História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "História 2003-089. Created by XMLmind XSL-FO Converter."

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom Futball és történetírás Képek A labdarúgás kultúrtörténetébõl Képek Futball Kelet-Európában Képek A magyar futball kezdetei Képek Sport és politika Képek HORVÁTH Zsolt Képek TAKÁCS Ferenc Képek A sportvezető emlékei Képek ZALKA András Képek SZABÓ RÓBERT Képek A helyszín Képek Az évszázad mérkőzése Képek SZABÓ Róbert Képek SZEMTANÚ Képek SZABÓ Róbert Képek SZABÓ Róbert Képek HORVÁTH Zsolt Képek A csapatkapitány Képek SZABÓ Róbert iii

4 História Képek SZABÓ Róbert Képek BÍRÓ László Képek SZABÓ Róbert Képek KERTÉSZ István Képek MAGYAR ÖRÖKSÉG Képek EMBER ÉS TERMÉSZET Képek BARBA Rafael Péter Képek HÍREK Képek KALÁSZATOK ÁLLAMI, NEMZETI SZIMBÓLUMOK Képek SOÓS István Képek iv

5 1. Futball és történetírás GLATZ Ferenc Futball és történetírás Jegyzetek A teljes életet megélni, a teljes emberi élet történelmét megírni emberi és történészi életműprogram lehet. Az ember az érzéseiről, életműalkotó tudatos tevékenységéről néhány tízezer, de jobban csak 6-7 ezer éve hagyott hátra számunkra emlékeket, művészi ábrázolások, írott szövegek formájában. Láthatjuk ezen élettevékenység és a követett életcélok tárgyaiból, majd írásos emlékeiből az önfenntartó embert, aki élelmét, a lakáskörülményeit, technikai eszközeit készíti. Cseréli őket, kereskedik velük. Látjuk hitvilágát a természet és a maga fölé teremtett égiekkel, vagy közöttük lakó szellemekről. És látjuk a legmagasabbrendű emberi tevékenység, a közösségalkotás emlékeit: az immáron írásba rögzített (5000 év óta) politikai-igazgatási intézményeket, a mindennapi együttélést szabályozó törvényeket, közösséget és államot építő, a tulajdont, a családi viszonyokat szabályozó embert. De igen keveset látunk még a játékos emberből, a homo ludensből. Pedig a játék ezt azért tudjuk szerves része volt a test edzésének, tehát az egészséges önalakításnak, gondolkodáscsiszolásnak. (Ma már komoly matematikai problémaként beszélünk a játékelméletről.) Ma már megkérdezzük: milyen alapon nevezzük az egyik tevékenységünket munká -nak, a másikat játék -nak? Azért, mert az egyik adóképes, adóköteles lehet, azaz munka? S ez hozza, így gondoljuk, az egyéni és a közhasznot. A játék pedig az ún. szabad idő, a pihenésnek elnevezett tevékenység formája? Tegyünk csak kérdőjelet e felfogás állításai mögé! Az önfenntartás teljes fogalmába szervesen tartozik bele mindkét fogalommal jelölt tevékenység. Az emberi elme csiszolása, a fizikai ellenállóképesség fejlesztése a játék -nak és a munkavégzés -nek nevezett tevékenységünk egysége. A futballakcióban ugyanúgy IQ-s teljesítmény van jelen, mint a tervezésben, építésben, könyvírásban vagy a matematikai modell alkotásában... A játszó ember történelmének megismerése a teljes emberi történet megírásának egyik előfeltétele. Ám az európai ember gondolkodása az elmúlt évszázadokban túlságosan politika-, gazdaság- és háború- (tehát szerzés- ) központú. Ezen a szinten érdeklődik az ember közösségi társa iránt. És a történeti kíváncsiság követi ezt a közgondolkodást. Sajnos... Reméljük: a 21. század történetírásának tematikája kiteljesedik a játék no és hozzá az érzelmek: örömök, bánatok történelmére. * A sportot a játék fogalmába csomagolja a társadalomtudomány. Ez mai életfelfogásunk önkénye, mint az emberi élettevékenység minden kategorizálása. Ki állapítja meg, hogy mire van jobban szükségünk a 21. század Európájában? Testünk, egészségünk és ezzel szellemi képességünk feltételeinek erősítésére, vagy járműveink sebességének fokozására? Unokáink hál istennek már kérdezik: mit jelent az önmagunk magasabb szintű újratermelése, amiről a nagyapa mint életcélokról beszél? S hogy volt ez az ókori görögöknél, rómaiaknál, amelyekről az unoka éppen tanul, s hogy volt ez a keleti kultúrákban évezredekkel ezelőtt? * Készítjük a História évfordulós számát az angol magyar 6:3-ról. A magyar futball és a magyar sport történelmét gondos kollégák kutatják. A nemrég megjelent Sportenciklopédia bármelyik európai nemzeti kultúrának irigyelt része lehetne. Igaz, versenyközpontú mű unokánk is észreveszi, s kérdez, miért?, de nagyszerű kezdet! Követhetik, követhetjük mi, a megélhetés-történészek... Kiadhatjuk kötelező irodalomnak vagy szakdolgozattémának egy-egy sportág történelmét, egy-egy korszak összehasonlító sporttörténelmét. És akkor majd megjelennek a történeti munkák között a disszertációk, amelyek megmutatják: hogyan alakult ki a 20. század elején a Prága Bécs Budapest háromszögben az a sajátos futballkultúra, amelynek csúcseredménye kétségtelenül a magyarok világszereplése között. (Ennek feldolgozását a bécsi Haselsteinerrel sok évtizede tervezzük...) Megjelenik majd a disszertációk fejezetei között a közép- kelet-európai ipari-technikai forradalom munkaszervezése, az ipari munkás szabályozott, 3 8-as munkarendje, amely a szabad idő és a gyári műszak 1

6 sajátos egyensúlyát teremtette meg az éjt nappallal összemosó agrármunkával szemben. Megjelenik majd a nagy gyári központok körül kiépülő munkás- és kistisztviselő-lakhely, a külváros... Megjelennek majd a grundok, a külváros foghíjai, sajátos gyermekjátékaikkal, a fogócskákkal, amelyik a cselező csatár és az ellentartó hátvéd készségeit fejlesztették már 5-6 éves korban. Mint ahogy arról is írnak majd oldalakat, hogy a fogócskából hogyan alakult ki a külvárosi grundokon ismert hátrahúzó csel: amikor a téged támadó (megfogni akaró) partnered elől egy hirtelen, váll indította féltest-visszahúzással térsz ki, s azonnal indulsz a rugóztatott, támaszkodó lábadról másik irányba. (A sajtó ezt Hidegkuti és Puskás nevéhez kötötte, később, az 1960-as években a helyi twistkultúrában tér vissza a mozdulat...) Fejezetek íródnak majd a grundfoci erkölcséről: ahol ellenfél van, nem ellenség. Mert holnap veled lesz, aki ma ellened játszik. Nincs bíró, nincs kiállítás de van kiközösítés. És mindent szemtől szembe. Fejezet készül majd a gyermeki mesterműről, a szakadt alsóneműkből flór- és az első selyemharisnyákba keményre gyömöszölt rongylabdáról, amely ragadt a testhez a dekázáskor és hozzászoktatta már a kisgyermeket, hogy a dobott labdát mellére vegye, a mell homorított behúzásával engedje végiggurulni combján a lábfejéig, s azután kezdje visszafelé: lábfejről fel a combra, combról a tetőre, a fejre. S ki hányszor tudja mindezt: le-föl, föl-le. S azután talán egy fejezet majd szólhat arról, mi volt a közép-európai futball sajátja: a különleges labdakezelés (amelyet a rongylabdával lehet igazán begyakorolni gyermekkorban), az állandó mozgás, a csapattárs mozgásának kiszámítása, a tréfás és a többieket is magával ragadó játékosság. Rögtönzési készség a támadásépítésben, rohanni a lukakba, amelyek váratlanul keletkeznek, a játékostárs pillanatnyi rögtönzésétől függően, s mindezt felismerni a labda birtoklása közben. Alapelemeket lehet gyakorolni e futballkultúrában, de ahány mérkőzés, ahány helyzet, ahány ellenfél, annyi rögtönzött modellezés. A magyar futballban az éppen pályára küldött csapatnak van egyénisége és a játékos zsenialitása éppen a helyzetteremtésben bontakozik ki. Ami a közép-európai futball kiszámíthatatlanságát eredményezi. (Szemben az angol vagy német atlétikus és gépszerű, munkajellegű futballal. És szemben a dél-amerikai futballal, amely néhány játékos egyéni önmegvalósítására épült fel. Amelyik a résztvevőknek és a közönségnek is ugyanolyan örömöt és eredményt ad csak más...) És fejezet arról, hogyan alakult ki a közép-európai térségben a helyi társadalmak futballkultúrája, mennyire kötődik az egy-egy társadalmi osztály megerősödéséhez, hogyan terjed át a helyi társadalmak egészére? A játszók és a közönség kultúrájára. S miként emelkedik a helyi közösség évszázadok óta központi építményei (a templom, a községháza, a kocsma) közé a futballpálya? (Amelyet mára már többnyire eltöröltek a községek terjeszkedő sorházai...) S miként lesz a sportkör az egyházak mellett az utóbbi évszázad legkomolyabb civil szerveződése, állampolgári közössége. És születnek a helyi hősök (a játékosok) és kiemelkednek az új tekintélyek, az intézők, a klubelnökök. Mert változhattak nálunk, Csepel alatt, politikai vezetők, rendszerek a Csöpi, a Csepasz, a Kuki, a Duci, a Szafi, mind-mind helyi amatőr futballsztárok, nagyobb emberek voltak s maradtak a köznapi életben, mint az izzadtságszagú ünnepélyeken politikai beszédeket prelegáló elöljárók. (Kivétel természetesen 1956 és környéke volt...) S mert írhatnak és írhattak bármit a pénzről, a juttatásokról az újságírók, a történészek: ha egyszer a 11 ember kifutott a gyepre s körülnézett a pálya körül tolongókra, akkor csak a labda létezett. Függetlenül a pénztől. Nevezhetik játéknak, munkának... A futballtörténettel foglalkozó összeállításunk képanyagának többségét a Sportmúzeum bocsátotta rendelkezésünkre. Ezúton is köszönjük az igazgató, Szabó Lajos és Fischer Zoltán muzeológus közreműködését. (A szerk.) 2. Képek 2

