TETÔPONT. A Creaton Hungary Kft. idôszakos hírmagazinja szeptember. ami összetöri, feltépi vagy beáztatja a Creaton viharálló tetőcserepeit.

Átírás

1 TETÔPONT m a g a z i n A Creaton Hungary Kft. idôszakos hírmagazinja szeptember VIHAR LEGYEN A TALPÁN, ami összetöri, feltépi vagy beáztatja a Creaton viharálló tetőcserepeit. Passzív irodaház Gentben Felújítás szerelt homlokzatburkolattal: drágábbnak tűnő megoldás, kis különbség a megtérülési időben, előnyösebb ökomérleg. A szerencsi vár újkori szépsége A tető cseréje nem csak a veszélyelhárítása miatt volt a beruházás sarkalatos pontja, hanem a korhű, ám a mai követelményeknek megfelelő anyagok megtalálása miatt is. Katasztrófaépítészet Kolontár: piros cserép, fehér falak idilli falukép a pusztítás helyén Felsőzsolca: a hagyományos, népi építészeti elemekhez illő kerámia tetőcserép A viharálló tetők építése az erre figyelemmel mel lévő tervezéssel kezdődik és a gondos kivitelezéssel folytatódik. A hosszú távon tartós és valóban ellenálló tető megépítéséhez nyújtanak biztos műszaki megoldást a Creaton átgondoltan megtervezett geometriájú tetőcserepeinek és a különböző rögzítési technikák együttes alkalmazása. Jogos elvárás a tetővel szemben a viharállóság. Az örök feladat A városmegújítás Katasztrófaépítészet: hagyomány és újítás Creaton tetőcseréppel Jogos elvárás a tetővel szemben: a viharállóság Magastetők tervezése és kivitelezése napjainkban Online pontszerzés a Tetőpont konferencia anyagaival Passzív irodaház Gentben szálcement burkolattal Panelfelújítás Litvániában Kreditpontos konzultáció házhoz megy Hosszú távon gondolkozók előnyben Energiavámpírból energiahatékony revitalizálás Apátságból vár, várból múzeum, diákszálló, étterem Jóval több, mint 50 évig nem lesz gond a tetővel Creaton Tetőszépségverseny 2011 Felelősséggel a környezet megóvásáért Várépítő pályázat: két óvoda és egy barokk műemlék tetőfelújítását támogatja a Creaton Egy balsorsú műemlék megújulása

2 Az örök feladat a városmegújítás Erő Zoltán, építész 2 Tetőpont A városmegújítás, a városrehabilitáció feladatai hosszú évtizedek óta tornyosulnak előttünk és fela dataink a jövőben is lesznek. Cikkünk röviden áttekinti, hogyan is gondolkodhatunk ezekről az eddigi tapasztalatok és a városainkban érzékelhető kihívások ismeretében. A városmegújítás feladatai kétségkívül nagyrészt annak tükrében határozhatók meg, hogy mit is gondolunk a városok spontán fejlődéséről, melyek a történeti városrészek megújításának várospolitikai céljai, mit is gondolunk a városi közösséget és a magánszereplőket érintő feladatmegosztásról. Városmegújításnak, városrehabilitációnak a továbbiakban azokat a lépéseket tekintsük, amelyek a spontán városfejlődési folyamatokon túlmutató tudatos beavatkozások, a közösségi szereplők határozott részvétele mellett. Városmegújítási beavatkozásokra akkor van szükség, ha egy város vagy városrész természetes megújulása valamiért megakad, ha egy terület szociális, gazdasági vagy műszaki értelemben olyannyira leromlik, hogy a terület fejlődése negatív spirálba kerül. Ilyenkor egyértelműen tudatos megújítási programokra van szükség, amelyek összeállításához a város politika sokrétű eszköztárral rendelkezhet. Ezek alkalmazásáról mostohább gazdasági körülmények között sem mondhat le hiszen a feladat akár így, akár úgy, előttünk áll. Az, hogy történeti városaink nagy általánosságban véve leromlott állapotban vannak, tulajdonképpen több, egymással párhuzamos folyamat eredménye, ha úgy tetszik, évtizedek során kialakult történeti tény. Hogy ebben a helyzetben teszünk-e valamit, az viszont mostani kérdés. Budapest történeti városközpontja folyamatos, kontinuus városfejlődés eredményeként alakult ki: a középkori város és az azt övező külvárosok épületállománya folyamatosan alakult ki, de folyamatosan át is épült. Erőteljesebb modernizációs beavatkozást az olyan a 19. század végi nagyléptékű szerkezetalakító átépítések jelentettek, mint az Andrássy út, a Nagykörút vagy az Erzsébet-híd vonalának kiépítése. Emellett azonban folyamatosan jelen volt a telkenkénti átépítéséből, az épületek cseréjéből fakadó magazin modernizáció. Ezt érthető módon az ingatlanfejlesztés haszna mozgatta: a két, egyemeletes, középkori eredetű későbarokk ház helyére épülő elegáns, ötemeletes bérpalota önmagában vonzó befektetést jelentett, az ilyen átalakítások sora a városrész folyamatos megújulását is biztosította. Korábban semmilyen értékvédelmi, műemlékvédelmi szempont nem fékezte az ilyen átépülést. A második világháborút követően azonban megszakadt a történeti városmag fejlesztése: radikális modern átépítésére nem került sor, a lakásépítési programok a külsőbb városrészek fejlesztésébe vitték a forrásokat. Az államosított bérházak mostoha használata, a lakásállomány lelakása vált általánossá. A szakzsargonban megjelent a hivatalnoki kifejezés: elmaradt felújítás. Az elmaradt felújítás az a felújítás, ami szükséges lett volna, de nem került rá forrás, figyelem, energia A rendszerváltás idejére még a szocialista lakásgazdálkodás viszonylag merev lakásmobilitása mellett is kialakult a lakosság szegregációja. A tehetősebb rétegek elhagyták a rossz állagú épületeket, kialakultak a szlömterületek, amelyek megújulására önerőből már nem kerülhet sor. Az általános lakásprivatizáció szétaprózta az ingatlantulajdont, ma lényegében társasházakból álló városaink vannak. Az ingatlanpiac értékelése markánsan jelöli meg azokat a területeket, amelyek reménykedhetnek a spontán megújulásban és azokat, amelyek nem. A tervgazdálkodás lakáspolitikája a történeti városrészeket magukra hagyta, a szlömösödés folyamata nehezen fordítható meg Az elmaradt felújítás Az épületállomány megújulását a szabad piaci környezetben nyilvánvalóan az ingatlangazdálkodás hasznossági szempontjai befolyásolják. Ökölszabályként fogadjuk el, hogy egy épület műszaki értékvesztése évente 2%-os, ami tömören szólva azt jelenti, hogy 50 évenként az eredeti értékét vissza kell rá forgatni, ha azt akarjuk, hogy műszaki értéke ne csökkenjék. Választhatunk aközött, hogy rendszeres karbantartással és kisebb felújításokkal tartjuk szinten állapotát, de sok esetben a nagyobb leromlásokat követő nagyobb felújításokkal biztosítjuk az értékpótlást. Elmondhatjuk azonban, hogy egy 40 éves, felújítatlan épület, aminek műszaki állapota már csak 20%-osnak tekinthető, csak erős kompromisszumokkal mondható használhatónak. Legalább a festés-mázolás, a gépészet kisebb-nagyobb felújítása, a felvonók rendszeres karbantartása szükséges ahhoz, hogy az épület üzemeltethető maradjon. A éves budapesti lakásállomány életciklusát tekintve viszont még a szerencsésebb esetekben sem mindig találjuk meg ezeket az értékcsökkenést visszapótló felújításokat. A felújítás azonban kierőszakolja magát. Még ha nem is találkozunk mindennap drámai

3 100% 80% 60% 40% 20% év % 80% 60% 40% 20% Az épületek évi 2%-os értékvesztését különféle stratégiák alapján lehet visszapótolni. A változatos korú lakásállomány felújítása mindig ad felújítási feladatot. szerkezeti összeomlásokkal, de életveszélyes elektromos és gázhálózatokkal, használhatatlan kéményekkel, lepusztult tetőkkel és homlokzatokkal már sokkal többször. Elmondhatjuk tehát, hogy a lakásállomány folyamatosan romlik, miközben az elmaradt felújítások öröksége ugyancsak hatalmas feladatot ad - ha épületeinket használható, lakható állapotban akarjuk tartani. Az értéknövelő felújítás Mindeközben még azzal sem lehetünk elégedettek, ha egy épületet folyamatosan eredeti állapotába tudunk tartani. Az ingatlanpiac újabb és újabb termékekkel jelenik meg, a technikai fejlődés újabb és újabb lehetőségeket és sztenderdeket támaszt, ami egyúttal a régebbi állomány erkölcsi avulását is magával hozza. Nyilvánvaló, hogy a 150 éves épületekbe az idők során fürdőszobáknak, villanyvilágításnak, a szenes kályháknál kényelmesebb fűtési rendszereknek kellett kerülniük, de felvonókat is előbb-utóbb létesíteni kellett, mert azok hiányában az épület kieshet az ingatlanpiacról. Szükséges tehát az épületek értéknövelő felújítása is, a magasabb igényszintnek megfelelő felszerelések beépítése, vagy akárcsak a változó divatnak megfelelő átalakítás akkor, ha nem akarjuk hagyni, hogy az adott épület az ingatlanpiaci szegmens egyre alacsonyabb részébe csússzon le. A budapesti városrehabilitáció a korábbi évtizedekben értéknövelő beruházásként jellemzően legalább olyan állapotok kialakítását szerette volna elérni, ami egy új építésű lakótelepi lakásban magától értetődő: a lakások legalább komfortosak és jó alaprajzúak legyenek, a fűtés legyen egyedi gázfűtés vagy ház-központi fűtés. A lakások vagy egyes lakóházak presztízsének emelése, a gépkocsi-tárolás megoldása, a különlegesebb lakóházi szolgáltatások biztosítása és ezzel a lakóterületi minőségi érdemi változása már csak ritkábban, egyes koncentrált felújítások keretében történhetett meg. Jól látható, hogy a lakóterületi minőség gyökeres megváltozásához a városi struktúra átalakítására is szükség van, a hagyományos zárt udvaros városi szövet átalakításának kérdését nem lehet megkerülni. Mindenképpen sikertörténetként kell említeni a Középső Ferencváros rehabilitációját, ahol mindezek a lépések megtörténtek. A Középső-Ferencváros mintapéldája a városszövet fejlesztésén, egyes épületek értékőrző felújításán és a telkenkénti új építésen alapuló rehabilitációs programoknak. Ma már nem vitás, hogy értéknövelő felújításként az épületek energia-gazdálkodásának javítása is alapvető feladat. Ezerszer meg kell azonban fontolni, hogy pontosan mit érdemes, mit szabad energiatakarékosságra hivatkozva megtenni. Nincsenek még ökölszámok a történeti épületek energiafelhasználásával kapcsolatban, mitöbb, talán a fűtési szokásokat sem ismerjük minden szempontból. Nem ugyanazok a megtérülési számítások érvényesek a történeti épületeknél, mint a panleprogramokban. Nem ugyanolyan a műszaki beavatkozásnak a lehetősége, költsége és hatékonysága például az ablakcseréknél vagy az utólagos hőszigeteléseknél. Fokozottan figyelembe kell venni az épületek egyéb adottságait: strukturálisan nem kívánatos, funkcionálisan alkalmatlan, szerkezetileg leromlott épületeken energetikai korszerűsítést nem szabad támogatni. Újra és újra végig kell gondolni tehát történeti épületállományunk reális jövőképét. Azt, hogy milyen igényt, milyen piaci szegmenst tudnak kiszolgálni a több mint száz éves házak. A városrehabilitációs folyamat szerves része a legrosszabb épületállomány kiváltása új épületekkel, alacsony bérű bérlakásokkal, mint ahogy az a Középső-Józsefvárosban is történt. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy az épületfelújítás feladata továbbra is hatalmas feladatot jelent, az építőipari szektor egyik legfontosabb szegmense. Az, és az is marad, hiszen az épületek folyamatos felújítása, korszerűsítése szükségszerű. A szektor megerősítéséhez, bővítéséhez az ingatlangazdálkodás piaci folyamatain túlmenően, azokat kiegészítően a történeti épületállomány megújítását szolgáló kormányzati és önkormányzati programok is szükségesek. (A cikk alapja Erő Zoltán, építész, a 2011 tavaszán megrendezett, TetőPont Megoldások értéknövelő felújításokra tetőn és homlokzaton című szakmai továbbképzés és konferenciasorozaton elhangzott előadása. Az előadás célja annak megvilágítása volt, hogy az értéknövelő felújításokat nem csupán épület szinten, hanem város illetve városrész szinten is górcső alá kell venni. A szerk.) 3

