiastratégiájának javasolt fejezetei Irodalomjegyzék:... 69

4 4 Ábrajegyzék 1. ábra: A stratégia előrelátás folyamata 10. oldal 2. ábra A centralizált fosszilis energiatermelés hatása a régióra 17. oldal 3. ábra: A decentralizált energiatermelés hatása a régióra 18. oldal 4. ábra. Az energetikai projektek ciklusa 46. oldal 5. Ábra: A beruházások társdalmi hasznossága 67. oldal Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei 24. oldal 1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei 27. oldal 3. Táblázat. A biomassza felhasználási lehetőségei 34. oldal 4. Táblázat- Energetikai projektek működési kockázatai 51. oldal

5 5 Vezetői összefoglaló Bevezető A Baranya megye energetikai és energiahatékonysági Master plan-ja egy olyan időszakban íródott, amikor a magyar közigazgatás változásai miatt már nem lehetett tudni, hogy ki is lesz a célcsoportja ennek a munkának. Az útiterv ennek ellenére elkészült, s úgy gondoljuk, olyan általános útmutatást ad, amit fel lehet használni mind az egyes települések, mind a kisebb vagy nagyobb régiók energiastratégiájának kidolgozásához. Ugyanakkor tartalmazza azokat a Baranya megyére érvényes specifikumokat, amiket mindenféleképpen be kell építeni egy megyei vagy régiós energiastratégiába. Ez a tanulmány végigvezet a stratégiaépítés legfontosabb lépésein és elvein, s mindezt az energiastratégiára adaptálva teszi meg. Sajnos a stratégiai ismeretanyag elsajátítása és a stratégiai gondolkodás kifejlesztése mostohagyerek mind az oktatásban és ezelől sajnos a gazdasági oktatás sem kivétel mind a tervezésben. A legtöbbet hangoztatott érv szerint olyan gyorsan és hektikusan változnak a külső körülmények, hogy lehetetlen hosszú távú stratégiákat kifejleszteni, vagy azokat amint kifejlesztettük, már meghaladja az idő. A stratégia már elméletileg is arra készít föl ha azt jól műveljük hogy miképpen lehet a változó környezethez sikeresen alkalmazkodni. Az energetikában csak hosszú távra szabad tervezni, hiszen egy energetikai intézkedés, beruházás élettartama és hatása vagy a legmodernebb technológiák esetében akár 60 év is lehet.

6 6 A Master Plan fejezeteinek az összefoglalása A bevezető fejezet összefoglalja a stratégiai folyamatot, bemutatja, hogy az energiastratégia kidolgozása mennyiben hasonló és mennyiben tér el a gazdasági stratégiák megalkotásától. Külön kitér arra, hogy milyen módon kell egy adott régió energiaellátási lehetőségeit feltérképezni, s milyen gazdasági és lakossági szektorok bevonása és fogyasztás elemzése szükséges ahhoz, hogy energetikai trendeket tudjunk előre jelezni. Az önkormányzati energiastratégia sem kerülheti meg azt, hogy kitűzzön bizonyos célokat, ennek a célrendszernek a keretét az általános energetikai célok, mint ellátásbiztonság, környezetvédelem, gazdaságosság, innováció energiaszegénység mérséklése jelentik. A fejezet különleges része felhívja a figyelmet a Magyarországon még nem elterjedt participatív döntéshozatali módszerek előnyeire. A II. fejezet az önkormányzatok energiafelhasználásának néhány sajátosságára hívja fel a figyelmet, s felsorolja azokat a lehetőségeket, amelyekkel az energia-beszerzést optimalizálni lehet (energiahordozóváltás, energiaszolgáltató- és tarifaváltás), valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok során milyen kényszerpályákra kerülhetnek az önkormányzatok egy-egy rossz szerződéssel. Az önkormányzatok egyre inkább érdeklődnek a saját energiatermelési-, illetve megújuló energiával történő energiaátalakítási lehetőségek iránt, ezért bemutatjuk azokat a megújuló energiára alapozott energiatermelési lehetőségeket, amelyek elérhetőek az önkormányzatok számára.