7 3

8 1. A labdarúgás kultúrtörténetébõl ÉVFORDULÓ FARKAS Ildikó A labdarúgás kultúrtörténetéből A szórakozástól a politikáig A labdarúgás (association football, soccer) a hasonló játékokhoz (kétféle rögbi, amerikai futball, ausztrál és kanadai foci) képest az egyetlen, ahol csak lábbal lehet a labdához érni. És közülük ez az egyetlen, amely az egész világon elterjedt, mindenhol játsszák. Több mint 140 országban 18 milliónál is több játékost tartanak nyilván. (A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA büszkén állítja, hogy több zászlót tud felmutatni tagállamaitól, mint az ENSZ.) A nép szórakozása A labdarúgásról kiderítette a sporttörténeti kutatás, hogy már majdnem kétezer éves: a 2. századi Kínából találtak feljegyzést egy olyan labdajátékról, amelyben a résztvevőknek a lábukkal vezetgetett labdát kellett egy kapuba eljuttatniuk. A csendes-óceáni szigeteken néhol a bennszülöttek kókuszdióval vagy disznóhólyaggal fociztak, és az észak-amerikai indiánok is ismertek egy pasuckuakohowog nevű játékot (a szó jelentése: összegyűlnek labdát rugdosni ). Az ókori görögök és rómaiak is játszottak hasonlót, bár ott nem volt tiltott a labda kézzel való érintése. (Állítólag 217-ben Britannia provinciában egy falu csapata legyőzte a rómaiak csapatát egy ilyen játékban.) A középkorban is több helyen (pl. Itáliában a calcio, Angliában) létezett egy igen durva labdajáték a köznép körében, amelynek gyakorlatilag nem volt szabálya. Leírása 1175-ből, Angliából maradt ránk. Eszerint a londoni ifjak húshagyó kedden egy város melletti térre vonultak, hogy hírhedt labdajátékuknak hódoljanak, amelyet az idősebbek lóhátról néztek. A diákok szakjaik, a többiek szakmájuk szerint alkottak csapatokat. A labdarúgás (maga a football szó 1486-ban fordult elő először Angliában) évszázadokon keresztül a nép szórakozását jelentette. Szabályok híján a labdát bárhogyan meg lehetett szerezni és tartani, akármennyien játszhatták (ez néha több száz is lehetett!), akármekkora területen (néha az egész város területén, egymástól akár 4-5 km-re elhelyezett kapukkal ). Ez persze gyakran vezetett komoly sérülésekhez. A játék durvasága miatt, valamint hogy az elvonja az ifjak figyelmét az olyan komoly testedzéstől, mint a hadi tudományok művelése, a futballt már 1304-ben betiltotta II. Edward király. (Majd 1363-ban III. Edward, ban II. Richárd, 1409-ben IV. Henrik és így tovább, még I. Erzsébet is.) A labdarúgás természetesen túlélt minden tiltást, így I. Jakab 1603-ban alattvalóit már a foci művelésére bátorította. A csapatsport nagykorúvá válása A játék 18. századi fejlődése tette aztán lehetővé, hogy Angliában az 1820-as években megalakuljanak az első fociklubok. A labdarúgás bekerült az angol iskolarendszerbe, és ezzel megkezdődött egységesítése és szabályainak rendszerezése ben jelent meg a Tíz szabály, a foci alapja, amelyből az első standard megszületett: a Cambridge University Football Rules. Egy év múlva, 1863-ban 11 angol futballklub megalakította az első modern labdarúgó szövetséget (Football Association). A 19. század közepére tehát a labdarúgás az angol elit középiskolák és college-ok testnevelésének része volt. Az angolok nagy hangsúlyt fektettek a sport és főként a csapatjátékok jellemformáló szerepére. A foci azonban csakhamar ismét kikerült az utcára, és a brit alsóbb rétegek közkedvelt időtöltése lett. Európában alig néhány évtized leforgása alatt szinte mindenütt megjelent a labdarúgás, elsősorban angol mintát követve, először az iskolákban, majd a munkásegyletekben, városokban. Ugyanúgy alakultak a fociklubok, mint Angliában, és mindenütt létrejött a nemzeti labdarúgó-szövetség is. A FIFA (Fédération Internationale de Football Association Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) 1904-ben alakult Párizsban a francia, a belga, a dán, a holland, a spanyol, a svéd és a svájci labdarúgó-szövetség részvételével. Egy év alatt csatlakozott a német, az osztrák és a magyar szövetség. (Az angol, walesi és az ír szövetség távol maradt.) 1909-ig csak európai tagszervezetei voltak a FIFA-nak, akkor azonban Dél-Afrika 4

9 belépésével világméretűvé alakult a szervezet. Argentína és Chile 1912-ben, az USA 1913-ban csatlakozott. (1954-ben a FIFA már 85 tagot számlált és 2002 között 60 új nemzeti szövetséggel bővült tagjainak száma.) A foci volt az első olimpiai csapatsport, igaz, 1900-ban Párizsban még bemutató szinten, de 1908-ban Londonban már versenyszinten. (Anglia lett az olimpiai bajnok.) Az első világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban. A brit világbirodalommal a labdarúgás mindenhová elkerült a világon. Részben a gyarmatokon létesített angol rendszerű iskoláknak köszönhetően, részben a brit köznép képviselőinek révén, akik hajósokként, katonákként, egyszerű alkalmazottakként bárhol is szolgáltak a világon, szórakozásaikat magukkal vitték és meghonosították. A labdarúgás gyors terjedése egyszerűségének és igénytelenségének is köszönhető volt: csak valamilyen labdafélét igényelt és helyet pályának. Világméretűvé a futball igazán csak a második világháború után kezdett válni, amiben nem kis szerepet játszott a televíziózás terjedése. Addig főként csak Európában és Dél-Amerikában volt igazán népszerű a foci. Az as évektől kezdve a labdarúgás meghódította Afrikát és Ázsiát (a Közel-Keletet, majd a Távol- Keletet) is. A globális kultúra része A futball világméretű jelentőségét szociológiai tanulmányok egész sora elemzi. A labdarúgócsapatok kiválóan alkalmasak egy-egy közösséggel való azonosulásra, a legkisebb falutól kezdve egészen a nemzetig. Küzdelmük az egész közösségé, és ebben megnyilvánulhatnak a globalizálódó világban egyre inkább elhalványuló különbségek. A foci továbbra is nemzeti, sőt, leginkább az. De kifejezhet dominancia ellen irányuló ellenállást ( kisebb országok győzelme nagyok felett). Mindemellett a labdarúgás óriási üzlet. És vitathatatlanul része a globális kultúrának. (Kicsit furcsa persze, hogy ma az egész, globalizálódó amerikanizálódó? világ egy olyan játékot játszik és néz világszerte, amelyben a nagyhatalom, az USA nem vesz részt.) Futball amerikai módra A focirajongók nagy kérdése, vajon az Egyesült Államokban miért nem tudott meghonosodni a labdarúgásnak az a formája, amely már az egész világon elterjedt és népszerű. (Az USA-ban a rögbin alapuló, de annál is keményebb játék, az amerikai futball alakult ki és lett nemzeti sport.) A választ részben az amerikai társadalomfejlődés jellegzetessége adja. A 19. században, amikor a sport mint játék, időtöltés mai formái kezdtek kialakulni, az amerikai társadalom az európaihoz képest még nyers, kevésbé pacifikált, kifejezetten durvább, azaz jóval agresszívabb volt, a maszkulinitás és az erőszak kultuszával ami gyakorlatilag a mai napig is érvényes. Az ököljog, az erőszak az amerikai társadalomban elfogadott viselkedésnek számít. Az angol mintára létrejött amerikai college-okban ugyanúgy sportoltak, mint Angliában, ugyanazokat a játékokat űzték, köztük a rögbit, mint az angolok. De az, hogy mindezekből éppen a nyílt bár korlátozott, de szabályokkal engedélyezett erőszakra épülő amerikai futball nőtt ki és lett szinte nemzeti szimbólum, az a nyers erőt, a férfiasságot, a keménységet felmagasztaló közeg terméke. (Igaz, szabálymódosításokkal a mai játék már kevésbé veszélyes, de még mindig agresszív sportnak számít.) Ahol a labdarúgás politikai ügy: Dél-Amerika A foci Latin-Amerikában a politika eszköze, az oligarchák játékszere és a nép szórakozása olvasható a latinamerikai futballt elemző írásokban. Ez az a kontinens ugyanis, ahol a labdarúgás talán a volt szocialista blokkhoz hasonlóan nemcsak nemzeti ügy lett, hanem a politikai hatalom is aktívan felhasználta legitimációjához.* A labdarúgást Dél-Amerikában is az angolok terjesztették el. Főként Argentínában, Brazíliában, Uruguayban és Chilében jelentős brit kereskedelmi érdekeltségek és így több ezres brit kolóniák léteztek a 19. században. Gyermekeiknek a britek saját iskolákat szerveztek, azok minden kellékével, így a sport, köztük a futball oktatásával. Az angol iskolákat a helyiek is látogatták, így ismerkedtek meg Dél-Amerikában a focival. Másrészt a kikötőkben létesített, a brit hajók legénységét és az ott dolgozó brit munkásokat szórakoztató labdarúgóklubok terjesztették el igazán a foci szeretetét Dél-Amerika egyszerű népessége körében. Kezdetben kellemes időtöltésnek számított, amatőr labdarúgóklubok szerveződtek, amelyeket templomok, iskolák, de akár vasúttársaságok is szponzoráltak. A volt gyarmati országok azonban hamar felismerték, hogy a sport, és főleg a futball, különösen alkalmas az új nemzeti identitás kifejezésére. 5