4 Kerámia tetőcserép a mindennapokban Katasztrófaépítészet: hagyomány és újítás Creaton tetőcseréppel Rapido, Róna és Hortobágy tetőcserepek, az újjáépítés főszereplői 4 Tetőpont Az elmúlt év súlyosabbnál-súlyosabb katasztrófákkal sújtotta Magyarországot a Tisza-vidéktől a Dunántúlig, kezdve a Felsőzsolcát romba döntő árvíztől a Devecsert és Kolontárt sújtó vörösiszap áradatig. A felmérhetetlen pusztulás több száz házat érintett, s azonnali beavatkozást igényelt az építészektől és az építőipari cégektől egyaránt. Ahogyan a Kós Károly Egyesülést vezető Makovecz Imre s a társaság tagjai elsőként érkeztek konstruktív ötletekkel és megoldásokkal, úgy a cégek közül a Creaton Hungary Kft. is mindkét esetben azonnal a tettek mezejére lépett. Míg az építészek kárfelmérést és a terveiket, a Creaton termékeit ajánlotta fel. Az árvíz esetében - többek között - a meghirdetett országos akció eredményeként közel 4 millió Ft gyűlt össze az újjáépítés támogatására, továbbá Felsőszolca és Kolontár esetében is rendkívüli árkedvezményt biztosított a cég a károsultak részére, szem előtt tartva a soron kívüli ingyenes helyszínre szállítást s a halasztott fizetés lehetőségét is. Felsőzsolca: hagyományos népi építészeti elemekhez illő tetőcserép magazin 2010 tavaszán két árvíz is sújtotta hazánkat, melyek során a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőzsolca 2200 házából mintegy 1800 megsérült. A tavaszi árvizek során megrongálódott épületek számadatait tekintve országosan is sokkoló arányt mutatnak a Miskolc közeli településen érintett házak. Az egész országban 317 ház dőlt össze, melyből 186 Felsőzsolcán állt, azonban a településen több mint 200 lakóházat nyilvánítottak lakhatatlannak. A helyzet kritikussága gyors és hathatós megoldást kívánt, amelyből a Creaton is kivette a részét, egy országosan meghirdetett adományozási kampánnyal, s a lakosok számára speciálisan kialakított támogatási rendszerrel. Ennek eredményeképpen, a 2010-ben építési engedélyt kapott mintegy 76 házból 46-ra Creaton tetőcserép került. Az építészek és kivitelezők választási szempontjai szerint a tetőcserepeknek megfelelő ár-érték aránynyal kellett rendelkezniük, a magas minőség és garancia biztosítása mellett. A hagyományos, népies motívumokat idéző épületeket a Kós Károly Egyesülés tagjai tervezték, akik a tervek elkészítését összefogott, szervezett együttműködésben készítették el. A hagyományos, népi építészeti elemeket felvonultató megoldások, ehhez a formavilághoz illő tetőcserép után kiáltottak. Így esett a választás a Creaton Rapido natúr sajtolt és számos esetben a Hortobágy és a Róna natúr hornyolt ívesvágású tetőcserepekre, amelyek klasszikus, magyarországi hagyományokkal rendelkező formavilágukkal, magas műszaki tartalommal és minőségi garanciával, többféle típusú házhoz jelentettek megoldást. Mindemellett szükséges megjegyezni, hogy a cserepek kiválasztásánál praktikus környezeti és beépítési szempontokat is figyelembe vettek, amelyek a munka idejének lerövidítését és a tető/tetőcserép élettartamának meghosszabbítását voltak hivatottak szolgálni. A Rapido tetőcserépből négyzetméterenként szükséges extrém alacsony mennyiség (8,1-8.8 db/m 2 ) a gyorsabb beépítést eredményezte a kevés lécanyagszükséglet mellett, a dupla bordarendszer, a három akasztófül megkönnyítették a cserepek felhelyezését, a kifinomult vízelvezetés, a nagy törőszilárdsági érték és a kis vízfelvétel a hosszú élettartam miatt voltak fontosak. A Rapido, ez a viharálló tetőcserép, adottságainak köszönhetően rendkívüli módon ellenáll a szélsőséges időjárásnak. Ezek a tulajdonságok a munka gyorsasága és az épületek hosszú élettartamának biztosítása miatt elengedhetetlen feltételeknek minősültek az árvíz sújtotta Felsőzsolcán. Éppen ezért a város egyes középületeinél, a rendőrség- és a tornaterem épületeinek felújításánál is, szintén erre a cserépre (Rapido) esett a választás, míg a Market Zrt. által épített szociális bérlakások Róna cseréppel lettek fedve, amelyek kitűnően harmonizálnak az egységes népi motívumokkal operáló családi házakkal. Annak ellenére, hogy számos negatív sajtóvisszhang látott napvilágot a megvalósult épületekről, amelyek legtöbbször a felesleges archaizálást, Felsőzsolca skanzen jellegét s a mű-építészetet kritizálták, a sürgető beavatkozások s a lakosok elégedettsége azt mutatja, élhető, emberléptékű, népi formavilágot megidéző családi házakat kaptak a károsultak, s a pusztítás helyén klasszikus magyar tetőcserepek piroslanak, megújulást hirdetve. Árvíz utáni újjáépítés Felsőzsolca Meghatározó szerepet vállaló cégek, egyesülések: Malejkó Fémprofilház Kft. Klaszter Iroda Kft. Market Zrt. KTK Diamant Kft. Felsőzsolcáért Alapítvány