7 7 A III. fejezet az önkormányzatok energiahatékonyságát tárgyalja. Bevezetjük a termikus szanálás fogalmát, ami az épületek teljes héjazatának a szigetelését és a hűtést-fűtést kiszolgáló gépészeti berendezések szükség szerinti újratervezését, újrainstallálását jelenti. Kitérünk az energiafogyasztó berendezések cseréjére is, s csak érintőlegesen tekintjük át azokat a területeket, amelyek nem voltak ennek a projektnek a céljai között, így a közvilágítás, közlekedés, infrastruktúra fenntartása. A IV. fejezetben azokat a korlátozó tényezőket vesszük számba, amelyek mind az energiatermelési mind az energiahatékonysági beruházások esetén felmerülhetnek. Az egyik legfontosabb korlátozó tényező a finanszírozásban és a pályázati rendszerben keresendő. Miután az önkormányzatok nincsenek felkészülve az energetikai projektek lebonyolítására, ezért részletezve felsoroljuk, hogy az energetikai projektek megvalósítása során az egyes fázisokban milyen típusú kockázatokkal kell számolni és azok mennyiben befolyásolhatják a projektek sikerességét. Az V. fejezet bemutatja Baranya energiastratégiájának útitervét, azokat a lépéseket, amelyek a stratégiai tervezés lépései a misszió megfogalmazásától a környezetelemzésen át a konkrét stratégiai célok megfogalmazásáig és a beruházásokra lebontott intézkedésekig vezetnek. Felsoroljuk, hogy milyen terveket kell ahhoz elkészíteni, hogy sikeres legyen a stratégia implementációja. A VI. fejezet a beruházás-gazdaságossági megfontolások esetében kitágítja a horizontot, s nem elsősorban a konkrét kalkulációkra összpontosít, hanem azt mutatja be, hogy milyen - a

8 8 szoros pénzügyi kalkulációkon felüli - tényezőket is figyelembe kell venni ahhoz, hogy a köz és a régió polgárai és közössége szempontjából is gazdaságos legyenek az energetikai stratégia alapján létrejövő beruházások. A VII. fejezetben Baranya energiastratégiájának javasolt fejezeteit adtuk meg, külön is kibontva azokat a részeket, amelyek a stratégiaalkotástól és a helyi sajátosságoktól függetlenül felhasználhatók bármilyen regionális energiastratégia megírásához.

9 9 I. Bevezető: Útiterv és energiastratégia 1. Az energiastratégia kidolgozásának módszertani elvei Az energiastratégia kidolgozása nem különbözik alapvetően az általános stratégia megalkotásától. A stratégiai előrelátás folyamatát mutatja be a következő ábra: 1. ábra: A stratégia előrelátás folyamata (saját szerkesztés Voros alapján): Az energetikai stratégiák megalkotásakor sem kerülhetjük el ezeket a lépéseket. Az általános települési stratégiák (pl.: területfejlesztési stratégia, kulturális stratégia, gazdasági stratégia, stb.) megalkotásától annyiban tér el az energiastratégia tervezésének a folyamata, hogy itt látszólag elsősorban műszaki szakemberekre van szükség, akik átlátják az energiarendszerek

10 10 dinamikus összefüggéseit és képesek a különböző energiafajták és az energiahatékonyság technológiai összehangolására. Miután az energia átszövi az egész életünket, s a modern társadalom működésének és fejlődésének megkerülhetetlen, ám magától értetődő tényezője, ezért nagyon nehéz olyan területet találni, ahol nincsenek az energiapolitika és az energiastratégia által érintett célcsoportok. A települési és regionális energiastratégiák esetében az ő meglátásaikat, érdekeiket, kívánságaikat is figyelembe kell venni, s be is kell építeni a stratégiába. A műszaki és technológiai területről jövő szakemberek a fentebb vázolt stratégiai folyamatban elsősorban az inputok és az analízis terén tudnak nagyon sokat hozzátenni a munkához. A stratégiai előrelátás azonban már inkább a stratégiával és a rendszertervezéssel szélesebb körben foglalkozó településfejlesztési és gazdasági szakemberek sajátja. A stratégiai opciók kidolgozásához és az egyes stratégiák megvalósításához pedig elkerülhetetlen mind a politikai döntéshozók, mind a főbb érintett csoportok és végső soron az egész érintett lakosság bevonása. Nem csak a stratégia megvalósításának folyamatába, hanem már a stratégiai opciók kidolgozásába is be kell vonni azokat a társadalomtudományi és médiaszakembereket, akik értenek az adott érintett társadalmi csoport nyelvén, ismerik a kommunikációs szokásaikat és el tudják érni azt, hogy az energiastratégiát mindenki magáénak érezze és így végrehajtásra is kerüljön.