10 Dél-Amerikában Európát is megelőzve alakult meg az első kontinentális labdarúgószervezet, a COMNEBOL 1916-ban. Itt rendezték az első világbajnokságot is (Uruguay, 1930). Itt épült fel a világ legnagyobb stadionja, a 200 ezer néző befogadására alkalmas Maracana Brazíliában. Az 1920-as évek során a játék és maguk a játékosok is mind professzionálisabbá váltak. Az 1930-as években a foci Dél-Amerikában már üzlet is volt. A klubok üzleti vállalkozássá alakultak, profitot termeltek, játékosaikat megfizették, stadionokat építettek, a klubok nemzetközi meccseket is játszottak. (Minden magára valamit is adó gazdag dél-amerikai üzletember saját csapatot akart alapítani, bár ez üzletileg nem mindig volt kifizetődő. Viszont egy fociklub tulajdonosának lenni ennél nagyobb társadalmi presztízst kevés dolog jelentett Dél- Amerikában.) A foci professzionalizálódásával párhuzamosan keményedett maga a játék is. A meccsek társadalmi eseményekké váltak, a szurkolók azonosultak csapataikkal. A labdarúgás sport, üzlet és nemzeti ügy lett. A kormányok is foglalkozni kezdtek a focival ( government futbolismo ), beleavatkoznak a klubok és a nemzeti válogatott, a játékosok életébe, és gyakran kormányszinten döntöttek (döntenek) olyan kérdésekről is, mint pl. mikor játsszák a bajnoki meccseket. A labdarúgás a társadalmi integráció és a nemzeti azonosság kialakulásának és konszolidálásának fontos eszköze lett. A politikai hatalom minél diktatórikusabb, annál inkább, és ez a helyzet Latin-Amerikában napjainkig aktuális saját legitimációjához felhasználta a sportsikereket, és éppen ezért tevőlegesen részt is vett (vesz) a sport irányításában. A nemzeti válogatottak mérkőzései politikai üggyé terebélyesedhettek, egy-egy összecsapás felért egy háborús ütközettel. Éppen ezért egy vereségnek tragikus következményei lehettek. * Vö. Bíró László cikkét e számunkban! (A szerk.) 2. Képek 6

11 7

12 8

13 1. Futball Kelet-Európában BÍRÓ László Futball Kelet-Európában Virágzás és hanyatlás Az első kelet-európai labdarúgócsapatok a századforduló körül alakultak. Ekkor indultak az első bajnokságok is. Ebben az időben jöttek létre a sportágat irányító országos szövetségek is, a magyar 1897-ben, a cseh 1901-ben, a román 1909-ben, 1919-ben pedig a két ekkor alapított, illetve helyreállított országban: Jugoszláviában és Lengyelországban. A bolgár szövetség 1923-ban, az albán 1930-ban kezdte meg működését. A két világháború közötti két legnagyobb eredmény a csehszlovák és a magyar válogatott nevéhez fűződik: mindkettő második lett a világbajnokságon (a csehek 1934-ben, illetve a magyarok 1938-ban). A térség labdarúgóéletében a második világháború után két lényeges változás zajlott le. Az egyik: a kommunista pártok hatalomátvétele után a sportirányítás és -finanszírozás miként az egyes országok egész belső hatalmi és irányítási struktúrája a szovjet mintát követte. A másik: az európai labdarúgásban végbemenő változások hatása. A sportban ugyanis a szocialista országok kevésbé mutatkoztak elzárkózónak, mint az élet más területein. És a nyugatiak részéről is nagyobb együttműködési készség mutatkozott, mint a politika vagy a gazdaság területén. A sportnak nem csekély érdeme volt a nyugat keleti kapcsolattartásban a hidegháború éveiben. I. Nyugat- és Kelet-Európa A szovjet sport és futball Oroszországban a 19. század végén alakultak meg az első sportegyesületek, az orosz sportolók részt vettek a 20. század első olimpiáin. Az első futballcsapatok az 1900-as évek elején jöttek létre től rendezték meg a városok válogatottjait felvonultató országos bajnokságot. Az új társadalmi rendszer létrejötte után megváltozott a sport szerepe. Szervezését és irányítását a mindenható állam vette a kezébe. A testnevelés és sport fejlesztésére külön állami szervet hoztak létre 1923-ban (Legfelsőbb Testnevelési Tanács, 1936-tól Össz-szövetségi Testnevelési és Sportbizottság), és a katonai testnevelés megszervezésére is külön tanács jött létre (Vszevobucs). A párt határozatai fontosnak ítélték a testnevelést a szocialista embertípus kialakítása, a társadalom átalakítása során. Egyben kötelezték a hadsereget, a belügyi szerveket és a szakszervezeteket, hogy sportegyesületeket hozzanak létre során már meglévő sportegyletek bevonásával létrejött a Dinamo, a belügyminisztérium sportegyesülete, valamint a CSZKA, a hadsereg központi klubja. Ezek az egyesületek minden nagyobb városban szakosztályokat hoztak létre. Az elkövetkező években létrejöttek a szakszervezetek (Szpartak), az egyes kerületi és területi pártbizottságok, szovjetek által támogatott egyesületek. A katonai felkészítést szolgálta a sportmozgalmon belül az 1931-ben életre hívott GTO-mozgalom (Munkára és védelemre kész), melynek keretében az állampolgároknak jelvényekért bizonyos sportágakban szinteket kellett elérniük, valamint sportmegmozdulásokon kellett részt venniük. A éveseknek kiírt feladatok között honvédelmi jellegűek is szerepeltek. A Szovjetunió nem vett részt az olimpiákon és a nemzetközi sportéletben. Ideológiája szerint nem az élsport, hanem a munkások sportolása (tömegsport) a fontos. Szemléletbeli változás csak az 1930-as évek végén figyelhető meg, részben annak nyomán, hogy több sportágban a szovjet sportolók jobb eredményeket értek el az érvényes világcsúcsnál. A második világháborúban aratott győzelem után a Szovjetunió is nyitott a világ felé ben versenyzői megjelentek az olimpián. Az 1930-as évektől kezdve rendszeresen megrendezték a szovjet labdarúgó-bajnokságokat, kezdetben a városok válogatottjai mérkőztek egymással, majd az egyesületek ben a már említett nyitás jeleként a Dinamo Moszkva angliai túrára ment. A szovjet futball első igazi megmérettetésére azonban a helsinki olimpián (1952) került sor. Odahaza mindenki győzelmet várt a csapattól, mivel meg voltak győződve a szovjet futball felsőbbrendűségéről. Az elődöntőben azonban a Szovjetunió kikapott a szocialista táborból nem régen kiátkozott Jugoszláviától. Elképzelhető a csalódás a vereség után, és a felelősségre vonás is. Az európai versenyrendszer átalakulása 9