5 Piros cserép, fehér falak idilli falukép a pusztítás helyén 2010 októberében, az egész országot megrázó árvízi pusztítást követően, újabb katasztrófától volt hangos a sajtó. A helyszín ezúttal Nyugat-Magyarország, Devecser és Kolontár a vörös iszap tenger partján a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. jóvoltából. Az iszap áradat elképzelhetetlen méreteket öltött és a néhol 2 méteres magasságban hömpölygő lúg számos épületet lakhatatlanná tett. A mentést követően a katasztrófavédelem megtette a szükséges intézkedéseket az újjáépítéshez, amelyhez Makovecz Imre a Kós Károly Egyesülés nevében felajánlotta ingyenes segítségét. Az elmúlt évek szomorú tapasztalatai alapján tudni lehetett, hogy sürgető vészhelyzetben az egyesület hatékony, szervezett, gyors és rugalmas segítséget tud nyújtani az újjáépítéshez. A Kós Károly Egyesülés képviseletében Turi Attila építész irodája, a Triskell Kft. kapta a megbízást, hogy végezze el a generáltervezői feladatokat, s vezényelje le az építészeti és mérnöki munkákat folyamatos helyszíni művezetéssel. Az Egyesülés által hirdetett belső pályázaton nyertes tervek alapján kerültek kidolgozásra azok a típustervek, amelyeket a leendő lakókkal egyeztetve véglegesítettek. A kiviteli tervek elkészítésén 8 építésziroda munkatársai dolgoztak, lemondva a szerzői jogokról. Bár sokan úgy vélték, praktikusabb megoldást jelenthetne könnyűszerkezetes házak építése, a tervezők ragaszkodtak a hagyományos anyagok használatához, s az időtálló, szilárd, biztonságot sugalló épületek építéséhez. A hangsúly az egységes rendezett utcakép, az igényekhez igazodó alaprajzi kiosztás s a minőségi, tartós építőanyagok használata volt. Nem egy kaptafára készülő, tömeges, egyéni invenciót nélkülöző házterveket TIPP A Creaton tetőcserép választékában a hagyományos formavilágot kedvelők éppúgy megtalálják házuk arculatához illeszkedő kerámia tetőcserepet, mint azok, akik a modern formákat részesítik előnyben. kívántunk készíteni, hanem hagyományos formai elemekből építkező, egyedi arculatú, harmonikus kialakítású, egymáshoz illeszkedő épületek sorát szerettük volna létrehozni. mondta el Turi Attila, a munka vezetője. Azonos anyaghasználat, tégla, natúr vörös tetőcserép, fehér vakolat, fa fedélszék, és tradicionális népi építészeti megoldások (pl. tornác) összhangja ez a kortárs idilli magyar falu. A tervezőknek, illetve a Kós Károly Egyesülésnek igen pontos és határozott elképzelése volt a tetőcserepek anyagát, színét és formáját illetően. Már korábbi projektek során is megfogalmazták, hogy a tetőcserép anyaga kizárólag kerámia lehet, valamint fontos szempont az adott térség hagyományait követő forma. A Creaton terméke mellett szóló érv volt a kiváló minőség mellett, az 50 évre szóló garancia, valamint természetesen a kedvező ajánlat is. Az elképzelésnek a tetőfedő anyagok piacán két fajta cserép felelt meg, köztük a Creaton Róna cserepe, amely tulajdonképpen a kettős fedésű hódfarkú tetőcserép továbbfejlesztett, hornyolt változata. Ez a korcolásnak köszönhetően helyettesíteni tudja a korábban szokásos zsindelyfedést s könnyű, gyors felhelyezést tesz lehetővé. A hagyományos magyar népi építészetben használatos tetőcserepekhez közelálló Róna, színével és formájával belesimul a tájba s illeszkedik a mesefalu/lakópark egységes megjelenéséhez olyannyira, hogy Kolontáron az összes újépítésű ház tetejére e cserepet alkalmazták. A projekt volumene, tervezett határideje a tetőt kivitelező szakemberektől és a beszállítóktól is óramű pontosságot igényelt. A Creaton például a szükséges mennyiség folyamatos rendelkezésre tartásával, igény szerinti, esetenként 24 órán belüli szállítással segítette az újjáépítés menetét. Az elkészült házak egységes vizuális képet nyújtanak hagyományos, kissé archaizáló elemekkel, kielégítve a mai kor minden igényét az alaprajzi kiosztás s a technológia terén, létrehozva egy fehérre vakolt, piros tetőcserepes utópia falut, ahol azonos társadalmi struktúrában mégis magasabb életminőségben élhetnek az emberek. A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája által életre hívott, Újratervezés című, a budapesti Szent István Bazilika Lovagtermében megtekinthető kiállítás ráirányítja a szakma és az érdeklődők figyelmét a felsőzsolcai, devecseri, valamint a hasonló mértékű újjáépítésekre. Vörösiszap katasztrófa utáni újjáépítés, Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely vezető tervezők: Turi Attila, Zsigmond László, Jánosi János építész munkatársak: Orbán Oszkár, Füzes András, Tömpe Zoltán, Papp Tamás, Szegedi Antal, Szakos Hajnal, Cservenyák Eszter, Kozma Zsuzsa, Kiss Kálmán, Nemes Dávid, Fülöp Tibor, Terdik Bálint, Kis Simon Olivér, Czégány Sándor, Halas Iván helyszíni művezetés: KKE Vándoriskola, Csóka Balázs épületgépészet: Skrobák László - Dévényi és Tsa., Pacher László - Tevim Kft. elektromosság: Tóth Zoltán - Planet Kft. tájépítészet: Buella Mónika Tájrajz út, közmű: Szathmári László - Unitef Zrt. generáltervező: Kós Károly Egyesülés, Triskell Kft. megbízó: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság generálkivitelező: Veszprémber Zrt. felelős műszaki vezető: Hajdú Attila 5

6 Jogos elvárások a tetővel szemben: a viharállóság Ferenczy András, építész (a Creaton Hungary Kft. szaktanácsadója) Kelemen Sándor, építész (a Creaton Hungary Kft. szaktanácsadója) A viharálló tetők építése az erre figyelemmel lévő tervezéssel kezdődik és a gondos kivitelezéssel folytatódik. A hosszú távon tartós és valóban ellenálló tető megépítéséhez nyújt biztos műszaki megoldást a Creaton átgondoltan megtervezett geometriájú tetőcserepe és a cég által kifejlesztett és vizsgált különböző rögzítési technológiák együttes alkalmazása. Az elmúlt évek viharos időjárása sokak figyelmét ráirányította a tetők vihar elleni védelmének fontosságára. Sajnos gyakran csak akkor kerül napirendre a védelem, amikor már megtörténik a katasztrófa. Pedig rendelkezésre állnak olyan széles kör számára is elérhető műszaki megoldások, amelyek megvédik a tetőt az időjárás viszontagságaitól így például a szél romboló hatásától. 6 Tetőpont Fontos-e, hogy milyen nehéz a tetőszerkezet? A tető, az épület külső hatásoknak leginkább kitett felülete: a mára már nem ritka, szinte szélsőségesnek is nevezhető hőmérsékleti változások erodáló hatása, a csapadék különböző formája, a szél, a pára, a különböző terhelések, vegyi és biológiai hatások nap mint nap támadják a felületet. Az építtető jogos elvárása, hogy a megépült tető ezek ellen maximális védelmet nyújtson. A magyarországi uralkodó széljárást és szélsebességet figyelembe véve még csak azt sem mondhatjuk, hogy alapvetően szélcsendes országban lakunk, ezt nem csak a térképek, de a híradások is bizonyítják. magazin Magyarország széltérképe A zord időjárási körülmények elleni védelem nem lehet luxus, különösen, ha egy erősen megrongálódott vagy tetejét a viharban elvesztett házzal szembesülünk. Könnyű belátni, hogy egy kis önsúlyú tetőhéjazat egy erős szél számára kisebb kihívást jelent, mint egy kerámia tetőfedő anyag. A nagyobb biztonság javára döntünk, ha a tető gondos tervezése mellett a várható terheléseknek megfelelő kiegészítő műszaki megoldások, például a cserepekhez és kúpcserepekhez is rendelkezésre álló rögzítőkapcsok alkalmazását is számba vesszük. Sajtolt cseréptípusaink vízszintes gerincben történő kúpcserép-rögzítései speciális rozsdamentes kúprögzítő rendszerrel is építhetők (Firstfix). Viharálló tetők tervezése és kivitelezése Néhány elv figyelembe vétele, néhány szabály betartása elegendő, hogy már a tervezés során biztosítsuk tetőnk viharállóságát. Az építészeti kialakítás során, a tömeg, a forma és a hajlásszög eleve meghatározzák a tető széllel szembeni ellenálló-képességét, valamint azt, hogy a tető egyes részein milyen hatások érik, támadják a szerkezetet. Alacsony hajlásszögűeknél a szél megbontó hatásával számolhatunk, míg meredekebb tetők esetén, a szél-ellenkező oldali szívó hatás, szél-oldalon a nyomó hatás a jellemző. Ezekre a terhelésekre adott válasz alapvetően a megfelelő szerkezeti kialakításnál, a térbeli merevségnél kezdődik, emellett döntő fontosságú a tetőfedő anyag és a fedés,

7 illetve a fedés aljzata, a deszkázat, lécezés helyes módjának megválasztása is. Viharos, szeles területeken a nehezebb anyagú fedőanyagok pl. a hódfarkú Klassik cserép, ellenállóbbak, míg a nagy szél-igénybevételek esetén a lécezést csavarozással javasolt biztosítani, mert a cserepeket is a lécezéshez rögzítjük. A szegelt kapcsolat lényegesen gyengébb. A cserepek rögzítésénél is a csavarozást létesítjük előnyben. A nem korrózió védett szögek esetén a rozsdásodás következtében a szög elveszíti funkcióját, eltűnik a szögfej. Az alátéthéjazat cseppentő- vagy ereszlemezhez történő csatlakoztatása történhet a fólia saját ragasztósávjával (DUO, TRIO) vagy a Creaton SKL ragasztójával. A szél szívóhatásának fokozottan kitett felületek a tetőn A tetők eresz, orom és gerinc részeinél a szél fokozott szívóhatása következtében a cserepeket rögzíteni kell. A kúpcserepeket az uralkodó szélirányba szükséges elhelyezni, mert ellenkező esetben a szél könnyen megbonthatja a gerincek lezárását. Hódfarkú oromzat viharálló rögzítése pedig a választékban szereplő 2 db ¾ és egész cseréppel biztonságosabb, mint feles cseréppel csavarozással rögzítve. tervezés eredményei, amelyeken minden egyes domborulatnak, horonynak, eresztéknek és csatlakozásnak szerepe van a tetőt érő hatások elleni védelemben. A kétszeres hornyolás és labirintus szerű csatlakozások teszik lehetővé az alacsony szögű tetők biztonságos fedését. A szélcsatornás vizsgálatok, fagyási próbák rendszeres ellenőrzései a folyamatos fejlesztések számára adnak muníciót. A tető hajlásszögétől függő kiegészítő megoldások alkalmazása Hajlásszög (fok) Kiegészítő megoldások Legalább tetőfólia szükséges A fedés önmagában esőbiztos. Fokozott követelmények esetén alátéthéjazat szükséges Minden 2. vagy 3. cserép rögzítendő. Fokozott követelmények esetén alátéthéjazat szükséges. Minden egyes cserép rögzítendő cseréprögzítő 60 felett kapoccsal vagy szeggel. Fokozott követelmények esetén alátéthájazat szükséges. A hódfarkú tetőcserepek választékában szereplő 3/4-es cserép bádogos szerkezet csatlakozásánál Az erős szél bejuttathatja a cserepek között a nedvességet, ezért a páraáteresztő vagy szélzáró kivitelű fólia szakszerű elhelyezése, alacsony hajlású tető esetében különös gondosságot igényel. A Creaton tetőfóliái páraáteresztők és öntapadó dupla ragasztósávval rendelkeznek (DUO, TRIO). A TRIO fólia megerősített szerkezetének köszönhetően nagyon alacsony hajlásszög esetén is deszkára fektethető. Creaton oromzat 5/4 és 3/4 szegélycserép felhasználásával csavarozással rögzítve Eső legyen a talpán, ami itt bejut Creaton tetőcserép precízen tervezve A Creaton ellenálló, és egyes modelljeivel akár 10 fokos hajlásszögű tetők építésére is alkalmas tetőcserepei precíz számítógépes 26 mm 7