11 11 Az energiastratégia kidolgozásának folyamata 1.Egy adott régió energiaellátási lehetőségeinek feltérképezése Elméleti energiapotenciál Az egyes régiók energiaellátási lehetőségeit az elméleti potenciál kiszámításával kell kezdeni. Az elméleti potenciál azt adja meg, hogy milyen energia-sűrűségűek azok a végső soron a Napból érkező energiaáramok (felszínre jutó globálsugárzás, szélerősség, vízenergia kinetikus energiája); mennyi biomassza terem az adott területen, s mekkora a Föld hőjéből táplálkozó geotermikus energia, valamint milyen fosszilis és nukleáris energiahordozók találhatók a felszín alatt. Gyakorlati energiapotenciál A gyakorlati maximális energiapotenciál még mindig csak egy számított adat, azt mondja ki, hogy mennyi energia lenne hasznosítható, ha az adott energiaforrás kihasználáshoz szükséges valamennyi területet felhasználnánk, például, ha valamennyi mezőgazdasági területen energianövényt termelnénk, vagy minden háztetőre napkollektorokat, napelemeket és minden, arra alkalmas területre szélerőműveket telepítenénk. A gyakorlati reális potenciál már figyelembe veszi azokat a korlátozó tényezőket, amelyek a kínálat és kereslet akár szezonálisan, akár naponta jelentkező eltérő jellegéből adódnak. A napkollektorok méretezése és telepítése a legjobb példa erre, hiszen hiába fedek be egy tetőt teljesen napkollektorral, ha a meleg vizet nem tudják kihasználni az adott épületet használók.

12 12 Különösen jellemző ez az iskolákban, ahol meleg víz iránti igény pont akkor közel nulla, amikor a napkollektorok a legtöbb meleg vizet tudják szolgáltatni, vagyis nyáron. Technológiai potenciál Az energiahordozóban és az energiaforrásban rejlő maximális elméleti potenciál kiaknázására szinte soha nem vagyunk képesek a mai technológiánkkal. Az egyes áramtermelő berendezések hatásfoka nagyon eltérő. Ha egy napelem a beeső sugárzás 10-15%-át hasznosítja, akkor annak már örülni kell, hiszen maga a Napsugárzás különösebb erőfeszítések nélkül is elérhető. Egy biomassza kazán esetében azonban már nagyon rossz érték a 40-50%-os hatásfok, hiszen az energiahordozó manipulálása (kitermelés, szállítás, szárítás, előkészítés) is sok energiát emészt föl, nem is szólva arról a visszavonhatatlan tényről, amit az jelent, ha elégetjük az erdeinket. Miután egy energiastratégia hosszú távra készül, ezért számolni kell a technológiai fejlődéssel, de figyelembe kell venni azt is, hogy különösen az energetikában ez a fejlődés korántsem akkora, mint pl.: a számítástechnikában. A múltbeli technológiai váltások azt mutatják, hogy az az időszak, ami alatt egy technológia piaci részesedése eléri az 1%-ról a 10%-ot, körülbelül 50 év. (Marchetti- Nakicenovic, 1979; Marchetti, 1980). Ugyanez a tendencia ma ugyan látszólag felgyorsult az Európai Unió államaiban, hála a megújuló energia támogatására hozott intézkedéseknek, de még mindig évre becsülhetjük az újabb technológiák elterjedését.