14 A második világháború után a labdarúgás sohasem látott népszerűségre tett szert Európában, majd néhány évtized múlva több kontinenst is meghódított.* A meccsre járás viszonylag olcsó és rendszeres szórakozást jelentett, a tömegtájékoztatási eszközök rádió, televízió fejlődése és elterjedése pedig lehetővé tette, hogy a helyszínen kívül is követhetők és élvezhetők legyenek az összecsapások. A négyévente megrendezett világbajnokságok és az országok közötti hagyományos mérkőzések már kevésnek bizonyultak, a közönség, a csapatok több versenyzési lehetőségre vágytak. A versenyszerkezetet a FIFA vonakodott megváltoztatni, ezért érlelődött meg a gondolat egy újabb nemzetközi szervezet, az Európai Labdarúgó-szövetségek Uniója (UEFA) létrehozására. Az 1954-ben megalapított UEFA több kupasorozatot indított ban megindult a Bajnokcsapatok Európai Kupája (BEK), 1958-ban a Vásárvárosok Kupája (VVK), amely nevét 1971-ben UEFA-kupára változtatta ben rajtolt a Kupagyőztesek Európai Kupája (KEK). A klubcsapatok vetélkedése mellett 1960-ban Nemzetek Európa Kupája néven válogatottak számára is rendeztek versenyt. (Ez a szocialista országok sikerét hozta. Első lett a Szovjetunió, második Jugoszlávia, harmadik Csehszlovákia, az 1964-es kupában pedig Spanyolország mögött a Szovjetunió lett a második, Magyarország pedig a harmadik.) 1968-tól az új szisztéma alapján, Európa-bajnokság néven megrendezett versenysorozat valóban egész Európára kiterjedt (a négy, majd fokozatosan egyre több csapatot felvonultató döntőt körmérkőzéses csoportküzdelmek előzik meg). A több és színvonalasabb mérkőzés először csak a növekvő jegybevételekben és a jól szereplő csapatok presztízsnövekedésében jelentkezett. A nemzetközi kupákban kezdetben a spanyol és olasz egyesületek diadalmaskodtak. Ezekben a csapatokban ekkor már professzionalista futballisták játszottak, miként az angol csapatokban is. A kontinens nyugati felén mindenütt szakítottak az amatörizmussal. Hosszas viták után ben Németországban engedélyezték, hogy a klubok szerződést kössenek a játékosokkal, és fizethessenek nekik maximum 320 márkát, egy gyári munkás havi bérét. De a labdarúgóknak valós munkahellyel is kellett rendelkezniük ben, az egységes német bajnokság, a Bundesliga megszervezésével egy időben elismerték a profi státust. Az 1970-es évektől újabb pénzek érkeztek a sportágba. A meccsek közvetítéséért a tévétársaságok fizetni kezdtek, a befektetők pedig egyre nagyobb reklámlehetőséget láttak a futballban. A pénzből az előrelátó klubok megszervezték az utánpótlásukat (akár játékosvásárlások révén), az orvosi ellátást, a magas szintű szakmai munkát, a játékosok életét stb. Nem véletlen, hogy ettől az időszaktól csökkent a befektetések tekintetében nem versenyképes kelet-európai labdarúgás súlya, eredményei pedig szerényebbek lettek. Mutatja ezt az is, hogy az európai kupákban között a legtehetősebb angol, spanyol, olasz, német és holland klubok 76-szor szerezték meg az elsőséget (78%), a kelet-európai országok pedig mindössze nyolcszor. II. A szocialista kísérlet futballja A sportélet államosítása A szocialista korszakban a sportnak különböző funkciói voltak, ezek a 40 év alatt időnként módosultak, illetve bizonyos hangsúlyeltolódások figyelhetők meg. Külpolitikai szempontból a sport kiváló lehetőséget nyújtott a szocialista államok életképességének, esetleg felsőbbrendűségének igazolására. Mindez a versenysport fejlesztését igényelte. A szocialista országok mindegyike hangsúlyozta a tömegsport fontosságát is, de ehhez már nem tudott kellő anyagi támogatást nyújtani (kivétel az NDK). A nemzetközi versenyek lehetőséget nyújtottak az elfojtott nemzettudat, nemzeti büszkeség kiéléséhez, a sikerek elvonták a figyelmet a megélhetési nehézségekről. Így a szocialista országok mindegyike nagymértékben, olykor erején felül is támogatta a labdarúgást. A kommunista hatalomátvétel után a sportot és benne a labdarúgást államosították. A sportlétesítmények mint minden termelőeszköz és ingatlan állami tulajdonba kerültek. A magántulajdon megszüntetésével a sport csak az államtól várhatta az anyagi eszközöket. A korábban társadalmi szervezetnek számító sportegyesületek központi, állami irányítás alá kerültek. A sportot mindegyik államban egy országos hatáskörű főhatóság irányította, helyenként változó jogállással, vagy önálló minisztériumként vagy közvetlenül a minisztertanács felügyelete alatt. Gyakorlatilag ennek voltak alárendelve az elvben társadalminak számító labdarúgószövetségek. (Alkalmazottaikat mint hivatalnokokat az állam fizette.) Minisztériumi csapatok 1945 után mindegyik országban megtörtént az egyesületek átalakítása. Miként korábban a Szovjetunióban, létrejöttek a honvédelmi minisztériumhoz tartozó katonacsapatok. Jugoszláviában a Partizan, Magyarországon a Honvéd, Lengyelországban a Legia, Romániában a Steaua, Csehszlovákiában a Dukla (egy a második világháborúban sikeresen megvívott csata emlékére kapta a nevét), az NDK-ban a Vorwärts (Előre) nevük 10

15 révén mindegyik emlékeztetett a katonai életre. Bulgáriában a CSZKA a bolgár és az orosz nyelv hasonlóságának köszönhetően még nevében is azonos volt a szovjet megfelelőjével. A belügyi-titkosszolgálati egyesületek egy része miként a Szovjetunióban a Dinamo nevet kapta, Magyarországon csak a D betű utalt arra, hogy a Dózsák a belügyminisztérium csapatai. A belügyi egyesületek másik része a vörös csillagot viselte nevében és címerében (Crvena Zvezda Jugoszláviában, Ruda Hvezdá és Cervena Hvezda Csehszlovákiában). Bulgáriában a szabadságharcos Vaszil Levszkiről nevezték el a belügyi klubot.** A nagyobb állami vállalatok és nagyüzemek is mind fenntartottak sportegyesületeket, nevük ennek megfelelően tükrözte vasutas, bányász, kohász stb. voltukat. A korábbi nagy hírű polgári egyesületek kisebb presztízsű minisztériumok vagy szakszervezetek felügyelete alá kerültek. A csapat szempontjából egyáltalán nem volt mellékes, mekkora politikai súllyal rendelkezett a főhatóság első embere. Ebből a szempontból a katonai, illetve belügyi klubok voltak kedvezőbb helyzetben. A párt politikai és központi bizottságainak ülései előtt gyakran volt téma a labdarúgás, számos kérdés ezen a szinten dőlt el. KB- és PB-tagok időnként még az öltözőbe is bekukkantottak, másrészt viszont a nagy emberhez való bejárás sok dolog elintézését tette lehetővé. Főváros és vidék A labdarúgás bizonyos értelemben városi sportágnak tekinthető, mivel a városokban jöttek létre az első egyesületek, s idővel ezek játszották a főszerepet a bajnoki küzdelmekben. Az egyes városoknak ugyanakkor hihetetlen ismertséget és presztízst kölcsönzött egy jó futballcsapat. A szocialista városok, az új szocialista ipari központok létrehozásakor általában figyelmet fordítottak arra, hogy rövid időn belül egy viszonylag jó színvonalú egyesület is kialakuljon. A meccsre járás nemcsak szinte az egyetlen szórakozás volt ekkor, hanem a közös szurkolás, a csapattal való azonosulás segítette is a különböző vidékekről toborzott, helyi gyökerekkel nem rendelkező munkások kötődését új lakhelyükhöz. Mindegyik országra jellemző volt a főváros és vidék közti ellentét. A vidékiek sokszor érezték úgy, hogy legjobb játékosaikat elszipkázzák a jobb feltételekkel rendelkező fővárosi egyesületek. Különösen a katonai és belügyi csapatok jártak ebben az élen, mivel a bevonultatáskor válogathattak az ifjú tehetségek között. A bajnokságokat igen gyakran a fővárosiak nyerték. Magyarországon például a szocialista korszakban csak a Győr volt képes arra, hogy vidékiként bajnokságot nyerjen (1963, 1982, 1983). A Szovjetunióban az 1950-es évek végéig a moszkvai csapatok domináltak, 1961-ben nyert először bajnokságot a Dinamo Kijev. Különösen nagy dicsőséget és örömet jelentett, ha Oroszországból más köztársaságba sikerült elvinni a bajnoki aranyat. Romániában is csak néhány vidéki csapat könyvelhetett el bajnoki sikert (Arad, Nagyvárad, Ploieσti, Pitetsi, Craiova). Más volt a helyzet az NDK-ban. Az ottani bajnokságban kezdetben a vidéki csapatok domináltak, de 1978-tól 1988-ig a Dynamo Berlin megszakítás nélkül nyerte a bajnokságot. Tiltott profizmus A szocialista országok elvi szinten elutasították a profizmust, a játékosoknak volt munkahelye, a magasabb osztályokban játszó labdarúgók munkaidő-kedvezményben részesültek. Gyakran előfordult, hogy teljesen eltekintettek a munkába járásuktól, mondván, legalább ne zavarják azokat, akiknek dolgozni kell. Fizetésüket a játékosok a bázisszervtől kapták. Idővel ez azonban nem volt elegendő, így az egyesületek rákényszerültek arra, hogy valamilyen illegális módon is fizessék a sportolókat. Minden országban jól kifundált módjai voltak ennek. A kelet-európai ember viszont nyugat-európai társával szereti mérni magát, és az es években egyre nagyobb lett a nyugati és keleti focista fizetése közti különbség. Mondták is a játékosok: kis pénz kis foci, miként a munkások is gyakran emlegették: amíg nekünk csak fizetgetnek, addig mi csak dolgozgatunk. (Az edzésintenzitásbeli különbséget csak a szurkolók hozták fel.) A labdarúgók sporterkölcse, edzéshez való viszonya több országban lassan, de biztosan romlott, hozzájárulva a kelet-európai futball térvesztéséhez. Nemzetközi tornák A szocialista országok a nemzetközi labdarúgó életben korántsem tudták azt az eredményességet produkálni, mint az olimpiákon. (Az olimpiai sportágakban Helsinkiben az érmek 29%-a, Münchenben 47%-a, Szöulban 64%-a került szocialista országokba.) Ennek a sikernek egyik alapja az volt, hogy az olimpiákon számos olyan szám van, amelyet nem minden országban űznek magas színvonalon, kiemelt állami támogatás mellett. A szocialista országok ezeket vették célba. Ugyanakkor nagyobb súlyt fektettek a nők versenyeztetésére is. 11