8 Magastetők tervezési kérdései a szabályozások tükrében Iványi András és Fülöp Zsuzsanna Tetőpont konferenciás előadásának II. összefoglalója Iványi András, okleveles építészmérnök, a BME Épületszerkezettani tanszéke óraadó tanára A magastetők iránt az építésztervezők különös vonzalommal viseltetnek, hiszen alapanyaga döntően fa, egyike azon kevés építőanyagunknak, amelyik élő anyag. Ez a különös kötődés megfigyelhető a szerkezeti kialakításon is, sokféle geometriai forma jelenik meg, az alkotó fantáziának csak az anyag felhasználási korlátai, vagy az építési folyamatban résztvevők szakmai tudása szabhat határt. Érthető a kiemelt szerep, hiszen a magastető a látvány szempontjából az egyik leghangsúlyosabb szerkezetünk, kialakítása meghatározza az épület megjelenését, akárcsak az arcot a hajviselet. A történelmi szerkezethasználat során a tetők formai megjelenését elsősorban az alaprajzi geometria és a biztonságosan vízzáró fedés igénye határozta meg legalsó szint vonal = ereszvonal, míg az újkori beépítéseknél inkább a funkció, de mára egyre nagyobb arányban az esztétika, illetve design. Sok esetben a hibás szabályozásnak is meghatározó szerepe lehetett abban, hogy Magyarországon időnként nehezen indokolható tetődivatok éledtek fel. Az egyik ilyen szabályozási hiba a 90-es években a családi ház építésre vonatkozóan jelent meg, amikor az épületek homlokzatmagasságát a külső falsík és a fedés síkjának metszésvonala határozta meg. A földszintes, tetőtér-beépítéses épületeknél ebben az időszakban sok ál-mansard tetős beépítés született a tetőtéri szint maximális kihasználását célozva (1. ábra). Az épületek megjelenése így egy olyan fejre emlékeztetett, amelyiken szájig lehúzzák a sapkát. A hiba orvoslását néhány évvel később egy újabb szabályozással látták célszerűnek megoldani. Ennek az volt a lényege, hogy a korábbi fal/fedés metszéspontra állított 45 fokos elvi sík fölé emelkedő, vagy abból kiálló elemeket is hozzá kellett számolni a homlokzat felületéhez. Ennek eredménye egy újabb tetődivat megjelenése lett a mediterrán-tetőké, amely a tetőtér beépítés helyett egy új teljes értékű lakószintet eredményezett ferde határoló síkok nélkül, a külső homlokzattól visszahúzva. Ez a forma megtalálható ott is, ahol ennek semmi keresnivalója nincs, például falusi környezetben. A tetőből kiálló felépítmény mintegy nagy térbeli kutyaól-ablak jelenik meg a házon, történelmi építészeti szempontból teljesen idegen, új formavilágot, és szerkezetileg is új kihívásokat jelentve. (2. ábra) Az említett két példából is látszik, hogy a szabályozás sok esetben hatással van az épületek formai kialakítására, az épületszerkezetek tervezésénél megjelenő új szempontokra. A 90-es években érvényben lévő szabályozásnál annak 8 Tetőpont magazin 1. ábra 2. ábra

9 érdekében, hogy a költségek ne emésszék fel a hozadékot, igyekeztek a alsó szakaszt minél meredekebbre, míg a felsőt minél laposabbra venni. Ebből tartószerkezeti, állékonysági, rögzítéstechnikai többletfeladatokon kívül, a fedéssel szemben támasztott újabb, nehezebben kielégíthető követelmények is megjelentek. A meredek szakaszokon a fedés rögzítése, vízcsendesítés, ereszkialakítás, vízszintes-függőleges szaruzatrögzítés, míg a laposabb szakaszon a fedés vízzárásának-vízhatlanságának biztosítása, különösen a még laposabb vápákban, a megnövekvő meteorológiai terhek felvétele, áttörések (kémény, kibúvó) megoldása. Az újabb, módosított szabályozás esetén a második ábra szerinti kialakításnál a tervezés szűk keresztmetszete az alsó tetőszakasz hajlásszöge, hiszen a felső szint ablakainak parapetje fölé nem emelkedhet a tető. Emiatt a fedés alsó lejtéshatárára terveztek jó néhány ilyen épületet, miközben ezek a kis-padlások nem megközelíthetőek, az esetlegesen nem megfelelően kialakított alátéthéjazat okán bejutó nedvesség a födémen vándorolva, átjutva a legkülönbözőbb helyeken okozhat beázást, mennyezeten, vagy akár az emeleti lábazaton. A tervezőknek eszerint nem elegendő a hatósági szabályrendszert ismerni és követni, hanem az abból eredő újabb és újabb formavilágú épületek szerkezeti kialakítása miatt is folyamatos kihívásnak kell megfeleljenek. Nem lehet, nem szabad a tervezés során a korábban már jól bevált kliséket követni és nem szabad kizárólag az építésben részt vevő kivitelező gyakorlatára hagyatkozni. Az említett egyszerű esetekben is megjelennek a korábbi gyakorlattól különböző problémák, melyek szakértő-szaktervező közreműködését is indokolhatják. TIPP A Creaton termékválasztékában megtalálhatóak 90 o -tól, a cserépfedések esetén különlegesnek számító 12 o -os hajlásszögű tetők fedésére is alkalmas kerámia tetőcserepek. Online pontszerzés a Tetőpont konferencia anyagaival Nem csupán a tavaszi továbbképzés sorozat résztvevői szerezhetnek újabb 2 pontot a tovabbkepzes oldalra most felkerült, a Tetőpont szakmai továbbképzés és konferenciasorozat előadásaiból készült két új online továbbképzési modul segítségével. Az előadások az energiatakarékos működést célzó tetőn és homlokzaton megvalósítható értéknövelő felújítási megoldásokat járják körül. A kreditpontos rendezvénysorozat anyagai már elérhetőek a oldalon, így azok akár újra meghallgathatóak és az online teszt kitöltésével le is lehet vizsgázni a tartalmukból. Ezzel nem csupán a tavaszi helyszíneken megjelentek szerezhetnek további kreditpontokat, hanem azok is el - mélyülhetnek a témában és levizsgázhatnak az anyagból, akiknek nem volt módjuk a továbbképzéseken tavasszal részt venni. A Creaton és az Építési Megoldások szaklap szervezésében 12 helyszínen tavasszal megrendezett konferenciasorozat célja volt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben indokolt módon az energiatakarékos működést célzó felújítási piac számára mutasson értéknövelő megoldásokat a tetők és homlokzatok tekintetében. A témát egyetemi szakemberek alapozták meg, felkért neves magyar építészek az építészeti megközelítésről gondoskodtak, valamint nemzetközi kitekintésre is sor került egy előadás keretében. Szó volt továbbá a különböző homlokzati felületképzési megoldásokról, a tető alternatív energiafelhasználásban betöltött szerepéről, illetve a tetőfelújítás az épület energetikai állapotára gyakorolt hatásáról. A TetőPont konferencia néven most felkerült két új modul 4-4 órányi kötelező és 1-1 órányi ajánlott tananyagot tartalmaz. Egy modul elvégzéséért 2 továbbképzési pontot ír jóvá mindkét kamara. (Akkreditációs szám: 2009/11/311 (MÉK), 01/2011/0038 (MMK)) 9

10 Fenntartható épületfelújítások szerelt homlokzatburkolattal Napjaink sokat hangoztatott témája az energiahordozók kimerülése, a föld globális felmelegedése, a légszennyezés és ezek ellensúlyozására az energiatudatos megoldások. Ahhoz, hogy globális szinten is látványos eredményeket érjünk el, egyéni, közösségi, társadalmi szinten is meg kell vizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel aránylag gyors megtérüléssel tudjuk csökkenteni a felhasznált energiákat. Szűkebb környezetünk vizsgálata során kiviláglik, hogy otthonaink rengeteg felesleges energiát emésztenek fel, melyet leggyakrabban a megfelelő energetikai korszerűsítés hiánya okoz. E kérdéskör igen sokrétű, azonban hazánkban s Európa több országában is a tömeges lakásépítés iparosított technológiával épült tömbjeire kiemelt figyelmet kell fordítani, azok gyakorisága és nem megfelelő energetikai mutatói miatt. Ezeket az épületeket korszerűtlen, részlegesen kicserélt nyílászárók, távfűtés és hőhidas falszerkezet jellemzi, általában elavult gépészeti rendszerekkel megspékelve, amelyek együtt az épület magas hőveszteségét eredményezik télen, s a hűtést elősegítő megoldások elengedhetetlen alkalmazását nyáron. Az épületek korszerűsítése során felmerülő szempontok az épület építészeti értékeinek, gépészeti rendszereinek és szerkezeteinek vizsgálata mellett, figyelembe kell venni, hogy a felújítás során, a beépített anyagok mennyire terhelik a környezetet előállításuk és teljes életciklusuk folyamán, milyen élettartammal bírnak, milyen gyakori lesz a már felújított szerkezetek karbantartási-felújítási periódusa, és ez milyen költségeket jelent rövid-, illetve hosszútávon. Passzív irodaház Gentben szálcement burkolattal A szerelt átszellőztetett homlokzatburkolatok nem csupán új építésű épületek burkolt vagy vakolt falfelületeivel szemben nyújtanak alternatívát, de alkalmazását érdemes számba venni felújítások esetén is. Erre ad plasztikus példát a belgiumi Gentben létrehozott passzívházként működő irodaépület, ahol a homlokzat burkolására az Eternit Natura szálcemet lapjait használták és a felújítással jelentősen csökkentették az épület energiafelhasználását. Az irodaépület megújítását célzó beruházás során a korábbi épületszárnyat felújították, illetve egy újabbal bővítették, így végül egy m 2 alapterületű passzívházként működő épületet vehettek birtokba használói (régi épület alapterülete: m 2, új épület alapterülete: m 2 ). A szép, új épületben működő intézmények az átalakításnak köszönhetően látványos eredményeket értek el a felhasznált fosszilis energiahordozók és az erre szánt költségek tekintetében. 40% múlik a homlokzaton A számos más, a passzívházak építése és épületek passzívházzá alakítása során alkalmazott termék és technológia mellett a 10