13 13 Gazdasági - társadalmi potenciál Az energiastratégia inputjainak feltérképezéséhez figyelembe kell venni a gazdaságitársadalmi potenciált is. Az, hogy egy modern technológia mennyiben válik be, attól is függ, hogy milyen társadalmi környezetben, milyen kulturális viszonyok közt szeretnénk azt alkalmazni (Somogyvári 2008). A napenergia elterjedése Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár, pedig annak felhasználása Nyugat-Európában már magától értetődő. Egy olyan technológia alkalmazása egy periférikus területen, ami magasabb technológiai műveltséget, adott esetben informatikai eszközök használatát is feltételezi, szükségszerűen vezethet a csődhöz. Nem csak az aprófalvas, nehezen elérhető területeken, de egyes nagyobb városokban is problémát okozhat akár egy napkollektor, vagy egy pelletkazán meghibásodásának azonnali javítása, s a nagy távolságok miatt sokba kerülhet a karbantartás is. A magyar jogi-engedélyezési környezet nagyon bonyolult és a változásai szinte követhetetlenek. Magyarországon korábban egy geotermális beruházáshoz több mint 40 engedélyt kellett beszerezni, de valamennyi engedélyezési folyamat átláthatatlan és nagyon nehezen teljesíthető (Energiaklub 2010). A bányatörvény szerint a nagy entalpiájú beruházásokhoz ma már meg kell szerezni a koncessziós jogot, a kötelező átvételi rendszer helyébe lépő támogatásról hivatalosan még semmit nem lehet tudni, ami megakadályozza a megfelelő projektek, de a regionális stratégiák tervezését is.

14 14 A gazdasági tényezők azok, amelyek regionális és települési szinten elsősorban mozgatják az energiahatékonysági és megújuló energetikai beruházásokat. Az önkormányzati szektor elsősorban a pályázatokhoz igazítja a tervezett beruházásait, s csak annak lehet sikere, aki sikeresen pályázik - illetve csak olyan témában tudnak előrelépni a települések és a régiók, amelyekre éppen pályázatot írnak ki. Ez megnehezíti a koherens energiastratégia kiépítését, amelynek tartalmaznia kell azt is, hogy milyen sorrendben érdemes megvalósítani az egyes beruházásokat ahhoz, hogy maximális nyereséget lehessen elérni mind energia megtakarítás, hatékonyságnövelés, mind költségmegtakarítás tekintetében. 2. Energetikai trendek előrejelzése Az energia árának változása A fosszilis energia ára a trendek szerint emelkedni fog, ám ennek az emelkedésnek a mértékét senki nem tudja előre jelezni, hiszen egy ilyen előrejelzés azt feltételezné, hogy ismerjük a jövőbeli gazdasági trendeket, az ipar energiaigényét, s tudjuk azt is, hogy mikor érjük el az olaj-csúcsot, bár ezt egyesek szerint már el is értük. A megújuló energia esetében is nagyon nehéz az előrejelzés, bár a nap- és szélenergia látszólag ingyen van, de a karbantartási és pótlási költségek, illetve a technológia árváltozása, valamint a támogatási rendszerek meglehetősen hektikus változásai miatt nagyon nehezen prognosztizálható. A Magyar Energiahivatal felkérésére készült Pylon tanulmányok a múltbeli költségekre viszonylag jó benchmarkként szolgálnak, amit az egyes projektek tervezésénél érdemes figyelembe venni (Pylon 2010).

15 15 A biomassza esetében nagyon fontos megjegyezni, hogy ahogy azt később bemutatjuk, nem az energetikai felhasználás az egyetlen haszonvevése a biomasszának, legyen az erdei hulladék, melléktermék vagy energianövény, úgyhogy a regionális energiastratégia tervezésénél nagyon gondosan számba kell venni mind a mezőgazdaság, mind a feldolgozóipar, mind az egyéb ipari hasznosítás által gerjesztett keresletet. Az energiarendszerek jellegének változása A fosszilis energiagazdálkodás alapvető technológiai és gazdasági struktúrái a 20. század elején alakultak ki, s a mai napig nem sokat változtak (Mautz, 2006). Az energiát a felhasználás helyétől távol, centralizáltan állítják elő, vagy az energiahordozót valahol nagy távolságban termelik ki, s különféle vezetékeken illetve egyéb transzport segítségével juttatják el a fogyasztókhoz. Az energetikai szektor centralizált technikai és gazdasági szervezetek kezében van, piaci hatalmuk egy világméretű oligopolisztikus piaci struktúrát hozott létre, ami a jövőben biztosan változni fog. Walder (2006) nyomán felvázoljuk, hogy milyen hatást gyakorol a centralizált fosszilis energiatermelés, illetve a decentralizált megújuló energián alapuló energiatermelés az egyes régiók gazdaságára.