16 (Gondoljunk csak a laboratóriumokban kifejlesztett keletnémet amazonok elsöprő sikereire egyes sportágakban.) A labdarúgást viszont az egész világon nagy figyelem kísérte. A legjobb helyezés, amit a labdarúgó-világbajnokságokon a kelet-európai országok csapatai elértek, a második volt: 1954-ben a magyar válogatott, 1962-ben a csehszlovák nemzeti tizenegy nyert ezüstérmet. A két második helyezés mellett két harmadik fűződik még a régió országaihoz, mindkét bronzérmet a lengyel csapat szerezte (1974-ben, illetve 1982-ben). Az 1968 óta rendezett Európa-bajnokságok történetében egy arany- (Csehszlovákia 1976), három ezüst- (Jugoszlávia 1968, Szovjetunió 1972 és 1988) és egy bronzérem (Csehszlovákia 1980) volt a szocialista országok termése. Az európai kupaküzdelmekben sem arattak kimagasló sikereket a kelet-európai csapatok. Kupagyőzelemmel csak a Steaua Bukarest (BEK 1986), a Slovan Bratislava (KEK 1969), az FC Magdeburg (KEK 1974), a Dinamo Kijev (KEK 1975 és 1986), a Dinamo Tbiliszi (KEK 1981), az FTC (VVK 1965) és a Dinamo Zagreb (VVK 1967) dicsekedhet. A szocialista korszak végén, mintegy végszóként, Jugoszlávia felbomlásával egy időben, 1991-ben a Crvena Zvezda elnyerte a BEK trófeáját. A kiemelkedő játékosegyéniségek közül Josef Masopust (Dukla Praha), Lev Jasint (Dinamo Moszkva), Albert Flóriánt (FTC), Oleg Blohint és Igor Belanovot (mindkettő Dinamo Kijev) tüntették ki az Aranylabdával. Nemzetek sportháborúja A kelet-európai szocialista államokban a hivatalos ideológia a proletár internacionalizmust, a nemzetek közti békét, valamint az egyes soknemzetiségű országokban a népek és nemzetek testvériségét és egységét hirdette. A hivatalos felfogás szerint a szocialista fejlődés megoldja a nemzeti problémákat, majd pedig az azonos társadalmi berendezkedésből adódóan eltűnnek a szocialista országok között az évszázados ellentétek is. A sport viszont mivel itt nemzeti válogatottak küzdenek egymás ellen teret adott a nemzeti érzés megnyilvánulásainak is. Nem véletlen, hogy a csapatsportokban a Szovjetunióval esetleg egy másik rivális nemzettel vívott válogatott mérkőzéseknek kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a szurkolók. A sport volt ugyanis az egyetlen terep, ahol mindenki szeme láttára és örömére le lehetett győzni a Szovjetuniót. Legendák keringenek arról és az igazság valószínűleg kideríthetetlen, hogy nem volt szabad legyőzni a szovjet válogatottat. Egy egykori sportvezető szerint: Nem kellett azt kihirdetni, azt 56 előtt mindenki tudta, hogy a magyar fiúk csak akkor győzhetnek a ruszkik ellen, ha előtte az illetékes elvtársak rábólintanak. Szólni se kellett érte, [a játékosok] maguktól is tudhatták, mit szabad, mi tilos. Ment minden felülről, kézi vezérléssel. (...) Csak hát nem mindig ment úgy, mint a karikacsapás, amikor eltervezték, mert csak hát a sport azért sport, mert az öncenzúra nem odavaló, mert ha a magyar gyerekeknél felment a pumpa, ukázok ide vagy oda, úgy megtréfálták a pártfejeseket meg a szovjet ellenfelet, hogy öröm volt nézni. Így direkte nekünk soha senki nem mondta, hogy nem győzhetünk a szovjetek ellen nyilatkozta egy interjúban egy másik magyar sportoló. Azért a szovjeteket legyőzni, pláne régebben, nagy szám volt, politikai hőstettnek nézték akkor is, ha nem is volt az. Nem nehéz elképzelni, milyen hatást váltott ki a feszült politikai légkörben a magyar válogatott 1:0-ás győzelme Moszkvában szeptember 23-án, és leírhatatlan volt a csalódás az emberekben, amikor egy év múlva, szeptember 22-én a szovjet válogatott győzött 2:1-re a Népstadionban. III. A rendszerváltozás után Vállalkozók a sportban A szocialista társadalmi rendszer bukása óhatatlanul hatással volt a sportra és benne a labdarúgásra. Bizonytalan lett, ki az egyesületek tulajdonosa, kinek a tulajdonát képezik a stadionok, létesítmények, valamint ki köteles azokat fenntartani. Az állami vállalatok megszűnése sok egyesület anyagi alapját rendítette meg. A klubok egy része olyan helyzetbe került, mint a humán szféra sok szereplője: túlélésért, vagyis pénzért küzdött. Szükség lett volna egy olyan befektetői rétegre, amely vállalni tudta volna a labdarúgás finanszírozását. Ilyen persze sehol sem volt a régióban. Az állam sportból való kivonulásával egy időben, az új adórendszer bevezetésével, valamint az egészségügyi járulékok átalakításával újabb terheket rótt az egyesületekre, miként a vállalkozókra és a költségvetési szervekre. Mindez országonként némileg eltérő időben és mértékben zajlott le, és akkor tegyük hozzá, amikor a labdarúgás növekvő költségeit Nyugaton sem képesek mindenütt finanszírozni, számos klub adósodott el az elmúlt évtizedben és került a csőd szélére. Kelet-Európában mindenütt megjelentek viszont a jó szándékú vállalkozók, akik szerepet kívántak vállalni a sportágban, de szűkösebb anyagi erejükből kifolyólag hosszú távon nem voltak képesek erre. (És persze 12

17 feltűntek olyanok is, akik sok esetben ismeretlen eredetű pénzeiket kívánták tisztára mosni.) A klubok, amelyeknek mind a nemzetközi, mind a hazai versenyben egyre több pénzre lett volna szükségük, gyakran fordultak a helyi önkormányzatokhoz a lokálpatriotizmusra hivatkozva. Azok nehéz dilemma előtt álltak: az edző milliós fizetését biztosítsák vagy az iskolafenntartást? Az azonos nehézségek hasonló folyamatokat hoztak a régió egyes országaiban. A nyugati játékospiac része A játékosok külföldi csapatokhoz való szerződése nagyobb mértékűvé vált. (A külföldi szerződések előtt az 1970-es években nyílt meg az út, amikor néhány szovjet jégkorongos Nyugatra mehetett játszani. Kezdetben csak pár idősebb, előtte már sok érdemet szerzett futballista szerződhetett külföldre, sajátos feltételek mellett.) A külföldön játszóktól azt várták, hogy pályafutásuk befejezése, hazatértük után tapasztalataikkal segítik megújítani a honi labdarúgást. (Erre a hazai közegben azután persze elég kevés lehetőség nyílott.) A játékostranszfer ahogy újabban elegánsan hívni illik a rendszerváltás után már nemcsak a játékosoknak nyújtott jobb kereseti lehetőséget, hanem a játékosokért kapott pénz időnként a szakosztály fennmaradását is biztosította. A tehetségesebb kelet-európai labdarúgók a nyugat-európai bajnokságokat erősítették, így a hazai küzdelmekben a szerényebb képességűek jeleskednek. Hanyatlás A kelet-európai bajnokságok többségének színvonala sok tényező következtében fokozatosan esik. A nézőszám rohamosan csökken, az országos bajnokságok néhány országban szinte a teljes érdektelenségbe torkollottak. A rendszerváltozást követően a térség államai egyre kisebb szerepet kezdtek játszani a nemzetközi futballporondon. Valószínűleg még a korábbi nevelés, valamint a lassúbb balkáni átalakulás eredménye, hogy az 1994-es világbajnokságon Bulgária a negyedik, Románia a hatodik helyet érte el ban pedig egy kivételesen tehetséges, jó adag bizonyítási vággyal és nemzeti büszkeséggel küzdő horvát válogatott ért a csúcsra és szerezte meg a harmadik helyet ben volt szocialista ország csapata még a legjobb tizenhat közé sem került be. A klubcsapatok még ennél is gyengébb eredménnyel szerepelnek. Az időközben szinte európai szuperbajnoksággá váló Bajnokok Ligájában csak elvétve jut be kelet-európai csapat a legjobb nyolcba (pl. CSZKA Moszkva , Dinamo Kijev ). Sok ország így például a balti államok, Albánia, Magyarország, Makedónia, Szlovákia, Szerbia stb. bajnokának pedig szinte szemernyi esélye sincs, hogy a minőséget szem előtt tartó sorozatban akár a csoportküzdelmekig eljusson. Mindez megerősíti azt a feltételezést, hogy a nemzeti tőke nem elég erős ahhoz, hogy támogatása nyomán létrejöjjön egy nemzetközileg is jegyzett csapat. A labdarúgás előtt minként az egész kelet-európai térség előtt jelenleg a felzárkózás feladata áll. Nem ismeretlen cél ez, hiszen végső soron mindig ez motiválta a nagy kelet-európai modernizációs törekvéseket. * Vö. Farkas Ildikó cikkét e számunkban 4 7. oldalain! (A szerk.) ** Vö. Horváth Zsolt cikkét e számunk 20. oldalán! (A szerk.) 2. Képek 13