11 homlokzatkialakítás tekintetében ennél a konkrét projektnél egy első ránézésre drágának tűnő megoldást választottak: a régi és az új épület homlokzatát szerelt átszellőztetett homlokzatburkolat fedi. Ez az ökológiailag előnyös és környezetbarát megoldás amellett, hogy kis súlya miatt, és a rendelkezésre álló rögzítő-eszközöknek köszönhetően könnyen szerelhető, nem igényel a már meglévő épületek esetén további megerősítő alapozást. De nem ezek voltak a fő érvek az egyébként kreatív építészeti megközelítést lehetővé tevő műszaki megoldás alkalmazása mellett: gyakorlatilag a szükséges vastagságú hőszigetelő anyag elhelyezése gond nélkül lehetséges a tartószerkezet és a burkolat síkja között. Ha egy passzívház projekt esetén az elérhető energianyereséget 100 egységnek tekintjük, úgy ebből általában 40 % a levegő visszaforgató rendszer által nyerhető, míg 60 % az épületburok kialakításán áll vagy bukik. E 60 %-nyi nyereség 40 %-a múlik a tetőszerkezeten, 40 %-a a homlokzaton, annak kialakításán és további 20 %-a az alap szigetelésén. Az Eternit szálcement termékekkel készült szerelt homlokzati szerkezet amellett, hogy a kellő vastagságú új szigetelés elhelyezését lehetővé tette, jelentősen hozzájárult a passzívház standard kielégítéséhez azáltal is, hogy az eredeti hőszigetelő anyagokat is hasznosította. TIPP Az Eternit szálcemet homlokzatburkolatait Európa szerte az Etex csoporthoz tartozó cégek, így Magyarországon a Creaton Hungary Kft. forgalmazza. Energianyereség számokban A gáz felhasználás 9%-kal csökkent annak ellenére, hogy az épület alapterülete megduplázódott. Gáz felhasználás a meglévő épületben a passzív bővítmény nélkül kwh Gáz felhasználás felújítás és bővítés után összesen kwh A nagyobb alapterületű passzív rész gázfelhasználása csak 46%-a a meglévő felújított épületének. Meglévő felújított épület gáz felhasználása 82 kwh/m 2 /év passzív bővítmény gáz felhasználása 38 kwh/m 2 /év Az áram felhasználás mindössze 15%-kal nőtt, annak ellenére, hogy az épület teljes alapterülete megduplázódott. Áram igény a meglévő épületben és a passzív bővítmény nélkül kwh Áram igény a bővítés után a teljes épületben kwh Az épület összes energia szükséglete 15 kwh/(m²a). TetőPont magazin TetőPont magazin a Creaton Hungary Kft. időszakos hírmagazinja. Kiadó: Creaton Hungary Kft Lenti, Cserépgyár u. 1. Tel.: , Fax: info@creaton.hu Szerkesztő: Build-Communication Kft. Nyomdai előkészítés: Jibrakiss Bt. Grafika: Kovács Csaba Tipográfia: Pék Andrea Megjelenik példányban. Terjesztés a Creaton Hungary Kft. partnerei és munkatársai részére térítésmentesen. Az egyes cikkek továbbfelhasználása csak a szerkesztőség hozzájárulásával megengedett. A TetőPont magazint térítésmentesen igényelheti, illetve lemondhatja a info@buildmarketing.hu címen. 11

12 Panelfelújítás Litvániában Esettanulmány külföldről Európa több nagyvárosában találunk az elmúlt évben iparosított technológiával épült lakótömböket, amelyek rengeteg embernek adnak otthont, s egytől-egyig hasonló problémákkal küzdenek. Az alábbi esettanulmányban egy nemzetközi példán, Litvánia Klaipeda városában található paneltömb felújításán mutatjuk be az épület korszerűsítésének előnyeit, s az elért megtakarítás arányát. A panelfelújításokban élen járó Németországban számos példát találunk az épületek teljes nyílászáró cseréjére, a szerelt átszellőztetett homlokzattal történő felújítással összhangban, ügyelve minden esetben a homlokzat színezésének esztétikájára is, de nem ritka a rendkívül magas emeletes paneltömbök visszabontása és felújítása sem. A litván példa több szempontból érdekes: egyrészt mert a német felújításokról már igen sok szó esett, másrészt mert Litvánia hazánk szemszögéből nézve sokkal inkább releváns példának tűnhet, a két ország gazdasági körülményei, Európában betöltött szerepe, történelmének egyes pontjai és mérete közötti hasonlóság alapján, az említett Németországhoz viszonyítva. Az esettanulmány a Balti-tenger partján fekvő Klaipeda város egyik iparosított technológiával készült lakótömbjét mutatja be. A város, az ország más területeivel ellentétben, elhelyezkedéséből adódóan hatványozottan ki van téve az erős, olyakor viharos szélnek és a nedves időjárásnak. A levegő magas nedvességtartalma hamarabb kihűti az épületeket, mint máshol. Tekintettel arra, hogy a Klaipedán fekvő lakóépületek nagy többségét 20 éve építették, egyértelműnek tűnik, hogy az épületek fűtési hatékonysága a téli hónapokban kardinális kérdéssé vált, s gyors megoldást sürgetett. A tanulmány két, részben egymáshoz kapcsolódó épülettömböt választott vizsgálata tárgyává, amelyeket egyidőben, azonos technológiával építettek, így a mérések során tisztán látszanak majd a különbségek a felújított és a még fel nem újított tömb energetikai mutatói között anélkül, hogy az építési technológia, az építési anyagok és az építési idő eltérése meghamisítanák az eredményeket. Az épülettömbök 1989-ben épültek nagyrészt vasbeton és tégla elemekkel, s dupla, légréssel ellátott, szigetelő fallal. A két épület közül az egyiket felújították, míg a másikat meghagyták eredeti állapotában. A homlokzati felújítási munkálatokhoz, az Etex csoporthoz tartozó, hazánkban a Creaton által forgalmazott, átszellőztetett Eternit Textura táblákat használtak, szigetelésként pedig 15 cm vastag ásványgyapotot alkalmaztak. A homlokzati felújítás során a tervezők különböző problémákkal kerültek szembe, mint például az eredeti fa ablakok műanyagra cserélése folyamán kialakult, a szigetelés beépítésével kapcsolatos nehézség. Az ablakok lecserélése alkalmával a szakemberek szembesültek azzal, hogy az ablakok körül nem alakítható ki a homlokzati szigetelő rétegnek megfelelő vastagságú szigetelés. Mindez a gyakorlatban azt mutatja, hogy a felújítások esetében komplex megoldások kellenek, máskülönben nem érheti el a szigetelés a teljes hatékonyságát. A felújítási munkálatok befejezése után a vizsgált épülettömb fűtési költsége, az eredeti állapotban megtartott épülettömbbel összehasonlítva, telén, amely az elmúlt tíz évben a leghidegebbnek bizonyult Litvániában, 50%-al csökkent. Az említett időszak fűtési periódusát górcső alá véve a felújított homlokzatú ház összes megtakarítása a másik viszonylatában 42,2% volt annak ellenére, hogy az említett, ablakok körüli szigetelési nehézségek nem szűntek meg. A százalékosan ismertetett megtakarítási arányokat kiválóan szemlélteti a két épületről készült hőtérképes vizsgálat, ahol a sötét (fekete, kék) színek mutatják az alacsonyabb, míg a világos színek (piros, sárga) a magasabb hőmérsékletű területeket. Egyértelműen leolvasható, hogy a felújítás előtt álló tömb homlokzata magasabb hőmérsékletű, ami azt jelenti, hogy a belső hő a külső levegőt melegíti fel. Mindezeken túl a felújított házban élők, saját elmondásuk szerint, egyértelműen komfortosabban, kellemesebben 12

13 érezték magukat, köszönhetően a belső hőmérséklet emelkedésének. Az ablakok műanyagra cserélése következtében azonban a lakások belső páratartalma megnőtt, ami rövid úton penészedéshez vezetett. A szellőző homlokzati rendszer felszerelése után azonban a penészedési probléma is megszűnt. A különleges szellőző homlokzat csökkentette az épület szerkezetének nedvességtartalmát, amely segített megszabadulni a penésztől és megerősítette magát az épületet is. A litván panelrehabilitációs példa kiválóan mutatja, hogy az épület szakszerű felújítása több, mint 40%-al csökkenti a fűtési költségeket, azonban a tökéletes hatás eléréséhez Fűtési energia szükséglet havonta (kwh/m 2 ) komplex megoldást kell, alkalmazni annak érdekében, hogy a szigetelés hatékonysága ne csökkenjen s ne vezessen egyéb felmerülő problémákhoz, mint a belső páratartalom megnövekedése során kialakult penészedéshez. A penészedést egyéb esetekben költséges szellőztető rendszer beszerelésével oldották meg, azonban a litván példa arra figyelmeztet minket, hogy kiváló minőségű, szakszerűen megtervezett és felszerelt, szerelt átszellőztetett homlokzatok alkalmazásával ez is kiküszöbölhető. Hogy mennyire megfontolandó hazánkban a bemutatott esettanulmány, arra a magyar adatok hívják fel a figyelmünket: hazánkban 4,1 millió lakás van, amelyből cca. 70% szorul energetikai korszerűsítésre, amelyből 820 ezerre tehető a fenti példához hasonló ipari technológiával épített lakások száma, melyek fűtési hatásfoka közismerten igen alacsony, a korszerűtlen fűtési rendszereknek s a nem megfelelő szerkezeti rétegrendek miatt január október november december január február Kék: Az épület felújított része Piros: Az épület nem felújított része Technikai adatok Felújított homlokzat: cca m 2 Felhasznált anyagok: Textura homlokzati tábla Rögzítő elemek: alumínium lemez, fali konzol hőhídmentes részekkel, T és L lemezekkel Szigetelés: ásványgyapot Átlagos energia megtakarítás: a fűtés több mint 40%-a. Kreditpontos konzultáció házhoz megy Az elmúlt 2 év tavaszán, a Creaton Hungary Kft. által életre hívott, Tetőpont szakmai továbbképzés és konferenciasorozatain, az ország 12 városában ugyan magas részvétel volt jellemző, azokra mégsem juthatott el minden tervező és mérnök. Ez az oka, hogy a cég egy újfajta, rendhagyó, rövid és praktikus szakmai konzultációs lehetőséget kínál minden olyan építészirodának, ahol szeretnének többet megtudni a Creaton által forgalmazott homlokzatburkolatok és tetőfedések szakmai- és technológiai hátteréről. A szakmai konzultáció előadásain a szerelt homlokzatburkolat témakörében általános alkalmazástechnikai kérdések mellett a program gerincét képezik azok az épületfizikai kérdések, amelyek akár új, akár meglévő épületek felújítása esetén, mindezt példákkal illusztrálva, a termék melletti döntés gazdaságossági oldalára is rávilágítanak. A tetők világában az alacsony hajlásszögű tetők szerkesztési elveiről, az itt használható kerámia tetőcserepek felhasználásnak gyakorlati kérdéseiről lesz szó, illetve egy aktuális téma, a tetők viharállóságát is körüljárjuk. Az előadásokat a Creaton szakemberei előre egyeztetett időpontban a jelentkező tervezőirodákban tartják meg. A program tervezett időtartama 3 óra. MÉK és MMK akkreditáció folyamatban, amelynek eredményéről további információ a oldalon, illetve Cságoly Zoltántól, a konzultáció felelősétől, aki várja az irodák jelentkezését is: T: (30) , zoltan.csagoly@creaton.hu. Tervezett program Alacsony hajlású tetők kivitelezésének szabályai, viharálló tetők Szabó Tamás, szaktanácsadó Creaton kerámia és szálcement homlokzati burkolatok alkalmazásai, meglévő épületek homlokzati és energetikai felújítása Cságoly Zoltán okl. építészmérnök, szaktanácsadó