16 16 2. ábra A centralizált fosszilis energiatermelés hatása a régióra A centralizált fosszilis technológiák a szén, kőolaj, gáz, urán felhasználását jelentik, s ez kiegészül a centralizált megújuló energiák közül a nagyvízi erőművekkel és az onshore, illetve offshore szélerőművekkel. Az a gyakorlat, ami szerint a biomasszát nagy, akár 40-50MW-os erőművekben égetik el, kifejezetten Kelet-Európára jellemző, a pécsi Pannonpower biomassza blokkja a legnagyobb Európában, s természetesen a centralizált energiafelhasználáshoz tartozik és osztozik a centralizált rendszerek minden hátrányában.

17 17 3. ábra: A decentralizált energiatermelés hatása a régióra A decentralizált megújuló energiatermelés kiterjed a kisvízi erőművekre, a szélerőművekre, a különböző alapanyagokra (fára, lágyszárú növényekre, ipari és mezőgazdasági melléktermékekre) alapozott biomassza hasznosításra, a biogáz nyerés különböző lehetőségeire a depóniagáztól az állati trágyán keresztül a szénáig, a növényi alapanyagokból és az állati melléktermékekből gyártott bio-üzemanyagokra (biodízel, etanol), de a napenergiát hasznosító különböző napkollektoros és napelemes rendszerekre és a geotermia hasznosítására is. A decentralizált megújuló energiatermelés legnagyobb gazdasági előnye a variabilitásban rejlik, s ez lehetővé teszi, hogy a különböző régiókra egy-egy specifikus energia-mixet dolgozzunk ki. A decentralizált energiatermelés során az energiát a felhasználás helyén, vagy annak közelében állítjuk elő. Ez a gyakorlatban a villamosenergia-termelés és/vagy a hőenergia,

18 18 illetve hűtési energia előállításának innovatív útjait jelenti gázmotorokkal, gázturbinákkal, mikro turbinákkal, tüzelőanyag cellákkal, napkollektorokkal és napelemekkel, kis biomassza fűtőművekkel. Így a hálózati veszteségek drámaian csökkennek, vagy el is tűnnek, s a transzformációs és elosztási veszteségek is jóval kisebbek, mint a centralizált energiatermelés során. Miután egész Európában az energiaigény növekedésével számolnak, különösen az áramfelhasználás terén, a decentralizált energiatermelés egyik legnagyobb előnye, hogy nincs szükség nagyon nagy beruházásokra a távvezetékekbe. A villamosenergia-termelést hőenergia termeléssel is össze lehet kötni, hiszen a megtermelt hő helyben, vagy kis távolságra szállítva felhasználható, így a decentralizált energiatermelés hatásfoka akár a 90%-ot is elérheti, s csökken a CO2 kibocsátás is (McDonald, 2004). A fosszilis energia árának növekedése mellett a legfontosabb jövőbeli trend minden bizonnyal a decentrális energiatermelés előtérbe kerülése lesz, amire a magyar önkormányzatoknak és régióknak is fel kell készülniük, s érdemes azoknak az úttörő magyar projekteknek a tanulmányozása, mint a MIKROVIRKA. 3.Az önkormányzati energiastratégiák lehetséges célrendszerei és az egyes célok közötti célkonfliktusok Az energiapolitika klasszikus céljai közé a gazdaságosság, a biztonság és a környezetvédelem tartozik. A gazdaságosság ebben a megfogalmazásban a piacgazdasági értelemben vett gazdaságosságot jelenti, a minél költséghatékonyabb energiatermelést és felhasználást. A környezetvédelem, vagyis az energiatermelés környezetterhelésének csökkentése ezzel a