18 14

19 15

20 16

TÁJÉKOZTATÓ. a Fiedler Ottó Sportegyesület 2014 évi tevékenységéről. Ó z d, 2015. február 19. Fiedler Ottó Sportegyesület Elnöke

TÁJÉKOZTATÓ. a Fiedler Ottó Sportegyesület 2014 évi tevékenységéről. Ó z d, 2015. február 19. Fiedler Ottó Sportegyesület Elnöke TÁJÉKOZTATÓ a Fiedler Ottó Sportegyesület 2014 évi tevékenységéről Ó z d, 2015. február 19. Előterjesztő: Fiedler Ottó Sportegyesület Elnöke Egyesületünk rövid bemutatása: 1906-ban Ózdon épült fel Közép-Európa

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Rétság Városi Sport Egyesület

Rétság Városi Sport Egyesület - Rétság Városi Sport Egyesület - Részlet az alapszabályból: A Rétság Városi Sport Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján önállóan m köd társadalmi szervezet. Az egyesület a

Részletesebben

Phoenix Fireball Sport Egyesület

Phoenix Fireball Sport Egyesület Phoenix Fireball Sport Egyesület Egyesületünk 2005 júliusában alakult meg. Fő célunk, melyet az elkövetkezendő években is szeretnénk képviselni, hogy egy Európa-szerte igen népszerű sportágat, a FLOORBALL*-t

Részletesebben

VIII. Henriknek a focira is jutott ideje

VIII. Henriknek a focira is jutott ideje 3. szint Január-február VIII. Henriknek a focira is jutott ideje Néhány felesége lefejeztetése(1), az angol haditengerészet kiépítése és a Rómával való szakítás közben VIII. Henriknek a jelek szerint a

Részletesebben

OLIMPIAI KVÍZ. Athéntól Londonig. A helyes megfejtők között értékes ajándékokat sorsolunk ki. A pályázó adatai. Név:.. E-mail cím:... Postacím:...

OLIMPIAI KVÍZ. Athéntól Londonig. A helyes megfejtők között értékes ajándékokat sorsolunk ki. A pályázó adatai. Név:.. E-mail cím:... Postacím:... OLIMPIAI KVÍZ Athéntól Londonig Kérdések az újkori olimpiák magyar vonatkozású eseményeiről Jelölje meg a helyes válaszokat, majd 2012. augusztus 3-án, pénteken 16 óráig dobja be a kölcsönzőpultnál elhelyezett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről

TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről Ó z d, 2014. június 26. Előterjesztő: Ózdi Kézilabda Club Elnöke Az Ózdi Kézilabda Club nevében szeretnénk Önöket tájékoztatni egyesületünk működéséről.

Részletesebben

Phoenix Fireball Sport Egyesület

Phoenix Fireball Sport Egyesület Phoenix Fireball Sport Egyesület Egyesületünk 2005 júliusában alakult meg. Fő célunk, melyet az elkövetkezendő években is szeretnénk képviselni, hogy egy Európa-szerte igen népszerű sportágat, a FLOORBALL*-t

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Készítette: Budapesti Farkasok AFKE. 2014. május 6. 1 Budapesti Farkasok AFKE 1204 Budapest, Tátra tér (Új Piaccsarnok) I/15-16. 2013. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2014.

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

I. KI MIBEN? London 2012

I. KI MIBEN? London 2012 I. KI MIBEN? London 2012 A feladat az, hogy gyűjtsétek össze a 2012-es londoni olimpián egyéni érmeseinket, és írjátok a táblázatba, hogy melyik sportágban, versenyszámban nyerték egyéni érmüket? Minden

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-

Részletesebben

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 PROGRAMTERVEK Magyar Kajak-Kenu Szövetség KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Pénzügyi beszámoló 2010.

Pénzügyi beszámoló 2010. Pénzügyi beszámoló 2010. BEVÉTELEK Egyesületi bevételek 588.504 Pályázatok, egyéb támogatások 120.000 Magánszemélyek támogatása 294.640 Önkormányzati működési támogatás 1,972.468 2011. év terhére előleg

Részletesebben

BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET. LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban!

BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET. LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban! BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban! MI IS AZ A RÖPLABDA? A röplabda csapatsport, amelyet két, egymástól

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

2243 Kóka, Kossuth Lajos utca 2. Szathmári Márton - Tápiószecső FC női csapat edző (+36 30 740 0283)

2243 Kóka, Kossuth Lajos utca 2. Szathmári Márton - Tápiószecső FC női csapat edző (+36 30 740 0283) A torna szervezője: A torna helyszíne: Tápiószecső Football Club Berki Krisztián Sportcsarnok 2243 Kóka, Kossuth Lajos utca 2. Kapcsolattartó személy: Szathmári Márton - Tápiószecső FC női csapat edző

Részletesebben

Bemutatkozás. Programom. Magyar Kerékpáros Szövetség Nagy Zoltán - Országúti Szakágvezetői Pályázat

Bemutatkozás. Programom. Magyar Kerékpáros Szövetség Nagy Zoltán - Országúti Szakágvezetői Pályázat Címzett: Tárgy: Magyar Kerékpáros Szövetség Nagy Zoltán - Országúti Szakágvezetői Pályázat Bemutatkozás Nagy Zoltán vagyok. 1970-ben, Debrecenben születtem. 1985-1990 között kerékpároztam a Debreceni SI

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Készítette: Budapesti Farkasok AFKE. 2013. május 2. Budapesti Farkasok AFKE 1204 Budapest, Tátra tér (Új Piaccsarnok) I/15-16. 2012. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2013. május

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A TÁPIÓSZECSŐI U7, U9 és U11-es KOROSZTÁLYOK 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL. (korosztályos edző)

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A TÁPIÓSZECSŐI U7, U9 és U11-es KOROSZTÁLYOK 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL. (korosztályos edző) SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TÁPIÓSZECSŐI U7, U9 és U11-es KOROSZTÁLYOK 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Tápiószecső, 2011.01.28. Készítette: Tábori Zoltán (korosztályos edző) 1 A Tápiószecső FC legfiatalabb játékosaiból

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK HUMÁN BIZOTTSÁGA

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK HUMÁN BIZOTTSÁGA SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK HUMÁN BIZOTTSÁGA AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 107. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szakmai beszámoló a Hikari Aikido Sportegyesület működéséről és terveinek

Részletesebben

NŐI DR. HEPP FERENC EMLÉKKUPA ÉS NŐI MAGYAR KUPA VERSENYKIÍRÁS 2013/2014.

NŐI DR. HEPP FERENC EMLÉKKUPA ÉS NŐI MAGYAR KUPA VERSENYKIÍRÁS 2013/2014. NŐI DR. HEPP FERENC EMLÉKKUPA ÉS NŐI MAGYAR KUPA VERSENYKIÍRÁS 2013/2014. MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION SZÉKHELY: 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 1-3. POSTACÍM:

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Csapatbemutató kiadványa

Csapatbemutató kiadványa BÉKÉSCSABAI NŐI LABDARÚGÓ SPORT CLUB Csapatbemutató kiadványa A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával készült. Kedves Olvasó, Sportbarát! Üdvözöljük csapatbemutató kiadványunkon keresztül,

Részletesebben

Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál

Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál A jégkorong bűvöletében! Sebesség, erő, dinamika, kreativitás és egyedülálló hangulat! Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál 1 Előzmények 1989-ben megalakult a Debreceni Amatőr Hoki Klub (DAHK)

Részletesebben

100 éves a Baja Városi Sporttelep

100 éves a Baja Városi Sporttelep Légifelvétel 2008. 100 éves a Baja Városi Sporttelep Baja 2012 132 100 éves a Baja Városi Sporttelep Az új sportcsarnok nemcsak a kosarasoknak adott otthont, hanem biztosította az egyéb sportok számára

Részletesebben

Búzavirág SC 2009. évi közhasznúsági jelentése

Búzavirág SC 2009. évi közhasznúsági jelentése Búzavirág SC 2009. évi közhasznúsági jelentése. Számviteli beszámoló Az évet 46.000 Ft maradvánnyal kezdtük ekkor érkezett meg a Wesselényi Miklós Sport Közalapítványtól a 0.000 Ft pályázati támogatás.