14 Hosszú távon gondolkodók előnyben Esettanulmány Magyarországról Cságoly Zoltán, okleveles építészmérnök, (Creaton Hungary Kft.) Hogyan változik az épület energetikai mérlege, mennyire egyeztethetőek össze az egyes rendszerek a hosszú távban mérhető ökológiai szempontokkal, mennyibe kerülnek és mennyi idő alatt térülnek meg a különböző, a homlokzat energetikai szempontú korszerűsítésére alkalmas technológiák: a vakolt polisztirol hőszigetelést és a szerelt átszellőztetett kerámia homlokzatburkolatot hasonlítottuk össze egy valós épület felújításának modellezésével. Eredeti állapot összegzése és energia tanúsítványa Felújítási alternatíva: Ha csak a nyílászárók cseréje történik meg 14 Évek óta aktuális téma a Magyarországon kb. 820 ezerre tehető lakóegységből álló, iparosított technológiával épített lakásállomány felújításának kérdése. Ez a lakásállomány azon rész, amely esetében felújítás nélkül a korszerűtlen fűtési rendszerek és a szabványnak nem megfelelő szerkezeti rétegrendek miatt a fűtési hatásfok, szinte kivétel nélkül, igen alacsony. A hazai 4,1 millió egységet számláló lakásállománynak kb. 70 %-a szorul energetikai korszerűsítésre, ennek közel negyede az előző kategóriába tartozik. Míg a panelfelújítás Európa szerte Németországtól Litvániáig nem kevés fela datot ad a lakásügyi szakembereknek, ennek megoldása Magyarországon zömmel a visszafogottabb költségvetési lehetőségek miatt sajnos gyakran mindössze egy vakolt TONALITY kerámia lapokkal felújított panelépület Németországban hőszigetelő rendszer felhelyezésében merül ki. A un. panel kérdés kezelése sokkal komplexebb (városszerkezeti, városépítészeti) megközelítést igényelne, de maradjunk jelenleg csupán a műszaki kérdéseknél. A nemzetközi példák is azt mutatják (lásd cikkünket 12. oldalon), hogy ebben a tekintetben is a komplex megoldás eredményesebb: a homlokzat hőszigetelése mellett a gépészet és nyílászárók vizsgálata sem megkerülhető, kiegészítve megújuló energiaforrásokat felhasználó gépészeti berendezésekkel. Homlokzatra is van alternatíva Ha csak a homlokzatot tekintjük, akkor a jelenleg szinte kizárólagosan használt hőszigetelt vakolati rendszert alkalmazó homlokzat felújításnak is van alternatívája. Ez a szerelt átszellőztetett homlokzatburkolattal történő korszerűsítés. E kettő összehasonlítására készült számítás eredménye alapján, jóllehet mindez számítás nélkül borítékolható, hogy a drágább bekerülési költséggel, de ha hosszú távban gondolkodunk, mindenképpen a szerelt átszellőztetett hom lokzati felújítás számít meg térülőbb megoldásnak. Ha ugyanis egy épület (legyen az panel vagy bármely felújításra szorul ó tár sasház) homlokzatának életciklusát vizsgáljuk, a éves intervallumban a szerelt homlokzatburkolat megtérülési ideje nem csak belátható, és alig 4 évvel hosszabb, mint a PS hab+vakolat rendszeré, de az első felújítási ciklusnál, amely a PS hab esetén éven belül jelentkezik, a mérleg átbillen, és a homlokzati felújítást nem igénylő szerelt homlokzatburkolat olcsóbbá válik, mint a vakolatos rendszerek. Nézzük a részleteket! Vakolt PS kontra szerelt átszellőztetett kerámia homlokzat A vizsgálati számítás egy meglévő, húsz lakásos lakóépületet vett alapul, amely iparosított technológiával épült a 70-es években. Az épület jellegzetesen lapostetővel, vegyes (részlegesen kicserélt) nyílászárókkal rendelkezik, távfűtés és korszerűtlen, hőhidas falszerkezet jellemzi. Az energetikai felmérés során megállapítható volt, hogy sem az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezője, sem az épület fajlagos hőveszteségi tényezője, sem a gépészeti rendszerek energiafogyasztása nem elégíti ki a követelményeket, az épület az előírt energiafelhasználásnak 219%-át (cca. 272 KWh/m 2 /év) használja el. Ezek után készült el az összehasonlító vizsgálat a két lehetséges felújítási alternatívát

15 Gépészeti korszerűsítés nélküli felújítási alternatívák Gépészeti korszerűsítéssel kiegészített felújítási alternatívák illetően. Az egyik esetben a nyílászárók cseréje mellett a homlokzat hagyományos polisztirolhabbal hőszigetelt vakolati rendszert kapott, míg a másik esetben a homlokzatot Tonality finomkerámia homlokzatburkolattal burkoltuk, kőzetgyapot hőszigeteléssel és légréssel. A vizsgálat kitért arra is, hogyan alakulnak a számok gépészeti korszerűsítés nélkül, illetve gépészeti korszerűsítéssel, fűtésszabályozással, hővisszanyerő berendezéssel biztosított légcserével, illetve napkollektor beépítésével. Mindkét homlokzati rendszer alkalmazása esetén drasztikusan csökkent az épület energia felhasználása, gépészeti korszerűsítés nélkül az eredeti állapothoz képest kevesebb mint a felére (116, illetve 110 KWh/m 2 /év), gépészeti korszerűsítéssel pedig kevesebb mint a negyedére (62,85, illetve 58,5 KWh/m 2 /év). Látható volt azonban az is, hogy a szerelt homlokzatburkolattal működő falszerkezet mindig egy fejhosszal vezetett a másik rendszer előtt, amely egy rögtön jelentkező közel 4%-al alacsonyabb energiafelhasználást hozott. Természetesen a szerelt homlokzatburkolat az egyszeri beruházási költségeket is, így a várható megtérülési időt is megnövelte a polisztirolhabos vakolattal szemben. Mégis, míg a PS hab+vakolat megtérülési ideje gépészeti korszerűsítéssel a 12. évben várható, a szerelt homlokzatburkolattal ez a megtérülési idő már a 16. évben jelentkezik, tehát a megtérülési idő belátható és mindössze 4 év a különbség! Hosszú távon gondokodóknak Milyen további előnyök indokolják, hogy a drágább, szerelt átszellőztetett rendszer és a hosszabb megtérülési idő mellett tegyük le voksunkat? Amellett, hogy a Tonality szerelt homlokzatburkolat egy időtállóbb és igényesebb megoldás, a szerelt homlokzatburkolatoknál nem jelentkeznek szerkezeti repedések, ellenáll rovaroknak, és madaraknak, jobb a hangszigetelő tulajdonsága, A1 nem éghető anyagosztályba tartozik, szemben a PS hab+vakolat B éghető anyagosztályával. Legfontosabb előnye azonban a beépített anyagok élettartamában, és az előállítás során a környezetet nem károsító technológiában van. A rendszerbe beépített alapanyagok természetes eredetűek, illetve mind a kőzetgyapot, mind a kerámia élettartama több mint 100 év. Az alapanyagok összetevői nem öregszenek, a víz nem befolyásolja az anyag szerkezeti és hőszigetelő tulajdonságait. Ezzel szemben a polisztirol hab alapanyaga nem megújuló, az öszszes alapanyagok, az összes anyag inputjának 80 %-át a nyersolaj és földgáz adja, így maga a termék előállítása sem fenntartható hosszú távon. Bár a PS hab nem bomlik le, mégis idővel és a nedvesség hatására öregszik, hőszigetelő tulajdonsága csökken, így szerepét év múlva már nem látja el, újrahasznosíthatósága azonban igen vitatott. Ilyenkor a homlokzat teljes újraszigetelése válik szükségessé, amely a környezetet kétszeresen terheli: egyrészt a lefejtett szigetelő táblák elhelyezése, másrészt az új táblák előállítása. Természetesen mindez egy újabb, egyösszegű beruházási költséget jelent a lakóknak. Ma már nem újdonság: jövőnket csak olyan szemléletváltással biztosíthatjuk, amely előnyben részesíti azon technológiákat és megoldásokat az építőiparban is, amelyek teljes életciklusuk során is összeegyeztethetőek a fenntartható ökológiai szempontokkal, belátva: jónak tűnő de rövid távú pénzügyi döntések, nem feltétlenül térülnek meg hosszú távon. A cikk Hatt Attila okl. építőmérnök esettanulmánya alapján készült. Napjaink aktuális témája a fenntartható jövő, a fosszilis energiahordozók kimerülése, az energiatudatos gondolkodás szinte minden iparágban megjelent. A szakemberek fontos feladata lokalizálni, hol fogyasztjuk a legtöbb energiát és ezen a területen nem halogatható tovább a racionalizálás, kontroll, és az alternatív megoldások kidolgozása. A lakások, az otthonaink, adják az energiafelhasználás 40%-át és ez világméretekben igaz, ennek több mint a fele a fűtési energia igény. A klímaváltozás fő okának tekinthető széndioxid kibocsátás 30-40%-ért felelnek a lakásaink, és háztartásaink rossz hatásfokú fűtése. Ezért az építőiparban dolgozó mérnökök, döntéshozók és beruházók kezében hatalmas potenciál van, hogy egy paradigmaváltással és hosszú távban gondolkodva nagy arányban csökkentsék az energia-felhasználást és széndioxid kibocsátást egy biztosabb jövő érdekében. 15