19 19 céllal konfliktusban van. Az energiahordozók mai árstruktúrája oda vezet, hogy villamos energiát legolcsóbban a környezetet leginkább terhelő erőművek tudnak termelni, ezek a szénnel működő erőművek. Ne tévesszen meg bennünket, hogy Magyarország már lassan minden szenes erőművét bezárta, hiszen a magyar áramimport a külföldi részben szenes erőművekből származik, s részaránya 2011-ben a téli hónapokban elérte a 15%-ot (MAVIR). Az ellátási biztonság problémája az 1970-es évek olajválsága óta folyamatosan a politikai diskurzus középpontjában van. A világ egyes régiói távoli, politikailag instabil országok energiahordozóira van utalva, s ezek közül az energiahordozók közül az eddig feltárt és működő olaj és gázmezők kimerülőben vannak. Az ellátási biztonságot veszélyezteti ezen felül az is, hogy a nagy komplex energetikai ellátórendszerek egyre sérülékenyebbnek bizonyulnak, egy-egy kisebb hiba akár egész országok elsötétüléséhez vezethet. Ha végignézzük a Wikipédia áramszünetekkel foglalkozó oldalát, akkor látjuk, hogy a nagy legalább egymillió fogyasztói órát érintő áramszüneteket felsoroló bejegyzések 2000-től sokasodnak. Az ellátási biztonságot a jövőben nem csak az energiahordozók és a hálózat karbantartásából illetve komplexitásából adódó tényezők csökkentik, hanem a hiányzó kapacitások is. Az ellátási problémák rendszeresen jelentkeznek a baranyai aprófalvas, dombos területeken is, ahol a rosszul karbantartott hálózatok egy-egy vihar után vagy a ráfagyott jég miatt gyakran megsérülnek, s akár napokig is kell várni a javításukra. Magyarországon 2020-ig kb megawattnyi, új áramtermelő-kapacitás kiépítésére lenne szükség ahhoz, hogy fedezhető legyen az évente 1,5-2 százalékkal növekvő hazai

20 20 áramigény és ki lehessen váltani a régi, műszakilag és környezetvédelmi szempontból elavult erőműveket. Az önkormányzatok számára ez a tény azt is jelentheti, hogy érdemes a decentralizált áramtermelési megoldásokban gondolkodni legyen az a hálózatra visszatápláló fotovoltaikus napelem, vagy biogázon alapuló gázmotor. A klasszikus energiapolitikai célok mellett megjelenik a hozzáférési jog, mint alapjog, vagy emberi jog is az energiapolitikában. Egész Európában találkozunk a szociális tarifával, ami egy olcsóbb tarifát és így a szegényebb rétegek szubvencionálást jelenti. A magyar Villamosenergia törvény (VET) a védett fogyasztók körébe sorolja azokat, akiket nem lehet akkor sem kikapcsolni a rendszerből, ha nem fizetik a számlát, számukra egy korlátozott szolgáltatást kell mindenképpen nyújtani. Sok önkormányzatnál, különösen az Ormánságban nem elég, ha a szorosan vett közszférára terjed ki az energiastratégia. Az energiaszegénység elterjedése miatt a kártyás mérők felszerelése mellett meg kellene gondolni bizonyos minimális elektromos teljesítmény kiszolgálására napelemek felszerelését a szociálisan rászorulók házaira, illetve olyan low-tech megoldások elterjesztését, ami a napenergia és a biomassza jobb hatásfokú felhasználását teszi lehetővé. Az ilyen programok összhangban lennének a Német Szövetségi Köztársaság kormánya mellett működő, a globális környezeti változásokkal foglalkozó tudományos tanács (WBGU) által megfogalmazott célkitűzéssel, miszerint a jövőben mindenki számára alanyi jogon biztosítani kell bizonyos energiamennyiséget (WBGU 2008).