Részletesebben

Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Magyar Kajak-Kenu Szövetség Magyar Kajak-Kenu Szövetség KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI ÉV: 2014 Moszkva PROGRAMTERVEK BESZÁMOLÓK TÉMA

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Örömmel köszöntöm a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokság futsal-döntőjének csapatait, sportolókat és vezetőiket.

KÖSZÖNTŐ. Örömmel köszöntöm a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokság futsal-döntőjének csapatait, sportolókat és vezetőiket. MAGYAR EGYETEMI-FŐISKOLAI ORSZÁGOS BAJNOKSÁG NŐI FUTSAL DÖNTŐ A KUPÁÉRT FÉRFI FUTSAL DÖNTŐ A KUPÁÉRT Széchenyi István Egyetem Győr 2009. március 9-10. KÖSZÖNTŐ Örömmel köszöntöm a Magyar Egyetemi és Főiskolai

Részletesebben

Sportágfejlesztési Program ismertetése. Budapest, 2013. október 31.

Sportágfejlesztési Program ismertetése. Budapest, 2013. október 31. Magyar Birkózó Szövetség Sportágfejlesztési Program ismertetése Budapest, 2013. október 31. A sportágfejlesztési program céljai Igazolt versenyzői létszám növelése Egyesületi rendszer megerősítése, minőségi

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség

Magyar Labdarúgó Szövetség Magyar Labdarúgó Szövetség NB III. férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 2013-2014. évi indulási jogát eldöntő osztályozó mérkőzések versenykiírása 1. Az Osztályozó mérkőzések résztvevői A) A 2012-2013.

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

FÉRFI DR. HEPP FERENC EMLÉKKUPA ÉS A ZSÍROS TIBOR MAGYAR KUPA VERSENYKIÍRÁS 2015/2016.

FÉRFI DR. HEPP FERENC EMLÉKKUPA ÉS A ZSÍROS TIBOR MAGYAR KUPA VERSENYKIÍRÁS 2015/2016. FÉRFI DR. HEPP FERENC EMLÉKKUPA ÉS A ZSÍROS TIBOR MAGYAR KUPA VERSENYKIÍRÁS 2015/2016. MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION SZÉKHELY: 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 1-3.

Részletesebben

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL A közhasznú társaságokra vonatkozó törvényi szabályozások rendelkezéseinek megfelelõen, a Honvéd Zrínyi Sportegyesület elnöksége - a társadalmi szervezet alapszabályával

Részletesebben

Fertő tavi vitorlás Szövetség 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 2.

Fertő tavi vitorlás Szövetség 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 2. Fertő tavi vitorlás Szövetség 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 2. 2010. évi Közhasznúsági jelentése Sopron, 2011. május 6. Ifj. Schneider István elnök 1 A Fertő tavi Vitorlás Szövetség közhasznúsági jelentése

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Az Egyesület tevékenységének bemutatása

Szakmai beszámoló. Az Egyesület tevékenységének bemutatása Szakmai beszámoló Községi Sportegyesület Iváncsa 2454 Iváncsa, Arany J. u. 1. Az Egyesület elnöke: Baki Imre Az Egyesület vezetősége: Nagy András (szakosztály vezető), Lestár István (technikai vezető),

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit!

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. /Szent-Györgyi Albert/ AZ EGRI VÁROSI

Részletesebben

NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG VERSENYKIÍRÁSA 2013/2014

NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG VERSENYKIÍRÁSA 2013/2014 NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MAGYAR EGYETEMI FŐISKOLAI ORSZÁGOS BAJNOKSÁG) VERSENYKIÍRÁSA 2013/2014 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION POSTACÍM: 1146 BUDAPEST,

Részletesebben

Magyar Lábtoll-labda Szövetség 5052 Újszász, Kossuth L. u. 13. 2008. évi Közhasznúsági jelentése

Magyar Lábtoll-labda Szövetség 5052 Újszász, Kossuth L. u. 13. 2008. évi Közhasznúsági jelentése Magyar Lábtoll-labda Szövetség 5052 Újszász, Kossuth L. u. 13. 2008. évi Közhasznúsági jelentése Újszász, 2009. március 10. Főtitkár 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ A Magyar Lábtoll-labda Szövetség 2008. évben

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

MAGYAR BOWLING és TEKE SZÖVETSÉG

MAGYAR BOWLING és TEKE SZÖVETSÉG ORSZÁGOS SERDÜLŐ ÉS IFJÚSÁGI FIÚ EGYÉNI, SPRINT ÉS ÖSSZETETT EGYÉNI BAJNOKSÁG 2014-2015. ÉVI V E R S E N Y K I Í R Á S A A bajnokság kiírása a Magyar Bowling és Tekeszövetség Teke Szakági Szövetsége /továbbiakban:

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

Dunaújváros PASE Házirend

Dunaújváros PASE Házirend Dunaújváros PASE Házirend Általános alapelvek Ez a Házirend a Dunaújváros PASE szakmai működésének szabályozó dokumentuma. Megsértése fegyelmi felelősséget von maga után, melynek mértékét az egyesület

Részletesebben

Chek Nisszá Kupa. Tárgy: Chek-Nisszá Fesztivál támogatása

Chek Nisszá Kupa. Tárgy: Chek-Nisszá Fesztivál támogatása Chek Nisszá Kupa Tárgy: Chek-Nisszá Fesztivál támogatása 2011 1 Bemutatkozás: A Chek-Nisszá kispályás labdarúgócsapatot 1998-ban alapítottuk. Eleinte csak a sport területén próbáltuk megmutatni, mire is

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Nemzetközi történet. Nemzetközi paralimpiai játékok története. Írta: Nádas Pál

Nemzetközi történet. Nemzetközi paralimpiai játékok története. Írta: Nádas Pál Nemzetközi történet Nemzetközi paralimpiai játékok története Írta: Nádas Pál A paralimpiai játékok története 1948-ban kezdődött azzal, hogy az angliai, London melletti Aylesburyben működő Stoke Mandeville-i

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 2014. október 17-én került sor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetségben rendkívüli tisztújításra. A korábbi elnök, Birta

Részletesebben

nemzeti egyetemi kosárlabda bajnokság (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2014/2015

nemzeti egyetemi kosárlabda bajnokság (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2014/2015 nemzeti egyetemi kosárlabda bajnokság (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2014/2015 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION SZÉKHELY: 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 1-3. POSTACÍM: 1146

Részletesebben

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége:

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: 2010. január 14. a Sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesülettel, az Eötvös József Klubbal közösen megemlékezést

Részletesebben

Fehérvár Rugby Club 2012. évi. Beszámolója.

Fehérvár Rugby Club 2012. évi. Beszámolója. Fehérvár Rugby Club 2012. évi. Beszámolója. 2012. január: Iskolai csoportedzések, István Király ált iskola, minden hétfő 14 órától Gyolcsos Ferenc vezetésével 15 fő. Táncsics Mihály Általános iskola kedd

Részletesebben

REKLÁMAJÁNLAT. Az Alba Fehérvár NB I-es férfi kosárlabda csapata Székesfehérvár egyik legrégebbi, s egyben legsikeresebb, legnépszerűbb együttese.

REKLÁMAJÁNLAT. Az Alba Fehérvár NB I-es férfi kosárlabda csapata Székesfehérvár egyik legrégebbi, s egyben legsikeresebb, legnépszerűbb együttese. REKLÁMAJÁNLAT Az Alba Fehérvár NB I-es férfi kosárlabda csapata Székesfehérvár egyik legrégebbi, s egyben legsikeresebb, legnépszerűbb együttese. A csapat négyszeres magyar bajnok, háromszoros Magyar Kupa

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központ. Tervezés az utánpótlásban, amatőr csapatnál

Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központ. Tervezés az utánpótlásban, amatőr csapatnál Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központ Tervezés az utánpótlásban, amatőr csapatnál Tervezés U9 U15 Nyár ősz Téli szünet Megismerkedés, képességek felmérés os keret kiválasztása Célkitűzések Feladatok

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016

NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016 NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION SZÉKHELY: 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 1-3. TELEFON: 06-1/460-6825

Részletesebben

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Olympic Agenda 2020 elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlés 2015. február 6. Agenda 2020 - Cél

Részletesebben

KIMUTATÁS A KULTURÁLIS ÉS SPORT ALAP SPORT PÁLYÁZATAINAK 2012. ÉVI TÁMOGATÁSÁRÓL

KIMUTATÁS A KULTURÁLIS ÉS SPORT ALAP SPORT PÁLYÁZATAINAK 2012. ÉVI TÁMOGATÁSÁRÓL KIMUTATÁS A KULTURÁLIS ÉS SPORT ALAP SPORT PÁLYÁZATAINAK 2012. ÉVI TÁMOGATÁSÁRÓL A tevékenység meghatározása 2012. évben az Oktatási, Kulturális és sorsz. A pályázó neve és az összeg rendeltetése Sport

Részletesebben

I. JFC Kupa Jászberény, 2015. augusztus 16. VERSENYKIÍRÁS. I. JFC Kupa. utánpótlás labdarúgótorna

I. JFC Kupa Jászberény, 2015. augusztus 16. VERSENYKIÍRÁS. I. JFC Kupa. utánpótlás labdarúgótorna VERSENYKIÍRÁS I. JFC Kupa utánpótlás labdarúgótorna A TORNA CÉLJA A bajnokságok megkezdése előtt felkészülési lehetőséget biztosítani a meghívott csapatok számára. Célunk az, hogy ezt a tornát évről-évre

Részletesebben

Negyven nap Dél-Amerikában Zöld-fehér útinapló (1980) 1. rész

Negyven nap Dél-Amerikában Zöld-fehér útinapló (1980) 1. rész Negyven nap Dél-Amerikában Zöld-fehér útinapló (1980) 1. rész 2010 november 20. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Mérték Értéke: 2/5 Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Karácsony

Részletesebben

JUDO. SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal. Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző. Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9.