16 16 Energiavámpírból energiahatékony revitalizálás A Művészetek Háza felújítása, mint Gödöllő ökovárossá alakulásának első lépcsőfoka Baku Eszter, művészettörténész, Phd hallgató (BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék) A gödöllői művelődési ház átalakításának kettős célja volt: az épület, a város kulturális életébe való bekapcsolása mellett fontos volt az energetikai korszerűsítés is. Ennek során új homlokzatot kapott az épület földszintje, melyet Eter-Color táblás burkolattal láttak el. A hajdan virágzó művészeti központnak helyet adó Gödöllő belvárosát éles huszárvágással vágja át a Szabadság út és az Ady Endre sétány s annak folytatásaként a Dózsa György út. Ennek eredményeként a Grassalkovich-kastély, s az egykori kastély park területén elhelyezkedő hajdan volt Petőfi Sándor Művelődési Központ, ma Művészetek Háza gyakorlatilag elvált a belvárostól. A már korábban elkészült városfejlesztési koncepció ezen kiemelkedő pontokat kötné össze a belvárossal és az Egyetemmel, azonban az elmúlt években kisebb beruházások mellett komplex program nem készült, egészen a Főtér-projekt megvalósításáig, amely a Szabadság teret és a Városi Piac területét is érintette. A Gödöllői Művészetek Háza épületének energia-hatékony és funkcióbővítő felújítására vonatkozó tervek Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készültek a Funkcióbővítő rehabilitáció településközpontok fejlesztése Pest megyében c. pályázat keretében. Az engedélyezési terv az épület energiahatékony felújítása mellett a földszinti terek átalakítását, új multifunkcionális terem kialakítását, az emeleti színházterem bővítését, és a scenikai rendszerek felújítását tartalmazta. A pályázati feltételek változása miatt a színházterem bővítése és a scenika átalakítása elmaradt, s az első ütemben a földszint korszerűsítésére és átalakítására került sor, beleértve a homlokzat energiahatékony megújítását és az épület városhoz való viszonyának újrapozícionálását, amelyet a bejárat áthelyezésével oldottak meg a tervezők. A gödöllői művelődési ház 1981-ben épült Tóth Dezső építész tervei alapján (Pestterv), a kőbányai és a váci művelődési házak terveinek adaptálásával, kvázi típustervként. A 30 évvel ezelőtti tervezés a kor ideológiájának és a korszaknak megfelelően nem törekedett, Kivitelezési fogások: szerelt átszellőztetett homlokzatok nem is törekedhetett a fenntartható, energiatakarékos megoldásokra, s a mobil terek, multifunkciós terek kialakítására, hiszen az eredeti terv szerint minden funkcióhoz önálló tereket rendeltek hozzá. A mai kor igényei azonban már megkövetelik a fenti szempontok szerint való tervezést, valamint azoknak a megoldásoknak alkalmazását, amelyek a fenntartási költségek csökkentését eredményezik. A művelődési ház felújítása nem csak építészeti, hanem komplex városépítészeti koncepció kidolgozását is megkívánta a tervezőktől (Reálterv Építésziroda Kft. építész vezető tervező Albrecht Beáta), hiszen a megújuló művészeti központot be kellett vonni a városi vérkeringésbe, amelyet a belvárosi sétány és a Kastély között húzott virtuális tengelybe való beillesztéssel tudtak megvalósítani. Ennek érdekében azonban az épületet képletesen mondva el kellett fordítani, amelyet az eddig főhomlokzati (Petőfi Sándor utca felé) bejárat áthelyezésével, a Kastély felé nyitásával oldottak meg a tervezők. A belvárossal szoros kapcsolatot pedig az épület melletti aluljáró biztosítja, amely az épület átalakítása után a Művészetek Háza főbejáratához vezet. Az első ütemben megvalósuló munkálatok a több mint 3000 m 2 -es lepényt érintették, Mivel átszellőzetett homlokzatburkolati rendszerről beszélünk, itt is gondoskodni kell a megfelelő keresztmetszetű légrésről illetve a szükséges alsó- és felső beszellőző nyílásokról, amelyeket perforált, vonalmenti hézagtakarással kell kialakítani, megelőzendő a rovarok és egyéb kártevők beköltözését a légrésbe. A táblák alá kerülő rögzítő bordák építésénél ügyelni kell azok síktartására, illetve a maximális függőleges rasztertáv betartására. A táblák és az alszerkezet csatlakozásánál, fa alszerkezet esetén EPDM szalagokat szükséges alkalmazni, amely egyben ad rugalmas kapcsolatot-, illetve biztos vízzárást az alszerkezet és a táblák közt. A táblákat gyárilag, illetve helyszínen is lehet darabolni, helyszíni vágások esetén ügyelni kell a merőleges, szép vágásokra, amelyet kellő tapasztalattal, illetve jó minőségű célszerszámokkal lehet elérni. A vágott éleket finom csiszoló papírral kell megtisztítani a vágásból adódó sorjától. A táblák helyszínen vágott éleit a gyártási technológiából adódóan nem szükséges a helyszínen impregnálni. A szálcement homlokzatburkolati anyagok fagyállóak és igen jól viselik a környezeti hatásokat, éppen ezért a gyártó 10 év garanciát biztosít a lapokra, míg a felület színtartósságára ezen felül további 10 év garancia jár. Beépítés utáni tisztításuk száraz törlőronggyal, vagy enyhén mosószeres vízzel oldható meg, nem szabad a táblákat azonban csiszoló- vagy dörzsfelülettel ellátott anyagokkal tiszítani, mert ezek a felületet karcolhatják, amelyek maradandóan meglátszanak a beépített táblákon.

17 hozzájárul az épület jobb komfortérzetéhez a hűtési és fűtési időszakban, s az épület üzemeltetési költségeinek, energiafelhasználásának csökkenéséhez is. Természetesen az energetikai felújítás a kör alakú, emeleti épületrész s a színházterem átalakításával válik teljessé, amely várhatóan az építkezés második ütemében valósul meg. Az új funkciók, a külső-belső megújítás s az épület újrapozicionálása, amely összekötő kapocsként határozza meg a Művészetek Háza városban elfoglalt helyét, félúton a belváros és a Kastély között, arra predesztinálta az egykori típus művelődési házat, hogy a 2011-es Európai Unió soros elnökségét viselő Magyarországán az EU Tanács állandó sajtóközpontjaként működjön az elnökség lezárásáig. amely külső-belső átalakításon ment keresztül. A főbejárat áthelyezésével a kör alakú előcsarnok multifunkcionális rendezvény (kiállítótér, bálterem stb.) teremmé vált, s a színháztérbe vezető emelt szintű lépcső kiemelés elbontását követően egységes térré alakult. A belsőépítészet egységes színkompozícióval és anyaghasználattal Major György munkája. Az átalakítás és a pályázat fő tartalma azonban az energetikai korszerűsítés volt, amely az épület teljes homlokzati falának és gépészeti rendszerének cseréjét jelentette, a költséghatékony működtetés miatt. Az első ütemben a földszint átalakítása készült el, itt az épület homlokzati falának cseréje is megvalósult, a színeiben visszafogott, a szürke és barna fa ablakokkal kellemesen harmonizáló, barnásvörös, okkersárga, világos bézs, jadezöld és világosbarna szerelt átszellőztetett Eter-Color szálcement táblák felszerelésével. A Creaton belga szálcement tábláit fa szerkezetre, színazonos csavarok alkalmazásával helyezték fel. A választott szálcement termékcsalád anyagában színezett táblái színskáláját főleg visszafogott pasztell színek jellemzik. A táblák felülete és színe organikus hatást kelt: jellemző rá a strukturált felület és a lemezen belüli eltérő színárnyalatok, ezzel adva a természetes, inhomogén hatást. Ezeket a valóban nagytáblás (1220/3050 mm) burkoló anyagokat színazonos szegecsekkel-, illetve színazonos csavarokkal lehet rögzíteni fém-, illetve fa alszerkezetre, ahogy azt ezen a beruházáson is tették. Az új homlokzati falszerkezet, az újragondolt, tervezett ablakkiosztással, az új külső nyílászárókkal, s a szerelt átszellőztetett homlokzatburkolat felhelyezésével nagyban Tervezők és kivitelezők: Tervező: Reálterv Építésziroda Kft. Albrecht Beáta projektfelelős építész vezető tervező, Major György DLA belsőépítész-építész tervező Kivitelező: HUNÉP-GÉV Művészetek Háza Gödöllő Konzorcium Projektmenedzsment: Gödöllői Városfejlesztő Kft. TIPP A Creaton Magyarországon a belga Etex csoporthoz tartozó gyárakban készülő nem csupán szálcement, de kerámia alapanyagú homlokzatburkolatokat is forgalmazza. 17