21 21 Ezeknek a céloknak a hosszútávú megvalósítása csak folyamatos innovációval lehetséges, így az innovációt is felvehetjük az energetika célrendszerébe, mint ahogy az például hangsúlyosan megjelenik a svájci energiapolitikában (Gutzwiller 2005). Az, hogy az energetikai innovációnak milyen hatása lehet egy térség fejlődésére, nagyon jól példázza az ausztriai Mureck és Güssing esete, ahol az Európai Unió, Burgenland és az osztrák kormány segítségével, de elsősorban helyi kezdeményezéseket kihasználva indították el azt a megújuló energetikai programot, amivel sikerült a településeket energiafüggetlenné tenni, s a biztosan és stabil áron elérhető energia a térségbe csábított jó néhány gazdasági szereplőt is. 4. A stratégiaalkotás és a stratégiai döntéshozatal lehetséges módszerei Egy régió számára csak akkor lehet egy végrehajtható és hosszútávra szóló stratégiát kialakítani, ha a régióban lakók magukénak érzik a területet és közösségként tekintenek önmagukra. A közösségi energiarendszerek kialakítása nem csak azokban a kisebb falvakban jelenti a járható utat, ahol az emberek ismerik egymást és megbíznak egymásban (Rosenbaum 2005), hanem az energiastratégia kilapítása önmagában is közösségépítő erejű lehet. Az energiastratégiák kialakításában nagyon nagy szerepet játszhatnak a jövőben a ma még csak ritkán, alkalmazott közösségi tervezési módszerek. 5. A participatív döntéshozatali módszerek A részvételi tervezés a kormányzat és a közösség közötti folyamatos párbeszédre épülő, ún. deliberatív demokrácia egyik módszere, ami azt jelenti, hogy a tervezési folyamatban aktívan részt vesznek a társadalom széles rétegei. Ha egy energiastratégia részvételi tervezését

22 22 szeretnénk megtervezni, akkor nagyon sok apró, technikainak látszó, ám a végeredményt annál jobban befolyásoló kérdésre kell választ adnunk. A következő táblázatban kicsit leegyszerűsítve azt mutatjuk be, hogy a ma Magyarországon alkalmazott energiastratégiai tervezési folyamatokban hogyan vesznek részt az egyes szereplők. Az ábrából világosan látszik, hogy a települési energia stratégiák tervezésének mai formájában a legnagyobb ellentmondás a különböző szerepek aszimmetriájában van: más dönt direkt vagy indirekt módon a döntéshozók elé tálalt információk segítségével - a stratégiáról és más viseli annak következményeit.

23 23 1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei Szereplők Az Információk Döntési Döntés Kontroll Stratégiai információk megértésének kompetenciák hatásának lehetősége folyamat elérhetősége képessége elszenvedése újraindításának lehetősége Választott vezetők Korlátozott Korlátozott Van Korlátozott Korlátozott Korlátlan Hivatalnokok Korlátozott Korlátozott Nincs Korlátozott Van Korlátozott Szakértők Korlátlan Korlátlan Nincs Nincs Korlátozott erősen korlátozott Érintett csoportokat Erősen Erősen Nincs Korlátlan Nincs Nincs reprezentáló lakosok korlátozott korlátozott Érintetteket Korlátozott Korlátozott Nincs Korlátlan Erősen Nincs képviselő szerveződések civil korlátozott Érintett Erősen Erősen Nincs Korlátlan Nincs Nincs csoportokból korlátozott korlátozott jelentkező önkéntesek Teljes lakosság Erősen Erősen Nincs Korlátlan Nincs Nincs korlátozott korlátozott Bár a településfejlesztési és energetikai szakértők azok, akik optimális esetben a legnagyobb mértékben hozzáférnek az információkhoz, illetve ők azok, akik képesek is megérteni ezeket az információkat, a döntés joga a választott vezetőké. A vezetők általában nem energetikai szakértők, sokszor fogalmuk sincs arról, hogy mi a következménye egy- egy döntésnek. Nem beszélnek egy nyelvet a szakértőkkel, s azt sem tudják megállapítani, hogy a szakértők jó munkát végeztek-e, de a döntés terhe mégis az övék. A kontroll a hivatal és a hivatalnokok