JUDO. SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal. Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző. Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9. JUDO SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9. BEVEZETŐ Mi a judo: egy sajátos etikai, nevelési, testnevelési és harcművészeti

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2012

Közhasznúsági melléklet 2012 Adószám: 18254675-1-43 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: 9 PK 60533 /2005/ Nyilvántartási szám: 01/01/ Phoenix Fireball Sport Egyesület 1122 Budapest, Maros utca 8. Közhasznúsági

Részletesebben

DocuCom PDF Trial. www.pdfwizard.com. Zeon PDF Driver Trial. www.zeon.com.tw. Magyar BMX Cross-Triál Szövetség 2008. ÉVI PEKINGI OLIMPIA

DocuCom PDF Trial. www.pdfwizard.com. Zeon PDF Driver Trial. www.zeon.com.tw. Magyar BMX Cross-Triál Szövetség 2008. ÉVI PEKINGI OLIMPIA Magyar BMX Cross-Triál Szövetség 2008. ÉVI PEKINGI OLIMPIA SZEMPONTOK AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK FELKÉSZÜLÉSI PROGRAMJÁHOZ I. Olimpiai célkitűzések: A Magyar BMX Cross szövetség a BMX cross kerékpáros versenyeken

Részletesebben

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén G Ö M ÖRI Z S O LT, E L N Ö K M AGYA R PA R A L I M P I A I B I Z OT T S ÁG Fogyatékosok sportját érő társadalmi hatások összetevői

Részletesebben

TAKSONY SE szakmai beszámolója

TAKSONY SE szakmai beszámolója Nemzeti Sport Intézet részére 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tárgy: Szakmai beszámoló 2012/2013 IDŐSZAK TAKSONY SE szakmai beszámolója Egyesületünk sportfejlesztési programját a MAGYAR LABDARÚGÓ Szövetség

Részletesebben

T/4038. számú. törvényjavaslat. a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról

T/4038. számú. törvényjavaslat. a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4038. számú törvényjavaslat a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, 2015. március 2015. évi törvény a sportról

Részletesebben

A magyar futball filozófia. Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is!

A magyar futball filozófia. Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is! A magyar futball filozófia Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is! Magyar labdarúgó filozófia Mit akarunk? Hová akarunk eljutni? Milyen a mi filozófiánk? Milyen a labdarúgó

Részletesebben

52. Nemzetközi Balaton Bajnokság és III. Szenior Veszprém Kupa. Veszprém, 2010. július 10. szombat

52. Nemzetközi Balaton Bajnokság és III. Szenior Veszprém Kupa. Veszprém, 2010. július 10. szombat 52. Nemzetközi Balaton Bajnokság és III. Szenior Veszprém Kupa Veszprém, 2010. július 10. szombat Az atlétikai Balaton Bajnokságokról A korabeli megyei sajtó szerint az első atlétikai Balaton bajnokságot

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

2014 RKSZ Önvédelmi Nemzetkőzi Kupa

2014 RKSZ Önvédelmi Nemzetkőzi Kupa 2014 RKSZ Önvédelmi Nemzetkőzi Kupa Amatőr és Profi Meghívásos Nyílt Verseny VERSENYKIÍRÁS A verseny célja: - a 2014 évi RKSZ II. önvédelmi Nemzetkőzi Kupa bajnoki címek eldöntése - a Magyar és Nemzetkőzi

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013.

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013. Jakabszállás elérhetősége 2 : I. Jakabszállás Községi Lovas Sportpálya teljes körű fejlesztése, kiépítése Jakabszállási Lovas Sportegyesület Konfár János elnök 20/54-111-66 - Jakabszállás és vonzáskörzete

Részletesebben

2013. év 1.félévi beszámoló

2013. év 1.félévi beszámoló ÉRDI SPORT KFT 2030 Érd, Ercsi út 34. Telefon:06-20-914-4037 Honlap: www.handballerd.hu E-mail: iroda.kezilabda@gmail.com ÉRDI SPORT KFT 2030 ÉRD ERCSI ÚT 34. 2013. év 1.félévi beszámoló 1 A Társaság bemutatása:

Részletesebben

Kőbánya Sport Club 1105 Budapest Ihász utca 24.

Kőbánya Sport Club 1105 Budapest Ihász utca 24. ,!!.-. \, Ktruict Kőbányai,. ' v.:\!,cki-testület ülése Kőbánya Sport Club 1105 Budapest Ihász utca 24. Tel/Fax: 2616710, Mobü: +36305269214 ' m QÁWA SPORT eü* www.kobanvasc.hu ksc@3cobanvasc.hu 1367 Versenysport:

Részletesebben

be/sfp-08715/2015/mlsz

be/sfp-08715/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve KECSKÉD KÖZSÉGI SPORTKÖR A kérelmező szervezet rövidített neve Kecskéd KSK Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 1085 A kérelmező jogállása

Részletesebben

A foglalkozás feladatai:

A foglalkozás feladatai: Adminisztráció A foglalkozás feladatai: a játék érthetővé tétele a technikai kivitelezés és pontosságának tanítása figyelem és koncentráció fejlesztés csapat, csapatrészek feladatainak oktatása a játék

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

VERSENYKIÍRÁS. Muay Thai Amatőr Világkupa. Szigetszentmiklós, 2015. május 20-24.

VERSENYKIÍRÁS. Muay Thai Amatőr Világkupa. Szigetszentmiklós, 2015. május 20-24. VERSENYKIÍRÁS Muay Thai Amatőr Világkupa Szigetszentmiklós, 2015. május 20-24. A Magyar Muaythai Országos Sportági Szakszövetség (1066 Budapest, Jókai utca 18.) engedélyével nyílt bajnokságként megrendezésre

Részletesebben

Részvétel a évi Riói Nyári Olimpiai Játékokon

Részvétel a évi Riói Nyári Olimpiai Játékokon Részvétel a 2016. évi Riói Nyári Olimpiai Játékokon Előterjesztő: Komáromi Tibor szakmai igazgató Az előterjesztést az MBSZ Elnöksége 2016. július 6-i ülésén 30/2016. számú határozatával elfogadta. 1 A

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség

Magyar Labdarúgó Szövetség Magyar Labdarúgó Szövetség 21/2011 (09.26.) számú Hivatalos Értesítő 2011.09.26. Tartalom Versenybizottsági határozatok... 3 2 Versenybizottsági határozatok 346/2011. (09.21) számú határozat A 2011. október

Részletesebben

2015/16. TANÉVI VERSENYKIÍRÁS

2015/16. TANÉVI VERSENYKIÍRÁS 2015/16. TANÉVI VERSENYKIÍRÁS 2015/2016. TANÉVI MVLSZ-SULI PÓLÓ DIÁKOLIMPIA VERSENYKIÍRÁSA 1. A verseny célja A vízilabda sportág népszerűsítése. A sportág kiválasztási lehetőségének bővítése. A szabadidőben

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam 2014 február 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pintér Attila nem tagadja, hogy a Ferencváros élete meghatározó klubja.

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség

Magyar Labdarúgó Szövetség Magyar Labdarúgó Szövetség 04/2014 (02.04.) számú Hivatalos Értesítő 2014.02.04. Tartalom Elnökségi határozatok 3. oldal 1/2014. (01.21.) Sportigazgató felmentése 2/2014. (01.21.) U21 Utánpótlás kapitány

Részletesebben

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS. Elõterjesztés

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS. Elõterjesztés ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 62/2010.11.18. A határozati javaslat elfogadásához egyszerû többség szükséges. Elõterjesztés az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

lj1 it. szám ú előterjesztés

lj1 it. szám ú előterjesztés lj1 it. szám ú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Budapest X. kerület, Bányató utcában található 42444/34 hrsz.-ú

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

be/sfp-10271/2015/mlsz

be/sfp-10271/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Nyírmeggyes Sportklub A kérelmező szervezet rövidített neve Nyírmeggyes SK Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 1568 A kérelmező jogállása

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről

Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről Készült a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. (3) bekezdésének megfelelően.

Részletesebben