18 Kerámia műemlékekre hangolva Apátságból vár, várból múzeum, diákszálló, étterem A szerencsi vár története és újkori rekonstrukciója A Norvég Alap 1 támogatásával egyedi kevert színű, antik hatású, időtálló kerámia cseréptetőt és új tetőszerkezetet kapott a szerencsi, egykori Rákóczi-vár 3600 négyzetméteres, teljes tetőfelületén. Az egykor Zemplén megye területén fekvő város elnevezése Anonymus művén alapuló népi etimologizálás szerint a szerelem, szerencse szavakból eredeztethető, valójában azonban egyszerű személynévből származtatható. A Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt bencés monostor első említése ből származik, azonban alapítása a tatárjárás előttre datálható. A terület a 16. században a Szapolyai-család kezébe jutott, majd a történelem viharos korszakában kézről-kézre vándorolt, miközben az egyik tulajdonos, Németi Ferenc tokaji várkapitány a monostort erős kastéllyá, castellummá alakíttatta felhasználva az egykori épület köveit. A kapitány halála után a császári seregek kezébe került, majd a végvári rendszer nehézkes finanszírozása miatt egyes várakat, így a szerencsit is elzálogosították április 23-án Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitány tulajdonába került az épületegyüttes és a hozzá tartozó uradalom, amelynek bővítését, átalakítását azonnal elindította. Az 1605-ös országgyűlés helyszíneként is ismert szerencsi vár, ahol Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély fejedelmévé választották, Rákóczi Zsigmond halála után fokozatosan hanyatlott, hiszen fiai székhelyüket Sárospatakra helyezték, így Szerencs főúri rezidencia funkciója megszűnt. A Rákócziszabadságharc bukásával a kastély-vár ismét kézről-kézre járt, s utolsó tulajdonosa, a Szirmay-család folytatta (19. század elejétől) az épület barokk stílusú átépítését. E hosszú folyamat során a vár északi és nyugati szárnyát a 18. században magtárrá alakították át, míg lakószárnyként a tóra néző, keleti traktusokat használták, amely elé a 19. század végén, a 20. század elején külső lépcsős teraszt építettek. Napjainkban szálloda- és diákszállóként az egykori magtár épülete működik. Szintén az átalakítások következtében bontották el a kapuépítmény eredeti káváit s a felvonóhíd szerkezetét, valamint az északi tornyot, amelynek helyére épült a ma is használatos északi bejárat. A sorozatos tulajdonos- és funkcióváltáson átesett épület állaga fokozatosan romlott, így a régészeti feltárással egybekötött rekonstrukció már sürgető volt. Az 1968-ban elkezdődött régészeti feltárást, közötti felújítás követett, Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei szerint. A munkálatok nem fejeződtek be, csupán szüneteltek, hiszen az elmúlt évben a Norvég Alaptól elnyert nagyarányú támogatás segítségével megújulhat a római katolikus-. és református templom mellett az egykori Rákóczi-vár és a Huszárvár út is. A projekt keretében az egykori turistaszállót alakítja át a kivitelező egy minden igényt kielégítő, korszerű diákszállóvá. Ezt a munkát kiegészíti a színházterem felújítása és a volt étteremszárny rekonstrukciója. A majdani diákszálló valamennyi szobája teljes egészében megújul, korszerűsítik az épületgépészeti rendszert és a külső vár fűtési rendszerét. A tetőszerkezet teljes cseréjét követően megszűnik majd a balesetveszélyes állapot a Rákóczi-vár környékén. 18

19 Egyedi gyártás, spontán kevert fedéskép A tető cseréje sarkalatos pontja volt a beruházásnak, nemcsak a veszély-elhárítási munkálatok, hanem a korhű anyagok megtalálása miatt is. A Creaton külön, a vár felújításárhoz, egyedi gyártású, kerekített sarkú hódfarkú tetőcserepet készített három különböző színárnyalatban (Ambiente egyenes vágású natúr, világos engóbozott, sötét engóbozott), amelynek célja az volt, hogy a homogén, egyszínű cserép felület helyett az archaizáló, régies kevert, foltos hatású tetőfelület valósuljon meg. A tetőcserép kiválasztásában a termék minőségét jelző 50 év garancia és a gyors szállítási határidő is közrejátszott. Nagyon szűk idő állt rendelkezésre a gyártás számára, ezért a projekt érdekében a gyártási program megváltoztatásával sikerült a kívánt határidőre teljesíteni a megrendelést. A kivitelezők külön kérésére, a kivitelezési terület helyszűke miatt, ütemezett szállítással ( a tetőfedési munkálatokkal.párhuzamosan) történt a cserepek helyszínre juttatása. A kivitelezés során teljes mértékben szem előtt tartották a rendszerelvűséget, amely a tető minőségét, tartósságát javítja, ezért UNO páraáteresztő tetőfólia, ereszcserép, alapcserép, szellőző taréjcserép, szellőzős kúpalátét és kúpcserép, kezdőkúp, elosztókúp termékek kerültek beépítésre. A hófogók kovácsoltvasból készültek. A munka során a gyártó folyamatos helyszíni szakmai támogatást nyújtott. Kiemelendő, hogy a fedéskép precíz megtartása mellett körültekintő tervezés eredményeként, a pontszerű szellőzés helyett, ami műemlék szempontból megbontaná a fedési képet, a gerinccserép alatti szellőzős kúpalátét és a szellőző taréjcserép beépítése került alkalmazásra, ami egyben megtartja a teljes tetőfelületen a kettősfedés rajzolatát is, és maximális mértékben biztosítja az alátéthéjazat és a cserépfedés közötti átszellőztetést. A Creaton széles kiegészítő termékválasztéka megjelent a felújítás során a páraáteresztő fóliától az ereszcserépen és kezdőkúpon át egészen a szellőztetés szakszerű megoldásáig, biztosítva a vár tartós felújítását. Manapság a szűk költségvetési keretek ellenére egyre több kivitelezés során kerülnek alkalmazásra a szakszerű beépítést lehetővé tevő idomcserepek, amelyek a kivitelezési idő lerövidítése mellett hosszútávon gazdaságosnak bizonyulnak. A tető rajzolatának, mintázatának megalkotása, kitalálása azonban már a tetőfedők feladata volt Váradi Csaba instrukciója alapján, hiszen nekik kellett a felhelyezés folyamata során úgy keverni a három féle színű cserepet, hogy a végeredmény szabálytalan, spontán TIPP A Creaton kerámia tetőcserepeinek standard választékában 700 féle hódfarkú tetőcserép közül válogathatnak a műemléképületek fenntartói, felújítói. Ám ilyen volumenű és jelentőségű műemlék rekonstrukciója esetén akár egyedi gyártás is szóba jöhet, mint a szerencsi vár esetében, ahol a termék legyártása a megrendeléstől számított 10 napon belül megtörtént. kevert fedéskép legyen. Mindez természetesen a konzorcionális partnerek és a műemlékvédelmi hivatal szempontjainak figyelembe vétele mellett történt. A szerencsi vár megújulása szép példája annak, hogy a műemlék épületek helyreállításában a mai modern rendszer-termékek is meghatározó szerepet játszhatnak. Meghatározó szerepet vállaló cégek A kivitelezés konzorciumban készült, amelynek résztvevői a Swietelsky Magyarország Kft. (Magasépítés, Miskolci Főépítésvezetőség) és a Nivober Kft. A projektvezetést és az egyeztetéseket Váradi Csaba (Swietelsky Kft.) és Szőnyi Ferenc (Nivóber Kft.) végezte. A város részéről Tapasztó András (a szerencsi önkormányzat műszaki osztályáról), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal zempléni területért felelős munkatársa, János Ágnes műemlék felügyelő, valamint a tervező cégtől Varga Csaba (Axis Építész Kft. Budapest) is jelentős szerepet vállaltak az egyeztetésben és a munkálatok sikerében. 1 Norvég Alap Jóllehet Norvégia nem tagja az EU-nak, mégis mint Európa egyik legfejlettebb állama, felelősséget érez aziránt, hogy környezete, közvetlen és közvetett szomszédai gazdasági és társadalmi fejlődését elősegítse, ezért évek óta jelentős összegeket fordít az európai kohézió megteremtésére és az újonnan belépő tagállamok felzárkóztatására ben ezzel a céllal hozta létre az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmusát és az un. Norvég Alapot, amely a 12 új EU tagállam mellett más gazdaságilag bizonytalan ország felkarolását is segíti. 19

20 Jóval több, mint 50 évig nem lesz gond a tetővel Az ÉMSZ Év tetője Nívódíj a legrangosabb elismerés Magyarországon a tetőfedők számára. Megbízásból eddig sem volt hiány, mégis fontos, hogy nemzetközi és országos szinten is elismert, hozzáértő tagokból álló zsűri adta írásba: a kivitelezés minősége minden szempontból megfelel az elvárható maximumnak a túrkevei református templom esetében. mondta el Filus Róbert, az ÉMSZ Év tetője Nívódíj Pályázat magastető szekciójának nyertese. Filus Róbert ácsmester, a túrkevei református templom tetőfelújításával a Creaton ben első alkalommal meghirdetett Tetőszépségversenyén II. helyezést ért el és ezzel elnyerte a lehetőséget, hogy a Creaton saját költségén benevezze a szakembert az ÉMSZ Év tetője Nívódíj Pályázatra ahonnan viszont a magastető szekció I. díjával térhetett haza Kalocsára. A zsűri a szakszerű ács-, tetőfedő- és bádogos munka okán ítélte oda az elismerést a kivitelezőknek, és ezzel összefüggésben értékelték azt is, hogy gondosan kivitelezett részletek, csomópontok jellemzik a copf stílusú műemlék épület megújult tetőszerkezetét. A munka elkészítése Filus Róbert és Kovács Sándor nevéhez fűződik: előbbi a tetőfedésért, utóbbi pedig az ácsmunkáért volt felelős. A szerkezet rossz elemeit ki kellett javítani, ki kellett cserélni, amelyet alapos felmérés és mérnöki munka előzött meg. A református temp - l om alaposan rászorult már a felújításra. A többszöri beázás eredményeképp szá - mos szerkezeti elem károsodott, új héja zatra volt szükség, és a szerkezeti elemek cseréje is időszerűvé vált. A tető összesen 930 négyzetméteres felületét kellett megújítani. A régen időszerű felújítás során az időjárás hatásai által alaposan megrongálódott palafedést váltották ki a kettős fedéssel elkészített felújítás során. A tetőt ma a Creaton natúr kerekvágású Klassik hódfarkú tetőcserepe díszíti. A munka során a viharvédelemre is nagy gondot fordítottak, amely egy ilyen kialakítású tető esetén kiemelten fontos, ezért a szélszívó hatás ellensúlyozására minden harmadik sorban csavarozással rögzítették a cserepeket. A nagy élek, hajlatok kialakítása után nem maradt el a hófogók beépítése sem, és utolsó mozzanatként végigkúpozták a gerincet. Ez azért maradt a befejező szakaszra, mert az előző fázisokban ide rögzítették a munkásoknak biztonságot adó tartó kötelet. A munka összesen egy hónapot vett igénybe, de az eredményét a környéken lakók nem a Creaton által a termékek szakszerű felhasználás esetén garantált 50 évig élvezhetik majd. Filus Róbert szerint ennél jóval hosszabb ideig nem lesz probléma a szépen megújult túrkevei református templom tetejével. TIPP Ne feledje: a Creaton évi Tetőszépségversenyének beadási határideje: november 4. A pályázati kiírás rövid öszszefoglalója a 21. oldalon olvasható. 20 Filus Róbert és Kovács Sándor