24 24 feladata lenne, de ennek a személyi feltételei általában nem adottak: csak néhány esetben van a településnek energetikusa, sok kisebb (és nagyobb) településen nem is létezik ez a poszt. Az energiastratégiát megíró, rendszerint külső megbízott szakértők a döntések megvalósításával és a kontrollal már nem foglalkoznak, elképzelhető, hogy nem is tudják meg mi valósult meg abból a tervezetből, amit letettek az asztalra. A döntések hatását teljes egészében a lakosságnak és az egyes lakossági érintett csoportoknak kell elszenvedniük, ami az új beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási terhektől egészen az energetikai tarifák változásán át a különböző energiatermelő üzemek környezetterhelésének elviseléséig terjed. Ezekből az aszimmetriákból szükségszerűen adódnak a települési stratégia végrehajtásának nehézségei, a lakosság érdektelensége vagy elégedetlensége, s azokban az esetekben, amikor a lakosságot az általában alkalmazott egyoldalú kommunikációval nem sikerül megnyerni, szinte kódolva van a stratégiai tervek csődje. A részvételi tervezés igénye az eddigi módszerek hiányosságaiból, az egész rendszer szuboptimális működéséből adódik. Egy stratégia akkor működik jól, ha mindazok részt vesznek a tervezésben, akiket érint, azok döntenek, akiknek viselni kell a döntés következményeit, s folyamatosan lehetőségük van a végrehajtás kontrolljára. A részvételi tervezés gyakorlati megvalósítására tesznek kísérletet Szent István Egyetem kutatói Szadán (Kohlheb-Mátyás).

25 25 II. Önkormányzatok energiafelhasználása A település mérete befolyásolja az önkormányzatokat terhelő energiaköltség mértékét is. Egységes kimutatás sajnos jelenleg nincs, de az önkormányzatoknak éves költségvetésük 6 15 %-át kell energia felhasználásuk finanszírozására fordítaniuk. Amennyiben nem változtatnak energiafelhasználási profiljukon, akkor éves költségvetésük tervezésénél az energia költségek folyamatos emelkedésével kalkulálhatnak. Ezen a ponton problémát jelent az is, hogy az önkormányzatok döntő többsége a normál idősoros könyvelésen kívül semmilyen nyilvántartást nem vezet az energia fogyasztásáról, energia költségeiről. Az IPA CHEE projekt keretében tartott workshopok, megbeszélések, konferenciák alkalmából megkérdezett polgármesterek, önkormányzati vezetők töredéke tudta azt, hogy mennyi az éves energiaköltségük, de még kevesebben tudták azt lebontani az egyes energiafajtákra. Az éves költségvetési terv, vagy zárszámadás elkészítésekor is alig akad önkormányzat, amelyik százalékosan kimutatná az energiára fordított összegeket. Még a nagyvárosok esetében is ritka az önkormányzati energetikus foglalkoztatása. Több esetben található energetikus nagy önkormányzati intézménynél, mint önkormányzatnál. A konkrét energiafogyasztási nyilvántartás és megfelelő szakember hiánya nem teszi lehetővé felelős energiagazdálkodás folytatását. Ennek következménye, hogy gyakorlatilag alig történik veszteségfeltárás az önkormányzati szférában. Talán a legpéldamutatóbb kivétel Tata, ahol szinte legelőször készült Magyarországon olyan önkormányzati energiastratégia, ami a veszteségfeltárást és az arra alapozott intézményi

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás Energiahatékonyságból Plusz energiateremtés

Részletesebben

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? JÁSZAY TAMÁS Vállalatfejlesztési Igazgató MET Energia Műhely Budapest, 2015. 04. 16. Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

52 522 05 0010 52 01 Létesítményi energetikus Energetikus

52 522 05 0010 52 01 Létesítményi energetikus Energetikus É 0093-06/1/3 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel Energiafórum 2010. Balatonfüred Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel (KEOP 4-es, 5-ös prioritások) Tirpák Tamás Épületgépész mérnök Bemutatkozás Fő tevékenységeink:

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei Vámosi Gábor igazgató Energiaügynökségek Európában Energia Ügynökség Magyarországon Észak-Alföldi Régió Megyék (települések száma): - Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA. www.euronet50-50.eu. 50.eu

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA. www.euronet50-50.eu. 50.eu ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA www.euronet50-50.eu 50.eu EURONET 50/50 ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA BEVEZETŐ Az EURONET 50/50 projekt keretében sor kerül a hálózatban

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE dr. Orbán Péter projektvezető Röviden a MaTáSzSz-ról A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége 1993- ban alakult. A hazai távhőszektor

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr.

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr. MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Napsugárzás Mérlege Összesen: =100% napsugárzás =30% reflexió a világűrbe =2% ózon

Részletesebben